Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2846(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0494/2010

Viták :

OJ 06/09/2010 - 143

Szavazatok :

PV 08/09/2010 - 6.3
CRE 08/09/2010 - 6.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0310

Viták
2010. szeptember 8., szerda - Strasbourg HL kiadás

7. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Ajánlás második olvasatra: Elisabeth Jeggle (A7-0230/2010)

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) A tudomány előrehaladása a gazdasági fejlődés feltétele, az innovatív kutatás pedig ennélfogva olyan új és jobb módszerek alapja, amelyek hasznosak a gazdaság számára általában, konkrétan pedig az emberek számára. Az ezzel kapcsolatos költségeket azonban nem szabad könnyedén kezelni. A gazdaságban az élőlények jóllétének kell a legfontosabbnak lennie. Amennyiben az emberek nem tartják tiszteletben a természeti törvényeket, vagy ha túlzottan beavatkoznak ezekbe a törvényekbe, előfordulhat, hogy a természet ellenáll. Ezért annyira fontosak a ma elfogadott ajánlások. Az elfogadásuk mellett szavaztam, mert jó kompromisszumot képeznek. Az irányelv egyfelől lehetővé teszi az alapvető tudományos kutatás folytatását, miközben másfelől, amennyire lehetséges, csökkenti az ezeknek a kutatásoknak a során felhasznált állatok szenvedését.

 
  
MPphoto
 

  Romana Jordan Cizelj (PPE) . – (SL) Az 1986-os, állatkísérletekről szóló uniós irányelv valóban frissítésre szorul. Nem vagyok elégedett azzal, hogy az új jogalkotási javaslat továbbra is megengedi az állatokon végzett kísérleteket és az állatok szenvedését, mindazonáltal az irányelv mellett szavaztam. Miért tettem így?

Nagyjából három okból. Az első ok az, hogy a javaslat csak olyan esetekben engedi meg az állatokon végzett kísérleteket, amikor az emberi jólét lényegesebb az állati jóllétnél. Ez az emberi méltóságról és az egészséghez és orvosi ellátáshoz való emberi jogról, a lehető legjobb ellátáshoz való jogról szól. A második ok az, hogy az új irányelv szerint jelentősen kevesebb állatot fognak kísérleti célra felhasználni, mint korábban. A harmadik ok, hogy azok az állatok, amelyeken továbbra is fognak kísérleteket végezni, jobb körülmények között fognak élni, és jobb gondozásban fognak részesülni.

Természetesen azt szeretném, ha az állatkísérletek a közeli jövőben teljesen feleslegessé válnának.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Elnök úr, az állatjóllét olyan téma, amely nagyon fontos az európaiak számára. Ezért nagyon örülök, hogy az előadónknak, Jeggle asszonynak a hosszadalmas tárgyalások folyamán sikerült jelentős javulást elérnie a kísérleti állatok jólléte terén.

Az új irányelv célja biztosítani, hogy az állatkísérleteket helyettesítik, vagy azok számát a lehető legalacsonyabb, szükséges számra csökkentik. Ezeket a kísérleteket csak akkor fogják engedélyezni, ha nincs más alternatíva, de nagyon szigorú szabályoknak vetik alá őket. Ez hasznos egyezség az állatjóllét és a kutatás szabadsága között. Első alkalommal lesz magas az állatjóllét szintje Európa-szerte. Ez komoly siker. Most már csak arról kell meggyőződnünk, hogy az új irányelvet minden tagállam haladéktalanul végrehajtja.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Elnök úr, a tudományos célra használt állatok védelmének e kényes témájában, úgy vélem, sikerült helyes egyezséget találnunk a kutatáshoz állatokat felhasználók igénye és a tudományos célokra felhasznált vagy szánt állatok jólléti követelményei között.

Ezért szavaztam igennel Jeggle asszony jelentésére. Ezzel egyidejűleg helyeslem a tagállamokra rótt kötelességet, hogy tartózkodjanak az állatok felhasználásától mindazon esetekben, amikor az uniós jogszabályok más kísérleti módszereket vagy stratégiákat is elismernek ugyanazon eredmény elérésére.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE) . – Elnök úr, szeretnék gratulálni Elizabeth Jeggle-nek az állatokon végzett kísérletek és az állatok felhasználása terén végzett munkájáért.

Igennel szavaztam, mert úgy vélem, ez a legpragmatikusabb megoldása egy, az 1986-os jogszabály frissítésében rejlő problémának.

Azt mondhatom, hogy fontos ez az állatjóllét számára, de a kutatások európai unióbeli folytatásához is. Azt kockáztatjuk, hogy a tudósokat és az orvosi kutatást a határainkon kívülre kényszerítjük, ahol még kevesebb a szabályozás; vagyis miközben valóban javítanunk kell a szabályozáson, és ezáltal a kutatóintézetekben és egyetemeken végzett kísérletekben felhasznált állatok jóllétén is, azt is biztosítanunk kell, hogy a kutatás folytatódhat.

Folyton arról beszélünk, hogy ösztönözzük a fiatalokat arra, hogy tudományos pályára lépjenek, és hogy költsünk többet a kutatásra és az innovációra; ez pedig igenis magában foglalja az állatok felhasználását. De hadd védelmezzük őket a lehető legteljesebb mértékben! – Ezzel a jogszabállyal ezt fogjuk elérni.

 
  
MPphoto
 

  Jens Rohde (ALDE) . – (DA) Elnök úr, a Dán Liberális Párt az állatkísérletekről szóló jelentés mellett szavazott. Nem titok, hogy az érem mindkét oldala mellett nagyon erős érvek hangzottak el. Vannak, akik úgy vélik, az állatok jogainak van elsőbbsége. Mi ezzel szemben azt gondoljuk, hogy a társadalomnak szintén megvan a joga ahhoz, hogy haladást lásson a gyógyszerek fejlesztése és a betegségek kezelése terén. A mi feladatunk természetesen a megfelelő egyensúly biztosítása. Az állatokkal helyesen kell bánni, de kutatóinknak is rendelkezniük kell a szükséges eszközökkel az új gyógymódok kifejlesztéséhez és a súlyos betegségek gyógyításához. A Jeggle asszony által készített jelentés nagyon pontos egyensúlyt állapít meg, ezért azon a véleményen vagyunk, hogy megéri mellette szavazni. Abban is alapvetően hiszünk, hogy jó, hogy végre túl tudunk lépni a régi, 1986-os keltezésű jogszabályon.

 
  
MPphoto
 

  Mario Pirillo (S&D) . – (IT) Elnök úr, (...) második olvasatban megállapodásra jutni ezzel a kutatási célokra felhasznált állatok védelméről szóló igen ellentmondásos jelentéssel kapcsolatban. A megállapodás mellett szavaztam, mert kiegyensúlyozott szövegnek tűnik, amely anélkül védi meg az állatokat, hogy a tudományos kutatásokat fenyegetné.

A megállapodás hangsúlyozza, hogy csak az olyan kutatások esetében szabad engedélyezni az állatkísérleteket, amelyekben nem lehetséges más, tudományosan kielégítő kísérlet alkalmazásával eljárni. A jogszabály világos: kritériumokat állít fel a tudományos kísérletekhez felhasznált állatokkal való bánásmód számára, és megköveteli a tagállamoktól, hogy biztosítsák a projektekben felhasznált állatok számának minimálisra csökkentését.

Azt pedig e jelentéstől függetlenül is felesleges elismételni, hogy Európának egyre több tudományos kutatásra van szüksége.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE) . – Elnök úr, szeretnék gratulálni Elizabeth Jeggle-nek, és mindazoknak, akik részt vettek a munkában, és sikerült erre a kiegyensúlyozott egyezségre jutniuk a tudományos célokra felhasznált állatok védelmével kapcsolatban.

Az európai állatjólléti mozgalom valóban üdvözli a megkötött kompromisszum gyors elfogadását. Úgy vélem, az elfogadott szöveg közvetlen és kézzelfogható hasznot fog hozni az állatjóllét területén, miközben egyszersmind lehetővé teszi az alapvető orvosi kutatások folytatását Európában, amelyek reményeink szerint új, innovatív és hatékony kezeléseket eredményeznek majd.

Az egyezség, amelyre ma jutottunk, fontos lépés az állatkísérletekről szóló uniós jogszabályok összehangolása felé is, és véleményem szerint ez önmagában is nagyon fontos.

Végezetül, ez egy emberséges válasz, amely megállapítja a felső fájdalomküszöböt, és amely valóban kötelezi a Bizottságot, hogy ellenőrizze azokat az állatkísérleteket folytató intézeteket, amelyek valódi okot adnak az aggodalomra.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Elnök úr, én is igennel szavaztam Jeggle asszony állatvédelemről szóló irányelvére, és úgy vélem, igen fontos, hogy mi is itt, az Európai Parlamentben komolyan támogassuk az állatok védelmét.

Ebben az összefüggésben azonban azt is érdemes észben tartani, hogy ez a javaslat helyes kompromisszum, amely egyesíti az állatok védelmét a tudományos kutatással. Mindazonáltal bizonyos mértékig továbbra is szükségünk van állatkísérletekre, mivel még nem fedeztek fel alternatív megoldásokat. Nagyon fontos azonban, hogy biztosítsuk, hogy ezek a megfelelő körülmények között történjenek, és a lehető legkevesebb ártalmat, fájdalmat és szenvedést okozzák.

Kitűnő lépést tettünk előre, tekintve az előző, 1986-os irányelvet. Remélem, minden uniós tagállamban végrehajtják, és ezáltal olyan összehangolt gyakorlatot fogadunk el, amely támogatja az állatvédelmet, ám a tudományos kutatásban is lehetőséget nyújt az előrehaladásra.

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE) . – (SK) Nagyra értékelem Jeggle asszony munkáját, de nem támogathatom az irányelv szövegét, mert sem a Tanács, sem a Bizottság nem garantálta azt, hogy tilos lesz emberi embrionális sejteket használni azokban az esetekben, amelyekben nem állatokat használnak. Az irányelv bizonyítja, hogy mi, emberek, felelősnek érezzük magunkat a Föld más élőlényeiért, de arról is szomorú bizonyságot tesz, hogy nem tartjuk sokra az emberi életet. Készek vagyunk csak olyan esetekre korlátozni a majmok kutatásokban való felhasználását, ahol egy faj megóvásáról van szó vagy az emberi életet fenyegeti veszély. És a kutatás még ez esetben is csak akkor engedélyezhető, ha bizonyítható, hogy semmilyen más módszer nem alkalmazható. Arra azonban képtelenek vagyunk, hogy hasonlóan szigorú védelmet nyújtsunk az emberi méhmagzatok, meg nem született gyermekek, vagy akár genetikai információk számára. Ez a jelentés sajnos inkább azt az érzést keltette bennem, mintha a majmok bolygóján élnék.

 
  
MPphoto
 

  Bogusław Liberadzki (S&D) . – (PL) Én támogatom a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére javasolt intézkedéseket. Úgy gondolom, ésszerű és kiegyensúlyozott intézkedések, amelyek megfelelnek korunk és társadalmunk elvárásainak. Ugyanakkor el kell ismernem, hogy a szavazáskor elkövettem egy hibát. Véletlenül megszavaztam az első módosítást, miközben az összes módosítás elutasítását támogattam, ezért szerettem volna szólni.

 
  
MPphoto
 

  Sirpa Pietikäinen (PPE) . – (FI) Elnök úr, nem szavaztam meg az állatkísérletekről szóló jogszabály visszautalását a bizottságnak, mert nem hiszem, hogy az eredmény bármiben is jobb lehetne később. A három javasolt módosításra viszont igennel szavaztam.

Nézetem szerint igen nyugtalanító, hogy Európában gyakorlatilag visszalépünk egyet a kísérletekhez használt állatok védelme ügyében. Több tagállamban már jelenleg is jobb módszereket alkalmaznak a kutatások eredményeinek eléréséhez anélkül, hogy állatokat használnának a kísérletekhez. Ez a gyakorlat valójában le fogja lassítani az alternatívák fejlesztését.

Ehhez hasonlóan tanulmányok tanúsítják, hogy a főemlősök használata még szélsőséges körülmények között sem adja azt az eredményt az emberi egészség számára, amelyet a javaslat által felsorakoztatott érvek feltételeznek.

 
  
  

Jelentés: Csaba Őry (A7-0235/2010)

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE) . – (IT) Elnök úr, a 2020-ig terjedő új foglalkoztatási iránymutatásokról szóló vitára a gazdasági válság közepén kerül sor, amely az elkövetkező években kétségtelenül komoly hatással lesz majd a munkaerőpiacra.

A jelenlegi válság felfedte, hogy nincs olyan hatékony mechanizmusunk, amely azonnal reagálna egy válság jeleire. Ez megmutatja tehát, mennyire elengedhetetlen az Európai Unió gazdaságpolitikáinak összehangolása, feltéve, hogy megerősítik és hatékonnyá teszik azokat. A válság arra is rávilágított, milyen szorosan függnek egymástól a tagállamok gazdaságai a piacok és a foglalkoztatás terén. Ezért álláspontom szerint az Európai Uniónak és a tagállamoknak az Európa 2020 célkitűzéseinek elérése érdekében tett erőfeszítései erős kötelezettségvállalást kívánnak annak biztosítására vonatkozólag, hogy a fenntartható gazdasági növekedésbe történő beruházások a fenntartható munkahelyek létrehozását is elősegítsék.

A stratégiának a strukturális és kohéziós politikával való szoros összehangolása útján meg kell előznie minden további gazdasági és társadalmi összeomlást. Amennyiben biztosítani kívánjuk a foglalkoztatási iránymutatások hatékonyságát, megfelelő figyelmet kell fordítani a tagállamok és a régiók közötti társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek felszámolásának biztosítására. A jelenlegi programozási időszak uniós strukturális alapjai és a Kohéziós Alap, továbbá a jövőbeli uniós finanszírozási eszközök kiemelkedően fontos szerepet játszanak majd e tekintetben.

 
  
MPphoto
 

  Erminia Mazzoni (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, én igennel szavaztam, mert meg vagyok róla győződve, hogy egészében véve ez a jó döntés. Mindazonáltal nem vagyok teljesen elégedett, mert egész biztosan lehettünk volna ambiciózusabbak, különösen a fiatalok és a nők munkához való jutásának és a rugalmas biztonság mint az egész Európát sújtó munkahelyi bizonytalanság elleni eszköz elfogadásának kérdésében. Csodálom az előadó által végzett munkát annak ellenére, hogy milyen rövid idő állt a rendelkezésére.

Minden bizonnyal pozitívum az egyszerűsítésre tett kísérlet, miszerint a foglalkoztatási iránymutatások – amelyekből immár négy létezik – öltsenek új, egyszerűbb formát, világosan azonosítva az Európa 2020 stratégiában szereplő célkitűzéseket. Ugyanilyen pozitívnak tartom az arra tett kísérletet is, hogy számot vessünk a múltban elkövetett hibákkal, amelyek az Európa 2010 célkitűzéseinek részleges kudarcához vezettek.

További pozitívum a dokumentumban, hogy érdekes javaslatokat tartalmaz arra a gondolatra vonatkozólag, hogy a munkát ismét azzal a funkciójával kellene felruházni, miszerint az az emberiség előrehaladáshoz való jogának a kifejeződése, nem pedig csupán a túlélésnek az eszköze.

 
  
MPphoto
 

  Alajos Mészáros (PPE) . – () Köszönöm szépen elnök úr, de a fordítás végett nem értettem jól a nevemet. A pénzügyi válság után az Európai Unió több tagállamának gazdasága még mindig sérülékeny. Ebből kifolyólag mindent meg kell tenni a fenntartható fellendülés biztosításáért és az európai gazdaságok munkahelyteremtő potenciáljának megerősítéséért. Emellett nem szabad megfeledkeznünk a demográfiai változásokról, a globalizációról, valamint az új technológiák bevezetéséről sem. Nagyon fontosnak tartom, hogy a következő foglalkoztatási stratégia egyensúlyt teremtsen a válságból eredő azonnali problémák, valamint a hosszú távú kihívások között. Európa foglakoztatási politikája kulcsfontosságú szerepet játszik az előttünk álló nehézségek leküzdésében. Egyetértek az előadóval abban is, hogy a minőségi oktatás, az egész életen át tartó tanulás stratégiai jelentőségű lehet a munkanélküliség elleni küzdelemben. Ezt a javaslatot csak támogatni tudom, és gratulálok Őry Csabának a kiváló jelentéshez.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Mészáros úr (Meh-tsá-rosh), az ön nevének kiejtése úgy áll rendelkezésünkre, ahogyan az előbb kimondtam. Ha ez helytelen, kérem, mondja el, hogyan szeretné, hogy ejtsék.

 
  
MPphoto
 

  Alajos Mészáros (PPE) . – ‘Mészáros’ (Méh-sah-rosh) „Alajos Mészáros”. Nem könnyű. Köszönöm szépen.

 
  
MPphoto
 

  Sergej Kozlík (ALDE) . – (SK) Teljes mértékben támogatom az Európai Parlament által elfogadott, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat. Minden sikeres gazdaságpolitikának a munka és a foglalkoztatás kell, hogy a legfontosabb eredménye legyen. Ha a fejlődés és a munkahelyek fenntartása összekapcsolódik a környezetbarát gazdaság fejlesztésével, akkor egyszersmind megteremtődnek az éghajlati és környezeti problémák megelőzéséhez szükséges előfeltételek. A sok éve rendszeresen előforduló természeti katasztrófák, különösen az Európa különböző térségeiben bekövetkező áradások azt mutatják, hogy új, fenntartható munkahelyeket az áradás elleni védelem kiépítésének területén is lehet teremteni. A vízfolyások fenntartása, a közcsatornák, elvezető csatornák és elnyelő rendszerek fenntartása és építése bizonyára lényegesen olcsóbb lesz, mint az áradás következményeinek kezelése.

 
  
MPphoto
 

  Giommaria Uggias (ALDE) . – (IT) Elnök úr, a pénzügyi válságból való kilábalásunk és az Európai Uniót jellemző, jóllehet eltérő sebességű gazdasági fellendülés kezdete sajnos a munkahelyek és a munkavállalók kárára történik.

Ez az irányvonal nemcsak a Bizottság e Ház által elfogadott programjával áll tökéletes ellentétben, hanem a konkrét Európa 2020 program azon megközelítésével is, amely előrevetíti, hogy a gazdasági növekedés iránti igény törvényszerűen együtt jár a befogadásra utaló jelekkel. Az általunk ma elfogadott integrált iránymutatások igen pozitív lépést jelentenek ebbe az irányba, beleértve a hetedik iránymutatást is, amely arra szólítja fel az Unió tagállamait, hogy konkrét intézkedésekkel csökkentsék a strukturális munkanélküliséget.

