Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2059(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0275/2010

Viták :

PV 25/11/2010 - 4
CRE 25/11/2010 - 4

Szavazatok :

PV 25/11/2010 - 8.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0435

Az ülések szó szerinti jegyzőkönyve
2010. november 25., Csütörtök - Strasbourg HL kiadás

4. Az európai ombudsman 2009. évi tevékenységéről szóló éves jelentés - Az európai ombudsman különjelentése az Európai Parlamentnek az Európai Bizottság 676/2008/RT panaszra adott ajánlástervezetét követően (az eljárási szabályzat 205. cikke (2) bekezdésének első része értelmében) - Az európai uniós jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló 26. éves jelentés (2008) (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont az európai ombudsmanról és az európai uniós jog alkalmazásáról szóló jelentésekről folytatott közös vita:

– Mariya Nedelcheva által a Petíciós Bizottság nevében benyújtott jelentés az európai ombudsman 2009. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről (2010/2059 (INI)) (A7-0275/2010);

– Chrysoula Paliadeli által a Petíciós Bizottság nevében benyújtott jelentés az európai ombudsman által a 676/2008/RT számú panasz ügyében az Európai Bizottsághoz intézett ajánlástervezetet követően készített különjelentésről (2010/2086(INI)) (A7-0293/2010) és

– Eva Lichtenberger által a Jogi Bizottság nevében benyújtott jelentés az európai uniós jogszabályok alkalmazásának nyomon követéséről szóló 26. éves jelentésről (2008) (COM(2009)06752010/2076(INI)) (A7-0291/2010).

 
  
MPphoto
 

  Mariya Nedelcheva, előadó.(FR) Elnök úr, Diamandurosz úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, úgy vélem, az európai ombudsman megbízatása láthatóan két célkitűzést foglal magában.

Az első a jogi célkitűzés, amely azt hivatott biztosítani, hogy az európai intézmények tiszteletben tartsák a megfelelő ügyintézéshez való alapvető jogot. E jog tiszteletben tartásának biztosítása jelenti az ombudsman legfőbb feladatát. Ez egy meghatározó pillanat abból a szempontból, hogy a Lisszaboni Szerződés – amely most már az Európai Unió Alapjogi Chartáját is magában foglalja – a 41. cikkben kötelező erejűvé teszi e jogot. Az ombudsmannak tehát most már van jogalapja, egy mondhatni megerősített jogalapja ahhoz, hogy tevékenységét jól végezhesse.

A megfelelő ügyintézés teljes körű tiszteletben tartására irányuló célkitűzés eléréséhez az ombudsmannak hajlíthatatlannak kell lennie, ha az intézményekről van szó. A különjelentés olyan eszköz, amely ebben az esetben pontosan ezt a célt szolgálja. Lehetővé teszi az ombudsman számára, hogy felhívja a figyelmet a nyilvánvalóan rossz ügyintézés eseteire, amikor a vitarendezés minden lehetséges módját már kimerítették. A Porsche-ügy igen jelentős ebből a szempontból. Ha szabad megjegyeznem, itt szeretnék elismerőleg szólni Diamandurosz úr eltökélt erőfeszítéseiről, hogy megszerezze azokat az információkat, amelyek bekérésére minden joga megvan.

A második cél morális természetű. Ez az ombudsman szempontjából a szolgáltatási kultúra javítását takarja, amely nem szerepel kifejezetten a Szerződésekben, azonban feltétlenül az intézményekre vonatkozó kötelezettségvállalások részét képezi. A szolgáltatási kultúra megteremtésének biztosításához két dologra van szükség. Az ombudsmannak mindenekelőtt továbbra is a békés megoldásokat kell előnyben részesítenie, ahogy azt már évek óta teszi. Ismét megemlíteném, hogy a beérkezett panaszok 56%-át békés úton rendezik.

További erőfeszítéseket kell tennie a kommunikáció terén, hogy az európai polgárok megismerjék a jogaikat és az e jogok érvényesítésének biztosítását szolgáló, rendelkezésre álló eljárásokat. E tekintetben az interaktív útmutató bevezetése fontos előrelépést jelent, és hiszem, hogy polgáraink közül sokan hálásak önnek ezért.

Az ombudsman 2009. évi tevékenységeiről szóló összefoglaló ezért csupa pozitívumokat tartalmaz, amit én is megpróbáltam visszaadni a jelentésemben. Mindazonáltal számos ajánlást is megfogalmaztam. Elsősorban úgy gondolom, hogy elengedhetetlen a nemzeti parlamentek és a nemzeti ombudsmanok közötti kapcsolatok megerősítése. Sokkal kevésbé hatékony, ha Brüsszelben anélkül tevékenykedünk, hogy biztosak lennénk a nemzeti szintű kapcsolat meglétében. Ezért arra kérem az európai ombudsmant, hogy erőteljesebben bátorítsa a nemzeti ombudsmanokat a nemzeti parlamentekkel való rendszeres párbeszédre, amelynek modelljéül az európai ombudsman és az Európai Parlament közötti párbeszéd szolgálhat.

Az Ombudsmanok Európai Hálózata e célból fontos eszközt jelent. Véleményem szerint az információk és a helyes gyakorlatok megosztása alapvető jelentőséggel bír e tekintetben. Itt ismét el kívánom mondani, mennyire fontos az információcserét szolgáló közös, intranet alapú honlap bevezetése.

Elnök úr, figyelmünk középpontjában a polgároknak kell állniuk. Átláthatóság, közelség, megfelelő ügyintézés, szolgáltatási kultúra – ezek a jelszavaink. Ez a közelség azonban a saját intézményünkre is vonatkozik. Ezért ismét elismerőleg szeretnék szólni Diamandurosz úrról, aki oly sok erőfeszítést tett az Európai Parlamenttel és különösen a Petíciós Bizottsággal létrejött állandó kapcsolat fenntartásáért. Miként azt jelentésemben is hangsúlyoztam, hiszem, hogy mindkét intézményünk számára – sőt az európai polgárok számára is – rendkívül hasznos lenne, ha rendszeresebb eszmecserére kerülne sor az ombudsman saját kezdeményezésére folytatott vizsgálatok esetében.

Mindeddig Diamandurosz úr nagyon jól látott hozzá ahhoz a feladathoz, hogy rendreutasítsa az intézményeket, ha az átláthatatlanság és a rossz ügyintézés kanyargós ösvényére léptek.

Diamandurosz úr, minden jót kívánok önnek, és nagy örömmel várom, hogy elolvashassam a 2010. évi éves jelentését.

 
  
MPphoto
 

  Chrysoula Paliadeli, előadó.(EL) Elnök úr, 2007 márciusában egy környezetvédelmi szervezet azt kérte, hozzák nyilvánosságra az Európai Bizottság és az autógyártók közötti levelezéseket a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó jogalkotási javaslat előkészítéséről folytatott konzultációk során.

Nyolc hónappal később a Bizottság a 19-ből 16 levélhez biztosított hozzáférést, megtagadva azonban – mindenféle jogi indokolás nélkül – három, Porsche által küldött levél közzétételét. A környezetvédelmi szervezet az európai ombudsmanhoz fordult segítségért, aki egy hónap múlva egy Bizottsághoz címzett ajánlástervezetet dolgozott ki, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy három hónapon belül válaszoljon a kérésre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikkével összhangban.

A Bizottság öt alkalommal kérte a határidő meghosszabbítását, és 2009 júniusában kijelentette, hogy nincs abban a helyzetben – egy évvel az ombudsman ajánlástervezetét követően –, hogy hozzáférést biztosítson az említett autógyártóval folytatott levelezéshez, mivel az egyeztetések még folyamatban vannak. 2010 októberében az ombudsman még mindig nem kapta meg a kért információkat.

Ez az indokolatlan késedelem arra késztette az ombudsmant, hogy különjelentést nyújtson be az Európai Parlament számára, azzal vádolva a Bizottságot, hogy megtagadta az őszinte és jóhiszemű együttműködést, ugyanakkor rámutatott arra a veszélyre, hogy ez alááshatja a két intézmény azon képességét, hogy felügyelje a Bizottságot.

Az ombudsman ezzel kapcsolatos különjelentésének eredményeképpen, amelyet a Parlamentnek a hivatali visszásság tárgyában először a mai napon kellett elfogadnia, tizenöt hónappal az ombudsman első kérését követően nyilvánosságra hozták az említett autógyártó által megküldött leveleket. 2008. szeptember és 2010. február között a Bizottság meghozta azt a döntést, amelyet az ombudsman ajánlástervezetében tizenöt hónappal korábban javasolt. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy végül az érintett autógyártó is beleegyezett leveleinek – noha csak részleges – közzétételébe.

Az eddigiekből világosan kiderül, hogy a Bizottság természetesen köteles volt figyelembe venni az Európai Parlament rendeletének vonatkozó cikkét, amelynek értelmében az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná valamely természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelmét. Mivel azonban az ombudsman hivatala megvizsgálta a leveleket, és úgy ítélte meg, hogy azok nem sértik az érintett autógyártó kereskedelmi érdekeit, a Bizottságnak, az ombudsman javaslatával összhangban, haladéktalanul nyilvánosságra kellett volna hoznia legalább néhányat közülük. Ha azonban fenntartása volt az ajánlástervezet értelmezésével kapcsolatban, akkor döntésének indokolása céljából köteles lett volna benyújtani hasonlóan részletes jogi értékeléseket, amelyek megerősítik annak lehetőségét, hogy a szóban forgó autógyártó bírósághoz fordulhat az 1049/2001/EK európai parlamenti rendelet alapján.

Nem kívánok megjegyzést fűzni a szóban forgó autógyártónak a Bizottság kérésére adandó válaszként tanúsított teljes hallgatásához. Mindazonáltal elfogadhatatlannak tartom, hogy az Európai Unió legfelsőbb végrehajtó szerve felé elutasító magatartást tanúsítson, amely hozzáállás szinte az európai intézmények magánvállalat részéről történő elutasításának minősül, hogy megtagadja a választ egy ilyen kérésre különösen azt hozva fel érvként, hogy a leveleik nem tartalmaznak olyan információt, amely szükségessé tehetné az 1049/2001/EK európai parlamenti rendelet vonatkozó cikkének alkalmazását, és így okot adhatna a Bizottság bíróság elé idézésére.

 
  
MPphoto
 

  Eva Lichtenberger, előadó.(DE) Elnök úr, a közösségi jog alkalmazásáról szóló jelentésem az egyik legfontosabb jelentés az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament ugyan egy rendkívül összetett, azonban a nemzeti parlamentekhez viszonyítva az egyik legátláthatóbb jogalkotási eljárással rendelkezik. Felhívnám a figyelmet arra, hogy nemzetgyűlési képviselő vagyok, tehát tudom, miről beszélek.

E hosszú – a tagállami kormányokra és az Európai Parlamentre is kiterjedő – folyamat eredményei gyakran csak a nemzeti jogalkotásban való végrehajtást követően válnak nyilvánvalóvá. Ha azonban a különböző nemzeti parlamenteken belül a végrehajtás elmarad vagy elégtelenül megy végbe, akkor mi, e Ház képviselői, maga a Parlament és az egész Európai Unió jelentős hitelességi problémával kerülünk szembe. Véleményem szerint ez egy nagyon komoly kérdés. Az Európai Parlament képviselőiként folyamatosan szembetalálkozunk a polgárokkal, akik felhívják a figyelmünket a rendszer hiányosságaira. A Bizottsághoz rendszeresen érkeznek panaszok a polgároktól a nemzeti jog alkalmazásával kapcsolatban. Csak néhány példát szeretnék említeni. Vegyük például a nápolyi hulladékkezelési válságot. Ez egy visszatérő probléma, amellyel nem először, nem másodszor, hanem már harmadszor találjunk szembe magunkat. Még mindig azt kell látnunk, hogy nem hajtották végre – e konkrét esetben – a hulladékártalmatlanításról szóló európai irányelveket. A Bizottság ebben az esetben beavatkozott, azonban ez a beavatkozás nem vezetett ahhoz, hogy nemzeti szinten is végrehajtsák azokat a hulladékártalmatlanítási elveket, amelyeket mi Európában rendkívül fontosnak tartunk. De vegyük csak a saját hazámat, Ausztriát, ahol nem megfelelően hajtják végre a környezeti hatásvizsgálati irányelvet. Az egyik – egy síterep lezárásával kapcsolatos – eset világosan rávilágít, hogy itt komoly hiányosságok vannak. Vagy vegyük például a közlekedés területét, ahol előírják, hogy a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejét, valamint ellenőrizniük kell ennek betartását. Ebben az ágazatban az ellenőrzés megdöbbentő mértékű hiánya a balesetek számának növekedéséhez vezet a gépjárművezetők kimerültsége miatt. Ezzel összefüggésben ki kell jelentenünk, hogy nem okozhatunk csalódást polgárainknak a közösségi jog végrehajtására irányuló érdekeik tekintetében. Időben és egyértelműen tájékoztatni kell őket, és tudniuk kell arra hagyatkozni, hogy az eljárás átlátható módon zajlik.

Európai parlamenti képviselőként sürgősen szükségünk van egy olyan eljárásra, amely lehetővé teszi számunkra, hogy személyes adataik védelme mellett visszajelzést kapjunk a polgároktól. Azt szeretném kérdezni öntől, biztos úr, hogy kész-e támogatni a jelentésünkben javasolt eljárást. Ez jelentős előrelépést jelentene az európai folyamatok átláthatósága, nyilvánossága és érthetősége irányába.

Végezetül ismét hangsúlyozni szeretném: ha elveszítjük hitelességünket, mert nem fordítunk kellő figyelmet a közösségi jog uniós tagállamokon belüli végrehajtására, ez az Európai Unió egészében hitelességi problémához fog vezetni.

 
  
MPphoto
 

  Nikiforos Diamandouros, ombudsman. – Elnök úr, tisztelt képviselők, köszönöm a lehetőséget, hogy önökhöz szólhatok. Szeretnék köszönetet mondani a Petíciós Bizottságnak és különösen az elnöknek, Mazzoni asszonynak, mivel mindig értékes támogatást nyújtottak és hasznos tanácsokkal szolgáltak, miként arról a Nedelcheva és Paliadeli asszony által a tisztelt Házhoz benyújtott kiváló jelentések is tanúskodnak, akiknek melegen köszönöm a kedves szavaikat.

A Parlament és az ombudsman egyaránt arra törekszik, hogy az EU polgárai és lakosai maradéktalanul élhessenek az őket megillető jogokkal, azonban ezt különbözőképpen próbáljuk elérni. Az ombudsman hatásköre korlátozottabb. Én csupán az uniós intézményekkel szemben benyújtott panaszokkal foglalkozom, míg önök a tagállamok tevékenységét is vizsgálhatják. Ezenfelül a Parlament önálló politikai szervként elbírálhatja a jogszabályok módosítását vagy akár az új jogszabályok létrehozását kérő petíciókat. Ezzel szemben saját szerepem abban merül ki, hogy segítek feltárni a hivatali visszásságokat és megkísérlem ezeket orvosolni.

A bírósági határozatoktól eltérően az ombudsman határozatai jogilag nem kötelező erejűek. Csupán a meggyőzés eszközével élhetek, ha rá szeretném bírni az uniós intézményeket, hogy kövessék ajánlásaimat vagy mindkét fél számára kielégítő barátságos megoldásokat találjanak.

Amennyiben az uniós intézmények megtagadják, hogy kövessék ajánlásaimat, meghatározó jelentőséggel bír, hogy az ombudsman a Parlamenthez fordulhat segítségért, és természetesen nagyon hálás vagyok a Parlamentnek az állandó segítségéért, amelyről a Nedelcheva és Paliadeli asszony által benyújtott jelentések is tanúskodnak.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta ez az első éves jelentés, amelyet benyújtottunk önöknek. Munkám során továbbra is szorosan együtt fogok működni a Parlamenttel azon közös célunk megvalósítása érdekében, hogy az európai polgárok a lehető legnagyobb mértékben élhessenek a Szerződésből fakadó jogaikkal, és minden esetben a megbízatásommal összhangban az állítólagos hivatali visszásságok független és pártatlan kivizsgálójaként fogok eljárni – függetlenség és pártatlanság: a panaszosra és a bepanaszolt intézményre egyaránt vonatkozik.

