Elnök. – A következő napirendi pont a Bizottság Ukrajnáról szóló nyilatkozata, a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nevében. Először De Gucht biztos úrnak szeretném megadni a szót, aki a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Ashton bárónő nevében szól.

  Karel De Gucht, a Bizottság tagja, a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nevében. – (FR) Elnök úr! Nagyon nagy örömmel veszek részt ma este az ukrajnai helyzetről szóló vitán Cathy Ashton főképviselő és alelnök nevében, aki sajnálja, hogy nem lehet ma jelen.

Fontos nap ez a mai Ukrajna számára, mivel ma délelőtt jelentették be, hogy 2013-ban Ukrajna lesz az EBESZ elnöke. Ez megtiszteltetést, de egyben felelősséget is jelent, és lehetőséget teremt majd Ukrajna számára, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott határozottan komoly elvárásoknak.

Ezúttal a kétoldalú kapcsolatainkról szeretnék hosszasabban beszélni, amit a Janukovics elnök, valamint Van Rompuy és Barroso elnök urak részvételével, a brüsszeli Château de Val Duchesse-ben múlt hétfőn tartott csúcstalálkozó fémjelzett. Cathy Ashton a nemzetközi kérdésekről folytatott megbeszélésen vett részt. Én is ott voltam, hogy felmérjem egy kifejezetten ambiciózus, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet közeljövőbeli létrehozásának kilátásait. Megbeszéléseink őszinték voltak, és biztos vagyok abban, hogy a csúcstalálkozó helyes irányba terelte a méltán átfogóbb és kézzelfoghatóbb kapcsolatot.

A csúcstalálkozó két legfontosabb eredményét a személyek szabad mozgásáról szóló cselekvési terv, valamint az uniós programokban való ukrán részvételt lehetővé tevő partnerségi és együttműködési megállapodás jegyzőkönyvének aláírása jelenti.

A további napirendi pontok között szerepelt Ukrajna belpolitikai helyzete, a jövőbeni társulási megállapodásról jelenleg folyó tárgyalások, és a reformfolyamat. Ukrajna szomszédságunk része. Éppen ezért próbáljuk meg kiaknázni közelségét, és Ukrajna szomszédsága sem tétlen, akár a hétvégi NATO-csúcsra, akár a brüsszeli kétoldalú tárgyalások – amelyen néhány órával ezelőtt én is részt vettem – mai következetéseire gondolnak, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy Oroszország WTO-csatlakozását támogassa.

Térjünk vissza a csúcstalálkozóra. A jelenlegi kormány számos fontos gazdasági reformot vezetett be, amelyeket üdvözöltünk. Először is itt van a közbeszerzési törvény, amelynek fontos szerepet kell játszania a korrupció elleni küzdelemben. Megállapodásokat kötöttek az IMF-fel és fontos reformokat vezettek be a kulcsfontosságú energiaágazatban. Az ukrán kormány viszonylag sikeresen stabilizálta az ország helyzetét. Ez természetesen nagyon fontos.

Énnek ellenére aggódunk azok miatt a folyamatosan érkező jelentések miatt, amelyek szerint Ukrajnában sérülnek az alapvető szabadságok és a demokratikus elvek. Különösen aggasztóak a média szabadságával, valamint a gyülekezés és egyesülés szabadságával kapcsolatosan megfogalmazott panaszok. Ezen túlmenően, mint ahogy azt önök is tudják, az ukrán alkotmánybíróság nemrégiben hatályon kívül helyezte a narancsos forradalom során elfogadott 2004-es alkotmányt. Így tehát az elnöknek nagyobb hatalmat biztosító 1996-os alkotmány ismét a hatályos. Ez a rendkívül ellentmondásos döntés azt bizonyítja, hogy Ukrajnában egy nyitott és részvételen alapuló alkotmányos reformfolyamatra van szükség.

E folyamatnak arra kell irányulnia, hogy létrejöjjön a fékek és ellensúlyok fenntartható rendszere, az európai normákkal összhangban. Ez a téma a februári állásfoglalásukban is szerepelt.

Az alkotmánybíróság egy másik, közelmúltban hozott határozata, amely többféleképpen is értelmezhető, a jelenlegi parlament mandátumának időtartamával kapcsolatos. Jóllehet az 1996-os alkotmány négy éves mandátumidőről rendelkezik, a bíróság viszont arról határozott, hogy a jelenlegi parlament mandátuma csak öt év múlva jár le, mivel annak megválasztására a 2004-es alkotmány hatálya alá eső időszakban került sor. Ez a határozat a jelenlegi kormányzat által egyre nagyobb mértékben alkalmazott „à la carte” megközelítést fejezi ki. Még egyszer, Ukrajnának egy nyitott és részvételen alapuló alkotmányos reformfolyamatra van égető szüksége, nem pedig az adott körülmények függvényében meghozott döntésekre.

Az elmúlt években a politikai szabadság szintje nagyon magas volt Ukrajnában, és hiteles testületek is elismerték, hogy az egymást követő választások megfeleltek a nemzetközi normáknak. Éppen ezért sajnálatos, hogy a legutóbbi, október 31-én tartott helyhatósági választásokat a legtöbb megfigyelő bírálta. Annak ellenére, hogy ezek a bírálatok kizárólag technikai és eljárásbeli szempontokat érintettek, ez egy visszalépés volt.

A demokratikus értékek és elvek az emberi jogokkal egyetemben, minden uniós tagállam számára alapvető elvek. Olyan elvek, amelyekből nem engedhetünk, és ez még inkább igaz most, amikor egy kulcsfontosságú partnerről beszélünk.

Közös jövőt szolgáló közös értékek: ez jelenti az Ukrajna és EU közötti jövőbeni társulás kihívását. Mint ahogy azt a múlt hétfői csúcstalálkozón is tettük, és egészen addig, amíg a problémák tartósan fennállnak, továbbra is nagyon világos üzenetet kell közvetítenünk az alapvető értékek tiszteletben tartása érdekében.

  Elmar Brok, a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Őszintén köszönöm a főképviselő nevében itt elhangzott nyilatkozatot, amelyhez tulajdonképpen alig van hozzáfűznivalóm. Úgy vélem, biztonsággal elmondhatjuk, hogy a reformok és a nagyobb stabilitás mellett döntöttek, többek között a parlamenti stabilitással összefüggő okokból, és ez üdvözlendő, ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy jóllehet a legutóbbi parlamenti választások tisztességesek és igazságosak voltak, a helyhatósági választások azonban nem, mivel változtattak rajtuk és az ellenzék nem tudott mindenhol egyenlő eséllyel listát állítani. Úgy gondolom, azt is meg kell jegyeznünk, hogy a titkosszolgálat vezetőjének kiemelkedő felügyeleti szerepe van az alkotmánybíróságban, és bírókat cserélnek le annak érdekében, hogy a narancsos forradalom alkotmányát hatályon kívül helyezzék. Ezek tények. Éppen ezért szeretnék köszönetet mondani azon nyilatkozatért, miszerint a közös értékek és alapvető jogok kérdése kulcsfontosságú szerepet játszik. Ukrajna európai perspektívája természetesen szintén fontos kérdés.

