Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2009/0140(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0168/2010

Viták :

PV 06/07/2010 - 11
CRE 06/07/2010 - 11

Szavazatok :

PV 07/07/2010 - 8.5
PV 07/07/2010 - 8.7
CRE 07/07/2010 - 8.5
CRE 07/07/2010 - 8.7
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
PV 22/09/2010 - 5.8
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0271
P7_TA(2010)0335

Viták
2010. szeptember 22., szerda - Strasbourg HL kiadás

6. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Reimer Böge (A7-248/2010)

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Tisztelt elnök úr! Ebben a helyzetben tiszteletemet szeretném kifejezni az Európai Parlament és különösen az előadó Böge úr iránt, aki egyre határozottabban elkötelezi magát az Európai Unió stabil költségvetési politikája mellett. Véleményem szerint a következő szempontok a fontosak. Elsősorban az európai költségvetés még tartható hitelfelvétel nélkül, és ennek így is kellene maradnia. Másodsorban a pénzügyi szempont – más szóval a hétéves pénzügyi keret – biztonságosabb tervezést tesz lehetővé a tagállamok számára. Harmadsorban nekünk és a tagállamoknak is hozzá kell szoknunk ahhoz a tényhez, hogy kevesebb a pénzügyi mozgástér. Negyedsorban úgy gondolom, hogy ez azt jelenti, hogy amikor a tagállamok pluszfeladatokat rónak az Európai Unióra, a jövőben azt az alapelvet kellene követnünk, hogy a tagállamoknak kellene biztosítaniuk a szükséges finanszírozást is.

 
  
  

Jelentés: László Surján (A7-0250/2010)

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Tisztelt elnök úr! Mindnyájan ismerjük a híres kerékpáros hasonlatot: azt az elképzelést, hogy az Európai Uniónak tovább kell lendülnie, különben felborul. Mindig is úgy gondoltam, hogy jobb hasonlat lenne egy falánk cápa – muszáj mozgásban maradnia, különben megfullad –, de hagyjuk ezt.

Vizsgáljuk meg, miért is alakult így a helyzet! Az az igazság, hogy az Európai Unió pénz-újraelosztó mechanizmussá vált. Egyre több pénzt kell elnyelnie ahhoz, hogy megjutalmazza kedvenc ügyfélcsoportjait. Ha abbahagyja, a bicikli felborul, és a cápa megfullad. Ezért rendkívüli azt látnunk, hogy olyan időkben, amikor valamennyi nemzeti kormány a kiadások megszorítására törekszik, az Európai Unió költségvetése az egyetlen, ami továbbra is nő.

Hazámban valamennyi minisztériumi költségvetés 25–40 százalékos megtakarításra törekszik, azonban van egy olyan költségvetés, ami 60 százalékkal nő, nevezetesen a nettó uniós hozzájárulásaink. Távolról sem ösztönözzük a gazdaságot, hanem pénzt veszünk el a termelő ágazattól, és az embereket a termelő ágazatból a bürokráciába tereljük át. Ez egyszerűen megerősíti az emberek azon véleményét, miszerint az Európai Unió nem más, mint szélhámosság.

 
  
  

Jelentés: Linda McAvan (A7-0153/2010)

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE) . – (SK) A nyilvánosság tájékoztatása a gyógyszerek káros mellékhatásairól túlmutat annak kérdésén, hogy milyen magatartást fognak tanúsítani a gyógyszergyártók. Annak kérdésén is túlmutat, hogy mi áll a mellékelt betegtájékoztatókban vagy mi szerepel az interneten.

Hangsúlyozni kívánom a beteg és az orvos közötti személyes kapcsolatot. A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a piaci forgalomban lévő gyógyszerek bizonyos csoportja esetében szándékosan kihagyják a tájékoztatóból a káros mellékhatásokat. A gyógyszerek gyakran szabadon hozzáférhetők a gyógyszertárakban, és a nők előzetes iránymutatás nélkül szedik azokat. Kevés az olyan orvos, aki felhívja arra a figyelmet, hogy a hormonális fogamzásgátlók növelik a stresszhormon szintet, tromboembolikus betegségeket, mellrákot, méh- és májrákot, stroke-ot okoznak, és még a fogamzásgátlás abbahagyását követően is fogamzási problémákat idéznek elő. Adjunk minden esetben valódi és őszinte tájékoztatást valamennyi gyógyszerre vonatkozóan!

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Tisztelt hölgyeim és uraim! Engedtessék meg, hogy orvosként hangsúlyozzam, mennyire jelentős a mai napon elfogadott új rendelet, amely az Európai Unió egész területén lehetővé teszi az információcserét a gyógyszerek káros mellékhatásaira vonatkozóan. Habár az egészségügy nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe, a tagállamok megegyeztek abban, hogy létre kell hozni az uniós gyógyszerek alkalmazására vonatkozóan szerzett klinikai tapasztalatok közös adatbázisát, amely az információk tárolására, megosztására és értékelésére szolgálna, és az adatbázis létrehozásának részleteiben is sikerült megállapodniuk. Ez nagyszerű hír az európai betegek számára, és azt is megmutatja, hogy milyen további előnyökkel jár az európai államok további integrációja. Nagyra tartom az ENVI bizottság előadóinak munkáját, mert valamennyi vitás pontban megegyezésre jutottak, és külön örömömre szolgál, hogy a személyi adatok szigorúbb védelme tekintetében továbbfejlesztették a bizottsági tervezetet.

 
  
  

Jelentés: Linda McAvan (A7-0159/2010)

 
  
MPphoto
 

  Jens Rohde (ALDE) . – Tisztelt elnök úr! A farmakovigilanciáról szóló két dokumentumról szóló mai szavazás biztonságosabb és hatékonyabb gyógyszerellenőrző rendszert fog eredményezni. Kiegyensúlyozott kompromisszumok születtek a két dokumentum vonatkozásában. Az új rendszer megfelelőképpen figyelembe fogja venni a gyógyszerek kockázatait és előnyeit is.

Kellőképpen és túlzott bürokrácia nélkül foglalkozik az ellenőrzés igényével is, és különösen a központi gyógyszer-engedélyezési eljárás lesz racionalizáltabb. A kompromisszum hozzájárul a rendszer finanszírozásának biztosításához, és lehetőséget ad arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökség díjat számíthasson fel szolgáltatásaiért. Természetesen kompromisszumról van szó, de ahhoz képest, hogy kezdetben mennyire eltértek egymástól a nézetek, ésszerű megoldás született.

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE) . – (SK) Gratulálni szeretnék az előadónak a farmakovigilanciáról szóló két dokumentum módosításaként megfogalmazott szöveghez.

Fontos, hogy a módosítások adta lehetőségeket teljes mértékben kihasználjuk. Csupán egyes tagállamok arra vonatozó félelmeivel kell szembenéznünk, hogy működőképes lesz-e a rendszer, ha összehangoljuk a káros hatásokról szóló jelentéskészítést. A tagállamok közötti információcsere minimális időveszteséget jelenthet.

Még egy megjegyzés: a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a korosabb és idős emberek körében gyakrabban fordulnak elő betegségek. Ők azok, akik a természet velejárójaként látásromlásban szenvednek. Semmi értelme nincsen átfogó – gyakran szükségtelen információkat tartalmazó – tájékoztatást nyújtani a betegtájékoztatókban, ha azokat olyan kis betűmérettel nyomtatják, hogy a betegek még saját szemüvegükkel sem tudják elolvasni.

 
  
MPphoto
 

  Michèle Rivasi (Verts/ALE) . – (FR) Tisztelt elnök úr! A szavazás tárgyát képező szöveg témájára vonatkozóan fel kívánom hívni a figyelmét – és gratulálnom kell McAvan asszonynak az általa végzett minőségi munkához – a kísérleti nyulak populációjára vonatkozó egyik hiányosságra.

Helyesebben szólva figyelmen kívül hagytak olyasvalamit, ami az első olvasat során elért megállapodás alapján nem lehetett szóbeli módosítás tárgya: azokról az emberekről van szó, akiket kísérleti nyúlként használnak gyógyszerek vagy vakcinák engedélyezés előtti klinikai tesztjére, hogy ellenőrizzék azok ártalmatlanságát vagy kockázat-haszon egyensúlyát.

A kísérleti alanyok között lehetnek férfiak, nők, gyermekek vagy idős emberek. Ebben a szövegben az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek lehetséges mellékhatásainak követésével foglalkozunk.

Valójában rá kell mutatnunk, hogy a klinikai vizsgálatokban részt vevő embereket nem tájékoztatják a bevett vagy befecskendezett anyagokról és arról, hogy azok valószínűleg csak tíz, húsz vagy harminc évvel később váltanak ki hatást.

Ezek a kísérleti nyulak a farmakovigilancia elfeledett gyermekei, és ezt nem szabad elfelejtenünk, meg kell említenünk.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE) . – Tisztelt elnök úr! Határozottan támogatom az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek farmakovigilanciai rendszerének racionalizálásáról szóló jelentést. Véleményem szerint ez olyan terület, amelyhez az Unió bizonyára értéket tudna hozzáadni, és ahol egymással összefogva nagyobb biztonságot tudnánk garantálni a betegek számára.

A gyógyszerek teljes körű engedélyezését követően is előfordulhatnak káros mellékhatások, és úgy gondolom, hogy a gyógyszerek biztonsági profilját csak azok piacra kerülésekor ismerhetjük meg. Ezért kell továbbra is éberen figyelnünk. Ez a javaslat a gyógyszerbiztonság uniós ellenőrző rendszerét megerősítve nagyobb biztonságot fog nyújtani a betegek számára. Javítani fogja az Eudravigilance adatbázist, amelyben a gyógyszerek által kiváltott, káros mellékhatásokról szóló információkat gyűjtik. Az új európai gyógyszerbiztonsági internetes portál létrehozása révén a polgárok jobban hozzáférhetnek a biztonsági kérdésekre vonatkozó, világos és érthető információkhoz.

Ez az első része annak a három részes csomagnak, amely megszilárdítja a gyógyszerekre vonatkozó uniós jogszabályokat és foglalkozik a vonatkozó joghézagokkal, és úgy hiszem, hogy ez a helyes irányba tett első lépés.

 
  
  

Jelentés: Christa Klaß (A7-0239/2010)

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) Annak ellenére, hogy a mindennapi életünk részét képezik az olyan biocid termékek, mint a fertőtlenítő- vagy tartósítószerek, azok helytelen alkalmazása vagy engedélyeztetésének hiánya jelentős kockázatot jelenthet az emberek, állatok és a környezet tekintetében.

Az egészség és a környezet védelmének érdekében tehát fontos, hogy mind az európai, mind az Európán kívüli gyártók termékei megfeleljenek az Európai Unió egységes normáinak. Hangsúlyozni kell, hogy e termékek piacra kerülésének és alkalmazásának előnyei messze meghaladják a kockázatokat, habár a meglévő kockázatokat a lehető legnagyobb mértékben ki kell küszöbölni.

Én magam a termékengedélyezésre vonatkozó nemzeti eljárások nagyobb mértékű, uniós keretbe helyezett harmonizációját, és mindenekelőtt a fogyasztók fokozottabb védelmét és jobb tájékoztatását támogatom. A világos, tömör és érthető címkézés biztosítása alapvető azon laikusok számára, akik ilyen termékekkel kerülnek kapcsolatba.

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE) . – (FR) Tisztelt elnök úr! Őszintén örülök ennek az állásfoglalásnak. A hegyvidékek és a gyéren lakott régiók gazdagítják a földrajzi sajátosságokat, a természetet és az életminőséget.

Különösen a szlovákiai régiókra gondolok, és hadd hívjam meg Önöket, hölgyeim és uraim, látogassanak el hozzánk a Magas-Tátrába, hogy személyesen gyönyörködhessenek a régió szépségében.

A haladéktalanul végrehajtandó állásfoglalás tartalmán kívül azt szeretném, ha az állami hatóságok elköteleznék magukat e térségek támogatása mellett. A mindennapi életben a városok és a városi közösségek élveznek prioritást. A közszolgáltatásokat városokban és városi területeken biztosítják, de azok gyakran megtalálhatók kisvárosokban és falvakban is, a gyéren lakott régiókban. A kisvárosoknak és falvaknak is megvan tehát a saját életminőségük, és nem szabad azokat alábecsülnünk.

 
  
MPphoto
 

  Alajos Mészáros (PPE) . – (HU) Nagyon örülök, hogy megtámogathattam ezt a jelentést, amit nagyon fontosnak tartok. A magas népsűrűségnek és a nemzetközi mobilitásnak köszönhetően különös figyelmet kell fordítanunk a kórokozók és a betegségek terjedésének megakadályozására. Olyan eszközöket kell ezért bevetnünk, melyek hatékonyak, de viszont oda kell figyelni arra is, hogy ezek ne legyenek veszélyesek a környezetünkre. Ezekkel az anyagokkal különös körültekintéssel kell eljárnunk. A biocidok magas egészségügyi és higiéniai elvárásainak teljesítéséhez szinte nélkülözhetetlenek, így elmondhatom, hogy mindennapi életünk szerves részét is képezik. Fontosnak tartom azonban, hogy e rendeletről még a jövőben is párbeszédet folytassunk, mert hiszen e termékeknek az engedélyezése és forgalomba hozatala során magas szintű kritériumoknak kell megfelelnünk.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Tisztelt elnök úr! A biocid termékeket elsősorban a higiéniai és takarító szolgáltatási ágazatokban alkalmazzák, de megtalálhatók a bútor- és textilgyártásban is. A biocid termékek védelmet biztosítanak a baktériumok, férgek, rovarok, a tartós élelmiszerek kártevői, az egerek és patkányok ellen. Nagyon hálás vagyok az előadónak, Klaß asszonynak, hogy kijelentette, hogy az állásfoglalás mind a fogyasztók, mind a gyártók számára hasznos. Más szóval a megfelelő kiadásról, tisztességes keretfeltételekről és elfogadható regisztrációs költségekről van szó. Ha tényleg sikerül ezt megvalósítanunk, újabb lépést tettünk az európai piac üzleti érdekeket, de különösen a fogyasztóink érdekeit szolgáló harmonizációja felé.

 
  
MPphoto
 

  Licia Ronzulli (PPE) . – (IT) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Elnézést kérek, de „bevettem a cumit”. A ma elfogadott jelentés néhány olyan pozitív elemet tartalmaz, amelyek reményeink szerint hamarosan megvalósításra kerülnek.

Külön elégedettségemet szeretném kifejezni a kkv-k védelme érdekében tett erőfeszítések miatt, különös tekintettel a termékek készítéséről szóló tájékoztatási eljárásokra – amelyekhez gyakran nem férnek hozzá a kisvállalkozások –, és nem csak költség szempontjából.

Számos erőfeszítést történt már a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyezési eljárás egyszerűsítésére, különös tekintettel a határidőkre, amelyek szerint az illetékes hatóságok meghozzák a vonatkozó döntéseket. Végül remélem, hogy ezen az úton tudunk továbbhaladni, ahol Európa belső piaci harmonizációja eredményeképpen előtérbe kerülnek a vállalkozások valódi értékei, és fokozódik a verseny.

 
  
  

Jelentés: Peter Skinner (A7-0170/2010)

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE) . – (SK) Üdvözlöm az Unión belüli pénzügyi ellenőrzés integráltabb és fenntarthatóbb rendszerének létrehozásáról szóló javaslatcsomagot, amelynek az a célja, hogy az európai pénzügyi felügyelet hiányosságaival foglalkozzon, ami mindannyiunk meglepetésére a nemrég kirobbant pénzügyi válság során vált nyilvánvalóvá.

Teljes mértékben támogatom az előterjesztett állásfoglalás-tervezetet, amely új struktúrát határoz meg a pénzügyi felügyelet céljára, mert a korábbi negatív tapasztalat egyértelműen rávilágított arra, hogy szabályozásra, hatékonyabb felügyeletre és messzemenő reformra van szükség ezen a területen. Véleményem szerint a mindenki számára egyenlő és átlátható feltételek biztosításán alapuló, fokozott verseny, valamint az egységes szabályozás garantálása hozzá fog járulni az Európai Unió betétesei, befektetői és fogyasztói megfelelő védelmének biztosításához.

 
  
  

Jelentés: Sylvie Goulard (A7-0168/2010)

 
  
MPphoto
 

  Joe Higgins (GUE/NGL) . – (GA) Tisztelt elnök úr! Tartózkodtam az európai pénzügyi rendszer új hatóságának felállításáról szóló szavazás során, mert az új intézkedések nem hoznak semmilyen alapvető változást a pénzügyi rendszer működésében, és nem valósítják meg a pénzügyi piacok ellenőrzését. Az intézkedések továbbá egyáltalán nem vetnek véget a nagy bankoknál folyó spekulációnak és nyerészkedésnek, valamint a fedezeti alapokként ismert spekulatív alapoknak.

Írországban például tegnap a pénzügyi piac 1,5 milliárd eurós kölcsönt adott az ír kormánynak, azonban négy százalékponttal drágábban, mintha Németországról lett volna szó. Ez tehát azt jelenti, hogy az ország munkavállalóinak pluszmilliókat kell majd fizetniük ezeknek az intézményeknek.

A most létrejövő új testület semmin sem változtat. Nincsen más válasz Európa pénzügyi problémáira, mint hogy az egész rendszert állami tulajdonba vegyük, és demokratikus ellenőrzés alá vonjuk.

 
  
MPphoto
 

  Edward Scicluna (S&D) . – Tisztelt elnök úr! Gratulálni szeretnék valamennyi előadónak az Európa pénzügyi ágazatának felügyeletéről szóló, igen jelentős reformcsomaggal kapcsolatban végzett munkájukhoz. A Gazdasági és Monetáris Bizottság hatalmas feladatot vállalt az Európai Unió pénzügyi architektúrájának vizsgálatával.

A válság rámutatott, hogy a szabályozási keretünk nem volt elég szilárd, hogy a piaci önkorrekció nem mindig automatikus, és ami még ennél is rosszabb, ellenőrizetlen rendszerkockázatnak volt kitéve. Különösen örülök az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásának, amely mandátuma értelmében korai figyelmeztetést ad a rendszerkockázatokról vagy egyensúlyhiányokról.

Ami az ESA-kat illeti, megelégedéssel tapasztalom, hogy olyan egyensúly alakult ki, ami nem gyengíti a tagállamok szerepét. Most arról kell gondoskodnunk, hogy a három intézmény rendelkezzen a feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges munkatársakkal és forrásokkal.

Végezetül a Parlament hatalmas erőfeszítést tett, és kinyilvánította politikai akaratát annak érdekében, hogy kompromisszum szülessen a Tanáccsal a reformcsomag elfogadásáról – amire sürgős szükség van –, és hogy az 2011 elején bevezetésre kerüljön.

 
  
MPphoto
 

  Barbara Matera (PPE) . – (IT) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Örülök, hogy elfogadtuk ezt a jelentést. Az európai intézmények egyik stratégiai célkitűzése a következő évekre az, hogy új lendületet adjanak a belső piacnak.

A gazdasági válság megmutatta, hogy mennyire elérhetetlen ez a cél mindaddig, amíg szétforgácsolódott a pénzügyi szolgáltatási piacunk. Valójában valamennyi pénzügyi közvetítő, infrastruktúra és piac összefügg egymással, és potenciálisan alapvető a rendszer egésze szempontjából, és ez annyira így van, hogy ha e szempontok közül valamelyik kimarad, az makroszinten hatást gyakorolva pusztító következményekkel járhat.

A gazdasági fellendülés, amire valamennyi európai türelmetlenül vár, olyan pénzügyi ágazaton alapszik, amely egészséges és szilárd, pontosan azért, mert megfelelően szabályozott és ellenőrzött.

Véleményem szerint a pénzügyi felügyeleti csomag elfogadása és különösen az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozása fontos lépést jelent az európai harmonizált felügyeleti rendszer célkitűzésének megvalósítása felé annak érdekében, hogy ily módon bizalmat keltsünk a vállalkozások és a polgárok körében.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Tisztelt elnök úr! Örülök, hogy most létre lehetett hozni a pénzügyi piacok hatékony felügyeletének feltételeit, ami a pénzügyi válság elején nem sikerült. Üdvözlöm azt a tényt, hogy Európa olyan eszközöket hoz létre, amelyekkel elkerülhetők lesznek a jövőben a válságok, és ezért támogattam a pénzügyi piacok pénzügyi felügyeletéről szóló csomag részét képező valamennyi jelentést. Az kellene, hogy legyen a cél, hogy szigorúbban betartsák a megfelelő gazdálkodás szabályait, és sem a pazarló költségvetés, sem a jövő generációit terhelő, egyre növekvő adósságok nem erre mutatnak példát. Ez okból elutasítom Barroso úr, az Európai Bizottság elnökének az Európai Parlamentben nemrég mondott beszéde során tett javaslatát: európai kötvények kibocsátását javasolta, amikor azon államok megjutalmazásáról beszélt, amelyek betartják a megfelelő gazdálkodás szabályait. Európai kötvények formájában való jutalmazásról volt szó.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR) . – Tisztelt elnök úr! Az a távoli moraj, amit hallunk, nem más, mint az Európai Unió London jóléte elleni nyitótüzének hangja. Azt a Londont támadja, amelynek prosperitása képezi a szavazóköröm gazdaságának alapját.

Az új felügyeleti rendszer, amelyet éppen most szavazott meg a tisztelt Ház óriási szavazatkülönbséggel, nem ad arányos választ a felvetett problémára. Senki sem bizonyította be meggyőzően – senki sem próbált meg komolyan érvelni amellett –, hogy a most tárgyalt intézkedések két évvel ezelőtt megakadályozhatták volna a pénzügyi válságot. Inkább azt látjuk, hogy irigység, London helyzete miatti neheztelés és a kapitalizmussal mint gazdasági modellel való szembehelyezkedés az, ami meghatározza az intézkedéseket.

Bárkit hibáztathatunk a hitelválság miatt – hibáztathatjuk a bankokat, hibáztathatjuk a szabályozó hatóságokat, hibáztathatjuk a kormányokat a kamatlábak túl hosszú időn át, túl alacsony szinten tartásáért –, de nem hibáztathatjuk a magántőke kezelőit, akik inkább áldozatok voltak, akik elviselték veszteségeiket, és nem kuncsorogtak segítségért.

Azokban az ágazatokban nem fogják az emberek ölbe tett kézzel várni, hogy Barnier biztos odaküldje felügyelőit. Már át is települnek Svájcba, Sanghajba, Szingapúrba – a szegényebbek elhagyják Londont és az egész Európai Uniót.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR) . – Tisztelt elnök úr! Londont képviselő EP-képviselőként számos szavazóm – amint az várható – rendkívül aggódik amiatt, hogy ez milyen hatást fog gyakorolni a nem csak Európa legnagyobb pénzügyi központjára, hanem a két legnagyobb üzleti központjára is: Londonban található a City és a Canary Wharf Group.

A pénzügyi válságra tekintettel nagyon könnyű csapdába esni – abba csapdába, amibe a Parlament és valamennyi intézmény beleesik –, hogy a szabályozás fokozása jelenti a megoldást. Megfeledkezünk arról, hogy a szabályozás ténylegesen milyen szerepet játszott elsősorban a másodlagos jelzáloghitel-válság bekövetkeztében, arra ösztönözve a bankokat, hogy hitelképtelen ügyfeleknek adjanak kölcsön. Amikor minden tizedik ilyen ügyfél nem fizetett, bekövetkezett a másodlagos jelzáloghitel-válság. Meg kell értenünk továbbá a szabályozás és a felügyelet közötti különbséget. Azzal lehetne érvelni, hogy a szabályozó hatóságok rendelkeztek az eszközökkel, de nem használták azokat megfelelőképpen.

Az egyik kedvező dolog, amiről hallunk, az az, hogy egységes európai szabálykönyv készül. Ez igen érdekes dolog, de az a probléma, hogy amint tudjuk, számos uniós tagállam gyakran figyelmen kívül hagyja a szabályokat, és nem fizeti ki a kirótt büntetést. Hogyan tudunk egyenlő esélyeket biztosítani, ha sok résztvevő nem tartja be a szabályokat?

 
  
  

Jelentés: Marielle Gallo (A7-0175/2010)

 
  
MPphoto
 

  Antonio Masip Hidalgo (S&D) . – (ES) Tisztelt elnök úr! Megköszönöm az előadónak, hogy megpróbált néhány javaslatot figyelembe venni, és természetesen a szerzői jog védelmét is, amivel egyetértek. Az a tény azonban, hogy bizonyos fájlcseréket büntetendő jogsértésként határoz meg a jelentés, hogy elismeri a szolgáltatók büntető jogkörét, és hogy a tömeges megosztás kizárt a lehetséges jogsértések köréből, azt jelenti, hogy lehetetlen, hogy a két egymásnak ellentmondó jelentés bármelyike mellett tudjunk szavazni.

A Gallo-jelentés nagy érdeklődést keltett, és az helyénvaló lehetett volna, de alapvetően elkeseredett vita folyik a HADOPI néven ismert francia törvény mellett és ellen szóló érvek körül, amely törvény értelmében a szabálysértők esetében kikapcsolják az internet-összeköttetést. Mindezidáig nem került sor olyan valódi európai vitára, ami figyelembe venné a nemzeti jogszabályok más irányú előre haladását.

Remélem, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoporton belül közös álláspontra fogunk jutni, és parlamenti többséget érünk el a Bizottság azon irányelvjavaslatának vitái és módosításai során, amely Barnier biztos úr szerint nemsokára a Parlament elé fog kerülni. Ez alkalommal a mainál kiegyensúlyozottabb álláspontra fogunk törekedni: olyanra, ami figyelembe veszi mind az internetfelhasználók jogait, mind a szellemi tulajdon tiszteletben tartásának alapvető igényét.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE) . – (CS) Tisztelt elnök úr! Gallo asszony jelentése három táborra osztotta a Parlamentet. Egyik jelentés sem tett javaslatot a szellemi tulajdon ennyire szükséges és kiegyensúlyozott szabályozására. Gallo asszony jelentése egyoldalúan foglalkozik a digitális hálózatokon való kalózkodással, és megfeledkezik azokról a hamisítás elleni intézkedésekről, amelyek valóban tönkreteszik az iparunkat, habár az IMCO és az ITRE bizottság nézetei gyakorlati intézkedéseket javasoltak. Ezenkívül a szellemi tulajdon megsértésére vonatkozó büntető szankciók valamilyen harmonizációját javasolja, ahelyett, hogy azzal a ténnyel foglalkozna, hogy a szakmai közönség megértse, hogy a büntetőjog a tagállamok kizárólagos területe. Mindazonáltal értékelem azt a tényt, hogy a jelentés a megelőzésre és oktató kampányra helyezi a hangsúlyt. Nagyra értékelem, hogy az ALDE képviselőcsoport állásfoglalás-tervezete körültekintőbben foglalkozik a jogokkal és kötelezettségekkel – különösen az internetszolgáltatók vonatkozásában –, de az utolsó pillanatban került előterjesztésre. Egyértelmű, hogy a PPE képviselőcsoport javaslata nyomán készült, de sajnos nem járult hozzá a vitához semmilyen innovatív kezdeményezéssel. A többek között Castex asszony által előterjesztett állásfoglalás-tervezet komplexebb, és az ACTA-ról szóló ülés tekintetében időszerűbb. Szintén nagyra értékelem a hamisított gyógyszerek elleni célzottabb intézkedéseket. Nem értek azonban egyet a hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó uniós megfigyelőközpont mandátumának korlátozásával. Végül mindezek miatt a három állásfoglalás-tervezet egyikét sem támogattam.

 
  
MPphoto
 

  Lena Ek (ALDE) . – (SV) Tisztelt elnök úr! A következő a Gallo-jelentésről alkotott véleményem. A mai ülésen szavazásra bocsátott jelentések közül egyik sem megfelelő, következésképpen mindhárom ellen szavaztam. Számos problémám van a jelentésekkel. A márkajogok megsértését például összekeverik a szerzői joggal, szabályozásra és felügyeletre hívnak fel, és indokolatlan kompenzációs rendszert ösztönöznek, ugyanakkor elismerik, hogy először a meglévő jogszabályok hatásait kell megvizsgálni.

Véleményem szerint ehelyett össze lehet kapcsolni az alapvető jogokat és a szabadpiacot. Ha veszélyeztetjük annak alapelvét, miszerint az internet egyszerű továbbítást jelent, akkor az internet ma ismert dinamikus jellegét veszélyeztetnénk. Ha az internetszolgáltatókat felelőssé tennénk a tartalom legalitásáért, az arra kényszerítené őket, hogy a forgalom figyelése és szűrése révén a minimálisra csökkentsék a kockázatot. Ez olyan óvatos vállalkozásokhoz vezetne, amelyek képtelenek a növekedésre vagy új munkatársak felvételére, és problémákat okozna az új vállalkozások internetes hozzáférése terén.

Az egyszerű továbbítás alapelvének érvénytelenítésével a felügyeletre is kiterjesztenénk az internetszolgáltatók szerepét. A társadalomban sehol másutt nem felelős a futár a küldött tartalomért. Sehol másutt nem utasítjuk polgárainkat arra, hogy ne szegjék meg a törvényt minden egyes alkalommal, amikor szolgáltatást vesznek igénybe. Képzeljék csak el, hogy például minden alkalommal, amikor bélyeget adnak el, kötelező lenne arról tájékoztatni az ügyfeleket, hogy tilos lépfene-baktériumot tartalmazó levelet feladni.

Másfelől teljes szívemből támogatom Kroes biztos asszonyt és a digitális menetrendjét. Úttörő kezdeményezése megmutatja, hogy kiválóan érti, hogyan kapcsolhatók össze a piaci kezdeményezések az alapvető jogok tiszteletben tartásával, akár az interneten is.

Kína az egyik példája annak, hogy a szólásszabadságba való beavatkozás és a felügyelet révén hogyan teszik tönkre az internetet. Ne kövessük ezt az irányt! Az észak-európai országok önkéntes megállapodások és hatékony verseny révén mutatják az utat. Ne kelet felé, hanem észak felé tekintsünk!

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE) . – (FI) Tisztelt elnök úr! Először is hadd köszönjem meg Gallo asszonynak a jelentését. Nagyon fontos dolog, hogy a szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan most páneurópai, közös szabályokat alkotunk, mert az az igazság, hogy Európa jelenlegi helyzetét tekintve innovációra van szükség. Kreativitásra van szükség. Mindkettő valódi hozzáadott értéket hoz létre. Ahhoz, hogy biztosítani tudjuk a kreatív megoldásokat eredményező innováció és kreativitás folyamát, magától értetődik, hogy azokat védeni és fejleszteni kell. Teljesen nyilvánvaló, hogy elfogadhatatlan a szellemi tulajdonjogok megsértése. Ez jelenleg az iparban, számos kreatív ágazatban és a sportban is problémát jelent.

Ezért üdvözlöm annak tényét, hogy Gallo asszony jelentése képviseli a helyes irányba tett első lépést. Jogalkotókként semmiképpen nem nézhetjük el a kalózkodást vagy a lopást, történjen akár online, akár bárhol másutt. Biztosítanunk kell, hogy a kreatív ágazatokat békén hagyják. Hadd alkossanak és újítsanak, és annak eredményeképpen mi felléphetünk a szellemi tulajdonjogok folyamatos megsértése ellen, szankciókat vethetünk ki annak előfordulása esetén, és ily módon a kreatív ágazatok révén valósíthatjuk meg az európai hozzáadott értéket.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR) . – Tisztelt elnök úr! A politikai paletta számos parlamenti képviselőjéhez hasonlóan nekem is fenntartásaim voltak a jelentéssel kapcsolatban, különösen akkor, amikor az a fájlmegosztás kérdését összekeverte a hamisított áruk egészségügyi kockázataival, mondjuk a repülőgépek vagy hamisított gyógyszerek esetében. A két dolog nem hasonlítható össze, és egyértelműen elkülönítendő egymástól.

Megállapodásra kell továbbá jutnunk az atomok világának termékei és szolgáltatásai, valamint a bitek világának – a digitális gazdaság – termékei és szolgáltatásai közötti különbségről is. Meg kell értenünk, hogy az egyre nagyobb sávszélesség, az olcsóbb tárolás és az olcsóbb feldolgozó kapacitás világában összességében azt látjuk, hogy számos digitális termék az ingyenesség felé tart.

Sajnos az történik, hogy míg sok művész reagál, és más pénzkereseti módokat talál, mialatt tartalma egy részét ingyen adja, a zeneipar egésze nem vette fel a tempót, és úgy tűnik, hogy még mindig azt akarja, hogy az emberek visszatérjenek a régmúlt fizikai hordozóihoz. Itt az idő, hogy végre felébredjen a zeneipar, és üzleti modelljeit a digitális gazdasághoz igazítsa.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: B7-0518/2010

 
  
MPphoto
 

  Edward Scicluna (S&D) . – (MT) Málta és Gozo szigeteket képviselő EP-képviselőként igen közel áll a szívemhez ez a téma. Hogy Gozóval kezdjem: kár, hogy míg a máltai kormány belefoglalta a 36. számú nyilatkozatot – amelynek célja Gozo jövőjének megóvása volt –, Málta uniós csatlakozási tárgyalásai során soha nem tárgyiasultak a konkrét alapok. A gozóiakat azonban biztonságérzettel töltheti el ez az állásfoglalás, amely Európa egész területére kiterjedő keretet kér a hegyvidékek és szigetek számára, nem egyszerűen politikai intézkedést, hanem olyan uniós politikákat, amelyek hatással vannak a szigetek fejlődésére. Ez az állásfoglalás kimondottan azt kéri a Bizottságtól és a tagállamoktól, hogy biztosítsák, hogy a 2010–2014-ig terjedő költségvetési ciklusra meghatározott, új pénzügyi kereten belül külön alapokból részesüljenek a szigetek. Az Unión belüli hegyvidékek és szigetek olyan közös jellemzőkkel bírnak, amelyek nem hasonlítanak a többi térség jellemzőire – akár egyazon államon belül sem. Nagy örömömre szolgál, hogy ez az állásfoglalás olyan uniós programokra és politikára hív fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a szigetek versenyképessé váljanak, és igazodni tudjanak az előttük álló kihívásokhoz. Annak is örülök, hogy ez az állásfoglalás kimondja, hogy az Európa déli részén fekvő tagállamok – tehát Málta és Ciprus is – érdekében kiérdemelték a fejlődésüket szolgáló regionális programokat. Ez az állásfoglalás kinyilvánítja azt a szándékot, hogy megvédje a tagállamok – különösen a Gozóhoz hasonló szigetek – érdekeit. Következésképpen támogatom az állásfoglalást.

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE) . – (PL) Teljes mértékben támogatom a Parlament hegyvidékekre, szigetekre és gyéren lakott régiókra vonatkozó álláspontját. Általában természeti szempontból különleges fontosságú területekről van szó, tehát gondoskodni kell annak biztosításáról, hogy a támogatás a természeti értékek védelméhez kapcsolódjon. Oly módon kellene támogatnunk ezeket a régiókat, hogy innovatív módon tudják hasznosítani a legjobb sajátosságaikat, ugyanakkor gondoskodnunk kell a természeti kincseik megfelelő védelméről is.

Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a gazdálkodók nehéz helyzetben vannak ezekben a térségekben, ahol a földművelés az egyik, ha nem az egyetlen megélhetési mód. A gazdálkodóknak külön figyelmet kell szentelnünk. E szolidaritásnak nem kizárólag pénzügyi támogatást kell jelentenie, hiszen megnyilvánulhat a fiatalok oktatásának, valamint az innovatív technológiák támogatásának formájában is.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Reimer Böge (A7-0248/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE) írásban. – (IT) Az előadót dicséret illeti a munkájáért. Megszavaztam a szöveget, mert úgy vélem, hogy az Európai Unió ilyen nehéz gazdasági körülmények között nem dolgozhat rugalmatlan eszközökkel, és a többéves pénzügyi keret rugalmatlannak bizonyult.

Említenem sem kell, hogy a bizonyos intézmények (a Tanács és a Bizottság) által mutatott szűklátókörűség biztosan nem az a reakció, amit az európai polgárok várnak. Az üléstermen kívül munkavállalók milliói veszítették el állásukat: szükségük van a támogatásunkra. Az uniós költségvetésnek valóban európai költségvetésnek kell lennie.

Határozott meggyőződésem, hogy a nehéz gazdasági körülmények között nagyobb költségvetési rugalmasság szükséges – vagy akár alapvető is –, hogy az Európai Unió kézzelfogható választ tudjon adni a jelenlegi igényekre, de azokra is, amelyekre nem számítanak a költségvetés elfogadásakor. Végül eljött az a pillanat, amikor az Európai Uniót saját forrásaival kell ellátni.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE) írásban. – A szóban forgó javaslat messzemenő következményei, valamint amiatt, hogy az EFSM további megfontolást igényel, egyetértek az előadó által levont következtetésekkel. Ennélfogva az időközi jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D) írásban. – (FR) A Böge-jelentés mellett szavaztam, hogy elítéljem a jelenlegi tarthatatlan pénzügyi helyzetünket. Mivel a Lisszaboni Szerződés új kiváltságokat ad az Európai Uniónak, és a tagállamok nagyszabású uniós projektekre hívnak fel, és ilyen projekteket jelentenek be, a Bizottság és a Tanács elutasítja a kiadási korlátok felülvizsgálatát, aminek nincsen semmi értelme, és az európai projektre vonatkozó, szűk látókörüket mutatja. A recesszió határozottabb Európát követel: ennek érdekében meg kell szilárdítani az európai költségvetést, a korlátozott és alkalmatlan jelenlegi pénzügyi keretet más megoldással kell helyettesíteni. Itt az idő, hogy eleget tegyünk szerződéseinknek, amelyek előírják, hogy az Uniónak a célkitűzéseivel arányos forrásokkal kell rendelkeznie. A parlamenti képviselők nagy többségével együtt mi is úgy véljük, hogy szükség van az eurókötvényekhez hasonló saját forrásokra. A tagállamoknak el kellene ismerniük, hogy az európai politikák hozzáadott értéke alapvető eszköz a nemzeti kiadások visszafogásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) írásban. – (PT) Amint azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja, az Európai Uniónak biztosítania kell a céljai eléréséhez és a politikái megvalósításához szükséges erőforrásokat. Ezenkívül a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése új intézkedési területeket hozott magával, amelyek egyike az Európai Külügyi Szolgálat. Úgy vélem tehát, hogy a források átcsoportosítása vagy a prioritások újradefiniálása a többéves pénzügyi kereten belül nem lesz elég ahhoz, hogy kielégítsük az Európai Unió új igényeit. Ez azt jelenti, hogy létfontosságú felülvizsgálni a többéves pénzügyi keretet és az intézményközi megállapodásban foglalt rugalmassági mechanizmusokat. Az Európai Uniónak nagyobb rugalmasságra van szüksége ahhoz, hogy tartalékok képezhessen, és hogy elegendő mozgástérrel rendelkezzen ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan reagálhasson a sürgős vagy váratlan helyzetekre. Ez okból a jelentés és annak ajánlásai mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson és Marita Ulvskog (S&D) írásban. – (SV) Fontosnak találjuk, hogy elegendő forrást lehessen biztosítani az Európai Unió új, Európa 2020, növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló stratégiája számára, de arra is, hogy az uniós költségvetés képes legyen megfelelni az igényeknek, amikor például a támogatásról vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelemről van szó. Ezenkívül az Európai Unió a Lisszaboni Szerződés révén számos új hatáskörre tett szert, többek között a külpolitika, sport, űrkutatás, energia és idegenforgalom területén. Úgy véljük azonban, hogy ezt alapvetően a költségvetésen belül már rendelkezésre álló uniós pénzalapok újraelosztása révén kellene finanszírozni – például a mezőgazdasági költségvetésből –, hogy ne növekedjen az Európai Unió teljes költségvetése.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) Az Európai Unió fellépéseinek hatékony megtervezése és követése összeegyeztethetetlen egy egyszerű éves költségvetéssel. Ehelyett többéves pénzügyi keret szükséges, ami az intézmények számára elegendő eszközt biztosít feladataik és küldetéseik teljesítéséhez.

