Elnök. – A következő napirendi pont Metin Kazak jelentése a Törökországgal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról (A7-0238/2010).

  Metin Kazak előadó. – (BG) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, a jelentés azért időszerű, mert Törökország az Európai Unió egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Hivatalos statisztikák szerint Törökország a világ tizenhetedik legnagyobb gazdasága, Európában pedig a hatodik legnagyobb gazdaság, valamint az EU hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere. 2008-as tetőzésekor az Európai Unió és Törökország közötti kereskedelem elérte az évi 100 milliárd eurót.

Ebben az összefüggésben a következő pontokban összegezhetjük a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésében megfogalmazott fő hangsúlyokat és cselekvési iránymutatásokat.

Először is, habár az 1996 óta fennálló vámunió vitathatatlanul előremozdította az Európai Unió és Törökország között gazdasági és kereskedelmi integrációt, a nem vámjellegű akadályok, valamint a túlzott mértékű bürokrácia és a bonyolult, bürokratikus eljárások továbbra is fennállnak, és ezeket a problémákat Törökországnak sürgősen kezelnie kellene.

Másodszor, a Bizottságnak fenn kell tartania elkötelezettségét, és folytatnia kell a kereskedelemről szóló párbeszédet Törökországgal, különösen a konzultatív vegyes bizottság, valamint a vámunió vegyes bizottság keretében;. Ezeket a platformokat hatékonyabban kell alkalmazni, ha meg akarjuk oldani a fennálló problémákat.

Törökországnak fel kell számolnia azt a megkülönböztető gyakorlatot a külföldi vállalkozásokkal szemben, hogy a közbeszerzési eljárásokban a török ajánlattevőknek 15%-os árelőnyt biztosít.

Az Európai Uniónak szabadkereskedelmi megállapodásai vannak olyan harmadik országokkal, amelyekkel Törökországnak még nem sikerült ilyen megállapodást kötnie. Ez károsan hat a török gazdaságra, mivel egyoldalú kivételezett hozzáférést tesz lehetővé a török piachoz az Európai Unió e partnerei számára.

Miközben tudomásul vesszük azokat a nehézségeket, amelyekkel Törökország e megállapodások megkötése során szembesül, felhívjuk a Bizottságot és a Tanácsot, hogy biztosítsák Törökország bevonását a harmadik országokkal kötendő jövőbeni szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos hatásvizsgálati tanulmányokba, és fejlesszék a szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások állására és az EU álláspontjára vonatkozó információk továbbítását.

Ötödször, a hamisított termékek súlyos problémát jelentenek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban. Csökkentik Törökország vonzerejét a közvetlen külföldi befektetések szempontjából, ezért Törökországnak hatékonyan végre kell hajtania a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkozó új jogszabályt.

Hatodszor, Törökország a régióban tekintélyes és befolyásos, és kiemelkedően fontos szerepet játszik a fekete-tengeri, kaukázusi és földközi-tengeri régióban, a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában. Az Európai Unió jelentős mértékű előnyhöz juthat e regionális platformoknak köszönhetően, mivel ezek új piacokat nyitnak meg előtte és új lehetőségeket kínálnak, ami hozzá fog járulni az említett régiók és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatok megerősítéséhez.

Hetedszer, hangsúlyoznunk kell a legfontosabb kihívást, amellyel Törökország munkaerőpiaca szembesül. Ez pedig a nők munkaerő-piaci részvételének alacsony szintje, ugyanis a nőket gyakran a szürkegazdaságban foglalkoztatják. Ezért Törökországnak a nők foglalkoztatásának kérdését gazdasági és szociális politikájának középpontjába kell helyeznie.

A Bizottságnak és a Tanácsnak újra meg kell vizsgálnia a vízumeljárásokat, amelyek akadályozzák a török üzletemberek és tehergépjármű-sofőrök mozgását, és így a kereskedelmet is. Ugyanakkor a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e az Európai Bíróság e kérdésre vonatkozó ítéleteit.

Vannak a jelentésnek további aspektusai, amelyekben az Európai Parlament képviselőcsoportjai megállapodására jutottak. Ezenkívül előterjesztettem két módosítást Törökország szegénységre és munkanélküliségre vonatkozó statisztikái frissítésére vonatkozóan, valamint egy rövid megjegyzést az alkotmánymódosításról szóló népszavazásról – ez a reform remélhetőleg elő fogja mozdítani Törökország demokratizálódását, és a szabadpiaci elvek hatékonyabb alkalmazásához fog vezetni.

Hölgyeim és uraim, remélem, hogy a plenáris ülés vitája az együttműködés és konstruktivitás szellemében fog zajlani, amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban lefolytatott viták során is tapasztalhattunk.

  Karel De Gucht a Bizottság tagja. – Elnök úr, tisztelt képviselők, szeretném megköszönni Kazak úrnak ezt a kiegyensúlyozott és korrekt jelentést a Törökországgal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság tagjainak is szeretnék köszönetet mondani a jelentésen végzett értékes munkájukért.

Bár a jelentés fő témája az EU és Törökország közötti vámunió, más témák is felmerülnek – például a közúti szállítás, a kvóták és vízumok –, amelyekről én kereskedelmi biztosként nem kívánok sokat beszélni.

Nem kell emlékeztetnem a Parlamentet arra, hogy Törökország az EU nagyon fontos gazdasági és politikai partnere. Sőt, Törökország az EU hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere, az EU pedig Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere. Ráadásul Törökország az egyetlen olyan jelentős kereskedelemmel rendelkező ország, amellyel az EU vámunióra lépett. Ezenkívül Törökország tagjelölt ország is. Mindez érthetővé teszi, hogy az EU és Törökország között valóban különleges kétoldalú kapcsolat áll fenn.

Az EU és Törökország közötti kereskedelmi kapcsolatok jogi keretét a vámunió adja. Amint azt a jelentés is tartalmazza, a vámunió hozzájárul kétoldalú kereskedelmi kapcsolataink fejlesztéséhez, ami mindkét fél javát szolgálja. Azonban még mindig számos nehézség áll fenn, amelyek közül sok abból adódik, hogy Törökország nem helyesen és nem teljes mértékben valósítja meg a vámuniót, ami komoly, egyre súlyosbodó és hosszú évek óta megoldatlan problémákat okoz a kereskedelemben. Törökországgal ellentétben az Európai Unió teljes mértékben megvalósította a vámuniót.

Néhány éve a Bizottság felajánlotta Törökországnak a vámunió elmélyítését olyan kiegészítő megállapodásokkal, amelyek többek között a szolgáltatások és a közbeszerzés területét fednék le, de ajánlatunkat Törökország nem tudta elfogadni.