Másrészről örülök annak, hogy lényeges kérdésekben sikerült meghatározó előrelépést elérni a hétfői csúcstalálkozón. Az imént kifejezésre juttatott bíráló szavaim nem függnek attól, illetve nem lehet őket függővé tenni attól, hogy jelenleg mi történik a vízumkönnyítés vonatkozásában. Helyes és fontos, hogy előrelépést érjünk el ezen a területen.

Fontos, hogy előrelépést érjünk el a mélyreható szabadkereskedelmi övezet kapcsán is, amely közelebb fogja hozni Ukrajnát az európai belső piachoz, és fontos, hogy egyértelművé tegyük: Ukrajnának nemcsak politikai, de gazdasági perspektívája is Európában rejlik. Értelmetlen átvenni egy orosz gazdasági rendszert, miközben az orosz nyersanyagok nem állnak rendelkezésre. Ukrajnának ezután sokkal több érdeke fog fűződni az európai piachoz, és a társulási megállapodással ez még inkább így lesz. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy tisztában kell lennünk azzal, hogy ez nemcsak Ukrajna, de a mi érdekünk is, és hangsúlyt kell helyeznünk annak biztosítására, hogy Törökország külső és belső fejlődése oly módon haladjon előre, amely közös érdekeinket szolgálja.

  Adrian Severin, az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Képviselőcsoportom Ukrajna és az Európai Unió közötti kapcsolatokról szóló filozófiáját egy híres beszéd következő parafrázisával lehetne kifejezni: ne azt kérdezd, hogy mit tehet Ukrajna az Európai Unióért, hanem azt, hogy mit tehet az Európai Unió Ukrajnáért annak érdekében, hogy az Európai Unió projektjének egy megbízható pillére legyen Ukrajnában.

Ebből kiindulva, az Európai Unió Ukrajnával kapcsolatos megközelítésének kiegyensúlyozottnak, tisztességesnek, tényeken alapulónak és stratégiainak kell lennie. Úgy vélem, hogy a közelmúltban tartott csúcstalálkozó eredményei megfeleltek ezeknek a kritériumoknak, és szeretnék köszönetet mondani a biztos úrnak, amiért ilyen módon fejezte ki megközelítésünket.

A „kiegyensúlyozott” azt jelenti, hogy eredményeket várunk el és ezzel egy időben pedig támogatást nyújtunk. A „tisztességes” azt jelenti, hogy kerüljük a belpolitikai vitákba történő beavatkozást, és azonos normákat használunk akkor is, amikor a számunkra tetsző, illetve számunkra nem tetsző színt viselő pártok lépéseit értékeljük. A „tényeken alapuló” azon elhatározást jelenti, hogy a bizonyítékoknak, nem pedig puszta feltételezéseknek, híreszteléseknek és előítéleteknek adunk hitelt. A „stratégiai” azon politikák előmozdítását jelenti, amelyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy az Európai Unió projektjének szerves részévé váljon, nem pedig azon politikákét, amelyek arra hivatottak, hogy Ukrajnát a szomszédjaival való konfrontációnkban használjuk fel.

A mai vitát követően elfogadásra kerülő kompromisszumos állásfoglalás nem tökéletes, de viszonylag jó példája egy ilyen megközelítésnek. Sajnálatos módon, néhány nyomtatási hiba található a szövegben. Ukrajna minden politikai szereplőjét arra kell kérnünk, hogy ezt az állásfoglalást ne a többi erő feletti győzelemként állítsa be. Ez az állásfoglalás valójában arra hivatott, hogy az összes ukrán politikai erőnek megüzenje: elérkezett az idő arra, hogy erőiket egyesítsék egy minimumkövetelményeket tartalmazó nemzeti menetrend mögött, és megvalósítsák azokat a régóta várt reformokat, politikákat és politikai eredményeket, amelyek jobb életet biztosítanának az emberek, és jobb lehetőséget az ország számára, az európai integráció céljából. Semmi szükség arra, hogy Ukrajna belső vitái nemzetközi szintre kerüljenek.

Teljesítsük kötelességünket itt is és ott is, és a jövő valamennyiünket megjutalmaz.

  Adina-Ioana Vălean, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Érdekes látni, hogy Ukrajna milyen gyakran szerepel napirendünkön. Remélem, hogy ez előrelépést jelent a kapcsolatunkban.

Hajlok arra a feltételezésre, hogy a mindkét fél részéről tanúsított pragmatizmussal és tisztelettel, a különbségek megértésével, ugyanakkor a közös érdekek megtalálásával közös projektekre építhetünk, és őszinte partnerséget alakíthatunk ki.

Értékelem az ukrán vezetés közelmúltbeli nyilatkozatait, amelyek – remélem – most már mentesek Ukrajna európai jövőtől való eltávolodását illető félelmektől. Másrészről, minden Ukrajnáról szóló vita hajlamos az ukrajnai ellenzék európai politikai családjai és a kormány politikai pártjai közötti háborúvá válni. Meglátásom szerint ez nem segít, mert nem arról van szó, hogy ki a jobb – kormány vagy ellenzék – vagy ki az, akit az európaiak jobban támogatnak; az ukrán állampolgárok demokratikus jövőjéről és arról van szó, hogy az ukránoknak erős, demokratikus és virágzó országuk legyen.

A hétvégén tartott csúcstalálkozó jó eredményeket ért el az uniós programokhoz való hozzáférés elősegítése és a társulási megállapodásra irányuló tárgyalások vonatkozásában. Különösen örülök annak, hogy régóta várt előrelépést látok egy szabadkereskedelmi övezet irányába.

Természetesen sok még a tennivaló a gazdasági és intézményi reformok terén is, az eddig hozott intézkedéseket pedig meg kell erősíteni. Az idén korábban elfogadott közbeszerzési törvény hatálya alól semmilyen mentesség sem adható – még a labdarúgó Európa-bajnokság esetében sem.

Miközben egy új adótörvénykönyv helyes lépést jelent az adóügyi környezet javításának irányába, ez nem válhat teherré, főleg a kkv-k számára nem, amelyek minden egészséges gazdaságban oly fontos szerepet játszanak.

Hadd fogalmazzak világosan. Itt nem arról van szó, hogy nekünk kell megmondanunk Ukrajnának, hogy mit tegyen, és nem is arról, hogy mit kell Ukrajnának tennie értünk. Elsősorban arról van szó, amit Ukrajnának saját magáért kell tennie, mivel az intézményi és gazdasági reformok egyaránt előfeltételei egy virágzó demokratikus jövőnek, és leginkább ez szolgálja az ukrán állampolgárok érdekét.

