Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2775(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

B7-0486/2010

Viták :

PV 08/09/2010 - 13
CRE 08/09/2010 - 13

Szavazatok :

PV 09/09/2010 - 5.4

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0314

Viták
2010. szeptember 8., szerda - Strasbourg HL kiadás

13. A Jordán-folyó helyzete, különös tekintettel a folyó alsó szakaszára (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Paolo De Castro, Véronique De Keyser, Jo Leinen és Adrian Severin az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport nevében a Bizottsághoz intézett, a Jordán-folyó – különösen a folyó alsó szakaszának – helyzetéről szóló szóbeli választ igénylő kérdéssel kapcsolatos vita (O-0092/2010 - B7-0452/2010).

 
  
MPphoto
 

  Paolo De Castro , szerző. – (IT) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! A Jordán-folyó nemcsak környezeti, hanem mezőgazdasági és gazdasági jelentőségű erőforrása Jordániának, Izraelnek és a Palesztin Területeknek, és a folyó pusztulása minket is aggaszt.

Fontos rámutatni, hogy a folyó alsó szakaszán az 1,3 milliárd köbméternyi természetes vízhozam durván 98%-át elvezetik évente, és a folyó hosszú szakaszait a kiszáradás fenyegeti. Ez nemcsak a biodiverzitás rovására megy, hanem legfőképpen a helyi közösségek vízkészletekhez való hozzáférése szempontjából is romboló hatású. Több nemzetközi szereplő – köztük az Euro-mediterrán Parlamenti Közgyűlés és az Egyesült Államok szenátusa – foglalkozik a Jordán-folyó nagymérvű pusztulásával.

Mi is beavatkozást kell, hogy kérjünk, és nemcsak a helyi önkormányzatoktól és hatóságoktól, hanem a Tanácstól, a Bizottságtól és a tagállamoktól is szakmai és pénzügyi támogatást kell kérnünk a folyó rehabilitációjához. Elsősorban – amint azt a valamennyi képviselőcsoport által aláírt közös állásfoglalásban megfogalmaztuk, és köszönöm mindenkinek, hogy őszintén az ügy mellé állt – a Bizottság segítségét kell kérnünk, hogy az Izraelre, Jordániára és a Palesztin Hatóságra vonatkozó szomszédsági politika cselekvési terveiben tegyen egyértelmű és külön említést erről a projektről.

Első lépésben közösen tanulmányozhatnánk a Jordán-folyó állapotát. Nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy a víz értékes, elidegeníthetetlen vagyon, tehát szeretném megjegyezni, hogy a víz tisztességes elosztása azt jelenti, hogy egyenlő figyelmet fordítnunk a régióban élő valamennyi közösség igényeire. Ez a legfontosabb dolog, ha tartós békét és stabilitást akarunk elérni a Közel-Keleten.

Reménykedve figyeljük, hogy az elmúlt napokban újraéledtek az izraeliek és a palesztinok közötti béketárgyalások, mivel a tárgyalások egyik sarkalatos pontja a vízkészlet-gazdálkodás. Reméljük, hogy az érintett országok és területek kormányzatai, helyi közösségei és nem kormányzati szervezetei a lehető leghamarabb hatékony együttműködésbe kezdenek a Jordán-folyó alsó szakaszának megmentése érdekében. Ez nemcsak a folyó szimbolikus értéke miatt, hanem mindenekfelett a helyi közösségek életkörülményeinek javítása miatt is jelent kötelességet.

 
  
MPphoto
 

  Štefan Füle , a Bizottság tagja. – Tisztelt elnök úr, tisztelt képviselők! Köszönetet szeretnék mondani a lehetőségért, hogy megvitathatjuk a Közel-Keleten uralkodó, kritikus vízügyi helyzetet.

Az Európai Unió úgy véli, hogy súlyosan aggasztó a régió vízellátása, és maradéktalanul osztom a tisztelt Ház képviselőinek véleményét, mivel ezt a régiót vízhiány, vízzel kapcsolatos problémák és a vízminőség romlása jellemzi, és a helyzetet valószínűleg tovább fogják súlyosbítani az éghajlatváltozás hatásai.

Tudatában vagyunk annak, hogy ez milyen hatással lehet a régióban élő emberekre, a környezetre és a régió biztonságára. Az Európai Unió úgy véli, hogy a víz a béke legfontosabb feltétele a régióban, és erre a regionális problémára regionális megoldást kell találni.

Amint azt jól tudják, az Európai Unió az Izrael és a palesztinok közötti, átfogó békemegállapodás érdekében sürgős lépéseket szorgalmaz, amelynek keretében a határok, a menekültek, Jeruzsálem és a biztonság kérdésén kívül a víz az egyik megoldandó, végleges státusz körébe tartozó kérdés.

Az Európai Unió elismeri a Jordán-folyó alsó szakaszának sajátos helyzetét és azt, hogy a mellékfolyóira vonatkozóan is hatékonyabb vízgazdálkodás szükséges. Ezért mind nemzeti, mind szubregionális és regionális szinten egy sor tevékenységbe kezdtünk valamennyi, egymással szomszédos féllel. Támogatjuk a vízügyi reformokat és azokat a politikákat, amelyek a fenntartható vízgazdálkodás bevezetését ösztönzik.

Az Európai Unió az európai szomszédságpolitika és egyéb intézkedések révén támogatja a bizalomépítő intézkedéseket, elősegíti a határokon átnyúló együttműködést, és összehozza azokat a vízkészletekkel rendelkező közösségeket, amelyeknek azonosak a víz miatti aggodalmaik.