A Bizottság készen áll megtenni a szükséges lépéseket a Törökországgal való kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok további erősítésére. Készen állok arra, hogy Törökországgal együtt további megfontolások tárgyává tegyem, hogyan lehetne eloszlatni Törökországnak az EU harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásai kapcsán felmerülő aggályait. Technikai szinten jelentős erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy a más országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások állásáról török partnereinket tájékoztassuk. A szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos hatásvizsgálati tanulmányokban is figyelembe vesszük az EU és Törökország közötti vámuniót. Folyamatosan arra ösztönözzük Törökországot, hogy időben tájékoztasson bennünket az érzékeny pontokról és aggályairól. Ezenkívül szabadkereskedelmi partnereinket tájékoztatjuk az EU és Törökország közötti vámunióról, és felszólítjuk őket arra, hogy kössenek szabadkereskedelmi megállapodást Törökországgal. A szabadkereskedelmi megállapodások – vagy külön cikkben vagy nyilatkozat formájában – rendszerint tartalmazzák az EU szabadkereskedelmi partnerének erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Igaz, problémákkal kell szembesülnünk néhány tagállam esetében, amelyek vonakodnak elfogadni a szabadkereskedelmi megállapodások e részeit. Ezt a helyzetet sajnálatosnak tartom, de biztosíthatom Önöket, hogy továbbra is minden tőlem telhetőt meg fogok tenni azért, hogy az EU és Törökország közötti vámunió továbbra is jól működjön.

Hadd mondjam el nagyon világosan, hogy Törökország részéről bizonyos ellenállást és vonakodást tapasztalunk a vámunió teljes megvalósítása terén. A jelentés világosan hangsúlyozza ezeket a területeket és Törökország azon lépéseit, amelyek nem állnak összhangban a vámunióval. Bízom benne, hogy ez a jelentés motiválni fogja Törökországot a vámunió teljes megvalósításához szükséges, pozitív lépésekre, valamint olyan kiegészítő megállapodások megtárgyalására, amelyek tovább erősítik kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainkat.

Szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam Önöknek, hogy én személy szerint el vagyok kötelezve a Törökország és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatok megerősítése mellett. Idén júniusban a török külkereskedelmi miniszter felhívott, és megállapodtunk, hogy rendszeresen beszélni fogunk egymással. Nemrég meghívott egy pár hónap múlva tartandó találkozóra Ankarába – meghívását abban a reményben fogom elfogadni, hogy előrelépést sikerül majd tenni a fennálló kereskedelmi problémák gyors, fenntartható és barátságos módon való megoldása terén.

Köszönöm a figyelmet!

  Godelieve Quisthoudt-Rowohl a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, Törökország az Európai Unió fontos kereskedelmi partnere, és ez fordítva is igaz. Habár az elmúlt években Törökország egyre több országgal épített ki kereskedelmi kapcsolatokat, az Európai Unió még mindig Törökország legnagyobb kereskedelmi partnere. Azonban a jó dolgokat mindig lehet még jobbá tenni, és ennek a jelentésnek éppen ez a célja.

Ezért felszólítjuk Törökországot a magas vámok csökkentésére, például a mezőgazdasági termékek esetén, valamint az áruk szabad mozgása előtt álló, nem vámjellegű akadályai felszámolására. Az eljárások egyszerűsítése és a bürokrácia csökkentése szintén előmozdítaná a kereskedelmet. Törökország az utóbbi időben természetesen tett előrelépéseket, ahogyan azt a biztos úr is említette. Azonban nagyobb lenne a beáramló külföldi befektetések volumene, ha javítanának a szellemi tulajdonjogi jogszabályon, és ha Törökország e tekintetben is tényleg megfelelne az előírásoknak. Ezeket a jogszabályokat Törökországban nem hajtották végre hatékonyan. Fel kell szólítanunk Törökországot a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes mértékű végrehajtására. Az áruk szabad mozgásának még mindig vannak akadályai, amelyeket meg kell szüntetni.

A Törökországról szóló parlamenti viták – ideértve a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság vitáit is – gyakran nagyon hevesek. Ezért nagyon köszönöm az előadónak, hogy sikerült ilyen jól együttműködnie az összes árnyékelőadóval e szöveg létrehozásában, méghozzá úgy, hogy az mindannyiunk véleményét tükrözi, ahogy az már a bizottsági szavazáson is nyilvánvalóvá vált. Köszönöm, Kazak úr.

  Francesca Balzani az S&D képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, az Európai Uniónak és Törökországnak szoros kereskedelmi kapcsolatai vannak egymással. A vámunió lehetővé tette, hogy a Törökország és az EU közötti kereskedelem volumene elérje az igen jelentős évi 100 milliárd eurót.

Törökországot mindenekelőtt geopolitikai helyzete teszi fontos kapoccsá a földközi-tengeri térség, a Közel-Kelet, Ázsia, a kaukázusi és fekete-tengeri térség között. Ugyanakkor Törökország demográfiai mutatóit tekintve nagyon különbözik Európától; Törökország társadalma fiatal társadalom. Törökország egyike azoknak az országoknak, amelyek elsőként kezdtek kilábalni a válságból, és amelyek végrehajtották a népességnövekedés miatt szükséges, nehéz reformokat.

Tehát Törökország és az Európai Unió sok szempontból komplementer viszonyban vannak egymással, ezért kölcsönösen jelentős potenciált jelentenek egymásnak, és nekünk erre kell összpontosítanunk. Vigyáznunk kell, hogy ne pazaroljuk el ezeket a lehetőségeket, hanem ragadjuk meg őket gyümölcsöző befektetések formájában.

Igaz, hogy Törökországnak az Európai Unió fontos kereskedelmi partnere, de ugyanakkor egyre inkább Oroszország, Afrika és a Közel-Kelet felé is orientálódik. A vámunió még mindig nem vonatkozik a közbeszerzésekre és a szolgáltatásokra, és még mindig jelentős akadályok nehezítik a nemzetközi kereskedelmet.

Ezért azon kell dolgoznunk, hogy a meglévő lehetőségek útjából eltávolítsuk az akadályokat – és hiszem, hogy a ma vitára és az elkövetkező napokban szavazásra kerülő jelentés egy lépést jelent ebbe az irányba –, mivel vannak olyan területek, ahol valóban növelni kell a potenciált: az energia, a környezet, a szolgáltatások és az infrastruktúra területén. Véleményem szerint ez a jelentés fontos lépés ezen az úton. Szerintem  Kazak úr munkáját támogatni kell, és szeretnék köszönetet mondani neki.

  Niccolò Rinaldi az ALDE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, üdvözlöm Kazak úr jelentését, amely alapvetően azt üzeni, hogy az Európai Uniónak a birtokában van egy figyelemre méltó eszköz a Törökországgal való kapcsolatai (ideértve a politikai kapcsolatokat is) erősítésére. Ez az eszköz pedig a kereskedelempolitika.