  Rebecca Harms , a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az elmúlt napokban nagyszabású demonstrációk zajlottak Kijevben, Luganszkban, Harkovban és Ukrajna számos kisebb-nagyobb városában. Több tízezer, sőt több százezer ukrán polgár vonult utcára. Az adótörvény ellen demonstráltak, amit igazságtalannak tartanak. Amennyiben az állásfoglalásunk valakire is irányul, akkor ezen összefüggésben véleményem szerint, ennek az ukrán állampolgárokra kell irányulnia, akik ezzel a demonstrációval azt garantálják, hogy Ukrajnának, mint demokráciának a fejlődése folytatódik. Állásfoglalásunk, amely hangot ad a demokrácia eróziója miatti aggodalomnak, természetesen a kormányra és a hatóságokra, elsősorban Ukrajna helyi hatóságaira – irányul, különösen e demonstrációkkal összefüggésben, azért, hogy a demonstrációk folytatásának engedélyezésére ösztönözze őket. Több százezer, talán több millió emberre számítanak holnap Kijevben. Bevallom, nagyon nagy aggodalommal követem az eseményeket, és vannak aggályaim az esetleges fejleményekkel kapcsolatosan. Eddig minden rendben van – kopogjuk le. Az elmúlt napokban a kormány megmutatta, hogy a gyülekezés szabadsága működik. Nagyon remélem, hogy ez a jövőben is így lesz.

Úgy gondolom, nagyon fontos volt számunkra, hogy ezt az állásfoglalást több képviselőcsoportot érintő állásfoglalássá tudtuk tenni. Súlyos hiba lenne Ukrajna fejlődése szempontjából, ha a jövőben a Parlament egyik oldala a Régiók Pártjának, a másik pedig Julia Tyimosenko pártjának az oldalára állna. Ez nem segítené Ukrajna demokratikus fejlődését. Remélem, hogy komolyan veszik ezt az állásfoglalást – még akkor is, ha a csúcstalálkozó után kerül elfogadásra – különösen a hatalmas demonstrációk és az emberek IMF-reform hatásaival kapcsolatos aggodalmai miatt, és nagyon közelről figyelemmel kell kísérnünk azt, ami most Kijevben és általában Ukrajnában történik. Köszönöm figyelmüket és remélem, hogy mi – beleértve a Bizottságot is – továbbra is szolidárisan tudunk együttműködni ezzel az országgal, amely oly közel van hozzánk, európaiakhoz.

  Paweł Robert Kowal, az ECR képviselőcsoport nevében. – (PL) Elnök úr! Több héten keresztül rendkívül érdekes vitát folytattunk Ukrajnáról az Európai Parlamentben. Ezt nagyon jó dolognak tartom. Ukrajnában hatalmas érdeklődés övezi eljárásaink kimenetelét – nagyobb, mint sok európai uniós országban. Éppen ezért állásfoglalásunkat kezeljük levélként, amelyet nem az egyik vagy a másik párthoz, hanem az ukrán emberekhez intézünk, és amelyben őszintén elmondjuk, hogy érdeklődéssel figyeljük a történéseket, és olyan szomszédok vagyunk, akik készek megnyitni a kaput Ukrajna előtt, és azt akarjuk, hogy az ország polgáraival szorosabb legyen a kapcsolat. Szeretném határozottan megköszönni Harms asszonynak nagyszerű szavait. Mindig pontosan megérzi, hogy mi az, amit ilyen pillanatokban mondani kell.

Beszéljünk őszintén a választásokról, amelyeket nem tartottunk megfelelőnek. A választások több szempontból messze nem feleltek meg a kívánatosnak tartott normáknak. Lehetetlennek bizonyult a korábbi választások jó irányát fenntartani, de azt is mondjuk el, hogy még mindig van esély Ukrajna számára, és ebben segíteni akarjuk Ukrajnát. Éppen ezért arról is beszélnünk kell, hogy milyen jó dolgok történnek ott, nemcsak gazdasági, de politikai téren is és mindenekelőtt azzal kapcsolatosan, hogy minden ukrán ember előtt nyitva áll Európa kapuja, és jó, hogy ilyen üzenet érkezett az e heti Európai Unió–Ukrajna csúcstalálkozóról is. Szerencsés egybeesés, hogy ma arról beszélünk, hogy az állásfoglalást nem Ukrajna egyik vagy másik pártjának címeztük. Az állásfoglalás az ukrán embereknek szól, és azt közösen fogadjuk el.

  Jaromír Kohlíček, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (CS) Elnök úr! Amikor Ukrajna kerül szóba, egy átlag uniós polgár Klicskóra, a bokszolóra gondol, aki könnyűszerrel győzi le ellenfeleit. Gazdasági értelemben azonban Ukrajna hasonlóképpen nehézsúlyúnak tekinthető, és számos uniós és balkán ország függ azoktól az ukrán területen keresztül áthaladó szállítási útvonalaktól, amelyeken a közép-ázsiai és szibériai kőolaj és földgáz eljut hozzájuk. A keleti partnerség egyértelműen legfontosabb szereplője. Éppen ezért üdvözlöm az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok javulását és az EU–Ukrajna csúcstalálkozó eredményeit. Több uniós országban az ukránok a külföldi munkavállalók jelentős hányadát teszik ki, és dinamikusan növekszik az Ukrajna és az EU közötti kölcsönös kereskedelem. Az ország legfőbb problémái számos uniós országban ugyanúgy megtalálhatóak: a korrupció, egy kedvezőtlen vízumrendszer és a kölcsönösen nem összeegyeztethető jogalkotás. Megemlítendő, hogy a megfigyelők szerint a helyhatósági választások komolyabb technikai hiányosságok nélkül zajlottak le. Az összes politikai képviselőcsoport által előterjesztett állásfoglalás egy kiegyensúlyozott kompromisszumot jelent, és annak ellenére, hogy egyes részleteket illetően esetlegesen fenntartásaim vannak, a GUE/NGL képviselőcsoport támogatja az állásfoglalást.