Sosem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a munka egész törvénykönyvek alapjául szolgál, így Olaszországban is, ahol e törvénykönyv 1. cikke kimondja, hogy „Olaszország a munkán alapuló demokratikus köztársaság”; a munka ezenkívül az emberi méltóság alapja is.

 
  
MPphoto
 

  Tunne Kelam (PPE) . – Elnök úr, támogatom az integrált iránymutatásokat, amelyek a tagállamokban tapasztalható munkanélküliség problémájával foglalkoznak.

Ugyanakkor bármi legyen is a megoldás, annak magában kell foglalnia a minőség szempontját. Ahogy arra Barroso elnök úr tegnap rámutatott, négymillió betöltetlen munkahely van ma Európában. Ezek a betöltetlen munkahelyek többnyire képzett munkaerőt kívánnak. Ezért sürgetem a Bizottságot, hogy késedelem nélkül vezesse be a javasolt Európai Álláshelyfigyelő Rendszert, amelynek magában kell foglalnia egyfajta európai képesítési útlevelet is.

Az összeurópai célkitűzésnek képzett munkaerőt kell biztosítania kontinensünk számára. Ezen túlmenően vennünk kell a bátorságot, hogy drasztikusan csökkentsük a kkv-kre vonatkozó adminisztratív és nem vámjellegű akadályokat.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, a jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek az előadó megközelítésével. Egyrészt támogatja a Bizottság által javasolt integrált iránymutatások számának csökkentését, másrészt pontosan meghatározza, hogy ez a kisebb számú uniós iránymutatás és közös célkitűzés csupán érthetősége és gyakorlati hasznossága alapján nem tudja irányítani, és nem is irányíthatja a tagállamok politikáját.

Ezenkívül egyetértek azzal a résszel, amelyben az előadó kifejti, hogy amennyiben biztosítani kívánjuk az Európa 2020 hatásosságát és a foglalkoztatási iránymutatások hatékonyságát – megfelelő figyelmet kell fordítani a tagállamok és a régiók közötti társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek felszámolásának biztosítására, nem utolsósorban a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásával.

.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE) . – Elnök úr, Őry úr foglalkoztatási iránymutatásokról szóló kitűnő jelentése kapcsán a valódi kérdés, hogy vajon a Tanács figyelembe fogja-e venni az ajánlásokat.

Tegnap este örömmel hallottam, hogy a belga elnökség kötelezettséget vállal a parlamenti ajánlások megvizsgálására. Azt szeretném mondani a Tanácsnak, hogy döntő fontosságú, hogy sokat megfogadjanak az Őry úr jelentésében szereplő számos kitűnő ajánlás közül – úgy gondolom, különösen azokat, amelyek az irányítás javítására utalnak. Abban mindenki egyetért, hogy a nyitott koordinációs módszer semmi esetre sem volt hatékony a lisszaboni menetrend vonatkozásában. Biztosítanunk kell, hogy az abban szereplő célokat és alcélokat nyomon fogják követni és értékelni fogják az Európa 2020 célkitűzései szempontjából.

Örülök, hogy a 62. módosítást elfogadtuk, mivel, ha ezt végrehajtják, úgy vélem, az segíteni fog a regionális egyenlőtlenségek csökkentésének biztosításában. Végül teljes mértékben támogatom azt az elképzelést, hogy a foglalkoztatást erősítő növekedésnek a tisztességes munkán kell alapulnia, ahogyan azt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) hirdeti.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE) . – (PL) Üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság benyújtotta az Európa 2020 integrált iránymutatásokról szóló javaslatát, amelyet ma a Parlamentben elfogadtunk. A jelenlegi globális gazdasági helyzetet figyelembe véve ez helyes lépés, amely megmutatja az uniós intézmények elkötelezettségét, valamint a gazdaságért és a foglalkoztatásért vállalt felelősségüket. Üdvözlendő továbbá, hogy az iránymutatások kidolgozásában nem feledkeztek meg a koherencia és az átláthatóság fenntartásának szükségéről. Sürgősen meg kell hozni az olyan intézkedéseket, mint a munkaerő-piaci részvétel növelése, a strukturális munkanélküliség csökkentése, a képzett munkaerő ösztönzése, a munkaminőség fokozása és az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, a felsőoktatásban részt vevők számának növelése, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, mert ezek az intézkedések fenntartható gazdaságot biztosítanak, és erősítik a munkahelyteremtő potenciált. A jelentés helyesen mondja, hogy a fenntartható gazdasági növekedésbe történő beruházások idején a fenntartható munkahelyek létrehozását is elő kell segíteni, továbbá biztosítani kell a tagállamok és a régiók közötti társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek felszámolását. Összefoglalva szeretném kifejezni abbéli reményemet, hogy az Európa 2020 meg fogja hozni azokat az eredményeket, amelyeket várnak tőle, különösen a foglalkoztatási politika területén.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, harminc évvel ezelőtt a – mondjuk úgy – „régi Európa” országai, az Unió 15 tagállama, mielőtt még a volt KGST-országokkal bővültek volna, a világ GDP-jének 36%-át adta. Ma ez a szám 25%, és 10 év múlva előreláthatólag 15% lesz.

Nos, miért történik ez? Nem tulajdoníthatjuk az egészet Ázsia felemelkedésének. A világ GDP-jének a Kanadára és az Egyesült Államokra eső része meglehetősen stabil maradt ugyanezen időszak alatt.

Az igazság az, hogy magasabb adókkal, korlátozóbb szabályozással, drasztikusabb szabályozókkal, engedélyekkel, felügyelőkkel, hivatalnokokkal és tisztviselőkkel terheltük meg magunkat. Akkor talán lett volna értelme ennek, ha a fő verseny e kontinensen belülről jött volna. De egy olyan világban, ahol Kínával és Indiával versenyzünk, semmi értelme sincs.

Annál több okuk van az önök választóinak és az enyéimnek, hogy távolabbi horizontok felé tekintve feladják ezt a kényelmetlen és hanyatló regionális vámuniót, és hogy újra felfedezzék a globális hivatást, amelyet apáink még természetesnek vettek.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR) . – Elnök úr, kezdjük a jelentés kedvező vonatkozásaival. Úgy vélem, igen fontos, hogy mindannyian támogassuk az egész életen át tartó tanulás gondolatát. Túl hosszú ideig és túl sok éven át egyetlen esélye volt az embernek a vizsgákon, és ez határozta meg – 11 vagy 18 évesen – a jövőjét.

Nagyon hasznos, ha a folyton változó gazdaságok korában, amikor egyes ágazatok egyik napról a másikra tűnhetnek el, polgáraink készen állnak az egész életen át tartó tanulásra. Ám ugyanakkor távolabbról kellene ezt tekintenünk.

E teremben meglehetősen gyakran beszélünk a szociális Európa gondolatáról. Ám ez a kifejezés, a „szociális Európa”, gyakran olyan politikákat fed, amelyek valójában gátolják a munkahelyteremtést – ami még több terhet ró az Európa-szerte a növekedés motorjaiként működő kkv-kra –, és még nehezebbé teszik a munkahelyek teremtését.

A kormányoknak el kell állniuk a kisvállalkozások útjából. Engedjék, hogy azok munkahelyeket, vagyont és jómódot teremtsenek mindenki számára.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: RC-B7-0494/2010

 
  
MPphoto
 

  Erminia Mazzoni (PPE) . – (IT) Elnök úr, én kértem az állásfoglalásra irányuló indítványról szóló szavazás előbbre hozását, egyike vagyok az aláíróinak, és meg is szavaztam. Be kell vallanom azonban, hogy valamivel többet vártam és reméltem a Parlamenttől.

Egyetértek, hogy sürgős döntés volt, ám ugyanakkor nagyon fontos döntés is volt. Sürgős volt azért, hogy megmentse Szakineh Mohammadi Astiani életét, és igen jelentős volt a Parlament számára, mert nem folytathatjuk tovább az elítélést, a vádaskodást, a helytelenítést és a megbélyegzést, miközben továbbra is változatlan hozzáállással, ugyanúgy viselkedünk az olyan országokkal szemben, mint Irán. Úgy vélem, Irán ezúttal nagyobb arroganciát tanúsít a nemzetközi közösség, a tagállamok és az uniós intézmények iránt. Közönyös mindennemű panasszal és fellebbezéssel szemben.

A helyzet mára megváltozott, még súlyosabb lett, mert az elmúlt évben Irán magatartása jelentősen romlott, és olyan események történtek, amelyek ellenkeznek az iráni kormány által nemzetközi szinten elfogadott kötelezettségekkel.

Véleményem szerint Iránnal szemben szigorúbb intézkedéseket és szankciókat kell elfogadnia mind az egyes tagállamoknak, mind az uniós intézményeknek. Nem állhatunk továbbra is diplomáciai kapcsolatban egy olyan állammal, amely nem fogadja el, sőt, meg sem hallgatja az Európai Unió tiltakozásait.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Az Európai Parlamentben szerzett hosszú tapasztalatom során soha nem láttam ilyen óriási többséggel elfogadott, ehhez hasonló állásfoglalást, ahol egy ellenszavazat és 22 tartózkodás volt, és több mint 600-an szavaztak mellette. Úgy gondolom, sikerült átadniuk az kívánt üzenetet. Mindenesetre köszönjük.

 
  
MPphoto
 

  Tunne Kelam (PPE) . – Elnök úr, természetesen támogattam az állásfoglalást. Ez is egy újabb támogató nyilatkozat Szakineh Astiani asszony életének megmentése érdekében.

Sajnos nem egyedülálló esetről van szó. Közel 300 nőt köveztek halálra, mióta a jelenlegi klerikális terrorista rezsim 31 évvel ezelőtt hatalomra került. Ezenkívül továbbra is tartanak a nyilvános akasztásokat, beleértve kiskorúakét is. A lehető legtöbbet meg kell tennünk Astiani asszony életének megmentéséért, ám még ha sikerül is, e rendszer jellege minden valószínűség szerint változatlan marad. Ezért fenntartások nélkül támogatnunk kell azokat a bátor irániakat – és múlt nyár óta több millióan vannak –, akik megpróbálják a jelen rendszert egy nyitott, nem katonai, demokratikus rendszerre cserélni. Nem szabad félnünk a támogatásuktól.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE) . – Elnök úr, megerősítem az ön szavait és dicséretét Mazzoni asszony felé az állásfoglalással kapcsolatban végzett munkájáért, amelyet teljes mértékben támogatok.

E hét minden sürgés-forgása közben itt Strasbourgban a legfontosabb ülés sajnos az volt, amire a legkevesebb időm jutott. Az, amelyen azok az iráni asszonyok vettek részt, akik kollégáik támogatásáért és ezért az állásfoglalásért utaztak ide.

De nagy örömömre szolgált találkozni velük, és elkötelezni magam a támogatásuk mellett. Meghökkentő – de talán figyelemre méltó –, hogy sokkal több e-mailt kaptunk az állatjóllét ügyében, mint ebben az emberi életről szóló ügyben. Csak érdemesnek tartom ezt megjegyezni.

Úgy gondolom, el kell mondanunk, mert arra kértek bennünket, hogy pontosan ezt a szót használjuk, hogy sokat azok közül a nők közül, akiket halálra kövezésre vagy más módon történő kivégzésre ítéltek, a mohareb bűnéért ítélték el, amely szó szerint azt jelenti, hogy valaki harcban áll Istennel. Ám ezek az asszonyok valójában nem tettek mást, mint hogy az országukban uralkodó diktatúra ellen tiltakoztak, és arra vágytak, hogy változás következzen be, hogy jobbá tegyék a sorsukat, és hogy visszaállítsák jogaikat abban az országban.

Ezért támogatom hát ezeket az asszonyokat. Nagyon kevés az, amit tehetek, de azt gondolom, hogy a Parlament mai óriási szavazása sokatmondó, és remélem, hatása is lesz.

 
  
MPphoto
 

  Cristiana Muscardini (PPE) . – (IT) Elnök úr, ez az állásfoglalás az első fontos lépés a Parlament számára, hogy megtanulja, hogy használjon fel minden ülés alkalmával minden egyes jogi aktust arra, hogy folytassa ezt a csatát, amely ma Szakineh Mohammadi Astiani életének megmentéséről szól, de legfőképpen egy elnyomó és tökéletesen embertelen rendszer elleni küzdelmet jelent.

Ugyanakkor úgy vélem, hogy a Bizottságnak és a Tanácsnak proaktívabbnak és határozottabbnak kell lennie a jövőben, és jó volna, ha minden e teremben kimondott szó egy-egy kő lenne, amelyet a kövezést végrehajtók lába körül elhelyezve szégyenfalat emelhetnénk köréjük, és kitörölhetnénk őket az emberi társadalomból. Szakinehet meg kell menteni, és vele együtt meg kell menteni minden nőt és férfit szerte a világon, aki még mindig e barbár kegyetlenség áldozatául esik, amely még a világ legvadabb és legprimitívebb állatai körében sem tapasztalható.

A gonosz, maga az ördög mozgatja a hitvány vezetők és álszent férfiak karját és ajkát, akiket a Mindenható már rég elítélt, anélkül hogy bármi esélyük volna a kegyelemre. Észre kellene már venniük, hogy ha nem hagyják abba most, sorsuk megpecsételődik, és a miénk is, ha nem gondoskodunk minden esetben a barbár társadalmak áldozatainak megsegítéséről.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Elnök úr, a jelentés mellett szavaztam, és igazán remélem, hogy segíteni fog megmenteni Szakineh Mohammadi Astiani életét. Egy kicsit szkeptikus vagyok, ahogyan itt sokan mások is, mert sajnos tudjuk, hogy a totalitárius államok, mint amilyen Irán is, egyszerűen nem hallgatják meg a tiltakozásunkat.

Továbbá meglehetős aggodalommal tölt el, hogy egy másik felszólaló szavait ismételjem, hogy alig hangzott el valami az emberi jogokról, ám jó sokat beszéltünk az állatok jogairól. Természetesen ez is fontos kérdés, de ezeket a kérdéseket megfelelő perspektívába kell helyezni. Az Európai Unió döntő fontosságú feladata az emberi jogok és az alapvető értékek védelme.

Őszintén remélem, hogy ez a jelentés hozzá tud járulni abbéli elkötelezettségünk előmozdításához, hogy napirendre tűzzük az emberi jogok kérdését, és rávilágítsunk azok fontosságára még az olyan totalitárius országok számára is, mint Irán, és ezáltal egyszer s mindenkorra véget vethessünk ezeknek az embertelen halálos ítéleteknek.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE) . – Elnök úr, ahogyan ön helyesen rámutatott, a gyakorlatilag egyhangú szavazás igen nagy jelentőségű. Örülök, hogy egyike lehettem azoknak, akik az állásfoglalás mellett szavaztak.

Hadd mondjam el először is, hogy nem vagyok az a tiltakozó típus. Egész biztosan nem hordtam ilyenfajta pólót korábban, de az az aránytalan javaslat, miszerint valakit egy állítólagos vétek miatt így megbüntessenek és halálra ítéljenek, annyira aljas, annyira felháborító, annyira barbár, annyira aránytalan és annyira undorító, hogy úgy éreztem, tennem kell valamit. Remélhetőleg eljut az üzenet az iráni hatóságokhoz, hogy ez elavult módszer és abba kell hagyni.

A politikai nyomás és a nyilvános tiltakozás sok országban véget vetett a halálbüntetés gyakorlatának. Remélhetőleg mai itteni tiltakozásunk is véget vet ennek a visszataszító helyzetnek. Ahogy Kelam úr mondta, 300 embert már így is halálra köveztek, és ez megdöbbentő. Véget kell ennek érnie, és nekünk minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azért, hogy így is történjen.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR) . – Elnök úr, az Iránnal kapcsolatos indítványról. Mindannyian osztozunk ebben az aggodalomban, és ahogyan ön, elnök úr, az imént mondta, az eredmény is azt mutatja, milyen heves érzelmeket keltett ez ebben a Házban, politikai nézetektől függetlenül.

Aggodalmunk annak szól, hogy e két hölgynek nincs lehetősége őket megillető jogi eljárásra, és nemcsak erre nincs lehetőségük, hanem amikor megpróbálnak ügyvédeket fogadni, magukat az ügyvédeket veszik üldözőbe, és kergetik el az országból.

Egy olyan kormánnyal van dolgunk, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a demokráciát, amely semmibe veszi a választások eredményeit, megveri az embereket, és megöli a tiltakozókat, akik több demokráciát szeretnének látni.

Látjuk továbbá, hogy a más vallású, keresztény hitű, bahá’i hitű embereket is üldözik.

Szeretnék azonban nagyon gyorsan egy másik személyt is megemlíteni, akire szintén gondolnunk kell, Ibrahim Hamidira, akit homoszexualitással vádoltak. A tény, hogy egy személyt a nemisége miatt üldözni lehet, beszennyezi az adott ország hírnevét.

Reméljük, hogy hamarosan eljön a nap, amikor megdől ezt a rendszer.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Szeretnék mindannyiuknak köszönetet mondani. Mint az emberi jogokért és a demokráciáért felelős alelnök, teljes mértékben támogatom az elhangzott megjegyzéseket. Néhány évvel ezelőtt személyesen is tanúja voltam az úgynevezett iráni igazságszolgáltatásnak, így csak rettenetemet fejezhetem ki a jelenlegi iráni helyzet felett, és remélem, mint önök mindannyian, hogy az hamarosan véget ér. Remélem továbbá, hogy az állásfoglalás ellen szóló egyetlen szavazat csak tévedés volt, és valójában egyhangúan szavaztunk.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Elnök úr, az 1979-es iráni forradalmat egy nap majd korszakalkotó eseménynek fogják tekinteni, egy lapon emlegetik majd az 1789-es francia, és az 1917-es orosz forradalommal. Ezekhez hasonlóan azonnal túláradt határain, és arra törekedett, hogy megsokszorozza magát a világon mindenütt. Ezekhez hasonlóan nem ismerte el a szuverenitás vagy a területi illetékesség elvét.

Az ajatollahok aláíró aktusa az amerikai nagykövetség ostroma volt. A diplomáciai követségek sérthetetlenségét még a második világháborúban is – amikor kölcsönösen ellentétes ideológiák harcoltak, hogy kiirtsák egymást – tiszteletben tartották. Az ajatollahok tettükkel megmutatták, hogy a régi szabályok nem vonatkoznak rájuk, és hogy egy másik hatóságnak felelnek. Úgy folytatták, ahogyan elkezdték, tekintet nélkül minden területi illetékességre, nemzetőrségüket és terrorista szervezeteiket támogatva. A Perzsa-öböltől Libanonig, a Selyemút kánságig, a Balkánig, civil célpontok ellen intéztek támadásokat, egészen Londonig és Buenos Airesig menve.

Nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy elítélésükkor sokkal erősebb pozícióban lennénk, ha mi magunk nagyobb tiszteletben tartanánk a területi illetékességet, sőt, a demokráciát. Remélem, hogy azok a képviselők, akik nagyon őszintén és megindítóan beszéltek az iráni képviseleti kormányzás hiányáról, ugyanezeket a magas követelményeket fogják legközelebb alkalmazni akkor is, amikor itt, az Európai Unióban kerül sor népszavazásra.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Ajánlás második olvasatra: Elisabeth Jeggle (A7-0230/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Én megszavaztam ezt a jelentést, mert úgy vélem, hogy korszerűsíti a jelenlegi, 1986-ra visszanyúló irányelvet, és mert az a célja, hogy javítsa a kutatási ágazat érdekei és a tudományos célokra felhasznált állatok nagyobb védelme közötti egyensúlyt. Ezt tekintetbe véve úgy vélem továbbá, hogy elengedhetetlen, hogy olyan kompromisszumot kössünk, amelynek célja, hogy elősegítse az állatok felhasználásától eltérő, alternatív módszerek térnyerését, valamint hogy biztosítsa az állatok nagyobb mértékű jóllétét, anélkül hogy ezzel visszavetné az ágazaton belüli fejlődést.

A jelentésben elfogadott legfontosabb pontok az állatjóllét szempontjaihoz kapcsolódnak, és abból a célból kerültek megújításra, hogy elősegítsék az olyan alternatív módszerek alkalmazását, amelyekhez nincs szükség élő állatok bevonására. A jelentés további célja az állatokon alkalmazott módszerek fájdalomszint alapján történő osztályozási folyamatának bevezetése – meghatározva a maximálisan megengedett fájdalomszintet –, valamint az irányelv még hatékonyabb ellenőrzési rendszeren keresztüli alkalmazása. Az ellenőrzés hiánya olykor azzal járt, hogy voltak olyan kísérletek, amelyekhez továbbra is állatokat használtak, holott lettek volna alternatívák – különösen olyan alapkísérletekben, amelyek célja nem tudományos hipotézisek igazolása volt.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A nemzeti jogszabályok sokfélesége és az állatvédelem néhány tagállamra jellemző alacsony szintje miatt az állatok tudományos célokra történő felhasználására vonatkozó szabályok nagyobb mértékű összehangolására van most szükség.

Mint ahogyan jelentéstevőnk, Jeggle asszony rámutatott, kiegyensúlyozott kompromisszum született a Tanáccsal. Való igaz, hogy az állatvédelem mellett annak biztosítása is nagyon fontos, hogy a kutatás továbbra is alapvető szerepet játsszon a betegségek elleni harcban. Ezért szavaztam erre a jelentésre, és mint ahogyan azt az Európai Néppárt (Kereszténydemokrata) Képviselőcsoportban kollégáim is tették, elutasítottam a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport által előterjesztett módosításokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Támogattam ezt a fontos megállapodást. A tudományos célokra felhasznált állatok védelme tényleg nagyon kényes témát jelent, mivel számos különböző, néha eltérő nézetekkel és igényekkel rendelkező érdekcsoport szempontjait kell figyelembe vennünk.

Úgy vélem, a megállapodásban megjelenik a megfelelő egyensúly. A megállapodásban elsősorban az állatokkal végzett kísérletek alternatíváinak előremozdítása és a kísérleti állatok körülményeinek javítása kapott figyelmet. Ezenkívül sikerült tartani magunkat az Európai Parlament első olvasatban tett észrevételeihez a továbbra is az állatok felhasználásán alapuló európai kutatás és ipar adminisztratív terheinek csökkentése, valamint az ezen kutatás és ipar folytonosságának és megvalósíthatóságának biztosítása tekintetében.

Szükség van az állatkísérletek alternatíváinak további előmozdítására. E célból kilátásban van egy, az alternatív módszerek érvényesítésére szolgáló európai uniós referencialaboratórium létrehozása, amely a tagállamok fenntartható, szakosított laboratóriumokra irányuló támogatásával valósulna meg. Úgy gondolom, ez a megoldás megfelelő egyensúlyt teremt az ipari és a kutatási ágazat igényei között, valamint egyúttal javulást eredményez és összhangot teremt a tudományos célra felhasznált vagy felhasználni kívánt állatok jólétére vonatkozó szabványok között.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban. – (RO) Üdvözlöm, hogy az Európai Unió törődik az állatjólléttel általában, valamint hogy külön figyelmet fordít a tudományos célra felhasznált állatok jóllétére is. Az Európai Unió jelentős bővülését, valamint az eddig elért technikai fejlődést figyelembe véve új irányelvre van szükség, amelynek célja, hogy egységesítse az állatok kezelésénél alkalmazott gyakorlatokat. Az állatok védelme és az állatok megfelelő kezelésének biztosítása a közösség értékei közé tartozik, amelynek egy egyhangúlag elfogadott jegyzőkönyvet is szenteltek. Az 1985-ből származó EK-irányelv arra törekedett, hogy csökkentse a tagállamok törvények és közigazgatási aktusok által előírt, a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmével kapcsolatos rendelkezései közötti különbségeket. A tagállamok közti különbségek azonban az erre vonatkozó irányelv elfogadása óta tovább nőttek, különösen, mivel az EU azóta új tagokkal bővült.

A Parlament által elfogadott állásfoglalás csökkenteni fogja a tudományos célokra felhasznált állatok védelmének szintjében tapasztalható tagállamok közti különbségeket, most, amikor olyan időket élünk, amikor mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy ez a gyakorlat elkerülhetetlen az emberek és az állatok egészségének védelméhez csakúgy, mint a környezet védelméhez. Ez az állásfoglalás újabb lépés afelé, hogy elérjük azt a mindenki által osztott célt, miszerint szüntessék be teljes mértékben az élő állatokon végzett tudományos célú kísérleteket, amint az az újabb felfedezéseknek köszönhetően lehetővé válik.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Az állatok kutatási célból történő felhasználása szorosan kapcsolódik a nagy társadalmi hatású felfedezésekhez, a meghosszabbodott élettartamhoz és az emberi jóléthez. A tudomány jelenlegi állása szerint lehetetlen lenne az állatkísérletek teljes mértékű elhagyása. Ezért szükségszerű, hogy a továbbiakban is felhasznált állatok számára a lehető legnagyobb védelmet és jólétet biztosítsuk, figyelembe véve a kísérlet céljait.

Úgy vélem, a jogszabály jelen felülvizsgálata a szükséges állatvédelmet megerősítő, magasabb normákat eredményez. Ezzel az irányelvvel az Európai Unió javítja a tudományos kísérletekben felhasznált állatok jólétére vonatkozó előírásokat, hiszen jelentős mértékben hozzájárul a tudományos kísérletekben felhasznált állatok számának csökkentéséhez, és ahol lehetséges, ott megköveteli az alternatív módszerek használatát, miközben tisztességes versenyfeltételeket teremt az EU ipari szektorában és egyúttal javítja az EU-ban véghezvitt kutatások minőségét.

A mai szavazás eredménye általános egyetértést tárt fel azt illetően, hogy javítani kell a tudományos kutatásra és az ártalmatlansági vizsgálatokra felhasznált állatok körülményein, miközben továbbra is meg kell őrizni a kutatások magas színvonalát, és fokozni kell az állatkísérletek alternatíváinak megtalálására fordított erőfeszítéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) Nincs olyan civilizált társadalom, amely ne tekintené az állatokat a létünkben osztozó élőlényeknek, és ne ismerné el, hogy az őket érő fájdalmat és szenvedést, amennyire csak lehetséges, meg kell előzni. Mindazonáltal elismerem annak szükségességét, hogy állatokat használjanak tudományos kísérletekhez, új gyógyszerek és terápiák teszteléséhez, vagy ahhoz, hogy a tudományos kutatás olyan felfedezésekhez vezessen, amelyeknek a segítségével betegségek válnak gyógyíthatóvá, csökkenthető az emberek szenvedése, vagy növelhető a várható élettartamuk.

A jogszabályok változatossága, valamint a megfelelő védelem egyes tagállamokban tapasztalható hiánya szükségessé tette egy minimális követelményeket rögzítő irányelv elfogadását, az érintett állatok nagyobb mértékű védelmét biztosító tagállamok sérelme nélkül. A Parlament, a Tanács és a Bizottság közti tárgyalások nem voltak zökkenőmentesek, de végül olyan szöveg született, amely – véleményem szerint – kiegyensúlyozott, és megérdemli a támogatásunkat. Újabb lépést tettünk előre, amelyet üdvözölnünk kell, még akkor is, ha néhány pont jobban is sikerülhetett volna.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban. – (FR) Örömömre szolgál e jelentés elfogadása, mert ezáltal mostantól szigorúan tilos lesz emberszabású majmokon, például csimpánzokon, gorillákon és orángutánokon kísérletezni. A jelentés szövege azt is kiköti, hogy amennyire csak lehetséges, minden állatkísérletet tudományos szempontból kielégítő alternatív megoldással kell helyettesíteni. A szöveg végül pedig felszólít az állatoknak okozott mindennemű fájdalom és szenvedés minimálisra való csökkentésére. Mostantól kezdve csak olyan kísérletekhez lehet állatokat felhasználni, amelyeknek a célja az emberre, állatokra és betegségekre (rák, sclerosis multiplex, Alzheimer-kór, Parkinson-kór) irányuló kutatás előmozdítása. E jelentés elfogadása újabb lépés a tudományos célra felhasznált állatok védelmének és jóllétének biztosítása felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) A tudományos célra felhasznált állatok védelméről szóló jelentés mellett voksoltam, mert úgy vélem, hogy a Tanáccsal kötött kompromisszum megteremti a lehető legjobb egyensúlyt az emberi egészség védelmét szolgáló tudományos kutatás szükségletei, valamint az állatok jólléte és jogai között.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Amint azt már az érintett felek is említették, a szöveg, amelyet ma készülünk elfogadni, a különböző érdekek között létrejött kielégítő kompromisszum, amely az érintett intézmények, a Parlament, a Bizottság és a Tanács közötti hosszas egyeztetések eredményeképpen született. Véleményem szerint a civilizált társadalmakban nem kérdés, hogy az állatok tudományos célokra való felhasználását megfelelő módon szabályozni kell, ahogy az Európában is van. Azért vagyunk itt, hogy megvitassuk az állatok felhasználásának megfelelő szabályozását, mivel az elengedhetetlen a tudományos fejlődéshez, az új eljárások, gyógymódok és gyógyszerek feltalálásához, amelyek jelentős értéket képviselnek majd a kultúránkban, és amelyekből mindannyian egyaránt profitálunk majd.

Úgy tűnik, hogy ez a szabályozás nem nyújthat túlzott védelmet az állatoknak, máskülönben a tudományos vizsgálatok és kísérletek látnák kárát. Döntésem meghozatalakor azokat az embereket választottam, akik élvezhetik a jövőben azokat az előnyöket, amelyeket az általunk engedélyezett és a ma élő állatok segítségével lefolytatott vizsgálatok és kísérletek eredményei jelentenek. Ha a ma elfogadás előtt álló javaslat lehetővé teszi az idegrendszeri betegségek, az autoimmun rendellenességek vagy a rák kutatásának fejlődését, úgy vélem, az mindannyiunk hasznára válik.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Évente csaknem 12 millió állatot használnak tudományos eljárásokhoz a 27 tagállamban. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ilyen kísérletekben használt állatok száma az elkerülhetetlen minimumra korlátozódjon. Ennek eléréséhez a leggyakorlatiasabb megközelítés az alternatív módszerek használata, mivel a tudomány jelenlegi állása szerint az állatkísérletek teljes eltörlése lehetetlen lenne.

A kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 86/609/EGK tanácsi irányelv célja az állatkísérletek gyakorlatainak összehangolása az EU-ban. Ugyanakkor míg néhány tagállam nagyra törő célokat állított fel, más tagállamok gyakorlatai a minimális szabályok betartására korlátozódnak.

Ezért jelen állásfoglalás célja, hogy kiküszöbölje az ilyen jellegű egyenlőtlenségeket. Tisztességes feltételeket kell biztosítani az uniós iparnak és a tudományos közösségnek és ezzel egy időben erősíteni kell a tudományos célokra továbbra is felhasznált állatok védelmét az Európai Unió működéséről szóló Szerződéshez csatolt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően.

Az állatkísérletek területén fokozottabban elő kell mozdítani az alternatív módszerek fejlesztését, érvényesítését, elfogadását és alkalmazását, valamint alkalmazni kell az állatkísérletek „3 R” elvét (replace, reduce and refine – helyettesítés, csökkentés, tökéletesítés).

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Úgy véljük, hogy más területekhez hasonlóan ezen a területen sem kell, hogy az állatok védelmének a közösségi jogban meghatározott minimális szintje megakadályozza az egyes tagállamokat abban, hogy amennyiben úgy kívánják, annál haladóbb és szigorúbb intézkedéseket foganatosítsanak. Ebből kifolyólag mi az ehhez a témához kapcsolódó módosítási javaslat mellett szavaztunk. Véleményünk szerint – amint azt a vita során is kifejtettük – fontos az állatkísérletek elkerülését lehetővé tévő technikák és módszerek fejlesztése, de ennél még több mindenre van szükség.

Az efféle technikák terjesztése is lényeges, ahogy az is, hogy a legtöbb K+F intézmény bevezethesse őket – ideértve a többivel összehasonlítva alacsonyabb fejlettségi szinten lévő nemzeti tudományos és technológiai rendszereket is. Ezt a követelményt minden e területre vonatkozó jogalkotási keretnek figyelembe kell vennie, de úgy véljük, hogy a javasolt változtatások nem tudják ezt teljes mértékben garantálni. Az Európai Unióra fontos szerep hárul ezen a területen, mégpedig az, hogy elősegítse a különböző országok – ideértve a harmadik országok – tudományos és technológiai intézményei és rendszerei közötti együttműködést.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Goebbels (S&D), írásban. – (FR) Megszavaztam a Parlament és a Tanács között létrejött, a tudományos célokra felhasznált állatok védelmének megerősítéséről szóló megállapodást. Az emberi egészséghez kapcsolódó szükségletek olykor megkövetelik, hogy feláldozzuk az állatokat. Az állatok felhasználását szigorúan szabályozni kell. Képmutatás azonban az a követelmény, miszerint „az állatokat a lehető legkevesebb fájdalmat, szenvedést és stresszt okozva kell leölni”. Ezek emberi fogalmak, amelyeket olyan állatokra vonatkoztatunk, amelyeket természetes környezetükben más ragadozó állatok ejtenek el, vagy amelyeket emberi élelmiszer előállítása céljából vágóhidakon mészárolnak le. Ez a világ nem maga a paradicsom – a kulisszák mögött mindig ott rejlik a halál.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE), írásban. – (FR) Támogattam ezt a második olvasatra ajánlott megállapodást, mert éppúgy válaszolnunk kell az orvostudományi kutatások jelentette valóságra és a betegek szükségleteire, mint ahogy javítanunk kell az állatjóllétet is.

Az állatkísérletek száma szerencsére az elmúlt néhány évben jelentősen visszaesett, mert az európai kutatás elmozdult abba az irányba, hogy alternatív megoldásokat keressen. Tudjuk azonban, hogy ezek a megoldások sajnos nem minden esetben elérhetőek, így kénytelenek vagyunk az állatkísérletekhez, különösen a főemlősökön végzett kísérletekhez folyamodni. Ez a helyzet például minden neurodegeneratív betegség, úgymint a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór esetében.

Az állatjóllét magas színvonalú védelmét csak oly módon tudjuk garantálni, ha biztosítjuk, hogy ezekre a kísérletekre Európában kerüljön sor. Ha törődünk azzal, hogy milyen mértékű fájdalmat éreznek az állatok a kísérletek alatt, mindenképpen jó eredményre fog vezetni. Ezért kell megakadályoznunk azt, hogy az állatkísérletek áthelyeződjenek Európán kívülre.

 
  
MPphoto
 
 

  Nadja Hirsch (ALDE), írásban. – (DE) Jelenlegi formájában nem tudom támogatni az állatkísérletekről szóló irányelvet. Igaz, hogy ez a változat sokkal inkább előremutat, mint az 1986-os irányelv, azzal összevetve azonban, hogy milyen óriási tudományos és műszaki fejlődés ment végbe az elmúlt 24 évben, az állatkísérletek helyettesítését célzó intézkedések meglehetősen erőtlennek tűnnek. Túl sok a kivétel. Ráadásul gyenge a megszövegezés, amely így túlságosan tág mozgásteret enged a szabad értelmezésre és végrehajtásra. Az is abszurd, hogy a tagállamok nem alkalmazhatnak az EU által megkövetelteknél szigorúbb intézkedéseket – és ezt a piac torzulására való hivatkozással igyekeznek igazolni.

Ennek rossz üzenete van mind Európa polgárai, mind pedig a kutatóközösség és az ipar számára. Az államnak egyfelől figyelembe kell vennie a lakosság etikai tudatosságában bekövetkezett változásokat. Másfelől, még nagyobb nyomást kell gyakorolni a kutatási ágazatra és az iparra. Senki sem szeretné kockára tenni Németország vagy Európa státuszát mint kutatási helyszínekét, de a befektetési költségek nem jelenthetnek olyan érvet, amely megfelelő módon alátámasztja a laboratóriumi állatokat nem igénylő módszerek továbbfejlesztésének és alkalmazásának elodázását.

 
  
MPphoto
 
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE), írásban. – (FI) Én megszavaztam az állatkísérletekről szóló irányelvet, mert az állatjóllét szempontjából sokkal rosszabb is lehetett volna az eredmény. A ma elfogadott irányelv újabb lépéssel közelebb visz bennünket az állatjólléthez.

Az irányelvet most a nemzeti jog részévé kell tenniük és a lehető leghamarabb következetesen végre kell hajtaniuk a tagállamoknak. Az előző irányelv 1986-ban született, így hát épp itt az ideje, hogy Európa-szerte korszerűsítsük a kísérleti célból használt állatok jóllétére vonatkozó elvárásokat.

A jövőben fontos lesz, hogy növeljük az állatkísérletek alternatíváinak fejlesztését célzó befektetéseket. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Szavazatommal támogattam a Jeggle-jelentést, mert az egy intenzív és hosszú munkafolyamat végeredményét tartalmazza, amely folyamat során az előadó képes volt fontos kompromisszumokat elérni egy olyan összetett kérdésben, mint amilyen az állatok kísérleti célokra történő felhasználása.