2009-ben hivatalom 318 vizsgálatot zárt le, amelyek 70%-a egy éven belül, 55%-a pedig három hónapon belül zárult le. A vizsgálatok átlagosan kilenc hónapot vettek igénybe, ami az általános célomat tekintve – miszerint a vizsgálatok egy éven belül záruljanak le – nagyon jó aránynak minősült.

Örömmel állapíthatom meg, hogy a 2009-ben végzett összes vizsgálat 56%-ánál az intézmény vagy rendezte az ügyet, vagy békés megoldást talált. Ez jelentős javulást jelent 2008-hoz képest, amikor ez az arány 36% volt. 35 esetben tettem kritikai észrevételt. Ez 2008-hoz képest szintén jelentős javulást jelent, hiszen akkor 44 kritikai észrevételt tettem, de akár 2007-hez képest is, amikor 55 esetben volt erre szükség. E szám folyamatos csökkenése jó hír, azonban még így is túl magas.

Tisztelt képviselők, minden erőmmel igyekszem segíteni az ombudsmanhoz forduló panaszosoknak, még akkor is, ha a panasz nem tartozik a hatáskörömbe. 2009-ben összesen 2392 ilyen panaszt kaptam, 6%-kal kevesebbet, mint 2008-ban. Ez a visszaesés biztató. Az elfogadhatatlan panaszok számának csökkentését a Parlament már régóta kéri. Ezt az eredményt legalább részben annak tudom be, hogy egyre több polgár találja meg elsőre azt a szervezetet, ahová fordulnia kell.

2009 januárjában az új honlapomra feltettem egy interaktív útmutatót, amely az EU mind a 23 nyelvén elérhető. Ezen útmutató célja, hogy a panaszosokat elirányítsa a segítségnyújtás szempontjából legmegfelelőbb szervezethez, legyen az a saját szolgálatom, a tagállamok nemzeti vagy regionális szintű ombudsmanjai, vagy bármilyen olyan problémamegoldó mechanizmusok, mint például a Solvit, amely a határokon átnyúló problémák kezelését célzó online hálózat.

2009 során több mint 26 000 ember vette igénybe ezt az útmutatót. Nagyon fontos a polgárok számára, hogy már a legelején a legmegfelelőbb panaszkezelő szervhez irányítsák őket, megkímélve őket így a csalódástól és attól az időveszteségtől, amelyet a megfelelő intézmény önálló megtalálása jelent.

Ez azt is jelenti, hogy a panaszosok gyorsabban és hatékonyabban találnak megoldást, ami biztosítja, hogy a polgárok maradéktalanul élhetnek az uniós jog alapján őket megillető jogokkal, és hogy az uniós jogot megfelelőn hajtják végre.

Az utóbbi három évben kitartó erőfeszítésekkel igyekeztem felhívni a figyelmet azokra a szolgáltatásokra, amelyeket a vállalkozások, szervezetek, nem kormányzati szervezetek, regionális hatóságok és egyéb célcsoportok, azaz bárki olyan személy részére kínálhatok, aki részt vesz egy uniós projektben vagy programban, illetve közvetlen kapcsolatba kerül az EU közigazgatásával.

Hogy az ombudsman tevékenységére továbbra is felhívjam a figyelmet, 2009 során fokoztam az együttműködést az egyéb tájékoztató és problémamegoldó hálózatokkal, például. a Europe Direct-tel és a Solvit-tal. A széles körben megszervezett nyilvános rendezvények révén az eddigieknél is aktívabban törekedtem a lehetséges panaszosokkal való kapcsolatfelvételre; az összes ilyen tájékoztató tevékenység a panaszosok tekintetében elért komoly eredményekkel együtt 85%-os növekedést hozott az ombudsman munkájának médiaszereplésében.

A 2009-ben benyújtott panaszok alapján elindított vizsgálatok száma 293-ról 335-re nőtt. Ez a növekedés legalább részben a tájékoztató tevékenységeknek tudható be. Továbbra is arra törekedtem, hogy javítsam a polgároknak és a lehetséges panaszosoknak az uniós jog alapján őket megillető jogaikkal kapcsolatban nyújtott tájékoztatás minőségét az ombudsmanok Európai Hálózatán keresztül, amely jelentős segítséget nyújtott a panaszok illetékes ombudsmanhoz vagy hasonló szervezethez való gyors átirányításának megkönnyítésében.

Ezenfelül továbbra is igyekeztem biztosítani, hogy az uniós intézmények polgárközpontú megközelítést alkalmazzanak valamennyi tevékenységük során. Ez egy olyan feladat, amelyet az intézményekkel közösen kell megvalósítani. Ami a Bizottságot illeti, e cél előmozdítása érdekében szoros kapcsolatban állok a Bizottság alelnökével, Šefčovič biztos úrral, aki az ombudsmannal való kapcsolattartásért felel, és akinek köszönöm, hogy ma megjelent körünkben, és hálás vagyok az eddigi szoros együttműködéséért és támogatásáért.

A 2009-ben megvizsgált panaszok közül a leggyakoribb az átláthatóság hiánya volt. Ez az állítás az összes vizsgálat 36%-a esetében merült fel. Bizonyos fokú aggodalomra ad okot, hogy megállapításom szerint az ilyen panaszok aránya folyamatosan növekszik. Kétségtelen, hogy a polgárok bizalmának elnyeréséhez az elszámoltatható és átlátható uniós közigazgatás jelenti a kulcsot. Sajnálatosnak tartom azt is, hogy a Bizottság hosszas késedelemmel válaszol a dokumentumok hozzáférésével kapcsolatos kérésekre. A legfelháborítóbb esettel Paliadeli asszony jelentése foglalkozik, amelyből világosan kitűnik, hogy a Parlament jelentős javulást vár a Bizottságtól ezen a téren.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése volt a 2009-es év legfontosabb eseménye. A Szerződés új előnyöket ígér a polgároknak az alapvető jogok, a fokozott átláthatóság és az EU politikai döntéshozatalában való részvétel terén biztosított lehetőségek bővítése tekintetében. A Szerződéssel jogilag kötelező erőre emelkedett az Alapjogi Charta is, és ezen belül a megfelelő ügyintézéshez való jog.

A költségvetési rendelet reformja további kitűnő lehetőséget kínál a megfelelő ügyintézéshez való alapvető jog gyakorlatba való átültetésére. Úgy vélem, hogy a vonatkozó szabályoknak iránymutatással kell szolgálniuk a tisztviselők részére, hogy miként biztosítsák a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és a megfelelő ügyintézést egyidejűleg. Tisztelt képviselők, kidolgoztam és nemrégiben elfogadtam egy stratégiát a megbízatásom teljes időtartamára vonatkozóan. Az ezt tartalmazó dokumentumot az elmúlt héten tájékoztatás céljából megküldtük a Parlament Elnöksége, az Elnökök Értekezlete és a Petíciós Bizottság részére.

A stratégia célja az intézményem 2009-ben elfogadott küldetési nyilatkozatának végrehajtása, amely a következőképpen hangzik: „Az európai ombudsman az Európai Unió intézményei elleni panaszok igazságos orvoslására törekszik, ösztönzi az átláthatóságot és fejleszti a közigazgatási szolgáltatási kultúrát. Célja, hogy bizalmat teremtsen az állampolgárok és az Európai Unió közötti párbeszédek útján és támogassa a legmagasabb szintű magatartási szabályok érvényesülését az Unió intézményeiben”.

Elnök úr, tisztelt képviselők, e tiszteletre méltó intézmény által rám ruházott feladatok ellátása során ennek szellemében és a Bizottság nyilatkozatának szellemében kívánom folytatni a munkámat.

 
  
MPphoto
 

  Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke. – Elnök úr, kérem, legyen türelemmel irántam, mert megpróbálok válaszolni a három előadónak és az ombudsmannak. Először is szeretnék köszönetet mondani Nedelcheva, Paliadeli és Lichtenberger asszonynak a jelentésükért. Teljesen egyértelmű, hogy ugyanazok a céljaink: azaz a közigazgatásnak hatékonynak és szakszerűnek kell lennie, az európai jogot pedig tiszteletben kell tartani. Ez képezi az alapját e téma megvitatásának és – ebben biztos vagyok – a kedvező megoldás megtalálásának.

Diamandurosz úrhoz szólva szeretném nagyrabecsülésemet kifejezni a Bizottsággal folytatott szoros együttműködéséért. Úgy gondolom, ez egy különleges nap számára, mert láthatja, hogy az Európai Parlament is nagyra értékeli a munkáját. Biztosíthatom önt arról, hogy közöttünk, illetve a szolgálataink között rendkívül mélyreható párbeszéd zajlik. Jóformán nem telik el úgy hét, hogy ne küldenék magyarázó levelet az ombudsmannak és ne kapnék tőle választ. Munkánk során ily módon törekszünk megfelelő megoldást találni. Természetesen van néhány függőben lévő ügy, amelyen még dolgozunk, de úgy gondolom, hogy ez éppen a gyümölcsöző együttműködésünk bizonyítéka.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a Bizottság örömmel fogadta Nedelcheva asszony jelentését, amely világos és kimerítő áttekintést ad az ombudsman múlt évi tevékenységéről. Ami azt illeti, az ombudsman 2009. évi tevékenységéről szóló jelentésben a hivatali visszásság jellege vagy az érintett intézmény szerinti bontásban világosan bemutatják és példákkal szemléltetik a különböző vizsgálatok eredményeit.

Ahogy azt Diamandurosz úr már elmondta, 2009-ben az ombudsman összesen 3098 panaszt vett nyilvántartásba, szemben a 2008-ban érkezett 3406-tal. Ez 9%-os csökkenést jelent egy év alatt, azonban annak is teljes mértékben tudatában vagyunk, hogy a vizsgálatok 56%-a a Bizottságot érintette. Annak is tudatában vagyunk, hogy a hivatali visszásság terén benyújtott panaszok leggyakrabban az átláthatóság hiányára vonatkoznak, ezen belül is a tájékoztatás megtagadására, és kötelességemnek érzem, hogy továbbra is foglalkozzam az ilyen ügyekkel.

A Bizottság örvendetesnek tartja, hogy az ombudsman erőfeszítéseinek köszönhetően az általa lefolytatott vizsgálatok átlagos ideje kilenc hónapra csökkent. A Bizottság hangsúlyozza azonban, hogy a panaszkezelési idő csökkentésére irányuló erőfeszítéseinél az ombudsmannak figyelembe kell vennie a Bizottságon belüli konzultációra és a biztosi testület számára a válasz jóváhagyására rendelkezésre álló belső határidőket, ugyanis a testületnek minden választ meg kell erősítenie és jóvá kell hagynia, és bizonyos időt vesz igénybe, amíg ez a testület elé kerül.

Meg kell jegyezni, hogy az ombudsman erőteljes tájékoztató kampányt folytatott, amelynek eredményeképpen a polgárok jobban ismerik a jogaikat és jobban tisztában vannak az ombudsman hatáskörével. E tekintetben az ombudsman hajlamos gyorsan kiadni sajtóközleményeket, amelyeket gyakran közvetlenül azt követően teszik közzé, hogy az ombudsman megküldte ajánlástervezetét a Bizottságnak, ami nem hagy teret a Bizottságnak a védekezésre, mivel a válasza még folyamatban van.

Néhány esetben békés megoldás születhet, ha az intézmény jóvátételt ajánl fel a panaszos részére. Ez a megoldás szabadon választható anélkül, hogy maga után vonná a felelősség kérdését vagy jogi precedenst teremtene. Ha nem sikerül békés megoldást találni, az ombudsman ajánlásokat készít az ügy megoldására vonatkozóan. Amennyiben az intézmény nem fogadja el az ombudsman ajánlásait, ez utóbbi különjelentést nyújthat be a Parlamenthez. 2009-ben az ombudsman nem küldött egyetlen különjelentést sem a Parlament részére. 2010-ben egyetlen különjelentés érkezett a Parlamenthez a bizottsági dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos panasz tárgyában.

Az ombudsmannal fennálló kapcsolatokban olykor véleménykülönbségek is felmerülnek. Ez a jogsértési eljárásokkal kapcsolatos vizsgálatok esetén fordult elő. Az ombudsman gyakran azzal érvel, hogy a Bizottság nem szolgált kellő magyarázattal az álláspontjával kapcsolatban, ami nyilvánvalóan választ kíván a Bizottságtól érvelésének lényegi tartalmát illetően, és máris közel kerülünk ahhoz, hogy a bizottsági politika érdemi elemeit vitassuk. Mindazonáltal a Bizottság igyekszik kimerítő és részletes választ adni az ombudsmannak, amelyet az általa alkalmazott jog értelmezésével támaszt alá, ugyanakkor visszautasítja a jog eltérő értelmezéseit, és hangsúlyozza, hogy a végső döntéshozó az Európai Bíróság.

Tekintettel a panaszok nyilvántartásba vételével és kezelésével kapcsolatban az elmúlt években történt előrelépésekre („EU Pilot” projekt), a Bizottság – ahogy azt 2009-ben az európai uniós jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló éves jelentésében megerősíti – a közeljövőben szeretné felülvizsgálni a közösségi jogsértések tárgyában a panaszossal való kapcsolattartásról szóló, 2002. március 23-i közleményét. Személyesen találkoztam az ombudsmannal és sikerült tájékoztatni ezekről a fejleményekről.

Az átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés terén a Bizottság alaposan kivizsgál minden panaszt, amellyel az ombudsman megkereste.

Ezek közül egy esetben az ombudsman arra kényszerült, hogy 2010-ben különjelentést nyújtson be a Parlamenthez; Paliadeli asszony jelentése ezzel az esettel foglalkozik. Sajnálom, hogy ezt a különjelentést röviddel azután nyújtották be, hogy a Bizottság végső döntést hozott az ügyben. Mindazonáltal elismerem, hogy az említett döntés meghozatala túlságosan elhúzódott, még ha ennek oka az is volt, hogy a harmadik fél nem válaszolt a Bizottság megkeresésére. Hangsúlyozni szeretném, hogy a Bizottság teljes mértékben elkötelezett az ombudsmannal való őszinte együttműködés mellett. Nem arról van szó, hogy a Bizottság vonakodik együttműködni, és természetesen nem áll szándékában, hogy bármilyen módon akadályozza az ombudsman munkáját. A Bizottság mindig arra törekszik, hogy szorosan együttműködjön az ombudsmannal. A dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kérések között azonban van néhány, amely rendkívül összetett vagy sokrétű, így azokat nem lehet a szokásos határidőkön belül kezelni. A Bizottság körülbelül 5000 hozzáférési kérést kezel egy évben, amelyek közül csupán 15–20 esetben nyújtanak be panaszt az ombudsmanhoz.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépése lehetővé tette, hogy elgondolkodjunk arról, hogyan tudunk közös megközelítést alkalmazni a nyitott, hatékony és független európai közigazgatás megteremtése érdekében. A Bizottság ezért úgy véli, hogy bármilyen jogalkotási javaslat benyújtása előtt intézményközi párbeszédre van szükség. Ezen a téren kedvező eredményre van kilátás, amelyet a két intézmény közötti, ezzel kapcsolatos együttműködés biztosítana.

Ha megengedi, elnök úr, akkor Lichtenberger asszonynak is válaszolnék, hiszen komoly erőfeszítésébe került, hogy itt lehessen ma reggel. Biztosítani szeretném arról, hogy a Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít az európai uniós jog megfelelő alkalmazásának, és – mint azt ön is tudja – ez a Barroso-Bizottság prioritásai között szerepelt. A Bizottság már a 2007-ben elfogadott, „Az eredmények Európája” című közleményében is elkötelezte magát munkamódszereinek javítása mellett annak érdekében, hogy hatékonyabban nyomon követhesse az uniós jog alkalmazásából fakadó problémákat, valamint nagyobb figyelmet fordíthasson a polgárok és a vállalkozások részére a legtöbb problémát okozó kérdésekre. Ebben a közleményben kifejtettem, hogy az éves jelentés több mint az uniós jog alkalmazásának stratégiai értékelése, mert azonosítja a fő kihívásokat, megállapítja a prioritásokat és e prioritásoknak megfelelően megtervezi a feladatokat. A Bizottság örömmel fogadta a Parlament e jelentésre adott válaszát. A fő kérdések közül kiemelnék néhányat, amelyekhez az alábbi észrevételeket szeretném fűzni.