Az Európai Unió tevékenységeinek célja a különböző vízügyi hatóságok és felhasználók kapacitásépítése, adatgyűjtés és az adatok megosztása, a kezelt szennyvízhez való hozzáférhetőség, víztakarékossági intézkedések, beleértve a vízhálózatokat és a hatékony öntözőrendszereket.

Az Európai Unió erőfeszítései a vízágazat kereslet és kínálat oldalával is foglalkoznak, és olyan feltételeket teremtenek, amelyek a jövőben lehetővé fogják tenni az integrált vízkészlet-gazdálkodást.

Az Európai Unió nincsen egyedül az erőfeszítéseivel. A tagállamok és más támogatók is aktívak, és a tevékenységeinket szorosan összehangoljuk velük, hogy azok kiegészítsék egymást.

 
  
MPphoto
 

  Rodi Kratsa-Tsagaropoulou , a PPE képviselőcsoport nevében. – (EL) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Az Európai Parlament kifejezetten pozitív lépést tesz azzal, hogy ráirányítja figyelmet a Jordán-folyó jelentette kihívásra. Az Euro-mediterrán Parlamenti Közgyűlés külön tanulmányt szentelt a Jordán-folyónak és a Jordán völgyének, és állásfoglalásaiban azok védelmére hívott fel, mivel a Jordán világörökségünket őrzi, világszerte emberek milliói számára vallásos és kulturális jelkép, és a régió számára ökológiai, idegenforgalmi és gazdasági tőkét jelent.

Most tehát az a cél, hogy rávilágítsunk a problémáira és arra, hogy fel kell lépni a védelmében, hogy fokozzuk az Európai Unió erőfeszítéseit – a Bizottság említette ezeket az erőfeszítéseket, és mi is kitértünk azokra más alkalmakkor, amikor a közös állásfoglaláson dolgoztunk –, és hogy a Jordán-folyó partjain fekvő országok népei számára igazságos hozzáférés biztosítása érdekében regionális együttműködésre, valamint a folyó megóvása iránti közös felelősségre hívjunk fel.

Az állásfoglalási indítvány a helyes gyakorlatokat is kiemeli, mint például az Izrael által készített külön általános tervet, ami a helyes gyakorlatok és a szakértelem cseréjére hív fel, mert a Jordán-folyó a régió közös ügye. Nagyon fontos, hogy a valóságos kockázatokra is ráirányítja a figyelmet: a vízhiányon és a szennyezésen kívül arra is felhívja a figyelmet, hogy csökken a biodiverzitás, és a kiszáradás veszélye fenyeget, hacsak nem teszünk ellene valamit.

Az indítvány ennek a nemzetközi és regionális együttműködésnek a kiemelése érdekében a Jordán-folyó völgyével foglalkozó különbizottság felállítását javasolja, amelyben a Jordán-folyó kérdésében közvetlenül érintett országok (Izrael, Palesztin Területek, Jordánia) vehetnének részt más olyan szomszédos országokkal együtt, ahol a Jordán-folyó ered, akiknek szintén megvan a maguk felelőssége: mint például Libanon és Szíria. Úgy vélem, hogy ez az állásfoglalás el fogja nyerni a plenáris ülés támogatását, és az Európai Parlament által küldött üzenet pontosan megfogalmazott, célzott és erőteljes üzenet lesz.

 
  
MPphoto
 

  Véronique De Keyser , az S&D képviselőcsoport nevében. – (FR) Tisztelt elnök úr! Amint az már elhangzott, rendkívül aggasztó a Holt-tenger és a Jordán-folyó helyzete, mivel az előrejelzések szerint – ha 2011-ben nem változik semmi – a folyó egyszerűen ki fog apadni.

Ha e folyamat megállítása érdekében nem teszünk semmilyen nemzetközi vagy regionális szintű intézkedést, a helyzet odáig fog fajulni, hogy rendkívüli veszteség éri a kulturális örökséget, a biodiverzitást – Kratsa-Tsagaropoulou asszony már említette ezt – és a régió biztonságát és gazdaságát is.

Hadd hívjam fel a figyelmüket egy nem kormányzati szervezet véleményem szerint teljességgel figyelemre méltó kezdeményezésére. Ez a nem kormányzati szervezet, a Föld Barátai Közel-Kelet („Friends of the Earth Middle East”) úgy határozott, hogy összehozza a folyó mentén élő palesztin, jordániai és izraeli polgármestereket, és arra ösztönzi őket, hogy együtt gondolkozzanak azon, mit tudnának tenni annak érdekében, hogy a dolgok némiképp javuljanak.

A szervezet és a polgármesterek érdekes tanulmányokat készítettek az egyes országok által meghozható intézkedésekről és azok lehetséges hatásairól. Az intézkedések között van víz nélküli WC, a mezőgazdasági módszerek módosítása, a túl sok vizet igénylő, eddig termesztett gabonafajták módosítása és így tovább. Sokféle intézkedés hozható. Ez tehát nem politikai vita, habár nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy mihelyt a vízről kezdünk beszélni a régióban, a dolgok politikai felhangot kapnak.

Azt hiszem, hogy ezt mindenki támogatni tudná, és azt szeretném, ha Európára és a Bizottságra ösztönzőleg hatnának az ebben a jelentésben foglalt, nagyon világos következtetések az említett országokkal való kapcsolataik során, különösen a cselekvési tervek révén.