Nem támogattam, hogy visszaküldjük a jelentést az illetékes állandó bizottságnak, mert pontosan az a bizottság, amelynek jómagam is tagja vagyok, nagyra értékelte és egyetértett kollégám, Jeggle asszony munkájával. A kutatásoknak folytatódniuk kell; ez fontos az orvostudomány fejlődése, az egészség és számos betegség megelőzése szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Csalódtam e jelentés végleges szövegében, különösen amiatt, hogy az állatjólléti rendelkezések megerősítésére irányuló módosításokat nem fogadták el. Itt az ideje, hogy egyértelmű szabályokat rögzítsünk, és elmozduljunk a főemlős állatok felhasználásának korlátozása, a vadon befogott állatok felhasználásának és a súlyos és hosszadalmas szenvedést okozó állatkísérleteknek a tilalma, valamint azon egyértelmű kötelezettség felé, miszerint, ha tudományos szempontból lehetséges, állatok bevonását nem igénylő alternatív módszereket kelljen alkalmazni. Az a legkevesebb, hogy a tagállamoknak lehetőséget kellene adni arra, hogy az Európai Unió minimális követelményein túlmenően szigorúbb állatjólléti jogszabályokat alkalmazzanak. Míg ez a jelentés javítani fog a jelenlegi szabályozáson, közel sem ment elég messzire, és ebből az okból kifolyólag tartózkodtam a zárószavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE), írásban. – (FR) Megszavaztam ezt a megállapodást, mert megfelelő egyensúlyt biztosít a kísérletekhez felhasznált állatok jobb védelme és a tudományos kutatási törekvések között. Az állatkísérletek hozzájárulnak számos súlyos betegség elleni küzdelemhez; az állatok szükségtelen szenvedésének elkerülése érdekében azonban mindenképpen szabályozni kell azokat. A jelenlegi irányelv 1986-ban született, ezért jelentős javításokra szorul.

Az új szöveg immár előírja, hogy az állatkísérleteket előzetesen engedélyeztetni kell – amely eljárás magában fog foglalni egy projektértékelést és egy ártalom és haszon szempontjából történő elemzést –, valamint létrehoz egy szigorú vizsgálati és ellenőrzési rendszert. A mai szavazás az előadók, kolléganőm, Jeggle asszony, valamint volt kollégám, Parish úr hathatós erőfeszítésének eredménye, akik az előző parlamenti ciklus idején dolgoztak a szövegen. A végleges szöveg minőségét már a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságbeli szavazás eredménye is tükrözte.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) E jelentés elfogadása az érintett felekkel történő tárgyalásokat követően kiegyensúlyozott kompromisszumot jelent, mely védi a tudományos célból felhasznált állatokat és egyúttal azt is elismeri, hogy a jelentős felfedezésekhez, technológiákhoz és terápiákhoz kapcsolódó, a civilizációt érintő számos betegség gyógyítása érdekében tett fejlesztésekhez szükséges állatokat felhasználni. Ez az oka annak, hogy ekképpen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Radvilë Morkűnaitë-Mikulënienë (PPE), írásban. – (LT) A tudománynak és a természetnek a fejlődés érdekében megvalósuló interakciója mindig heves vita tárgyát képezi. Az Európai Parlament ma elfogadott egy fontos, a tudományos célú állatkísérleteket szabályozó dokumentumot. Ez a dokumentum gondoskodik az állatvédelem és a tudományos kutatás közötti kedvező egyensúlyról, és rendelkezik számos fontos kérdésről, ezáltal biztosítva a tudományos kutatási célokra felhasznált állatok védelmét. A szkeptikusok véleménye szerint ez az irányelv ellentmond az állatvédelmi alapelveknek, és hogy számos kétség övezi az állatok tudományos célú felhasználását. Az utóbbi irányelv értelmében azonban minden kísérlet előtt fel kell mérni, hogy szükség van-e állatok felhasználására és hogy vannak-e lehetséges alternatívák. Minden egyes tagállamnak létre kell továbbá hoznia egy olyan országos bizottságot, amelynek feladata, hogy gondoskodjon az állatjóllétről és az ehhez kapcsolódó etikai szempontokról. Megszavaztam ezt a dokumentumot, mert úgy gondolom, hogy az állatkísérleteket szigorúbban kell ellenőrizni, bár a különböző területeken elkerülhetetlen tudományos fejlődésről és a tudományos kutatás folytonosságáról sem szabad megfeledkeznünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Tiziano Motti (PPE), írásban.(IT) Csoportom irányultságától eltérően szavaztam az állatkísérletekről szóló irányelvvel kapcsolatosan annak ellenére, hogy támogatom a tudományos kutatásokat.

Ez az irányelv meglehetősen kedvezőtlen az állatok szempontjából. A kísérletek során elszenvedett fájdalom elfogadhatóságának határát az „enyhéről” a „mérsékeltre”„tolja ki”; engedélyezi a kóbor kutyákon és macskákon végrehajtott kísérleteket; a kutató belátására bízza, hogy érzéstelenítés vagy fájdalomcsillapítás nélkül hajtja-e végre a kísérletet; és még a fájdalmas műveleteknél is engedélyezi ugyanazon állat többszöri felhasználást. Engedélyezi továbbá a társas állatok, így a kutyák és a főemlősök elszigetelt tartását, a mellkas fájdalomcsillapítás nélkül történő felnyitását, valamint az élő állatokon, oktatási célból végrehajtott kísérleteket is.

Emberi érzékenységemnél fogva elfogadhatatlannak tartom a szükségtelen kegyetlenkedést, politikai érzékenységemnél fogva pedig tisztában vagyok vele, hogy ha Európa nem fogadta volna el ezt az irányvonalat, akkor elkerülhetetlen lett volna, hogy néhány tudományos kutatás ne Európában valósuljon meg.

Ez az európai irányelv komoly visszalépést jelent, amelyhez a tagállamoknak kötelező jelleggel igazodniuk kell nemzeti irányelveikben. Úgy vélem, egy, az állatok világa szempontjából kedvező, módosított változat az Európában végrehajtott tudományos kutatások fokozott ösztönzésével kiegészítve tényleges megoldást jelentett volna egy magát előszeretettel „civilizáltnak” nevező társadalom számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristiana Muscardini (PPE), írásban. – (IT) Az állatok védelméről szóló irányelv a különböző országok eljárásainak harmonizálásával egyenlő feltételeket biztosít a vállalatok és a kutatók számára, de nem célja, hogy valódi védelmet biztosítson az állatok számára. Sőt, valójában csökkentették a helyettesítő módszerek alkalmazását előíró szabályokat.

Számtalan hiányosság van, és az irányelvnek ösztönöznie kellene azon fejlettebb kísérleti módszerek alkalmazását, amelyek képesek átvenni az állatkísérletek helyét: az in vitro módszereket, az emberi anyagcsere számítógépes szimulációját stb. Azt a tényt is el kellene ismernie, hogy gyakran nem lehetséges az egyik fajnál elért eredményeket egy másik fajra is átvetíteni, amint azt kiváló tudósok is kifejtették már.

Nyilvánvaló okok miatt nem lehet javasolni az élveboncolás teljes betiltását, de szeretném felszólítani önöket arra, hogy módosítsuk oly módon ezt a szöveget, hogy tartalmazzon nem invazív gyakorlatokat, és hogy betiltsa az állatok igazságügyi orvosi vizsgálatok és tanítás céljára való felhasználását, miközben egy európai garanciabizottság létrehozásával megakadályozza az állatok humánus leölésére vonatkozó szabályok, valamint a veszélyeztetett fajok vagy vadállatok felhasználásának tilalma alóli kivételeket.

Európának nemet kell mondania a céltalan kísérletezésre. Túl gyakran fordul elő, hogy már elvégzett és támogatást is kapott kísérletekkel megegyező kísérletekre tesznek javaslatot, csupán csak azért, hogy további támogatást nyerjenek. Hiteles beszámolókat kaptunk olyan kísérletekről, amelyekhez olyan állatokat használtak, amelyeknek kivágták a hangszálait. A tudomány szerint az elvégzett állatkísérletek nagy hányadára nem lehet ismételten javaslatot tenni emberek gyógykezelésének céljából.

 
  
MPphoto
 
 

  James Nicholson (ECR), írásban. – Megszavaztam ezt a jelentést, bár tudom, hogy egyesek szerint ez az új irányelv nem megy elég messzire. Úgy vélem azonban, hogy a Parlament és a Tanács által elért kompromisszum a lehető legjobb egyensúlyt teremti meg egyfelől az állatok védelme, másfelől a tudományos kutatások folytatásának engedélyezése között. A jelentés elutasítása azt jelentette volna, hogy vissza kellett volna térnünk az 1986-os irányelvhez, amely egyértelműen nem biztosít ugyanilyen szintű védelmet az állatok számára. Az Egyesült Királyság állatjólléti jogszabályai jelenleg a világ legszigorúbbjai közé tartoznak, és bár az Egyesült Királyságnak ezentúl nem áll majd módjában e terület szabályozása, követelményszintünket továbbra is kivételesen magasan tarthatjuk, nem kell belőlük visszavennünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – (RO) A laboratóriumi állatok elhelyezésének etológiai szempontjaival kapcsolatban napvilágot látott újabb ismeretek és az állatok – különösen a géntechnológia terén való – felhasználására vonatkozó új kérelmek eredményeképpen sürgőssé vált a 86/609/EGK irányelv felülvizsgálata, még ha annak elfogadása akkoriban történelmi jelentőségű eredménynek számított is. Azóta jelentős fejlődés ment végbe, különös tekintettel a „3R” (replacement – helyettesítés, reduction – csökkentés és refinement – tökéletesítés) elvének bevezetésére.

Üdvözlöm az irányelv alkalmazási körének a következő szempontok szerinti kibővítését: az érzékeny állatok és a gerinctelen fajok magzati formáinak bevonása, a biológiai alapkutatással együtt; a humánus állatleölési módszerek bevezetése és azok a rendelkezések, amelyek az irányelv részeként rendelkeznek az országos vizsgálatokról; az állatokat felhasználó projektek értékelés- és engedélykötelezettsége, ideértve azok visszamenőleges értékelését is; a projektekkel kapcsolatos nem technikai jellegű információk nyilvánosságra hozatala, a végrehajtási követelmények és az országos szintű iránymutatások, valamint a végrehajtási és statisztikai jelentések által biztosított átláthatóság. Megszavaztam ezt a jelentést, mert az ebben foglalt javaslat célja az, hogy egyenlő feltételeket biztosítson EU-szerte mind az iparnak, mind a kutatóközösségnek, a tudományos célokra továbbra is felhasznált állatok védelmének erősítése mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Teresa Riera Madurell (S&D), írásban. – (ES) Mint képviselőcsoportom, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport koordinátora az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban, szeretném megelégedettségemet kifejezni azzal kapcsolatban, hogy a Parlament elfogadta a Tanács spanyol elnöksége idején létrejött, e fontos irányelv korszerűsítésére vonatkozó megállapodást, amely azt szabályozza, miként kell kezelni azokat az állatokat, amelyeket a különböző területek további tudományos fejlődése érdekében ezentúl is kénytelenek tudományos célokból felhasználni.

Ez egy kiegyensúlyozott megállapodás, amely a tudás gyarapodását szolgáló tudományos világ, különösen az orvostudomány – amelyet bizottságunk külön érzékenységgel kezel – elkerülhetetlen szükségletei és az állatok védelmének szükségessége közti kiterjedt egyeztetési folyamat eredménye. Meg kell állapítanom, hogy mindkét oldal tovább erősödött az általunk most elfogadott reform által. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a megállapodás tartalmazza az az iránti elkötelezettséget is, hogy megpróbáljunk olyan új kutatási irányvonalakat és módszereket keresni és támogatni, amelyek a jövőben teljesen felválthatnák az élő állatok laboratóriumi felhasználását anélkül, hogy mindez hátráltatná a tudomány szükségszerű fejlődését.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE), írásban. – (CS) Támogatom az intézkedést, amely korlátozza vagy enyhíti a tudományos célokra felhasznált állatok szenvedését. Az új gyógyszerek hatásának igazolása és a tudományos tanulmányok kapcsán az állatkísérletet nem igénylő módszereknek kellene elsőbbséget élvezniük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állatok védelme érdekében alternatív megoldásként emberi embriók használatát kellene engedélyeznünk. Sajnálatosnak tartom, hogy a Tanács éppen egy, az alternatív módszerekre vonatkozó korlátozó záradékot törölt a Parlament által az első olvasatban elfogadott tervezetből. Az ezekre az érzékeny területekre vonatkozó döntéshozatal tagállami hatáskörbe tartozik, és a nemzeti szintű szabályozás országonként rendkívül eltérő.

Csehországban 2006 óta törvényileg megengedett az embrionális őssejtek tudományos célú felhasználása annak ellenére, hogy sikeres orvostudományi eredményekre – ezzel ellentétben – nem embriókból, hanem magzati szövetekből származó őssejteket felhasználó kutatások vezettek. Az, hogy Strasbourgban ma a második olvasatban nem szavaztunk a Tanács irányelvtervezetéről, vagy nem fogadtunk el semmilyen állásfoglalást, azt jelenti, hogy a Tanács tervezete a Hivatalos Lapban történő kihirdetésével hatályba lép, függetlenül az európai parlamenti képviselők többségének álláspontjától.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Bár a felülvizsgált jogszabály néhány ponton javítja az állatkísérletekre vonatkozó jelenlegi uniós szabályozást, egész egyszerűen nem elég bátor, és bizonyos esetekben gyengíti is a jelenlegi jogszabályt. A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport súlyos aggodalmait figyelmen kívül hagyták, és sajnáljuk, hogy az európai parlamenti képviselők ma nem támogattak bennünket abbéli törekvéseinkben, hogy megszüntessük ezeket az aggályokat. Ezek között a legfontosabb, hogy az új jogszabály nem fogja garantálni, hogy amikor csak lehetséges, állatkísérletet nem igénylő módszert kelljen alkalmazni.

Ez pedig azt jelenti, hogy az állatok szükségtelenül tovább fognak szenvedni a tudományos kísérletek során, még akkor is, ha lenne alternatív megoldás. Ugyancsak aggasztó, hogy az új jogszabály nem engedi, hogy a tagállamok nemzeti szinten szigorúbb szabályokat hozzanak az állatkísérletek vonatkozásában. http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2965&language=HU" \o "a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselõcsoportja" szerette volna, ha a nemzeti kormányok megtarthatták volna erre vonatkozó jogukat. Azt is mélységesen sajnáljuk, hogy nem fogadtak el szigorúbb szabályokat a főemlős állatokra vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Könnyű állást foglalni az állatkísérletek ellen, hiszen senki sem szereti látni, hogy az állatok szenvednek, vagy éppen tudományos célból élve boncolják, de mi jogalkotók vagyunk, és nem adhatjuk át magunkat pillanatnyi érzelmeinknek. Ha túlságosan korlátozzuk az állatok tudományos célú felhasználását, észre kell vennünk, hogy ez esetben azokat a teszteket embereken kellene elvégezni.

Elképzelhetetlen, hogy egy új hatóanyagot, gyógyszert vagy kemoterápiát ne állatokon tesztelnének először, hiszen, amint mondtam, ez esetben magukat a betegeket kellene kísérleti nyúlnak használni. És arról se feledkezzünk meg, hogy maguknak a gyógyszergyáraknak sem érdekük, hogy tengerimalacokat, vagy – főleg – főemlősöket használjanak, hacsak nem feltétlenül szükséges, hiszen az efféle kísérletek rendkívül költségesek.

 
  
MPphoto
 
 

  Debora Serracchiani (S&D), írásban. – (IT) Én nemmel szavaztam az állatok tudományos kísérletek céljából történő felhasználásáról szóló irányelvtervezetről a Parlament és a Tanács között második olvasatban létrejött megállapodásra.

Nem mondok nemet a kutatás fejlődésére, de szeretném felszólítani önöket arra, hogy csökkentsük az állatok szenvedését, tekintettel arra, hogy a felülvizsgált irányelv javaslatot tesz néhány ezzel a céllal szembemenő gyakorlatra – mint pl. annak lehetővé tételére, hogy ugyanazon az állaton egynél többször kísérletezzenek. Úgy vélem továbbá, hogy tovább kellene fejleszteni az alternatív, állatkísérleteket nem igénylő, mégis kielégítő tudományos kísérleti módszereket.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Soullie (PPE), írásban. – (FR) Helyeslem a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló szavazás végeredményét. Talán nem tökéletes a szöveg, de a Jeggle-jelentés – nekem úgy tűnik – legalább egy jó kompromisszumot kínál, mi több, olyan kompromisszumot, amely elnyerte az Eurogroup for Animals állatjólléti szervezet támogatását is.

A szöveg lehetőséget kínál számunkra arra, hogy hatékonyan korlátozzuk az állatoknak fájdalmat okozó kísérleteket, miközben elkerüljük a kutatás, és ezzel együtt az innováció Unión kívülre vándorlását, amely számos munkahely megszűnésével járna. A Parlament állatjólléttel és fajmegőrzéssel foglalkozó képviselőcsoportok közötti munkacsoportjának alelnökeként mély meggyőződésem, hogy sokkal jobb, ha saját területünkön tartjuk az állatkísérleteket, ahol ez szigorúan korlátozva van, mintsem hogy hagyjuk, hogy harmadik országokban végezzék azokat, ahol az egészségügyi feltételek és az állatok életének tiszteletben tartása gyakran túl sok kívánnivalót hagy maga után.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. – (NL) Sajnálom, hogy a képviselők többsége elutasította a Zöldek által benyújtott három javaslatot, amely az irányelv módosítására és szigorúbb nemzeti szabályokra, valamint az alternatív kísérleti módszerek és a főemlősök felhasználásának jövőbeni további visszaszorítására irányult. Az állatkísérletekre vonatkozó új jogszabály rendkívül hibás. A tagállamok ezentúl nem dönthetnek úgy, hogy szigorúbb szabályokat alkalmaznak az állatkísérletekre. A tagállami szabadság ilyetén korlátozása semmilyen hasznos célt nem szolgál. Az állatok a belső piac elvárt viselkedést diktáló dogmájának áldozataiul fognak esni. Mindazonáltal fontos, hogy a tagállamok fel merjék vállalni a vezető szerepet. Úttörő nemzetek nélkül számos európai állatjólléti szabály – úgymint a kozmetikai célú állatkísérletek tilalma – sohasem valósulhatott volna meg.