Már említették Törökország döntő geostratégiai helyzetét, hogy kapocs a földközi-tengeri térség, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és a Kaukázus között. Nâzım Hikmet török költőnek van egy gyönyörű verse, amely így szól: ”országunk formája olyan, mint egy kanca feje, amely a távoli Ázsiából vágtázik a Földközi-tenger felé”. Azt szeretnénk, ha ez a Törökország képezné az alapját az említett területekkel való kapcsolatainknak, amely területek egyik középpontja éppen Törökország.

Ehhez azonban stabilizálni kell a politikai és kereskedelmi kapcsolatokat Örményországgal, le kell zárni a ciprusi kérdést, és szeretném hangsúlyozni Kazak úr jelentésének 11. bekezdését is, amely a vámunió megvalósítására vonatkozik Ciprus Törökország által megszállt részére vonatkozóan is. Tehát nem tökéletes minden. Balzani asszony is hangsúlyozta, hogy vannak bizonyos problémák, különösen ami a hamisítást és a szellemi tulajdon védelmét illeti, valamint a vámunió megvalósítását a szolgáltatások és a közbeszerzések területén.

Szeretnék köszönetet mondani Kazak úrnak. A földközi-tengeri térség készen áll a változtatásra, és Törökországgal együtt akarjuk megváltoztatni, ahol a Nemzetközi Valutaalap szerint 2020-ig kb. 37%-os növekedés várható, és ez mindent elmond, amit tudnunk kell.

  Franziska Keller a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, szeretnék gratulálni az előadónak ehhez a nagyon jó jelentéshez, amely azt is megmutatja, milyen fontos kereskedelmi partnere Törökország az EU-nak, ill. fordítva, és hogy milyen fontos a vámunió.

Azonban még mindig számos probléma van, amelyet mindkét félnek, Törökországnak és az EU-nak is kezelnie kell. Törökországban többek között nagy szükség van a munkavállalók jogainak megerősítésére. De vannak olyan problémák is, amelyekkel itt, az Európai Parlamentben kell foglalkoznunk. Az egyik ilyen a vízumliberalizáció: nemcsak az üzletemberek és tehergépjármű-sofőrök számára kell liberalizálnunk a vízumot, hanem a diákok, turisták és mások számára is, hogy az együttműködés ne csak az államok, hanem a polgárok között is megvalósuljon. Ami a szabadkereskedelmi megállapodásokat illeti, Törökországot is teljes mértékben be kell vonnunk a tárgyalásokba, mivel őt is nagymértékben érintik ezek a megállapodások.

Törökországgal való kapcsolatunkat általánosan a becsületesség kell, hogy vezérelje, és ez vonatkozik az EU-nak arra a világos ígéretére és elkötelezettségére is, hogy amennyiben Törökország eleget tesz a koppenhágai kritériumoknak, felvételt nyer az EU-ba.

  Kyriacos Triantaphyllides a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (EL) Elnök úr, az alkotmánymódosításról szóló törökországi népszavazás eredménye pozitív lett, de ez csak egy kis lépés az egyetemes személyes, politikai és szakszervezeti szabadságjogok megvalósításának útján.

A kurdok egy része és mások is tartózkodtak a szavazástól vagy nemmel szavaztak, éppen azért, mert nagyobb változtatásokat és egyértelmű jogokat akarnak. Sajnálatos, hogy még mindig nincsenek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előírásainak megfelelő jogszabályok, amelyek biztosítanák a szakszervezeti jogok, a kollektív tárgyalásokhoz és a sztrájkhoz való jog teljes körű tiszteletben tartását.

Képviselőcsoportunk azt szeretné hangsúlyozni, hogy a fejlődést nem lehet pusztán egy ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolataival mérni. Üdvözöljük, hogy az Európai Parlament megragadta a lehetőséget, hogy ezzel a jelentéssel is következetes üzenetet közvetítsen Törökországnak. Az EU és Törökország közötti társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét nem teljes mértékben vagy inkább egyáltalán nem hajtották végre. Elfogadhatatlan lenne, ha ennek semmilyen következménye nem lenne a csatlakozási tárgyalásokra.

Ezért, ha Törökország kereskedelmi kapcsolatokat akar a ciprusi török közösség és az EU között, akkor egy – a nemzetközi jog és az ENSZ szerint is – törvénytelen állam indirekt elismerése helyett fogadjuk el a Ciprusi Köztársaság elnökének, Demetris Christofiasnak a javaslatát, és az ENSZ segítségével kapják vissza Famagustát legitim lakosai, a város kikötőjének kereskedelme pedig kerüljön az Európai Unió égisze alá.

E mögött a javaslat mögött nincs semmiféle hátsó szándék, viszont lényegesen hozzájárulhatna a ciprusi török közösség gazdaságának erősödéséhez, ugyanakkor pedig jó kiindulópontja lehetne a szigeten élő két közösség megbékítésére irányuló további erőfeszítéseknek.

  William (The Earl of) Dartmouth az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a jelentésben az áll, hogy Törökország Európa hatodik legnagyobb gazdasága. Nos, tény, hogy Törökország teljes területe több mint 300 000 négyzetmérföld, és ennek csak három és fél százaléka – kevesebb mint 10 000 négyzetmérföld – tartozik Európához. Csak az EU gondolhat olyasmit, hogy Törökország európai ország!

Az EU és Törökország között 1995 óta létezik vámunió. Ez nagyon szokatlan dolog. Az EU csak Monacóval és Andorrával áll még vámunióban. Hadd mondjak egy rendkívül fontos dolgot! A vámunió megléte és sikeres működése teljesen feleslegessé teszi Törökország uniós csatlakozását, ami teljes politikai uniót jelentene annak széles körű következményeivel. Erről a közeljövőben Európa számos vitát fog folytatni.

  Laurence J.A.J. Stassen (NI) . – (NL) Elnök úr, előttünk van a Törökországgal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló jelentés. Az EU és Törökország közötti vámunió 1996-os létrejötte óta a Törökország és az európai országok közötti kereskedelem jelentős növekedést mutat.

A holland Szabadság Párt (PVV) üdvözlendőnek tartja a szabadkereskedelmet, és támogatjuk a kereskedelem technikai és bürokratikus akadályainak felszámolására irányuló javaslatokat. A szabadkereskedelem mind Törökország, mind az európai országok számára előnyökkel jár. Ugyanakkor szeretnénk tisztázni, hogy a Törökországgal való együttműködést a kereskedelmi kapcsolatokra kell korlátozni. A holland Szabadság Párt ellenzi Törökország uniós csatlakozását. Európa az egész világgal folytathat kereskedelmet, például az Egyesült Államokkal, Izraellel és Japánnal, de ez még nem azt jelenti, hogy ezek az országok csatlakoznak az Európai Unióhoz.