Ami a jogsértésekkel kapcsolatos tájékoztatást illeti, a Bizottság jelenleg a Parlamenttel létrejött új keretmegállapodás végrehajtásán dolgozik. A Bizottság köteles tájékoztatni a Parlamentet a megállapodásban meghatározott kérdésekről. A Bizottság már azt is nagyon várja, hogy a Parlament csatlakozzon a „Your Europe” (Európa Önökért) portállal kapcsolatos munkájához, amelynek célja a polgárok tájékoztatása, hogy hol találhatják meg az általuk keresett információkat.

Örömünkre szolgál, hogy a Parlament elismerte, hogy az EU Pilot projekt hozzájárul a polgárközpontú Európai Unió Lisszaboni Szerződéssel összhangban lévő, megfelelő működéséhez. E projekt célja annak biztosítása, hogy nyomon követik a polgárok uniós jog alkalmazásával kapcsolatos aggodalmait és panaszait, és természetesen számunkra ez egy meghatározó szempont. E munka során a Bizottságnak tiszteletben kell tartania az információk bizalmas kezelését, amelyhez – miként azt a Bíróság megerősítette – a tagállamoknak joguk van az állítólagos alkalmazással kapcsolatos kérdések kivizsgálása és az esetleges jogsértési eljárások esetén.

Ezért, miközben a Bizottság átfogó tájékoztatást adott az ez év márciusában elfogadott, az EU Pilot projekt működéséről szóló jelentésében, nem ad hozzáférést információkhoz, illetve hoz nyilvánosságra információkat az EU Pilot keretében kezelt konkrét ügyekkel kapcsolatban. Ugyanakkor a Bizottság elismeri annak fontosságát, hogy időben a polgárok rendelkezésére bocsássák az EU Pilot projekt keretében a tagállamokkal végzett munka eredményének átfogó és világos értékelését, és elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a panaszosok észrevételeket fűzhessenek az eredményekhez.

Az eljárási szabályzat 298. cikk alapján történő elfogadásával kapcsolatos kérdésre válaszolva: a Bizottság úgy értesült, hogy a Parlament létrehozott egy munkacsoportot az ilyen kezdeményezések lehetséges hatályának és tartalmának tanulmányozására. A Bizottság helyénvalónak tartja azt is, hogy minden szempontból értékelje a kezdeti munka eredményét, mielőtt további konkrét elemek megfontolására kerülne sor. Pillanatnyilag ezért semmilyen tekintetben nem foglalunk állást.

A Bizottság azt is tervezi, hogy friss információkkal szolgál az európai uniós jog alkalmazására fordított forrásokról. A mai napon megvitatásra kerülő állásfoglalás-tervezet a kérdések széles körével foglalkozik, és a Bizottság az állásfoglalásra adandó válaszában fog további magyarázattal szolgálni, mivel erre ma – főként az idő hiánya miatt – nem igazán tudunk sort keríteni.

Elnök úr, tisztelt képviselők, örülünk, hogy közös érdekek vezérelnek bennünket az európai uniós jog jelenlegi – az uniós polgárok és vállalkozások javát szolgáló – alkalmazása tekintetében. Az európai uniós jog hatékony alkalmazása az EU egyik alappillére, illetve az intelligens szabályozás egyik meghatározó eleme.

Szeretnék bocsánatot kérni a tolmácsoktól, hogy olyan gyorsan beszéltem. Nagyon köszönöm a türelmüket, és mindenkinek köszönöm a figyelmet.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Igen, tartok tőle, hogy valóban hajlamos kissé arra, hogy felgyorsuljon a beszéde során. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Rainer Wieland, a Petíciós Bizottság véleményének előadója.(DE) Elnök úr, Diamandurosz úr, biztos úr, most egy közös vitát folytatunk. Én a Petíciós Bizottság elnökének nevében beszélek, aki sajnos beteg. Felszólalásomban Paliadeli asszony jelentésére kívánok szorítkozni.

A tisztelt Házban gyakran folytattunk vitát és eszmecserét a dokumentumokhoz való hozzáférésről, az átláthatóság értelméről és előnyeiről, valamint arról kérdéséről, hogy hol kell meghúzni a határvonalat a jogos közérdek és az egyes magánszemélyek vagy vállalatok jogos érdeke között. Mellesleg, Paliadeli asszony, a dolog fordítva is megtörténhet, mégpedig az, hogy egy információt egy nem kormányzati szervezet rendelkezésére bocsátunk, majd egy vállalat vagy magánszemély igyekszik pontosan kideríteni, milyen információkat osztottunk meg. Itt nincsenek jók és rosszak, itt csak határidők vannak, a határidőket pedig a polgárokkal szemben és természetesen az ombudsmannal szemben is be kell tartani. Mondhatni ez a megfelelő ügyintézés kis egyszeregye. E tekintetben azt várjuk a Bizottságtól, hogy a dolgok felgyorsítására irányuló törekvései során – ahogy azt az alelnök már említette – vizsgálja meg közelebbről ezt a kérdést, és érjen el valamivel nagyobb előrelépést e téren.

 
  
MPphoto
 

  Elena Băsescu, a PPE képviselőcsoport nevében.(RO) Elnök úr, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport nevében az európai ombudsman különjelentésének árnyékelőadójaként szeretnék felszólalni. Először is hangsúlyozni szeretném, hogy a jelentés elkészítését az tette lehetővé, hogy sikerült egyetértésre jutni a képviselőcsoportok körében. Meg kell említenem, hogy egyetlen módosítási indítvány sem érkezett, és szeretnék gratulálni Paliadeli asszonynak ezért az eredményért.

Aggasztó jelenség, hogy ha a Bizottság nem tanúsít együttműködő magatartást az ombudsmannal szemben, ez jelentősen megrendítheti a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmát. A megfelelő ügyintézés hiánya veszélyezteti az ombudsman és az Európai Parlament azon képességét, hogy hatékonyan felügyelje a Bizottságot. Emlékeztetni kívánok az Európai Unió működéséről szóló szerződésben megállapított őszinte együttműködés elvére is. Ez maga után vonja az intézmények közötti jóhiszemű kapcsolatok megerősödését. Sajnálatos módon az ombudsman igen gyakran kénytelen szembesülni azzal, hogy a Bizottság nem tartja be a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása tekintetében előírt határidőket.

A másik aggasztó jelenség, hogy az ombudsmannak az utolsó lehetőséget is megragadva különjelentést kell készítenie, hogy nagyobb fokú együttműködésre bírja a Bizottságot. A jövőben nem fordulhatnak elő többé ilyen esetek. E tekintetben arra szeretném kérni az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon az ombudsmannal való együttműködés hatékonyságának javításáról. Tudomásul kell vennünk, hogy ha a Bizottság nem tesz eleget egy ilyen kötelezettségnek, a Parlament szankciókat alkalmazhat. A jelentésben feltárt helyzet rendszerbeli problémára utal. Ez megfosztja a polgárokat az egyik legfőbb előnytől, amely várakozásaik szerint a panasz benyújtásához való alapvető jogból fakad.

 
  
MPphoto
 

  Monika Flašíková Beňová, az S&D képviselőcsoport nevében.(SK) Elnök úr, köszönetet szeretnék mondani mindhárom képviselőnek a mai közös vita keretében megvitatásra kerülő jelentéseikért, és különösen Lichtenberger asszony jelentéséről szeretnék beszélni, amely véleményem szerint rendkívül szigorú, és amelynek tartalmával nagymértékben egyetértek. Következésképpen én magam is szeretnék néhány kritikusabb észrevételt tenni, alelnök úr.

Általánosságban elmondható, hogy a Bizottság az egészet tekintve nem ad kellő tájékoztatást a polgároknak, illetve a Parlamentnek arról, hogy miként ellenőrzi a közösségi jog végrehajtását. Ugyanakkor az Európai Unióról szóló szerződés világosan kimondja, hogy az uniós polgároknak aktívabb szerepet kell kapniuk, például az európai polgári kezdeményezés keretében. Örömömre szolgál az is, alelnök úr, hogy körünkben köszönthetem a mai vita során, mivel tudom, hogy ön személy szerint nemcsak hogy illetékes e kérdésben, hanem rendkívül nagy szerepet is vállal az európai polgári kezdeményezésben.

Ennek ellenére azonban az Európai Bizottságnak az európai uniós jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló éves jelentései jelenlegi formájukban nem szolgálnak elegendő információval a helyzetről a Parlament és a polgárok számára. A Bizottság eddig túlságosan az európai jog nemzeti jogba való átültetésére összpontosított, miközben szinte teljesen elhanyagolta annak tényleges alkalmazását. Egy olyan tagállam esetében, amely nemzeti szinten még nem ültette át az uniós jogot, a hivatalos eljárásokra való tömör hivatkozás nem mond sokat sem nekünk, sem a polgárainknak. Többet kell és többet akarunk tudni azokról az esetekről, amikor a Bizottság pontatlan vagy teljesen hibás átültetés esetében indít vizsgálatot. Csupán akkor leszünk képesek az európai uniós jog alkalmazásának következetes nyomon követéséről beszélni, ha maradéktalanul tájékoztatnak minket az ilyen esetekről.

Ahogy azt bizonyára mindannyian tudjuk, hölgyeim és uraim, az Európai Parlament a Bizottság tekintetében rendelkezik bizonyos kötelezettségekkel és hatáskörökkel. Ide tartozik a nyomon követés és az értékelés is. Nekünk itt az Európai Parlamentben nyilvánvaló érdekünk, hogy helyesen értékeljük a Bizottság által a feladatai teljesítése, a megállapodások védelme és az uniós jognak való megfelelés terén elért előrehaladást. Azonban nem rendelkezünk kellő hozzáféréssel az információkhoz, amelyek alapján a Bizottság a jogsértések esetében eljár. Ez nem új kérés, alelnök úr.

Még februárban, az Európai Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodás következő parlamenti ciklusra vonatkozó felülvizsgálatáról szóló állásfoglalásban azt kértük a Bizottságtól, hogy – idézem – „a Parlament kérésére a felszólító levélen alapuló összefoglaló tájékoztatást adjon a Parlamentnek valamennyi jogsértési eljárásról” – idézet vége. Nyomatékosan arra szeretném kérni a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésünkre, illetve rajtunk keresztül az uniós polgárok rendelkezésére ezeket az információkat.

Befejezésül, alelnök úr, számos alkalommal elmondtam beszédeimben, hogy az Európai Parlamentnek őszinte érdeke fűződik ahhoz, hogy segítse a Bizottságot, sőt támogassa a Tanáccsal szemben. Mi most azzal a kéréssel fordulunk önhöz, hogy a Bizottság cserébe bocsássa rendelkezésünkre a kért információkat, és ezt nem csak magunk miatt kérjük, hanem az Európai Unió tagállamainak polgáraiért is.

 
  
MPphoto
 

  Margrete Auken, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében.(DA) Elnök úr, a Petíciós Bizottság, vagy más szóval az a bizottság, amely a polgárok panaszait kezeli, az uniós jogszabályok tiszteletben tartását tekinti a legeslegfontosabb dolognak. A polgárok azért fordulnak hozzánk, mert a nemzeti vagy helyi hatóságok nem tesznek eleget az uniós jogszabályoknak, például az emberi egészség védelme vagy a környezetvédelem tekintetében. Elég, ha arra a számtalan panaszra gondolunk, amelyeket az Európai Bíróság egyértelmű ítélete ellenére elhúzódó campaniai hulladékválsággal és a pénzeszközök befagyasztásával kapcsolatban kapunk. Valójában semmi sem történt a probléma megoldása érdekében. A polgárok és a védett környezet egyaránt szenved. És ezt a területet hívják „Campania Felixnek”, azaz szerencsés vidéknek – ó Istenem! A Bizottságnak azonnal latba kell vetnie minden rendelkezésre álló eszközt ennek érdekében.

A Szerződés fontos szerepet oszt a Bizottságra. Neki kell ellenőriznie, hogy a tagállamok eleget tesznek-e az uniós jogszabályoknak. Ezért mi a Petíciós Bizottságban szorosan figyelemmel kísérjük, hogy a Bizottság miként kezeli a jogsértéseket. Ennek fényében nagyon örülök Lichtenberger asszony jelentésének, aki világosan rámutat, hogy nem elegendő, ha csupán továbbítjuk a tagállamoknak a jogsértéssel kapcsolatos panaszokat azzal a céllal, hogy maguk oldják meg a problémát, hiszen ők maguk a panasz tárgyai. Ezzel abszolút cserbenhagyjuk a polgárokat.

Ezzel kapcsolatban szeretném tiszteletemet kifejezni az európai ombudsmannak azért, hogy saját kezdeményezésére tanulmányt készített éppen arról, hogy a Bizottság milyen új módon kezeli a panaszokat és a jogsértéseket, és különösen arról, hogy a Bizottság miként veszi nyilvántartásba, ha egyáltalán nyilvántartásba veszi, a tagállamok ellen a közösségi jog be nem tartása miatt benyújtott panaszokat. Az ombudsman hatásköre arra is kiterjed, hogy véleményt adjon az ügy lényegét illetően, ha a Bizottságot azzal vádolják, hogy nem járt a jogsértési ügyek végére, még akkor is, ha a legfelsőbb fokon, ami természetesen a Bíróság, kell dönteni az ügyben.

Mindenesetre előrelépést fog jelenteni, ha most elfogadjuk a Nedelcheva asszony jelentésében foglalt javaslatot, miszerint vezessünk be megfelelő jogszabályt az uniós közigazgatási eljárásokra vonatkozóan, amelyek végtére is a Lisszaboni Szerződés 298. cikke alapján a rendelkezésünkre állnak.

Örvendetes, hogy az ombudsman éves jelentésében számos előrelépésre utaló jelet láthatunk, azonban továbbra is aggasztó, hogy a panaszok több mint egyharmada az átláthatóság, valamint a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés hiányához kapcsolódik. E tekintetben szégyenletes, hogy a Bizottság és néhány tagállam egyaránt megpróbálja megvédeni a nagy lobbistákat a polgárokkal szemben oly módon, ami egyértelműen az adatvédelmi előírásokkal való visszaélésnek tűnik.

E tekintetben ijesztő példával szolgál az ombudsman Porschéról és a személygépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási határértékek védelmével kapcsolatos levelezésről szóló különjelentése. Gondolják, hogy Bizottság konzultálna egy kis- vagy középvállalattal a levelekhez való hozzáférésről, vagy késleltetne egy ügyet 15 hónappal egy kisvállalat kedvéért? Természetesen nem! Ez csak a Porsche és természetesen talán Verheugen úr miatt történhetett meg. Az ombudsman különjelentése egy hosszú történetet mesél el, és mindenkinek, aki még nem olvasta, szíves figyelmébe ajánlanám mind Paliadeli asszony kiváló jelentését, mind az ombudsman saját jelentését. Nagyon szórakoztató. Újra és újra fel fogja nyitni a szemüket. Ennek az ügynek a legsúlyosabb vetülete azonban az, hogy a Bizottság nem működött együtt őszintén az ombudsmannal. Ez egy fontos jelentés. A Parlamentnek világos nyilatkozatot kell kiadnia az ügyről. Szeretnék köszönetet mondani az ombudsmannak és Paliadeli asszonynak.

