Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2660(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0247/2010

Viták :

PV 06/05/2010 - 4

Szavazatok :

PV 06/05/2010 - 7.11
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0157

Viták
2010. május 6., csütörtök - Brüsszel HL kiadás

12. A szavazáshoz fűzött indokolások (folytatás)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. - Még három szavazási indokolás van hátra.

 
  
  

Jelentés: Andrea Cozzolino (A7-0100/2010)

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr, örömmel tapasztalom, hogy az európai pénzeszközök használatával kapcsolatos szabálytalanságok teljes összege csökkenőben van. Különösen biztató az, hogy a mezőgazdasági ágazatban a szabálytalanságok száma oly drámai mértékben, 34%-kal visszaesett. Az OLAF erőteljes és kompetitív szerepe is azok között a tényezők között van, amelyek hozzájárultak a helyzet javulásához. Üdvözlöm az állásfoglalásunkban szereplő azon javaslatot, hogy fokozzuk az uniós tagállamok közötti együttműködést az adózás területén.

Mély aggályomnak szeretnék viszont hangot adni amiatt, hogy a csalárd tevékenységek megnövekedtek az új tagállamokban, különösen Romániában és Bulgáriában. Az EU-10-ben ezek 8%-kal növekedtek, miközben az EU-2 esetében az adósság 152%-kal nőtt. Szeretném kifejezni, hogy erőteljesen támogatom azokat a Romániához és Bulgáriához intézett felhívásokat, hogy építsék ki adminisztratív kapacitásukat az uniós finanszírozás kezelése, valamint minden szinten a közbeszerzési eljárások felügyeletének és átláthatóságának javítása érdekében.

 
  
  

Jelentés: Tamás Deutsch (A7-0062/2010)

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr, először is szeretnék köszönetet mondani Deutsch úrnak kiváló jelentéséért. A mai érdemi vita és – az általam is támogatott – állásfoglalásunk remek kiindulópont az Európai Beruházási Bank jövőbeli tevékenységeihez, főként akkor, ha figyelembe vesszük az EU 2020 stratégiát.

Ezen túlmenően szeretném ismét arra buzdítani az európai kormányokat, hogy biztosítsanak az EBB-nek még nagyobb kölcsönadási kapacitást a szomszédaink felé, főleg a keleti szomszédok felé, akik igencsak rászorulnak a kölcsönökre és befektetésekre, és akik a válság hatásaitól is szenvednek. Az európai szomszédsági politika politikai céljai és az EBB kölcsönzési irányai közötti kompatibilitást a jövőben még inkább biztosítani kell.

 
  
  

Állásfogalásra irányuló indítvány: Tömeges atrocitások a nigériai Josban (RC-B7-0247/2010)

 
  
MPphoto
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) . – Elnök úr! Januárban és márciusban sok olyan nigériai atrocitásnak voltunk tanúi, amelyek jó párszáz ember halálához – köztük gyermekek és nők halálához – vezettek. Amire Nigériának szüksége van, az legelsősorban egy megbékélési folyamat, valamint az északon élő muzulmánok és a délen élő keresztények közötti békés együttélés.

Másodsorban – figyelemmel arra, hogy noha Nigéria a világ egyik legnagyobb olajtermelője – lakosainak többsége még mindig szegénységben él. Nem részesülnek az ország általános fejlődése nyújtotta előnyökből, így pedig az igen elterjedt korrupcióval kell hatékonyan és komolyan szembeszállni és megküzdeni.

Harmadszor: a Nigériának nyújtott uniós segítségnek a legfőbb problémákat, legérzékenyebb kérdéseket kellene kezelnie, annak érdekében, hogy legalább némi látható előrelépés történjen az országban.

 
  
MPphoto
 

  Bastiaan Belder (EFD) . – (NL) Elnök úr! Igencsak aggasztónak hangzik az a legfrissebb hír, amit a héten a josi keresztényekről kaptam. Az utóbbi hetekben ismét két vallási társunkat – úgy értem, keresztényeket – gyilkoltak meg ebben a nigériai városban. Április 24-én, szombaton, például muzulmán fiatal bandatagok késeltek halálra két újságírót, akik a „Christian monthly”-nál dolgoztak. Az elkövetők áldozataik mobiltelefonját használták arra, hogy felhívják az utóbbiak gyanútlan barátait és rokonait, és azt mondják: „Megöltük mindet, gyertek és nézzétek meg!”

Elnök úr! A nigériai atmoszféra tipikus, büntetlenséggel párosuló erőszakos légkör, amelynek a keresztények a legfőbb áldozataik, és amelynek több száz halált okozott Josban és környékén ez év eleje óta. Jelesül, az egyik megfigyelő szisztematikus vallási üldözésről beszélt. Ezért intézett felhívást a nemzetközi közösséghez – így az európai intézményekhez is –, hogy az iszlám szélsősséget ismerjék el a lobbanékony nigériai helyzet alapvető magyarázataként, különösen Jos esetében, amely a muzulmán észak és a keresztény dél közötti határvonalon fekszik.

Sajnálatos módon – és ezt ma némi kritikával mondom – épp ez az, amit az állásfoglalásra irányuló közös indítvány pont nem tesz meg (lásd az 5. pontot). Az állásfoglalásra irányuló indítvány nem foglal határozottan állást a Nigériában uralkodó iszlám szélsőséggel kapcsolatban; sőt, ellenzi – idézem – „a kizárólag a valláson alapuló magyarázatokat”. Én is ellenzem az egyetlen okra épülő magyarázatokat, de az EU részéről, ennek a Háznak a részéről a dolgoknak ez a túlzott mértékű leegyszerűsítése nem segít a nigériai keresztényeknek, akiknek az élete – és akkor enyhén fogalmaztam – manapság a remény és a rettegés között lebeg. Ez a bírálat az én részemről, és ezért tartózkodtam.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr! Úgy vélem, döbbenetes, hogy egy olyan óriási olajtartalékokkal rendelkező ország, mint Nigéria tömeges atrocitások résztvevője legyen, hanem ugyanakkor – követve az Egyesült Államok alelnökétől hallottakat – a megoldásnak az oktatással, oktatással, oktatással párosuló párbeszédben, párbeszédben, párbeszédben kell rejlenie, hogy az országban béke lehessen.

Nagyra értékeltem, hogy Joe Biden az ír költő, William Butler Yeats szavait idézte: „szörnyű szépség született”. Reméljük, hogy a szörnyű szépség gyönyörű szépséggé alakulhat Nigériában, és a béke és a jólét fog uralkodni. Az Európai Uniónak ebben jelentős szerepe van, és valójában a mai vita alkalmával, és a szavazással irányt szabunk meg. Ezt nagyra értékelem.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. - Az erről az ülésről készült jegyzőkönyvet a következő ülés elején fogják a Parlament elé terjeszteni jóváhagyásra. Ha nincs tiltakozás, akkor a mai ülésen elfogadott állásfoglalásokat az azokban szereplő címzettek és szervezetek számára haladéktalanul átadják.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Íñigo Méndez de Vigo (A7-0116-2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Azért szavaztam meg ezt az ajánlást, mert kiemeli a Szerződések felülvizsgálatával foglalkozó konventek összehívásának innovatív, konstruktív és demokratikus jellegét (az 1999–2000-ben tartott konvent például az Európai Unió alapjogi chartáját dolgozta ki, a 2002–2003-ban tartott pedig az európai alkotmányt megállapító szerződéstervezetet készítette el), miközben az ajánlás elismeri a Szerződéseknek a jelenleg a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti intézkedések végrehajtásával szükségessé vált felülvizsgálatának összességében kivételes jellegét.

Összegezve: a konventrendszert kell használni, ha már a Szerződések olyan jellegű felülvizsgálatáról beszélünk, amelyek túlmennek a puszta ideiglenes, technikai kiigazításokon. Ennélfogva – az előadó, Méndez de Vigo úr példáját követve – úgy vélem, helyes, hogy az Európai Parlament „jóváhagyta az Európai Tanácsnak a 36. sz. jegyzőkönyv kormányközi konferencia útján, konvent összehívása nélkül történő módosítására irányuló javaslatát.”

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward és Pat the Cope Gallagher (ALDE) , írásban. – (GA) Pat the Cope Gallagher európai parlamenti képviselő és Liam Aylward európai parlamenti képviselő felhívták a figyelmet arra, hogy csak Írország és Málta alkalmazza az arányos képviseleti rendszert az európai parlamenti képviselők megválasztására. Észak-Írország az arányos képviseleti rendszert használja az európai választások esetében is. Teljes mértékben ellenezzük az európai parlamenti képviselők megválasztására irányuló egységes vagy azonos választási rendszerek végrehajtását. Az ír állam megalakulása óta bebizonyosodott, hogy az arányos képviseleti rendszer tisztességes és egyenlő rendszer.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE) , írásban. – Ez a szavazás a Szerződéseknek az Európai Parlament összetételével kapcsolatos átmeneti intézkedések céljából történő felülvizsgálatával foglalkozó konvent összehívására vonatkozott. Ha figyelembe vesszük az olyan különféle tényezőket, mint például a 2002. február 22-től 2003. június 18-ig megrendezett konventet, valamint az Európai Unió alapjogi chartáját kidolgozó konventet, akkor egyetértek az előadó azon nézetével, hogy támogatni kell a Tanács azon javaslatát, hogy a 36. sz. jegyzőkönyv módosítására kormányközi konferencia, és ne konvent összehívása révén kerüljön sor.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével változott az Európai Parlament összetétele, amely 736 képviselő helyett 751-gyel fog rendelkezni. 18 új képviselő érkezik majd 12 tagállamból. Mivel a Lisszaboni Szerződés meghatározza az egyes tagállamokból érkező európai parlamenti képviselők számának felső határát, Németországnak hárommal kevesebb képviselője lesz. Mivel az európai parlamenti képviselők mandátuma a parlamenti ciklus alatt nem csorbítható, ez azt jelenti, hogy a Parlamentnek ideiglenesen 754 képviselője lesz, ami a Szerződés módosítását teszi szükségessé, hogy átmeneti jelleggel megszüntessék a 751 képviselőben megállapított korlátot. Úgy vélem, hogy jobb lett volt ezt az új összetételt a 2010-es választások alkalmával, nem pedig a mostani parlamenti ciklusban alkalmazni, de elismerem, hogy széles körű az egyetértés e változások azonnali életbe léptetését illetően. Emiatt értek egyet azzal, hogy a mindössze az e parlamenti ciklus hátralévő részére vonatkozó átmeneti rendelkezések elfogadására összehívandó kormányközi konferenciát ne előzze meg konvent; ez azonban nem szolgálhat precedenssel a jövőre nézve.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az volt a konventek európai rendszerének vétke – felidézve a francia és az egyesült államokbeli tapasztalatokat –, hogy azt feltételezték, hogy legitimitással rendelkezik, noha valójában akkor még nem rendelkezett azzal. Ezért úgy vélem, hogy az európai alkotmány megállapításáról szóló szerződéstervezetet elfogadó konvent végül extrapolálta azokat a ráruházott hatásköröket. Teljes szívemből azt kívánom, hogy bár mások lettek volna az eredmények, de az akkori körülmények ezt nem tették lehetővé. Ezért úgy gondolom, hogy a kormányközi konferenciák formája képezi a legrealisztikusabb módját annak, hogy a tagállami kormányok között biztosított legyen a párbeszéd, és azoknak azokra a specifikus problémákra kell összpontosítaniuk, amelyek megoldására azokat összehívták, mint például az a probléma, amelyről most szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A Szerződéseknek az Európai Parlament összetételével kapcsolatos átmeneti intézkedések céljából történő felülvizsgálatával foglalkozó konvent összehívásának mellőzésével kapcsolatos döntésre szavaztam. Azért szavaztam így, mert szerintem felesleges konventet összehívni az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezései egyetlen módosításának jóváhagyására. Egyetértek azzal, hogy a Tanácsnak kormányközi konferencia keretében, konvent összehívása nélkül kell módosítania a 36. sz. jegyzőkönyvet.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) Teljes mértékben egyetértek a jelentés szerzőjével, és szeretnék megint emlékeztetni arra, hogy a tagállamok határozott többségében az új parlamenti képviselőket már kinevezték a jelenlegi szabályokkal összhangban. Ezért várjuk a 36. sz. jegyzőkönyv módosításáról szóló tanácsi javaslat bevezetését. Ez lehetővé fogja tenni további képviselőknek, hogy a jegyzőkönyv módosításának jóváhagyása után haladéktalanul megfigyelőként jöjjenek el a Parlamentbe, hatálybalépésével pedig új képviselőtársaink teljes jogú európai parlamenti képviselőkként tudják megkezdeni a munkát.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) Az előadó ellenzi a konventet, mert a Szerződéshez fűzött módosítások csupán átmeneti intézkedések. Én nem így látom a helyzetet, mivel az demokratikus problémákat is érint. Franciaországban más választási rendszere van, ezért nem rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy a demokratikusan és közvetlenül egy listáról megválasztott képviselőket „felfelé mozdítsa”. Emiatt szavaztam e jelentés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Siiri Oviir (ALDE) , írásban. – (ET) Ha pontosan és jogi szempontból megnézzük, akkor a döntés, amelyet hozunk, módosítani fogja a konvent összehívását előíró Lisszaboni Szerződést. Mivel azonban az intézkedés hatályát tekintve korlátozott, és csak az átmeneti módosításra korlátozódik, az arányosság elvére támaszkodtam, és támogattam a 479 kollega által megnevezett átmeneti megoldást: tehát azt, hogy a döntés jogát egy kormányközi konferenciának biztosítsuk egy konvent összehívása helyett.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – E jelentés ellen szavaztam, mert nem ellenzem a Szerződések felülvizsgálatával foglalkozó konvent összehívását.

 
  
MPphoto
 
 

  Rafał Trzaskowski (PPE) , írásban. – (PL) Azzal kapcsolatban, hogy 18 új képviselő kerüljön a Parlamentbe az volt az egyik legnehezebb döntés, hogy ne hívjunk össze konventet. Ezt a döntést épp az ezen eszköz iránti tiszteletből hoztuk, amely eszköz célkitűzése az alapvető uniós jogra vonatkozó döntések legitimitásának fokozása. Mindez nem szolgál precedenssel a jövőre nézve. A Szerződések módosításával kapcsolatos minden lényeges kérdés – mint például a választási eljárás – még mindig konvent összehívását igényli. Szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Méndez de Vigo úrnak és a koordinátoroknak, hogy meghozták ezt a döntést, mert nem volt könnyű. Azért van problémánk a 18 új képviselő kinevezésével, mert néhány tagállam nem a megfelelő eljárást követte. Eldöntöttük azonban, hogy a legfontosabb elv a képviselet elve. Ennek a Háznak mindenekfelett a lehető leggyorsabban kiegyensúlyozott képviselettel kell rendelkeznie. Ezért felszólítjuk a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb fejezzék be ezt a folyamatot, vállalva ugyanakkor, hogy minden képviselőt közvetlen választások keretében fognak megválasztani.

 
  
  

Jelentés: Íñigo Méndez de Vigo (A7-0115-2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Kollégám, Méndez de Vigo úr kiváló jelentése mellett szavaztam. Valamely átmeneti intézkedésnek ugyanis össze kell tudnia egyeztetni a Lisszaboni Szerződés tiszteletben tartását az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. évi okmány 5. cikkével. Ezért kell felemelni az európai parlamenti képviselők számát 754-re a 2009–2014-es parlamenti ciklus fennmaradó részére.

Ezen túlmenően tetszik a jelentés 6. bekezdésének megfogalmazása, amely az európai parlamenti képviselők megválasztására irányuló, egységes rendszerre szólít fel: „értesíti az Európai Tanácsot, hogy rövidesen képviselőinek közvetlen és általános választójog szerinti, minden tagállamban érvényes egységes eljárás alapján, valamint a minden tagállam számára közös alapelveknek megfelelően történő megválasztásához szükséges rendelkezésekre irányuló javaslatokat szándékozik készíteni, továbbá hogy a Parlament kezdeményezni fogja ezt a választási reformot az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikke (2) bekezdésének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 223. cikkének megfelelően; ragaszkodik hozzá továbbá, hogy olyan konventet hívjanak össze a Szerződések felülvizsgálatának előkészítésére, amely elkötelezett az Európai Parlament reformja mellett.”

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE) , írásban. – (FR) Az Európai Parlament hozzájárult ahhoz, hogy 18 európai parlamenti képviselő csatlakozzon a képviselőházhoz a parlamenti ciklus során. Ez a hozzájárulás azt jelenti, hogy a 2009 júniusában a Nizzai Szerződés szerinti eljárással megválasztott Parlament összhangban van a Lisszaboni Szerződéssel, amely 2009. december 1-jén lépett hatályba.

A jelentés ellen szavaztam, és ezt egyetlen olyan ok miatt tettem, ami szerintem kulcsfontosságú: a 2009. júniusi európai választások alkalmával a legtöbb tagállam igen valószínűnek hitte, hogy a Lisszaboni Szerződést haladéktalanul ratifikálják. Következésképpen kiigazították a választások megtartásának módját. Nem ez a helyzet Franciaországgal, amely semmit nem tett a 72 európai parlamenti képviselőről 74-re való zökkenőmentes áttérés biztosítására.

A végső soron meglelt megoldás – a nemzetgyűlés két képviselőjének kinevezése – elfogadhatatlan. 1979 óta az európai polgárok közvetlen általános választójog alapján választják meg az európai parlamenti képviselőket, nem pedig a nemzetgyűlések nevezik ki őket. A közvetlen választójognak köszönhetően beszélhetünk jogszerűen valamennyi európai nevében. Az a tény, hogy a Parlament elfogadta a francia kompromisszumot, aggasztó példával szolgál arra, hogy elmulasztotta betartani a Szerződéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Philip Bradbourn (ECR) , írásban. – Üdvözöljük az arra irányuló intézkedéseket, hogy 18 további képviselő számára tegyük lehetővé, hogy helyet foglaljanak az Európai Parlamentben. Nem szabad azonban megfigyelői jogállást élvezniük mindaddig, amíg az átmeneti rendelkezések hatályba nem lépnek és elfoglalhatják helyüket teljes jogú parlamenti képviselőkként. Megfigyelőkként az újonnan érkező képviselők díjazásra és költségeik megtérítésére lennének jogosultak az előtt, hogy szavazhatnának. Ez helytelen, ezért szavazott küldöttségünk e jelentés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D) , írásban. – (FR) A leghatározottabb bírálattal kell illessem Franciaországnak az Európai Parlamentben helyeik elfoglalására a Lisszaboni Szerződés hatálybalépés alapján történő felkért két további európai parlamenti képviselő kinevezésére irányuló döntését.