A Törökország és az EU közötti szabadkereskedelmet semmiképpen nem szabad Törökország uniós csatlakozása egyik lépésének tekinteni. A holland Szabadság Pártnak nincs semmi kifogása az ellen, hogy Törökország az Európai Unió kereskedelmi partnere, de kategorikusan elutasítja a széles körű európai integrációt és Törökország uniós csatlakozását.

  Ria Oomen-Ruijten (PPE) . – (NL) Mint a Parlament Törökországgal foglalkozó előadója, szeretnék gratulálni a jelentés szerzőjének világos javaslataihoz. Egyetértek a szerzővel: a vámunió nagy előnyökkel jár mind a török, mind az európai vállalkozók számára.

Azonban ahogy a biztos úr is mondta, a vámunió még nem valósult meg teljesen, és számos szempontból még messze van a tökéletestől. A Törökországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatainkban rejlő lehetőségek és az azzal kapcsolatos kihívások nyilvánvalóak. A kereskedelem még mindig fennálló akadályait és a technikai akadályokat haladéktalanul meg kell szüntetni, és a közösségi vívmányok bevezetése is hozzá fog járulni a további harmonizációhoz. Ezenkívül nagyon fontos, hogy fellépjünk a hamisított termékek ellen, mivel ezeket számos európai vállalat nagyon rossz szemmel nézi, és a hamisított termékek, például a játékok, nagyon veszélyesek lehetnek, nem utolsósorban a török polgárokra nézve is.

Számos dolgot el kell mondani a szociális gazdaságról is, különösen a szakszervezeti jogokról. A szociális gazdaság megvalósításához vezető úton legalább egy kis lépést már megtettünk. Ami az energiát illeti, ezen a területen közösek az érdekeink, és ezekre kell fókuszálnunk. Aztán ott van a vízum kérdése. Sokszor láttam, hogy Törökországban a megkülönböztetés miatt az embereknek nehézségekkel kell szembenézniük, és szeretném felhívni a Bizottság figyelmét még egy dologra.

Továbbra is alapvető fontosságú, hogy Törökország maradéktalanul végrehajtsa a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv ratifikálása hatalmas akadályokat távolítana el a további kereskedelmi kapcsolatok útjából, ami mind Törökország, mind Európa számára előnyökkel járna. Jó, hogy megvan ez a jelentés, és a Külügyi Bizottság közelgő jelentésében még egyszer fel kell tennünk és meg kell válaszolnunk minden politikai kérdést.

  Kader Arif (S&D) . – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, először is engedjenek meg nekem egy általános megjegyzést erről a jelentésről, amely véleményem szerint Törökországgal való kapcsolatunkat tükrözi. Gratulálok az előadónak és az árnyékelőadóknak munkájukhoz, de meg kell mondanom, hogy a jelentés homályos. Vagyis tükrözi az országgal kapcsolatos bizonytalanságunkat.

Amikor a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság sorban szavazott az egyes módosításokról, és elfogadta vagy elutasította azokat, újra és újra felbukkant egy mögöttes – szinte tudatalatti – téma, amely a Törökországgal fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink területén kívül esik: támogatjuk vagy ellenezzük az ország uniós csatlakozását?

A kérdés bizonytalanságot tükröz, azt, hogy nem gondoltuk át, hogy Törökországot harmadik országként kezeljük-e, amellyel fejleszteni akarjuk kereskedelmi kapcsolatainkat, vagy pedig tagjelölt országként, amelyet bizonyos kötelezettségek terhelnek, ill. mindkét félnek eleget kell tennie bizonyos kötelezettségeknek.

Ma nehéz lenne megmondani, hogy a jelentés pontosan tükrözi-e valós kapcsolatainkat Törökországgal, és még nehezebb lenne eldönteni, hogy valóban megalapoz-e egy erre irányuló uniós stratégiát. Ez attól függ, melyik oldalon állunk: csak megkülönböztetett partnerségi viszonyt akarunk Törökországgal, vagy azt akarjuk, hogy belépjen az EU-ba?

Egyszerűen csak szeretnék mindenkit óvni attól, hogy ellentmondásos jeleket küldjünk. Nem tarthatunk fenn ellentmondásos megközelítést közös sorsunkkal kapcsolatban, miközben pedig aggodalmunknak adunk hangot amiatt, hogy Törökország távolodni tűnik az EU-tól. A partnerséghez őszinteségre és bizalomra van szükség. Őszinteségre van szükség, mert Törökországnak még mindig nagy erőfeszítéseket kell tennie a gyökeres reformok végrehajtásához és kötelezettségei teljesítéséhez. Ugyanakkor bizalomra is szükség van, ez pedig azt kívánja tőlünk, hogy ösztönözzük Törökországot, és pozitív jeleket küldjünk.

Amikor Törökországban néhány napja megreformálták az alkotmányt, azt is megtették, amit az EU kért: fokozatosan harmonizálják jogszabályaikat a mi előírásainkkal, hogy teljes jogú tagállamok lehessenek. Törökországnak még hosszú utat kell megtennie, és számos erőfeszítés vár még rá, de ne hozzunk létre még extra akadályokat, és ne térítsük el kapcsolatunkat a cél - az uniós tagság - felé vezető útról.

(A felszólaló hozzájárul, hogy a 149. cikk (8) bekezdésével összhangban kék kártyás kérdést tegyenek fel számára.)

  William (The Earl of) Dartmouth (EFD) . – Elnök úr, feltűnt az előző felszólalónak, hogy az általa említett megreformált alkotmány jelentős mértékben aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. Feltűnt neki, hogy ő ezt támogatja?

  Kader Arif (S&D) . – (FR) Elnök úr, én úgy látom, hogy egy ilyen reformból, ami mindig nagyon összetett, csak jó dolgok származnak. A hadsereg hatalma csökkent, a demokratizálódás folyamatban van – szerintem ezek fontos jelek az EU számára.

Mindig lehet kritizálni, és mindig lehet úgy gondolni, hogy bizonyos dolgokat még nem hajtottak végre, de az előre tett lépések mégiscsak előre tett lépések. Természetemnél fogva nem vagyok pesszimista, és szerintem Törökország a helyes irányba tesz lépéseket, ez pedig a csatlakozás vágyát fejezi ki. Ezért próbáljuk meg támogatni Törökországot ebben!