Van azonban egy rövid bekezdés – az E. bekezdés –, amire nagy súlyt helyezek, miszerint az izraeli telepesek túlzott mértékben kiaknázzák a vízforrásokat. Ez így van, és ezt a Világbank és az Amnesty International jelentései is megerősítették. Ez megint csak a politikához vezet vissza minket, de ez az igazság, amit időnként ki kell mondani. Nem helyeztük az állásfoglalás középpontjába, de fontosnak tartjuk.

 
  
MPphoto
 

  Antonyia Parvanova , az ALDE képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! Az Euro-mediterrán Közgyűlés energiával, környezetvédelemmel és vízgazdálkodással foglalkozó bizottságának alelnökeként lehetőségem volt arra, hogy egy februári helyszíni látogatás alkalmával kézzelfogható és drámai ökológiai valóságában láthassam a Jordán-folyó környékét.

A Jordán völgyének helyzetéről szóló különjelentés – amelynek előadója voltam – rámutatott arra, hogy valamennyi érintett fél – különösen Izrael, a Palesztin Hatóság és Jordánia, de Libanon és Szíria is – közös megoldást kell, hogy találjon a két legégetőbb problémára: a víz egyenlő elosztására, ami tiszteletben tartja a régióban élő népek igényét, valamint egészséges és védett környezet biztosítására a jövendő nemzedékek számára.

A jelentésünkben meghatározott első lépés az, hogy Izrael és a Palesztin Hatóság meg kell, hogy állapodjanak a rendelkezésre álló víz elosztására és a népességre vonatkozó közös adatokban, amelyek a további tárgyalások kiindulópontját képeznék, mivel ez idáig mindkét oldal, valamint független jelentések is eltérő adatokkal szolgáltak.

Az egyik fő következtetésünk az volt, hogy a vízprobléma együttműködés útján való megoldása érdekében közös igazgatásra, egyenlő alapokon nyugvó döntéshozatalra és közös vízkészlet-gazdálkodására vonatkozó terveket szükséges végrehajtani a régióban. Véleményem szerint a jelentésünkben olvasható ajánlások kapcsolódnak azokhoz a területekhez, amelyeken az Európai Unió valódi szakértelemmel rendelkezik, és amelyeken aktív résztvevőként bevonható lenne, és az érintett felek közötti jövőbeli partnerség útját egyengetné.

Végül hadd emlékeztessem önöket arra, hogy habár vannak erőfeszítések az átfogó békemegállapodást célzó tárgyalások újraélesztésére, felelősséggel tartozunk azért, hogy a Jordán völgyében fennálló helyzetet ne használjuk fel politikai és ideológiai célokra.

Remélem, hogy a mai vitánk valamennyi régióbeli fél érdekét fogja szolgálni, és konkrét és elfogulatlan következtetésekhez fog vezetni, és az Unió aktívan részt fog venni a jövőbeli fenntartható megoldások kidolgozásában.

 
  
MPphoto
 

  Margrete Auken , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DA) Tisztelt elnök úr! Teljesen egyetértek az előző két felszólalóval, de meg szeretném ragadni az alkalmat, hogy elmondjam, hogy véleményem szerint itt nagyon sokan nem látják, mennyire lehetetlen ahhoz ragaszkodni, hogy a palesztinok vállalják a rájuk háruló felelősséget. Erre nincsen alkalmuk. Hányan tudják azt közülünk, hogy 1967 óta Ciszjordániában a Jordán nyugati partjának 50%-át izraeli telepesek tartják megszállva? 50%! Ráadásul a terület 45%-át katonai területként és természetvédelmi területként kisajátították. Egyszerűen kizárták őket. A palesztinok számára az a borzalmas – főleg a Jordán völgyében –, hogy mivel nem tapasztalunk részükről erős ellenállást, egyszerűen megfeledkezünk róluk. Ha nincsen katonai akció, ha nem történik semmi drámai, egyszerűen megfeledkezünk róluk.

Ez persze olyan keserves tanulság, amelyet különösen a nincstelen palesztinok kapcsán vonhatunk le: egy „elfelejtett” népet csak akkor veszünk észre, ha felemelik a hangjukat. Meg kell oldani ezt a problémát. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ha lehet – ha lehet –, a palesztinok ezen a területen még jobban szenvednek, mint Ciszjordánia többi részén, és hogy a jelenlegi helyzetet tekintve nincsen lehetőségük arra, hogy felvállalják azt a felelősséget, amit fel kellene vállalniuk. Integrált megoldásra van tehát szükség, és ezért figyelembe kell vennünk a politikai helyzetet is. Nem kizárólag Izraelről, nem kizárólag Szíriáról és nem kizárólag Jordániáról van szó, nem! A palesztinokat azonban mindaddig nem lehet bevonni, amíg nem kapnak a részvételre lehetőséget.

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock , az ECR képviselőcsoport nevében. – Tisztelt elnök úr! A víz valóban érzékeny és esetleg szenvedélyeket felkorbácsoló téma a Közel-Keleten. Izrael és a Palesztin Hatóság magas rangú küldöttségei most tárgyalnak a vízjogokról az átfogó békemegállapodás részeként.

Az Európai Unió a Kvartett tagjaként a „két állam” megoldást támogatja, mint a régió békéjének és stabilitásának végső zálogát. Ezért nagyon körültekintően kell eljárnunk, nehogy hátráltassuk a most folyó kényes washingtoni tárgyalásokat. Az izraeli telepesek hibáztatása – és úgy tűnik, hogy De Keyser asszony ezt teszi – különösen a Jordán-folyó vizének túlzott kiaknázása miatt pontosan a helytelen üzenetet küldi Izrael népének – demokratikus szövetségesünknek – az Európai Unió mint becsületes közvetítő meggyőződéses álláspontjáról.