 
  
MPphoto
 

  Oldřich Vlasák, az ECR képviselőcsoport nevében.(CS) Elnök úr, az ombudsman éves jelentése jó példa arra, hogy hogyan kellene tevékenységünket bemutatni a nagyközönségnek. A jelentés érthető, tömör és lényegre törő. Ezért nagy elismeréssel adózóm az erőfeszítései előtt, illetve azelőtt, ahogyan az akadályokat vette, és ilyenformán szeretnék személyesen is gratulálni önnek. Ugyanakkor ezen a ponton szeretném kijelenteni, hogy látok egy visszatérő problémát az ombudsman hivatalának tevékenységében. A probléma pedig a nyilvánosság tájékoztatása. Ugyanis be kell látnunk, hogy az Európai Uniót mint nemzetközi szervezetet igen nehéz megérteni és átlátni, és nem csak a támogatások tekintetében, hanem a hatáskörei, az intézményei és döntéshozatali folyamatai és az elfogadott szakpolitikái és jogszabályai terén is. Amit ezzel mondani szeretnék, az az, hogy ezt nehéz átlátnia egy átlagpolgárnak. Logikáját tekintve ugyanez elmondható az ombudsman hivataláról. Teljesen biztos vagyok benne, hogy ha felmérést végeznénk az európai polgárok körében az európai ombudsman szerepével, hatáskörével és tevékenységével kapcsolatban, sajnálatos módon azt találnánk, hogy őt egy nagyon távoli személynek tekintik, és sok esetben az emberek még a létezéséről sem tudnak. Ezek viszonylag nyilvánvaló tények. A cseh polgártársaim által benyújtott panaszok nagy többsége nem tartozik az európai ombudsman hatáskörébe. A helyzet a többi tagállam esetében sem különbözik.

Amikor ugyanitt a 2008. évi jelentést vitattuk meg, mindenki a nyilvánosság fokozottabb tájékoztatását szorgalmazta. Átfogó tájékoztató kampányt javasoltak és egy honlap elindítását fontolgatták. Én magam azonban tegnap próbaképpen megkíséreltem panaszt benyújtani az ön honlapján keresztül. Azt kell mondjam, hogy az interaktív útmutató túl bonyolult volt, és őszintén megvallva érthetetlen egy átlagpolgár számára. A jelenlegi panasznyomtatvány hasonlóképpen bonyolult. Engem némiképp a cseh adóbevallási formanyomtatványokra emlékeztet, amelyet egy átlagpolgár nem tud kitölteni adótanácsadó segítsége nélkül. Őszintén megvallva az ön honlapja elrettenti a polgárokat attól, hogy panaszt emeljenek. Ezért sokkal inkább az egyszerűsítést szeretnék kérni.

Szerintem a másik roppant fontos dolog, hogy csökkenjen az ügykezeléshez szükséges idő. Végtére is nagyon jól tudjuk, hogy ha valaki panaszt emel, a bizalom szempontjából rendívül fontos, hogy a panaszt a lehető leghamarabb kivizsgálják és a panaszos mihamarabb választ kapjon. Ráadásul, ha egy adott kérdés nem a panaszos által megkeresett szervezet hatáskörébe tartozik, a panaszost közvetlenül a kellő hatáskörrel rendelkező nemzeti vagy regionális ombudsmanhoz kell irányítani.

Hölgyeim és uraim, a túl sok kommunikáció megöli az információt. A túl sok információ elrettenti az európai polgárokat. Véleményem szerint az ombudsmannak prioritásként nem csak arra kellene törekednie, hogy orvosolja a helytelen hivatali eljárásokat, hanem hogy megelőzze azokat. Ezért fontosnak tartom, hogy ezt az intézményt ne lehessen felhasználni médiakampányokhoz, és a hatáskörét ne lehessen kiterjeszteni. Megválasztását követően az ombudsman, Diamandurosz úr a következőt mondta: „továbbra is arra fogok törekedni, hogy javítsam az Európai Unió közigazgatásának minőségét”. Ezért befejezésül azt szeretném kérdezni, hogy milyen rendszerszintű problémák terén sikerült kifejezetten előrelépést elérnie, és az elkövetkező években mire kívánja fordítani a figyelmét. Sok sikert kívánok önnek a rendszerszintű megoldások megtalálásához.

 
  
MPphoto
 

  Willy Meyer, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében.(ES) Elnök úr, képviselőcsoportom köszönetet szeretne mondani Nedelcheva asszonynak ezért a jelentésért, amelyben a Petíciós Bizottság bőséges információkkal szolgál az európai ombudsman munkájáról.

A jelentés kiválóan bemutatja a 2009-ben folytatott összes tevékenységet és a panaszok nagy hányadát, amelyek száma egyébként 9%-kal csökkent az előző évhez képest. A panaszok több mint fele a Bizottságra vonatkozott.

Úgy vélem, hogy az ombudsmanhoz benyújtott panaszok az ügyintézési gyakorlatok terén tapasztalható olyan hiányosságokat bírálják, mint az átláthatóság hiánya vagy a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása. Biztosak lehetünk abban, hogy az ombudsman e panaszok nagy részét kezeli és megoldja, következésképpen a megfelelő irányba tartunk.

A 2010-es célkitűzések összesen öt célból álltak: a bevált gyakorlatok azonosítása érdekében a javaslatok őszinte meghallgatása, a gyorsabb megoldások megtalálását biztosító lehetőségek feltárása, annak ösztönzése, hogy az intézmények igazgatási kultúrájára jobb hatást gyakoroljanak, könnyen hozzáférhető, időszerű és hasznos információk nyújtása és a jó erőforrás-gazdálkodás, a hatékonyság és az eredményesség biztosítását célzó kiigazítások. Véleményem szerint a 2010-re meghatározott célkitűzések rendkívül fontosak.

Szembe kell néznünk azzal, hogy korszerűsíteni kell a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik az átláthatóság és a tájékoztatás hiányával kapcsolatban bizonyosan felmerülő ügyek megoldását. Itt van előttünk a Paliadeli-jelentés egy példánya, amely a Porsche-ügyre vonatkozik. Mivel a Porsche megtagadta – vagy inkább a Bizottság tagadta meg – az autógyártó vállalat néhány levelének közzétételét, a Parlamentnek támogatnia kell az ombudsmant, illetve az ombudsmannak is az Európai Parlamentre kell támaszkodnia ahhoz, hogy az ügyben jobb tájékoztatást kapjon.

Nagyon aggasztó az Európai Unió Bíróságának legutóbbi határozata, amely felülbírálja a közös agrárpolitikai támogatások kedvezményezettjei listájának közzétételére vonatkozó bizottsági határozatot. Más szóval a határozat ellentmond az átláthatóság alapvető elvének, amely az európai költségvetéssel kapcsolatban mindenre kiterjed, és ez közvetlen támadást jelent az európaiak annak ismeretéhez való joga ellen, hogy a befizetett adóikat mire fordítják. Úgy vélem, hogy ez egy rossz gyakorlat, amelyre a Parlament bevonásával és a szükséges jogszabályi módosítások végrehajtásával kell megoldást találni.

 
  
MPphoto
 

  Nikolaos Salavrakos, az EFD képviselőcsoport nevében.(EL) Elnök úr, az európai ombudsman 2009. évi jelentését olvasva kötelességemnek érzem, hogy elismerésemet fejezzem ki Diamandurosz úrnak, mert becsülettel képviseli és szolgálja azt az intézményt, amely egyesíti Európa polgárait és biztosítja számukra a biztonság érzését.

Természetesen az európai ombudsmannak éppen annak biztosítása a feladata, hogy segítségért folyamodhasson hozzá minden természetes vagy jogi személy, aki az Európai Unió intézményeinél hatalommal való visszaélés vagy egyéb jellegű hivatali visszáság formájában problémákba ütközik.

A jelentés elolvasását követően arra a megállapításra jutottam, hogy az intézmény és a tisztviselők sikere a következőknek köszönhető: egyrészről a vizsgálatok többségét – az adatok szerint már 70%-ukat – egy éven belül lezárják és több mint felét – pontosan 55%-ukat – három hónapon belül zárják le. Ez jól szemlélteti, hogy az európai ombudsman és munkatársai milyen gyorsan tevékenykednek, illetve milyen zökkenőmentesen működik ez az intézmény.

Másrészről a kivizsgált ügyek 80%-ában az ombudsman segíteni tudott az érdekelt félnek így vagy úgy megoldani a kérdést: vagy átirányította őt az illetékes szervezethez, vagy tanáccsal szolgált, hogy melyik szervvel kell felvenni a kapcsolatot a probléma gyors megoldása érdekében. Ez bizonyítja, hogy mennyire hatékony ez az intézmény.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a petíciók 84%-át magánszemélyek nyújtották be, és csak 16%-a érkezett vállalatoktól vagy szervezetektől. Ez is arról tanúskodik, hogy mily nagyra becsülik az intézményt és annak képviselőit azok az európai polgárok, akik hivatali visszásság áldozatának érzik magukat. Rá szeretnék mutatni arra, hogy a 2009-ben lezárt ügyek közül kilenc a legjobb gyakorlat példájaként szolgált. Kijelenthetem, hogy személy szerint én rendkívül örültem a jelentés bevezetőjében szereplő nyilatkozatnak, miszerint az európai ombudsman elő kívánja segíteni, hogy az Európai Unió biztosítani tudja a Lisszaboni Szerződésben a polgároknak ígért előnyöket. Diamandurosz úr, fogadja gratulációmat.

 
  
MPphoto
 

  Martin Ehrenhauser (NI).(DE) Elnök úr, egyszer én is nyújtottam be panaszt az ombudsmanhoz, és habár a dolgok nem alakultak olyan jól számomra és nem voltam elégedett az eredménnyel, mégis gratulálni szeretnék az ombudsmannak a munkájához. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos számunkra itt, e Házban, hogy támogassuk a munkáját.

Az ombudsman nyitóbeszédében helyesen mutatott rá arra, hogy saját sikere vagy bukása jórészt az intézmények viselkedésétől függ. Vegyük például a Porsche-ügyet: teljesen világosan kitűnik, hogy hol van vége az ombudsman hatáskörének és mennyire veszi komolyan néhány intézmény az ajánlásait.

Természetesen nekünk is a saját házunk táján kell rendet tennünk: például az Altero-Spinelli épület megvásárlásánál súlyos szabálytalanságok merültek fel. Az ombudsman tett néhány világos ajánlást, illetve módosítási indítványok is érkeztek, azonban a Parlamentben mindezidáig voltaképpen nem igazán történt előrelépés. A módosítási indítványokat elutasították. És ezt megint csak jól szemlélteti, hogy a tisztelt Ház miként tekint ezekre az ajánlásokra. Ezzel azt akarom mondani, hogy nagyon fontos, hogy rendet tegyünk a saját házunk táján és komolyan vegyük az ombudsman ajánlásait, hogy ezáltal is erősítsük a pozícióját.

 
  
MPphoto
 

  Tadeusz Zwiefka (PPE).(PL) Elnök úr, mint minden évben, a Jogi Bizottság most is benyújtja jelentését a Parlamentnek az európai uniós jog alkalmazásáról szóló bizottsági jelentéssel kapcsolatban, és – mint minden évben – a Jogi Bizottság tagjainak most is fenntartásai vannak a Bizottság által készített jelentés tartalmát és formáját illetően.

Nem kétséges, hogy az uniós jog nemzeti jogrendszerekbe való átültetésének kérdése nagyon komoly problémát vet fel az Európai Unión belül. A különböző országok eltérő időben vezetik be ugyanazokat a rendeleteket, ami bizonyos szempontból természetesen érthető. Mindazonáltal ez nem vezethet késedelmekhez, mivel az jogbizonytalanságot eredményez, és következésképpen lehetetlenné teszi a polgárok számára, hogy gyakorolják jogaikat. Miként arra az előadónk is helyesen rámutatott, a késedelmes átültetések és az uniós jog helytelen alkalmazása tényleges költségeket vonnak maguk után és a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmának megrendüléséhez vezetnek. Éppen ezért nagyon örülök a Bizottság által elindított minden olyan kezdeményezésnek, mint például szakértői ülések, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti kétoldalú párbeszéd, amelyek célja e problémák minél gyorsabb megoldása. Nagy érdeklődéssel követem figyelemmel az EU Pilot projektet, amely arra hivatott, hogy lehetővé tegye a gyors válaszadást minden olyan esetben, amikor az uniós jogot helytelenül alkalmazzák vagy ültetik át a nemzeti jogba.

Ismét hangsúlyozni szeretnénk a nemzeti bíróságoknak az uniós jog gyakorlati alkalmazásában és értelmezésében játszott szerepét. E szerepüknek azonban nem fognak tudni megfelelni, ha nem kapnak megfelelő képzést, nem tartanak üléseket és nem teremtik meg az európai uniós jogi kultúrát. Ami az Európai Parlamentet illeti – és most a képviselőtársaimhoz szólok –, az általunk létrehozott jogszabályoknak – lévén mi vagyunk a jogalkotók – világosnak és érthetőnek kell lenniük, hiszen az uniós jogot csak akkor lehet könnyen és kevesebb probléma mellett átültetni a nemzet jogrendszerbe, ha érthető.

 
  
MPphoto
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D).(PL) Elnök úr, amikor az európai ombudsman 2009. évi tevékenységéről szóló jelentést tanulmányoztam, örömmel állapítottam meg, hogy további előrehaladás történt az ombudsman és a Petíciós Bizottság közötti együttműködés terén. Nagyra értékelem Diamandurosz professzor úr munkáját, aki 2003 óta tölti be az ombudsmani tisztséget, valamint arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tájékoztassa a polgárokat az uniós közigazgatás helytelen működésével kapcsolatos panaszok benyújtása terén rendelkezésükre álló lehetőségekről, illetve a polgárokat jogaik gyakorlására bátorítsa.

Figyelembe véve azt a tényt, hogy a 2009-ben nyilvántartásba vett több mint 3000 panaszból csupán 23% tartozott az ombudsman hatáskörébe, úgy gondolom, hogy feltétlenül folytatnia kell tájékoztató tevékenységét. Korlátozott hatásköre miatt csupán az Európai Unió intézményeivel és szerveivel kapcsolatos panaszokat tudja kivizsgálni. Ami viszont fontos, hogy mindenki, aki formai okok miatt elfogadhatatlan panaszt nyújt be az ombudsmanhoz, tájékoztatást kap arról, hogy melyik hatósághoz kell fordulnia az adott ügyben.

Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése jelentősen megerősítette az ombudsman demokratikus legitimitását, és kiterjesztette hatáskörét a külpolitikára is. Azt is meg kell jegyezni, hogy az ombudsman egyre gyakrabban tevékenykedik saját kezdeményezésre, például az Európai Unió részéről történő késedelmes kifizetések, fogyatékosság vagy hátrányos megkülönböztetés esetén. Tevékenységeinek egyik eredménye, hogy létrejött a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzat. További jó hír, hogy a vizsgálatok lefolytatásához szükséges idő kilenc hónapra csökkent.

A lezárt ügyek nagy százaléka, amelyek esetében a panaszban említett intézmény megállapodásra jutott vagy az ügyet a panaszos javára lezárták, szintén az ombudsman hatékonyságáról és az egyéb szervekkel folytatott jó együttműködéséről tanúskodik. 2009-ben ez az esetek 56%-ában történt így. Remélem, hogy az ombudsman – a Parlament és a többi intézmény támogatásával – ugyanilyen energiával és még a jelenleginél is nagyobb hatékonysággal fogja folytatni a munkáját.

 
  
MPphoto
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE).(FI) Elnök úr, köszönet illeti az európai ombudsmant és a hivatalát azért a nagyszerű munkáért, amelyet nehéz körülmények között végeztek. Nyilvánosság, az információkhoz való hozzáférés joga és a felelősségteljes kormányzáshoz való jog – ez mind nagyon fontos, ha azt szeretnénk, hogy a nagyközönség bízzon abban, hogy az uniós intézmények képesek felügyelni jogaikat. Aggasztó, hogy a közigazgatási rendszerben a legnagyobb problémát évről évre az átláthatóság hiánya jelenti, sőt mi több, az információk és dokumentumok megosztásának megtagadása. E tekintetben a Porsche-ügy nagyon súlyosnak tekintendő. Amikor a Bizottság 15 hónapot várt, mielőtt átadta volna a kért dokumentumokat, súlyos mulasztást követett el, mivel nem teljesítette az ombudsmannal való őszinte együttműködésre irányuló kötelezettségét. A Bizottság részéről tanúsított ilyen hozzáállás megrendítette a polgáraink Bizottságba vetett bizalmát és ártott az EU nyilvánosság általi megítélésének.