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE) . – (FI) Elnök úr, szeretnék gratulálni az előadónak, Kazak úrnak. Ez egy nagyszerű jelentés, és az előző felszólalótól, Arif úrtól eltérően, én nem gondolom úgy, hogy ennek a jelentésnek mindenre választ kellene adnia, hiszen ez a jelentés kifejezetten a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szól. Az egyik probléma az EU-val éppen az, hogy a jelentések minden lehetséges dolgot felsorolnak, de nem mondanak semmiről semmit. Ebben a jelentésben viszont világosan ki vannak dolgozva a fontos dolgok, és ezt szeretném megköszönni Kazak úrnak.

Az EU és Törökország között 1996-ban létrejött vámunió összekapcsolta Törökországot az európai piacokkal, így Törökország valamennyi európai ország és az EU fontos kereskedelmi partnere. Mindazonáltal sajnálatos, hogy a vámunióval kapcsolatban még mindig számos probléma áll fenn. A török hatóságok gyakran engedélyeket, behozatali engedélyeket kérnek az importáruk esetében, ami ellentmond a megállapodásnak. Természetesen tudjuk, hogy ebben az uniós országok is hibásak. A helyzet rendezésére mindkét oldalnak lépéseket kell tennie.

Az előadó említette a hamisított termékeket. Itt még rengeteg munkára lesz szükség. Törökország egyik nagy problémája nyilvánvalóan a szürkegazdaság. A szürkegazdaság teszi ki az ország teljes gazdaságának 50­70%-át, és ez természetesen hatással van a kereskedelemre és a gazdaságra. Ezen Törökországnak dolgoznia kell.

A jövőben különleges figyelmet kell szentelni Törökország és az EU kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak, és a vámuniót minden szinten működőképesebbé kell tenni. Törökországnak szüksége van az EU-ra, de az EU-nak is szüksége van Törökországra.

  Niki Tzavela (EFD) . – (EL) Elnök úr, én is szeretnék gratulálni Kazak úrnak ehhez a tárgyilagos jelentéshez. Azonban hadd tegyek két realisztikus megjegyzést!

Az első az energiaellátásról szóló 26. bekezdésre vonatkozik. Véleményem szerint mind a Bizottság, mind az Európai Parlament túlértékeli Törökország jelentőségét az energiaágazatban. Törökország nem termel energiát. Törökország az energiahálózatok szempontjából különleges. De ez nem oldja meg a problémáinkat; és vannak más energiahálózatok is.

Reálisan kell gondolkodnunk, és látnunk kell, hogy mindaz, amiről az energiaágazat terén beszülünk (a Nabucco és így tovább), csak elmélet, mivel az ország maga nem tud minket ellátni energiával. Épp ellenkezőleg, az országnak jelentős ipara van, amelynek energiára van szüksége, és nekünk ebből a szempontból kellene megvizsgálnunk a kérdést.

Második megjegyzésem a kereskedelmet érinti: nem beszélhetünk a Törökországgal való kereskedelem erősítéséről, amikor Törökországban virágzik az európai áruk hamisítása. Akárhova megyünk, mindenütt európai áruk – egyébként kétségkívül igen jó – hamisítványait látjuk a kirakatokban, a piacokon és a török bazárokban. Ezenkívül Törökország a távol-keleti hamisítványok felvevő országa is. Ha nem oldjuk meg ezeket az európai piac számára ártalmas kereskedelmi problémákat, nem fogunk tudni előrelépni a tárgyalások egyéb területein sem.

  Georgios Papastamkos (PPE) . – (EL) Elnök úr, elismerjük az EU és Törökország közötti kereskedelmi kapcsolatok fontosságát. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport felelősségteljes álláspontot képviselt, ezzel a lehetőségek szerint segítve a most megvitatásra kerülő jelentés eredeti szövegének kiegyensúlyozottabbá tételét.

Felszólítjuk Törökországot az EU és Törökország közötti társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvéből eredő kötelezettségei teljes mértékű, haladéktalan és megkülönböztetésmentes teljesítésére, és emlékeztetjük arra, hogy ennek elmaradása a továbbiakban rendkívül hátrányosan érintheti a tárgyalási folyamatot.

Rinaldi úrhoz és Tzavela asszonyhoz csatlakozva szeretném hangsúlyozni azt a tényt, hogy Törökország az elsők között áll azon országok között, ahol az EU-ban lefoglalásra kerülő hamisított árukat gyártják – ismétlem, az elsők között áll –, és azt, hogy Törökország nem alkalmazza hatékonyan a szellemi tulajdon védelmét szolgáló jogszabályokat.

Az EU külső fellépéseinek, beleértve a közös kereskedelempolitikát is, célja a demokratikus elvek védelme és az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek, ill. a nemzetközi jog tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a fenti elveket osztó harmadik országokkal való partnerség kiépítése.

A Lisszaboni Szerződés ezen alapelvét szó szerint kell alkalmazni. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy nem az Európai Unió tárgyal Törökországgal; Törökország tárgyal az Európai Unióval az uniós csatlakozásról. A követelményeknek való megfelelést magának Törökországnak kell megoldania. Quod erat demonstrandum.

  George Sabin Cutaş (S&D) . – (RO) Törökország az Európai Unió hetedik legnagyobb kereskedelmi partnere, és az egyetlen olyan tagjelölt ország, amellyel az EU vámuniót hozott létre.

Ennek eredményeképpen Törökország és az Európai Unió között különleges kapcsolat áll fenn, amelyben a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fontos szerepet játszik. Ezért a két partnernek együtt kell működnie kereskedelempolitikáik összehangolásában, különös tekintettel a harmadik országokkal való szabadkereskedelmi megállapodások aláírására.

A vámuniót tovább kell erősíteni: egyrészt ki kell terjeszteni a mezőgazdasági termékek, szolgáltatások és közbeszerzések területére, másrészt meg kell oldani az Európai Unió területére belépő török kereskedők vízumügyét.

A gazdasági válság hatásai még mindig érezhetőek, és ez még inkább szükségessé teszi a két regionális erőt képviselő ország még szorosabb gazdasági és kereskedelmi együttműködését. Az Európai Uniónak az európai alapértékek sikeres átadása érdekében világosabb jelet kell küldenie Törökország számára.

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) Törökország régóta tárgyal az Európai Unióval a csatlakozásról. A tárgyalások hosszadalmasak és bonyolultak, részben azért, mert Törökország kulturális hagyományai valóban nagyon távol állnak a modern Európa civilizált értékrendjétől.