A Jordán-folyó vízhozamának megőrzése fontos regionális kérdés, amely természetesen nem kizárólag Izraelre vagy a palesztinokra korlátozódik, habár az Izraellel szembenállók itt, a tisztelt Házban és máshol nyilvánvalóan a zsidó állam aláásását célzó kampányuk céljára akarják felhasználni ezt a problémát.

Ha megint engedünk ennek az Izrael-ellenes napirendnek, félő, hogy az izraeliek úgy fognak az Európai Unióra tekinteni, mint aki méltatlan a békepartnerként betöltött kiváltságos szerepére.

 
  
MPphoto
 

  Willy Meyer , a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (ES) Tisztelt elnök úr! Egyáltalán nincsen semmi probléma azzal, hogy De Keyser asszony bizonyos értékelést ad. Tény azonban, hogy az Izrael és a Jordániai Királyság között 1994-ben létrejött békeszerződés szerint megállapodást kötöttek arról, hogy együttműködnek a Jordán-folyó ökológiai helyreállításán a folyó közös szakaszain, valamint megóvják annak vízkészleteit.

Ez volt az Izrael által 1994-ben aláírt megállapodások közül az egyik, amelyet nem tart be. Ez a problémánk Izraellel: nem tartja be az aláírt megállapodásokat.

Ezért rendkívül fontos, hogy a Chirac elnök által 2008-ban indított kezdeményezést – amely a Jordán-folyó völgyére vonatkozó kezdeményezésre hívott fel – tartalommal töltse meg és támogassa az Európai Unió.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy létrejöjjön egy, a Jordán-folyó völgyével foglalkozó bizottság, amely háromoldalú fórumot biztosít a folyó rehabilitációjára, a víztakarékossági és helyreállítási politikák kidolgozására és alkalmazására vonatkozó együttműködés számára. Igaz, hogy annak következtében, hogy az 1994-es békeszerződésnek nem tettek eleget, a palesztinokat kizárták a Ciszjordániában, a Jordán-folyó alsó szakasza mentén létesített izraeli biztonsági övezetből, és hogy a telepesek illegálisan foglalják el azt a földet, amely nem az övék. Mivel a terület elfoglalása szabálytalan és jogtalan vízhasználattal jár, a politikai problémát a környezeti fenntarthatóság problémája is tetézi.

Mivel 2011-re új szennyvíztisztító telepek üzembe helyezését tervezik, remélem, hogy az Európai Unió támogatni, ösztönözni fogja és elő fogja segíteni a Jordán völgyével foglalkozó bizottság szükséges létrehozását.

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda (PPE) . – (RO) A Jordán-folyó helyzetéről szóló mai vita rendkívül fontos a képviselőcsoportom számára, és engedtessék meg, hogy külön örömömet fejezzem ki amiatt, hogy kollégánk, Rodi Kratsa, az Európai Parlament alelnöke részt vesz az ülésen a kérdés megvitatásában.

Hangsúlyozni szeretném továbbá, hogy amint azt tudják, a környezetvédő szervezetek régóta figyelmeztetnek a Jordán-folyó kritikus ökológiai helyzetére. Úgy tűnik, hogy ez a folyó az általános közöny miatt pusztul el.

Másrészről azt olvastam a sajtóban, hogy a keresztények – különösen az ortodox keresztények – a rendkívül szélsőséges körülmények ellenére továbbra is a Jordán-folyó vizében keresztelkednek.

Félő azonban, hogy a folyó 2011-ben kiapad, aminek drámai következményei lennének a régió már amúgy is törékeny ökoszisztémájára nézve, különös tekintettel a Holt-tengerre. Ez azt jelenti, hogy palesztinok, jordánok és izraeliek százezreit fogja ökológiai katasztrófa sújtani.

Az ökológiai szemponton kívül azonban – amint arra egyik képviselőtársam is rámutatott ebben a Házban –, amely szempont kezeléséhez minden bizonnyal sürgős uniós segítségre van szükség, a Jordán-folyó helyzete azért is különösen fontos, mivel a regionális együttműködés elősegítésének egyik tényezője.

Véleményem szerint el kell kerülnünk, hogy a folyó vizét egyoldalúan használják fel, minden tekintet nélkül a régió vízellátásának biztonságára.

A gazdasági fejlődés szempontjából létfontosságú természeti erőforrás rehabilitálása érdekében tehát rendkívül fontos a folyó menti államok és a helyi közösségek közötti együttműködés. Ez lehetővé teszi, hogy a Jordán-folyó ismét az együttműködés és a békés együttélés jelképévé, kulturális jelképpé váljon, amennyiben szilárd az erre vonatkozó politikai akarat.

Végül a Jordán-folyó helyzete a közvetlen palesztin–arab tárgyalások újraélesztése szempontjából is fontos, mivel a vízkészletek ellenőrzése a megoldatlan kérdések közé tartozik.

 
  
MPphoto
 

  Proinsias De Rossa (S&D) . – Tisztelt elnök úr! Szeretném érzékeltetni Tannock úrral, hogy nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a telepesek szándékosan választanak vízzel jól ellátott helyeket, ezt a vízmennyiséget a palesztinoktól vonva el. Nem ők jelentik az egyetlen problémát a térség vízellátásával kapcsolatban, de biztosan hozzájárulnak ahhoz.

A Jordán-folyó vízhozamának sajnos mintegy 98%-a elveszik, mivel a folyót más országok – köztük Izrael – elterelik. E határ menti folyó a palesztin Ciszjordániát is beleértve négy államot köt össze. Ha a folyóval megfelelően bánnak, és ha Európa megfelelően tölti be a szerepét a térségben, a folyó a régió fontos kulturális, vallási, sőt gazdasági erőforrása közös kezelésének előmozdítása révén a megbékélés forrása lehet.

