Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/2229(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0185/2010

Viták :

PV 14/06/2010 - 27
CRE 14/06/2010 - 27

Szavazatok :

PV 15/06/2010 - 7.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0208

Viták
2010. június 15., kedd - Strasbourg HL kiadás

8. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Seán Kelly (A7-0190/010)

 
  
MPphoto
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) . – Elnök úr, rendkívül nagy örömömre szolgált – de nem hatott meglepetésként –, hogy az Írországért Nemzetközi Alapról folytatott viták során következetesen elsöprő többségben voltak a támogató szavazatok. Az Európai Unió természetesen jelentős szerepet vállalt az alap 1986-as indulásakor, amikor azt a londoni és a dublini kormány létrehozta azzal a céllal, hogy elősegítse a gazdasági és társadalmi fejlődést a 12 határmenti megyében, az államhatár mindkét oldalán.

(GA) Több mint 800 millió euró összegű hozzájárulás befizetésére került sor az alapba, és ha figyelembe vesszük a multiplikátor hatást, ez 2 milliárd eurót meghaladó összegű befektetésnek felel meg.

Én magam is határmenti megyéből származom, és a határmenti megye képviselője vagyok, ily módon igen jól tudom, hogy milyen szerepet játszott az Írországért Nemzetközi Alap a békefolyamatban.

A nemzetközi alap segítségével közvetlenül több mint 40 000, közvetve pedig 16 000 munkahelyet sikerült teremteni, és mindezt egy hátrányos gazdasági helyzetű régióban értük el.

. – Végezetül annyit szeretnék mondani, hogy habár megállapodás született arról, hogy az év végéig befejeződik az Írországért Nemzetközi Alap munkája, határozott véleményem, hogy feltétlenül fontolóra kellene venni ennek az érdemleges és sikeres programnak a meghosszabbítását. Köszönöm a megértésüket.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE) . – (ES) Elnök úr, a kezdeményezés mellett szavaztam, mert annak fő célja, hogy továbbra is támogassa a béke és kiegyezés folyamatát Észak-Írországban és Írország határmenti területein, hogy megteremtse a kiegyezést és a párbeszédet a leginkább megosztott közösségek között, és továbbra is védje az európai értékeket és az emberi jogokat.

Mi Euskadiban – Baszkföldön – még mindig a terrorista erőszaktól szenvedünk, és azt várjuk, hogy az Euskadi Ta Askatasuna (ETA) meghallja a szenvedéstől kimerült baszk társadalom kiáltását, azt a kiáltást, amellyel azt kéri, hogy egyszer és mindenkorra legyen vége az erőszaknak. Végérvényes tűzszüneti nyilatkozatot várunk. Ilyen körülmények között ugyanilyen szolidaritást és Euskadi őszinte támogatását várom az Európai Uniótól, hogy megteremthessük az oly régóta vágyott békét és kiegyezést.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, a mentőcsomagok egy országot sem érintettek olyan hátrányosan, mint Írországot, és egy népet sem érintettek olyan keményen, mint az íreket. Brian Lenihan ír pénzügyminiszter helyes döntéseket hozott. Valamennyi ír köztisztviselő – a Taoiseach-től kezdve a legalacsonyabb szintekig – és még a munkanélküli segély kedvezményezettjei is meghúzták a nadrágszíjat, és óriási mértékben csökkent a jövedelmük. Most úgy gondolják, hogy ha nem hozták volna meg mindezen fájdalmas döntést – ha továbbra is költekeztek volna – a görögökhöz hasonlóan saját maguk is jogosultak lehettek volna a megsegítésre, és ami még ennél is rosszabb, azt látják, hogy kötelesek Görögország megmentésében részt venni. Ezenfelül azt látják, hogy Írország egy főre jutó hozzájárulása meghaladja az euróövezethez tartozó tagállamok többségének egy főre jutó hozzájárulását.

Minden ortodox közgazdász azt javasolná, hogy a mai időkben meg kellene engednünk, hogy egyes, euróövezethez tartozó gazdaságok megint saját valutát vezethessenek be, amit leértékelhetnének, ily módon időt nyernének arra, hogy visszailleszkedjenek a piacra. Ehelyett évekig tartó szegénységre és deflációra ítéljük Dél-Európa népeit, és hatalmas adósságot varrunk Észak-Európa adófizetői nyakába – mindezt azért, hogy megmentsünk néhány fejet. Biztosan a mostaniak a legdrágább fejek a trójai Szép Heléna óta, aki miatt ezer hajó indult háborúba!

 
  
MPphoto
 

  James Nicholson (ECR) . – Elnök úr, nem állt szándékomban, hogy indokolást fűzzek a jelen kérdésre vonatkozó szavazatomhoz, de az előadó felszólalásában csak dr. Paisley-t és Adams urat említette, azt állítva, hogy békét hoztak Észak-Írországra. Nos, Adams úr és dr. Paisley sok mindent hozhatott, de békét, azt biztosan nem. Sokan követelhetnek békét Észak-Írországban, de valójában David Trimble-re és John Hume-ra hárult annak nehéz terhe, hogy békét hozzanak Észak-Írországra, és remélem, hogy az előadó a jövőben pontos tényeket idéz. Ők vállalták a dolgok nehezét.

Hadd tisztázzam, hogy azért szavaztam ma igennel, mert úgy vélem, hogy Észak-Írországban még mindig támogatásra szorulunk a vívmányaink védelméhez. Egyáltalán nem biztos, hogy a béke tartós lesz, mivel mindkét oldalon vannak olyanok – és az utóbbi időben előretörésüknek vagyunk tanúi –, akik továbbra is azon vannak, hogy lerombolják, amit eddig elértünk.

 
  
  

Egy európai parlamenti alelnök megválasztása

 
  
MPphoto
 

  Jacek Olgierd Kurski (ECR) . – (PL) Elnök úr, az Európai Parlament azon 334 képviselőjének egyike vagyok, akik helyeselték, hogy Tőkés lelkész elnyerje az Európai Parlament alelnöki posztját. Ő fiatalkorom hőse. A Szolidarnoszty újságírójaként 1989-ben, a Ceauşescu-t kiszolgáló, kegyetlen Securitate állambiztonsági szolgálat golyózáporában tudósítottam a román forradalomról, és az a forradalom Temesváron kezdődött, Tőkés úr 1989. december 16-i beszédével.

Szomorúnak tartom azonban, hogy ma áldozattá vált – elsősorban a számítógép hibájából, ami helytelenül 168 szavazatot számlált össze, majd az eljárást lefolytató személy hozzáadta a 168 szavazatot a szavazatok végösszegéhez, ami általános vitát váltott ki. Ha tehát bárki megkérdőjelezi Tőkés úr európai parlamenti alelnökké való megválasztásának legalitását, támogatom a szavazás megismétlését. Biztos vagyok abban, hogy még jobb eredményt fog elérni. Az Európai Parlamentben ülő, ilyen kiváló személyiség mandátumát senki nem kérdőjelezheti meg. Úgy vélem tehát, hogy Tőkés úr saját érdeke – ha bárki kétségeinek adna hangot –, hogy megismételjük a szavazást.

 
  
  

Jelentés: Marian-Jean Marinescu (A7-016/2010)

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Marinescu úr jelentése mellett szavaztam – és az alkalommal élve köszönetet szeretnék neki mondani –, mert úgy vélem, hogy a csúcstechnikát képviselő és hatékony áruszállítás alapvető követelmény: nem csak a versenyképesség, hanem az európai vállalkozások életben maradásának is alapvető követelménye. Másfelől maradéktalanul támogatom az előadó arra vonatkozó óhaját, hogy szúrjuk be megint annak a szövegnek néhány szakaszát, amelyet ez a Parlament első olvasatban elfogadott.

 
  
  

Jelentés: David Martin (A7-0043/2010)

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, amikor megkezdtük a mai szavazásokat, a tisztelt Házban eddig soha nem tapasztalt eljárással találkoztunk: olyannal, aminek során csak az „igen” szavazatokat rögzítették. Hozzáteszem, elnök úr, hogy csak időpocsékolás volt. Ez persze pontosan az a hozzáállás, amit az Európai Unió az egymást követő népszavazások során mutatott.

Az Európai Alkotmányt vagy a Lisszaboni Szerződést a szavazások alkalmával folyamatosan elutasította a francia szavazók 54%-a, a holland szavazók 62%-a, az ír szavazók 53%-a, és minden alkalommal az volt a reakció, hogy minden ment tovább, mintha mi sem történt volna, figyelmen kívül hagyták az emberek tiltakozását, és „igennek” hallották, amikor az emberek szembenállásuknak adtak hangot. Mára lefektettük vagy törvényessé tettük ezt a hozzáállást a tisztelt Ház eljárásai során. Lehetetlenné tettük, hogy az emberek kifejezhessék a témáról alkotott, eltérő véleményüket. Ez a régi mondás átfogalmazására késztet: a „nem” melyik részét nem értik?

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR) . – Elnök úr, ha megvizsgáljuk az eljárásról és az eljárás Lisszaboni Szerződéshez való hozzáigazításáról szóló jelentést, érdekes, hogy számos parlamenti képviselőhöz személyesen szólunk, és ők nem igazán tudják, mit tartalmaz ténylegesen a Lisszaboni Szerződés, és hogyan hat a szavazóink mindennapjaira.

Vegyük például Görögország megsegítésének egész ügyét! Ha megnézzük, miről szólt a Tanács vitája, az a Lisszaboni Szerződés 122. cikkéről szólt, ami a szolidaritásról szóló cikknek készült: „A szolidaritás szellemében, ha egy tagállamban egyes termékekkel való ellátásban – például az energia területén – nehézségek merülnek fel, vagy ha egy tagállam természeti csapások folytán nehézségekkel küzd, vagy súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn”. Ezt használják most kifogásként a tagállamok – akár az euróövezet tagjai, akár nem – arra, hogy olyan országot segítsenek meg, amely nem rendkívüli körülmények miatt, hanem saját hibájából keveredett bajba.

Elég világosan tudatnunk kell a választókkal, mit jelent a Lisszaboni Szerződés a szavazók számára. Azt jelenti-e, hogy az adófizetők pénzét olyan országok megsegítésére fordítjuk, amelyek képtelenek saját ügyeiket irányítani?

 
  
MPphoto
 

  Bruno Gollnisch (NI) . – (FR) Elnök úr, ez a Parlament különös tehetséget mutat, amikor az eljárási szabályzat reformjára kerül sor, aminek mindig az a célja, hogy szűkítse a kisebbség, a gyengébb fél, az Untermenschen – amik mi vagyunk bizonyos mértékigjogait. A múlt év óta lábbal tiporjuk azt a szabályt, ami az eljárási szabályzat 24. cikkének értelmében megengedi a független képviselők számára, hogy saját maguk nevezzék ki az elnökségi képviselőjüket.

Egy megjegyzésben, amely – elnézést kérek – az egyik legbutább megjegyzés volt, amelyet parlamenti pályafutásom során hallottam, kijelentette, elnök úr, hogy ez azért nem volt lehetséges, mert nem az én politikai meggyőződésemet vallja. Igaz, én meggyőződésem alapján vagyok független. Ön viszont csupán azért volt független, mert elárulták barátai.

Elnök úr, a nézeteltérés megoldására legalább volt egy mód: a szavazás. A demokráciában a szavazás a szokásos eljárás. De nem, most a független képviselők képviselőit a Parlament elnöke fogja kiválasztani. Ez újabb bohózat.

Valóban Martin úr volt az, aki a két legnagyobb képviselőcsoport képviselőivel együtt kiagyalta és kitervelte ezt az ötletet. Azonkívül az eljárási szabályzat korábbi módosítására emlékeztet, ami mögött Corbett úr állt, habár mára a homályba veszett, és Nick Griffin barátom szerencsére győzelmet aratott felette az európai parlamenti választásokon.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI) . – (NL) Elnök úr, a Martin-jelentésben szereplő 86. módosítás előírja, hogy a független képviselők elnökségi képviselőjének személyéről ne maguk a független képviselők döntsenek, hanem a Parlament elnöke. Ennek okául a független képviselők általános megegyezésének hiányát jelölték meg. Vajon mi a probléma? Hasonlóképpen, magában a tisztelt Házban sincsen konszenzus a Parlament elnökének megválasztásakor, és pontosan ezért tartunk demokratikus választásokat. A független képviselők elnökségi képviselője reprezentatív kell, hogy legyen, következésképpen az a legjobb, ha választást tartunk.

Az Európai Parlament Miki egér parlamentnek mutatja magát, ahol a tisztelt Ház elnöke saját maga dönt arról, ki legyen bizonyos, vele szemben állók képviselője. Kíváncsi vagyok arra is, hogy mi lehet a döntés alapja. A reprezentativitás? Valamely független képviselőt illető, személyes rokonszenv vagy barátság? Milyen kritériumok alapján fog dönteni az elnök a független képviselők elnökségi képviselőjének személyéről? Szerettem volna, ha az elnök a szavazás előtt nyilatkozott volna erről, de sajnos nem állt jogunkban meghallgatni egy ilyen nyilatkozatot.

 
  
MPphoto
 

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) Elnök úr, minden tiszteletem az öné és ezé az intézményé, de az eljárási szabályzat Lisszaboni Szerződéshez való hozzáigazításáról szóló vitában meg kellett volna említeni az eljárási szabályzat azon hiányosságát, ami lehetővé tette, hogy ilyen szavazásra kerüljön sor, és hogy olyan eredményre vezessen, mint amilyen Tőkés úr alelnökké választása.

Képtelen vagyok megérteni, hogyan fogadhatnak el az elnökök vitatott szavazást, következésképpen vitatott szavazási eredményt, és együtt érzek valamennyi képviselőtársammal, akiknek kétségei vannak afelől, hogy a szavazataikat pontosan számlálták-e össze. Ebből a szemszögből nézve a dolgot úgy vélem, hogy az Európai Uniónak és az Európai Parlamentnek átláthatóan és egyértelműen kellene fellépnie, és mindaddig vitatott marad a szavazás, amíg vannak olyan képviselők, akik úgy érzik, hogy szavazatukat eltérő módon értelmezte a szavazó-berendezés, és nem volt lehetőségük azt ellenőrizni a kijelzőn.

Ebből a szemszögből nézve a dolgot úgy vélem, hogy Tőkés úr érdekében, valamint az Európai Parlament hitelességének érdekében ténylegesen térjünk vissza ehhez a szavazáshoz, és ismételjük azt meg, hogy eloszlassunk az Európai Parlament alelnökének megválasztását kísérő, valamennyi jövőbeli kétséget.

 
  
  

Jelentés: Sidonia Elżbieta Jędrzejewska (A7-0183/2010)

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, a Görögországból indult rák továbbterjed a Földközi-tenger mellékén. Azt olvassuk ezen a héten, hogy az Európai Bizottság Spanyolország megsegítésére készül, Van Rompuy úr, az Európai Tanács elnöke nyíltan elismeri, hogy ebben az esetben egyáltalán nem lesz elég a sürgősségi segélyalapba már elkülönített 750 milliárd euró.

A daganat egyre növekszik, és a vezetőink ahelyett, hogy az amputálást fontolgatnák, hosszas kemoterápia mellett döntöttek, ami drága és fájdalmas lesz, és bizonytalan eredménnyel jár. Ezalatt azt értem, hogy olyan gépezetet próbálnak létrehozni, amit Van Rompuy úr gazdaságirányításnak nevez, és amit elődje pénzügyi föderalizmusnak nevezett: adóharmonizáció, a pénzügyi tranzakciók megadóztatása, egy európai adósságkezelő ügynökség vagy egy európai monetáris alap létrehozása. Mindez a gépezet azt szolgálná, hogy pénzt pumpáljanak a projektjükbe, amikor persze sokkal könnyebb dolog lenne kivonni az adófizetőket e mentőcsomag terhe alól, és a nehézségekkel sújtott gazdaságoknak erős ösztönzést adni a leértékelésre és piaci értékük meghatározására. Milyen nagy árat kérünk a népeinktől azért, hogy jó képet vághassunk az elitjük önhittségéhez!

 
  
  

Jelentés: Michael Cashman (A7-0165/2010)

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a 2000-ben megtartott Millennium csúcstalálkozó alkalmával a leggazdagabb országok – köztük az Európai Unió országai – megújították egyes meghatározott célok elérésére vállalt kötelezettségüket, azaz hogy 2015-ig csökkentik az éhezést és a szegénységet, javítják az oktatás és az egészségügy helyzetét, valamint védik a környezetet a fejlődő országokban.

Közel 10 év elteltével úgy véljük, hogy most minden eddiginél fontosabb, hogy Európa – a fejlesztési támogatás terén kiemelkedő szerepet betöltő, nemzetközi szereplő – vezető szerepet vállaljon. Kétségtelen, hogy a fejlesztési támogatás fokozása az elmúlt néhány év során emberek milliói szenvedéseinek enyhítéséhez járult hozzá. Habár az igaz, hogy működik a támogatás, még mindig sok a tennivaló – nem kevésbé azért, mert a jelen nemzetközi válság számos tagállamot arra fog kényszeríteni, hogy csökkentse az ezeknek az országoknak címzett, saját támogatási költségvetését.

Elnök úr, a jelentés mellett szavaztam, mert véleményem szerint ebben a pillanatban innovatív finanszírozási mechanizmusokat kell találnunk. Az Európai Unió tagállamainak komolyan kell venniük a politikai jellegű, stratégiai partnerségeket ezekkel az országokkal. Ez azt jelenti, hogy valamennyi partnernek megerősített politikai akaratot kell mutatnia arra, hogy elérje a legfontosabb célokat, amelyek továbbra is a fejlesztési politikák koherenciája, az éghajlatváltozás és a világválság elleni küzdelem, irányítás és jogok, az élelemhez való jog és a fejlődés oktatása. Ez továbbra is az első számú kihívásunk marad, elnök úr.

 
  
MPphoto
 

  Sonia Alfano (ALDE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a Cashman-jelentés mellett szavaztam, mert véleményem szerint a tisztelt Ház és az európai intézmények felelőssége, hogy betartsák és teljesítsék a kevésbé fejlett országokban – különösen az afrikai országokban – élő emberekkel szemben vállalt kötelezettségeket.

Nem érkezhet el úgy a 2015. esztendő, hogy nem értük el a magunk elé kitűzött nyolc célt, mert ne feledjük, hogy a millenniumi fejlesztési célok elérése mögött, ezek mögött a százalékok mögött szenvedő emberek milliárdjai vannak, akiknek nem adatik meg a méltó élet lehetősége.

Az Európai Uniónak példát és utat kell mutatnia a fejlődés támogatásában. A köztartozások eltörlése, valamint a segélyek jó célra való felhasználásának elkötelezettebb biztosítása jelenti a szolidaritási projekt egyik legfontosabb jellemzőjét, és a projekt megvalósítása – és ennek tudatában kell lennünk – nem halogatható további emberi életek feláldozása nélkül.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Egy európai parlamenti alelnök megválasztása

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Mivel Schmitt Pált, az Európai Parlament alelnökét nemrég az újonnan megválasztott magyar parlament elnökévé választották, kollégáimmal együtt új alelnököt kellett választanunk. Mivel Tőkés László, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport magyar tagja megfelel az ilyen poszt betöltéséhez szükséges valamennyi kritériumnak (integritás, elkötelezettség, az európai gondolat támogatása), a jelöltsége mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D) , írásban. – (RO) Tőkés László európai parlamenti alelnöknek való kinevezése sérti Romániát a képviselőtárs kijelentéseinek soviniszta hangneme miatt. Az említett posztra történő megválasztása valójában még nagyobb aggodalomra ad okot, mivel az kétséges szavazási eljárás eredménye. Nem történhetett volna ilyen kinevezés az Európai Parlamentben, amely fórum számadással tartozik az európai polgároknak. Mivel azonban már megtörtént a dolog, azt szerettük volna, ha a szavazás olyan körülmények között folyik, ami maradéktalanul megfelel a szokásos eljárásnak. Mivel nem így történt, ez a választás hatással van az Európai Parlamentről alkotott képre, különösen Romániában, ahol a nyilvánosság közvetlen figyelemmel kíséri ezt az ügyet. Az, hogy Tőkés László jó munkát fog-e végezni a most elfoglalt poszton, kevésbé fontos ebben a helyzetben. Ami valóban fontos, az a tény, hogy egy európai nemzetet ért súlyos sérelem.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Mircea Paşcu (S&D) , írásban. – A Tőkés úr európai parlamenti alelnökké választásáról tartott mai szavazás szégyenletes dolog. Először is az elnök zavaros és ellentmondásos magyarázatot adott a szavazás menetéről. Ennek eredményeképpen senki sem tudta biztosan, mit tegyen. Másodsorban számos román képviselő – aki ellenszavazatot akart volna leadni – szavazógépe furcsa módon nem működött rendesen. Harmadsorban mindenképpen sor került a szavazásra, és az elnök az egész dolgot függőben hagyva, távozott az ülésteremből. Negyedsorban elutasításra került a képviselőcsoport józan kérése, miszerint a szokásos körülmények között ismételjük meg a szavazást. Ötödsorban a bejelentés szerint több volt a szavazatok száma, mint a jelenlévő képviselők száma! Hatodsorban ennek ellenére egyszerűen arról tájékoztattak miket, hogy a szavazás mindenképpen érvényes! Hetedsorban még így sem tudta senki sem megmagyarázni, hogyan alkothat 168 szavazat „minősített többséget” egy 751 képviselőt számláló parlamentben!

Az Európai Néppárt tehát valójában erőszakkal rákényszerítette akaratát az egész Parlamentre! Sajnálom, mert ennél bizonyára helyesebben tudnak cselekedni, és mi, a többi európai parlamenti képviselő is jobbat érdemlünk ennél!

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0180/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportban ülő barátaimmal politikai szolidaritást vállalva olasz kollégám, Barbara Matera (PPE, IT) jelentése mellett szavaztam, amely jelentés az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló határozati javaslatra vonatkozott, miszerint körülbelül 6,6 millió euró összegű támogatást kapna Spanyolország, ahol leépítések vannak a nemfém ásványi termékek ágazatában. Anélkül, hogy alapvetően megkérdőjelezném az Európai Bizottság elemzését, amelyet a Spanyol Királyság által megadott adatok alapján végzett, furcsának találom, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot olyan célra kellene igénybe venni, ami egyszerűen a spanyolországi ingatlanbuborék kipukkadásának következménye. Valójában a jelzáloghitelek csökkenésére vezethető vissza a kiadott építési engedélyek számának csökkenése, és ebből következően csökken a cserép és kerámia, valamint a nemfém ásványi termékek fogyasztása is. Mire jutunk ezzel az okfejtéssel? Komolyan állíthatjuk, hogy ez a globalizációhoz való alkalmazkodás? Úgy találom továbbá, hogy aránytalan a 400 000 eurót meghaladó összegű adminisztrációs költség még akkor is, ha úgy tűnik, hogy a 60 000 euróba kerülő tanulmány – aminek költsége megfizethetetlennek tűnik – az óriási összeg eredendő oka. Folytatása következik…

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A jelen gazdasági és pénzügyi válság egyik legfájdalmasabb következménye a növekvő munkanélküliség. A piaci egyensúly hiányának fokozódása hozzájárult számos olyan vállalkozás helyzetének súlyosbodásához, amely kevésbé volt képes a globalizációhoz igazodni. Ebben az esetben Valencia tartományban 181 vállalkozást sújtott ennek hatása. Spanyolország kellően megindokolta az alap igénybevételére vonatkozó kérését, és véleményem szerint támogatni kellene ezt az igényt.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Úgy vélem, hogy a külön támogatás hangsúlyozottan fontos a leépített vagy a jelen globális gazdasági környezet által sújtott munkavállalók számára – amint az ebben az esetben is történt, amikor 2 425 főt bocsátottak el 181 vállalkozástól Spanyolország Valencia tartományában. Nem csak a gazdaságélénkítés, hanem a társadalmi stabilitás szempontjából is létfontosságú azon támogatás felhasználása, amelynek célja e munkavállalók átképzése és a munkaerőpiacra való visszavezetése. Ennélfogva az állásfoglalás mellett szavazok. Meg kívánom ismételni a Bizottság ajánlását, miszerint nem kellene az Európai Szociális Alapból pénzalapokat átutalni azért, hogy kifizetéseket biztosítsunk az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) keretében. Ezek eltérő és egymást kiegészítő célokat szolgáló pénzalapok, amelyek egymással nem helyettesíthetők. Mivel kivételes intézkedésről van szó, az EGAA önálló finanszírozást kell, hogy kapjon, és súlyos hiba, ha az EGAA finanszírozását, a válságintézkedést az Európai Szociális Alap vagy bármely más strukturális alap kárára biztosítják.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD) , írásban. – (LT) Spanyolország 2009. szeptember 2-án az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be azon munkavállalók támogatása céljából, akiket egyetlen NUTS II régión belül, Valencia tartományban bocsátottak el az ott működő, egyéb nemfém ásványi termékek előállításával foglalkozó 181 vállalkozástól. Úgy vélem, hogy ez a kérelem megfelel az 1927/2006/EK rendelet 10. cikke szerinti, a pénzügyi hozzájárulások meghatározására vonatkozó követelményeknek. Következésképpen egyetértettem ezzel a jelentéssel és a Bizottság 6 598 735 euró összeg igénybevételéről szóló javaslatával, mert az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból csak azokat az intézkedéseket finanszírozzák, amelyek elősegítik az elbocsátottak munkaerő-piaci integrációját, és az alapból származó pénz megteremti a leépített munkavállalók számára annak lehetőségét, hogy állandó vagy ideiglenes munkát találjanak, szakképzési programokon vegyenek részt és megszerezzék a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodáshoz szükséges tudást, vállalkozói engedélyre tegyenek szert vagy önálló vállalkozóvá váljanak. Litvánia is élt már az alapból származó támogatás lehetőségével.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló jelentések mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy rendkívül fontos az alap jelentőségét hangsúlyoznunk.

Azért jött létre ez az eszköz, hogy olyan munkaerő-piaci támogató intézkedéseket biztosítson, amelyek kizárólagos célja, hogy segítséget nyújtsanak a főbb nemzetközi üzleti mintákban bekövetkezett strukturális változások miatt leépített munkavállalóknak, és támogatást nyújtsanak nekik ahhoz, hogy visszaléphessenek a munkaerőpiacra.

Ez rendkívül hasznos eszköz, amely iránt 2007-től kezdődően 55 kérelem érkezett 17 tagállamtól, 52 334 fő leépített munkavállaló támogatása céljából, akik számára összesen 271,9 millió euró elkülönítésére került sor.

A birtokunkban lévő adatok elemzése tehát azt mutatja, hogy minden leépített munkavállaló esetében 5 195 euró összeget vettek igénybe az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból, amely összeget ténylegesen olyan, személyre szabott szolgáltatáscsomagok céljára használtak fel, amelyek kifejezetten azt szolgálják, hogy az érintett munkavállalókat visszavezessék a munkaerőpiacra.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Tekintettel a valenciai régió azon spanyol munkavállalóira, akik a globalizáció mártírjaivá váltak, tartózkodom. Figyelembe véve a helyzetüket, amelybe az Európai Unió által rájuk erőszakolt neoliberális politika kényszerítette őket, az ember indokoltnak érzi, hogy az európai elit által eléjük vetett alamizsna ellen szavazzon. Azonban legalább az a kicsi, amit valóban megkapnak, hozzájárulhat a szenvedésük enyhítéséhez. Ez nem jelenti azt, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap hozzáállását tovább lehetne tolerálni. Jóváhagyja a vállalkozások jelenleg is folyó, Marokkóba és Algériába irányuló áttelepítését, és szentesíti a legtehetősebbek profitját. Az eurokrata oligarchia olcsón vásárol tiszta lelkiismeretet.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió a szolidaritás alapelvén nyugszik, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) annak részét képezi. Ez a támogatás feltétlenül szükséges a munkanélküliek és a vállalkozások globalizáció miatti áttelepítésének áldozatául esettek megsegítése szempontjából. Egyre több vállalkozást telepítenek át, kihasználva a különböző országokban – különösen Kínában és Indiában – rendelkezésre álló, alacsonyabb munkaerőköltséget, és gyakran olyan országok kárára teszik ezt, melyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait. Az EGAA célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akik áldozatául estek a vállalkozások áttelepítésének, és az jövőbeli foglalkoztatásuk elősegítése szempontjából alapvető fontosságú. A múltban más országok vették igénybe az EGAA-t, és most ugyanazt a segítséget kaphatja a spanyolországi Valencia a nemrég kialakult helyzet miatt, amikor is az „egyéb nemfém ásványi termékeket előállító” ágazatban működő 181 vállalkozás több mint 2 400 munkavállalóját építették le. Ezért szavaztam így.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A jelentés az EGAA spanyolországi Valencia tartomány javára történő igénybevételéről szól (6 598 735 euró) azt követően, hogy az „egyéb nemfém ásványi termékeket előállító” ágazatban működő 181 vállalkozás 2 425 munkavállalóját leépítették. Az alapokat közvetlenül megkapják az érintett munkavállalók. A jelentést vita nélkül elfogadta a Költségvetési Bizottság. A plenáris ülésen a Zöldek is támogatták azt.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0181/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoporttal és Írországgal szolidaritást vállalva, valamint kiváló olasz kolléganőm, Barbara Matera jelentésének alapján az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló határozati javaslat mellett szavaztam, miszerint körülbelül 2,7 millió euró összegű támogatást kapna Írország, ahol leépítések történnek az üvegiparban. A 600 megszűnő munkahely közül a Waterford Crystalnál építik le a legtöbbet. Anélkül, hogy megkérdőjelezném az Európai Bizottság elemzését, furcsának találom, hogy ez a társaság – amely már 2005 óta bajban van – lehet a globalizációhoz való alkalmazkodás eredendő oka. 2005-ben bejelentették a dungarvani gyáruk bezárását, hogy a Waterford városában (Kilkenny) működő, 1 000 főt alkalmazó központi gyárukba vonjanak össze valamennyi tevékenységet. A lépés nyomán közel 500 munkavállaló tűnt el Dungarvanből. Miután 2009. január 30-án bezárták ezt a gyárat, a volt munkavállalók és családtagjaik tüntetéseket szerveztek, amelyek 2009 márciusában fejeződtek be, miután megállapodást kötöttek a munkásokkal, és 10 millió euró kifizetésére került sor (forrás: Wikipedia). Ez a globalizációhoz való alkalmazkodás?

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE) , írásban. – (GA) Őszintén örülök, hogy a Waterford Crystal és leányvállalatai volt munkavállalói számára kompenzáció kifizetésére kerül sor az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból. Az alap azért jött létre, hogy segítséget nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akiket hátrányosan érintenek a világkereskedelmi hálózat strukturális változásai, és az alap nagyon fontos lesz azon helyi közösség számára, amelynek a Waterford Crystal iparága képezte az alapját.

Mivel ez az ágazat központi helyet foglalt el a régióban – sok helyi szakmunkás dolgozott az üvegiparban és az ahhoz kapcsolódó társaságoknál –, és mivel a Waterford régió identitása szempontjából létfontosságú volt az ágazat, ez a finanszírozás nagy segítséget fog nyújtani a munkavállalók és családjaik számára, és hozzá fog járulni ahhoz, hogy más foglalkoztatási lehetőségeket biztosítsanak a munkások számára.

Helyi szintű koordinációs intézkedéseket kell hozni a finanszírozás megfelelő elosztásának biztosítása érdekében. Mivel az itteni munkaerő más munkavállalóknál idősebb, és mivel nagy szakmai hozzáértést kívánó munkát végeztek, biztosítani kell, hogy a finanszírozást a jövőbeli oktatás és képzés, a vállalkozás-ösztönzés és a foglalkoztatáshoz való hozzáférés céljára használják fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió az Írországért Nemzetközi Alap fő adományozója, az éves hozzájárulások körülbelül 57%-át biztosítja.

Ennélfogva örülök, hogy az Európai Közösség szerepet vállal az Írországnak nyújtandó gazdasági és szociális támogatásban, a béke és kiegyezés céljával.