Az új irányelv javítja a laboratóriumi állatokat tenyésztő, forgalmazó vagy felhasználó vállalatok és intézmények ellenőrzését. Annak a kitételnek a megfogalmazása azonban, amely arra vonatkozik, hogy amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek, alternatív kísérleti módszereket kell alkalmazni, kevésbé erőteljes utasítást hordoz, mint a korábbi irányelv. Ez egy elszalasztott lehetőség arra, hogy csökkentsük az állatok szenvedését, és javítsuk a kutatás minőségét. Az új szabályok nem ismerik el az állatkíséreltek alternatíváiként szolgáló új módszerek kifejlesztése terén elért fejlődést, amely alternatívák egyébként sok esetben megbízhatóbbak, mint az állatkísérletek.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – Csalódott vagyok, amiért az állatkísérletekkel kapcsolatos szabályok nem lettek szigorúbbak. Azok a kulcsfontosságú intézkedések, amelyek arra kötelezték volna Európát, hogy tovább csökkentse és más módszerekkel helyettesítse az állatkísérleteket, nem kerültek bele az új jogszabályba. Ez egy elszalasztott lehetőség, hiszen sokkal többet tehettünk volna az állatok védelméért, ideértve annak engedélyezését is, hogy az egyes tagállamok szigorúbb állatjólléti követelményeket fogadjanak el, mint más országok. Aggodalommal tölt el, hogy ez az irányelv meg fogja tiltani, hogy Nagy-Britannia szigorúbb követelményeket állítson a jövőben. Ráadásul az állatok tudományos kísérletekhez való felhasználásának rendszeres felülvizsgálatát célzó eljárások sem kerültek be az irányelvbe. Annak azonban örülök, hogy az új gyógyszerekre és betegségekre irányuló alapvető kutatások folytatódhatnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Janusz Wojciechowski (ECR), írásban. – (PL) Sajnálom, hogy a tanácsi irányelv ebben a végleges formában került elfogadásra, anélkül hogy belefoglalták volna az Európai Parlament által 2009 májusában elfogadott rendelkezést, amelynek értelmében az őssejteken és emberi embriókon végzett kísérletek nem tekinthetők az állatkísérletek alternatíváinak. Az irányelv megszövegezésétől eltekintve úgy vélem, hogy ez a fajta megközelítés – vagyis az, hogy az állatkísérleteket emberi organizmusokon végzett kísérletekkel helyettesítsék – kerülendő lenne.

 
  
  

Jelentés: Csaba Őry (A7-0235/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Igennel szavaztam a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokra, abból a megfontolásból, hogy hangsúlyozniuk kell azt, hogy a jó foglalkoztatási és jövedelmi szint hatékony elősegítéséhez szükség van a képesítések magas szintjére, különös tekintettel az új gazdaságra, amelyben külön hangsúlyt fognak kapni az új ágazatok és az új képességek.

A magas szintű foglalkoztatásnak mind a kutatás és fejlesztés szempontjából kulcsfontosságú, magasan képzett, mind az EU-átlagnál alacsonyabb képzettségi szinttel rendelkező emberek számára lehetségesnek kell lennie. A tagállamoknak tehát fontos szerepet kell betölteniük az átképzésben, az oktatás elősegítésében és abban, hogy új lehetőségeket teremtsenek az egész életen át tartó tanulás terén.

Érdemes megjegyezni, hogy ahhoz, hogy uniós szinten jó foglalkoztatási szintet és teljes fejlődést érjünk el, biztosítani kell, hogy azok, akik törekszenek arra, hogy tovább képezzék magukat, valódi munkalehetőséghez jussanak, és – ha szükséges – átképezhessék magukat. A jelenlegi és jövőbeni igényekkel összhangban lévő karrier-tanácsadásra való összpontosítás lehet a módja annak, hogy ismét elérjük a magas szintű foglalkoztatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban. – (RO) Bár a legtöbb tagállamban továbbra is törékeny a gazdasági légkör, már vannak bíztató jelei a gazdasági növekedés felélénkülésének. Ezért erőfeszítéseinket a munkahelyteremtő potenciál megerősítésének biztosítására kell összpontosítanunk, valamint arra, hogy segítsük a lakosságot abban, hogy megtalálja és kihasználja ezeket a munkalehetőségeket. Az Európai Bizottság 2010 áprilisában javaslatot tett a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó új iránymutatásokra. Az általános gazdaságpolitikai iránymutatások mellett ezek alkotják az intelligens, fenntartható és a befogadást elősegítő növekedést célzó EU 2020 stratégia végrehajtására vonatkozó integrált iránymutatásokat.

A négy foglalkoztatási iránymutatás a következő: a munkaerő-piaci részesedés növelése és a strukturális munkanélküliség csökkentése, a társadalmi befogadás elősegítése és a szegénység elleni küzdelem, az oktatási rendszer minden szintje teljesítményének növelése, valamint a képzett munkaerő fejlesztése. Őry úr jelentése támogatja a Bizottság által javasolt megközelítést, de ezen túlmenően számos kérdést tisztáz, és kiegészítő információkkal is szolgál. Ezért szavaztam rá igennel.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az Európai Bizottság 2010 áprilisában javaslatot tett a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó új iránymutatásokra az EU 2020 stratégia végrehajtásának részeként. Őry úr, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportjának tagja jelentésében támogatja a Bizottság javaslatát és hozzátesz néhány, általam szükségesnek vélt elemet. Ezek szerint a Bizottság által figyelmen kívül hagyott kohéziós politikát teljes egészében be kell építeni a foglalkoztatási politikákba. Bár az Európai kompetencia a foglalkoztatási ügyekben továbbra is korlátozott, az EU nem érheti be passzív szereppel, és a lehető legjobban ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket (kohéziós politika, Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, nyitott koordinációs módszer). Ezért teljes mértékben támogatom a jelentés iránymutatásait. 

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Én megszavaztam ezt az állásfoglalást. Az öregedő társadalom egyre terjedő jelenségével szembekerülve mind tagállami, mind európai uniós szinten intézkedéseket kell hoznunk az idős emberek társadalomból való kirekesztése és a kor alapján történő hátrányos megkülönböztetés leküzdése érdekében. Biztosítanunk kell, hogy a tagállamok átfogó támogatást nyújtsanak az időseknek, mindenekelőtt azáltal, hogy megteremtik a magas minőségi színvonalat képviselő egészségügyi és szociális ellátórendszer működtetésének feltételeit. Azt is biztosítanunk kell, hogy a tagállamok hozzájáruljanak a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások nyújtásához, és alkalmazzák az idős embereket szolgáló tájékoztatási és megelőzési politikát, különös tekintettel az élelmiszerekre. A tervezett célok sikeres végrehajtásának biztosítása érdekében rendkívül fontos egy fenntartható támogatási rendszert létrehozni a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások finanszírozására. Az Európai Bizottságnak cserébe annak érdekében kellene erőfeszítéseket tennie, hogy anyagi helyzetétől függetlenül minden európai polgár számára elfogadható egészségügyi ellátási szintet biztosítson.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban. – (FR) Az Európai Bizottság által 2010 márciusában bemutatott Európa 2020 stratégia célja, hogy az elkövetkezendő évtizedre irányt szabjon az EU működésének.

Bár azon csupán sajnálkozhatunk, hogy a Parlamentet nem vonták be a stratégia kidolgozásába, lévén az Barroso úr egyszemélyes feladata, van egy terület, amellyel kapcsolatban a Parlament is véleményt nyilváníthat: ez pedig az integrált foglalkoztatási iránymutatások területe. A 10 iránymutatás a több és jobb munkahely teremtésére, a tisztességes munka megerősítésére, valamint az oktatási és szakképzési rendszer javítására vonatkozik.

Ebből kifolyólag képviselőtársaim többségével egyetemben ma, 2010. szeptember 8-án, szerdán, olyan jelentést szavaztam meg, amely meghatározza ezeket a célkitűzéseket; továbbá a rendelkezésünkre álló módokon kérjük az Európai Szociális Alap jobb felhasználását, és ragaszkodunk ahhoz, hogy nagyobb figyelmet kapjanak az alacsony jövedelmű munkavállalók és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem csakúgy, mint annak a szükségessége, hogy garantáljuk a minőségi és megfizethető közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Végül, ha azt szeretnénk, hogy ez a stratégia igazán befogadó legyen, biztosítanunk kell a fent említett iránymutatások és a kohéziós politika közötti koherenciát.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiűtë (S&D), írásban. – (LT) Megszavaztam ezt a jelentést, mert az uniós tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó új, 2020-as iránymutatások nagy hatással lesznek a munkaerőpiacra a következő néhány évben. Örömömre szolgál, hogy az Európai Parlamenthez benyújtott módosítások révén lehetőség nyílt arra, hogy világos célokat fogalmazzunk meg, és hogy speciális intézkedéseket hozzunk meg a Bizottság által javasolt foglalkoztatási iránymutatásokon belül. Természetesen továbbra is minden tagállamban a munkanélküliség csökkentése, a minimálbérek biztosítása, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem maradnak a foglalkoztatáspolitika prioritást élvező területei. Egyetértek azzal, hogy az egyik legfontosabb cél annak megvalósítása, hogy egyenlő munkáért egyenlő díjazás járjon, valamint hogy minden munkavállaló egyenlő munkakörülmények között dolgozhasson.

Egyetértek a Parlament javaslataival, miszerint a legkiszolgáltatottabb csoportokra koncentráló foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket kell kezdeményeznünk, mivel a szegénység elsősorban és leginkább ezeket az embereket sújtja. Ezen kívül felszólítom a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az iránymutatásokban fordítsanak nagyobb figyelmet a fiatalokra és az idősebb munkavállalókra, akik hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek a munkaerőpiacon.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban. – (RO) A jelenlegi gazdasági válság az elkövetkezendő években kétségkívül óriási hatással lesz a munkaerőpiacra. A gazdasági élénkülés és a gazdasági növekedés újjáéledésének jelei már kezdenek mutatkozni. A gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatása azonban várhatóan még nem érte el a csúcsot. Ezért üdvözlöm a jelen erőfeszítéseket, amelyeknek a célja a fenntartható fellendülés biztosítása és az európai gazdaságok munkahelyteremtő potenciáljának megerősítése, és az emberek munkához segítése. Az európai országoknak a jelentős demográfiai változások jelentette kihívásokkal is szembe kell nézniük, amelyeket a globalizáció folyamata is súlyosbít, miközben a nemzeti költségvetésekhez hozzájáruló adófizetők számának tartós csökkenéséről szóló forgatókönyvek sem tűnnek túlzottan ígéretesnek.

A 2020-as stratégia és annak arra irányuló célkitűzéseinek ismeretében, hogy alkalmazzunk új technológiákat a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása érdekében, a foglalkoztatási stratégiát nemcsak rövid távra, hanem közép- és hosszú távra is kellene tervezni. Ezt a stratégiát nyilvánvalóan olyan intézkedésekkel együtt kell megtervezni, amelyek célja a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásának elősegítése, mivel ez a korcsoport jelenleg eddig példátlan mértékű munkanélküliséggel küzd.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban. – (IT) Szeretném megindokolni az ezzel a jelentéssel kapcsolatban leadott szavazatomat, mert úgy gondolom, hogy e jelentés témája alapvető jelentőséggel bír az európai munkaerőpiac jövőjére nézve.

Ez a javaslat az Európai Unión belül bevezetendő általános gazdaságpolitikai iránymutatásokat tartalmaz a foglalkoztatásra vonatkozólag. A gazdasági válságnak még nincs vége, ott húzódik még a foglalkoztatási válság mögött.

Míg igaz, hogy láthatók már az élénkülés bíztató jelei, a munkaerőpiac alapjában véve továbbra is zárt, és még mindig nagyon magas a munkanélküliek száma. Európán belül azonban vannak különbségek. Spanyolországban és Görögországban például aggasztóan magas a munkanélküliek száma, és a munkanélküliség leginkább a fiatalokat sújtja. Az én hazámban viszont szerencsére, és hála az olasz kormány által elfogadott helyes intézkedéseknek, nem emelkedett ilyen drámai mértékben az állástalanok száma. El kell ismerni, hogy az olasz kormány a munkaerőpiac rugalmassága és dinamizmusa elősegítésének élharcosa, és ez a recept, úgy tűnik, beválik.

Bizonyos kormányok, amelyek túlságosan is védeni akarták a munkavállalók jogait, hagyták, hogy saját munkavállalóik elveszítsék az állásaikat. Ezzel ellentétben a rugalmasság és a versenyszellemű munkaerőpiacon való részvételre való készség megóvja a munkahelyeket, és olyan gazdasági feltételeket teremt, amely ösztönzi a további új munkahelyek létrejöttét.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Én nem szavaztam meg az Őry-jelentést annak ellenére, hogy tartalmazza a baloldal néhány lényeges módosítását, mint például azt, hogy szükség van a nemek közötti egyenlőség biztosítására, és annak ellenére, hogy jobb, mint a bizottsági szöveg. Azért szavaztam a jelentés ellen, mert elfogadja a rugalmas piac filozófiáját, sőt, még nagyobb rugalmasságot szeretne elérni, a rugalmas biztonság munkaerőpiacon való stratégiai felhasználása mellett, amely – mint tudjuk – közvetlenül a munkavállalók ellenében hat.

A jelentés azt is megfontolja, hogy a pénzügyi válságból való kilábalás és a növekedési politikák alkalmazása érdekében szükség van a belső piac teljes kiaknázása alapján történő szerkezetváltásra, valamint a „jogi akadályok” felszámolására. E homályosan megfogalmazott szavak mögött azonban továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy nem védenék a munkavállalók munkához kapcsolódó jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) Támogatom az Őry-jelentést, és üdvözlöm az általa kínált lehetőséget. Az Agenda 2020 keretén belül sürgősen szükség volt általános iránymutatások kidolgozására úgy a gazdaságpolitika (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 121. cikke), mint a foglalkoztatáspolitika (148. cikk) vonatkozásában. A gazdasági válság, amelyet napjainkban élünk, súlyosbítja a társadalmi problémákat, és egyre sürgetőbbé teszi a hatékony és fenntartható foglalkoztatáspolitika kidolgozását. Egyetértek az előadóval azon javaslatok kapcsán, amelyeknek a célja, hogy erőteljesebb intézkedések szülessenek az európai férfiak és nők foglalkoztatási szintjének emelése érdekében.

A jelentés segített megerősíteni olyan kérdéseket, amelyek nem kaptak kellő hangsúlyt, úgymint: 1. a munkanélküliség csökkentése a legkiszolgáltatottabb csoportok, köztük a fiatalok körében az oktatás szintjének emelése, az iskolaelhagyók számának csökkentése és az emberek szegénységből való kiemelése révén; 2. egyenlő bánásmód és azonos munkahelyen egyenlő munkáért egyenlő díjazás biztosítása; és 3. a regionális és helyi hatóságok, parlamentek és szociális partnerek bevonása a fenti programok tervezésébe, végrehajtásába, felügyeletébe és értékelésébe, különös tekintettel a célok és mutatók meghatározására.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban. – (IT) A lisszaboni stratégia kimondja, hogy az Európai Uniónak a munkaerején keresztül kell javítania produktivitását és versenyképességét.

Ezt a célkitűzést nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, tekintve, hogy a munkanélküliség még mindig magas. Fontos, hogy elemezzük a teljes foglalkoztatás lelassulásáért felelős problémákat. A nemen, faji vagy etnikai származáson és valláson alapuló hátrányos megkülönböztetés felszámolása figyelemre méltó előrelépést jelentene, amely lehetővé tenné, különösen a fiatalok és a nők számára, hogy versenyképesebbé váljanak a munkaerőpiacon. A nőknek azzal a nehézséggel is szembe kell nézniük, hogy hogyan egyeztessék össze az anyaságot a karrierrel: a vállalati bölcsődék fejlesztése, az igény szerinti részmunkaidő biztosítása, valamint annak lehetővé tétele, hogy a nők anélkül maradhassanak otthon beteg gyermekükkel, hogy munkahelyük elvesztésétől kellene félniük, hasznos intézkedések lennének, amelyek hozzásegítenék a nőket kettős szerepük betöltéséhez.

A másik védelemre szoruló csoport a fiataloké, akik gyakran évekig tartó munkanélküliségre kell, hogy számítsanak: bővelkednek képességekben és elméleti tudásban, de híján vannak a gyakorlati tapasztalatnak. Az iskoláknak alaposabban szemügyre kell venniük, hogy mit akarnak a vállalatok és alaposabban kellene felkészíteniük a diákjaikat a munka világára. A vállalatoknak viszont be kell fektetniük az ifjú generációkba, mégpedig azáltal, hogy esélyt adnak nekik karrierük építésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Anna Maria Corazza Bildt, Christofer Fjellner, Gunnar Hökmark, Anna Ibrisagic és Alf Svensson (PPE), írásban. – (SV) Ma, 2010. szeptember 8-án igennel szavaztunk a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló jelentésre (A7-0235/2010), az Európa 2020 integrált iránymutatás II. részére (2010/0115(NLE)). Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy a jelentés bizonyos részeivel nem értünk egyet, így például a tagállamok munkaerő-piaci politikájának részletes szabályozására, a tagállamok kereskedelmének és iparának szupranacionális ellenőrzésére, valamint a minimálbérek uniós szabályozására irányuló javaslatokkal. Ezzel szeretnénk kiállni a szubszidiaritás elve mellett. Azt azonban szeretnénk kiemelni, hogy a jelentésben foglaltak nagy része helyes. Így például egyértelműen támogatjuk a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód, valamint az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvét.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) A Parlament véleményt nyilvánított a foglalkoztatással kapcsolatos integrált iránymutatásról. A 10 iránymutatás célja, hogy több és jobb munkahelyet teremtsen, ösztönözze a foglalkoztatást, valamint hogy javítsa az oktatási és képzési rendszereket. A Parlament szót emelt az Európai Szociális Alap hatékonyabb működése, a szegényebb foglalkoztatottakra fordított fokozottabb figyelem, a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem és a megfizethető, magas színvonalú közszolgáltatás biztosítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban. – (FR) Kétségkívül a munkaerőpiac kérdése aggasztja leginkább Európa lakosságát. A munkaerő-piaci helyzet ugyanis továbbra is romlik, és a munkanélküliségi ráta ma már eléri a 9,8%-ot.

A foglalkoztatási iránymutatások nélkülözhetetlen eszközt jelentenek a strukturális reformok ösztönzéséhez csakúgy, mint a bevezetendő reformok hatásának méréséhez; és mindez éppúgy a 2020-as stratégia keretében, mint a gazdaságpolitikák bevezetés alatt álló új koordinációjának kontextusában. Ennélfogva alapvetően fontos, hogy kézben tartsuk e témákat, de épp ilyen fontos, hogy a lehető legmegfelelőbb reformok szülessenek.