A többéves pénzügyi keret végrehajtásának időközi értékelése vezetett ahhoz a jelentéshez, amely a ma szavazásra bocsátott állásfoglalás alapját képezte. Ez az állásfoglalás megfogalmaz néhány, sokak által – köztük általam is – érzett aggodalmat, amely a többéves pénzügyi keret hibáira és arra vonatkozik, hogy az Unió jelenlegi pénzügyi lehetőségeivel el tudja-e érni céljait.

Az Európai Uniót érő kritikák gyakran az elszámolások átláthatóságának hiányából adódnak. Az uniós költségvetések és többéves tervek teljes nyilvánosságra hozatala, valamint azok fenntarthatósága és a költségvetési folyamat valamennyi résztvevőjének tiszteletben tartása – és idesorolom az Európai Parlamentet is – természetesen eloszlathatja a gyanút, és arra ösztönözheti a polgárokat és a politikusokat, hogy aktívabban vegyenek részt e tevékenységi körben.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) 2007 és 2009 között teljesen elérték, illetve meg is haladták a jelenlegi többéves pénzügyi keret felső határát. Az olyan fontos projektek, mint a Galileo, az élelmezés-finanszírozási eszköz és az európai gazdaságélénkítési terv csak a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó négy éve során haladt előre, vagy a meglévő biztonsági keret felhasználása vagy az intézményközi megállapodás biztosította eszközök alkalmazása révén. A jelenlegi pénzügyi keret fennmaradó tartalékai az időszak hátralevő részét tekintve jelentéktelenek. Az 1.a) tétel (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) alatt elérhető tartalék kevesebb lesz évi 50 millió eurónál, és az összes tétel alatt rendelkezésre álló teljes tartalék 2010-ben legfeljebb 436 millió euró, 2013-ban pedig maximum 435 millió lehet. Ezt a tartalékot azonban tovább csökkentik a meglévő kötelezettségek, amelyeket még nem foglaltak bele a költségvetésbe. A Lisszaboni Szerződés új hatásköröket és testületeket hozott magával, és az Európa 2020 stratégia megvalósítását – amely stratégia már elfogadásra került, és ami az intelligens, fenntartható és befogadó növekedést képviseli – most kellene elkezdeni a szükséges pénzügyi források felhasználásával. Ezért a jelenlegi többéves pénzügyi keret sürgős felülvizsgálatát, valamint rugalmas kezelését támogatjuk.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) írásban. – (PT) Ez a jelentés olyan eszközökre hívja fel a figyelmet, amelyek a Lisszaboni Szerződés költségvetési rendelkezéseinek lehető legrövidebb időn belüli végrehajtásához szükségesek. Ez azt jelenti, hogy az uniós költségvetést még inkább a neoliberalizmus, a föderalizmus és a militarizmus – az európai integrációs folyamat e szerződésben lefektetett és kidolgozott három tengelye – támasztotta igények mögé soroljuk.

Mivel jól ismert az erre vonatkozó nézetünk, nem tehettünk más, mint hogy a jelentés ellen szavaztunk. Mindig is kritikával illettük a többéves pénzügyi keret szűkös mivoltát, ami az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmének 0,37%-ára csökkentette a strukturális alapokat. Ennek révén csökkentettek a szociális és környezetvédelmi programok a kutatás, oktatás és kultúra területén.

Következésképpen a rendelkezésre bocsátott alapok növelése és a célkitűzések átalakítása mellett emelünk szót. Olyan uniós költségvetést támogatnánk, amely a valódi gazdasági és társadalmi kohézió szolgálatában áll, amely a teljes foglalkoztatás szolgálatában áll, jogokkal, befektetéssel és közszolgáltatásokkal, környezetvédelemmel, együttműködéssel és békével.

Ezért elutasítjuk, hogy az uniós költségvetést olyan eszköznek tekintsük, amely a társadalmi élet egyre több aspektusának üzleti szempontú megközelítését, a liberalizációt, a munkahely biztonságának hiányát, a strukturális munkanélküliséget, a külső beavatkozás támogatását és a háborút szolgálja.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) írásban. – (GA) Írország vidéki területeinek támogatása és a gazdálkodók jövedelme szempontjából létfontosságú az Európai Unió költségvetése. 2010 és 2013 között évente körülbelül 2 milliárd eurós juttatásban részesülnek az ír gazdálkodók, a vidéki közösség és az ír élelmiszerágazat. Most folynak a döntő tárgyalások arról, hogy megegyezés szülessen a 2013-tól kezdődően a mezőgazdasági ágazat rendelkezésére bocsátandó pénz összegéről.

Az ír mezőgazdasági ágazat nagymértékű éves támogatásából adódóan kétségtelen, hogy ezek a tárgyalások létfontosságúak Írország és különösen Írország vidéki térségei számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) írásban. – (DE) Böge úr jelentésében egyértelmű ajánlást tesz arra vonatkozóan, hogy az uniós projektek tervezésének elősegítése és pénzügyi felépítése nem függhet a felhasználatlan költségvetési alapoktól. Az egyik ágazatban fel nem használt vagy vészhelyzetre félretett alapokat nem kellene egyszerűen más területeken felhasználni, amint az a mezőgazdasági ágazatban gyakran megtörténik. Az Európai Unió mezőgazdasági költségvetésének módosításai nem eredményezhetik a költségvetés közvetett csökkentését 2010-re. Ezért támogatom az arra vonatkozó felhívást, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során tartalékokat kell képezni. A tartalékok felhasználását is egyértelműen és előre meg kell határozni, és azokat nem szabad más politikák területeire átcsoportosítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) írásban. – (FR) Ez a jelentés az Európai Unió új politikáinak megvalósításához új forrásokat igényel. Ezek a politikák közvetlenül a Lisszaboni Szerződésből származtathatók, amelynek liberális elvakultságához és antidemokratikus jellegéhez többé nem fér kétség. A jelentés ellen szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés több területen is új hatásköröket adott az Európai Uniónak: többek között a külügy, a sport, az űrkutatás és az éghajlatváltozás területén. Az Európai Unió célkitűzései és politikái megvalósításához megfelelő forrásokat kell, hogy biztosítson magának. Erre vonatkozóan most készül a többéves pénzügyi keret – amivel egyetértek –, hogy az Európai Unió felvázolt ambiciózus politikai célkitűzései megvalósítása érdekében megfelelő pénzügyi tervezést biztosítson a számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) írásban. – Az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásával felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a következő ajánlásokat: (a) működjenek együtt az Európai Parlamenttel, hogy lehetővé tegyék a Lisszaboni Szerződés költségvetési rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges új eszközök gyors elfogadását, továbbá vizsgálják felül a jelenlegi többéves pénzügyi keretet annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a jelenlegi többéves pénzügyi keret elfogadásakor nem előirányzott kezdeményezések teljesítéséhez szükséges plusz forrásokat, továbbá (b) maradéktalanul tartsák be az EUMSz. 312. cikke (3) bekezdésében foglaltakat, miszerint a pénzügyi keretben meg kell állapítani mindazt a rendelkezést, amely az éves költségvetési eljárás zökkenésmentes működéséhez szükséges, valamint maradéktalanul tartsák be a 312. cikk (5) bekezdésében foglaltakat, amelyek értelmében „Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság az új pénzügyi keret elfogadására irányuló eljárás során mindvégig köteles minden szükséges intézkedést megtenni az elfogadás megkönnyítése érdekében” – többek között.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI) írásban. – (DE) Böge úr ebben a jelentésben kritikus szemmel tekint a jelenlegi többéves pénzügyi keretet érintő, számos különféle problémára, és külön megemlíti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. és 312. cikkében megállapított keretfeltételeket. A jelen gazdasági légkört figyelembe véve a prioritások költségvetésen belüli lehetséges módosítására kellene koncentrálnunk, de nem szabad megfeledkeznünk az uniós költségvetés európai hozzáadott értékéről sem.

 
  
  

Jelentés: László Surján (A7-0250/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) A jelenlegi piaci ingadozás és egyes tagállamok pénzügyi piacokat illető, különös érzékenysége teljes mértékben indokolttá teszi az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) létrehozását. Habár remélem, hogy a lehető legkevésbé fogjuk igénybe venni – ami azt jelenti, hogy a tagállamok saját maguk képesek lesznek a válságra reagálni – hangsúlyoznom kell, milyen fontos szerepet tölthet be ez a mechanizmus a súlyos pénzügyi nehézségek esetében.

Azzal az előnnyel jár olyan költségvetési tétel létrehozása, amely lehetővé teszi az EFSM-garanciák mobilizálását ebben a pénzügyi évben, hogy az Unió szolidaritásról tanúbizonyságot téve, gyorsabban reagálhat az időközben felmerülő problémákra. A bizalom üzenetét is küldi a pénzügyi piacoknak arra vonatkozóan, hogy az Európai Unió a piac biztonsága és stabilitása mellett kötelezi el magát, és támogatja a pénzügyi zavarok megoldását.

Úgy vélem, hogy az említett előnyök ellenére komolyan és nagyon alaposan fel kell mérni az Unió elszámolásaira gyakorolt, valószínűleg jelentős hatását. Szükség esetén az alaposság érdekében fel kell adnunk a gyorsaságot.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) Ez a költségvetés-módosítás a Költségvetési Bizottság és elnöke azon kezdeményezésének eredménye, amely a költségvetés-módosítást használná fel arra, hogy pro memória (p.m.) bejegyzés létrehozása érdekében módosítást vezessen be az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusban (EFSM) előírt garanciák finanszírozása céljára. Hadd emlékeztessünk arra, hogy az EFSM 2010 májusában jött létre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadott tanácsi rendelet értelmében, a Parlament részvétele nélkül, és olyan mechanizmust jelent, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy a tőkepiacokról kölcsönzött alapokból hitelezhessen a pénzügyi nehézséggel küszködő tagállamoknak. Az európai költségvetést csak abban az esetben kérjük fel beavatkozásra, ha a hitelt felvevő tagállam képtelen azt visszafizetni. Ez a 2010. évre vonatkozó költségvetés-módosítás tehát az Európai Unió által biztosított garancia érdekében 01 04 01 03 számon új költségvetési tételt hoz létre, és ennek megfelelően egy 802. számú új jogcímcsoportot is létrehoz a bevételi oldalon. A kötelezettségek és kifizetési előirányzatok, valamint a bevétel céljára pro memória (p.m.) bejegyzés javasolt.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) írásban. – (FR) Júliusban a Tanács által megálmodott pénzügyi stabilizációs mechanizmus ellen szavaztam, amely az új európai hitelek nyújtását a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által előírt, gazdasági és pénzügyi reformok végrehajtásához köti. Görögországban láthattuk ennek drámai következményeit. Ma azt kérik tőlünk, hogy olyan pénzügyi struktúra létrehozását szavazzuk meg, amely jóváhagyja, és ebből következően garantálja ennek a katasztrofális mechanizmusnak a megvalósítását. Magától értetődik, hogy egy ilyen struktúra megvalósítása ellen szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) Az egész világon – az Európai Uniót is beleértve – végigsöprő gazdasági és pénzügyi válság számos kihívást idézett elő: többek között azt, hogy az Európai Uniónak reagálnia kell a gyengébb gazdaságokat ért spekulatív támadásokra, ami veszélybe sodorhatja a közös valutát. Ezért kellett létrehozni az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (EFSM), hogy az támogatást biztosítson az ilyen támadások veszélyének kitett tagállamoknak. A mechanizmus költségvetésbe történő felvételéhez a kivételes, elkerülhetetlen és váratlan helyzetekben indokolt költségvetés-módosítás elfogadására van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) írásban. – (DE) A Görögországnak adott támogatást a 136. cikk alapján, a megsegítési tilalom alóli kivételként erőltették ránk. A 136. cikk azonban nem lehet a Görögországnak adott hitel alapja, mivel csak a szerződések vonatkozó rendelkezéseivel összhangban álló intézkedéseket engedélyez. Nem pusztán arról van szó, hogy ezeket nem írja elő az Európai Unió működéséről szóló szerződés, hanem kifejezetten tiltja. A rendelkezés tehát nem enged meg szélesebb körű intézkedéseket. Az euróövezet pénzügyminiszterei úgy határoztak, hogy Görögországnak támogatásképpen átlagosan 5%-os kamatra adnak hitelt. Ez azt jelenti, hogy politikai megfontolások alapján a piacinál alacsonyabb kamatozású hitelt adtak, ami illegális támogatást jelent. Ennélfogva a Görögországnak nyújtott támogatás jogi szempontból rendkívül ellentmondásos, vagy akár egyenesen jogellenes is volt. Ami a tényleges következményeket illeti, attól tartok, hogy ha az euróövezet országai továbbra is felelősségre vonhatók a többi tagállam adósságaiért, akkor 10 éven belül megszűnik az euró. Következésképpen a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) írásban. – Az állásfoglalás elfogadásával az Európai Parlamentet 1) tudomásul veszi a 7/2010. számú költségvetés-módosítási tervezetet, 2) módosítás nélkül jóváhagyja a Tanácsnak a 7/2010. számú költségvetés-módosítási tervezetről kialakított álláspontját, és utasítja elnökét, hogy jelentse ki, hogy az 5/2010. számú költségvetés-módosítási tervezet véglegesen elfogadásra került, és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéséről, továbbá 3) utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI) írásban. – (DE) Az új költségvetési tétel megállapítása ellen szavaztam, mivel ezt a tételt az euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzését célzó intézkedéscsomaghoz kapcsolódóan, az úgynevezett „sürgős cikkekre” hivatkozva, anélkül fogadta el a Tanács és a Bizottság, hogy az Európai Parlamentet bármilyen vitába bevonta volna. Amíg nem világos, hogy honnan származna ez a pénz – még ha feltételezzük is, hogy a tagállamoknak ilyen kérelmet kellene benyújtaniuk –, semmilyen körülmények között nem vállalhatok felelősséget ilyen költségvetési tétel létrehozásáért.

 
  
  

Jelentés: Sharon Bowles (A7-0247/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  William (The Earl of) Dartmouth (EFD) írásban. – Az intézkedésről tartott szavazás során nem kapott megerősítést a héa-rendszer. Világos, hogy az elektronikus visszatérítési eljárás és az egyszeri visszatérítési kérelem bevezetésére előírt ütemterv gyakorlatilag irreális volt, és ezzel sok adóalany és kisvállalkozás veszíthet. Ez az alapvető intézkedés elismeri ezt, és egyúttal elismeri a tagállamok központi szerepét is – vitatható módon visszaadja a kezükbe a hatalmat, még ha csak hat hónapra is. Véget vet továbbá annak az irreális ütemtervnek, ami miatt az Európai Unió hozzá nem értéséből adódóan pénzügyi nehézségekkel küzdenek Nagy-Britannia és más tagállamok kkv-i. Mindezen oknál fogva a jelentés mellett szavazunk.

 
  
MPphoto
 
 

  John Bufton, David Campbell Bannerman, Derek Roland Clark és Nigel Farage (EFD) írásban. – Az intézkedésről tartott szavazás során nem kapott megerősítést a héa-rendszer. Világos, hogy az elektronikus visszatérítési eljárás és az egyszeri visszatérítési kérelem bevezetésére előírt ütemterv gyakorlatilag irreális volt, és ezzel sok adóalany és kisvállalkozás veszíthet. Ez az alapvető intézkedés elismeri ezt, és egyúttal elismeri a tagállamok központi szerepét is – vitatható módon visszaadja a kezükbe a hatalmat, még ha csak hat hónapra is. Véget vet továbbá annak az irreális ütemtervnek, ami miatt az Európai Unió hozzá nem értéséből adódóan pénzügyi nehézségekkel küzdenek Nagy-Britannia és más tagállamok kkv-i. Mindezen oknál fogva a jelentés mellett szavazunk.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE) írásban. – Az előadó üdvözölte a Bizottság azon szükséges módosítások végrehajtásáról szóló javaslatát, amelynek célja, hogy megkönnyítsük a héa-visszatérítéseket olyan helyzetekben, amikor az adott ügyletekben Európai Unión kívüli partnerek is részt vesznek. Úgy vélem, hogy ez szükséges és pozitív lépés volt, tehát a jelentés mellett szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) írásban. – (IT) Az év végén, amikor a vállalkozások elszámolásaikat készítik, a számlaegyenlegeikből sok mindent megtudhatunk munkájukról, a forgalmukról, a befizetett adókról és sok minden másról.

A számok megmutatják, honnan indultak egy évvel korábban, és hova érkeztek tizenkét hónap alatt, azonban nem terjednek ki arra, hogy milyen út vezetett az egyik ponttól a másikig, ami adózási szempontból nem érdekes, de a vállalkozás túlélése szempontjából alapvető fontosságú. Nem lényegtelen dolog, hogy a napi működés során épp hogy egyensúlyban van az időközi cash-flow és a könyvelés, de átmeneti likviditás problémát okoz.

Mindenekelőtt ahhoz, hogy a mindannyiunk által tapasztalt válság elmúltával sikeresen erőre kapjanak a vállalkozások, nem megfelelő számukra, hogy a hozzáadottérték-adót előre befizessék, amikor képtelenek kifizetni munkavállalóikat és szállítóikat. Elismerem, hogy ilyen módon előzhető meg leginkább az adóelkerülés, amennyiben nem büntetjük a munkavállalókat, akik a pénzt elköltik, és forgalomban tartják. Ennélfogva örömmel vesszük a héa-visszatérítések felgyorsítását és az eljárások egyszerűsítését, ahogyan az a jelentésben szerepel.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D) írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy hasznos a héa-visszatérítés elektronikus eljárás bevezetése révén való egyszerűsítéséről szóló javaslat. Úgy gondolom, hogy szavazatommal az adóalanyokat támogatom, mivel az hozzájárul a héa-levonásra vonatkozó joguk védelméhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) írásban. – (PT) A jelentésben megfogalmazott ajánlások mellett szavazok. A héa-visszatérítésről szóló irányelvben tárgyalt héa-visszatérítési eljárás egyszerűsítése hozzájárul a belső piac fokozott integrációjához. Mivel megállapítást nyert, hogy a határidők elmulasztásáról néha a tagállamok tehetnek – amelyek későn nyitották meg weboldalaikat, vagy más technikai problémáik voltak –, nagyon szeretném, ha ez nem veszélyeztetné az adóköteles személy héa-levonásra vonatkozó jogát. Az adóalany héa-levonásra vonatkozó jogának fenntartása különösen fontos és helyénvaló az Európai Unió jelenlegi gazdasági légkörében. A belső piacon működő társaságoknak járó héa-visszatérítés késedelme nagyobb nehézségeket okozhat az érintett társaságok számára, különösen, ami a pénzügyi szükségleteiket illeti. Ez továbbgyűrűző hatással lesz az Európai Unió gazdasági fellendülésére és a belső piac működésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) Úgy vélem, hogy rendkívül fontosak a héa-visszatérítésről szóló és a weboldalak működésének tökéletesítését célzó, egyes végrehajtási intézkedések elfogadását lehető tevő, meglévő rendeletre vonatkozó módosítási javaslatok. A jelenlegi adószabályok hatékonyabbá tétele és egyszerűsítése, a költségcsökkentés és a belső piac integritása érdekében létfontosságú, hogy egyes tagállamok gördülékenyen megvalósítsák a héa elektronikus úton való visszatérítését.

Teljes mértékben egyetértettem az előadóval, aki megjegyezte, hogy héa-visszatérítés bármilyen késedelme a belső piacon működő vállalkozásokra nézve rendkívül súlyos pénzügyi következményekkel járhat, különösen a jelenlegi légkörben, amikor a pénzügyi terhek bármilyen növekedése katasztrófához vezethet.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mert az véleményem szerint nagyon pozitív lépést jelent az Unión belüli adózási eljárások hatékonyságának és átláthatóságának fokozása érdekében. Hangsúlyozni kívánom azt a módot, ahogyan a jelentés az adózók jogait védi, különös tekintettel a héa levonására és visszatérítésére. A belső piac konszolidálása és az európai gazdaság-élénkítés érdekében létfontosságú olyan intézkedések végrehajtása, amelyek célja, hogy előmozdítsa a különböző tagállamokban működő európai vállalkozások bürokratikus terheinek enyhítését, és egységesítse az eljárásokat. Sajnálatos, hogy egyes tagállamokban késlekednek a héa elektronikus visszatérítésére vonatkozó intézkedések végrehajtásával. Világos, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a héa késedelmes visszatérítése a belső piacon működő vállalkozásokra nézve súlyos pénzügyi következményekkel jár.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) írásban. – (FR) Ha arról van szó, hogy könnyítsük meg a vállalkozások számára az adó-visszatérítést, akkor el tudom fogadni. Ha viszont a jövedelemadó helyett a héa kiterjesztésének szentesítéséről van szó, akkor nem értek vele egyet. A liberális Európában elfogadható, ha valaki körültekintő. Tartózkodom.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A 2008/09/EK tanácsi rendelet (a héa visszatérítéséről szóló rendelet) kísérletet tett arra, hogy olyan elektronikus eljárás révén egyszerűsítse a héa-visszatérítés folyamatát és csökkentse az adminisztratív terheket, ami lehetővé tenné az adóalanyok számára az egységes visszatérítési kérelem benyújtását. Az a tény azonban, hogy a tagállamok többsége késlekedik a rendelet végrehajtásával, odáig vezetett, hogy több vállalkozás panaszt tett, így most bizonyos változtatások szükségesek az adóalanyok érdekeinek védelmében, mivel mindannyian tudjuk, hogy a héa késedelmes visszatérítése a belső piacon működő vállalkozásokra nézve súlyos pénzügyi következményekkel járhat, következésképpen lassabb gazdasági fellendülést jelent az Európai Unió számára. Ezért szavaztam úgy, ahogy szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D) írásban. – (LV) Én mellette szavaztam, mert véleményem szerint szükség van arra, hogy kidolgozzuk a héa kivetésének közös módszerét. Remélem, hogy ha egységesítjük a héa kivetésének módszerét, az elvezet odáig, hogy a héa mértéke az adott ország GDP mutatója függvényében kerül megállapításra. Ma Lettországban a megemelt héa-kulcs akadályozza a gazdasági fejlődést, tovább mélyíti a válságot, és nyomorba dönti a lakosságot. A héa-val együtt valamennyi adó növekedett, és ez a vállalkozásokat és a gazdaság egészét akadályozza a fejlődésben. Remélem, hogy a héa logikus és világos alkalmazásának kidolgozása előnyös hatást fog gyakorolni az Európai Unió adópolitikájának egészére.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) írásban. – (DE) A kis- és középvállalkozások esetében, pénzügyi szempontból rendkívüli jelentőséggel bír a hozzáadottérték-adó visszatérítése. A számítógépes rendszer üzemzavarai miatt most félő, hogy veszély fenyegeti az adóalany adólevonási jogát. Következésképpen nem lenne kívánatos, hogy a határidőt 2010. szeptemberről 2011. márciusra toljuk ki – amint azt az előadó kérte. A jelentés mellett szavaztam, mivel az egyértelműen rámutat a fizetési késedelem hatásaira és gazdasági következményeire.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD) írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, amennyiben a rendelet egyszerűsíteni fogja a héa-visszatérítési eljárást, és mindenek felett az elektronikus eljárás révén csökkenti az adminisztrációs terheket: lehetővé teszi, hogy az adóalany a székhelye szerinti tagállamban egységes visszatérítési kérelmet nyújthasson be. El kell kerülni a héa-visszatérítések késedelmes teljesítését, mivel az komoly pénzügyi következményekkel jár a belső piacon működő vállalkozásokra nézve, és ily módon hátrányosan hat az Európai Unió gazdasági fellendülésére és a belső piac megfelelő működésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) írásban. – (DE) A jelentés a héa-visszatérítések elektronikus eljárásának továbbfejlesztését tartalmazza. Ezenkívül a forgalmi adó visszatérítésével kapcsolatos problémák megoldottak. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) írásban. – Az Európai Parlament a mai szavazással: 1) a módosításokkal együtt jóváhagyja a bizottsági javaslatot, 2) felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének értelmében, ezzel összhangban módosítsa javaslatát, 3) felhívja a Tanácsot, hogy értesítse a Parlamentet, ha el kíván térni a Parlament által elfogadott szövegtől, 4) arra kéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, ha jelentősen módosítani kívánja a bizottsági javaslatot, valamint 5) utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok nemzeti parlamentjeinek.

 
  
  

Jelentés: Linda McAvan (A7-0153/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE) írásban. – (PT) Az Európai Unió farmakovigilancia rendszere megváltozott az utóbbi évek során: a tagállamok jobban összehangolják a munkájukat. A hatályos jogszabályokban azonban még mindig vannak joghézagok, ezért a Bizottság az Európai Unió farmakovigilanciájának megszilárdítása és az eljárások racionalizálása érdekében módosításokat javasolt.

Azon kívül, hogy a jelentés jóváhagyja a Bizottság által javasolt változtatásokat, tovább is gondolja azokat bizonyos területeken: például megerősíti a farmakovigilanciai kockázatfelmérési tanácsadó bizottság szerepét, amely bizottság fellépésre vonatkozó ajánlást tehet az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága számára, megerősíti az egészségügyi szakemberek szerepét abban az értelemben, hogy önkéntes bejelentést tehetnek a gyógyszerek káros mellékhatásairól, megerősíti a betegek szerepét a káros mellékhatások közvetlen bejelentésére vonatkozóan, és előírja, hogy az illetékes hatóságok és vállalatok kötelesek a gyógyszerek valamennyi káros mellékhatását (és nem csak a súlyosakat) bejelenteni az Eudravigilance adatbázisnak, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerek valamennyi káros mellékhatására vonatkozó információt most először egy helyen gyűjtjük az Európai Unióban, továbbá olyan betegtájékoztatót ír elő, ami világosabban írja le a gyógyszer fő jellemzőit.

A fenti okok miatt a jelentés mellett szavaztam. Kétségtelen, hogy a farmakovigilancia prioritást élvez az európai közegészségügyi politikában.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) írásban. – (RO) A farmakovigilancia fontos szerepet játszik az európai közegészségügyben, mivel évente közel 200 000 haláleset vélhetően a gyógyszerek káros mellékhatásai miatt következik be. A klinikai vizsgálatok nem elégségesek ahhoz, hogy a forgalmazandó gyógyszerek valamennyi mellékhatását megállapítsák. Túl kevés idő telt el a Thalidomide vagy a Vioxx esete óta ahhoz, hogy erről megfeledkezzünk.

Örülök a javaslatnak, miszerint úgy kellene módosítani az uniós jogszabályokat, hogy a forgalomban lévő gyógyszerekkel kapcsolatos, veszélyes helyzetekben sürgős jogi eljárás indítása helyett gyors és összehangolt fellépésre kerüljön sor. A Bizottság helyes döntést hozott arról, hogy a jelenlegi farmakovigilanciai munkacsoportot a farmakovigilanciai kockázatfelmérési tanácsadó (PRAAC) bizottsággal váltja fel. A szakértők többsége megerősítette, hogy a jelenlegi munkacsoport rendszer eléggé ad hoc módon működik, csak a központi eljárás révén engedélyezett gyógyszerekre koncentrál, és nincs olyan helyzetben, hogy a megállapításai nyomán intézkedést hozzon az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága, amely az egész rendszert felügyeli. Támogatom azt a javaslatot, miszerint két új képviselővel – a betegek és az egészségügyi személyzet képviselőivel – bővülne a PRAAC.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE) írásban. – (IT) A ma megszavazott intézkedések révén fokozott védelmet fogunk biztosítani az európai betegek számára, ugyanakkor részletesebb tájékoztatást kapnak egyes gyógyszerek nemkívánatos mellékhatásairól.

Meggyőződésem, hogy a nemzeti adatbázisokkal összekapcsolt, központi adatbázis létrehozása – amint azt az előadó tervezi – hatékony eszközt ad ahhoz, hogy valamennyi európai polgár tisztában legyen az Európai Unióban használatos gyógyszerek összes, nem kívánt mellékhatásával. Az Európai Unió felelősséggel tartozik azért, hogy polgárait a lehető legjobban tájékoztassa, beleértve az egészségügy területét is: a polgárok csak ily módon képesek a legmegfelelőbbet választani.

Hasonlóképpen meg vagyok győződve arról is, hogy a szilárd farmakovigilancia politika a közvetett megelőzés hatékony eszköze, aminek révén elkerülhető a gyógyszermérgezés vagy a gyógyszerek helytelen szedése. Erre vonatkozóan valóban nagyobb biztonságot teremthet, és pontosabb tájékoztatást nyújthat a polgároknak, ha az alaposabb vizsgálatnak alávetett gyógyszereken fekete jelzés és „ez a gyógyszer további ellenőrzést kíván” felirat látható. Ezen okoknál fogva az előadó, McAvan asszony által előterjesztett mindkét szöveg mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D) írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, mert számomra elfogadhatatlannak tűnik, hogy szánalmasan kis összegű megtakarításra törekedjünk a betegek biztonsága és a termékminőség rovására. Az Európai Bizottság eredeti javaslatai a jelenlegi rendszer meggyengüléséhez vezettek azzal, hogy központi szerepet adtak a vállalatoknak a gyógyszereik mellékhatásaira vonatkozó felsorolás, figyelmeztetés, elemzés és tájékoztatás területén. A farmakovigilancia hálózatok és bizottságok függetlensége jelenti azonban a hatékonyság és a betegek biztonságának sarokpillérét. A Tanáccsal kötött megállapodás kiterjed az átláthatóság fokozására, és ami még ennél is fontosabb, elejét veszi annak, hogy a kellőképpen nem vizsgált gyógyszerek forgalomba kerüljenek, amint azt az Európai Bizottság eredetileg javasolta.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) írásban. – (PT) Az Európai Parlament és a Tanács rendelet-javaslatáról szóló jelentés mellett szavaztam, ami az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek farmakovigilanciáját illetően módosítja az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésének és felügyeletének közösségi eljárásait megállapító, valamint az Európai Gyógyszerügynökség felállításáról szóló, 726/2004/EK rendeletet. Azért tettem így, mert a Tanáccsal kötött megállapodás lehetővé fogja tenni, hogy hatékony és átlátható európai farmakovigilancia rendszert hozzunk létre, különösen annak révén, hogy létrehozzuk az európai gyógyszerbiztonsági weboldalt, és a betegeknek eszközöket adunk ahhoz, hogy bejelenthessék az illetékes nemzeti hatóságoknál a káros mellékhatásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) A farmakovigilancia az a rendszer, amivel a közfelhasználásra engedélyezett gyógyszerek biztonságát figyeljük. Az Európai Unióban évente 197 000 ember hal meg a gyógyszerek káros mellékhatásai miatt. Ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő farmakovigilancia rendszerünk legyen, aminek keretében az egészségügyi szakemberek, a vállalatok és a betegek saját maguk is bejelentenek minden káros mellékhatást. A központosított folyamatot szabályozó szabályokat ez a rendelet állapítja meg, amely az új gyógyszerekre és a rák, a HIV, illetve a degeneratív betegségek elleni gyógyszerekre vonatkozik, míg a központosított rendszert a 2001/83/EK irányelv írja elő. Ennélfogva a farmakovigilancia terén való szorosabb együttműködést pártolom, ami lehetővé teszi, hogy a gyógyszerek káros mellékhatásait egy átfogó „alapba” gyűjtsük, és elkerüljük azt, hogy más tagállamokban párhuzamosan ellenőrizzük ugyanazokat a káros mellékhatásokat. Örömmel látom azokat az intézkedési javaslatokat, amelyek arra ösztönzik az egészségügyi szakembereket, hogy önkéntesen jelentsék a gyógyszerek káros mellékhatásait az illetékes hatóságnak. Külön felhívnám a figyelmet az egyes tagállamokban létrehozandó weboldalakra (az irányelv 106. cikke), ahol a gyógyszerekre vonatkozó valamennyi információ elérhető lesz minden érdeklődő számára. Ezek a nemzeti weboldalak az európai weboldalhoz fognak kapcsolódni, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség fog kezelni (a rendelet 26. cikke), és ami az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhető lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE) írásban. – (FR) Az Európai Unióban jelenleg túl sok beteg szenved a gyógyszerek mellékhatásaitól. Ezért szavaztam a jelentés mellett, amely ezzel a kérdéssel kíván foglalkozni. A szöveg olyan nemzeti és európai weboldalak indítását tervezi, ahova a betegek bejelenthetik a mellékhatásokat, és ily módon adatbázist hoznak létre. Az átláthatóság érdekében fekete jelzés lesz látható minden olyan gyógyszeren, ami további ellenőrzést igényel. Ez a szöveg egy szóval jelentős előrelépést jelent a betegek fokozott védelmének megteremtése irányában, mivel gyakorlati információkkal szolgál a gyógyszerek használatáról és azok mellékhatásairól.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A gyógyszeripar a ma társadalmainak egyik legfontosabb iparága – mind gazdasági, mind társadalmi és tudományos szempontból. Az Európai Unió sem kivétel ez alól, és ez az ágazat a gazdasági növekedés és a fenntartható foglalkoztatás forrása, továbbá hozzájárul az európaiak általános jólétéhez. A meglévő jogszabályok ellenére azonban az Európai Unióban becslések szerint évente mintegy 197 000 ember hal meg a gyógyszerek káros mellékhatásai miatt. Ilyen előfeltételek mellett létfontosságú, hogy következetes, szilárd és ágazatorientált jogszabályaink legyenek. A javaslat legfőbb célja, hogy tökéletesítse az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésének és figyelésének eljárását, és ily módon megelőzze a gyógyszerek embereket és állatokat érintő mellékhatásait, amint az eddig történt. Egyetértek az elfogadott új intézkedésekkel, amelyek végül is olyan hozzáadott értéket képviselnek, ami gyakorlati megoldásokkal szolgál a fogyasztók számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) írásban. – (DE) A lakosság egészsége politikai kulcskérdés, és a továbbiakban is az kell, hogy maradjon. A gyógyszergyártók minden évben nagy számban hoznak forgalomba új egészségjavító gyógyszereket. Az előadó szerint évente mintegy 197 000 ember hal meg a gyógyszerek káros mellékhatásai miatt. Sürgősen és alaposan felül kell vizsgálnunk az új gyógyszerek engedélyezését, és a lehető legrövidebb időn belül meg kell vizsgálnunk a káros mellékhatások részletes adatait. Ezen kívül lehetőséget kell adnunk maguknak a betegeknek is, hogy egyszerűen tehessenek bejelentést nem csak a gyógyszergyártóknak, hanem a nemzeti intézményeknek is. A jelentés mellett szavaztam, mivel véleményem szerint az új szabályok képesek garantálni a betegek biztonságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE) írásban. – (IT) McAvan asszony jelentése mellett szavaztam, mivel véleményem szerint a közegészségügy területén össze kell hangolni az európai politikát. A gyógyszerek figyelése az egészségvédelem biztosítását és az európai egészségügyi rendszer hatékonyságának javítását jelenti.

Az uniós polgárokkal szemben feladatunk, hogy figyelemmel kísérjük a gyógyszerek biztonságát azok forgalomba hozatalát követően, valamint hogy a McAvan asszony jelentésének célkitűzései szellemében tökéletesítsük az európai jogalkotást. Egyetértek a jelentés struktúrájával és üzenetével, ami a tagállamok szorosabb együttműködését, továbbá egyetértek a farmakovigilanciai kockázatfelmérési tanácsadó bizottság létrehozásával, valamint az egyénre figyelő farmakovigilancia rendszer fokozott átláthatóságával, ami elősegíti a veszélyes gyógyszerek forgalomból való kivonását, és egy jobb egészségügyi rendszer alapjait fekteti le.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE) írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mert annak témája – a farmakovigilancia – egyre fontosabb a tudományos és technológiai szempontból fejlett társadalmakban, különösen az orvosbiológiai kutatás vonatkozásában. Megszilárdítja az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról szóló, 726/2004/EK rendelet korábbi rendelkezéseit, azokat a ma igényeihez igazítva.

Erre vonatkozóan külön aláhúznám a tagállamok együttműködésének fontosságát. Mivel az a gyógyszerek káros mellékhatásainak sokkal nagyobb adatbázisát eredményezheti, ez azt jelenti, hogy gyorsabban azonosíthatók a ritkább reakciók. Más szóval hatékonyabbá teszi a farmakovigilanciát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell annak tényét, hogy az új rendszer azt javasolja, hogy a gyógyszerek káros mellékhatásait az Európai Gyógyszerügynökségnél jelentsék be. A kritériumok növekvő köre és az intézmények központosítása elő fogja segíteni az orvosbiológiai kutatást, és a társadalom számára értékes előnyöket fog biztosítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) írásban. – (IT) A gyógyszerek döntően befolyásolják az európai polgárok egészségét, azonban káros mellékhatást is gyakorolhatnak – az Európai Bizottság szerint a kórházi ellátások mintegy 5%-ára a mellékhatások miatt kerül sor.

A farmakovigilancia a gyógyszerek biztonságának figyelését és tudományát jelenti, beleértve a termékbiztonsági információk gyűjtését és kezelését, az információk értékelését bármilyen biztonsági probléma azonosítása érdekében, továbbá a szükséges intézkedést, valamint a követett eljárás és az elért eredmények értékelését. A Bizottság az eljárások egyszerűsítése, az átláthatóság fokozása, valamint az érintett felek szerepének és részvételének konkrétabb meghatározása révén kívánja javítani a jelenlegi farmakovigilancia rendszert.