A kereskedelmi partnerség – a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok – elősegítheti az együttműködés fejlődését azokon a területeken, ahol a török polgárok és a török társadalom közös alapra tud helyezkedni az európaiakkal. Ezek a jó kapcsolatok jelenthetik a jobb interperszonális kapcsolatok és a kölcsönös bizalom alapját. Ezért nyíltan kell beszélnünk török barátainkkal mindazokról a kérdésekről, amelyek bennünket, európaiakat, mint Törökország szomszédait és kereskedelmi partnereit aggasztanak. Példának okáért világosan meg kell velük értetnünk, hogy aki hamisított árut dob piacra, az közönséges tolvaj, és megrabolja a szerzői jogok, szabadalmak vagy más szellemi tulajdonjogok birtokosait. Azt is meg kell értetnünk velük, hogy egy vámunióban nincs helye a trükköknek és annak, hogy bármiféle technikai vagy vámjellegű akadályt hozzanak kereskedelmi partnerük ellen. Határozottan úgy gondolom, hogy ezekben a kereskedelmi kérdésekben továbbra is türelmesen ösztönöznünk kell török barátainkat a civilizált és helyes magatartásra.

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE) . – (PL) Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Kazak úrnak jószándékáért és erőfeszítéséért, hiszen objektív jelentést írt a Törökországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokról. A jelentés fő érdeme, hogy a legvitatottabb ügyekkel, a kétoldalú kapcsolatok negatív aspektusaival is foglalkozik.

A legfontosabb annak biztosítása, hogy Törökország folytassa gazdasági jogszabályai átdolgozását az Európai Unió előírásainak megfelelően. A külföldi befektetőkkel szemben megkülönböztető az a gyakorlat, hogy a közbeszerzési eljárásokban a török ajánlattevőknek 15%-os árelőnyt biztosítanak. A bonyolult eljárások és formalitások, az áruk szabad mozgását gátló akadályok, a vámjellegű akadályok, ill. a kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtásának folytonos késleltetése hátráltatják a párbeszédet. Csak a megállapodások teljes körű végrehajtása fogja előmozdítani a pozitív kereskedelmi kapcsolatok fejlődését, és lehetővé tenni az uniós csatlakozást. Bízom benne, hogy Törökország sikeresen elvégzi ezt a feladatot. Sok sikert kívánok Törökországnak a további reformok végrehajtásában.

  Mara Bizzotto (EFD) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, Európa számára gazdasági szempontból jó, ha elmélyíti kereskedelmi kapcsolatait a gyorsan növekvő szomszédos országokkal. Azonban az Európai Unió a harmadik országokkal szembeni kereskedelempolitikájában – legalábbis elméletben – mindig figyelembe veszi a szociális és humanitárius aspektusokat is.

Ezeket a záradékokat Törökország esetében szigorúan kell vennünk. Törökország ismét egyre erőteljesebben iszlamizálódik, a nők helyzete rohamosan romlik, a családon belüli erőszak következtében 2009-ben több mint 1500 nő vesztette életét, a keresztényeknek pedig félelemben kell élniük az iszlám szélsőségesek támadásai miatt. Gondoljanak csak Padovese püspök brutális meggyilkolására.

A jelentésben a Parlament arra ösztönzi Törökországot, hogy vállaljon vezető szerepet a nyílt és tisztességes kereskedelem előmozdításában. Egy dolog világos: aggályosnak tartjuk, hogy Törökország vezető politikai szerepet akar kiharcolni magának az arab világban, és baráti kapcsolatot ápol Iránnal és olyan terrorszervezetekkel, mint például a Hamász.

De ha szükség van kereskedelempolitikára, hát legyen! Azonban a kereskedelempolitika nem lehet trójai faló, amely lehetővé teszi Törökország uniós csatlakozását.

  Elisabeth Köstinger (PPE) . – (DE) Elnök úr, az Európai Unió és Törökország nagyon jó gazdasági kapcsolatokat ápol egymással, és természetesen fontos még tovább erősíteni a Törökországgal való kereskedelmet egyrészt az Európai Unió, másrészt Törökország fenntartható gazdasági növekedése megvalósítása céljából. Ezért üdvözlöm ezt a saját kezdeményezésű jelentést, amely a kereskedelmi kapcsolatok legújabb fejleményeivel foglalkozik, még ha ezek nem is csak pozitív fejlemények. Ebben az összefüggésben szeretném megemlíteni a hamisítás elleni küzdelmet, a gyógyszeripari termékekre vonatkozó importkorlátozásokat, valamint a közbeszerzések terén tapasztalható visszásságokat – ezeket a jelenségeket kritikusan kell szemlélnünk.

Szeretném kiemelni Törökországnak a mezőgazdasági termékek kereskedelme területén hozott protekcionista intézkedéseit, amelyek ellentétesek a vámunió szabályaival. Törökországban a mezőgazdasági ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak több mint 26%-a. Ezért érthető, hogy kiemelt jelentőséggel bír a mezőgazdasági ágazat és az abban alkalmazott gazdálkodók. Ez azonban semmilyen körülmények között nem válhat az európai mezőgazdasági üzemek kárára, és nem sértheti meg a vámunió irányelveit. A jelenleg érvényes megállapodás keretében minél hamarabb fel kell számolni a Törökországban fennálló akadályokat és alkalmazott protekcionista intézkedéseket. A kereskedelmet akadályozó, tisztességtelen intézkedések nem akadályozhatják a jó minőségű mezőgazdasági áruk exportját az Európai Unióból. Fontos, hogy ezt ebben az összefüggésben teljesen világossá tegyük.

  Danuta Jazłowiecka (PPE) . – (PL) Az Európai Unió és Törökország kapcsolatai csaknem 50 évre tekintenek vissza, amelynek során voltak hullámhegyek és hullámvölgyek; voltak időszakok, amelyeket a szoros együttműködés, és voltak, amelyeket a válság jellemzett. Törökországot és az Európai Uniót több mint egy évtizede vámunió köti össze, ami a kölcsönös kereskedelmi és gazdasági együttműködés alapját képezi, és amely – ahogy Kazak úr jelentésében is áll – még nem valósult meg teljes mértékben. Mindkét oldalon léteznek még akadályok, és mind Törökországot, mind a tagállamokat fel kell szólítanunk ezek felszámolására.

Törökország lassanként átveszi a vezető szerepet egy kulcsfontosságúnak tartott régióban. Törökország nélkül soha nem lehetnek gyümölcsözőek a gázforrások vagy gázellátás diverzifikálására és a Közel-Kelet stabilitásának megteremtésére irányuló erőfeszítések. A Törökországgal való szoros együttműködés egyre fontosabbá fog válni számunkra. Kína is egyre növekvő érdeklődéssel tekint Törökországra, mint a Közel-Kelet és a Kaukázus kapujára. Ha nem számoljuk fel a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok akadályait, elveszíthetjük Törökországot, ahogyan Afrikát is elveszítettük.

Lassanként kezdjük látni az arra utaló jeleket, hogy az emberek belefáradtak a Törökország csatlakozásáról való döntés folytonos elhalasztásába és a kétértelmű nyilatkozatokba. Friss közvélemény-kutatások szerint a török társadalmat már nem érdekli annyira az uniós csatlakozás. A teljes körű vámunió a szorosabb kapcsolatok megalapozásának eszköze lehetne, és szoros kereskedelmi és gazdasági kötelékeket hozna létre az EU és Törökország között, ami különösen azért fontos, mert nehézségekbe ütközik Törökország uniós csatlakozása időkeretének pontos meghatározása.