Az iránymutatások megléte egy dolog. Az azonban teljesen másik kérdés, hogy a tagállamok megfelelően hajtják-e végre azokat. Véleményem szerint ebből a célból különösen fontos a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi (EPSCO) Tanács szerepének megerősítése a 2020-as stratégiában éppúgy, mint a gazdasági kormányzásban, és azt is biztosítani kell, hogy az EPSCO teljes mértékben részese legyen a bevezetett reformoknak, mert ezáltal biztosítható szociális modellünk és az EU számára a legjobb gazdasági kormányzási modell életképessége. Meggyőződésem, hogy elkerülhetetlenül szükség van a foglalkoztatási és szociális pillérnek az európai döntéshozatal összefüggésében történő újbóli egyensúlyba hozatalára.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Megszavaztam a jelentést, mert olyan politikákat támogat, amelyek elősegítik az aktív öregedést, a nemek közti egyenlőséget, a férfiak és nők egyenlő díjazását, a nők védelemhez, valamint szociális és szakmai kedvezményekhez való hozzáférését. Tekintettel arra, hogy egyre nagyobb nehézséget jelent a nők munkaerőpiacra történő bevonása, szükség lesz olyan szakpolitikák végrehajtására, amelyek elősegítik a munka és a családi élet összeegyeztetését.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson és Marita Ulvskog (S&D), írásban. – (SV) A foglalkoztatási iránymutatásokról szóló jelentés mellett voksoltunk, de szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy fontos különbségeket fedeztünk fel a nyelvi változatok között. Mi arra szavaztunk igennel, hogy a tagállamok biztosítsanak egy minimáljövedelmet - ahogy ez a módosítás angol változatában szerepel. A svéd változatban viszont sajnos a „minimilön” kifejezés szerepel, amely minimálbért jelent.

A bérszintek nem tartoznak uniós hatáskörbe, ezért feltételeztük, hogy a svéd változat a hibás. Megszavaztuk továbbá a jelentést annak ellenére, hogy abban több utalás szerepel a „magas adókra” mint a növekedés gátjaira, anélkül hogy meg lenne határozva, mit is értünk „magas adók” alatt. Az adózás ugyancsak nem tartozik uniós hatáskörbe, és úgy véljük, hogy számos példát találhatunk adókból finanszírozott tevékenységekre, amelyek jelentősen hozzájárulnak a növekedéshez.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Amint azt már kollégám, Gruny asszony jelentésével kapcsolatban elmondtam – amelyről múlt júliusban szavaztunk – a társadalom fejlődött, a világ megváltozott, így a munkaerő-piaci kapcsolatoknak is változniuk kell. Szilárd meggyőződésem, hogy ez a helyzet, ezért nagy örömömre szolgál, hogy a Parlament a munkanélküliség elleni küzdelem jegyében támogatta a rugalmasabb munkaidő-beosztást. Az oktatás területén kormányzati szinten felelős lévén örömmel látom továbbá, hogy ez a javaslat fokozott hangsúlyt fektet a munkavállalók oktatására és képesítésére. Ezt az elkötelezettséget rendkívül komolyan kellene venni az EU 2020 stratégia vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a válság hatására a munkanélküliek száma a 2008-beli 16 millióról 2010-re 23 millióra nőtt Európában, a válságból való kilábalás bármely stratégiájának tartalmaznia kell a munkahelyteremtést. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha kifejezetten hangsúlyt fektetünk az innovációra, a rugalmas munkaszervezésre, az új munkamodellekre és még több fiatal szakképzésére, mindezt az egyre versenyképesebb piac megvalósítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az új 2020-ra vonatkozó foglalkoztatási iránymutatások hátterében a gazdasági válság áll, amelynek a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásai az elkövetkezendő években is érezhetők lesznek.

A munkanélküliséggel járó, azonnali beavatkozást igénylő problémák mellett hosszú távú kihívásokkal is szembesülünk: különösképpen a demográfiai változáshoz, a globalizációhoz és az új szénszegény technológiák elfogadásához kapcsolódóan. Ennélfogva nagyon fontos egy olyan európai foglalkoztatási stratégia kialakítása, amely a válságból eredő legégetőbb és a közép- és hosszú távon felmerülő problémákra egyaránt megoldással szolgál.

A flexicurity (rugalmas biztonság), a minőségi oktatás, az élethosszig tartó tanulás és a strukturális munkanélküliség leküzdése elengedhetetlen követelmények a gazdasági növekedésre és a társadalmi jólétre vonatkozó közös célkitűzések eléréséhez. Ezért az Európa 2020 stratégiának most kell elkezdődnie. Az EU Strukturális és Kohéziós Alapoknak már a jelenlegi programidőszakban el kell kezdenie ezt a stratégiát követni. Fontos, hogy a mezőgazdaság és a vidéki települések hangsúlyt kapjanak a stratégiában. Törekedni kell a kohéziós célok elérésére, valamint együttműködést kell teremtenünk a kohéziós és az ágazati politikák között.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Mi nemmel szavaztunk erre az állásfoglalásra, mivel az figyelmen kívül hagyja a munkanélküliség, a munkahelyek bizonytalansága és a szegénység legfőbb okait, és mivel az e Házban újfent benyújtott javaslatainkat elutasították. Ezek közé tartoztak a következők:

- A Bizottságnak fel kellene ismernie, hogy változtatni kell a jelenlegi makroökonómiai politikákon, mégpedig a Stabilitási és Növekedési Paktum felfüggesztésével és a privatizáció és liberalizáció folyamatának leállításával, és prioritást kellene biztosítani annak, hogy minden munkavállaló számára jogokkal és magasabb fizetéssel járó, minőségi munkahelyet teremtsünk, hogy csökkentsük a szegénység szintjét és növeljük a társadalmi befogadást és fejlődést.

- A be nem jelentett munka ellen szigorúbb munkaügyi ellenőrzésekkel kell küzdeni, amellett hogy adóügyi intézkedéseket kell hozni az alacsony jövedelműek érdekében.

- A Tanácsnak európai uniós szintű megállapodásra kell jutnia a hajléktalanság 2015-re való felszámolásával kapcsolatban, és integrált politikai intézkedéseket kell kidolgoznia annak biztosítása érdekében, hogy mindenki méltányos minőségi lakhatáshoz és megfelelő energiaellátáshoz juthasson.

Elutasították továbbá a nemek egyenlőségére vonatkozó új irányelvnek a javaslatba való foglalására tett javaslatunkat is. Ez azt támogatta volna, hogy a tagállamok a női jogok teljes körű tiszteletben tartása és az egyenlőtlenségek felszámolása mellett növeljék a nők foglalkoztatását, mégpedig a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos konkrét célkitűzések, a nemi szempontokra összpontosító integráció és konkrét politikai intézkedések révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) Ezekben az időkben, amikor a munkanélküliségi ráta 9,8%-on áll Európában, amikor a munkaerőpiac helyzete folyamatosan romlik és amikor a gazdasági válságnak még korántsem mutatkozott meg minden hatása, az Európai Uniónak nagyra törő foglalkoztatási stratégiát kell kialakítania.

Ezért az Európai Parlament az EU 2020 stratégia részeként iránymutatásokat fogadott el a foglalkoztatáspolitikákhoz: 10 iránymutatást a munkahelyteremtéstől, a munkahelyek minőségéről, az ifjúsági foglalkoztatásról, a kiszolgáltatott helyzetűek csoportjának foglalkoztatásáról, a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemről és az Európai Szociális Alap legmegfelelőbb felhasználásának fontosságáról. Lehet, hogy ezek nagyon nagyra törő célok, ám olyan elsődleges és rendkívüli fontosságú iránymutatásokról van szó, amelyeket jelenleg és a jövőben végre kell hajtaniuk a tagállamoknak, ezek pedig egyúttal a Parlament által a tagállamok számára küldött szigorú üzenetet is jelentenek egy olyan időben, amikor állampolgáraink számára a foglalkoztatottság jelenti a legjelentősebb problémát és aggodalom forrását.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Én megszavaztam az Őry-jelentést a tagállamok foglalkoztatási politikájáról szóló iránymutatással kapcsolatosan az Európa 2020 stratégia összefüggésében. Ez a szöveg jelentős hangsúlyt fektet a munkanélküliség hátterében álló gazdasági és szociális válsággal szemben folytatott harc elsődleges fontosságára. A szöveg az alábbi pontokra összpontosít: a foglalkoztatottság 75%-os arányának elérése az elkövetkezendő 10 éven belül az Unió egészére nézve, külön tekintettel a munkaerőpiac legveszélyeztetettebb csoportjaira: a fiatalokra, az idősekre, a szakképzelten nőkre, a rokkantakra és a migráns háttérrel rendelkezőkre, figyelemmel arra, hogy ezek a csoportok szenvedik el a legtöbb hátrányos megkülönböztetést a munkaerő-toborozás és a foglalkoztatottság terén. A szöveg emlékeztet továbbá a tisztességes munka alapvető elveire és a szegénység elleni harcra.

 
  
MPphoto
 
 

  Małgorzata Handzlik (PPE), írásban. – (PL) A következő 10 évre vonatkozó foglalkoztatáspolitikai iránymutatások azt mutatják, hogy a szolgáltatási ágazat egyike lesz azon területeknek, amelyeken a legtöbb munkahely fog létrejönni. Ahhoz, hogy ezek a munkahelyek valóban megszülessenek, kedvező körülményeket kell teremteni a vállalkozások számára az általuk kínált szolgáltatások terén, ideértve a határokon átnyúló szolgáltatásokat is. Ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a szolgáltatásokról szóló irányelv támogathatja a foglalkoztatáspolitikát, amennyiben a tagállamok javítanak annak a nemzeti jogba való átültetésén.

Az irányelv új lehetőségeket teremt a vállalkozások számára, de amennyiben jól alkalmazzák, kedvező hatást gyakorolhat a munkaerőpiacra is. Ezért helyeslem a jelentésben elfogadott javaslatokat. A szolgáltatási szektorban mobil, megfelelően felkészült és képzett munkavállalókra lesz szükség, ezért mind az oktatási és képzési rendszerben, mind a foglalkoztatáspolitikában változtatásokra lesz szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Elie Hoarau (GUE/NGL), írásban. – (FR) Én megszavaztam ezt a jelentést. Egy tengerentúli régió választott képviselőjeként igencsak tisztában vagyok a foglalkoztatást elősegítő és a szegénység elleni küzdelemre irányuló szakpolitikákkal, hiszen Franciaországon belül a tengerentúli megyékben a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta (az EU összes tagállamának 62,3%-os átlagához képest Réunion-on például csak 43,9%).

Ennek a számadatnak 2014-re 10%-kal, 2020-ra pedig 75%-ra való emelése olyan cél, amelyért mindig is küzdöttem, különösen azért, mert célja elsősorban a nehéz helyzetben lévő fiatalok, a nők és a fogyatékkal élők segítése. A javaslat a szegénységgel is foglalkozik, és a szegénységi küszöb alatt élők számának 25%-kal való csökkentését tűzte ki célul. E célok érdekében minden szociális és politikai erőt mozgósítani kell, úgy franciát, mint európait, hogy az állam kiaknázhassa a szükséges erőforrásokat, hogy a megadott határidőn belül elérhesse a kitűzött célokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D), írásban. – Támogattam ezt a konzultációt, mert úgy vélem, az EU tagállamai számára nagyon fontos, hogy megfelelő minimál jövedelmet biztosítsanak a szegénységi küszöb felett. Alapvető fontosságú továbbá az egyenlő bánásmód és az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás záradékának lehetőség szerinti megerősítése.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A jelenlegi gazdasági válság a legfontosabb megfontolandó tényező az új 2020-as foglalkoztatási iránymutatásoknál, tekintve, hogy ennek az elkövetkezendő években nagyon jelentős hatása lesz a munkaerőpiacra. Jóllehet egyes adatok fellendülésre utalnak az EU néhány tevékenysége vonatkozásában, a tagállamok nagy többségének gazdasági helyzete továbbra is meglehetősen instabil marad.

Másrészről a jelenlegi válság hatása a munkanélküliség tekintetében továbbra sem érződik még teljesen, annak eredményeként további több ezer ember fogja a jövőben elveszíteni állását. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb kihívásokat a demokratikus változás, a globalizáció, valamint az új technológiák, így például az alacsony széntartalmú technológiák elfogadása jelenti majd. Ezért a következő évtizedre vonatkozó európai foglalkoztatási stratégiának nem csupán a legsürgősebb beavatkozást igénylő, válságból eredő problémákkal, hanem a közép- és a hosszú távú kihívásokkal is foglalkoznia kellene. Ez az oka annak, hogy így szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – (LV) Teljes mértékben egyetértek Őry úrral, az előadóval, ezért támogattam ezt a jogalkotási állásfoglalást. Külön üdvözöltem a Tanács 12. módosítását, amely kimondja, hogy lényeges, hogy küzdjünk a gazdasági növekedést lassító tényezők ellen, ideértve a bürokratikus terheket és a magas adókat. Nem emlékszem olyan korábbi esetre, amikor az Európai Parlament a bürokratikus terhekről és a magas adókról beszélt volna.

Kevesen gondolkodnak el azon, hogy az irracionálisan magas és logikátlan adóterhek bármilyen gazdasági rendszert legyengíthetnek. Napjainkban egy olyan országban, mint Lettország, az adórendszer válsághoz vezetett. A bürokratikus és összetákolt adórendszernek köszönhetően Lettország több mint 10 milliárd eurót veszített el. Abban a reményben támogattam ezt a jogalkotási állásfoglalást, hogy általa kezdetét veheti az EU egész területére vonatkozó adóoptimalizálás óriási feladata.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) A foglalkoztatáspolitika alapvetően fontos mind a gazdaság, mind a társadalmi béke szempontjából. Ezért minden nemzetnek érdeke, hogy meghozza saját, megfelelő intézkedésekre vonatkozó döntéseit. Ha azonban az egyes tagállamok között túl nagyok az eltérések, az ellehetetleníti az egységes intézkedéscsomagokat. Azon tagállamok számára – mint például Lengyelország, Málta vagy Magyarország –, amelyekben 60% alatti a munkaerő-piaci részvétel, a 75%-os cél merő fantázia. De még a 70% körüli szinttel rendelkező Ausztria számára is igencsak kérdéses, hogy a magasabb szintű munkaerő-piaci részvétel összeegyeztethető-e a gyermekneveléshez kapcsolódó választási szabadsággal, vagy a hazai munkaerőnek az olcsó, külföldi munkaerő által okozott bérdömpinggel szembeni védelmével. Ezen okok miatt úgy döntöttem, hogy a jelentés ellen voksolok.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermay (NI), írásban. – (DE) Csupán illúzió az elképzelés, amely szerint egy ultraliberális Európai Unióban hatékonyan felvehető a küzdelem a munkanélküliség ellen. Ezért Őry Csaba jelentése ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Őry úr jelentése mellett szavaztam, mert egyetértek annak megközelítésével és végső üzenetével.

A javaslat hangsúlyozza annak fontosságát, hogy növelni kell a munkaerőpiacon az aktív keresők számát a strukturális munkanélküliség csökkentése érdekében, és hogy különös figyelmet kell fordítani az élethosszig tartó tanulásra.

A jelenlegi oktatási rendszer fejlesztése és a fiatalok felsőoktatásban való részvételre történő ösztönzése révén kulcsfontosságú szerepet kap az oktatás. Számos új, a társadalmi befogadást és a szegénység elleni hatékonyabb harcot előmozdító törekvést láthatunk majd az elkövetkezendő években.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban. – (IT) 2010. április 27-én a Bizottság javaslatot terjesztett elő az „Európa 2020 integrált iránymutatásokra” vonatkozólag, amelyben keretet szabott a tagállamok által végrehajtandó új stratégia és reformok számára.

A 2020-ig terjedő új foglalkoztatási iránymutatások a gazdasági válság közepén kerülnek megvitatásra, amely az elkövetkező években kétségtelenül komoly hatással lesz majd a munkaerőpiacra. A növekedés visszatéréséről tanúskodó bizonyos bátorító jelek ellenére a legtöbb tagállam gazdasága továbbra is sérülékeny. Ezért még mindig nem érezzük teljesen a válságnak a munkanélküliségre gyakorolt közvetlen hatásait. Ebből következik, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a fenntartható fellendülés biztosítására és az európai gazdaságok munkahelyteremtő potenciáljának megerősítésére, valamint az emberek munkához jutásának támogatására.

Ezért nagyon fontos, hogy a következő évtizedre szóló európai foglalkoztatási stratégia egyensúlyt teremtsen a válságból eredő sürgető, azonnali kihívások, valamint a közép- és hosszú távú kihívások között.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – (RO) Az Európai Unió 2020-as stratégiájának részeként Románia más tagállamokkal egyetemben elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ra 75%-os foglalkoztatási rátát ér el. E miatt az általános célkitűzés miatt a 69-70%-os foglalkoztatási rátát mindenképpen el kell érni 2020-ra Romániában. Hozzá kell tennem, hogy Romániában a foglalkoztatási ráta most, 2010-ben, 63,6%, míg az európai átlag 67,4%.

Mindezek fényében felszólítom a tagállamokat olyan reformprogramok kidolgozására, amelyek hozzájárulnak a következőkhöz:

- a munkaerő-piaci részvétel növelése a nemek közötti egyenlőséget és egyenlő díjazást támogató szakpolitikák révén azzal a céllal, hogy a nemek közötti bérszakadék 2020-ra 0-5%-ra csökkenjen;

- a munka világában való részvétel ösztönzését célzó intézkedések segítségével a foglalkoztatás növelése, különösen az etnikai kisebbségek, többek közt a romák körében;

- a kizárólag a tagállamok belső piacainak munkaerejét védő intézkedések támogatása helyett szigorú intézkedések elfogadása a be nem jelentett munkavégzésen alapuló gazdaság visszaszorítására, amely számtalan káros hatást gyakorol az európai munkaerőpiacra;

- a munkaerőpiacok teljes megnyitása az új tagállamokból érkező munkavállalók előtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE), írásban. – (FR) Bár a gazdasági válságnak a munkanélküliségi rátára gyakorolt hatása még nem érezhető teljes mértékben, már most rendkívül fontos egy ambiciózus európai foglalkoztatáspolitikai stratégia bevezetése.

Támogatom a Tanács által kitűzött célt, miszerint mától 2020-ig növeljük 75%-ra az európai lakosság munkaerő-piaci részvételét, de ennél többet kell tennünk. Célul tűzhetnénk ki például, hogy növeljük az olyan kiszolgáltatottabb csoportok foglalkoztatását, mint a 15 és 25 év közötti fiatalok, az idősebb munkavállalók, az aktív korú, szakképzetlen nők, vagy a fogyatékkal élők csoportja. Vagy például tovább csökkenthetnénk – 10% alá – az iskolából kimaradók arányát.

Úgy vélem továbbá, hogy konkrét szakpolitikák keretében kellene foglalkozni azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a tartósan munkanélküliek a munkaerőpiacra való belépés során szembesülnek, és felhívom a Tanácsot, hogy teremtse elő az ahhoz szükséges forrásokat, hogy a következő tíz évben legalább 10%-kal csökkentsük az ilyen típusú munkanélküliség arányát. Ennek elérése érdekében – ahogy azt Őry úr jelentése is javasolja – a tartósan munkanélküliek legalább 25%-ának részesülnie kellene valamely aktív munkaerő-piaci intézkedésből, mégpedig továbbképzésben, oktatásban és/vagy átképzésben való részvétel formájában.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A ma elfogadott jelentés mérföldkő az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai iránymutatásai szempontjából. Az európai parlamenti képviselők ma megszavazták, hogy most először egy valóban szociális elem is bekerüljön az iránymutatásokba, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek a szegénység és a dolgozó szegények, valamint a fiatalok munkanélküliségének problémáját kezelik, valamint a marginalizált és a kiszolgáltatott csoportok munkaerőpiacra való bevonását célozzák. Az EU kormányainak és a belga elnökségnek meg kell fontolnia az Európai Parlament mai üzenetét, és társadalmilag még befogadóbb foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket kell elfogadnia.