Úgy vélem azonban, hogy további változtatások is szükségesek, különösen a fogyasztóvédelemre és az adatvédelemre vonatkozóan: például a fogyasztóknak és az egészségügyi szakembereknek teljes körű hozzáférést kellene biztosítani az Eudravigilance európai adatbázishoz, hogy megelőzzük a gyógyszerek káros mellékhatásainak ismételt előfordulását, és nem csak a weboldalon, hanem e-mail vagy telefax üzenetben, vagy telefonon is tehetnének bejelentést. Ezenkívül úgy vélem, hogy továbbra is államilag kellene finanszírozni az ellenőrző rendszereket, hogy a hatóságok elismerjék felelősségüket.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D) írásban. – (RO) A farmakovigilancia a gyógyszerek biztonságának figyelését és tudományát jelenti, ami magában foglalja a gyógyszerbiztonsági adatok gyűjtését és kezelését, a biztonsággal kapcsolatos problémák feltárására vonatkozó adatok értékelését, a probléma megoldása érdekében tett intézkedéseket, ami a probléma jellegéről szóló tájékoztatást és az alkalmazott eljárások és elért eredmények értékelését is jelenti. A hatályos uniós jogszabályok értelmében kétféleképpen engedélyezhetők a gyógyszerek: a) központi eljárás révén, amikor a gyógyszergyártó cég az EMEA-hoz (Európai Gyógyszerügynökséghez) nyújtja be a kérelmet, a 726/2004/EK rendeletben előírtak szerint, vagy b) kölcsönös elismerés útján, amikor az egyik ország vezeti az új gyógyszer értékelését, és a többi tagállammal kölcsönös elismerés útján koordinál. Támogatom a jelentést, mert fogyasztóknak és az egészségügyi szakembereknek is teljes körű hozzáférést kellene biztosítani az Eudravigilance európai adatbázishoz, hogy megelőzzük a gyógyszerek káros mellékhatásainak ismételt előfordulását, ami elkerülhető lett volna, ha könnyen elérhetővé tettük volna a megerősített információkat. Ez hatékony módja annak, hogy megszüntessük a tagállamok között a gyógyszerek káros mellékhatásaira vonatkozó, kiegyensúlyozatlan tájékoztatást. Nyilvános hozzáférés szükséges az Eudravigilance rendszerhez, hogy helyreállítsuk az egészségügyi hatóságokba vetett bizalmat, és meg tudjuk óvni a polgárok egészségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) írásban. – Habár a mai napon elfogadott javaslatok javulást fognak hozni a közegészségügy területén, a Zöldek aggodalmuknak adnak hangot a termékengedélyezésekre vonatkozó rendelkezések miatt. A termékengedélyezések javasolt európai szintű központosítása az ipari lobbi érdekeihez lett igazítva, aminek a termékek szigorú ellenőrzése láthatná a kárát. A Zöldek ez okból tartózkodtak a végső szavazáson. Az Európai Unió jóváhagyásai nem vezethetnek kevésbé szigorú normákhoz. A mai napon elfogadott javaslatok a biocid termékek európai szintű jóváhagyásához vezetnének, és az ágazat számára anélkül biztosítana teljes hozzáférést az uniós piacokhoz, hogy először gondoskodnánk az engedélyek kezeléséhez szükséges forrásokról. A Zöldek attól tartanak, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökségnek a jelenleginél kevesebb eszköze és sokkal kevesebb ideje lesz a szigorú engedélyezések biztosítására. Vigasztaló viszont, hogy az EP-képviselők támogatták a Zöldek arra vonatkozó követelését, hogy a tagállamok kapjanak jogot a biocid termékek felhasználásának külön ellenőrzésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL) írásban. – (FR) Az alapos klinikai vizsgálat és forgalombahozatali engedély követelménye ellenére a gyógyszerek súlyos mellékhatásokkal járnak, ami miatt gyakran szükséges kórházi ellátás, de gyakran vezet halálhoz is az Európai Unióban.

Örülök, hogy az Európai Parlament elfogadta a farmakovigilanciáról szóló jogszabályokat, amelyek megszilárdítják az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekről szóló, európai jogszabályok erre vonatkozó rendelkezéseit.

A betegek ezentúl közvetlenül bejelenthetik a gyógyszerek bármilyen nem kívánt mellékhatását. Az új európai weboldal létrehozása ugyanakkor javítani fogja a gyógyszerekre vonatkozó tájékoztatást. Örülök a személyi adatok védelméről szóló rendelkezéseknek. Ezek a rendelkezések fokozni fogják a gyógyszerbiztonságot és a gyógyszerek minőségét.

Javítani kell azonban a farmakovigilancia finanszírozásán, ami még mindig a laboratóriumok által fizetett díjaktól (és ennélfogva az ő jóindulatuktól) függ, és biztosítani kell, hogy a kockázatfelmérési tanácsadó bizottság független legyen az Európai Gyógyszerügynökségtől, amely az Európai Unión belül nagyszámú forgalombahozatali engedélyt ad ki a gyógyszerekre vonatkozóan.

Most a Bizottságon a sor, különösen, ami a betegtájékoztatók továbbfejlesztését illeti.

 
  
  

Jelentés: Linda McAvan (A7-0159/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) írásban. – (RO) A csomag elfogadása rendkívül fontos a betegek biztonságának fokozása szempontjából, mivel a betegek sokkal jobb tájékoztatást fognak kapni a forgalomban levő, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekről olyan adatbázisok létrehozása révén, amelyek friss és részletes információkkal, valamint az Európai Unió valamennyi nyelvére lefordított betegtájékoztatókkal fognak szolgálni. A csomag által bevezetett intézkedések nagymértékben javítani fogják Európa farmakovigilanciai helyzetét, és ezért szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE) írásban. – (PT) Az Európai Unió farmakovigilancia rendszere megváltozott az utóbbi évek során: a tagállamok jobban összehangolják a munkájukat. A hatályos jogszabályokban azonban még mindig vannak joghézagok, ezért a Bizottság az Európai Unió farmakovigilanciájának megszilárdítása és az eljárások racionalizálása érdekében módosításokat javasolt.

Azon kívül, hogy a jelentés jóváhagyja a Bizottság által javasolt változtatásokat, tovább is gondolja azokat bizonyos területeken: pl. megerősíti a farmakovigilanciai kockázatfelmérési tanácsadó bizottság szerepét, amely bizottság fellépésre vonatkozó ajánlást tehet az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek bizottsága számára, megerősíti az egészségügyi szakemberek szerepét abban az értelemben, hogy önkéntes bejelentést tehetnek a gyógyszerek káros mellékhatásairól, megerősíti a betegek szerepét a káros mellékhatások közvetlen bejelentésére vonatkozóan, és előírja, hogy az illetékes hatóságok és vállalatok kötelesek a gyógyszerek valamennyi káros mellékhatását (és nem csak a súlyosakat) bejelenteni az Eudravigilance adatbázisnak, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerek valamennyi káros mellékhatására vonatkozó információt most először egy helyen gyűjtjük az Európai Unióban, továbbá olyan betegtájékoztatót ír elő, amely világosabban írja le a gyógyszer fő jellemzőit.

A fenti okok miatt a jelentés mellett szavaztam. Kétségtelen, hogy a farmakovigilancia prioritást élvez az európai közegészségügyi politikában.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) írásban. – (PT) Az Európai Parlament és a Tanács rendeletjavaslatáról szóló jelentés mellett szavaztam, ami az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek farmakovigilanciáját illetően módosítja az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001/83/EK irányelvet. Azért tettem így, mert a Tanáccsal kötött megállapodás lehetővé fogja tenni, hogy hatékony és átlátható európai farmakovigilancia rendszert hozzunk létre, különösen annak révén, hogy létrehozzuk az európai gyógyszerbiztonsági weboldalt, és a betegeknek eszközöket biztosítunk ahhoz, hogy bejelenthessék az illetékes nemzeti hatóságoknál a káros mellékhatásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) Számomra létfontosságú kérdés a fogyasztók biztonsága, különösen akkor, amikor betegekről van szó, akik ügyelnek arra, hogy milyen gyógyszert szednek kezelés vagy legalábbis egészségjavítás céljából.

Ezért gondolom úgy, hogy jelentős kompromisszumos megállapodásra sikerült jutni az farmakovigilanciai szabályokról, mivel az erre vonatkozóan – elsősorban a farmakovigilanciai adatbázis létrehozásával – központi hatáskört ad az Európai Gyógyszerügynökségnek. Az információkhoz való szélesebb körű, jobb és integráltabb hozzáférés létfontosságú lehet egyes káros mellékhatások súlyosságának és gyakoriságának csökkentésében, valamint az olyan gyógyszerek felfüggesztési eljárásainak vagy forgalomból való kivonásának egyszerűsítésében és felgyorsításában, amelyekről megállapítást nyert, hogy súlyosan káros mellékhatásokkal jár.

A másik dolog, amit fontosnak tartok, az a könnyen elérhető weboldal létrehozásáról szóló döntés. A weboldalon minden európai saját nyelvén olvashatja valamennyi gyógyszer betegtájékoztatóját. A betegek biztonsághoz és tájékoztatáshoz való joga véleményem szerint alapvető jog, ezért különös figyelmet fogok szentelni a gyógyszeripari csomag egyéb, az ülésen még megvitatandó javaslatainak.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) A farmakovigilancia az a rendszer, amivel a közfelhasználásra engedélyezett gyógyszerek biztonságát figyeljük. Az Európai Unióban évente 197 000 ember hal meg a gyógyszerek káros mellékhatásai miatt. Ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő farmakovigilancia rendszerünk legyen, aminek keretében az egészségügyi szakemberek, a vállalatok és a betegek saját maguk is bejelentenek minden káros mellékhatást. A központosított folyamatot szabályozó szabályokat ez a rendelet állapítja meg, amely az új gyógyszerekre és a rák, a HIV, illetve a degeneratív betegségek elleni gyógyszerekre vonatkozik, míg a központosított rendszert ez az irányelv írja elő. Ennélfogva a farmakovigilancia terén való szorosabb együttműködést pártolom, ami lehetővé teszi, hogy a gyógyszerek káros mellékhatásait egy átfogó „alapba” gyűjtsük, és elkerüljük azt, hogy más tagállamokban párhuzamosan ellenőrizzük ugyanazokat a káros mellékhatásokat. Örömmel látom azokat az intézkedési javaslatokat, amelyek arra ösztönzik az egészségügyi szakembereket, hogy önkéntesen jelentsék a gyógyszerek káros mellékhatásait az illetékes hatóságnak. Külön felhívnám a figyelmet az egyes tagállamokban létrehozandó weboldalakra (az irányelv 106. cikke), ahol a gyógyszerekre vonatkozó valamennyi információ elérhető lesz minden érdeklődő számára. Ezek a nemzeti weboldalak az európai weboldalhoz fognak kapcsolódni, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség fog kezelni (a rendelet 26. cikke).

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) írásban. – (PT) A farmakovigilancia a gyógyszerek káros mellékhatásainak felmérését, megállapítását és megelőzését jelenti, rendkívül fontos téma, különös tekintettel arra tényre, hogy a kórházi elhalálozások számának egyötödét ezek a mellékhatások okozzák, ami az Európai Unióban becslések szerint évente 197 000 halálesetet jelent.

Az egész folyamatot teljesen átláthatóan kell irányítani, és az illetékes hatóságoknak megfelelő forrásokat kell biztosítani. E testületek működését kizárólag a betegek és a közegészségügy érdekei határozhatják meg, következésképpen minden üzleti érdektől független közintézményeknek kell lenniük.

Létfontosságú olyan rendszer létrehozása, amely révén – az egészségügyi szakembereket és betegeket bevonva – biztonságosan és megbízható módon be lehet jelenteni a gyógyszerek káros mellékhatásait.

Egyetértünk az előadóval abban, hogy az Európai Unió farmakovigilancia rendszerében továbbra is kulcsszerepet kell játszaniuk a tagállamoknak. Az egyes tagállamok illetékes hatóságai ezért továbbra is a gyógyszerek káros mellékhatásainak önkéntes bejelentését fogadó információs központokként kellene, hogy működjenek.

Azzal is egyetértünk, hogy a tagállamokat haladéktalanul tájékoztatni kell, ha egy cég bejelenti az Európai Unió adatbázisába (Eudravigilance), hogy a működési területén káros mellékhatást észleltek, és hogy létre kell hozni az előadó által javasolt figyelmeztető rendszert.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) írásban. – (FR) A farmakovigilanciáról szóló McAvan-jelentésről tartott szavazás során tartózkodtam, mert a farmakovigilancia bizottságok függetlenségére kell alapozni a hatékonyságot és a gyógyszereket szedő betegek biztonságát. Ez kétségtelenül állami finanszírozást igényel, amit nem garantál többé ez a szöveg, mivel mostantól kezdve ezeket a tevékenységeket nagyrészt a laboratóriumi díjakból fogják finanszírozni, ami vitatott és vitatható rendszer. Habár a Tanáccsal megkötött kompromisszum révén javult a gyógyszerek vizsgálata és az eljárások átláthatósága, mégsem tudtam támogatni a szöveget.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE) írásban. – (IT) Az indítvány mellett szavaztam, mert igen régóta szükség lenne a betegek megfelelő tájékoztatására. A gyógyszerek káros mellékhatása miatti elhalálozás az elmúlt években ötödik helyen áll az Európai Unióban halált kiváltó okok között, és ezért nem késlekedhetünk a fellépéssel, amint azt a Parlament is javasolta.

Ennélfogva a betegek életminőségének megtartása mellett szavaztam, a mellett, hogy a betegek megbizonyosodhassanak a lehetséges káros mellékhatásokról, hogy a gyógyszerek a szenvedők valódi szövetségesei legyenek, és végül arra szavaztam, hogy probléma esetén haladéktalanul kivonhatók legyenek a forgalomból a gyógyszerek. A minden nyelven elérhető, közös európai weboldal jelentős újítás, és nagy segítséget fog nyújtani azoknak az európai betegeknek, akik ennélfogva jogosan fogják úgy érezni, hogy saját egészségük védelmében egységbe tömörülnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A gyógyszeripar a ma társadalmainak egyik legfontosabb iparága – mind gazdasági, mind társadalmi és tudományos szempontból. Az Európai Unió sem kivétel ez alól, és ez az ágazat a gazdasági növekedés és a fenntartható foglalkoztatás forrása, továbbá hozzájárul az európaiak általános jólétéhez. A meglévő jogszabályok ellenére azonban az Európai Unióban becslések szerint évente mintegy 197 000 ember hal meg a gyógyszerek káros mellékhatásai miatt. Ilyen előfeltételek mellett létfontosságú, hogy következetes, szilárd és ágazatorientált jogszabályaink legyenek. Mivel a javaslat elsődleges célja, hogy javítsa a nyilvánosság tájékoztatását a gyógyszerekről és azok mellékhatásairól, továbbá figyelembe véve, hogy megfelelő és átfogó megállapodás született az eredeti javaslat módosításáról, egyetértek az elfogadott új intézkedésekkel. Végül is olyan hozzáadott értéket képviselnek, amely gyakorlati megoldásokkal szolgál a fogyasztó számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D) írásban. – (LV) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel olyan információkról van szó, amelyekhez az anyanyelvükön hozzá kell tudniuk férni az embereknek. Lettország lakosságának több mint 40%-a orosz anyanyelvű. Ennek ellenére a Lettországban forgalmazott gyógyszerekhez nem mellékelnek orosz nyelvű betegtájékoztatót. Hazámban sok olyan idős ember él, aki egyáltalán nem beszél litvánul. A lett hatóságok ennek ellenére még a gyógyszerek betegtájékoztatói esetében is megtiltják az orosz nyelv használatát. Annak reményében támogattam az állásfoglalást, hogy ez a téma szerepelni fog a jogszabálycsomag szövegében.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) írásban. – (DE) A farmakovigilancia a gyógyszerek biztonságának engedélyezést követő figyelőrendszere. A betegek lehető legmegfelelőbb védelme érdekében a gyógyszerek káros mellékhatásairól szóló adatokat gyorsan és bürokrácia nélkül össze kell gyűjteni az Európai Unió egész területéről. Csak ily módon lehetséges a gyors fellépés és a követés értékelése. Ezenkívül óriási előnyét látnák a betegek, ha egy központi helyen tájékozódhatnának a káros mellékhatásokról. A jelentés mellett szavaztam, mivel az a bürokráciamentes és gyors fellépést tűzte célul a farmakovigilancia területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) írásban. – (DE) A farmakovigilancia a gyógyszerek biztonságát figyeli azok engedélyezését követően, következésképpen fontos szerepet játszik a közegészségügyben. A ritkán előforduló mellékhatások csak hosszas használatot követően vagy csak más gyógyszerekkel kölcsönhatásban jelennek meg, és ezért nem biztos, hogy kimutathatók a klinikai vizsgálatok során. A becslések szerint az Európai Unióban évente 197 000 halálesetet okoznak a gyógyszerek káros mellékhatásai. A káros mellékhatások bejelentésére és a reakciók sémáinak vizsgálatára szolgáló rendszer tehát fontos eleme a hatékony egészségügyi politikának. A farmakovigilanciai együttműködés uniós szintű megerősítése révén bővül a bejelentett káros mellékhatások adatbázisa, gyorsabban azonosíthatók a ritkább reakciók, elkerülhető, hogy a különböző tagállamok ugyanazt a káros mellékhatást figyeljék, és a nem biztonságos gyógyszereket szükség esetén gyorsan ki lehet vonni a forgalomból. Ennélfogva a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D) írásban. – (RO) A farmakovigilancia a gyógyszerek biztonságának figyelését és tudományát jelenti, ami magában foglalja a gyógyszerbiztonsági adatok gyűjtését és kezelését, a biztonsággal kapcsolatos problémák feltárására vonatkozó adatok értékelését, a probléma megoldása érdekében tett intézkedéseket, ami a probléma jellegéről szóló tájékoztatást és az alkalmazott eljárások és elért eredmények értékelését is jelenti. A hatályos uniós jogszabályok értelmében kétféleképpen engedélyezhetők a gyógyszerek: a) központi eljárás révén, amikor a gyógyszergyártó cég az EMEA-hoz (Európai Gyógyszerügynökséghez) nyújtja be a kérelmet, a 726/2004/EK rendeletben előírtak szerint, vagy b) kölcsönös elismerés útján, amikor az egyik ország vezeti az új gyógyszer értékelését,s és a többi tagállammal kölcsönös elismerés útján koordinál. Támogatom a jelentést, mert fogyasztóknak és az egészségügyi szakembereknek is teljes körű hozzáférést kellene biztosítani az Eudravigilance európai adatbázishoz, hogy megelőzzük a gyógyszerek káros mellékhatásainak ismételt előfordulását, ami elkerülhető lett volna, ha könnyen elérhetővé tettük volna a megerősített információkat. Ez hatékony módja annak, hogy megszüntessük a tagállamok között a gyógyszerek káros mellékhatásaira vonatkozó, egyenlőtlen tájékoztatást. Nyilvános hozzáférés szükséges az Eudravigilance rendszerhez, hogy helyreállítsuk az egészségügyi hatóságokba vetett bizalmat, és meg tudjuk óvni a polgárok egészségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) írásban. – Habár a mai napon elfogadott javaslatok javulást fognak hozni a közegészségügy területén, a Zöldek aggodalmuknak adnak hangot a termékengedélyezésekre vonatkozó rendelkezések miatt. A termékengedélyezések javasolt európai szintű központosítása az ipari lobbi érdekeihez lett igazítva, aminek a termékek szigorú ellenőrzése láthatná a kárát. A Zöldek ez okból tartózkodtak a végső szavazáson. Az Európai Unió jóváhagyásai nem vezethetnek kevésbé szigorú normákhoz. A mai napon elfogadott javaslatok a biocid termékek európai szintű jóváhagyásához vezetnének, és az ágazat számára anélkül biztosítana teljes hozzáférést az uniós piacokhoz, hogy először gondoskodnánk az engedélyek kezeléséhez szükséges forrásokról. A Zöldek attól tartanak, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökségnek a jelenleginél kevesebb eszköze és sokkal kevesebb ideje lesz a szigorú engedélyezések biztosítására. Vigasztaló viszont, hogy az EP-képviselők támogatták a Zöldek arra vonatkozó követelését, hogy a tagállamok kapjanak jogot a biocid termékek felhasználásának külön ellenőrzésére.

 
  
  

Jelentés: Christa Klaß (A7-0239/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) írásban. – (LT) Támogatom a biocid termékek gyártásáról és felhasználásáról szóló, hatályban lévő rendelet finomítását célzó javaslatot. A biocid termékek korlátozott és felelős használata mindennapjaink részét képezi, mivel segítenek megelőzni a betegségek terjedését, és magas szinten biztosítják az egészségvédelmet és a higiéniát. Nagyon fontos azonban, hogy a jogszabályok szigorú védelmet biztosítsanak azok gyártása és felhasználása során. Ez úgy lehetséges, hogy a biocid termékekre vonatkozóan egységes kötelező normákat állapítunk meg a fogyasztók és gyártók számára. A fogyasztók védelmében biztosítani kell a címkéző anyagok megbízható rendszerét és olyan termékeket, amelyek megfelelnek a kockázat mértékének, akár az Európai Unión belül, akár azon kívül gyártják a biocid termékeket. Világosabban meg kell határozni azt is, hogy milyen adatokat tüntessünk fel a címkéken, hol legyen azok pontos helye, hogy érvényes és megfelelő tájékoztatással szolgáljon.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel a káros organizmusok és kórokozó baktériumok ellen használt biocid termékeknek környezeti szempontból is biztonságosabbaknak kell lenniük. Egyszerűbb lesz az új biocid termékek európai forgalomba hozatalához szükséges engedélyezési eljárás. Megszavaztam a legmérgezőbb vegyi anyagok betiltását, különösen azokét, amelyek rákkeltők, károsan hatnak a termékenységre vagy befolyásolják a géneket és a hormonokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) írásban. – (RO) Az elsősorban a városok környékén nagy népsűrűségű Európai Unió a lakosság szempontjából talán a legmobilabb térség. Ezek a körülmények valószínűbbé teszik a kórokozók és betegségek terjedését, aminek eredményeképpen életünk részévé válnak a biocid termékek, amelyek célja, hogy magas szinten biztosítsák az egészségvédelmet és a higiéniát. A biocid termékeknek hatékonyaknak kell lenniük, és pontosan ezért válhat veszélyessé a kezelésük.

A biocid termékekről szóló, új rendeletet azonban tisztességes módon kell alkalmazni a gyártó magáncégekre, hogy nehogy olyan helyzetbe kerüljenek, hogy nem tudják beszerezni a biocid termékek nyersanyagait. Ez igen szerencsétlen lenne olyan időkben, amikor igen nagy szükség van ezekre az anyagokra. A Parlament plenáris ülésén benyújtott jelentés világosan rámutatott, hogy Bizottság rendeletre irányuló javaslatát jelentősen tovább kell gondolni ahhoz, hogy megvalósíthatók legyenek a jelentésben is javasolt célkitűzések. Az új rendeletben három alapvető területet kell figyelembe venni: a környezetvédelmet, a fogyasztóvédelmet és a gyártók általi, biztonságos és gyakorlati megvalósítást.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) írásban. – (PT) A biocid termékekről kialakított álláspontnak anélkül kell hozzájárulnia az egészségvédelemhez, hogy az nemkívánatos kockázatokhoz vezetne. Ez az állásfoglalás a biocid termékekről szóló bizottsági javaslat módosításait tartalmazza, és célja, hogy európai szinten egységesítsük a hatályban lévő jogszabályokat, valamint azokat a technika haladásához igazítsuk, ami kezdetektől fogva indokolja annak fontosságát.

Először is úgy vélem, hogy létfontosságú a környezet és az állatok védelme, és a kellő körültekintés elvének alkalmazását kívánom hangsúlyozni. Az állásfoglalás értelmében fokoznánk a szakemberek és a felhasználók tájékoztatását, valamint nagyobb hangsúlyt kapna a kutatás és fejlesztés területe, amit alá kívánok húzni.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel a káros organizmusok és kórokozó baktériumok ellen használt biocid termékeknek környezeti szempontból is biztonságosabbaknak kell lenniük. Egyszerűbb lesz az új biocid termékek európai forgalomba hozatalához szükséges engedélyezési eljárás. Megszavaztam a legmérgezőbb vegyi anyagok betiltását, különösen azokét, amelyek rákkeltők, károsan hatnak a termékenységre vagy befolyásolják a géneket és a hormonokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE) írásban. – (FR) A rendeletre irányuló javaslat fő célja, hogy fokozza az Európai Unióban felhasznált és forgalomba hozott biocid termékek biztonságát, és hogy egyszerűsítse az Európai Unió egész területén az engedélyezési eljárást. E célból a Bizottság rendeletre irányuló javaslata mind a fogyasztók, mind a gyártók érdekében a meglévő európai jogszabályok egységesítésére és aktualizálására törekszik.

Úgy szándékozik tehát megreformálni a jelenlegi rendszert, hogy azt kiterjeszti a biocid termékekkel kezelt anyagokra és cikkekre, hogy az alacsony kockázatúként ismert termékek esetében Európa egész területére kiterjedő engedélyezést vezet be, hogy visszaszorítja az állatkísérleteket, hogy összehangolja az adatokra vonatkozó követelményeket, hogy nagyobb szerepet ad az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (ECHA), valamint biztosítja a rendelet egységes alkalmazását az Európai Unió egész területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Dušek (S&D) írásban. – (CS) A benyújtott jelentés célja, hogy egységesítse a jelenlegi európai jogszabályokat, ugyanakkor a technika haladásához igazítsa azt. A biocid termékek és anyagok nélkülözhetetlenek a társadalmunkban, mivel elősegítik a szigorú egészségügyi és higiénés követelmények teljesítését. Számos mikroorganizmus rezisztenssé vált az eredeti termékekre, így a jelenlegi biocid termékek egyre veszélyesebbé válnak azok fokozott hatékonysága miatt. Maradéktalanul támogatom az előadó célját, miszerint nem csak a gyártók gyakorlatait kell figyelembe vennünk, hanem elsősorban a fogyasztók és a környezet védelmét. A biocid termékekre vonatkozó rendeleteket az Európai Unión kívüli gyártókra is ki kellene terjeszteni. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy fogyasztó- és környezetvédelmi szempontból egyre többet követelünk saját gyártóinktól – a költségek növelésének árán –, ugyanakkor nem követelünk semmit az Európai Unión és az Európán kívüli gyártóktól, akik termékeiket behozzák az Európai Unióba.

Az Európai Unió területén biocid termékeket vásárlónak biztosan tudnia kell, hogy a termékek megfelelnek a minimális normáknak tekintet nélkül arra, hogy azt Lengyelországban vagy Németországban vásárolja, vagy hogy az eredetileg az Európai Unióból vagy Kínából származik. A jelentés világosan fogalmaz. Konkrét és megvalósítható jogszabályi változtatásokat követel, és figyelembe veszi a környezeti hatást. Ezen okoknál fogva a jelentés elfogadása mellett fogok szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) írásban. – (PT) A biocid termékek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló, európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatáról szóló jelentés mellett szavaztam. Azért tettem így, mert ez a kellő körültekintés elvének alapján, az emberek és állatok, valamint a környezet védelmét szem előtt tartva megszilárdítja a biocid termékek uniós engedélyezésére, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó szabályokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) A magas higiéniai normák – amelyekhez hozzászokott társadalmunk – megkövetelik, hogy egyre tartósabban és intenzívebben használjunk biocid termékeket. Ugyanakkor azt kívánjuk ezektől a termékektől, hogy azok egyre hatékonyabbak és agresszívebbek legyenek, ami azt jelenti, hogy kezelésük is veszélyesebb.

Ez oknál fogva a biocid termékek forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályozása különös figyelemmel kell, hogy legyen a fogyasztók és felhasználók védelmére. Amint azt más alkalmakkor már említettem, erre vonatkozóan is egységes és az Európai Unió egész területén érvényes szabályokat kell alkotni, másképpen nem fogjuk tudni ténylegesen garantálni valamennyi európai fogyasztó és nemkülönben a környezet védelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) Ez az állásfoglalás európai szinten kívánja egységesíteni a meglévő szabályokat, és azokat a technika legfrissebb vívmányaihoz igazítani. A fogyasztókat biztosítanunk kell a felől, hogy az általuk megvásárolt termékek megfelelnek az Európai Unió belső piacán érvényes, egységes minimális normáknak. Ez azt jelenti, hogy a kezelt termékek világos jelölése ugyanolyan fontos, mint a biocid termékekre vonatkozó engedélyezés, tekintet nélkül arra, hogy azok az Európai Unióból vagy azon kívülről származnak. A biocid termékek európai piaca becslések szerint évente mintegy 890 millió eurót képvisel, ami a világpiac körülbelül 27%-ának felel meg. Három nagyvállalat uralja az európai piac mintegy 25%-át. Ezért tehát egyensúlyt kell teremteni a nagyvállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) érdekei között. A kkv-k nagyobb támogatást igényelnek a több nagy ipari termelő által uralt ágazatban. Ez úgy valósítható meg, hogy a kkv-k felmentést kapnak a biocid termékek forgalomba hozatalára kivetett éves adó alól. Ezenkívül a tagállamok nemzeti információs szolgálat létrehozásával egészíthetnék ki az Európai Vegyianyag-ügynökség által adott iránymutatásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) írásban. – (PT) Annak ténye, hogy az első olvasat során tartózkodtunk, azt mutatja, hogy aggódunk egyes kritikus kérdések miatt, amelyeket az ülésen résztvevők többsége figyelmen kívül hagyott: a tagállamoknak valóban igényük van arra, hogy megóvják polgáraikat a piacon felhasznált, aktív biocid termékek egészség- és környezetkárosító hatásaitól.

Az Európai Vegyianyag-ügynökségnek – aminek az lesz a feladata, hogy tudományos szempontból értékelje, hogy egy forgalomban lévő biocid termék felhasználható-e – most a korábban javasolt kilenc hónap helyett három hónapja lesz arra, hogy az értékelés következtetései alapján véleményt alakítson ki, és azt benyújtsa a Bizottságnak. Nem hisszük, hogy az idő rövidítése a közegészség és a környezet védelméhez szükséges, szigorú megközelítés előnyére válik. Reméljük, hogy a témát újbóli megfontolás tárgyává teszik a Bizottsággal és a Tanáccsal a továbbiakban folytatandó tárgyalásokon.

Örülünk annak, hogy elismerték, hogy a tagállamok nemzeti engedélyezési eljárásuk során figyelembe vehetik a regionális különbségeket és a helyi környezeti kérdéseket, valamint hogy tiszteletben tartják a szubszidiaritás elvét. Szintén üdvözöljük a nanoanyagokra vonatkozóan javasolt eljárást, valamint a fokozott védelem megfontolását a kiszolgáltatottabb csoportok, azaz a gyermekek és a várandós nők esetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabetta Gardini (PPE) írásban. – (IT) A szavazás tárgyát képező szöveg jelentős mértékben finomította az eredeti indítványt, és Klaß asszony dicséretet érdemel a hatékony közvetítői munkáért. Kifejezetten üdvözlöm, hogy sikerült elérni a vállalkozások fokozott adatvédelmének és a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, európai szintű központosított engedélyezési eljárás fokozatos bevezetésének célját.

A címkézésre vonatkozó, szigorúbb követelmények meghatározása is bizonyára hozzá fog járulni ahhoz, hogy a fogyasztók tájékozottabban és biztonságosabban dönthessenek. A helyes irányba tartunk, de még nem értünk az út végére: a kutatási és fejlesztési keretszabályozás nincsen összhangban az ágazat többi szabályozási előrelépésével, például a REACH irányelvvel.

Ezenkívül még nem hirdették meg az Európai Vegyianyag-ügynökség új értékelési feladatainak végzéséhez szükséges pénzügyi csomagot. Erre vonatkozóan pontosítást kérek a Bizottságtól, szem előtt tartva azt, hogy a testületre a REACH-irányelv is feladatot rótt.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE) írásban. – (FR) A szöveg mellett szavaztam. Az Európai Parlament által, első olvasat során elfogadott jogszabálynak köszönhetően a paraziták és kórokozók ellen használt biocid termékek biztonságosabbá és még inkább környezetbaráttá válnak.

A rendeletre irányuló javaslat általános célja, hogy aktualizálja a rovarriasztóktól a vízkezelő vegyi anyagokig terjedő termékekre vonatkozó közösségi szabályokat (a mezőgazdasági növényvédő szerekre külön jogszabály vonatkozik). Most először kerülnek szabályozásra a biocidokkal kezelt anyagok.

Elfogadtuk a legmérgezőbb vegyi anyagok betiltását, különösen azokét, amelyek rákkeltők, károsan hatnak a termékenységre vagy befolyásolják a géneket és a hormonokat, ugyanakkor megerősítettük, hogy a többi veszélyes anyagot fokozatosan kevésbé káros alternatívákkal kell felváltani.

A biocid termékek uniós szinten központosított, jövőbeli rendszere fokozatosan kerül megvalósításra, és a 27 tagállam szintjén nagyobb következetességet fog biztosítani, következésképpen nagyobb lesz a biztonság.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE) írásban. – (DE) A biocidok alkalmazásának célja, hogy védelmet nyújtsanak a kártevők, a élősködők és a baktériumok ellen: a mindennapos használaton kívül a mezőgazdaságban is alkalmazzuk azokat. Ha biztonságosabbá kívánjuk tenni a biocid termékek felhasználását, és ellenőrző rendszert kívánunk felállítani, logikus lépés, ha ezekre az anyagokra az Európai Unió egész területén azonos vizsgálatokat és normákat írjuk elő. A gazdálkodók EP-képviselőjeként a biocidok felelős felhasználása mellett foglalok állást. Ez a javaslat megfelelő alapot teremt az Európai Unión belüli egységes szabályozás számára. A tisztességes verseny érdekében különösen támogatom valamennyi, a biocidokra vonatkozóan tervezett új rendelkezést, amely a harmadik országokból származó importra is vonatkozik. A mezőgazdaságnak azonban továbbra is elfogadható költségen kell tudnia biztonságos élelmiszert és takarmányt termelnie. Különösen körültekintően kell értékelni azokat a javaslatokat, amelyek közvetlen hatással vannak a termelésre és a termelési költségekre. A kártevők elleni, megfelelő intézkedések alkalmazását nem nehezíthetjük meg, illetve nem drágíthatjuk meg azzal, hogy gazdaságtalanná tesszük azokat. Az új szabályozásnak mindenesetre meg kell felelnie mind a fogyasztók kívánalmainak, mind a termelők igényeinek.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE) írásban. – (IT) A biocidok szerepe mindig is valamelyest ellentmondásos volt, valószínűleg annak tényéből adódóan, hogy nem mindig egyszerű azok azonosítása és meghatározása. Bizonyos azonban, hogy a mindennapi életben sokféle célra használjuk azokat, ennélfogva meg kell értenünk, hogy milyen hatást is gyakorolnak valójában az egészségünkre és a biztonságunkra.

Ezen okoknál fogva az európai iparra vonatkozó szabályok egyszerűsítése és összehangolása mellett szavaztam, valamint azon tagállamok mellett, amelyek a nagyközönség új igényeinek megfelelően átdolgozzák szabályaikat. A jóváhagyás kritériumainak összehangolását szolgáló rendszer indítása révén elkerülhető a már engedélyezett termékekkel járó kockázatok párhuzamos értékelése. A Parlament ezzel további jelentős lépést tett a polgárok egészségének védelme irányában.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) Évente mintegy 90 millió tonna, kórokozó- és baktériumölő biocid termék kerül forgalomba. Teljesen természetesek tehát az Európai Unió ezzel kapcsolatos aggályai, mivel a mellett áll, hogy biztonságosabb és még inkább környezetbarát biocidokra van szükség. Ennek megfelelően az emberek egészségvédelmének fokozása érdekében be kívánja tiltani a legveszélyesebb vegyi anyagokat, azokat, amelyek rákkeltők, vagy amelyek károsan hatnak a termékenységre. Fokozni szándékozik az állatok és a környezet védelmét is. Úgy vélem azonban, hogy a javaslat elfogadásán kívül meg kellene követelni az Európai Unióba importált termékek átfogó tanúsítását is. Ezért szavaztam úgy, ahogy szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE) írásban. – (LT) A biocid termékek forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló állásfoglalás – amiről ma szavazunk – lehetővé teszi, hogy újabb lépést tegyünk a biocid termékek központosított nyilvántartó rendszere felé. A vegyi anyagok REACH-rendelet révén bevezetett nyilvántartó rendszere rávilágít arra, hogy valóban indokolt a külön nemzeti nyilvántartó rendszerek elvetése. Jelenleg gyakran találkozunk olyan helyzettel, amikor egy termék egyszerűen azért nem forgalmazható egy tagállamban, mert az adott tagállamban indokolatlanul drága regisztrációs eljárások vannak érvényben. Másrészről a biocid termékek forgalomba hozatalának egyszerűsítésével párhuzamosan továbbra is szigorú védelmet kell biztosítanunk, mivel ezek a termékek különös egészségügyi kockázatot jelentenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) írásban. – (IT) Civilizációnk szerves részét képezik a biocidok, és feltétlenül szükségesek a magas szintű egészségügyi és higiénés normáink teljesítéséhez, a biocidok révén sikerrel elkerülhető a betegség és a fertőzés, de ugyanakkor nagyon veszélyesek is lehetnek. Ez okból optimális módon kell kezelni ezeket az anyagokat.

A biocidok felhasználásáról szóló, új rendeletnek biztosítania kell, hogy a gyártók – vagy inkább a középvállalkozások – olyan módon legyenek képesek a termelésben alkalmazni a szabályokat, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba. Ezenkívül a fogyasztók és a biocidokat tartalmazó anyagok gyártói az Európai Unió egész területén alkalmazandó, minimális normákra kell, hogy támaszkodjanak. Véleményem szerint a Bizottság rendeletre irányuló javaslatát jelentős mértékben tovább kell finomítani, és módosítani kell a megállapított célok elérése, azaz a meglévő irányelv hiányosságainak kiküszöbölése, az engedélyezési eljárás javítása és a döntéshozatali eljárás racionalizálása, ugyanakkor a magas szintű védelem további fokozása érdekében.