Most, hogy a Bizottság és az ombudsman itt ül csendben egymás mellett, úgy gondolom, jó ötlet lenne, ha egy bizalomra épülő és mélyreható párbeszédet kezdenének arról, hogy vajon tiszteletben tartják-e egymás munkáját, és vajon készek-e az EU saját alapelveivel összhangban együttműködni és tevékenykedni. Ezzel kapcsolatban egyetlen képviselőnek sem kívánok szemrehányást tenni, azonban a Bizottságnak valódi vitát kell folytatnia ez ügyben, mert az EU nyilvánosság általi megítélése bizonyára nem olyan jó, hogy a jövőben a Porsche-ügyhöz hasonló eseteket ismét megengedhessünk magunknak.

A Bizottságnak, a Tanácsnak és nyilvánvalóan a Parlamentnek is – azaz az összes uniós intézménynek – tiszteletben kell tartania polgáraink jogait.

 
  
MPphoto
 

  Gerald Häfner (Verts/ALE).(DE) Elnök úr, Diamandurosz úr valódi kincset jelent polgáraink és az Európai Unió számára, és őszintén meg szeretném köszönni a munkáját. E munka során természetesen rögtön rá is tapintott a legfájóbb pontra, nevezetesen arra a területre, ahol előrelépésre van szükség. Épp az imént említették a Porsche-ügyet. Német állampolgárként határozottan kijelentem, hogy szégyenkezem amiatt, ami itt történik. Van egy német biztos és egy német autógyár, közöttük levelezés folyik. A Bizottság és a többi – olasz, spanyol stb. – autógyár közötti összes levélváltást nyilvánosságra hozzák, a német levelezést azonban nem. Az ombudsman részéről nem egy, nem kettő, hanem három alkalommal érkezett megrovás, azonban azóta sem történt semmi. Ezen sürgően változtatni kell, ezt nyomatékosan hangsúlyozni szeretném.

A másik dolog, amiről beszélni szeretnék, hogy amikor a „pilots” („pilóták”) szót használjuk, ez alatt rendszerint olyan foglalkozást űző emberek csoportját értjük, akik munkaidejüket magasan a föld fölött töltik. Nem igazán világos számomra, hogyan juthatott a Bizottság eszébe, hogy az európai polgárok panaszainak kezelését célzó új projektjét „pilot project” (kísérleti projekt) elnevezéssel illesse, hiszen lényegét tekintve semmi újat nem kínál. A polgárok először saját országukban nyújtják be a kellően megalapozott panaszukat, de ott semmi sem történik. Ezután a Bizottsághoz fordulnak. Mit csinál a Bizottság? Röptében visszaküldi a panaszt a kiindulási országba, oda, ahol semmi sem történt, és ismét nem történik semmi. Nem hiszem, hogy ez lenne a megfelelő mód a polgárok kérelmeinek és panaszainak kezelésére, és meg szeretném ragadni az alkalmat, hogy megkérjem Šefčovič biztos urat, akit fölöttébb becsülök, hogy döntse el: vagy felhagy ezzel a projekttel, vagy elgondolkozik azon, hogy miképp biztosítható, hogy polgáraink panaszai oda kerülnek, ahol valóban foglalkoznak velük, és hogy a polgároknak igazságot és jogorvoslatot szolgáltatnak.

 
  
  

ELNÖKÖL: ISABELLE DURANT
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Marek Henryk Migalski (ECR).(PL) Elnök asszony, biztos úr, nem szeretném az üléstermet egyetemi előadóteremmé változtatni. Mindazonáltal, ahogy azt önök is tudják, az ombudsman hivatala volt az első, amelyet közel 300 évvel ezelőtt létrehoztak Európában. Éppen ezért nem meglepő, hogy érdeklődést váltanak ki és jelentős figyelmet kapnak az ilyen esetek.

Úgy vélem, hogy mindhárom jelentés figyelemre méltó, csupán egyetlen megjegyzésem lenne. Nedelcheva asszony jelentésében van egy olyan bekezdés, amelyet aggasztónak találok. Jóllehet az európai ombudsman kiváló és nagyszerű munkát végez, az ombudsman hivatalának csakugyan mintegy 9 millió eurós költséggel kell működnie? Nem lehetne valahogyan leegyszerűsíteni a hivatal túlontúl bonyolult működését? Ez az oka annak, amiért képviselőcsoportom tartózkodik a szavazástól ebben a kérdésben, és különösen e jelentés tekintetében, mindamellett, hogy minden jót kívánunk az ombudsmannak és főként a hozzá panaszt benyújtó polgároknak.

 
  
MPphoto
 

  Rui Tavares (GUE/NGL).(PT) Elnök asszony, először is szeretnék köszönetet mondani Diamandurosz úrnak munkájáért és az általa benyújtott jelentésért. Nem kétséges, hogy kemény és kiváló minőségű munkát végez, amiért köszönet illeti. A minőség helyett azonban inkább a mennyiségi kérdésekről beszélnék, mivel érdekes lenne utánajárni, hogy a nagyközönség milyen gyakran veszi igénybe e szolgáltatásokat.

Látszólag néhány ezer panasz érkezik, amelyek között akad elfogadhatatlan is. Mindazonáltal érdekes lenne megvizsgálni, hogy miért nincs több panasz. Másképpen fogalmazva, a kérdés az, hogy „a pohár félig üres vagy félig tele van”. Azon tűnődöm, vajon maguknak az európai intézményeknek és az ezek alapját képező jogszabályoknak a túlságosan összetett és átláthatatlan jellege milyen mértékben okolható a nyilvánosság és az intézmények közötti nehézkes kapcsolatokért. Más szóval, ahhoz, hogy panaszt nyújthassunk be, ismernünk kell a jogainkat, ahhoz, hogy ismerjük a jogainkat, ismernünk kell a jogszabályokat és a panasz benyújtásához kapcsolódó mechanizmusokat. Ezért ahelyett, hogy bármit is javasolnék önnek, Diamandurosz úr, azt kérném öntől, mint ombudsmantól, hogy tegyen javaslatot a Parlamentnek, mint jogalkotó testületnek, a jogalkotási folyamatra és lehetőség szerint az EU intézményi mechanizmusaira vonatkozóan. Sokat beszélünk az átláthatóságról és az érthetőségről, de az egyszerűség is a demokratikus értékek közé tartozik, amiről gyakran megfeledkezünk, mivel ez széles körű nyilvános hozzáférést biztosítana az intézményekhez.

Diamandurosz úr, jelenleg az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tagja is vagyok, amely éppen most tart szavazást. Biztosítani szeretném önt, hogy figyelemmel fogom kísérni a kérdéssel kapcsolatos válaszukat.

 
  
MPphoto
 

  John Stuart Agnew (EFD). – Elnök asszony, azonfelül, hogy milyen megdöbbentő módon bántak a panaszossal ebben az ügyben, a biztos úr viselkedésében talán az a legszégyenteljesebb, ahogy az a jelentésből kiderül, hogy ez a hivatali visszáság nem egyedüli esete. Valójában az ezen éles hangvételű jelentésben feltárt tények arra utalnak, hogy itt nem pusztán hanyagságról és nemtörődömségről van szó. Sokkal inkább arra az ésszerű következtetésre jutunk, hogy a Bizottság meglehetősen átgondoltan és tudatosan viselkedett ily módon azzal a feltett szándékkal, hogy akadályozza az ombudsman szívós munkáját és lábbal tiporja a jogállamiságot.

Az ombudsman munkája anélkül is elég bonyolult, hogy a Bizottság, amely elhatározta – miként arról a tények is árulkodnak –, hogy minden alkalommal akadályozza az ombudsman hivatalának megfelelő működését, további problémákat okozna. Volt olyan idő, amikor még, ha a köztisztviselőket ilyen becstelen viselkedésen kapták rajta, a köztisztviselők és a felelős miniszter is a kardjukba dőltek volna. Ehelyett szerintem azt fogjuk látni, hogy egy arrogáns és elbizakodott Bizottság azt csinálja, amihez a legjobban ért, fittyet hány a közvéleményre, a bűnösök pedig büntetlenül megússzák. Nem csoda, hogy az EU soha sem volt még ennyire népszerűtlen!

 
  
MPphoto
 

  Csanád Szegedi (NI).(HU) Az omudsmani jelentésből tisztán kitűnik, hogy az uniós intézmények átláthatóságának hiánya az egyik legnagyobb probléma. A legtöbb panasz a Bizottsággal kapcsolatban érkezik, ami rendre késlekedve a válasszal, megrendíti az európai uniós intézményekbe vetett bizalmat. Növelni kell az átláthatóságot az intézmények munkájának optimalizálásával, szélesebb körű kommunikációval, ugyanakkor odafigyelve arra, hogy a költségek ezzel ne növekedjenek. Propagandára, saját reklámra már így is rengeteget költött az Európai Unió.

A panaszok száma ráadásul valószínűleg tovább fog nőni a Lisszaboni Szerződés bevezetésével, illetve az európai jogszabályok tagállamokban történő hiányos vagy késedelmes alkalmazásával. Ennek megelőzésének érdekében a nemzeti bírák, a gyakorló jogászok, a közigazgatási- és köztisztviselők számára kibővített és összehangolt igazságügyi képzéseket kell szervezni. Emellett tudatosítani kell a polgárokban, hogy az uniós jogot sértő cselekményt az érintettek nemzeti bíróságok előtt is megtámadhatják. 2011 első felében Magyarország látja el az Európai Unió soros elnökségét, ezért is különösen nagy feladat hárul ránk, magyar képviselőkre, a jogharmonizáció beültetésében.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök asszony, Diamandurosz úr, biztos úr, az ombudsman intézményének lenyűgöző múltja van Európában. Az eredetileg Svédországból származó elgondolás alapján az ombudsmanok már 200 éve arra törekednek, hogy pártatlanul segítsenek a vitás kérdések rendezésében és a problémák megoldásában. Úgy hiszem, hogy az ombudsman gondolata abból a mélyen gyökerező emberi szükségletből fakad, hogy békés eszközökkel rendezzék a vitás kérdéseket.

Ez a jelentés a tizenötödik az európai ombudsmani jelentések sorában, illetve a hetedik, amelyet Diamandurosz úr készített. Büszkének kell lennünk erre az eredményre, és gratulálni szeretnék hozzá Diamandurosz úrnak. Tavalyi megválasztásakor hangot adtam azon reményemnek, hogy az ombudsman minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy az EU-n belüli döntéshozatali folyamat átláthatóbb legyen és közelebb kerüljön a polgárokhoz, illetve hogy hatékonyan fogunk együttműködni a Petíciós Bizottsággal. Szerintem nyugodtan elmondhatjuk, hogy ezt közösön sikerült elérnünk. Még mindig látok egy-két olyan dolgot, ami az ombudsman, illetve a Petíciós Bizottság szerepeinek és feladatainak összehangolása terén javításra szorul. Egyre több olyan petíciót kapunk, amely a klasszikus petíciós jogot, illetve az ombudsman kötelességeit érinti. Itt az emberi jogokról, a tulajdonjogokról és a gazdasági tevékenység akadályozásáról van szó. E területeken célszerű és helyénvaló az együttműködés, mert ily módon a Bizottsággal pozitív értelemben együtt küzdhetünk, ráadásul a szükséges válaszok is megérkeznek a kívánt határidőn belül.

Szeretném kiemelni az új honlapot és az interaktív útmutatót is, amely azt hivatott biztosítani, hogy az emberek megismerjék az Európában rendelkezésükre álló lehetőségeket. Azt kívánom Diamandurosz úrnak, hogy sikeresen folytassa és – ahol lehetséges – még tovább tökéletesítse egyébként is kiváló munkáját. A Petíciós Bizottság a jövőben továbbra is megtesz minden tőle telhetőt, hogy az Európai Unió állampolgárainak érdekeit szolgálva előmozdítsa az ombudsmannal folytatott együttműködést.

 
  
MPphoto
 

  Sylvana Rapti (S&D).(EL) Elnök asszony, a mai napon két nagyon fontos kérdést vitatunk meg. Az egyik az európai polgárok érdekeit, a másik pedig az európai polgárok és az európai intézmények közötti összhang megteremtését érinti.

A három előadó által benyújtott három igazán kivételes jelentésről és az európai ombudsman tevékenységéről az jut eszembe, hogy Diamandurosz úr – az európai polgárokat képviselve – D’Artagnan, a három előadó pedig – az európai polgárok érdekeinek őreiként – a három muskétás.

Igazán sajnálatos, hogy az Európai Bizottság ennek nem része, hiszen köztük lenne a helye. A biztos úr mai nyilatkozatával kapcsolatban számomra az egyetlen pozitív dolog beszédének a sebessége volt. Ha az Európai Bizottság ugyanilyen sebességgel cselekedne, nem lenne szükségünk erre a vitára.

Nagyon fontos az európai polgárok számára, hogy bízhassanak az európai intézményekben, kedvező megvilágításban lássák azokat, és úgy érezzék, hogy azok az ő érdeküket szolgálják. Tizenöt hónapos késedelem – ahogy azt Paliadeli asszony is említette jelentésében – egy gyors autók gyártására specializálódott autógyár három levelének közzététele miatt, ez elég ironikus. Amennyiben ez az ügy egyetlen európai polgár érdekét szolgálta volna, nem pedig egy autógyárét – ahogy az ebben az esetben volt –, ugyanilyen hosszú késedelemre került volna sor? Kétlem.

Akárhogy is legyen, véleményem szerint őszintének kell lennünk. Mindannyiunknak együtt kell működnünk, bíznunk kell abban, amit a biztos úr mondott, hinnünk kell abban, hogy a Bizottság kész együttműködni az európai ombudsmannal, és mindnyájunknak az Európai Unió polgárainak érdekeit kell szem előtt tartanunk. Bízzunk benne, hogy a Bizottság ugyanolyan gyorsan fog cselekedni, mint amilyen gyorsan a biztos úr beszélt. Valószínűleg a tolmácsokat kívánta megdolgoztatni a pénzükért.

 
  
MPphoto
 

  Oriol Junqueras Vies (Verts/ALE).(ES) Bon dia, elnök asszony, sajnálom, hogy már nem Vidal-Quadras úr elnököli az ülést, mert biztos vagyok benne, hogy értékelte volna a beszédemet.

Először is köszönetet szeretnék mondani az európai ombudsmannak munkájáért, és arra biztatnám, hogy továbbra is bátran harcoljon az európaiak jogaiért, amelyeket egyes közigazgatási szervek gyakran veszélyeztetnek.

E tekintetben el szeretném mondani, hogy a valenciai kulturális szervezet 650 000 aláírást gyűjtött össze egy olyan jogalkotási kezdeményezés javára, amely Katalóniában garantálná a rádiós és televíziós csatornák adásainak vételét. Csupán arról van szó, hogy eleget kell tenni az Európa Tanács kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája 12. cikke (2) bekezdésének és a határok nélküli audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó irányelvnek.

Nos, a spanyol kormány megtagadta, hogy figyelembe vegye ezt a 650 000 aláírást. Reméljük, hogy az európai ombudsman figyelembe fogja venni azokat, és megvédi e 650 000 európai polgár jogait, akiket az európai jogszabályok védenek.

 
  
MPphoto
 

  Jaroslav Paška (EFD).(SK) Elnök asszony, azzal szeretném kezdeni, hogy véleményem szerint a Bizottságnak az európai uniós jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló éves jelentései bizonyos hiányosságokat mutatnak, mivel jelenlegi formájukban sem a polgároknak, sem az érintett intézményeknek nem szolgálnak kellő információval az európai uniós jog alkalmazásával kapcsolatos jelenlegi helyzetről.