  Bastiaan Belder, az EFD képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr! Az október 31-i ukrajnai helyhatósági választások során történt több, esetenként hihetetlen szabálytalanságnak figyelmeztető jelként kell az Európai Unió számára szolgálnia. Mindössze néhány példát ragadnék ki: több régióban is óriási mennyiségű, ellenőrizetlenül kinyomtatott pótlólagos és fénymásolt szavazólapok jelentek meg, és mi van azzal a hatalmas nyomással, amit a tisztviselőkre, tanárokra, orvosokra és professzorokra gyakoroltak annak érdekében, hogy ne induljanak az ellenzéki pártok képviseletében? Az Európai Uniónak – és ezt önök meg is tudják tenni – határozottan fel kell lépnie ez ellen, a 2012-es parlamenti választások rossz és nem demokratikus nyitánya ellen; fenntartva saját politikai értékeinket az ukrajnai tekintélyelvű tendenciákkal szemben. Amennyiben ez nem így történik, akkor az ország felső elitje és különösen a reformgondolkodású és demokratikus erők körében veszélyeztetjük a hitelességünket. Szerencsére az ön világos beszéde, biztos úr, ebben a tekintetben nem ad okot aggodalomra.

  Andreas Mölzer (NI). – (DE) Elnök úr! Valamennyien tudjuk, hogy Ukrajna az EU egyik legnagyobb szomszédos állama, és a jövő tekintetében jelentős mennyiségű potenciállal rendelkezik. Éppen ezért minden bizonnyal rendkívül fontos partner az EU számára. Ugyanakkor politikai szempontból úgy tűnik, hogy észrevehetően eltávolodik az EU-tól. A legutóbbi helyhatósági választásokon természetesen nem ok nélkül győzedelmeskedett az oroszbarát oldal. Ez valószínűleg az Európai Unió számára ugyanakkor vereséget jelentett. Éppen ezért világosan látszik, hogy az EU egyre kevésbé vonzó az ukrán emberek számára. Az egyszerű ukrán polgárok valószínűleg szeretnének európaiak lenni, de nem feltétlenül szeretnének az Európai Unió részévé válni. Az EU itt szép lassan eldobálja az ütőlapjait azáltal, hogy egyfajta arrogáns szuperhatalomként viselkedik. Az ukrának azonban kétségtelenül azt szeretnék, ha az EU és Oroszország is egyenrangú partnernek tekintené őket.

Éppen ezért ne nézzük le az ukránokat gőgös magasságból, mintha legfőbb céljuk kizárólag az EU-hoz történő csatlakozás lehetne. Adjuk meg nekik az esélyt arra, hogy az elkövetkezendő évek során kialakíthassák saját identitásukat és ezt követően eldönthessék, hogy akarnak-e közeledni az EU-hoz, vagy inkább függetlenek szeretnének maradni.

  Michael Gahler (PPE). – (DE) Elnök úr! Az EU és Ukrajna közötti együttműködésben hatalmas lehetőségek rejlenek. Ez nyilvánvaló volt a csúcstalálkozón. A vízumliberalizációra irányuló cselekvési terv és a társulási megállapodás csak két példa ennek alátámasztására.

Ebben a kompromisszumos állásfoglalásban – és ez nyilvánvaló azokból a szempontokból, amelyek alapján ez az állásfoglalás kidolgozásra került – a lehetségesen pozitív szempontokra is rávilágítottunk. Ugyanakkor szeretnék egy angol közmondást idézni, miszerint: a puding próbája az evés. Az csak később fog kiderülni, hogy a reformcsomag és a reformtörvények vajon a gyakorlatban is ténylegesen megvalósulnak-e.

A biztos úr említette a közbeszerzési törvényt. Éppen most fogadtak el az említett törvény alól egy fontos kivételt. A labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggő minden közbeszerzést kivontak e törvény hatálya alól. Már most pontosan el tudom képzelni, hogy ki fog mindennek következtében remekül meggazdagodni. Ez tehát egy példa arra, amikor nagyra becsülik az elvet, de a gyakorlatban egészen másképp alakulnak a dolgok.

Szeretném kifejezetten megköszönni a biztos úrnak, hogy hangot adott a sajtószabadsággal, a gyülekezési szabadsággal és a szólásszabadsággal kapcsolatos aggodalomnak és egyértelműen kimondta, hogy a helyhatósági választások visszalépést jelentenek. Legalábbis a német fordításban ez így szerepelt. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportjának is ez a felfogása, és mi is egyértelműen hangot adtunk ennek a véleménynek.

Ha Severin úr azt állítja, hogy semmi szükség arra, hogy a belső konfliktusokat nemzetközi szintre emeljük, ez szerintem nem más, mint egy szebb megfogalmazása a már korábban említett belügyekbe való be nem avatkozás elvének. Ebből már túlságosan sok volt, éppen ezért az Ukrajnával kapcsolatos fellépéseink során nem vezérelhet bennünket ez az elv. A szóban forgó országnak pontosan azért kell megengednie, hogy európai normák szerint mérjük, amiért közelebb kívánjuk hozni Európához. Emiatt van Harms asszonynak igaza abban amit mondott, nevezetesen abban, hogy nagyon szoros kapcsolatban kell maradnunk Ukrajnával és biztosítanunk kell azt, hogy egy múltba tekintő politika ne vonhassa ismét kétségbe mindazt, amit a demokrácia és emberi jogok vonatkozásában már sikerült ott elérni.

  Hannes Swoboda (S&D). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Legyünk őszinték. Sajnos a narancsos forradalom, és itt, a „sajnos” szót szeretném hangsúlyozni, nem érte el azt, amit el kellett volna érnie. Ennek oka többek között a Tyimosenko asszony és Juscsenko úr közötti vita. Juscsenko úr most azt mondja, hogy Tyimosenko asszony pontosan olyan, mint Janukovics úr, ami érdekes. Sajnálatos módon a helyhatósági választások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeinket. Nem feleltek meg az európai normáknak, ami mostanra Ukrajna polgárai számára is egyértelművé vált.

Legyünk őszinték, amit Severin úr mondott az valami egészen mást jelentett, Gahler úr. Ugyanúgy kellene beszélnie Tyimosenko asszonnyal, mint ahogy mi az ukrán Régiók Pártján belüli barátainkkal beszélünk, vagyis arra kellene bátorítania, hogy az európai utat kövesse. Hagyjuk magunk mögött az oligarchákat és mozduljunk el egy demokratikus állam irányába. Ne próbálják megzavarni a Parlament munkáját, és mi határozottan nyomást fogunk gyakorolni annak biztosítása érdekében, hogy betartsák az európai jogi normákat. Harms asszony középen ül. Jóllehet a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport álláspontja nem felel meg minden esetben ennek, a Harms asszony által elmondottakkal egyetérthetünk. Ajánljuk fel segítségünket ennek az országnak, az európai normák és európai jogrendszer alapján. Ez minden oldalon fontos. Ez a mi politikánk, és egészen addig kitartunk mellette, amíg sikerrel nem járunk. Éppen ezért kifogásoltuk, hogy a választások lebonyolítása nem volt megfelelő. Győződjenek meg arról, hogy Tyimosenko asszony segíteni fog egy konstruktív ellenzék létrejöttében. Tyimosenko asszonyt ugyanúgy lássák el tanácsokkal, ahogyan azt Janukovics úr esetében tettük.