A jelen működési időszak a végéhez közeledik, de fontos, hogy az Európai Közösség továbbra is hozzájáruljon az Írországért Nemzetközi Alaphoz, és tovább dolgozzon a kitűzött célok elérése érdekében, azaz annak érdekében, hogy hidat verjen, integrálja a közösségeket és ösztönözze a fejlődést Írország két területének azon régióiban, amelyek a legtöbbet szenvedtek az utóbbi évek instabilitása miatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D) , írásban. – Őszintén örülök a döntésnek, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot felhasználják a Waterford Crystal munkavállalóinak támogatása érdekében. A gazdasági világválság – amit a világkereskedelem jelentősebb változásai kísérnek – Írországban és egész Európában sok munkavállaló leépítését eredményezte. Szorgalmazom, hogy az ír kormány gyorsan hozzon intézkedést annak biztosításáról, hogy ezek az erőforrások haladéktalanul és hatékonyan, a munkavállalók átképzési és oktatási igényeinek kielégítése érdekében kerüljenek felhasználásra. Korlátozott az alap felhasználásának időkerete, és nem késlekedhetünk a szükséges szolgáltatások biztosításával. Át kell tekinteni az EGAA szabályzatát, hogy lehetővé tegyük a biztosított alapok rugalmasabb felhasználását, különös tekintettel az időkeretre.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A „kelta tigrisnek” nevezett ország valamikor figyelemre méltó növekedési ütemmel büszkélkedhetett, de az utóbbi években a válság és a globalizáció hatása sújtja. Mindez hatást gyakorolt az ír üvegiparra, és mára közel 600 munkavállaló került olyan helyzetbe, amikor támogatásra szorul. Egyetértek az alap igénybevételével.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) célkitűzéseit figyelembe véve az Ír Köztársaságban működő Waterford Crystal társaságoktól leépített munkavállalók támogatása mellett szavazok. A támogatás összege meghaladja a 2,5 millió eurót, ami létfontosságú lesz abból a szempontból, hogy az érintetteket készségeik továbbfejlesztésére ösztönözze, mivel nagy többségük 45 évnél idősebb. Rá kívánok azonban mutatni az EGAA keretén belüli, szembeszökő eltérésekre és egyenlőtlenségekre. Ez amiatt van, hogy a tagállamok ismételten nem veszik igénybe a rendelkezésre álló alapokat, egyértelműen kárt okozva azon munkavállalók számára, akik az említett országokban munkanélkülivé válnak, amint az Portugáliában is történik a csődök és munkanélküliség folyamatos növekedése miatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD) , írásban. – (LT) Írország 2009. augusztus 7-én az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be, a Waterford Crystal társaságnál, valamint annak három szállítójánál/alvállalkozójánál történt leépítésekre vonatkozóan. Véleményem szerint ez a kérelem megfelel az 1927/2006/EK rendelet 10. cikk szerinti, a pénzügyi hozzájárulások meghatározására vonatkozó követelményeknek. Egyetértettem ezzel a jelentéssel és a Bizottság 2 570 853 euró összeg igénybevételére vonatkozó javaslatával, mert csak olyan intézkedéseket finanszíroznak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból származó pénzzel, amelyek az elbocsátottak munkaerő-piaci integrációját támogatják, és az alapból származó pénz megteremti annak feltételeit, hogy a leépített munkavállalók állandó vagy ideiglenes munkahelyeket találjanak, szakképzési programokon vegyenek részt és megszerezzék a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodáshoz szükséges tudást, vállalkozói engedélyre tegyenek szert vagy önálló vállalkozóvá váljanak. Litvánia is élt már az alapból származó támogatás lehetőségével.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Tekintettel az ír Waterford Crystal munkavállalóira, akik a globalizáció mártírjaivá váltak, tartózkodom. Figyelembe véve a helyzetüket, amelybe az Európai Unió által rájuk erőszakolt neoliberális politika kényszerítette őket, az ember indokoltnak érzi, hogy az európai elit által eléjük vetett alamizsna ellen szavazzon. Azonban legalább az a kicsi, amit valóban megkapnak, hozzájárulhat a szenvedésük enyhítéséhez. Ez nem jelenti azt, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap hozzáállását tovább lehetne tolerálni. Jóváhagyja a bankok folyó spekulációit, és szentesíti az USA alapok – például a KPS Capital Partners – európai munkavállalók kihasználása révén szerzett nyereségét. Az eurokraták birodalmában olcsó a tiszta lelkiismeret.

.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió a szolidaritás alapelvén nyugszik, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) annak részét képezi. Ez a támogatás feltétlenül szükséges a munkanélküliek és a vállalkozások globalizáció miatti áttelepítésének áldozatául esettek megsegítése szempontjából. Egyre több vállalkozást telepítenek át, kihasználva a különböző országokban – különösen Kínában és Indiában – rendelkezésre álló, alacsonyabb munkaerőköltséget, és gyakran olyan országok kárára teszik ezt, melyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait. Az EGAA célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akik áldozatául estek a vállalkozások áttelepítésének, és az jövőbeli foglalkoztatásuk elősegítése szempontjából alapvető fontosságú. A múltban az Európai Unió más tagállamai is igénybe vették az EGAA-t, és most ugyanazt a támogatást kellene nyújtanunk az Ír Köztársaságnak, különös tekintettel az üvegiparban működő vállalkozásokra. Ezért szavaztam így.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A jelentés az EGAA ír munkavállalók javára történő igénybevételére vonatkozik (2 570 853 euró) azt követően, hogy a Waterford Crystalnál és annak három, üvegiparban működő szállítójánál leépítések történtek. Az alapokat közvetlenül megkapják az érintett munkavállalók. A jelentést vita nélkül elfogadta a Költségvetési Bizottság. Egyértelműen mellette szavazok.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0179/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE) , írásban. – Örömmel fogadom a pénzügyi támogatás igénybevételéről szóló azon döntéseket, amelyek szerint három esetben – a spanyolországi Valencia és Castilla-La Mancha régiók, valamint az írországi Waterford Crystal üveggyár esetében – részesülnének támogatásban azon leépített munkavállalók, akik a pénzügyi és gazdasági világválság miatt vesztették el munkahelyüket. E három esetben 11 millió euróra rúg a támogatás teljes összege, amiből 3 663 leépített munkavállaló fog részesülni. Habár az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból származó támogatás nem fogja megoldani a pénzügyi és gazdasági válság okozta valamennyi problémát, szorgalmazom, hogy az Európai Unió intézményei adjanak tényleges és időszerű értékelést a kérelmekről, valamint felszólítom a tagállamokat, hogy tevékenyen vegyenek részt az alap munkájában.

Hazámban, Litvániában nemrég pénzügyi támogatást kaptak az építő-, bútor- és ruházati iparban állásukat vesztett munkavállalók, valamint az Alytus városban működő Snaigė gyár munkásai. A támogatást igen nagyra értékelik azok, akiket leginkább sújt a pénzügyi és gazdasági világválság.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoporttal szolidaritást vállalva, valamint kiváló olasz kolléganőm, Barbara Matera (PPE, IT) jelentésének alapján az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről szóló határozati javaslat mellett szavaztam, miszerint körülbelül 2 millió euró összegű támogatást kapna Spanyolország, ahol leépítések vannak a fafeldolgozó iparban. A Spanyol Királyság ténylegesen arra alapozza kérését, hogy a gazdasági és pénzügyi válság hirtelen összeomlást okozott a világgazdaságban, ami számos ágazatra – különösen az építőipari ágazatot érintő keresletre, és abból következően a faipari termékekre – súlyos hatást gyakorolt. Az az igazság, hogy a válság kipukkasztotta a spanyol ingatlanbuborékot, és nehéz megmondani, mi indokolja a globalizációhoz való alkalmazkodást. Ha megvizsgáljuk, mit finanszírozunk (például 57 vállalkozás-ösztönzés, ami egyenként 3 000 euróba kerül, összesen 171 000 euró, 16 szervezett gyakorlattal kombinált képzési műhely, ami egyenként 12 500 euróba kerül, összesen 200 000 euró és így tovább), hol van itt a globalizációhoz való alkalmazkodás? Folytatása következik...

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A válság és a globalizáció érintette ágazatok és vállalkozások nagy száma miatt felvetődik a kérdés, hogy életképes és fenntartható lesz-e a jelenlegi európai gazdasági modell. Habár vitathatatlan annak érdeme, hogy támogatást nyújtunk a leépített munkavállalóknak, ugyanez nem mondható el azon állandósult helyzetről, ami további romláshoz vezet, mint például a Castilla-La Mancha tartománybeli favágók és parafakéreg-betakarítók esetében.

Az Európai Unió és tagállamai azon kívül, hogy időnként támogatást nyújtanak, olyan gazdasági környezetet kell, hogy kialakítsanak, ami mentes a szükségtelen bürokratikus akadályoktól, kedvező a vállalkozók számára és díjazza a kockázatvállalást és az innovációt.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból nyújtott támogatás mellett szavaztam tekintettel annak rendkívül negatív hatására, hogy kilenc hónap leforgása alatt 36 faipari vállalat szűnt meg a spanyolországi Castilla-La Mancha régióban, aminek következtében 585 fő vesztette el állását. A helyzetet még inkább súlyosbította annak ténye, hogy a régió elnéptelenedik, és a munkaerő szinte teljes egészében csak ilyen irányú képzettséggel rendelkezik. Következésképpen hangsúlyozni kívánom, hogy külön figyelmet kell fordítani arra a negatív hatásra, amit a jelen gazdasági válság gyakorol a legtávolibb vidéki területekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD) , írásban. – (LT)

Spanyolország 2009. október 9-én az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból összesen 1 950 000 euró igénybevételére irányuló kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, a Castilla-La Mancha régióban működő, fa- és parafatermékeket gyártó 36 vállalkozástól (a bútor és fonottáru gyártásának kivételével) 2008. november 1-jétől 2009. július 31-ig terjedő beszámolási időszak során leépített 585 munkavállalóra vonatkozóan. Egyetértek a Bizottság értékelésével, miszerint ez a kérelem megfelel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap szabályzatában megállapított támogathatósági kritériumoknak, valamint a Bizottság költségvetési hatóságnak tett, a kérelem jóváhagyására vonatkozó ajánlásával, mert csak olyan intézkedéseket finanszíroznak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból származó pénzzel, amelyek az elbocsátottak munkaerő-piaci integrációját támogatják, és az alapból származó pénz megteremti annak feltételeit, hogy a leépített munkavállalók állandó vagy ideiglenes munkahelyeket találjanak, szakképzési programokon vegyenek részt és megszerezzék a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodáshoz szükséges tudást, vállalkozói engedélyre tegyenek szert vagy önálló vállalkozóvá váljanak. Litvánia is élt már az alapból származó támogatás lehetőségével.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Tekintettel Castilla-La Mancha régió spanyol munkavállalóira, akik a globalizáció mártírjaivá váltak, tartózkodom. Figyelembe véve a helyzetüket, amelybe az Európai Unió által rájuk erőszakolt neoliberális politika kényszerítette őket, az ember indokoltnak érzi, hogy az európai elit által eléjük vetett alamizsna ellen szavazzon. Azonban legalább az a kicsi, amit valóban megkapnak, hozzájárulhat a szenvedésük enyhítéséhez. Ez nem jelenti azt, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap hozzáállását tovább lehetne tolerálni. Jóváhagyja a lakáspiaci spekulációt és a piac összeomlását, és szentesíti a bankok kamatból származó nyereségét. Az eurokrata zsarnokoknak olcsó a tiszta lelkiismeret.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió a szolidaritás alapelvén nyugszik, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) annak részét képezi. Ez a támogatás feltétlenül szükséges a munkanélküliek és a vállalkozások globalizáció miatti áttelepítésének áldozatául esettek megsegítése szempontjából. Egyre több vállalkozást telepítenek át, kihasználva a különböző országokban – különösen Kínában és Indiában – rendelkezésre álló, alacsonyabb munkaerőköltséget, és gyakran olyan országok kárára teszik ezt, melyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait. Az EGAA célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akik áldozatául estek a vállalkozások áttelepítésének, és az jövőbeli foglalkoztatásuk elősegítése szempontjából alapvető fontosságú. A múltban más országok vették igénybe az EGAA-t, és ugyanazt a segítséget kaphatja a spanyolországi Castilla-La Mancha most, hogy a fa- és parafaipari ágazatban (a bútoripar és a fonottárugyártás kivételével) működő 36 vállalkozás 585 munkavállalójának leépítésére került sor. Ezért szavaztam így.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A jelentés az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap spanyolországi Castilla-La Mancha régió javára történő igénybevételére vonatkozik (1 950 000 euró) azt követően, hogy a „fafeldolgozó és fa- és parafaipari termékeket előállító ágazatban (a bútoripar és a fonottárugyártás kivételével)” működő 36 vállalkozás 585 munkavállalójának leépítésére került sor. Az alapokat közvetlenül megkapják az érintett munkavállalók. A jelentést vita nélkül elfogadta a Költségvetési Bizottság. Mi, a Verts/ALE képviselőcsoport támogattuk azt.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0178/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoporttal szolidaritást vállalva, valamint olasz kolléganőm, Barbara Matera jelentésének alapján az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) 1,1 millió euró összegű igénybevételéről szóló határozati javaslat mellett szavaztam, amely javaslat célja az EGAA-val kapcsolatos technikai támogatási tevékenységek finanszírozása. Az EGAA-ról szóló, 2006. évi rendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmében az alapból rendelkezésre álló teljes összeg 0,35%-a (évente 500 millió euró) a Bizottság kezdeményezésére történő technikai támogatás céljára áll rendelkezésre. Ez 1 750 000 eurót jelent. Eddig nem történt semmilyen kiutalás technikai támogatás céljára. Őszintén szólva értelmetlennek tűnik, hogy két ülést tartunk 27 (tagállamonként 1) szakértő részvételével, egyenként 35 000 euró költséggel, valamint két, egyenként 100 000 euróba kerülő szemináriumot tartunk az EGAA-ról, különösen ha az EGAA-ból nem a globalizációhoz való alkalmazkodás, hanem a működési költségek érdekében teljesítünk kifizetéseket. És mit szóljunk a 10 darab, egyenként 25 000 euróba kerülő tanulmányhoz? …folytatás... de az embernek valóban az a benyomása, hogy ezek a technikai támogatási tevékenységek a pénzköltést szolgálják, csupán azért, mert megvan hozzá a jogi alap.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) Egyetértek ezzel a jelentéssel, mert a Bizottságnak kiutalt technikai támogatási források több mint felét tanulmányok finanszírozására, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap folyamatban lévő eseteinek értékelésére és megvalósítására, a sikerek és tanulságok levonására fogjuk felhasználni, és a technikai előirányzatok egy része arra fog szolgálni, hogy adatbázist hozzunk létre a munkaerőpiacra való hosszú távú visszailleszkedésről. Szorgalmazom, hogy az említett előirányzatoknak legalább egy részét olyan technikai intézkedések céljára használjuk fel, amelyek hozzájárulhatnának a számos támogatási kérelem esetében túlságosan hosszú pályázati eljárás lerövidítéséhez. Arra szeretném a tagállamokat ösztönözni, hogy ismerjék meg és vegyék igénybe az EGAA tömeges leépítésben érintett munkavállalók számára adott lehetőségeit és esélyeit, és a rendelkezésre álló alapokat használják fel a leépített munkavállalók támogatására és a munkaerőpiacra való visszakerülésük segítésére. Arra ösztönözném továbbá a tagállamokat, hogy tájékoztassák egymást a legjobb gyakorlatokról, és elsősorban azoktól a tagállamoktól tanuljanak, amelyek már rendelkeznek az EGAA-ra vonatkozó, nemzeti tájékoztató hálózattal, a szociális partnereket és érdekelt feleket helyi szinten bevonva azzal a céllal, hogy tömeges leépítések esetén szilárd támogatási struktúrával rendelkezzenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Bizottság az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére hív fel, hogy a különféle országokból érkező, számos igényre válaszként megfelelő és kielégítő technikai támogatást tudjon kínálni, mivel a kérelmező országok a munkanélküliek számának emelkedését tapasztalják, aminek oka a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság és a globalizáció, ami számos vállalkozás fizetőképességét érinti. A parlamenti bizottság egyhangú szavazása azt mutatja, hogy e tekintetben egyetértés van a problémával legközelebbről foglalkozó európai parlamenti képviselők körében. Következésképpen úgy vélem, hogy a plenáris ülésen résztvevőknek is érdemes lenne hasonlóképpen megfontolni a kérdést.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) E határozat mellett szavaztam, amely elősegíti a leépített munkavállalók rendelkezésére álló támogatás és támogatási mechanizmusok jobb végrehajtását, mivel elismerem, hogy milyen fontos szerepet játszik az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap a munkaerő átképzésében és a világválság társadalmi-gazdasági hatásának enyhítésében. A most jóváhagyott támogatási tervek végrehajtásának szorosabb nyomon követését, ellenőrzését és értékelését célzó intézkedések megszigorításán kívül rá kívánok mutatni arra, hogy olyan kezdeményezéseket kell fontolóra vennünk és elősegítenünk, amelyek révén a tagállamok – különösen Portugália – nagyobb mértékben és szélesebb körben tudják felhasználni az EGAA-t.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD) , írásban. – (LT) Egyetértettem ezzel a jelentéssel és a Bizottság arra vonatkozó javaslatával, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból 1 110 000 euró összeget mobilizáljanak a Bizottságnak nyújtandó technikai támogatás finanszírozására. A jogi alap 8. cikke (1) bekezdése értelmében az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból technikai támogatás céljára igénybe vehető maximális összeg a Bizottság kezdeményezésére, évente bocsátható rendelkezésre. Évente legfeljebb 1,75 millió euró vehető igénybe az alap felhasználására megjelölt igények fedezése céljára. Egyetértettem a Bizottság arra vonatkozó javaslatával, hogy ez az összeg a következő tevékenységeket kell, hogy lefedje: az EGAA félidős értékelése, nyomon követés és tanulmányok a végrehajtásról, adatbázis létrehozása, a tagállamok, valamint a bizottsági szakértők és könyvvizsgálók közötti információ- és tapasztalatcsere, hálózatok kialakítása, az EGAA szakértői csoportja találkozóinak megszervezése, az alap végrehajtásáról szóló szemináriumok megszervezése, valamint tájékoztató és reklámtevékenységek, az EGAA honlapjának továbbfejlesztése és az Európai Unió valamennyi nyelvén megjelenő kiadványok finanszírozása. Az EGAA tevékenységei fontos szerepet játszanak, és az ebből az alapból származó pénz felhasználásának célja, hogy egyszeri támogatást nyújtson a globalizáció vagy a pénzügyi és gazdasági világválság következtében leépített munkavállalóknak, hogy megkönnyítse számukra a munkaerőpiacra való visszailleszkedést.

 
  
MPphoto
 
 

  Erminia Mazzoni (PPE) , írásban. – (IT) A szóban forgó jelentés mellett szavaztam, mert határozott meggyőződésem, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap körüli eljárásokat dinamikusabbá kell tenni.

Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 20-i határozata 1 110 000 euró összeg mobilizálására hív fel az ellenőrzési és nyomon követési tevékenységek finanszírozása céljára, de elsősorban a tájékoztató tevékenységek, valamint a tagállamok és szociális partnerek erőforrás-felhasználásával kapcsolatos, technikai és adminisztrációs támogatás finanszírozása céljára. Ha csökkenteni akarjuk az eljárások átfutási idejét, akkor alapvető fontosságú a világos tájékoztatás, hasonlóképpen létfontosságú olyan eszközöket biztosítani az Unió számára, amelyekkel közelebb hozható az információ a polgárokhoz, ha az átláthatóság és az egyértelműség az elvárás. 2009. május 1-je óta arra is lehetőség van, hogy ezt az alapot a gazdasági válság és a pénzpiacok hatásai következtében leépített munkavállalók támogatására használjuk fel, ami még időszerűbbé és még szükségesebbé teszi azt.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Unió a szolidaritás alapelvén nyugszik, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) annak részét képezi. Ez a támogatás feltétlenül szükséges a munkanélküliek és a vállalkozások globalizáció miatti áttelepítésének áldozatául esettek megsegítése szempontjából. Egyre több vállalkozást telepítenek át, kihasználva a különböző országokban – különösen Kínában és Indiában – rendelkezésre álló, alacsonyabb munkaerőköltséget, és gyakran olyan országok kárára teszik ezt, melyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait. Az EGAA célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akik áldozatául estek a vállalkozások áttelepítésének, és az jövőbeli foglalkoztatásuk elősegítése szempontjából alapvető fontosságú. Ennélfogva szükséges a támogatási mechanizmus teljesítményének értékelése is. A Bizottság erre tekintettel oly módon tervezi igénybe venni az EGAA-t, hogy az fedezze az alap működésére vonatkozó, időközi értékelés elkészítésével kapcsolatos adminisztratív költségeket. Ide tartoznak az EGAA végrehajtásáról szóló tanulmányok, a munkavállalók visszavezetése a munkaerőpiacra és a tagállamok által biztosított, EGAA-val kapcsolatos ügyekben kompetens szolgálatok hálózatainak kialakítása, valamint a legjobb gyakorlatok cseréje, a honlap létrehozása és megvalósítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap szándéka, hogy gyors segítséget nyújtson azoknak a munkavállalóknak, akik a nemzetközi üzleti minták strukturális változásainak estek áldozatául.

A Bizottság 2010. április 24-én az EGAA igénybevételéről szóló, új javaslatot fogadott el. Ez az alapból 1 110 000 euró felszabadítására vonatkozik, amely összeg fedezné az EGAA elsődleges tevékenységeit, amelyek a nyomon követés és tanulmányok a végrehajtásról, adatbázis létrehozása, a tagállamok és az EGAA európai szakértői közötti információ- és tapasztalatcsere, szemináriumok szervezése, az EGAA honlapjának továbbfejlesztése és kiadványok az Európai Unió valamennyi nyelvén.

Véleményem szerint csak örülhetünk az alap végrehajtásának, mivel megvan az az előnye, hogy a tagállamokat arra ösztönzi, hogy megfelelő módon éljenek az EGAA által felkínált lehetőségekkel, különösen a munkavállalók esetében. Az adatbázis létrehozását nagyon hasznosnak tartom, mivel az kötelezi a tagállamokat, és ennélfogva arra ösztönzi őket, hogy együttműködjenek a területen nagyobb tapasztalattal rendelkező országokkal, és ötleteket merítsenek tapasztalataikból. Végül ösztönzőnek tartom, hogy e folyamat során szakértői csoport vezeti a tagállamokat, és remélem, hogy egy jövőbeli EGAA projekttel kapcsolatosan további lépések történnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A jelentés az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére vonatkozik (1 110 000 euró), amelynek célja technikai támogatás nyújtása a Bizottság kezdeményezésére. A Bizottság javaslata szerint ez az összeg a következő tevékenységek fedezésére szolgál: az EGAA félidős értékeléséhez kapcsolódó tevékenységek (17. cikk) – nyomon követés és tanulmányok a végrehajtásról, adatbázis létrehozása, a tagállamok, valamint a bizottsági szakértők és könyvvizsgálók közötti információ- és tapasztalatcsere, hálózatok fejlesztése, az EGAA kapcsolattartóiból alakult szakértői csoport találkozóinak megszervezése, az alap végrehajtásáról szóló szemináriumok szervezése, valamint tájékoztató és reklámtevékenységek (9. cikk), az EGAA honlapjának továbbfejlesztése és kiadványok az Európai Unió valamennyi nyelvén. A jelentést vita nélkül elfogadta a Költségvetési Bizottság. Mi, Zöldek támogattuk azt.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) A legutóbbi pénzügyi megrázkódtatás nyomán sokan maradtak munka nélkül, és jelentős az alulfoglalkoztatottság. Jó dolog, hogy az Európai Unió a szolidaritás alapelvén nyugszik. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2006-os létrehozása óta közel 30 kérelmet nyújtottak be, összesen 154 millió euró értékben, és Európa egész területén 33 000 munkavállaló részesült támogatásban. Ez a támogatás számos különböző ágazatot érintett, többek között a számítástechnikai, a mobiltelefon és gépjárműipari ágazatot.

A balti államokat fájdalmasan érintette a pénzügyi válság. 2008. október és 2009. július között a litván építőipari társaságok több mint 1 600 munkavállalója vesztette el munkahelyét. Az érintett munkavállalók fele nem talált másik állást vagy nyugdíjba ment, és támogatásra szorult. A költségek nagy részét az EGAA, a fennmaradó részt pedig a Litván Foglalkoztatási Alap fedezi. Meg szeretném köszönni az EGAA-nak a körültekintően elbírált és szociálisan felelős támogatást. Hadd említsek egy konkrét példát: 2009 májusáig a litván AB ‘Snaigė’ (hűtőberendezéseket gyártó cég) és két beszállítója által foglalkoztatott 651 fő vesztette el munkahelyét öt hónap leforgása alatt. Ez közvetlen hatást gyakorolt a munkavállalókra és családjaikra, valamint Alytus városára, ahol a Snaigė cég székhelye található. A bekövetkezett helyzetre tekintettel az EGAA-ból származó pénz nagy részét a munkavállalóknak utalták ki. A pénzügyi támogatás lehetőséget fog biztosítani a munkavállalók számára, hogy munkát találjanak, tanuljanak és átképezzék magukat.

 
  
  

Jelentések: Barbara Matera (A7-0180/2010, A7-0181/2010, A7-0179/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE) , írásban. – Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) a globalizáció által sújtott munkavállalók megsegítésére hozták létre. A Bizottság Írország és Spanyolország megsegítése érdekében az alaphoz való hozzáférést célzó javaslatokat fogadott el. Szeretnék rámutatni arra, hogy azokban a konkrét esetekben, amikor szükség van az alapra, erre általában nagyon sürgősen van szükség, következésképpen az ilyen alapokhoz való hozzáférést lehetővé tévő eljárásnak a lehető leghatékonyabbnak és leggyorsabbnak kell lennie. Ebben a tekintetben egyetértettem az előadónk által megfogalmazott következtetésekkel, ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentések: Barbara Matera (A7-0180/2010, A7-0181/2010, A7-0179/2010, A7-0178/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) létfontosságú szerepet játszik a világméretű gazdasági és pénzügyi válság következtében utcára került munkavállalók munkaerőpiacra történő visszatérésének a támogatásában.

Az európai intézmények jelentős szerepet játszottak a legnagyobb bajban lévő tagállamok gazdasági talpra állásának segítésében.

Újra felszólítom az uniós intézményeket, hogy az alapot gyorsan és rugalmasan felhasználva együttesen reagáljanak a problémára, és alkalmazzanak a jelenlegi gazdasági visszaesés által leginkább sújtott munkavállalók igényeire gyors választ adni képes egyszerűsített eljárásokat.

 
  
  

Jelentés: Michail Tremopoulos (A7-0139/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sonia Alfano (ALDE) , írásban. – (IT) A Szicília Tartomány által egy 2009 végén közzétett felmérés szerint a polgárok 75%-a úgy gondolja, hogy az európai alapoknak egyáltalán semmilyen pozitív hatása sincs, vagy csak igen kevés. Ha mármost tekintetbe vesszük, hogy a Számvevőszék szerint a 2000-2006 közötti programozási időszakra Szicília részére elkülönített források 51%-át nem költötték el, és a felhasznált pénzeszközök jó részét is szabálytalanságok szennyezték be, könnyedén megérthetjük a közbizalom majdnem teljes hiányát.

Ezért teljes mértékben támogatom képviselőtársam jelentését. Az intézményekbe vetett bizalmat csak a legteljesebb átláthatóság állíthatja helyre, mely biztosítja, hogy a közforrások tényleges felhasználása a nyilvánosság tudomására jut. Mindenkinek lehetővé kell tenni, hogy megtudja, kinek juttattak a pénzeszközökből, s mindenekelőtt ezek milyen célt hivatottak szolgálni, eközben pedig a tervezéstől a beavatkozások megvalósításáig bezárólag az összes szakaszt mindenkinek le kell tudnia követni.

Ha lehetőséget adunk a polgároknak az európai alapok ellenőrzésére, ez nemcsak a demokratikus folyamat alapvető megnyilvánulása, hanem a közforrások bármilyen formában történő elsíbolásától is visszarettent. Emlékeztetném önöket arra, hogy az átláthatóság nemcsak a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát jelenti: ez csak az első lépés. Az információknak hozzáférhetőeknek és könnyen érthetőeknek kell lenniük, különben csak technikai jellegű ujjgyakorlatba torkollanak, mely nem szolgálja a demokratikus kontroll céljait.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Megszavaztam a jelentést, amely a bevált módszerek régiók közötti cseréje felé mutató összehangolt és hozzáférhető megközelítés mellett tör lándzsát azzal a céllal, hogy a kohéziós politikában érintettek tanulhassanak mások tapasztalataiból. Úgy vélem, hogy a kohéziós politika végrehajtásában érintettek által irányított projektekkel összefüggő kérdések túlsúlya döntő jelentőséggel bír az irányítás javításában és megkönnyítésében. A tagállamoknak decentralizálniuk kell a kohéziós politika végrehajtását annak érdekében, hogy a partnerséget és a szubszidiaritást tiszteletben tartó többszintű irányítás megfelelő működése biztosítva legyen. Üdvözlöm az ellenőrzési referencia kézikönyv létrehozását, és ennek főként a támogathatósággal, a pénzügyi tervezéssel és a pénzügyi beszámolással kapcsolatos ügyekre vonatkozó egyszerűsítését.

Szeretnék rámutatni a strukturális alapok felhasználása tekintetében a lehetséges pályázókra leselkedő akadályokra: nagyobb a bürokratikus teher, túl sok a bonyolult szabály, a döntéshozatali eljárások és a társfinanszírozási szabályok nem átláthatóak, és a kifizetések is késnek. Ezen akadályok leküzdése céljából hosszú távú kritériumokat kell a strukturális alapokon keresztül társfinanszírozott projektekre meghatározni, valamint különleges intézkedéseket és új minőségi mutatókat kell kidolgozni a sajátos földrajzi jellemzőkkel bíró régiók, például a legkülső régiók vonatkozásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) , írásban. – (IT) Elnök úr, támogatom Winkler úr álláspontját, és a Közösség innovációs politikájának felülvizsgálata mellett szavaztam. Különösen egyetértek azzal a szándékkal, hogy nemcsak a technológiai, hanem az igazgatási, szervezeti és társadalmi innovációt is felölelő széles ívű stratégiát alakítsunk ki. Úgy vélem, hogy ebből a célból sarkalatos a pénzügyi világ, valamint a kis- és középvállalkozások bevonása az innováció előmozdítására szolgáló intézkedések meghatározásába, s ugyanilyen döntő jelentőségű régiós szinten figyelmet fordítani a politikai és gazdasági célokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A Michail Tremopoulos által előterjesztett saját kezdeményezésű jelentés eredeti változata egyáltalán nem volt ínyemre, ezért tíz módosítást nyújtottam be a jelentés átdolgozására. Így nekem és az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjában helyet foglaló képviselőtársaimnak sikerült az angol mellett a franciát és a németet is közvetítő nyelvekként visszaállítani, sikerült a kért információkat a valóban hasznos információkra leszűkíteni, fenntartani azt a vélelmet, hogy az európai alapokat jól használják fel stb. Az alapok felhasználásának tényleg átláthatóbbnak kell lennie, ám ez nem szolgálhat ürügyül az európai finanszírozás iránti kérelmekkel összefüggő eljárások túlzott megbonyolításához. Fellépésünknek köszönhetően az európai polgárok valóban többletinformációkhoz jutnak majd az európai alapok felhasználásával kapcsolatban, a bürokrácia viszont ettől nem fog erőre kapni! Ezért a jelentés módosított változatára szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Megszavaztam görög képviselőtársam, Michail Tremopoulos saját kezdeményezésű jelentését a regionális politikáról és ennek finanszírozásáról. Üdvözlöm az Európai Bizottság által elfogadott, az Európai Unió irányításában az átláthatóság, a nyitottság és a felelősségvállalás javítását célzó európai átláthatósági kezdeményezést (ETI). Támogatom olyan szabályozás és alkalmazási módszerek kidolgozásának a szükségességét, melyek azt célozzák, hogy az eljárások legyenek átláthatóak, a lehetséges kedvezményezetteknek jobb hozzáférést kínáljanak a strukturális alapokhoz, és szorítsák vissza a résztvevőket terhelő adminisztratív megkötéseket. A tagállamok irányító hatóságainak átlátható módon kell ismertetniük a strukturális alapok által finanszírozott projektek valamennyi szakaszát. Az a kívánságom, hogy az Európai Parlament tagjait tájékoztassák a projektek lebonyolításáról, és saját választókörzetükben a helyszínen bevonják őket ebbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – Megszavaztam a jelentést. Gazdaságaink növekedésének és a munkahelyteremtésnek előfeltétele a strukturális és kohéziós alapok tényleges felhasználása. Az alapok felhasználása átláthatóságának szavatolása érdekében az európai átláthatósági kezdeményezést teljes körűen végre kell hajtani. Jelenleg a Bizottság részéről nincs elegendő információ a nagyprojektek finanszírozásával kapcsolatos döntésekről. A tagállamok is eltérő szinteken tájékoztatják a nyilvánosságot az uniós támogatások kedvezményezettjeiről. Meggyőződésem, hogy az átláthatóságot minden szinten biztosítani kell, mivel ez kéz a kézben jár a strukturális alapok elnyeréséhez vezető eljárások egyszerűsítésével, és lehetővé teszi a közpénzek elköltésének mikéntjéről szóló nyilvános vitában való részvételt, ami alapvetően fontos az uniós alapok hatékony felhasználása szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Egy ilyen időszakban, amikor a gazdasági és pénzügyi válság horizontális jelenségként, válogatás nélkül söpör végig minden ágazaton, a mezőgazdaság sem kivétel, ezért fokozott pénzügyi támogatást és átláthatóságot igényel.

Tremopoulos úr jelentése az európai átláthatósági kezdeményezésről szóló bizottsági közleményre reagál; ez utóbbi olyan javaslatokat vezet be, melyek rendeltetése a finanszírozás kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételének, valamint a megosztott irányítás és a partnerség átláthatóságának az előmozdítása. Éppen amiatt fogom megszavazni a jelentést, mert hiszem, hogy a több információ, s mindenekfelett az egyszerűbb információ az uniós kohéziós politika bonyolult világát közelebb viheti a vállalkozások világához.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Az európai átláthatósági kezdeményezés 2005 óta van érvényben, amikor is a Bizottság elfogadta. Pont egy évvel később tették közzé a zöld könyvet, mely az uniós irányítás átláthatóságának, nyitottságának és elszámoltathatóságának a javítását irányozta elő. E dokumentumok elfogadását az európai polgároknak az az alapvető joga indokolta, hogy tudják, ki kap az európai alapokból, hiszen minden egyes polgár kisebb vagy nagyobb mértékben pénzügyileg hozzájárul ezekhez a projektekhez.