Különösen azokban az esetekben, amikor a Bizottság az uniós jog helytelen átültetése miatt indított jogsértési eljárás keretében lép fel, helyénvaló volna a jövőben, ha legalább az alapvető információkat megosztaná a jogsértés jellegével és mértékével kapcsolatban. Az Európai Parlament a 2010. február 4-i állásfoglalásában már hivatalosan is kérte, hogy jobb tájékoztatást kíván kapni a jogsértési eljárásokról.

Az Európai Bizottság alelnöke, Šefčovič úr beszédével kapcsolatban pozitív jelnek tekintettem, hogy a Bizottság mérlegelni kívánja a kivizsgálásokra vonatkozó eljárási szabályok bevezetésének lehetőségét, meghatározva a jogsértési eljárások különböző elemeit, köztük a határidőket, a meghallgatáshoz való jogot, az indokolási kötelezettséget és így tovább.

Határozott meggyőződésem, hogy a Bizottság és az Európai Parlament közötti szoros együttműködés jobb és átláthatóbb mechanizmusokat eredményezhet az európai uniós jog alkalmazásának nyomon követése tekintetében.

 
  
MPphoto
 

  Csaba Sógor (PPE).(HU) Az európai ombudsman az Európai Unió demokratikus lelkiismerete. Évről évre hozzájárul a panaszos polgárok intézményekbe vetett bizalmának erősítéséhez. Külön örömömre szolgál, hogy a Lisszaboni Szerződés életbelépésével immár az Alapjogi Charta tiszteletben tartását is felügyeli, elsősorban a megfelelő ügyintézéshez való jog betartásán őrködve. Rendkívüli hasznosnak tartom az ombudsmanok európai hálózatát, hiszen az állampolgári tudatosság és a közszolgálat minősége egyes tagállamokban, köztük Romániában, ahonnan én jövök, nem éri el az európai átlagot. Ezt tükrözi az ombudsman tevékenységéről szóló jelentés is. Éppen ezért arra kérem az ombudsmant, hogy a jövőben próbálja meg összegyűjteni az európai jog tagállamok általi alkalmazására vonatkozó, nemzeti ombudsmanokhoz benyújtott panaszokat is, hiszen a polgárok legtöbbször saját hatóságaik révén kerülnek kapcsolatba az európai joggal.

 
  
MPphoto
 

  Kriton Arsenis (S&D).(EL) Elnök asszony, biztos úr, először is gratulálni szeretnék az európai ombudsmannak az egész idő alatt végzett rendkívüli munkájáért. Az előadóknak szintén gratulálok.

Főként Paliadeli asszony jelentéséhez szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Ez valóban egy megdöbbentő eset: megtagadták a Bizottság és a Porsche közötti levelezés teljes tartamának nyilvánosságra hozatalát a személygépjárművek szén-dioxid-kibocsátásáról szóló irányelv előkészítése során. Ez megkérdőjelezi a Bizottság jogalkotási javaslatának objektivitását, és felveti azt a kérdést, hogy a Bizottság vajon tényleg független-e az ipari érdekektől vagy sem.

A jelentés nagyon helyesen azt javasolja, hogy ha a Bizottság makacsul kitart e gyakorlat mellett, akkor zárolni kell a költségvetésének egy részét. A Parlament meg is fogja ezt tenni, biztos úr, hacsak nem változtatnak ezen a gyakorlaton.

 
  
MPphoto
 

  Salvatore Iacolino (PPE).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, természetes, hogy a dinamikusan és a polgárok számára kézzelfogható formában fejlődő Európában uralkodó jelenlegi helyzetben rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk egy ilyen találkozónak, mint amilyen ez is, ahol az európai ombudsman és a biztos úr is jelen van.

Mivel azonban a Lisszaboni Szerződés által nemrégiben rendelkezésre bocsátott új eszközök lehetőséget biztosítanak a polgári jogalkotási kezdeményezésre, most már jogosan mondhatjuk, hogy a Parlament határozottan kiáll a polgárok igényei és elvárásai mellett.

Való igaz, hogy a jog hatékony alkalmazása elsősorban attól függ, hogy a Bizottság milyen jól látja el feladatait az ombudsman iránymutató támogatásával. Fontos, hogy meghallgassuk az emberek igényeit és elvárásait, valamint megköveteljük, hogy az eszközöket valóban a polgárok érdekében használják fel. Kizárólag az eljárási szabályzatra vonatkozó kezdeményezés keretében tett felhívást tudjuk örömmel fogadni.

Tájékoztatást kell nyújtani a hozzáférhetőség, a következetesség és a teljes átláthatóság elve alapján, mert véleményünk szerint számos régió azt várja a Bizottságtól, hogy nagyobb határozottságot mutasson az e téren megfogalmazott célkitűzésekkel kapcsolatban. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy milyen fontos hozzájárulást nyújthat az európai ombudsman a parlamentközi együttműködés tekintetében.

Ha a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament hatékonyan együttműködnek a polgárok érdekében, ahogy azt egyébként is tenniük kell, nem kétséges, hogy az ezen együttműködés során a szakmai téren és a különböző jogi kultúrák terén szerezhető személyes tapasztalatok gazdagítása mellett időt kell szakítani a közvetítésre, mint a problémák közérdekű megoldásának hatékony módszerére.

 
  
MPphoto
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D).(LT) Elnök asszony, ombudsman úr, köszönetet szeretnék mondani a jelentéséért. Az európai ombudsman szerepe rendkívül fontos abból a szempontból, hogy segít a polgároknak a felmerült problémák megoldásában, valamint javítja az intézmények működésének átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Az európai ombudsman azt szeretné, ha az európai uniós intézmények határozatai hozzáférhetővé válnának a polgárok számára, mivel a polgároknak lehetőséget kell biztosítani a kívánt információk megszerzésére, mert csak így bízhatnak abban, hogy az intézmények képesek megvédeni a jogaikat a hátrányos megkülönböztetés, az intézmények hatalommal való visszaélése, a kérelmek haladéktalan megválaszolásának elmaradása és a tájékoztatás megtagadása esetén. A Bizottság számos panaszt kap a hivatali visszásság kapcsán. Ezért fontosnak tartom, hogy a Bizottság intézkedjen annak biztosítása érdekében, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmekre azonnal válaszol, hiszen az európai uniós jogszabályok megfelelő alkalmazása közvetlen hatással van a polgárok mindennapi életére és a jogaik gyakorlására. Ezenfelül a jogszabályok nem megfelelő alkalmazása megrendíti az európai uniós intézményekbe vetett bizalmat és további költségeket eredményez.

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE).(PL) Elnök asszony, először is megköszönöm az előadónak a nagyon jó, átfogó és kiegyensúlyozott jelentését, valamint az ombudsmannak a hivatali visszásság elleni küzdelem és az Európai Unió közigazgatási színvonalának javítása terén végzett kitartó munkáját.

Miként arra az előadó helyesen rámutatott, az ombudsman munkájának utolsó évét a helyes igazgatás, valamint a panaszok számának csökkenése és a panaszkezelési eljárásra fordított idő lerövidülése terén elért előrehaladás jellemezte. Véleményem szerint ez hivatali működésének folytonosságával is összefügg. Láthatólag Diamandurosz úr megválasztása nagyon jó döntés volt. Az ombudsmannak azonban gyorsabban kell válaszolnia a polgárok igényeire. Ennek lehetővé tétele érdekében szorosabban együtt kell működnie a nemzeti ombudsmanokkal. Az európai ombudsman szerepe idővel változik, azonban állandó és egyetemes értékek sorát kell felmutatnia. Úgy vélem, hogy hivatalának következő évében még odaadóbban fog figyelni a polgárok szavára.

 
  
MPphoto
 

  Simon Busuttil (PPE).(MT) Elnök asszony, azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok az előadónak, Mariya Nedelchevának, valamint Diamandurosz úrnak a kemény munkájáért. Különösen ahhoz szeretnék gratulálni az ombudsmannak, hogy a nyilvántartásba vett eljárásoknál igyekezett lecsökkenteni a várakozási időt, mert úgy hiszem, hogy ez a megfelelő lépés ahhoz, hogy az Európai Unió intézményei közelebb kerüljenek a polgárokhoz.

Másodszor képviselőtársaimhoz hasonlóan én is hangsúlyozni kívánom az intézményközi együttműködés rendkívüli jelentőségét. Véleményem szerint az ombudsmannal – különösen a jelenlegivel – kapcsolatban szerzett tapasztalataink jól tükrözik az e Ház, e Parlament és különösen a Petíciós Bizottság, valamint az ombudsman hivatala közötti jelenlegi együttműködés mértékét.

Másfelől azzal a kéréssel fordulnék a jelen lévő biztoshoz, Šefčovič úrhoz, hogy kövesse a példánkat, mivel úgy hiszem, hogy a polgárok által benyújtott panaszok terén az Európai Bizottság nem működik együtt olyan jól a Parlamenttel, mint ahogy azt az ombudsman teszi. Azt tudjuk, hogy rengeteg polgár nyújt be panaszt közvetlenül az Európai Bizottsághoz, azonban arról már nem igazán van elképzelésünk, hogy ez pontosan hány embert takar, mi e panaszok tárgya és e panaszok végül milyen eredménnyel zárulnak.

Másrészről tájékoztatást kapunk minden panaszról, amely az ombudsmanhoz érkezik, illetve a Petíciós Bizottsághoz benyújtott panaszokról is, lévén azokat nyilvánosságra hozzák.

Végezetül egy üzenetet szeretnék továbbítani a polgároknak. Amikor a jelentést olvassák, nyilvánvalóvá fog válni, hogy a panaszok arányaiban nagy száma egyenlő mértékben Máltáról és Luxemburgból érkezik. Ez nagyon érdekes, azonban nem gondolom, hogy ez pusztán azért van így, mert a máltaiak vagy a luxemburgiak oly sokat panaszkodnának, hanem sokkal inkább azért, mert ezek a polgárok kiállnak a jogaikért; és véleményem szerint fontos, hogy így tegyenek.

 
  
MPphoto
 

  Pascale Gruny (PPE).(FR) Elnök asszony, Diamandurosz úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, adjunk arcot a Polgárok Európájának. Valamennyi európai intézmény köteles hatáskörén belül mindent megtenni annak érdekében, hogy a polgárokat tájékoztassák a közösségi jog uniós intézmények általi megsértése vagy hivatali visszásságok esetén igénybe vehető összes jogorvoslati lehetőségről.

Mindenekelőtt elismeréssel szeretnék szólni kollégám, Nedelcheva asszony munkájáról, az ombudsman 2009. évi tevékenységéről készített jelentéséről. Az ombudsman legtöbbször az Európai Bizottságot illette kritikai észrevétellel, gyakran a tájékoztatás hiánya miatt. Képviselőtársam, Paliadeli asszony által készített jelentés ragyogó példa erre, akinek szintén gratulálni szeretnék.

Ezt követően köszönetet szeretnék mondani európai ombudsmanunknak is munkájáért, amelyet csapatával együtt végzett, valamint megközelíthetőségéért és a Petíciós Bizottsággal folytatott kiváló együttműködéséért. Ez nagyon fontos. Ez egy nélkülözhetetlen szerep az átláthatóság és a megfelelő ügyintézés elve tiszteletének megoltalmazása szempontjából, és ez az a terület, ahol polgártársaink részére valódi védelmet fogunk biztosítani.

Végezetül itt az ideje, hogy polgártársaink jobb tájékoztatást kapjanak az Európai Bizottság tekintetében rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekről: mégpedig az európai ombudsmanról és a Petíciós Bizottságról. Ennek megvalósításához nemcsak hogy egy internetes portálra van szükségünk, hanem egy közös portálra is, miként azt már korábban is kértük önöktől. Ez valódi segítséget jelentene a polgáraink számára.

 
  
MPphoto
 

  Mairead McGuinness (PPE). – Elnök asszony, szeretném megköszönni az ombudsmannak a munkáját. Feladata egy nagyon konkrét területtel, mégpedig a hivatali visszássággal kapcsolatos, éppen ezért fontos, hogy a polgárok értsék a fogalom jelentését.

A nagy része annak, amit mondani készülök, nem függ össze közvetlenül az ombudsmannal, azonban úgy gondolom, szükséges, hogy jegyzőkönyvbe vegyük. A hozzánk beérkezett legfőbb problémák és panaszok egy bizonyos része a saját tagállamainkra vonatkozik. Ahogy azt Busuttil úr is elmondta, a polgárok ennélfogva közvetlenül a Bizottsághoz fordulnak panaszaikkal, amely egy kísérleti projekt keretében azonban visszaküldi azokat a tagállamokhoz, hogy megpróbálják megoldani azt az ügyet, amelyet maguknak a polgároknak nem sikerült. Ez a mechanizmus nem átlátható, és felülvizsgálatra szorul. Erről a kérdésről eszmecserét kell folytatnunk a tisztelt Házban.

A másik felmerülő kérdés a különböző tagállamok polgárai közötti ingatlan-adásvételre és ingatlanügyletekre vonatkozik. Erre a területre nem terjed ki a hatáskörünk, azonban ez egyre több aggályt vet fel, ezért valamilyen módon foglalkoznunk kell a kérdéssel.

Végezetül, az ír ombudsman két jelentést nyújtott be, amelyet saját kormányunk elutasított. Komoly aggodalomra ad okot, hogy egy tagállamban az ombudsman munkáját a szó szoros értelemben széttéphetik. Ezt ön is tudja, ombudsman úr. Örülök, hogy helyeslően bólogat. Ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell; nem engedhetjük meg, hogy ez így folytatódjon.

 
  
MPphoto
 

  Andrew Henry William Brons (NI). – Elnök asszony, a harmadik jelentéshez szólnék hozzá, amelynek témája az európai uniós jog alkalmazása. Lehetne azzal érvelni, hogy az érthető és átlátható uniós jognál már csak egy dolog rosszabb, a zavaros és kétértelmű uniós jog.

A Bizottság jobb szabályozásra és egyszerűsítésre vonatkozó menetrendje olyan elérhetetlennek tűnik, mint a Szent Grál. Néhány jogalkotási javaslatnál az angol minősége alapján először arra a következtetésre jutottam, hogy az dél-albán nyelvjárásban készült. De már régen rájöttem, hogy a legrosszabb példák többnyire az angolban gyökereznek.

A jogalkotási folyamat nem javít a gyenge minőségben kidolgozott jogszabályokon. A módosítási indítványokat a legeslegutolsó pillanatban küldik meg a parlamenti képviselőknek; a szavazatokat megosztják, majd újra egyesítik; annak tudatában érkezünk ide az ülésterembe, hogy a szavazási lista utolsó és végleges változata van a kezünkben, azonban kiderül, hogy a reggel folyamán frissítették.

Azoknak a nagy képviselőcsoportokba tartozó európai parlamenti képviselőknek, akik beletörődtek, hogy vakon engedelmeskednek pártvezetőiknek, nincs miért aggódniuk, csupán kövessék pártjuk integetőembereinek kézjeleit. A lelkiismeretes és független európai parlamenti képviselőknek azonban ez egy rémálom.

 
  
MPphoto
 

  Andreas Mölzer (NI).(DE) Elnök asszony, mint tudjuk, az Európai Unió már évtizedek óta azon fáradozik, hogy csökkentse a bürokráciát és növelje az átláthatóságot. Magán az Európai Parlamenten belül azonban ennek nem sok jelét láthatjuk. Éppen ellenkezőleg, az embernek inkább az az érezése, mintha évről-évre egyre több lenne a bürokratikus papírmunka.

A legutóbbi választásoknál tartott meghallgatások előtt az átláthatóság szó hangzott el a leggyakrabban. Az európai parlamenti képviselők a betöltött hivataluk biztosította hatalmuknál és jogaiknál fogva most már hallathatják a hangjukat. Ugyanez nem mondható el az uniós polgárokról. Azonban ezért van nekik ott az európai ombudsman. Ha azt vesszük, hogy az ombudsman által lefolytatott vizsgálatok több mint egyharmada az átláthatóság hiányával kapcsolatos ügyet érintett, illetve az összes ügy 56%-át békés úton rendezték, akkor világosan látszik, hogy az ombudsman fontos hivatalt tölt be.