  Marek Henryk Migalski (ECR). – (PL) Elnök úr, biztos úr! Severin úr szavaival kezdeném, aki egy nagyon fontos dolgot mondott, nevezetesen azt, hogy azon kell megpróbálnunk elgondolkodni, hogy mit tehetünk Ukrajnáért, nem pedig azon, amit az ukránok tehetnek értünk. Szeretném megköszönni Severin úrnak ezeket a szavakat, mert valójában ez az, amit tennünk kell.

Igen, a választások nem úgy zajlottak le, ahogy azt mi akartuk. Olyan dolgok történtek ott, amelyeknek nem lett volna szabad megtörténniük. Egyetértek Harms asszonnyal, aki azt mondja, hogy a mi dolgunk nem az, hogy az egyik vagy másik párt támogatását keressük, hanem az, hogy nézzük meg, mit akarnak az ukránok és mit akarunk mi. Éppen ezért Ukrajna európai struktúrába történő integrációja, és mondjuk ki világosan – az európai uniós tagság – az Európai Uniónak és maguknak az ukránoknak is érdekében áll. Véleményem szerint az ukránokkal szemben megfogalmazott elvárások szintjének ilyen mérvű megemelése egy kicsit tisztességtelen. Ennek az az oka, hogy vannak olyanok ebben az ülésteremben, akik nagyon liberálisak stratégiai partnereikkel szemben az emberi joggal, a szólásszabadsággal és sajtószabadsággal kapcsolatos kérdésekben. Ugyanakkor nagyon jelentősen megemelik és növelik ukrán barátainkkal szemben megfogalmazott normát. Mérsékletet kell ebben tanúsítanunk. Az ukránok megérdemlik együttműködésünket, támogató szavainkat, – és mint azt Swoboda úr is mondta – ez független attól, hogy erről vagy arról a táborról van-e szó. Ugyanez történik néha itt is – bizonyos politikai felosztások elveszítik jelentőségüket, mert maga a kérdés sokkal fontosabb a felosztásoknál. Ez a kérdés pedig, a lehető legszorosabb együttműködés az Európai Unió és Ukrajna között.

  David Campbell Bannerman (EFD). – Elnök úr! Ukrajnát a Kijevben és a Krím-félszigeten tett utazásaimból ismerem, és ukrán művészek, mint például Tetyenko és Sisko műveit gyűjtöm. Az ukránok jó, nagylelkű és melegszívű emberek, de politikailag komoly óvatosságra intenék. Ukrajna egy olyan ország, amely két részre oszlik, a nyugatbarát nyugati részre és az Oroszország felé forduló keleti részre. Egyúttal jelentős szereplő a maga 45 millió lakosával, és Oroszország úgy tekint az országra, mint amely nagyon is a hátudvarában helyezkedik el.

Bejártam a Szevasztopolban állomásozó orosz flottát a Krím-félszigeten. Az oroszok féltékenyen őrzik ezt a fekete-tengeri kijáratot. Amennyiben bármilyen módon is szóba kerülne Ukrajna NATO-csatlakozása, akkor az kemény rúgást jelentene az orosz medve számára.

Egy ügyetlen diplomáciai megközelítés Ashton bárónő részéről súlyosbíthatja a feszültségeket ezekben a nehéz időkben, miközben megfizethetetlen ára lenne annak, ha agrártámogatások, regionális támogatások és tömeges bevándorlás révén bekényszerítenénk Ukrajnát az EU-ba. Jobb, ha más módon segítünk és Ukrajna továbbra is egy büszke, független, Unión kívüli nemzet marad.

  Csanád Szegedi (NI). – (HU) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Azt hiszem mindannyian egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió számára Ukrajna – területi nagyságából kifolyólag, népessége nagyságából kifolyólag – egy stratégiailag fontos állam, ha lehet úgy mondani, kulcsfontosságú állam az Európai Unió számára.

Viszont kettő dolgot én nagyon hiányolok a jelentésből. Egyik az ukrajnai kisebbségek megemlítése. Ukrajna, mindannyian tudjuk, hogy Ukrajnának a népességének körülbelül 65-70%-a ukrán csupán, hogyha még a ruszinokat is odaszámítjuk, és nagyon nagy számú orosz kisebbség él, vagy adott esetben magyar, tatár és román kisebbség is él Ukrajnában. Én kifejezetten szeretném, hogyha a jelentésbe bekerülne, illetve a követeléseinkben az aggodalmainkat kifejeznék a kisebbséggel kapcsolatban. A helyi oktatásnak a segítése, tehát a kisebbségi oktatásba, a kisebbségi nyelvhasználat tekintetében, illetve különböző emlékművek megrongálása is szóba jön, adott esetben a kárpátaljai magyarság kisebbsége rovására.

És a másik pedig, hogy nagyon hiányolom, hogy nem kellően hangsúlyosan szólaltunk föl az önkormányzati választások csalásával kapcsoltban. Ezúton kérném, hogy az Unió kérje Ukrajnától, hogy tisztázza magát ebben a két kérdésben.

  Paweł Zalewski (PPE). – (PL) Elnök úr! Ez egy jó hét az EU-Ukrajna kapcsolatok szempontjából. Először is hétfői csúcstalálkozón közösen kidolgoztunk egy menetrendet a vízumrendszer liberalizációjáról. Ezt követően holnap egy – meglátásom szerint – jó európai parlamenti állásfoglalásról szavazunk, amely lehetőséget teremt az Európai Unió és Ukrajna közötti további együttműködésre és az együttműködés megerősítésre. Lehetőséget teremt erre, ugyanakkor azt a nagyon fontos vitát is lezárja, amit az Európai Parlamentben a témáról folytattunk.

Jó dolog, hogy kompromisszumra jutottunk és azonos véleményt hangoztatunk. Egységesen nyilatkozunk ebben az ügyben, és nem konkrét ukrajnai politikai csoportosulásokhoz, nem a Janukovics elnök vezette kormányzó politikai tömörüléshez, vagy a Tyimosenko-féle ellenzékhez, hanem mindenekelőtt az ukrán néphez szólunk. Azt akarjuk, hogy Ukrajna átalakulása olyan módon menjen végbe, amely a jövőben lehetővé teszi számára, hogy az Európai Unió részévé váljon. Ez rendkívül fontos. Fontos, hogy az ukrán kormányt érdemei és intézkedései alapján ítéljük meg.

Elmondható, hogy évek óta ez az első olyan kormány, amely a Nemzetközi Valutaalappal együttműködve vezetett be reformokat, és látható ma, hogy ezek a reformok kedvező hatással vannak a gazdaságra – világosan látható az esély arra, hogy véget érjen az elmúlt évek során Ukrajnában nyilvánvalóan kialakult patthelyzet. Másrészről, maga Ukrajna is azt mondja, hogy az Európai Unió részévé kíván válni, és ezért jogosít fel bennünket arra, hogy az európai normákkal összhangban értékeljük. Éppen ezért kell természetesen a közelmúltbeli választásokon történt szabálytalanságokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznunk.

  Marek Siwiec (S&D). – (PL) Elnök úr! Ma más légkörben beszélünk, mint egy hónappal ezelőtt. Az érzelmek lecsillapodtak. Az állásfoglalásra irányuló indítvány megfogalmazása jobban megfelel a valós helyzetnek. Jó, hogy a Parlament egységes véleményt próbál hangoztatni, jóllehet időnként nem ideillő szavak hangzanak el, és néha nagyfokú hozzá nem értésről árulkodnak.

Miről szól ez az állásfoglalás? Valójában a demokrácia minőségéről és arról szól, hogy mennyire azt akarja az Európai Parlament, hogy Ukrajnában kiváló minőségű demokrácia legyen. Az állásfoglalás a „kék–narancsos” felosztás mindkét oldalára irányul. Ukrajnában az elmúlt öt év során olyan helyzet alakult ki, amelyben először a „narancsos” párt, majd a „kék” párt, ezt követően ismét a „narancsos” párt győzött, most pedig a „kék” párt van kormányon. Szeretném, ha a „kék” tömörülés – Janukovics elnök, Azarov miniszterelnök, a Régiók Pártja – hallaná ettől a Parlamenttől, hogy ők a felelősek a Függetlenség tere nagyszerű örökségének védelmezéséért, azért, amit évekkel ezelőtt több millióan követeltek a Függetlenség terén. Ők a felelősek, mert ők azok, akik hatalmon vannak.

Azt akarom, hogy az ellenzék arculatáért felelős Julia Tyimosenko is meghallja ezeket a szavakat. Szeretném, ha a nagy ellenzéki vezető – Julia Tyimosenko – megértené azt, hogy ellenzékben nem elég pusztán a hatalmat követelni. Egy alternatívát kell felkínálni az ország számára, és az embereknek meg kell mutatni ezt az alternatívát, és érdekeltté kell őket tenni ebben azért, hogy megérthessék. Ha a „kék” és „narancsos” tömörülések megértik, hogy csak egy ideig vannak hatalmon, azután pedig egy ideig ellenzékben vannak, és Ukrajnának pedig valójában mindvégig ugyanarra a törődésre, ugyanarra az elképzelésre, ugyanarra a bátorságra van szüksége, akkor hatalmas sikert értünk el, mivel segítettünk nekik ebben.

A cseh köztársaságbeli képviselőtársamnak pedig azt szeretném mondani – nem Viktor Klicsko, hanem Vitalij Klicsko volt az, aki németországi bokszmérkőzéseken az amerikaiakat kiütötte. Két Klicsko van. Az a tény, hogy Ukrajna két ilyen bokszolót tudott kinevelni, megmutatja, hogy milyen nagyszerű ország.

  Tunne Kelam (PPE). – Elnök úr! A Szovjetunió összeomlásának egyik legfontosabb eredménye egy független Ukrajna megalakulása volt. Olyan országról van szó, amely az Európai Unió jövőbeli tagjának tekinthető.

Csak üdvözölni tudom azt a tényt, hogy Janukovics elnök úr és az új parlament megerősítették azon törekvésüket, miszerint csatlakozni kívánnak Európához, mert egy valóban független és demokratikus Ukrajna, ahol nem létezik korrupció, és nem félnek a hatalmi struktúráktól és oligarcháktól, és egy olyan Ukrajna, amely szigorúan a jogállamiságon alapul, ma is és a jövőben is az egész kontinens stabilitásának pótolhatatlan tényezője. Egy valóban demokratikus Ukrajna nélkül szinte elképzelhetetlen egy valóban demokratikus Oroszország.

Tegnap volt hat éve, hogy a narancsos forradalom elkezdődött. Sajnálatos módon kárba veszett a változásban rejlő hatalmas lehetőség. A 2004. decemberi demokratikus demonstrálók győzelmének köszönhetően azonban a többpárti választások és a sajtószabadság hitelessé vált. Állásfoglalás-tervezetében az Európai Parlament aggodalmát fejezi amiatt, hogy egyre több jelentés szól a demokratikus szabadságok és jogok – többek között a médiaszabadság – veszélyeztetéséről, valamint arról, hogy a titkosszolgálat ismét kezd beavatkozni a polgárok demokratikus tevékenységeibe.

Egy fontos üzenetet szeretnék küldeni az új kormánynak, miszerint Európa minden területen nyitott az együttműködésre, de ennek az együttműködésnek sohasem lehet az az ára, hogy szemet hunyunk az alapvető szabadságjogok megnyirbálása felett. Ukrajna igaz barátaiként, minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy őszintén, barátságosan és következetesebben érvényesítsük értékeinket. Sajnálatos, hogy hat év elteltével, az új elit még mindig nem tudja elfogadni azt, hogy a narancsos forradalom valóban a népakarat kifejezése volt. Amennyiben sikerülne megbékélni e forradalom okaival és eredményeivel, az csak javítana az ukrán társadalom integrációján.

  Lena Kolarska-Bobińska (PPE). – (PL) Elnök úr! Nem arról kívánok beszélni, hogy nekünk mit kell tennünk Ukrajnáért, vagy hogy Ukrajnának mit kell értünk tennie, hanem arról, hogy mit kell Ukrajnának saját magáért tennie, mivel sorsa valójában a saját kezében van. Egyrészről Ukrajna kijelenti, hogy integrálódni kíván az Európai Unióba, másrészről azonban továbbra is számos jelentést kapunk a polgári szabadságjogok megsértéséről. Az elmúlt napokban, az ukrán TVi televíziócsatorna újságírói azzal a panasszal fordultak az Európai Parlamenthez, hogy politikai nyomás és állandó felügyelet alatt állnak. A Kanal 5 kereskedelmi televíziócsatornánál is hasonló a probléma. Másrészről ukrajnai független elemzőközpontok nemrégiben azt jelentették, hogy a 69 tervezett reformból mindössze négy valósult meg.