Ha azt az utat választjuk, Tannock úr, hogy minden olyan véleményt, amely a legkisebb kritikával illeti Izraelt, valamilyen módon Izrael-ellenes támadásnak veszünk, akkor egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk a valóságot. Mások is vannak ott, akik elterelik a vizet. A Föld Barátai nevű szervezet például nemrég rámutatott egy, a képviselőcsoportom – a Szocialisták és Demokraták – által szervezett szemináriumon, hogy a Jordán-folyó valaha átlagosan 1,3 milliárd köbméter friss vizet szállított a Holt-tengerbe. A vízhozam mára évi 20-30 millió köbméterre csökkent. A jövő év végére kiszáradhat, ha nem teszünk ellene valamit.

 
  
MPphoto
 

  Alexandra Thein (ALDE) . – (DE) Tisztelt elnök úr! Először is szeretném visszautasítani a kívülről és részben a Parlamenten belülről érkezett vádakat, amelyek szerint rossz időben, a béketárgyalások megkezdését követően vitatjuk meg ezt a témát. Az a parlamenti kérdés, amelyet segítettem felvázolni, akkor került előterjesztésre, amikor senki közülünk nem gondolta, hogy újraélednek a közvetlen béketárgyalások. Az 1990-es évek eleje óta foglalkozom ezzel a területtel, és ez a téma régóta parlamenti vita tárgyát képezi.

Végül is az egész arról szól, hogy elejét vegyük a Jordán-folyó végleges kiszáradásának. A folyó alsó szakasza már így is csak egy vékony erecske. Csak szennyvízből áll, és friss vizet egyáltalán nem tartalmaz. A tudósok valamennyien egyetértenek abban, hogy a Jordán-folyó alsó szakasza egy-két éven belül csaknem ki fog apadni.

Zavarónak tartom, hogy az állásfoglalás egyformán megszólítja Izraelt, Jordániát, Szíriát és a Palesztin Hatóságot. A Jordán-folyó alsó szakasza teljes terjedelmében a C zónában található, ami azt jelenti, hogy a Palesztin Hatóságnak még csak joga sincs a területre belépni, annak igazgatási jogairól vagy bármilyen felügyeletéről nem is szólva. Már elhangzott, hogy a Palesztin Hatóság nem tehet semmit ebben a térségben. Az állásfoglalást következésképpen más országoknak kellene címezni.

Ha egy ország – jelen esetben Izrael – a Jordán-folyó alsó szakaszán rendelkezésre álló vízmennyiség 75%-át felhasználja – habár a víz egy részét már más országok használták fel –, és szinte semmi éltető vizet nem hagy a palesztinoknak, az már politikai kérdés. Ezt a problémát az Oslo II. megállapodás tulajdonképpen már megoldotta, azóta azonban semmilyen előrehaladást nem értünk el.

Pillanatnyilag konkrétan az jelent nehézséget, hogy a palesztinok folyamatosan kutakat próbálnak fúrni, amelyeket azonnal lerombolnak, valamint hogy a monopolhelyzetű izraeli vízügyi hatóság nem fúr kutakat a palesztinok számára, csak az illegális telepesek számára.

 
  
MPphoto
 

  Nicole Kiil-Nielsen (Verts/ALE) . – (FR) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Legelőször is hadd adózzak tisztelettel az ökológusok koalíciója előtt, akiket néhány hónapja üdvözölhettünk Brüsszelben: izraeliek, jordániaiak és palesztinok szövetségéről van szó. Több kiváló jelentést készítettek a régió helyzetéről, a Jordán-folyó állapotáról és a folyó eltűnésének kockázatáról.

Az Európai Uniónak, amely jelentős alapokat juttat a közel-keleti fejlesztési projekteknek, inkább a folyóra vonatkozó szükségintézkedések kidolgozásában és végrehajtásában kellene szerepet vállalnia valamennyi régióbeli érdekelt fél bevonásával. A folyóval határos országok, úgymint Szíria, Jordánia és Izrael terelik el a víz legnagyobb részét, míg a palesztinok – éppen most említette valaki – a vízkészletnek csak mintegy 5%-ából részesülnek.

A Jordán folyó völgyében az izraeli telepesek hatszor annyi vizet fogyasztanak, mint a palesztinok, különösen a környezetszennyező intenzív mezőgazdaság révén, mezőgazdasági termékeik Európába irányuló kivitele érdekében. Véget kell vetni a buja növényzetű telepek terjeszkedésének, és ugyanúgy véget kell vetni a beduin táborok és víztartályaik lerombolásának, ami ezen a nyáron néhány héttel ezelőtt is megtörtént. Ez őrület!

Prioritásként kell kezelnünk a víztakarékosságot és a víz tisztességes elosztását a régióban.

 
  
MPphoto
 

  Mário David (PPE) . – (PT) A mai vita tárgyát képező környezeti katasztrófa minket, európaiakat is érint, habár az Európai Unió területén kívül történik.

A fenntartható fejlődés koncepciója, amelyben hiszünk, igazgatási határoktól vagy vallásos hitektől független. A bolygónkra egységes egészként, nem pedig részek egészeként tekint. A Jordán-folyó tehát az egész emberiség problémája, nem csak azoké a népeké és közösségeké, akiket közvetlenül érint a vízhiány vagy a víz rossz minősége. A józan eszünk azt súgja, hogy gondolkozzunk globálisan, és cselekedjünk lokálisan. Ezért vagyunk ma itt: azért, hogy globálisan gondolkozzunk.