Hogy az ombudsman saját szavaival éljek: a polgároknak joguk van tudni, hogy mit tesz az EU és annak igazgatási rendszere. Talán kibővíthetném még azzal, hogy polgárainknak azt is joguk van tudni, hogy miként költi el az Európai Unió az adóikat és hova tűnik el ez a pénz. Itt az ideje, hogy rendet tegyünk a költségvetés ellenőrzése terén, hogy a jelentései egyszer közel olyan hasznosnak bizonyulhassanak, mint az ombudsmané.

 
  
MPphoto
 

  Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke. – Elnök asszony, bevezetőmben túl gyorsan beszéltem, ezen most megpróbálok javítani. Nem a beszédem sebességével próbálom meg lenyűgözni a parlamenti képviselőket, hanem azzal a nagyon világosan megfogalmazott kötelezettségvállalással, miszerint a Bizottság rendkívüli módon érdekelt abban, hogy az ombudsmannal a lehető legszorosabban együttműködjön. Úgy gondolom, ezt Diamandurosz úr is tudja.

Ő tudja, milyen szoros együttműködést folytatunk, és úgy vélem, hogy az általa kivizsgált, hivatali visszásságból fakadó problémák vagy egyéb kérdések sikeres elrendezésének aránya azért olyan magas, mert nagyon szorosan és nagyon pozitív szellemben működünk együtt. Természetesen néha előfordulnak további problémákat is felvető esetek, amelyek kezeléséhez több energiára van szükség, és ez valóban egy ilyen ügy volt, amelyre önök közül többen is hivatkoztak.

Ez egyértelműen egy olyan ügy volt, ahol a Bizottság egyrészről az átláthatóság iránti elkötelezettsége és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából fakadó jogi kötelezettség, másrészről pedig szakmai titoktartás tisztelete iránti elkötelezettsége között őrlődött. Amikor nyilvánosságra kívántuk hozni az információt – ami ebben a konkrét esetben rendkívül helyénvaló volt –, ehhez egy harmadik fél beleegyezését kellett kérnünk, amelyet több hónapon keresztül próbáltunk sikertelenül megszerezni. Csak miután teljesen nyilvánvalóvá tettük, hogy mindenféleképpen közzétesszük a szóban forgó információt, és tájékoztattuk a vállalatot, hogy tíz napja van arra, hogy panaszt nyújtson be az Európai Bírósághoz, sikerült megszereznünk a hozzájárulást.

Mi történt volna, ha nem a jogi kötelezettségeink szerint járunk el? Valószínűleg panaszt nyújtottak volna be az Európai Bírósághoz, és talán még ma sem hoztuk volna nyilvánosságra ezeket az információkat. Kérem tehát, legyenek olykor türelmesek velünk szemben. Valóban nagyon elkötelezettek vagyunk az átláthatóság mellett, azonban mindig meg kell keresnünk az ilyen rendkívül összetett ügyekben tiszteletben tartandó különböző kötelezettségvállalásokat elválasztó nagyon vékony határvonalat.

Mindazonáltal belátom – miként már bevezetőmben is elmondtam –, hogy nagyon sokáig késlekedtünk. Valószínűleg nagyobb nyomást kellett volna gyakorolnunk a vállalatra, és gyorsabban választ kellett volna kapnunk tőlük. Biztosíthatom önöket, hogy a Bizottság minden tőle telhetőt meg fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy hasonló esetben ez ne forduljon elő még egyszer – nem keressük a módját, hogy miként húzhatnánk el a folyamatot 15 hónapig, ami valóban tűrhetetlen. E tekintetben teljes mértékben egyetértek Paliadeli asszonnyal.

Ami az információkhoz való hozzáférést illeti: ismét nézzük csak arányosan a számokat. Évente körülbelül 5000 megkeresést kapunk, amelyen 80 ember dolgozik. A rendelkezésre bocsátandó iratok némelyike szintén rendkívül vastag. Többségük polgári megkeresés, azonban elmondhatom önöknek, hogy számos kérelmet nagynevű jogi irodák nyújtanak be azzal a szándékkal, hogy megpróbáljanak további információkat szerezni igen kényes, versenypolitikával kapcsolatos iratokról. Nagyon óvatosan kell eljárnunk e téren. Úgy gondolom, e tekintetben jó munkát végzünk, mert az említett 5000 kérelemből csupán 15-20 köt ki az ombudsman asztalán. E megkeresések 85%-ában az első kérésre hozzáférést biztosítunk, tehát kiszámolhatják, hány ezer irat válik hozzáférhetővé évente. Nagyon komolyan vesszük az ezzel kapcsolatos kötelezettségvállalásunkat, és továbbra is így fogunk eljárni.

Ami az uniós jog átültetését és végrehajtását illeti: ezen a téren biztosíthatom önöket arról, hogy nagyon szoros együttműködésre törekszünk az Európai Parlamenttel. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy a kellően gyors átültetés és a megfelelő végrehajtás tartja össze az Európai Uniót. Ezek elengedhetetlenek az egységes piac megfelelő működéséhez. Ezért feltétlenül megpróbáljuk biztosítani, hogy az uniós jog végrehajtása és átültetése terén rendkívül pontosak és szigorúak legyünk. Ha megengedik, idézem, amiről a keretmegállapodás keretében már megegyeztünk:

„Az uniós jog átültetésének és alkalmazásának hatékonyabb ellenőrzése érdekében a Bizottságnak és a Parlamentnek arra kell törekedniük, hogy kötelezően írják elő megfelelési táblázatok készítését, valamint tűzzenek ki kötelező érvényű határidőt az átültetésre vonatkozóan, amely az irányelvek esetében általában nem haladja meg a kétéves időtartamot.”

„A Bizottság a felszólító levéltől kezdődően az uniós jog alkalmazására vonatkozó különjelentések és éves jelentés mellett összefoglaló információt bocsát a Parlament rendelkezésére valamennyi kötelezettségszegési eljárásra vonatkozóan, beleértve esetenként a Parlament kérésére a kötelezettségszegési eljáráshoz kapcsolódó kérdéseket, tiszteletben tartva a titoktartási szabályokat, különösen az Európai Unió Bírósága által elismerteket.”

Tehát van egy újabb módja is annak, ahogyan az Európai Parlamenttel kommunikálhatunk és részére jobb tájékoztatást nyújthatunk. Ha az Európai Parlament segítségét kérhetném ezen a konkrét területen, azt szeretném kérni önöktől, hogy az irányelvek esetében ragaszkodjanak egy kicsit jobban a megfelelési táblázatokhoz. A Bizottság mindig ezt javasolja, azonban ezt nem mindig tudjuk elfogadtatni az eljárás végső szakaszában, amikor a jogalkotók lezárják a Bizottság javaslatáról folytatott tárgyalásokat, azonban erre lehetőség van a Parlamentben és a Tanácsban. A megfelelési táblázatok nagyban megkönnyítik a Bizottság részére, hogy nyomon kövesse az európai uniós jog megfelelő alkalmazását, feltárja a hibákat és azokra megoldásokat keressen.

Hefner úr azzal kapcsolatos kérdésére, hogy az EU Pilot projekt miért ezt az elnevezést kapta, azt válaszolnám, hogy azért, mert amikor elindítottuk ezt az új projektet, amellyel további lehetőségeket kívántunk teremteni a tagállamok részére, hogy saját maguk gyorsabban kijavíthassák a hibáikat, néhány tagállamban erre már volt egy bevett eljárás. Most már a tagállamok többsége ezt azt eljárást követi. Még mindig a kezdeti szakaszban vagyunk. Mindezidáig az eredmények nagyon biztatóak. Természetesen, ha elérünk arra a pontra, amikor az összes tagállam alkalmazza ezt az eszközt az uniós jog jobb és gyorsabb alkalmazása érdekében, biztos vagyok benne, hogy átnevezzük ezt a projektet, mert többé már nem lesz kísérleti projekt.

Befejezésül, elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani az európai parlamenti képviselőknek és természetesen az ombudsmannak a kiváló együttműködésükért, a rendkívül hasznos vitáért és a ma reggeli vita során elhangzott sok új ötletért. Csak emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy a Lisszaboni Szerződés jóvoltából a polgároknak joguk van a megfelelő ügyintézéshez. Az európai jog tiszteletben tartása természetesen elengedhetetlen ehhez – az EU-ban az egyenlő feltételek megteremtéséhez. Biztos vagyok abban, hogy az Európai Parlamenttel és az ombudsmannal együtt ezt elérjük.

Tekintve, hogy ma reggel Durant asszony elnökölt ezen az ülésen, még egy dolgot ki szeretnék emelni. Tény, hogy sikerült véglegesítenünk a közös uniós átláthatósági nyilvántartásról szóló megállapodást, amely világosabbá és átláthatóbbá fogja tenni a lobbitevékenységeket és az érdekképviseletek tevékenységeit Brüsszelben. Véleményem szerint ezt szintén jelentősen hozzá fog járulni az uniós jogalkotási folyamatok átláthatóságának növekedéséhez és minőségének javulásához.

 
  
MPphoto
 

  Nikiforos Diamandouros, ombudsman. – Elnök asszony, először is meleg szívvel mondok köszönetet minden képviselőnek, aki időt szánt arra, hogy elmondja észrevételeit a jelentésemről. Azt is meg szeretném köszönni, hogy ilyen lelkesen támogatják az ombudsman munkáját. Nagy örömöt és egyben ösztönzést jelent számomra a bátorításnak az a formája, amelyet önöktől kaptam, és őszintén megvallva, ez a fajta bátorítás tovább erősíti bennem a felelősségérzetet, amely a polgárok jogainak védelmét célzó erőfeszítések folytatása terén nyugszik a vállamon.

Ezt nagyon köszönöm önöknek – köszönöm nem csak az éves jelentéssel, de természetesen a különjelentéssel kapcsolatos észrevételeiket is – és köszönet illeti a két előadót is, akik időt szántak az éves jelentésemről és a különjelentésemről szóló kiváló jelentések elkészítésére.

ombudsman.(FR) Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak Nedelcheva asszonynak is észrevételeiért. Külön el szeretném mondani önnek, Nedelcheva asszony, hogy emlékezetembe véstem azon észrevételeit, amelyek arra bátorítottak, hogy próbáljak meg párbeszédet kezdeményezni a nemzeti ombudsmanokkal a közösségi jog megfelelő alkalmazásáról.

Biztosíthatom önt arról, hogy jövőre, a nemzeti ombudsmanok következő koppenhágai ülésén pontosan erre kívánom majd helyezni a hangsúlyt. Ezért efelől nyugodt lehet, és köszönöm az interaktív útmutató jelentőségéhez fűzött észrevételeit is, amelyet más képviselőcsoportok részéről is kiemelt néhány képviselőtársa.

ombudsman. – Elnök asszony, engedjék meg, hogy most Šefčovič alelnök úr néhány észrevételére összpontosítsak. Hadd kezdjem az általános megjegyzéssel. Tisztázni szeretném az ülésterem felé, hogy Šefčovič úr minden lehetőt elkövetett azért, hogy szorosan együttműködjön az ombudsmannal, és nagyon hálás vagyok neki az eddigi munkájáért.

Azt is tisztázni szeretném az ülésterem felé, hogy Šefčovič úr e pozíció betöltésekor valóban – ezek az én szavaim – elődjével ellentétes álláspontra helyezkedett, valamint nyilvánosan elismerte, hogy a Porsche-ügy kapcsán a Bizottság válasza sajnálatos módon nem volt kielégítő. Éppen ezért különbséget szeretnék tenni a biztos úr személye és a Bizottság intézményi felelőssége között ebben a kérdésben, amelynek eredményeképpen – 15 éve először – arra kellett kényszerülnöm, hogy jelentést nyújtsak be önökhöz az említett viselkedéssel kapcsolatban. Kötelességemnek érzem, hogy a helyzet kezelése tekintetében különbséget tegyek e két dolog között, és még egyszer köszönetet szeretnék mondani Šefčovič úr erőfeszítéseiért, hogy konstruktív módon igyekezett előrehaladást elérni e téren.

Ezzel kapcsolatban hadd mondjak el még néhány dolgot. Biztos úr, úgy vélem, hogy a polgárokkal kapcsolatos 2002-es közlemény alapvető jelentőséggel bír a megfelelő ügyintézés Unión belüli alkalmazása tekintetében. Ezért ha a Bizottság azt fontolgatja, hogy módosítja e közleményt, nagyon remélem, hogy a Bizottság gondoskodni fog arról, hogy az ombudsmannal és az Európai Parlament Petíciós Bizottságával egyaránt konzultáljon, mielőtt ténylegesen módosítja az e polgárok számára alapvető jelentőséggel bíró dokumentumot.

Abban felettébb egyetértünk – és örülök, hogy tulajdonképpen ezt ön is említette –, hogy a bíróságok jelentik a legfelsőbb és egyetlen hatóságot, amely dönthet a jog irányadó értelmezéséről. Nagyon örülök, hogy ezt a Bizottság is elismerte. Az ajánlástervezettel kapcsolatban hadd tisztázzak még egy apróságot, biztos úr.

Az ajánlástervezet az ombudsman hivatali visszássággal kapcsolatos ténymegállapításait tartalmazza. Ez nem gátolja az érintett intézményt abban, hogy válaszoljon az adott ajánlástervezetre és orvosolja a kérdést, és ennek figyelembevételével zárom le az ügyet. Ezért a hivatali visszásság feltárásakor kiadott sajtóközlemény célja a legkevésbé sem az, hogy már jó előre megakadályozza vagy gátolja az intézményt a válaszadásban, efelől személyesen szeretném önt megnyugtatni.

Végezetül a különjelentést illetően is van, ami tisztázásra szorul. A jelentést a túlzott késedelem okán nyújtottuk be. Szó sincs róla – miként ezzel kapcsolatban sajnálkozásának adott hangot –, hogy szántszándékkal épp azt követően adtuk volna ki, hogy a Bizottság közzétette a dokumentumokat. A kettőnek semmi köze nincs egymáshoz. A válaszadás jelentős elhúzódása késztetett a jelentés elkészítésére, és nagyon örültem, hogy úgy válaszoltak, ahogy. De ismétlem, ön helyezkedett erre az álláspontra.

Végezetül remélem, lesznek olyan törekvések, amelyek a késések kezelésére irányulnak. A késésekkel kapcsolatban még azt szeretném elmondani, biztos úr, hogy várakozásaim szerint a Bizottság képes lesz és igyekezni fog betartani a késedelmekkel kapcsolatos szabályokat, amelyeket saját maga fogadott el. Én tartani fogom magam az ilyen helyzetek kezelésével kapcsolatban engem érintő határidőkhöz. Úgy gondolom, ez jobb eredményhez fog vezetni.

Még két dologról szeretnék beszélni. Köszönetet kívánok mondani Vlasák úrnak – remélem, helyesen ejtem ki a nevét, lévén nem beszélek csehül – észrevételeiért, mivel így alkalmam nyílik elmondani, mily nagy örömmel várom azt a lehetőséget, hogy az Eurobarometer eszközeinek felhasználásával képes legyek még többet kideríteni arról, hogyan gondolkoznak és éreznek a polgárok az ombudsmannal és a panaszkezeléssel kapcsolatban. Ezt még egyszer köszönöm.

Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni annak megvizsgálása érdekében, hogyan tehetjük a honlapot felhasználóbaráttá. Biztosíthatom arról, hogy a honlap nagyon sok kísérleti szakaszon ment keresztül és számos célcsoport vizsgálta, és valamennyien felhasználóbarátnak találták. Mindezidáig több mint 46 000 ember használta, és ezeket az embereket már az első alkalommal sikerült a megfelelő helyre irányítani. Kérdésére válaszolva biztosítani kívánom arról, hogy amit csinálunk, azt a célt szolgálja, hogy képesek legyünk harcolni a hivatali visszásságok ellen, illetve az interaktív útmutató rengeteget segített a hivatali visszásság csökkentésében az intézményeken belül.