A választást előrevetítő és természetesen a 2009. júniusi európai választások eredményeire támaszkodó e reformmal érintett másik 11 európai országgal ellentetében a francia kormány – a maga részéről – úgy döntött, hogy egyszerűen saját parlamentjéből nevezi ki a képviselőket: ez szégyen a demokráciára nézve.

Mindemellett a francia szocialisták nem gondolták úgy, hogy a másik 16 európai parlamenti képviselőnek kell megfizetnie az árat Franciaország telje mértékű felkészületlenségéért, és végül egy kormányközi konferencia megtartását javasoltuk, amely lehetővé fogja tenni ezeknek a megválasztott európai parlamenti képviselőknek – először csak megfigyelőkként –, hogy eljátsszák az őket ezzel az egyetlen céllal megválasztó európai polgárok képviselőinek szerepét.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) A legutóbbi európai választásokra (2009) a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt került sor, így a Parlament összetétele ugyanaz, mint amit a Nizzai Szerződés megállapított (736 képviselő). Az Európai Tanács egyetértett a Parlament által 2007-ben az összetételre vonatkozóan javasolt tervezettel: azzal, hogy a képviselők száma 750-ről 751-re nőjön. Jobbnak tartottam volna, ha az Európai Parlament új összetételének alkalmazására csak a következő, 2014-es európai választásokon kerül sor. Mindazonáltal széles körű egyetértés övezi azt, hogy ez már most megtörténjen. Ennélfogva szabályozni kell azt, hogy a (12 tagállam között megoszló) 18 új képviselőt hogyan fogják megválasztani. Az új Szerződés meghúzza az egyes tagállamokból érkező európai parlamenti képviselők számának felső határát, ami azt jelenti, hogy Németország képviselői helyeket veszít. Mivel az európai parlamenti képviselők mandátuma a parlamenti ciklus alatt nem csorbítható, ez azt jelenti, hogy a Parlamentnek ideiglenesen 754 képviselője lesz. Egyetértek az előadóval, Mendez de Vigo úrral, amikor azt ajánlja, hogy a Parlamentben a képviselet regionális torzulásainak elkerülése érdekében az új képviselők ugyanaznap foglalják el helyüket. Nem értek egyet azzal a lehetőséggel, hogy az új képviselőket nemzeti hatóságaik nevezhessék ki. Úgy vélem, hogy a képviselők csak választások révén szerezhetnek legitimitást.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) A Lisszaboni Szerződés az európai parlamenti képviselők számát 736-ról 751-re növeli. A 2009-es választások azonban még a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt zajlottak le, és csak 736 európai parlamenti képviselőt választottak meg. Ezért Parlamentünknek új rendelkezéseket kellett elfogadnia a parlamenti ciklus fennmaradó részét illető összetételre vonatkozóan. A Demokratikus Mozgalom küldöttsége két okból kifolyólag nem szavazta meg a szöveget. Nem tudunk egyetérteni a Tanácsnak a nemzeti parlamentek képviselőiből, az állam- vagy kormányfőkből, a Parlamentből és a Bizottságból álló konvent megtartása nélküli kormányközi konferencia összehívására irányuló javaslatával. Ez a gyorsított eljárás a Szerződéseknek nemcsak a szellemét, de a betűjét is sérti. Egyszersmind szerencsétlen precedenssel is szolgál. A 18 további európai parlamenti képviselők körében a francia nemzetgyűlés két tagjának kinevezése komoly támadás az elsődleges joganyaggal szemben, amely azt írja elő, hogy az európai parlamenti képviselőket közvetlen és általános választójoggal kell megválasztani, és őket nem a nemzeti parlamenteknek kell kinevezniük. E közjáték egyetlen pozitív eredménye, hogy felhívta a figyelmet arra, hogy a Parlament választási eljárása hosszú távon reformra szorul, pontosabban rámutatott arra az igényre, amelyet már régóta hangoztatunk, hogy az európai parlamenti képviselők bizonyos hányadát egy európai választókörzet részére válasszák meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Azért szavaztam erre a jelentésre, mert azt mondja ki, hogy 12 tagállamból érkező 18 további európai parlamenti képviselő foglalhatja el helyét, miután megválasztották. Sajnálatos, hogy a Tanács nem fogadta el időben az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a képviselők számára lehetővé váljon, hogy helyüket közvetlenül a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után foglalhassák el.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az, hogy a Lisszaboni Szerződés nem lépett időben hatályba ahhoz, hogy azt rögtön a 2009–2014-es európai parlamenti ciklussal kapcsolatos választásokra alkalmazni lehessen, olyan problémához vezetett, amelyet végül – szerintem – érzékenyen és az átmeneti időszakok elkerülhetetlen nehézségeit tükröző módon rendeztek. Ennélfogva – noha nem volna értelme és nem is lenne legitim megfosztani a megválasztott képviselőket mandátumaiktól – az sem volna ésszerű, ha megakadályoznánk a képviselők száma emelkedésének előnyeiből részesülő tagállamokat abban, hogy őket a saját választási rendszereikre irányadó jogszabályokkal összhangban nevezzék ki. A rendkívüli körülmények teljes mértékben igazolják a rendkívüli megoldások elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Elfogadták az európai parlamenti képviselők összlétszámának (a Nizzai Szerződésben előírt 736-ról 751-re) 15 fővel, 12 tagállam között eloszló 18 további képviselői hellyel történő növelését. Németország hárommal kevesebb helyet kapott az EU-Szerződésben megállapított maximális szám alapján. A Lisszaboni Szerződés nem lépett hatályba a 2009-es európai választások előtt, tehát azokat a Nizzai Szerződés rendelkezéseivel összhangban tartották, ami azt jelenti, hogy az Európai Parlamentnek jelenleg 736, és nem 751 képviselője van. Másfelől a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése azt jelenti, hogy 12 érintett tagállamból érkező 18 további európai parlamenti képviselő foglalhatja el legitimen helyét. Nem lehet csorbítani az európai parlamenti képviselők mandátumát a parlamenti ciklus során, vagyis nem lehet a német küldöttségben helyet foglaló európai parlamenti képviselők jelenlegi számár hárommal csökkenteni. Ennélfogva azon a véleményen vagyok, hogy a 36. sz. jegyzőkönyv Európai Tanács által kért módosítása közvetlenül a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseiből ered, és olyan érvényes megoldást képez, amely a további helyekre jogosult valamennyi tagállamnak lehetővé fogja tenni, hogy kinevezze az érintett európai parlamenti képviselőket. E 18 európai parlamenti képviselőnek egyidejűleg kell elfoglalnia helyét a Parlamentben azért, hogy a Házban ne boruljon fel a nemzetek egyensúlya.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Amint azt állítjuk és amint az ebből a jelentésből is látszik, a Lisszaboni Szerződés nemcsak hogy neoliberális, militarista és föderalista politikákat hajt végre, de egyszersmind kétértelműségekkel és ellentmondásokkal teli jogi eszköz is, mint amilyeneket az Európai Parlament összetételére vonatkozó rendelkezésekről szóló (36. sz.) jegyzőkönyv is tartalmaz. A Szerződések előmozdításán fáradozók arroganciája olyan nagy mértékű volt, hogy elejét vette annak, hogy e rendelkezéseket rugalmassá tegyék, mert minden megtettek annak elkerülése érdekében, hogy népszavazásokra kerüljön sor, azért, hogy elszökjenek az uniós országok népeinek egy szavazása elől és a francia és a holland emberek által az ún. „alkotmányos szerződésre” mondott „nem” megismétlődése elől. Az ír emberek szintén nemet mondtak erre a szövegparódiára, és csupán nem kevés nyomást és zsarolást követően szerezték meg szavazatukat – de csak az európai választások után.

Ez a jelentés bizonyítéka néhány európai parlamenti képviselő azon kísérletére, hogy elsáncolják az EU föderalista röppályáját azáltal, hogy olyan demokratikus legitimitásra hivatkoznak, amellyel a Szerződés nem rendelkezik. E képviselők egyszersmind arra is törekszenek, hogy még inkább az uniós érdekek alá rendeljék a nemzeti jogszabályokat azzal, hogy olyan javaslatokat tesznek, amelyek valamennyi tagállamban egységes választási eljárásra irányulnak, ami minden tagállam szuverén hatásköre, és amely azt igényli, hogy egy, az Európai Parlament reformjával megbízott konventet hívjanak össze a Szerződések felülvizsgálatára.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) A probléma bökkenőjét illetően semmin nem változtat az, hogy a Szerződéseket kormányközi konferencia útján vagy konvent révén vizsgálják felül. Teljesen mindegy, hogy inkompetencián, hanyagságon keresztül vagy politikai tévedésből, egyetlen állam, Franciaország – jó néhány képviselőcsoport, köztük a sajátom ismételt felhívásai ellenére – behunyta szemét a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének az európai parlamenti képviselettel kapcsolatos következményei előtt. Következésképpen ma Franciaország az egyetlen a 27 tagállam közül, amely egy olyan nemzetgyűlés által hozott határozat közvetett módján kíván két új európai parlamenti képviselőt kinevezni, amely nemzetgyűlés szavazási rendszere teljes mértékben igazságtalan. Mindez maguknak a Szerződéseknek a megsértésével, és az 1976. évi okmány megsértésével, amely az európai parlamenti képviselők közvetlen és általános választójog alapján történő megválasztásáról rendelkezik. Ezen túlmenően mindebben az európai parlamentbeli Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportja is bűnrészes, amely – annak ellenétre, hogy súlyos csapással kellett szembenéznie a 2009-es választásokon – két további helyet kap örökül. Ez barátok között zajló cselszövés, e Parlament támogatása mellett. Sajnos annak érdekében, hogy eltusolja ezt az anomáliát, az előadó az intézkedés ideiglenes jellege mögé bújik. Ideiglenes?! Az új francia európai parlamenti képviselők négy évig lesznek képviselők, ami a parlamenti ciklusnak több mint 80%-a. Azt vártam volna, hogy képviselőtársaink szilárdabbak lesznek mind a szavak értékének szintjén, mind pedig a demokratikus elvek védelme tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Megszavaztam a Franciaország döntése elfogadhatatlan jellegének hangsúlyozására irányuló jó néhány módosítást, amely ország nemzetgyűlésének képviselőit jelöli ki, hogy 16 olyan másik képviselő mellett foglaljon helyet az Európai Parlamentben, akik – a maguk részéről – megnyerték a 2009. június 7-i választásokat. Véleményem szerint ez a döntés – amelyet egyértelműen teljes felkészületlenség közepette tettek – ellentétes a demokratikus elvekkel, és lényeges kérdéseket vet fel az Európai Parlament demokratikus legitimitását illetően. Másfelől azonban nem szabad megakadályoznunk a többi olyan európai parlamenti képviselő érkezését, akiknek kijelölése tökéletesen összhangban van a Szerződések szellemével. Ez a kérdés azt bizonyítja, hogy milyen nagyon szükség van arra, hogy a jövőben egységes módszert biztosítsunk a saját számunkra az európai parlamenti képviselők közvetlen és általános választójoggal való kinevezését illetően, oly módon, hogy ezt a reformot konvent útján hajtsuk végre.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A jelentés ellen szavaztam a legfőbb módosításunk miatt, amelyben azt követeltük, hogy az európai parlamenti képviselőket közvetlen és általános választójoggal válasszák meg.

 
  
  

Jelentés: Íñigo Méndez de Vigo (A7-0115/2010 – A7-0116-2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Carlo Casini (PPE) , írásban. – (IT) Leadtam szavazatom, amely kategorikusan támogatja a Méndez de Vigo úr által elkészített két jelentést. Két okból kifolyólag vagyok elégedett: az elnökségem mellett működő bizottság azonnal cselekedett, és átmeneti egyezséget ért el, amely előkészítette a mai plenáris ülésen igen nagy többséggel elért egyezséget.

Ebből a szempontból jóváhagytam a bizottsági szinten előterjesztett, egyik saját módosításommal bevezetett 5. bekezdés elleni szavazás elgondolását, azért, hogy hangsúlyozzam azt, hogy a 18 új képviselő kinevezésének a lehető legjobban meg kell felelnie az 1976. évi választási okmány rendelkezéseinek, amely azt követeli meg, hogy a képviselőket közvetlenül az európai polgárok válasszák. Ennélfogva előnyben kell részesíteni azt az automatikus módszert, amely a legutóbbi európai választások során nem megválasztott jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapott jelölteknek teszi lehetővé, hogy csatlakozzanak a Parlamenthez. Ha azonban a nemzeti választási rendszer nem teszi lehetővé ennek kiszámítását, akkor a nemzeti parlamentek általi kinevezéshez folyamodhatunk.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Kirgizisztán (RC-B7-0246/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) A kirgizisztáni politikai válság a közép-ázsiai régió destabilizációjának újabb epizódja, amely régió – mint tudjuk – kulcsfontosságú Európa számára azon kérdés jelentősége miatt, hogy honnan szerezzük be energiánkat és nyersanyagainkat, és kulcsfontosságú az Egyesült Államok és Oroszország számára is – az ország stratégiai helyzetének ismeretében. Ez – sajnálatos módon – a 2005-ös forradalom bosszantó eredménye, amely forradalom felkeltette az apró, egykori szovjet köztársaság politikai dinamikájában bekövetkező tényleges változások iránti reményeket, és amely úgy tűnt, hogy – az ugyanazokban az években Ukrajnában és Grúziában zajló eseményekkel együtt – az egész régióban egy nyugodtabb geopolitikai jövőt vetít előre. Sajnos mára Kirgizisztán egy be nem következett változás gyümölcseit szedi, a ma szavazásra bocsátott állásfoglalás pedig tartalmazza azokat a szükséges és megfelelő iránymutatásokat, amelyeket ennek a Háznak a kirgiz kérdéssel nemzetközi és diplomáciai fórumokon közvetlenül foglalkozó európai testületek számára kell adni. A remények szerint a Bizottság és a Tanács folyamatosan együtt fog dolgozni ezen iránymutatásokon, és mindenekfelett sürgősen fogja ezt megtenni, amely sürgősség sajnos megbocsáthatatlanul hiányzott más – akár nemrégiben történt – esetekben. Annak őszinte reményében szavaztam az állásfoglalásra irányuló közös indítvány mellett, hogy az európai fellépés pozitív hatással lesz Kirgizisztán stabilizációjára.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az egykori Szovjetunió szétesésének egyik termékét, Kirgizisztánt vitatják a nagyhatalmak, és úgy tűnik, hogy az ország a politikai agitáció, valamint a politikai és társadalmi szerkezet szétesésének áramába süllyedt, amit az európai intézményeknek és a tagállami kormányoknak jobban nyomon kell követniük. Orvosolni kell Európának a közép-ázsiai köztársaságokkal kapcsolatos viszonylagos ismerethiányát, és olyan kapcsolati és kommunikációs csatornákat kell keresni, amelyek lehetővé teszik a több információhoz való jobb hozzáférést és e köztársaságok helyzetének alaposabb nyomon követését. Üdvözlöm az Európai Unió az iránti szilárd eltökéltségét, hogy a Kirgizisztánnal kapcsolatos menetrend középpontjába a szabadság, demokrácia és emberi jogok kérdéseit állítja. Azt is remélem, hogy az ideiglenes kormány legalább olyan jónak bizonyul, mint ahogy beszél, és olyan reformokat végez majd el, amelyek nem hagyják figyelmen kívül ezeket a kérdéseket. A választások és az alkotmányos népszavazás megtartásának bejelentése biztató jel a közeljövőt illetően.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Független megfigyelők szerint a tavalyi kirgizisztáni elnöki választásokat, amelyek keretében Kurmanbek Bakijevet újból megválasztották, komoly csalások fertőzték meg. Emellett kezdeti demokratikus kötelezettségvállalásai után Bakijev uralma autoritáriussá vált. A tömeges demonstrációkat követően Bakijev elnök a főváros elhagyására kényszerült, helyét pedig az ellenzék vezetője, Roza Otunbajeva által irányított ideiglenes kormány vette át, aki a hatáskörrel kapcsolatos jogutódlásról rendeletet, a kirgiz alkotmány betartására pedig végzést adott ki. Mindeközben Bakijev elszökött az országból és Kazahsztánban keresett menedéket. Kirgizisztán a Közép-Ázsia szívében lévő stratégiai elhelyezkedése miatt vonzza az Egyesült Államok és Oroszország különleges figyelmét. Az EU és Közép-Ázsia közös kihívásokkal szembesülnek az energia, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a drogkereskedelem elleni küzdelem és a terrorizmus elleni küzdelem terén. Emiatt az EU-nak aktívan együtt kell működnie az ideiglenes kormánnyal azzal a céllal, hogy feltárják és kihasználják a felelősségteljes kormányzás, az igazságszolgáltatás függetlensége és a közép-ázsiai stratégiában megállapított más uniós politikai célkitűzések előmozdítása terén meglévő lehetőségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Jacek Olgierd Kurski (ECR) , írásban. – (PL) Az Európai Parlament Kirgizisztánról szóló állásfoglalásra irányuló indítványának társszerzőjeként szeretnék köszönetet mondani azon képviselőtársaimnak, akik ma e dokumentum mellett szavaztak. Mindenképpen meg kell jegyezni az ideiglenes kirgizisztáni kormány által bejelentett azon szándékot, hogy elkezdenek dolgozni az alkotmányos reformon és a demokratikus választások megtartása alapjainak gyors megteremtésén. Ez szolgál magyarázatként az ideiglenes kormányhoz intézett azon felhívásra, hogy teljesítse Kirgizisztán nemzetközi kötelezettségeit és biztosítsa, hogy a választási folyamat szabad és tisztességes lesz. Izgatottan kísérjük figyelemmel a kirgizisztáni eseményeket, és ez a NATO és más, az afganisztáni küldetésben részt vevő nemzetközi erők folyamatos ellátási folyosójának fenntartására is vonatkozik. Alapvető fontosságú, hogy az Európai Unió és az Európai Parlament igen gondosan kísérje figyelemmel a kirgizisztáni helyzetet, hogy alapvető segítséget nyújtson, valamint hogy támogassa a kirgizisztáni társadalom valamennyi csoportja közötti párbeszédet.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz (PPE) , írásban. – (PL) A Kirgizisztánról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy a közép-ázsiai küldöttség tagjaként kötelességem legalább ennyi támogatást biztosítani egy olyan nemzet számára, amely az utóbbi hetekben ilyen nehéz helyzetben találta magát. Az állásfoglalás felszólít arra, hogy vessenek véget az erőszaknak, a konfliktus részvevői folytassanak párbeszédet, valamint hogy tartsák tiszteletben a szabadsághoz való jogot és az emberi jogokat, valamint a jogállamiság elveit, valamint hangsúlyozza a koherens és stabil alkotmányos keret demokrácia biztosítása terén meglévő jelentőségét. Ennélfogva úgy vélem, hogy a nemzetközi támogatási programot a lehető leghamarabb be kell indítani, az EU-nak pedig vezető szerepet kell vállalnia a programban.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A jelenleg Kirgizisztánban tapasztalható helyzet aggasztó, annál is inkább, mert az ország Közép-Ázsia igen fontos részén fekszik, Afganisztánhoz közeli geostratégiai elhelyezkedésben, és közel a Fergana-völgyhöz. Szükség van egy, az ENSZ által vezetett nemzetközi vizsgálatra annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a felelősséget. Fontos az, hogy a közép-ázsiai különleges képviselő igen szorosan kövesse nyomon a helyzetet, szorosan együttműködve az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével és az Európai Bizottság alelnökével.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) Az Európai Parlament kirgizisztáni helyzetről szóló, 2010. május 6-i RC-B7-0246/2010. sz. állásfoglalásra irányuló indítványa a Kirgizisztánhoz és hatóságaihoz szóló irányuló közös európai hang. A Kirgizisztánról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány fontos jelzés az Európai Unió és egész Európa részéről. Bizonyítanunk kell a polgároknak és a kirgizisztáni hatóságoknak – és nem csupán az ehhez hasonló állásfoglalásokkal –, hogy támogatjuk a demokrácia megerősödését és a társadalom fejlődését, a lakosság biztonságát és a fenntartható növekedést.