Az új rendelkezéseknek három alapvető területet kell figyelembe venniük: a környezetvédelmet, a fogyasztóvédelmet és a gyártók általi biztonságos és gyakorlati megvalósítást. Az új rendelet továbbá a szükségtelen költségek és túlzott mértékű díjak elkerülése érdekében egyszerűsített termékengedélyezési eljárást fog előírni.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D) írásban. – (RO) A jövőbeli rendelet a szükségtelen költségek és túlzott mértékű díjak elkerülése érdekében, bizonyos feltételek mellett egyszerűsített termékengedélyezési eljárást ír elő. Egyúttal felülvizsgálja a meglévő 1998. évi irányelvet is, és az Európai Vegyianyag-ügynökséget helyezi az engedélyezés középpontjába. Támogatom a központosított engedélyezési eljárás fokozatos bevezetését. 2013-ban a kis kockázatot jelentő termékekkel kezdenénk, és 2017-re valamennyi biocid fajtára érvénybe lépne. A veszélyes aktív (rákkeltő, mutagén, a reprodukció szempontjából mérgező, perzisztens, bioakkumulatív) anyagokra vonatkozó kizárási kritériumok megfontolás tárgyát képezhetik, ha azok kiváltására vonatkozó terv már rendelkezésre áll. Következésképpen, ha egy biocid olyan kiváltandó aktív anyagot tartalmaz, amely engedélyezett, a határidő három évre korlátozódik, aminek elteltével olyan alternatívák kell, hogy rendelkezésre álljanak, amelyek nem károsak a környezetre vagy az emberek egészségére. Az új rendeletnek három alapvető területet kell figyelembe vennie: a környezetvédelmet, a fogyasztóvédelmet és a gyártók általi biztonságos és gyakorlati megvalósítást.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE) írásban. – (FR) A biocidokról szóló, új európai rendelet nem kizárólag a belső piacot érintő kérdés. Az egészség- és környezetvédelemről is szó van. Összefoglalva ez az Európai Parlament mai üzenete.

Természetesen eleget kell tenni a gyártók kártevők elleni termékeire vonatkozó igényeinek, mint például hozzáférés az európai piachoz, a jóváhagyási eljárások átfutási ideje, a párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölése és a növényvédő szerekről szóló jogszabályok betartása. Ez semmiképpen nem ad szabad kezet a gyártóknak. Egyértelműen elismert a legkárosabb anyagok kiváltásának elve. Ez elsősorban a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagokat, valamint az endokrin zavarokat okozó anyagokat érinti.

Mindenki elismeri, hogy minden érintettnek felelősséget kell vállalnia, beleértve a biocidokkal kezelt cikkeket forgalmazó gyártókat is. Ne feledkezzünk meg a mérgező kanapék esetéről! Egy dolgot sajnálok azonban, és ez annak a módosításnak az elvetése, amely előírta, hogy a gyártók fizessenek éves díjat – a kis- és középvállalkozások csökkentett díjat –, hogy a Vegyianyag-ügynökség Stockholmban eleget tudjon tenni megbízatásának. Egy dolog világos: korlátozott forrásokkal nehéz lesz megbízható vizsgálatokat végezni, és a felhasználók egészségügyi kockázatait csökkenteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) írásban. – (FR) Tartózkodtunk a jelentésről tartott szavazás során, mert az emberek és a környezet védelme területén tett előrelépéseket visszavetették az iparágnak tett engedmények, ami veszélybe sodorja az Európai Vegyianyag-ügynökség működését. Elfogadható, hogy idővel valamennyi biocid terméket a központi eljárás alá veszünk, azonban elfogadhatatlanná válik, ha a tudományos értékelésre kiszabott időt drasztikusan megrövidítjük, ugyanakkor csökkentjük a pénzügyi forrásokat.

Nem várható el, hogy a több, gyorsabb és kisebb költségű munka ne menjen a munka minőségének rovására. Ez a szavazás rávilágít a jobboldal és a jobbközép valódi szándékaira: kevésbé szigorú értékelés valamennyi biocid termék esetében, közvetlen hozzáférés az egész belső piachoz, az emberek egészségének rovására. Kevés öröm az ürömben, hogy tiszteletben fogjuk tartani a tagállamok biocid anyagok felhasználásának korlátozására vagy betiltására vonatkozó, szuverén jogát. Rajtuk múlik a szigorú védelem biztosítása.

 
  
  

Jelentés: Peter Skinner (A7-0170/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) írásban. – (PT) Igennel szavaztam a jelentésre, mert úgy vélem, hogy Európának tulajdonképpen egy olyan pénzügyi felügyeleti szervre van szüksége – egy összetett, ugyanakkor hatékony struktúrára –, amely képes vezetni az Európai Unió pénzügyi intézményeit és biztosítani megfelelő működésüket. Ezért nagy örömmel fogadom az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozását, mert meglátásom szerint ez az egyetlen módja annak, hogy javítsunk a jelenlegi szabályozási szinten az európai belső piacon, garantálva a megvesztegethetetlenséget és a piacok megfelelő működését, és ezzel egy időben megőrizve a pénzügyi rendszer stabilitását és biztosítva az európai és a nemzetközi nyomon követés összehangolását. A pénzügyi rendszerek kockázatait csak hatékonyabb nyomon követéssel tudjuk azonosítani, ami időben figyelmeztet majd az olyan válságokra, mint amelyik 2008-ban feldúlta a világot. Ez a hatalmas válság rámutatott az ágazat reformjának szükségességére, oly módon, hogy a végsőkig fokozzuk a versenyt a teljes mértékben hozzáértő felügyeleti hatóságok ösztönzésével, amelyek valóban képesek változást hozni ebben a fontos ágazatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) írásban. – (FR) Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat a pénzügyi felügyeleti csomag részét képezi. Ez a csomag három európai hatóságot hoz létre, azzal a feladattal, hogy felügyeljék a pénzügyi ágazat meghatározott részeit: a banki és a biztosítási szektort, valamint a pénzpiacokat. Teljes mértékben támogatom ezt a jelentést és a pénzügyi felügyeleti csomag egészét, mivel úgy vélem, hogy az óriási és mindenekelőtt szükségszerű lépést jelent. Ennek révén levonhatjuk a tanulságokat a recesszióból és annak a gazdaságra és a munkahelyekre gyakorolt drámai következményeiből, amit a jelenlegi pénzügyi rendszer hibái okoztak. Ebben az új felügyeleti keretben a cél a pénzügyi rendszer stabilizálása és stabilitásának garantálása.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE) írásban. – (RO) Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) feladata lesz számos olyan gyakorlati kérdés kezelése, mint például a nem-életbiztosítások, az életbiztosítások – amelyek egyfajta befektetések – és a foglalkoztatói nyugdíjak. Ha figyelembe vesszük, hogy az új tagállamok biztosítási piacát külföldi európai befektetők alakították ki, az ilyen határon átnyúló hálózatok felügyeleti bizottsága döntő szerepet kap majd abban, hogy biztonságot tud garantálni minden tagállami polgár számára. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság képes lesz a beavatkozásra a nemzeti felügyeleti hatóságok szintjén is, amikor ezek a hatóságok problémákba ütköznek az uniós technikai szabványok következetes végrehajtásában.

Véleményem szerint ezt a kezdeményezés – az EIOPA arra irányuló hatásköre mellett, hogy megoldja a nemzeti felügyeleti hatóságok közötti nézeteltéréseket, amennyiben a jogszabályok együttműködést vagy megegyezést írnak elő számukra – előrelépést jelent a pénzügyi szolgáltatások integrációjának kezelésében Európában. Röviden összefoglalva, ez egy kiegyensúlyozott rendszer, amely maximális támogatást érdemel.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mert három új európai felügyeleti hatóság jön létre, amelyek felváltják a jelenlegi felügyeleti bizottságokat. Sokkal nagyobb hatáskörrel rendelkeznek majd a jelenlegi rendszer konzultációs hatáskörénél. A felülvizsgálati záradéknak köszönhetően a jövőben további hatáskörökre tehetnek szert. Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) feladata az lesz, hogy folyamatosan nyomon kövesse az európai gazdaságban a kockázatok felgyülemlését és erről figyelmeztetéssel szolgáljon.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) írásban. – (IT) Az európai pénzügyi rendszer teljesítménye a gondos kockázatkezeléstől és az egész ágazat szerkezeti stabilitásának pontos értékelésétől függ. Egy új felügyeleti hatóság létrehozásával az Unió intézményei egyértelműen vállalják azt a feladatot, hogy biztosítják a válságok megelőzését, visszaszorítják a fedezetlen értékpapír-vásárlásokat és folyamatosan figyelik a magatartásokat és az alkalmazott megközelítéseket.

Tekintettel nemzeti piacaink egyre fokozódó integrálódására és a védőkorlátok csökkenésére, ami az integráció szükségszerű velejárója, együtt kell lépéseket tennünk a fenyegetések semlegesítése érdekében, legyen szó belső vagy külső veszélyekről.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D) írásban. – (RO) Egyetértek a Bizottság azon javaslatával, hogy három új decentralizált európai ügynökséget hozzunk létre, amelyek a biztosítókkal és a foglalkoztatói-nyugdíjakkal foglalkoznak, és úgy vélem, az Európát 2008-ban elért gazdasági és pénzügyi válság jelenlegi hatásainak figyelembevételével ezen ügynökségek létrehozása még inkább üdvözlendő.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) írásban. – (PT) Az európai pénzügyi szabályozó hatóságok létrehozásáról szóló korábbi jelentésekhez hasonlóan most is igennel szavazok az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló javaslatra. Ismételten hangsúlyozni szeretném annak fontosságát, hogy az Európai Unió – és különösen a belső piac – számára európai felügyeleti hatóságokat hozzunk létre annak érdekében, hogy ezzel minimálisra csökkentsük a pénzügyi piacainkra nyomást gyakorló, jövőbeni helyzetek gazdasági és pénzügyi hatásait.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) Ha van valami, amit mindnyájan megtanultunk ebből a válságból – politikai meggyőződésünktől és világnézetünktől függetlenül – az az, hogy európai szervek létrehozásával meg kell reformálni az intézményi felügyeleti struktúrát, és ennek kapcsán a makro- és mikogazdasági felügyelet koncepciójának egészét újra kell gondolnunk.

Az általunk elért megállapodásnak, amelyről ma szavazni fogunk, számtalan pozitívuma van. Az egyik a bankok, biztosítók és a pénzügyi piacok felügyeletét ellátó független európai szervek létrehozása. Ezek a szervek nem helyettesítik a nemzeti felügyeleti hatóságokat, hanem együtt dolgoznak velük, segítik őket feladatuk, a prudenciális felügyelet és a rendszerkockázatok elemzése végrehajtásában, mindezt annak érdekében, hogy megelőzhető legyen, hogy az európai bankszektort és pénzügyi piacokat a jelenlegihez hasonló mértékű válság sújtsa.

Mint ahogyan már számtalanszor elmondtam, én – személy szerint – nem félek attól, hogy európai felügyeleti hatóságokkal rendelkezzünk. Alapvető fontosságúnak tartom meglétüket, és hogy feladataikat függetlenül és szakszerűen el tudják látni, hogy ezáltal megerősítsék a piacok és a piaci szereplők bizalmát, különösen a biztosítási és a nyugdíjágazatban.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) Az európai piacok és intézmények átláthatóságának és hitelességének a nyilvánossággal összefüggésben történő védelme érdekében elengedhetetlen, hogy megerősítsük a biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-piacok európai felügyeletének hatásköreit, erőforrásait és függetlenségét. Ez biztosítani fogja a pénzügyi piacok felügyeletére irányuló jelenlegi reformintézkedések hatékonyságát, hogy elkerülhetővé váljon egy olyan válság kialakulásának a veszélye, mint amilyen jelenleg a globális gazdaságot sújtja, és amely különösen nagy hatással van az európai társadalomra. A Bizottság számos javaslatot terjesztett elő azzal a céllal, hogy egy hatékonyabb, integráltabb és fenntarthatóbb pénzügyi felügyeleti rendszert alkosson meg az EU-ban. E megközelítés alapját a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere jelenti. E célból a Bizottság három új decentralizált ügynökség létrehozását javasolja, amelyek a következők: az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság. Megjegyzendő, hogy e három ügynökség létrehozása mintegy 59 699 000 euróval terheli meg az európai költségvetést a 2011–2013 közötti időszakban.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) írásban. – (PT) Ez a jelentés a pénzügyi felügyeleti csomag része. Amikor szavaztunk róla, szem előtt tartottuk azt, ahogyan a Tanács, a Bizottság és maga a Parlament késleltette az intézkedéseket ezen a területen, és kizárólag csak olyan határozatokat hoztak, amelyek nem hoznak változást az alapvető probléma, azaz a pénzügyi spekuláció tekintetében, ideértve az államadósságra vonatkozó biztosítás, e meglehetősen spekulatív származékos termék kérdését. Ha ennek nem vetnek véget, teljesen értelmetlen lesz európai intézményeket létrehozni ezeken a területeken.

Az általunk leadott „nem” szavazat mindenekelőtt tiltakozás az ellen, hogy mégsem láttunk semmiféle javaslatot az adóparadicsomok felszámolására, a tőkemozgások megadóztatására vagy a származékos piacok megszüntetésére vonatkozóan.

Ez azt jelenti, hogy a fő pénzügyi spekulációs mechanizmusok nem tűnnek el a piacról, és a most meghozott intézkedések sokkal inkább elősegítik, hogy a nagy hatalmak és pénzügyi csoportjaik ellenőrzést gyakoroljanak a gyengébb gazdasággal rendelkező tagállamok felett, semmint hogy egyszersmind felszámolnák a pénzügyi spekuláció problémáját.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D) írásban. – (RO) Az Európai Parlament újra és újra felszólított arra, hogy biztosítani kell az esélyegyenlőséget az uniós szinten működő valamennyi ügynökség számára. Mindazonáltal az EU-nak komoly kudarcokkal kellett szembesülnie az integrált pénzügyi piacok uniós felügyelete terén. Igennel szavazok az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra. Úgy vélem, kell lennie egy olyan hatóságnak, amely védelmezi a pénzügyi rendszer stabilitását, a pénzügyi intézmények fizetőképességét és likviditását, a piacok és a pénzügyi termékek átláthatóságát, és amely védelmet nyújt a betétesek és a befektetők számára. Azt is gondolom, hogy ez a hatóság nem működhet anélkül, hogy ne lenne hozzáférése azokhoz az információkhoz, amelyekre a tranzakciókkal és a gazdasági ügynökségekkel kapcsolatban szüksége van.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D) írásban. – Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA) létrehozása a 2009. februári Larosière-jelentésben megfogalmazott ajánlásokon alapuló bizottsági javaslatok részét képezi. A Larosière-jelentés a felügyeleti keret megszilárdítására tett javaslatot a jövőbeni pénzügyi válságok kockázatának és súlyosságának mérséklése érdekében. Üdvözlöm az EIOPA létrehozását, amely Európa válasza egy magas szintű, hatékony és kiegyensúlyozott szabályozás és felügyelet Európa-szerte történő biztosítása érdekében. Ez az Európai hatóság felügyeli majd a biztosítási ágazat nemzeti felügyeleti hatóságait, és biztosítja a kellő és megfelelő védelmet a befektetők és a biztosított ügyfelek számára az egész EU-ban. A hatóság döntései közvetlenül alkalmazandók lesznek a pénzügyi intézményekre, és figyelmeztetni tudja a Bizottságot a veszélyes termékekre vagy piaci tranzakciókra.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE) írásban. – (IT) Igennel szavaztam az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra, mert szükségszerűnek tartom, hogy kitöltsük azokat a hézagokat, amelyek a koordináció, az uniós jog egységes alkalmazása és a nemzeti felügyeletek közötti bizalom tekintetében fennállnak. A közelmúltbéli pénzügyi válság feltárta egyes nemzeti felügyeleti modellek hatékonyságának hiányát, miután azok képtelenek voltak hatékonyan kezelni az európai pénzügyi piacokon kialakult problémás helyzeteket. Ezért csak üdvözölni és támogatni tudom azt a döntést, hogy megerősítik a felügyeleti keretet egy olyan intézkedéssel, amelynek célja a pénzügyi rendszer teljesítményét befolyásoló veszélyek kialakulását megakadályozni képes eszközök azonosítása. Az új pénzügyi felügyeleti architektúrával pótoljuk az ágazat hiányosságait, teszünk belső piaci működésének javításáért, egységesen magas szintű szabályozást és felügyeletet biztosítunk, és eközben mindenkor figyelembe vesszük az egyes tagállamok igényeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) írásban. – (FR) A biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-rendszereket a tagállamoknak kellene garantálniuk. De Európa nyilvánvalóan nem ebbe az irányba halad, most, amikor csökkennek az állami bevételek és kiadások. A Bizottság nyugdíjrendszerekről szóló, július 7-i zöld könyve is erre figyelmeztet bennünket. Mindezek figyelembevételével elképzelhetetlen azt gondolni, hogy az Európai Felügyeleti Hatóság el tudná látni egy ilyen ágazat felügyeletének feladatát. Nemmel szavazok a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A közelmúlt pénzügyi válsága felhívta a figyelmet a pénzügyi felügyelet súlyos hiányosságaira, mind az egyes esetekben, mind pedig a pénzügyi rendszer egészét illetően. A felügyeleti modellek eddig nemzeti szempontokra helyezték, és nem alkalmazkodtak a pénzügyi rendszerben végbement globalizációhoz, tekintve, hogy e rendszerben különböző pénzügyi csoportok határokon átnyúló műveleteket hajtanak végre, ami természetszerűen rendszerkockázatokkal jár együtt. Ezért nem is volt semmiféle együttműködés, koordináció vagy összhang az uniós jogszabályok alkalmazásában. Ennélfogva ennek az irányelvnek a célja az, hogy javítsa a belső piac működését azáltal, hogy magas szintű felügyeletet és prudenciális szabályozást biztosít, valamint védi a betéteseket, a befektetőket és minden kedvezményezettet. Ezért alapvető fontosságú a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és problémamentes működésének védelme, a költségvetések stabilitásának és fenntarthatóságának fenntartása és a felügyelet terén megvalósuló nemzetközi koordináció és együttműködés erősítése érdekében. Feltétlenül szükség van egy európai hatóságra a biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-ágazatban a hatékony felügyeleti modell megvalósításához, számos egyéb ellenőrzési mechanizmus mellett, amelyek létrehozásáról és végrehajtásáról rendkívül gyorsan kell dönteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) írásban. – (DE) A pénzügyi válság a pénzügyi rendszer számos hibáját feltárta. Különösen a biztosítások, a viszontbiztosítások és a foglalkoztatói nyugdíjak érzékeny területén gondoskodni kell arról, hogy ne kerüljenek ki a piacra kockázatos pénzügyi termékek és kártyavár-konstrukciók. Például nemrég történt, hogy egy internetes biztosító csődbe ment, magára hagyva ügyfeleit a követeléseikkel. Az ezt követően elindult panaszáradat súlyos hibákat tárt fel a biztosító által nyújtott tanácsadásban, ugyanis az ügyfeleknek kockázatos pénzügyi csomagokat értékesítettek a foglalkozatói nyugdíjukkal kapcsolatos biztonságos befektetésként. Ha komolyan akarjuk venni a felügyelettel járó feladatokat, foglalkozni kell az EU-ban kialakult hasonló problémákkal és tisztességes feltételeket kell teremteni. Szigorúbb pénzügyi felügyeletre van szükség. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozása nem feltétlenül a legjobb megoldás, de mindenképpen jobb a semminél. Ezért igennel szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) írásban. – (DE) Most, amikor a bankok és a biztosítótársaságok határon átnyúló tevékenységet folytatnak, nem elegendő e vállalatok pusztán nemzeti szintű felügyelete, amint azt a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság is jól mutatja. Ugyanakkor pozitívumként kell elkönyvelnünk azt a tényt, hogy a tagállamok – súlyos költségvetési problémák esetén – megtartották azt a hatáskörüket, hogy ők mondják ki a végső döntést. Ez a jelentés azonban túl messzire megy az európai gazdasági irányítás irányába, ezért tartózkodtam a szavazáskor.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) írásban. – (PT) Igennel szavaztam az állásfoglalásra, mert egyetértek a Bizottság javaslatával és a Parlament által előterjesztett módosításokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE) írásban. – (FR) Nagy örömmel látom, hogy az Európai Parlament széles körben támogatja azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket az politikai oldal tett a pénzügyi válsági idején, ahová én tartozom. Feltétlenül szükséges volt, hogy felülvizsgáljuk a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét. A nemzeti felügyeleti szervek közötti koordináció hiánya növelte a pénzintézetek jövőbeni bedőlésének kockázatát. A három új európai hatóság létrehozásával, amelyek a bankok, a pénzügyi piacok, valamint a biztosítótársaságok és a nyugdíjbiztosítók működésének felügyeletéért felelősek, átfogó pénzügyi felügyeleti keretet hoztunk létre. Így a bankok működését az Európai Bankfelügyeleti Hatóság fogja szabályozni mértékadó és összehangolt módon. Az utóbbi – amely tényleges kényszerítő erővel bír – fogja kimondani a végső szót, ha véleménykülönbség alakul ki a nemzeti banki szabályozó hatóságokkal. A pénzintézetek fizetőképességének biztosítása, valamint a pénzügyi piacok és termékek fokozott átláthatóságának lehetővé tétele nagyobb védelmet fog garantálni a befektetők, a vállalkozások, a megtakarítással rendelkezők és a fogyasztók számára. Ez az új eszköz így nem csak néhány pénzügyi szakember kiváltsága lesz, hanem valóban mindenki javára szolgál majd.

 
  
  

Jelentés: Sylvie Goulard (A7-0168/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Damien Abad (PPE) írásban. – (FR) Az európai pénzügyi felügyelet létrehozására az Európai Bizottság tett javaslatot 2009 szeptemberében. Ez a javaslat a Jacques de Larosière által elnökölt csoport munkájának eredménye. 2011. január 1-jétől az Uniónak egy „irányítótorony” áll majd rendelkezésére a pénzügyi kockázatok azonosításához, és módjában áll majd cselekedni, ha az szükségessé válik. Ezt a feladatot három új felügyeleti hatóság látja majd el – a bankok, a pénzügyi piacok és a biztosítási ágazat tekintetében –, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület. Ezért igennel szavaztam erre a jelentésre, mert véleményem szerint az Európai Uniónak szüksége van egy olyan szervezetre, amely kifejezetten a pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletéért felelős, képes felismerni a pénzügyi stabilitás kockázatait, és – adott esetben – figyelmeztetést adhat ki és ajánlásokat fogalmazhat meg az ilyen kockázatok kezelése érdekében. A közszolgáltatások biztosításának védelme, az innováció ösztönzése, a kkv-k finanszírozásának javítása: ez az a három cél, amelyekkel megvalósítható a fenntartható és a tisztességes növekedés.

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) írásban. – (PT) Igennel szavaztam a jelentésre, mert véleményem szerint a jelenlegi uniós rendszernek a makrofinanciális felügyelet tekintetében számos hibája van, és mivel szerintem ez a kérdés túlságosan is fontos ahhoz, hogy megfeledkezzünk róla. Minden olyan kezdeményezést üdvözölni kell, amelyet e kérdés megoldásának szándékával hajtanak végre. A pénzügyi válság, amely a közelmúltban végigsöpört a világon, ha másra nem is volt jó, de legalább felhívta a figyelmünket gazdasági rendszereink törékenységére, arra a folyamatos gazdasági kockázatra, amiben élünk, valamint arra, milyen óriási szükségünk van egy, az EU-n belüli makroprudenciális felügyeletért felelős szervezet létrehozására. Ezért is örülök annak, hogy különböző képviselőcsoportokba tartozó képviselők szavaztak igennel a jelentésre, amelyet óriási többséggel sikerült elfogadni. Mindez jól szemlélteti a költségvetési függetlenség tekintetében fennálló általános aggodalmat. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ez az új pénzügyi felügyeleti rendszer ne akadályozza a gazdaság finanszírozását és védelmezze az egységet piacot, tegye lehetővé az EU számára helyzetének fenntartását és időben figyelmeztessen a kockázatos helyzetekre. Ezen okokból kifolyólag támogatom az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) írásban. – (FR) Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló javaslat a pénzügyi felügyeleti csomag része, amely három európai hatóságot hoz létre a pénzügyi ágazat meghatározott ágazatainak – bankok, biztosítók és pénzügyi piacok – felügyelete érdekében. Minden tekintetben támogatom ezt a jelentést és a pénzügyi felügyeleti csomag egészét, amely – véleményem szerint – óriási és mindenekelőtt szükségszerű lépést jelent. E csomag révén levonhatjuk a tanulságokat a recesszióból és annak a gazdaságra és a munkahelyekre gyakorolt súlyos következményeiből, amit mind a jelenlegi pénzügyi rendszer hibái okoztak. A cél az, hogy ezzel az új felügyeleti kerettel stabilizáljuk a pénzügyi rendszert és garantáljuk a stabilitását.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) írásban. – (LT) A közelmúltbeli gazdasági válság rengeteg kérdést hozott a felszínre, amelyekre választ kell találnunk, és megmutatta, hogy annak ellenére, hogy az Európai Unió számos gazdaságpolitikai koordinációs eszközzel rendelkezik, mindeddig azok nem kerültek teljes körű kihasználásra, továbbá a meglévő irányítási rendszer komoly hiányosságokkal küzd. Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) létrehozása jelentős újítás, mivel egészen idáig senki sem végzett olyan makrogazdasági elemzést európai szinten, amelynek elsődleges célja a rendszerkockázatok értékelése lett volna. Az ERKT és az azok közötti szoros együttműködés, akik rendelkeznek a vonatkozó információkkal (nemzeti felügyeletek és az egyes ágazatokért felelős európai hatóságok), biztosítja az alapot a koherens „makro és mikro szintű” felügyelet megteremtéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) írásban. – (RO) Korábban kértem, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) erősebb hatáskörökkel rendelkezzen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a gyors és akadálytalan kommunikáció. Az ERKT közös mutatókat hoz létre, amelyekkel szabványos módon kategorizálhatók lesznek a határon átnyúló tevékenységet folytató különböző pénzügyi intézmények kockázatai, és azonosítható válik, hogy ezek az intézmények milyen típusú kockázatokat jelenthetnek. Az ERKT ezenkívül kidolgoz egy „közlekedési lámpa” rendszert is, amellyel a kockázatok súlyosságát jelzi. A tudományos tanácsadó bizottság szakértőket is felvesz tagjai közé, hogy az ERKT képes legyen megbecsülni a kockázatok felhalmozódását, és hogy a lehető legszélesebb körű szakértelemmel bírjon. Az első öt évben Európai Központi Bank elnöke elnököl az Európai Rendszerkockázati Testületben annak érdekében, hogy kellőképpen felhívja a figyelmet a szervezet kiemelt szerepére, és biztosítsa azt a hitelességet, amire szüksége van.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE) írásban. – (CS) Igennel szavaztam a pénzügyi felügyelet uniós reformjára, bár számos fenntartásom van a meghozott döntéssel kapcsolatban. A szabályozás szükségességét túlzottan előtérbe helyezték a bankok és a pénzügyi ágazat szabad piaci környezetének szükségességével szemben. A nemzeti és az európai szabályozó hatóságok meghatározása nem igazán világos, és a köztük meglévő határvonal meglehetősen elmosódott. Ez legjobb esetben „csak” jogi bizonytalansághoz vezethet a pénzügyi piaci valamennyi szereplője tekintetében, legrosszabb esetben azonban hatáskörrel való visszaéléshez az európai szabályozó részéről, amellyel szemben a szereplők gyakorlatilag nem lesznek képesek hatékonyan megvédeni magukat.

Az egységes uniós pénzügyi piac hiányában megkérdőjelezhető az olyan erős, nemzetek feletti felügyeleti szervek meglétének jogossága, amelyeknek hatáskörébe tartozik dönteni a tagállami pénzügyi piacok egyes szereplőiről. Ha rögeszménkké válik a szabályozás az EU-ban, mint ahogyan a pénzügyi piacok esetében annak szemtanúi lehetünk, nem kell semmi mást tennünk, csak állni és várni, hogy Kína kilökjön bennünket a globális versenyből. Tehát, amíg mi a tisztességtelen versenymagatartást bíráljuk, Kína amellett, hogy kihasználta a bőkezű állami támogatásokból, az olcsó munkaerőből és a környezetvédelmi normák be nem tartásából származó előnyöket, az innovációknak és a modern technológiáknak köszönhetően fejlődni is tudott. Ezt tekintsük aggasztó jelnek és egyben figyelmeztetésnek is.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) írásban. – (IT) A közgazdászok többsége szerint az előrejelzések csak ritkán mondhatók kellően biztosnak; ezért az egyetlen megoldás a folyamatos nyomon követés és az önvédelem marad. Az Európai Parlament – a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsával és az illetékes biztosokkal együttműködésben – kiváló munkát végzett.

Ne tegyünk úgy, mintha ez elegendő lenne, vagy hogy érvénytelenítheti a múltat – de a jövőben ismét foglalkozhatunk azzal, hogy előmozdítsuk a bizalmat a banki és a pénzügyi ágazat tekintetében, amennyiben a makroprudenciális felügyelet feladatát egy olyan szervezetre bízzuk, amelynek feladatkörébe a teljes európai piac, a teljes euróövezet – és nem csupán kisebb, már nem érvényes részeinek – ellenőrzése tartozik.

Ezenkívül, az e szervezet által végzett ellenőrzés ki fog terjedni az EU országain kívül mindazon országokra is, amelyek fizetőeszköze valamiképpen kapcsolódik az euróhoz, ennélfogva a vállalkozásainkra és mindazokra, akivel üzleti kapcsolatban állnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) írásban. – (RO) Amikor igennel szavaztam, kértem, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) erősebb hatáskörökkel rendelkezzen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a gyors és akadálytalan kommunikáció. Az ERKT közös mutatókat hoz létre, amelyekkel szabványos módon kategorizálhatók lesznek a határon átnyúló tevékenységet folytató különböző pénzügyi intézmények kockázatai, és azonosítható válik, hogy ezek az intézmények milyen típusú kockázatokat jelenthetnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) írásban. – (PT) Igennel szavazok a jelentésben foglalt javaslatok többségére és az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) létrehozására. Az Európai Parlamentet fel kell szólítani arra, hogy – figyelembe véve felelősségeit és élve a Lisszaboni Szerződés által biztosított új hatáskörökkel – játsszon döntő szerepet az EU felügyeleti keretének javításában. Mivel lehetetlenség megoldást találni a jelenlegi felügyeleti struktúra hiányosságaira, amelyekre a pénzügyi válság is felhívta a figyelmet, még sürgetőbbé vált olyan makroprudenciális felügyeleti mechanizmusok létrehozása, amelyek képesek garantálni az európai pénzügyi piacok stabilitását. Szintén fontos az európai piac egységének védelmezése, és hogy olyan eszközöket biztosítsunk az EU számára, amelyek lehetővé teszik, hogy globális szinten védelmet nyújtson az eurónak és más nemzetközi valutáknak. Ezenkívül hangsúlyozni szeretném, hogy az ERKT fontos hozzájárulást tesz az arra irányuló javaslat révén, hogy vállalja az európai szintű makrogazdasági elemzés feladatát a potenciális rendszerkockázatok elemzése érdekében. Miután már ismertté váltak a tagállami szintű mikroprudenciális felügyelet gyengeségei, úgy vélem, hogy az ERKT, a központi bankok, a felügyeletek és a reálgazdaság közötti együttműködés amellett, hogy törvényesíti az ERKT intézkedéseit, ezen intézkedések hatékonyságához is jelentős mértékben hozzájárul.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) Ha egy dolgot megtanultunk a válságból, akkor az az, hogy európai szervek létrehozásával meg kell reformálni az intézményi felügyeleti struktúrát, és eközben újra át kell gondolni a makro- és mikrogazdasági felügyelet teljes koncepcióját.

Mint ahogyan már számtalan alkalommal elmondtam, én – személy szerint – nem félek attól, hogy európai felügyeleti hatóságokkal rendelkezzünk. Alapvető fontosságúnak tartom meglétüket, és hogy feladataikat függetlenül és szakszerűen el tudják látni, hogy ezáltal megerősítsék a piacok és a piaci szereplők bizalmát.

Ebben a konkrét esetben az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozása a következő célokat szolgálja: egy hatékony felügyeleti rendszer biztosítása az Európai Unió számára, amely nem akadályozza a gazdasági növekedést; az egységes piac védelme a töredezetté válás veszélyével szemben; és végül – egy európai makroprudenciális perspektíva kialakítása révén – segítség nyújtása a nemzeti szintű, elaprózott egyéni kockázatelemzés problémájának megoldásában, és ezzel egy időben a korai előrejelzési mechanizmusok hatékonyságának növelése és annak lehetővé tétele, hogy a kockázatelemzések alapján konkrét intézkedések valósuljanak meg.

Az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozása ezért üdvözlendő dolog, és remélem, hogy feladatának kiváló végrehajtása az első lépés lesz a hatékonyabb uniós felügyelet megvalósítása felé.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) A folyamatos, gondos és megalapozott értékelésen alapuló, megelőző intézkedésre képes struktúrák létrehozását kiemelten kell kezelni az EU döntéshozatali és politikaformálási folyamataiban a válságra való reagálás jelenlegi keretei között, amikor is elsődleges fontosságú, hogy biztosítsuk a pénzügyi rendszer uniós makroprudenciális felügyeletének hatékonyságát. Mivel az Európai Rendszerkockázati Testület képes nyomon követni és értékelni a pénzügyi rendszer kockázatait azokban az időszakokban, amikor működése normálisnak mondható, a pénzügyi stabilitás garanciája is lehetne – ez feltétlenül szükséges a reálgazdaság működéséhez, ami növekedést, jólétet és munkahelyeket hoz magával. Felhívnám a figyelmet az előadó azon törekvésére, hogy kiegyensúlyozott és reális javaslatot tegyen le elénk; ennek központi eleme a hatékony felügyelet, amely védelmezni fogja a gazdaság finanszírozását, az egységes piacot, valamint az EU céljait és érdekeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) írásban. – (PT) Amikor erről a jelentésről és a pénzügyi felügyeleti csomag részét képező más jelentésekről szavaztunk, szem előtt tartottuk azt, ahogyan a Tanács, a Bizottság és maga a Parlament késleltette az intézkedéseket ezen a területen, és kizárólag csak olyan határozatokat hoztak, amelyek nem hoznak változást az alapvető probléma, azaz a pénzügyi spekuláció tekintetében, ideértve az államadóssággal kapcsolatos spekuláció kérdését.

Az általunk leadott „nem” szavazat mindenekelőtt tiltakozás az ellen, hogy mégsem láttunk semmiféle javaslatot az adóparadicsomok felszámolására, a tőkemozgások megadóztatására vagy a származékos piacok megszüntetésére vonatkozóan.

Ez azt jelenti, hogy a fő pénzügyi spekulációs mechanizmusok nem tűnnek el a piacról, és a most meghozott intézkedések sokkal inkább elősegítik, hogy a nagy hatalmak és pénzügyi csoportjaik ellenőrzést gyakoroljanak a gyengébb gazdasággal rendelkező tagállamok felett, semmint hogy egyszersmind felszámolnák a pénzügyi spekuláció problémáját.

Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása lehet, hogy kezdetben pozitív hatással jár, de maguk az intézkedések nem elég mélyrehatóak, és – ha az alapvető intézkedések nem kerülnek elfogadásra – idővel folytatódni fog a spekuláció.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D) írásban. – Üdvözlöm az Európai Bizottságnak egy új szerv, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) létrehozására irányuló javaslatát, amellyel az Európai Unión végigsöprő pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságra kíván reagálni. Az ERKT az Európai Központi Bank támogatásával működik majd, és feladata a pénzügyi rendszer egészének stabilitását fenyegető kockázatok nyomon követése és értékelése lesz. Az ERKT ezenkívül korai figyelmeztetéseket tud kiadni a tagállamoknak az esetlegesen kialakulóban lévő rendszerkockázatokról, és szükség esetén intézkedéseket javasol azok elhárításához. Az Európai Központi Bank, a nemzeti központi bankok, az európai felügyeleti hatóságok és a nemzeti felügyeletek mind helyet kapnak az ERKT-ben. Így az ERKT – az általa betöltött makrogazdasági felügyeleti funkció révén – segítséget nyújt a jövőbeni válságok megelőzéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Edvard Kožušník (ECR) írásban. – (CS) Biztos vagyok abban, hogy a Jacques de Larosière által vezetett szakértői csoport rendkívül alaposan elemezte a válság okait és az európai szintű megoldás lehetőségeit. Ennek ellenére van néhány fenntartásom a Bizottság által előterjesztett jogalkotási csomaggal kapcsolatban. Én, személy szerint el tudom képzelni egy európai rendszerkockázati tanács létrehozását. Egy ilyen intézmény megléte – véleményem szerint – bizonyos szinten indokolt lenne. Az Uniónak szüksége van egy ilyen típusú stratégiai hatóságra. Ezenkívül úgy vélem, hogy – az intézmény jellegéből fakadóan – nem áll fenn annak a veszélye, hogy kontrollálhatatlan bürokratikus szervezetté válna. Ugyanakkor teljesen másként látom az Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét. A javaslatból nyilvánvaló, hogy egy hatalmas és összetett bürokratikus bulldózert építenek fel, és jelenleg nem világos, hogy messze nyúló hatáskörei felülírják-e majd a tagállami hatásköröket. Ha a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere nem terjed túl az eredetileg tervezett korlátokon, hatásköreit rendkívül pontosan kell meghatározni, hogy még a legkisebb kétség se merülhessen fel azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyi piacok napi szintű felügyelete a tagállamok és a független tagállami felügyeleti hatóságok kezében marad oly módon, hogy az egyes tagállamok eközben megőrzik költségvetési felelősségüket. Mivel a jogalkotási csomag egészében nem felel meg ezeknek a szempontoknak, nemmel kell szavaznom.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A közelmúlt pénzügyi válsága felhívta a figyelmet a pénzügyi felügyelet súlyos hiányosságaira, mind mikroprudenciális, mind pedig makroprudenciális szinten. A felügyeleti modellek nem alkalmazkodtak a globalizációhoz, amely a pénzügyi rendszerben végbement, tekintve, hogy e rendszerben különböző pénzügyi csoportok határokon átnyúló műveleteket hajtanak végre, ami természetszerűen rendszerkockázatokkal jár együtt. Ezért nem is volt semmiféle együttműködés, koordináció vagy összhang az uniós jogszabályok alkalmazásában. Ennélfogva ennek az irányelvnek a célja az, hogy javítsa a belső piac működését azáltal, hogy magas szintű felügyeletet és prudenciális szabályozást biztosít, valamint védi a betéteseket, a befektetőket és minden kedvezményezettet; valójában az egyetlen hibája az, hogy nem elég mélyreható. Ezért alapvető fontosságú a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és problémamentes működésének védelme, a költségvetések stabilitásának és fenntarthatóságának megőrzése, valamint a felügyelet terén megvalósuló nemzetközi koordináció és együttműködés erősítése. Véleményem szerint az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozása alapvető lépés a hatékony felügyeleti modell megvalósítása felé, és hogy elkerülhetővé váljon a nagy pénzügyi csoportok határon átnyúló tevékenységei által előidézett rendszerkockázat. Ugyanakkor még sok egyéb lépést is meg kell tenni a közelmúlt erkölcstelen helyzetei megismétlődésének elkerülése érdekében, amelyek kárt okoztak a gazdaságoknak, a részvényeseknek, a betéteseknek, az adófizetőknek és a rendszer hitelességének.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD) írásban. – (IT) Teljes mértékben támogatom a jelentést és a bevezetett rendelkezéseket, amelyek a nagyobb fokú piaci stabilitás megvalósítására irányulnak. A jelentésnek védelmeznie kell a belső piac egységét. A belső piac védelmezése alapvető fontosságú.