Az Európai Parlamentben nemrégiben folytatott viták során egyes képviselők azon a véleményen voltak, hogy a nem demokratikus magatartás kritizálásával, mind az Európai Bizottságot, mind az ukrán hatóságokat eltántorítjuk attól, hogy az Ukrajna és Európai Unió közötti szorosabb kapcsolatok kialakítására törekedjenek, ezért tehát az ukrán hatóságokat nem elítélni, hanem sokkal inkább a reformok végrehajtására kell bátorítani. Én azonban úgy gondolom, hogy az Európai Parlamentnek mindenekelőtt a demokratikus értékeket kell védelmeznie és a jogállamiság szükségességére kell a figyelmet felhívnia. A kormányoknak kellene realista politikát, egy nyomásgyakorláson, ösztönzőkön és tárgyalásokon alapuló politikát követnie, az Európai Parlamentnek pedig a demokratikus szabadságjogok megsértését kellene elítélnie, és arról kellene az Európai Bizottságot meggyőznie, hogy éljen azokkal az eszközökkel, amelyek e célra az Unió rendelkezésére állnak, és ezen a demokrácia előmozdítását szolgáló programokat értem.

Örülök annak, hogy a hétfőn tartott EU–Ukrajna csúcstalálkozó eredményeként egy jegyzőkönyv került aláírásra, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy bizonyos uniós programokhoz csatlakozzon, és a vízummentesség elérése érdekében is lépések történtek. A reformok és a demokrácia megvalósítása azonban Ukrajna kezében van.

  Jan Kozłowski (PPE). – (PL) Elnök úr! Az októberi plenáris ülésen Füle biztos úr hangsúlyozta, hogy az Ukrajnához fűződő kapcsolatokat három esemény, nevezetesen az EU–Ukrajna közötti miniszteri szintű találkozók, a helyhatósági választások és az EU–Ukrajna csúcstalálkozó tükrében kell megvizsgálnunk.

Különösen nyugtalanítónak tartom a helyhatósági választásokat, melyeket képviselőtársammal, Kowal úrral együtt lehetőségem volt megfigyelni. Sajnálatos módon, a választási törvénynek három hónappal a választások előtti módosítása, és a 2004-es alkotmány hatályon kívül helyezése azt mutatja, hogy az ukrán polgároknak nincs jogbiztonság- és jogállandóság-érzetük. Ezen túlmenően, a választások során előforduló jogsértések már önmagukban is kételyeket vethetnek fel a demokratikus normák betartását illetően. A reform fontos részévé kell tenni a korrupció elleni küzdelmet és a közigazgatás munkájában megvalósuló nagyobb átláthatóságot is. Ugyanakkor szeretném kifejezni abbéli reményemet, hogy az állásfoglalás arra ösztönzi majd Ukrajnát, hogy a gazdasági és intézményi reformok már megkezdett útján haladjon tovább.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D). – (LT) Elnök úr! Az Európai Parlament Ukrajnáról szóló kompromisszumos állásfoglalása kulcsfontosságú az ukrán nép számára, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az Európai Unió polgárai számára is fontos, mivel Ukrajna fontos partnerünk, főleg a Kelet-Európát magában foglaló európai szomszédságpolitika megvalósítását illetően. Éppen ezért valóban rendkívül fontos, hogy továbbra is szoros együttműködésre törekedjünk, különösen a vízumkötelezettség terén. Ilyenformán mind a Bizottságnak, mind pedig a Tanácsnak a lehető legrövidebb időn belül a vízummentes rendszer bevezetésére vonatkozó cselekvési tervet kell kidolgoznia. A szabadkereskedelmi megállapodásról is mielőbb meg kell állapodnunk. Annak érdekében, hogy az országon belül és a szomszédos országokban is hosszú távú stabilitást lehessen biztosítani, kétségkívül nagyon fontos, hogy Ukrajna alkotmányos reformokat hajtson végre, de nekünk – az Európai Uniónak és intézményeinknek – meg kell azt értenünk, hogy ehhez időre van szükség, éppen ezért Ukrajnát nem szabad folyamatosan bírálnunk, hanem abban kell neki segítenünk, hogy családunk szerves részévé válhasson.

  Siiri Oviir (ALDE). – (ET) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Prognosztizálható, hogy Ukrajnával kapcsolatosan semmit sem lehet prognosztizálni. Nagyon örülök annak, hogy az Európai Politikai Központ ezen értékelése egyre kevésbé helytálló. Nagyon örülök annak, hogy az ukrán kormánynak sikerült stabilizálnia a helyzetet. Jó, hogy a munkanélküliség is csökken, a gazdaság pedig növekszik. Ukrajna érdekelt az Európai Unióval való együttműködésben, ez az érdek azonban kölcsönös. Az Európai Uniónak szintén érdeke, hogy határainál demokratikus jogállamiság létezzen.

Ma elmarasztalhatjuk Ukrajnát az emberi jogokkal és alapvető szabadságjogokkal kapcsolatosan kialakult helyzetért. Ijesztő számunkra a korrupció és annak politikával való összefonódása. Ukrajna azonban tudja, hogy az Európai Unió semmilyen engedményt sem tesz ebben a kérdésben. Ezen a téren valódi együttműködést kell teremtenünk. Végezetül, mielőtt befejezném, el kell mondanom, hogy a Parlament elmúlt hónapban hozott határozata, miszerint elhalasztjuk a jelentés elfogadását, bölcs döntés volt. Holnap egy átfogó és kiegyensúlyozott jelentést fogunk elfogadni, amely valóban hasznos lesz Ukrajna számára.

  Dimitar Stoyanov (NI). – (BG) Elnök úr! Tagja voltam az Ukrajnában látogatást tett parlamenti küldöttségnek. Őszintén szólva, vegyes érzésekkel tértem vissza. Láttunk demonstrációkat és számos rendzavarásnak voltunk szemtanúi. Ugyanakkor kedvező jeleket is láttunk. Üdvözlöm az alkotmánybíróság parlamenti mandátumidővel kapcsolatos határozatát, mivel ez megszünteti a stabilitáshoz vezető út előtt álló egyik legfőbb akadályt.

Hölgyeim és uraim! Közel 1 millió bolgár származású ember él Ukrajnában. Ez azt jelenti, hogy az európai eszme közel 1 millió potenciális nagykövete él Ukrajnában, akiknek semmi közük az oligarchák hatalmi játékához és azzal sem lehet vádolni őket, hogy ebben érintettek lennének. A vízumpolitika részeként módot kell találnunk annak biztosítására, hogy ezek az emberek, akiket az őseikkel együtt már több mint 300 éve elvágtak szülőföldjüktől, lehetőséget kapjanak arra, hogy szabadon utazhassanak Bulgáriába és európai eszményeinket eljuttathassák Ukrajnába.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE). – (LT) Elnök úr! Nem is olyan régen Ukrajna kétségtelenül a többi kelet-európai szomszédunk előtt járt az európai előírások alkalmazása, a gazdasági és jogi reformok és a belpolitikai folyamatok tekintetében. Az ország közelmúltban történt eseményei természetesen aggodalomra adnak okot, éppen ezért érzem úgy, hogy partnerünkkel, Ukrajnával mindenképpen közölnünk kell az ismert kedvezőtlen fejleményekkel kapcsolatos aggályainkat, különösképpen ilyen az ukrán titkosszolgálatnak biztosított hatáskör, illetve a titkosszolgálat fellépései, amelyekkel megpróbálják a nem kormányzati szervezeteket megfélemlíteni és az ukrán sajtót ellenőrizni. Ugyanakkor valami mást is szeretnék mondani. Támogatnunk kell Ukrajna európai integrációs folyamatát. Alkalmazhatjuk a jutalmazás és büntetés politikáját, de a jutalmazásnak kell túlsúlyban lennie. Ukrajnát az Európai Unióhoz közelebb kellene hoznunk, nem pedig még jobban eltávolítani tőle. Úgy gondolom, hogy Ukrajna európai uniós tagsága is stratégiai célunk, éppen ezért megfelelő eszközöket kell találnunk e cél elérésére.

  Alexander Mirsky (S&D). – (LV) Elnök úr! Szeretnék valamennyi képviselőtársamnak feltenni egy kérdést. Miért volt most szükség erre az Ukrajnáról szóló állásfoglalásra? Azért, hogy az új ukrán kormánynak segítsünk vagy pedig azért, hogy a helyhatósági választások előtt beavatkozzunk az ország belügyeibe és meggátoljuk őket abban, hogy az ország helyzetén saját maguk javíthassanak? Úgy tűnik, azért volt rá szükség, hogy a helyhatósági választások előtt beavatkozzunk. Alattomban, olyan szöveg került kidolgozásra, amely azt állította, hogy Ukrajnában minden nagyon rosszul alakul. Azok az emberek pedig, akik a valós ukrajnai helyzetet más színben kívánják feltüntetni, tévednek. Mostantól kezdve először a tényeket kell helyesen és átfogóbban ismertetnünk, és csak ezt követően szabad tollat ragadnunk. Nagyon komolyan kell vennünk következtetéseinket, mert biztos, hogy csak ekkor lehetünk eredményesek. Köszönöm.

  Elena Băsescu (PPE). – (RO) Elnök úr! A mai vita egyik fontos részét, az október 31-én tartott helyhatósági választások átláthatóságával és pártatlanságával kapcsolatos kritika képezte. Jogosan kifogásolta a kormány média feletti nagyobb befolyását, a titkosszolgálat politikai szerepét és egy új választási törvény elfogadását, amely hátrányos helyzetet teremtett az ellenzéki pártok számára.

Ukrajna továbbra is kulcsfontosságú partnere az EU-nak. Ezzel összefüggésben üdvözlöm a reform- és demokratizálódási folyamatban történő uniós szerepvállalást, amelyet a hétfői csúcstalálkozón is megerősítettek. Románia számára is természetes az Ukrajnával való partnerség, tekintettel a fekete-tengeri térségben játszott fontos szerepükre és az energiabiztonság vonatkozásában fennálló közös kihívásokra.

Mint ahogy az a Moldovai Köztársaság esetében is megtörtént, várhatón Ukrajnával is kishatárforgalmi megállapodást kötünk, az uniós előírásokkal összhangban. Országom azt is kinyilvánította, hogy támogatja az ukrán állampolgárok vízumliberalizációját célzó uniós cselekvési terv elindítását.

  Karel De Gucht, a Bizottság tagja. – Elnök úr! Engedje meg, hogy először egy ténybeli kérdésre válaszoljak, amelyet Vălean asszony tett fel nekem a közbeszerzési törvénnyel kapcsolatosan.

Amikor a törvényt elfogadták, akkor azt üdvözöltük. A későbbi módosítások azonban változtattak a törvény minőségén. A Bizottság közelről figyelemmel kíséri a közelmúltbeli fejleményeket, és a törvény kedvező módosítása szintén feltétele annak, hogy az energiaszektorban kifizessük a költségvetési támogatásunkat. Ettől eltekintve nagyon örvendetesnek tartom, hogy teljes körű az egyetértés a jelenlegi ukrajnai helyzet elemzését illetően. Ez hűen tükröződik a holnap szavazásra kerülő állásfoglalásban is.

Valóban úgy hiszem, hogy amennyiben mi, Európai Unióként és Európai Parlamentként azt akarjuk, hogy hatással legyünk erre a konkrét ügyre, akkor nagyon fontos, hogy egy ilyen álláspont elveit illetően teljes körű legyen az egyetértés. Üdvözlöm tehát ezt, a Bizottság és a főképviselő nevében.

  Elnök. – A vita befejezéseképpen hat állásfoglalásra(1) irányuló indítványt juttattak el hozzám. A vitát lezárom.

A szavazásra holnap 12.00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Cristian Dan Preda (PPE), írásban. – (RO) Szeretnék emlékeztetni arra, hogy bármely ország az Unió tagjává válhat, mint ahogy azt az Európai Unióról szóló szerződés 49.cikke kimondja. Pontosan azért tölt el rendkívüli aggodalommal az, ahogyan az országban nemrégiben tartott helyhatósági választások lezajlottak, mert Ukrajna egy napon az EU tagja szeretne lenni. A választások nem voltak sem szabad, sem tisztességes, sem demokratikus választások. A szavazások előtt közvetlenül elfogadott törvénymódosítás, valamint az a tény, hogy a Régiók Pártját az esetek 85%-ában „felnyomták” a lista első helyére azzal, hogy az ellenzéki pártokat csak késedelmesen vették nyilvántartásba, valamint az ellenzéki pártok igazságos képviseletét meghiúsító egyéb akadályok is megkérdőjelezik a politikai rendszer jellegét.

Mint ahogy azt az USA kormánya is hangsúlyozta, a helyhatósági választások nyilvánvalóan nem érték el a januári elnökválasztás színvonalát. A demokratikus értékek iránti elkötelezettségüket bizonyítandó, Ukrajna vezetőinek egy olyan választási törvényt kell elfogadniuk, amely megfelel a nemzetközi normáknak.

  Rafał Trzaskowski (PPE), írásban. – (PL) A keleti szomszédságunkban található ország helyzetének összetettségét jelzi az a rendkívül élénk vita, amelyre a közelmúltban került sor ebben az ülésteremben. Egyértelmű, hogy nem mehetünk el szó nélkül a közelmúltbeli helyhatósági választások előtt és során tapasztalt szabálytalanságok mellett, mivel ezek a szabálytalanságok azt jelentik, hogy Ukrajna nem felel meg a politikai kultúra azon normáinak, melyeket mi európainak tekintünk. Ugyanakkor észre kell vennünk az Ukrajnában végbemenő változások pozitív hatásait, különösképpen a gazdasági reformok megvalósítása érdekében tett erőfeszítést – amit a közelmúltban tartott EU–Ukrajna csúcstalálkozó is megerősített. A Parlament álláspontjának ezt a kompromisszumot kellene tükröznie.