A nemzetközi pénzügyi intézményekben mindennapos gyakorlat, hogy a projektek finanszírozására vonatkozó döntéseket megelőzően a nagyprojektekről online információkat tesznek közzé. E gyakorlat alól az Európai Bizottság mindezidáig kivétel volt, jóllehet nincs elfogadható indok arra, hogy a Közösség végrehajtó szervének miért kellene alacsonyabb átláthatósági normákhoz igazodnia. Ilyen körülmények között a Parlament azon kérése, hogy a Bizottság időben hozza az interneten nyilvánosságra az információkat annak érdekében, hogy közvetlenül hozzá lehessen férni az európai pénzügyekről szóló dokumentumokhoz, tökéletesen illeszkedik az uniós szinten elfogadott átláthatósági politikába. Fontos, hogy a Bizottság által jóváhagyott projektek minden gyanú felett álljanak, és a közvélemény a finanszírozási kérelmek benyújtásának kezdeti lépéseitől kezdve közvetlenül tájékoztatást kapjon ezekről.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az európai közpénzek elköltésének mikéntjéről szóló vitában főként a kedvezményezettek nevének, a tevékenységek megnevezésének és a tevékenységekre odaítélt közpénzek összegének utólagos megjelölésén keresztül központi szerepet kap a strukturális alapok elosztási módjának az átláthatósága.

Ugyanakkor nem világos, hogy a „kedvezményezettek” meghatározását és a kedvezményezettnek fizetett (odaítélt vagy ténylegesen folyósított) közpénz összegét miként kell közzétenni.

Üdvözlöm a jelentés ajánlásait abban a vonatkozásban, hogy hozzájárulnak a valamennyi érdekelt közötti kölcsönös bizalom kultúrájának a megteremtéséhez, mely az európai alapok jobb felhasználásához vezet majd.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE) , írásban. – Az Európai Unióban számos, a polgárok és más jogalanyok számára is rendelkezésre bocsátott alap létezik. Sokan panaszkodnak arra, hogy az alapokhoz csak bonyolult és rendkívül bürokratikus eljárásokon keresztül lehet hozzáférni. Világosabb információkat kell nyújtani az alapokhoz kapcsolódó eljárásokról, és nagyobb átláthatóságot kell biztosítani az alapok elköltési módjára vonatkozóan. Egyetértésemet fejezem ki az előadó által megfogalmazott következtetésekkel, ezért úgy döntöttem, hogy megszavazom a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) A jelentésben javasolt intézkedések mellett szavazok, mivel úgy gondolom, hogy az átláthatóságnak alapfeltételnek kell lennie ahhoz, hogy valamennyi politika, s különösen a kohéziós politikák általános célkitűzéseit megvalósíthassuk.

Az ismertetés és az adatokhoz való hozzáférési feltételek változatossága, mely az európai átláthatósági kezdeményezés minimumkövetelményeinek a tagállamok és az irányító hatóságok általi nyilvánvaló értelmezési különbségeiből ered, lehetetlenné teszi a teljes uniós szintű összehasonlítást. Ezért melegen üdvözlöm a megosztott irányítás alá tartozó alapok kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételével összefüggő világosabb szabályok bevezetését. A bürokrácia visszaszorítása, a pénzeszközök elnyerési folyamatának egyszerűsítése és a pénzügyi gazdálkodás fokozottabb ellenőrzésének lehetővé tétele pozitív lépések.

Az is meggyőződésem, hogy jó ötlet az a javaslat, miszerint a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának folyamatáról a tagállamok által közzétett hivatalos információk két nyelven lássanak napvilágot.

Végezetül úgy gondolom, hogy az átláthatóságot elősegítő gyakorlatoknak a Bizottságban történő meghonosításával a Bizottságnak példát kellene mutatnia. A Bizottságnak különösen az uniós nagyprojektek finanszírozása kérdésében kellene így eljárnia, ahol senki sem érti, hogy az átláthatósági normák még mindig miért alacsonyabbak például az Európai Beruházási Bank vagy a Világbank hasonló projektjeinél alkalmazott normáknál.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Azért szavaztam meg a regionális politika és az e mögött meghúzódó finanszírozás átláthatóságáról szóló jelentést, hogy biztosítva legyen a közpénzek felhasználási módjának szorosabb ellenőrzése. A jelenlegi minimumkövetelményektől függetlenül sürgősen szavatolni kell, hogy a Bizottság honlapján a strukturális alapok kedvezményezettjeiről közzétett listák a nagyobb átláthatóság érdekében részletesebb információkat tartalmazzanak. Ilyen részletes információ lehet például a jóváhagyott projektek helye és az odaítélt összegek, a nyújtott támogatás fajtái, valamint a projektpartnerek leírása.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A regionális politika és az Európai Unió Kohéziós Alapja döntő jelentőségűek a tagállamok közötti szolidaritás elve szempontjából. Lényeges, hogy az ezek rendelkezésére álló források hatékonyan és összefogottan kerüljenek felhasználásra, és hozzájáruljanak azon térségek fejlesztéséhez, melyeknek szánták őket. Az alapok felhasználásának átláthatósága nagy felelősség a tagállamok számára, és a rossz gazdálkodás miatt kiszabott büntetések az Európai Unión belüli egyensúlyhiányok fokozottabb csökkentéséhez vezetnek majd.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Európa kiterjedésére és területi változatosságára, valamint az európai intézmények hitelességének fontosságára figyelemmel a jelentés mellett szavaztam, mivel meggyőződésem, hogy a közérdekű információk nyilvánosságra hozatala és az eljárások egységesítése döntő súllyal esik latba a regionális politikák végrehajtása és finanszírozása szükséges átláthatóságának biztosítása érdekében, a gazdasági és társadalmi kohézió és egy igazságosabb Európa erősítése céljából. Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy a közös szabályoknak való megfelelés biztosításának és a közberuházásokra vonatkozó tárgyilagos információk közzétételének nem szabad nagyobb bürokráciához vezetnie. Épp ellenkezőleg, azt gondolom, hogy az európai politikák átláthatóságának és hatékonyságának javítása céljából csökkenteni kell a bürokráciát.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD) , írásban. – (IT) Elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, a regionális politikának és finanszírozásának átláthatósága különösen érzékeny témák, és fokozott érdeklődésre tartanak számot abban a térségben, melyet képviselek.

A 2007-2013 közötti időszakra szóló kohéziós politika értelmében Veneto tartomány, valamint Olaszország északi és központi régiói a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” elnevezésű második célkitűzés alá tartoznak, melyre a rendelkezésre álló források 16%-a jut. A források döntő hányada (83%-a) a fejlődésben lemaradt régióknak jut, s ezek között vannak a dél-olaszországi tartományok.

Egyetértek az előadóval abban, hogy a Bizottság európai átláthatósági kezdeményezését (ETI) az egységes és tényleges átláthatósági szint szavatolása céljából mindenkire azonosan érvényes referencia paraméterekkel kell alátámasztani. A benyújtandó dokumentáció milyenségének meghatározásával, a dokumentumokhoz való hozzáférés szavatolásával főként az ún. „nagyprojektek” esetében, valamint egy betartandó közös modell létrehozásával megelőzhető a pazarlás és az eljárás átláthatóságának a hiánya. Világos és részletesebb közös szabályok megalkotásával, melyek azonban nem hatnak az adminisztratív hatékonyság ellenében, jutalmazhatjuk a jól teljesítő régiókat, és büntethetjük azokat, melyek nem kellő pontossággal határozzák meg követelményeiket és projektjeiket.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – A Tremopoulos-jelentés abból indul ki, hogy az átláthatóság a kohéziós politika célkitűzései elérésének az előfeltétele, s én teljes mértékben támogatom a regionális politika nagyobb átláthatóságára irányuló követeléseket. A jelentés arra is felszólítja a tagállamokat, hogy teljes körűen vonják be a regionális és helyi hatóságokat a politikák végrehajtásába; bizonyos vagyok abban, hogy amikor Skócia független lesz, a skót kormány teljes mértékben be fog vonni minden skót régiót ezekbe az ügyekbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD) , írásban. – (LT) Az uniós alapok kedvezményezettjeire vonatkozó nyilvános információk nyújtása az európai átláthatósági kezdeményezés (ETI) alapköve. Meggyőződésem, hogy nem elegendő a költségvetési rendeletben a tagállamok számára meghatározott azon követelmény, melynek értelmében – különösen a kedvezményezettek nevének utólagos közzététele révén – információt kell szolgáltatniuk arról, hogy a megosztott irányítás alá tartozó uniós alapokat miként költötték el. A Bizottság mindössze arra szorítkozik, hogy közös iránymutató normát javasol az adatok nyilvánosságra hozatalára, és Regionális Politikai Főigazgatóságának honlapján keresztül az uniós polgárokat a tagállami elektronikus címekre mutató linkekkel látja el, ahol közzétették az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap kedvezményezettjeire vonatkozó előírt adatokat. A „megosztott irányítás” keretében felhasznált fent említett alapok esetében a tagállamok egyedüli feladata e linkek és tartalmuk szolgáltatása, mely az irányító hatóságok által nyújtott információkon alapul. A bemutatás és az adatokhoz való hozzáférési feltételek változatossága miatt nem lehetséges a teljes uniós szintű összehasonlítás. Ezért egyetértettem az Európai Parlament által előterjesztett javaslatokkal, miszerint a tagállami adatbázisokat teljes körűen kereshetővé és kompatibilissé kell tenni a bemutatott adatok uniós szintű áttekintésének megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az összegyűjtött adatok a teljes használhatóságot garantáló, strukturált és összehasonlítható módon jelenjenek meg és legyenek kezelhetők. E javaslatok megvalósítása hozzájárulna az ETI-hez.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) Jó véleménnyel vagyok a Bizottság és a Parlament által a regionális politika és finanszírozása átláthatóságával összefüggésben elindított munkáról. Olyan ágazat ez, mely az EU költségvetésének oroszlánrészét emészti fel, az adófizetőknek tehát joguk van ahhoz, hogy tudják, miként használják fel a pénzüket, és ezen ismeretekhez korlátlan hozzáférést kell kapniuk.

Szeretném kifejezni azon reményemet is, hogy a jelenleg foganatosítás alatt lévő intézkedések a megfigyelésekből merítő új szabályozások megalkotását és adatok közzétételét fogják eredményezni, melyeknek köszönhetően a végrehajtási eljárások egyszerűsödnek, és átláthatóbbá válnak majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE) , írásban. – (RO) Avégett, hogy az európai intézményeket és ügynökségeket közelítse a polgárokhoz, akiket szolgál, valamint aláhúzza ezen intézményeknek és ügynökségeknek a társadalmi és gazdasági kohézióhoz és az európai fenntartható fejlődéshez való hozzájárulását, az Európai Unió egyik alapvető gondja az, hogy miképp fokozza az átláthatóságát.

Azért szavaztam meg a jelentést, mert támogatom a Bizottság azon erőfeszítését, hogy előmozdítsa a közösségi alapok kedvezményezettjeire vonatkozó információkhoz való hozzáférés nyújtásának szabványos, jól megalapozott lehetőségét. Ez lehetővé fogja tenni, hogy kiküszöböljük az ilyen információk közzétételének módjában tapasztalható tagállami eltéréseket. Lehetővé teszi majd, hogy elvégezhessük a szolgáltatott adatok teljes uniós szintű összevetését, s mindeközben az európai polgárok szemében nagyobb fokú hitelességre és elszámoltathatóságra tegyünk szert.

 
  
MPphoto
 
 

  Iosif Matula (PPE) , írásban. – (RO) Azért szavaztam meg a jelentést, mert úgy gondolom, hogy különösen fontos a regionális politikák átláthatóságának igénye abból a célból, hogy a lehetséges kedvezményezettek fokozottabban hozzáférjenek az európai átláthatósági kezdeményezés (ETI) adatbázisához. Úgy vélem, hogy amikor a regionális politikák átláthatóságáról van szó, döntő jelentőségű a helyi és regionális hatóságok bevonása, hiszen ebben a tekintetben az ő feladatuk, hogy kettős szerepet töltsenek be. Egyrészről ők fogják élvezni az ETI előnyeit azzal, hogy könnyebbé válik az alapok kedvezményezettjeinek adatbázisához való lehető legteljesebb hozzáférés, mely a regionális finanszírozás terén a helyes gyakorlatok konkrét példáival szolgálhat. A helyi és regionális hatóságok ezzel egyidejűleg központi szerepet fognak játszani az adatbázisnak a lehető legmegfelelőbb eszközökkel történő elősegítésében azért, hogy az információk a lehető legkönnyebben hozzáférhetőek legyenek a polgárok számára.

Az ETI adatbázishoz való hozzáférés szintjének mérésére alkalmas rendszereket is ki kell alakítani, hogy a lehető legvilágosabb képet kapjunk az adatbázisban szereplő információkhoz való hozzáférés szintjéről. Amennyiben kiderül, hogy a használat alacsonyabb szintű, az adatbázist alacsonyabb szinten kezelő hatóságoknak hatékonyabb módszereket kell találniuk az adatbázis használatának népszerűsítésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Erminia Mazzoni (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap kedvezményezettjeinek, elosztott pénzeszközeinek és projektjeinek nyomon követhetősége az ezen alapok felhasználását irányító eszközök sarkalatos vetülete, mely garantálja a kiadások átláthatóságát. Egy átlátható rendszer optimalizálja a befektetéseket és lecsökkenti a költségeket. Ez a nagyságrend azt jelenti, hogy megéri növelni a tájékoztatási és közzétételi kötelezettségek megszegéséért kiszabott büntetési tételeket, előmozdítani egy korszerűbb és működőképesebb hálózati rendszert az irányító hatóságok között, meghatározni egy közös alapot az egyes tagállamok magatartása egységesítésére, és kapcsolatot teremteni a nyilvánosság, a lekövetés és az ellenőrzés között. Ezeket a fellépéseket be kell építeni a válság leküzdését célzó intézkedéscsomagba. A Parlament hasonló javaslatot tett, amikor annak fényében, hogy az átlátható eljárások követelménye segít a nem megfelelő magatartás megelőzésében, megszavazta „A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme - Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés” című dokumentumot.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A közösségi alapok felhasználásának átláthatósága és az uniós alapok kedvezményezettjeire vonatkozó adatok nyilvánossága alapvetően lényeges az európai átláthatósági kezdeményezés (ETI) szempontjából. A nyilvánosságra hozatal lehetővé teszi annak értékelését, hogy a közpénzek miként kerülnek felhasználásra, ami a demokrácia jóléte és az egyre szűkösebb forrásokkal való óvatos gazdálkodás szemszögéből sarkalatos kérdés. Ugyanakkor a mostani válságos időkben más, nagyobb átláthatóságot lehetővé tévő mechanizmusokra is szükségünk van, és különösen arra, hogy a Bizottság adjon előzetes tájékoztatást a nagyprojektek finanszírozásával összefüggő döntéseiről. Ezért lényeges, hogy továbbfejlesszük mindazokat a rendelkezésre álló mechanizmusokat, melyek az uniós alapok valamennyi kedvezményezettjével kapcsolatban nagyobb átláthatósághoz vezetnek. Szavazatomat ez indokolja.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) , írásban. – (SK) Az európai alapokból finanszírozott projektekkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala egyértelműen lehetővé teszi a tagállamok polgárai számára, hogy bekapcsolódjanak a költségvetési pénzek jobb felhasználásáról folyó vitába.

A nagyobb átláthatóság véleményem szerint az információk közzétételére vonatkozó világos szabályok bevezetését követeli meg, melyeknek azonban nem szabad túlzott adminisztratív teherrel járniuk a lehetséges kedvezményezettek számára, akik már egyébként is küszködnek a bonyolult adminisztratív előírásokkal.

Melegen üdvözölném, ha a nagyprojektekkel kapcsolatos információkat időben közzétennék az interneten, és ezzel lehetővé válna a projektdokumentációkhoz, és különösen a környezeti hatástanulmányokhoz való közvetlen hozzáférés, melyek jelentőségét az érdekelt felek gyakorta könnyedén veszik, vagy melyeket sokszor meg is kerülnek. A civil társadalomnak ily módon alkalma nyílna véleményét elküldeni a Bizottság honlapjára, s ezzel hozzájárulna a projektek demokratikus kontrolljához és színvonalának emeléséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az európai átláthatósági kezdeményezés évekkel ezelőtt indult, de csak korlátozott eredményeket mutat fel. A mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjeinek nyilvánosságra hozatala például feltárta, hogy ezek a pénzeszközök sokszor nagyvállalkozásokhoz, királyi családokhoz stb. kerülnek. Ha az EU komolyan gondolja az átláthatóságot, akkor ezt a döntéshozatal során is következetesen érvényre kell juttatnia. Az átláthatósági kezdeményezés, mint minden, nagyrészt szócséplés, ezért tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A köztámogatások tényleges elköltési módjára és a pénz tényleges haszonélvezőire vonatkozó információk gyűjtése fontos, és így is kell eljárni. Ennek azonban nem szabad azzal járnia, hogy a Bizottság olyan messzemenő jogköröket kapjon, hogy a tagállamok többé ne tudják például a saját projektjeiket és partnereiket kiválasztani. Ezért tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) A modern demokrácia alapja a közintézmények pénzügyi átláthatósága. A polgárok számára hozzáférhetővé kell tenni azokat az információkat, hogy minden egyes euró miként kerül elköltésre, hiszen minden egyes euró az általuk befizetett adóból származik. Nem titok, hogy a Bizottság által 2005-ben elfogadott európai átláthatósági kezdeményezésnek most kezdenek megmutatkozni az első eredményei, amelyeket üdvözlök. Másrészt viszont még sok teendő van. Elszomorító számomra, hogy az Európai Bizottságban a regionális politika végrehajtása során alkalmazott átláthatósági előírások alacsonyabbak, mint más intézményekben, köztük elsősorban az Európai Beruházási Banknál használatos előírások. A jelenlegi helyzet további fenntartását semmi sem indokolja. Osztozom az állásfoglalás azon megállapításában, mely szerint elégedettek lehetünk a regionális politika célkitűzései megvalósítására szolgáló pénzeszközök elosztása feletti társadalmi ellenőrzés fejlődésével. Szintén nagyra értékelem, hogy az állásfoglalás kiemeli a civil társadalom intézményének a kohéziós politika tervezési rendszerében betöltött szerepét. Biztos vagyok abban, hogy az állásfoglalásban javasolt intézkedések hozzájárulnak majd a programok hatékonyságának növeléséhez és az EU kohéziós politikájának legitimációjához. Mindezek tükrében az állásfoglalás jóváhagyása mellett döntöttem.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) Michail Tremopoulos jelentése mellett szavaztam, melynek szövege az európai regionális politika hatékonyságának és átláthatóságának javítását célzó rendelkezéseket tartalmaz. Annak érdekében, hogy az európai strukturális alapok lehetséges kedvezményezettjei számára jobb hozzáférést biztosítsunk a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségekhez, úgy vélem, hogy szükséges a finanszírozási kérelmekhez kapcsolódó adminisztratív kötöttségek könnyítése, valamint a közösségi pénzekhez való hozzáférés eljárásai átláthatóságának a fokozása. Az európai finanszírozási lehetőségeket a szabályok és alkalmazásuk egyértelműsítésével és egyszerűsítésével tehetjük hatékonyabbá. Másrészt úgy ítélem meg, hogy a polgárokat feltétlenül jobban kell tájékoztatni az Európai Unió konkrét teljesítményeiről, jelesül a strukturális alapok felhasználásához kötődő teljesítményekről. Támogatom tehát, hogy az Európai Bizottság tegyen közzé több lakosságnak szánt információt azon nagyprojektekről, melyek megvalósulása az európai alapoknak köszönhető, akár véget értek már ezek a projektek, akár még folyamatban vannak.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Szeretném üdvözölni a görög zöldek képviselőcsoportjának tagját, Michail Tremopoulos képviselőtársamat, és gratulálni neki, hogy ma elfogadták az átláthatóságról, a regionális politikáról és ennek finanszírozásáról szóló jelentését. Az eredmény, nevezetesen 629 támogató szavazat mindössze 6 ellenszavazat ellenében mutatja, milyen nagyszerű munkát végzett.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE) , írásban. – (FR) Támogattam és megszavaztam a Tremopoulos-jelentést, mely a strukturális alapok odaítélésében és felhasználásában nagyobb átláthatóságra hívja fel az Európai Bizottságot és a nemzeti irányító hatóságokat. Fontos, hogy összehasonlítható adatokat kapjunk az alapok európai szintű irányításáról, hogy a projektfelelősök és a polgárok tudhassák, melyek az európai prioritások a finanszírozás viszonylatában, mely szereplők részesültek már az alapokból, a pénzeszközöket hogyan használták fel, mik a különböző projektek eljárásai és határidői. A cél az alapok jobb láthatósága a lehetséges kedvezményezettek számára, valamint a pénzeszközök felhasználásának jobb ellenőrzése. Viszont nem szabad „túlzott” átláthatóságba esni, és az irányító hatóságokat, valamint a projektfelelősöket az információszolgáltatás terén kevéssé helytálló, kevéssé hatékony és kontraproduktív megkötésekkel túlterhelni. Ezért a Regionális Fejlesztési Bizottság elnökségi többségét képviselő képviselőtársaimmal módosítottuk az eredeti szöveget, nehogy az átláthatóság logikája a kohéziós politika egyszerűsítési logikája ellenében hasson, hiszen a két nagy kihívás, mellyel e politikának meg kell birkóznia, éppen az egyszerűsége és a láthatósága.

 
  
MPphoto
 
 

  Nicole Sinclaire (NI) , írásban. – Egyáltalán nem azért szavaztam ezen intézkedés ellen, mert ellenezném az átláthatóságot, épp ellenkezőleg: azon kevés egyesült királyságbeli európai parlamenti képviselőként, akiknek birtokában van az auditált beszámoló, hiszek az erősebb átláthatóságban. De ez a szavazás jellemző az EU-ra: úgy tesznek, mintha átláthatóak lennének, közben meg az adófizetők rovására növelik a bürokráciát. Szavazóim többet érdemelnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) A jelentés leírja a programozási folyamatot és a kohéziós politika döntéshozatalát irányító transzverzális alapelv átláthatóságát, valamint több szakmai és adminisztratív jellegű javaslatot terjeszt elő, melyek a regionális politika fejlesztésének nagyobb hatékonysága szempontjából célravezetőnek bizonyultak. A dokumentum, melyet megszavaztam, a kedvezményezettekkel kapcsolatos adatok szélesebb körű terjesztése, a kevesebb bürokrácia szükségessége és az eljárások gyorsítása témakörében mozgó kérdések mellett a régiók, a tagállamok és az Európai Unió közötti partnerség átláthatóságának megvalósítását célozza.

Ezen meggondolásból, valamint az általam jegyzett módosítás alapján a jelentés utal a partnerszervezeteknek nyújtandó összefogottabb, rendszeresebb és korábban szolgáltatott információk szükségességére, különösen a fokozottabb szakmai segítségnyújtás és képzés révén. Ez kétségtelenül hasznos az EU legtávolabbi régióiban élő partnerek számára, miként a legkülső régiók esetében is.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) Hölgyeim és uraim, hangsúlyozni szeretném, hogy az átláthatóság egy olyan ország, mint hazám, Litvánia, számára rendkívül fontos dolog. Az olyan uniós alapok, mint a Strukturális Alap és a Kohéziós Alap, segítették formálni Litvánia gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, s még egy ideig a jövőben is formálják majd. Fontos tehát, hogy a polgároknak legyen lehetőségük rálátni és befolyást gyakorolni e források szétosztására. Evégett a társadalomnak részt kell vennie a folyamatban. A társadalom különféleképpen vehet részt a döntéshozatali folyamatban: részt vehet az uniós alapok elosztásában és a pénzeszközök felhasználásában is. A társadalom nagyobb fokú részvétele csökkentené a korrupció arányát és növelné a pénzeszközök tényleges felhasználását, ami különösen lényeges egy olyan ország számára, mint Litvánia. Az is fontos, hogy az uniós alapok kedvezményezettjei nyilvánosságra kerüljenek, ez ugyanis ösztönözné az országban a közpénzek felhasználásáról folytatott vitát, ami újfent a demokratikus állam egyik működési alapelve. Azt is ki szeretném emelni, hogy a regionális és helyi intézményeknek, s mindenekelőtt az egyszerű polgároknak részt kell venniük a folyamatban. A jelentés tartalmaz néhány észrevételt egy átfogó internetes platformról, mely segítene átlátni és jobban megragadni a létező alapokat. Ez jó kezdet, ám többet kellene tenni a társadalom különféle rétegeinek – a szegényeknek és a gazdagoknak, a nagyvárosokban és az aprófalvakban élőknek – a bevonásáért. A civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek szintén segíthetnek a programok hatékonyságának előmozdításában és elszámoltathatóságuk javításában.

 
  
MPphoto
 
 

  Kerstin Westphal (S&D) , írásban. – Az S&D képviselőcsoport nevében szeretném kifejezni általános egyetértésünket a jelentéssel. Fontos, hogy az Európai Parlament harcoljon a regionális politika nagyobb átláthatóságáért, ám elutasítjuk a jelentés 16. pontjában megfogalmazott úgynevezett „megnevezés és kipellengérezés” igényét. Mi természetesen hívei vagyunk annak, hogy a kommunikációs és információs követelmények tekintetében keményebb hangot üssünk meg, de az átláthatóság célját – melyet szintén támogatunk – nem szabad rossz eszközökkel kicsikarni. Tartunk attól, hogy a megnevezés és kipellengérezés boszorkányüldözésbe csapna át. Az Európai Bizottságból nem lehet a bűnöst megnevező, kipellengérező vagy elítélő, csoportfegyelmet diktáló erkölcscsőszt csinálni. Ezt a megközelítést azért is elvetjük, mert a tagállamokban bonyolultabb helyzethez vezetne, és a végrehajtás elmaradásába torkollana. Ezen aggály dacára, miként fentebb leszögeztük, egyetértünk az általunk igen hasznosnak tartott jelentés általános felvetéseivel.

 
  
  

Jelentés: Seán Kelly (A7-0190/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Az európai építést az alapító atyák az európai kontinens békéjének biztosítása érdekében álmodták meg. Addig, amíg Észak-Írországban továbbra is feszültség uralkodik, a mai Európának továbbra is pénzügyi támogatást kell nyújtania a máig oly sokat harcoló két közösség kibéküléséhez. Az Európai Uniónak tehát biztosítania kell olyan konkrét projektek további finanszírozását, melyek lehetővé teszik a tartós béke megteremtéséhez elengedhetetlen kapcsolatok megteremtését. Minthogy az Európai Unió Bírósága a jogalapra való hivatkozással a közelmúltban megsemmisítette az 1968/2006/EK rendeletet, amely éppen ezt a finanszírozást tette lehetővé, az európai képviselőkre hárult a feladat, hogy a megfelelő jogalapra támaszkodó új rendeletet fogadjanak el. Ezért szavaztam meg ezt az új rendeletet.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE) , írásban. – (GA) Megszavaztam az Írországért Nemzetközi Alaphoz való folyamatos uniós hozzájárulásról szóló jelentést. Az Európai Unió a 2007-2010-es időszakra 15 millió eurót fizetett be az alapba. Az alap hatékonysága szempontjából központi szerepet játszik az uniós finanszírozás, mely az összes finanszírozás 57%-át adja.

Az alapnak kedvező hatása volt mind az írországi, mind az észak-írországi ügyekre, és 1986-os létrehozása óta számos határokon átnyúló kezdeményezést segített és támogatott. Az alap támogatta a békét és a megbékélést, előmozdította a kapcsolatépítést és a részvételi demokráciát, valamint elősegítette a gazdasági és társadalmi haladást. Az alapnak egyértelmű és jelentős hatása volt az érintett közösségekre, s főként az Észak-Írországban és a környező megyékben a PEACE-programmal együttműködésben megvalósult tevékenységek vonatkozásában számottevően hozzájárult a tartós béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE) , írásban. – (FR) Az Írországért Nemzetközi Alap a nemzetek közötti és nemzetközi együttműködés jó példája. A független nemzetközi szerv által kezelt alapot több ország: az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland és Ausztrália finanszírozza. A projektek Észak-Írországban és az Ír Köztársaságban egyaránt ösztönzik a kapcsolatteremtést, erősítik a párbeszédet és a megbékélést nacionalisták és unionisták között. A nemzetközi támogatás azonban 2010-ben véget ér. Ezért fontolóra kell vennünk, hogy ezen időpontot követően az alap tevékenységi prioritásait, s különösen a gazdasági és társadalmi haladást előmozdító, valamint a békepárbeszédet ösztönző fellépéseket hogyan lehetne finanszírozni.

Az Írországért Nemzetközi Alap által támogatott projektek már most az Európai Unió PEACE-programjai által megvalósított fellépéseket egészítik ki. A következő uniós költségvetési tervezés keretében hasznos lenne körülhatárolni e projektek jövőjét. Ezért felszólítom az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, a strukturális alapok – főként az „európai területi együttműködés” célkitűzésének keretében – miképpen válthatnák fel az Írországért Nemzetközi Alapot.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE) , írásban. – A sok évig tartó bizonytalan írországi helyzet után a térség gazdasági és pénzügyi stabilitásának biztosítására létrejött az Írországért Nemzetközi Alapnak nevezett alap. Láttuk, hogy a jelentés tanulmányozza az alapra vonatkozó jövőbeli terveket, és néhány kulcscélt határoz meg, melyekkel foglalkozni kell. Egyetértek az előadó által megfogalmazott következtetésekkel, ezért úgy döntöttem, hogy megszavazom a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – Megszavaztam Alan Kelly jelentését az Írországért Nemzetközi Alap (IFI) részére nyújtott európai uniós pénzügyi hozzájárulásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról.

Az ilyen régióközi együttműködési és megbékélési projekteket különösen a társadalmi és gazdasági haladás elősegítése céljából kell támogatni. Az IFI kulcsszerepet töltött be a közösségek közötti megbékélésben, és elismeréssel kell adózni az EU ebben játszott döntő szerepének. Az IFI kezdeményezéseinek sikereiből számos tanulságot lehet levonni, melyeket az Unió olyan más területein is hasznosítani lehet, ahol egyes közösségek marginalizálódnak, és ahol feszültségek állnak fenn.

Szeretném kiemelni a „Futball a békéért” elnevezésű projekt uniós alapokból történő támogatását. Dicséretre méltó az a kezdeményezés, mely a fiatalok közötti megbékélést és kölcsönös megértést a sporton keresztül kívánja elősegíteni. Valóban nem szabad alábecsülni a sport szerepét az egyének jogainak érvényesítésében és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az észak-írországi békefolyamat példa egy olyan sikertörténetre, mely kiérdemelte, és melynek továbbra is ki kell érdemelnie az európai intézmények támogatását. Az európai integrációhoz hasonlatosan az ehhez hasonló konfliktus utáni helyzetekben a stabilitáshoz vezető utat a határokon átnyúló és közösségek közötti kapcsolatokat megkönnyítő és erősítő tényleges szolidaritás megteremtésével lehet kikövezni. Remélem, hogy az Európai Uniónak a szakadár terrorizmus jelensége által sújtott más részei is képesek elemezni az ír példát, és képesek tanulni belőle, ami lehetővé fogja tenni számukra az erőszak felszámolását és egy olyan társadalom felépítését, melyben mindenki úgy érezheti, hogy a törvények betartása mellett megtarthatja saját hagyományait és élvezheti emberi jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Az Írországért Nemzetközi Alap kiterjesztése mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy fontos hangsúlyozni az Európai Unió népek és közösségek közötti békeküldetését, mely a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a polgárok emberi méltóságának és életminőségének kulcstényezője. Ezt Írország konkrét példáján lehet lemérni. Az Európai Uniónak továbbra is kulcsszerepet kell betöltenie a békefenntartásban és a regionális, etnikai és kulturális feszültségek felszámolásában, elősegítve ezzel a társadalmi és gazdasági haladás feltételeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az Írországért Nemzetközi Alap 1986-os létrehozása óta egész Írországban hozzájárult a gazdasági és társadalmi haladás előmozdításához, valamint a nacionalisták és unionisták közötti kapcsolatépítés, párbeszéd és megbékélés ösztönzéséhez. Az Európai Uniónak – miként ezt 1989 óta tette – az Írországért Nemzetközi Alaphoz történő hozzájárulásával továbbra is támogatnia kell az ír megbékélési folyamatot. E támogatás fokozása a tagállamok és polgáraik közötti szolidaritás erősítését fogja szolgálni. Szavazatomat ez indokolja.