Mindazonáltal kétségeim vannak az Európai Központi Banktól elvárt ellenőrzéssel kapcsolatban; a múltban sokszor előfordult, hogy azok a központi bankok, amelyek számára előírták az ellenőrzés feladatát, azt nem hajtották végre és a válság nagyrészt az ő felelősségük. Én inkább egy más ellenőrző szervet szerettem volna látni. A szavazáskor ezért mondtam igent a szövegre, és tartózkodtam a jogalkotási állásfoglalás esetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) írásban. – (DE) Most, amikor a bankok és a biztosítótársaságok határon átnyúló tevékenységet folytatnak, nem elegendő e vállalatok pusztán nemzeti szintű felügyelete, amint azt a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság is jól mutatja. Ugyanakkor pozitívumként kell elkönyvelnünk azt a tényt, hogy a tagállamok – súlyos költségvetési problémák esetén – megtartották azt a hatáskörüket, hogy ők mondják ki a végső döntést. Ez a jelentés azonban túl messzire megy az európai gazdasági irányítás irányába, ezért tartózkodtam a szavazáskor.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL) írásban. – (PT) Tartózkodtam a szavazáskor. Az igaz, hogy a makro- és mikroprudenciális felügyelet tekintetében elért kompromisszum mindenképpen előrelépést jelent a pénzügyi kockázatok uniós szintű értékelésének vagy szabályozásának jelenlegi hiányával összevetve. Ugyanakkor a javasolt megoldások nem alkalmasak azon problémák megoldására, amelyeket megoldaniuk kellene. A javaslat nem veszi kellőképpen figyelembe a pénzügyi rendszert alkotó ezerféle szereplő és termék egymástól való kölcsönös függőségét, illetve a reálgazdasággal való kapcsolatukat. Ezek nem egyszerűsíthetők le egy olyan összegző megoldásra, amely a felügyeleti csomag alapját képezi.

Ezenkívül nem mehetünk el azon tény mellett, hogy az Európai Központi Bank maga is rendszerkockázati tényező lehet, ha banki eszközöket fogad el biztosítékként az általa nyújtott hitelért. Végül, az Európai Rendszerkockázati Testület lesz a gyenge láncszem abban a rendszerben, amely tényleges erőt koncentrál az államok között létrejött, saját érdekeiket szolgáló megállapodásokban, ezzel kiterjesztve azt a kormányközi megközelítést, amely jelenleg a pénzügyi szférában végbemenő európai integrációt jellemzi.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) írásban. – (PT) Igennel szavaztam az állásfoglalásra, mert egyetértek a Bizottság javaslatával és a Parlament által előterjesztett módosításokkal. Tekintettel a nemzetközi pénzügyi piacok integrációjára, erős, globális szintű kötelezettségvállalásra van szükség az Unió részéről. Az Európai Rendszerkockázati Testületnek egy magas szintű tudományos bizottságtól kell tapasztalatra szert tennie, valamint vállalnia kell az összes globális feladatot, amely annak biztosításához szükséges, hogy az Unió hangja hallható legyen a pénzügyi stabilitás kérdéseiben, különösen a Nemzetközi Valutaalappal, a Pénzügyi Stabilitási Tanáccsal és a G20-ak valamennyi partnerével való szoros együttműködés révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Evelyn Regner (S&D) írásban. – (DE) Igennel szavaztam a pénzügyi rendszer makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló javaslatra, mivel az fontos részét képezi az EU új pénzügyi piaci architektúrájának, és a csomag komoly előrelépést jelent a pénzügyi piacok szabályozása felé. És bár a Jogi Bizottság nevében az Európai Rendszerkockázati Testületről kidolgozott vélemény előadójaként azt szerettem volna, ha a Testület több és erősebb beavatkozási jogot kap, sikernek tartom a Rendszerkockázati Testület létrehozását. A jövőben több hatáskört kellene átruházni az európai felügyeleti hatóságokra. A makroprudenciális felügyelet csak a nemzetek fölötti szinten nyer értelmet. Huszonhét felügyeleti hatóság nehezen tudná értékelni a globális pénzügyi piac kockázatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE) írásban. – (LT) A pénzügyi válság megmutatta, hogy a nemzeti hatóságok által végzett mikroszintű felügyelet nem megfelelő a rendszerkockázatok azonosításához és gyors elhárításához. Hatékony európai felügyeleti rendszert kell létrehoznunk a pénzügyi stabilitás lehetséges kockázatainak nyomon követése, értékelése és elhárítása érdekében. A jelentés egyértelműen felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy megőrizzük az európai piac egységét. De az is nagyon fontos, hogy megvédjük a belső piacot az azokból az országokból származó áruktól, amelyek nem osztják az olyan értékeket, mint például a demokrácia, a környezetvédelem és a társadalmi garanciák – ezért van, hogy az ezen országokból származó áruk és szolgáltatások egyre olcsóbbak, és az európai vállalatok ilyen feltételek mellett képtelenek lesznek versenyezni. Egyetértek azzal az észrevétellel, amit Barroso elnök úr tett ebben a hónapban: „Az emberek és a vállalkozások adottak. Amire szükségük van, az a nyitott és korszerű egységes piac.” A belső piac Európa legnagyobb értéke, de nem használjuk ki maximálisan a benne rejlő lehetőségeket. Európa 20 millió kis- és középvállalkozásának mindössze 8%-a vesz részt határon átnyúló kereskedelemben. Még kevesebben vesznek részt határon átnyúló beruházásokban. Az Európai Rendszerkockázati Testület az uniós felügyeleti struktúra legfőbb pillére lenne, és ily módon segítené a belső piac harmonikusabb működését. Az említett értékek mellett az európai egységes piac volt az egyik fő oka Litvánia és a többi tagállam uniós csatlakozásának. Minden jelentős törés vagy félreértés gyengíteni a határok és korlátozások megszüntetésére irányuló évtizedes erőfeszítéseket.

 
  
  

Jelentés: Antolín Sánchez Presedo (A7-0163/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) írásban. – (PT) Igennel szavaztam a jelentésre. A pénzügyi válság feltárta a globális pénzügyi piacok hibáit, és az európai piacok sem voltak kivételek, azaz e piacok sem maradtak immúnisak az egyre inkább integrált globális gazdaságban. Párhuzamosan az integrált felügyelet mikro- és makroszintű létrehozásával, ez a jelentés javaslatot tett az ágazati irányelvek első felülvizsgálati csomagjára is, elsősorban a banki tevékenységek és az értékpapírok területén, hogy hozzáigazítsa azokat az új banki felügyeleti architektúrához. Miután a G20-csoport szintén kötelezettséget vállalt egy erősebb, globálisan következetesebb felügyeleti és szabályozási keretrendszer kiépítésére a jövőbeni pénzügyi rendszer számára, az Európai Uniónak ambiciózus választ kell adnia, amely kitér az egyes ügyekre, válaszokkal szolgál a makro- és mikroszintű felügyelettel és a globális szabályozással kapcsolatos kérdésekre, továbbá a globális szintű harmonizációra és együttműködésre összpontosít a rendszerkockázatok tekintetében. Ez egy egyedülálló lehetőség számunka az integrált felügyeletre vonatkozó politikai céljaink megvalósítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) írásban. – (FR) Ebben a kérdésben az Európai Parlament világosan kiáll a pénzügyi felügyelet szorosabb, európai szintű integrációja mellett. Ezt örömmel fogadom, mert véleményem szerint Európának e kérdésben kötelessége volt cselekedni, hogy megmutassa az európai polgároknak, hogy erős és kézzelfogható intézkedéseket teszünk a banki ágazat stabilizációja érdekében. Ezért támogattam a jelentést és a Tanáccsal elért kompromisszumot, mivel a cél az, hogy e hatóságok 2011. január 1-jétől elkezdjék működésüket. Remélem, hogy e hatóságok a gyakorlatban teljes körűen élni tudnak hatásköreikkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE) írásban. – (PT) Igennel szavaztam a pénzügyi felügyeleti csomagra, mégpedig az alábbi okokból. A három hatóság létrehozását egységes szabályok mentén kell végrehajtani, a harmonikus és egységes alkalmazás biztosítása érdekében; ez elősegíti a belső piac hatékonyabb működését. A hatóságoknak magas szintű, hatékony és következetes szabályozást és felügyeletet kell biztosítaniuk, figyelembe véve az összes tagállam érdekeit és a pénzintézetek sokféleségét. A technikai standardoknak kifejezetten technikai jellegű kérdéseket kell szabályozniuk, kidolgozásukhoz felügyeleti szakértők szaktudása szükséges. Célszerű, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusként elfogadott technikai standardok továbbfejlesszék, részletezzék és határozzák meg azon szabályok következetes összehangolásának és egységes alkalmazásának feltételeit, amelyek az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott alapaktusok tartalmaznak, kiegészítve vagy módosítva a jogszabály egyes nem lényegi elemeit. Ennek az irányelvnek tehát meg kell határoznia azokat a helyzeteket, amelyekben az uniós joggal való eljárási vagy érdemi összeegyeztethetőségi kérdést meg kell oldani, és a felügyeletek esetleg egyedül nem képesek erre. Ilyen helyzetekben az egyik érintett felügyeletnek képesnek kell lennie a kérdés illetékes európai felügyeleti hatóságnál való felvetésére.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI) írásban. – (RO) Azért szavaztam igennel a jelentésre, mert legfőbb céljának a fogyasztóvédelmet jelöli meg. A rendelkezésre álló pénzügyi szolgáltatások összetettségét figyelembe véve nyomatékosan javasoltam, hogy a fogyasztóvédelem az európai felügyeleti hatóságok tevékenységeinek középpontjában kapjon helyet. Hatáskörükben áll majd megvizsgálni bizonyos típusú pénzintézeteket, pénzügyi termékeket – például az úgynevezett „mérgező” termékeket – vagy az olyan pénzügyi tevékenységeket, mint a fedezetlen rövidre eladás, és értékelni azokat a kockázatokat, amelyeket ezek az intézmények jelenthetnek a pénzügyi piacokra, továbbá adott esetben figyelmeztetést adhatnak ki. A pénzügyi jogszabályban előírt, meghatározott konkrét esetekben az európai felügyeleti hatóságok betilthatnak vagy korlátozhatnak bizonyos kockázatos pénzügyi termékeket vagy tevékenységeket, vagy akár felkérhetik a Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére, amely végleges tilalmat vezet be az ilyen termékekre és tevékenységekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D) írásban. – (LT) Igennel szavaztam arra jelentésre, amelyben az Európai Parlament jóváhagyja az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság létrehozását. Ennek az intézménynek a belső piac működésének javítására kell törekednie, mindenekelőtt magas szintű, hatékony és következetes szabályozás és felügyelet biztosításával, figyelembe véve az összes tagállam különböző érdekeit, védelmet nyújtva a biztosítottaknak és más kedvezményezetteknek, garantálva a pénzügyi piacok integritását, hatékonyságát és problémamentes működését, védelmezve a pénzügyi rendszer stabilitását és megerősítve a nemzetközi felügyelet összehangolását a gazdaság egészének érdekét szolgálva, ideértve a pénzintézeteket és más érdekelt feleket, fogyasztókat és munkavállalókat. Ebben a dokumentumban az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne előrehaladást elérni egy fokozottabban integrált biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti struktúra megerősítése terén, valamint – ezzel egy időben – a pénzügyi szolgáltatások közös piacának létrehozására törekedni. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi és gazdasági válság következtében a belső piac stabilitását illetően valós és súlyos kockázatok jelentek meg középtávon, a Parlament felszólít a nemzetközi intézmények uniós szintű felügyeletének biztosítására, valamint egy olyan európai mechanizmus kidolgozására, amellyel az EU felül tud kerekedni a jövőben esetlegesen kialakuló válságokon.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) A nemzeti piacok közötti kapcsolatok számának növekedése, az, hogy a pénzügyi piacok legfontosabb szereplői közül sok multinacionális vagy – legalábbis – transznacionális jelleggel bír, és különösen a globális gazdasági és pénzügyi válság rámutatott arra, hogy újra kell gondolnunk, át kell formálnunk vagy akár teljesen át kell alakítanunk az európai szintű felügyelet működését.

A jelenlegi helyzet rendszerszerű kiigazításának keretében a három európai hatóság, amelyek ezen állásfoglalás tárgyát képezik, különösen fontosnak mondható, mivel különleges feladatokat ruháztak rájuk az új struktúrában, amelynek – a tervek szerint – jobban ellen kell tudnia állni a jelen kihívásainak, amelyek az Európai Unió minden polgárának életére kihatnak.

Remélem, hogy a most megtervezett új architektúra siker lesz gyakorlati szempontból, továbbá a kockázatok minimalizálására és a piaci átláthatóság és valóság védelmezésére irányuló közös erőfeszítéseink nem merülnek ki a most megtalált megoldásokban. Azt is remélem, hogy mindig készen állunk majd arra, hogy tanuljunk a tapasztalatokból és figyelembe vegyük a legjobb gyakorlatokat, hogy javíthassunk azon, ami javításra szorul.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) írásban. – (FR) Az úgynevezett európai „felügyeleti” hatóságok számára biztosított hatáskörök nem merülnek ki abban, amit a nevük alapján gondolnánk. Ezeket a hatóságokat a Tanács mellé kellene rendelni. Nem szabad engedni, hogy bármiféle intézkedést hozzanak a Tanács előzetes hozzájárulása nélkül, kivéve az ütemtervük módosítását, amely a befektetők, a megtakarítással rendelkezők, valamint a belső piac működésének védelmét írja elő számukra a nemzetközi intézményekkel együttműködésben. Nemmel szavazok erre a szövegre. Az európai felügyeleti hatóságok hatásköreit és célkitűzéseit felül kell vizsgálni.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) írásban. – (IT) A Parlament a pénzügyi szolgáltatások cselekvési tervének elindításától kezdve központi szerepet játszott a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának kiépítésében: aktívan támogatta a harmonizációt, az átláthatóságot és a tisztességes versenyt, valamint biztosította a befektetők és a fogyasztók védelmét.

Az Európai Parlament már jóval a pénzügyi válság kitörése előtt rendszeresen felszólított arra, hogy európai szinten valamennyi szereplő vonatkozásában valóban azonos versenyfeltételek megerősítésére kerüljön sor, miközben rámutatott fontos mulasztásokra abban is, ahogyan Európa felügyelte az egyre integráltabb pénzügyi piacokat. Az Európai Parlament valamennyi jelentésében kérte az Európai Bizottságot, hogy elemezze, miként lehet egy integráltabb felügyeleti struktúra felé haladni. A Parlament ezenkívül megjegyezte, hogy szükség van a legfontosabb piaci szereplők rendszer- és prudenciális kockázatainak hatékony felügyeletére is.

Az integráltabb felügyeleti struktúra felé történő haladás érdekében a Bizottság jogalkotási javaslatokat terjesztett elő azzal a céllal, hogy európai felügyeleti hatóságok új hálózatát hozza létre, három pillérrel: az első a banki ágazat tekintetében, a második a biztosítás- és foglalkoztatóinyugdíj-ágazat tekintetében, a harmadik pedig az értékpapírpiacok tekintetében. Végül, az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásának célja a pénzügyi stabilitást potenciálisan fenyegető veszélyek nyomon követése és értékelése.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) írásban. – (IT) Egy vagy két hatóság létrehozása szükséges, de nem elegendő a rendellenességek jeleinek felderítéséhez és a problémák kialakulásának előrejelzéséhez a pénzügyi piacokon. A második lépés e hatóságok tevékenységi köreinek meghatározása, amikor is figyelni kell arra, hogy fontos, konkrét és megvalósítható feladatokat kapjanak.

Az új intézményeknek nem az a céljuk, hogy megtalálják a felelősöket és megbüntessék azokat, hanem az, hogy tanulmányozzák a piacot és jelezzék a kritikus helyzeteket, felhívják a figyelmet a nemkívánatos tendenciákra és magatartásokra, és ezután megoldásokra tegyenek javaslatot. A cél nem lehet büntetések kivetése, mert a pénzbüntetés sohasem állíthatja vissza a bizalmat. Inkább a problémák megelőzésére kell koncentrálnunk, a megelőző megoldásokra, valamint arra, hogy azonosítsuk azokat a mutatókat, amelyek – mindennél jobban – felhívják a figyelmet a lehetséges problémák kialakulására. Ez a jelentés elemzi az elkövetkező kritikus helyzeteket és megoldásukra törekszik egy olyan mechanizmus kialakításával, amely – előzetesen és a pénzügyi mechanizmusokkal kapcsolatos ismereteink alapján – nagyon jó eséllyel jól fog működni.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) írásban. – (RO) A rendelkezésre álló pénzügyi szolgáltatások összetettségére válaszul arra szavaztam, hogy a fogyasztóvédelem az európai felügyeleti hatóságok tevékenységének központi elemét alkossa. E hatóságoknak hatáskörükben áll majd megvizsgálni bizonyos típusú pénzintézeteket, pénzügyi termékeket – például az úgynevezett „mérgező” termékeket – vagy az olyan pénzügyi tevékenységeket, mint a fedezetlen rövidre eladás, és értékelni azokat a kockázatokat, amelyeket ezek az intézmények jelenthetnek a pénzügyi piacokra, továbbá adott esetben figyelmeztetést adhatnak ki. A pénzügyi jogszabályban előírt, meghatározott konkrét esetekben az európai felügyeleti hatóságok betilthatnak vagy korlátozhatnak bizonyos kockázatos pénzügyi termékeket vagy tevékenységeket, vagy akár felkérhetik a Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére, amely végleges tilalmat vezet be az ilyen termékekre és tevékenységekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) írásban. – (RO) A gazdasági és pénzügyi válság feléledésével az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság megléte teljes mértékben szükségessé vált. A válság kiemelte a piac felügyeletére szolgáló eszközök hiányosságait, valamint az európai polgárok, különösen a betétesek, a befektetők vagy a pénzügyi hozzájárulást nyújtók kiszolgáltatottságát. Az említetteknek nagyobb védelemre van szüksége. A védelem megvalósításának egyik módját a biztosító és foglalkoztatóinyugdíj-intézmények különös figyelemmel való felügyelete jelenti, amellyel kapcsolatban véleményem szerint fontos, hogy a tevékenységüket határokon átnyúlóan folytató ügynökségek kerüljenek a középpontba. Támogatom képviselőtársamnak, Peter Skinnernek az európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról szóló jelentését, különösen mivel az Európai Parlament még jóval a válság kitörése előtt figyelmeztetett az egyes, egyre nagyobb mértékben integrálódó pénzügyi piacok feletti ellenőrzés felületes jellegére. Úgy vélem, hogy az Európai Parlament által előterjesztett szöveg alkalmasabb az egyéb lehetséges válságok megelőzésének és hatékonyabb, különösen a pénzügyi piacok átláthatóságának növelésére irányuló intézkedések révén történő kezelésének szükségessége szempontjából.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) írásban. – (PT) Összességében az európai felügyeleti hatóságok hatásköreivel kapcsolatos jelentésben előterjesztett intézkedések mellett szavaztam. Annak ellenére, hogy nyilvánvalóvá tette pénzügyi piac gyenge pontjait, az európai és a világgazdaság jelenlegi helyzete remek lehetőséget kínál az EU számára, hogy a globalizált gazdaság szükségleteihez jobban igazodó, erősebb felügyeleti és szabályozási keretrendszert dolgozzon ki. A válságra adott uniós válasznak mind a makroprudenciális felügyelet és szabályozás szintjén, mind pedig a mikroprudenciális szinten merésznek kell lennie. Úgy vélem, hogy az új felügyeleti architektúrának az elővigyázatosság elvén kell alapulnia, mivel számomra nyilvánvaló a konstrukciójában rejlő komplexitás. Az is fontos az európai felügyeleti hatóságok számára, hogy tényleges lehetőségük nyíljon arra, hogy a nemzeti pénzügyi intézmények rendszerszintű kockázatainak ellenőrzését meghaladóan tevékenykedhessenek, valamint el tudják végezni a határokon átnyúló és a rendszerszintű kockázatok, továbbá a nemzetközi rendszerszintű kockázatok értékelését.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) írásban. – (FR) Ahhoz, hogy véget vethessünk a világot megrengető, a gazdaságot destabilizáló, a munkanélküliséget elmélyítő és az eladósodásunkat felgyorsító gazdasági válságnak, szabályozásra és felügyeletre van szükségünk. Ez az, amiért fontos volt számunkra, hogy kinyilvánítsuk támogatásunkat, és a gazdasági irányítás ambiciózus és nagyszabású reformját javasló hat jelentés mellett szavazzunk. Ez a megállapodás az első lépés az azon független és erős hatóságok irányába, amelyekre Európa érdekében van szükségünk. E szavazással felelősséget vállaltunk, mivel 2011. január 1-jén létrejön három, a piacok, a bankok és a biztosítók felügyeletével foglalkozó hatóság, valamint az Európai Központi bank elnöke által vezetett Európai Rendszerkockázati Testület.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) Ahogyan azt a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság következményei egyértelművé tették, az európai integrációs folyamat folyamatos sikere teljes mértékben attól függ, hogy képes-e megoldást találni az európai szinten integrált felügyeleti struktúrák hatáskörének megerősítésére. A nemzeti szuverenitás egyre inkább az azon uniós struktúrákon keresztül megvalósuló, nemzetek feletti beavatkozás függvényévé válik, amelyek megfelelő forrásokkal és hatáskörökkel rendelkeznek ahhoz, hogy az elszigetelt nemzeti igények és szükségletek hatásán kívül cselekedjenek és alakítsák ki a stratégiákat. Ennélfogva szeretném ismételten támogatásomat kifejezni a különböző európai pénzügyi ágazatok területén való fellépésért, illetve a felügyeleti tevékenységekért felelős európai struktúrák, így az Európai Bankfelügyeleti Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság, továbbá az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság hatáskörének konszolidációjával kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D) írásban. – Támogatni kell a bankokról és az értékpapírokról szóló számos irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatot, hogy azok igazodjanak az új európai pénzügyi felügyeleti struktúrához. Az új pénzügyi felügyeleti keretrendszernek túl kell mutatnia a nemzeti felügyeleti hatóságok által szabályozott pénzügyi intézmények egyedi kockázatán, és a rendszerszintű kockázatok szélesebb határára kell összpontosítania, ugyanakkor nemzetközi szinten is elő kell mozdítania a rendszerszintű kockázatokkal kapcsolatos európai együttműködést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A közelmúlt pénzügyi válsága felhívta a figyelmet a pénzügyi felügyelet súlyos hiányosságaira, mind az egyes esetekben, mind pedig a pénzügyi rendszer egészét illetően. A felügyeleti modellek nem alkalmazkodtak a pénzügyi rendszerben végbement globalizációhoz, tekintve, hogy e rendszerben különböző pénzügyi csoportok határokon átnyúló műveleteket hajtanak végre, ami természetszerűen rendszerkockázatokkal jár együtt. Ezért nem is volt semmiféle együttműködés, koordináció vagy összhang az uniós jogszabályok alkalmazásában. Ennélfogva ennek az irányelvnek a célja az, hogy javítsa a belső piac működését azáltal, hogy magas szintű felügyeletet és prudenciális szabályozást biztosít, valamint védi a betéteseket, a befektetőket és minden kedvezményezettet. Ezért alapvető fontosságú a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és problémamentes működésének védelme, a költségvetések stabilitásának és fenntarthatóságának megőrzése, valamint a felügyelet terén megvalósuló nemzetközi koordináció és együttműködés erősítése. A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének létrehozása és hatásköreinek meghatározása alapvető fontosságú lépés egy hatékony felügyeleti modell létrehozása felé valamennyi ágazatban. Ugyanakkor még sok egyéb lépést is tenni kell a közelmúlt erkölcstelen helyzetei megismétlődésének elkerülése érdekében, amelyek kárt okoztak a gazdaságoknak, a részvényeseknek, a betéteseknek, az adófizetőknek és a rendszer hitelességének.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) írásban. – (DE) Most, amikor a bankok és a biztosítótársaságok határon átnyúló tevékenységet folytatnak, nem elegendő e vállalatok pusztán nemzeti szintű felügyelete, amint azt a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság is jól mutatja. Ugyanakkor pozitívumként kell elkönyvelnünk azt a tényt, hogy a tagállamok – súlyos költségvetési problémák esetén – megtartották azt a hatáskörüket, hogy ők mondják ki a végső döntést. Ez a jelentés azonban túl messzire megy az európai gazdasági irányítás irányába, ezért tartózkodtam a szavazáskor.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) írásban. – (PT) Ennek az irányelvnek meg kell határozni azokat a helyzeteket, amelyekben az uniós jognak való megfelelőséggel kapcsolatos eljárási és érdemi problémákat kell megoldani, és a felügyeletek esetleg nem képesek maguk megoldani a kérdést. Ilyen helyzetben meg kell lennie annak a lehetőségnek, hogy a felügyeletek egyike az illetékes európai felügyeleti hatóság elé vihesse az ügyet. Az európai felügyeleti hatóságnak a létrehozásáról szóló rendeletben megállapított eljárással és ezzel az irányelvvel összhangban kell eljárnia.

 
  
  

Jelentés: José Manuel García-Margallo y Marfil (A7-0166/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) írásban. – (PT) A pénzügyi válság bebizonyította, hogy a pénzügyi szabályozás elégtelen, a piacfelügyeleti mechanizmusok pedig gyengék. Mindannyian tudjuk, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok puszta együttműködése nem volt elégséges a valódi határok nélküli területként működő belső piac számára. Ezért vélem úgy, hogy egy új európai felügyeleti hatóság meg fogja könnyíteni a jövőbeli válságok elkerülését, hiszen gyorsabb válaszokra és ehhez rugalmasabb intézményekre van szükségünk. Úgy gondolom, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület elsődleges szerepet fog játszani a pénzügyi stabilitásunkat fenyegető lehetséges veszélyek figyelemmel kísérésében és értékelésében. Olyan szabályokra van szükségünk, amelyek egyenlő feltételeket teremtenek, valamint nagyobb fokú védelmet biztosítanak, és jobban alkalmazkodnak a betéteseink, a fogyasztóink, az adófizetőink és a kis- és középvállalkozások érdekeihez. Rendkívül fontos, hogy megvédjük azok pozícióját, akiket a leginkább sújt a válság, és hogy hitellehetőségeket kínáljunk jövőbeli válságok esetén. Különös figyelmet kell szentelnünk azoknak a nagy pénzügyi szervezeteknek, amelyekről általában úgy tartják, hogy „túl nagyok ahhoz, hogy bedőljenek”, és amelyek – amint azt láthattuk – a teljes globális pénzügyi rendszer összeomlását okozhatják.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) írásban. – (FR) Ez az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat a pénzügyi felügyeleti csomag részét képezi. Ez a csomag három európai felügyeleti hatóságot állít fel, amelyek a pénzügyi ágazat különböző szegmenseit felügyelik: a bankokat, a biztosítókat és a pénzügyi piacokat. Éppen úgy, ahogyan a Skinner- és a Giegold-jelentést is támogattam a két másik felügyeleti hatóság esetében, úgy teljes mértékben támogattam ezt a jelentést és a felügyeleti csomag egészét is, mivel úgy vélem, hogy ez nagy és mindenekelőtt szükséges előrelépést jelent (lásd a Skinner-jelentésről szóló szavazáshoz fűzött indokolást).

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE) írásban. – (IT) Az előadó dicséretet érdemel hosszas erőfeszítéseiért és az elért kompromisszumért. Most már széles körben elismert tény, hogy a pénzügyi, majd a gazdasági válság rámutatott arra, hogy mennyire fontos Európa egységes fellépése: egy globális gazdasági válság esetén az EU nem lehet megosztott.

Láttuk, hogy az európai pénzügyi szabályozás nem volt kielégítő, és hogy a felügyeleti mechanizmusok eredménytelennek bizonyultak. Ezért ez a jelentés orvosolni próbálja ezeket a hiányosságokat: valóban elismerésreméltó az a kísérlet, amelynek célja egy világos hatáskörökkel bíró, valóban európai felügyelet felállítása. Úgyszintén dicséretesek a jövőbeli válságok feloldását szolgáló mechanizmus létrehozására tett erőfeszítések.

Elsődleges kötelességünk, hogy megvédjük a polgárok és a befektetők érdekeit, akik esetenként tanúi voltak annak, hogy miként váltak füstté a megtakarításaik: ezért helyes létrehozni egy olyan európai uniós alapot, amely a pénzintézetek hozzájárulásaiból kerülne előfinanszírozásra, és amely a 137. módosítás értelmében védelmet nyújtana a betéteseknek. Ezért úgy vélem, hogy a jelentés célkitűzései kiegyensúlyozattak, beleértve azt is, ahol világosan meghatározásra kerül a kkv-k szerepe (lásd 169–170. módosítás), amelyek még ma is a legmagasabb árat fizetik ezért a válságért. Ezért szavaztam igennel.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) írásban. – (IT) A bankrendszer, amely kulcsfontosságú társadalmi és gazdasági szerepet tölt be, hajlamos összetett célokat követni és gyakran okoz nemkívánatos hatásokat.

Amennyiben a részvényesek fő célja a gazdagság megteremtése, akkor néhány érintett célja lehet egy olyan vállalati rendszer támogatása, amely folyamatosan likviditási gondokkal küzd, vagy a gazdagság olyan pénzügyi eszközökkel történő megteremtése is, amelyek elősegítik a megtakarításokat. Mindezen célok szentségének sérelme nélkül úgy vélem, nem hanyagolhatók el azok a hatások sem, amelyeket ezeknek a vállalatoknak a vezetői döntései az őket körülvevő gazdasági és társadalmi struktúrára gyakorolnak.

Ezért a politika feladata az, hogy megvédje a különböző szereplők igényeit, miközben arra szólít fel, hogy senki se szegje meg saját erkölcsi és társadalmi kötelezettségeit. Ezért az Európai Uniónak gondoskodnia kell a szükséges felügyeletről annak érdekében, hogy valamennyien anélkül érhessék el céljaikat, hogy más érintettekkel összeütközésbe kerülnének. Egy olyan hatóság létrehozása, amely képes ennek a célnak az elérését előremozdítani, dicséretet érdemel.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) írásban. – (PT) A jelentésben foglalt javaslatok többsége és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozása mellett szavazok. A pénzügyi válság a pénzügyi felügyelet és különösen az uniós bankrendszer számos gyengeségét hozta felszínre. Ennek fényében az európai közvélemény felismerte, hogy a Parlament és a Bizottság sürgős intézkedéseket hoztak. Következésképpen azon a ponton, ahol most járunk, rajtunk áll, hogy olyan megelőzési mechanizmusokat dolgozzunk ki, amelyek lehetővé teszik az európai gazdaságnak az esetleges jövőbeli válságokra történő megfelelőbb felkészítését. E célból az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozása kulcsfontosságú hozzájárulást jelent a pénzügyi felügyelethez, mivel a jövőben ez a hatóság fog felelni a működési mód és a válságkezelés irányítási modelljének megállapításáért, a korai beavatkozás szükségességétől egészen a lehetséges csődök megoldásáig – amennyiben arra szükség van.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel innovatív javaslatokat tartalmaz a pénzintézetek, különösen a határokon átnyúló tevékenységet folytató intézmények felügyeletére vonatkozóan. Úgy vélem, fontos, hogy a nagy pénzügyi szervezetek külön bánásmód alá esnek ebben a dokumentumban, mivel ezek bedőlése a teljes pénzügyi rendszer összeomlását okozhatja. Véleményem szerint egy a pénzintézetek hozzájárulásaiból előfinanszírozott európai alap létrehozása a betétesek védelmére, valamint az olyan nehézségekkel küzdő szervezetek megmentésére, amelyek csődje az egész rendszert romba dönthetné, megfelelő megoldást jelent egy olyan rendszer hiányosságainak és eredménytelen működésének orvoslására, amely a jelenleg tapasztalható mély válságba vezetett bennünket.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) Ha létezik valami, amit mindnyájan megtanulhattunk a jelenlegi válságból, az az, hogy az szükség van intézményes felügyeleti struktúrák reformjára, amelynek során új európai testületeket kell létrehozni és újra kell gondolni a makro- és mikrogazdasági felügyeletről alkotott elképzelésünk egészét. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság ennek a folyamatnak az eredménye.

A globális pénzügyi válság következtében súlyosan sérült a bankrendszerbe vetett bizalom, ezért a piacoknak – az európaiaknak és általában – sürgősen el kell kezdeniük újból megbízni a bankjaik stabilitásában és szilárdságában, és legfőképpen ismét bízniuk kell a felügyeleti szervekben. Ezért is bír a jövőre nézve döntő jelentőséggel az új Európai Bankfelügyeleti Hatóság számára fenntartott szerep.

Ezzel kapcsolatban nem lehetnek kétségeink: akkor, amikor egyes pénzintézetek csődje az egész pénzügyi rendszer összeomlásához vezethet, nem ülhetünk tovább ölbe tett kézzel.

Amint azt képviselőtársam, García-Margallo y Marfil úr – aki rendkívül fontos szerepet játszott a felügyelettel kapcsolatos munka egészében – nagyon is helyesen mondta, „csak két lehetőség közül választhatunk: több hatáskör a nemzeti felügyeleti hatóságoknak vagy több Európa. Több protekcionizmus vagy több belső piac.” Ebben a kérdésben kétségem sincs afelől, hogy melyik utat kellene választanunk: több Európára és több belső piacra van szükség, szoros és hozzáértő felügyelettel.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság meg fogja szilárdítani annak a pénzügyi piacok jelenlegi felügyeletére vonatkozó alapos reformnak a hatékonyságát, amelyet az uniós intézmények jelenleg kívánnak végrehajtani. Ez strukturális alapot fog biztosítani olyan elegendő hatállyal rendelkező intézkedéseknek, amelyek képesek megakadályozni a legutóbbi globális pénzügyi válság megismétlődését, amely elviselhetetlen lenne a társadalom és a világgazdaság számára. Valójában teljességgel helytelen egy a nemzeti hatóságok erőfeszítésein nyugvó felügyeleti rendszert elfogadni, hiszen ezek illetékessége csupán az országhatárokig terjed, miközben a piaci szereplők olyan pénzintézetek, amelyek a határok nélküli Európa egészében folytatják tevékenységüket. Ezért dicséretes, hogy az előadó figyelmet szentel a kis- és középvállalkozások jelentőségének, valamint a javaslat európai távlatának.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) írásban. – (PT) Ez egy újabb jelentés a pénzügyi felügyelettel foglalkozó csomagból, amelynek alapját az Európai Bankfelügyeletnek a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének szerves részeként történő létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat képezi.

A jelentés egyik cikke a közérdek védelmét határozza meg a hatóság céljaként, méghozzá azáltal, hogy az Unió gazdaságának, polgárainak és vállalatainak az érdekeit szolgálva hozzájárul a pénzügyi rendszer rövid, közép- és hosszú távú stabilitásához és eredményességéhez.

Ebben az esetben is olyan döntésekről van szó, amelyek nem változtatnak az alapkérdésen, ami nem más, mint a pénzügyi spekuláció. Hacsak nem számolják fel a származékos piacokat és az adóparadicsomokat, gyakorlatilag hiábavaló lesz európai hatóságokat létrehozni ezeken a területeken.

Ellenszavazatunkkal elsősorban az ellen kívánunk tiltakozni, hogy továbbra is váratnak magukra azok a javaslatok, amelyek felszámolnák az adóparadicsomokat, megadóztatnák a tőkemozgásokat vagy bezárnák a származékos piacot.

Ami egyértelműen kiviláglik ennek a pénzügyi csomagnak az egészéből, az az, hogy a csomag megpróbálja azt az illúziót kelteni, hogy a válság problémái meg vannak oldva, teszi ezt azonban anélkül, hogy megoldást kínálna azokra az alapvető problémákra, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a pénzügyi csoportok spekulációval jussanak óriási nyereségekhez, ideértve a törékenyebb gazdasággal rendelkező tagállamok államadósságával történő spekulációt is.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D) írásban. – Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) létrehozása része a 2009. februári Larosière-jelentés ajánlásait követő bizottsági javaslatoknak. Üdvözlöm az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozását mint a pénzügyi és gazdasági válságra adott európai választ, amely valós és súlyos kockázatokat teremtett a belső piac stabilitására nézve. Ennek a páneurópai felügyeleti rendszernek az a célja, hogy gondoskodjon a szoros együttműködésről és koordinációról a nemzeti és európai hatóságok között annak érdekében, hogy biztosítsa az EU pénzügyi rendszerének stabilitását, és ugyanakkor ki fogja egyenlíteni a különböző nemzeti gyakorlatok között fennálló eltéréseket is. Egy az európai központi bankok vezetőiből álló új testület fogja figyelemmel kísérni és leküzdeni az Európán belül bárhol fellépő makrogazdasági kockázatokat. Az EBA a pénzintézetekre közvetlenül alkalmazandó határozatokat fog hozni és felhívja a Bizottság figyelmét a veszélyes termékekre vagy piaci ügyletekre. Emellett az EBA kulcsszerepet fog játszani a rendszerszintű kockázatok azonosításában és részt fog venni az esetleges válságrendezésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Mann (PPE) írásban. – (DE) Garcia-Margallo úr kiváló jelentése mellett szavaztam, amely jelentős részét teszi ki a pénzügyi felügyeleti csomagnak. Napnál is világosabb kéréseink – két évvel a globális pénzügyi válság kezdetét követően – egy nagyra törő projekt sajátjai. A leendő Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) össze fogja kapcsolni a nemzeti pénzügyi szolgáltatók ellenőrző szerveit. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy ellenőrzésünk alá tudjuk vonni a szorosan összefonódott pénzügyi piacokat. Kötelező technikai standardok kidolgozására van szükség annak érdekében, hogy egy egységes európai szabályzatot tudjunk létrehozni. Célunk, hogy hatékonyan fel tudjunk lépni a versenytorzítások ellen a pénzügyi piacokon és fel tudjuk számolni a túlzott mértékű spekulációt. A pénzügyi piaci ügyleteket átláthatóvá kell tennünk. E célból ellenőriznünk kell az olyan kockázati termékeket, mint a származékos ügyletek és a fedezetlen rövidre eladások. A fogyasztók és a kkv-k érdekében nem engedhetjük, hogy a szereplők messzemenően a pénzügyi felügyelet ellenőrzése nélkül folytassák tevékenységüket. Mi, az Európai Parlament képviselői jól használtuk fel a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével ránk ruházott politikai tekintélyünket. A különböző képviselőcsoportok között egység alakult ki, és olyan megoldásokat találtunk, amelyek egyértelművé teszik az európai hozzáadott értéket. Nemzeti külön utakon járva nem lehet válságot rendezni! Eljött az ideje egy olyan hatékony bankfelügyeletnek, amely bármikor képes megakadályozni azt, hogy – ahogyan Barnier biztos úr fogalmazott – egy válság katasztrófába torkolljon.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A közelmúlt pénzügyi válsága mind egyedi esetekre, mind pedig a pénzügyi rendszer egészére vonatkozóan megmutatta a pénzügyi felügyelet gyengeségeit. A felügyeleti modellek nemzeti megközelítést követtek és nem alkalmazkodtak a pénzügyi rendszerben végbemenő globalizációhoz, ahol a különböző pénzügyi csoportok határokon átnyúló tevékenységet folytatnak – az ezzel járó rendszerszintű kockázatokkal. Ezért nem került sor együttműködésre, koordinációra vagy bárminemű egységességre az uniós jogszabályok alkalmazásában. Így ennek az irányelvnek a célja a belső piac működésének javítása azáltal, hogy biztosítja a felügyeleti és prudenciális szabályok magas szintjét, és védelmet nyújt a betéteseknek, a befektetőknek és valamennyi kedvezményezettnek. Ezért rendkívül fontos a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és zökkenőmentes működésének a védelme annak érdekében, hogy fenntartsuk az államháztartások stabilitását és fenntarthatóságát és a felügyelet terén erősítsük a nemzetközi koordinációt és együttműködést. Úgy vélem, hogy az Európai Bankfelügyeleti Hatóság létrehozása rendkívül fontos egy hatékony felügyeleti modell felállításához. Ugyanakkor sok más lépés is szükséges annak megelőzéséhez, hogy a közelmúlt valóban erkölcstelen állapotai, amelyek ártottak a gazdaságoknak, a részvényeseknek, a betéteseknek, az adófizetőknek és a rendszer hitelességének, visszatérjenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Sławomir Witold Nitras (PPE) írásban. – (PL) Lengyelország szempontjából, de az Unió egészének szempontjából is rendkívüli jelentőséggel bír az, hogy egységes jogalkotással rendelkezzünk. Több olyan rendelkezés lépett ma érvénybe, amelyek a pénzügyi felügyeleti csomag részét képezik. A pénzügyi válság a globális pénzügyi rendszer számos gyenge pontját fedte fel, ideértve a pénzintézetek megfelelő felügyeletének hiányát is Európában. A hiányosságokra adott válaszként olyan javaslatokat fogadtunk el, amelyek célja a pénzügyi piacok felügyeletének erősítése az Európai Unióban.