  Ioan Mircea Paşcu (S&D) . – Elnök úr, az EU Törökországgal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak politikai vetülete is van. Ezt a tényt felismertük, ennek ellenére egyre inkább az a benyomásunk, hogy az EU farkasszemet néz Törökországgal, és várja, hogy ki pislog előbb. Az EU nem akarja magára vállalni a csatlakozási tárgyalások megszakításának felelősségét, ezért arra vár, hogy belefáradván a hosszadalmas és bonyolult tárgyalásokba Törökország tegye meg ezt helyette.

A jó hír az, hogy a legfrissebb adatok szerint Törökország egyre elégedetlenebb az EU-val, és hogy bár az EU Törökország legnagyobb gazdasági partnere, Törökország többi partnere – pl. Oroszország, Kína, az Egyesült Arab Emírségek, az USA és Irán – gyors ütemben zárkózik fel. Ezért a Törökországgal ápolt kereskedelmi kapcsolataink sikere nem szünteti meg azt a szükségszerűséget, hogy végül mégis döntenünk kell arról, hogy elfogadjuk-e Törökország uniós csatlakozását vagy sem, hiszen ez a döntés befolyással lesz az EU nemzetközi pozíciójára is.

  Oreste Rossi (EFD) . – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim, semmiképpen nem támogathatunk olyan intézkedéseket, amelyek tovább liberalizálják az Európai Unió és Törökország közötti kereskedelmet, különösen nem a mezőgazdasági ágazatban.

Törökországban a munkaerő sokkal olcsóbb, mint nálunk, tehát a határok megnyitása a török termékek előtt hátrányt jelentene az európai vállalatok számára; ez tisztességtelen verseny lenne. Téves az a gondolat, hogy Törökország uniós csatlakozásának támogatása érdekében kell egyszerűsíteni a kereskedelmet.

Véleményünk szerint a török politikai, közigazgatási és társadalmi rendszer túlságosan is különbözik a miénktől. A vallásszabadság tiszteletben tartása szempontjából is fényévekre vagyunk egymástól. Törökországban kereszténynek lenni azt jelenti, hogy más vagy. A vallási intolerancia a fővárosban és a nagyvárosokban is jelen van, és egyre inkább uralkodóvá válik a külvárosokban és vidéken. Ezért nem akarjuk saját vállalkozásaink kárára Törökországnak ajándékba adni az országainkkal való egyszerűbb kereskedelmet.

  Andreas Mölzer (NI) . – (DE) Elnök úr, ha a Törökországgal való jó kereskedelmi kapcsolatokról és vámunióról beszélünk a Parlamentben, akkor ezt a kérdést természetesen egyrészt Törökország Európai Unióhoz való közeledési folyamatának részeként kell szemlélnünk, másrészt pedig azon folyamat részeként, amely a Parlament nagy része szerint Törökország uniós csatlakozásához fog vezetni. Tudjuk, hogy akik kritikusan szemlélik ezt a csatlakozást, azok mindig kivételezett partnerségről beszélnek, ami a csatlakozás alternatívája, és azt kell mondanom, hogy Törökország tulajdonképpen már megkülönböztetett partnerséget élvez a vámunió révén; ezt a megkülönböztetett partnerséget más – politikai – szinten is el kell tudnia majd nyerni. Ha figyelembe vesszük, hogy Törökország még mindig nem ismeri el az örmény népirtást, még mindig nem hajlandó megoldani a ciprusi kérdést Európa kedvéért, és még mindig hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a kurdokat, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a kereskedelmi kapcsolatok erősítése önmagában nem elegendő Törökország európaizálásához.

  Elena Băsescu (PPE) . – (RO) Először is szeretném üdvözölni a szeptember 12-én az alkotmány kérdéséről tartott népszavazás eredményét. Ez azt mutatja, hogy a török lakosság elkötelezte magát a demokratikus rendszer mellett, ami Európában az egyetlen elfogadható rendszer.

A jelentés megerősíti, hogy szükség van Törökország és az EU kereskedelempolitikájának harmonizációjára. A vámuniót gátló technikai akadályok megszüntetését célzó hatékony intézkedések végrehajtása előmozdítaná Törökország Európába vezető útját. Ez az ország a gazdasági válság során bebizonyította, hogy nagyon jelentős potenciállal rendelkezik a válságból való kilábalásra. Miközben a globális kereslet csökken, Törökország külkereskedelmi volumene megkétszereződött, gazdasági növekedési rátája pedig becslések szerint a következő években 7% lesz.

Hangsúlyoznom kell, hogy a Románia és Törökország közötti kapcsolatok az elmúlt években jelentősen erősödtek. A két ország a balkáni régió legnagyobb kereskedelmi partnerei, évi kereskedelmi volumenük 7 milliárd USD. Törökország kulcsszerepet játszik az EU egészének energiainfrastruktúra-fejlesztési projektjei, például a Nabucco megvalósításában is.

  Antigoni Papadopoulou (S&D) . – (EL) Elnök úr, Törökország számára előnyös az EU-val hosszú ideje fennálló vámunió. Azonban a vámunió még működőképesebbé tétele érdekében számos rendezetlen kérdést kell késedelem nélkül megoldani.

Törökországnak többet kell tennie kereskedelempolitikája és regionális kereskedelme harmonizációja érdekében: csökkentenie kell a bürokráciát, vissza kell szorítania a hamisítást, valamint a szakszervezetek és kisebbségek emberi jogainak megsértését; foglalkoznia kell a nők munkaerő-piaci részvételének alacsony szintjének kérdésével; és támogatnia kell a fiatalok foglalkoztatását.

De ami a legfontosabb: teljes mértékben végre kell hajtania a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét, fel kell oldania a ciprusi hajók és légi járművek embargóját, el kell ismernie a Ciprusi Köztársaságot, be kell vezetnie a közösségi vívmányokat, tiszteletben kell tartania a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szakszervezetekre vonatkozó egyezményeit, a sztrájkhoz és a kollektív tárgyalásokhoz való jogot.

  Georgios Koumoutsakos (PPE) . – (EL) Elnök úr, én is szeretnék gratulálni Kazak úrnak ehhez a nagyon jó és objektív jelentéshez.

Az Európai Unió és Törökország kereskedelmi kapcsolatai valóban kiemelkedően fontosak, ezért nagyon körültekintően kell kezelnünk ezt a témát. Hangsúlyoznunk kell azokat a területeket is, ahol változtatásokra van szükség.

Két ilyen területről szeretnék beszélni. Ismét megvizsgáltuk azt a kérdést, hogy Törökország európai ország-e vagy sem, és erről továbbra is folyik a vita. Mi határozottan azt szeretnénk, ha Törökország európai országgá válna, és egy adott ponton az európai család tagja lehetne. Azonban ami a kalóztermékeket, a hamisított termékeket és a szellemi tulajdon védelmének hiányát illeti, Törökország minden bizonnyal inkább ázsiai, mint európai ország.

Második megjegyzésem a vámuniót érinti: a vámunió az európai projekt, Európa egyesítésének egyik központi eleme. Elfogadhatatlan, hogy egy tagjelölt állam ne hajtsa végre teljes mértékben a vámuniót, és hogy olyasmi fordulhasson elő, hogy bizonyos tagállamokkal szemben Törökország ne alkalmazza a vámuniót, mint ahogy teszi ezt a Ciprusi Köztársaság esetében.

ELNÖKÖL: Stavros LAMBRINIDIS
alelnök

  Karel De Gucht a Bizottság tagja. – Elnök úr, az elmondottakból nyilvánvalóvá válik, hogy ezzel a jelentéssel kapcsolatban nagy az egyetértés. Csak néhány szót szeretnék szólni a következő kérdésekről: a nehézségek, amelyekkel Törökország a szabadkereskedelmi megállapodások Európa partnereivel történő megkötése során szembesül; a vízumkérdés; valamint a szellemi tulajdonjogok érvényesítése.

Ez utóbbi, a szellemi tulajdonjogok érvényesítése és a hamisítás újra és újra felmerült a vita során. Én magam is aggályosnak tartom ezt a jelenséget, és a Bizottság továbbra is nyomást fog gyakorolni ezen a téren. Törökország kétévnyi ismételt felszólítás után most végre felállított egy munkacsoportot a szellemi tulajdonjogi kérdések megvitatására. Ez pozitív lépés, és remélem, hogy a munkacsoport segíteni fogja az előrelépést ezekben a fontos kérdésekben.

Másodszor pedig, ami Törökországnak a szabadkereskedelmi megállapodások megkötése során tapasztalt nehézségeit illeti, Törökország évek óta azt hangoztatja, hogy hátrányok érik, mivel nehézségekbe ütközik a szabadkereskedelmi megállapodások megkötése terén az EU bizonyos szabadkereskedelmi partnereivel. Azonban hangsúlyozni kell, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésével kapcsolatos nehézségek közül csak nagyon kevés mondható kritikusnak. Továbbá pedig a bizottsági szolgálatok ismételt felszólítása ellenére Törökország még mindig nem szolgáltatott releváns adatokat a török gazdaságra gyakorolt állítólagos negatív hatások bizonyítására.

Ezenkívül azt is meg kell jegyezni, hogy a Bizottság teljes mértékben a vámunióról szóló megállapodásnak megfelelően járt és jár el, sőt, még túl is megy a kötelezettségein, mert segít Törökországnak megkezdeni a szabadkereskedelmi partnerekkel a szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásait. Készen állunk rá, hogy továbbra is segítsünk Törökországnak megtalálni a megfelelő módokat ezen aggályai kezelésére; az természetesen már teljesen más kérdés, hogy ez azt fogja-e jelenteni, hogy a török kormányt meghívjuk az Európai Bizottságnak a harmadik országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalásaira.

Ami a vízumügyeket illeti, a vámunió erre nem vonatkozik. A Bizottság fontolóra veszi, hogy milyen módokon lehetne egyszerűsíteni az emberek mozgását az EU és Törökország között, különös tekintettel az új európai vízumkódex gyors végrehajtására, amely gyakorlati előnyöket fog jelenteni a török vízumkérelmezők számára. A Bizottság hangsúlyozza, hogy elkötelezett egy olyan párbeszéd megkezdése mellett, amely a mobilitás további előmozdításához vezethet, amennyiben a Tanács megadja erre a zöld jelzést. Ennek egyik feltétele azonban az EU-Törökország visszafogadási megállapodás véglegesítése.

  Metin Kazak előadó. – Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani valamennyi kollégának, árnyékelőadónak és De Gucht biztos úrnak a nagyon pozitív javaslatokért és véleményekért, amelyekkel előmozdították a Törökországgal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló jelentés vitáját.

Véleményem szerint a vitából levonhatjuk azt a következtetést, hogy a Törökország és az Európai Unió közötti kapcsolatok valóban fontosak mindkét fél számára, és kétségkívül szükség van e kapcsolatok fejlesztésére. A számos képviselő által felvetett kérdést illetően – hogy ezek a kapcsolatok összefüggnek-e Törökország uniós csatlakozásával – az én álláspontom az, hogy minél mélyebb és sikeresebb kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok épülnek ki, annál sikeresebben fognak alakulni a török csatlakozási tárgyalások.

Törökországnak és az Európai Uniónak nyilvánvalóan még nagyon sokat kell dolgoznia a vámunió rendelkezéseinek valódi és teljes körű végrehajtása és alkalmazása érdekében, de úgy gondolom, hogy a fő követelmény a jó szándék és a tisztesség mind az Európai Unió, mind Törökország részéről.

Még egyszer szeretnék köszönetet mondani a vita résztvevőinek, és hiszem, hogy az itt felvetett témákat a bizottság alaposan fontolóra fogja venni, és a vámunió konzultatív mechanizmusa során valódi ösztönzést, új dimenziót és új szellemiséget fognak adni minden rendezetlen kérdéssel kapcsolatban, lehetővé téve azok rendezését a közeljövőben.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap, szeptember 21-én, kedden 12:00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Ioan Enciu (S&D) írásban. – Teljes mértékben támogatom a Törökországgal fenntartott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló jelentést. Az EU és Törökország közötti kereskedelmi és gazdasági kötelékek további erősítése mindkét fél számára nagy előnyöket fog hozni. A törökországi fiatalok foglalkoztatásának súlyos válságát a jelentés is hangsúlyozza. A kereskedelem szükségtelen akadályainak eltávolítása és a bonyolult eljárások eltörlése a kereskedelmi volumen növekedéséhez fog vezetni, ami viszont pozitív hatást fog gyakorolni a foglalkoztatási szintre. A vámunió teljes körű megvalósításához szükséges erőfeszítéseket támogatni kell, különösképpen ami a vámunió elmélyítését illeti a mezőgazdasági termékekre való kiterjesztése révén. Ezek az előrelépések Törökországnak a szükséges reformok végrehajtása iránti elkötelezettségét igazolnák. Az állásfoglalás olyan lépésekre is felszólít, amelyek meghoznák a szükséges dinamizmust az EU és Törökország közötti kapcsolatokba.