 
  
  

Ajánlás második olvasatra: Marian-Jean Marinescu (A7-0162/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló rendelet második olvasatban történő megszavazásáról volt szó. Megszavaztam a Parlament és az EU Tanácsa által kialakított kompromisszumokat, ezek ugyanis a tervek szerint lehetővé teszik a hozzáférési kapacitások elosztása jobb irányítási feltételeinek, valamint az Európán belüli fő árufuvarozási folyosókkal való gazdálkodás feltételeinek az előmozdítását. A rendeletnek elfogadása után fokoznia kell az európai folyosókon zajló főbb árufuvarozási folyamatok hatékonyságát, s ezáltal ki kell vennie részét a közlekedésből származó szennyezőanyag-kibocsátás csökkentéséből. Mindezen okokból második olvasatban történő megállapodás érdekében szavaztam a Tanáccsal kialakított szöveg mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Megszavaztam a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából a Tanács első olvasat során kialakított állásfoglalásáról szóló, román barátom, Marian-Jean Marinescu jelentésében szereplő, második olvasatra adott ajánlást. Támogatom a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat kialakítása céljából nemzetközi vasúti folyosók megszervezésére vonatkozó javasolt módosításokat. Támogatom a bevezetendő egyablakos rendszer gondolatát is, vagyis a minden egyes árufuvarozási folyosó irányító bizottsága által felállítandó közös szervet, mely lehetővé tenné a kérelmezők számára, hogy egyetlen helyen és egy lépésben kérhessenek menetvonalat egy legalább egy határt átszelő útra.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Támogatom a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat létrehozásáról szóló rendeletet, melynek végrehajtása a remények szerint hozzáadott értéket jelent majd az egész Közösség számára, hiszen így egész Európát közös vasúti hálózat köti majd össze. Ez biztosítja majd a személyek és áruk európai régiók közötti hatékony mozgását. A rendelettel egyidejűleg határozat is született a vasúti folyosók megvalósításának a határidejéről. A Litvánia számára kedvező ötéves periódus elfogadására került sor, mely alatt Litvániában európai nyomtávú vonalat kell kiépíteni. Most, hogy Litvánia a gazdasági válság fájdalmas következményeitől szenved, ez a határozat különösen kedvező, hiszen Litvániának, mint a válság által erősen sújtott más országoknak is, korlátozottak a pénzügyi lehetőségei a közeljövőbeli vasúti infrastruktúra-projektekbe történő beruházások tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) A folyamatos növekedést felmutató időszakokban uniós szinten hatalmas tartalékok rejlenek az árufuvarozási ágazatban, s mégis, paradox módon egyre kevesebb gazdasági társaság választja a vasúti szállítást: az Európai Unión keresztül fuvarozott áruknak csak 10%-át szállítják vasúton. A 20 évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva a vasúti árufuvarozás szintje valójában a felére zsugorodott. Az Európai Bizottság 2001 óta elismeri a vasúti árufuvarozás kulcsszerepét.

Akkor a közlekedési ágazatban folytatott európai politikákról szóló fehér könyv kiadásának határidejéül 2010-et jelölték meg. A vasúti árufuvarozási piacnak most meg kell birkóznia a nyújtott szolgáltatások minősége javításának a megfelelés hiánya miatt előállt kihívásaival, ami hátrányt jelent az egyéb áruszállítási módokkal való versenyben. Lassan lehetetlen megmagyarázni a vasúti árufuvarozás hanyatlását, amikor pedig három vasúti jogszabály-csomag is van. Ezek a jogszabályok azonban nincsenek kellő összhangban a nemzeti szabályozással, és a vasúti rendszerek határon átnyúló szinten nincsenek egymással összekötve. Ebben a helyzetben az Európai Parlament által előterjesztett rendelet célja a tagállamok és az infrastruktúra-üzemeltetők közötti harmonizáció előmozdítása révén a vasúti árufuvarozás hatékonyságának a javítása.

 
  
MPphoto
 
 

  Bairbre de Brún (GUE/NGL) , írásban. – A vasúti árufuvarozás hatékonyságának javítását célzó erőfeszítéseket e szállítási módnak a közúti árufuvarozáshoz viszonyított környezeti előnyei miatt támogatom. Ugyanakkor le kívánom szögezni, hogy ellenzem az Európai Unión belül jelenleg folyó vasúti liberalizációt, mely felelős a mai vasúti árufuvarozás széttöredezettségéért, a fejlesztések elmaradásáért és a hatékonyság hiányáért. A Tanáccsal kialakított e kompromisszum a helyzet javítására tett erőfeszítés, ezért megszavazom. Viszont a kompromisszum az általam erőteljesen ellenzett liberalizációra épül. Ez a szavazás azonban nem a deregulációról szól, mely már szerepel a Szerződésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Cornelis de Jong (GUE/NGL) , írásban. – A közúti árufuvarozáshoz viszonyított környezeti előnyei miatt támogatok minden, a vasúti árufuvarozás hatékonyságát javító erőfeszítést.

Ugyanakkor le kívánom szögezni, hogy ellenzem az Európai Unión belül jelenleg folyó vasúti liberalizációt, mely felelős a mai vasúti árufuvarozás széttöredezettségéért és hatékonyságának hiányáért, valamint az e területen tapasztalható fejlesztések elmaradásáért.

A Tanáccsal kialakított e kompromisszum a helyzet javítására tett erőfeszítés, ezért megszavazom, még ha az általam erőteljesen ellenzett liberalizációra épül is. Ez a szavazás azonban nem a deregulációról szól, melyről a Szerződés már rendelkezik.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) A rendelettervezet „folyosókat” határoz meg a vasúti árufuvarozás számára, vagy másképpen több tagállamot átszelő útvonalakat, amelyeken az üzemeltetők az infrastruktúrák irányítását és üzemeltetését összehangolják egymás között. Ez valódi európai hozzáadott értéket jelent, hiszen a rendelet javítani fogja a menetvonalak elosztásának és az ezekkel való gazdálkodásnak az átláthatóságát, valamint minden szinten – a rendelkezésre álló kapacitások, a fejlesztések, a hálózati munkák, az üzemeltetés-irányítás stb. szintjén – elősegíti majd a nemzetek közötti összehangolást. A folyosónkénti egyablakos rendszer létrehozása pedig lehetővé teszi majd a vállalkozások számára, hogy egyetlen ügyintézővel tartsák a kapcsolatot, ami a vasúti folyosókkal való gazdálkodás európai perspektívába helyezésének a jelképe lesz. A rendelet ily módon erőteljes jelzés egy valódi európai közlekedési és infrastruktúra politika felé. Számottevő lépés a vasúti árufuvarozás gyorsabbá és megbízhatóbbá tétele felé, következésképpen afelé, hogy a vasúti árufuvarozás a nagy távolságokra történő közúti áruszállítás hiteles és környezetbarát alternatívájává válhasson. Valódi európai megközelítésre annál is inkább szükség volt, mert a vasúti árufuvarozás piaca ilyen méretekben releváns.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Megszavaztam az árufuvarozást szolgáló versenyképesebb európai vasúti hálózat létrehozásának elősegítéséről szóló jelentést. A szállítási ágazat elmúlt évtizedekben tapasztalt változékonysága, valamint a nemzeti vasúti piacok növekvő nyitottsága (melyek össze nem illésük miatt komoly problémák forrását jelentik) teszik szükségessé ezen intézkedések bevezetését, melyek elősegítik majd a tagállamok közötti hatékony szolgáltató hálózat létrehozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az elmúlt évtizedek alatt a vasút piaci részesedése az áruszállításban folyamatosan szűkült, és 2005-re ez a szállítási mód már csak 10%-ot tett ki. A Bizottság abbéli igyekezetében, hogy szembenézzen ezzel a kihívással, támogatta a kérdés hatékonyabb kezelésének gondolatát. 2008 decemberében a Bizottság javaslatot tett a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló rendeletre.

2009 áprilisában az Európai Parlament támogatta a Bizottságot, és első olvasatban elfogadta a javaslatot. A Tanács néhány módosítással ugyan, de szintén politikai megállapodásra jutott a rendelettel kapcsolatban. A vasúti árufuvarozás jelentőségének és az e szállítási mód európai összehangolása szükségességének megkérdőjelezése nélkül, valamint az úgynevezett árufuvarozási folyosók létrehozásának támogatása mellett megjegyzendő, hogy az uniós tagállamok jelenlegi gazdasági és pénzügyi viszonyai között egy integrált árufuvarozási rendszer megteremtése szükségszerűen óriás-beruházásokat feltételez a tagállamok részéről, s nem garantálhatjuk, hogy a tagállamok vannak abban a helyzetben, hogy ilyen beruházásokat megígérjenek vagy kivitelezzenek. Ezért a rendelet célkitűzéseinek megtorpedózása nélkül, ha a rendeletet jóváhagyjuk, akkor sem szabad elfelednünk, hogy a jelenlegi megszorító körülmények természetesen minden egyéb szinten kihatással lesznek rá.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlo Fidanza (PPE) , írásban. – (IT) Üdvözöltem a plenáris ülésen lezajlott szavazást, mellyel a Parlament jóváhagyta az árufuvarozást szolgáló versenyképes európai vasúti hálózatról szóló rendelet második olvasatára adott ajánlást.

A jelentés az Európai Unió tagállamai között kilenc árufolyosó kialakításáról, valamint minden egyes folyosó viszonylatában egyablakos rendszerről rendelkezik, mely azt célozza, hogy valamennyi állami és magán vasúttársaság számára biztosítottak legyenek az egyes folyosók kapacitásainak elosztására vonatkozó szükséges információk. A jelentés kiemeli az árufuvarozás átjárhatóságának fontosságát, a tengeri kikötőkkel és a hajózható belvízi útvonalakkal való összeköttetést.

A rendelet egyértelműen számottevő előrelépést jelent az európai vasúti szállítás összehangolásának irányába, most még csak az árufuvarozás terén, és kiegészíti a vasúti piac liberalizációját, mely feltétlen prioritás ebben az ágazatban.

Sajnálom, hogy egyes európai parlamenti képviselők megkísérelték elszabotálni a Stockholm-Nápoly kiemelt vasúti folyosó tervét azzal, hogy a Brenner-hágót a nyomvonalból kizáró módosítást terjesztettek elő. Ez a felelőtlen kísérlet az olasz európai parlamenti képviselők éleslátásának köszönhetően kudarcba fulladt. Mindezek miatt habozás nélkül támogattam a második olvasatra vonatkozó ajánlást.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE) , írásban. – (FR) Lelkesen szavaztam meg ennek a szövegnek az elfogadását, ugyanis számottevő előrelépést jelent az európai áruszállításban és közlekedésben, mely ezentúl versenyképesebb és olcsóbb lesz. Európa az európai vasúti hálózatok, az árufuvarozási folyosók, valamint a tengeri és folyami kikötők fokozottabb összekapcsolása felé mozdul el. Ez jelentős lépés az európai vasúti közlekedési ágazat fenntartható fejlődése szempontjából, mely ily módon végre valódi alternatívát kínálhat majd a légi és a közúti közlekedésre és szállításra. Ezentúl a tagállamokat összekötő nemzetközi folyosókat határon átnyúló hatóságok irányítják majd, melyek összehangolják az infrastruktúrák irányítását és a menetvonalak elosztását. Mindezt vasúti folyosónként betetőzi egy egyablakos rendszer, melynek felállítása mellett kardoskodtam. Ezen újítás révén Európa nagyot lép előre, és jelzi szándékát a közlekedési és szállítási ágazat jobb együttműködésére és erőteljesebb integrációjára. Üdvözlöm e jelentés elfogadását, mely erősíti a nagy európai vasúti fuvarozási hálózat alapjait, ami már hosszú évek óta leghőbb kívánságom.

 
  
MPphoto
 
 

  Kartika Tamara Liotard (GUE/NGL) , írásban. – A Marinescu-jelentésre (A7-0162/2010) adott szavazatom magyarázata. A közúti árufuvarozáshoz viszonyított környezeti előnyei miatt támogatom a vasúti árufuvarozás hatékonyabbá tételét célzó erőfeszítéseket. Ugyanakkor le kívánom szögezni, hogy ellenzem az Európai Unión belül jelenleg folyó vasúti liberalizációt, mely felelős a mai vasúti árufuvarozás széttöredezettségéért, a fejlesztések elmaradásáért és a hatékonyság hiányáért. A Tanáccsal kialakított e kompromisszum a helyzet javítására tett erőfeszítés, ezért megszavaztam, viszont a kompromisszum az általam erőteljesen ellenzett liberalizációra épül. Ez a szavazás azonban nem a deregulációról szól, mely már szerepel a Szerződésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Mann (PPE) , írásban. – (DE) Épp most szavaztam a Marinescu-jelentésben szereplő módosítás ellen, melynek célja az árufuvarozást irányító egyablakos rendszerként működő központi koordinációs szerv létrehozása. Egy petíció nyomán, melynek elindításában segédkeztem, 162 másik képviselőtársam is ugyanígy szavazott. A vasúti árufuvarozás minősége és versenyképessége mellett vagyunk. Rugalmas és hatékony megoldásokat akarunk látni, és környezetvédelmi okokból is hiszünk a vasúti árufuvarozás elősegítésében. A helyi és távolsági személyszállítást azonban ez semmilyen módon nem érintheti. Márpedig a jelentés felettébb bonyolult szövege egyetlen erre vonatkozó egyértelmű megállapítást sem tartalmaz. Az Európai Parlament sajnos megszavazta a Bizottság, valamint a tanácsi többség arra irányuló ajánlását, hogy a jövőben a vasúti menetvonalak elosztását egy újabb központi koordináló szerv végezze. Ez hatósági széttöredezettséghez fog vezetni, melynek súlyos következményei lesznek a menetrendre nézve. Németországban, mely hagyományos tranzitország, a vasúti hálózat már majdnem teljes kihasználtsággal működik. Mindhárom tervezett folyosó fontos agglomerációkon vezet keresztül: Hessen szövetségi tartományban Fulda és Frankfurt városáról van szó, melyek a Stockholmtól Palermóig vezető útvonalon fekszenek. Ma csorbát szenvedett az Európai Parlamentnek, úgy is mint az európai fogyasztók számára védelmet nyújtó legfőbb szervnek a jó híre. A tagállamok el fogják veszíteni a saját vasúti hálózataikra vonatkozó döntési jogkörüket, és Európa valamennyi polgárát érinteni fogják az ebből következő menetrendi késések.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Ez a jelentés egy olyan Európa képét erősíti meg, mely ellentéte a szolidaritás és együttműködés Európájának, melyet napjainkban jobban óhajtunk, mint valaha. A területfejlesztést az európai emberek általános érdekének, nem pedig a magánvállalkozások egyéni érdekeinek kell alárendelni. A közlekedési és szállítási politikák privatizálása polgártársaim rovására az eurokrácia javát szolgálja. A kártékony szöveg ellen szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az árufuvarozást szolgáló versenyképes európai vasúti hálózat létszükséglet, ha azt akarjuk, hogy az EU megvalósítsa az uniós foglalkoztatási és növekedési stratégiában lefektetett célkitűzéseket. Ennek fényében olyan vasúti folyosók létrehozása, melyek lehetővé teszik az egyik nemzeti hálózatnak a másikkal való gyors és hatékony összeköttetését, az infrastruktúrák használati feltételeinek javítását teszi majd lehetővé. Döntő fontosságú, hogy jóváhagyjuk a jelen rendeletet annak érdekében, hogy a jelenleg folyó vasúti árufuvarozáshoz képest versenyképesebbé tegyük a vasúti áruszállítást. Ez nemcsak gazdasági haszonnal, hanem környezeti haszonnal is jár majd, hiszen a vasúti szállítás környezetbarát. Szavazatomat ez indokolja.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az árufuvarozást szolgáló versenyképes európai vasúti hálózatról szóló rendeletre irányuló kompromisszumos javaslatok ellen szavaztam, ugyanis az eddig nemzetközi szinten is igen hatékonyan és hatásosan dolgozó nemzeti infrastruktúra-hatóságoktól fog elvonni jogköröket. A javasolt intézkedések ezen felül többlet bürokráciát eredményeznek, mely nem lehet a célunk. A bürokrácia elhatalmasodása pedig a hatékonyság ellenében hat. Egyes kapacitások kihasználatlanok maradnak. Véleményem szerint egész Európában mindez kedvezőtlen hatást fog gyakorolni a vasúti tevékenységekre.

Ha az Európai Unió valóban ösztönözni akarja az árufuvarozásnak a vasútra történő nagyobb mértékű átirányítását, akkor a transzeurópai közlekedési hálózatok megvalósításában prioritásokat kell felállítania. Például a déli folyosó teljes kiterjesztése az úgynevezett Koralm-alagút révén a fuvarozás példátlan átterelését eredményezné a vasúti hálózatra. A vasúti árufuvarozást, nem pedig a fokozott központosítást kellene támogatnunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D) , írásban. – Úgy döntöttem, hogy megszavazom a második olvasatra adott ajánlást, figyelemmel arra, hogy a közelmúltban a spanyol elnökséggel folytatott informális háromoldalú egyeztetés-sorozat megállapodásra vezetett. Megítélésem szerint fontos, hogy ne törjön meg a lendület. A 2009. áprilisi első olvasatban képviselőcsoportom támogatta a 2008. decemberi bizottsági javaslatban megfogalmazott célkitűzést, melynek értelmében az Európai Unión keresztül vezető folyosók létrehozása útján versenyképes árufuvarozási vasúti hálózatot kell kialakítani. E megállapodást a vasúti hálózat Litvániában játszott jelentős szerepe okán, valamit azon gazdasági kilátások miatt is támogatom, melyeket a vasúti hálózat kínál hazámnak. Nemcsak Litvánia, hanem az egész Európai Unió számára döntő fontosságú, hogy megállítsuk a vasút piaci részesedésének zsugorodását az árufuvarozásban. Meggyőződésem, hogy a vasúti árufuvarozási piac hasznot fog húzni ebből a megállapodásból, amely hozzájárul majd a szolgáltatás minőségének javításához és a nemzeti vasúti rendszerek közötti szinergiák megteremtéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar (ALDE) , írásban. – (ET) Elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, sajnos nem támogathattam a négy kompromisszumos módosítást, mivel Észtország és Lettország kimaradt az I. melléklet 8. pontjában leírt vasúti folyosóból. Tekintettel általánosságban a vasút jövőjére, valamint a Rail Baltica projektre is, azt vártuk volna, hogy ez a folyosó Tallinnt és Rigát is magában foglalja majd. Az elfogadott módosítások azonban sajnálatos módon korlátozták választási lehetőségeinket – Észtország és Lettország lehetőségeit –, minek eredményeképpen nem mozdultunk el egy, az Európai Unió minden tagállamát egy egységes vasúti rendszerré összekötő megoldás felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Eva-Britt Svensson (GUE/NGL) , írásban. – A vasúti árufuvarozás hatékonyabbá tételére irányuló erőfeszítéseket a közúti áruszállításhoz viszonyított környezeti előnyei miatt támogatom. Ugyanakkor le kívánom szögezni, hogy ellenzem az Európai Unión belül jelenleg folyó vasúti liberalizációt, mely felelős a mai vasúti árufuvarozás széttöredezettségéért, a fejlesztések elmaradásáért és a hatékonyság hiányáért. A Tanáccsal kialakított e kompromisszum a helyzet javítására tett erőfeszítés, ezért megszavazom. Viszont a kompromisszum az általam erőteljesen ellenzett liberalizációra épül. Ez a szavazás azonban nem a deregulációról szól, mely már szerepel a Szerződésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Jóllehet a vasúti árufuvarozás már évek óta egyre hanyatlik, a közúti áruszállítás különféle alternatívái közül még mindig ez az a szállítási mód, amely a legmagasabb szintű biztonságot és hatékonyságot kínálja. A jelentés a vasúti árufuvarozás piaci részesedésének növelését célozza legalább két tagállam közötti, az áruk gyors szállítását lehetővé tévő folyosók kialakításával.

A jelentés elolvasása után az én értelmezésemben e folyosók létrehozása nem fog a személyszállítás rovására az áruszállításnak elsőbbségi utat adni, mert úgy vélelmezem, hogy a kétféle vasúti szállítás elbírálása között nincs különbség. Az egyablakos rendszer a koordináció számára stratégiai jelentőségű lesz, mivel a kért útvonalakkal való gazdálkodás ezen keresztül valósul majd meg. A tanácsi megközelítésben az egyablakos rendszer egyszerű információs fülkévé zsugorodott, én viszont az előadó meglátását osztom, aki szerint az egyablakos rendszer a kívánt árumozgás sarokköve.

A folyosóhálózat lehetővé teszi majd az európai vasúti szolgáltatások jobb összehangolását. A különféle szállítási módok között interfészeket hoz létre, és új lökést ad az ágazatba történő beruházásoknak. Ezért úgy gondolom, kiérdemelte a szavazatomat.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Ulmer (PPE) , írásban. – (DE) Teljes mértékben elutasítom ezt a jelentést, jóllehet sajnos a második olvasatban nem lehetséges végszavazás. A Deutsche Bahn számára az egyablakos rendszer stratégiája azt jelenti majd, hogy a liberalizált német hálózatban egyetlen, versennyel szembeszállni kénytelen szereplőként ez az intézkedés a kisajátítással lesz egyenértékű, és behozhatatlan versenyhátrányt fog eredményezni, Németország ugyanis nem választotta szét a személyszállítást és az árufuvarozást, és Németországban nincsenek önálló nagysebességű hálózatok. Azt javasolnám a Deutsche Bahnnak, hogy sürgősen vizsgálja meg, milyen jogi lépéseket tehetne e döntés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE) , írásban. – (PL) Bizonyos vagyok abban, hogy indokolt és szükséges az árufuvarozást szolgáló versenyképes európai vasúti hálózat megteremtése. Ugyanakkor komoly kételyek merülnek fel a 12. cikk (2) bekezdése a) pontjának értelmezésével kapcsolatban, mely egyablakos ügyintézési pontok felállításáról rendelkezik. A fenntartások különösen az egyes vasúti hálózatok használati lehetőségeire vonatkozó döntéshozatali jogköröket érintik. A helyzetet ráadásul az is bonyolítja, hogy egyes tagállamok még nem oldották fel a vasúti piacukhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályozást.

A fentiekre figyelemmel a 83. módosítás második része ellen szavaztam.

 
  
  

Jelentés: David Martin (A7-0043/2009)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Megszavaztam a Parlament eljárási szabályzatának a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése következtében szükségessé vált kiigazításáról szóló határozatot. A plenáris ülésen elfogadott módosítások 2010 decemberében lépnek hatályba. Feltétlenül szükségessé vált a módosításoknak a szabályzatba történő beépítése a 18 új képviselő megérkezésének, valamint a jogalkotási jogkörök kiszélesítésének és a Parlamentet a Tanáccsal egyenrangúvá tévő új költségvetési eljárásnak a figyelembevétele érdekében. A többi változtatás a következőkre vonatkozik: az Európai Unió Alapjogi Chartájának, valamint a nemzeti parlamentek növekvő befolyására figyelemmel a szubszidiaritás elvének a betartására; a Parlament azon jogára, hogy javaslatot tegyen a szerződések módosítására; a Bizottság elnöke kinevezési eljárására, tekintettel arra, hogy a Parlament ebben a kérdésben több jogkörrel rendelkezik; egy tagállamnak az Unióból való kilépésére, s végül az alapelvek egy tagállam általi megsértésére. Sajnálom, hogy az új eljárási szabályzatot nem vizsgálta meg egy felsőbb jogi hatóság abból a szempontból, hogy a szöveg megfelel-e a felsőbb jogi normáknak, jelesül a szerződéseknek és a tagállami alkotmányoknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) Megszavazom a Parlament eljárási szabályzatának a Lisszaboni Szerződéshez való hozzáigazításáról szóló javaslatot. A Parlamentnek juttatott szélesebb jogköröket nagyobb felelősségben kell tükröztetni. A Lisszaboni Szerződés alapvetően fontos, mivel a bővítésnek az elmélyítéssel való ötvözéséhez az Európai Uniónak szüksége van rá. Ezzel a szerződéssel az Európai Uniónak ezt kiegyensúlyozott, hiteles és korrekt módon sikerült megvalósítania, javítva a döntéshozatal következetességét, legitimitását, demokratikusságát, hatékonyságát és átláthatóságát, tisztázva az Európai Unió és a tagállamok közötti hatáskör-megosztást, valamint az Európai Unió intézményein belüli és intézményközi kapcsolatok területén hozzájárulva a hatékonyság fokozásához.

A kötelezettségvállalás azon változásai, melyek a Parlament eljárási szabályzatának a Lisszaboni Szerződéshez való hozzáigazításával valósulnak meg, nagyrészt az Európai Néppárt (PPE) Képviselőcsoport arra irányuló erőfeszítéseinek az eredménye, hogy tisztázza és egyszerűsítse a parlamenti döntéshozatalt, valamint a Parlamentnek a nemzeti parlamentekkel fennálló viszonyát.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az európai intézmények hatalmas jogalkotási teljesítménye és az a részvételi módszer, mellyel a jogszabályok megszületnek, az érintett dokumentumok gyakran hatalmas mennyisége, s az, hogy a források és a jogi normák közötti hierarchia nem mindig egyértelmű, fontossá teszi, hogy a Parlament ezeket a kockázatokat csökkentse azáltal, hogy alapszabályának a nemrég hatályba lépett Lisszaboni Szerződésnek való megfeleltetése felé mozduljon el. Meggyőződésem, hogy az eljárások egyértelműsége és a jogbiztonság miatt erre szükség van.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a Parlamentnek bizonyítania kell, hogy alkalmazkodott az új működési feltételekhez és a döntéshozatali eljárások megosztott felelősségéhez. Szeretném kiemelni a Parlament jogkörei megerősítésének hatását, a nemzeti képviselet új összeállítását, valamint a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzését. Egyetértek az eljárási szabályzat most javasolt változtatásaival, különös tekintettel arra, hogy a polgárok, az intézmények és a tagállamok igényeire való válaszadás további javítása, valamint az európai politikák hatékony végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében ezek a változtatások egyszerűsítik és egyértelművé teszik a szabályozási eljárásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – A 110. módosítás ellen szavaztam, mely a Tisztelt Háznak a tagállami parlamentekkel, de nem a tagállami szint alatti parlamentekkel való együttműködését irányozza elő. A módosítás ugyanis nem vesz például tudomást egyes tagállamok alkotmányos valóságáról: jóllehet Flandria ezen a héten történelmi lépést tett a függetlenség felé, uniós értelemben egyelőre a belga szövetségi parlament maradt továbbra is a „nemzeti” parlament. Belga alkotmányos értelemben azonban a flamand parlamentnek bizonyos uniós ügyekben teljes hatásköre van. A módosítás más tagállamok politikai realitásáról sem vesz tudomást: nevetséges, hogy a Tisztelt Ház nem képes teljes körűen együttműködni a skót parlamenttel például halászati ügyekben akkor, amikor ebben a kérdésben az Egyesült Királyságban Skócia számára a legnagyobb a tét.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés jóváhagyása a Parlamentre új feladatokat rótt, ami azt jelenti, hogy a Parlamentnek eljárási szabályzatát az új rendelkezésekhez kell igazítania. E rendelkezés tehát a Parlament belső eljárási szabályzatát összhangba hozza a Lisszaboni Szerződés által felvetett új kihívásokkal. Szavazatomat ez indokolja.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az eljárási szabályzat jelenlegi kiigazítását részben a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése teszi szükségessé, és ennyiben formális jogi aktus. Ugyanakkor e módosításokat kihasználva két nagy képviselőcsoport, az http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2952&language=HU" \o "Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselõcsoport" ja, valamint a http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2953&language=HU" \o "Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselõcsoportja" megkísérli csorbítani azon képviselők jogait, akik nem e két nagy képviselőcsoport valamelyikéhez tartoznak. Ez annál is inkább elítélendő és inkorrekt magatartás, mivel a Lisszaboni Szerződéshez való főbb hozzáigazításokról szóló iszapbirkózásban ez elsikkadna. Felmerült például az a javaslat, hogy a független képviselők ezentúl – a jelenlegi helyzettel ellentétben – nem maguk dönthetnék el, hogy ki képviselje őket. Ez olyan egyedülálló eset a demokratikus politikában, mely elfogadhatatlan, ugyanis bármely e névre méltó demokratikus parlamentben egy képviselőcsoportnak joga van eldönteni, hogy az egyes bizottságokban ki képviselje őket.

Itt viszont az a javaslat, hogy az elnök – aki az egyik nagy politikai párt tagja – határozza meg, hogy az Elnökök Értekezletén melyik független képviselő képviselje a függetleneket. Másképp megfogalmazva, a függetlenek politikai ellenfelei választhatnának ki egy olyan képviselőt, akinek a politikája a legközelebb áll a saját politikájukhoz. Ez botrány! Véleményem szerint a független képviselők képviselőit csak a független képviselők teljes közgyűléséből választással lehet kiválasztani. Ezért a javasolt módosítás ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Manapság egyre gyakoribbak a természeti katasztrófák, melyek következtében emberek minden vagyonukat és megélhetésüket elveszítik. Az árvízkárosultak különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen sokszor házuk teljes berendezése tönkremegy vagy megsemmisül. Az árvizekben a termőföldek is súlyos károkat szenvednek, melyek rendbetétele hatalmas összegeket emészt föl. Az árvízkárosultaknak sokszor nagy nehézségébe kerül ezt a pénzt előteremteni, vagy pedig egyáltalán nem képesek erre. Azért szavaztam az állásfoglalás mellett, mert fontos, hogy segítséget nyújtsunk a katasztrófák áldozatainak.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) , írásban. – (IT) Az Európai Parlament határozatot hozott a Parlament eljárási szabályzatának a Lisszaboni Szerződéshez való hozzáigazításáról. A Parlament eljárási szabályzatának az európai parlamenti képviselők által elfogadott módosításai között van néhány, mely a jogalkotási jogkörök erősítése, valamint új költségvetési eljárás bevezetése céljából 12 tagállamból érkező 18 új európai parlamenti képviselőről rendelkezik, a Parlamentet ezáltal egyenlő rangúvá téve a Tanáccsal. Az eljárási szabályzat módosításai a költségvetési szabályokat is figyelembe veszik, amennyiben a Parlament költségvetési ügyekben a Tanáccsal együttműködve fog döntéseket hozni. A módosítások különösen a jövőben a Parlament jóváhagyását igénylő jogalkotási aktussá váló hároméves pénzügyi kerettel, a parlamenti képviselők számára rendelkezésre bocsátott dokumentumokkal, az előzetes költségvetési tervezet vizsgálatával, a költségvetés módosításával, valamint a költségvetés végleges elfogadásával függnek össze.

Ezen túlmenően a véleményem szerint számottevő változtatások az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfeleléssel, az európai parlamenti képviselőknek a szerződések módosítására tett javaslati jogával, a Bizottság elnöke megválasztásának eljárásával, s mindenekelőtt a közös külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kinevezésére vonatkozó különrendelkezések eltörlésével kapcsolatosak. Remélem, hogy ezek a változtatások, figyelemmel arra az alapvető újításra, melyet az egész Unió számára képviselnek, rövidesen átvezetésre kerülnek a Szerződés szövegébe.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) , írásban. – (PT) Megszavaztam a hosszú tárgyalási szakaszt követően megszületett David Martin-jelentést, mely folyamatban az Európai Néppárt (PPE) Képviselőcsoport minden alkotmányügyi bizottsági tagja, köztük én is, részt vett. A jelentés a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a Parlament belső eljárási szabályzatában szükségessé vált változtatásokra összpontosít. A novemberi ülésszakon lezajlott első szavazás után, mely biztosította a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével közvetlenül összefüggő szükséges változtatásokat, a többi módosítás egy hosszabb gondolkodási időszak lehetővé tétele céljából elhalasztásra került. A PPE, melyhez a szociáldemokrata párt is tartozik, különböző kompromisszumos módosításokat jegyzett, melyek közül kiemelendő a Bizottság elnöke, a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az eurocsoport elnöke számára biztosított kérdések órája, a képviselők statútumának bevezetése, a szerződések és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felülvizsgálata. Mindazonáltal szeretném külön is kiemelni a jogalkotási folyamat során a parlamentek közötti együttműködésről szóló módosításokat, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti fennálló kapcsolatokat, valamint a COSAC-ba delegált parlamenti küldöttség összeállításának a kérdését – három olyan kérdéskör ez, melyre a PPE képviselőcsoport nemzeti parlamentekkel fennálló kapcsolatokért felelős alelnökeként különleges figyelmet kellett fordítanom.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) A Parlament ma szavaz a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a Parlament belső eljárási szabályzatában szükségessé vált változtatásokról. A novemberi ülésszakon lezajlott szavazás után a Szerződés hatálybalépésével nem közvetlenül összefüggő módosításokat erre az ülésszakra halasztották el. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja, melynek tagja vagyok, kötelezettségvállalásként 12, különböző kérdésekre vonatkozó módosítást jegyzett, ezek a következők: a Bizottság elnöke, valamint a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára biztosított kérdések órája, a Tanácshoz és a Bizottsághoz benyújtott írásbeli kérdések, a parlamentek közötti rendszeres együttműködés, a képviselők statútumának bevezetése, az Európai Ügyekkel Foglalkozó Bizottságok Konferenciájába történő delegálás, a szerződések felülvizsgálata, valamint a jogalkotási jogkör átruházása.

Megszavazom a dokumentum további módosításait, melyek közül ki szeretném emelni a jogalkotás értékelése során a szubszidiaritás és arányosság bevezetéséről, valamint a jogalkotási folyamat során az Európai Parlamentnek a nemzeti parlamentekkel fennálló kapcsolatairól szóló rendelkezést.

 
  
MPphoto
 
 

  Rafał Trzaskowski (PPE) , írásban. – (PL) A módosításoknak ez a második fordulója lezárja a Parlament eljárási szabályzatának a Lisszaboni Szerződés által bevezetett változtatásokhoz történő hosszú hozzáigazítási folyamatát. Jóllehet a ma megszavazott módosítások kisebb mértékben érintik a Szerződéssel összefüggő azon alapvető változtatásokat, melyek megerősítették a Parlamentnek a döntéshozatali folyamatban játszott szerepét, mégis számottevő módon egészítik ki az eljárási szabályzatot, és lehetővé teszik számunkra az új lehetőségek teljes fokú kihasználását. Mint minden ilyen, s főként az alapjogot érintő változtatás esetében, nagyon sok függ attól, hogy ezek miként kerülnek végrehajtásra.

Az ördög a részletekben rejlik, ezért olyan fontos, hogy ezt a folyamatot a legvégéig kövessük.

 
  
  

Jelentés: Sidonia Elżbieta Jędrzejewska (A7-0183/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) A 2011-es év egyik alapvető célkitűzése a technológiai kutatás-fejlesztési finanszírozás megtartása, előmozdítása és megszerzése lesz, illetve a keretprogram megfelelő finanszírozásának biztosítása, ezzel hozzájárulva a 2020-as európai stratégia teljesítéséhez.

A finanszírozási kérések száma arányosan nőtt a közösségi források megfelelő felhasználását biztosítani hivatott ellenőrző mechanizmusok számának növekedésével.

A belső bürokrácia és az egyre több szabály és adminisztratív eljárás létrehozása csökkenti a folyamatba vetett bizalmat. A kisebb szervezetek, például a kkv-k, a fejlett technológiával foglalkozó induló vállalkozások, a kisebb intézetek, egyetemek és kutatóközpontok különösen nehezen boldogulnak ebben a bonyolult rendszerben.

A kutatási forrásokhoz való hozzáférést könnyebbé kellene tenni. Ki kell fejleszteni a kölcsönös bizalmat minden érintett között. Ez előmozdítaná a kutatást és az innovációt, Európát vonzóbb munka- és életkörnyezetté téve.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) Az Európai Bizottság 2011-es költségvetési tervezete nem felel meg az Európára váró kihívásoknak. 142 milliárd eurónyi kötelezettségvállalás szerepel benne, ami Európa bruttó nemzeti jövedelmének 1,15%-a. A Bizottság a 2007-2013-as pénzügyi keretben meglévő programok mellett új prioritásokat is finanszírozna oly módon, hogy a meglévő programoktól és a szinte nullára csökkentett költségvetési tartalékból vonna el pénzt. Megfelelő pénzügyi források nélkül nem valósulhatnak meg megfelelően sem a 2020-as növekedési és foglalkoztatási célok, amelyek elvileg az Unió következő 10 évre szóló tervét jelentik, sem az éghajlatváltozás elleni harc. Nem elfogadható, hogy az új, iparosodott országokkal való együttműködést szolgáló eszközt a fejlesztési segélyektől elvont pénzből finanszírozzuk. Nem reális harmadával csökkenteni a közel-keleti békefolyamatot támogató európai pénzügyi segélyt. Ez nem komolyan vehető megközelítés. Nagyobb bátorságot vártunk a Bizottságtól. De az Európai Parlament még mindig várja a pénzügyi tervek félidei felülvizsgálatát, amire igen nagy szükség van. Ennek a kérdésnek a Tanáccsal folytatandó költségvetési tárgyalásokban kiemelt helyen kell szerepelnie. A Demokratikus Mozgalom parlamenti delegációja harcolni fog ezért.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Olle Ludvigsson és Marita Ulvskog (S&D) , írásban. – (SV) Mi, a svéd szociáldemokraták a 2011-es költségvetéssel kapcsolatos tárgyalási felhatalmazás mellett szavaztunk. Általánosságban egyetértünk a jelentésben megfogalmazott prioritásokkal. Úgy gondoljuk például, hogy fontos komoly erőforrásokat szánni a fiatalokra, a kutatásra, az innovációra és a környezetbarát technológiákra. Úgy gondoljuk továbbá, hogy nagyon fontos. hogy a növekedést és a foglalkoztatást célzó új, Európa 2020 stratégia megfelelő, a siker lehetőségét biztosító pénzügyi erőforrásokat kapjon.

Kiemelnénk azonban, hogy véleményünk szerint nem szükséges a közvetlen agrártámogatások növelése. Ellenezzük továbbá, hogy az EU hosszú távú piaci támogatást adjon a tej- és tejtermékiparnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A Parlamentnek az európai uniós költségvetésről folyó tárgyalásokban játszott szerepét nagyban növelte a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése. Most, a gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság idején az Európai Unió növekedését és versenyképességét szolgáló források létfontosságúak. Ezért aztán fontos, hogy emeljék az EU Szolidaritási Alapjának összegét, amennyiben azt a kormányok hatékonyan használják fel a válságnak a szegényebb régiókra gyakorolt hatása enyhítésére.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Emlékeztetnék arra, hogy a 2011-es költségvetési folyamat az első ilyen folyamat a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta, és ez vitathatatlanul nagyobb együttműködést és koordinációt igényel a költségvetési hatóság másik részével. Szeretném kiemelni az európai uniós stratégiai fejlesztési stratégia megfelelő finanszírozása körüli aggodalmakat és erőfeszítéseket, különösen a fiatalok és az innováció területén; ezenkívül pedig felhívnám a figyelmet az energiahatékonyságra, az éghajlatváltozás elleni harcra, valamint a foglalkoztatás és a nemek közötti egyenlőség előmozdítására. Úgy gondolom továbbá, hogy létfontosságú biztosítani a mezőgazdasági szektor fenntarthatóságát biztosító rendszerek életképességét. Itt különösen a tejiparra gondolok. A mostani válságban nagy nyomás nehezedik a tagállamok költségvetésére; ennek kapcsán megismételném, hogy az EU-ban az alapcélok, a társadalmi és gazdasági kohézió érdekében biztosítani kell a költségvetések fenntarthatóságát. Fontosnak tartom azonban, hogy a 2011-es költségvetési tervezet a kezdetektől megfeleljen az EU 2020 stratégia fő kezdeményezései által támasztott pénzügyi szükségleteknek. Ezek közé tartozik az „Innovatív Unió”, a „Mozgásban az ifjúság, az „Erőforrás-hatékony Európa”, az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” és az „Iparpolitika a globalizáció korában”.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A 2011-es költségvetési tervezetről szóló jelentés ellen szavaztunk, mert az egyáltalán nem felel meg az Európai Unió finanszírozásával kapcsolatos aktuális kihívásoknak; annak, hogy az euróövezet létrehozása súlyosbította a társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, és nem veszi figyelembe megfelelően a gazdasági és társadalmi kohézió elvét.

A válság miatt most még nagyobb szükség van egy olyan uniós költségvetésre, ami legalább megduplázza a forrásokat, hogy a költségvetésnek legalább a fele (az EU bruttó nemzeti termékének 2%-a alapján számolva) a termelő szektorba való beruházást és a tagállamok szociális rendszereinek támogatását szolgálja. Ez több, megfelelő jogokat biztosító munkahelyet teremtene, segítene a szegénység elleni harcban, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása érdekében csökkentené a régiók egyenlőtlenségét.

Másrészről azonban fontos az európai uniós társfinanszírozás emelése is a gyengébb gazdaságú országok esetében, különösen a szociális programok és a termelő beruházások terén.

Végezetül, komoly mértékben csökkenteni kell a katonai célokra szánt összegeket és meg kell változtatni a költségvetés fő céljait, hogy kiegyensúlyozott fejlődést és társadalmi haladást érhessünk el.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A 2011. évi költségvetési tervezet lesz az első a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta, és előkészítésében nagyobb mértékű együttműködésre és koordinációra van szükség a tárgyalások összes résztvevője között annak érdekében, hogy a folyamat során egyetértés szülessen a kiadások teljes összegéről. A júliusra tervezett háromoldalú egyeztetés során egyértelműen jelezni kell, hogy melyek lehetnek azok a pontok, amelyek tekintetében nagyobb konszenzusra van szükség. A fő figyelmet igénylő kérdések a következők: az európai stabilizációs mechanizmus költségvetési vonzatai, az EU 2020 stratégia és a fiatalokkal kapcsolatos programok.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) A 2011. évi költségvetésben sok erősen kifogásolható pont van. A menedékkérők EU-n belüli letelepítését is finanszírozó Európai Menekültügyi Alap költségvetése például növekszik, miközben az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) költségvetését csökkentik. A Palesztinának nyújtott pénzügyi segély szintén csökken, miközben a tagjelölt országoknak, például Törökországnak szánt összeg pedig komoly mértékben nő. Ezért a 2011-es költségvetésről szóló jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Képviselőcsoportunk, a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja nem ellenezte az előadó által a háromoldalú egyeztetésre javasolt prioritásokat. Részletesebb módosító javaslatokat is benyújtottunk a strukturális alapok „kizöldítéséről”, a vidékfejlesztésről és a mezőgazdasági politikáról. Nem túl meglepő módon mindet elvetették, de szeptemberben a sokkal részletesebb parlamenti első olvasat során újra be lehet majd terjeszteni őket. Más bizottságok zöldpárti európai parlamenti képviselői is csatlakoztak a bizottságaik nevében beadott ilyen javaslatokhoz. Ezeknek a java részét is leszavazták, mivel az előadó nem akarta túlzottan hosszúra nyújtani a szöveget.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) , írásban. – (PT) Az Európai Bizottság 2011-es költségvetési tervezettel kapcsolatos javaslatára reagáló parlamenti dokumentummal kapcsolatban egyetértek a képviselőcsoportom által megfogalmazott állásponttal. Úgy gondoljuk, hogy lehetetlen egyértelműen meghatározni a költségvetési tervezetnek a stratégia fő kezdeményezéseire gyakorolt hatását és több, jobb információra van szükség.

Örömmel látom, hogy a Bizottság tervezete szerint a jövő év egyik prioritása az ifjúsági program lenne, de csalódottan veszem tudomásul, hogy a finanszírozást csak jelképes mértékben növelték, pedig többet vártak ezektől a kezdeményezésektől. A legkülső régiókból származó képviselők mellett jómagam is támogattam egy módosítást, mert velük együtt úgy gondolom, hogy elfogadhatatlan, hogy a 2011-es költségvetésben kisebb összeg szerepeljen a távoli és elszigetelt fekvéssel kapcsolatos POSEI támogatási program neve mellett, különösen akkor, amikor az EU, valamint Kolumbia és Peru közötti megállapodás súlyos hatással lesz a banán-, a cukor- és a rumtermelésre. Ezzel felszólítjuk a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb készíttessen tanulmányt a helyzetnek az említett régiókra gyakorolt hatásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Róża Gräfin von Thun und Hohenstein (PPE) , írásban. – (PL) A 2011. évi költségvetési tervezetről szóló háromoldalú egyeztetésre szóló, az Európai Parlament mai plenáris ülésén elfogadott felhatalmazás a 2011-es költségvetéssel kapcsolatos tárgyalásokra hat prioritást jelöl ki. Ezek egyike a fiataloknak szóló programok, például a Mozgásban az ifjúság, az Élethosszig tartó tanulás, a Cselekvő ifjúság és az Erasmus Mundus. A általános megjegyzések 12. elemeként a jelentés rámutat, hogy az e programok költségvetési tervezetében szereplő előirányzat-emelések nem kielégítőek, a mostani nagyon magas végrehajtási arány (2007 és 2009 között minden évben 95-100%) ellenére sem. Örömmel veszem tudomásul, hogy az elfogadott szöveg ezen előirányzatok növelését kéri, hogy ezeket az ifjúsági programokat az európai civil társadalomban betöltött szerepük fontosságának megfelelő módon lehessen végrehajtani.

A gazdasági válság dacára, ami miatt a tagállamoknak komoly költségvetési korlátozásokat kellett bevezetniük, az Európai Unió tovább bővíti tevékenységi körét. Ezt azonban úgy kell végrehajtani, hogy a már meglévő programok megfelelő finanszírozást kapjanak. Jędrzejewska asszony jelentése erre felhívja a figyelmet, és véleményem szerint helyes döntés ezt a költségvetési tárgyalások során prioritásként kezelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI) , írásban. – (DE) Hölgyeim és uraim, a háromoldalú egyeztetésre szóló felhatalmazás nagy jelentőséggel bír az Európai Parlament számára, mivel ez határozza meg a Parlament tárgyalási álláspontját. A 2011-es költségvetést nagyban befolyásolja a válság és a recesszió, ami egyebek között az igen kis tartalékokból is látszik. Vannak azonban pozitív jelek is. Ezek egyike, hogy kiemelten kezelik majd az ifjúsági programokat. Ha az Európai Unió fenntartható módon akar kilábalni a válságból, ahhoz létfontosságú a fiatalokba fektetni, mivel ők jelentik a jövőt. Ezenkívül Európa gazdasági helyzetének ismeretében mindenképpen támogatnunk kell a társadalmilag kiegyensúlyozott európai uniós költségvetést célzó felhatalmazást, ami figyelembe veszi a versenyképességet is. Köszönöm.

 
  
  

Jelentés: Werner Langen (A7-0187/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) , írásban. – (IT) Ahogy azt a gazdasági és pénzügyi válság is bőségesen demonstrálta, a túlzott spekuláció megakadályozására a származékos ügyletek piacát jobban kell szabályozni és átláthatóbbá kell tenni. Különösen örülök az előadó azon javaslatának, hogy a központi ellenőrzés az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) kezébe kerüljön, és annak, hogy az előadó szerint a jövőbeni piaci infrastruktúra költségeit a piac résztvevőinek, nem pedig az adófizetőknek kellene állnia. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Ebben az állásfoglalásban az Európai Parlament a származékos ügyletek piacának szigorúbb felügyeletét kéri. Támogattam az állásfoglalást, mert fontosnak tartom, hogy a Parlament egyértelműen jelezze a Tanácsnak és a Bizottságnak, hogy jogalkotási intézkedésekre van szükség. A cél az, hogy egy egységes eljárás és felügyeleti szervek, illetve a tranzakciók egységes nyilvántartásának bevezetésével megelőzzük a túlzott spekulációt.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Kiváló német kollégám, Werner Langen származékos ügyletek piacáról szóló saját kezdeményezésű jelentése mellett szavaztam. A jelentés egyébként az Európai Bizottság ugyanezen témában született közleményére válaszul született. Támogatom a Bizottságnak a származékos ügyletek szabályozási rendszerének javítása terén indított kezdeményezését. Rendkívül fontos, hogy a létrehozandó Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) legyen az Európai Unión belüli elszámolóházak felügyeleti szerve, és így kulcsszerepet kapjon engedélyezésükben is.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy növelni kell a származékos ügyeletek (jövőbeli tranzakciók kereskedelme) piacának átláthatóságát, és ezt a piacot szigorúbban kell szabályozni. A származékos eszközök hasznosak lehetnek azáltal, hogy lehetővé teszik a kockázat áthelyezését a gazdaságon belül, de megfelelő átláthatóság és szabályozás hiányában a pénzügyi válság során csak rontottak a helyzeten. Üdvözlöm a Bizottságnak a derivatívák jobb szabályozására irányuló kezdeményezését, különösen a tőzsdén kívüli derivatívák esetében, mivel ez csökkentheti a pénzügyi piacok stabilitását fenyegető kockázatokat, és támogatom a derivatívákról szóló szerződések szabványosítását, a központi adattárolást és a szervezett kereskedési helyek létrehozását is.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Langen úr jelentése több, a származékos pénzügyi termékek átláthatóságának javítását célzó intézkedést javasol. A 2008-as pénzügyi válság kirobbanásának és annak ismeretében, hogy az ilyen termékek milyen sebezhetővé tették a piacokat, egyértelműen biztató lépés ez a nagyobb stabilitás és átláthatóság felé. Ezért a Langen-jelentés mellett szavaztam.

Ki kell azonban emelni egy másik kérdést is, ami a pénzügyről, a gazdasági válságról és a piacról szóló minden vita alapelve. A derivatíváktól és egyéb komplex pénzügyi termékektől függetlenül, a máig tartó súlyos negatív következményekkel járó 2008-as válság oka az volt, túl sokáig azt gondoltuk – tévesen – hogy a reálgazdaságot nem kell figyelembe venni. Ezért üdvözlök minden olyan intézkedést, ami a pénzügyi piacok, a bankok által árult termékek és a részvénypiac átláthatóságát szolgálja, de nem szabad elfelejtetnünk, hogy sürgősen újra kell gondolni a világpiacok alapját képező egész gazdasági rendszert. A döntésünknek a reálgazdaság megerősítését kell szolgálnia, hiszen ez a jólét és a tartós stabilitás egyetlen biztos forrása.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE) , írásban. – (IT) Először is szeretnék gratulálni kollégámnak és barátomnak, Langen úrnak a ma szavazásra kerülő jelentéstervezethez.

A pénzügyi és gazdasági válság világossá tette, milyen veszélyeket hordoznak bizonyos pénzügyi eszközök, amelyeket a piacok arcátlanul, mindenféle szabályozás vagy korlátozás nélkül használnak. Sok polgár és sok helyi hatóság esett áldozatul ezeknek a nagy kockázatú eszközöknek, köztük olasz hatóságok is, és most aggasztóan nagy költségvetési hiánnyal küzdenek.

Az ilyen sajnálatos helyzetek elkerülésére helyesnek, sőt, szükségesnek tartom a származékos ügyletek megfelelő szabályozását annak érdekében, hogy a piac stabilabb és biztonságosabb legyen, és a szolgáltatók és a fogyasztók tájékozott döntéseket hozhassanak. Az Európai Uniónak a múltbeli pénzügyi politikával való szakítást kell képviselnie, és határozott jelzéseket kell adnia, hogy az olyan eszközök, mint például a tőzsdén kívüli derivatívák a jövőben ne veszélyeztethessék az egész pénzpiacot.

Végezetül, támogatom a Langen úr által a ma elfogadott szövegben rögzített alapelveket, már csak azért is, mert a derivatívák nem csak a szektorban dolgozók előjogát képezik, hanem általános használatban vannak. Ezért a szigorúbb törvényi szabályozás nagyobb átláthatóságot garantál, lehetővé téve „a piaci szereplők számára a kockázatok megfelelő beárazását”.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) A származékos termékek piacának szigorúbb szabályozásakor figyelembe kell venni a vállalkozások speciális helyzetét, hiszen azoknak továbbra is biztosítaniuk kell, hogy pénzügyi és operatív kockázataikat kedvező feltételek mellett fedezhessék, és valamilyen módon a derivatívák használatával csökkenthessék.

A nem pénzügyi területen működő cégek ezen eszközökkel ellensúlyozzák az árfolyam- és kamatkockázatot és a nyersanyagok árváltozásának kockázatát. Ez a védelem, ami nem spekuláció, segített előmozdítani a stabilitást, valamint a foglalkoztatás és a beruházások növekedését.

A tervezett szabályozási intézkedéseknek azonban nem szabad az ilyen kockázatkezelés rovására mennie.

Véleményem szerint kivételekre és alacsonyabb tőkekövetelményekre van szükség a kétoldalú származékos ügyleteknél, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL) , írásban. – (EL) A jelentés ellen szavaztam, mert – habár vannak pozitív elemei, és igyekszik egyféle minimális korlátozás- és szabályrendszert felállítani – valójában nem jelent megoldást az alapproblémára. A gazdasági és pénzügyi instabilitás egyik fő oka a nem banki ügyletek fejlődése és terjedése – ide sorolhatók a kockázati felárak és egyéb pénzügyi származtatott termékek.

A pénzpiacok nemrégiben történt összeomlása és a görög kötvények elleni spekuláció nem csak arra világított rá, hogy a pénzügyi rendszereket szigorúan kell szabályozni, hanem arra is, hogy bizonyos tranzakciókat, például a kockázati felárakhoz kötődő tranzakciókat, be kell tiltani. Véleményem szerint nem lenne helyes és nem lenne elég csak a szabályozásra koncentrálni, mint ahogy azt a jelentés teszi, hiszen így nem megfelelő szemszögből látjuk a problémát és nem találhatunk megfelelő megoldást sem.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A származékos ügyeletek piacát, ahogy azt a mostani gazdasági, pénzügyi és társadalmi válság is mutatja, megfelelő hatékonysággal kell szabályozni, hogy az ilyen pénzügyi eszközök forgalmazása átláthatóbbá váljon. Ezeket a termékeket hatásosabban kell ellenőrizni, hogy kereskedelmük ne legyen káros hatással a piacra. A derivatívák sokfélesége és a befektetők védelmének szükségessége miatt én is támogatom a tájékoztatással kapcsolatos szigorúbb előírásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Támogatom az európai intézményeknek a származékos ügyeletek piacának lehető legnagyobb hatékonysága, biztonsága és egészséges működése érdekében történő beavatkozását, hiszen azok rendkívül fontosan a gazdasági fejlődés fenntarthatósága szempontjából, és egyetértek azzal is, hogy szabályozni és ellenőrizni kell az ilyen pénzügyi eszközök kereskedelmével kapcsolatos eljárásokat és tárgyalásokat is. A gazdasági és pénzügyi válság is nyilvánvalóvá tette, hogy a származékos ügyeletek piacának mérete, a világgazdaságra gyakorolt hatása és a kockázat növekedése miatt létfontosságú az átláthatóság biztosítása. Ez nem csak a piacok hathatós felügyelete érdekében szükséges, hanem a világos, tömör és teljes jelentéskészítési szabványok érdekében is. Az állami hitel-nemfizetési csereügyletek spekulációs célra való felhasználása több ország esetében a hozamfelárak indokolatlan növekedéséhez vezetett. Ez is mutatja, hogy a piacon átláthatóságra van szükség, és szigorítani kell a hitel-nemfizetési csereügyletek, különösen az államadóssággal kapcsolatos hitel-nemfizetési csereügyletek adásvételének feltételeit. Remélhetőleg a jövőbeni szabályozás nem csak átláthatóbbá teszi majd a derivatíva-piacokat, hanem átgondolt, következetes jogszabályi környezetet is teremt. Szeretném kiemelni, hogy a jövőbeni piaci infrastruktúrák költségeit nem az adófizetőknek, hanem a piaci szereplőknek kell viselniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Ahelyett, hogy a származékos ügyeletek piacának beszüntetését javasolná, a Parlament többsége csak az államadóssággal kapcsolatos hitel-nemfizetési csereügyletek (CDS-ek) spekulatív kereskedelmét tiltaná be. Arra kérik a Bizottságot, hogy fontolja meg a derivatívák esetében a maximális kockázat korlátozását, különösen a CDS-ek esetében, és erről kössön megállapodást nemzetközi partnereivel. Azonban a hallottak alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság csak szeptemberben tudja benyújtani a származékos ügyeletek piacával kapcsolatos javaslatát, és a Parlament a Tanáccsal egyenrangú félként fog majd arról tárgyalni.

Ez a rengeteg várakozás nagyon sajnálatos, hiszen közben drámai módon, tarthatatlan szintre emelkednek több euró-övezetbeli ország államadósságának kamatai, amiben nagy szerepe van a CDS-eknek is. Nem engedhetjük tovább az államadósságon alapuló értékpapírok spekulatív kereskedelmét.

A Parlament ma a CDS-ek betiltása mellett állt ki – hiszen ezek tisztán spekulatív tranzakciók, amik az adósság visszafizetésének esetleges elmaradásához kötődnek – de aztán végül csak hosszabb tartási időt kért az értékpapírok és derivatívák fedezetlen eladása esetére. Ezért mi támogattuk a pozitív javaslatokat, de ellenezzük az elmaradott álláspontot és a tőkepiacok szabályozásának hatalmas késedelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE) , írásban. – (FR) A származékos ügyletek piacáról szóló Langen-jelentés mellett szavaztam, mert az előadóhoz hasonlóan én is biztos vagyok benne, hogy ezt a szektort szabályozni kell, és a származékos ügyeletek piacán nagyobb átláthatóságra van szükség. Különösen támogatom a központiszerződőfél-klíringközpontok kötelező bevezetésének ötletét, amelyek a piaci szereplők közti derivatívatranzakciókat kezelnék. A pénzügyi műveletek szabványosítása és a klíringközpontok függetlenségének biztosítása nagyon komoly előrelépést jelentene.

A hamarosan a Bizottság, a Tanács és a Parlament együttműködésének köszönhetően bevezetendő szabályozási mechanizmusoknak nem szabad teljesen gúzsba kötniük a származékos ügyeletek piacát, amelynek fontos szerepe van a világ pénzügyi rendszereiben. Fontos megkülönböztetni, ahogy azt az előadó meg is tette, a vállalkozások tevékenységéhez szorosan kötődő kockázatok ellen védő származékos ügyleteket és azokat, amelyek kizárólag spekulatív céllal köttetnek. Csak az utóbbiak okoznak rendszerkockázatot és ezeket kell megfelelően ellenőrizni a mostani válság megismétlődésének elkerülése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A múltban a származékos pénzügyi termékek fontos szerepet játszottak a gazdaságban a kockázatelosztás terén. Az átláthatóság és a szabályozás hiánya miatt viszont a származékos ügyeletek piaca rendkívül káros hatásokat váltott ki a pénzügyi válság alatt. Az európai gazdaságoknak legtöbbet talán a CDS-ek (hitel-nemfizetési csereügyletek) ártottak az államadósság kamatainak emelésével. Ez az új szabályozás betiltja az ilyen ügyletekkel zajló spekulálást, mert az torzíthatja az államadósságok piacát. Rendkívül fontos, hogy megkülönböztessük a valós, meglévő kockázat kezelésére használt származékos ügyleteket a spekulatív származékos ügyletektől. Ezért szavaztam úgy, ahogy szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Örülök, hogy az állásfoglalásban benne maradtak a kulcsfontosságú bekezdések, nevezetesen a 33., 34., 35. és 36. bekezdés, és a K, S és X preambulumbekezdés. Ezért szavaztam mellette. Ha csak egy elbukott volna a külön szavazáskor, akkor mi, a Zöldek a jelentés ellen szavaztunk volna.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (S&D) , írásban. – A Langen-jelentés fő pontjai elfogadhatóak. A bizottságban zajlott vita alatt azonban sok szó esett a szektor veszélyeiről. Egyértelmű, hogy a származékos ügyletek nagyságrendje komoly kérdéseket vet fel arról, hogy hogyan szabályozzuk ezt a területet, ezért az átláthatóság és az összehangolt felügyeleti megközelítés nagyon fontos tényezők. Ugyanakkor nem szükséges azzal emelni a kereskedés költségeit, hogy ragaszkodunk az elszámolóházak alkalmazásához. Szerencsére Langen úr pontosan tudja, milyen korlátai vannak ennek a megközelítésnek: a tőzsdei tranzakciók költségei akár tízszer magasabbak lehetnek, mint más tranzakcióké. Azt is biztosítani kell, hogy az úgynevezett egyedi származtatott ügyletek, amelyek segítségével a vállalkozások ellensúlyozhatják a nyersanyagárak jövőbeni ingadozásait, zavaratlanul folytatódhassanak. Biztosítani kell a nemzetközi összeegyeztethetőséget is, különösen az USA-val, a legnagyobb piaccal.

 
  
  

Jelentés: Maria Badia i Cutchet (A7-0154/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Az internet gyors fejlődése a hálózatra csatlakozott, az interneten elérhető és cserélhető eszközök terjedéséhez vezet. Így a „tárgyak internete” jön létre, amibe a könyvektől az elektromos kisgépeken és az ételeken keresztül az autókig minden beletartozik. Ez a saját kezdeményezésű európai parlamenti jelentés az Európai Bizottság közleményére válaszul született, amiben 14 intézkedés szerepel annak biztosítására, hogy az EU vezető szerepet játsszon az egymással összekapcsolt tárgyak hálózatának fejlesztésében. A Parlament jelentése különös figyelmet szentel a magánélet tiszteletben tartásának, annak, hogy a tárgyak internete hogyan javíthatja az európai fogyasztók életminőségét, valamint a hozzáférhetőségnek és a diszkriminációmentességnek. Teljesen egyetértek ezekkel a prioritásokkal, ezért a saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Az információs és kommunikációs technológia (IKT) fejlődése a tudás területén az utóbbi húsz évben valóságos forradalmat hozott, főleg amiatt, hogy a nagyközönség egyre jobban megismerte az internetet és a világhálót.

Mostanra az emberiség tudása felkerült az internetre, az információcsere szempontjából a távolság már nem jelent akadályt; ennek a technológiának a végső beteljesülése az lehet, ha az új rádiófrekvenciás azonosító rendszert a termékeknél alkalmazzuk, hogy azok azonnal információt nyújthassanak a fogyasztóknak.

Támogatom az ezen új informatikai erőforrás etikai és társadalmi következményeinek vizsgálatát célzó tesztprojekteket, amelyek új munkahelyeket teremthetnek a jövőben, ezért támogatom Badia i Cutchet asszony jelentését.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) A Bizottság közleményének tartalmával általában egyetértek. Az új alkalmazások kifejlesztése és a „tárgyak internetének” működése, illetve a hatalmas hatás, amit ez az európai polgárok mindennapi életére és szokásaira gyakorolni fog, szoros kapcsolatban áll azzal, hogy mennyire bíznak az európai fogyasztók a rendszerben.

Kiemelten fontos olyan jogi és szabályozási keretek létrehozása, amelyek egyfelől védelmet nyújtanak az európai fogyasztóknak, másfelől pedig elősegítik a „tárgyak internetébe” való állami- és magánberuházásokat.

A „tárgyak internete” hatalmas gazdasági lehetőségeket rejt, hiszen lehetővé teszi a termelési folyamatok és az energiafogyasztás optimalizálását, és új munkahelyeket és szolgáltatásokat is teremthet egyre több európai polgár és vállalkozás számára.

Ha az EU valóban vezető pozíciót akar elfoglalni ezen a piacon, akkor proaktívnak kell lennie ezen a területen, előmozdítva a kutatást és a kísérleti projekteket.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Az internet gyors és megszakítás nélküli növekedése miatt mostanra körülbelül másfél milliárd ember fér hozzá az internethez számítógépén vagy mobiltelefonján keresztül. A következő lépés az összekapcsolt számítógépek hálózatának átalakítása az összekapcsolt tárgyak hálózatává – a tárgyak internetévé – a könyvek, autók, háztartási gépek és ételek hálózatra kapcsolásával. Egy hűtő például felismerhetné, hogy mikor járnak le a benne tárolt ételek. Ezek a technológiai fejlesztések segíthetnek teljesíteni a társadalom elvárásait, és elősegíthetik a további növekedést és innovációt, ami a gazdaság és a lakosság jóléte szempontjából is előnyös.

Ezt a folyamatot azonban részletes, konkrét szabályozással kell irányítani, ami lehetővé teszi, hogy a tárgyak internete biztonságos legyen és élvezze a polgárok bizalmát, elfogadását. Létfontosságú a magánélet és a személyes adatok teljes körű védelme. Megfelelő adatvédelmi intézkedéseket kell hozni az esetleges visszaélések és egyéb személyes adatokkal kapcsolatos kockázatok kiküszöbölésére. Ezért támogatom ezt a proaktív megközelítést; de azt nem szabad elfelejteni, hogy a tárgyak internete elsősorban az embereket szolgálja.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam. A tárgyak internetének fejlődése nagy növekedési és versenyképességi lehetőségeket rejt magában és nagy társadalmi változásokat hoz magával, komoly mértékben befolyásolva a polgárok viselkedését. Ezért üdvözlöm a Bizottság azon szándékát, hogy 2010-ben közleményt kíván kiadni a magánélet tiszteletben tartásáról és a bizalom szerepéről az információs társadalomban, mivel véleményem szerint kulcsfontosságú folyamatosan nyomon követni a személyes adatok védelméhez kötődő kérdéseket.

Ugyanilyen fontos a csipek kiiktatásához való jog műszaki és jogi aspektusairól szóló vita. Továbbá, mivel a tárgyak internete hatalmas változásokat fog okozni, létfontosságú, hogy lehetővé tegyük a technológiák régiónkénti egységes fejlődését, hogy ne jöjjenek létre még a mostaninál is nagyobb különbségek, és hogy megfelelő mértékben bevonjuk a folyamatba a kormányokat és elég figyelmet fordítsunk a legkülső régiókra.

Végül: fontosnak tartom a tárgyak internetére a hetedik keretprogram és a versenyképességi és innovációs keretprogram kísérleti projektjei keretében fordított európai uniós pénzkeret emelését és azt, hogy a szélessávú infrastruktúra fejlesztését, a szélessávú elérés terjesztését és az internetes roamingdíjak további csökkentését kiemelten kezeljük.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D) , írásban. – (RO) A tárgyak internetéről szóló jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondoltam, hogy a jelentés elfogadása felgyorsítja majd egy innovatív technológia Európai Unión belüli fejlesztését. Ez az európai vállalkozásoknak üzleti lehetőségeket jelent, előnyökkel szolgál az éghajlatváltozás elleni harc terén és az energia- és közlekedésirányítást is javítani fogja.

Árnyékelőadóként módosító javaslatokat is benyújtottam, amelyek elősegítik majd a személyes adatok védelmét, hogy azokat ne lehessen más célra használni, mint amire a vállalkozások megkapták őket. Ezért a jelentésben igen komoly, a polgárok alapvető jogait védő rendelkezések szerepelnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – (RO) A tárgyak internete a jövő egy eleme, ami a jelenben gyökerezik. Az, hogy ez harmonizált, hatékony módon, az összes polgár javát szolgálva működik-e, a nézőponttól függ. A technológiát a mindennapokba integráló új rendszert a fogyasztók magánélethez fűződő jogának szigorú betartásával kell megvalósítani. A Bizottságnak rendszeresen konzultálnia kell az adatvédelmi munkacsoporttal, nem csak akkor, amikor szükségesnek látja. Olyan eszközökről és technológiákról van itt szó, amelyek képesek egy tárgy helyét, tulajdonságát és azonosítóját továbbítani. A kikapcsolás lehetőségének biztosítása mellett ezeket a rendszereket csak az egyén kérésére, nem pedig sorozatgyártásban kell integrálni. Ugyanakkor a Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy amikor döntést hoznak a tárgyak internetéhez kötődő projektekről, mely hálózatot használják majd e tárgyak összekötésére. Jelenleg sok számítógépes támadás zajlik az interneten. Úgy gondolom, hogy a világháló erre a célra történő használata biztonsági kockázatot jelenthet, és komoly terhelést jelentene a jelenlegi hálózatra. A jelenlegi helyzetben megoldást jelenthet egy párhuzamos hálózat kifejlesztése a tárgyak összekötésére, mégpedig a digitális spektrum és a felszabaduló frekvenciák felhasználásával.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A tárgyak internetének létrehozását pártoló Badia i Cutchet-jelentés mellett szavaztam. Úgy gondolom, hogy az új információtechnológiák komoly előnyökkel járnak társadalmunk számára, de fontos biztosítanunk, hogy figyelembe vegyék az esetleges egészségügyi és környezeti hatásokat, valamint a magánélet védelmét is.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Az internet több millió ember mindennapi életének része, és ma pótolhatatlan szerepet játszik a kommunikációban, valamint az információ és a tudás átadásában. A tartalmak mennyiségének exponenciális növekedése az internetet sokoldalú, egyre több dologra használható eszközzé tette. Ugyanakkor azonban újfajta bűncselekmények terepe is lett, amelyek kihasználják az információk terjedésének sebességét és dematerializálódását, és azt, hogy a hálózat felhasználói hatalmas mennyiségű adathoz férhetnek hozzá.

Osztom az állásfoglalásban szereplő aggodalmakat az internet-hozzáférés politikai okokból történő korlátozásával kapcsolatban, és azzal is egyetértek, hogy a hálót biztonságosabbá kell tenni a gyerekek és kamaszok számára. Egyetértek azzal is, hogy a hálózat használatát és napi szintű kezelését a magánemberekre kell hagyni, de úgy gondolom, hogy a tagállamoknak is aktív szabályozó szerepet kell játszaniuk. Ennek a fő célja a visszaélések és a polgárok jogainak megsértésének megakadályozása kell, hogy legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Vitathatatlan, hogy milyen nagy hatással vannak az új technológiák a polgárok biztonságára és életminőségére, és ez azt is mutatja, hogy milyen előnyökkel és kockázatokkal járnak. A tárgyak internete is új előnyökkel járhat, amiket a lehetséges – ilyen nagy jelentőségű eszköz esetében elkerülhetetlen – kockázatok azonosítása mellett is ki lehet aknázni. Szeretném kiemelni a kutatás előmozdítására és a kísérleti projektekre alapuló megközelítést és az adódó lehetőségek kihasználását, különösen az energiatakarékosság, a termelési folyamatok, a munkahelyteremtés és a kihívások terén. Létfontosságú azonban, hogy az EU-ban legyen egy egységes rendszer, ami megerősíti a rendszer ellenőrzését szolgáló rendelkezéseket, a titoktartást, az adatbiztonságot, a személyes adatok etikus kezelését, bizalmas jellegét, gyűjtését és tárolását, valamint a fogyasztók tájékoztatását. A tárgyak internetének gyors fejlődése biztonságos, átlátható és multilaterális ellenőrzést és felügyeletet tesz szükségessé. Ennek fényében osztom a Bizottság biztonsággal, a személyes adatok védelmével és a polgárok magánéletének tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályait, és úgy gondolom, hogy a tárgyak internetét a magánélet és a személyes adatok védelmének egyidejű biztosításával kell szabályozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A tárgyak internete projekt az USA-ban 1999-ben indult. Egyre népszerűbb, és várhatóan a következő 10-15 évben a rádiófrekvenciás azonosítási (RFID) technológia segítségével forradalmasítani fogja a személyek és tárgyak, illetve a tárgyak és tárgyak közötti interakciót.

A tárgyak internetének fejlesztési folyamata sok innovációt és pozitív elemet hozhat a mindennapjainkba, de nagy bizonytalansággal is jár, mind elméleti, mind műszaki szinten, ami bizonyos aggodalmakra ad okot. Az RFID-technológia alapja az úgynevezett címke vagy tag; egy elektronikus eszköz, ami egy csipből és egy antennából áll. A néhány milliméteres csip adatokat tárol, fogad és küld – vezetékes kapcsolat nélkül. Ez sok kérdést vet fel többek közt a birtoklás, az irányítás és a magánélet területén.

A magánélet védelmével és az adatvédelemmel kapcsolatban az előadó „hisz annak fontosságában, hogy valamennyi alapvető jog védelmét garantálni kell a tárgyak internete fejlesztési folyamatában, nem csak a magánélet védelmét”, amit mi pozitív megközelítésnek tartunk. Súlyos aggályaink vannak azonban az adatok kezelésével kapcsolatban. Még nem világos, hogy merre kell továbblépnünk, ezért tartózkodtunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – Fontos, hogy az EU és más döntéshozók lépést tartsanak a technológia fejlődésével. A jelentés sok fontos témával foglalkozik, így például a magánélet védelmével és egészségügyi kérdésekkel is, és teljes mértékben támogatom az előadó felhívását, hogy az EU legyen proaktív ezen a területen.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az úgynevezett információs és kommunikációs technológiák (IKT) fontos szerepet játszottak a társadalmi fejlődés, a gazdasági növekedés, a kutatás, az innováció és a kreativitás előmozdításában az európai köz- és magánszervezetekben. Az internet utóbbi években lezajlott gyors átalakulása új problémákat vetett fel, és szükségessé tette, hogy az Európai Unió egységes rendszert dolgozzon ki a rendszer működését szabályozó meglévő rendelkezések megerősítésére, különösen a titoktartás, az adatbiztonság, az adatok etikus kezelése és magánjellegének tiszteletben tartása, valamint a személyes adatok és fogyasztói információk gyűjtése és tárolása terén. Ennek fényében létfontosságú, hogy a „tárgyak internetét” felügyelő hatóság tiszteletben tartsa a biztonságot és a felhasználók adatainak védelmét és magánéletét, hiszen csak ez a megközelítés hozhat előnyöket az EU polgárai számára. Ezért szavaztam úgy, ahogy szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az internetet most már másfél milliárd ember használja. A tárgyak internete egy fejlődő új hálózati technológia, ami egyféle ember-tárgy és tárgy-tárgy kommunikációt kíván megvalósítani. Így tárolhatók, fogadhatók és elküldhetők a termékekkel kapcsolatos információk. Félő azonban, hogy az új technológia előnyeinél nagyobbak lesznek a hátrányai. Biztosítani kell a magánélet védelmét és meg kell akadályozni a személyes adatokkal való visszaélést. Úgy tűnik azonban, hogy a jövőben a hálózati felhasználók még sebezhetőbbek lesznek, mint ma. A jelentés mellett szavaztam, mert a szerző által javasolt, a magánélet és a személyes adatok védelmét szolgáló intézkedések egyértelműen szükségesek.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) Az új technológiai fejlesztések és így a tárgyak internete esetén is mindig fontos a várható előnyök mellett kezelni az esetleges etikai problémákat és megvédeni a személyes jogokat. Ez a jelentés ezt szolgálja, ezért szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D) , írásban. – (LT) Az internet, aminek használata csak két évtizede terjedt el, olyan nélkülözhetetlenné vált a társadalom számára, mint a telefon vagy a rádió. Másfél milliárd ember használja az internetet, és ez néhány éven belül megduplázódik. A legújabb technológiák hamarosan lehetővé teszik, hogy ne csak számítógépek kapcsolódjanak az internetre, hanem autók, sőt, könyvek, élelmiszerek és más tárgyak is. Ha egy autó a netre van kötve, információt tud például küldeni a vezetőnek a keréknyomásról. A fejlett hűtők felismerhetik majd, ha egy termék lejárt. A jelentés mellett szavaztam, mert a tárgyak internete fel fogja élénkíteni a válság miatt pangó gazdaságot, és egyre több uniós polgár és vállalkozás számára segít új munkahelyeket és szolgáltatásokat teremteni. Ez lehetővé teszi azt is, hogy optimalizáljuk a gyártási folyamatokat és energiát takarítsunk meg, ami nagyon fontos az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Mi, a Zöldek határozottan támogattuk szocialista kollégánk, Maria Badia i Cutchet jelentését. Ez az internetes technológiák fontos új alkalmazása lesz. A tárgyak internete a következő 10-15 évben várhatóan a mindennapi élet részévé válik. RFID (rádiófrekvenciás azonosítási) technológiát használ az információk vezeték nélküli fogadására és küldésére. Egy apró csippel működik, ami sok információt képes tárolni a hozzá tartozó tárgyról vagy személyről. A mezőgazdasági és élelmiszer-ágazatban például az RFID jobb és gyorsabb termék-nyomonkövethetőséget biztosít, és tartalmi információkat is nyújthat, például a kémiai tulajdonságokról, gluténszintről stb. Már létezik ilyen felhasználása, van például olyan csip, ami valós időben ad információt a vezetőnek az autó keréknyomásáról. Ez az új technológia forradalmasítja és kiszélesíti a személyek és tárgyak közötti, illetve a tárgyak közötti interakciót. Az innovatív elem a tárgyak közötti kommunikáció. A leggyakrabban emlegetett gyakorlati példa a hűtőgép, ami, ha be van erre programozva, felismeri, ha egy termék közeledik lejárati idejéhez vagy elérte azt.

 
  
  

Jelentés: Francisco Sosa Wagner (A7-0185/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Alvaro, Jorgo Chatzimarkakis, Jürgen Creutzmann, Wolf Klinz, Silvana Koch-Mehrin, Britta Reimers és Michael Theurer (ALDE) , írásban. – (DE) A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni harc létfontosságú. Minden erőnkkel harcolnunk kell a gyermekpornográfia kommunikációs hálózatokon való jelenléte ellen. A gyermekekkel való szexuális visszaélések tartós és hathatós visszaszorítása politikai felelősség és a jogállamiság alapeleme is. A német szabaddemokrata párt európai parlamenti képviselői azon a véleményen vannak, hogy az ilyen illegális tartalmakat a lehető leghamarabb el kell távolítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) A saját kezdeményezésű jelentés mellett szavaztam, amelynek célja a Vilniusban szeptember 25. és 29. között rendezendő, az internet szabályozásáról szóló konferencia befolyásolása. A Parlament azt kéri a fórumtól, hogy munkájában növelje a fejlődő országok részvételét, és koordinálja munkáját a nemzeti és regionális fórumokkal. Ezenkívül felszólítja az EU-t, hogy dolgozzon ki stratégiát az internet szabályozásának alapvető aspektusaival kapcsolatban, és mozdítsa elő az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) reformját.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Sosa Wagner úrnak az internet etikus és biztonságos irányításáról szóló jelentését mindenképpen támogatnom kellett.

A kommunikáció időbeli és távolsági korlátait áthidaló eszköz hatalmas előnyökkel kecsegtet, ugyanakkor napi szinten veszélyeket is hordoz a gyermekek és az adatvédelem szempontjából. Mindenképpen biztosítani kell az információáramlás és a kommunikáció szabadságát, de annak biztos tudatában, hogy a leggyengébbek és a legérzékenyebb adatok megfelelő védelmet kapnak. Csak így maradhat az internet a pozitív társadalmi változások motorja és tarthatja tiszteletben az egyén méltóságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az internet globális köztulajdon, és egy bizonyos kormány sok kritikát kapott amiatt, ahogyan azt irányítja és ellenőrzi.

Az Európai Uniónak olyan stratégiát kell kifejlesztenie, amely tükrözi az internet szabályozásának alapvető aspektusaival kapcsolatos konszenzust, és amelyet a nemzetközi porondon és az Egyesült Államokkal zajló kétoldalú kapcsolatokban határozottan meg lehet védeni.

Támogatom az Európai Bizottságnak a jelenlegi, a magánszektor vezető szerepére épülő irányítási modell melletti álláspontját.

Úgy vélem továbbá, hogy nagyobb szerepet kell adni a fejlődő országoknak, különösen a részvételük finanszírozása útján.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) Az internet az utóbbi 20 évben hatalmas kihatással volt a társadalomra és a közéletre. Az EU ennek igen jó példája, mivel a világ lakosságának valamivel több mint 7%-át teszi ki, de itt él az internet-felhasználók közel 19%-a. Az internet szabályozása már jó ideje a törvényhozók egyik fő prioritása, hiszen fontos biztosítani, hogy a polgárok kihasználhassák az internet által nyújtott összes lehetőséget, miközben a nemkívánatos és illegális tartalmakat a lehető leghatásosabban kiszűrjük, megfelelő védelmet biztosítsunk a fogyasztók számára és igyekezzünk megoldani az internet globális világában jelentkező, területi joghatósággal kapcsolatos problémákat.

Teljesen egyetértek azzal a gondolattal, hogy az internet globális köztulajdon, aminek mindig védenie és tisztelnie kell a közérdeket. Létfontosságú, hogy az EU kidolgozza az internet szabályozásának alapelveit magában foglaló stratégiát, és támogatom a spanyol elnökség azon kezdeményezését, hogy kerüljön kidolgozásra az „Internet-felhasználók jogainak európai chartája”. Fontos, hogy lépéseket tegyünk az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) belső reformja felé, hogy annak szerkezete reprezentatívabb legyen és a nemzetközi közösség nagyobb ellenőrzést gyakorolhasson felette; ezenkívül átláthatóbbá és elszámoltathatóbbá is kellene válnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) Az internet szabályozásáról szóló jelentés mellett szavaztam, amely olyan érzékeny kérdésekkel foglalkozik, mint az alapvető jogok és szabadságok védelme, az internet-hozzáférés és -használat, és az internetes bűnözés. A spanyol elnökségnek az „Internet-felhasználók jogainak európai chartája” létrehozására és az ötödik alapvető szabadságjog (a hálózathoz való hozzáférés szabadsága) bevezetésére irányuló javaslata hatékonyabb eszközöket adhat az EU kezébe, amelyek lehetővé tennék a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban a nagyobb védelem nyújtását, és eközben a diszkriminációmentes hálózati hozzáférés biztosítását.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Olle Ludvigsson és Marita Ulvskog (S&D) , írásban. – (SV) Mi, a svéd szociáldemokraták tartózkodtunk a weboldalak blokkolásáról szóló rész megfogalmazásáról szóló szavazásnál. Úgy gondoljuk, hogy ezek az intézkedések bizonyos helyzetekben, például a gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmények esetében indokoltak lehetnek, de a szövegben szereplő, a weboldalak számítógépes bűnözés esetében történő blokkolására való hivatkozás túl általános volt ahhoz, hogy mellette szavazhassunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) Vitathatatlan tény, hogy az internet mostanra fontos szerepet játszik az emberek életében, nem csak a mindennapi életben, hanem a tömegmozgalmak, a politikai elgondolások és a kommunikációs stratégiák kapcsán is. Kimondhatjuk, hogy az internet pótolhatatlan társadalmi szerepet játszik, és ezt az Európai Unió tagállamai sem hagyhatják figyelmen kívül. Az internet szabályozásához való bővebb hozzáférést és beleszólást kellene követelniük, anélkül, hogy ezzel aláásnák a magánjellegű felhasználást és a hálózat mindennapi kezelését, mivel ez létfontosságúnak bizonyult az internet életerőssége és növekedése szempontjából. A tagállamok szerepe egyre nagyobb, a számítógépes bűnözéssel, valamint a felhasználók biztonságával és magánéletének védelmével kapcsolatos kérdések pedig egyre fontosabbak, csakúgy, mint az internethez való szabad hozzáférés és az ott történő szabad véleménynyilvánítás.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Mivel az internet egyre fontosabb szerepet játszik a polgárok és az intézmények mindennapi életében és sok ország irányításában is, és komoly hatással van a gazdasági, kulturális, társadalmi és emberi fejlődésre, az internet szabályozása az egész világ számára kiemelten fontos. Ezért aztán rendkívül fontos, hogy az Európai Unió megvédje az ezen a területen való aktív szerepvállalás lehetőségét, és megvédje ezt a köztulajdont, annak értékeit és elveit. Ennek fényében a jelentés mellett szavaztam, mivel az kiemeli a globális diverzitás határozottabb megjelenését az internet piacát irányító olyan szervezetekben, mint például az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) és az Internet Assigned Numbers Authority (IANA).

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Ez a jelentés az internet fontos szerepének köszönhetően született meg, hiszen az internet a demokratikus kezdeményezések, a politikai vita, a digitális alapismeretek megszerzése és a tudás terjesztése nélkülözhetetlen eszközévé vált. Az internet-hozzáférés alapvető jogokat biztosít, és egyben alapvető jogok meglététől is függ; ilyen a magánélet tisztelete, az adatvédelem, a szólás- és egyesülési szabadság, a sajtószabadság, a diszkriminációmentesség, az oktatás és a kulturális és nyelvi sokszínűség.

A jelentés rámutat tehát, hogy az intézményeknek és minden érintett félnek általánosságban felelőssége annak biztosítása, hogy mindenki gyakorolhassa az információs társadalomban való részvétel jogát.

A jelentés az internetes bűnözésnek az információs és kommunikációs technológiákat használó társadalmakra jelentett veszélyével is foglalkozik, külön kiemelve a terrorista cselekmények elkövetésére való felbujtás, a közösség elleni uszítás és a gyermekpornográfia terjedését. Ez veszélyt jelent a társadalomra, különösen a gyermekekre nézve, és a jelentés kiemeli, hogy „állami szervezetek szerepét is erősíteni kell egy átfogó stratégia meghatározásakor”. Végezetül, a jelentés aggályokat fogalmaz meg az ICANN szerkezetével kapcsolatban, mivel az aligha nevezhető reprezentatívnak, és nem ad sok ellenőrzési lehetőséget a nemzetközi közösség, így az EU számára sem.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – A jelentés felismeri az internetnek a kulturális sokféleség támogatásában és a demokratikus polgári szerepvállalás erősítésében játszott szerepét. A demokratikus értékek terjesztése érdekében fontos azonban, hogy a kormányok ne cenzúrázzák az internetet, ezért támogatom a 13. bekezdésben leírtakat.

 
  
MPphoto
 
 

  Iosif Matula (PPE) , írásban. – (RO) Az internet szabályozásáról szóló vita egyértelműen nagyon fontos, hiszen mára ez a kommunikációs eszköz sok országban az emberek munkájában és magánéletében nélkülözhetetlenné vált. Éppen ezért teljesen rövidlátó dolog az internettel kapcsolatos stratégiai döntéseket teljes egészében egy amerikai magáncégre hagyni.

A ma szavazásra került jelentés létfontosságú egy, a fogyasztókat is bevonó szabályozási modell létrehozása szempontjából. Úgy gondolom, hogy támogatni kell az egyetemek és az üzleti vállalkozások együttműködését, mind helyi, mind regionális, mind nemzeti szinten. Ugyanakkor be kell vonni a folyamatba az ázsiai szereplőket is, tekintettel a terület rendkívül gyors fejlődésére. Ezenkívül nagyon fontos, hogy sok figyelmet szenteljünk a felhasználók magánéletének védelme és a személyes adatok weboldalak általi rögzítése közötti egyensúly megtalálására – nem csak a közösségi oldalak népszerűségének növekedése miatt, hanem az internetes vásárlás terjedése miatt is. Az is rendkívül fontos, hogy az internet kiváló eszköz Európa kulturális örökségének és értékeinek megismertetésére, és az innováció egyik mozgatórugója, lehetővé téve, hogy felzárkózzunk a világ más régióihoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Egyetértek a jelentés preambulumbekezdéseiben foglaltakkal, miszerint az internet globális köztulajdon, amit a közös érdekek szerint kell szabályozni. A jelentés kiemeli az internetnek a politikai vitákban játszott szerepét. Ezen indokolt felvetések miatt szavaztam a szöveg ellen. Hogyan is beszélhetünk a közös érdekek tiszteletben tartásáról, majd javasolhatjuk a köz- és a magánszektor közös, a szabad versenyt nem korlátozó szabályozó szerepét? A szöveg javára írandó, hogy rámutat a közérdek fontosságára, de éppen annak ellentétét éri el. Az euroliberális dogmatizmus katasztrofális következményekkel járhat Európa számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az internet globális eszközzé vált, így szabályozásának figyelembe kell vennie a közös érdekeket. Az internet ma a demokratikus értékek világszerte történő terjesztésének egyik fő eszköze, és nélkülözhetetlen eszköz mindenféle gondolat népszerűsítésében, a politikai vitában és a tudás terjesztésében. Ezért létfontosságú, hogy az internet úgy fejlődjön, hogy az EU-n belül mindenki egyenlőbb feltételekkel férjen hozzá. Az is létfontosságú, hogy biztonságos legyen minden felhasználó, főleg a magukat megvédeni kevésbé képes gyerekek számára. Ha meg kívánjuk tartani az internetet, mint globális köztulajdont, akkor el kell kerülni, hogy egyetlen szervezet vagy szervezetcsoport irányítsa. Ezért szavaztam úgy, ahogy szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) Az internettel kapcsolatban egyfelől meg kell védeni a szólásszabadságot, másfelől fel kell lépni az internetes bűnözés és más visszaélések ellen. Nem szabad azonban a bűnüldözésre és a terrorizmus elleni harcra való hivatkozással olyan esetekben adatokat gyűjteni, amikor ezek megalapozott gyanúja nem áll fenn. Az internet új problémákat is szült, mint például a közösségi weboldalak vagy a Google Street View-hoz hasonló projektek kapcsán felvetődő adatvédelmi aggályok. Az internet ilyen új jelenségeihez kötődő problémákra a jelentés nem helyezett megfelelő hangsúlyt, ezért tartózkodtam a szavazásnál.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) Az internet globális köztulajdon, és a közérdeket szolgálva kell működnie. Külön internet-szabályozási infrastruktúrát kell létrehozni, ami megvédi a biztonságát, integritását és hitelességét és csökkenti a számítógépes támadások veszélyét. Az internet szabályozásának ügyében nyílt globális együttműködésre van szükség, meg kell fogalmazni az internet-felhasználók jogainak európai chartáját és be kell vezetni az EU-ban az ötödik alapjogot: az internethez való hozzáférést. Ezért szavaztam ma az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság internet-szabályozásról szóló jelentése mellett, amely kimondja, hogy az EU-nak olyan stratégiát kellene megalkotnia, amiben szerepel az internethez való hozzáférés, és ami megvédi az internet semlegességét, tiszteletben tartja a magánéletet és megfelelő adatvédelmet, szólásszabadságot és a kiskorúaknak védelmet biztosít. Különös hangsúlyt kell fektetni a lakosságnak a számítógépes támadásoknak leginkább kitett csoportjára, a kiskorúak lehető leghathatósabb védelme érdekében be kell vezetni a szükséges korlátozásokat és elő kell segíteni az illegális és káros internetes tartalmak elleni harc terén történő nemzetközi együttműködést.

 
  
MPphoto
 
 

  Fiorello Provera (EFD) , írásban. – (IT) Az internet a belső piac fejlődésének kulcsfontosságú eszközévé vált, a belső piac pedig az Európai Unió növekedésének és fejlődésének kulcsa. Az európai lakosság több mint 60%-ának már van internet-hozzáférése. Szükségesnek tűnik tehát, hogy az Unió az internet szabályozásáról szóló vita főszereplőjévé váljon, ezzel garantálva, hogy ez a személyes és üzleti kapcsolatokban létfontosságúvá vált szolgáltatás megfelelően tükrözze az Unió értékeit, például a fogyasztók és a kiskorúak védelmét. Ezért támogatom Sosa Wagner úr jelentésének tartalmát és javaslatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (S&D) , írásban. – (ES) Először is, gratulálok az előadónak a kiválóan időzített jelentéséhez; közeledik ugyanis az Internetirányítási Fórum (IGF) következő ülése, ami most először az EU-ban zajlik majd.

Az EU az IGF létrehozása óta annak résztvevője, de az, hogy a legközelebbi ülés Vilniusban lesz, még jelentősebbé teszi a részvételünket. Az IGF öt éve jött létre, és a tuniszi menetrend szerint most kell döntést hozni arról, hogy folytatódjon-e a munkája. Az EU küldöttsége már Sarm el-Sejkben jelezte, hogy egységes álláspontja, hogy az IGF maradjon fenn jelenlegi formájában, mert az internet szabályozásában résztvevők közti nyílt párbeszéd színtereként fontos szerepet játszik.

A vilniusi vita során is ennek kell maradnia az álláspontunknak. A többi kérdéssel, így az ICANN jövőjével kapcsolatban is, ami biztosan fontos eleme lesz a fórum későbbi vitáinak, Sosa Wagner úr jelentése egyértelművé teszi, hogy az európai intézmények képviselői milyen közös álláspontot fognak képviselni az IGF-ben.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – A jelentés végszavazásán nemmel szavaztam, mert a szövegben szerepel a kormányoknak az internet szabályozásába való beleavatkozása, ami nem felel meg a Zöldek álláspontjának.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexandra Thein (ALDE) , írásban. – (DE) A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni harc létfontosságú. Mindent meg kell tennünk azért, hogy az interneten ne legyen gyermekpornográfia. A gyermekekkel való szexuális visszaélések tartós és hathatós megakadályozása politikai felelősség és a jogállamiság alapkövetelménye. Az Európai Parlament német szociáldemokrata párti képviselői úgy gondolják, hogy az ilyen típusú illegális tartalmakat a lehető leghamarabb törölni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D) , írásban. – A Sosa Wagner-jelentés mellett szavaztam, mivel az EU-nak határozott vezető szerepet kell játszania a nemzetközi porondon az internet szabályozásának minden területén. Ez a jelentés megerősíti az EU azon álláspontját, hogy biztosítani kell a globális internet biztonságosságát és stabilitását, az emberi jogok tiszteletét, a szólásszabadságot, a magánélet és a személyes adatok védelmét, és támogatni kell a kulturális és nyelvi sokféleséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL) , írásban. – (FR) Az internet szabályozásáról szóló jelentés mellett szavaztam, de tartózkodtam azzal a bekezdéssel kapcsolatban, ami szerint kiemelten kell kezelni a szellemi tulajdonjogok birtokosainak védelmét, egy szintre helyezve őket a fogyasztókkal.

Az internet helyes szabályozása valójában azt jelenti, hogy minden eszközhöz, így a kulturális értékekhez is egyenlő hozzáférést kell biztosítani a digitális környezetben, de ez nem történhet a létrehozók, a szerzők kárára. Ezeket a jogokat nem lehet pusztán szellemi tulajdonjogként kezelni; a szerzőknek meg kell adni a lehetőséget, hogy eldöntsék, az emberek hogyan férhessenek hozzá a műveikhez.

Ezenkívül a felhasználók magánéletének tiszteletben tartását és a kreativitást is garantálni kell.

Ezért létfontosságú, hogy megtaláljuk a felhasználók és a szerzők jogainak biztosítása közötti megfelelő egyensúlyt, hogy sem a fogyasztók, a polgárok tájékozottsága, sem pedig a szerzők érdeke ne sérüljön.

 
  
  

Jelentés: Hermann Winkler (A7-0143/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) Bár az állásfoglalás mellett tettem le a voksomat, meg kell említenem egyes régiók, különösen a legkülső régiók besorolását az innovációhoz való hozzáférést illetően. A kritikus tömeg hiányával kapcsolatos nehézségeket figyelembe kell venni, hogy bátorítsák e régiókban a lehetőségek jobb kihasználását az olyan területeken, mint a kutatás és az innováció. A legkülső régiók egyedülálló földrajzi és éghajlati jellemzői sajátos előnyöket kínálnak egyedi tevékenységek kidolgozására a biodiverzitás, a tengeri erőforrások, az éghajlatváltozás, a megújuló energia, a víz, a környezet, a természeti erőforrások, az egészségügy és az új technológiák terén.

A természeti erőforrásokat és különösen a biodiverzitást illetően a legkülső régiók privilegizált hozzáférést biztosítanak az európai kutatás számára az egyedülálló biodiverzitással és mezőgazdasággal megáldott trópusi ökoszisztémákhoz. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatást az Európai Kutatási Térség mint „természetes laboratórium” keretében végezzék. Ezek jó terepet kínálnak a kísérletezésre is. A több régió előtt is álló lehetőségek és a beléjük fektetett erőfeszítések ellenére sok régió továbbra is másoknál nagyobb nehézségekkel szembesül az olyan tényezők javítása terén, amelyek a lisszaboni stratégiával összhangban hozzájárulnak a versenyképességhez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, különösen a kutatás és fejlesztés összefüggésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) , írásban. – (IT) Elnök úr, támogatom Winkler úr álláspontját az innovációt előmozdító uniós politika felülvizsgálatáról, amely mellett szavazatomat is leadtam. Különösen egyetértek azzal a törekvéssel, hogy egy olyan széles körű stratégiát biztosítsunk, amely nem csupán a technológiai innovációval, hanem az igazgatási, szervezeti és szociális innovációval is foglalkozik. E célból döntő fontosságúnak tartom, hogy bevonjuk a pénzügyi világot és a kis- és középvállalkozásokat is az innovációt előmozdító intézkedések meghatározásába, és ugyanilyen fontos, hogy regionális szinten is figyelmet fordítsunk a politikai és gazdasági célokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Ez a saját kezdeményezésű jelentés az innovációs politika terén hozott közösségi intézkedéseket tekinti át, és számos prioritást állapít meg az új innovációs politika meghatározására. E között szerepel az is, hogy a Parlament nem csupán a technológiai szempontokra kívánja korlátozni az innovációt, hanem azt szeretné, ha az kiterjedne az igazgatási, szervezeti és szociális innovációra is. Hangsúlyozza az olyan új innovációs mutatók kidolgozásának szükségességét is, amelyek jobban igazodnak az egyre inkább a tudáson alapuló gazdasághoz. Végül pedig fontos szempontnak tartom, hogy a jelentés támogatja a kutatási és innovációs keretprogramok és a strukturális alapok közötti szinergiahatások javítását. Mivel teljes mértékben egyetértek a jelentés által képviselt irányvonallal, támogattam elfogadását a szavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE) , írásban. – (FR) Német kollégám, Hermann Winkler saját kezdeményezésű jelentésére szavaztam, amelyet „A Közösség innovációs politikájának felülvizsgálata a változó világban” című bizottsági közleményt követően készítettek el. Az innováció kulcsfontosságú tényező abban, hogy sikeresen választ adjunk az Unió előtt jelenleg álló nagy társadalmi és környezeti kihívásokra, és hogy az Unió elérje stratégiai politikai célkitűzéseit. Anélkül, hogy felgyorsítanánk a fejlesztést, és általánosan alkalmaznánk a megfelelő, tartós és hatékony energiatechnológiákat, 2020-ig nem fogjuk elérni energiaügyi és éghajlati célkitűzéseinket. Támogatom az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszéd erősítését. A költségvetési szempontokat illetően a merev állami finanszírozás szintjén sokkal inkább közösségi alapúvá kell tennünk az innovációs politikát.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Támogattam e jelentést. A tudományos kutatás és az innováció kulcsszereppel bír abban, hogy sikeresen álljunk helyt az EU előtt jelenleg álló nagy társadalmi és környezeti kihívásokkal szemben, és megvalósítsuk az Unió stratégiai céljait a versenyképesség, az éghajlatváltozás, a foglalkoztatás, a demográfiai változás és több más területen. Hogy versenyképes maradjon, az EU-nak a fenntartható technológiákba kell befektetnie, biztosítva, hogy azok megkapják a szükséges forrásokat. Eddig Európa nagy elmaradásban volt a tudományos kutatás és az innováció terén, mivel ez a terület nagyon szétaprózódott, és eltérések vannak a tudományos kutatás és innováció, valamint a piacorientált hasznosítás között. Úgy vélem, hogy az Európai Bizottság jövőbeli innovációs tervének rendeznie kell a tudományos kutatás és innováció magánszektor általi finanszírozásának kérdéseit, ami lehetővé tenné a vállalatok számára innovatív termékek és szolgáltatások létrehozását, és azok piaci adaptálását.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD) , írásban. – (IT) Foglalkozzon termékekkel vagy folyamatokkal, legyen radikális vagy fokozatos, napjainkban az innováció a mozgatórugója a hatékonyságra és fenntarthatóságra törekvő legújabb gazdasági és üzleti rendszerek versenyképességének. Ezért támogatni kell az egyes innovatív intézkedések és felfedezések alapját képező kutatást, különösen, ha az sikeresen viszi közel egymáshoz a kis- és középvállalkozásokat és az új technológia világát.

Ezért csak támogatni tudom Winkler úr saját kezdeményezésű jelentését, amely egy harmadik szereplőt vezet be a tudásháromszög lezárása érdekében, nevezetesen a fogyasztókat. Referenciapontokra van szükségünk a napjainkban tapasztalható állandó változások közepette. Ezért fontos, hogy a gazdasági és társadalmi rendszerek növekedése és versenyképessége mindig emberi léptékű maradjon.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) , írásban. – (RO) Jelenleg az Európai Unió költségvetésének kevesebb mint 1%-át fordítják innovációra. Ez az aktuális helyzet akkor, amikor Európa felismerte, hogy a jövő a kutatás, az innováció és az oktatás tudásháromszögében rejlik. Az Európai Parlament követelése, hogy növeljék az innovációra kiutalt források arányát, teljesen indokolt a jelenlegi körülmények között. Közeledik az idő, amikor a 2014–2020-as pénzügyi előrejelzéseket tekintjük át, és akkor ezt a kérést figyelembe kell venni. Az európai gazdaság fenntartható gazdasággá való átalakításának versenyképesebbé kell tennie az európai vállalatokat, és új lehetőségeket kell kibontakoztatnia a nemzetgazdaságok számára az Európa előtt álló gazdasági és ökológiai kihívások eredményeképp.

Ráadásul, különös tekintettel a pénzügyi válságra és a hitelszűkére, döntő fontosságú a vállalatok innovációs kapacitása szempontjából, hogy több forrást bocsássanak rendelkezésükre mind uniós, mind pedig nemzeti szinten, és megfelelő pénzügyi eszközöket kell létrehozni. A rengeteg célkitűzés és számos egyedi uniós kezdeményezés között megosztott erőforrások eddig nem vezettek kielégítő eredményre. A forrásokat azokra a területekre kell irányítani, ahol a legnagyobb a bumeránghatás. A fő kritériumként itt az Európa számára teremtett hozzáadott értéket kell megnevezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE) , írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam. Először is szeretnék gratulálni az előadónak, Winkler úrnak, a kiváló munkájához.

Az innováció és a kutatás, ahogy az oktatás és képzés is, olyan kulcselemek, amelyek lehetővé teszik, hogy Európa valóban versenybe szállhasson az egyre inkább technológiailag versengő világban. Eddig azonban az EU költségvetésének csak 1%-át rendelték ehhez a szektorhoz, amely nem elég ahhoz, hogy kezelni lehessen azokat a nehéz kihívásokat, amelyekkel Európának szembe kell néznie. Itt az ideje, hogy az Európai Unió többet fektessen a kutatásba és innovációba. Hiszem, hogy le tudjuk birkózni a válságot, és ennek egyik módja, hogy több forrást bocsátunk rendelkezésre.

Fontosnak tartom, hogy ösztönzőket nyújtsunk, és bátorítsuk a magánbefektetéseket a technológiai innováció terén, mivel csak kutatásokkal tudunk olyan versenyképes piacot létrehozni, amely képes ellenállni az egyre nagyobb számú vállalatáttelepítésnek. Végül pedig támogatom azokat a terveket, amelyek célja, hogy „a felhasználókra szabott pénzügyi eszközöket teremtsenek”, és csökkentik a kis- és középvállalkozások előtt álló bürokratikus akadályokat, aminek ösztönöznie kell a határozott technológiai innovációt.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Az innovációnak kezelnie kell az előttünk álló nagy társadalmi problémákat, egyesítve valamennyi érintettet.

Elengedhetetlen, hogy a tudásba és olyan reformokba fektessünk be, amelyek elősegítik a technológiai fejlődést, a kutatást, az innovációt, az oktatást és képzést a közép- és hosszú távú felvirágzás, növekedés és foglalkoztatás előmozdítása érdekében.

Az új kihívások elleni küzdelem innovatív megközelítéseket követel meg az új technológiák bevezetése kapcsán, ahogy innovatív megközelítésre van szükség a szociális kérdések terén is szervezeti szinten.

Kérem, hogy fokozzuk az erőfeszítéseket, hogy a technológiai innovációtól eljussunk a társadalmi innovációhoz – a közszolgáltatásokban és a különböző régiókban megvalósuló innovációhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) , írásban. – (IT) A tudáson és innovációs gazdaságon alapuló intelligens növekedés konkrét intézkedéseket igényel a szupranacionális és nemzeti intézmények részéről.

A kutatási szektorban működő vállalkozásokat támogató megerősített politikákhoz olyan politikáknak kell kapcsolódniuk, amelyek ösztönzik az új kísérletekkel kapcsolatos befektetéseket, törekedve többek között annak biztosítására, hogy képzett munkavállalók álljanak készen az európai munkaerőpiacon folyó versenyre. Azzal egyidejűleg, hogy több kutatási befektetést kérünk az országoktól, egy olyan európai szabályozási keretet kell kínálnunk nekik, amely általános és egyedi is, és amely közös, koordinált fejlesztési iránymutatásokat és eszközöket tartalmaz annak nyomon követésére, hogy a finanszírozás a kívánt eredményt éri-e el.

A gyakornoki, képzési és szakképzési programok európai szintű szabályozását javaslom és támogatom, amelyeket néhány ország már beépített oktatási rendszerébe, ahogy javaslom és támogatom a „jogok és kötelességek” rendszerét is az oktatás terén. Ha azonban a GDP 3%-át kívánjuk fordítani a kutatás finanszírozására, több garanciát kell nyújtanunk a felsőoktatás világa számára például az egyetemi előadók felsőoktatási eredményessége tekintetében, és meg kell akadályoznunk az erőforrások elaprózását, ami az elmúlt években az amúgy is korlátozott források helytelen és aránytalan felhasználásához és nem kielégítő eredményekhez vezetett.

Végül pedig egyetértek azzal, hogy dolgoznunk kell egy egységes szabadalmi bírósági rendszer létrehozásán, hogy szupranacionális szinten egységesítsük a jogokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) , írásban. – (RO) Az innovációnak különösen fontos szerepe van a modern társadalomban. Az innováción alapuló társadalom képes elkerülni a lehetséges válságokat, legyenek azok társadalmi-gazdasági vagy természeti válságok. Következésképpen létfontosságú az innovációs politika számára, hogy képes legyen elősegíteni a társadalom fejlődését, és ne hagyja, hogy az különböző bürokratikus időhúzás miatt stagnáljon. Ahogy Winkler úr is részletezi jelentésében, az innovációnak figyelembe kell vennie az általa teremtett társadalmi értéket is. Úgy vélem, a 21. század innovációjának mérlegelnie kell azt a hatást is, amit az egyénre és általában a társadalomra gyakorol. Az olyan innovációknak, mint például a „tárgyak internete”, figyelembe kell venniük és tiszteletben kell tartaniuk a magánélethez való jogot és az egyének személyes adatainak védelmét. Az európai társadalom nem válhat a „Nagy Testvér” társadalmává. Éppen ellenkezőleg, az elért innovációnak elő kell segítenie az emberek szabad kommunikációját a nyílt társadalomban. A technológiai és társadalmi innováció közreműködése képezi lényegében fejlődésünk alapját. Éppen ezért kérem a Bizottságot, hogy a lehető legnagyobb elszámoltathatósággal kezelje ezt a kérdést, és mutassa be elképzeléseit, amelynek alapján egy innovációs cselekvési tervet vázol fel a jövőre nézve.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A tudás és innováció jelentősége egyre nyilvánvalóbbá vált a politikai programokban és a politikai zsargonban, és ma már kevesen vannak, akik kétségbe vonnák az e területen végzett befektetések jelentőségét és annak szükségességét, hogy összekapcsoljuk a tudást, az innovációt, a vállalkozásokat és a munkahelyeket.

A koncepció körül kialakult egyhangú vélemény kockázata azonban az, hogy az tartalmilag üressé válik, ahogy ez megtörtént más vesszőparipákkal is, mint amilyen a környezet, a gazdasági fenntarthatóság és a vállalkozói szellem támogatása. E témákkal vannak teli a választási kiáltványok és programok, és szinte mindig úgy végzik, hogy elveszítik minden megkülönböztető jegyüket, ami valaha is volt nekik, és a tények puszta kinyilatkoztatása szintjén maradnak. E tekintetben a kormányok által bizonyos pontokon tett komoly erőfeszítések ellenére fel kell hívnom a figyelmet arra a negatív technológiai populizmusra, amelyben a portugál miniszterelnök láthatóan szenved. Jobb lenne a nyilatkozatok helyett inkább a tartalomra összpontosítani, a munkakörülmények és a tudományos eredmények javítására törekedni, és nem feledkezni meg arról, hogy a versenyképességi erőfeszítésekhez ugyan szükségesek az ambiciózus célok, de reális megközelítést is igényelnek.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) Mára egyetemesen elfogadott, hogy az innováció létfontosságú a gazdasági és társadalmi fejlődés fenntarthatóságának és az európai integrációnak a sikeréhez. Az innováció fontossága, amelyet mindig össze kell kapcsolni a kutatással és az oktatással, még nyilvánvalóbbá vált a fejlődés globális és emberi léptékben is egyre gyorsabb ütemével szembesülve. Ennek fényében támogatom az EU innovációs politikájának felülvizsgálatáról szóló jelentést, hangsúlyozva annak sürgető szükségességét, hogy az EU-nak a források kiegyenlítő hatására kell koncentrálnia erőfeszítését ezen a területen. Arra is szeretnék rámutatni, hogy milyen fontosak a magánszektor számára nyújtott ösztönzők és az átfogó, különböző területeket felölelő stratégia az európai innovációs politika mint prioritás megvalósításában.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) Egyetértünk a jelentés néhány szempontjával, bár magának a jelentésnek a megfogalmazási módja nem mindig a legfontosabb kérdésekre összpontosít. Például egyetértünk azzal, hogy az innováció csupán egyike azoknak az elemeknek, amelyek az előttünk jelenleg álló társadalmi és globális szintű kihívások leküzdéséhez szükségesek, és hogy vannak más területek is, amelyek ugyanilyen fontosak a társadalom számára.

Azonban az úgynevezett „Európa 2020” stratégiában szereplő egyes területekhez, például az üzleti tevékenységhez, a foglalkoztatáshoz, a demográfiai változáshoz és a befogadó társadalomhoz rendelt prioritás olyan, hogy a dokumentum és a változó világban szükséges innováció elemzése messze elmarad attól, ami a valós gazdasági és társadalmi kohézióhoz, a termelékenység növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez és a bérszintek helyreállításához szükséges a tagállamokban, amelyekről mind úgy véljük, hogy döntő fontosságúak. Ezért tartózkodtunk a szavazás során.

„A Közösség innovációs politikájának felülvizsgálata a változó világban” című, 2009. szeptember 2-i közleményben az Európai Bizottság felvázolja az EU innovációs politikája terén 2005 óta bekövetkezett fejleményeket. Mostanra várható, hogy a hamarosan bemutatásra kerülő innovációs cselekvési terv bizonyos szempontjait újra előveszik és megvalósítják.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D) , írásban. – (PL) Az Európai Unió innovációs politikája előtt álló kihívásokról szóló jelentés egy nagyon jó dokumentum, amely felveti a legfontosabb kérdéseket a témában. Az S&D képviselőcsoportban ülő kollégáimmal együtt jóváhagyom a jelentést, a 46. módosítást is, amely felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat erőfeszítéseik koordinálására, hogy megállapodást érjenek el a közösségi szabadalomról és az egységes szabadalmi bíróság rendszeréről. Ez az ügy már évek óta húzódik, és évek óta ugyanazokat az érveket ismételgetik a közös szabadalom mellett, ugyanazokkal a vitatott kérdésekkel együtt (például hogy hány nyelvre kell lefordítani az európai szabadalmakat). A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta néhány jogi kérdés már tisztázódott. Két rendeletet fogunk elfogadni: egyet magáról a szabadalomról, a másikat pedig a nyelvi rendszerről.

Mindezeken túl azonban ott van a szabadalmi bírósági rendszer kérdése, amelynek létrehozásához szabályozni kell az Európai Unió és az Európai Szabadalmi Hivatal közötti viszonyt, mégpedig úgy, hogy az összhangban legyen az uniós intézmények, köztük az Európai Parlament hatásköreivel. Anélkül, hogy belemennék a szabadalmi rendszer részleteibe, amelyről kétségtelenül számos vitát fogunk folytatni, szeretném hangsúlyozni, hogy e kérdés az egyik legfontosabb kihívás az Európai Parlament jelenlegi jogalkotási ciklusában. Ezért véleményem szerint minden lépésnél fel kell szólítanunk a többi intézményt, hogy kezdjék meg az építő jellegű együttműködést ezen a területen, ahogy azt éppen Winkler úr jelentése is megtette.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – A Winkler-jelentés számos fontos kérdéssel foglalkozik, többek között az ökológiai innovációval és a környezetbarát vállalkozásokkal. A bolygónk előtt álló kihívások fényében nyilvánvaló, hogy létfontosságú az innováció ezen a területen. Hazám, Skócia több szempontból is élen jár az ökológiai innovációban, különösen a megújuló energia terén. A skót kormány létrehozta a 10 millió fontos Saltire-díjat, amelynek célja az innováció ösztönzése az árapály- és hullámenergia terén, ami kiválóan illeszkedik az EU átfogóbb erőfeszítéseibe, nevezetesen hogy megfelelő politikát folytasson egy változó világban.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD) , írásban. – (LT) A befektetésekért folyó globális verseny eredményeképpen nem csak a termelőlétesítmények, hanem az azokhoz kapcsolódó kutatási és fejlesztési kapacitások is egyre inkább áttelepülnek harmadik országokba. E tendencia alapvető fenyegetést jelent Európa mint ipari helyszín számára. Ez ellen az innovatív potenciál elkötelezett támogatásán keresztül fel kell lépni, mielőtt a trend visszafordíthatatlanná válik. A Bizottság szerint jelenleg az EU költségvetésének kevesebb mint 1%-át költik az innovációval kapcsolatos intézkedésekre. Az előttünk álló társadalmi kihívásokhoz mérten ez nem elégséges. Ezért egyetértek azokkal a felhívásokkal, hogy növelni kell az EU innovációs költségvetését. Ennek tükröződnie kell a 2014–2020-as pénzügyi tervvel kapcsolatos tervezési folyamatban is. Emellett, különösen a pénzügyi válság és a hitelszűke fényében döntő jelentőségű a vállalatok innovatív kapacitása számára, hogy több forrást kapjanak uniós és nemzeti szinten is, és a felhasználóik igényeire szabott pénzügyi eszközöket kell létrehozni. Annak érdekében, hogy az innovációs politika hatékonyabbá váljon, a különböző támogatási eszközöket jobban össze kell hangolni és megfelelően össze kell kapcsolni egy karcsúsított irányítási struktúra keretében; másképp megfogalmazva, célzottabb pénzügyi támogatásra van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) , írásban. – (PL) Folyamatos innováció nélkül nincs esély a fejlődésre. Innovatív intézkedésekre van szükség a gazdaság és a társadalmi élet minden területén – az újszerű terápiás módszerektől és az egyre gyorsabb kommunikációs eszközöktől kezdve az új ipari és tudományos elképzeléseken át egészen az alternatív energia-előállítási módszerekig. Ez különösen lényeges a globális gazdasági válság és a társadalom elöregedése fényében. Szeretnék rámutatni, hogy az innovációs politika ágazatokon átnyúló jellegén túl az állampolgári kezdeményezések is fontosak.

A versenyképes gazdaság megteremtésének megkerülhetetlen eleme a kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdasági üzemek innovációs képessége. Miközben a gazdaság gyors fejlődésével foglalkozunk, amibe beletartozik a környezet gondozása is, nem szabad megfeledkeznünk az emberekről és a társadalmi egyenlőtlenségekről sem, hiszen a különbségek mélyülhetnek, és a fejlesztési intézkedéseket akadályozó tényezők lehetnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE) , írásban. – (IT) E jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy az európai gazdaság fenntartható gazdasággá való jelenlegi átalakulása versenyképesebbé kell, hogy tegye az európai vállalkozásokat. Elengedhetetlen, hogy a gazdasági kihívásokat új lehetőségekké alakítsuk át a nemzetgazdaságok számára. Ezért egyik célkitűzésünkként azt kell kijelölni, hogy küzdünk a harmadik országokba irányuló, növekvő mértékű áttelepítések ellen, amelyek nem csak a termelőlétesítményeket érintik, hanem az azokhoz kapcsolódó kutatási és fejlesztési kapacitásokat is.

A versenyképesség politikai célja mellett az Európai Uniónak meg kell birkóznia a társadalmaink előtt álló nagy kihívásokkal is, többek között az éghajlatváltozással és a demográfiai változással. Eddig az Unió költségvetésének kevesebb mint 1%-át fordítják közvetlenül az innovációhoz kapcsolódó intézkedésekre. Az előttünk álló társadalmi kihívásokat tekintve véleményünk szerint e százalékos arány nem elegendő.

Emiatt támogattam előadónk álláspontját, amely azt kéri, hogy a 2014–2020-as új pénzügyi terv küszöbön álló tervezési folyamata során vegyék számításban az EU innovációs költségvetésének növelését. Elengedhetetlen, hogy az ösztönzők célorientáltak legyenek, továbbá kijelöljék és fejlesszék az új technológiákat és az érintett felek közötti jobb koordinációt támogató eszközök közötti összehangolt kapcsolatokat. Az állami büdzséből nyújtott támogatás mellett ösztönözni és támogatni kell a magánszektor innovációs beruházásait is.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) A kutatással és képzéssel összefüggésben az innováció az egyik legfontosabb dolog az EU-n belüli tudásépítésben. A közösségi innovációs politika nagyon fontos szerepet tölt be az „EU 2020” stratégiában meghatározott célok elérésében. Az innovációhoz azonban pénzügyi források is kellenek, amelyek különösen a vállalkozások körében hiányoznak, a vállalkozások pedig, különösen a kkv-k, nem könnyen teremtik elő a forrásokat. E rendelet jóváhagyása ezért fontos lépés abba az irányba, hogy támogatást nyújtsunk a vállalkozásoknak, amelyek az európai innováció mozgatórugói.

 
  
MPphoto
 
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) , írásban. – (SK) Elfogadhatatlannak tartom, hogy a globális gazdasági verseny olyan helyzetet teremtett, ahol nem csak a termelőlétesítményeket, hanem az azokhoz kapcsolódó kutatási és fejlesztési erőforrásokat is áttelepítik harmadik országokba.

E tendenciával szemben bátor és alaposan kidolgozott ipari innovációs politikán keresztül határozottan fel kell lépni, biztosítva az Európai Unió gazdaságának versenyképességét és a tudásalapú és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást.

Emiatt véleményem szerint nem megfelelő az EU innovációra fordított finanszírozásának mennyisége, amely az EU költségvetésének kedvesebb mint 1%-a, és egyetértek az előadóval, hogy ezt a hiányosságot ki kell igazítani a 2014–2020-as pénzügyi tervben, amelyen az idei év végén kezdünk el dolgozni.

Ugyanakkor – mivel a pénzügyi válság hozzájárult az innovatív üzleti projekteknek nyújtott hitelek befagyasztásához – a tagállamoknak komolyan el kell gondolkodniuk azon, hogy egyértelműen növeljék a kutatás és fejlesztés finanszírozását, ami hosszú távon garantálja majd versenyképességüket, és segít megóvni a munkahelyeket, és új munkahelyeket is teremt.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A kutatás, az innováció és az oktatás fontos tényezők egy ország versenyképességében. Ha a vállalkozások meg akarják őrizni innovációs képességüket, sok pénzt kell befektetniük, ami gyakran probléma, különös tekintettel a korlátozott hitellehetőségekre. Azokban az időkben, amikor az erőforrások egyre szűkösebbek, elengedhetetlen a fenntartható technológiák bővítése és támogatása. Hogy megismételjem, egyrészről támogatnunk kell a vidéki térségeket azzal, hogy ösztönözzük a szélessávú hálózatok bővítését ezekre a területekre, ugyanakkor a vasúti hálózatok, a postahivatalok stb. privatizációjával visszafogják e régiók infrastruktúráját.

Miközben az egyetemek és kutatólétesítmények fontosságáról beszélünk, valójában csökkentjük ezen intézmények finanszírozását. Ahogy mindig, most is rámutatunk a kkv-k fontosságára ezen a területen, azt azonban még meglátjuk, hogy követi-e ezt bármilyen tényleges cselekvés. A jelentés lényegében a régi intézkedések leporolása, éppen ezért tartózkodtam a szavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE) , írásban. – (EL) A következő tíz évre szóló stratégia (EU 2020) második alapvető célkitűzése, hogy 2020-ra a GDP 3%-ára növelje a kutatási és fejlesztési befektetéseket. E saját kezdeményezésű jelentés felszólítja a Bizottságot, hogy indítson egyedi és ambiciózus kezdeményezéseket a lisszaboni stratégia e szektorban tapasztalt kudarcának árnyékában.

Megjegyzendő, hogy a K+F ráfordítások aránya Európában kevesebb mint 2%, szemben az USA-val, ahol ez 2,6%, és Japánnal, ahol 3,4%, ami főként annak tudható be, hogy alacsony a magánberuházások szintje. A munkaerőpiacon a jelenlegi gazdasági válság miatt bekövetkező változások, valamint a változó termelési folyamatok szükségessé teszik az innovációs szektor fejlesztését, amely nem csak technológiai, hanem társadalmi hozzáadott értéket is létre fog hozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE) , írásban. – (FR) A holnap innovációi azok, amelyek lehetővé teszik, hogy Európa megbirkózzon az elkövetkező évtizedek gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásaival. Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy egy ambiciózus innovációs politikát valósítsunk meg Európában. Ez az a logika, amely meghúzódik Winkler úr jelentése mögött, és amelyet jómagam is támogattam. Először is, növelnünk kell az e politikához rendelt pénzügyi támogatást. Jelentősen növelni kell az innovációra szánt európai költségvetés arányát, és remélem, hogy a következő, 2014–2020-as pénzügy terv ezen irányvonalakat követi majd.

A tagállamoknak is fokozniuk kell erőfeszítéseiket, hogy a lehető leggyorsabban megvalósítsák a barcelonai célkitűzést, mégpedig úgy, hogy a GDP-jük legalább 3%-át kutatásra és fejlesztésre fordítják. Az is létfontosságú, hogy jobban összehangoljuk az európai és nemzeti politikákat. Az innovációs politikát mindenképpen egy átfogó, koherens keretben, hosszú távú perspektívában kell kigondolni ahhoz, hogy az tényleg hatékony legyen. Emellett erősíteni kell a kutatási és gazdasági szektor közötti párbeszédet. E tekintetben üdvözlöm az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozását, amely elősegíti majd e két világ közötti kapcsolatok fellendítését.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Sajnálom, hogy nem érte el az eredményét a Zöldek részenkénti szavazásra irányuló kérelme, hogy így vegyék ki a szövegből az Európai Szabadalmi Bíróság létrehozására vonatkozó felhívást, így az sajnálatos módon szerepel a jelentésben. E jelentés mindazonáltal felszólít a közös szabadalmi eszközök, szabadalmi platformok és teljes jogú licencek alkalmazására, és hangsúlyozza a szabadalmak minőségének fontosságát.

 
  
  

Jelentés: Michael Cashman (A7-0165/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) , írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy a szegénység felszámolása a legfontosabb ügy. A Lisszaboni Szerződés a szegénység megszüntetését tűzte ki fő célként az EU együttműködési és fejlesztési politikája számára, és mivel ez olyan morális felelősség, amelynek hosszú távú haszna létfontosságú az EU számára, úgy vélem, döntő szereppel bír, hogy e célkitűzést prioritásként kezeljük külpolitikánkban. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az Európa és a világ többi része által tapasztalt mély gazdasági válság ellenére nem tehetjük meg, és nem szabad megtennünk, hogy elhanyagoljuk a külföldi segélyezést, mivel ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egy igazságosabb és szolidárisabb világot teremtsünk.

Mivel a 2000. évi millenniumi csúcstalálkozón felvázolt célkitűzéseket, ahol kötelezettséget vállaltunk arra, hogy jobban közreműködünk a szegénység elleni harcban, még messze nem értük el, és mivel egyre közeledik a 2015-ös év, az említett célok elérésére kitűzött célév, a lehető legsürgősebben meg kell vizsgálnunk azokat a különböző tényezőket, amelyek a millenniumi fejlesztési célok eredményeinek maximalizálására irányulnak. Ezért szeretnék köszönetet mondani az előadónak e dokumentumért, és megragadom a lehetőséget, hogy kinyilvánítsam a projekt melletti támogatásomat.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE) , írásban. – (IT) Évente majdnem nyolcmillió gyermek hal meg még ötéves kor előtt. Három és fél millióan közvetlenül születés után halnak meg a fellépő komplikációk miatt. Mintegy négymillió gyermek öt országban hal meg: Indiában, Nigériában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Pakisztánban és Kínában.

E halálesetek közül sok könnyedén megelőzhető lenne olyan egyszerű cselekedetekkel, mint a szoptatás, a rovarölő szerrel kezelt moszkitóhálók használata és a vakcinák beadása, elsősorban tüdőgyulladás és malária ellen. Sok anya nem is ismeri a vakcinák fontosságát, és ha ismeri is, annyira szegények, hogy nincs pénzük elutazni az orvosi rendelőbe vagy a kórházba.

Nem kellenek hatalmas beruházások ahhoz, hogy jövőt biztosítsunk ezeknek a gyerekeknek; mindössze arra van szükség, hogy nagyon kevés pénzbe kerülő, számunkra mindennapi megelőző orvosságnak számító gyógyszereket biztosítsunk ezeknek az országoknak, hogy kutakat fúrjunk az ivóvízellátás érdekében, hogy egyszerű moszkitóhálókat adjunk nekik, és biztosítsuk, hogy a szállítmányok eljussanak a kívánt rendeltetési helyre.

Ezért mindenekelőtt politikai elkötelezettségre van szükség, hogy tegyünk a sok emberi élet megmentéséért, hogy megállítsuk az ártatlan gyermekek csendes lemészárlását, akiknek csupán az a bűne, hogy egy szegény országba születtek.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) , írásban. – (FR) Szavazatommal támogattam a Cashman úr által benyújtott jelentést, mert úgy tűnik számomra, hogy a Parlamentnek világosan állást kell foglalnia a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása mellett. Nem engedhetjük meg, hogy a jelenlegi gazdasági válság megkérdőjelezze ezeket a célokat. A 2000. évi millenniumi csúcstalálkozón elfogadott célkitűzéseket még messze nem értük el. E célkitűzések a súlyos szegénység és az éhínség felszámolása, az alapfokú oktatás biztosítása mindenki számára, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a csecsemőhalandóság csökkentése, az anyai egészségügy javítása, a HIV/AIDS, a malária és a gümőkór elleni küzdelem, a környezet fenntartható megőrzése és a globális fejlesztési partnerség bevezetése. 2010 szeptemberében az Egyesült Nemzetek valamennyi tagállamának részvételével ülést szerveznek, hogy meghatározzák az eljárást és javítsák az eredményeket. Ezen állásfoglalás elfogadásával az Európai Parlament szemlélteti az állam- és kormányfők előtt, hogy elkötelezett a millenniumi fejlesztési célok elfogadása mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) , írásban. – (LT) Támogatom ezt a jelentést. A szegénység csökkentése egyike az EU elsődleges fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek. Azonban a gazdasági és pénzügyi recesszió negatív következményei még inkább lelassították a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok előrelépését. Ezért az EU tagállamainak kivételes erőfeszítéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a lehető leghamarabb konkrét fejlesztéstámogatási intézkedéseket alakítsanak ki, amelyek kiterjednek a kereskedelemre, a fejlesztési együttműködésre és a közös agrárpolitikára. Arra is törekednünk kell, hogy elősegítsük a fejlődő országok globális gazdaságba való integrációját, és ösztönözzük a kereskedelem fejlesztését ezekben az országokban. A Bizottságnak biztosítania kell a fejlődő és legkevésbé fejlett országoknak nyújtott segélyek hatékony kezelését, valamint a pénzügyi támogatások elosztásának átláthatóságát és hatékonyságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Gerard Batten, John Bufton, David Campbell Bannerman, Trevor Colman és Nigel Farage (EFD) , írásban. – A UKIP (United Kingdom Independence Party – Egyesült Királyság Függetlenség Pártja) nem támogatja az adósság eltörlését, mert az gazdaságilag a következő okokból elhibázott: 1. A hitelező ország általában adós ország. Például az Egyesült Királyság a tengerentúli segélyek jelentős adományozója. Mégis az Egyesült Királyság – és így adófizetői is – általában vonakodva juttat segélyeket a kedvezményezetteknek, amikor adóssághegyek tornyosulnak az Egyesült Királyság részvénytársaságai felett. 2. Az adósság eltörlése gátolja a harmadik világ adós országait további nemzetközi finanszírozás előteremtésében. Ezért ez nem áll az adós országok érdekében. 3. Az adósságeltörlés morális veszélyt is hordoz magában. Mi lesz azokkal a harmadik országokkal, amelyek teljesítik adósságszolgálatukat, ezekből pedig van néhány. 4. Az adósságeltörlés hallgatólagosan jóváhagyja a csalást, a korrupciót és a kölcsönök hűtlen kezelését, amely szinte kórtünet az afrikai adós országokban. 5. Mivel a nemzetközi gazdaság napjainkban jelentős adósságállományt halmozott fel, ki döntőbíráskodik abban, hogy hol helyénvaló az adósságeltörlés? Egy újabb morális veszély.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE) , írásban. – (FR) Cashman úr jelentése mellett szavaztam, amely azzal foglalkozik, hogy milyen mértékben sikerült elérni a 2000-ben meghatározott millenniumi fejlesztési célokat. Láthatóan minden azt jelzi, hogy ezeket a célokat nem érjük el. Az EU-nak óriási felelőssége van ebben, mivel az EU a szegény országoknak nyújtott segélyek elsődleges forrása, és így hallgatnak rá a nemzetköz színtéren a fejlesztési kérdésekben. A Cashman-jelentés korrekt értékelést ad a millenniumi fejlesztési célok állásáról, hangsúlyozva a súlyos szegénységet, a nők helyzetét, az egészségügyet, az oktatást és a környezeti kérdéseket. E jelentés emlékeztet minket arra, hogy az Európai Uniónak biztosítania kell a fejlesztési politikák következetességét. Egy ország mezőgazdasági, halászati és üzleti tevékenysége nem lehet ellentétes fejlődésével. A jelentésben a Parlament megelőző megközelítést mutat azzal, hogy támogatja az új finanszírozási formákat, amelyeket általánosabban kell bevezetni. A 2000. évi millenniumi csúcson kidolgozott jelentés fontosabb, mint valaha volt. Vezetőink kötelessége ezeket a reális és elérhető célkitűzéseket a lehető leggyorsabban valóra váltani. Ez mindenekelőtt akarat kérdése.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) , írásban. – (LT) E jelentés mellett adtam le a voksomat, mivel a millenniumi fejlesztési célok elérése továbbra is kulcsfontosságú célkitűzés az Európai Unió számára. A millenniumi fejlesztési célok elérése – minden furcsasága ellenére – nagyon fontos és sürgető kihívás mind uniós, mind nemzetközi szinten. Az EU-nak és a nemzetközi közösségnek összpontosítaniuk kell erőfeszítéseiket, és konkrét intézkedést kell tenniük, hogy javítsák a millenniumi fejlesztési célok sikerre vitelének esélyeit. Szeretném kiemelni, hogy nem most van az ideje annak, hogy a nehézségekkel küzdők és éhezők rovására takarékoskodjunk. Ezért különös figyelmet kell fordítanunk a foglalkoztatásra és a tisztességes munkára. Rá szeretnék mutatni, hogy az uniós politika általános céljaként kell elismerni a szegénységnek a millenniumi fejlesztési célok elérésén keresztüli csökkentését, Európának pedig irányítania kell az összehangolt erőfeszítéseket, hogy betartsa az EU által a Föld szegényeinek tett ígéretet. Egyetértek az Európai Parlament felhívásával, hogy az EU pénzügyi támogatásának nagyobb részét a legnagyobb szükségben lévőknek kell folyósítani, különösen a nőkre, a gyermekekre, a fogyatékkal élőkre és mindazokra összpontosítva, akiknek a legnagyobb szükségük van a támogatásra. Különös figyelmet kell fordítani a nemek közötti egyenlőségre, a kisebbségi jogokra és a megkülönböztetés elleni küzdelemre.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) , írásban. – (PT) Üdvözlöm Európa szerepét, amelyet a világ legnagyobb fejlesztési segélyezőjeként tölt be.

A fejlesztési segély több millió embernek segített a fejlődő világban a szegénység enyhítésében. A súlyos szegénységben szenvedő emberek száma 1,8 milliárdról 1,4 milliárdra csökkent. A szegény gyermekek mintegy 90%-a immár iskolába jár. Nagy előrelépések történtek a malária és a gümőkór leküzdésében, a csecsemőhalandósági ráta pedig élesen csökken.

Azonban a jelenlegi élelmiszer- és üzemanyagválság, valamint a globális gazdasági recesszió eltörölte azoknak az előrelépéseknek a nagy részét, amelyeket a múlt évtizedben tettünk.

A gazdag országok felelősek a jelenlegi pénzügyi, gazdasági és éghajlati válságért, miközben a fejlődő országokat sújtják a legjobban a globális felmelegedés hatásai. Ez azt jelenti, hogy létfontosságú felgyorsítanunk az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó intézkedéseinket, mint amilyen a megfelelő technológia biztosítása.

Kérem, hogy további forrásokat rendeljenek a fejlődő országokhoz. Ezeknek közép- és hosszú távon fenntarthatónak kell lenniük, és a magánszektorból, a szén-dioxid-piac bevételeiből, valamint az iparosodott országok és a gazdaságilag legelőrehaladottabb fejlődő országok állami szektorától kell érkezniük.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE) , írásban. – A jelentés ellen szavaztam a 42. bekezdés abortuszra vonatkozó vitatható megfogalmazása miatt. Morálisan ellenzem az abortuszt, és nem tudok elfogadni egy ilyen rendelkezést. Mindazonáltal azt is meg kell állapítanom, hogy érzésem szerint az előadó az összes többi kérdésben kiváló munkát végzett.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlo Casini (PPE) , írásban. – (IT) Nagyon szomorú, hogy az Európai Parlament immár évek óta képtelen megoldani egy tragikus ellentmondást. Minden olyan dokumentumban, amelyben nagyszerű javaslatokat tesznek a világon uralkodó szegénység, éhezés és erőszak leküzdésére, néhányaknak sikerül akár közvetlenül, akár közvetve belevenni a szövegbe egy nyilatkozatot az úgynevezett abortuszhoz való jogról mint olyan eszközről, amely az egészségügy és a népesség fejlődésének szolgálatában áll.

