Elnök. – A következő napirendi pont hét állásfoglalási indítvány megvitatása Burmával kapcsolatban(1).

  Anneli Jäätteenmäki szerző. – Elnök asszony, az Európai Parlament ezzel az állásfoglalással felszólítja a burmai kormányt, hogy vessen véget az emberi jogok megsértésének, és kezdjen valódi párbeszédet a burmai ellenzék és az etnikai csoportok képviselőivel, valamint a nemzetközi közösséggel, és tegyen konkrét lépéseket a demokratikus kormányzati rendszerre való békés átmenet érdekében.

Burmában idén 30 év óta először választásokat tartanak. A nyilvánosságra hozott választási törvények azonban sajnálatos módon nem biztosítják a tisztességes és szabad választásokat. Az ellenzéket nem vonták be az előkészítésbe, és az ellenzéki vezetők közül sokan továbbra is házi őrizetben vannak. Sok politikai aktivista börtönben sínylődik, és az ellenzéki párt úgy döntött, hogy teljes egészében bojkottálja a választásokat.

Végül arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ENSZ burmai különleges megbízottja elítélte az emberi jogok durva és szisztematikus megsértését. Remélem, hogy a Parlament ugyanígy fog eljárni.

  Filip Kaczmarek szerző. – (PL) A burmai helyzet arra kényszerít minket, hogy újra és újra erre az országra irányítsuk a figyelmünket.

Ma elítéljük azt a szándékot, hogy a választásokat teljesen antidemokratikus körülmények között tartsák meg, olyan elvekre alapozva, amelyek kizárták a fő ellenzéki pártot, több százezer burmait pedig megfosztottak attól, hogy válasszon, és hogy jelöltesse magát. Ez nyilvánvaló kísérlet arra, hogy az ellenzéket kirekesszék a választásokból. Ilyen körülmények között maga a „választások” kifejezés sem fedi a valóságot.

Azt is elítéljük, hogy az új alkotmány a parlamenti helyek legalább 25%-át garantálja a hadsereg számára, amelynek joga lesz bármikor felfüggeszteni a polgári szabadságjogokat és a törvényhozást, amikor azt nemzetbiztonsági okokból szükségesnek véli.

Elítéljük a burmai nép emberi jogainak, alapvető szabadságjogainak és demokratikus jogainak folyamatos és szisztematikus megsértését, ugyanakkor más országok – Kína, India és Oroszország – kormányaihoz is fordulunk, hogy a burmai hatóságokra gazdasági és politikai nyomást gyakorolva tegyenek meg mindent a helyzet megváltoztatása érdekében.

  Véronique De Keyser szerző. – (FR) Elnök asszony, ezt az állásfoglalást az Ang Szan Szi Csí által vezetett párt szinte mezza voce feloszlatása váltotta ki. A Szaharov-díjas Ang Szan Szu Csí évek óta házi őrizetben van. Az előző választásokon győztes pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért feloszlatásával a katonai hunta ellenzék egy egész rétegét próbálja meg felszámolni a most októberi választások előtt. De erre az egészre, amelyet sokkal inkább nevezhetnénk választási komédiának, mint demokratikus szavazásnak, az teszi fel a koronát, hogy a politikai foglyoktól és a szerzetesektől megtagadják a választójogot. A hunta folytatja a hatalommal való visszaéléseket, a nagy multinacionális vállalatok továbbra is hasznot húznak a huntával kötött szerződésekből, a Bizottság pedig csökkentette a thaiföldi határra szökött menekülteknek nyújtott segélyeket.

Sajnos egy sor olyan országgal és térséggel kell foglalkoznunk, ahol a nemzetközi közösségnek nincs hatalma a demokrácia és a jogállamiság helyreállításához. Burma ezek közé az országok közé tartozik, ellenállók és mártírok egész sorával, akik közül a leghíresebb ikon Ang Szán Szu Csí. Túl nagy dolog lenne azt kérni az Európai Uniótól, hogy, mondhatnám becsületből, ne csökkentse a Thaiföld és Burma határán összegyűlt menekülőknek szánt segélyeket, és hogy azonnal adjon pénzt a határon átnyúló segélyprogramokra, különösen az orvosi ellátásra? Nem lenne sürgős, hogy Ashton főképviselő és a tagállamok támogassák az ENSZ burmai különleges megbízottjának ajánlásait, nevezetesen, hogy bizottságot kell létrehozni a háborús bűnök és az emberiség ellen elkövetett bűnök kivizsgálására, amit azután idén egy ENSZ közgyűlési határozatba lehetne foglalni?

Legyen Burma az iskolapéldája annak, hogy képesek vagyunk támogatni a demokráciát bombák és tankok bevetése nélkül.

  Barbara Lochbihler szerző. – (DE) Elnök asszony, 1990-ben az Európai Parlament a burmai emberi jogi aktivistának, Ang Szán Szu Csínak adományozta a Szaharov-díjat. Az ezt megelőző és követő években Burma kritikus emberi jogi helyzete számos parlamenti állásfoglalás témája volt. Egyéb emberi jogi szervezetek is foglalkoztak az ottani helyzettel. Bár egyedi esetekben történt előrelépés, az emberi jogok helyzete Burmában továbbra is rendkívül rossz.

Egy nagyon jó, átfogó jelentésre támaszkodva az ENSZ Burma ügyében illetékes speciális előadója nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozására szólított fel, amely a háborús bűnök és az emberiség ellen elkövetett bűnök kivizsgálására kapna mandátumot. A külügyi főképviselőnek, Ashton bárónőnek el kellene fogadnia és támogatnia kellene ezt a felhívást, például a legközelebbi ENSZ Közgyűlésen.

2010 végén választásokra kerül sor Burmában, és a kormányzat most olyan intézkedéseket léptetett életbe, amelyek sok állampolgártól megtagadják a választás és a választáson való indulás jogát. Ez különösen a politikai foglyokra és buddhista szerzetesekre vonatkozik, összesen mintegy 400 000 emberre. Tiltakozunk ez ellen, és felszólítjuk a főképviselőt, hogy egyértelműen fejezze ki nemtetszését a két- és többoldalú tárgyalásokon.

Végül az összetett burmai emberi jogi problémák fényében érthetetlen, hogy az Európai Unió miért csökkentette a thai-burmai határon összegyűlt menekülteknek juttatott pénzügyi támogatást. Ez elfogadhatatlan, és felszólítjuk a Bizottságot, vonja vissza a csökkentéssel kapcsolatos döntését, és kezdje el a határon átnyúló segélyek folyósítását a burmai menekülteknek.

  Marie-Christine Vergiat szerző. – (FR) Elnök asszony, az év eleje óta most tárgyalunk másodszor a burmai helyzetről. A március 10.-én kinyilvánított aggodalmaink a burmai katonai hunta által kezdeményezett úgynevezett választási eljárással kapcsolatban beigazolódtak. A választási törvényben elrendelt feltételek hatására a Nemzeti Liga a Demokráciáért visszautasította, hogy részt vegyen a választásokon. Meg kell jegyezni, hogy ezek a választási törvények megtiltják a foglyoknak, hogy szavazzanak, és így politikai foglyok százait zárják ki a választásból.

Azóta a Nemzeti Liga a Demokráciáért pártot betiltották. Üdvözöljük az állásfoglalás hangnemét, amely erőteljesebb gazdasági szankciókra szólít fel. Sajnálattal látjuk azt is, hogy csökkentették a menekülteknek folyósított humanitárius segélyeket. Én személyesen azt szeretném, ha továbbmennénk, és Obama elnök és az Egyesült Államok példáját követve az Európai Unió megtiltana minden euróban történő befektetést Burmában. Jelentős európai gazdasági csoportoknak azonban erős érdekeik vannak az országban. Örülök, hogy nemzetközi fegyverszállítási embargóra szólítottunk fel, és őszintén remélem, hogy az EU aktív szerepet játszhat az üggyel kapcsolatos világméretű konszenzus kialakításában.

Biztos úr, szeretném, ha tájékoztatna minket az üggyel kapcsolatos álláspontjáról ma vagy a későbbiekben.