Európai Unióként részt kell vennünk a helyi intézkedésekben, hogy a minimálisra csökkentsük és visszafordítsuk a Jordán-folyó vízhozamának és vízminőségének folyamatos romlását. Az Európai Unió már rendelkezik a fellépéshez vagy a fellépés támogatásához szükséges jogszabályi és intézményi keretekkel és eszközökkel. Az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezésről, annak titkárságáról és az Európai Beruházási Bank által irányított Euro–mediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszközről (FEMIP) beszélek. Ez nyilvánvalóan olyan téma, amelyet a közel-keleti országokkal való kapcsolataink során szorosan figyelemmel fog kísérni az általam vezetett parlamenti küldöttség.

Világos, hogy bármilyen, a környezeti tragédia megoldásához vezető intézkedést elsősorban azoknak az államoknak és helyhatóságoknak kell meghozniuk, amelyek lakosai számára azok közvetlen hasznot hoznak. E tekintetben két olyan elképzelést szeretnék kiemelni, amelyek szerepelnek az állásfoglalásban. Az első a Jordán teljes völgyének irányításával foglalkozó bizottság felállítása, amely bizottság a folyó vizét használó államok vagy hatóságok képviselőiből állna. Európa ez esetben például azzal segíthet, hogy megosztja a Rajna szennyezés elleni védelmére létrehozott nemzetközi bizottságban szerzett tapasztalatokat. Másodsorban a jordániai, izraeli és palesztin néppel közös uniós projektek keretében lehet támogatni és terjeszteni a helyes gyakorlatot, különösen a Föld Barátai Közel-Kelet szervezet által támogatott esetekben, akiket ma felkért De Rossa úr arra, hogy segítsenek a Jordán-folyó völgyének vízkészletével való hatékony és megfelelő gazdálkodásban.

Végül, tisztelt elnök úr, ennél még szélesebb kontextusban szeretném megvilágítani az együttműködés és békés együttélés azon példáját, amit ez a terv képvisel. Akkor, amikor örömmel üdvözöljük és bátorítjuk az Izrael és a Palesztin Nemzeti Hatóság közvetlen párbeszédének újjáéledését – habár sajnáljuk, hogy az Európai Unió nem vesz részt a folyamatban – örömmel fogadjuk mindkét fél közvetlen részvételét.

 
  
MPphoto
 

  Olga Sehnalová (S&D) . – (CS) A Jordán-folyó kiszáradása kétségtelenül súlyos regionális környezeti problémát jelent, ami az egész térség ökoszisztémájára, valamint az ott élők életére és egészségére is kihat. Elsősorban a vízkészlet hosszú távú, túlzott kitermelése, a szennyezés és az aszály miatt, valamint a hatékony vízgazdálkodás biztosításának hiánya miatt alakult ki a jelenlegi helyzet.

Amint azt néhány képviselő már elmondta, a folyó vízhozamának több mint 90%-át kitermelik ivóvíz és különösen mezőgazdasági öntözés céljára és ipari célokra. Az éves vízhozam a korábbi 1,3 milliárd köbméterről körülbelül 100 millió köbméterre csökkent. A politikai konfliktus egyértelműen megnehezíti e környezeti probléma megoldását.

A víz azonban nem kellene, hogy konfliktus forrása legyen. Pozitív gyakorlati együttműködésre is példát adhat a régióban, és kulcsszerepet tölthet be a kölcsönös bizalom építésében. Nagyobb esély van a békére, ha az a napi együttműködésen és a közös értékeken nyugszik, mintha kerekasztal-tárgyalásokon elért megoldás lenne az alapja.

 
  
MPphoto
 

  Malika Benarab-Attou (Verts/ALE) . – (FR) Tisztelt elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! A Jordán-folyó fokozatos kiszáradása közvetlen következménye Palesztina tragédiájának. A víz kifejezetten politikai ügy. Erről ne feledkezzünk meg!

Ne feledkezzünk meg néhány tényről: a Világbank tájékoztatása szerint a Gázai övezet másfél millió lakosa két éve nem jut klórhoz, amely feltétlenül szükséges a víz fertőtlenítéséhez; a 2009 januári bombázások előtt a háztartások 50%-ában nem volt vízellátás, úgyhogy elképzelhetik, milyen lehet most a helyzet. A Médecins sans Frontičres beszámolója szerint az izraeli hadsereg infrastruktúrát ért támadását követően a lakosokhoz eljutó víz 90%-a emberi fogyasztásra alkalmatlan. A gázai infrastruktúrát ért pusztítás eredményeképpen naponta 80 millió liter kezeletlen szennyvíz ömlik a Földközi-tengerünkbe.

Igaz, hogy Ashton bárónő többször is ellátogatott Gázába, de hol a politikai bátorság ahhoz, hogy Izrael esetében ugyanazokat a normákat alkalmazzuk, mint itt, Európában? A földhöz hasonlóan a tiszta vizet is kisajátíthatják az izraeli telepesek? Az Európai Uniónak következésképpen fel kell függesztenie a társulási megállapodást a jelenlegi izraeli kormánnyal, amely továbbra sem hallgatja meg kéréseinket, ugyanakkor fenntartja a megszállást és a telepeket – amelyek pedig illegálisak. Igazságszolgáltatás nélkül nem lesz béke.