Lengyelország kezdettől fogva olyan erős és független felügyeleti szervek kijelölését támogatta, amelyeknek jogában állna nemzetek feletti, kötelező érvényű határozatokat hozniuk. Fontosnak tartottuk, hogy a felügyeleti szervek, amelyek európai jelleggel fognak bírni, nagyon erős testületek legyenek és nagyon kiterjedt hatáskörökkel rendelkezzenek.

Ezt a célt nagymértékben sikerült elérnünk. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a javasolt megoldások kielégítők. Ezek olyan megoldások, amelyeknek sikerül összeegyeztetniük a 27 tagállam nemzeti érdekeit. Ez nagyrészt az Európai Parlamentnek köszönhető. A pénzügyi kérdések terén most először szólaltak fel az európai parlamenti képviselők egységesen és értek el megegyezést a meghozott döntések jogosságának tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) írásban. – (DE) A határokon átnyúló tevékenységet folytató bankok és biztosítók korában nem elegendő ezeket a vállalatokat pusztán nemzeti hatáskörben felügyelni, amint azt a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság is világossá teszi. Ugyanakkor pozitívan értékelendő, hogy súlyos költségvetési problémák esetén továbbra is a tagállamok kezében marad a végső döntés joga. Mindazonáltal ez a jelentés túl messzire megy az európai gazdasági irányítás irányába, ezért a szavazás során tartózkodtam.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) írásban. – (IT) A jelenlegi pénzügyi válság rávilágított arra, amit a Parlament már évekkel ezelőtt bírált: a megfelelő pénzügyi szabályozás hiányára és a piacfelügyeleti mechanizmusok gyengeségére.

A Parlament figyelmeztetett arra, hogy amennyiben el akarjuk kerülni a rendszer válságát, rendkívül fontos a következő három cél elérése: a piacok liberalizációja, az ellenőrzési mechanizmusok megerősítése és a megtakarításokra kivetett adók harmonizációja. A szabályozási hézagok betömésére és a felügyeleti rendszer gyengeségeinek enyhítésére a Bizottság a nemzeti felügyeletek hálózatának kialakítását, valamint az Európai Unió betéteseinek, befektetőinek és fogyasztóinak a védelmét szolgáló egységes szabálykönyv bevezetését ajánlja.

Az „Európa” megoldás azt jelentené, hogy a felügyeleti kollégiumok számára biztosítják a szabályok diktálásának jogát, és az azoknak való megfelelés – ha a nemzeti felügyeleti hatóságok nem tudnak megállapodásra jutni – kötelező lenne. A Parlament jelentése ezenkívül egy európai alap létrehozását is javasolja, amelyet a pénzintézetek hozzájárulásaiból finanszíroznának a betétesek védelme és a nehéz helyzetben lévő azon intézmények megmentése érdekében, amelyek csődje az egész rendszert tönkretenné. E jelentés végső célja egy a jövőbeli válságok megoldását szolgáló mechanizmus kialakítása, amely csökkenti annak esélyét, hogy az európai adófizetőknek a pénzügyi rendszer összeomlásának kihatásaival kell szembetalálniuk magukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) írásban. – (PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert egyetértek az Európai Bizottság javaslatával és az Európai Parlament által beterjesztett módosításokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD) írásban. – (IT) Gazdasági és pénzügyi válság idején az Európai Uniónak erős európai szintű intézkedéseket kell hoznia oly módon, hogy növeli a bankintézetek és azok pénzügyi piacai feletti ellenőrzést. A négy új testület létrehozása jó alternatívának bizonyulhat, amely szoros együttműködést biztosít a nemzeti felügyeleti hatóságokkal.

Nem a hatáskörükön belül a teljes ágazat ellenőrzéséért felelős testületek, hanem a nemzeti felügyeleti hatóságok legmagasabb szintjének képviselőiből álló külön pénzügyi intézmények segítenék a standardok és a szabályok uniós tagállamok közötti harmonizációját. Ezen belül az Európai Bankfelügyeleti Hatóság a fogyasztói és a kis- és középvállalatok számára nyújtott hitelek hozzáférhetőségét, elérhetőségét és költségeit fogja értékelni

A G20-ak ülésének végén a bankok megadóztatására vonatkozó elképzelés, amelyet mind Barroso elnök úr, mind Van Rompuy elnök úr erőteljesen támogatott, még csak megfontolásra sem került. A válságnak továbbra is kitett Európában együtt kell működnünk annak érdekében, hogy közös szabályokat alkossunk európai szinten.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Sonik (PPE) írásban. – (PL) A válság feltárta a nemzeti határok mentén megosztott uniós felügyeleti keret gyengeségét, és rámutatott a szupranacionális pénzintézetek megfelelőbb felügyeletének a szükségességére is. Az európai döntéshozók elengedhetetlennek ítélték egy harmonizált pénzügyi felügyeleti rendszer bevezetését. Egy éven át folyt az intenzív munka és tettek erőfeszítéseket az érintettek annak érdekében, hogy létrejöjjön ennek a felügyeleti rendszernek az európai szerkezete. A Parlament a kezdet kezdetétől a pénzügyi piacok erős uniós felügyeletét sürgette, és a Tanácsot és a Bizottságot is meggyőzte álláspontjáról. Három új felügyeleti intézmény fog létrejönni, amelyek hatásköre messze túl fog mutatni a jelenlegi felügyelőbizottságok tanácsadó jellegén.

A negyedik intézmény, az Európai Rendszerkockázati Testület a piaci helyzet gondos megfigyelését fogja szolgálni és figyelmeztetést fog közzétenni az európai gazdaságot esetlegesen fenyegető, növekvő veszélyekről. A gazdasági és monetáris unió a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének hatékony működését követeli meg, és a mai szavazás eredménye fontos lépést jelent ebbe az irányba.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE) írásban. – (LT) Hölgyeim és uraim, a pénzügyi válság során világossá vált a megfelelő pénzügyi szabályozás hiánya Európában és a piacfelügyelet fejletlensége. Talán emlékeztetnem sem kell Önöket arra, hogy Litvánia egyike a globális pénzügyi válság által legsúlyosabban érintett országoknak. Egy időben Litvánia növekedése szinte kizárólag az olcsó hitelek által hajtott kölcsönökre támaszkodott, amelyek elsősorban a gyors nyereségre vágyó külföldi hitelezőktől származtak. A vállalatok éppen hogy csak helyreálltak, amikor a válság elkezdődött. Nyilvánvaló, hogy semmi értelme továbbra is olyan mechanizmusokat alkalmazni, amelyek eredménytelenségére a válság során fény derült. Most határozott és nagyra törő politikára van szükség ahhoz, hogy egy hatékonyabb, integrált és fenntartható európai felügyeleti rendszert hozzunk létre. Örömmel látom a bizottsági javaslattal kapcsolatban benyújtott módosításokat, mivel az elsősorban banki szemszögből került kidolgozásra és nem veszi figyelembe a kölcsönt kérők nézőpontját.

Fontos, hogy a kis- és középvállalkozásokat is bevonjuk, mivel ők a nagyvállalatoknál nagyobb mértékben függenek a banki finanszírozástól. Remélem, hogy sikerül létrehoznunk egy megbízható, világos hatáskörökkel rendelkező európai intézményt és egy olyan válságkezelő mechanizmust, amely biztosítani fogja, hogy a pénzügyi rendszerben bekövetkezett bármely rövid távú változást követően ne az európai adófizetőknek kelljen a legnagyobb terhekkel szembenézniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D) írásban. – Ez a jelentés és a pénzügyi felügyeleti csomag részeként szavazásra bocsátott többi idetartozó jelentés egy olyan új korszak előfutárai a pénzügyi szabályozásban, amelyben a bankok többé nem használhatják ki a szabályozási gyakorlatok szürkezónáit, és az EU nagyobb védelmet fog tudni nyújtani a kockázatos pénzügyi termékekkel és tevékenységekkel szemben. Ezek a jelentések legfőképpen a fogyasztók számára örvendetesek, mivel az új európai felügyeleti hatóságok létrehozása azt jelenti, hogy az EU ezentúl szabályozni tudja majd a pénzintézetek határon átnyúló tevékenységeit és biztosítani tudja, hogy a banki döntéseknél a fogyasztók érdekei kerüljenek előtérbe.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE) írásban. – (FR) Örömmel látom, hogy a képviselőcsoportom által a pénzügyi válság során tett kötelezettségvállalások széles körben támogatást nyertek az Európai Parlamentben. Feltétlenül szükségesnek tartottuk a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének a felülvizsgálatát. A nemzeti felügyeleti hatóságok közötti koordináció hiánya növelte a pénzintézetek összeomlásának jövőbeli kockázatát. A bankok, a pénzügyi piacok, valamint a biztosítási és nyugdíjágazat működésének felügyeletéért felelős három új európai hatóság felállításával a pénzügyi felügyelet átfogó keretét hoztuk létre. Ily módon az Európai Bankfelügyeleti Hatóság a bankok felügyeletét standardizált és koordinált módon látja el. Valódi kényszerítő erővel ellátva ez utóbbié lesz az utolsó szó joga, ha a nemzeti banki szabályozók nem jutnak megegyezésre. A pénzintézetek fizetőképességének a biztosítása, valamint a pénzügyi piacok és termékek átláthatóbbá tétele a befektetők, a vállalatok, a megtakarítók és a fogyasztók nagyobb védelmét is garantálni fogja. Így ez az új eszköz nem csupán néhány pénzügyi szakértő előjoga lesz, hanem valóban mindnyájunk érdekét fogja szolgálni.

 
  
  

Jelentés: Ramon Tremosa i Balcells (A7-0167/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy az európai pénzügyi piac nem életképes, illetve nem tud megfelelően működni, ha az EU térségére vonatkozó pénzügyi felügyeleti mechanizmusok továbbra is eltérnek egymástól az Európai Unión belül. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az EU egy olyan új pénzügyi struktúrát alakítson ki, amely szilárd és a különböző európai országokban azonos módon működő pénzügyi felügyeletet foglal magába. Ily módon az EU a jelenlegihez hasonló válságok megelőzésére alkalmas mechanizmusokat hoz létre, képes időben reagálni és hozzájárul a nagy piacainkon fennálló rendszerszintű problémák megoldásához. Döntő fontossággal bír, hogy ezeket a mechanizmusokat megerősítsük, hiszen ezek nélkül Európa tovább táplálja azt a nagy pénzügyi hátrányt, amely gátolja az árak és a pénzügyi piacok hőn áhított stabilitását. Csakis a banki és pénzügyi rendszereknek az EU egészére kiterjedő szabályozásával és felügyeletével, valamint az adatok szigorú és bizalmas módon történő megosztásával válhatunk versenyképesebbé és stabilabbá a világpiacon és szilárdíthatunk meg egy erősebb és biztonságosabb gazdaságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) írásban. – (FR) Ismét csak támogatom a „pénzügyi felügyeleti” csomag vonatkozásában a Tanáccsal elért kompromisszumot (lásd a Skinner-, a Goulard-, a Sánchez Presedo-, a García-Margallo y Marfil- és a Giegold-jelentéshez fűzött indokolásaimat), különösen az Európai Központi Bank (EKB) szerepének a tekintetében. Az Európai Központi Bank bebizonyította, hogy képes hatékonyan és ésszerűen kezelni a pénzügyi válságot. Az EKB-nak központi szerepet kell játszania a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében, hiszen ez utóbbi hitelessége és hatékonysága forog kockán.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) írásban. – (IT) Az Európai Központi Bank (EKB) mostanáig megmutatta, hogy tudja, hogyan kell jól végeznie a feladatát. Frankfurtban komolyan vették az infláció elleni harcot, és az euró bevezetésének kezdete óta még sohasem volt példa arra, hogy az árak emelkedése szisztematikusan magasabb lett volna a kitűzött célnál.

Mindez az EKB szakemberei kiváló szakértelmének, valamint a pénzügyi és tudományos világgal a szakpolitikák hatékony ellenőrzésének és a legújabb ismeretekkel történő lépéstartás biztosításának érdekében folytatott folyamatos tapasztalatcserének köszönhető. Továbbá az Eurotower – részben a Bundesbank lenyűgöző örökségének köszönhető – hírneve egyben azt is jelentette, hogy az európai válság mértéke korlátozható volt, és láthatóvá vált az is, hogy voltak olyan jelek, amelyekkel szemben még senkinek sem volt felhatalmazása fellépni.

Ezért az Európai Központi Bank a legjobb jelölt arra, hogy kulcsszerepet játsszon az európai felügyelet új rendszerében. Anélkül, hogy túl nagy reményeket támasztanánk, bizonyára kiváló munkát várhatunk egy olyan szervezettől, amely már eddig is bizonyította, hogy szakértelemmel, hozzáértéssel és tudással bír.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D) írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy meg kell teremtenünk a pénzügyi felügyelet európai dimenzióját. Mindazonáltal nem lehetünk naivak az elvárásaink tekintetében. Egy új pénzügyi struktúrával sem fogjuk tudni teljes mértékben megakadályozni a gazdasági és pénzügyi válságokat. Egyfelől az Európai Unió olyan jogi kerettel fog rendelkezni, amely a gyorsabb beavatkozást támogatja. Az Európai Központi Bank egy olyan intézmény, amely gyors és hatékony fellépésével már bebizonyította, hogy milyen sokat ér gazdasági válság idején. Ezért is üdvözlöm azt, hogy az újonnan létrehozott hatóság, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) az EKB védnöksége alá kerül. Mindazonáltal sajnálatosnak tartom az arra vonatkozó határozatot, hogy az ERKT ne vethessen ki szankciókat a tagállamokra vagy a pénzintézetekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) írásban. – (PT) A javasolt és jelenleg Európa-szerte megvitatásra kerülő pénzügyi felügyeleti és szabályozási struktúra nem lesz képes hatékonyan működni, ha a felügyelet továbbra is nemzetek szerint szétaprózódott. Ezen elv alapján a jelentés mellett szavazok. Nyilvánvalóan nem lesz lehetséges elkerülni a jövőbeli válságokat. Ugyanakkor enyhíthetők a válságok Unióra gyakorolt társadalmi és gazdasági hatásai azáltal, hogy finomabban hangolt mikro- és makroprudenciális felügyeleti mechanizmusokat dolgozunk ki. Ezért az Európai Rendszerkockázati Testület mint makroprudenciális felügyelet kulcsszerepet fog betölteni. Ugyanakkor, habár nem vethet ki szankciókat a tagállamokra vagy a pénzintézetekre, intézkedéseinek hitelessége biztosított - nem kis mértékben az Európai Központi Bank presztízsének és jó hírnevének köszönhetően.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) Ha egy dolgot mindannyian megtanulhattunk a jelenlegi válságból, az az, hogy az intézményes felügyeleti struktúrák reformjára van szükség, amelynek során új európai testületeket kell létrehozni és újra kell gondolni a makro- és mikrogazdasági felügyeletről alkotott elképzelésünk egészét.

Engem személyesen, amint azt már volt alkalmam számtalanszor elmondani, nem ijeszt meg az európai felügyeleti hatóságok létrejötte. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ezek felálljanak és képesek legyenek feladataikat függetlenül és hozzáértően ellátni, és ezáltal a piacok és szereplőik bizalmát erősíteni. Európának sürgősen olyan specializált kapacitásokat kell létrehoznia a makroprudenciális felügyelet terén, amelyek feltárják a rendszerszintű, más szóval a pénzügyi stabilitást európai szinten fenyegető kockázatokat, valamint szükség esetén vészjelzést adnak és biztosítják a helyzet figyelemmel kísérését.

Mindazonáltal a jelenleg elfogadásra kerülő felügyeleti struktúra, és különösen az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT), amely nem lesz képes arra, hogy szankciókat kényszerítsen a tagállamokra vagy a pénzintézetekre, nagymértékben arra támaszkodik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) képes tevékenységeit folytatni és a rábízott feladatokat ellátni. Úgy gondolom, hogy az EKB tekintélye ás jó hírneve hozzáadott értéket képvisel az ERKT számára.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) A pénzügyi piacok erősebb és hatékonyabb európai felügyeletét biztosító feltételek megteremtésének szükségessége komoly elkötelezettséget eredményezett a Parlament részéről, ami a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság kibontakozásával egyre nyilvánvalóbbá és elismertebbé vált. A nemzeti szintű, az egyes tagállamok egyéni szemszögén alapuló felügyeleti rendszer egyre kevésbé bizonyult működőképesnek és megbízhatónak a pénzügyi piacok globális dimenziójával szemben, amelyek fejlődésük során egyre inkább összekapcsolódnak egymással. Ezért támogatom a Parlament e jogalkotási állásfoglalásra irányuló javaslatát. Megfelelő technikai támogatással ellátva és az Európai Központi Bank kapacitásainak és erőforrásainak a felhasználásával az Európai Rendszerkockázati Testület a rendszerszintű tendenciákra vonatkozó információk elemzésével és az esetleges kockázatok azonosításával kétségkívül döntő szerepet fog játszani abban, hogy az EU képes legyen korábban és gyorsabban fellépni. Ennek döntő jelentősége lesz az új válságok megelőzésében, vagy amennyiben azok elkerülhetetlenek, akkor negatív hatásaik enyhítésében és a tendencia megfordítására szolgáló módszerek megtalálásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) írásban. – (FR) Legyen bármilyen következetes is az, hogy egy a rendszerkockázatokkal foglalkozó felügyeleti testületet kívánunk felállítani, az már jóval kevésbé az, hogy ezt a testületet az Európai Központi Bank (EKB) felügyelete alá helyezzük. Egy ilyen testületnek valóban államközinek kellene lennie. Ez azonban ebben a javaslatban egyáltalán nem így jelenik meg. Egy, a magánszféra érdekeit szolgáló euroliberális doktrínát vakon követő EKB elnöke által vezetett testület semmi olyat nem fog javasolni, ami sértené a magánvállalatok érdekeit. Nemmel szavaztam erre a jelentésre, amely az Európai Rendszerkockázati Testület EKB általi ellenőrzését támogatja.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A jövőbeli pénzügyi válságokra adandó válasz szükségessége és a makro- és mikroprudenciális felügyelet új modelljei az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) és a Pénzügyi Felügyeletek Európai rendszerének létrehozásához vezettek. Azonban csakis az Európai Központi Bank (EKB) tekintélye fogja ezt az új rendszert hatékonnyá tenni, hiszen az új ERKT nem lesz képes intézkedéseket vagy szankciókat kényszeríteni a tagállamokra vagy a pénzintézetekre, és a figyelmeztetései nem lesznek kötelező érvényűek. Ennek az EKB által koordinált és az EKB-nak alárendelt új felügyeleti struktúrának a küldetése az lesz, hogy előre meglássa a jövőbeli válságforgatókönyveket annak érdekében, hogy az új válságok kialakulását megakadályozó megelőző intézkedéseket lehessen hozni. Biztosítani kell azt is, hogy a vezető pozíciókra történő kiválasztás a rendszer egészében a valós képességek és érdemek kritériumaira épüljön, ne pedig a tagállamok közötti politikai célú hatalommegosztásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE) írásban. – (IT) Az EU a pénzügyi stabilitás védelmére szolgáló keretet hoz létre. Európának az újabb és komoly pénzügyi válságok elkerüléséhez a rendszer fontos pénzintézeteinek fizetésképtelenségét kezelő intézményi keretre van szüksége.

Egy új makroprudenciális felügyeleti hatóság, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) és egy új mikroprudenciális felügyeleti hatóság, a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere fog létrejönni. Ezek hatékonyságára az EKB tekintélye jelent garanciát, hiszen az új ERKT nem kényszeríthet szankciókat a tagállamokra vagy a pénzintézetekre és az ajánlásai sem lesznek kötelező érvényűek. Következésképpen ezek hatékonysága az EKB tekintélyes hírnevétől és személyzetének elismert szakértelmétől függ.

A felügyeleti struktúra fő célja a jelenleg tapasztalható válsághoz hasonló helyzetek jövőbeli elkerülése és a pénzügyi stabilitás biztosítása. Az új pénzügyi piaci szabályozási és felügyeleti politika sikerének fő pillére éppen a mikro- és a makroprudenciális felügyelet összekapcsolása lesz. Ily módon az ERKT titkársága fontos szerepet fog játszani az érintett adatok hatékony és gyors cseréjének biztosításában.

 
  
  

Jelentés: Sven Giegold (A7-0169/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D) írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mert az Európai Parlament mindig is kiemelt és központi szerepet játszott a pénzügyi szolgáltatások belső piacának megteremtésében, és aktívan támogatta a harmonizációt, az átláthatóságot és a versenyt annak érdekében, hogy nagyobb és az érintettekhez jobban alkalmazkodó védelmet nyújtson azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van arra, úgymint a kisbefektetőknek és a fogyasztóknak. Már rendszeresen sürgettük ezeknek a feltételeknek a megteremtését és rámutattunk a pénzügyi piaci felügyelet több hibájára. Ezért arra kérem az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a lehető legjobb módját az integráltabb felügyeleti struktúra felé történő elmozdulásnak, és tegye ezt a pénzügyi szolgáltatások erőteljesebb, integráltabb belső piaca kiépítésének kényes folyamatával párhuzamosan. Remélem, hogy ezzel a jelentéssel egy olyan uniós intézményt segíthetünk létrehozni, amely hatékonyan hozzá tud járulni egy erőteljes európai harmonizációs folyamathoz, és hogy ez példával szolgálhat a világ számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) írásban. – (FR) Ez az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat a pénzügyi felügyeleti csomag részét képezi. Ez a csomag három európai felügyeleti hatóságot állít fel, amelyek a pénzügyi ágazat különböző szektorait felügyelik: a bankokat, a biztosítókat és a pénzügyi piacokat. Éppen úgy, ahogyan a Skinner- és a García-Margallo y Marfil-jelentést is támogattam a két másik felügyeleti hatóság esetében, úgy teljes mértékben támogattam ezt a jelentést és a felügyeleti csomag egészét is, mivel úgy vélem, hogy ez nagy és mindenekelőtt szükséges előrelépést jelent (lásd a Skinner-jelentésről szóló szavazáshoz fűzött indokolást).

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) írásban. – (RO) Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozása részét képezi az európai piaci felügyelet végrehajtó szervei szerepének annak érdekében történő megerősítését célzó uniós stratégiának, hogy megakadályozzuk azon helyzetek kialakulását, amelyek olyan rendszerszintű kockázatokhoz vezetnek, amelyek 2008. szeptember óta a pénzügyi piacokat és ezt követően szinte valamennyi ország gazdaságát megrázták. Mindazonáltal ennek a hatóságnak nem az az új jellemzője, hogy központosított felügyeleti hatáskörrel fog bírni, hiszen e tekintetben ide sorolhatjuk a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerét alkotó összes többi hatóságot is, hanem az, hogy most először kap egy európai hatóság felhatalmazást arra, hogy közvetlen felügyeletet gyakoroljon a piaci szereplők felett, amely egyben engedélyezési, nyomozati és szankcionálási jogköröket is feltételez.

Minderre olyan időpontban kerül sor, amikor az előző felügyeleti rendszer felhatalmazása csupán a szabályozásra és a későbbiekben a tagállamok illetékes hatóságaihoz továbbított javaslatok kidolgozására korlátozódott. Szeretném az ezzel a kihívással szembeni őszinte elismerésemet és kíváncsiságomat kifejezni, és már alig várom, hogy láthassam, hogyan kerülnek az irányelvek rendelkezései végrehajtásra, és milyen változásokhoz fog vezetni ennek a hatóságnak a létrehozása (más szóval az azokra a hitelminősítő intézetekre vonatkozó irányelv, amelyek közül a legjelentősebbek nem csupán rendkívül fontosak, hanem komoly nemzetközi szereplők is).

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE) írásban. – Az új Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) immár az európai pénzügyi felügyeleti struktúra részét fogja képezni. Konkrétabban ez a hatóság fog felelni egyes intézetek mikroprudenciális felügyeletéért. Az ESMA különösen fontos szerepet fog játszani a hitelminősítő intézetek szabályozásában és felügyeletében. Nagyon elégedett vagyok azzal, amit a Gazdasági és Monetáris Bizottság e tekintetben elért. Igennel szavaztam az előadó által megfogalmazott jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D) írásban. – (FR) A jelentés mellett szavaztam, habár a jelenlegi előrelépés mértéke nem felel meg a G20-ak 2009. évi csúcstalálkozóin tett ígéreteknek, amikor is az európai vezetők a pénzügyi termékek és a pénzintézetek hatékony és kemény szabályozásának elérése mellett kötelezték el magukat. Ugyanakkor ez a jogalkotási csomag nem helyettesítheti a hiányzó gazdasági kormányzást. Pénzügyi harmonizáció, közös iparpolitika és a növekedést és a foglalkoztatást szolgáló erőteljes kezdeményezések nélkül nem leszünk abban a helyzetben, hogy ellenállhassunk a piaci nyomásnak, vagy hogy biztosíthassuk az Európában termelt javak valamennyi polgár közötti igazságos elosztását.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE) írásban. – (PT) Én ugyanezen okoknál fogva szavazok az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozása mellett, valamint azért, mert ugyanakkora jelentőséget tulajdonítok neki, mint az Európai Bankfelügyeleti Hatóság felállításának. Azért szavazok igennel, mert a piacoknak az utóbbi években a pénzügyi központokban folytatott intenzív spekulációval, valamint az európai vállalatok összeomlásával és ennek az Unió belső piacának és gazdaságának dinamizmusára gyakorolt hatásaival szembeni sérülékenysége megmutatta, hogy az európai és világpiacok szabályozásának megerősítésére van szükség. Rámutattak erre a Lehman Brotherséhoz hasonló esetek is, amelyek feltárták az Unió gyengeségeit a globalizált világban. Ezenkívül úgy vélem, hogy az Európai Stabilitási Alap jelentésben javasolt létrehozása hatékonyan hozzájárulhat a kockázatnak leginkább kitett pénzintézetek felügyeletéhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) írásban. – (PT) A jelentés mellett szavaztam, mert az az EU pénzügyi piacainak reformját támogatja azáltal, hogy felügyeletet biztosít és hatékonyabb szabályokat vezet be a pénzügyi rendszerben rejlő kockázatok azonosítására. Támogatom ezeket az intézkedéseket, mert ezek uniós szinten egyetlen közös európai felügyeleti hatóságot állítanak fel a határokon átnyúló tevékenységet folytató intézmények számára és egy európai mechanizmust hoznak létre az ezeket érintő válságok rendezésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) Ha valamit mindnyájan, politikai meggyőződéseinktől és világnézetünktől függetlenül a jelenlegi válságból megtanulhattunk, az az, hogy az intézményes felügyeleti struktúrák reformjára van szükség, amelynek során európai testületeket kell létrehozni és újra kell gondolni a makro- és mikrogazdasági felügyeletről alkotott elképzelésünk egészét.

A megállapodás számtalan olyan pozitív elemmel bír, amelyeket sikerült elérnünk, és amelyekről ma szavaztunk. Ezek egyike, hogy független európai hatóságok jöttek létre a bankok, a biztosítótársaságok és a pénzügyi piacok felügyeletének ellátására. Ezek a szervezetek nem fognak a nemzeti felügyeleti hatóságok helyére lépni, de együtt fognak azokkal működni annak érdekében, hogy ellássák a prudenciális felügyeletre és a rendszerszintű kockázatok elemzésére irányuló feladataikat és ezáltal megakadályozzák azt, hogy az európai banki ágazatot és pénzügyi piacokat újabb, a jelenleg tapasztalhatóhoz hasonló léptékű válság sújtsa.

Mivel a válság súlyosan érintette a pénzügyi piacokat, így sürgősen helyre kell állítani a bizalmat. Ez nagymértékben a felügyeleti hatóságok szerepétől fog függeni, amelyeknek hozzáértően és hatékonyan kell ellátniuk a feladataikat annak érdekében, hogy a szükséges bizalmat közvetítsék a befektetők és a vállalatok felé.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) Ha a pénzügyi és a spekulatív piacok hatékony felügyeletét kívánjuk létrehozni, és szem előtt tartjuk a jelenlegi válsághoz vezető körülményeket, amelyek súlyos következményekkel jártak Európában és a fejlett országokban, akkor rendkívül fontos, hogy a Parlament és a többi európai intézmény erőfeszítéseivel összhangban hatékony és eredményes intézkedéseket vezessünk be az értékpapírügyletek szintjén. Célunk az ellenőrzés, az értékelés, a felügyelet és a beavatkozás strukturális alapjának a megteremtése, amely egy hatékony jogi keretrendszeren belül megakadályozza az olyan helyzetek újbóli kialakulását, amelyek a jelenlegi gazdasági, pénzügyi ás szociális válság kitöréséhez vezettek. Ezzel összefüggésben az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságot nem csak megfelelő jogi személyiséggel, hanem jogi, közigazgatási és pénzügyi autonómiával is kell felruháznunk annak érdekében, hogy biztosítani tudja a piacok biztonságát és stabilitását, valamint az ügyletek átláthatóságát, és ezáltal elkerülje az új rendszerszintű kockázatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) írásban. – (GA) Az új hatóságok erősíteni fogják a nemzeti szabályozók közötti együttműködést és hozzájárulnak a pénzügyi szolgáltatási ágazat felügyeletének koherensebb megközelítéséhez. Az új hatóságok orvosolni tudják majd a jelenlegi felügyeleti rendszer gyengeségeit és gondoskodnak arról, hogy az egyes európai országokban egy ideje megjelenő problémák ne merülhessenek fel ismét. Ezek az európai szintű módosítások kiegészítik az ír kormány által az ír pénzügyi szolgáltatási ágazat szabályozásának erősítésének érdekében már bevezetett intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Goebbels (S&D) írásban. – (FR) Nem voltam Strasbourgban, mivel az Európai Parlamentet képviseltem a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) éves Parlamentközi Közgyűlésén, amelyre szeptember 20–25. között került sor Hanoiban, és így nem szavazhattam a pénzügyi felügyeleti csomagról. Hangsúlyozni szeretném, hogy teljes mértékben támogatom ezt a csomagot.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) írásban. – (FR) Megszavaztam az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóságról szóló Giegold-jelentést, mert az Európai Uniónak sürgősen fel kell vérteznie magát új pénzügyi és gazdasági válságok elkerülését lehetővé tevő pénzpiaci felügyeleti eszközökkel. Ennek a hatóságnak a létrehozása, ahogyan a további hatóságok „felügyeleti csomag” általi létrehozása is, lehetővé teszi, hogy a gyakran nagyon eltérő érdekeket képviselő nemzeti hatóságok egyszerű koordinálásától valódi európai hatóságok felé mozdulhassunk el. Ily módon mostantól a hitelminősítő intézetek tevékenységei, amelyek nagymértékben felelősek a pénzügyi válság előidézéséért, közvetlen európai felügyelet alá fognak tartozni. Ez tagadhatatlanul a jó irányba mutató lépés, még akkor is, ha hosszú utat kell még megtennünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Alan Kelly (S&D) írásban. – A 2009. februári Larosière-jelentés ajánlásait követő bizottsági javaslatok részeként üdvözlöm az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) létrehozását. Ez a hatóság jelentősen erősíteni fogja a pénzügyi ágazat felügyeletét Európában. Az ESMA közvetlenül a pénzintézetekre alkalmazandó határozatokat fog hozni és felhívja a Bizottság figyelmét a veszélyes termékekre vagy piaci ügyletekre. Emellett az ESMA kulcsszerepet fog játszani a rendszerszintű kockázatok azonosításában és részt fog venni egy esetleges válságrendezésben. Ezenfelül vészhelyzet esetén az ESMA saját hatáskörén belül egyszerű többséggel hozhat olyan határozatokat, amelyek a nemzeti felügyeleti hatóságokat bizonyos intézkedések meghozatalára kötelezik. Ezeknek az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a pénzügyi piacok stabilitásához és megfelelő működéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Mario Mauro (PPE) írásban. – (IT) Azért szavaztam igennel, mert meg vagyok elégedve az Európai Tanáccsal elért megállapodással. Az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozása nagyon fontos eredmény az Európai Parlament számára, amely szakértelmét felhasználva javította a rendelet minőségét, de ugyanakkor ez az eredmény különös büszkeséggel tölti el az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportját is.

Valóban mindig azért küzdöttünk, hogy betömjük a nagy szabályozási hézagokat ezen a téren és javítsuk a felügyeleti rendszerek törékenységét. Nagyon fontos volt biztosítani az Európai Rendszerkockázati Testületnek az európai felügyeleti hatóságokkal történő integrációját, valamint azt, hogy az új hatóságok esetében szélesebb hatáskörök kerüljenek kijelölésre. Ez döntő jelentőségű hozzájárulást fog jelenteni ahhoz, hogy ezek az eszközök valódi európai dimenzióval bírjanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A közelmúlt pénzügyi válsága mind egyedi esetekre, mind pedig a pénzügyi rendszer egészére vonatkozóan megmutatta a pénzügyi felügyelet gyengeségeit. A felügyeleti modellek nemzeti megközelítést követtek és nem alkalmazkodtak a pénzügyi rendszerben végbemenő globalizációhoz, ahol a különböző pénzügyi csoportok határokon átnyúló tevékenységet folytatnak – az ezzel járó rendszerszintű kockázatokkal. Ezért nem került sor együttműködésre, koordinációra vagy bárminemű egységességre az uniós jogszabályok alkalmazásában. Így ennek az irányelvnek a célja a belső piac működésének javítása azáltal, hogy biztosítja a felügyeleti és prudenciális szabályok magas szintjét, és védelmet nyújt a betéteseknek, a befektetőknek és valamennyi kedvezményezettnek. Ezért rendkívül fontos a pénzügyi piacok integritásának, hatékonyságának és zökkenőmentes működésének a védelme annak érdekében, hogy fenntartsuk az államháztartások stabilitását és fenntarthatóságát és a felügyelet terén erősítsük a nemzetközi koordinációt és együttműködést. Úgy vélem, hogy az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság létrehozása rendkívül fontos egy hatékony felügyeleti modell felállításához. Ugyanakkor sok más lépés is szükséges annak megelőzéséhez, hogy a közelmúlt valóban erkölcstelen állapotai, amelyek ártottak a gazdaságoknak, a részvényeseknek, a betéteseknek, az adófizetőknek és a rendszer hitelességének, visszatérjenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D) írásban. – (LV) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy az Európai Unió nagyrészt annak köszönhetően került ebbe a válságba, hogy nem volt kielégítő az értékpapírok, a banki források és a nyugdíjalapok felügyelete. Nem csupán a pénzügyi piacok felügyeletét kell megvalósítanunk és a kockázatokat kell meg határoznunk, hanem egy olyan mechanizmust is ki kell alakítanunk, amely megakadályozza a pénzügyi spekulációt és a csalárd pénzügyi jelentési gyakorlatot.

Csak így lesz képes az Európai Unió időben reagálni az egyes tagállamokban uralkodó helyzetre: gondolok itt Lettországra, Görögországra és Magyarországra, amely országok helyzete közel járt az államcsődhöz. Úgyszintén szükséges azon személyek megnevezése, akik hamis információkat szolgáltattak uniós szinten és eltitkolták egyes uniós tagállamok valós belső állapotát.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) írásban. – (DE) A határokon átnyúló tevékenységet folytató bankok és biztosítók korában nem elegendő ezeket a vállalatokat pusztán nemzeti hatáskörben felügyelni, amint azt a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság is világossá teszi. Ugyanakkor pozitívan értékelendő, hogy súlyos költségvetési problémák esetén továbbra is a tagállamok kezében marad a végső döntés joga. Mindazonáltal ez a jelentés túl messzire megy az európai gazdasági irányítás irányába, ezért én tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL) írásban. – (PT) Tartózkodtam a szavazástól. Egyfelől a makro- és mikroprudenciális felügyeleti rendszer előrelépést jelent a jelenlegi helyzethez képest, amikor is a felügyelet megoszlik a különböző országok között. Ugyanakkor az európai felügyeleti hatóságokra vonatkozó jogalkotási javaslat egy szót sem ejt arról, hogy hogyan kell kezelni azokat a pénzügyi vállalatokat, amelyek máris olyan nagyok és szerteágazók, hogy az Unió – tekintettel a ma általuk képviselt rendszerszintű kockázatra – nem engedheti, hogy összeomoljanak. Világossá kellene tenni ebben a dokumentumban, hogy az ilyen vállalatokat fel kellene darabolni, és azokat az üzleti részeket, amelyek nem átlátható pénzügyi termékekkel dolgoznak, fel kellene számolni.