Gondolok itt különösképpen a nemzeti kormányokra, amelyeknek követniük kell a Parlament arra irányuló kéréseit, miszerint a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét, valamint a nemek közötti egyenlőséget javító intézkedéseket kell elfogadni. E tekintetben óriási erőfeszítésekre van még szükség annak érdekében, hogy 2020-ra 75%-ra emeljük a nők munkaerő-piaci részvételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A ma elfogadott jelentés az Európa 2020 stratégia részét képező új foglalkoztatáspolitikai intézkedések elősegítésének fontos eszköze.

Hangsúlyozni kell, hogy a szöveg felszólítja a tagállamokat arra, hogy lépjenek fel hathatósan a foglalkoztatási szint növelése érdekében, különösen előmozdítva a fiatalok mobilitását. Az elkövetkező években az új és jobb munkahelyek teremtésének, a munkanélküliség csökkentésének és az aktív korú lakosság foglalkoztatási arányának 75%-ra való emelésének kell az elérendő célnak lennie. Az Európai Unió bármely gazdaságfejlesztési politikájának az aktív korú lakosságra kell összpontosítania. Munka nélkül minden jövőre vonatkozó terv – legyen az akár utazás, házvásárlás vagy gyermekvállalás – vágyálom marad csupán, amely aligha teljesül.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Nem tudunk egyetérteni ezzel a jelentéssel, mert olyan intézkedések bevezetését igyekszik ösztönözni, amelyek célja, hogy bizonyos társadalmi csoportok, különösen a romák munkához való jutását segítsék.

Nem tudjuk elfogadni, hogy a saját hazájukban élő emberek jogainak védelme helyett olyanok számára könnyítsük meg a dolgokat, akik sok esetben csupán vendégek. Egyértelmű, hogy válság idején minden országnak a saját polgárai helyzetének javítására kell törekednie, talán olyan projektekkel, amelyek célja a nehézségekkel küzdők, vagy éppen munka nélkül maradtak segítése.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban. – (PL) Helyeslem az Európa 2020 integrált iránymutatás II. részét alkotó, a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatásokról szóló jelentést. Tekintettel arra, hogy az EU-ban 9,6%-os a munkanélküliség, a munkahelyteremtés érdekében sürgetően szükség van a foglalkoztatáspolitika erősítésére és racionalizálására. Lengyelországban több ezren részesültek uniós támogatásban, akiknek így jelenleg van munkájuk. Az e célt szolgáló pénzeket azonban nem mindig bölcsen használják fel. Megfelelően részletezett iránymutatások híján számos projektet ad hoc módon valósítanak meg. Ennek eredményeképpen a képzések nem mindig igazodnak a valós helyzethez, így azokon gyakran ugyanazok az emberek vesznek részt újra és újra. Ezért üdvözlöm a Bizottság e területre irányuló kezdeményezését. Ezeknek az iránymutatásoknak, amelyek a válság idején születtek, a következő néhány évben kell majd megállniuk a helyüket. Ezeken az iránymutatásokon fog múlni, hogy az Unió leküzdi-e a válságot, és hogy az újonnan teremtett munkahelyek megfelelnek-e a munkaerőpiac jelenlegi és jövőbeni igényeinek.

Az is fontos, hogy kifejezetten az iránymutatások alapján hozott intézkedések hatékonyságáról gyűjtött statisztikai adatok segítségével ellenőrizzük az iránymutatások hatékonyságát. Csak így látjuk majd az EU pénzügyi forrásainak az Unión belüli munkanélküliség csökkentésére gyakorolt valódi hatását. És ez teszi majd lehetővé, hogy végrehajtsuk az esetleg szükséges változtatásokat. Felszólítanám továbbá önöket arra, hogy fektessünk külön hangsúlyt a mobilitás, valamint a nők, a fiatalok, az idősek és a fogyatékkal élők foglalkoztatásának támogatására.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. – (NL) Az újbóli növekedést sejtető néhány bíztató jel dacára továbbra is törékeny a gazdasági helyzet. Európának ezért biztosítania kell a fenntartható fellendülést, erősítenie kell az európai gazdaságok munkahelyteremtő potenciálját, és munkához kell segítenie az embereket. A foglalkoztatási iránymutatásokról szóló jelentés javaslata egyértelmű: minél több nő, idősebb polgár és fiatal jut munkához, annál kisebb lesz a szegénység, és annál jobb lesz az oktatás. Ezt szeretné elérni az EU 2020-ra. Ezért támogatom a jelentést. Olyan iránymutatásokat tartalmaz, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy rugalmas munkaidő és elérhető gyermekgondozási lehetőségek segítségével jobban összehangolják a munkát és családi gondozási kötelezettségeiket. Ez egy olyan konkrét szakpolitika, amely segíti a nők munkaerőpiacra való belépését. A Parlament azt is szeretné elérni, hogy az EU országai javítsanak saját társadalombiztosítási rendszerükön, és biztosítsanak tisztességes jövedelmet, hogy csökkenhessen a szegénység mértéke, és az emberek úgy érezzék, hogy megéri dolgozni. Végezetül, továbbra is törekedni kell a kohéziós politika célkitűzéseinek elérésére, mert ezáltal csökkenthetők a tagállamok és a régiók közötti társadalmi-gazdasági különbségek. Ha a Bizottság most szigorúan biztosítja, hogy a tagállamok valóban ezen iránymutatásokra alapozzák saját szakpolitikáikat, Európa 2020-ra előirányzott tervei nem válnak pusztán üres szavakká.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A 2020. évi foglalkoztatásra vonatkozó új irányelvekről szóló vitára olyan időkben került sor, amikor Európa-szerte családok ezrei néznek szembe a gazdasági válság részeként lesújtó munkanélküliség tragédiájával. Ezek az Európa 2020 stratégia részét képező iránymutatások felölelik mind a gazdaságpolitikára vonatkozó, mind a foglalkoztatáspolitikai általános iránymutatásokat.

A jelentés, amelyről ma szavaztunk, és amelyet támogattam, összhangban áll az Európai Bizottság javaslatával, bár az előadó gondoskodott annak biztosításáról, hogy ezek az iránymutatások egyértelműek és hasznosak legyenek a tagállamok számára, azok szakpolitikáinak kidolgozásához. A fenntartható gazdasági fejlődés, a vállalatok és a munkavállalók új helyzetekhez való alkalmazkodóképessége, a magas szintű oktatás megvalósítása – különösen a fiatalabbak körében –, a vállalatok igényeihez igazodó folyamatos képzés és a szociális partnerek mindezen folyamatokba való bevonása automatikusan maga után fogja vonni a foglalkoztatás előmozdítását.

Az előadó is ezt igyekezett elérni a foglalkoztatás fokozására és javítására, az oktatás szintjének emelésére, a munka és a családi élet összehangolására, az iskolából kimaradók, valamint a szegénységben élő lakosság arányának csökkentésére irányuló célok megfogalmazása során.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban. – (EL) A Bizottság foglalkoztatáspolitikai iránymutatásai és az Európai Parlament ehhez kapcsolódó jelentése az EU az egyszerű emberek ellen irányuló stratégiájának és „integrált iránymutatásainak” része. Ezek alkotják az EU munkaellenes politikájának közös keretrendszerét, amelyet már most terjesztenek, és amelyet még hathatósabb és koordináltabb módon kell majd támogatni minden uniós tagállamban.

Az iránymutatások a monopoltőke azon erőfeszítéseire összpontosítanak, amelyekkel igyekszik a lehető legolcsóbbá tenni a munkát, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy a jelen kapitalista válságban biztosítsa a profitját. E cél elérése érdekében az EU, a burzsoá kormányok, valamint a tagállamok és az Európai Parlament tőkéhez kötődő politikai erői egyre csak a következőket sulykolják foglalkoztatáspolitikai iránymutatásaikban: több munkában eltöltött év; a nyugdíjkorhatár emelése; kifogásként használják a népesség öregedését és a nemzeti biztosítási rendszerek „életképességét” , a „rugalmas biztonságot” és a rugalmas, ideiglenes, részmunkaidős munkát állítva be normaként, ezáltal söpörve félre minden, a munkához kapcsolódó szerzett jogot; az oktatási rendszerek és a foglalkoztatható munkaerő képzésének olyan módon való alakítása, hogy az alkalmazkodjon a tőke igényeihez; rengeteg olcsó tudományos munka/fizetett értelmiségiek az üzleti életben, valamint a szélsőséges szegénységet szolgáló, a szűkölködés határain mozgó új hálózat, amely célja, hogy megelőzze a brutális kizsákmányolás talaján születő társadalmi lázadást.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban. – (LT) Hölgyeim és uraim, ez a jelentés helyesen állapítja meg, hogy mennyire fontos a foglalkoztatás szintjének növelése és a munkaerő-piaci részvétel fokozása. Ez lényeges mind a gazdaságunk, mind társadalmunk szempontjából. Az is fontos, hogy ne áldozzuk fel a minőséget a mennyiség kedvéért azáltal, hogy nem kezeljük a dolgozó szegények helyzetét sem nemzeti, sem uniós szinten. Van egy jelentős csoport, amely dolgozik, rendelkezésre álló jövedelme azonban nem elég ahhoz, hogy elkerülje a szegénységet. A gazdasági recesszió európai méretűvé növelte ezt a problémát, de Litvániában különösen nehéz a helyzet.

Ezek a tendenciák jól tükröződnek a munkavállalók által kapott minimálbérben és a munkabéreknek a széles körű csökkentésében mint súlyos megszorító intézkedésben. A felsőfokú képzettséggel nem rendelkezők különösen kiszolgáltatottak. Az uniós statisztikák szerint a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállalók esetében a szegénység kockázata 16% – Litvániában az átlag kétszerese, és 8-szor annyi, mint egy olyan munkavállaló esetében, akinek van egyetemi végzettsége. Ez a szakadék Litvániában sajnos sokkal nagyobb, mint bárhol máshol az Európai Unióban. A dolgozó emberek körében tapasztalható szegénység kérdését nem vitatták meg kielégítő módon a tagállamok, beleértve saját hazámat is. Több ilyen témájú tanulmányra van szükségünk, ahogy különleges, a dolgozó emberek szegénységének csökkentését célzó konkrét intézkedésekre is.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: RC-B7-0494/2010

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Én megszavaztam az iráni emberi jogi helyzetről szóló közös állásfoglalásra irányuló indítványt. Azért tettem így, mert úgy vélem, hogy a Szakineh Mohammadi Astianira kiszabott kövezés általi halálbüntetés Irán nemzetközi kötelezettségeinek egyértelmű megsértése. A tényektől függetlenül ez a fajta büntetés sosem lehet igazolható vagy elfogadható. A kínzás, az illegális fogva tartás, a fizikai és szexuális erőszak, valamint az állami ügynökök büntetlensége továbbra is széles körben elterjedt gyakorlat több országban. Ez erős kételyeket ébreszt az érintett helyeken működő bíróságok eljárásainak elfogulatlanságával és átláthatóságával kapcsolatban. Az etnikai és vallási kisebbségek folyamatos üldöztetése a felnőttek közötti szabad szexuális kapcsolatok bűncselekményként való kezelésével együtt elfogadhatatlan.

Ebben a helyzetben rajtunk, az intézményeink alapjául szolgáló emberi jogok és demokratikus értékek európai védelmezőin múlik, hogy minden lehetséges módon nyomást gyakoroljunk az iráni hatóságokra az efféle eljárások újraértékelése érdekében. Nyomásgyakorlásunk máris gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen az iráni kormány bejelentette, hogy felfüggesztette a Szakineh Mohammadi Astianira kirótt kövezés általi halálbüntetést. Tiszteletem fejezem ki valamennyi iráni férfi és nő bátorsága iránt, akik alapvető szabadságjogaikért küzdenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL), írásban. – (EL) Az Európai Parlament igyekezett kifejezni a közel-keleti imperialista tervek, valamint Izrael, az Egyesült Államok és a NATO Irán elleni, leplezetlen katonai fenyegetése iránti támogatását. A Szakineh Mohammadi Astianira kirótt kövezés általi barbár halálbüntetés és az egyszerű emberek által támogatott mozgalom elfogadhatatlan üldözése ürügyén az Európai Parlament minden egyes képviselőcsoportja ritkán látott egyhangúsággal elfogadta az Iránban való imperialista beavatkozásról szóló állásfoglalást. A Görög Kommunista Párt nem támogatta ezt az állásfoglalást, mert annak semmi köze sincs a munkásosztály reakciós és múltba néző rezsim elleni harcában szükséges szolidaritáshoz – amely rezsimet egyébként csak erősítik a szankciók és az efféle állásfoglalások. Sokatmondó, hogy az európai parlamenti vita azonnal eldőlt a brüsszeli Izraeli Nagykövetség kijelentését követően, amely arra szólította fel a Parlamentet, hogy az emberi jogok izraeli megsértése helyett Iránra fordítsa a figyelmét.

Az Európai Parlament emberi jogokkal kapcsolatos érzékenysége az EU agresszív külpolitikájának, valamint a munkavállalók, bevándorlók és népek elleni bűncselekményeinek a fügefalevele. A NATO, az EU és az imperialista uniók elleni harc egyre inkább szükségessé válik, ha az emberek szeretnék elnyerni az őket illető jogokat és szabadságokat, és saját maguk szeretnének döntetni a sorsukról.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) írásban – (FR) Szakineh Mohammadi Astianit, a 43 éves iráni asszonyt megkövezés általi halál veszélye fenyegeti házasságtörés és volt férjének meggyilkolásában való közreműködés miatt.

Európai parlamenti képviselőként és a Femmes au Centre egyesület elnökeként felháborít ez a mindenki által önkényes megközelítésnek tartott mondat.

Való igaz, hogy ez a határozat semmibe veszi a legalapvetőbb emberi jogokat: nem tiszteli a védelemhez való jogot és az emberi méltóságot. Néhány országban még ma is kétféle igazság létezik egymás mellett: nőket ítélnek el, kínoznak meg és alapvető emberi jogaikat sértik meg a minden hatalom felett rendelkező férfiak. Örömmel tölt el, hogy egyhangúan elfogadták az iráni rezsimet az ítélet megváltoztatására felszólító parlamenti állásfoglalást, ez ugyanis jelentős pofont jelent. Most arra számítunk, valódi fejlődés következhet be az iráni emberi jogi helyzet tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Az állásfoglalás mellett szavaztam. Irán továbbra is az évente legtöbb kivégzést végrehajtó államnak számít.

Ezért határozottan támogatom az Európai Parlament álláspontját, amely mélységesen elítéli a halálbüntetést és az iráni hatóságok vonatkozásában a halálbüntetés alkalmazásának eltörlését, a kínzás és más kegyetlenség minden formájának megszüntetését sürgeti, valamint felszólítja Iránt arra, hogy vessen véget minden embertelen, illetve megalázó bánásmódnak és hagyjon fel az emberi jogvédők üldözésével.

Támogatom az Európai Unió célkitűzését az emberi jogok világszintű előmozdítására és az ahhoz kapcsolódó támogató programok végrehajtására irányulóan, így például az uniós forrásból finanszírozott Demokrácia és az Emberi Jogok Európai Eszközét. Ennek a 2007-2013 között 1,1 milliárd eurónyi költségvetéssel rendelkező eszköznek célja, hogy világszerte tiszteletet biztosítson az emberi jogoknak és a demokráciának. Ezért a Bizottságnak és a Tanácsnak más nemzetközi szervezetekkel együtt továbbra is feladata, hogy aktív módon további segélyeszközöket hozzon létre az iráni emberi jogi aktivisták aktív védelme érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban. – (IT) A politika képviselőjeként, de még inkább nőként teljes mértékben támogatom e közös állásfoglalást. Irán ma olyan ország, amely a radikális iszlám erőszakosságát, valamint a nők és alapvető jogaik elleni fanatizmust testesíti meg. Ezzel az állásfoglalással helyesen felszólítjuk az Iszlám Köztársaságot és vezetőit, hogy tartsák be a nemzetközi emberi jogi egyezményeket, amelyek betartására Irán jogilag kötelezett. Szakineh esete a szavazásra bocsájtott szövegben szereplő többi esettel együtt megerősíti, hogy Teherán ma nemcsak hogy teljes mértékben szembeszegül a modern politikai és kulturális értékekkel, de a nemzetközi normák tekintetében az illegalitás hajójára száll, és nem felel meg a gyermekek jogairól szóló egyezmény és a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmány ratifikálásáról szóló kötelező erejű megállapodásoknak. Az állásfoglalás határozott, helyesen határozott, most, amikor éreztetnünk kell Iránnal minden nyomást, amelyet intézményünk csak gyakorolhat rá annak érdekében, hogy az Iszlám Köztársaság ítélet-végrehajtójának megállításáért indult nemzetközi mozgalom elérje a kívánt eredményt. Ezért határozottan igennel voksoltam.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban. – (RO) A nemzetközi közösség csekély győzelmet aratott, halovány reménysugarat villantva fel ezáltal, annak az iráni nőnek az esete kapcsán, akit a megkövezés barbár módszere általi halálbüntetésre ítéltek. Az ítéletet pillanatnyilag felfüggesztették, ám ez végső soron értelmetlen. Ezért kell, hogy a nemzetközi közösség minden tagja továbbra is erőfeszítéseket tegyen annak érdekében, hogy az Iránhoz hasonló országokban, ahol az emberek élete ósdi, elavult törvényeknek van kiszolgáltatva, betiltsák a halálbüntetést.

Az Európai Uniónak továbbra is el kell ítélnie azokat az államokat – és nyomást kell gyakorolnia rájuk –, amelyekben nem tisztelik az emberi életet és az emberi jogok semmit sem jelentenek. Olyan emberek élnek Iránban, akik életüket és saját személyes biztonságukat teszik kockára nap mint nap a nagyobb szabadságért és a demokratikus jogokért vívott küzdelem során. A nemzetközi szervezetek és testületek támogatásukat fejezik ki ezek iránt az emberek iránt. Egy elnyomó rezsimmel szemben azonban, amely felett megállt az idő – mint amilyen Teherán –, a harc nehéz lesz és hosszadalmas. Senkinek sem lenne szabad a szabadságával fizetni azért, mert kifejezte a rezsimmel vagy annak egyes vezetőivel szembeni véleményét. Az Európai Uniónak aktívan szerepet kell vállalnia mint a szabadság, valamint az emberek és jogaik iránti tisztelet terjesztőjének.