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D) . – (SK) Amint azt a mai vita során számos alkalommal hallottuk – és bizonyára hallani is fogjuk még –, a Jordán-folyó mérhetetlen kulturális, környezeti és gazdasági jelentőséggel bír, és nyilvánvaló, hogy politikai és stratégiai jelentősége sem elhanyagolható. Ezért elfogadhatatlan a folyó kizsákmányolása és kiszipolyozása. 1964 óta elterelik a vizet Izraelbe és más országokba: Jordániába, Libanonba, Szíriába és más, itt nem említett országokba. A felsorolt országok közül sokan tönkreteszik és szennyezik a folyót. A környezetvédők szerint a Jordán kiszipolyozása majdnem elpusztította annak teljes ökoszisztémáját. Évtizedekbe is beletelhet, mire visszanyerné eredeti állapotát.

Becslések szerint a Jordán-folyó a világ száz, környezeti szempontból legveszélyeztetettebb helyének egyike. Ez a tény nyilvánvalóan abból a helyzetből is adódik, hogy Izrael és a szomszédos arab államok képtelenek megállapodni a folyó megóvásáról és védelméről, ezért határozott véleményem, hogy az Európai Uniónak nagyon aktívan kellene és kell részt vennie ebben a folyamatban, méghozzá olyan módon, hogy a közel-keleti területek fejlesztési projektjei számára nyújtott pénzügyi támogatást a folyó alsó szakaszának megújulásától tesszük függővé.

 
  
MPphoto
 

  Richard Howitt (S&D) . – Tisztelt elnök úr! A vízért folyó verseny súlyosbíthatja a konfliktust vagy akár ki is robbanthatja azt, legyen szó akár a Jammu és Kashmir államban található gleccserek visszahúzódásáról, akár a közép-ázsiai országok között a kimerített Aral-tó miatt meglévő feszültségekről, akár a Szudánban és Szomáliában a vizekért versengő rivális törzsekről, akár a mostani vita során tárgyalt Jordán-folyó alsó szakaszáról.

A Jordán-folyó rehabilitálása és az ahhoz szükséges együttműködés a békekilátásokat is javíthatja. Ezt a folyót halhatatlanná tették a judaizmus, a kereszténység és az iszlám szent könyvei, említést nyer Mózes és Illés prófétával kapcsolatban, és mint Mohamed próféta négy társának temetkezési helye. Az izraeliták Józsua vezetésével keltek át a Jordánon, és itt történt meg az a csoda, hogy Jézus a vízen járt.

Nem kellene újabb csodára várnunk ahhoz, hogy megmeneküljön a folyó, és a régiót ma lakó népek és a jövő generációi békében és jólétben élhessenek.

 
  
MPphoto
 

  Elena Băsescu (PPE) . – (RO) Úgy vélem, hogy helytelen a Jordán-folyóra vonatkozó elfogult állásfoglalás vagy hozzáállás most, amikor Izrael és a Palesztin Hatóság között újraélednek a béketárgyalások.

A vízkészletek érzékeny témát képviselnek a Közel-Keleten, és azt a tárgyalások vége fele kellene megvitatni, hogy elkerüljük a békefolyamat kudarcát. Az Európai Uniónak el kell kerülnie, hogy szükségtelenül politikai kérdést csináljon belőle, és ösztönöznie kell a Jordán rehabilitálásáról szóló regionális megállapodás megkötését.

Mivel a Jordán-folyó ügyét regionális kérdésnek tekintem, üdvözlöm az izraeli és a palesztin hatóságok további vízgazdálkodási együttműködését. A két állam közös munkájának eredményeképpen az erre vonatkozóan javasolt 96 projekt közül 61 nemrég jóváhagyásra került. Az elégtelen vízforrások problémája azonban továbbra is megoldatlan maradt.

 
  
MPphoto
 

  Ioan Enciu (S&D) . – (RO) A Jordán-folyó rehabilitációja sokoldalú kérdés, mivel egyetemes történelmi és vallási jelentőséggel bír. A felmerült problémáknak egymással összefonódó ökológiai, humanitárius és nemzetközi biztonsági vonatkozásaik vannak.

Véleményem szerint a most folyó vitának főképpen arról kell szólnia, hogy hogyan mentsük meg fizikailag a folyót, és nem egymás vagy az érintett felek kritizálásával kellene foglalkoznunk. A mentőakció sikere valamennyi más szempontra is hatással lesz. Ebben a tekintetben azt hiszem, hogy az állásfoglalás-tervezet E bekezdése nem kapcsolódik közvetlenül a kérdéses tárgyhoz, ami akaratlanul is kuszaságot eredményezhet.

Az Európai Unió jelentős mértékben képes hozzájárulni és hozzá is kell, hogy járuljon azon káros hatások megelőzéséhez, amelyeket ez a híres folyó teljes pusztulása és végül annak eltűnése okozhat. Az Európai Uniónak sokkal aktívabb szerepet kell vállalnia az érintett felek közötti tárgyalások során, és segítenie kell abban, hogy némiképp egyensúly alakuljon ki.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Tisztelt elnök úr! Tudjuk, hogy a Jordán-folyó fontos szerepet játszik a közel-keleti politikákban, mivel több országot határol. Habár a folyó hozzájárult a béke megteremtéséhez Izrael és Jordánia között, egy olyan egyezmény révén, amely Jordániának nagyobb mennyiségű víz kitermelését engedélyezi, Szíria esetében fordított a helyzet. Nyílt titok, hogy Izrael azért nem hajlandó visszaadni a Golán-fennsíkot, mert attól tart, hogy Szíria elvenné a vizét.