E néhányak kezdeményezése sikerrel járt, egyrészt a többség látszólagos közömbössége, másrészről a kisebbség némi bátortalansága miatt. Az ellentmondás és a tragédia mégis nyilvánvaló. A valamennyi embert egyenlően megillető méltóság elvét és a társadalom legfiatalabb tagjai iránt megnyilvánuló különleges, méltányos szolidaritást adjuk fel éppen abban az időben, amikor elvileg a megkülönböztetés elleni küzdelem és az egészség védelmének célkitűzését kívánjuk elérni.

Ez történt ma is a Cashman-jelentés esetében, amelynek 42. bekezdése, amely ellentétes az egész dokumentummal, arra kényszerített engem és számos más európai parlamenti képviselőt, hogy véglegesen elutasítsuk az egész jelentést. Egymással szembe állítva lényegében a sajnálatos módon támogatott rossz pontok túlsúlyban vannak a szöveg más részeiben meglévő jó pontokkal szemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) , írásban. – (PT) A millenniumi fejlesztési célok megvalósítása fejlesztéspolitikai prioritás. Csak néhány hónapra a magas szintű ENSZ-üléstől a néhány millenniumi fejlesztési cél terén elért jelentős előrelépés ellenére az igazság az, hogy messze vagyunk attól, amit reméltünk. Többet kell tenni. A tagállamoknak be kell tartaniuk a hivatalos fejlesztéstámogatással (ODA) kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket. Új finanszírozási mechanizmusokat kell kitalálni, amelyek a válság idején nem válnak magasabb adókká. Mindenekelőtt azonban döntő fontosságú, hogy következetessé tegyük a fejlesztéspolitikát (összhangban az idén májusban elfogadott állásfoglalásban vázolt irányvonallal, amely az EU fejlesztéspolitikáinak következetességével és nagyobb állami fejlesztési segélyek koncepciójával foglalkozott).

Üdvözlöm, hogy a Parlament kiemelt célokat állapított meg a millenniumi fejlesztési célok, például az egészségügy, az oktatás, a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjai és a szegénység felszámolása tekintetében, mégpedig konkrét vállalkozáspolitikai, agrárpolitikai és halászati politikai intézkedéseken keresztül. Erre szolgál az új globális kormányzásra való felhívás is, amely nagyobb befolyást enged a fejlődő országoknak, és előmozdítja a demokráciát, a békét és a jogállamiságot a fejlődő országokban. Azonban elutasítom a fogamzásgátlás eszközeként javasolt abortuszt.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) , írásban. – (PT) Scott McKenzie egyszer azt énekelte, hogy: „Ha San Franciscóban jársz, mindig legyen hajadban virág / Ha San Franciscóban jársz, nemes lelkek várnak rád”. A világ azonban nem ilyen, és ez az üzenet nem alkalmazható napjaink komplex gazdasági és társadalmi realitására. Emiatt a jelentés ellen szavaztam, bár nyilvánvaló és kétségtelen a célkitűzései mögött meghúzódó jó szándék. „Képzeld el: nincsenek országok / nem is volna oly nehéz / az értelmetlen halálok / és egyházak nélküli lét. / Képzeld el, hogy békében élünk mindannyian”. Mégis maga John Lennon fűzte hozzá: „Tarthatsz akár álmodozónak”. Sajnos a valós élet nem ilyen. Rajtunk múlik azonban, hogy a világot igazságosabb és biztonságosabb hellyé tegyük, ahol mindenki némi méltóságban élhet.

A jelentésben felvázolt javaslatok több célkitűzést próbálnak követni, anélkül, hogy tényleges prioritásokra összpontosítanának, vagy meghatároznák azokat. Ha minden irányba tüzelünk, az ahhoz vezet, hogy egyik célkitűzés sem vihető keresztül. Végezetül pedig úgy tűnik, hogy e célkitűzések túlságosan az államokra alapoznak, és a központi kormányokra összpontosítanak. Nem értek egyet ezzel a megközelítéssel. Inkább abban hiszek, hogy a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos befektetéseket uniós beágyazottságú projektek, például a Millenniumi Falvak keretében kell elvégezni az összes uniós intézmény aktív bevonásával.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D) , írásban. – Határozottan támogatom a millenniumi fejlesztési célok elérése felé tett előrehaladásról szóló jelentést. Az EU 20 milliárd euróval marad el finanszírozási kötelezettségvállalásától, egy olyan időszakban, amikor az államok visszafogják segélyezési költségvetésüket. Az EU tagállamai nem tétovázhatnak, amikor az európai fejlesztési konszenzus keretében tett kötelezettségvállalásaik teljesítéséről van szó. Ráadásul a millenniumi fejlesztési célokat abból a szemszögből kell értékelni, hogy mennyiben segítik elő a fejlődést, miközben persze szembenéznek a szegénység kiváltó okaival is, és kezelik azokat. A tagállamoknak 2015-ig ígéretükhöz híven bruttó nemzeti jövedelmük 0,7%-át kell segélyezési célokhoz rendelniük, nem pedig csökkenteni ezt az arányt, ami kétszeresen is riasztó olyan válságos időszakban, amikor maga a bruttó nemzeti jövedelem is zsugorodik. Emellett elfogadhatatlan, hogy az EU szélesítse a hivatalos fejlesztéstámogatás fogalommeghatározását, hogy az kiterjedjen más pénzmozgásokra, mint amilyen az átutalás vagy az adósságeltörlés. A gazdasági elmaradottság kezelése érdekében a fejlett világnak szigorúan fel kell lépnie az adóparadicsomokkal és az illegális tőkemozgásokkal szemben, amelyek megfosztják a fejlődő országokat azoktól az erőforrásoktól, amelyekre oly kétségbeesett szükségük van. Úgy gondolom, hogy a fejlesztésért továbbra is a fejlesztéspolitikai biztosnak kell felelnie, akinek jobb politikai koherenciáért kell dolgoznia, különösen a kereskedelempolitika, valamint a közös agrár- és halászati politika terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) , írásban. – (FR) A Parlament határozott üzenetet küld azzal, hogy állásfoglalást fogad el a millenniumi fejlesztési célok elérése felé tett előrehaladásról. Ez szemlélteti, hogy milyen jelentőséget tulajdonít Európa a szegénység, az éhezés, a betegségek, a csecsemő- és gyermekágyi halandóság felszámolásának napjaink és 2015 között. Az Európai Tanács ülésének előestéjén az üzenet világos. Az EU állam- és kormányfőinek ragaszkodniuk kell pénzügyi kötelezettségvállalásaikhoz, beleértve – talán minden eddiginél jobban – a globális gazdasági és pénzügyi válság időszakát is. A tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 0,7%-ára van szükség. Hogy felzárkózzon pénzügyi kötelezettségvállalásaihoz, Európának új finanszírozási mechanizmusokra van szüksége, például a pénzügyi tranzakciókra kivetett 0,05%-os adóra. Tekintve, hogy mekkora e tranzakciók összege – jelenleg a globális GNP 70-szerese –, ez az adó évi 10 milliárd eurót szabadíthatna fel. Emellett azzal az előnnyel is járna, hogy hozzájárulásra késztetné a pénzügyi szektort. Ez tisztességesnek tűnik, hiszen e szektor óriási összegű állami támogatásokban részesült, hogy túlélje az általa okozott és minden eddigit felülmúló válságot. Az unilaterális uniós kezdeményezés katalizátorként működhetne globális szinten.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE) , írásban. – (FR) Üdvözlöm „A millenniumi fejlesztési célok elérése felé tett előrehaladás: a 2010. szeptemberi magas szintű ENSZ-találkozót előkészítő félidős értékelés” című Cashman-jelentésről tartott szavazást. A jelentést egyszerűen el kell fogadni! Alig öt évre vagyunk a millenniumi fejlesztési célok elérésére kitűzött 2015-ös határidőtől, ami egyedülálló lehetőséget kínál a nemzetközi közösség számára, hogy megkettőzze erőfeszítéseit e célok elérése érdekében. A helyzet kritikus, és sürgős fellépést igényel. Megújult erőfeszítésekre van szükség a legkevésbé fejlett országok adósságának leírása és egy olyan irányvonal elindítása érdekében, amely csökkenti a fejlődő országokra nehezedő adósságterhet.

Támogatom azt is, hogy megerősített intézkedéseket vezessünk be azon kötelezettségvállalás teljesítésének nyomon követésére, hogy 2015-re a bruttó nemzeti jövedelem 0,7%-át hivatalos fejlesztéstámogatásra (ODA) kell fordítani. A millenniumi fejlesztési célok finanszírozását nemzeti szinten kell megkezdeni, a fejlődő országoknak pedig saját forrásokat kell előteremteniük és e célok eléréséhez rendelniük, viszont az adományozó közösségnek is tartania kell magát ígéretéhez, hogy lényegesen növelni fogja az ODA-t. A szeptemberi ülésen teljes mértékben tiszteletben kell tartani a vállalt kötelezettségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Harlem Désir (S&D) , írásban. – (FR) A nemzetközi közösség alapvető kötelezettségvállalása, hogy 2015-ig eléri a millenniumi fejlesztési célokat. Azonban nem biztosított saját maga számára elegendő forrást ahhoz, hogy teljesítse ezt a kötelezettségvállalást. A kijelölt út kétharmadánál nyilvánvaló, hogy sok legkevésbé fejlett ország nem képes elérni a szegénység felszámolására, valamint az oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférésre kitűzött célok egyikét sem, és a legtöbb fejlődő ország is messze van ezek megvalósításától. Európa a világ vezető adományozója, azonban a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,4%-ával nem lehetünk elégedettek, hiszen az jelentősen elmarad a magunk által kitűzött céltól, amely szerint a bruttó nemzeti jövedelem 0,56-át fordítjuk a hivatalos fejlesztéstámogatásra. Valójában a segélyezési követelmény magasabb mint valaha, különösen az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az oktatás, az egészségügy – különösen a HIV-ben szenvedők – és a gyermekágyi és csecsemőhalandóság terén. A Cashman-jelentéssel az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport felszólítja a június 17-én ülésező Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetendő 0,05%-os adóra vonatkozó javaslatot, ami 10 milliárd euró bevételt teremtene, és tűzze maga elé célul, hogy 2012-re eléri az európai GNI 0,63%-ának megfelelő hozzájárulást, azzal a céllal, hogy azt később 0,7%-ra emeli.

 
  
MPphoto
 
 

  Leonidas Donskis (ALDE) , írásban. – (LT) E jelentés árnyékelőadójaként határozottan e jelentés mellett szavaztam, amelynek célja biztosítani, hogy a millenniumi fejlesztési célokat sikeresen elérjük. Teljes körűen támogatom képviselőtársaim arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az Európai Unió egységesen és előremutató módon lépjen fel ebben a kérdésben. Azonban nem támogathatok két benyújtott módosítást, amelyek rendelkezéseit liberálisként nem fogadhatom el. Ezért szavazatommal elutasítottam azt a felhívást, hogy az EU egyoldalúan adóztassa meg a deviza- és származékos ügyleteket, hogy ebből finanszírozza a globális közjavakat, köztük a millenniumi fejlesztési célokat. Az Európai Unió nem háríthat további adóterheket polgáraira, különösen nem olyan adókat, amelyek mechanizmusait és hatását nem vizsgálták ki teljesen. Azzal sem értek egyet, hogy a fejlesztéstámogatási intézkedéseknek kötelező jogi erővel kell bírniuk.

Fontos, hogy a tagállamok teljesítsék a hivatalos fejlesztéstámogatás (ODA) összegének növelésére tett kötelezettségvállalásukat, azonban az Európai Unió nem alkalmazhat jogi erejű szankciókat tagállamaira azért, mert részben nem teljesítették kötelezettségeiket a pénzügyi válság változó kontextusában. Nem minden tagállamot érintett ugyanolyan mértékben a válság, nem mindegyik lesz képes elérni a 0,7%-os célt. Az Európai Uniónak a szigorú jogi intézkedéseknél puhább, elfogadhatóbb eszközökkel kell ösztönöznie őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Ek (ALDE) , írásban. – (SV) Riasztó, hogy e Ház oly sok képviselője azzal, hogy megpróbálta töröltetni a jelentés 42. bekezdését, az ellen szavazott, hogy feljogosítsuk a nőket a fejlődő országokban arra, hogy rendelkezhessenek saját testük és reproduktív egészségük felett. Ez egy nagyon zavaró tendenciára mutat rá az abortusz európai ellenzői körében, akik arra használják a segélyprogramokat, hogy nyilvánosságot adjanak nézeteiknek. A családtervezés elérhetősége fontos tényező, amely lehetővé teszi a fejlődő országokban a nők számára, hogy rendelkezzenek saját életük felett, és ennek eredményeképpen kiemelkedjenek a szegénységből.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) , írásban. – (PT) A Cashman-jelentés mellett szavaztam, mert még hosszú út áll előttünk a millenniumi fejlesztési célok eléréséig. Erősíteni kell a meglévő intézkedéseket, hogy azok 2015-ig megvalósíthatók legyenek, különösen a tagállamok által a fejlődő országoknak nyújtandó segélyek tekintetében vállalt kötelezettségek végrehajtásán keresztül.

Üdvözlöm a 42. bekezdés elfogadását, amely „felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fordítsák meg a fejlődő országokban a szexuális és reproduktív egészségre és jogokra nyújtott támogatások aggasztó csökkenésének folyamatát, és támogassák az önkéntes családtervezéssel, a biztonságos abortusszal, a nemi úton terjedő betegségek kezelésével és a reproduktív egészséget szolgáló életmentő gyógyszerek és fogamzásgátlók, köztük az óvszerek biztosításával kapcsolatos politikákat”.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) , írásban. – (PT) A szegénység felszámolása és a szegények és gazdagok közötti szakadék csökkentése fontos célkitűzések, amelyekre minden kormánynak figyelnie kell, és forrásokat kell rendelniük hozzájuk. Az ENSZ a 2000. évi millenniumi csúcstalálkozón fogadta el ezeket a célkitűzéseket, míg az Európai Unió mint a legnagyobb adományozó jelentős szerepet töltött be e kollektív erőfeszítés eredményeiben.

A fejlődő országok által tett erőfeszítések ellenére, amelyek közül sok a kötelezettségvállalásukat veszélyeztető válsággal szembesül, a felelősség a segélyben részesülő államokat terheli, amikor vállalniuk kell felelősségüket a felelősségteljes kormányzásért, a jogállamiságért és az alapvető polgári szabadságjogokért. Csak csalódottságomnak adhatok hangot, amikor a jó szándék örve alatt az előadó megpróbál elfogadtatni a Házzal egy olyan állásfoglalást, amely a tagállamokat és a harmadik országokat ilyen ügyekben megillető hatásköröket durván megsértve védelmébe veszi az abortusz népszerűsítését mint a millenniumi fejlesztési célok elérésének eszközét. Ez nem egy új taktika, és nem kevésbé alattomos és elítélendő, mint az eddigiek.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) , írásban. – (PT) A nemzetközi közösség alapvető kötelezettséget vállalt a millenniumi fejlesztési célok elérésére. Európa a világ legnagyobb segélyezője. Ez a fejlődő országoknak nyújtott támogatás segített a szegénység mérséklésében, a halálozási ráta csökkentésében és több millió ember képzettségének javításában. Valójában a súlyos szegénység csökkent, a szegény gyermekek 90%-a iskolába jár, a csecsemőhalandóság pedig élesen visszaesett. Még mindig sok tennivaló van, és több támogatást kell nyújtani a legkevésbé fejlett országoknak, ha el akarják érni a szegénység felszámolására, valamint az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó millenniumi fejlesztési célokat. Európának az alapvető emberi jogok bajnokaként, ahol a szolidaritás az egyik alapelv, és amely a fejlesztési támogatások legnagyobb adományozója a világon, vezető szerepet kell vállalnia ezen a téren, különösen a következő ENSZ-eszmecserén, amelyre szeptemberben kerül sor. Azonban csalódott vagyok, hogy a jelentés összekeverte a nemes célkitűzéseket az egyéni lelkiismeretre tartozó érzékeny kérdésekkel, mint amilyen az abortusz. Az abortuszt támogató politikák nem segítenek a millenniumi fejlesztési célok elérésében. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) , írásban. – (PT) A 2000. évi millenniumi nyilatkozat alapvető célja az volt, hogy felére csökkentse a súlyos szegénységben élő emberek számát, tiszta vizet és oktatást biztosítson mindenkinek, és megállítsa a HIV/AIDS terjedését. A jelentés elismeri, hogy hosszú út áll még előttünk, amíg elérjük ezeket a célokat, amelyek önmagukban is korlátozottak voltak. Az egész EU csökkentette segélyezési költségvetését, miközben az országok ezermillió dollárokat költöttek bankjaik megmentésére, a számlát pedig az embereknek nyújtották be, az őket ellenőrző gazdasági és pénzügyi csoportokat pedig sértetlenül hagyták.

A szöveg azonban tartalmaz néhány ellentmondást, amelyekre szerintünk érdemes rámutatni, nem utolsósorban amikor a kereskedelem liberalizálását bírálja, miközben támogatja a Kereskedelmi Világszervezet keretében a kereskedelem megnyitását a Dohai Forduló lezárásával, és elfogadja a szabadkereskedelmi térségek gazdasági partnerségi megállapodásait. A kereskedelem liberalizálása elmélyíti az egyenlőtlenséget, a munkások és a természeti erőforrások súlyosabb kizsákmányolásához vezet, nagyobb szegénységet és élesebb társadalmi kirekesztést eredményez, és növeli az országok közötti függőségi viszonyt. Ha a fejlesztési támogatásokat feláldozzák e célok érdekében, ahogy az EU és az USA is tette, akkor a millenniumi fejlesztési célokat nem érjük el 2015-ig.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) , írásban. – (FR) E jelentés mellett szavaztam, mert támogatom a fejlesztéspolitika fő célkitűzését, nevezetesen a szegénység csökkentését. A tagállamoknak fontos felelősségük van, és ragaszkodniuk kell kötelezettségvállalásaikhoz ezen a területen; ismételten emlékeztetnünk kell őket erre. Bár bátorítóak az eddig elért eredmények, különösen a szegény gyermekek iskolába járása, valamint a malária és a gümőkór elleni küzdelem terén, még mindig jelentős erőfeszítésekre van szükség, hogy mindenki eleget tehessen kötelezettségvállalásainak a mától 2015-ig terjedő időszakban, a jelenlegi válság ellenére is. Támogatom a deviza- és származékos ügyletekre kivetendő adó bevezetését, valamint a fejlődő országok adósságterhének csökkentését és a legkevésbé fejlett országok adósságterhének eltörlését is. Végezetül pedig megszavaztam azt a számos módosítást is, amelyek célja intézkedések kidolgozása a szexuális és reproduktív egészség terén, mivel ezek elengedhetetlenek az AIDS elleni küzdelemben és a gyermekágyi halandóság csökkentésében. Ezek olyan intézkedések, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE) , írásban. – A Cashman-jelentés fontos felhívást intéz az EU-hoz és tagállamaihoz, hogy hajtsanak végre több intézkedést is a nemzetközi fejlesztés terén, jómagam pedig teljes szívemből támogatom e felhívásokat. Mindehhez azt is hozzá kell fűzni, hogy az uniós és tagállami szinten kívül is cselekedni kell. Skóciának például külön hozzájárulást is kell tennie a fejlődő országokkal kapcsolatban folytatott munkájához, a skót kormány pedig közzétette nemzetközi fejlesztési politikáját, amelynek célja hozzájárulni a millenniumi fejlesztési célok eléréséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE) , írásban. – (FI) Szeretnék utalni a millenniumi fejlesztési célok eléréséről szól jelentés 14. bekezdésére, amely felhívja az EU-t, hogy a szegény nemzeteknek nyújtson jelentős mértékű támogatást, hogy felléphessenek az éghajlatváltozás hatásaival szemben, és emellett ragaszkodik ahhoz, hogy ezek a támogatások valóban többletet jelentsenek a meglévő segélyezési kötelezettségvállalásokhoz képest.

Az éghajlatváltozás tény, amellyel meg kell tanulnunk együtt élni. Az egyik legsúlyosabb hiba, amit a környezetvédelmi mozgalom elkövetett a helyzet értékelésében, hogy már hosszú ideje nem hajlandó megvitatni az alkalmazkodás kérdését. Ez luxus a Nyugat részéről, hiszen az alkalmazkodási intézkedések és a végrehajtásukhoz szükséges források nem voltak adottak lehetőségként a világ szegényei számára. Koppenhága arathatja le a dicsőséget a fejlődő országok éghajlat-változási alapjának létrehozásáért.

Azonban nem szabad eltúlozni az éghajlatváltozás jelentőségét a fejlődő országok előtt álló egyéb problémák között. Úgy tűnhet, hogy az éghajlatváltozás kiszorítja az összes többi problémát gondolatainkból. Az emberek azt gondolják, hogy ha csökkentjük a kibocsátásokat, minden más probléma magától elillan. Semmi sincs messzebb az igazságtól. Biztosítanunk kell, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem nevében nem gátoljuk több millió gyermek védőoltását és oktatását, vagy nem veszélyeztetjük a talajerózió és más megoldható környezeti probléma elleni küzdelmet.

Az éghajlat megsegítésének legjobb módja, ha kisegítjük az embereket a szegénységből, mivel ha más nem is, a szegénység kényszeríti rá az embereket arra, hogy környezetre káros megoldásokhoz folyamodjanak. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a jelentés kifejezetten megállapítsa, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz rendelt pénz ne kerüljön ki az EU többi fejlesztéstámogatási kötelezettségvállalásai közül.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) , írásban. – (FR) E jelentés számos pozitív pontot tartalmaz. Hangsúlyozza az Észak országainak környezeti adósságát a Déllel szemben, és további támogatást kér ezen a területen. Támogatom azt a kérést is, hogy az államadósság leírását többé ne tekintsék a hivatalos fejlesztéstámogatás szerves részének.

Ugyanez érvényes arra a követelésre is, hogy igazságosan kell elosztani a javakat, támogatni kell a helyi kis gazdaságokat és a földhöz, a vízhez és a biodiverzitás más erőforrásaihoz való hozzáférést elősegítő intézkedéseket. Sajnálatos azonban, hogy miután ilyen javaslatokat terjesztett elő, a jelentés támogatja a gazdasági partnerségi megállapodásokat, a Dohai Fordulót és a Kereskedelmi Világszervezet egyéb megállapodásait; más szavakkal éppen az előmozdítandó elvekkel ellenkező intézkedéseket támogat. Ezért tartózkodnom kell a szavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) , írásban. – (PT) Az EU továbbra is a millenniumi fejlesztési célok elérésének fő mozgatórugója, és egyben a világ legnagyobb segélyezője. Ez azt jelenti, hogy vállalnia kell felelősségét, és vezető szerepet kell játszania az ENSZ magas szintű ülésén, amelyre 2010 szeptemberében kerül sor. A millenniumi fejlesztési célok megvalósítása, különösen a szegénység felszámolása döntő szereppel bír abban, hogy véget vessünk milliók szenvedésének a világon. Fontos azonban ismételten megjegyezni, hogy a szegénység elleni küzdelmet ravaszul ürügyként felhasználva igyekeznek lopva olyan kérdésekre utalni, amelyek alapvetően megosztóak, különösen a fejlődő országokban folytatott abortuszpolitika, és amelyek nem kapják meg a megérdemelt figyelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A szegénység csökkentése emberemlékezet óta a fejlesztéspolitika egyik fő célja. Az utóbbi évtizedekben keveset sikerült elérni, a fejlesztéspolitikai kezdeményezések gyakran éppen az ellenkező irányba mutattak. Különösen aggasztó, hogy sok államban az ipari országoktól érkező forrásokat diktátorok és az uralkodó osztály hatalmon tartására és a szegény tömegek elnyomására használták fel. Még az éhínség elleni küzdelemre szolgáló programok is láthatóan pusztán annyit értek el, hogy robbanásszerűen nőtt a népesség. Mindenesetre ha a szegénység ellen küzdünk, akkor meg kell akadályozni az élelmiszerekkel kapcsolatos spekulációt, és felül kell vizsgálnunk a fejlesztéspolitikát.

A mikrohitelek egyértelműen jó megközelítést jelentenek az önmegsegítésben. Viszont képesnek kell lennünk elvárni azt, hogy a fejlesztési támogatásban részesülő államok visszafogadják azokat a migránsokat, akik illegálisan léptek be országainkba. Valószínűleg addig nem érjük el a célokat, amíg nem végezzük el a fejlesztéstámogatás átfogó felülvizsgálatát. Ezért elutasítottam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE) , írásban. – (RO) Fontosnak tartom, hogy a 22. bekezdésből töröljük azt a nyilatkozatot, amely felszólítja az EU-t, hogy vessen véget a mezőgazdasági termékek exporttámogatásának. A jelentés szerzője és az ezt az elképzelést támogató képviselőtársak nagyon jól tudják, hogy az igazi probléma nem az exporttámogatás, amely egyébként az európai exporttermelést támogatja a jelenlegi válságban. A zárószavazáson azonban tartózkodtam, mert véleményem szerint e jelentésnek sokkal inkább a valóság talaján kellene állnia, és pragmatikusabbnak kellene lennie, kevésbé ideologikusnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) , írásban. – (DE) E jelentés nem veszi figyelembe, hogy az EU csak akkor tud támogatást nyújtani másoknak, ha maga is szilárd gazdasági alapokon áll. Minél hamarabb kerekedik felül az EU a válság következményein, annál gyorsabban tud elindítani hosszú távú és fenntartható fejlesztéstámogatási programokat. A millenniumi fejlesztési célokról szóló jelentés nem mérlegeli ezt kellőképpen, ezért ellene szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D) , írásban. – (PL) Annak fényében, hogy az EU tagállamainak teljesíteniük kell kötelezettségeiket, és be kell tartani a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseit, úgy döntöttem, hogy támogatom „A millenniumi fejlesztési célok elérése felé tett előrehaladás: a 2010. szeptemberi magas szintű ENSZ-találkozót előkészítő félidős értékelés” című jelentést. Az Európai Uniónak, amely a fejlesztési segélyek terén a világ legnagyobb adományozója, fel kell lépnie prioritásainak megvalósítása érdekében, például a szegénység csökkentése és megszüntetése érdekében. Ezzel kapcsolatban azt várjuk, hogy az Európai Tanács egységes álláspontot fogad el az ügyben a 2010. júniusi ülésen, néhány hónappal a magas szintű ENSZ-ülés előtt, ahol értékelik majd a millenniumi fejlesztési célok elérése felé tett előrehaladást. A fejlődő országok problémáinak, például a szegénység, az éhezés, az egészségügy és az oktatás megoldása érdekében következetesen kell küzdenünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) , írásban. – Örömömre szolgál, hogy ma elfogadtuk a millenniumi fejlesztési célokról szóló Cashman-jelentést. Amíg garantáljuk a tényleges segélyeket, addig életeket mentünk meg, és felszámoljuk a szegénységet. 2010 szeptemberében az Egyesült Nemzetek valamennyi tagállama New Yorkban fog ülésezni, hogy megvitassa a millenniumi fejlesztési célok elérése felé tett előrehaladást, és megállapodjon az e célok elérésének biztosításához szükséges intézkedésekről.

A ma elfogadott jelentés rendkívül fontos dokumentum abban, hogy a szeptemberi csúcstalálkozó előtt a kérdésben ambiciózus uniós álláspontot segítsünk meghatározni, és politikai nyomást gyakoroljunk az EU tagállamaira. Azzal, hogy az európai parlamenti képviselők elsöprő többsége támogatja ezt a jelentést, világos és pártokon átívelő politikai üzenetet küldünk az EU állam- és kormányfőinek a június 17-i brüsszeli ülésük előtt, hogy az EU-nak erősnek és teljesen elkötelezettnek kell maradnia a millenniumi fejlesztési célok elérése mellett, különösen a pénzügyi válság időszakában.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Soullie (PPE) , írásban. – (FR) E jelentésből, amely a millenniumi fejlesztési célok elérése felé tett előrehaladással foglalkozik, valami olyasmi alakult ki, amit nem tudok támogatni: Fontosnak tartottam, hogy a szavazás során a Cashman-jelentés egészét elutasítsam, miután elfogadták Cashman úr jelentéstervezete 42. bekezdésének második pontját, amelyet szavazásra bocsátottak. Lehetetlen figyelmen kívül hagyni, hogy nem világos, milyen elképzelés húzódik meg a „biztonságos abortusz” kifejezés mögött. Az abortusz, amely néhány kivételes körülmény esetén szükséges lehet, nem tekinthető fogamzásgátlási módszernek. Sőt, mit több, ahogy más orvosi beavatkozás, ez sem kockázatmentes. Nem szabad, hogy mindennapivá váljon. A fejlődés mindenekelőtt az élet tiszteletben tartásán múlik.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE) , írásban. – (NL) Fokozatosan nyilvánvalóvá válik, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség, ha a világ el akarja érni a millenniumi fejlesztési célokat. Ezért támogatom az Unió hatékonyabb és koherensebb politika melletti kötelezettségvállalásáról szóló állásfoglalást, hogy felére csökkentsük a szegénységet és éhezést, hogy egyetemes alapfokú oktatást biztosítsunk, megszüntessük a nemek közötti egyenlőtlenséget és javítsunk sok ember egészségügyi helyzetén.

Olyan Európát akarok látni, amely vállalja felelősségét, kezdve a 0,7%-os céllal. Egyben koherensebb fejlesztéspolitikára van szükség. Az európai gazdálkodóknak nyújtott agrártámogatások azzal járnak, hogy a fejlődő országok mezőgazdasági termelői nem tudják jó áron értékesíteni termékeiket. A tisztességes kereskedelemmel kell kezdenünk, ha azt akarjuk, hogy a szegénység a múlté legyen.

Szeretném látni a deviza- és származékos ügyletekre kivetett adókat is, és szeretném, ha a G20-ak és az Egyesült Nemzetek Szövetsége lenne az a keret, amelyben végre véget vetnek az adóparadicsomoknak, az adókikerülésnek és az illegális pénzmozgásoknak. Legfőbb ideje, hogy nagyobb átláthatóság legyen, az elért hasznot és a befizetett adókat pedig automatikusan közzétegyék. Már régóta szószólója vagyok egy országonkénti beszámolási rendszernek, hogy a fejlődő országok saját erőforrásaikat saját fejlődésük számára tarthassák fenn.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE) , írásban. – (LT) A millenniumi fejlesztési célok programjában bemutatott célkitűzés nagyon nemes, és úgy vélem, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni eléréséért. Litvánia egy kis ország, korlátozott kétoldalú fejlesztési költségvetéssel. A globális célok összetettek, és néha elérhetetlenek számunkra. Bilaterális segélyeink nagy része (kb. 50%) olyan országokba irányul, amelyek részei az európai szomszédsági politikának. Ez nem azért van, mert kevésbé aggódunk az afrikai vagy karib-tengeri népesség miatt, mint a hazánkhoz közeli népekért. Litvánia és a hasonló helyzetű országok számára nem a források kis összegű kiutalása, hanem a hatékonyság a fontos. Lehetőség szerint jobb eredményeket kell elérnünk viszonylag kevés erőforrással, ezt pedig nem mindig lehet megvalósítani távoli országok esetében. Fontos számunkra, hogy segítsünk, ahol tudunk, ha nem pénzeszközökkel, akkor integrációs tapasztalataink vagy más, adott esetben hasznos kutatások megosztásával. A szegénység csökkentése, legyen az Litvániában vagy Afrika legtávolabbi sarkában, egyik legfőbb prioritásunk kell, hogy legyen. A korrupció elleni küzdelem és a legszegényebbeknek nyújtott segítség – ez a mi morális kötelességünk és az EU hosszú távú érdeke is. Növekszik azoknak az embereknek a száma, akik alulfoglalkoztatottak, vagy éppen bizonytalan a munkahelyük, ezért fontos számunkra, hogy minden erőfeszítésünket mindenekelőtt a leginkább kiszolgáltatott csoportok érdekeinek védelme érdekében vessük be.

 
  
  

Javaslat a CARIFORUM–EU parlamenti bizottságban részt vevő küldöttség felállításáról és számszerű összetételéről szóló határozatra

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) , írásban. – (DE) A CARIFORUM-EU, amely Európa országai és egyes karib-tengeri országok közötti partnerséget képviseli, nyilvánvalóan olyan dolog, amelyet támogatnunk kell. A fejlesztés, a szegénység elleni küzdelem, a demokrácia, az emberi jogok, a békét, biztonságot és stabilitást veszélyeztető globális fenyegetések megállítása azok az alapvető pillérek, amelyekre építve megerősíthető a karib-tengeri térség. Azonban nem tartom hasznosnak, hogy létrehozzuk a parlamenti bizottságban részt vevő küldöttséget, amelyet kifejezetten erre a célra állítunk fel, különösen ha annak tagjai között független képviselők is vannak. Ezért a javaslat ellen szavaztam.

 
Utolsó frissítés: 2010. szeptember 27.Jogi nyilatkozat