 
  
MPphoto
 
 

  Andrew Henry William Brons (NI), írásban. – Ezzel az indítvánnyal kapcsolatban tartózkodtam. A B7-0499/2010 számú (ECR) indítványt viszont megszavaztam volna. Természetesen egyetértek azzal a véleménnyel, miszerint megkövezés általi halálbüntetéssel (vagy bármely más halálbüntetéssel) sújtani a házasságtörést teljességgel elfogadhatatlan még a muszlim országok esetében is, amelyek talán törvényi úton be is szeretnék tiltani az efféle gyakorlatot. Míg én magam nem támogatom azt, hogy a büntetőjog segítségével érvényesítsük a közös megegyezés alapján cselekvő felnőtt emberekre vonatkozó erkölcsi szabályokat, tiszteletben tartom azt, hogy más országoknak jogukban áll ettől eltérő nézeteket vallani, már amennyiben nem hoznak aránytalan és kegyetlen ítéleteket. Szintén aggasztó a büntetőjog politikai ellenvéleményt nyilvánítók elleni felhasználása is, legyen szó akár Iránról, akár azokról az EU-tagállamokról, amelyek bűnösök ebben.

Valamennyi, súlyos bűncselekményekkel vádolt vádlottat meg kell, hogy illessen a jogi képviselethez való jog, és biztosítékokra van szükség a tárgyalás előtti aránytalan rendőri beavatkozások ellen. Nem hinném, hogy az EU dolga megmondani Iránnak, hogy soha, semmilyen körülmények között nem lenne szabad halálbüntetést alkalmaznia. Ha nem akarjuk, hogy ez az indítvány a szándékolttal ellentétes hatást váltson ki, körültekintően kell megalkotni, úgy, hogy elnyerje egy rendkívül konzervatív társadalom reformbarát tagjainak tetszését. Ez az indítvány még a reformokat támogató irániakat is sérteni fogja.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Szakineh Mohammadi Astiani jelenti az iráni kivégzések igazi arcát és az ország bírósági eljárásaira jellemző igazságtalanságok és emberi jogi sérelmek szimbólumát. Szót szeretnék emelni a Szakineh Mohammadi Astiani ítéletének érvénytelenítését és azonnali szabad lábra helyezését követelő nemzetközi szolidaritási mozgalmak mellett: a fenti személy szabadságának követelése egyben a női egyenjogúságért, a szólásszabadságáért és a szabad társadalomban való aktív részvételért vívott harcot is jelenti. Határozottan támogatom a megkülönböztetés-mentességhez kapcsolódó pereket, különösképpen az iráni nők perét, és szeretném hangsúlyozni Szakineh Astianinak az iráni demokráciáért, az egyenjogúságért és a jogokért vívott küzdelem élvonalában betöltött szerepét. Az iráni nők bátorsága és eltökéltsége mindannyiunk számára ösztönzést jelent.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban. – (PT) Az iráni teokratikus diktatúra gyűlöletet hint és intoleranciát hirdet. Izrael elpusztítására bujtogató retorikája és nukleáris programja, amely továbbra is ellenőrzés és nemzetközi felügyelet nélkül zajlik, fenyegetést jelentenek a világbékére. Az iszlám bíróságok barbár törvényeket alkalmaznak, amelyek önmagukban véve is az igazság megtagadását jelentik, és gyakorlatilag rabszolgaságba taszítják a nőket.

Szakineh Mohammadi Astiani esete sajnos nem egyedi, és nekünk támogatnunk kell minden asszonyt, akit az emberi méltóság, a női és emberi jogok tiszteletben tartása nélkül halálra ítéltek. Szeretném megismételni a halálbüntetés elleni tiltakozásomat, és a 62/149 és 63/138 sz. ENSZ-határozatokkal összhangban szeretném felszólítani az iráni hatóságokat, hogy a halálbüntetés eltörléséig hirdessenek moratóriumot a kivégzésekre. Elítélem, hogy letartóztatták, és követelem, hogy bocsássák azonnal szabadon Zahra Bahrami holland állampolgárt, aki azért utazott Iránba, hogy meglátogassa családját, és akit a 2009. december 27-i, az Ásúra napján zajló tiltakozások során letartóztattak és arra kényszerítettek, hogy beismerő vallomást tegyen a televízióban az ellene felhozott vádakkal kapcsolatosan.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Én megszavaztam az iráni emberi jogi helyzettel kapcsolatos közös állásfoglalást, amelyhez a nevemet adtam, mert úgy érzem, etikai szempontból kötelességünk nyomást gyakorolni az iráni hatóságokra, hogy elálljanak e szörnyű bűn elkövetésétől. Büszke vagyok rá, hogy abban az országban születtem, amely úttörője volt a halálbüntetés eltörlésének. Szakineh Mohammadi Astiani semmilyen bűnt nem követett el, mégis letartóztatták és kövezés általi halálra ítélték, folyamatosan megszégyenítik és megkorbácsolják. Szeretném mélységes aggodalmamat kifejezni a folyamatosan érkező beszámolók miatt, amelyek szerint az iráni hatóságok üldözik a politikai ellenfeleket és az emberi jogok védelmezőit, elsősorban a nőket és a fiatal diákokat. Ez az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyértelmű megsértése és visszaélés a bírói hatalommal.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Az indokolatlan és aránytalan erőszak nem csak a mi európai érzékenységünket sérti, mivel teljes mértékben ütközik a nyugati világban gyökerező értékekkel és jogokkal, amelyek ma, hála istennek, már a világ örökségének részét képezik. Ezek között az esetek közül is kiemelkednek azok az erőszakos esetek, amelyeket olyan nők ellen követnek el, akiket bizonyos társadalmakban fegyverként vagy háborús prédaként, dekoratív tárgyként, jogokkal nem rendelkező vagy önálló cselekvésre képtelen lényként használnak, abnormális, védtelen kisebbségi létre kárhoztatva őket.

Sajnos még mindig vannak olyan államok és országok, amelyek megdöbbentő gyakorlatokat alkalmaznak a nők ellen, és kegyetlen, brutális és nyilvánvalóan aránytalan büntetéseket szabnak ki rájuk. Ez táplálja azokat a kultúrákat, amelyek elnyomják, lealacsonyítják és megalázzák a nőket csupán azért, mert azok, akik. Pontosan azért, mert hiszek a nemek természetes különbségeiken és egyenlő jogaikon alapuló, egymást kiegészítő természetében, nem tehetek mást, minthogy a lehető leghatározottabb módon elítélem ezeket az alávaló gyakorlatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Tiltakozunk a halálbüntetés ellen, legyen szó bármely országról – az Amerikai Egyesült Államokról, Iránról, vagy a világ bármely más országáról. Ugyancsak ellenezzük a kínzás minden formáját, függetlenül attól, hol történik, Iránban vagy a CIA által ellenőrzött börtönökben. Így hát ösztönözzük Iránt, hogy kímélje meg Szakineh Astiani életét és hagyjon fel a nők, a fiatalok és mindenki más megkövezésével. Ezért mi megszavaztuk ezt az állásfoglalást.

Azt azonban szeretnénk hangsúlyozni, hogy a demokrácia Iránban való tiszteletben tartásáért folytatott küzdelmet és az ebben az országban a társadalmi igazságosságért, a fejlődésért és a demokráciáért küzdők jogainak védelmét semmilyen körülmények között nem lehet Irán szuverenitása, területi egysége és azon hatalma ellen használni, hogy ő maga döntsön a saját jövőjéről. És még kevésbé lehet ezeket olyan beavatkozás igazolására használni, amely nem tiszteli az ország területi szuverenitását.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban. – (GA) A kövezés általi halálbüntetést soha sem szabad elfogadni vagy támogatni. Felszólítom az iráni hatóságokat, hogy vonja vissza a Szakineh Mohammadi Astianira kirótt büntetést, és vizsgálja felül az ügyet.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D), írásban. – (PL) Még három hónap hátravan 2010 végéig, de az Iráni Iszlám Köztársaság igazságszolgáltatási rendszere már eddig is hozott 2000 halálos ítéletet. Ha optimista módon feltételezzük, hogy az utolsó negyedévben egyetlen egy ilyen ítéletet sem fognak hozni, és ha azt is feltesszük, hogy tudunk minden ilyen ítéletről, az azt jelenti, hogy minden egyes nap öt iráni állampolgárral tudatják, hogy hamarosan életét veszti. Reggel talán Szakineh Mohammadi Astianira kerül a sor, akit 2006-ben ítéltek kövezés általi halálra házasságtörés miatt. Délben lehet, hogy Mohammad Mostafaei következik, az emberi jogi ügyvéd, aki a letartóztatástól és elnyomástól való félelmében elmenekült Iránból. Délután Nasrin Sotoudeh lehet az iráni rezsim következő áldozata, aki a kiskorúakra kiszabott halálbüntetések számának csökkentéséért harcol, míg este elképzelhető, hogy a holland állampolgárságú Zahra Bahramit tartóztatják le utcai tüntetésen való részvételért.

Végül, ötödször, az iráni hatóságok az éj leple alatt, egy titkos razzia során begyűjtik – az általunk ismeretlen – ötödik áldozatukat is.

Ezért kategorikusan követeljük, hogy Iránban töröljék el a halálbüntetést, vonják vissza a Szakineh Mohammadi Astiani megkövezést előíró ítéletét és engedjék szabadon Zahra Bahramit. Szeretnénk továbbá megjegyezni, hogy Irán aláírta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek 18. cikke kimondja: „Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához.”

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Az Iránnal kapcsolatos emberi jogi állásfoglalás mellett szavaztam, különösképpen Szakineh Mohammadi Astiani és Zahra Bahrami ügyeiben, tekintve hogy e két nő helyzete tragikusnak mondható. Az iráni kormány által halálra ítélt Szakineh Mohammadi Astianit egyik napról a másikra a megkövezés teljesen barbár módszere általi kivégzés fenyegeti. Milyen XXI. századi ország képes arra, hogy bűntető törvénykönyvébe feketén-fehéren feljegyezze azon kövek méretét, amelyekkel az elítéltek kivégzés céljából megdobandók? Ez az ország nem más, mint Irán. Az elmúlt években csak a nemzetközi és politikai közösség beavatkozása volt képes megakadályozni a megkövezést és kizárólag ez lehet alkalmas az iráni kormány megpuhítására. Politikusokként, állampolgárokként és emberi lényekként kötelességünk megakadályozni, hogy bekövetkezzen ez a nem kevesebbnek, mint gyilkosságnak mondható cselekedet.

 
  
MPphoto
 
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE), írásban. – (FI) Én megszavaztam az iráni emberi jogi helyzetről szóló RC­B7­0494/2010 állásfoglalási indítványt, mert úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak világossá kell tennie a világ számára, hogy az emberhez illő lét, a politikai jogok és a tisztességes bánásmód mindenkit megillető alapjog, tekintet nélkül arra, hogy épp melyik országban született. Az állásfoglalás elolvasása után minden egészséges lelkiismerettel rendelkező ember láthatja, miért vált ki ez a téma ilyen erőteljes érzelmeket Európában, így tehát nem hiszem, hogy szükség volna arra, hogy ebben az áttekintésben ízekre szedjük.

Bár jelen pillanatban az emberi jogok lábbal tiprásának tökéletes példája – amely figyelmeztetésül szolgálhat mindenki számára –, az iráni helyzet kapcsán nem engedhetjük meg magunknak, hogy megfeledkezzünk arról, hogy ehhez hasonló és ennél még súlyosabb problémák vannak szinte mindenfelé a harmadik világban. A saria jogot alkalmazó területeken rendkívül nagymértékben tapasztalható, kifejezetten szisztematikus az elnyomás.

Tudom, hogy az Európai Unió és a nyugati világ emberi jogokkal kapcsolatos álláspontja jó ideje köztudott, habár jelentős előrelépés nem történt ezen a téren. Ezért fontosnak tartom, hogy az Európai Unió az emberi jogokkal kapcsolatban a jövőben is nyomást gyakoroljon Iránra és a többi problémás országra.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban. (PT) A mostani iráni emberi jogi történések határozottan elítélendők, az EU, az emberi jogok világszintű védelmezője pedig nem maradhat közömbös. Teljes mértékben nemtetszését kell kifejeznie az országban több éve sorra kerülő számtalan kövezés általi kivégzést illetően. Ez EU-nak egyértelműen kifejezésre kell juttatnia, hogy ilyen gyakorlatoknak nem lehet helye egy tiszteletre igényt tartó és az EU valamennyi tagállamával normális diplomáciai kapcsolatot fenntartani kívánó országban. Ez az oka annak, hogy így szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – (LV) Igennel szavaztam az iráni emberi jogi helyzetről szóló közös állásfoglalási indítványra, mert teljes szívemből támogatom annak tartalmát. Ahmadinezsád diktatúrája a középkorba rántotta vissza az iráni államrendszert és államhatalmat. Emlékeztetnünk kell az iráni rezsimet, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem csupán szép szavak gyűjteménye. Azért szavaztam meg ezt az állásfoglalást, mert az iszlám fanatisták nem akarják megérteni a nemzetközi jog jelentését. El kell érnünk, hogy Irán eltörölje a halálbüntetést, valamint ki kell szabadítanunk Szakineh Mohammadi Astianit és Zahra Bahramit a vallási terroristák kezei közül, akik a törvényt kiforgatva, a saját népük elleni terror eszközévé tették azt.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban. – (IT) Abban a reményben szavaztam meg az állásfoglalást, hogy véget érhet a barbárság, és hogy a Szakineh Mohammadi Astiani helyzetében lévő minden férfi és nő emberi jogait tiszteletben tartják majd végre. Szeretném hangsúlyozni, hogy aminek most szemtanúi vagyunk, a fundamentalista iszlám jog alkalmazásából fakad, amelyet néhányan a mi demokratikus Európánkban is szeretnének bevezetni.

A kövezés általi halálbüntetés valójában a kínzás egyik formája. Az elmúlt években több száz nőt köveztek halálra Iránban házasságtörésért, és legalább további 40 fő vár börtönben ugyanerre a sorsra. És akkor még nem szóltunk arról a több ezer nőről, akiket politikai okokból tartóztattak le, és akiket gyakran kínoznak meg és végeznek ki.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristiana Muscardini (PPE), írásban. – (IT) Jó volna, ha minden szó, amely elhangzott e teremben egy-egy kő lenne, amelyet a kövezést végrehajtók lába körül elhelyezve szégyenfalat emelhetnénk köréjük, és kitörölhetnénk őket az emberi társadalomból.

Szakinehet meg kell menteni, és vele együtt meg kell menteni minden nőt és férfit szerte a világon, aki még mindig e barbár kegyetlenség áldozatául esik, amely még a világ legvadabb és legprimitívebb állatai körében sem tapasztalható. A gonosz, maga az ördög mozgatja a hitvány vezetők és álszent férfiak karját és ajkát, akiket a Mindenható már rég elítélt, anélkül hogy bármi esélyük volna a kegyelemre. Észre kellene már venniük, hogy ha nem hagyják abba most, sorsuk megpecsételődik, és nem fognak békére lelni sem most, sem soha többé.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban. (IT) Az állásfoglalás-tervezet mellett szavaztam és örömmel tölt el, hogy ez a Ház szinte egyhangúan emellett tette le a voksát. Ez azon alkalmak egyike, amikor megmutatkozhat a demokrácia meggyőző ereje.

Határozottan jóvá kell hagyni a Szakineh támogatására irányuló mozgalmakat Európa- és főként Olaszország-szerte. Bízom az iráni helyzet javulásában. Úgy vélem, a Parlamentnek elsődleges a szerepe abban, hogy az emberi jogsértések valamennyi áldozata számára reménysugarat jelentsen. Remélem, az iráni rezsim újragondolja politikáját, és nagyobb tiszteletet biztosít a nőknek, valamint hogy átláthatóbb és kevésbé elavult bírósági rendszert hoz létre.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE), írásban. – (FR) A szavak olykor nem elegendőek, ha kegyetlenséggel, gyalázattal és a legalapvetőbb emberi értékek teljes megvetésével találkozunk. A maradiak súlyos köveivel szembesülve most már a világ demokratáinak a feladata, hogy megmentsék Szakineh Mohammadi Ashtianit.

Mióta a mullahok 1979-ben újra bevezették a kövezést, 300 embert mészároltak le – erre nincs más szó – áltárgyalások eredményeképpen, nem beszélve a kiskorúak, a homoszexuálisok és a politikailag más nézeteket vallók felakasztásáról. Idetartoznak a bahá’i hit követői, akiknek csupán az a bűnük, hogy nem ugyanazt a vallást vallják, mint a hatalmon lévők Teheránban.

Íme tehát szavaink súlya, a nemzetközi megmozdulás súlya, amelyhez az Európai Parlament épp ma délután adta hozzá saját hangját is. Szakineh gyönyörű arca mára az iráni nők jogaiért vívott küzdelem megtestesítője lett, mi több, az elnyomás minden áldozatának védelmezéséé.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – (ES) Az állásfoglalás, amelyet elfogadtunk, egyértelművé teszi Szakineh Mohammadi Astiani iráni állampolgár kövezés általi halálra ítélése kapcsán nyomatékosított bírálatunkat. Az ellene felhozott vádaktól függetlenül nem lehet igazolni vagy elfogadni a kövezés általi halálbüntetést. Sőt, az Európai Parlament képviselői az ítélet felfüggesztését és az ügy felülvizsgálatát kérik az iráni hatóságoktól.

A szöveg, amelyet 658 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 22 tartózkodással fogadtunk el, azt is kéri az iráni kormánytól, hogy fontolja meg újra Zahra Bahrami ügyét is, és „haladéktalanul biztosítson számára ügyvédet és konzuli segítséget, illetve engedje őt szabadon vagy biztosítson számára tisztességes eljárást.” Hasonlóképpen az Európai Parlament képviselői felszólítják Teheránt, hogy függessze fel a szodómiával vádolt 18 esztendős Ebrahim Hamidi kivégzését is.

Az Európai Parlament megdöbbenését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy „Irán továbbra is azon rendkívül kevés ország – például Afganisztán, Szomália, Szaúd-Arábia, Szudán és Nigéria – közé tartozik, amelyekben még mindig él a megkövezés gyakorlata.” Ebben az értelemben pedig felszólítja az iráni parlamentet, hogy hozzon törvényt „a megkövezés kegyetlen és embertelen gyakorlatának eltörléséről”. Az iráni kormány vezessen be továbbá a kivégzésekre vonatkozó moratóriumot a halálbüntetés eltörléséig.

 
Utolsó frissítés: 2011. március 24.Jogi nyilatkozat