Ha a Jordán-folyónak a folyamatos vízkitermelés miatt valóban kicsiny szennyvíz-erecskévé kell válnia – és valószínűleg ez a sivatag termékennyé változtatásának ára –, a közeljövőben kétségtelenül romlani fog a közel-keleti helyzet, különösen azért, mert a Hamász egyes vezetői erkölcsi és vallásos kötelességüknek tekintik a Földközi-tenger és a Jordán között elterülő teljes terület felszabadítását.

A Jordán-folyó vízhozamának csökkenése szélesebb körben is hatást gyakorol, mert a Jordán-folyó apadásával a Holt-tengerbe érkező víz mennyisége is csökken, következésképpen fokozódni fog a területen a konfliktus lehetősége és terjedelme. Ezt figyelembe kellene vennünk a közel-keleti stratégiánkban.

 
  
MPphoto
 

  Véronique De Keyser (S&D) . – (FR) Tisztelt elnök úr! Köszönöm, hogy lehetőséget ad arra, hogy megvilágítsak egy olyan szempontot, amelyet úgy tűnik, csak most van alkalmam meggyőzően előadni.

A települések vízfelhasználásának és a vízforrások túlzott kiaknázásának kérdésére vonatkozóan emlékeztetni kívánom képviselőtársaimat az Euro-mediterrán Parlamenti Közgyűlés Jordán-völgyben kialakult helyzetről szóló különjelentésére, amelyben jó néhány idézet található a Világbank a palesztin vízügyi ágazat fejlesztésének korlátairól szóló jelentéséből, valamint az Amnesty International Troubled Waters című jelentéséből és így tovább. Ezek a jelentések pontos adatokat szolgáltatnak a vízfelhasználásáról, amely négyszer-ötször nagyobb az izraeliek körében. Egytől hatig terjedő számaim vannak. Ezek tehát tények, és elnézést kérek, de nem dokumentáltam ezeket.

 
  
MPphoto
 

  Mariya Nedelcheva (PPE) . – (BG) Az Európai Unió felelős partner, és a világban történő eseményekért a külpolitikája révén vállal felelősséget. A közel-keleti fejlesztési projektek finanszírozójaként és a közel-keleti békefolyamat aktív résztvevőjeként az Európai Uniónak, különösképpen pedig az Európai Parlamentnek ki kell alakítania a Jordán-folyó rehabilitációjáról szóló stratégiáját, és az abban való esetleges közreműködését annak érdekében, hogy a folyó megőrizze a régióban az élet forrásaként betöltött jelentős szerepét.

Pár hónappal ezelőtt a Föld Barátai Közel-Kelet nem kormányzati szervezet figyelmeztetett arra, hogy a Jordán egy éven belül kiszáradhat, ha a régió országai semmit sem tesznek. A folyó szintjének csökkenése az egész régió éghajlatára és vidékére is kihat. A helyzet valóságos fenyegetést jelent a lakosság megélhetése szempontjából azokon a területen, ahol az öntözés nehezen oldható meg. E problémák tisztán pragmatikus megközelítésén túl arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a Jordán erőteljes spirituális jelkép is.

Az Európai Unió egyik alapvető sajátossága az értékek és a pragmatizmus közötti egyensúly. Ezt szem előtt tartva továbbra is legyünk felelős politikusok, és mutassuk ki újfent egyedülálló európai megközelítésünket azzal, hogy törődünk a Jordán-folyóval.

 
  
MPphoto
 

  Štefan Füle , a Bizottság tagja. – Tisztelt elnök úr! A határokon átnyúló kihívások közös erőfeszítésre szólítanak fel. Az Európai Parlament nagyon helyesen felhívta a figyelmet arra, hogy együttműködő megközelítés szükséges ezen a területen. Az Európai Unió támogatja azt az együttműködő szellemet, amely a közel-keleti régió súlyos vízügyi problémáinak kezeléséhez szükséges, és azt vallja, hogy nem a tüneteket, hanem a problémák valódi okát kell kezelni.

Hadd fejezzem be annak megerősítésével, hogy az Európai Unió továbbra is dolgozni fog azon, hogy enyhüljön a régióban uralkodó vízhiány, és hogy biztosítva legyen a tiszta vízforrás, hogy megóvják a környezetet és a régió lakosságának ivóvizét. Az Európai Unió továbbra is támogatni fogja a Jordán-folyó jövőbeli rehabilitálásához, valamint a folyóvölgy közös és integrált irányításának lehetséges jövőbeli kialakításához vezető tevékenységeket, ha ezt választanák a térség országai.

Az Európai Unió továbbra is támogatni fogja a párbeszédet, és elősegíti a határokon átnyúló vízügyi együttműködést a térség különböző szomszédos országai között, ami hozzájárul a bizalomépítéshez. Maguk a szomszédok részéről is komoly erőfeszítés és politikai elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy egyensúlyt teremtsenek a rendelkezésre álló erőforrások és az igények között. Nemcsak a kormányokat, hanem a civil társadalmat is be kell vonni. Európához hasonlóan mind az egyéneknek, mind a vállalkozásoknak és a helyi önkormányzatoknak is részt kell vállalniuk a fenntartható vízgazdálkodásból. Olyan kihívásról van szó, amellyel mindannyian szembesülünk.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A 115 (5) számú szabálynak megfelelően 5 állásfoglalási indítványt(1) kaptam.

A vitát lezárom.

A vitára 2010. szeptember 9-én kerül sor.

(Az ülést 17.55-kor felfüggesztik és 18 órakor a kérdések órájával folytatják.)

 
  
  

ELNÖKÖL: Diana WALLIS
alelnök

 
  

(1)Lásd a jegyzőkönyvet.

Utolsó frissítés: 2011. március 24.Jogi nyilatkozat