  Charles Tannock szerző. – Elnök asszony, mi egyebet tudnák Burmával kapcsolatban elmondani, ami még nem hangzott el, beleértve azt is, hogy ismételten felszólítunk a politikai foglyok, például a szabadságért folytatott küzdelem világszerte ismert jelképévé vált Ang Szán Szu Csí szabadon engedésére? Ez az állásfoglalás, e Ház által elfogadott sok korábbi állásfoglaláshoz hasonlóan, a burmai nép brutális elnyomásának krónikája; ezt a népet egy olyan katonai hunta vezeti, amelyet ők soha nem választottak meg, és amelynek az eltávolításáért hosszú évek óta harcolnak.

Az a mód, ahogyan ez a hunta most cinikusan álválasztásokat próbál tartani, ügyelve arra, hogy elhallgattassa az ellenzéket, teljesen jellemző ezekre a tábornokokra, továbbá az is nagyon rájuk vall, ahogyan arrogánsan figyelmen kívül hagyják nemcsak a burmai polgárok, saját népük, de a szabad világ demokratikus vezetőinek véleményét is.

Bár ez az állásfoglalás az utóbbi idők burmai eseményeire összpontosít, sürgetem, hogy a Tanács és a Bizottság alaposan fontolja meg, hogy hogyan támogathatja a leginkább Burmát, amikor az végül újra szabad és demokratikus lesz. Burmának szüksége lesz a segítségünkre nem utolsósorban egy erős civil társadalom és egy olyan jogrendszer kialakításában, amelynek a hunta által elkövetett rengeteg bűncselekmény átmeneti igazságszolgáltatására kell koncentrálnia. Ez még nagyon távolinak tűnik, de ha van valami, amit a bátor burmai nép megtanulhat tőlünk, Európa parlamenti képviselőitől, az az, hogy a zsarnokság sohasem olthatja ki a szabadság tüzét, és hogy a szabadságot, az ő elidegeníthetetlen jogukat, egyszer biztosan el fogják nyerni.

  Elena Băsescu a PPE képviselőcsoport nevében. – (RO) Burmában az emberi jogi helyzet rendkívüli okot ad az aggodalomra. Ezt az országot több évtizede katonai diktatúrák uralják, amelyek erőszakkal elnyomják ellenzéküket. A hatóságok bejelentették, hogy idén, 1990 óta először választásokat tartanak. A szavazás azonban antidemokratikus körülmények között fog végbemenni. Többszázezer állampolgárnak nem lesz joga választani vagy jelöltetni magát, és a parlamenti képviselők legalább 25%-a hadsereg soraiból kerül ki.

A Nobel-békedíjas és Szaharov-díjas Ang Szán Szu Csí által vezetett fő ellenzéki párt nem vesz részt a választásokban. A főképviselőn keresztül sürgetem az Európai Uniót és a nemzetközi közösséget, hogy fokozza az erőfeszítéseit a demokrácia megteremtése és Ang Szán Szu Csí mielőbbi szabadon bocsátása érdekében. Ang Szán Szu Csí 2003 óta házi őrizetben van, és a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott harc fontos jelképévé vált.

  Ana Gomes az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, a hunta bohózatba illő választások szervezésével és az összes politikai és etnikai csoport bevonásával tartandó nemzeti párbeszéd elutasításával megmutatja, hogy vele folytatott „pragmatikus” megbeszélések egyáltalán nem vezetnek eredményre. A nemzetközi közösségnek fel kell lépnie a burmai emberek elnyomói ellen.

Az EU sokkal többet tehet, mint hogy újból szankciókat vezet be a rezsim ellen. Minden eszközzel támogatnia kellene a civil társadalmat és segítenie azokat, akik ellenállnak az elnyomásnak Burmában. Mozgósítania kell az ENSZ-t, az ASEAN-t és az USA-t, hogy gyakoroljanak nyomást Kínára és Indiára, hogy szüntessék be a burmai rezsim támogatását, és vessenek véget – az Észak-Koreával – folytatott fegyverkereskedelemnek.

Az ENSZ-nek a burmai emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója arra a következtetésre jutott múlt év márciusában, hogy „az emberi jogok megsértése egy olyan állami politika eredménye, amelyben a végrehajtó, a katonai és a bírói hatalom minden szintje részt vesz”, és ezek az emberi jogi sérelmek „emberiség elleni bűnöket vagy háborús bűnöket vonhatnak maguk után a Nemzetközi Büntetőbíróság [Római] Statútuma szerint”. Elődje pedig már felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy vizsgálja ki az emberiség ellen Burmában elkövetett bűnöket, ahogy ezt Ruandában, Boszniában és Darfurban elkövetett bűnökkel tette.

Mire várnak még az EU tagállamai, hogy felszólítsák az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a Burmában hatalmon lévő bűnözőket a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítsák?

  Marietje Schaake az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, az idén Burma úgymond választásokat fog tartani. Ezek a választások azonban nem lehetnek szabadok és tisztességesek, ha a buddhista szerzetesek ki vannak zárva belőlük, az ellenzék pedig egyáltalán nem vesz részt bennük. A Nemzeti Liga a Demokráciáért pártot egy rendelettel idén feloszlatták, és a politikai fogoly Ang Szán Szu Csí, és aki szabad gondolkodóként megkapta az Európai Parlamenttől a Szaharov-díjat, nem indulhat a választásokon.

A demokrácia és a jogállamiság a gazdasági növekedés létfontosságú feltételei, és az Európai Parlament továbbra is erősen elkötelezett a burmai nép iránt. Az ázsiai országokat ugyanerre és gazdasági befolyásuk kihasználására ösztönözzük. A burmai embereknek szükségük van a támogatásunkra, mert a diktatórikus állam továbbra is durván és szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. Ezeket a súlyos bűncselekményeket ki kell vizsgálni, bár a burmai kormány az önizolációt választja, és nem járul hozzá, hogy az EU Burmával foglalkozó megbízottja belépjen az országba. Az önizoláció sok tekintetben érinti a népességet, például a szabadságában korlátozott hírmédián keresztül.

Sajnálatos módon az új alkotmány nem garantálja az emberi jogokat, ezért felszólítjuk a Bizottságot és a Tanácsot, hogy támogassa az ENSZ ajánlásait egy emberi jogi sérelmekkel foglalkozó vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatban. Közben véget kell vetni a gyülekezés, az egyesülés és a szólás szabadságának korlátozásának is, ideértve az internet és a mobiltelefónia korlátozását is. Addig is az EU határozatában szereplő korlátozó intézkedéseket életbe kell léptetni.

A fegyverkereskedelem betiltásával és a menekültprogramok finanszírozásával az EU továbbra is kiáll a burmai emberek mellett, támogatja emberi jogaikat és alapvető szabadságjogaikat.

  Raül Romeva i Rueda a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, éppen most kaptam egy szomorú hírt. Egy órája értesítettek, hogy a Nemzeti Liga a Demokráciáért egyik vezetője, Takin Soe Myint elhunyt.

Ezt a szomorú hírt azzal a sajátos viccel együtt kell értelmeznünk, amit egyesek választásnak neveznek Burmában. Csatlakozom azokhoz, akik egyértelműen elítélik ezeket a választásokat, különösen azt nem tudom elfogadni, hogy többszázezer burmait fosztanak meg aktív vagy passzív választójogától, beleértve a börtönben ülő Ang Szán Szu Csít is.

Ebben az ügyben feltétlenül hallatni kell a hangunkat. Ismételten fel kell szólítanunk a burmai rezsimet, hogy vegye figyelembe a nemzetközi közvélemény kéréseit, és engedjen szabadon minden lelkiismereti okból fogságot szenvedő embert. Ez abban az értelemben is fontos, amint azt Ana Gomes említette. Azzal is tisztában vagyok, hogy komoly felelősségünk van abban, hogy kérjük, sürgessük és rászorítsuk Indiát, Oroszországot és Kínát, hogy szüntesse be a fegyverek eladását a burmai katonai rezsimnek.

Vannak azonban jó hírek is. Üdvözölnünk kell, hogy az Európai Unió támogatja a globális fegyvereladási tilalmat, és ismételten fel kell szólítanunk az Európai Unió tagállamait, hogy egységesen álljanak ki egy ilyen tilalom mellett.