Az Európai Parlamentnek olyan intézménynek kell lennie, amely támogatja a demokrácia valamennyi lehetséges módját, és nem fogad el semmiféle letérést erről az útról. A kirgizisztáni változások az elmúlt pár év és a tulipános forradalommal kapcsolatos remények múlandó jellegének következményei. A választási csalás és az autoritarianizmus Kirgizisztánban működni kezdő enyhe formája nem lehet és nem is lesz közömbös kérdés. Kizárólag olyan intézkedéseket támogathatunk és fogunk támogatni, amelyek demokratikusak, mert ezek képezik az Európai Unió alapját. Más jellegű intézményekhez nem adhatjuk hozzájárulásunkat. Remélem, hogy a Kirgizisztánról szóló állásfoglalás az általunk majdan megtett számos lépés egyike. Egész Európa ezt várja el tőlünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A nagy többséggel egyetemben én is ezen állásfoglalás mellett szavaztam a szavazás során eszközölt két szóbeli módosítással együtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar (ALDE) , írásban. – (ET) A Kirgizisztánban április elején – immár egy hónapja – lezajlott események komoly következményekkel jártam mind az ország belső kormányzati helyzetére, mind pedig nemzetközi kapcsolataira. Ennek köszönhetően Oroszország fokozta befolyását Kirgizisztánban, úgy katonailag, mint gazdaságilag, amely várható volt a két ország közötti korábbi gazdasági kapcsolatok ismeretében. Ugyanakkor Oroszország ígéretet tett arra, hogy gazdasági segítséget fog biztosítani mind közvetlen pénzügyi támogatás révén, mind pedig azáltal, hogy a gáz- és az olajipari termékeket kedvező áron adja el. A mai jelentés főként arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Uniónak és az ENSZ-nek segítséget kell nyújtania annak biztosításához, hogy demokratikus kormányt választanak meg, valamint hogy az országban megszűnjenek az emberi jogi jogsértések.

Minden bizonnyal igaz, hogy mind az állami szektorban, mind pedig az igazságszolgáltatási rendszerben csökkenteni kívánják a korrupciót, ami talán szükségessé teszi az állami szektor reformját és garantálni fogja az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét. Mégis mindez közvetlenül kapcsolódik az ország gazdasági helyzetéhez, ezért együttműködésre van szükség az EU, az ENSZ és Oroszország között, máskülönben Kirgizisztán nem fog prioritást élvezni; hanem ehelyett a „nagyhatalmak” fogják azt megkísérelni, hogy a helyzetet a saját javukra fordítsák. Ezért támogatom ezt az állásfoglalást, amely minden felet az együttműködésre szólít fel az emberi jogok betartásának, a demokrácia fejlődésének, valamint az állami szektor reformjának és az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének biztosítása érdekében. Úgy vélem azonban, hogy időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az ország elérje a demokrácia kívánatos szintjét, mivel ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, nyílt pályázatokon keresztül kell a kinevezéseknek megtörténnie ahelyett, hogy a pozíciókat a hozzátartozóknak osztják ki.

 
  
  

Állásfogalásra irányuló indítvány: Elektromos járművek (B7-0261/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Üdvözlöm a tiszta és hatékony járművekről szóló újabb közleményt. Az elektromos járművek forgalomba hozatala versenyelőnyt jelenthet az európai ipar számára. Nem felejthetjük el azonban, hogy Európa jelenleg a világvezető a gépjárműiparban és nem kockáztathatjuk ezt a versenyelőnyünket. Felhívom tehát a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsák ki az elektromos járművek belső piacához szükséges feltételeket. Egyúttal figyelmeztetek az akkumulátorszabványok és kompatibilis töltési pontok harmonizációjának szükségességére a különböző tagállamokban. Szintén fontos adóösztönzőket kialakítani megfelelő elektromos díjakkal a fogyasztók számára. Egy másik alapvető tényező a villamosenergia-hálózat modernizációja lesz. Az intelligens hálózatokkal és akkumulátortechnológiákkal kapcsolatos kutatásba és fejlesztésbe történő nagyobb beruházásra hívok fel, az elsődleges anyagok hatékonyabb felhasználásának lehetővé tétele érdekében. Kérem ezért, hogy minden erőfeszítést tegyünk meg Európa világszintű vezető szerepének megőrzése érdekében a gépjárműiparban.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Azért szavaztam az állásfoglalásra irányuló indítványra, mert hiszek abban, hogy az elektromos járművek hozzájárulhatnak az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseihez, amelyek a tudás és innováció alapú gazdaságból, valamint az energiaforrások hatékonyabb felhasználását támogató gazdaságból tevődnek össze; más szavakkal, egy környezetbarát és verseny alapú gazdaságból.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Fontos – legalábbis hosszú távon – alternatívákat találni olyan időkben, amikor a CO2-kibocsátásokról szóló vita elkerülhetetlenné vált annak a klímaváltozásban betöltött központi szerepe, illetve amikor az üzemanyagárak ingadozása fenntarthatatlanná tette a petróleum és származékaitól való jelenlegi függőséget folytatását. Emiatt a gazdasági és szociális szükségletek szolgálatába hajtott innovációnak tudományosan és gazdaságilag életképes megoldásokat kell keresnie. Az elektromos járművek nagy piaci potenciállal bíró jelentős innovációt képviselnek – különösen hosszú távon –, mivel csökkentik a CO2 és más szennyező anyagok kibocsátását, egyben növelik az energia felhasználás hatékonyságát és növelik az innováció alapú technológiai vezető szerepet. A fentiekre figyelemmel ki kell alakítani egy, az elektromos járművekre vonatkozó európai stratégiát, amely támogatja az ipart a tiszta és élhető technológia kidolgozását és támogatja az elektromos járművek egységes piacának létrehozását. Nem kevésbé, még egyszer figyelmeztetnem kell arra, hogy az európai stratégia meghatározása nem jelentheti az iparra nehezedő összetett szabályozások létrehozását, ami kockára tenné az ipar fejlődését és életképességét.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A klímaváltozás által támasztott kihívások, a CO2 kibocsátások és más szennyező anyagok, valamint az üzemanyagok ingadozásai kedvező körülményeket hoztak létre az elektromos járművek fejlesztéséhez világszerte. Az elektromos járművek hozzájárulnak az Európa 2020 célkitűzéseihez, az innováció és tudás elősegítéséhez (intelligens növekedés), a hatékonyabb és zöldebb gazdaság előmozdításához (fenntartható növekedés) és a gazdaság növekedésének munkahelyek létrehozásával történő lehetővé tételéhez (inkluzív növekedés). Lényeges, hogy csökkenjen az elektromos járművek – leginkább az akkumulátorok magas költségeiből eredő – magas költsége, amely kutatást és innovációt igényel. Üdvözlöm ezért a spanyol elnökség által az elektromos járművek fejlesztésének a klímaváltozás elleni küzdelem keretében tulajdonított fontosságot, valamint a Bizottság 2010. április 27–i közleményét a tiszta és energiatakarékos járművekről szóló európai stratégiáról. Azt hiszem, hogy létre kell hozni az elektromos járművek egységes piacának létéhez szükséges feltételeket meg kell teremteni, ugyanakkor pedig biztosítani kell a politikák uniós szintű hatékony koordinációját a – különösen a foglalkoztatást érintő – negatív hatások elkerülésének érdekében. E koordináció szintén ösztönzi a kompatibilitást és az interoperabilitást.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Azt gondoljuk, hogy az elektromos autók fejlesztése szükséges, hogy legyen alternatíva a fosszilis üzemanyagokkal működő járműveknek. Az ilyen járművekkel összefüggő légköri szennyezéssel, a fosszilis üzemanyag – különösen olaj – tartalékok néhány évtizeden belül bekövetkező kíméletlen kimerülésével, valamint a jelenlegi energia paradigma sajnos valószínű fennmaradásának lehetőségével szembe nézve, az elektromos járművek fejlesztése kiemelkedően fontos és megfontolandó lehetőségként merül fel. Ugyanakkor az ilyen járművekhez még mindig kapcsolódó korlátokat és nehézségeket – amelyeket a vita során megemlítettünk – nem szabad figyelmen kívül hagyni. E problémák és korlátok következtében – mint említettük – nem ajánlott kereskedelmi vagy hirdetési kockázatokat vállalni. Ehelyett figyelmeztetnek a „további kutatási és fejlesztési tevékenység szükségességére az elektromos járművek tulajdonságainak javítása és költségeinek csökkentése érdekében”. Mindenekelőtt, a jelentésben említett jelentősen dekarbonizált közlekedési rendszer 2050-re történő kialakítása céljának tartalmaznia kell a különböző típusú tömegközlekedési megoldások fejlesztését és azok használatának ösztönzését, hogy mindenki hozzáférhessen azokhoz; az elektromos járműveknek erőteljesen meg kell jelenniük ebben a folyamatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, amely – többek között – lehetővé teszi az elektromos autók töltőinek szabványosítását, mivel az Európai Unió és annak polgárai csak előnyökben részesülhetnek az elektromos járművek európai piacának fejlődéséből és akár a globális piac létrehozásából. Ezen intézkedések tehát erősítik az unió helyzetét a szennyezés elleni küzdelemben és a környezetvédelemben azzal, hogy elősegítik a tiszta járművek használatát, bármilyen típusú járműről legyen is szó. Elősegítik továbbá a kutatást és az innovációt, így pozitív következményekkel járnak az Európai Unió versenyképességére a technológia terén. Ezen állásfoglalásra irányuló indítvány elfogadása valószínűleg egy új társadalmi modell előhírnöke lesz, amely a különböző kihívásokat (környezeti, társadalmi, technológiai, demográfiai stb.) is figyelembe veszi. Számítok az európai intézmények támogatására e vállalkozásban.

 
  
MPphoto
 
 

  Iosif Matula (PPE) , írásban. – (RO) Támogatom az elektromos járművek előmozdítását mint közép- és hosszú távú prioritást. Találnunk kell megoldásokat a tagállamok ösztönzésére, hogy az elektromos járművek szabványosítására irányuló közös stratégiát hajtsanak végre. E stratégia sikere határozottan csökkenteni fogja a használók költségeit, így az elektromos járművek vonzóbbak lesznek. Az uniós szintű koordináció hiánya azt fogja jelenteni, hogy nem csak a felhasználóknak magasabb költségeket kell fizetniük. Az ipari gyártóknak szabványosítaniuk kell a saját ipari specifikációikat, aminek közvetlen hatása lesz a költségekre. Így, ha a kívánatos irányba szeretnénk haladni, azt gondolom, hogy a szabványosítási eljárásra kell összpontosítanunk. Utakat kell találnunk arra, hogy az európai fogyasztókat az elektromos autók használatára ösztönözzük. Azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban komoly szerep vár a helyi hatóságokra. Ők saját példájukon, valamint infrastrukturális létesítmények és a különböző töltőkkel összefüggő kedvezmények – például parkolással vagy szennyezéssel kapcsolatban – biztosításán keresztül képesek lesznek ösztönözni az európai fogyasztókat. Azt hiszem, hogy az európai intézmények, ha elektromos autókat használnának, példát mutatnának és igen kedvező jeleket adnának másoknak. Kísérleti jelleggel a lehető legrövidebb időn belül egy elektromos autókból álló miniflottát kellene létrehozni a jelenlegi közlekedési lehetőségek alternatívájaként.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A CO2 kibocsátásokkal és a klímaváltozással kapcsolatos növekvő aggodalmak sürgősen szükségessé tették a gyors fejlődést, hogy lehetségessé váljon az elektromos járművek számára, hogy érvényes alternatívát kínáljanak a jelenlegi járművek mellett. A közlekedés e formájának megnövekedett használata igen pozitívan járul hozzá az Európa 2020 Stratégiában meghatározott célkitűzések eléréséhez. Az Európai Uniónak ezért jelentős beruházásokat kell elvégeznie, hogy Európa területét hatékonyan lefedő ellátási hálózatot hozzon létre. Döntő lépéseket kell tenni továbbá e szállítási módot jelenleg nem vonzóvá tevő akadályok sorának felszámolása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Csökkenő erőforrásaink fényében az elektromos járművek határozottan képesek arra, hogy ténylegesen klíma barát alternatívát jelentsenek, feltéve, hogy továbbra is fejlesztjük azokat. Ez azonban csak akkor következik be, ha mind a gyártási folyamatok, mind pedig az autók üzemeltetése ténylegesen nem erőforrás intenzívvé és környezetbaráttá válik. Az elektromos és hibrid hajtó rendszerek még mindig kiforratlanok és szabványosított keretek közé kell helyezni azokat anélkül, hogy elsőbbséget biztosítanánk e technológiának a más alternatív meghajtó rendszerekkel szemben. A jelenlegi javaslat túl kevés figyelmet fordít más alternatív hajtó rendszerekre, ezért tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) Az elektromos járművek fejlesztése támogatásának számos előnye lehet. Az elektromos autók támogatása jelentősen hozzájárul majd a klímaváltozás elleni küzdelemhez és – a tisztább és fejlettebb technológiákra történő átállás révén – segíti majd az innovációt, valamint az energiafüggőségünk korlátozását. E technológia fejlesztése tartalmaz továbbá olyan alaposan megfontolandó szempontokat is, mint például az adminisztratív és más akadályok felszámolását, amelyek kedvezőtlen hatással lehetnek a zöld autók forgalmazására, valamint a gépjárműiparban dolgozók megtartásának ösztönzésére irányuló rendelkezéseket, hogy azok új képességeket sajátítsanak el. Azt hiszem, az állásfoglalásra irányuló indítvány igen kiegyensúlyozott szöveg, mivel foglalkozik az összes fent említett kérdéssel, ezért is szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) , írásban. – (IT) A megvitatott intézkedések hatásainak értékelése érdekében elemeznünk kell a Bizottság által idézett statisztikákat. Ténylegesen 2007-ben az európai népesség 72%-a élt városi övezetekben, amelyek a növekedés és foglalkoztatás kulcsai. A városoknak hatékony közlekedési rendszerre van szükségük, hogy támogassák a gazdaságot és biztosítsák lakosaik jólétét.

Az EU GDP-jének megközelítőleg 85%-át a városok állítják elő. A városi övezetek feladata ma, hogy a közlekedést környezeti (CO2, levegőszennyezés, zaj), verseny (zsúfoltság) és társadalmi (demográfiai változások, befogadás, egészség) szempontok szerint fenntarthatóvá tegyék. E kihívásnak való megfelelésünk szintén alapvető jelentőségű az unió klímaváltozás elleni küzdelemre vonatkozó általános stratégiája sikerének szempontjából is, hogy elérjük a 20/20/20 célkitűzést és elősegítsük a kohéziót.