Emellett a dokumentum a hitelminősítő intézetek problémájával szemben sem lép fel elég határozottan. A Parlamentnek világosabban le kellett volna szögeznie, hogy az államadósságok árát nem határozhatja meg egy olyan hitelminősítő oligopólium, amely „piacként” határozza meg magát.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE) írásban. – (PT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, mert egyetértek az Európai Bizottság javaslatával és az Európai Parlament által előterjesztett módosításokkal. A hatóságnak azzal a céllal kell működnie, hogy javítsa a belső piac működését, nem utolsó sorban a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és következetes szintjével, valamint valamennyi tagállam érdekeinek és a pénzintézetek különböző jellegének figyelembevételével.

 
  
  

Jelentések: Peter Skinner (A7-0170/2010), Sylvie Goulard (A7-0168/2010), Antolín Sánchez Presedo (A7-0163/2010), José Manuel García-Margallo y Marfil (A7-0166/2010), Ramon Tremosa i Balcells (A7-0167/2010) és Sven Giegold (A7-0169/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) írásban. – Az Európai Parlament ma jogszabályt fogadott el, amelyben létrehozza az EU új felügyeleti hatóságait (a bankok, a biztosítók, a nyugdíjak és az értékpapírpiac tekintetében), valamint az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT). A mai szavazás amellett, hogy létrehozza az uniós szintű felügyeletet, mérföldkövet jelent egy új uniós pénzügyi architektúra és az európai pénzügyi piacok szigorúbb szabályozásának megteremtésében. Az európai szintű szabályozás az egyetlen lehetséges válasz a megoldásra váró pénzügyi kihívások kezelésére és annak elkerülésére, hogy visszasüppedjünk a pénzügyi káoszba. Ez a helyzet hangsúlyozza az EU jelentőségét most, amikor egyre nő a tagállami befolyás. A felügyeleti hatóságok az eredetileg tervezettnél is fontosabb szerepet töltenek majd be, és az Európai Parlament nyomására erős hatáskörökkel rendelkeznek.

Az európai parlamenti képviselők képviselőcsoportok feletti szövetsége dolgozott annak biztosításán, hogy a hatóságok valódi hatásköröket kapjanak – ezt ellenezték egyes tagállamok, amelyek nem voltak hajlandók elismerni a pénzügyi válság tanulságait. Sajnos, a jelek szerint a Parlamentnek tovább kell küzdenie annak biztosításáért, hogy az új hatóságok képesek legyenek jelentőségteljes felügyeleti tevékenységet ellátni. Ehhez gondoskodni kell arról, hogy a hatóságok megfelelő számú személyzettel, valamint a piaci infrastruktúra (például központi szerződő felek és kereskedési adattárak) tekintetében közvetlen felügyeleti hatáskörökkel rendelkezzenek. A Zöldek e célból már együttműködést folytatnak más nagy képviselőcsoportokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL) írásban. – (FR) A „pénzügyi csomag” végső szavazása a pénzügyekre vonatkozó minimális európai szabályozásról folytatott parlamenti vita végét jelzi. Nemmel szavaztam a pénzügyi csomagra, mert azok a válaszok, amiket kaptunk, nem megfelelőek a jelenlegi válság kezelésére és még kevésbé megfelelőek a jövőbeni válságok megelőzésére.

Nem elég új szerveket létrehozni a pénzügyi ágazat szabályozására, különösen akkor, amikor ezek a szervek súlyos hiányosságokat mutatnak. Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) Általános Tanácsa magáért beszél, miután tagjai csak az Európai Központi Bank (EKB), a Bizottság és a nemzeti központi bankok képviselőiből tevődnek össze.

Az Európai Parlament által elfogadott intézkedések – legjobb esetben is – csak első lépésnek tekinthetők a pénzügyi intézmények megfelelő ellenőrzési rendszerének létrehozása felé.

Itt az ideje, hogy szembenézzünk a valósággal, és lássuk, mennyire komoly társadalmi károkat okozott az úgynevezett gazdasági és pénzügyi realizmus. Az előterjesztett megoldások nem tudnak megbirkózni a válsággal és teljességgel haszontalanok.

 
  
  

Jelentés: Marielle Gallo (A7-0175/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Damien Abad (PPE) írásban. – (FR) A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a hamisítás és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok internetes megsértése milyen negatív hatást gyakorol a kreatív ágazat egészére, a munkahelyekre és az egész európai gazdaságra. Meggyőződésem, hogy a szellemi tulajdon erősebb védelme érdekében vonzóbbá kell tenni a legális online tartalmakat. Ezenkívül – a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság tagjaként – alapvető fontosságúnak tartom, hogy tudatosítsuk a fogyasztókban a hamisított termékekben rejlő egészségi és biztonsági veszélyeket. Ezért szavaztam igennel a jelentésre, és továbbra is úgy gondolom, hogy intézkedésekre – például különösen fiataloknak szóló tájékoztató kampányokra – van szükség a hamisítás elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) írásban. – (FR) Igennel szavaztam Marielle Gallo a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló jelentésére. Ez egy saját kezdeményezésű jelentés, azaz nem jogalkotási jellegű, és a benne alkalmazott megközelítés kiegyensúlyozottnak tűnik. Számomra ebben a kérdésben a következő jelenti a kihívást: egyrészről az, hogy védenünk kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, mivel azok dinamikus és virágzó kreativitást és innovációt garantálnak, ugyanakkor olyan legális szolgáltatásokat kell létrehoznunk, amelyek a lehető legtöbb ember számára lehetővé teszik a kreatív internetes tartalmakhoz való könnyű hozzáférést. Most azt várom, hogy az Európai Bizottság olyan mintákra tegyen javaslatot, amelyek kombinálják ezt a két kívánalmat, azaz védik a szerzői jogokat, ugyanakkor széles körű hozzáférést biztosítanak a kreatív tartalmakhoz. Az előadóhoz hasonlóan úgy vélem, hogy tanulmányokat kellene végezni az európai digitális piac alakulásának és lehetséges fejlesztéseinek értékelése érdekében, az érdekeltettel folytatott konzultáció és az Európai Parlament folyamatos részvétele segítségével.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D) írásban. – (LT) Igennel szavaztam az állásfoglalásra. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése valós veszélyt jelent gazdaságainkra és társadalmainkra nézve, mivel az innováció és a kreativitás jelentős hozzáadott értéket nyújt az európai gazdaság számára. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok internetes megsértése mint jelenség aggasztó méreteket öltött, különösen a kreatív tartalmakat létrehozó iparágak vonatkozásában, és a jelenlegi jogi keret nem képes a jogosultak hatékony védelmére az interneten úgy, hogy garantálja a különböző érdekek összeegyeztetését, a fogyasztók érdekeit is beleértve. Örömmel fogadtam azt a javaslatot, hogy megfigyelőközpontot hozzanak létre, egy olyan eszközt, amely lehetővé teszi a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése összes formájával kapcsolatos adatok összegyűjtését és kicserélését, és segít feltárni a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok internetes megsértésének valódi mértékét, továbbá a hamisítás és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok internetes megsértése elleni küzdelemhez szükséges EU-szintű intézkedések megtételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE) írásban. – (RO) Elismerésemet szeretném kifejezni a Jogi Bizottság tagjai és az előadó által végzett munka iránt, ami e jelentés elfogadásához vezetett.

Jóllehet nem jogalkotási állásfoglalás formájában, de a Parlament azt az üzenetet küldi a Bizottságnak, hogy a művészeket védeni kell, különösen a nemzeti művészeket, akik az internetes kalózkodás miatt a leginkább kiszolgáltatottak, és akiket leginkább fenyeget az a veszély, hogy eltűnnek.

Az alábbi felsorolásban azoknak a román művészeknek a neve szerepel, akik támogatják a jelentés elfogadását: TAXI, MORANDI, Elena Gheorghe, George Nicolescu, Florin Chilian, Cleopatra Strătan és Pavel Strătan, NICO, PROCONSUL, CLASS, Claudia Cream, HI-Q, VOLTAJ, Cristina Rus, DIRECŢIA 5, SMILEY, HARA, SIMPLU, SISTEM, Ştefan Hruşcă, Delia Matache, DJ PROJECT, Laurenţiu Duţă, Mihai Mărgineanu, DEEPCENTRAL, Cătălin Josan, XONIA, Z.O.B., PLANET MOLDOVA, KEO, NEXTEK, Andreea Bălan, Deepside Deejays, Aisa & DJ Yaang, Liviu Hodor, Arsenium, Andreea Bănică, BUG MAFIA, Leya, Sasha Lopez, Celia, David Deejay, GeoDaSilva, Giulia Anghelescu, SUNRISE INC, IMPACT, Alina Crişan, DJ LAYLA DYA, DJ Sava, No 7, Lili Sandu, Lavinia, Guess Who, Grasu XXL, Nelu Strătan, PARAZIŢII.

Örülök, hogy a magam szerény módján hozzá tudtam járulni e kiegyensúlyozott jelentés sikeréhez, mind a Jogi Bizottságban, mind pedig az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjában elfogatott álláspontok révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) írásban. – (PT) A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése nem csak a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyeztetheti, de minden ipari ágazatot is, különös tekintettel a kreatív és innovatív iparágakra.

Ezért nagyon fontos, hogy az állásfoglalásban említett intézkedések alkalmazásra kerüljenek, különösen azok, amelyek célja a vállalatok azzal kapcsolatos támogatása és képzése, hogy miként jelenthetnek be szabadalmakat és hogyan harcolhatnak a termékhamisítás ellen; ezenkívül fontosak a hamisításnak és a kalózkodásnak a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt negatív hatásait ismertető európai, nemzeti és helyi szintű figyelemfelkeltő kampányok is. Egyetértek azzal is, hogy fokozni kell a fiatal európai fogyasztóknak szóló tájékoztató kampányokat.

Hangsúlyozni szeretném továbbá annak fontosságát, hogy egy alkalmasabb fizetési módot találjunk ki a tartalom legális megszerzésének elősegítése érdekében, ezzel növelve a legális elektronikus átutalások mennyiségét az EU-ban.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D) írásban. – (FR) Nemmel szavaztam a jelentésre, mert azzal, hogy a nem kereskedelmi célú fájlcserét a hamisításhoz és a lopáshoz hasonlítják, Marielle Gallo és az európai jobboldal nem tesz mást, mint internethasználók millióit, akik zenét hallgatnak és filmeket néznek, a törvény megszegésére bátorítja. Eközben pedig a művészeket szembefordítja a saját közönségükkel anélkül, hogy egy fillérrel is többet garantálna számukra. Az európai jobboldal – ellentétben azzal, amit el akar hitetni velünk – nem a művészeket védelmezi, hanem a nagyvállalatokat és azok idejétmúlt gazdasági modelljeit. Ez a jelentés nem más, mint a francia kormány politikájának folytatása, amely jobban aggódik a nagy lemezcégek és a show-biznisz világának érdekei miatt, mint a polgárok alapvető szabadságai miatt. Ezzel a hozzáállással nem lehet megoldani azokat a kihívásokat, amelyekkel a digitális korban az alkotásnak szembesülnie kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE) írásban. – (IT) Az európai termelési rendszer szerkezete és nemzetközi versenyelőnye szorosan kapcsolódik az innovációhoz és átfogóbb értelemben a humán tőkéhez. Az új megoldásokra irányuló kutatás és fejlesztés és a problémák megoldására szolgáló új eljárások adják az európai tagállamok jólétének és jómódjának alapját az elkövetkező évtizedekben.

Bizonyosan nem a nyersanyagoknak vagy a munkaerő alacsony költségének köszönhető, hogy az EU-nak jelenleg sikerül jólétet teremtenie, hanem az új ötleteknek, a szolgáltatók képzésének és annak, hogy a piac számára hasznos, új elképzelésekkel tudunk előállni. Ezért – ami a nemzetközi színtéren való állandó jelenlétünket illeti – alapvető fontosságú, hogy tisztességes ellenszolgáltatás biztosításával ösztönözzük a szellemi tulajdon létrehozását, amit a kizárólagos felhasználásra vonatkozó ideiglenes jog biztosít. A jelentés kifejezetten a hamisítást és a kalózkodást bírálja, és intézkedésekre tesz javaslatot e két veszedelem leküzdése érdekében. Ugyanakkor támogatom, hogy eseti intézkedéseket alkalmazzunk az internet és a kultúra tekintetében, olyan tömeges jelenségek elkerülése érdekében, amelyekkel nehéz megbirkózni, és mindeközben jutalmazzuk a becsületes magatartást.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) írásban. – (RO) Nem vitás, hogy az internetes kalózkodás riasztó méreteket öltött, ami a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra is hatással van. Mindazonáltal nemmel szavaztam az állásfoglalási indítványra, mert nem biztosít egyensúlyt az összes érintett fél érdekei között, és fennáll annak a veszélye, hogy a fogyasztók jogai sérülnek. Fennáll annak a veszélye, hogy cenzúrát vezetnek be egy olyan területen, amely ma már hatalmas szerepet tölt be a polgárok életében, pontosan a véleménynyilvánítás szabadságának köszönhetően. Ezért úgy vélem, hogy tisztességesebb megközelítést kell alkalmazni ebben a kérdésben, az egyszerű egyoldalú megközelítés helyett. Ezt figyelembe véve, azt hiszem, több figyelmet kell fordítani az európai fogyasztók előtt nyitva álló azon lehetőségekre, amelyek révén legálisan vásárolhatnak anyagokat az interneten ahelyett, hogy az illegális letöltést választanák.

 
  
MPphoto
 
 

  Luigi Ciriaco De Mita (PPE) írásban. – (IT) A Gallo asszony által összeállított, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló jelentés szavazásakor két kölcsönösen kiegészítő jellegű jogot sikerült összeegyeztetni. Az egyik a konkrétan létrehozott termék szerzőjének és/vagy szerkesztőjének szellemi tulajdonjoga, a másik pedig magának a termék használóinak a tudáshoz való általánosabb joga.

Az Európai Unió belső piacának többet kell jelentenie egy olyan piacnál, ahol vállalkozások működnek és védelmezik áruikat és szolgáltatásaikat: a polgárságnak és a szabadságnak is helyet kell kapnia, lehetővé téve, hogy a polgárok kifejezhessék magukat, tájékozódhassanak és tájékoztathassák egymást. Mindent a magánérdekeknek alávetni, túlzott, indokolatlan és tisztességtelen korlátokat bevezetni a szellemi alkotások szabad terjesztése tekintetében – mindez túlzottan veszélyeztetné azt a közös teret, ahol a gondolat szabadsága ugyanolyan fontos, mint más közvagyon.

Ezért fontos a szellemi alkotások védelme, de ugyanolyan fontos az is, hogy a védelmükre alkalmazott módszerek ne legyenek túlzóak. Ennek célja az, hogy teljes körűen rendelkezésre álljanak – olyan könnyen és gyorsan, ahogyan az ésszerűen elvárható – az egész közösség számára, kezdve az internetes közösséggel.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE) írásban. – (FR) Legtöbb ember számára a „tulajdon” szó anyagi vagyont jelent. Az emberek gyakran megfeledkeznek arról, hogy a szellemi produktumnak is tulajdonjogot kell vonnia maga után: ez a szerzői jog. Így a művészek, írók, zeneszerzők és mindenféle alkotók jogosan részesülnének díjazásban alkotásuk használatáért, míg a fogyasztók számára sokféle legális tartalomhoz kellene hozzáférést biztosítani az interneten. Gallo asszony jelentése, amelyről a mai napon – szeptember 22-én, szerdán – szavaztunk, egy dolgot világossá tesz: egyre terjed az internetes kalózkodás, amellyel szemben a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tulajdonosai tehetetlennek tűnnek. Ezért egy, az irodalmi és művészi szerzői jog védelmét szolgáló rendszerre van szükség, amely figyelembe veszi a felhasználók jogait és kötelességeit, az alapvető szabadságokat, és amely ösztönzi az innovációt egy egyértelmű jogi keretben, amely egyaránt szolgálja a fogyasztók és a jogok birtokosainak az érdekeit. Ezért igennel szavaztam a ma délután szavazásra előterjesztett szövegre.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE) írásban. – (FR) Franciaországban, csakúgy, mint Európában, az alkotás, a kutatás és az innováció egyre csak vár. Egyértelműséget és bizalmat kell teremteni valamennyi érdekelt számára. Ezért is jogos a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kérdése. Szavazatainkkal kifejeztük a hamisítványok (különösen a hamisított gyógyszerek) elleni küzdelemmel kapcsolatos álláspontunkat, amikor felhívtuk a fiatalok figyelmét a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kérdéseire és támogattuk a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k). Másrészről, végül nemmel szavaztunk a Gallo-jelentésre, mert véleményünk szerint még inkább hangsúlyozni kell a különbséget az internethasználók közötti magáncélú fájlcsere és a nyereségérdekelt hálózatok által előállított hamisítványok között.

Sajnáljuk, hogy az elfogadott jelentés nem veszi át azokat a véleményeket, amelyeket határozottan megvédtünk itt, a Parlamentben és Franciaországban (távközlési csomag és a Hadopi-törvény), amelyek értelmében bírósági döntés meghozatalát kell előírni az internethasználók bármiféle büntetése előtt. Ezen utolsó, nagyon érzékeny pont kapcsán az érdekelteknek független, minden technológiai előítélettől mentes javaslatokat kell találniuk, és végül képeseknek kell lenniük arra, hogy biztosítsák az alapvető szabadságokat, egyértelművé tegyék a tulajdonhoz fűződő jogokat és egyszerűsítsék az alkotást.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D) írásban. – (RO) Nemmel szavaztam az állásfoglalásra, mert úgy vélem, hogy Gallo asszony jelentése nem garantálja a semlegességet és a személyes adatok védelmét. Ezenkívül nem tesz semmiféle különbséget a kereskedelmi és a magáncélú fájlcserék között. Amikor a Bizottság létrehozza a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése esetén alkalmazandó büntetések jogi keretét, figyelembe kell vennie az adott jogsértés súlyosságát és társadalmi-gazdasági hatását. E tekintetben elfogadhatatlannak tartom, hogy az olyan súlyos vétségeket, amelyek komoly hatást gyakorolhatnak az egyén egészségére és integritására, a korlátozott gazdasági hatást kiváltó vétségekért és az online médiatermékekkel kapcsolatos kalózkodásért járó büntetésekkel azonos kategóriába sorolják.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) írásban. – (PT) Tartózkodtam a jelentés szavazásakor, mert úgy vélem, az nem alakított ki megfelelő egyensúlyt a művészek jogainak tiszteletben tartása, a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem, valamint az internethez való szabad hozzáférés között.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) A művészi, tudományos, ipari és kulturális produktumok védelmet érdemelnek, és pontosan ezért vannak a nemzetközileg elismert, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok. Ezek biztosítják az alkotás vagy a találmány integritását, valamint védik azt a hamisítástól és a kalózkodástól. A modern technológiák – különösen az internet – révén azonban a kalózkodás és a hamisítás egyszerűbbé és elérhetőbbé válik.

Mindnyájan tudjuk, mennyire könnyen lehet illegálisan letölteni anyagokat vagy hamis árut vásárolni az interneten, és azt is, hogy az ilyen magatartás milyen hatással van különösen a kreatív iparágakra. Egyetértek az előadóval abban, hogy tájékoztatni kell a fogyasztókat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok értékéről, és arról, hogy el kell utasítaniuk a hamisítást és a kalózkodást, bármennyire is egyszerűnek és jelentéktelennek tűnjenek számukra.

Emellett nagyon fontosnak tartom egy digitális internetes piac megteremtését, ahol – az internetes kalózkodás elleni küzdelem részeként – legálisan lennének hozzáférhetők az internetes tartalmak. Ezek mind aktív és pozitív intézkedések a kalózkodás és a hamisítás elleni küzdelemben, és összhangban vannak azzal a megközelítéssel, amelyet meglátásom szerint ebben a kérdésben követnünk kell.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE) írásban. – (PT) A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme olyan ügy, amelynek az egész Európai Uniót mozgósítania kell a haladó és igazságos társadalom, valamint egy versenyképes gazdaság kialakítása érdekében. E jelentés elfogadásával az Európai Parlament sokat segít a jogi keretben meglévő hiányosságok pótlásában, annak érdekében, hogy visszafordíthatóvá váljon a jelenlegi helyzet, azaz a szerződi jogok gyakori internetes megsértése. Fontos, hogy megteremtsük a hatékony beavatkozás feltételeit az európai térségben azáltal, hogy egy közös beavatkozási kereten alapuló, fokozottabb együttműködést hozunk létre a tagállamok és a nemzeti hatóságok között, különösen a határok nélküli piac, azaz az internet tekintetében. A hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó európai megfigyelőközpont központi szerepet kap abban, hogy tartós javulás álljon be a szerzői jogi jogsértések elleni harc hatékonyságában a nemzetközi piacon.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL) írásban. – (PT) Ez a jelentés számos ellentmondást tartalmaz. Jóllehet vannak a jelentésnek olyan pontjai, amelyek megérdemlik a teljes támogatásunkat, különösen az, amelyik a szerzői jogokat védi, és még azt is kijelenti, hogy a kreativitás ösztönzése és a kulturális ágazatok támogatása nem az alkotók érdekeivel szemben történik, ugyanakkor betolakodik a szabadalmak és az ACTA (a hamisítás elleni küzdelmet szolgáló többoldalú kereskedelmi megállapodás) területére, anélkül, hogy figyelembe venné a különböző szereplők sajátosságait. Végül ezért tartózkodtunk a szavazáskor.

Ezzel jelezni akarjuk, hogy elismerjük, hogy vannak problémák a szerzői jogokkal kapcsolatban, és hogy a szerzői jogok számos területen védelemre szorulnak, például az internet vonatkozásában.

Tudjuk, hogy harcolni kell a hamisítás és a kalózkodás ellen, de figyelembe kell venni az ágazatok közötti különbségeket, és a szerzői jogot nem szabad összekeverni a szabadalmakkal, különösen a szoftverek és a gyógyszerek esetén.

Támogatjuk azt a Bizottságnak szóló felhívást, hogy próbáljon meg egyensúlyt kialakítani a kockán forgó érdekek között, bár nem vagyunk biztosak abban, hogy ez sikerülni fog. De figyelni fogjuk a fejleményeket, különösen, ami a szerzői jogok, illetve az olyan országok, mint Portugália kulturális ágazatainak védelmét illeti. Nem feledkezünk meg más érdekekről sem, például a hátrányos helyzetben lévő csoportok és népek érdekeiről.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD) írásban. – (IT) A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló Gallo-jelentés általában véve olyan meglátásokat tartalmaz, amelyeket egy bizottsági közlemény már kifejezett, azaz megerősíti, hogy kétrétű védelemre van szükség: egyrészt a jogok, másrészt a fogyasztók védelmére.

Ez a jelentés mindenekelőtt a kis- és középvállalkozások számára fontos (amelyekből nagyon sok működik a régiómban), amelyek gyakran védtelenek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésével szemben. Ezenkívül támogatom azt a védelmet, amit a jelentés a magánfelhasználónak kíván nyújtani, mivel a „magáncélú másolatot” nem tekinti jogsértésnek és támogatja a fogyasztóknak szánt, a személyesen vagy az interneten keresztül vásárolt termékek legális (vagy illegális) voltáról szóló tájékoztató kampányokat. Tekintettel a jelentés tartalmára és a Gallo asszony által végzett kiváló munkára, igennel szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE) írásban. – (GA) Javasoltam egy módosítást ehhez az állásfoglaláshoz, amelynek lényege az, hogy helyezzünk nagyobb hangsúlyt azokra a fontos gazdasági ágazatokra, amelyektől az érintett közösségek nagyban függenek. A Lisszaboni Szerződés 174. cikke a területi kohéziót az Európai Unió új céljaként jelöli meg. Ez azt jelenti, hogy az Európai Uniónak nagyobb figyelmet kell fordítania a hegyvidéki területeken, a kis szigeteken és a távoli területeken élők gazdasági és szociális szükségleteire.

Határozott véleményem, hogy az EU-nak haladéktalanul reagálni kell ezekre a szükségletekre és e célból konkrét intézkedéseket kell végrehajtania. Különösen aggodalmat keltő azoknak a halászoknak a helyzete, akik a part menti területeken és szigetek környékén halásznak kis halászhajókkal. A kis mennyiségben történő halászat létfontosságú a legkülső régiók számára, ahol nincs más munkalehetőség. Írországban, az ezeken a területen használt hajók többsége legfeljebb 15 méter hosszú, és az általuk kifogott halfajták és halmennyiségek összességében nincsenek jelentős hatással a halállományokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D) írásban. – (PL) Határozottan támogatom az alkotók jogainak védelmét, és úgy vélem, hogy jelenleg jogaikat sokszor csak látszólag – papíron – védik, míg a technológia segítségével a szerzői jogi jogszabályok könnyedén kijátszhatók. Ugyanakkor ellenzem azt, hogy bűnözőkként kezeljük a magáncélú felhasználásra fájlokat cserélő internethasználókat: úgy vélem, hogy – a fogyasztói szervezetek esetéhez hasonlóan – ez annak a következménye, hogy nem áll rendelkezésre egyértelmű és legális lehetőség, amely az internethasználók számára könnyen használható lenne. Jobb lenne, ha elősegítenénk a védett anyagokhoz való legális internetes hozzáférést, például egy, az EU egészében elérhető platformon keresztül, amely ingyenesen vagy jelképes összegért kínálna ilyen anyagokat, és a hirdetésekből fedeznék a licencdíjak költségét. Kreatívan gondolkodva, a jogot hozzá kell igazítanunk a 21. század realitásához. Állásfoglalásunkban, amely sajnálatos módon nem került elfogadásra, olyan új gazdasági modellek támogatását javasoltuk, amelyek reális finanszírozást és egyértelmű elveket biztosítanak a jövedelemnek az alkotók közötti elosztása tekintetében. A Gallo-jelentés korlátozó jellegű megközelítést alkalmaz az internetes letöltések jelensége tekintetében, és ugyanúgy bünteti azt, mint a hamis gyógyszerek és autóalkatrészek gyártását, ami óriási aránytévesztés. A jogérvényesítés javítására javasolt nem jogalkotási intézkedéseket némiképp aggasztónak tartom az alapvető jogok tekintetében. Úgy vélem, hogy Gallo asszony állásfoglalásának elfogadásával a Parlament nagyon rossz jelet küldött az embereknek arról, hogyan is értelmezi a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és az alapvető jogok közötti egyensúlyt. Remélem, hogy a józan ész fog diadalmaskodni, amikor konkrét jogalkotási aktusokra irányuló javaslatok megvitatására kerül sor.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI) írásban. – (FR) Nem fér kétség ahhoz, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat tiszteletben kell tartani. Nem fér kétség ahhoz, hogy e jogok megsértését büntetni kell, mert az ilyen jogsértések aláássák alkotóink, gazdaságaink és vállalkozásaink érdekeit. Ennek ellenére nem tudtunk igent mondani Gallo asszony jelentésére, mert – az anyagi termékek hamisításával kapcsolatos néhány észrevételtől eltekintve, ami ellen a Bizottság meglehetősen lagymatagon küzd – a javaslatok célkeresztjében tulajdonképpen az internetes letöltések állnak, ami emberek millióit érinti.

Gallo asszony annak a pártnak a megválasztott képviselője, amely Franciaországban bevezette a „Hadopi” törvényt. Jelentésében semmi sem utal arra, hogy az általa erőteljesen támogatott intézkedések biztosítanak-e majd bármiféle garanciát bírósági eljárásra vagy jogorvoslati lehetőségekre az esetleges jogsértések esetén. A magáncélú másolathoz való jogot sem garantálja semmi. Nem büntethetjük, ellenőrizetjük vagy okolhatjuk európai internethasználók millióit azon az alapon, hogy a kulturális ágazat nagyon nehezen tud az új technológiákhoz alkalmazkodni és említésre méltó kiskereskedelmi ajánlatokkal szolgálni a polgárok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Goulard (ALDE) írásban. – (FR) A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló saját kezdeményezésű jelentés 328 „igen”, 245 „nem” szavazattal és 81 tartózkodás mellett elfogadásra került. Gallo asszonynak (aki az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjának tagja) kétségkívül sikerült megszereznie a többség támogatását, de a vita nem eredményezett tisztánlátást: Gallo asszonynak nem sikerült felülemelkednie a véleménykülönbségeken, és nem mutatott utat semmiféle jogszabály számára. Én nemmel szavaztam. Ez a szöveg nem teremti meg a kellő egyensúlyt az alapvető jogok tiszteletben tartása és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme között; nincs összhangban a technológiai realitásokkal. És bár igaz, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport és az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége által előterjesztett alternatív állásfoglalások sem voltak minden tekintetben kielégítőek, de legalább kizárták a helytelen és nem célravezető megoldásokat. Mindezek ellenére támogattam a hamisítás elleni küzdelmet segítő néhány rendelkezést (különösen a gyógyszergyártás terén), amelyek célja a fiatalok tájékoztatása a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos kérdésekről, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása. Itt az ideje annak az alapvető fontosságú, független és minden technológiai előítélettől mentes munkának, amelynek révén végre megtörténhet az alapvető szabadságok, az alkotás, valamint az alkotók és a művészek szellemi tulajdonhoz fűződő jogainak összehangolása.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE) írásban. – (FR) Bár támogattam a hamisítás elleni küzdelemre, a fiataloknak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos tájékoztatására, valamint a kis- és középvállalkozások eredetiségének támogatására irányuló módosításokat, nemmel szavaztam a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló jelentésre. Ez a jelentés egy kalap alá veszi az internethasználók közötti magáncélú fájlcseréket és a gondosan kialakított nyereségérdekelt hálózatokból származó hamisított termékeket. Ezenkívül rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy a jelentés semmiféle hivatkozást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mindenképpen bírósági határozatra legyen szükség az internethasználókat sújtó bármiféle büntetés alkalmazása előtt. Az általam leadott „nem” szavazattal az azzal kapcsolatos nemtetszésemet akartam kifejezni, hogy a szöveg nem tudott egyensúlyt kialakítani az alapvető jogok védelme és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartása között.

 
  
MPphoto
 
 

  Matthias Groote (S&D) írásban. – (DE) A Gallo-jelentés ellen szavaztam, mert nem támogathatok olyan intézkedéseket, amelyek alkalmazása esetén akár a legkisebb esélye is lehet annak, hogy akadályozzák egyesek internethez való hozzáférését, vagy hogy sérül az internet semlegessége. A jelentés ezenkívül nem tesz különbséget a kereskedelmi és a nem kereskedelmi célú fájlcsere között, amivel büntetőjogi felelősség alá vonná a magáncélú internethasználókat. Továbbá a jelentés nem határozza meg a „kalózkodás” fogalmát, ez pedig semlegesítheti ezt a sebtében történt bűncselekménnyé nyilvánítást. Ezzel szemben a jelentés hivatkozik a vitatott ACTA-megállapodás követeléseire és felszólít a tárgyalások meggyorsítására. Nem tudok támogatni egy ilyen jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D) írásban. – (FR) Nemmel szavaztam a Gallo-jelentésre, amely véleményem szerint az egyenesen a „kalózkodás üldözésére” buzdít, és amely sajnos nagyon emlékeztet a Hadopi-törvényt övező francia vitára. A Strasbourgban elfogadott szöveg, amely pusztán a kényszerítésből merít ihletet, veszélyes módon egy kalap alá veszi az anyagi termékek – különösen a gyógyszerek – hamisítását és a digitális fájlok nem kereskedelmi célú cseréjét. Internethasználók milliói, akik „peer-to-peer” fájlmegosztásban vesznek részt, és akik zenét hallgatnak és filmeket néznek, a jelek szerint potenciális bűnözőkké váltak. Szocialista kollégáimmal védelmünkbe vettünk egy alternatív álláspontot, amely egy, a jelen valóságához igazodó megközelítést támogat, és ezáltal védi a fogyasztók alapvető jogait. A mi stratégiánk nem befolyásolta volna a szerzői jogokból származó bevételeket, mivel mi olyan új kereskedelmi modellek létrehozását javasoltuk, amelyek kártérítést kínálnak az alkotóknak alkotásaik internetes felhasználásáért. Nekünk, francia és európai szocialistáknak különösen éberen kell őrködnünk afelett, hogy az alapvető jogok nehogy még tovább sérüljenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE) írásban. – (FI) Igennel szavaztam a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítésének megerősítéséről szóló Gallo-jelentésre. A bizottság által elfogadott álláspont támogatja az innovációt, a foglalkoztatást a kreatív ágazatban és a fogyasztók biztonságát, ugyanakkor azonosítja a hamisítás különböző megjelenési formáit és a kalózkodásból eredő kockázatokat. Véleményem szerint a jelentés összességében kiegyensúlyozottnak mondható, ezért is szavaztam nemmel az alternatív állásfoglalási indítványokra. Remélem, hogy a ma elfogadott Gallo-jelentés elősegíti, hogy egy szilárd alapot hozzunk létre a tartalom értékláncok tisztességes és kiegyensúlyozott fejlesztéséhez az információs társadalomban.

 
  
MPphoto
 
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE) írásban. – (FI) Köszönetet szeretnék mondani kollégámnak, Gallo asszonynak ezért a nagyon alapos jelentésért. Jóllehet a jelentés tartalmáról a képviselőcsoportok különbözőképpen vélekedtek, kétségkívül fel kellett hívni az emberek figyelmét arra, hogy a kreatív ágazatok milyen hatást gyakorolnak a foglalkoztatásra és a gazdaságra, valamint a megfelelő védelmi mechanizmusoktól való függőségükre. Ezért szavaztam igennel a javaslatra. Például ellentétben azoknak a félelmeivel, akik aggódnak a magánélet védelme miatt, a Gallo-jelentés nem tesz javaslatot új jogszabályra, és büntetésekre sem, hanem azt próbálja hangsúlyozni, hogy a szellemi tulajdon mennyire fontos az Európai Unió gazdasága számára. Emellett nyomatékosan felszólít egy tisztességes és igazságos rendszer létrehozására a jelenlegi jogi kereteken belül, amelynek révén garantálhatók a tulajdon védelméhez, a szólásszabadsághoz és az egyénhez kapcsolódó alapvető jogok.

 
  
MPphoto
 
 

  Edvard Kožušník (ECR) írásban. – (CS) A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme és érvényesítése sürgető kérdés, amely számos európai vállalkozó számára nagy jelentőséggel bír. Ezért értékelnünk kell azt, hogy a Bizottság a közleményében megfelelő figyelmet fordít erre a kérdésre. Ugyanakkor számos alapvető ellenvetésem van a Parlament által javasolt jelentés tartalmával kapcsolatban. A jelentéssel szemben a Bizottság nézetét osztom, amely szerint a polgári jogok védelmét szolgáló jelenlegi uniós rendszer hatékony és a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben harmonizált, és e területen nincs szükség további jogalkotási intézkedések elfogadására. Határozottan ellenzek minden arra irányuló kérést, hogy hozzunk létre egy olyan európai jogi keretet, amely intézkedések meghozatalát teszi lehetővé a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértőivel szemben. Ennek kapcsán az a véleményem, hogy tiszteletben kell tartanunk a tagállami eszközöket. Ha Franciaország megalkotta a saját eszközét e téren – a digitális guillotine-t –, azt teljes mértékben tiszteletben tartom. De azt nem akarom, hogy egy ilyen vitatott eszközt Európa egészére is kiterjesszenek. Ezenkívül számos fenntartásom van az új intézmények – például a hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó megfigyelőközpont – létrehozásával kapcsolatban, csakúgy, ahogyan fenntartásokkal fogadom a hamisítás elleni küzdelmet szolgáló többoldalú kereskedelmi megállapodás (ACTA) közreműködését azon államok bevonása nélkül, amelyek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének legjelentősebb forrásai. Ezen okokból és több más okból kifolyólag nemmel szavaztam a jelentés javasolt tartalmára.

 
  
MPphoto
 
 

  Isabella Lövin (Verts/ALE) írásban. – (SV) A Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjának sok más tagjához hasonlóan a Gallo-jelentés támogatása mellett döntöttem, mert újságíróként és íróként – egy művészcsalád sarjaként – rendkívül fontosnak tartom, hogy megoldást találjunk a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének problémájára, amely egyre gyakoribbá válik. Annak lehetősége nélkül, hogy a művészek, írók, zeneszerzők, filmkészítők, fotográfusok és zenészek méltányos jövedelemhez jussnak, kulturális és intellektuális szempontból egyaránt szegény lesz a társadalmunk, távol attól a zöld, kulturális növekedési potenciáltól, amely véleményem szerint a zöld ideológia alapját képezi. Ezenkívül hangsúlyozni szeretném, hogy több európai szervezet is támogatta a jelentést – többek között az Európai Újságíró-szövetség és az Európai Írók Kongresszusa –, amelyek több mint egymillió, kulturális területen dolgozó személyt képviselnek. Csaknem 25 éve vagyok tagja Svédországban a Svéd Újságírók Szakszervezetének, és sokszor kaptam segítséget abban, hogy megvédjem szerzői jogaimat a visszaélésekkel szemben, hogy kereskedelmi és művészi szempontból sérelmet szenvedjenek, és hogy műveimet kontextusából kiragadva használják fel. Ez idő alatt az ALIS (Administration of Literary Rights in Sweden) tagja is voltam. A szavazás előtt először a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport által előterjesztett alternatív jelentést akartam támogatni, amely nem szólított fel közös büntetőjogi intézkedések kidolgozására és összességében kiegyensúlyozottabb volt, mint a Gallo-jelentés. De amikor ezt a jelentést leszavazták, a Gallo-jelentés maradt az egyetlen lehetőség arra, hogy segítsem a szerzői jogok tulajdonosait abban, hogy díjfizetésben részesüljenek munkájukért.

 
  
MPphoto
 
 

  Mario Mauro (PPE) írásban. – (IT) A hamisítás továbbra is óriási problémát jelent az európai piacon. És jóllehet e kérdésről már évek óta vitatkozunk, kevesen ismerik fel, hogy a szerzői jogi jogsértések milyen súlyos hatást gyakorolnak gazdaságainkra. Ezért el kell kezdenünk felhívni az intézmények figyelmét arra, hogy gondosan mérlegelniük kell a konkrét, kielégítő megoldások lehetőségeit.

A jelentés szintén hangsúlyozza ezt, és nyomatékosan javasolja a Bizottságnak, hogy tegyen valódi lépéseket az internetes kalózkodás ellen. Ez nem könnyű, de mindenképpen egyensúlyt kell találni az internethez való szabad hozzáférés és a kalózkodás elleni küzdelem között. Gallo asszony jelentése tökéletesen összhangban van ezzel a céllal, ezért igennel szavazok erre a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL) írásban. – (FR) Ez a szöveg elismeri az 1789-es francia forradalom által kivívott, szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat. Ugyanakkor jogokat teremt a szolgáltatók számára az önbíráskodáshoz, ami az ancien regime által alkalmazott gyakorlat. Mivel ellenzem a franciaországi Hadopi-törvényt, nemmel szavaztam a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A történelem során a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat mindig is megsértették. De az információs társadalomban, és különösen az internet terén végbemenő technológiai fejlődés még súlyosabbá tette ezt a problémát. Fontos hangsúlyozni, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok bármilyen módon történő megsértése rendkívül káros a gazdasági fejlődésre, és az úgynevezett „párhuzamos gazdaság” létének és az abból fakadó minden bajnak az egyik legfőbb oka. Csak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok szigorú érvényesítésével lehetséges, hogy műszaki és tudományos újítások, új szabadalmak jelenjenek meg, és növekedjen a kulturális ágazat; ezek mind óriási mértékben járulnak hozzá az EU gazdaságainak fejlődéséhez. Úgy vélem, e jelentés elfogadásával nagy előrelépést teszünk e célok megvalósítása felé. Ezért szavaztam úgy, ahogy szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) írásban. – (DE) Igennel szavaztam a Gallo-jelentésre, amely egyértelműen támogatja a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmét. Ezeket a jogokat számos irányból támadják vagy egyszerűen csak semmibe veszik. Ebben nem csak az ipar érintett, de a kreatív ágazatok, a sport és a zeneipar is. Ezzel kapcsolatban a jelentés a szerzői jogokkal védett tartalmaknak az internetre történő, engedély nélküli feltöltését is megemlíti. Mivel egyre gyakrabban fordul elő a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok határokon átnyúló megsértése, olyan európai jogi keretre van szükség, amely képes megbirkózni ezzel a feladattal.

Ezzel kapcsolatban a jelentés biztosítja, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítését célzó minden intézkedésnek megalapozottnak, arányosnak és megfelelőnek kell lennie a demokratikus társadalom keretein belül. Ez különösen fontos volt számomra. Ily módon biztosítható, hogy a szerzői jogok szigorúbb védelemben részesüljenek, ugyanakkor nem teremtenek szükségtelen korlátozásokat a jogszerűen cselekvő magánfogyasztók számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Vital Moreira (S&D) írásban. – (PT) Igennel szavaztam a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló Gallo-jelentésre, mert meglátásom szerint tisztességes és kiegyensúlyozott álláspontot képvisel ebben a fontos kérdésben.

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat ugyanolyan védelem illeti meg, mint más jogokat. Az alkotók és a kutatók, valamint a piaci érvényesülésüket segítő vállalkozások jogosultak ilyen védelemre. Az európai gazdaság alapja a kreativitás, a kutatás és az innováció.

Az a beletörődés, amivel egyes anarchista baloldaliak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének eseteit kezelik – mindezt az internet szabadságával indokolva –, nem védhető.

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése nem válhat elfogadhatóvá. A magáncélú másolathoz való jog már most is megfelelő védelmet biztosít az egyén számára, hogy védett alkotások másolatával rendelkezzen. De azt nem fogadhatjuk el, hogy a szellemi alkotások létrehozói nem rendelkeznek jogokkal alkotásaik felett, és főként azért nem, mert a kalózkodás és a hamisítás gyakran a fogyasztók egészségét és biztonságát veszélyezteti.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristiana Muscardini (PPE) írásban. – (IT) Minden tekintetben egyetértek azzal, amit a Gallo-jelentés a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítésének megerősítéséről mond, ahogyan a Bizottságnak szóló azon felszólítással is, hogy sürgősen kezdjen dolgozni olyan jogszabály-módosításokon, amelyek célja a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének biztosítása a belső és a külső piacon.

Most, amikor társadalmunk a digitalizálódás korába lépett, alapvető fontosságú, hogy olyan jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket dolgozzunk ki, amelyek tartós egyensúlyt biztosítanak az internethez való szabad hozzáférés, illetve a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem között. Csak így segíthetjük az európai ipart a digitális – földrajzi határok nélküli – piachoz való hozzáférésben, ha foglalkozunk a több területre vonatkozó engedélyek kérdésével, amelyek jelenleg megakadályozzák termékeink legális értékesítését és azt, hogy fogyasztóink hozzáférhessenek a biztonságos internetes vásárláshoz szükséges információkhoz.

Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy – amint azt a Gallo-jelentés is kifejtette –az európai vámhatóságok fontos szerepet töltenek be, és hogy a vámhatóságok számára biztosítani kell, hogy konkrét intézkedéseket tehessenek azon áruk feltartóztatása érdekében, amelyek esetében fennáll a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének gyanúja. Ezért arra kérem a Bizottságot egy olyan vámügyi politika kidolgozására, amely foglalkozik a tulajdonjogokhoz kapcsolódó problémákkal, és hogy fokozza a hamisítás elleni küzdelmet szolgáló többoldalú kereskedelmi megállapodásról (ACTA) folytatott vitát és tárgyalásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE) írásban. – (RO) Igennel szavaztam a Gallo-jelentésre, mert a szellemi tulajdont ugyanolyan erősen kell védeni, mint az anyagi tulajdont. A szellemi tulajdon – függetlenül attól, hogy milyen formában jelenik meg – a fejlődés, az innováció és a gazdasági növekedés hajtóereje. Ezért a hatóságoknak különleges bánásmódot kell alkalmazniuk a szellemi tulajdon vonatkozásában. Tény, hogy ha nem biztosított a szellemi tulajdon hatékony védelme, a szakemberek inkább más országokba viszik át kutatásaikat.

 
  
MPphoto
 
 

  Evelyn Regner (S&D) írásban. – (DE) Nemmel szavaztam a Gallo-jelentésre, ennek oka pedig a következő: a jelentést félkésznek és kiegyensúlyozatlannak tartom. Képviselőcsoportom ezért kidolgozott egy alternatív állásfoglalást, amely alaposabban átgondolt és kiegyensúlyozottabb megközelítést képvisel ebben a vitában. Az internethasználók könyörtelen büntetőjogi felelősségre vonását – a zeneletöltések esetében ez főként gyermekeket és fiatalokat érint – valódi veszélynek tartom. Egy rendkívül fontos szempont, ami hiányzik Gallo asszony jelentéséből, az az, hogy nem tesz különbséget a nem kereskedelmi célú fájlcsere és a szerzői jogok kereskedelmi célú megsértése között. A kreatív iparágak termékeit természetesen védeni kell és biztosítani kell a megfelelő díjazásukat, és azok, akik ezekből az elképzelésekből illegálisan profitálnak, büntetést érdemelnek. Szerintem el kell mozdulni a régi jogi gondolkodástól, és egyensúlyt kell teremteni a tudáshoz való egyenlő hozzáférés és a szolgáltatásokért járó tisztességes díjazás között a zene, az irodalom és a film területén. Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének Európai Parlamenti Képviselőcsoportja által előterjesztett állásfoglalás ezt a megközelítést alkalmazza, míg az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja által kidolgozott jelentés nem.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) írásban. – A ma elfogadott állásfoglalás idejétmúlt, rendkívül általános választ ad a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének problémájára, és nem ismeri fel, hogy a szellemi tulajdon tekintetében már más idők járnak. Sajnálatos, hogy egyes európai parlamenti képviselők nem hajlandók elismerni a hamisítás bűntette és a szerzői jogi jogsértések közötti nyilvánvaló különbséget. Nevetségesnek tartom, hogy egyenlőségjelet tesznek a magáncélú zeneletöltések és például a szervezett bűnözői csoportok által végrehajtott, kereskedelmi célú termékhamisítás között. Új megoldásokat kell találnunk, amelyek figyelembe veszik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok különböző fajtáit, és tükrözik a fogyasztók biztonsághoz vagy egészséghez kapcsolódó jogaira gyakorolt hatásaikat. Az is egyértelmű, hogy ebben a megváltozott környezetben új modelleket kell kidolgoznunk a művészek díjazására.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD) írásban. – (IT) A globalizálódott világban, ahol az internet ellenőrizhetetlenül és védelem nélkül burjánzik, a hamisítás és a kalózkodás az úr. A szellemi tulajdon, azaz a vállalkozások egyik legfontosabb árucikke tiszteletben tartásának hiánya azt jelenti, hogy nem ösztönözzük a növekedést és az innovációt azzal, hogy az elvégzett munkáért tisztességes díjazást biztosítunk.

A márkahamisítás külön téma, amely amellett, hogy gazdaságilag megkárosítja a vállalkozásokat, a fogyasztók biztonsága szempontjából is ártalmas lehet. Egy másik pozitív pont, hogy lehetővé teszi a személyes célra történő, legális internetes letöltéseket. Nyereségért ugyanez már bűntettnek számít. Ezért igennel szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (PPE) írásban. – (FR) A benne foglaltakon túlmenően azért támogattam ezt a jelentést, mert – egyes internetes érdekeltekről és a szocialistáktól érkező nyomás ellenére – kiegyensúlyozott megközelítést alkalmaz, és mert ennek az ügyeskedésnek egyszer véget kell érnie. Bár e jelentés jogilag nem kötelező érvényű, lefekteti a szellemi tulajdonról való európai gondolkodás alapjait a digitális korban, emellett több szempontot is hangsúlyoz, amelyeket én is megerősítenék. A kalózkodás és a fájlcsere – felhasználók milliói esetén – negatív hatással van a kulturális gazdaságra, a kreatív iparágakra és a munkahelyekre. És bár a számok vita tárgyát képezik, a probléma változatlan. Ezért a jelentés arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítson számunkra megbízható adatokat. Egyesek szerint hibás piaci működés áll fenn, ha szembeállítjuk a kulturális termékeknek a jogi rendszerben érvényes árát és az interneten való „ingyenes” elérhetőségét. Mindazonáltal felelősségteljesen kell cselekednünk. Az illegális letöltések nem válhatnak legálissá pusztán egy „fundamentalista jobboldali” bűvésztrükkel az egyéni szabadságok védelmében. A kulturális ágazatoknak szintén erőfeszítést kell tenniük azáltal, hogy valóban vonzó árakat kínálnak, alkalmazkodva az új digitális igényekhez és biztosítva az alkotók tisztességes díjazását.

 
  
MPphoto
 
 

  Róża Gräfin von Thun und Hohenstein (PPE) írásban. – (PL) A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló jelentésében Gallo asszony hangsúlyozza a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és a szabadalmi jogok szerepét és jelentőségét, kiemeli a hamisítás elleni küzdelem fontosságát az egészség és a biztonság tekintetében érzékeny területeken, valamint annak szükségességét, hogy a fogyatékkal élők hozzáférését lehetővé tevő speciális formátumok kerüljenek kidolgozásra és terjesztésre, hogy létrejöjjön az egységes piac a digitális környezetben, ezenkívül említést tesz az internetes ipari kémkedésről és az ipari tulajdont képező adatok lopásának problémájáról is. Ezek mind rendkívül fontos kérdések, amelyek egyedi intézkedéseket igényelnek.

Gallo asszony rámutat annak fontosságára, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkozó európai jogalkotási keretet hozzáigazítsuk a társadalomra jellemező mai tendenciákhoz és a technológiai fejlődéshez. Javaslatot tesz a hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó európai megfigyelőközpont létrehozására. A legtöbb vitát kiváltó rendelkezések a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésével és a hamisított termékek internetes értékesítésével kapcsolatosak. Gallo asszony felszólít minden érintett felet, hogy fogadjanak el gyakorlati intézkedéseket az emberek figyelmeztetésére és tájékoztatására a szerzői jogok értékéről, valamint a hamisításnak és a szellemi tulajdonjogok megsértésének a munkahelyekre és növekedésre gyakorolt hatásairól, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatalok tájékoztatást kapjanak ezekről a kérdésekről. Tekintettel a fentiekre, a jelentés támogatás mellett döntöttem, mert az hozzájárul a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hatékonyabb védelméhez a belső piacon.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D) írásban. – (RO) Nemmel szavaztam a Gallo-jelentésre, mert véleményem szerint nem kötelező erejű jogi eszközök helyett kötelező erejű jogalkotási eszközökre van szükség a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok jogi keretének megerősítéséhez. A Digitális Menetrend végrehajtásához szükség van mind a fogyasztói jogok védelmére, mind pedig a szerzői és szomszédos jogok tiszteletben tartására. Az európai jogalkotásnak gyorsan alkalmazkodnia kell a technológia és az információs társadalom fejlődéséhez. Véleményem szerint a 2001/29/EK irányelvet felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az információs társadalomban a szerzői jogok védelmét szolgáló jogi keretrendszer uniós szinten legyen harmonizálva. Szükségszerű ez a felülvizsgálat, miután előfordult, hogy az 2001/29/EK irányelv 5., 6. és 8. cikkének rendelkezéseit a tagállamokban eltérően alkalmazták, ami eltérő értelmezéseket és bírósági döntésekhez vezetett a tagállamokban. A Bizottságnak és a tagállamoknak gyorsan létre kell hozniuk egy belső piacot, egy egyszerű és hozzáférhető uniós szintű licenckeret megteremtésével. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményének részeként felszólítottam a digitális televíziózás által kínált lehetőségek – például a feliratozás – támogatására, amelyek lehetővé teszik, hogy egy adott nyelvű mű engedélybirtokosa számos nyelven terjessze azt, ekképpen az EU egész területén elérhetővé téve a művet.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI) írásban. – (DE) Az a tény, hogy nem szavaztam meg a jelentést, semmiképpen sem értelmezhető úgy, hogy elutasítom a szellemi tulajdon védelmére irányuló jogalkotási kezdeményezéseket. Egyszerűen elégedetlen vagyok azzal, ahogyan a jog e területén a problémákat kezelik. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme érdekében hatékony intézkedésekre van szükség és hatékony intézkedéseket kell tenni. Már csak a hatékonyság miatt is, ezt a problémát árnyaltabban kell kezelni. A rendes polgárokat nem lehet egy kalap alá venni a szervezett bűnözéssel – ez helytelen és aránytalan.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány: B7-0518/2010

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE) írásban. – (RO) A hegyvidéki régiók és a ritkán lakott területek egyedi problémákkal küzdenek, és ezért egyedi támogatásban részesülnek a regionális programok alapján. Továbbra is a GDP-t kell mérőeszközként használni a támogatások és a strukturális alapok odaítélésekor, hogy a kevésbé fejlett országok továbbra is segítséget és lendületet kaphassanak. Gazdasági növekedésre van szükségünk, amely az életminőség javulásában fog tükröződni. Ezért a hegyvidéki régiókra, szigetekre és gyéren lakott területekre irányuló stratégia hozzáadott értéket nyújt az e régiókban meglévő problémák megoldása érdekében alkalmazott intézkedésekhez.

Az állásfoglalás felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot annak biztosítására, hogy ezekre a régiókra – az új többéves pénzügyi keret részeként – továbbra is vonatkozzanak egyedi rendelkezések. Ezért szavaztam igennel.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE) írásban. – (FR) Az állásfoglalás elismeri a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését, a területi kohézió elvét mint az Európai Unió egyik kulcsfontosságú célkitűzését, valamint annak szükségességét, hogy több támogatást kell nyújtani a földrajzi elhelyezkedésük miatt hátrányos helyzetben levő területek számára (hegyvidéki régiók, szigetek és gyéren lakott területek). Az állásfoglalás legfontosabb rendelkezése az, amelyben felszólít „egy konkrét európai integrált és rugalmas politikai keret kialakítására a hegyvidéki régiók, a szigetek és a gyéren lakott területek gondjainak megoldása érdekében, közös sajátosságaikból kiindulva”. Az európai kohéziós politikával foglalkozó parlamenti bizottság tagjaként úgy vélem, hogy többet kell tennünk ezekért a régiókért, és egyedi intézkedéseket kell kidolgozni támogatásuk érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE) írásban. – (RO) Igennel szavaztam erre az állásfoglalási indítványra, mert hasznos javaslatokat fogalmaz meg a földrajzi vagy demográfiai hátrányokkal küzdő régiók támogatására, problémáik kezelésére érdekében. Ezek a régiók az uniós átlag alatt teljesítenek, alacsony a GDP-jük és magas munkanélküliségi rátájuk. A kohéziós politika a leghatékonyabb modell a nehéz körülményeket megélő, fejlődő régiók számára, mert közvetlenül támogatja gazdasági fejlődésüket.

Jóllehet a hegyvidéki régióknak és a szigeteknek sok közös problémájuk van – például a nehéz megközelíthetőség vagy kisszámú gazdasági tevékenységtől való függés –, e területeknek nem azonosak a fejlődési korlátjaik. Ezért úgy vélem, hogy az uniós támogatást az egyes régiók egyedi jellemzőihez kell igazítani. Ilyen célzott stratégiákkal könnyebben megvalósítható lenne az EU többi részével való valódi konvergencia, és nagyon sok európai polgár életfeltételei javulnának, akiknek 10%-a hegyvidéki régiókban, 3%-a szigeteken él. A természeti hátránnyal küzdő régiók számára az is fontos, hogy a legjobban ki tudják használni az EU által a strukturális alapokon és a Kohéziós Alapon keresztül nyújtott pénzügyi támogatásokat. Néhány tagállamnak, többek között Romániának, kézzelfoghatóan javítaniuk kell az európai alapokhoz való hozzáféréssel és végrehajtással kapcsolatos rendszereiket.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE) írásban. – (PT) A hegyvidéki régióknak, szigeteknek és gyéren lakott területeknek sajátos kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek külön figyelmet érdemelnek: ilyen probléma többek között a nehéz megközelíthetőség, az energiaellátás és a regionális integráció, valamint az éghajlatváltozás és a migrációs jelenségek.

Igennel szavaztam a jelentésre, mert véleményem szerint azon fontos jellemzők miatt, amelyek e régiókat más régióktól megkülönböztetik, e régióknak egyedi regionális fejlesztési stratégiák és programok mentén kell haladniuk. E stratégiáknak és programoknak a régiók sajátos jellemzőin és képességein kell alapulniuk.

Hangsúlyozni szeretném továbbá, hogy a felhasznált statisztikai mutatókat hozzá kell igazítani az egyes régiókhoz, és azok nem korlátozódhatnak a gazdasági tényezőkre. Így pontosabb képet kaphatunk e régiók fejlődéséről.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE) írásban. – (PT) Örömmel fogadtam, hogy a Lisszaboni Szerződés az Európai Unió alapvető célkitűzései közé sorolja a területi kohéziót, a gazdasági és társadalmi kohézió mellett, mivel így láthatóbban és mérhetőbben nyilvánul meg az európai szolidaritás. Az EU kohéziós politikájának az Unió valamennyi régiójára ki kell terjednie, különös tekintettel az egyedi földrajzi jellemzőkkel bíró területekre, mint például a Portugáliához tartozó Madeira és az Azori-szigetek. Meggyőződésem, hogy csak akkor leszünk képesek megoldani a tagállamok és a régiók közötti, illetve az ezeken belüli fejlődésbeli különbségeket, ha konkrét európai integrált és rugalmas politikai kerettel rendelkezünk, amely jogi és pénzügyi feltételeinek köszönhetően alkalmazkodni tud a szóban forgó régió tekintetében alkalmazandó leginkább megfelelő beavatkozáshoz, ugyanakkor megoldásokkal szolgál a közös problémákra, például a globalizációra, az éghajlatváltozásra és a demográfiai tendenciákra.

Támogatom ezt az állásfoglalást és felszólítom a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy ezekre a régiókra – különösen az új többéves pénzügyi keret részeként – továbbra is vonatkozzanak egyedi rendelkezések, valamint dolgozzanak ki kifejezetten az egyes régiókra szabott uniós intézkedéseket és programokat, amelyek célja e régiók szerkezeti átalakítása, hogy versenyképesebbé váljanak és szembe tudjanak nézni az új kihívásokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Corina Creţu (S&D) írásban. – (RO) Minden tizedik európai polgár hegyvidéki régióban él. E régiók közül több – különösen az új tagállamokban – hátrányos helyzetű terület, ahol a szegénység és az infrastruktúra hiánya nagymértékben befolyásolja az emberek életkörülményeit. Ezeket a régiókat továbbra is kiemelten kell kezelnie az európai kohéziós politikának, amelynek speciális eszközeit hozzá kell igazítani a hegyvidéki régiókat sújtó nehézségek sajátos természetéhez és súlyosságához. Igennel szavaztam az állásfoglalásra, mert úgy vélem, hogy az EU-nak a szolidaritáson alapuló, hathatós intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy – ami a legfontosabb – biztosítsa a helyi lakosság egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférését, továbbá kihasználja az európai hegyvidékek által kínált idegenforgalmi és gazdasági lehetőségeket, hogy ezáltal munkahelyeket hozzon létre, de eközben ne sértse a környezeti egyensúlyt.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D) írásban. – A területi kohézió elve a strukturális alapok 2007–2013 közötti működéséről szóló rendeletek szerves részét képezi és egyike a Lisszaboni Szerződés által bevezetett, új kulcsfontosságú európai uniós célkitűzéseknek, amelynek célja az EU harmonikus növekedésének biztosítása a regionális különbségek csökkentése és a fejlődés előtt álló – egyebek mellett természeti és földrajzi és hátrányokból adódó – akadályok megszüntetése révén. Az állásfoglalás úgy véli, hogy a hegyvidéki régiók, szigetek és gyéren lakott területek homogén régiócsoportokat képeznek, és rendelkeznek néhány olyan közös jellemzővel, amelyek megkülönböztetik őket más régióktól, és hogy egyedi regionális fejlesztési programokat igényelnek; hangsúlyozza ebben az összefüggésben az Unió külső határain, szigeteken elhelyezkedő tagállamok sajátos helyzetét is. Emellett megemlíteném még a halászatközösségek és a vidéki közösségek problémáit, ideértve az Írország nyugati partjainál fekvő szigeteken és a donegali partvidéken élő embereket. Az állásfoglalás ezenkívül felszólít egy konkrét európai integrált és rugalmas politikai keret kialakítására a hegyvidéki régiók, a szigetek és a gyéren lakott területek gondjainak megoldása érdekében, közös sajátosságaikból kiindulva.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D) írásban. – (PT) Igennel szavaztam a hegyvidéki régiók, szigetek és gyéren lakott területek gazdasági és társadalmi fejlődésére irányuló európai stratégiáról szóló állásfoglalási indítványra, mert olyan egyedi intézkedésekre van szükség, amelyek célja az e régiók hátrányainak leküzdése és a bennük rejlő potenciál kiaknázása, a Lisszaboni Szerződés által bevezetett területi kohézió elvével összhangban.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE) írásban. – (PT) Az Európai Unióban fennálló regionális egyenlőtlenségek és különbségek közül egy helyzet különleges bánásmódot érdemel: a hegyvidéki régiók, szigetek és gyéren lakott területek helyzete. Ezek a régiók – földrajzi és demográfiai körülményeik miatt – egyedi nehézségekkel küzdenek, ezért megkülönböztető bánásmódot kell biztosítani számukra a kohéziós és a regionális fejlesztési politika keretében.

A szerződésekben meghatározott kohéziós politikák nem lehetnek pusztán az uniós joganyag által tükrözött politikai célok. Konkrét, objektív politikáknak kell lenniük ahhoz, hogy megvalósítsák az összes régióban a fenntartható fejlődést, többek között azokban a régiókban is, amelyek természeti okokból nagyobb nehézségekkel szembesülnek és fölrajzilag távolabb helyezkednek el (például a szigetek esetében), vagy körülményesebb a megközelíthetőségük (például a hegyvidéki területek esetén).

Portugál állampolgárként ez a kérdés különösen fontos számomra, ezért remélem, hogy a Bizottság napirendjére tűzi ezt az állásfoglalást és továbbviszi a benne megfogalmazott javaslatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL) írásban. – (PT) A szóban forgó állásfoglalás iránymutatásokat és ajánlásokat fogalmazhatott volna meg azon régiók tekintetében, amelyek a gazdasági és társadalmi fejlődésüket gátló strukturális és földrajzi hátrányokkal küzdenek. De ehelyett alig súrolja a problémák felületét, és kérdés elemzésekor nem mutat rá a valóban lényeges pontokra.

Azáltal, hogy csak a területi kohézióra hivatkozik, megfeledkezik a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik alapvető pilléréről: a gazdasági és társadalmi kohézióról. A dokumentum üdvözli a területi kohéziót mint új uniós célkitűzést – egy, a Lisszaboni Szerződésben foglalt rendelkezést.

Már több alkalommal felhívtuk a figyelmet arra, hogy az új kohéziós célkitűzések tekintetében megfelelő új pénzügyi forrásokat kell kijelölni annak érdekében, hogy ne váljanak pusztán propaganda célú kijelentésekké vagy soha meg nem valósult frázisokká a szerződésekben. Ez azonban nem történt meg. A konvergencia célkitűzés számára kijelölt jelenlegi források elégtelennek bizonyultak, és az EU által alkalmazott politikák csak súlyosbították a már meglévő egyenlőtlenségeket, ahelyett, hogy megoldották volna azokat.

Jóllehet a hegyvidéki régióknak, a szigeteknek és a gyéren lakott területeknek vannak közös korlátaik és hátrányaik, mindegyik tekintetében egyedi bánásmódot kell alkalmazni, összhangban a rájuk jellemző különbségekre és sajátosságokra. Nagyon sajnáljuk, hogy az állásfoglalás nem utal konkrétan a legkülső régiókra.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvatore Iacolino (PPE) írásban. – (IT) Igennel szavaztam a hegyvidéki régiók, szigetek és gyéren lakott területek gazdasági és társadalmi fejlődésére irányuló európai stratégiáról szóló állásfoglalásra, mert fontosnak tartom a területi kohézió kérdésének újbóli felvetését, csakúgy, mint az Európai Uniót alkotó összes földrajzi terület harmonikus fejlődését.

Véleményem szerint csak az európai intézmények, a tagállamok és a helyi hatóságok közötti fokozottabb koordináció és megerősített együttműködés segítségével tehetők versenyképessé a földrajzi és demográfiai szempontból hátrányos helyzetű területek. Eközben figyelembe kell venni az egyes régiók sajátosságait a regionális fejlesztési források igazságos és hatékony újraelosztásának biztosítása érdekében. Az Európai Uniónak különösen a szigetekre kell nagy figyelmet fordítania, hogy kiemelje azokat a szigeti jellegükből gyakran adódó marginális helyzetből.

E célból a kohéziós politikának olyan egyéb politikákat is fel kell használnia, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak e területek jövőjére. Itt például a migránsok áramlását szabályozó eszközökre gondolok, amelyek – a Szicíliához hasonló szigetek esetében – jelentős hatással vannak a régió társadalmi-gazdasági fejlődésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Rodi Kratsa-Tsagaropoulou (PPE) írásban. – (FR) Igennel szavaztam a (3) bekezdésre (a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja által előterjesztett 1. módosítás), mert véleményem szerint a GDP-nek kell lennie az egyik fő kritériumnak, nem pedig az egyetlen kritériumnak, ami alapján döntenek a regionális politikai támogatásra való jogosultság megállapításakor.

Ugyanakkor nem szavaztam meg a (4) bekezdés első részét, és igennel szavaztam az első részére, mert úgy vélem, a regionális politikában szükség van egy jogi és pénzügyi keretre a hegyvidéki régiók, a szigetek és a gyéren lakott területek vonatkozásában.

 
  
MPphoto
 
 

  Erminia Mazzoni (PPE) írásban. – (IT) A hegyvidéki régiók, szigetek és gyéren lakott területek gazdasági és társadalmi fejlődésére irányuló európai stratégia meghatározása időszerű módon felvállalja azt a feladatot, hogy kiigazítja a kohéziós politika végrehajtási intézkedéseit egy további kritérium, a „terület” értékelése alapján. Ez a lépésnek – véleményem szerint – sikerül elérnie azt a „kiemelt figyelmet”, amit az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 174. cikke bevezet a sajátos területi jellemzőkkel rendelkező régiók tekintetében, anélkül, hogy veszélyeztetné az egy főre jutó bruttó hazai termék által a források elosztásának teljesítménymutatójaként betöltött kulcsfontosságú szerepet.

A Bizottság kijelentésének célja többek között az, hogy egyszerűsítse az irányítás szervezését, mert máskülönben azt kockáztatná, hogy elpazarolja az európai intervenciós intézkedések hatékonyságát. Ennek érdekében azonban egy bátrabb kísérletet kellett volna tenni az ellenőrzési eljárások könnyítésére, amelyek valóban gátolják a rendszer működését.

A kiadások átláthatósága nem olyan cél, amit feladhatunk: ezt egy kevésbé bürokratikus ellenőrzési rendszerrel kell elérnünk, amely jobban tud reagálni egy még mindig nem harmonizált rendszer igényeire annak érdekében, hogy ne teremtsen egyenlőtlenségeket az európai országok között.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE) írásban. – (PT) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése a területi kohézió elvét még nagyobb jelentőségűvé tette, és megmutatta, hogy kiemelt figyelem övezi a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket. A hegyvidéki régiók, a szigetek és a gyéren lakott területek számára különleges státuszt kell biztosítani, amelynek segítségével felül tudnak kerekedni saját korlátaikon. Ezért e régiók jobb alkalmazkodása érdekében alapvető fontosságú egy, a legkevésbé fejlett régiók társadalmi és gazdasági fejlődését előmozdító európai stratégia; ezt olyan egyedi programok alkalmazásával kell megvalósítani, amelyek lehetővé teszi e régiók számára hátrányaik ledolgozását. Ezért szavaztam úgy, ahogy szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI) írásban. – (DE) A különböző dokumentumok mindig hangsúlyozzák, hogy a vidéki régióknak, a legkülső régióknak és – ebben az esetben – a hegyvidéki régióknak, a szigeteknek és a gyéren lakott területeknek különleges stratégiákra vagy akár támogatásokra van szükségük. Ugyanakkor már számos olyan intézkedésre került sor, amelyek felgyorsítják az e területekről való kivonulást. Csak az olyan infrastrukturális problémákra kell gondolnunk, mint a tömegközlekedés és a postai szolgáltatások, amelyek következtében az egyes régiók egyre nagyobb mértékben elszakadnak a külvilágtól, és az ott lakó emberek csak saját autóikat és hasonló megoldásokat vehetnek igénybe. Ha nem akarunk kihalt, elhagyatott területeket, nem elegendő e területek külön támogatása, például a területvédelem keretében. Ehelyett fenntartható egyensúlyt kell találni a földrajzi és a gazdasági hátrányok között. Figyelembe véve ezeket a szempontokat, az állásfoglalási indítványban foglalt elképzelések támogatást érdemelnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI) írásban. – (DE) A hegyvidéki régiók az EU számos területén megtalálhatók. E régiók – különösen az alpesi régió – jellegzetessége a mezőgazdaság és az erdészet központi szerepe. A nehézségek többek között az egyre idősödő népességből, az infrastrukturális problémákból és a szolgáltatások hozzáférhetőségéből és rendelkezésre állásából adódnak. A hegyvidéki régiókban élő gazdálkodókon különösen nagy a nyomás, mivel sok a kiadásuk és jövedelmük viszonylag alacsony. Ugyanakkor nagyon fontos szerepet töltenek be a táj megőrzésében, a fenntartható gazdálkodásban, a bioélelmiszerek előállításában és az alpesi turizmusban. Mindezeket megfelelően el kell ismerni, és meg kell vizsgálni a hegyvidéki régiók sajátos problémáit. Az EU-nak lépéseket kell tennie a hegyvidéki mezőgazdasági jövőjének, és ezáltal az egész alpesi régió védelmezése érdekében. Ezért igennel szavaztam a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE) írásban. – (FR) A hegyvidéki régiók – jellegzetességeikből adódóan – sajátos kihívásokkal szembesülnek, mint például a gyorsan idősödő népesség, a közlekedési nehézségek, az energiaellátással kapcsolatos problémák és a regionális integráció hiánya. Franciaország délnyugati választókörzetének európai parlamenti képviselőjeként – olyan emberként, aki különösen érzékeny a Pireneusok térségében meglévő problémák iránt –, igennel szavaztam a hegyvidéki régiók, szigetek és gyéren lakott területek gazdasági és társadalmi fejlődésére irányuló európai stratégiáról szóló állásfoglalásra. A szöveg különösképpen felszólít egy olyan különleges európai politikai keret létrehozására, amelynek célja az e területek által tapasztalt problémák kezelése e régiók állandó hátrányainak leküzdése és fejlődési modelljük módosítása érdekében, kellőképpen kihasználva adottságaikat. Emellett felszólít a négy strukturális alap, a Kohéziós Alap és a többi európai pénzügyi eszköz hatékonyabb koordinálására, hatékonyságuk maximalizálása, és így e területek gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében. Támogatom ezeket a célkitűzéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE) írásban. – Az EP erőteljes támogatásban részesítette ezt az állásfoglalást, amelyben üdvözöljük a területi kohézió új uniós célkitűzésként és új 174. cikként való beemelését. Az állásfoglalás elfogadásával az EP úgy véli, hogy a 174. cikk rendelkezéseinek a hátrányok leküzdését és az e régiókban fellelhető potenciál kihasználását szolgáló konkrét fejlesztési stratégiákban és kézzelfogható intézkedésekben kell megjelenniük; emellett úgy véli, hogy a hegyvidéki régiók, szigetek és gyéren lakott területek homogén régiócsoportokat képeznek, és rendelkeznek néhány olyan közös jellemzővel, amelyek megkülönböztetik őket más régióktól; úgy véli, hogy egyedi regionális fejlesztési programokat igényelnek; hangsúlyozza ebben az összefüggésben az Unió külső határain, szigeteken elhelyezkedő tagállamok sajátos helyzetét is.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD) írásban. – (IT) Támogatjuk ezt a szöveget, mert fontosnak tartjuk a hegyvidéki régiók, szigetek és gyéren lakott területek gazdasági és társadalmi fejlődésére irányuló közös európai stratégia meghatározását. Kezdeményezéseket kellene ösztönözni az Eurorégió modellje mentén, az Olaszország és Franciaország közötti, közös érdekeltségű területekre vonatkozóan. Pontosan földrajzi elhelyezkedésük miatt, a peremterületek nehézséget jelentenek az ott élők számára, de Európa gazdasága szempontjából elengedhetetlen e területek megtartása és védelme, mivel természeti szempontból fontos területek.

 
  
MPphoto
 
 

  Debora Serracchiani (S&D) írásban. – (IT) Igennel szavaztam az állásfoglalásra, mert szükségesnek tartom, hogy uniós szinten különleges európai stratégiával rendelkezzünk a hegyvidéki és szigeti régiók fejlesztése érdekében: olyan stratégiával, amely figyelembe veszi például a gazdaság és a struktúrák fejlesztésének szükségességét, a foglalkoztatási politikát, a természeti erőforrások védelmét, a polgári védelmet, valamint a környezetvédelmi és energetikai politikát.

A területi kohézió az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése, amelyet a Lisszaboni Szerződés vezetett be a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentése, illetve a természeti és földrajzi hátrányok megszüntetése érdekében. Ehhez kézzelfogható intézkedésekre és konkrét fejlesztési stratégiákra van szükség. Egyenlő esélyeket kell teremteni e régiók és az Európai Unió többi része között. Ilyen lehetőség lenne a fenntartható idegenforgalom támogatása a hegyvidéki régiókban, ami fontos megélhetési alapként szolgálna e területek lakosai számára. Ezenkívül az európai miniszterek 2010. április 15-i madridi nyilatkozata is hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi stratégia tekintetében végrehajtott intézkedések hatékonyabb koordinálására van szükség, és kiemeli az innovatív, fenntartható és szociális turizmus támogatásának fontosságát Európában.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE) írásban. – (PT) Ami a fejlettségi szinteket illeti, számos regionális egyenlőtlenség létezik az Európai Unióban. Az európai szolidaritás kifejeződéseként a területi kohézió célkitűzése arra irányul, hogy megszüntesse ezeket a különbségeket és előmozdítsa a harmonikus fejlődést egyrészt a strukturális módosításokat célzó pénzügyi eszközök segítségével, valamint a különböző ágazati politikáknak az egyes régiók egyedi jellegéhez való hozzáigazításával.

A hegyvidéki régiók, a szigetek és a gyéren lakott területek különösen hátrányos helyzetben vannak, és társadalmi és gazdasági fejlődésüket befolyásolják természeti és földrajzi jellegzetességeik. Ezért különleges figyelmet érdemelnek, kiváltképpen azt, hogy esetükben a bruttó hazai termék mellett a különböző fejlődési mutatókat is figyelembe vegyék, amelyek jól tükrözik az egyes régiók sajátosságait. Emellett meg kell szüntetni a határon átnyúló együttműködési programokra vonatkozó, szigorú támogathatósági kritériumokat, össze kell hangolni a különböző finanszírozási forrásokat és vertikális megközelítést kell kidolgozni az összes kormányzati szint bevonásával.

E tekintetben ugyanezen érvek alapján a legkülső régiók – amelyeknek vannak közös jellemzőik ezekkel a régiókkal – hasonlóképpen megérdemlik, hogy az ebben az állásfoglalásban foglalt javaslatok rájuk is vonatkozzanak, az adott régiók sajátosságaival összhangban.

 
  
MPphoto
 
 

  Joachim Zeller (PPE) írásban. – (DE) Nemmel szavaztam erre az állásfoglalási indítványra, mert úgy látom, jelenleg nagy fellendülés tapasztalható a „stratégiák” terén: van Duna stratégia, balti-tengeri stratégia, fekete-tengeri stratégia és földközi-tengeri stratégia, van stratégiánk az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és más, hasonló kérdésekre is. Mindez olyan méreteket öltött, hogy hamarosan már a stratégiákhoz is stratégiára lesz szükségünk, hogy mindet nyomon tudjuk követni. A távoli területek támogatását még a Lisszaboni Szerződés is említi, tehát saját jogi alapelvvel rendelkezik. Emellett a kohéziós politikában is különleges figyelmet kap, amit számos bizottsági kezdeményezés, valamint tanácsi és parlamenti döntés is alátámaszt. Amire szükségünk van, az az, hogy európai szinten világos döntések szülessenek a kohéziós politika és a regionális politika 2013 utáni folytatásáról. Ebben a hegyvidéki régiók, a szigetek és a gyéren lakott területek támogatását is figyelembe fogják venni. Viszont nincs szükség egyedi kérdésekre vonatkozó állásfoglalási indítványok áradatára, amelyek csak arra jók, hogy aláássák a tényleges célt, és amelyek jelenleg megalapozatlanok.

 
Utolsó frissítés: 2011. január 25.Jogi nyilatkozat