Továbbá azt is fontos megjegyeznünk – és már ez is elhangzott –, hogy most nem csökkenthetjük a határ mellett élő menekülteknek szánt segélyeket. Egyértelmű támogatási politikát kell kialakítanunk ezeknek az embereknek a számára. Már sokszor voltam ezen a területen. Világosan ki kell mondanunk, hogy most nem szüntethetjük be a segítséget, amelyre ezeknek az embereknek szükségük van, különösen az orvosi segítséget nem.

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) Burma nem demokrácia, még ha most választásokat is tartanak, mert mint tudjuk, az ország hatóságai mélyen megvetnek minden demokratikus alapelvet. Ez a katonai diktatúra teljesen gátlástalan, és – mint elhangzott – helyeket tart fenn a hadseregnek a parlamentben, és általában tiltja, hogy demokratikus meggyőződésű állampolgárok részt vegyenek a politikában.

Addig biztosan nem javul az ország politikai légköre, amíg Ang Szán Szu Csít szabadon nem engedik. A Nemzeti Liga a Demokráciáért egy másik vezetője elmondta, hogy nem szolgálhatja a hazáját, mivel 20 évet börtönben töltött a meggyőződéséért, mert a burmai hadsereg egyszerűen megtiltja a választásokon való indulást azoknak az embereknek, akiket ilyen, végső soron a hadsereg által kiszabott ítélettel sújtottak. Nemzeti párbeszédre hívok fel, mert ennek az országnak a társadalma csak így alakulhat át.

  Eija-Riitta Korhola (PPE) . – (FI) Elnök asszony, Burmában húsz év óta az első parlamenti választást rendezik. Nem meglepő, hogy a választások már ebben a fázisban is mindennek mondhatóak csak szabadnak és demokratikusnak nem.

A 2008-as alkotmánymódosítás a parlamenti helyek 25%-át a hadseregnek tartja fenn. Emellett az idei törvényhozási reform több tízezer burmait foszt meg választójogától, többek közt a politikai foglyokat és a vallási kisebbségek tagjait. A buddhista szerzetesek hosszú ideje sajátos üldözés célpontjai.

A nemzetközi közösségnek erőfeszítéseket kell tennie, hogy változások induljanak el. Sajnálatos, hogy a Bizottság csökkentette a Thaiföld és Burma határán lévő menekülttáboroknak nyújtott segélyeket. Rendkívül sok humanitárius segélyre van szükség, amit nemzetközi erőfeszítéssel a helyszínre kell juttatni. Az is rendkívül fontos, hogy Burmában párbeszéd induljon meg a politikai és etnikai csoportok között.

  Antonio Tajani a Bizottság alelnöke. – (FR) Elnök asszony, tisztelt képviselők, a burmai helyzet továbbra aggaszt minket. Mint tudják, a menetrend végrehajtása folytatódik, zajlanak a 20 év óta először tartandó választások előkészületei.

Eddig harmincegy politikai párt jelezte indulását a választásokon. A civil társadalom aktívan működik. Ang Szán Szu Csí pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért a kormány nyomására visszalépett a választásoktól, és ezért feloszlatták. A választásokon indul egy új párt, a Nemzeti Front a Demokráciáért, amely részben a Nemzeti Liga a Demokráciáért, vagyis Ang Szán Szu Csí korábbi pártjának vezetőiből áll.

Ez a párt elfogadja az etnikai csoportok döntését, hogy részt vesznek-e a választásokon. Ha ők bojkottálják a választást az etnikai hadseregek határőrökkel való felváltásával kapcsolatos vita miatt, akkor megszűnik a választások megtartásához szükséges hitelesség. Ez jelzi, hogy a helyzet milyen gyorsan változik, és kétlem, hogy az Európai Uniót felkérik a választások megfigyelésére.

Az emberi jogi helyzet is folyamatosan aggodalommal tölt el minket. Quintana úrnak, az ENSZ különleges előadójának jelentése nagyon világos. Sok politikai foglyot továbbra sem engedtek szabadon a nemzetközi közösség kérése ellenére. Továbbra sem tartanak tiszteletben olyan alapvető jogokat, mint a szólás és a gyülekezés szabadsága. A népesség legnagyobb része nehéz társadalmi-gazdasági helyzetben van, különösen az etnikai csoportok által lakott területeken.

Hogyan tudunk igazán segíteni? Az Európai Unió nyilatkozatai bizonyítják kritikus álláspontunkat és hajlandóságunkat, hogy részt vegyünk a megoldás kidolgozásában. A fejlesztési segélyek az általunk nyújtott támogatás részét képezik, és az EU valójában a legbőkezűbb adományozók közé tartozik. Továbbá a millenniumi fejlesztési célok és az ágazati politikákkal kapcsolatban a burmai kormánnyal folytatott párbeszéd létfontosságú. A 2008-as hurrikán által érintett területeken kívül a segélyprogramunk az ország legkiszolgáltatottabb területeire és a thaiföldi-burmai határon lévő menekülttáborokra irányul.

A feltett kérdésekre válaszolva biztosíthatom önöket, hogy a Bizottság továbbra is támogatni fogja a otthonukból kiszakított közösségeket, hogy méltó életkörülményeket találjanak maguknak. A hazájukba való visszatéréshez szükséges feltételek nem adottak. Vigyáznunk kell arra, hogy a táborok ne intézményesüljenek, következésképpen a segélyeink mértékét a helyi igények határozzák meg.

A Bizottság kapcsolatban áll a thai hatóságokkal. Nem szabad elfelejteni, hogy vannak az oktatásra, a mezőgazdaságra és az élelmiszerbiztonságra irányuló segélyprogramok is. Emellett az Európai Unió humanitárius segélyprogramja támogatást nyújt a víz és az élelmiszerbiztonság területén. Rendelkezésre áll egy, a burmai társadalmi-gazdasági viszonyok helyreállítására szolgáló segély is. Minden állampolgár átlagosan 2,4 amerikai dollárnyi segélyt kap a laosziaknak nyújtott 36 dollárhoz és kambodzsaiaknak adott 60 dollárhoz képest.

Összességében megerősíthetem, hogy meghatványozzuk az erőfeszítéseinket a számunkra fontos értékek támogatása érdekében. A burmai népnek joga van segélyekre, és tudniuk kell, hogy az Európai Unió nem vesztette el érdeklődését a jövőjükkel kapcsolatban.

  Thomas Mann (PPE) . – (DE) Elnök asszony, Ön kétségtelenül kompetens alelnök, és nagy befolyással rendelkezik. Ez nagyon örvendetes. Néhány képviselőnek nem adta meg a lehetőséget a felszólalásra a „catch-the-eye” eljárás során, nem mintha nem akarta volna, hanem mert nagyon szoros volt a napirendünk.

Az Európai Parlament az emberi jogok szószólója, nekünk pedig mindössze egy óra áll rendelkezésünkre. Sokunknak van mondanivalója, és nyomást szeretnénk gyakorolni a Bizottságra, hogy eredményeket érjünk el. Személyesen támogatná, hogy ne 16.00 órakor vagy 16.30-kor tartsuk a szavazást, hanem például 17.00 órakor vagy 17.30-kor, és így egy órát nyerjünk, és hogy végső soron megváltoztassuk az eljárási szabályzatot? Szükségünk van a lehetőségre, hogy szabadon elmondhassuk a véleményünket. Nyomást kell tudnunk gyakorolni a Bizottságra, de lehetőleg nem az idő szorításában. Tudom, hogy nem Ön az illetékes, de remélem, hogy közbenjár az érdekünkben, és végül is meg tudjuk változtatni az eljárási szabályzatot.

  Elnök. – Mann úr, megértem a csalódottságát. Rosszul esett, hogy nem tudtam szót adni képviselőknek ilyen nagy fontosságú ügyekben, de abban is igaza van, hogy ez az eljárási szabályzatunk megváltoztatását igényelte volna.

Azt is el szeretném mondani azonban, hogy ha minden képviselő betartotta volna a felszólalásra kijelölt időt, több embernek adhattunk volna szót a „catch-the-eye” szakaszban. Attól tartok, ez itt a probléma, mindenesetre a megjegyzéseit tudomásul vettem.

A vitát lezárom.

Hamarosan sor kerül a szavazásra.