Tízből kilenc uniós polgár gondolja úgy, hogy környezetükben javítani kellene a közlekedési helyzetet. Meggyőződésem, hogy a koordinált uniós szintű cselekvés segíthet az új technológiák piacainak megerősítésében a tiszta járművekkel és alternatív üzemanyagokkal kapcsolatban. Ily módon ösztönözhetjük a felhasználókat, hogy hosszú távon a tiszta járműveket vagy közlekedési módokat válasszák, illetve a kevésbé zsúfolt infrastruktúrát használják, vagy más időpontokban utazzanak. Teljes szívemből támogatom e kezdeményezéseket, amelyek célja közép- és hosszú távon a szokásaink fejlesztése és az unió egészének gazdasági és ipari fejlődésének történő megfeleltetése.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Követtem a csoportom szavazását a jelen állásfoglalás mellett, bár a típusengedélyezési jogszabályok gyorsított felülvizsgálatára irányuló módosító indítványunkat nem fogadták el.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: A gépjárművekre vonatkozó csoportmentességi rendelet (B7-0245/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Európában 380.000 vállalkozás vesz részt a gépjárművek forgalmazásában és ilyen szolgáltatásokban. Ezek majdnem mindegyike kis– vagy középvállalkozás, amelyek összesen 2,8 millió embert foglalkoztatnak. 1985 óta a gépjármű szektort csoportmentességi rendelet szabályozta az uniós versenyjog tekintetében, annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a szektor sajátos jellegzetességeit: az oligopolisztikus helyzetet, és a termékek különösen műszaki jellegét és hosszú élettartamát. Ma azonban a Bizottság az új járművek értékesítésére vonatkozó létező mentesség eltörlését javasolja. Csak a másodlagos piac (javítási és karbantartási szolgáltatások, pótalkatrészek nyújtása) maradna a különös mentesítési szabályozás alatt. Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány – amelyet a Gazdasági és Monetáris Bizottságban már támogattam, és amely mellett ma ismét szavaztam – világos üzenetet küld az Európai Parlament részéről. A javaslat a gépjármű szektor képviselőivel folytatott részletes konzultációkat követ. Felhívja a Bizottságot, hogy vegyen figyelembe számos olyan tényezőt, amelyek a fogyasztók hátrányára megbonthatják a gépjárműgyártók és –terjesztők között kialakult hatalmi egyensúlyt.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D) , írásban. – (RO) Azért szavaztam ezen állásfoglalásra irányuló indítvány mellett, mivel az indítvány kiemeli az Európai Bizottság gépjármű csoportmentességi rendeletre irányuló javaslatában rejlő problémákat.

Az európai végrehajtó hatalom ajánlása, hogy a jelenlegi szabályozás egyes pontjait módosítsuk e területen úgy, hogy kifejezetten előírjuk a kötelezettséget az autó közvetítők számára, hogy eladásaik 80%-át egyetlen autó gyártmányból érjék el, megerősítheti a közvetítők függőségét a gyártóktól, a verseny korlátozásának kockázatát idézi elő a szektorban, és hátrányos hatással lehet a fogyasztók számára elérhető választási lehetőségekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Amint az Európai Bizottság megkezdte a gépjárművekre vonatkozó jogszabályok – különösen az 1400/2002/EK rendelet és a 2790/1999/EK rendelet – felülvizsgálatát, fontos megjegyezni, hogy az unió és annak tagállamai jelenleg példa nélküli gazdasági és pénzügyi válsággal küzdenek, amelynek valós és mélyre ható hatással volt a gépjármű ágazatra. Az ipar továbbra is alapvető fontosságú az európai gazdaság számára, hozzájárul a foglalkoztatáshoz, a műszaki innovációhoz és a versenyképességhez. Ezt észben tartva, az új szabályozásoknak figyelembe kell venniük a közép– és hosszú távú szükségletet azzal kapcsolatban, hogy kialakítsák az európai gépjármű ágazat fenntarthatóságának feltételeit, lehetővé téve, hogy az a technológia és innováció élvonalába tartozzon és gazdaságilag fenntartható legyen. Az elektromos járművekkel kapcsolatos iménti szavazás fényében az új szabályozási keretrendszernek ösztönöznie kell a gyártókat alkalmaznia kell ezt a jármű típust, a környezeti kutatást, valamint a kisebb környezeti hatással vagy alacsonyabb kibocsátással rendelkező gépjárművek fejlesztését.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI) , írásban. – (FR) Ezen állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztunk, amely elvben üdvözli a gépjármű ágazatban jelen lévő forgalmazásra és javításra vonatkozó versenyjogi szabályok jelenlegi felülvizsgálatát. Tulajdonképpen üdvözli a mentesítés eltörlését és az általános versenyjogi szabályok alkalmazását. Az előzetes konzultációk leple alatt – szokás szerint – a leginkább befolyásos vagy hatékony, ám nem szükségszerűen az iparágat képviselő lobbik fognak győzni, hogy ne is szóljunk a jótékony hatású verseny dogmájáról. Másfelől, a szakembereknek hatályos jogszabályokhoz való igazodásra irányuló erőfeszítései is semmivé válnak. Elismert dolog, hogy akár létrehozunk vagy semmivé teszünk valamit, cselekszünk. A kérdés az, hogy a Bizottságnak – és különösen a Versenypolitikai Főigazgatóságnak – hogy saját létének igazolása a célja jogszabályok előállításával, vagy a szolgáltatások és termékek minőségével és biztonságával kapcsolatos – mindenhol szükséges, de különösen a gépjárműszektorban fontos – igényeket kielégítő szabályozások végrehajtása.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A Bizottság javasolt módosításai nem felelnek meg különösen a gépjárműipar kis– és középvállalkozásai érdekeinek. Ezen túlmenően, e szektort nagy számú összetett szabályozás irányítja (például a biztonsággal és környezettel kapcsolatban), így a versenyjogi szabályoknak a piac különös sajátosságain kell alapulnia. Emiatt szavaztam a Bizottság javaslata ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) , írásban. – (IT) 2002. júliusában a Bizottság az 1475/95/EK rendelet helyébe lépő gépjármű-forgalmazási megállapodásokra vonatkozó csoportmentességi rendeletet fogadott el.

A Bizottság versenypolitikájának legfontosabb célkitűzése, hogy az érintett társaságok a piacok megfelelő felügyeletének biztosítására kialakított csoportmentességi rendeletek elfogadásával profitálhassanak a biztonsági zónából. A csoportmentességi rendeletek tehát hozzájárulnak a jogbiztonsághoz és az európai szabályok konzisztens alkalmazásához. Rá kell mutatnom, hogy e vita fontossága lényegében a jövőbeli jogi keretrendszert alátámasztó alapelvek körvonalazásában rejlik, amely keretrendszernek a rendelet lejártát követően szabályoznia kellene a gépjármű-forgalmazási megállapodásokat és az egyéb kapcsolódó, értékesítést követő szolgáltatásokra vonatkozó megállapodásokat.

Következésképpen, az autó iparra alkalmazandó csoportmentesség megfelelő hatályának eldöntése érdekében sürgetem a Bizottságot, hogy vegye számításba a nagyobb piacokon tapasztalható versenyhez szükséges feltételeket, valamint az új gépjárművek piacának a javítási és karbantartási szolgáltatások és/vagy pótalkatrészek forgalmazásának piacától való alapvető elhatárolásának szükségességét. Megismétlem az ilyen javaslatok támogatásának fontosságát. Lebeszélnék a kereskedők és javítók közötti versenynek kedvező minden egyéni kezdeményezésről, és támogatom a szektor fejlesztését.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) Az uniós szinten 2002-ben bevezetett úgynevezett „csoportmentességi” rendelet – amelynek célja a verseny fokozása a gépjármű szektorban és kézzelfogható előnyeik biztosítása a fogyasztók számára – hamarosan lejár. Felülvizsgálatra irányuló javaslatában a Bizottság módosításokat vezet be, amelyek aggasztó következményekkel járnak a fogyasztók számára a választási lehetőségeik, a minőség és az árak tekintetében. Ezért használjuk ezt az állásfoglalásra irányuló indítványt – amelyet támogattam – arra, hogy világosan kifejezzük fenntartásainkat az egyes benyújtott javaslatokkal kapcsolatban. Különösen az „egyedüli márka” kötelezettségre gondolok, amelynek negatív hatása lesz a fogyasztók választási szabadságára és a kereskedők gyártóktól való függetlenségére. Szeretném aggodalmamat kifejezni azzal kapcsolatban is, hogy nem szerepelnek az érintett felek műszaki információkhoz és pótalkatrészekhez való hozzáférését biztosító garanciák, ami gyakorlatilag korlátozni fogja a kereskedőkkel vagy szerviz tulajdonosokkal kapcsolatos választási szabadságot, akikhez a fogyasztó fordulhat. Végül hadd emlékeztessek arra, hogy a Bizottságnak versenyellenes és a fogyasztókat korlátozó olyan új formákkal kell megbirkóznia, mint például az értékesítést követő szolgáltatások függővé tétele a járművek márka specifikus hálózaton belül történő kizárólagos javításától vagy karbantartásától.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A kamara többségével együtt az állásfoglalás mellett szavaztam

 
  
  

Jelentés: Alojz Peterle (A7-0121/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE) , írásban. – (PT) A rák az Európa előtt álló egyik legnagyobb egészségügyi kihívás: évente 3 millió új esettel és 1,7 millió elhalálozással az EU-ban ez a második legjelentősebb elhalálozási ok. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az összes rákos megbetegedésnek legalább az egyharmada megelőzhető. Ennélfogva létfontosságú, hogy az érdekeltek az Európai Unió egészében együttes erőfeszítéssel lépjenek fel a rákkal való foglalkozást illetően. A Bizottság által a „Fellépés a rák ellen: európai partnerség – 2009–2013” címmel előterjesztett javaslat egyik célja az, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak a rák leküzdése érdekében tett erőfeszítéseikhez, hogy keretet biztosít a rák megelőzésével és a rákellenes küzdelemmel összefüggő információk, kapacitások és szakértelem azonosításához és megosztásához, valamint az Európai Unió egészéből bevonja az érintett feleket a közös erőfeszítésbe. Üdvözlöm a rák által okozott teher azáltal történő csökkentésére irányuló célkitűzés, hogy a teljes lakosságot vonják be az emlő-, méhnyak- és vastagbélrák-szűrésbe 2013-ig, arra buzdítva a tagállamokat, hogy hajtsák végre a fent említett iránymutatásokat. A fentiek miatt a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) Azért szavaztam erre a jelentésre, mert az Európai Bizottság által javasolt Fellépés a rák ellen: európai partnerség (2009–2013) kiváló kezdeményezés az e borzalmas betegséggel szembeni hatékonyabb küzdelem érdekében. A rák a közegészségügyi téren meglévő közösségi intézkedések egyik legfőbb területe, hiszen évente 3,2 millió európait diagnosztizálnak rákkal, ami a szívbetegségek után a második leggyakrabban előforduló elhalálozási ok. A Bizottság által javasolt partnerség célja, hogy támogatást nyújtson a tagállamoknak a rák leküzdése érdekében tett erőfeszítéseikhez, hogy keretet biztosít a rák megelőzésével és a rákellenes küzdelemmel összefüggő információk, kapacitások és szakértelem azonosításához és megosztásához. Szeretném hangsúlyozni, hogy csak az Európai Unió-szerte az összes érdekeltnek a rák elleni küzdelemre irányuló közös erőfeszítésbe való bevonásán keresztül csökkenthetjük jelentősen Európában a rákos megbetegedések számát. Egyetértek azzal, hogy az Európai Parlament felszólította a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább és foglalják egységes szerkezetbe azokat a kezdeményezéseket, amelyek akár közvetlen, akár közvetett támogatást nyújtanak a rákban szenvedőknek. Azzal is egyetértek, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden tagállamban egyenlő módon férhetnek hozzá a rák elleni gyógyszerekhez az azokra rászoruló betegek. Ennélfogva a Bizottság által kezdeményezett, a rák elleni küzdelemmel kapcsolatos partnerség igen fontos lépés az Európa egészét átfogó közös szociális és politikai partnerség felé, amelynek célja a rák által okozott európai teher csökkentése.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) A diagnosztizált rákos megbetegedések számának exponenciális növekedésére vonatkozó előrejelzések célja, hogy megkongassa a vészharangot a nemzetközi közösség előtt. Élete során minden harmadik európait rákkal fognak diagnosztizálni. Ez a kegyetlen betegség ugyanis a második leggyakoribb halálok Európában. Az Európai Parlament az általa elfogadott állásfoglalásra irányuló indítványt használja arra, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy Európában még mindig elfogadhatatlan egyenlőtlenségek vannak a rákszűrés és -kezelés terén. A diagnosztizált rákos megbetegedések harmada azért végzetes kimenetelű, mert túl későn diagnosztizálták. Ez olyan valóság, amelyet Európának tájékoztató programokon, a lakosság oktatásán, valamint a jó minőségű egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítésén keresztül kell megváltoztatnia. Végül, de nem utolsósorban: az EU jelenleg túl keveset tesz az e betegségre irányuló kutatás terén, amely betegségről még mindig túl keveset tudunk. A kutatás és a megelőzés jelenti az e betegség ellen indított támadás főáramát. Az eredmények pedig már középtávon látszani fognak. A rákos megbetegedések előfordulásának csökkennie kell, hogy Európa elérhesse az Európai Bizottság által kitűzött nagyra törő célt, azaz hogy az új rákos megbetegedések száma 2020-ig 15%-kal csökkenjen, figyelemmel a lakosságnövekedés és az öregedő lakosság által okozott egyre fokozódó tendenciára is.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Üdvözlöm a Bizottság Fellépés a rák ellen: európai partnerség (2009–2013) című javaslatát, mert úgy vélem, hogy a rák elleni küzdelem az egészségügyi stratégia alapvető fontosságú része. Az elsődleges megelőzés egyik formájaként azonban felhívást intézek – az egészség javításában alapvető tényezőként – az egészséges életvitel ösztönzésére irányuló intézkedések végrehajtására. A környezeti tényezők is érintik az egészséget, úgyhogy kezelni kell az egyes ráktípusok kialakulásáért felelős környezeti problémákat. Emiatt fontos az, hogy átfogó és integrált megközelítés létezzen az olyan cselekvési területeken, mint az oktatás, a környezetvédelem, a kutatás és a szociális ügyek, valamint hogy a különféle, EU-beli rákkutató központok között nagyobb fokú legyen a koordináció. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jobban ki kell használni a rák elleni küzdelemre a 7. keretprogramban rendelkezésre álló finanszírozást, valamint hogy nagy léptékű kutatási programokra van szükség. Fontos lenne továbbá beépíteni a rákmegelőzésre irányuló finanszírozást is a pénzügyi tervbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Egy, a rákra irányuló új, átfogó megközelítés létfontosságú, mivel a betegség csaknem járványos méreteket ölt világszerte, és az egyik legfőbb halálok a világon, amely 2004-ben bekövetkezett elhalálozások majdnem 13%-áért volt felelős (ez évente közel 1,7 millió elhalálozást jelent); azért, mert ez volt a második leggyakoribb halálok 2006-ban, a legtöbb elhalálozás pedig tüdő-, vastagbél- és emlőrák miatt következett be; és mert minden harmadik európai fog életes során azzal szembesülni, hogy rákkal diagnosztizálják, minden negyedik európai pedig rákban fog meghalni. A megelőzés és a nemzeti szintű szűrési tervek iránti elkötelezettségre van szükség, mivel tudjuk, hogy a megfelelő megelőzés és a korai kezelés a megbetegedések csaknem 30%-ának elkerülését teszi majd lehetővé. A kezelés tekintetében meglévő egyenlőtlenségek csökkentése is alapvető fontosságú. A Portugáliában tapasztalható elfogadhatatlan helyzetre hívnám fel a figyelmet, ahol is pusztán anyagi okok miatt tagadják meg az innovatív és hatékony, rák elleni – különösen a tüdőrák és az emlőrák elleni – gyógyszereket.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A rák az egyik legnagyobb egészségügyi kihívás, amellyel világszinten szembesülünk. Jelenleg a második legjelentősebb elhalálozási ok Európában, évente 3 millió új megbetegedéssel és 1,7 millió elhalálozással. Az Európai Bizottság javaslata a „Fellépés a rák ellen: európai partnerség (2009–20139”. A rák – társadalmi és politikai problémaként – európai, nemzeti, regionális és helyi szintű közös intézkedéseket igényel. A Lisszaboni Szerződés pontosan meghatározza, hogy az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére. Az egyik ilyen európai szintű intézkedési terület az emberi egészség védelme és javítása (2E. cikk). Az Európai Unió már hozzájárult két fontos, bizonyítékalapú megelőzési eszközhöz: az európai rákellenes kódexhez és az emlő-, méhnyak- és bélrákszűrésről szóló tanácsi ajánláshoz. Üdvözlöm ezért az állásfoglalásra irányuló indítványban szereplő azon ajánlást, miszerint általánosságban mozgósítani kell az állami szférát, hogy fektessen be a rákmegelőzésre irányuló erőteljes és következetes erőfeszítésekbe.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A rák az egyik legfőbb elhalálozási ok a világon, a megbetegedések száma pedig riasztó mértékben nő. Ennélfogva úgy véljük, hogy fontos az EU által a rák elleni küzdelemre irányuló tagállami erőfeszítésekhez nyújtott támogatás, amint az a jelentésben is szerepel, valamint a rák megelőzésével és a rákellenes küzdelemmel összefüggő információk, kapacitások és szakértelem megosztása terén a közös erőfeszítés előmozdítása. Néhány országban a rákos megbetegedések alacsonyabb száma olyan politikák elfogadásának eredménye, amelyek célja a megelőzés és a kezelés javítása, és ez azt bizonyítja, hogy ez helyes, követendő példa. A jelentés a különféle jelentős kérdésekre utal, többek között a következőkre: az elsődleges megelőzés és a rákká átalakulható betegségek elleni küzdelem szükségessége; a szűrés fontossága; a jelenleg Európában a rák elleni küzdelemre rendelkezésre álló finanszírozás – különösen az állami finanszírozás – elégtelensége; a rákkeltő anyagoknak való foglalkozási és környezeti kitettség csökkentésének szükségessége; a rákkeltő anyagok listája naprakésszé tételének szükségessége; valamint a rákos betegek és a krónikus betegségben szenvedők munkahelyi védelme. A jelentés más kérdésekben tovább is mehetett volna, ilyen például a rák elleni kezelésekhez és a kapcsolódó gondozáshoz való hozzáférés terén meglévő egyenlőtlenségek felszámolása, azok csökkentése helyett.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D) , írásban. – (PL) A Parlament által elfogadott, az Európai Unióban az emlőrák elleni küzdelemről szóló 71/2009. sz. írásbeli nyilatkozat szerzőjeként rendkívüli örömömre szolgál a Bizottságnak a „Fellépés a rák ellen: európai partnerség” című közleménye.

Ebben a dokumentumban diagnosztizálták az EU-ban a rák problémáját, és célkitűzéseket állapítottak meg a rák elleni küzdelem területén. Annak ellenére, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat ténylegesen a tagállamok irányítják, az EU tehet azért, hogy az egészségügyi ellátást kiterjessze, és például remek platformul szolgálhat a helyes gyakorlatok cseréjéhez. A tagállamokon múlik, hogy kihasználják-e ezt, a Bizottság által kidolgozott további eszközt.

A javaslat egy igen specifikus célt tartalmaz: jelesül, hogy 2020-ig 15%-kal kell csökkenteni a rák által az EU-ban okozott terhet. E program megvalósításához a rák elleni küzdelemre vonatkozó valamennyi tagállami terv integrációjára van szükség 2013-ig. A következő lépés az ilyen állapot miatt kezelt európaiak körében a rák okozta halandóság aránytalanságának 70%-os csökkentése. Az EU-ban a legjobb és legrosszabb eredményekkel rendelkező tagállamok körében meglévő eltérések még mindig óriásiak.

A közlemény hangsúlyt helyez a megelőzésre is, és tartalmazza a teljes lakosság körében az emlő-, méhnyak- és vastagbélrák szűrések bevezetését. Örülök annak, hogy a 71/2009. sz. írásbeli nyilatkozatban szereplő legújabb felhívásunk a Bizottság munkáját illetően kedvező pillanatban érkezett, ami – reményeim szerint – előre jelzi annak gyors és megbízható végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE) , írásban. – (FR) A Fellépés a rák ellen: európai partnerség (2009–2013) létrehozására irányuló jelentés mellett szavaztam.

A partnerség célja a rák megelőzésével és a rákellenes küzdelemmel összefüggő információk, kapacitások és szakértelem azonosítására és megosztására szolgáló keret létrehozása. A tagállamoknak – különösen a megelőzés terén – együttesen kell cselekedniük. Európában minden harmadik embernél rákos megbetegedés fog kialakulni élete során. A rákos megbetegedések harmada azonban megelőzhető, a megelőzés pedig a leginkább költséghatékony hosszú távú stratégiát kínálja a rák által okozott teher csökkentésére.

Örömmel tapasztalom, hogy a Ház többsége azon javaslatok mellett szavazott, amelyet az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének előadójaként tettem, mint amilyen például az, hogy sokkal jobban kell ösztönözni az állami-magán partnerségeket a kutatás és a szűrés stimulálása érdekében, különösen az egészségügyi képalkotás terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) Jóllehet az egészségügy az egyes tagállamok feladata, hatalmas előnyünk származna abból, ha a rákmegelőzés és a rák elleni küzdelem vonatkozásában átfogó megközelítést fogadnánk el, és ez az, amit én itt támogatok. Ily módon Európa képes lesz arra, hogy lehetővé tegye az érdekeltek (civil társadalom, különféle szervezetek és mások) szorosabb együttműködését annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban lehessen terjeszteni az e területen meglévő legjobb gyakorlatot, és különösen annak érdekében, hogy – a betegek pszicho-szociális és mentális jólétének figyelembevétele által – javuljon a beteggondozás hatékonysága. Ez a partnerség annak biztosítását is elősegítené, hogy számításba vegyék a kapcsolódó problémákat, például az e betegségben szenvedők által tapasztalt egyenlőtlenségeket. Ez alapvető fontosságú a betegek mindennapi életének javításához. Üdvözlöm továbbá – az általam is támogatott – írásbeli nyilatkozat április 19-én történt elfogadását, amely arra szólítja fel az uniós tagállamokat, hogy nemzeti szintű emlőrákszűrést vezessenek be, a Bizottságot pedig arra, hogy kétévente készítsen nyomon követési jelentést. A 35–59 éves nők körében továbbra is az emlőrák az elsődleges elhalálozási ok.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) Az Egészségügyi Világszervezet szerint a rák a legfőbb elhalálozási ok világszerte. Jelenleg minden harmadik európait diagnosztizálnak rákkal, és minden negyedik európai ebben a betegségben hal meg. Sajnos a társadalom elöregedése is hozzá fog járulni a rákos megbetegedések előfordulásának növekedéséhez a következő pár évtizedben. Úgy vélem, hogy ahhoz, hogy ezt a növekedést kezeljük, javítanunk kell a rák elleni küzdelemre irányuló nemzeti terveket, és még hatékonyabb tájékozató kampányokat kell tartanunk az EU-ban az emberek számára. A gyermekeknek már első éveiktől kezdve meg kell tanítani az egészséges életvitelt, ami a jövőben a megbetegedések csökkentett számához fog vezetni. A szakértők szerint a megbetegedések egyharmada megelőzhető, ahhoz azonban, hogy ez bekövetkezzen, az EU-nak növelnie kell a rák elleni küzdelemre szánt finanszírozást. Ez lehetővé tenné tudományos kutatások és a rákmegelőzésre irányuló intézkedéseket felölelő, széles körű programok elvégzését az Unió valamennyi országában.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A közegészségügy az EU egyik prioritása. A rák minden formája elleni küzdelem ennek részét képezi, mivel ez a betegség évente több millió európai polgár halálát okozza. Mindannyian tudjuk, hogy a megelőzés és a korai diagnózis alapvető a rák elleni hatékony küzdelemhez, így az erőfeszítések legnagyobb részének ezekre a területekre kell összpontosítania. Igen fontos, hogy anélkül fejtsük ki a legtöbb elhalálozást kiváltó három ráktípus – a tüdőrák, a bélrák és az emlőrák – elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket, hogy a többi ráktípust elhanyagolnánk.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Európa-szerte a rák jelenti a legnagyobb egészségügyi fenyegetést, a rák miatti elhalálozások aránya pedig magas. 3 millió új rákos betegből 1,7 millió nem éli túl a betegséget. A korai diagnózis és kezelés jelentősen csökkenthetné ezt a számadatot. Nemcsak a kezelésbe kell befektetnünk Európa-szerte, hanem a megelőző intézkedésekre is támogatást kell nyújtanunk. Prioritássá kell tennünk a nemzetek közötti együttműködést, hogy véglegesen tudjuk megállítani a rák terjedését. Ez a jelentés egy, a helyes irányba megtett lépésnek tekinthető, ezért szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) Az Európai Parlament „Fellépés a rák ellen: európai partnerség” című állásfoglalása mellett szavaztam. A rák elleni küzdelemre, valamint hatásainak minimálisra szorítására irányuló valamennyi intézkedést támogatni kell. Az orvostudomány még mindig nem képes megállítani az emberiség egyik legnagyobb pestisévé váló rákot. Elborzasztó az a tudat, hogy 2006-ban a rák volt a második leggyakoribb elhalálozási ok. A ráknak számos oka van, illetve gyakran nem is lehet a rákot meghatározni és diagnosztizálni. Mindazonáltal a megbetegedések 30%-ában lehetséges megelőzni a rákot, hatásait pedig korlátozni. Ennek eléréséhez megfelelő nemzeti vizsgálati programokra van szükség. Az Európai Uniónak – polgárainak érdekében eljárva, és biztonságuk garantálásának szükségessége miatt – elő kell írnia a betegség korai diagnosztizálására szolgáló megfelelő módszerek, megelőző intézkedések és fejlett terápiák kidolgozását. Sok tagállam tudott különféle módokon előrehaladást elérni a rák elleni küzdelemben, többek között dohányzáselleni stratégiákkal és a megelőzés különös módjaival. Hasonló intézkedéseket kellene életbe léptetni az egész Unióban, de fokozott intenzitással és hatékonysággal. Nem optimisták a következő évekre vonatkozó, a rákos megbetegedések előfordulásával és az elhalálozással kapcsolatos előrejelzések. Mindig keserű és szomorú az a tudat, hogy a különböző diagnosztikai és kezelési módszerek ellenére rengetegen halnak meg rákban. Gondoskodjunk azonban arról, hogy polgáraink tudják, hogy ebben a kérdésben teljes támogatásunkat élvezik.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE) , írásban. – (FR) Az Európai Unióban mostantól kezdve 2020-ig a rákos megbetegedések 15%-kal történő csökkentése: ez a „Fellépés a rák ellen: európai partnerség (2009–2013)” című jelentésben szereplő nagyra törő célkitűzés. Olyan célkitűzés ez, amelyet ma az Európai Parlament Peterle-jelentéssel kapcsolatos szavazása támogat. Olyan reakció ez, amely szembenéz a kihívással, noha az Egészségügyi Világszervezet szerint 2010-ben a rák lesz a világon az elsődleges elhalálozási ok, megelőzve ezzel a szív- és érrendszeri betegségeket.

Csak 2010-ben 3 millió európainál alakul ki rák, és csaknem 2 millió ember fog ebben a betegségben meghalni. Sürgősen többet kell tennünk a leggyakoribb rákfajták – a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák – szisztematikus szűrésének területén. Az onkológia forradalmának ösztönzése azt is jelenti, hogy előmozdítjuk némely élelmiszerek rákkeltő tulajdonságaira irányuló kutatást, és ösztönözzük a tumoroknak a csúcstechnológiás biomarker-technológián – komplex vizelet- és vérvizsgálatokon – keresztül történő korai szűrését. Ezek mind olyan intézkedések, amelyek határozottan a beteggondozás biztosításának diverzifikálására irányulnak annak érdekében, hogy 2010 a reagálás éve legyen, és hogy az Európai Unió ne csupán támogassa, de inspirálja is a rák elleni intézkedésre irányuló nemzeti programokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Természetesen ezen igen lényeges, a rákmegelőzés vonatkozásában kulcsfontosságú jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D) , írásban. – (PL) Erőteljesen támogatom a Bizottság „Fellépés a rák ellen: európai partnerség” című közleményéről készült európai parlamenti jelentést. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség becslései szerint minden harmadik európait diagnosztizálnak rákkal, és minden negyedik európai ebben a betegségben hal meg. Idén 3 millió európainál fog kialakulni a rák, és várhatóan csaknem 2 millióan halnak meg rákban. Lengyelországban mintegy 100 000 ember esik a rák áldozatául éves szintén, akik közül 70 000-en halnak meg. A rák elleni küzdelem a közegészségügy területén folytatott uniós fellépés egyik legállandóbb területe. A Lisszaboni Szerződés hangsúlyozta az Unió azon hatáskörét, hogy támogassa, hangolja össze és egészítse ki az egészség védelmére és javítására irányuló tagállami intézkedéseket. Az e szándékokra irányuló különös intézkedés található meg a Bizottság „Fellépés a rák ellen: európai partnerség (2009–2013)” című kezdeményezésében. A partnerség célkitűzései – és különösen a megelőző intézkedések – létfontosságúak a rákos megbetegedések előfordulásának korlátozásához. Zavaróak az e célkitűzésekre irányuló pénzügyi erőforrásokkal kapcsolatban megállapított korlátozások. A közleményben 10 éves időszakra szóló célokat tűztek ki, noha a közösségi költségvetés csupán rövid távú pénzügyi támogatást biztosít. Ezért felszólítok a következőkre: fokozott támogatások, különösen a megelőző programokra a regionális politika és az Európai Szociális Alap területén; a 7. keretprogramban – például a tudományos kutatás megfelelőbb összehangolása vonatkozásában – rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználására; valamint az új pénzügyi tervben előirányzandó, megnövekedett erőforrásokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) A rák képezi a legnagyobb egészségügyi problémát Európában, és valójában világszerte. Sajnálatos módon, manapság a rákos megbetegedések száma még mindig járványos méretekben növekszik. A rák a második legjelentősebb elhalálozási és morbiditási ok azáltal, hogy az EU-ban évente több mint 3 millió új esetet és 1,7 millió elhalálozást okoz éves szinten. Jelenleg az EU-ban minden harmadik embert rákkal diagnosztizálnak az élete során, a szakértők jóslatai szerint pedig a rák által okozott teher élesen meg fog növekedni az öregedő népesség miatt. Sürgős intézkedést kell tenni az EU-ban a rák elleni küzdelem és a megelőzés javítása érdekében. A helyzet Litvániában különösen komoly. A különféle ráktípusokra vonatkozó statisztikai mutatók az EU egészét tekintve itt a legrosszabbak. Különösen üdvözlöm „A rák elleni küzdelemről a kibővített Európai Unióban” című európai parlamenti állásfoglalást, valamint az Európai Bizottság „Fellépés a rák ellen: európai partnerség (2009–2013)” című jelentését, amely újabb kísérlet arra, hogy minden érdekeltet a gyümölcsöző partnerség szellemében vonjunk be a közös munkába. A rák társadalmi és politikai, nem csupán egészségügyi probléma. Kezeléséhez közös, európai, nemzeti, regionális és helyi szintű intézkedésekre van szükség. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Lisszaboni Szerződés egyértelműen meghatározza az Unió azon hatáskörét, hogy támogassa, hangolja össze és egészítse ki a tagállami intézkedéseket. Mindannyiunk közös célja, hogy segítsünk a tagállamoknak a rák elleni küzdelemben, és keretet biztosítsunk a rák megelőzésével és a rákellenes küzdelemmel összefüggő információk, kapacitások és szakértelem azonosításához és megosztásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE) , írásban. – (PL) Ma szlovén kollégám, Peterle úr, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselője által elkészített, a rák elleni küzdelemről szóló állásfoglalásra irányuló indítványról szavaztunk. Természetesen támogattam az Európai Bizottságnak a Fellépés a rák ellen: európai partnerség (2009–2013) létrehozására irányuló indítványának elfogadását. Az együttműködés ezen új formájának célja a tagállamok rák elleni küzdelemmel kapcsolatos erőfeszítéseinek támogatása. Az egészségügyi statisztikák azt mutatják, hogy több mint 3 millió új megbetegedés, és 1,7 millió elhalálozást regisztrálnak éves szinten Európában. Ez azt jelenti, hogy a rák minden évben a második helyen áll a legsúlyosabb betegségek és halálokok körében. Az európai partnerség keretében a tagállamoknak a lehető leghamarabb integrált terveket kell készíteniük az e kegyetlen betegség elleni küzdelem céljából, hogy lehetővé váljon 2020-ig az előfordulás 15%-kal történő csökkentése. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy e kiegyensúlyozatlan küzdelemben a megelőzés a legfontosabb tényező. Ez a leginkább költséghatékony intézkedés, mivel a rákos megbetegedések egyharmada elkerülhető. Ennélfogva a megelőző intézkedéseket mind az orvosi praxis részeként, mind pedig az egyre egészségesebb életvitel keretében támogatni kell.

 
  
  

Jelentés: Patrizia Toia (A7-0120/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Az új információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) jelentősége annak tudható be, hogy létfontosságú szerepet játszottak a tudomány világában az igazi forradalom elindításában, nem csupán azzal, hogy meghirdették a tudásalapú társadalom megszületését, hanem azzal is, hogy lehetővé tették a természeti erőforrások használatával szembeni fenntartható megközelítést.

E megfontolások tükrében lehetetlen, hogy az energiahatékonyságnak szentelt új technológiák egyedi esetében figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy az IKT-k jelentős erőforrást képeznek annak biztosítását illetően, hogy a folyamat együtt jár a bolygó iránti tisztelettel, garantálva ezzel azt, hogy a háztartások és az ipar egyaránt részesülhessenek a megtakarítások gazdasági előnyeiből. Az energiamegtakarítás politikája fogja jellemezni az európai szociális modell fenntarthatóságát, és ezért döntöttem úgy, hogy a jelentés mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Az intelligens fogyasztásmérésre való átállás európai szinten 10%-kal csökkentheti az energiafogyasztást, mivel megkönnyítené a hálózatüzemeltetők, energiaszolgáltatók és fogyasztók közötti kétirányú információáramlást. Az elemzések szerint az információs és kommunikációs technológia (IKT) intelligens használata révén akár 17%-kal csökkenhet az épületek energiafogyasztása, ami jelenleg az európai összes energiafogyasztás 40%-át teszi ki. Mindezen számadatok egyedül a közlekedési ágazatban a szén-dioxid-kibocsátások akár 27%-kal történő csökkenését eredményezik.

Mindezen előrejelzések csupán arra szolgálnak, hogy ösztönözzenek minket a csúcstechnológiák teljes körű felhasználására. Ugyan nem lehet e technológiákat rövid távon az Európai Unió egészében egységesen végrehajtani, fontos, hogy minden tagállam tudatában legyen a csúcstechnológiáknak a szén-dioxid-kibocsátások csökkentése céljából történő alkalmazásával kapcsolatos lehetőségnek, szem előtt tartva az Európa 2020 menetrend vonatkozásában meghatározott rendkívül nagyra törő célokat.

Az építési és közlekedési ágazat a legnagyobb energiafogyasztók között szerepel, és meggyorsíthatják a csúcstechnológiás rendszerek végrehajtását. Ehhez hasonlóan, az új technológiák segítségével a természeti erőforrások felhasználása lehet a környezetre nézve kevésbé káros, és termelhet kevesebb szén-dioxidot is.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) alapvető fontosságú szerepet játszanak Európa gazdasági növekedésének előmozdításában. Az energiaszektorra gyakorolt befolyásuk a társadalmunkban bekövetkezett mélyreható változást is magukba foglalják, azzal, hogy azt még inkább decentralizálttá és rugalmassá teszik, a nagyobb jólét megtestesítőjeként – a megosztással egyetemben. Az IKT-k és a hálózati rendszertechnológiák használata lehetővé teszi számunkra energiafogyasztásunk hatékonyságának javítását, például villamosenergia-elosztó hálózatok, intelligens épületek, intelligens otthonok és intelligens fogyasztásmérés, valamint az ökológiailag hatékony közlekedés kifejlesztése révén. Fontos azonban továbbra is kihasználni azokat az innovációs lehetőségeket, amelyeket az IKT kínál számunkra. Egy, az energiafogyasztás hatékonyságának mérésére és nyomon követésére szolgáló eszközökkel rendelkező innovatív európai intelligens hálózat kifejlesztése létfontosságú, végrehajtva így a harmadik energiapiaci csomagban meghatározott menetrenddel összhangban az intelligens fogyasztásmérést. Ily módon a fogyasztók képesek lesznek energiafogyasztásuk kezelésére, kiegyenesítve a keresletgörbét. Az IKT továbbá az éghajlatváltozás átfogó hatásainak mérésében és számszerűsítésében, valamint az éghajlatvédelmi intézkedések értékelésében is fontos szerepet játszhat, ezzel járulva hozzá az éghajlat-politika pontosabb meghatározásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) alkalmazásáról az energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében című jelentés mellett szavaztam. Az IKT-k fontos szerephez juthatnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében azzal, hogy csökkentik az energiafogyasztást, fokozzák az energiahatékonyságot, és integrálják a megújuló energiákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Egy olyan időszakban, amikor prioritást képez a CO2-kibocsátások és az üvegházhatást okozó gázok csökkentése, a megújuló energiába és a „környezetbarát” technológiába történő befektetés mellett, ez a jelentés rendkívül időszerű. Ennélfogva létfontosságú az információs és kommunikációs technológiák alkalmazására szolgáló intézkedések ismertetésének fontolóra vétele annak érdekében, hogy az energia terén hatékonyabb gazdaságra való áttérést a lakosságnál és a társaságoknál jelentkező lehető legkevesebb költség mellett tegyük lehetővé. Valóban életbevágó a fenntartható növekedés előmozdítása, ami a mostani lakosság és gazdaság jólétében, valamint a jövő generációi felé irányuló szolidaritásban tükröződik.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az információs és kommunikációs technológiák jelentősen hozzájárulhatnak az EU gazdaságának energiahatékonyságához, különösen az építési és közlekedési ágazatban. Üdvözlöm a Bizottságnak az energiatermelés, elosztás és használat területén az intelligens fogyasztásmérés és intelligens hálózatok előmozdítására irányuló erőfeszítéseit. Különösen a tagállamokhoz intézett azon felhívást hangsúlyoznám, hogy könnyítsék meg a szélessávú internet valamennyi uniós polgár számára való elérhetőségét az internetes szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Nem férhet kétség ahhoz, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) alkalmazása megkönnyítheti az energiahatékony gazdaságra való áttérést, mivel ez egyúttal az energiafogyasztás csökkentésének, az energiabiztonság növelésének, valamint a környezetvédelmi károkozás – különösen az üvegházhatást okozó gázkibocsátások – megfékezésének egyik módja is.

Ugyanakkor tudjuk azt, hogy az előrehaladás lassú az energiahatékonyság és energiamegtakarítás potenciáljának hasznosítása terén, nemcsak azért, mert a meglévő gazdasági érdekcsoportok a saját érdekeiket hajtják, hanem a szükséges változásokra rendelkezésre álló támogatás alacsony szintje miatt is.

Ennélfogva támogatjuk a jelentésben szereplő különféle javaslatokat, különösen azokat, amelyek az IKT-knak az új közlekedéspolitika megtervezésében való hasznosítását és a közlekedési ágazatban a módköziség fokozását ösztönzik, illetve azokat, amelyek arra szólítják fel a Bizottságot, hogy dolgozzon ki eltérő elgondolást a támogatási prioritásokat illetően, figyelembe véve az IKT-k alkalmazásának e kérdéseit azzal a céllal, hogy a közlekedésen és a mobilitáson kívüli területeken is – mint például az iparban, egészségügyben és lakásszolgáltatásban – megkönnyítsék az energiahatékony gazdaságra való átállást.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Unió már néhány éve jelentős célkitűzéseket állapít meg a maga részére az energiamegtakarítással és a szén-dioxid-kibocsátások csökkentésével kapcsolatban. Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) ágazat kétségtelenül az egyes tagállamok energiahatékonysága javításának egyik eszköze. Az IKT-k ugyanis segíthetnek az energiafogyasztás nyomon követésében és kezelésében, valamint új alkalmazásokat és technológiákat biztosíthatnak a természeti erőforrások felhasználásának javítására, valamint a tisztább termelési és ipari eljárások alkalmazásának elősegítésére. Az Európai Bizottság által elindított széles körű nyilvános konzultációs folyamat egyértelművé tette annak módját, hogy az IKT-k miként tudnak segíteni az energiahatékonyság javításában. Az Európai Bizottság számításai szerint az IKT-alapú rendszerek az épületek energiafogyasztását – ami jelenleg az európai átlagos energiafogyasztás 40%-át teszi ki – akár 17%-kal, a közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátásait pedig akár 27%-kal csökkenthetik. Az IKT-k használatával megvalósuló várostervezés jelentősen csökkentheti a városi területek energetikai hatását. Ezért intézkedést kell tenni a helyes gyakorlat terjesztésére, valamint a tudatosság felkeltésére a helyi döntéshozók körében arról, hogy az IKT-k milyen előnyöket tudnak felkínálni.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Unió újólag megerősítette azon kötelezettségvállalását, hogy a szén-dioxid-kibocsátásokat 2020-ig 20%-kal csökkenti. Nehéz lesz ezt a kötelezettségvállalást megtartani anélkül, hogy teljes mértékben kihasználnánk az IKT-k kínálta potenciált. Az IKT-k valójában jelentős mértékben csökkenthetik a CO2-kibocsátásokat.

Európában az IKT-k teszik ki a szolgáltatási ágazatbeli szén-dioxid-kibocsátások 1,75%-át, és az IKT-alapú berendezések és elektronikus fogyasztási cikkek termeléséhez kapcsolódó kibocsátások 0,25%-át állítják elő. A kibocsátások fennmaradó 98%-a gazdasági ágazatokból és a társadalom más szektoraiból érkezik. Ezért jó ötlet az energiateljesítmény mérésére és számszerűsítésére szolgáló intézkedések harmonizálása, hogy legyenek olyan adataink, amelyek lehetővé teszik számunkra innovatív energiamegtakarítási stratégiák kidolgozását és a „zöld tájékozatlanság” jelenségének megelőzését.

Ezzel összefüggésben szeretnék rámutatni arra, hogy az IKT-k létfontosságú szerepet tölthetnek be az alapvető célkitűzések elérésében, mivel a gazdaság csaknem valamennyi ágazatában jelen vannak, a termelékenység növelését pedig több mint 40%-kal segítik elő. Emiatt ismét hangot adok annak, hogy teljes mértékben támogatom ezt a stratégiát, amely a megfelelő gazdasági és ipari fejlődést környezeti szempontból fenntartható stratégiával elegyíti.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D) , írásban. – (RO) Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) eszközt kínálnak minden tagállamban arra, hogy fokozzák az energiahatékonyságot, továbbá új alkalmazásokat és technológiákat biztosítanak a természeti erőforrások használatának javítására, valamint az ipari termelés és eljárások ökológiailag hatékony gazdaságra való áttérésére. Az IKT-alapú rendszerek csökkenthetik az épületek energiafogyasztását, ami jelenleg az Európában elfogyasztott összes energia 40%-át teszi ki, és akár 27%-kal csökkenthetik a szén-dioxid-kibocsátásokat a közlekedési ágazatban. Az IKT-ágazatban a 27 uniós tagállamban 6,6 millió ember dolgozik, az ágazat ösztönzi minden más szektor innovatív kapacitását, és több mint 40%-kal járul hozzá a termelékenyég globális növekedéséhez. Az Európai Bizottságnak és a Régiók Bizottságának sürgősen ki kell dolgoznia a helyi és regionális hatóságok számára szolgáló azon gyakorlati útmutatót, amely arról szól, hogy miként lehet javítani az energiateljesítményt az IKT-k innovatív használatán keresztül. Ez fogja meghatározni annak módját, ahogyan a hatóságok az éghajlat-változási terveik részeként felhasználhatják az IKT-kat. Azt is le fogja írni, hogy a kohéziós alapok miként tudják támogatni az innovatív IKT-alkalmazások létrehozására irányuló vállalkozási partnerségeket annak érdekében, hogy a városokat és önkormányzatokat a kibocsátások csökkentése terén az IKT-k alkalmazására ösztönözze, és mindezekben támogassa.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Mi, Zöldek, e jelentés mellett szavaztunk. A szöveg minden olyan eredeti része megmaradt, amelyeket néhány képviselőcsoport törölni akart.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D) , írásban. – Én voltam a Környezetvédelmi Bizottság e jelentésről szóló véleményének előadója, és pontosan tisztában vagyok azzal, hogy az IKT-ágazat jelentős energiamegtakarítási potenciállal bír, különösen az épületekben és a közlekedési ágazatban. Az ún. „digitális hozadék” hatásait is szem előtt kell tartanunk, ami mind a tagállamokon belül, mind pedig közöttük tapasztalható. Társadalmi és gazdasági egyenlőtlenséget kelt, és csökkenti az IKT-k azon kapacitását, hogy messzire nyúló előnyöket biztosítsanak az energiahatékonyság tekintetében. Kiemelkedő fontosságú a gyorssebességű internethez való hozzáférés mindenki számára. A tagállamoknak – a Bizottság segítségével – több erőfeszítést kell tenniük a szükséges infrastruktúra kialakítására annak biztosítása érdekében, hogy az európai polgárok és vállalkozások részesülhessenek a rendelkezésre álló technológiák előnyeiből. Ez közvetlenül megoldaná a digitális hozadék által keltett egyenlőtlenség és igazságtalanság problémáját, és ez az egyetlen módja annak biztosításának, hogy az IKT-kban rejlő energiahatékony potenciál teljes egészében felhasználásra kerül.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) , írásban. – (PL) Figyelemmel arra, hogy a 2020-ig 20%-os energiamegtakarítás megvalósulásával kapcsolatos célkitűzés elérése érdekében életbe léptetett intézkedések túl lassan működnek, fokozni és gyorsítani kell az információs és kommunikációs technológiák innovatív mivoltát, továbbá jelentős növekedést kell elérni a megújuló forrásokból nyert energia arányában. Meg kell állapítani, hogy a közlekedési ágazat növekedésével egyidejűleg a szén-dioxid-kibocsátások is gyorsan növekednek. Ennélfogva hangsúlyt kell fektetni az információs és kommunikációs technológiák épp ezen ágazatban való alkalmazására annak érdekében, hogy ne csupán csökkenjen kibocsátások szintje, hanem hogy megelőzzük annak növekedését. Az IKT megoldásokat figyelembe kell venni az új európai közlekedéspolitika tervezésekor. Ez a közlekedés sűrűségének csökkentéséhez vezethet, ami jótékony hatásokkal jár a természetes környezetre. Mindezek az intézkedések nem csak az éghajlat vonatkozásában eredményeznek érzékelhető előnyöket, hanem csökkenteni is fogják az energiafelhasználással kapcsolatos költségeket és környezetbarát munkahelyek létrehozásához fognak vezetni. Szem előtt kell azonban tartani azt, hogy az új tagállamok nem tudnak olyan gyorsan igazodni az Európai Unió által bevezetett követelményekhez. Ezen országok érdekeit is figyelembe kell vennünk, mivel olyan jelentős arányú csoportot képviselnek, amely még mindig hagyományos energiaforrásokat használ. Ennek megváltoztatásához időre és pénzügyi forrásokra van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) Támogatom az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy az Unió energiahatékonyságának fokozása, valamint az európai ipar versenyképességének növelése érdekében alkalmazzunk információs és kommunikációs technológiákat (IKT-k). Az Európai Bizottság által ismertetett számítások szerint az IKT-k használata olyan kiváló intézkedés, amely lehetővé teszi számunkra az energiafogyasztás csökkentését, egyszersmind pedig a szén-dioxid-kibocsátások egészen 27%-kal történő csökkentését, ami igen fontos. Ez a környezeti károkozást is csökkentené. Teljes mértékben egyetértek és támogatom az előadó által kifejtett azon álláspontot, miszerint az IKT-k alkalmazása ösztönözni fogja az európai ipart és az új technológiák piacát, ez pedig hozzájárul majd a piac újjáéledéséhez, illetve az új munkahelyek megteremtéséhez. Úgy hiszem, hogy minden intézkedést meg kell tenni, hogy az IKT-kat azokban a tagállamokban is alkalmazni kezdjék, amelyek eddig ezt nem tették, valamint hogy javítsák azok alkalmazását ott, ahol már alkalmazzák ezeket. Különösen az IKT-k által az új európai közlekedéspolitika kialakításában betöltött jelentőségét szeretném hangsúlyozni. A logisztika a közlekedés ésszerűsítésének és a szén-dioxid-kibocsátások csökkentésének fontos tényezője. Fontos annak elismerése, hogy fokozni kell az IKT-eszközökbe való állami és magánbefektetéseket annak érdekében, hogy a közlekedés terén intelligens energiainfrastruktúrákat lehessen kifejleszteni. A közúti közlekedésben alkalmazott és más közlekedési módokkal vegyített intelligens közlekedési rendszerek használata (ITS) segíthet a torlódások, valamint az ezek által a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentésében. A Regionális Fejlesztési Bizottság tagjaként szeretném hangsúlyozni, hogy ösztönöznünk kell a tagállamokat a helyes gyakorlat terjesztésére, valamint arra, hogy hívják fel a figyelmet a helyi döntéshozók körében arra, hogy az IKT-k milyen előnyöket tudnak felkínálni.

 
  
  

Jelentés: Vittorio Prodi (A7-0057/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE), írásban. – (IT) Az Európai Bizottságnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló fehér könyve sok olyan elképzelést tartalmaz, amelyekre jelenleg és a jövőben is összpontosítanunk kell annak érdekében, hogy csökkentsük a globális felmelegedéssel kapcsolatos veszélyt.

Ezért különösen üdvözlöm a jelentésnek azt a szakaszát, amely kihangsúlyozza a jelentőségét annak, hogy az alkalmazkodás dimenziója valamennyi uniós politikába beépüljön, akár mezőgazdasággal vagy halászattal kapcsolatosak, akár erdőgazdálkodáshoz kötődnek, egy olyan horizontális és ágazatközi megközelítéssel, amely biztosítani képes a majd időről időre végrehajtásra kerülő intézkedések összhangját.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban. – (RO) Európa jelenleg olyan időszakon megy keresztül, amelyben fel kell ismernie a halaszthatatlan sürgősségét annak, hogy intézkedéseket kell bevezetni az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében. Az éghajlatváltozásról szóló fehér könyv egy előrelépés a szén-dioxid-kibocsátások európai szintű csökkentését célzó intézkedések szabványosítása felé.

Tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2020-ig történő 20%-os csökkentésére vonatkozó, nagyra törő célkitűzésére, az Európai Uniónak a jelenleginél sokkal gyorsabban kell haladnia. A tagállamok – akár újak, akár régiek – kötelesek fokozott, egyenlő erőfeszítéseket tenni és felismerni, hogy egy betegség megelőzésének vagy gyógyításának sikeraránya magasabb annak kezdeti szakaszában, mint egy krónikus betegség kezelése esetén.

Szomorú lenne, ha Európa túl későn ismerné fel, hogy az éghajlatváltozás befolyásolhatja a mezőgazdaság azon lehetőségét, hogy életképes legyen abban a tekintetben, hogy mind Európa, mind a világ népessége számára fő élelmiszerforrást jelentsen. Már minden évben szélsőséges időjárási körülményekkel, aszállyal és áradással szembesülünk. Nehéz elképzelni jelenleg, hogy miként lehetne ennél rosszabb a helyzet. A szakértők azonban nem nagyon derűlátók. Ezért kulcsfontosságúak az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásának csökkentésére irányuló intézkedések a jelenlegi állapot fenntartása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm az Európai Bizottság kezdeményezését egy éghajlati alkalmazkodási politikával kapcsolatos európai fellépésről szóló széles körű politikai keret előterjesztésére. A mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseknek azonban nem szabad elkülönültnek lenniük. Hangsúlyoznám a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló (ETS) irányelv fontosságát, amelynek értelmében a tagállamoknak legalább az ETS bevételek 50%-át egyaránt mérséklési és alkalmazkodási intézkedésekre kellene elkölteniük. Ezenkívül úgy gondolom, hogy további intézkedéseknek kell elsőbbséget adni az energiahatékonyság 2020-ra történő 20%-os növelésének megvalósítását célzó uniós stratégia előmozdítása érdekében, azzal a szándékkal, hogy e célkitűzés uniós szinten jogilag kötelező legyen. Az ismertetett alkalmazkodási intézkedésekkel kapcsolatban kiemelném az EU-tagállamok közötti szolidaritást a hátrányos helyzetű és éghajlatváltozás által leginkább sújtott régiók felé. E szolidaritás megvalósítása érdekében a Bizottság számára fontos, hogy megvizsgálja a nemzetközi együttműködésre fordított finanszírozási keretek megerősítését a küszöbön álló, kutatási és fejlesztési célú, nyolcadik keretprogrammal összefüggésben, az éghajlatváltozás elleni küzdelmének támogatása céljából. Kihangsúlyoznám még a kutatás és a technológia szerepének fontosságát az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom kialakításában, tekintettel a Bizottság legújabb, a stratégiai energiatechnológiai tervről szóló közleményére, illetve a köz- és magánszektorok közötti, valamint az uniós, nemzeti és regionális finanszírozás közötti beavatkozás logikájára.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, amely üdvözli a Bizottságnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós stratégiáról szóló fehér könyvét és egy sor intézkedést indítványoz számos szakpolitikai területen. Még ha sikerül is a globális felmelegedést biztonságos szinteken tartanunk, az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeket von maga után, amelyek alkalmazkodási erőfeszítéseket igényelnek. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség növelését és az alkalmazkodást előtérbe kell helyezni a szakpolitikai területeken, különösen, amelyek vízzel, talajjal, mezőgazdasággal és halászattal, valamint partvidéki területekkel kapcsolatosak. A biodiverzitás veszélyben van, de még azt is biztosítani kell, hogy a városi, közlekedési és infrastrukturális tervezés figyelembe vegye az éghajlatváltozást. A polgári védelmi szerkezeteknek előnyben kell részesíteni az áradásokra és aszályokra való felkészültséget. Fontos észben tartani e kihívásnak a társadalmi és közegészségügyi vonatkozásait. Súlyos egészségügyi hatást gyakorolhat a légzőszervekre és megnövelheti a kórokozó-átvivők (vektorok) által terjesztett betegségek előfordulásának gyakoriságát. A nélkülöző közösségek, szegény gyermekek és idősek a legveszélyeztetettebbek az éghajlatváltozás egészségügyi kockázatainak szempontjából. A kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeknek hozzá kell járulniuk az alkalmazkodási erőfeszítéshez, és az uniós költségvetésnek tükröznie kell az ilyen kihívások elleni küzdelem sürgősségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A Bizottságnak „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé” című fehér könyvéről szóló jelentés mellett szavaztam. Az alkalmazkodási intézkedések szükségesek ahhoz, hogy az éghajlatváltozás által előidézett kihívásoknak megfeleljünk. Azt hiszem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás fontos és lehetővé fogja tenni számunkra, hogy tökéletesítsük a jelenlegi vészhelyzetkezelő rendszereinket, amelyek hatékonyabbak lehetnek a műholdas és szárazföldi megfigyelések egyesítésével.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Amint azt az uniós mezőgazdaságról és éghajlatváltozásról szóló Le Foll-jelentés megszavazásával kapcsolatban tegnap elmondtam, „a környezetvédelmi aggályokat – mindamellett, hogy azok jogosak és szükségesek – megfelelően össze kell vetni a javaslatok hatásaival a mezőgazdaság fenntarthatósága és termelékenysége tekintetében“. Ugyanez igaz minden tevékenységi ágazatban, ezért lényeges, hogy az EU kialakítson egy éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó stratégiát, komolyan elkötelezve magát a fenntartható fejlődés mellett és törekedve a szén-dioxid-kibocsátásainak csökkentésére, anélkül, hogy ez által a termelési – különösen az ipari – tevékenységeit veszélyeztetné. Bármilyen, éghajlatváltozással kapcsolatos politikának – különösen gazdasági és pénzügyi válság idején – gazdasági hatékonyságra és fenntarthatóságra kell törekednie, az innováció és a kutatások olyan új eljárások és megoldások szolgálatába állításával, amelyek fokozottabban környezetbarátnak minősülnek, valamint egyaránt hatékonyak és versenyképesek. A figyelmet a tiszta energiaforrásokra, a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználására, valamint a kutatás és a fokozottabban környezetbarát technológiák területén megvalósuló befektetésekre kell összpontosítani; ez lehetővé teszi az európai versenyképesség fenntartását és több munkahely létrehozását a fenntartható fejlődés keretében.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az EU-nak fenn kell tartania és meg kell erősítenie vezető szerepét az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelemben. A tudományos kutatás ezen a területen nélkülözhetetlen, ha olyan úton akarunk járni, amely helyes és biztonságos, akár az éghajlatváltozás elleni küzdelem, akár az ahhoz való alkalmazkodás céljából. Az alkalmazkodás kérdése több területet érint és számos ágazati politikára kiterjed. Nagyobb politikai összhangnak kell lennie a tagállamok között ezeken a területeken. Valójában támogatom a közös európai kereten alapuló nemzeti alkalmazkodási tervek kötelezővé tételét. Azt hiszem, hogy közös európai politikákra van szükségünk olyan területeken, mint például víz, energia és erdőgazdálkodás; például újból megerősíteném, hogy szükség van egy európai chartára a tengerparti határok veszélyeivel kapcsolatban. Sürgősen szükség van azon kockázatok elemzésére, amelyek az éghajlatváltozás idéz elő Európa legveszélyeztetettebb régiói vonatkozásában. Azt is hiszem, hogy európai célkitűzésekre van szükség az állami vízellátó rendszerek hatékonyságára vonatkozóan. Kiemelném azt is, hogy a természetes ökoszisztémák a Föld legfontosabb szén-dioxid-elnyelői, amelyek a kibocsátott üvegházhatású gázok globális éves mennyiségének 50%-át kötik meg, hozzájárulva ezáltal mind a következmények enyhítéséhez, mind az alkalmazkodáshoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban. – (FR) E jelentés összhangban áll azzal a meggyőződéssel, hogy az éghajlatváltozás globális, végzetes és elkerülhetetlenül emberi eredetű. Ehhez a meggyőződéshez hasonlóan azonban – amely már majdnem vallásosnak számít és többé nem képezi megvitatás tárgyát – ez is eltúlzott. Mint minden túlzásba vitt dolog, ez is nevetséges. Így anélkül, hogy bármiféle tudományos értékelésre várnánk, egy abszolút elővigyázatossági elvet kellene alkalmazni a lehető legrosszabb forgatókönyvekkel való megbirkózásra, az állítólagos globális felmelegedésnek az ökoszisztémákra gyakorolt lehetséges hatását illetően, illetve Ezenkívül a lakható területekre, ipari létesítményekre és így tovább. Mellékesen megjegyzem, hogy ilyen elővigyázatosság ritkán kerül alkalmazásra a környezettel és emberi egészséggel kapcsolatos egyéb intézkedések, mint például a genetikailag módosított szervezetek esetében. Valós vagy képzelt veszélyek alapján, a valószínűsíthetően a globális felmelegedéshez kapcsolódó betegségektől kezdve a feltehetően kizárólag ugyanezzel a jelenséggel magyarázható erdőtüzekig, az áradásokon és a központi erőművek túlmelegedésén keresztül, egyre sürgetőbbé válik, hogy elfogadjuk a Bizottság és az európai politikák beavatkozását minden egyes területen, beleértve egészen a legkisebb földterület hasznosítását is. Szégyen, hogy annyi fát – amelyek elfogadott széntartalékul szolgálnak – feláldoztak ennek a szövegnek a kinyomtatása érdekében. Ahogyan a költő mondta: „Állj meg favágó! Ne emeld többé karodat!“

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban. – (PL) Az elkerülhetetlen éghajlatváltozás arra kényszeríti a társadalmat és az Európai Unió gazdaságát, hogy alkalmazkodjanak egy új valósághoz. Azt gondolom, hogy szükség van egy olyan alkalmazkodási politikára, amely megfelel a jelenlegi változások jellegének és típusának, illetve tartalmazza a legveszélyeztetettebb területek védelmére vonatkozó stratégiát is. Teljesen egyetértek az előadóval és azt gondolom, hogy ezen intézkedések megfelelőbb összehangolása érdekében különösen fontos, hogy nemzetközi, de regionális és helyi szinten is létrejöjjön egy olyan rendszer, amely az információcserét és az ellenőrzést szolgálja. Legfőképp annak örülök, hogy középpontba került a közös agrárpolitika szerepe, amely – az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelmezőjeként – kulcsfontosságú az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás folyamatában. Ezért úgy gondolom, hogy az aszályok és áradások hatásainak megelőzésére vagy enyhítésére vonatkozó, a nehéz körülmények között munkát végző gazdákat támogató tervek nagyon fontosak.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. – (IT) A Bizottságnak „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé“ című fehér könyvéről szóló teljes állásfoglalásra irányuló javaslat mellett szavaztam, mert úgy hiszem, hogy ez különlegesen érdekes általában Európa és különösen Olaszország számára a geoklimatikus sajátosságainak köszönhetően. Az igazat megvallva nyilvánvaló nehézségek jelentkeznek Olaszország hidrológiai erőforrásaival történő gazdálkodásban, amit világosan mutatnak nem csak a délen a nyári hónapokban jelentkező gyakori aszályok, hanem olyan áradási epizódok is, mint amilyen decemberben a Serchio folyó esetében történt Toszkánában. Olaszországban Ezenkívül rettenetes problémát jelentenek a nyári tüzek, ami miatt rendkívül fontos a biztonsági körülmények javítása. A fehér könyv tervezete jelenleg ugyan még csak egy kezdeti referenciakeret, de azt gondolom, hogy bizonyára jelentős hozzájárulást jelent, különösen a veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos területen. Ugyanakkor egy általános stratégiai megközelítést vázol fel az EU rugalmasságának növelésére az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Andres Perello Rodriguez (S&D), írásban. – (ES) A Parlament nagy része, úgymint az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport spanyol küldöttsége, hivatalosan ellenezte ezen állásfoglalás 41. pontját, amely a szubszidiaritás elvének alkalmazását kéri a földhasználati politika vonatkozásában. Mindannyian elismerjük az Unió különböző régiói között meglévő sokféleséget, de pontosan ez az oka annak – miként azt az állásfoglalás megállapítja –, hogy Dél-Európa sokkal inkább szenved az éghajlatváltozás okozta terheléstől, valamint szüksége van Európára és annak közös politikáira. Ez egy szolidaritási kérdés, amely az egész EU számára előnyös lenne. Ezért mélységesen sajnáljuk az első javaslat eltűnését a szövegből, amelyben Prodi úr kérte, hogy a földhasználatról szóló irányelvvel kapcsolatban a Tanácsban történjen előrelépés. Igen fontosnak tartom, hogy elindítsuk ezt a jogalkotási eszközt, amely alapvető fontosságú az alkalmazkodás és különösen a talajromlás és elsivatagosodás veszélyének kezelése érdekében. Igaz, hogy a veszély sokkal inkább jellemző Dél-Európában, de ne felejtsük el, hogy az éghajlatváltozás Európa minden ökológiai javára hatással van. Akik számára ez az állásfoglalás készült, azoknak tudniuk kell, hogy a Parlament nagy része még mindig egy támogató és közös politika létrehozását szorgalmazza.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mi, zöldek, e jelentés mellett szavaztunk. A jó hír az, hogy a nukleáris biztonság középpontba helyezésének eltörléséről szóló módosítást nem szavazták meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE), írásban. – (PL) A tudósok által végzett kutatások eredményei megmutatják, hogy az éghajlatváltozás hatásainak növekvő befolyása lesz a természeti környezetre és a gazdaságra, valamint a mindennapi életünkre is. Ezért az éghajlatváltozás jelenlegi és jövőbeli hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló fellépés komoly kihívást jelent a társadalom számára világszerte. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás legjobb módjaira vonatkozó határozatoknak megbízható tudományos és gazdasági elemzéseken kell alapulniuk, de nem minden régiónak van hozzáférése a megfelelő minőségű információkhoz. Ezért az éghajlatváltozást nyomon követő platform létrehozásáról szóló elképzelés jónak tűnhet. A platform hasznos lenne az információcsere, a tapasztalatszerzés és a legjobb gyakorlat szempontjából európai, regionális és helyi szinteken. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy a globális éghajlati felmelegedés elleni nemzetközi küzdelemben a vezető szerepének felvállalásával – miként azt a dokumentum ajánlja –, az EU nem próbál túl sok felelősséget vállalni a globális ügyek érdekében. Számomra nyilvánvaló, hogy amikor olyan kihívásokkal kell foglalkoznunk, mint például a gazdasági válság és a növekedés megteremtésének szükségessége, a globális éghajlati felmelegedés elleni küzdelemre fordítandó kiadásokat nem kellene prioritásként kezelnünk. Függetlenül az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében bevezetésre kerülő intézkedésektől, arra is emlékeznünk kell, hogy egyes országok számára különösen magas költségeket jelent majd az alkalmazkodási politika megvalósítása, és ha bármiféle pénzügyi támogatás nélkül hagyjuk ezeket az országokat, az a különböző tagállamok közötti fejlődési különbségek megnövekedéséhez vezethet.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE), írásban. – (FR) A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságban tett jelentésemben sajnáltam a közlekedési ágazat figyelmen kívül hagyását az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó európai stratégiából, annak ellenére, hogy az számottevő gazdasági jelentőségű és a szén-dioxid-kibocsátások egyik fő forrása. Ezért örvendetesnek tartom, hogy ez a jelentés a közlekedést újból ennek a problémának a középpontjába helyezi. Jelentős erőfeszítéseket kell tennünk, hogy a vállalkozásokat és felhasználókat eredményesen segítsük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. A politikánk sikere függ a megfelelő és innovatív finanszírozási módszerek igénybevételétől, hogy az emberekre, ökológiai egyensúlyra és gazdasági tevékenységekre gyakorolt hatást korlátozzuk, amennyire csak lehetséges. Továbbá a stratégiánknak figyelembe kell vennie az érzékeny földrajzi zónákat, mint a part menti, tengeri és hegyvidéki területeket, amelyek különösen veszélyeztetettek és viselni fogják az éghajlatváltozás következményeinek oroszlánrészét, ha nem sikerül megfelelő védelmi intézkedéseket bevezetnünk. Parlamentünknek sürgősen el kell fogadnia a közlekedési ágazatra vonatkozó hatékony alkalmazkodási mechanizmusokat, amelyek többé nem lehetnek egyszerűen a probléma okozói, hanem megoldást kell biztosítaniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

 
  
  

Jelentés: Andrea Cozzolino (A7-0100/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Ryszard Czarnecki (ECR), írásban. – Megfelelő ár-érték arány biztosítása, hatékony menedzsment és a csalás megszüntetése mind az ECR képviselőcsoport kulcsfontosságú prioritásai az uniós költségvetésre vonatkozóan. Ezért támogatjuk a Cozzolino-jelentés irányát és annak legtöbb következtetését.

Az ECR képviselőcsoport azonban nem tudja támogatni az Európai Ügyészségről szóló elképzelést. Ez a hivatal egy veszélyes első lépés kockázatát jelenti a büntetőjogi vonatkozású európai hatáskör irányába, és a létrehozására való összpontosítás eltereli a figyelmet arról, hogy a meglévő rendszereket és testületeket hatékonyan dolgoztassuk.

Mivel az Európai Ügyészség irányába való előrehaladást támogató bekezdés törlését indítványozó módosítás elutasításra került, az ECR tartózkodott a végső szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az előadóhoz hasonlóan ugyan én is kedvezőnek tartom, hogy a tagállamok által a Bizottság számára jelentett pénzügyi szabálytalanságok száma a 2007. évi 1024 millió euróról 2008-ban 783,2 millió euróra csökkent, úgy gondolom, hogy a cél a pénzügyi szabálytalanságok évente 0 millió eurós szintjének elérése lesz. Ennek elérése érdekében nélkülözhetetlennek tartom olyan intézkedések bevezetését, amelyek nagyobb átláthatóságot teremtenek az adócsalás – különösen a hozzáadottérték-adó – és az összes pénzügyi bűncselekmény elleni küzdelemben; nagyobb együttműködést a kormányok között a határokon átnyúló csalások esetében; javulásokat az adatok minőségében és a nemzeti adatbázisok állandó frissítésében; valamint gyors válaszadást a kormányok által a tájékoztatási kérelmekre. Ezenkívül jobb adminisztráció és felhasználás ellenőrzés szükséges a kohéziós alapok számára, és kell lennie egy szankciók alkalmazásáról szóló rendelkezésnek olyan tagállamokra vonatkozóan, amelyek nem megfelelően használják fel ezeket az alapokat. Kiemelném még az Európai Csalásellenes Hivatal nélkülözhetetlen hozzájárulását e számok lecsökkentéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A közösségek pénzügyi érdekeltségeinek védelméről szóló 2008. évi éves jelentés feljegyzi, hogy a szabálytalanságok – eddigi megállapítások szerinti – pénzügyi következményei a 2007. évi 1024 millió euróról 2008-ban 783,2 millió euróra csökkentek, a közvetlen kiadások és az előcsatlakozási alapok kivételével valamennyi kiadási területen megtakarításokat jegyeztek fel. Kiemelném különösen annak szükségességét, hogy a szabálytalanságokról olyan információkat kelljen közölni, amelyek világossá teszik a hibák és feltételezett csalások által érintett összes erőforrás arányát. A csalás és korrupció elleni küzdelem fontos kötelessége az európai intézményeknek és minden tagállamnak, amelyeknek minden szükséges erőforrást biztosítaniuk kell e veszélyek elleni hatékony küzdelemre, hogy védjük az Unió és adófizetői pénzügyi érdekeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Most, a gazdasági és pénzügyi válság idején az EU költségvetéséből egyetlen eurót sem szabad elpazarolni, és ez még inkább igaz, mikor az efféle pazarlás olyan csalás következménye, amely az uniós alapok nem megfelelő felhasználásához vezet. Az évek során láttuk, hogy a szabálytalanságok jelentősen csökkentek. Nem elégedhetünk meg azonban e szabálytalanságok számának alacsony szintre, illetve majdnem nullára csökkentésével. Az EU-nak olyan költségvetési ellenőrzési mechanizmusokat kell elfogadnia, amelyek hatékonyak a korai megelőzésben és a csalás felismerésében, hogy a forrásokat csak akkor tegyük elérhetővé, amikor ténylegesen megfelelő módon kerülnek felhasználására, és mindezek mellett hatékonyan büntetve azokat, akik megszegik a szabályokat, megkísérelve a jogosulatlan hozzáférést az ilyen forrásokhoz, amelyek természetnél fogva szűkösek.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A csalás elleni küzdelem számomra nagyon fontos ügyet jelent, különösen a regionális és előcsatlakozási alapok vonatkozásában. A csalások elleni küzdelem céljára javasolt intézkedések azonban túlságosan centralizált nézőpontúak. Ezért tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban. – (IT) Örömmel tölt el, hogy a szabálytalanságok becsült − eddigi megállapítások szerinti − pénzügyi következményei a 2007. évi 1024 millió euróról 2008-ban 783,2 millió euróra csökkentek (a csökkenés a közvetlen kiadások és az előcsatlakozási alapok kivételével valamennyi kiadási ágazatot érintette). Teljes mértékben támogatom a Bizottság által végzett munkát és kiemelném, hogy a csalás és a korrupció elleni küzdelem az európai intézmények és valamennyi tagállam fontos kötelezettsége.

Tekintettel az egész Európát mételyező gazdasági helyzetre egyetértek az Unió pénzügyi érdekeit védő intézkedések szükségességével és a szervezett bűnözés elleni fellépéssel, amely a nemzeti jelzőszámok szerint növeli képességét az intézményekkel való összejátszásra, különösen a közösségi költségvetés terhére elkövetett csalások révén.

Ezért elengedhetetlennek tartom a káros adózási gyakorlatok felszámolására és a belső piac megfelelő működésére szolgáló közigazgatási együttműködés javítását célzó jogi eszköz kialakítását. Ennek értelmében támogatom az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatot, és emellett továbbra is hangsúlyozom, milyen fontos a tagállamok felelősségi körének kibővítése, kezdve az adatbankokban szereplő információk minőségével.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A zárószavazáson a jelentés elfogadása mellett szavaztam. Az általam is ellenzett, az ECR képviselőcsoport által benyújtott módosítás pedig elbukott.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE), írásban. – (PL) Érdemes megjegyezni, hogy az előző évhez képest 2008-ban a szabálytalanságok száma nagymértékben csökkent. A legjelentősebb eredményt a mezőgazdasági kiadások területén érték el. A jelentés szerint a szabálytalanságok becsült mértéke 34%-kal csökkent. Ugyanakkor a legjelentősebb növekedést az előcsatlakozási alapok területén tapasztalták, ahol a források hibás kiutalása nem kevesebb, mint 90,6%-kal növekedett, azt viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a felhasználók ez esetben még nem tagállamok és híján vannak a tapasztalatnak. A helyzet 2008. évi javulása ellenére az EU költségvetési eszközeinek bizonyos részét továbbra is rosszul használják fel. Ez bizonyos mértékben a hatékony ellenőrzési és felügyeleti mechanizmusok hiányának következménye. Az 1999 óta működő Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) számos győzelmet tudhat magáénak a sikkasztás elleni küzdelemben. Teljes műveleti függetlenségének garantálása pedig továbbra is elengedhetetlen. Támogatom az előadó javaslatát, melynek értelmében az OLAF még nagyobb mértékben kell támaszkodnia a Bizottság által lefolytatott belső ellenőrzésekre a tagállamok tisztviselői által nyújtott információk helyett. Milyen szerep jut a tagállamoknak és azok felügyeleti és ellenőrzési rendszereinek? Az európai projektek terhére elkövetett csalások elleni küzdelemnek elsődleges fontossággal kell bírnia. Az EU korlátozott költségvetésének felhasználásakor tanúsított becsületesség és felelősség révén olyan pénzeszközöket takaríthatunk meg, amelyeket aztán a recesszió következményeinek leküzdésére használhatjuk. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az EU költségvetésének forrásait az adózó polgárok befizetései képezik. Ezért garantálnunk kell azok lehető leghatékonyabb felhasználását.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban. – (LT) Szeretném hangsúlyozni, hogy a csalás és korrupció elleni küzdelem az európai intézmények és valamennyi tagállam fontos kötelezettsége. Ugyanakkor határozottan szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy bizonyos országokban az európai uniós pénzek elosztása körüli korrupció közvetlen kapcsolatban áll az ezen országokban vezetett politikák lejáratásával. Különböző politikai és pénzügyi csoportosulások alakulnak ezekben az országokban az uniós pénzek elosztása fölötti ellenőrzés megszerzésére. Ezért az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak és a többi fontos Európai Uniós intézménynek is fel kell lépnie a politikák, a politikai szervezetek, a politikai ellenfelek és az ellenzéki vezetők nemzeti szintű diszkriminációja és lejáratása ellen. A demokrácia támogatójaként az Európai Uniónak először biztosítania kell tagállamai ellenzéki pártjainak a lehetőséget a munkában való részvételre, a szabad véleménynyilvánításra és a felügyeletre, ezzel elejét véve a korrupciónak. Szintén szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Uniós pénzeket a tagállamok infrastruktúrájának fejlesztésére, az emberek oktatására, és hasonló dolgokra kell használni. Csupán az infrastruktúrába befektetett uniós pénzekből mind az ország, mind pedig annak kereskedelme profitálna. Nem lennének „szegény” üzletemberek, akik kérésük ellenére nem jutnak támogatáshoz. Ezenfelül pedig nem lenne szükség az Európai Uniós pénzek ezernyi érdekelt fél, vagyis a segélyek címzettjei közötti szétosztásának felügyeletére, amivel ezernyi megzsarolt személy esne ki a láncból. Így pedig minden figyelmet e pénzek nyilvános felhasználására lehet fordítani.

 
  
  

Jelentés: Deutsch Tamás (A7-0062/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE), írásban. – (IT) Szeretném megragadni ezt a fontos alkalmat arra, hogy kifejtsem véleményemet a luxembourgi székhelyű Európai Beruházási Bank éves jelentéséről, ezzel több korábbi kérdéshez hasonlóan hangsúlyozva az EBB pénzügyi eszközeire vonatkozó költségvetés növelésének fontosságát, ezzel támogatva a városközpont-fejlesztési és megújítási terveket.

A jelenleg rendelkezésre álló eszközök, mint például a JESSICA alap, részei azon kevés pénzügyi tervezési eszközöknek, amelyeket egy régió vagy település városfejlesztési tervek finanszírozására használhat. Az intervenciók ugyan kiterjednek az önkormányzati lakásokra, de csak azokban a térségekben, amelyek maguk is hozzájárulnak a projekthez és az épületek energiaellátásának felújításához és fejlesztéséhez. Ezért szeretném megragadni az alkalmat és nyomatékosítani, hogy véleményem szerint a JESSICA alapot ki kell terjeszteni az új és nyilvánvalóan környezetbarát épületek finanszírozására is, ily módon lehetőséget adva városaink helyi önkormányzatainak a lakhatási problémák orvosolására.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm az Európai Beruházási Bank (EBB) 2008. éves jelentését és ösztönzöm arra, hogy folytassa az európai gazdaság fejlődésének előmozdítására és a növekedés elősegítésére, a foglalkoztatás ösztönzésére, valamint a régiók közötti és a társadalmi kohézió előmozdítására irányuló tevékenységét. Szintén üdvözlöm, hogy az EBB különös hangsúlyt helyezett a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), a fenntartható energiaellátásra és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére, valamint a közelmúltbeli gazdasági visszaesés által különösen súlyosan érintett európai uniós konvergenciarégiókban tett beruházásokra. Az EBB, különösen az európai gazdaságélénkítési terv révén, gyorsan reagált a globális gazdasági válságra, elsősorban a legsúlyosabban érintett tagállamokban. Kérem ugyanakkor, hogy az EBB jelentése a jövőben tartalmazza az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) a régiók számára a technológiailag fejlett programok és a megújuló vagy tiszta energiaforrások alkalmazására nyújtott támogatásokat kiegészítő nagyobb hiteleket. Hasonlóképpen, a beruházási keretről készített jelentéseknek információt kell nyújtaniuk a finanszírozott programok eredményeiről. A megfelelő finanszírozás biztosításával az EBB feladata, hogy még fontosabb szerepet játsszon az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek, így az infrastrukturális befektetések, a zöld technológiák, az innováció és a kkv-k támogatásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Beruházási Banknak (EBB) kulcsfontosságú szerepe van a tagállamok súlyos gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságának leküzdésére nyújtott segítségben. Ezt szem előtt tartva úgy vélem, hogy a hátrányos helyzetű és a leginkább sújtott régiókra gyakorolt hatás mérséklésében különösen fontos szerep jut az elsősorban az Európai Unió kohéziós politikájára elkülönített, megnövelt pénzalapoknak. Az európai vállalkozások túlnyomó részét felölelő kis- és középvállalkozások számára megnövelt pénzalapok, valamint a kutatásra és fejlesztésre fordított plusz pénzek szintén segíteni fogják a válság hatásainak további enyhítését. Tekintettel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésére és mindazokra a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra, amelyekkel egy nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben kell az Európai Uniónak szembenéznie, létfontosságú az Európai Beruházási Bank intézkedéseinek támogatása, tevékenységének átláthatóbbá tétele, és megfelelő prioritásainak meghatározása.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Beruházási Bankot (EBB) az 1958-ban megkötött Római Szerződés hívta életre. Az EBB az Európai Unió hosszú távú hitelezéssel foglalkozó bankjaként nyújt hiteleket az állami és magánszektornak európai érdekű projektekhez, a pénzpiacok és saját forrásai felhasználásával. A bank fő célja az integrációhoz, a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődéshez, valamint az EU tagállamainak gazdasági és társadalmi kohéziójához való hozzájárulás. 2008-ban az EBB-nek eddig nem tapasztalt kihívásokkal kellett szembenéznie, amikor a gazdasági világválság az Európai Unió gazdaságait is elérte. A válságkezeléssel kapcsolatban jegyzem meg, hogy az EBB gyorsan reagált a globális gazdasági válságra a saját maga által finanszírozott tőkeemeléssel, így növelve a hitelezésre rendelkezésre álló összeget az európai gazdaságélénkítési terv támogatásához. Ezért üdvözlöm az EBB 2008. éves jelentését és annak elfogadását, ezzel ösztönözve a bankot az európai gazdasági fejlődés előmozdítását, a növekedés elősegítését, a foglalkoztatás ösztönzését, valamint a régiók közötti és a társadalmi kohézió előmozdítását támogató tevékenységek folytatására.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Beruházási Bank (EBB) rendkívül fontos szerepet játszik az EU gazdaságában, garantálva

az Európán belüli tevékenységek finanszírozását a következő területekkel kapcsolatban: a gazdasági és társadalmi kohézió biztosítása, a tudásalapú gazdaságra való felkészülés, a transzeurópai közlekedési és hozzáférési hálózatok fejlesztése, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása, a környezet védelme és állapotának javítása, valamint a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátás biztosítása. Az Európa 2020 stratégia célkitűzései nem valósíthatók meg az EBB támogatása nélkül, ugyanis a bank feladata lesz az infrastruktúra, a zöld technológiák, az innováció és a kkv-k támogatása terén kivitelezett projektekhez szükséges pénzalapok rendelkezésre bocsátása.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. – (IT) A pénzügyi válság eredményeként 2008-ban az EBB szerepköre kibővült. A likviditási válság idején az EBB továbbra is hitellel látta el az állami és a magánszektort az európai érdekű projektekhez, a pénzpiacok és saját forrásai felhasználásával. A nemzeti gazdasági ösztönzőkön kívül az EU határozatot hozott az európai gazdaságélénkítési tervről is, amelyben az EBB fontos szerepet játszik, különösen a kkv-k, a megújuló forrásokból származó energia és a tiszta közlekedés finanszírozásának növelése tekintetében. A válságra adott válaszként az EBB jelentős mértékben növelte célkitűzéseit: a vállalkozások segítése és a gazdasági fellendülés ösztönzése érdekében az EBB lényegesen növelte hitelezési tevékenységét és a vártnál 10 milliárd euróval többet fizetett ki. Különösen a kkv-knak nyújtott hitelek emelkedtek, mintegy 42%-kal. A bank továbbá új kockázatmegosztó pénzügyi eszközöket hozott létre, egyszerűsítette a hitelezési eljárásokat, felgyorsította a projektek végrehajtását azokban a tagállamokban és azokban az ágazatokban, amelyeket a válság a legsúlyosabban érintett. A jelentés hangsúlyozza ezen intézkedések pozitív hatásait, miközben kéri a kkv-k számára biztosított támogató programok valódi hatásainak alapos és részletes nyomon követését.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Nem volt nehéz dolgom. A zárószavazáson az indítvány mellett döntöttem.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: Tömeges atrocitások a nigériai Josban (RC-B7-0247/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban. – (IT) A legutóbbi nigériai etnikai összecsapásokról szóló közös állásfoglalásra irányuló indítvány, amelyről most szavazni készülünk, az általunk a többi, az EU külső tevékenységeiért felelős európai intézmény felé továbbítandó elvek és iránymutatások szempontjából kielégítőnek tűnik. Cselekednünk kell Nigéria politikai stabilizációjának biztosítása és gazdasági és társadalmi fejlődésének megalapozása érdekében: tudatában vagyunk az általános szempontoknak; nincs bennük hiány, tekintettel Nigéria természeti kincseinek gazdagságára. A politikai, gazdasági és társadalmi problémák megoldása képes lehet lecsendesíteni a légkört, lecsillapítani az etnikai feszültségeket és segíthet az elmúlt évtizedekben tragikus módon elharapódzott erőszak elutasításában. Amellett, hogy elismerjük, hogy a keresztények és a muzulmánok közötti tömeges atrocitások fellángolásáért mindkét csoport egyaránt felelős, egy másik, aggodalomra okot adó tényezőt is tisztáznunk kellett volna, ami szintén kapcsolódik az elkövetett atrocitásokhoz, ez pedig az iszlám radikális ágának térnyerése Nigériában, aminek egyértelmű jele, hogy a 36 szövetségi államból 12-ben a sária lett az alaptörvény. Ugyanakkor az említett általános okok miatt a közös állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Mélységesen sajnálom a januárban és márciusban Josban történteket, amelyek során százak váltak vallási és etnikai összetűzések áldozataivá. A nigériai konfliktus vallási, gazdasági, etnikai, társadalmi, történelmi és politikai okokra vezethető vissza. Tekintettel arra, hogy Nigéria a világ nyolcadik legnagyobb olajtermelő országa, elszomorító, hogy lakosságának zöme a szegénységi küszöb alatt él. Az éghajlatváltozás negatív hatásai szintén hozzájárulnak a nigériai helyzet romlásához. Úgy vélem, hogy egy olyan, olajban gazdag országban, mint Nigéria, a forrásokhoz való egyenlő hozzáférés lehetősége és a jövedelmek újraelosztása előfeltétele e konfliktusok békés rendezésének. Felszólítom Nigéria szövetségi kormányát az állampolgárok egyenlő jogainak biztosítására, illetve a termőföldek feletti ellenőrzés, az erőforrásokhoz való hozzáférés, a munkanélküliség, a szegénység és az éghajlatváltozás kérdéseinek megoldására. Felszólítom a Bizottságot a Cotonoui Megállapodás értelmében a Nigériával megkezdett párbeszéd folytatására és a konfliktus gyökereinek alaposabb vizsgálatára a fenntartható fejlődés alapjaival kapcsolatos kérdések, mint például az éghajlatváltozás, az energiabiztonság, a szervezeti kapacitásépítés és az oktatás figyelembevételével.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Én a nigériai Jos városában történt tömeges atrocitásokról szóló európai parlamenti állásfoglalásra irányuló indítvány elfogadása mellett szavaztam. Mélységesen elítélem a Josban és környékén elkövetett erőszakos cselekményeket, amelyek következtében több százan vesztették életüket vallási és etnikai összecsapásokban. Az EU-nak a Cotonoui Megállapodás 8. cikke értelmében folytatnia kell a Nigériával megkezdett párbeszédet, és sürgősen kezelnie kell az univerzális, regionális és nemzeti emberi jogi eszközök által biztosított gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsággal kapcsolatos problémákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Nem ez az első alkalom, hogy Nigéria az ország kettészakadásával fenyegető válsággal áll szemben. E tekintetben kiemelném a három évig, 1967 és 1970 között az országban pusztító polgárháborút, amely majdnem az ország délkeleti részének függetlenné válásával zárult. Habár a központi kormány katonai erejével megakadályozta Biafra tartomány függetlenedését és az ibó lázadást leverték, az igazság az, hogy az etnikai, kulturális és vallási különbségek továbbélésével és erősödésével az országot folyamatosan a széthullás veszélye fenyegeti. Nigéria határait a gyarmatosító hatalmak húzták meg a fent említett különbségek figyelembe vétele nélkül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország konfliktusai miatti felelősség kizárólag az európaiakat terheli. Itt az ideje, hogy az afrikai vezetők felhagyjanak végre ezzel a régi, fárasztó kifogással és megpróbálják világosan és hozzáértően szolgálni állampolgáraikat mind projektekkel, mind pedig javaslatokkal. Afrika csak úgy válhat az afrikaiak által vágyott földrésszé, ha vezetőik felnőnek a feladathoz. A Josban és környékén elkövetett mészárlások mélységesen elszomorítóak és sajnálatosak, és egy újabb véres fejezetként vonulnak be Nigéria amúgy is túl sok vért látott történelmébe.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) Véleményem szerint sürgősen szükség volt arra, hogy Európai Parlament elítélje a Nigériában folyó mészárlásokat és békét követeljen. Afrika legsűrűbben lakott országa, ahol az emberek zöme kínzó szegénységben él, instabilitására és sebezhetőségére tekintettel ez az állásfoglalásra irányuló indítvány az Európai Unió és Nigéria közötti politikai párbeszéd megerősítésének alapjául szolgálhat, és elősegítheti az erőszak rövid és hosszú távú megfékezésére, valamint a tartós béke helyreállítására irányuló részletesebb tanulmány elkészítését. Hiszem, hogy európai parlamenti képviselőként kötelességünk részt vállalni a Nigériában nap mint nap megsértett emberi jogok megvédésében és előmozdításában. Ezért úgy vélem, hogy az atrocitások elkövetésében bűnösök tisztességes tárgyaláshoz való jogát követelő záradék alapvető fontosságú. Bár természetesen mindezeket a lépéseket nem lesz könnyű megtenni, a fentiek figyelembevételével lelkesen szavaztam ezen állásfoglalásra irányuló indítvány mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) Nigériában újra és újra erőszakos konfliktusok törnek ki a lakosság egyik, illetve másik felét képviselő keresztények és muzulmánok között. Ezek a zavargások manapság egyre gyakoribbá válnak. Apróságok torkollanak erőszakos összecsapásokba. Még a január óta érvényben lévő kijárási tilalom és a körzetben állomásozó csapatok sem képesek elejét venni az újabb mészárlásoknak. Yar’Adua elnök hosszú távolléte Nyugat-Nigériát politikai válságba sodorta, a közép-nigériai Jos városában számos összecsapás történt keresztények és muzulmánok között, és az olajban gazdag Niger-deltában is véget ért a tűzszünet, mindez pedig semmi jót nem jelent a jövőre nézve, különösen az elnök halálát követően. Amikor ez év elején muzulmán nomádok keresztény falvakat támadtak meg és legalább 500 embert lemészároltak, állítások szerint a hadsereg csupán az első jelentések kézhezvétele után több órával reagált a támadásokra. Akkor az EU felháborodása elmaradt. Amikor a svájciak népszavazás keretében utasították el az új minaretek építésének lehetőségét, a muszlim államok gazdasági szankciókkal és dzsiháddal fenyegették meg Svájcot. Ezzel szemben, amikor keresztényeket gyilkolnak meg vallásuk miatt, az EU-nak hónapokba telik reagálni. Az Európai Uniónak valódi közvetítőként kell fellépnie ebben az esetben és sokkal gyorsabban kell cselekednie. Ezt az állásfoglalásra irányuló indítvány is egyértelművé tette, ezért szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Természetes, hogy egy ilyen fontos indítvány mellett szavaztam, továbbá szívből támogattam a kollégám, Kiil-Nielsen által javasolt szóbeli módosítást is, amelyben felszólítja a nigériai hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül néhány nigériai állam kormányzójának a halálra ítéltek kivégzéséről szóló döntését.

 
Utolsó frissítés: 2010. július 23.Jogi nyilatkozat