Még két dolgot szeretnék elmondani. Geringer de Oedenberg asszonyhoz szólva: lehet, hogy nem könnyű megérteni, hogy a panaszok túlnyomó többsége – függetlenül attól, hogy az európai ombudsmanhoz vagy a nemzeti ombudsmanokhoz nyújtották be azokat – valóban az európai uniós joggal kapcsolatos. Éppen ezért létrehoztuk az ombudsmanok hálózatát, amelyet én koordinálok, annak érdekében, hogy a panaszokat már a legelején a megfelelő intézményhez lehessen továbbítani, elkerülendő ezáltal a problémákat. Ha csupán azzal foglalkozunk, hogy mi tartozik az ombudsman hatáskörébe, figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy a hálózat segítségével az uniós joggal kapcsolatos panaszok zöme a megfelelő nemzeti vagy regionális ombudsmanhoz kerülhet, ahol foglalkoznak velük.

Migalski úr kérdéséhez egy megjegyzést kívánok fűzni. Biztosíthatom arról, hogy az ombudsman költségvetését a Tanács mindenféle módosítás nélkül fogadta el. Rendkívül odafigyelünk a megszorításokra, azonban bátorítást nyerünk abból a tényből, hogy azt a fő költségvetési szervek – nem csak a Parlament – jóváhagyták.

Ami Szegedi úr kérdését illeti, határozottan egyetértünk abban, hogy a tagállami bíróságok nem ismerik kellően az európai uniós jogot, és a tagállamokba teendő látogatásaim alkalmával – amelyre korábban már többször sor került – külön hangsúlyt fogok helyezni a bírói testületek meglátogatására, hogy segíteni tudjak nekik előrelépni ebbe az irányba.

Végezetül – és ezzel be is fejezném –, Sógor úr azt kérte az ombudsmantól, hogy gyűjtse össze az európai uniós joggal kapcsolatban nemzeti szinten benyújtott panaszokat is. Sajnálatos módon erre nem terjed ki a mandátumom. A mandátumom megsértését jelentené, ha elfogadnám ezt a feladatot, és ha így tennék, ezzel megsérteném a tagállamokban működő kollégáim jogi hatáskörét és mandátumát is. Igyekszem együttműködni velük ennek elérésében, azonban nem áll módomban összegyűjteni az európai uniós jog tagállamon belüli alkalmazásával kapcsolatos panaszokat.

ombudsman.(FR) Elnök asszony, remélem, valamennyi észrevételre sikerült válaszolnom, és még egyszer köszönetet szeretnék mondani valamennyi képviselőnek bátorító szavaikért, továbbá önnek is gratulálni szeretnénk, elnök asszony, miként azt már a biztos úr is megtette, azért a fontos kezdeményezésért, amely a Parlament és a Bizottság számára egy közös nyilvántartás elfogadását célozza. Meg vagyok győződve arról, hogy ez egy rendkívül jelentős előrelépés lesz.

 
  
MPphoto
 

  Mariya Nedelcheva, előadó.(FR) Elnök asszony, Diamandurosz úr, Šefčovič úr, hölgyeim és uraim, köszönöm hozzászólásaikat, amelyekből – és ezt szentül hiszem – egyrészről világosan kitűnik az európai ombudsman tevékenységének jelentősége, másrészről az az érdeklődés, amelyet intézményeink az Európai Parlamenten belüli tevékenységek iránt tanúsítanak. Megragadnám az alkalmat, hogy köszönetet mondjak kollégáimnak a Petíciós Bizottságból, akik munkájuk révén kézzelfoghatóbb kapcsolatot teremtenek az európai polgárok és az Unió intézményei között.

Diamandurosz úr, a 2009-es évet egyrészről az európai ombudsman intézményének 15. évfordulója, másrészről a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése fémjelezte. Az ombudsman Európai Parlament általi megválasztásának eredményeképpen feladatköréhez további legitimitás társult. Azt mondom „társult”, mert valójában feladatkörének legitimitása azoktól az európai polgároktól származik, akik önhöz fordulhatnak, és akik megoldást találhatnak az ön által lefolytatott vizsgálatoknak köszönhetően.

Másrészről, ami még lenyűgözőbb az európai ombudsman feladatkörét illetően, az az, hogy soha semmit nem lehet magától értetődőnek venni. A panaszok számának csökkenése, a megoldások megtalálásához szükséges idő csökkenése, a békés úton rendezett panaszok – mindig a követelményeknek megfelelően javul az eredmény. E tények alapján úgy vélem, hogy két olyan komoly kihívás van, amelyet nem szabad szem elől tévesztenünk: az intézmények működésében nagyobb átláthatóság biztosítása, valamint a polgárok és az intézmények közötti párbeszéd javítása mind európai, mind nemzeti szinten.

Köszönetet szeretnék mondani önnek, Diamandurosz úr, és beszédemet azzal zárnám, hogy a mindennapi munkájuk eredményeképpen kézzelfogható bizonyítékunk van arra, hogy e kihívások leküzdésén túlmenően mindenekelőtt megfelelő és kielégítő válaszokat is adhatunk polgárainknak. A feladat természetesen nem könnyű, azonban hiszem, hogy a 2009. évi éves jelentéssel és a koppenhágai ülés tekintetében az imént tett kötelezettségvállalásával jó úton járunk.

 
  
MPphoto
 

  Chrysoula Paliadeli, előadó.(EL) Elnök asszony, Diamandurosz úr, biztos úr, Diamandurosz úr különjelentését – engem ért a megtiszteltetés, hogy azt bemutassam az Európa Parlamentnek – egy olyan hivatalos jelentésnek tekintem, amely nem foglalkozik a lényegi üggyel. Ez nagyon fontos számomra.

Komoly problémának tartom, hogy a válaszadásra és a végső döntésre tizenöt hónapos késedelemmel került sor, az eredeti határidőt túlzottan meghosszabbították, valamint azt is – ami ennél is fontosabb –, hogy a Bizottság szerintem szokatlan módon úgy döntött, hogy nem hozza nyilvánosságra az említett autógyártó leveleit, azt állítva, hogy a levelek közül néhányat közzé fog tenni; a levelezés közzétételének megtagadására irányuló döntés nagyon súlyos kérdés.

Ha a Bizottság ilyen hosszú idő elteltével – és ez nem az ön hibája biztos úr, ön csak nemrégiben vette át ezt a posztot – úgy határozott volna, hogy február 18-án Diamandurosz úr rendelkezésére bocsátja az érintett autógyártó leveleit, valószínűleg nem készült volna különjelentés. Diamandurosz úr úgy döntött, elfogadja a határidő Bizottság által kért ismételt meghosszabbítását.

Mindazonáltal úgy vélem, e késedelemnek, illetve annak köszönhetően, hogy a Bizottság elmulasztotta tájékoztatni Diamandurosz urat, készülhetett egy jelentés, amely formai és lényegi kérdésekkel egyaránt foglalkozik. Én csupán a lényegi kérdéseket kívánom megvitatni. A Bizottságnak azonban komolyan számolnia kell azzal – és örülök, hogy ezt előttem említette –, hogy az ön által okozott, az európai ombudsman munkáját hátráltató minden nehézség az európai uniós egységet veszélyezteti, megrendíti a polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmát és árt az EU működésével kapcsolatos nyilvános megítélésnek.

Azt szeretnénk, ha a korábban elhangzott szavai kötelezettségvállalást jelentenének, hiszen a felelősségünk közös. Külön köszönet illeti Diamandurosz urat, mert jelentésével lehetőséget teremtett számunkra, hogy megértsük, milyen hatáskörrel rendelkezünk az Európai Parlamenten belül az olyan kérdések kezelés tekintetében, amelyeket az európai kohézió szempontjából a legfontosabbnak tartunk.

 
  
MPphoto
 

  Eva Lichtenberger, előadó.(DE) Elnök asszony, engedjék meg, hogy összefoglalómat azzal kezdjem, hogy külön köszönetet mondok az ombudsmannak. Nagyra értékelem munkáját, és tudom, milyen fontos ez polgáraink számára, hiszen hivatala fontos kapcsolattartási pontot jelent a számukra.

Vissza szeretnék kanyarodni azonban Šefčovič biztos úr kijelentéseihez, és különösen az EU Pilot projekttel kapcsolatos fejtegetéséhez, amelyet egyes európai parlamenti képviselők élesen bíráltak, mert az – ahogy azt oly világosan megfogalmazták – a tagállamoknak biztosít több lehetőséget, nem pedig a polgároknak.

Úgy vélem, hogy még egyszer meg kell vizsgálnunk, hogy valóban így van-e, mert amire szükségünk van, az a nagyobb átláthatóság. Nem elegendő a panaszosnak egy olyan levelet írni, amelyben az áll, hogy a panasza beérkezett hozzánk. Nagyobb átláthatóságra van szükségünk ezen a területen, közelebb kell kerülnünk a polgárokhoz, különben hosszú távon hitelességi problémával kell szembenéznünk.

Ezenfelül természetesen jelentős szankciókra van szükség, ha valóban jogsértés esete merül fel. A jogszabályok végrehajtását elmulasztó és ezt talán a nemzeti médiában még büszkén is hangoztató tagállamokra vonatkozó következmények nem merülhetnek ki pusztán abban, hogy csupán egy újabb levelet kapnak. Ennél azért egy kicsit tovább kell mennünk, ha az Európai Unió polgárainak érdekeiről van szó.

A 2002-es közlemény felülvizsgálatát rendkívül fontosnak tartom, főleg ami a panaszosok jogait illeti. Ezzel összefüggésben azt is szeretném, ha a Parlament jogait is tiszteletben tartanák. Jogalkotási munkánk visszacsatolásaként szükségünk van egy nyilvántartásra a beérkező panaszokhoz. Azt már nem kell tudnom, hogy ki, kivel szemben és milyen ügyben emelt panaszt.

Az egész jogalkotás szempontjából fontos visszajelzést jelent, hogy mi a panasz tárgya és milyen következményeket vont maga után. Ez az, amire szükségünk van. Ezért arra kérem önt, hogy ezt is vegye figyelembe. Egyértelmű nyilvántartásra van szükségünk, amely áttekintést ad a panaszok fő okairól és a bennük megfogalmazott kérésekről. Ezt a javaslatot mielőbb szeretném látni. Szívesen működnék együtt önnel ezzel kapcsolatban. Örömmel fogunk segíteni önnek a megfelelési táblázatok terén. Ezt ugyancsak fontosnak tartom. Az együttműködésünk viszonosságra épül, és ehhez ragaszkodom.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A közös vitát lezárom.

A szavazásra a mai napon, 2010. november 25-én, kedden, 12.00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE), írásban.(RO) Az európai uniós jog alkalmazása alapvető fontosságú ahhoz, hogy az uniós polgárok maradéktalanul élvezhessék a belső piac nyújtotta előnyöket, hiszen még a leghatékonyabb jogszabály is feleslegessé válik, ha nem alkalmazzák. Ami a belső piacra vonatkozó jogszabályokat illeti, nagy előrehaladást lehet elérni, különösen a szolgáltatási irányelvvel, illetve a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvvel kapcsolatban. Ezek a jogszabályok kétségkívül technikai jellegűek, amelyek megnehezítik az alkalmazási eljárást. Következésképpen elengedhetetlen az uniós intézmények és a nemzeti közigazgatási szervek közötti együttműködés. A szolgáltatások esetében alkalmazott belső piaci információs rendszer különösen hasznosnak bizonyult. Véleményem szerint csak nyerhetünk azzal, ha ennek alkalmazását más ágazatokra is kiterjesztjük. Hangsúlyozom azonban, hogy a tagállamoknak komolyan kell venniük az átültetést és lehetőség szerint kerülniük kell a késedelmeket, amelyek azt eredményezik, hogy a belső piac működési paraméterei az optimális szint alatt maradnak. Végezetül hangsúlyozom annak szükségességét, hogy a polgárok képesek legyenek gyorsan és minimális költségráfordítás mellett megoldani az európai uniós jog alkalmazásával kapcsolatban felmerült problémáikat. Ennek eléréséhez további forrásokra van szükség a SOLVIT tekintetében, valamint fokozottan elő kell mozdítani ennek a nem hivatalos problémamegoldó eszköznek az alkalmazását. Végül, de nem utolsósorban, elsőbbséget kell biztosítani az alternatív vitarendezési módoknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Ágnes Hankiss (PPE), írásban.(HU) Az ombudsman éves tevékenységét értékelő jelentés margóján a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés parlamenti véleményalkotójaként engedjék meg, hogy kitérjek az intézményi átláthatóságra. Örömömre szolgált, hogy az értékelés készítője, Nedelcheva asszony a polgárok ombudsmanhoz intézett panaszainak vizsgálatakor külön figyelmet szentelt az átláthatóság és a jó adminisztráció közötti összefüggéseknek. A megfelelő adminisztrációhoz való jog a Lisszaboni Szerződés értelmében kötelező érvényre emelkedett, mindezzel együtt hasonlóan fontos a személyiségi jogok maradéktalan érvényesülése is.

Diamandouros úrral folytatott egyik közelmúltbeli tárgyalásunkon az intézményi transzparencia és az adatvédelem kényes egyensúlyát vitattuk meg. Külön kitértünk az Európai Bíróság Bavarian Lager-ügyben hozott, az átláthatósági vitákat a holtpontról kimozdító júniusi ítéletére is, mely azért kiemelt jelentőségű, mert iránymutatást ad az olyan esetekre, amikor vélt vagy valós közérdek áll konfliktusban a személyes adatok védelméhez fűződő joggal. Nagyon örültem annak, hogy Diamandouros úr is nyomatékosította azt az alapelvet, miszerint személyes adatot kizárólag az érintettek jóváhagyásával lehet közreadni.

Fontosnak tartom tehát hangsúlyozni, hogy az uniós intézmények munkájának átláthatóbbá tételére és a megfelelő adminisztrációs technikák megalapozására vonatkozó erőfeszítéseket messzemenően támogatom. Az európai ombudsman tevékenységének középpontjában az éves jelentés szerint éppen ennek az előmozdítása áll.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Teljes mértékben támogatom az ombudsman munkáját. Állhatatossága és elvhű magatartása kézzelfogható eredményeket hozott, mert feladatait tisztességesen és következetesen hajtja végre. Lettországban pont az ellenkező a helyzet. A lett Saeima hivatalosan Romāns Apsītist választotta meg ombudsmannak. Valójában azonban 2007. január 1-je óta – amikor Apsītis úr ombudsmanként hivatalba lépett – még mindig nem kezdte meg az érdemi munkát. Sajnos nem vette figyelembe a Lettország területén élő mintegy 300 000 embert, akiket megfosztottak alapvető polgári jogaiktól. Úgy tűnik, hogy a lett kormány és a Saeima olyan ombudsmant választott – Apsītis úr személyében –, aki kényelmes, csendes és kezdeményezésektől mentes; olyan valaki, aki egyáltalán nem akarja észrevenni a lett jogszabályok súlyos megsértését. Emlékeztetném önöket, hogy az általa betöltött hivatallal összhangban Apsītis úrnak a következő feladatokat kell ellátnia: 1. Elő kell mozdítania az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés-mentesség elvének alkalmazását. Lettországban ez az oktatás területén valósul meg. 2. Elő kell mozdítania a jogi és egyéb kérdések ésszerű időn belüli objektív felülvizsgálatát. Lettország ezzel kapcsolatban mintegy 10 pert vesztett már el az Európai Bíróság előtt. 3. Biztosítania kell az emberi jogok megsértésével kapcsolatos ügyek terén fennálló hiányosságok felszámolását. Lettországban körülbelül 300 000 embert – akik közül sokan egész életükben Lettországban éltek – fosztottak meg az alapvető polgári jogaiktól. Jelenleg Lettországban az „ombudsman” szó mosolyt csal az emberek arcára. Ha a helyzet nem változik, ez a szó a „bohóc” szinonimájává válhat.

 
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat