Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2253(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0359/2010

Viták :

Szavazatok :

PV 14/12/2010 - 9.5
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0457

Viták
2010. december 14., kedd - Strasbourg HL kiadás

10. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – Most rátérünk a szavazatok indoklására.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Claude Moraes (A7-0347/2010)

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr, nem ez az első eset itt az ülésteremben, hogy úgy érzem, magába szippantott valamiféle lyuk a tér-idő kontinuumban, egyfajta görbület vagy alagút, és az 1970-es évekbe érkeztem. Itt vagyunk az államilag ellenőrzött ipar, árak és jövedelempolitikák, a korlátozott munkaórák és a veszteséges vállalatoknak nyújtott támogatások világában.

Nem tudok jobbat, minthogy felolvasom azokat a témákat, amelyekről ma szavaztunk: támogatás a következőknek: SI/Mura, Szlovénia, Heidelberger Druckmaschinen AG, Németország, a Wielkopolskiei autóipar Lengyelországban, az aragóniai kiskereskedelmi ágazat Spanyolországban, a Valencia közösségbeli textilipar Spanyolországban, a Valencia közösségbeli természeteskő-ágazat Spanyolországban, a spanyolországi Lear vállalat és a lengyelországi Poznańban található H. Cegielski vállalat. Az 1970-es években minden attól volt hangos, hogy győzteseket választunk. Ma valójában a veszteseket választjuk. Arra kényszerítjük az Uniót, hogy pénzzel avatkozzon be ott, ahol a szabad piac kudarcot vallott.

De mi okunk van erre? Az, hogy az EU immár a vagyon kedvezményezett ügyfélcsoportoknak történő újraelosztását működtető mechanizmus. Elnök úr, Ön is ugyanolyan jól tudja, mint én, hogy ez képtelenség. Katalóniában kiváló, sikeres konzervatív vezető volt. Tisztában van a szabad népek és a szabad piac jelentőségével, ahogyan választóink is. A pénz egyre fogy. Közeledik a pillanat, amikor George Orwell nagyszerű metaforájával élve az emberek úgy rázzák majd le magukról a rendszert, ahogyan a ló rázza le magáról a legyeket.

 
  
  

Jelentés: Nathalie Griesbeck (A7-0345/2010)

 
  
MPphoto
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE).(LT) Elnök úr, a mai napon az Európai Parlament határozottan állást foglalt, amikor egy szinttel elmélyítette az Európai Unió és a Dél-Kaukázus közötti együttműködést. A Dél-Kaukázus és Grúzia az EU számára stratégiai jelentőséggel bíró régiók. Hazám, Litvánia mindig is különleges kapcsolatot ápolt Grúziával. A legnehezebb pillanatokban is támogattuk az országot, és nem csupán állami szinten, kormányként. Grúzia mindig is számottevő lakossági támogatást élvezett. Úgy gondolom, hogy az Európai Unió egésze azt szeretné, ha az ország csatlakozna az európai nemzetek családjához. Hatalmas erőfeszítéseket tettek azért, hogy Európa tagjaivá válhassanak, ezért az értékeléskor ezt figyelembe kell vennünk. A vízumkönnyítés elő fogja segíteni az emberek mobilitásának biztosítását, a közöttük folyó együttműködést, és ezzel egyidejűleg szorosabbra fűzi a gazdasági és a kulturális kapcsolatokat. Nagy örömmel szeretném üdvözölni Grúziát és lakosait ezzel a határozattal, amelyet ma, itt az Európai Parlamentben elfogadtunk. Az EU egyértelmű üzenetet küld számukra, amelynek értelmében számítunk rá, hogy az Unió tagjai lesznek.

 
  
  

Jelentés: Ramona Nicole Mănescu (A7-0280/2010)

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE).(PL) Elnök úr! Nem hagyhatjuk, hogy a kohéziós politikára fordított hatalmas összegeket eltékozolják vagy elpazarolják. Éppen ezért létfontosságú, hogy javítsuk a pénzek kezelésének módját, valamint hogy biztosítsuk hatékony felhasználásukat. E tekintetben kulcsszerepet játszanak a helyi hatóságok, amelyek a legjobban ismerik saját régióik szükségleteit. Ezenkívül figyelmet kell fordítanunk a határokon átnyúló területekre, hogy előmozdítsuk azok integrációját. A megfelelő vertikális és horizontális együttműködéshez ésszerűsíteni kell az eljárásokat, és több pénzt kell szánnunk az egyes tagállamok végrehajtó szerveinél dolgozó szakemberek képzésére. Támogatnunk kell továbbá az informatikai rendszer korszerűsítését és bővítését, amelynek köszönhetően valamennyi kedvezményezett könnyen és egyenlő módon hozzáférhet majd az információkhoz.

 
  
MPphoto
 

  Mario Pirillo (S&D).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Egyetértek az előadóval abban, hogy a többszintű kormányzás felé kell elmozdulnunk, amelynek keretében az országosnál alacsonyabb szintű hatóságok is részt vennének – elsősorban a konvergenciacélok területein – a fejlesztési politikák kidolgozásában, amelyek célja, hogy segítségükkel ezek a régiók felzárkózzanak a tagállamok többi területéhez, és versenyképessé váljanak a világpiacon.

Ahhoz, hogy a regionális fejlesztési politikák még hatékonyabbá váljanak, be kell vonnunk azokat, akik jól ismerik saját régiójukat, és ösztönözhetik azok fejlődését. Ez a kapcsolat a többszintű kormányzás és az előadó által hangsúlyozott területi egység között.

A jogszabályok egyszerűsítését illetően, minél könnyebbek a bürokratikus terhek, annál gyorsabbak és színvonalasabbak lesznek a regionális fejlesztést célzó európai beruházások. Az irányító hatóságoknak nyújtott fokozottabb bizottsági támogatással csökkenthetők lennének a korábban az ellenőrzés első szintjén elkövetett hibák.

 
  
MPphoto
 

  Alajos Mészáros (PPE).(HU) A regionális politika ellenőrizhetősége és hatékonysága hozzájárul ahhoz, hogy az EU állampolgárainak gazdasági, szociális helyzete biztosabbá váljon. Szavazatommal azért támogattam a helyes kormányzás e Ház által kijelölt irányát, mert én is úgy látom, a szorosabb regionális együttműködésben rejlik országaink felemelkedése. Ezért is jó, ha felhívjuk a tagállamokat a területi határon átnyúló együttműködés formáinak jobb kiaknázására. Pontosan a kiemelt, többszintű kormányzás segítheti a helyi regionális hatóságok és a magán- és közszféra egymásra találását.

A végrehajtásnál megfogalmazott elképzelés, hogy szakpolitikák kialakításába is be kell vonni a helyi, regionális hatóságokat, szintén támogatást érdemel. A politikába bevont szereplők nagy száma, közösségi, nemzeti, regionális és helyi szinten egyben lehetőség, de ugyanakkor bizonytalanság is. Az Unió adta keretnek kell biztosítania a kettő közti megfelelő egyensúlyt.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök úr, először is köszönetet szeretnék mondani az előadónak, Mǎnescu asszonynak a kiváló munkáért. Fontos hangsúlyozni, hogy a regionális politikában szükség van a helyes kormányzásra. Véleményem szerint a helyes kormányzás elsősorban a tisztesség és a pártatlanság elvein alapul. Az Európai Unióra mint egységre kell tekintenünk, nem pedig szemezgetni, és csak bizonyos területeket támogatni. Részrehajlás nélkül Európa egészét fejlesztenünk kell, mindemellett pedig – a regionális politika eszközeinek alkalmazásával – gondoskodnunk kell arról, hogy ez megvalósulhasson, és meg is valósuljon.

Szintén rendkívül fontosnak tartom, hogy amikor a regionális politika és finanszírozás követelményeit vizsgáljuk, ne csupán a GDP-t vegyük figyelembe. Ez önmagában nem fenntartható kritérium, mivel az EU távoli régióit vizsgáljuk majd, és éppen ezért feltétellé kell avatni a ritkán lakott területek és a nagy távolságok fogalmait is.

Amikor a helyes kormányzásról beszélünk, az elsősorban az Európai Unió regionális politikájának pártatlan és tisztességes kormányzását jelenti.

 
  
  

Jelentés: Agustín Díaz de Mera García Consuegra (A7-0342/2010)

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök úr, a bevándorlás ügye az egész Unióban rendkívül aktuális. Éppen ezért igen fontos, hogy létrehozzuk az összekötő tisztviselők hálózatát. Emellett törekednünk kell arra, hogy ezeket a kérdéseket objektívebb módon kezeljük Európában.

A közelmúltban azonban aggasztó példák tanúsítják, hogy a bevándorlási politika egyes területein kudarcot vallunk. Az Európába érkező és itt letelepedő embereket nem készítették fel rá, hogy elfogadják az alapvető európai értékeket. Ennek megfelelően nekünk, európaiaknak különösen gondoskodnunk kell arról, hogy az Európai Unió egészének alapját képező központi értékeket megőrizzük, és azokat mindenki tiszteletben tartsa. Ilyen érték a demokrácia, az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadsága. Ezek azok, amelyeket különösen védelmeznünk kell.

Éppen ezért az összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásán túl az is fontos, hogy etikai kódexeket és azokhoz kötődő értékeket állapítsunk meg, amelyek hivatkozási pontként szolgálhatnak a bevándorlási politika kidolgozásához. Fontos, hogy a bevándorlók az Európai Unióban élve beilleszkedhessenek, és el tudják fogadni az alapvető európai értékeket.

 
  
  

Jelentés: Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Carmen Romero López (A7-0354/2010)

 
  
MPphoto
 

  Andrea Češková (ECR).(CS) Elnök úr, az európai védelmi határozatról szóló szavazásról kívánnék beszélni, mivel személy szerint rendkívül fontosnak tartom ezt az eszközt. Könnyen el tudom képzelni azon nők helyzetét, akikre a határozat túlnyomórészt vonatkozik, és akik olyan körülmények között élnek, ahol szó szerint üldöztetésnek vannak kitéve, és ezért el kívánják hagyni lakóhelyüket és védelemre van szükségük. Éppen ezért aggodalommal tölt el, hogy a mai szavazás tárgyát képező szöveg nem rendelkezik megfelelő jogalappal. Szilárd meggyőződésem ugyanakkor, hogy a szöveg módosítható, és úgy gondolom, egyértelműen jó ötlet, hogy azt teljes körűen végrehajtsuk. Egyelőre azonban az említett okok miatt tartózkodtam a szavazástól.

 
  
MPphoto
 

  Jens Rohde (ALDE). – Elnök úr, mindössze annyit szeretnék mondani, hogy a szavazógépem az európai védelmi határozatról tartott szavazás során nem működött, de támogattam volna a kezdeményezést, mivel nagy jelentőségű kérdésről van szó, és fontos volt, hogy a Parlament ma elfogadja az európai védelmi határozatot.

Európa számára nélkülözhetetlen ez a jogszabály. Az ítéletek és határozatok kölcsönös elismerése alapvető jelentőséggel bír a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben. Annak megelőzése érdekében, hogy egy védett személy ellen bűncselekményt vagy újabb bűncselekményt kövessenek el, a végrehajtó állam számára jogalapot biztosít a korábban egy másik tagállamban elfogadott határozat elismeréséhez.

Szükség van a jogszabályra a nők és az erőszak más áldozatai ellen elkövetett atrocitások megelőzése érdekében. Ez létfontosságú és jelentős lépés, amely lehetővé teszi az áldozatok számára, hogy az EU területén bárhol tartózkodhassanak, és így rájuk is vonatkozzon a szabad mozgás joga.

 
  
  

Jelentés: Edit Bauer, Anna Hedh (A7-0348/2010)

 
  
MPphoto
 

  Diane Dodds (NI). – Elnök úr, az emberkereskedelem rendkívül súlyos probléma. 2008 óta észak-írországi választókörzetemben 35 személyt mentettek meg a kizsákmányolástól; 29-en közülük 2009-ben menekültek meg. Ennek ellenére ez idáig senkit nem ítéltek el emberkereskedelem vádjával. Ez egyfajta modern rabszolgatartás, súlyos bűncselekmény és az alapvető emberi jogok sárba tiprása. Az Észak-Írországba vitt vagy ott megmentett nők többsége a Távol-Keletről érkezett, olyan szervezett bűnbandák segítségével, amelyek tetemes összegeket keresnek, miközben ezeket az embereket dolgoztatják vagy szexuálisan kizsákmányolják.

Noha a jelentés számos tekintetben dicséretre méltó, úgy vélem, ez egy olyan terület, ahol fokozott együttműködés valósulhatna meg a nemzeti rendőrségek között – az észak-írországi rendőrség ebből a szempontból jó példával jár elöl – a végső szavazásban tartózkodtam, mert szilárd meggyőződésem, hogy a minimumtarifák megállapítása kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök úr, az emberkereskedelem jelenleg az egyik legnagyobb és legfontosabb probléma, amely az Európai Uniót fenyegető legsúlyosabb veszélyek egyike. Fel kell ismernünk a problémát, és be kell vallanunk, hogy az valós, még akkor is, ha gyakran úgy teszünk, mintha már megoldottuk volna. Sajnálatos módon ez nem igaz. Biztosítanunk kell, hogy az egyes személyeket megillető alapvető jogok valósággá váljanak.

Az „emberkereskedelem” kifejezés bizonyos értelemben téves, mivel semmi emberi nincs benne. Borzasztó üzlet ez, amelyben az embereket megfosztják az egyetlen élet lehetőségétől és emberi méltóságuktól. A nők és a gyermekek a különleges kockázati csoportba tartoznak. A legnyilvánvalóbb példa a prostitúció és a szervkereskedelem.

Felszólítanám az Európai Uniót, hogy hozzon tényleges intézkedéseket – ne csak beszéljen, hanem cselekedjen – annak érdekében, hogy a jelentést hivatkozási pontként felhasználva végleg felszámolja az emberkereskedelmet az Európai Unióban. Konkrét fellépésre van szükség a bűncselekménnyel szembeni megfelelő küzdelemhez, olyan szankciókat alkalmazva, amelyek biztosítják, hogy minden egyes személy megőrizhesse emberi méltóságát és jó életet élhessen.

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE).(SK) Elnök úr, támogattam az irányelvet, mivel az emberkereskedelem a szabadság megtagadása, a szó legtágabb értelmében.

Örömömre szolgál, hogy az új irányelv kötelezi a tagállamokat jogszabályaik javítására azzal a céllal, hogy hatékonyan küzdhessenek e bűncselekmény ellen, ugyanakkor fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az emberkereskedők üldözését megelőzően közösségi szinten el kell ítélni a kizsákmányolást. A kereskedelmi ügyletekben mindig van egy vevő, aki gyakran egy gazdag, demokratikus ország polgára, és akár saját szomszédunk is lehet. A jelentés az áldozatokra összpontosít, de ennél többet kell tennünk: fel kell eszmélnünk, és észre kell vennünk, mi történik körülöttünk, hogy a kilátástalan szegénységben rekedt emberek soha ne váljanak áldozatokká.

Hangsúlyt kell helyezni a gyermekek és a fiatalok oktatására, tájékoztatnunk kell a szülőket és a tanárokat, és beszélnünk kell a jelenségről a médiában, hiszen a leghatékonyabb megelőzés az, ha nincs kereslet.

 
  
MPphoto
 

  Licia Ronzulli (PPE).(IT) Elnök úr, azért kértem szót, hogy megindokoljam az emberkereskedelem megelőzésével és az ellene folyó küzdelemmel kapcsolatos szavazatomat.

Természetesen támogattam Bauer asszony jelentését, mivel az emberkereskedelem elleni küzdelem kiemelt fontossággal bír, és ennek a jövőben is így kell lennie. A probléma mára olyan méreteket öltött, hogy nyugodtan nevezhetjük a rabszolgaság egy formájának. A társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait – a nőket és a gyermekeket – külföldre viszik és a prostitúció, a rabszolgaság és a pornográfia leggyalázatosabb formái révén kizsákmányolják.

Ez a jelenség az egész világon évente 1 millió, és csak Európában 500 ezer áldozatot követel. Az ebből hasznot húzók bűncselekményt követnek el, finanszírozzák az emberekkel való kereskedelmet, és árucikként kezelve adják-veszik őket.

Amint azt a jelentés is hangsúlyozza, egyaránt intézkedésekre van szükség azokban az országokban, ahonnan az áldozatok származnak, és ott is, ahová szállítják őket. Csak közös erőfeszítéssel találhatunk megoldást, közös tudatosságnövelés révén, valamint ha támogatjuk és segítjük az áldozatokat, és mindenek fölött, ha felvesszük a harcot a jelenség kiváltó okai ellen és ennek keretében támogatjuk az érintett országokat abban, hogy a rabszolgaság valamennyi formája elleni küzdelemhez szükséges megfelelő jogi szabályozást alakítsanak ki.

 
  
  

Jelentés: Nathalie Griesbeck (A7-0346/2010)

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök úr, örömömre szolgál, hogy ma, itt a Parlamentben, az Európai Unió és Grúzia között a vízumok kiadásának megkönnyítéséről kötött megállapodás mellett szó esett a két ország közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodásról is.

E tekintetben fontos, hogy ne csupán az élet kellemes jelenségeivel foglalkozzunk, hanem a komoly kérdésekkel is, és bízom benne, hogy az Európai Parlament talán már egy éven belül megkapja az Európai Unió és Grúzia közötti megállapodás végrehajtásáról, és még inkább az annak eredményéről szóló időközi jelentést. Szeretném továbbá, ha az Európai Parlamentet a következő alkalommal fokozottabban bevonnák a kezdeti egyeztetésekbe.

 
  
  

Jelentés: Iva Zanicchi (A7-0332/2010)

 
  
MPphoto
 

  Nirj Deva (ECR). – Elnök úr, magyarázatot kívántam adni arra, hogy képviselőcsoportommal együtt miért tartózkodtam az EU gyorsreagálási képességéről szóló szavazásban. A harmadik országokban történő egyre gyakoribb katasztrófák nyomán egyre többen szorgalmazzák az EU katasztrófaelhárítási képességének javítását. Míg a jelentésben felvetett számos kiváló meglátással egyetértek, az új uniós polgári védelmi erő létrehozását célzó felhívást nem áll módomban támogatni.

Noha elismerem, hogy az Uniónak össze kellene hangolnia a humanitárius katasztrófák során való fellépést a szélesebb fejlesztési közösséggel, az ilyen fejlesztéseket csak akkor tudom támogatni, ha azokra már meglévő mechanizmusok keretében, például a Közösség polgári védelmi mechanizmusának keretében kerül sor. Rendkívül fontos, hogy az EU hatékonyan reagáljon a humanitárius katasztrófákra, de legalább ilyen jelentős, hogy ilyen helyzetben ne mi legyünk az egyetlenek, akik cselekednek.

Amellett, hogy törekszünk az EU reagálási képességének javítására, hangsúlyt kell helyeznünk a fejlődő országok és régiók képességének, valamint az érintett terület szubregionális kapacitásának erősítésére is annak érdekében, hogy mindezt közösen, egy nemzetközi közösségként valósítsuk meg. Ellenkező esetben mi végezzük el a munka oroszlánrészét, ők pedig semmit sem tesznek.

 
  
  

Jelentés: Petru Constantin Luhan (A7-0309/2010)

 
  
MPphoto
 

  Jarosław Kalinowski (PPE).(PL) Elnök úr, számos uniós polgár máig nincs tisztában azzal, milyen jelentőséggel bír a kohéziós politika, nem csupán az egyes régiók, hanem az országok egészének fejlődése szempontjából is. Legfőbb feladata, hogy egyenlő esélyeket teremtsen az Európai Unió egyes régiói számára. Ennek eredményeképpen a hátrányos helyzetű, nehéz mezőgazdasági körülményekkel vagy elégtelen kommunikációs összeköttetésekkel jellemzett régiók lakosai a jobb társadalmi-gazdasági helyzetben lévő területek polgáraival megegyező mértékben férnének hozzá a társadalmi, oktatási, közlekedési és energiaszolgáltatásokhoz. A kohézió elképzelésének jelentőségét éppen ezért nem lehet túlbecsülni.

Minden olyan intézkedést támogatni kell tehát, amelyek célja a strukturális alapok keretében odaítélt összegek megfelelőbb felhasználása és integrációs szerepének hatékonyabb kihasználása, annál is inkább, mivel a kohéziós politika intézkedéseinek hatása helyi szinten érezhető leginkább, vagyis a vidéki területeken is jelentős. Az elhangzott okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE).(SK) Elnök úr, a Luhan-jelentésről szeretnék szólni, amely a mai vita legutolsó témája.

A versenyképesség és a kohézió egymást kiegészítő és erősítő tényezők. Az EU egészének versenyképességét azonban csak akkor biztosíthatjuk, ha a gazdasági növekedés ténylegesen fenntartható. A strukturális alapokból társfinanszírozásban részesülő számos beruházás bizonyította, hogy érdemes a támogatásra; ezek közül kiemelném az infrastruktúrafejlesztést, mivel az számos régióba külföldi befektetőket vonzott, ami pedig elősegítette a gazdasági fejlődést. A kohéziós politika azonban azt is bebizonyította, hogy a pénzügyi válság idején az új társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembeni rugalmas fellépés hatékony eszköze.

Egyetértek továbbá az előadó azon meglátásával, hogy az EU régióinak gazdasági versenyképessége szorosan összefügg az átlagos foglalkoztatási szint, az iskolázott és szakképzett munkaerő, a szociális biztonság és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés meglétével, mivel a társadalmi kohézióhoz nyújtott támogatás globális léptékben is kulcsfontosságú az általános regionális versenyképesség szempontjából

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Reimer Böge (A7-0335/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló jelentés mellett szavaztam (a portugáliai Madeirán történt áradás és a franciaországi szélvihar tekintetében). Portugália azt követően folyamodott a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásért, miután a szokatlan esőzések Madeira szigetén 2010 februárjában földcsuszamlásokat és árvizeket eredményeztek, súlyos károkat okozva a köz- és magáncélú infrastruktúrában, valamint a vállalkozásokban és a mezőgazdaságban. A portugál hatóságok a Madeirán történt áradások által okozott teljes közvetlen kárt 1 080 milliárd euróra becsülték. A Szolidaritási Alapból 31 millió euró támogatást nyújtottak. Jómagam is jártam Madeirán, és saját szememmel láttam, mekkora szükség lenne arra, hogy e támogatás rugalmasabb és nagyvonalúbb legyen, különösen a legtávolabbi és a szigeti régiókban, amelyeket gyakran sújt rossz időjárás.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE), írásban.(FR) A nagyra becsült német kollégám, Böge úr által készített jelentés alapján az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat mellett szavaztam, amelynek értelmében az Alap 67 millió euró összegű támogatást nyújt a földcsuszamlások és árvizek által sújtott Madeirának (Portugália), valamint a 2010 februári Xynthia szélvihart követően áradásokkal sújtott Franciaországnak. Megjegyzem, hogy ez az összeg a 2,5 milliárd euróra becsült teljes közvetlen kár 2,5%-ának felel meg. Természetesen tetemes támogatás ez, de tekintve, hogy a teljes kárnak csak elenyésző hányada (2,7%), muszáj feltennem a kérdést, vajon az Európai Unió nem használhatná-e fel ezt az Alapot egy európai polgári védelmi erő finanszírozására, amely azonnal a katasztrófák áldozatainak segítségére siethetne, hogy megbirkózhassanak a nemzeti erők képességét meghaladó, rendkívül súlyos helyzetekkel. Egy ilyen erő nem kerülne sokba, mivel kezdetben mindössze a meglévő tagállami polgári védelmi erők összehangolását jelentené. Ezenkívül akár külföldi missziók során (például a haitihoz hasonló esetekben) is bevethető lenne.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm a jelentés elfogadását, amely a tavaly februári, Madeirán történt áradásokat követően 31 255 790 eurót ítél meg Portugália részére az Európai Unió Szolidaritási Alapjából. A Madeirát sújtó vihar káoszt és rendkívüli anyagi károkat okozott, és földcsuszamlások, összedőlt hidak, lezárt autópályák, valamint az árvíz által elsodort házak és gépkocsik jellemezték.

A katasztrófában negyvenketten életüket vesztették, és 13 ember tűnt el. Ma, itt Strasbourgban, az Európai Parlament az európai szolidaritás őszinte megnyilvánulásának lehetett tanúja, amely az európai projekt egyik legfontosabb értéke, amelyet érdemes hangsúlyozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Támogattam a jelentést, mert egyetértek azzal, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjából az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének javára 66 891 540 euró összeget vegyünk igénybe kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, hogy teljesíteni tudjuk a Portugália által a Madeira szigetén történt földcsuszamlások és áradások által okozott katasztrófa elhárítása érdekében benyújtott kérelmet, valamint Franciaországnak a Xynthia szélvihar által okozott katasztrófával kapcsolatos kérelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Személy szerint természetesen üdvözlöm a Szolidaritási Alap igénybevételét a szokatlan esőzések nyomán Madeirát sújtó tragédia áldozatainak megsegítésére. Gratulálok képviselőtársamnak, Teixeira úrnak, hogy hatékony és szakadatlan erőfeszítései révén felhívta az európai intézmények figyelmét a problémára, és megteremtette a szükséges támogatás alapjait. Ismét hangsúlyozom, határozott meggyőződésem, hogy az eljárásokat egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a jövőben a Szolidaritási Alapot gyorsabban mozgósítani lehessen. A túl későn érkező sürgősségi segélyek beárnyékolják az Unió hatékonyságáról kialakult képet, és aláássák az európai szolidaritás érzését.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) Portugália azt követően folyamodott a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásért, miután a szokatlan esőzések Madeira szigetén 2010 februárjában földcsuszamlásokat és árvizeket eredményeztek, súlyos károkat okozva a helyi köz- és magáncélú infrastruktúrában, valamint a vállalkozásokban és a mezőgazdaságban. A portugál hatóságok Madeira regionális önkormányzatával együtt a teljes közvetlen kárt 1,080 milliárd euróra becsülték, ami Portugália bruttó nemzeti jövedelmének 0,68%-a. Az áradás jelentős kárt okozott számos lakóépületben, mezőgazdasági területen, a közutakon és a vízellátórendszer csöveiben. Az Alapból rendelkezésre bocsátott pénzügyi támogatás segítségével a Portugál hatóságok és különösen Madeira regionális önkormányzata részben fedezni tudja a katasztrófaelhárítás során felmerült költségeket. Felelősségtudatból, valamint az iránti elkötelezettségem jeléül, hogy semmilyen felesleges késedelem ne hátráltassa a természeti katasztrófa által sújtott portugál és francia régióknak nyújtott pénzügyi támogatás igénybevételét, összességében a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Tíz hónappal a francia partokon végigsöprő Xynthia szélvihar után, amely 53 emberéletet követelt, 80 személyt megsebesített és jelentős anyagi kárt okozott, a Parlament költségvetés-módosítást fogadott el, hogy 35,6 millió euró erejéig igénybe vegye az EU Szolidaritási Alapját. Az újjáépítési folyamattól eltekintve ugyanakkor, hány további tragédiára lesz szükség ahhoz, hogy végre kialakítsuk a természeti katasztrófák megelőzését célzó közösségi megközelítést? Egyre gyakoribbak a természeti és ember által okozott katasztrófák, éppen ezért gondoskodnunk kell a jóval hatékonyabb és összehangoltabb tagállami, valamint a rugalmasabb európai intézkedésekről. Hangsúlyozni szeretném még, hogy 2006 óta kezünkben van Barnier úr jelentése a természeti katasztrófák esetén bevethető gyorsreagálású erők létrehozásáról: mi tart vissza bennünket attól, hogy elfogadjuk? Mi tart vissza attól, hogy alkalmazzuk?

 
  
MPphoto
 
 

  Christine De Veyrac (PPE), írásban.(FR) Mai szavazatommal támogattam a jelentést, ami azt jelenti, hogy a 2010. évi jelentős portugáliai áradások és a Xynthia szélvihar által okozott károk nyomán igénybe vehető az EU Szolidaritási Alapja. Ez az Unió tagállamai közötti szoros kötelékekről tanúskodik, és rámutat, milyen fontos, hogy a természeti katasztrófák által sújtott régiók segítségére siessünk. Nagy örömmel tölt el, hogy több mint 35 millió eurót szabadítottunk fel a Szolidaritási Alapból a Xynthia szélvihar által egyes part menti területeken, elsősorban Charente-Maritime, Vendée és a Côtes-d’Armor területén okozott számottevő károk helyreállítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Bizottság azt javasolja, hogy a Szolidaritási Alapból összesen 66 891 540 euró támogatást nyújtsunk Portugáliának és Franciaországnak: 31 255 790 eurót Portugália, és 35 635 750 eurót Franciaország számára. Portugália azt követően folyamodott támogatásért, hogy 2010 februárjában a Madeirát sújtó vihar súlyos károkat okozott a köz- és magáncélú infrastruktúrában, valamint a vállalkozásokban és a mezőgazdaságban. Franciaország a szintén 2010 februárjában lecsapó Xynthia szélvihart követően kért támogatást a Szolidaritási Alapból, amely az ország jelentős részét érintette, 53 ember halálát okozta, 80-at megsebesített, és súlyos károkat okozott a gátakban és töltésekben, a köz- és magáncélú infrastruktúrában, a közút- és vasúthálózatban, a mezőgazdaságban és a vállalkozásokban.

Noha teljes mértékben támogatom az összegek igénybevételét, legfőképpen mivel az oly fontos Madeira autonóm régió számára, csalódottságomnak kell hangot adnom amiatt, hogy a segítség csak decemberben, a francia partokat és Madeira szigetét sújtó katasztrófák után 10 hónappal érkezik. Sürgősen meg kell találnunk annak a módját, hogy felgyorsítsuk a Szolidaritási Alaphoz kapcsolódó eljárás lebonyolítását, és minden erőnket erre kell összpontosítanunk.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Természetesen támogattuk a jelentést, amely javaslatot tesz arra, hogy a 2010 februárjában Madeira szigetén végigsöprő vihart követően a régióban keletkezett óriási mértékű károk helyreállítására igénybe vegyük a Szolidaritási Alapot. Mindazonáltal most megismételnénk néhány észrevételünket.

A Szolidaritási Alapról szóló rendelet értelmében „jelentős katasztrófa esetén a Közösségnek szolidárisnak kell lennie az érintett régiók lakosságával úgy, hogy a katasztrófa által sújtott régiókban pénzügyi támogatás biztosításával hozzájárul a megszokott életkörülményekhez való mielőbbi visszatéréshez”. A rendelet ezenkívül kimondja, hogy ennek az eszköznek lehetővé kell tennie a Közösség számára, hogy „gyorsan és hatékonyan léphessen fel annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban segítséget tudjon nyújtani a vészhelyzeti szolgálatok mozgósításához, hogy azok biztosítani tudják az emberek azonnali szükségleteit, továbbá hogy hozzájáruljon a megrongálódott, kulcsfontosságú infrastruktúra rövid távon történő helyreállításához”.

Az Alap igénybevételéhez kötődő szabályok és eljárások ugyanakkor már bebizonyították, hogy az érintett lakosság gyors megsegítésének elve a gyakorlatban nem érvényesül. Ebben az esetben a Parlament csak 10 hónappal a katasztrófát követően szavaz az Alap igénybevételéről. Ezért érveltünk úgy – és ezt most elismételjük –, hogy az Alap mozgósítására vonatkozó szabályokat módosítani kell annak érdekében, hogy azt rugalmasabb és időszerűbb módon igénybe lehessen venni, csökkentve a katasztrófa és a támogatások rendelkezésre bocsátása között eltelt időt.

 
  
MPphoto
 
 

  Estelle Grelier (S&D), írásban.(FR) Véleményem szerint az EU Szolidaritási Alapja − a Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz hasonlóan − azon költségvetési eszközök egyike, amelyeknek köszönhetően a lehető leghatékonyabban átültethetjük a gyakorlatba a „szolidaritás” értékét, amelyet mi, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjaként a közösségi politikák kidolgozásakor képviselni igyekszünk. 2010. február 27-én és 28-án a Xynthia szélviharban 53 személy vesztette életét és körülbelül nyolcvanan sérültek meg Vendée és Charente-Maritime tartományokban. Rendkívül traumatikus élmény volt ez a régió és az ország számára, amelynek lélektani és gazdasági következményei még 10 hónap elteltével is érezhetők. A Parlament már a 2010. márciusi plenáris ülésen intézkedett, és túlnyomó többséggel állásfoglalást fogadott el az Alapnak az áldozatok megsegítésére történő igénybevételéről.

A mai szavazás, amely megerősítette 35,6 millió euró felszabadítását e tartományok, valamint 31,2 millió euró felszabadítását Portugália javára – ahol ez a szélvihar Madeira területén okozott áradásokat –, azon közös törekvésünk megnyilvánulása, hogy érvényre juttassuk az európai polgárok közötti valódi szolidaritást. Ilyen Európát szeretnénk építeni, amely közel áll polgáraihoz, tudatában van az őket érintő problémáknak és képes közösségi szinten megoldani azokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Szolidaritási Alap igénybevétele mellett szavaztam. Úgy vélem, hogy az Alap értékes eszköz az Európai Unió kezében, amellyel kifejezheti a természeti katasztrófák által sújtott régiók lakosságával vállalt szolidaritást azáltal, hogy pénzügyi támogatást nyújt részükre a megszokott életkörülményekhez való mielőbbi visszatéréshez. A mai szavazás két támogatás iránti kérelemre vonatkozott. Az elsőt Portugália nyújtotta be, miután a szokatlan esőzések Madeira szigetén földcsuszamlásokat és árvizeket eredményeztek, károkat okozva a köz- és magáncélú infrastruktúrában, valamint a vállalkozásokban és a mezőgazdaságban.

A második támogatási kérelem Franciaországtól érkezett a Xynthia szélvihart követően, amelyben 53 személy vesztette életét, és amelynek nyomán a kiterjedt területeket, köztük lakóövezeteket sújtó árvíz súlyos korokat okozott a gátakban és töltésekben, a köz- és magáncélú infrastruktúrában, a közút- és vasúthálózatban, a mezőgazdaságban és a vállalkozásokban. Befejezésképpen hozzátenném, hogy az Alapból a Madeirát sújtó áradások kezelésére 31 255 790 eurót, a Xynthia szélvihar által okozott károkra pedig 35 635 750 eurót, tehát összesen 66 891 540 eurót bocsátottak rendelkezésre.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm a jelentést, amely Portugália számára 31 millió eurót, Franciaország számára pedig 35 millió eurót nyújt az EU Szolidaritási Alapjából. Fontos segítségnyújtási gesztus ez a februári portugáliai áradások és földcsuszamlások, illetve a Franciaország atlanti partvidékén végigsöprő Xynthia szélvihar által okozott pusztítást követően.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE), írásban.(FR) Szavazatommal támogattam a Szolidaritási Alapnak a 2010 februárjában az áradásokkal sújtott portugáliai területek, valamint a Xynthia szélvihar által érintett francia régiók javára történő igénybevételét. A legsúlyosabb károkat az atlanti partvidék régiói szenvedték el, ahol az árvíz kiterjedt területeket, köztük lakóövezeteket sújtott, és komoly emberáldozatokat és anyagi károkat követelt. A mai szavazás választ ad a francia hatóságok azon kérelmére, hogy az érintett régiók, többek között, „rendkívüli, elsősorban természeti, a lakossága nagyobb részére ható, a régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve súlyos és tartós következményekkel járó katasztrófa” esetén nyújtandó európai pénzügyi támogatásban részesülhessenek. A katasztrófa által okozott 1 425,43 millió euró összegűre becsült teljes közvetlen kárból Franciaországnak 35 635 750 eurót folyósítanak. A Szolidaritási Alap rendelkezésre bocsátása egy olyan Európa gyakorlati megmutatkozása, amely közel áll polgáraihoz, akik ezt is várják tőle. Az európai intézményeknek továbbra is törekedniük kell a műveletek és eljárások gyorsabb lebonyolítására, amit a természeti jelenségek sürgető jellege és mértéke indokol.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Örömteli hír, hogy a 2010. februári viharokat követően az Európai Unió segítséget nyújt Portugália és Franciaország számára. Ugyanakkor sajnálatos, hogy az EU nem siet olyan gyorsan az éghajlatváltozás következményei által sújtott polgárok segítségére, mint amikor a bankokat kellett menteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió a szolidaritás térsége, és az EU Szolidaritási Alapja ennek részét képezi. Az Alapból nyújtott támogatás létfontosságú a madeirai (portugáliai) áradásokhoz és a franciaországi Xynthia szélviharhoz hasonló természeti katasztrófák által érintett területek számára. Miután meggyőződött róla, hogy mindkét kérelem megfelel a 2012/2002/EK rendeletben felsorolt jogosultsági feltételeknek, a Bizottság javaslatot tett arra, hogy Portugália számára (madeirai áradások) 31 255 790 euró összegben, Franciaország számára pedig (Xynthia szélvihar) 35 635 750 euró összegben, tehát összesen 66 891 540 euró erejéig igénybe vegyék a Szolidaritási Alapot, amelyet le kell vonni a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra vonatkozó 1 milliárd euró felső összeghatárból. Fel szeretném azonban hívni a figyelmet a támogatás mozgósításában tapasztalható késedelemre. Csökkenteni kell az eljárás bürokratikus jellegét és ésszerűbbé kell azt tenni annak érdekében, hogy a jövőbeli katasztrófahelyzetekben időszerűen tudjunk fellépni.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban.(ES) Noha a támogatásnyújtásra vonatkozó javaslat mellett szavaztam, úgy gondolom, hogy ez mindössze a kapitalista modell következményeinek csillapítására és enyhítésére szolgáló intézkedés, és semmiféle előrelépést nem jelent a válság kiváltó okaival szembeni küzdelemben. Egyetértek azzal, hogy a kereskedelmi modellek strukturális változásainak következményeként vagy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság közvetlen következményeképpen elbocsátott polgárok megsegítésére igénybe vegyük az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA). Úgy vélem, hogy a hollandiai kiskereskedelmi ágazatban elbocsátott több, mint 600 munkavállaló számára kiegészítő támogatásként és segítségnyújtásként kért, 250 millió eurót meghaladó összeg hozzájárulhat a végső cél eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy megkönnyítsük az érintett munkavállalók munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését. Pozitív szavazatomat az is indokolja, hogy meggyőződésem, a segítségnyújtás kiegészíti a nemzeti jogszabályokban és kollektív szerződésekben biztosított, elbocsátás esetén nyújtott támogatást. Éppen ezért az EGAA-források igénybevétele semmilyen körülmények között nem helyettesítheti a kormányok és vállalkozások elbocsátott munkavállalókkal szembeni jogi kötelességeit, illetve nem teheti lehetővé e jogi kötelességek megkerülését.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Ilyen körülmények között a segítség nélkülözhetetlen, hogy minden uniós tagállam úgy érezhesse, egy közös családhoz tartozik. Jóval olcsóbb lenne, ha az európai uniós alapokból olyan projektekhez nyújtanánk támogatást, amelyek képesek enyhíteni a természeti katasztrófák következményeit. Ilyen például a gátak és védőszerkezetek építése, valamint a lakossági tájékoztatási és figyelmeztetési intézkedésekbe való beruházás. Úgy vélem, hasznos lenne a nagyobb kockázatnak kitett régiókra vonatkozó építkezési szabályok kidolgozása is. Ha az Európai Unió csupán támogatást biztosít, és nem tesz a természeti katasztrófák megelőzéséért, az a jövőben súlyosabb következménnyel járhat.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Portugália azt követően folyamodott a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásért, miután a szokatlan esőzések Madeira szigetén 2010 februárjában földcsuszamlásokat és árvizeket eredményeztek, súlyos károkat okozva a köz- és magáncélú infrastruktúrában, valamint a vállalkozásokban és a mezőgazdaságban. A portugál hatóságok a teljes közvetlen kárt 1080 millió euróra becsülték. Franciaország 2010 februárját követően folyamodott a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásért, amikor az ország nagy részén végigsöpört a Xynthia nevű vihar, amely az atlanti partvidéket, nevezetesen Charente-Maritime és Vendée tartományokat érintette a legsúlyosabban. A viharban 53 személy vesztette életét, és közel nyolcvanan sérültek meg. A megjelölt körzetek esetében a francia hatóságok a közvetlenül a katasztrófa által okozott károkat összesen 1 425,43 millió euróra becsülik.

Miután meggyőződött róla, hogy mindkét kérelem megfelel a 2012/2002/EK rendeletben felsorolt jogosultsági feltételeknek, a Bizottság javaslatot tett arra, hogy Portugália számára (madeirai áradások) 31 255 790 euró összegben, Franciaország számára pedig (Xynthia szélvihar) 35 635 750 euró összegben, tehát összesen 66 891 540 euró erejéig igénybe vegyék a Szolidaritási Alapot, amelyet le kell vonni a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra vonatkozó 1 milliárd euró felső összeghatárból.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Morin-Chartier (PPE), írásban.(FR) Támogattam az Európai Parlament döntését, amely ma, 2010. december 14-én, kedden, jóváhagyta 35,6 millió euró felszabadítását Franciaország javára, amelynek atlanti partvidékét a februári Xynthia szélvihar részben elpusztította. Az összeget a katasztrófa által megrongált infrastruktúra helyreállítására fogják felhasználni. A legsúlyosabban érintett régiók európai parlamenti képviselőjeként üdvözlöm a vihar által okozott károk helyreállításához nyújtott támogatást: nagy segítség ez valamennyi érintett francia tartomány számára. A források rendelkezésre bocsátása bizonyítja, hogy a szolidaritás az Európai Unió esetében nem csak üres szólam.

Befejezésképpen megismételném, hogy a 2010. februári Xynthia szélvihar az ország nagy részén végigsöpört, és Charente-Maritime és Vendée tartományokat érintette a legsúlyosabban. A viharban 53 személy vesztette életét, és nyolcvanan sérültek meg. Az okozott anyagi kárt 1425,43 millió euróra becsülték. Az EU Szolidaritási Alapjából összesen 35,6 millió eurót bocsátottak rendelkezésre a károk helyreállításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) A Böge-jelentés szerint összesen 66,9 millió eurót tettek elérhetővé a Franciaországban és Portugáliában történt súlyos természeti katasztrófa hatásainak enyhítésére. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Támogattam a jelentést, mert egyetértek azzal, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjából az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének javára 66 891 540 euró összeget vegyünk igénybe kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, hogy teljesíteni tudjuk:

- a Portugália által a Madeira szigetén történt földcsuszamlások és áradások által okozott katasztrófa elhárítása érdekében benyújtott kérelmet, valamint

- Franciaországnak a Xynthia szélvihar által okozott katasztrófával kapcsolatos kérelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Nagy örömmel üdvözlöm a jelentés elfogadását, amely 31 255 790 millió eurót ítél meg Portugália javára a 2010 februárjában Madeira szigetét sújtó katasztrófa által okozott szörnyű károk kezelésére. E tekintetben felhívnám a figyelmet a Szociáldemokrata Párt portugál küldöttsége által tanúsított jelentős elkötelezettségre, különösen a Teixeira úr által végzett munkára, amely nagy szerepet játszott abban, hogy ezt az eredményt elértük.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A Bizottság javaslatot tesz az EU Szolidaritási Alapjának Portugália és Franciaország javára történő igénybevételére a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontja értelmében. Az intézményközi megállapodás évi 1 milliárd euró felső határig teszi lehetővé a Szolidaritási Alap igénybevételét. 2010-ben a Bizottság ez idáig egy javaslatot nyújtott be a Szolidaritási Alap igénybevételére (2010. szeptember 24-i javaslat), amely 13,02 millió eurónak a 2009 novemberében Írországot sújtó súlyos árvizek következtében történő igénybevételére vonatkozik (COM(2010)0534). A javaslatnak és a vonatkozó költségvetés-módosítási tervezetnek (8/2010. számú költségvetés-módosítási tervezet) a költségvetési hatóság két ága által történő elfogadása még mindig folyamatban van. A Szolidaritási Alap Portugália és Franciaország javára történő igénybevételére irányuló javaslattal párhuzamosan a Bizottság költségvetés-módosítási tervezetet (2010. október 13-i 9/2010. sz. költségvetés-módosítási tervezet) nyújtott be annak érdekében, hogy az intézményközi megállapodás 26. pontjának megfelelően a 2010-es költségvetésbe vegyék fel a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A Szolidaritási Alapot azzal a céllal hozták létre, hogy azon keresztül érvényesülhessen a természeti katasztrófák által sújtott régiók lakosságával vállalt európai uniós szolidaritás. Ez év februárjában Madeira régiót, ahonnan származom, földcsuszamlások és árvizek által okozott katasztrófa sújtotta. E tragédiát követően Portugália kérelmet nyújtott be a Szolidaritási Alap igénybevételére a károk kezeléséhez, különösen az infrastruktúra helyreállításához és az érintett területek újjáépítéséhez.

A francia hatóságok szintén kérelmet nyújtottak be az Alap igénybevételére a Xynthia szélvihart követően. A két katasztrófa által okozott összes kárt 66 891 540 euróra becsülték, és az összeget hamarosan rendelkezésre bocsátják, amint megtörténik az ehhez szükséges költségvetés-módosítás. A februári katasztrófa azonnal éreztette hatásait, kiterjedt és súlyos károkat okozva a köz- és magáncélú infrastruktúrában, valamint a vállalkozásokban és a mezőgazdaságban. Ugyanakkor, noha a régióban pusztító tragédia hatásai rendkívül súlyosak voltak, az európai segítség nem érkezett azonnal. Tíz hónap telt el. Mivel támogatom, hogy szükség van az eljárás felgyorsítására, az Alapnak az érintett régiók javára történő igénybevétele mellett szavaztam, és kérem, hogy erre mihamarabb kerüljön sor.

 
  
MPphoto
 
 

  Bernadette Vergnaud (S&D), írásban.(FR) Örömteli hír, hogy a plenáris ülésen a Bizottság javaslatára elfogadták a költségvetés-módosítást, amelynek értelmében 35,6 millió eurót bocsátanak rendelkezésre EU Szolidaritási Alapjából. Ez a válasz arra a kérelemre, amelyet a francia kormány az ország partjain 2010. február 27-én és 28-án végigsöprő Xynthia szélvihart követően nyújtott be. A viharban 53 ember életét vesztette, és nyolcvanan sérültek meg Vendée és Charente-Maritime tartományban. Az eljárás kétségtelenül hosszadalmas és javításra szorul, de örömmel látom, hogy az európai szolidaritás ilyen formában is megmutatkozik, az áldozatokat sújtó tragédiával szemben. Írásban kértem Hahn biztos urat, hogy támogassa a francia kormány támogatás iránti kérelmét, és betartotta ígéretét, amelyet a március elején La Rochelle-ben tett látogatása során tett nekem. Ez a támogatás több, mint szükséges pénzügyi segítség; kontinensünk közös értékeit jelképezi.

 
  
  

Jelentés: László Surján (A7-0341/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Figyelembe véve a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményét és azt a javaslatot, amely a kifizetési előirányzatok csökkentését célozza az „Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására – Az európai tengeri szélerőmű-hálózatok rendszer” költségvetési sorból annak érdekében, hogy a súlyos természeti katasztrófák által sújtott országok (Portugália és Franciaország) a Szolidaritási Alap támogatásában részesülhessenek, egyetértek a jelentéssel.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Valamennyien emlékszünk még a Xynthia szélviharra, amely közel egy éve a vendée-i partoknál csapott le. Azóta azokon a területeken, ahol a víz mindent elpusztított, újjáépítést kellett kezdeni. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja ideális eszköz a helyi erőfeszítések támogatására. A jelenlegi szövegre leadott szavazatommal hozzájárultam 35 635 750 euró felszabadításához, amelyet nem az egyes személyek által elszenvedett károkra, hanem az infrastruktúra helyreállítására különítettek el. A 2002-ben Németországot, Ausztriát, Csehországot és Franciaországot sújtó áradások után létrehozott Szolidaritási Alap célja, hogy segítséget nyújtson az előre nem látható katasztrófák által érintett európai régiók számára. A szöveg hasonló összeget ítél meg a közelmúltbeli portugáliai árvíz által érintett területeknek is.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Személy szerint természetesen üdvözlöm a Szolidaritási Alap igénybevételét a szokatlan esőzések nyomán Madeirát sújtó tragédia áldozatainak megsegítésére. Gratulálok képviselőtársamnak, Teixeira úrnak, hogy hatékony és szakadatlan erőfeszítései révén felhívta az európai intézmények figyelmét a problémára, és megteremtette a szükséges támogatás alapjait. Ismét hangsúlyozom, határozott meggyőződésem, hogy az eljárásokat egyszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a jövőben a Szolidaritási Alapot gyorsabban mozgósítani lehessen. A túl későn érkező sürgősségi segélyek beárnyékolják az Unió hatékonyságáról kialakult képet, és aláássák az európai szolidaritás érzését.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A 9/2010. sz. költségvetés-módosítási tervezet kizárólagos célja, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele nyomán történt költségvetési módosításokat az előírások szerint belefoglalja a 2010. évi költségvetésbe. Szavazatommal már támogattam egy párhuzamos jelentéstervezetet, amely a Szolidaritási Alap igénybevételének jóváhagyását javasolja Portugália (madeirai áradások) és Franciaország (Xynthia szélvihar) javára, így ugyanezen felelősségtudatból igennel szavazok erre a költségvetés-módosításról szóló jelentésre is, amelynek értelmében Portugália számára 31 255 790 eurót, Franciaország számára pedig 35 635 750 eurót, vagyis összesen 66 891 540 eurót bocsátanak rendelkezésre, amelyet le kell vonni az Alap meghatározott keretösszegéből.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az energiainfrastruktúrákat célzó, és különösen a szélenergiával kapcsolatos beruházások jelentősége ellenére támogatom a 06 04 14 03 költségvetési sorba tartozó kifizetési előirányzatok csökkentését annak érdekében, hogy a forrásokat az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételével kapcsolatos szükségletek fedezéséhez szükséges, 66 891 540 euró összegű kifizetési előirányzatokba (13 06 01 költségvetési sor) csoportosítsák át.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Mivel arról a költségvetés-módosítási tervezetről szavazunk, amely lehetővé teszi a Szolidaritási Alapnak a Xynthia vihar által sújtott madeirai és francia régiók polgárainak javára történő igénybevételét – amit természetesen támogattunk –, az Alap korábban már említett késedelmes mozgósításán túl is fontos felhívni a figyelmet néhány szempontra.

A Bizottság véleménye szerint az igénybevételhez előírt jogosultsági kritériumok a kárra vonatkozó küszöbérték tekintetében teljesültek, különösen Madeira esetében. Meg kell jegyezni azonban, hogy az így megítélt uniós támogatás mindössze a katasztrófa által okozott teljes kár 2,89%-át fedezi. Madeira a legkülső régiók egyike, és mint ilyen, viselnie kell ennek hátrányos következményeit. Mindemellett igyekszik teljesíteni a konvergenciacélokat (a legutóbbi bővítés óta az e területen bekövetkezett kedvezőtlen változások ellenére). E sajátos jellemzőket éppen ezért figyelembe kell venni, és akár ebből az alapból, akár más intézkedések révén megnövelt támogatásban kell részesíteni a régiót.

Következésképpen, az Alappal kapcsolatos szabályokról folytatott egyeztetések során javasoltuk, hogy mérlegeljük a kohéziós országoknak és a konvergenciaországoknak nyújtott pénzügyi támogatás emelését, mégpedig úgy, hogy a természeti katasztrófák okozta károk ellen nyújtott támogatás kérdését kibővítjük a nélkülözhetetlen kohéziós dimenzióval. Ezzel csökkentenénk az Európai Unió egyes régiói és tagállamai közötti egyenlőtlenségeket is.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) Akkor, amikor Európa-szerte egyre gyakrabban tapasztalunk természeti katasztrófákat, az Európai Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy megfelelő segítséget nyújtson tagállamainak, amikor egyiküket ilyen jellegű katasztrófa éri. Ennélfogva, a márciusi Xynthia szélvihart követően, amely Charente-Maritime és Vendée tartományok partvidéki területeit sújtotta, valamint a februárban a portugál Madeira szigetén történt áradások után teljesen természetes volt, hogy jóváhagyom az Európai Szolidaritási Alap igénybevételét az említett katasztrófák által okozott károk kompenzációjára. Véleményem szerint a szavazás az Európa népei között meglévő szolidárist jelképezi, amelynek egyébiránt más területeken is jelen kellene lennie.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) Amikor természeti katasztrófával állunk szemben – és amikor egyre több ilyen típusú katasztrófa ér bennünket –, elengedhetetlen, hogy az Európai Unió segítséget nyújtson tagállamai és régiói számára az ilyen tragédiák hosszú távú hatásaival szemben folytatott küzdelemben. Az EU Szolidaritási Alapját pontosan erre a célra hozták létre.

Az Alapnak köszönhetően pénzügyi támogatás adható a „jelentős természeti katasztrófa” által sújtott területek, például az áradások által sújtott portugál Madeira szigetén vagy a Xynthia szélvihar pusztítását elszenvedő francia régiókban élő áldozatoknak. Most, amikor az idei lengyelországi és Európa más részein történt árvizek emléke még frissen él az emlékezetünkben, egyetértek a javaslattal, hogy támogassuk az érintett országokat, szolidaritást vállalva az ilyen pusztító kataklizmák áldozatául esett régiók több ezer polgárával.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely jóváhagyja 66 millió euró átcsoportosítását az európai tengeri szélerőmű-hálózatoktól az EU Szolidaritási Alapjába a portugál áradások és a franciaországi vihar áldozatainak megsegítésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A költségvetés-módosítási tervezet ésszerű, tekintve, hogy a Szolidaritási Alapból igénybe vett források célja a portugál Madeira szigetén bekövetkezett földcsuszamlások és súlyos áradások, illetve a franciaországi Xynthia szélvihar következményeinek kezelése. Miután meggyőződött róla, hogy mindkét kérelem megfelel a 2012/2002/EK rendeletben felsorolt jogosultsági feltételeknek, a Bizottság javaslatot tett arra, hogy Portugália számára (madeirai áradások) 31 255 790 euró összegben, Franciaország számára pedig (Xynthia szélvihar) 35 635 750 euró összegben, tehát összesen 66 891 540 euró erejéig igénybe vegyék a Szolidaritási Alapot, amelyet le kell vonni a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra vonatkozó 1 milliárd euró felső összeghatárból. Fel szeretném azonban hívni a figyelmet a támogatás mozgósításában tapasztalható késedelemre. Csökkenteni kell az eljárás bürokratikus jellegét és ésszerűbbé kell azt tenni annak érdekében, hogy a jövőbeli katasztrófahelyzetekben időszerűen tudjunk fellépni.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A pénzügyi és gazdasági válság idején elvben minden költségvetés-emelést el kellene utasítani. Ebben az esetben azonban a módosításra a Franciaországban és Portugáliában a Xynthia szélvihar által okozott viharkárok miatt van szükség. A természeti katasztrófák idején nyújtott kölcsönös segítség és támogatás az aktív európai szolidaritás igazi megnyilvánulása, ezért azt üdvözölni és támogatni kell. Ez az oka, hogy a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) A jelentés értelmében gondoskodni kell arról, hogy a Portugália és Franciaország rendelkezésére bocsátott forrásokat a két ország infrastruktúrájának újjáépítésére fordítsák, és azokat „refinanszírozási eszközként” használják fel. Ezért a jelentés mellett szavaztam. Az érintett személyeknek segítséget kell adni, és javítani kell életkörülményeiket, valamint a régió gazdasági stabilitását.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D), írásban.(PL) Teljes körűen támogatom az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételét a franciaországi és portugáliai természeti katasztrófákkal szembeni fellépés keretében. Véleményem szerint a Szolidaritási Alap az európai identitás kialakításának és az uniós polgárok körében a közösségi szellem megteremtésének egyik legfontosabb eszköze. 2010-ben Lengyelország egyike volt a Szolidaritási Alap támogatását élvező országoknak, ami kedvező médiavisszhangot kapott. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, milyen fontos, hogy növeljük a lakosság körében a Szolidaritási Alappal és felhasználásának eredményeivel kapcsolatos tudatosságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Támogattam a jelentést, mert egyetértek azzal, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjából az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének javára 66 891 540 euró összeget vegyünk igénybe kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában, hogy teljesíteni tudjuk:

- a Portugália által a Madeira szigetén történt földcsuszamlások és áradások által okozott katasztrófa elhárítása érdekében benyújtott kérelmet, valamint

- Franciaországnak a Xynthia szélvihar által okozott katasztrófával kapcsolatos kérelmét.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm a költségvetés-módosítási tervezetet, amely kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában 66 891 540 euró összegig lehetővé teszi az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételét, amelyből 31 255 790 euró a Portugália által a 2010 februárjában Madeira autonóm régiót sújtó vihar által okozott jelentős károk következtében benyújtott támogatási kérelem teljesítésére szolgál.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A költségvetési rendelet 37. cikke (1) bekezdésében foglaltak szerint a Bizottság költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő, ha „elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények” merülnek fel. E tekintetben, és az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételét illetően a Bizottság javaslatot tesz az EU Szolidaritási Alapjának Portugália és Franciaország javára történő igénybevételére a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontja értelmében. Az intézményközi megállapodás évi 1 milliárd euró felső határig teszi lehetővé a Szolidaritási Alap igénybevételét. Az alapból nyújtott támogatásra való jogosultság részletes feltételeit e dokumentum és az EU Szolidaritási Alapját létrehozó 2012/2002/EK tanácsi rendelet tartalmazza részletesen. Megjegyzendő, hogy az Alap célja nem az egyéni károk megtérítése, hanem az infrastruktúra-helyreállítás, és refinanszírozási eszközként működik. 2010-ben a Bizottság ez idáig egy javaslatot nyújtott be a Szolidaritási Alap igénybevételére (2010. szeptember 24-i javaslat), amely 13,02 millió eurónak a 2009 novemberében Írországot sújtó súlyos árvizek következtében történő igénybevételére vonatkozik (COM(2010)0534).

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Az Európai Parlament e dokumentumának célja, hogy jóváhagyja a 9/2010. sz. költségvetés-módosítási tervezettel kapcsolatos tanácsi álláspontot, a Szolidaritási Alap igénybevételéhez szükséges változtatások végrehajtása érdekében. A Madeirán és Franciaországban történt katasztrófákat a Bizottság „jelentős természeti katasztrófának”, illetve „rendkívüli regionális katasztrófának” minősítette, és a két tagállam hatóságainak az Alap igénybevételére irányuló kérelmét egyaránt elfogadták.

A költségvetési rendeletben foglaltak szerint a Bizottság költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő, ha „elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények” merülnek fel. Ebben az esetben a Bizottság azt javasolta, hogy Portugália számára 31 255 790 euró, Franciaország számára pedig 35 635 750 euró, azaz összesen 66 891 540 euró összegű támogatást nyújtsanak a Szolidaritási Alapból. Ma az európai szolidaritás jegyében jóváhagyjuk ennek az összegnek a kifizetési előirányzatként való átcsoportosítását a 06 04 14 03 (Energiaágazatbeli projektek a gazdasági fellendülés támogatására – Az európai tengeri szélerőmű-hálózatok rendszer) költségvetési sorból, a katasztrófák által sújtott területek újjáépítésére és infrastruktúrájuk helyreállítására.

Üdvözlöm az elfogadott intézkedést, noha sajnálattal tölt el az Alap igénybevételi eljárásának lassúsága, tekintve, milyen mértékű tragédia érte a régiót, ahonnan származom, Madeira autonóm régiót.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0336/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE), írásban.(FR) A kiváló olasz kollégám, Barbara Matera által készített jelentés alapján az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 2,2 millió euró összegű igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslat mellett szavaztam Szlovénia javára, ahol a textiliparban elbocsátásokra került sor. Az érintett üzem a Mura, European Fashion Design vállalat, amely 2554 alkalmazottjától vált meg. Különösnek találom, hogy a 2554 elbocsátott munkavállaló közül 583, vagyis 22,8 %-uk hosszan tartó egészségügyi problémákkal vagy fogyatékossággal küzdött. Nem vagyok biztos benne, hogy így megfelelnek az EGAA-kritériumoknak. Meg kell jegyezni, hogy a 2554 elbocsátott munkavállaló közül 1114 „nem fejezte be általános iskolai tanulmányait”. Jogosan megkérdőjelezhető tehát a felvett munkavállalók iskolázottsági szintje és az, hogy megfelelnek-e a jelenlegi ágazati szabványoknak. Kétségbe vonom a Szlovén Munkaügyi, Család- és Szociálisügyi Minisztérium tisztviselőinek függetlenségét, akik e kiadások ellenőrzése tekintetében a minősítő hatóság szerepét betöltik.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) A legutóbbi plenáris ülésen benyújtott javaslataihoz hasonlóan a Matera asszony által készített és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap hat különböző esetben történő igénybevételét szorgalmazó állásfoglalások teljesen indokoltak. Ez az alap a globalizáció kedvezőtlen hatásai által érintett munkavállalóknak nyújt majd segítséget Szlovéniában, Németországban, Lengyelországban és Spanyolországban. Mindig is úgy éreztem, hogy az Alap felhasználása igen hatékony, mivel konkrét eredményekkel szolgál, valamint egyedi és pontosan körülírható szükségleteket elégít ki. A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság tagjaként egyszerűen támogatnom kellett az állásfoglalások elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Szlovénia segítséget kért a ruhaiparban működő Mura, European Fashion Design vállalatnál történt 2554 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Parlament által módosított bizottsági javaslattal. Egyetértek továbbá azzal, hogy a Bizottság javaslatának indokolásában egyértelmű és részletes tájékoztatást kell nyújtani az alkalmazással kapcsolatban, elemezve a jogosultsági kritériumokat és részletezve a jóváhagyás indokait, a Parlament kérésével összhangban.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A szerkezetátalakítás vagy áttelepülés miatt elbocsátott munkavállalóknak nyújtott segítségnek dinamikusnak és rugalmasnak kell lennie, hogy azt gyorsan és hatékonyan végre lehessen hajtani. A nemzetközi kereskedelemben bekövetkező strukturális változások fényében fontos, hogy az európai gazdaság gyorsan végre tudja hajtani az ilyen változások által érintett munkavállalókra vonatkozó támogatási politikákat, miközben felruházza őket a munkaerőpiacra történő mihamarabbi visszatéréshez szükséges készségekkel. A pénzügyi támogatást éppen ezért egyéni alapon kell nyújtani. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy e támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége, és nem szolgálhatja a vállalatok finanszírozását és szerkezetátalakítását sem. Tekintettel arra, hogy Szlovénia segítséget kért a Pomurje NUTS III. szintű régióban a ruhaiparban tevékenykedő Mura, European Fashion Design vállalatnál történt 2554 elbocsátással kapcsolatban, valamint mivel a Pomurje régióban dolgozó összes munkavállaló 7%-a a Mura vállalat alkalmazásában állt és a régióban a jövedelmek már így sem érték el a szlovéniai átlagot, összességében támogatom az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Szlovénia javára történő igénybevételéről szóló jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az, hogy az elmúlt hónapokban a Parlament hányszor hagyta jóvá az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételét, amelynek célja a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményeitől sújtott munkavállalók részére nyújtott kiegészítő támogatás, meglátásom szerint jól jelzi, milyen válságon megy keresztül Európa. Az EGAA nem oldja meg a válságot, de számottevő, jelentős segítséget jelent. Ebben a konkrét esetben a támogatást a ruhaiparban tevékenykedő szlovéniai Mura, European Fashion Design vállalatnál történt 2554 elbocsátás következményeinek kezelésére kívánják felhasználni. A világkereskedelem strukturális változásai különösen hátrányosan érintették ezt az ágazatot, amely az olcsó textilimport áldozatává vált.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Tekintettel a gazdasági világválság társadalmi hatására, amely különösen súlyosan érintette a foglalkoztatást, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő felhasználása döntő szerepet játszik számos európai polgár és család nehéz helyzetének enyhítésében, elősegítve ismételt társadalmi integrációjukat és szakmai fejlődésüket, egyúttal pedig új, szakképzett munkaerőt képezve a vállalatok igényeinek kielégítése és a gazdaság élénkítése érdekében. Ebben az összefüggésben Szlovéniára vonatkozóan beavatkozási tervet terjesztettek elő a ruhaiparban tevékenykedő Mura, European Fashion Design vállalatnál történt 2554 elbocsátással kapcsolatban. Ennélfogva bízom benne, hogy az európai intézmények megkettőzik erőfeszítéseiket egy olyan fontos erőforrás felhasználási arányának felgyorsítását és javítását célzó intézkedések végrehajtása érdekében, mint az EGAA, az Alap kihasználtsága jelenleg ugyanis rendkívül alacsony mértékű. Idén a rendelkezésre álló 500 millió eurónak mindössze 11 %-ára nyújtottak be kérelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Hónapról hónapra újabb és újabb kérelmek érkeznek az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére. Így most nyolc új kérelmünk van, négy tagállamból: Szlovéniából, Németországból, Lengyelországból és Spanyolországból. Több száz további vállalat szűnik meg a különböző ágazatokban, az autógyártástól a textiliparon át egészen a kiskereskedelemig. Összesen 6500 (pontosan 6592) munkavállalót bocsátottak el. Ha ehhez hozzáadjuk a múlt hónapban itt tárgyalt ügyeket, ez közel 10 000 személy.

Noha támogatjuk az igénybevételt, kénytelen vagyok elismételni, hogy mindenekelőtt arra van szükség, hogy felhagyjunk a neoliberális politikákkal, amelyek az Európai Unió országaiban tapasztalható nyilvánvaló gazdasági és társadalmi katasztrófához vezettek. Az enyhítő intézkedések valóban szükségesek, de a válság kiváltó okait kell kezelni.

Rendkívül sürgetővé vált, hogy végrehajtsuk a 2011. évi költségvetésről szóló vita során tett javaslatot, amelynek értelmében létre kellene hozni egy európai foglalkoztatási és fenntartható fejlődési programot, amelyre az uniós bruttó hazai termék 1%-át különítenénk el, és amelyhez a tagállamok kiegészítő finanszírozást nyújtanának. Ennek célja a valódi konvergencia megvalósítása lenne, amely fokozza az egyes országok potenciálját, elősegíti azok forrásainak fenntartható felhasználását, valamint ösztönzi a termelésbe való beruházást és a jogokon alapuló munkahelyteremtést.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Szlovénia javára történő igénybevétele mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ez az eszköz értékes forrás a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók megsegítéséhez. Az EGAA-t 2006-ban hozták létre, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vállalatuk áttelepülése, illetve a 2009. évi módosítást követően a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, elősegítve ezáltal a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésüket.

A mai szavazás a ruhaiparban működő Mura, European Fashion Design vállalatnál történt 2554 elbocsátással összefüggő támogatás iránti kérelemről szólt, amelynek összege az EGAA-ból finanszírozott 2 247 940 euró. Befejezésképpen, üdvözlöm a jelentés elfogadását, amely bebizonyítja, hogy az EGAA hasznos és hatékony erőforrás a globalizáció és a gazdasági válság nyomán kialakult munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a szlovéniai Mura, European Fashion Design vállalatnál elbocsátott 2554 munkavállaló megsegítésére történő igénybevételét. Bízom benne, hogy a 2,2 millió euró segítségével az érintettek és a régió mihamarabb talpra tudnak állni az őket sújtó strukturális változások után.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A Mura Group szlovén munkavállalói érdekében tartózkodom a szavazástól, akiket feláldoztak a globalizáció oltárán. Abban a helyzetben, amelybe az Európai Unió által ösztönzött neoliberális politikák eredményeképpen kerültek, az embernek kedve lenne nemmel szavazni, tekintve, milyen szánalmas összegű alamizsna ez. Mindazonáltal az a kevés, amit kapnak, talán enyhíthet a nehézségeiken. Ettől azonban semmivel sem elfogadhatóbb az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap meglétének indoka. Az EGAA mögött álló elképzelés oda vezetett, hogy a vállalatcsoportot birtokló befektetési alapok, valamint az ezekbe befektető bankok hasznot húznak a munkavállalók kárára.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek részét képezi. Ez a támogatás elengedhetetlen a munkanélküliek és a globalizált világot jellemző vállalatáthelyezések áldozatainak megsegítéséhez. Egyre több vállalat települ át, kihasználva a számos országban, elsősorban Kínában és Indiában rendelkezésre álló olcsó munkaerőt, ami rendkívül hátrányosan érinti a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országokat. Az EGAA célja, hogy segítséget nyújtson a vállalatok áttelepülése által érintett munkavállalóknak, és alapvetően javítja az új foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférésüket. Az EGAA-t a múltban más uniós országok is igénybe vették már, ezért most helyénvaló, ha megítéljük a támogatást Szlovéniának, amely a ruhaiparban működő Mura, European Fashion Design vállalatnál történt 2554 elbocsátással összefüggésben kért segítséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Támogató voksot adtam le, ahogyan korábban is tettem az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételével kapcsolatban. Támogatnunk kell a munkájukat elveszítő embereket, és lehetőséget kell adnunk számukra, hogy a bennük rejlő potenciált más területeken kamatoztassák. Igazán sajnálatos, hogy annak ellenére, hogy személyesen kerestem meg a Lett Köztársaság miniszterelnökét, és felhívtam a figyelmét az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételének lehetőségére, Lettország ez idáig még nem élt ezzel a lehetőséggel, noha a lett lakosság 15 %-a munkanélküli. Úgy tűnik, jeleznünk kell az Európai Bizottság vezetősége felé, hogy a Lett Köztársaságban a hatalmon lévők tétlenkednek. Több, mint 100 000 lett polgár már elhagyta szülőhazáját. A jelek szerint ezek az emberek nem számítanak a Lett Köztársaság kormányának.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A szlovén Mura, European Fashion Design ruhaipari vállalat a gazdasági és pénzügyi válság eredményeképpen 2009. október 21. és 2010. február 20. között kénytelen volt megválni 2554 alkalmazottjától. Szlovénia ezért 2 247 940 euró támogatásra pályázik az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból annak érdekében, hogy intézkedésekkel segítse az érintett munkavállalók mihamarabbi visszatérését a munkaerőpiacra. Támogattam a jelentést, mert a támogatás igénybevétele teljes mértékben indokolt.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Matera asszony jelentése szerint támogatnunk kell azon szlovén munkavállalók újbóli munkaerő-piaci beilleszkedését, akiket a pénzügyi és gazdasági világválság következtében bocsátottak el. Úgy gondolom, ez dicséretes dolog, és ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Szlovénia segítséget kért a ruhaiparban működő Mura, European Fashion Design vállalatnál történt 2554 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Parlament által módosított bizottsági javaslattal.

Egyetértek továbbá a következőkkel:

- az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) segítenie kell az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását, és megismétlem, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, és nem szolgálhat a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakításának finanszírozására;

- a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban létrehozott programok és különféle egyéb eszközök általános értékelése során értékelni kell az EGAA működését és hozzáadott értékét.

Üdvözlöm, hogy a Bizottság – miután az Európai Parlament többször emlékeztetett arra, hogy az EGAA-t külön egyedi eszközként, saját célokkal és határidőkkel hozták létre, és ezért az átcsoportosításokhoz megfelelő költségvetési sorokat kell rendelni – az Európai Szociális Alap fel nem használt pénzeszközei helyett alternatív forrást javasolt a kifizetési előirányzatok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Szlovénia által a ruhaiparban működő Mura, European Fashion Design vállalatnál a 2009. október 21. és 2010. február 20. között történt 2554 elbocsátással összefüggésben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtott támogatás iránt benyújtott kérelem valamennyi jogilag meghatározott jogosultsági kritériumnak eleget tesz. Az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az EGAA hatályát átmenetileg kiterjesztették, hogy az ehhez hasonló helyzetekben is igénybe lehessen venni, amikor a pénzügyi és gazdasági világválság közvetlen következtében „legalább 500 főt bocsátanak el négyhónapos időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban”. Éppen ezért támogattam az állásfoglalást abban a reményben, hogy az EGAA igénybevétele segítséget nyújt az érintett munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszatéréshez.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0337/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Németország segítséget kért a Baden-Württembergben, a nyomdaipari gépgyártásban tevékenykedő Heidelberger Druckmaschinen négy termelőhelyén lezajlott 1181 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Parlament által módosított bizottsági javaslattal. Egyetértek továbbá azzal, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) segítenie kell az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását, és megismétlem, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, és nem szolgálhat a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakításának finanszírozására.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A szerkezetátalakítás vagy áttelepülés miatt elbocsátott munkavállalóknak nyújtott segítségnek dinamikusnak és rugalmasnak kell lennie, hogy azt gyorsan és hatékonyan végre lehessen hajtani. A nemzetközi kereskedelemben bekövetkező strukturális változások fényében fontos, hogy az európai gazdaság gyorsan végre tudja hajtani az ilyen változások által érintett munkavállalókra vonatkozó támogatási politikákat, miközben felruházza őket a munkaerőpiacra történő mihamarabbi visszatéréshez szükséges készségekkel. A pénzügyi támogatást éppen ezért egyéni alapon kell nyújtani. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy e támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége, és nem szolgálhatja a vállalatok finanszírozását és szerkezetátalakítását sem. Tekintettel arra, hogy Németország segítséget kért a Baden-Württembergben, a nyomdaipari gépgyártásban tevékenykedő Heidelberger Druckmaschinen négy termelőhelyén lezajlott 1181 elbocsátással kapcsolatban, összességében támogatom az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Németország javára történő igénybevételéről szóló jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Ma az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból Németország javára nyújtott 8 308 555 euró összegű támogatási csomagot hagyunk jóvá, amelynek célja a Baden-Württembergben, a nyomdaipari gépgyártásban tevékenykedő Heidelberger Druckmaschinen négy termelőhelyén lezajlott 1181 elbocsátás következményeinek kezelése. Amint azt mindig is hangsúlyoztam, noha az effajta segítség rendkívül fontos a jelenlegi tünetek kezeléséhez, nem nyújt végleges megoldást az európai ágazatokat sújtó problémákra, amelyek oka nem csupán a most tapasztalt gazdasági válság, hanem az is, hogy Európának alkalmazkodnia kell a változó világhoz, amelyben a versenyképesség nélkülözhetetlen.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Tekintettel a gazdasági világválság társadalmi hatására, amely különösen súlyosan érintette a foglalkoztatást, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő felhasználása döntő szerepet játszik számos európai polgár és család nehéz helyzetének enyhítésében, elősegítve ismételt társadalmi integrációjukat és szakmai fejlődésüket, egyúttal pedig új, szakképzett munkaerőt képezve a vállalatok igényeinek kielégítése és a gazdaság élénkítése érdekében. Ebben az összefüggésben Németországra vonatkozóan beavatkozási tervet terjesztettek elő a Baden-Württembergben, a nyomdaipari gépgyártásban tevékenykedő Heidelberger Druckmaschinen négy termelőhelyén lezajlott 1181 elbocsátással kapcsolatban. Ennélfogva bízom benne, hogy az európai intézmények megkettőzik erőfeszítéseiket egy olyan fontos erőforrás felhasználási arányának felgyorsítását és javítását célzó intézkedések végrehajtása érdekében, mint az EGAA, az Alap kihasználtsága jelenleg ugyanis rendkívül alacsony mértékű. Idén a rendelkezésre álló 500 millió eurónak mindössze 11 %-ára nyújtottak be kérelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Jahr (PPE), írásban.(DE) A mai döntés nyomán a baden-württembergi Heidelberger Druckmaschinen AG vállalat elbocsátással fenyegetett munkavállalói 8 millió euró összegű támogatást kapnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból. Ezeket a forrásokat a munkavállalók mihamarabbi ismételt elhelyezkedésének elősegítésére kell fordítani. Fontos számomra, hogy az érintettek gyorsan, számottevő bürokratikus súrlódási veszteségek nélkül hozzájussanak ehhez a pénzhez. A segítségre most van szükség, nem pedig fél év vagy egy év múlva. Az Európai Uniónak és tagállamainak ezenkívül arra is törekedniük kell, hogy ne pusztán a globalizáció kedvezőtlen következményeit ellensúlyozzák. A globalizáció egy folyamat, amelyet szabályozhatunk, és amelyet szabályoznunk is kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Wolf Klinz (ALDE), írásban.(DE) Tartózkodásom oka nem csupán az, hogy a Német Szabaddemokrata Párt szkeptikus az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alappal kapcsolatban, hanem azt, mivel a Heidelberger Druckmaschinen AG részvényese vagyok, összeférhetetlenség is indokolja.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Németország javára történő igénybevétele mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ez az eszköz értékes forrás a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók megsegítéséhez. Az EGAA-t 2006-ban hozták létre, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vállalatuk áttelepülése, illetve a 2009. évi módosítást követően a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, elősegítve ezáltal a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésüket.

A mai szavazás a Baden-Württembergben, a nyomdaipari gépgyártásban tevékenykedő Heidelberger Druckmaschinen AG négy termelőhelyén lezajlott 1181 elbocsátással összefüggő támogatás iránti kérelemről szólt, amelynek összege az EGAA-ból finanszírozott 8 308 555 euró. Befejezésképpen, üdvözlöm a jelentés elfogadását, amely bebizonyítja, hogy az EGAA hasznos és hatékony erőforrás a globalizáció és a gazdasági válság nyomán kialakult munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot azért hozták létre, hogy segítséget nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményeitől sújtott munkavállalóknak. A Baden-Württembergben (a nyomdaipari gépgyártásban) tevékenykedő Heidelberger Druckmaschinen AG négy termelőhelyén lezajlott 1181 elbocsátás pontosan ebbe a kategóriába sorolható, ezért támogattam, hogy a rendelkezésükre bocsássunk 8 308 555 eurót.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A Heidelberger Druckmaschinen Group német munkavállalói érdekében tartózkodom a szavazástól, akiket feláldoztak a globalizáció oltárán. Abban a helyzetben, amelybe az Európai Unió által ösztönzött neoliberális politikák eredményeképpen kerültek, az embernek kedve lenne nemmel szavazni, tekintve, milyen szánalmas összegű alamizsna ez. Mindazonáltal az a kevés, amit kapnak, talán enyhíthet a nehézségeiken. Ettől azonban semmivel sem elfogadhatóbb az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap meglétének indoka. Az EGAA mögött álló elképzelés oda vezetett, hogy a nyomdaipari gépgyártás területén világvezető vállalatcsoportot a nagyobb nyereség érdekében áttelepítették.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek részét képezi. Ez a támogatás elengedhetetlen a munkanélküliek és a globalizált világot jellemző vállalatáthelyezések áldozatainak megsegítéséhez. Egyre több vállalat települ át, kihasználva a számos országban, elsősorban Kínában és Indiában rendelkezésre álló olcsó munkaerőt, ami rendkívül hátrányosan érinti a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országokat. Az EGAA célja, hogy segítséget nyújtson a vállalatok áttelepülése által érintett munkavállalóknak, és alapvetően javítja az új foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférésüket. Az EGAA-t a múltban más uniós országok is igénybe vették már, ezért most helyénvaló, ha megítéljük a támogatást Németországnak, amely a Baden-Württembergben, a nyomdaipari gépgyártásban tevékenykedő Heidelberger Druckmaschinen négy termelőhelyén lezajlott 1181 elbocsátással összefüggésben kért segítséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A gazdasági válság hatásai máig érezhetők Európában. Egyes vállalatok Németországban is még mindig a túlélésért küzdenek, és számos alkalmazottat bocsátanak el. 2010. január 26-a és 2010. május 26-a között a válság következtében a nyomdaipari gépgyártásban tevékenykedő, heidelbergi székhelyű Druckmaschinen AG vállalatnak 1181 munkavállalójától kellett megválnia. A Német Szövetségi Köztársaság ezért 8 308 555 euró összegű támogatást kért az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból. Támogatom a jelentést, mert a támogatás igénybevételéhez előírt valamennyi kritérium teljesül.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Támogatom az Alap igénybevételét ezzel a kérelemmel kapcsolatban, mivel ez az intézkedés további segítséget nyújthat a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményeitől sújtott munkavállalóknak, és támogathatja munkaerő-piaci visszailleszkedésüket. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Németország segítséget kért a Baden-Württembergben, a nyomdaipari gépgyártásban tevékenykedő Heidelberger Druckmaschinen négy termelőhelyén lezajlott 1181 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Parlament által módosított bizottsági javaslattal.

Egyetértek továbbá a következőkkel:

- az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) segítenie kell az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását, és megismétlem, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, és nem szolgálhat a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakításának finanszírozására;

- a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban létrehozott programok és különféle egyéb eszközök általános értékelése során értékelni kell az EGAA működését és hozzáadott értékét.

Üdvözlöm, hogy a Bizottság – miután az Európai Parlament többször emlékeztetett arra, hogy az EGAA-t külön egyedi eszközként, saját célokkal és határidőkkel hozták létre, és ezért az átcsoportosításokhoz megfelelő költségvetési sorokat kell rendelni – az Európai Szociális Alap fel nem használt pénzeszközei helyett alternatív forrást javasolt a kifizetési előirányzatok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Németország által a Baden-Württembergben, a nyomdaipari gépgyártásban tevékenykedő Heidelberger Druckmaschinen négy termelőhelyén 2010. január 26. és május 26. között lezajlott 1181 elbocsátással kapcsolatban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtott támogatás iránt benyújtott kérelem valamennyi jogilag meghatározott jogosultsági kritériumnak eleget tesz. Az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az EGAA hatályát átmenetileg kiterjesztették, hogy az ehhez hasonló helyzetekben is igénybe lehessen venni, amikor a pénzügyi és gazdasági világválság közvetlen következtében „legalább 500 főt bocsátanak el négyhónapos időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban”. Éppen ezért támogattam az állásfoglalást abban a reményben, hogy az EGAA igénybevétele segítséget nyújt az érintett munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszatéréshez.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A Heidelgberger Druckmashcinen vállalattól érkezett kérelem kivételével fenntartások nélkül támogattam az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére irányuló és a mai szavazás tárgyát képező valamennyi kérelmet, ugyanis általánosságban egyetértek a Globalizációs Alkalmazkodási Alap elképzelésével, és különösen támogatom az olyan személyeknek nyújtott közvetlen támogatást, akik önhibájukon kívül, a globalizáció következtében veszítették el munkájukat. Az említett vállalat, a Heidelberger Druckmaschinen esetében ugyanakkor tartózkodtam a szavazástól. Ezzel kapcsolatban határozott fenntartásaim vannak. Köztudott, hogy a Heidelberger Druckmaschinen a német gépgyártási ágazat gyöngyszeme. A vállalat sok éven át szép nyereséget termelt.

Ezt követően, tény, két vagy három pénzügyi szempontból nehéz év következett. A Heidelberger Druckmaschinen reflexszerűen a nagyvállalatokra jellemző módon reagált: a magas bérköltségű területeken, azaz Németországban munkavállalókat bocsátott el, miközben az alacsony munkaerőt felvonultató Kínában beruházásokat eszközölt, és növelte alkalmazottai számát. Ha egy ilyen folyamat során támogatásért folyamodnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból, az negatív példája annak, hogyan használnak ki a nemzetközi nagyvállalatok egy társadalmilag érzékeny és felelős uniós intézkedést arra, hogy kibújjanak az őket terhelő társadalmi felelősség alól.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0359/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE), írásban.(FR) Az olasz kollégám, Barbara Matera által készített jelentés alapján az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 0,6 millió euró összegű igénybevételéről szóló határozatra irányuló javaslat mellett szavaztam Lengyelország javára, ahol a gépkocsigyártó ágazatban elbocsátásokra került sor. 590 személyt bocsátottak el két, gépkocsigyártással foglalkozó vállalattól. Egyetértek azzal, hogy a támogatás kezelését és ellenőrzését az Európai Szociális Alapért (ESZA) felelős lengyel szervek végezzék, mindössze 2000 euróra csökkentve ezáltal a nyomon követés költségeit. Matera asszonyhoz hasonlóan gratulálok a Bizottságnak ahhoz, hogy az EGAA igénybevételével összefüggésben az Európai Szociális Alap fel nem használt pénzeszközei helyett alternatív forrást javasolt a kifizetési előirányzatok számára. Mindazonáltal sajnálattal veszem tudomásul, hogy az EGAA ezen esetben történő igénybevételéhez kifizetési előirányzatokat csoportosítottak át a kkv-k és az innováció támogatására szánt költségvetési sorból. El kell ítélnünk a Bizottságnak a versenyképességi és innovációs programok végrehajtása során tanúsított hiányosságait, különösen gazdasági válság idején, amelynek következtében feltehetően jóval nagyobb szükség lesz a segítségre.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Lengyelország támogatást igényelt a Wielkopolskie NUTS II. szintű régiójában a NACE rev. 2 rendszer szerinti 29. ágazatban („Gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása”) működő két vállalatnál történt 590 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Parlament által módosított bizottsági javaslattal. Egyetértek továbbá azzal, hogy a Bizottság az EGAA igénybevételével összefüggésben – miután az Európai Parlament többször emlékeztetett arra, hogy az EGAA-t külön egyedi eszközként, saját célokkal és határidőkkel hozták létre, és ezért az átcsoportosításokhoz megfelelő költségvetési sorokat kell rendelni – az Európai Szociális Alap fel nem használt pénzeszközei helyett alternatív forrást javasolt a kifizetési előirányzatok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A szerkezetátalakítás vagy áttelepülés miatt elbocsátott munkavállalóknak nyújtott segítségnek dinamikusnak és rugalmasnak kell lennie, hogy azt gyorsan és hatékonyan végre lehessen hajtani. A világkereskedelemben bekövetkező strukturális változások fényében fontos, hogy az európai gazdaság gyorsan alkalmazni tudja az ilyen változások által érintett munkavállalók megsegítésére szánt eszközöket, valamint hogy felruházza őket a munkaerőpiacra történő mihamarabbi visszatéréshez szükséges új készségekkel. A pénzügyi támogatást éppen ezért egyéni alapon kell nyújtani. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy e támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége, és nem szolgálhatja a vállalatok finanszírozását és szerkezetátalakítását sem. Tekintettel arra, hogy Lengyelország támogatást igényelt a Wielkopolskie régióban a NACE rev. 2 rendszer szerinti 29. ágazatban („Gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása”) működő két vállalatnál történt 590 elbocsátással kapcsolatban, a jelentés mellett, vagyis az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Lengyelország javára történő igénybevétele mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság és a világkereskedelem strukturális változásaiból eredő munkaerő-piaci hangsúlyeltolódások együttes hatásai miatt számtalan ember vált munkanélkülivé, méghozzá sok esetben hosszú időre. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot az ilyen helyzetekben történő fellépésre hozták létre. Ebben az esetben több mint 600 000 euró igénybevételéről van szó Lengyelország javára, hogy támogatni tudja a gépkocsigyártó ágazatban 2009. március 1. és 2009. november 30. között két vállalattól elbocsátott 613 személyt. Mivel a Bizottság megvizsgálta a kérelmet, és úgy ítéli meg, hogy az megfelelő és eleget tesz a meghatározott követelményeknek, és mivel a kérelem jóváhagyását javasolja, szavazatommal ezt támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Tekintettel a gazdasági világválság társadalmi hatására, amely különösen súlyosan érintette a foglalkoztatást, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő felhasználása döntő szerepet játszik számos európai polgár és család nehéz helyzetének enyhítésében, elősegítve ismételt társadalmi integrációjukat és szakmai fejlődésüket, egyúttal pedig új, szakképzett munkaerőt képezve a vállalatok igényeinek kielégítése és a gazdaság élénkítése érdekében. Ebben az összefüggésben Lengyelországra vonatkozóan beavatkozási tervet terjesztettek elő a Wielkopolskie NUTS II. szintű régiójában a NACE rev. 2 rendszer szerinti 29. ágazatban („Gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása”) működő két vállalatnál történt 590 elbocsátással kapcsolatban. Ennélfogva bízom benne, hogy az európai intézmények megkettőzik erőfeszítéseiket egy olyan fontos erőforrás felhasználási arányának felgyorsítását és javítását célzó intézkedések végrehajtása érdekében, mint az EGAA, az Alap kihasználtsága jelenleg ugyanis rendkívül alacsony mértékű. Idén a rendelkezésre álló 500 millió eurónak mindössze 11 %-ára nyújtottak be kérelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Lengyelország javára történő igénybevétele mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ez az eszköz értékes forrás a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók megsegítéséhez. Az EGAA-t 2006-ban hozták létre, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vállalatok áttelepülése, illetve a 2009. évi módosítást követően a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók számára, elősegítve ezáltal a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésüket.

A támogatásra irányuló kérelem a NACE rev. 2 rendszer szerinti 29. ágazatban („Gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása”) működő két vállalatnál történt 1104 elbocsátásra vonatkozott (ebből 590-hez kértek támogatást), az EGAA-ból finanszírozott 633 077 euró összegben. Befejezésképpen, üdvözlöm a jelentés elfogadását, amely bebizonyítja, hogy az EGAA hasznos és hatékony erőforrás a globalizáció és a gazdasági válság nyomán kialakult munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A Bizottság javaslatot tett arra, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból 633 077 eurót bocsássunk rendelkezésre a gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása területén működő két lengyelországi vállalatnál elbocsátott 1104 munkavállaló megsegítésére. Szavazatommal támogattam a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A lengyel autógyártás munkavállalói érdekében tartózkodom a szavazástól, akiket feláldoztak a globalizáció oltárán. Abban a helyzetben, amelybe az Európai Unió által ösztönzött neoliberális politikák eredményeképpen kerültek, az embernek kedve lenne nemmel szavazni, tekintve, milyen szánalmas összegű alamizsna ez. Mindazonáltal az a kevés, amit kapnak, talán enyhíthet a nehézségeiken. Ettől azonban semmivel sem elfogadhatóbb az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap meglétének indoka. Az EGAA mögött álló elképzelés oda vezetett, hogy az olyan vállalatok, mint a SEWS és a Leoni Atokabel a nagyobb nyereség érdekében gátlástalanul áttelepülnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek részét képezi. Ez a támogatás elengedhetetlen a munkanélküliek és a globalizált világot jellemző vállalatáthelyezések áldozatainak megsegítéséhez. Egyre több vállalat települ át, kihasználva a számos országban, elsősorban Kínában és Indiában rendelkezésre álló olcsó munkaerőt, ami rendkívül hátrányosan érinti a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országokat. Az EGAA célja, hogy segítséget nyújtson a vállalatok áttelepülése által érintett munkavállalóknak, és alapvetően javítja az új foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférésüket. Az EGAA-t a múltban más uniós országok is igénybe vették már, ezért most helyénvaló, ha megítéljük a támogatást Lengyelországnak, amely a Wielkopolskie NUTS II. szintű régiójában a NACE rev. 2 rendszer szerinti 29. ágazatban („Gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása”) működő két vállalatnál történt 590 elbocsátással összefüggésben kért segítséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Ahhoz, hogy megakadályozhassuk a munkanélküliség szintjének a pénzügyi és gazdasági válság következtében történő jelentős növekedését, az EU tagállamainak forrásokra van szükségük, hogy mihamarabb hatékony politikai intézkedéseket hajthassanak végre. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap erre a célra összesen 500 milliárd eurót bocsát rendelkezésre. Ha egy adott időszak során egy vagy több vállalattól több mint 500 munkavállalót bocsátanak el, kérelmezni lehet az Alap igénybevételét. A jelentés mellett szavazok, mivel a NACE rev. 2. rendszer szerinti 29. ágazatban működő lengyelországi vállalatoknál történt 1104 elbocsátással kapcsolatban kért 633 077 euró összegű támogatás teljes mértékben indokolt.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Támogattam a jelentést, mivel az a gazdasági válság és annak következményei által kedvezőtlenül érintett munkavállalók megsegítését célzó intézkedéseket tárgyal.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Lengyelország támogatást igényelt a Wielkopolskie NUTS II. szintű régiójában a NACE rev. 2 rendszer szerinti 29. ágazatban („Gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása”) működő két vállalatnál történt 590 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Parlament által módosított bizottsági javaslattal.

Egyetértek továbbá a következőkkel:

- az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) segítenie kell az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását, és megismétlem, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, és nem szolgálhat a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakításának finanszírozására;

- a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban létrehozott programok és különféle egyéb eszközök általános értékelése során értékelni kell az EGAA működését és hozzáadott értékét.

Üdvözlöm, hogy a Bizottság – miután az Európai Parlament többször emlékeztetett arra, hogy az EGAA-t külön egyedi eszközként, saját célokkal és határidőkkel hozták létre, és ezért az átcsoportosításokhoz megfelelő költségvetési sorokat kell rendelni – az Európai Szociális Alap fel nem használt pénzeszközei helyett alternatív forrást javasolt a kifizetési előirányzatok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Lengyelország által a Wielkopolskie NUTS II. szintű régiójában a NACE rev. 2 rendszer szerinti 29. ágazatban („Gépjárművek, pótkocsik és félpótkocsik gyártása”) működő két vállalatnál történt 590 elbocsátással kapcsolatban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtott támogatás iránt benyújtott kérelem valamennyi jogilag meghatározott jogosultsági kritériumnak eleget tesz. Az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az EGAA hatályát átmenetileg kiterjesztették, hogy az ehhez hasonló helyzetekben is igénybe lehessen venni, amikor a pénzügyi és gazdasági világválság közvetlen következtében „legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt, különösen kis- és középvállalkozásoknál, egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II szinten”. Éppen ezért támogattam az állásfoglalást abban a reményben, hogy az EGAA igénybevétele segítséget nyújt az érintett munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszatéréshez.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0358/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) Az Aragóniának nyújtandó támogatás mellett szavaztam. Az autonóm közösség az uniós átlagnál gyérebben lakott (112 fő/km2); gazdasága hagyományosan a gabonatermesztésen és a birkatenyésztésen alapul; a kiskereskedelmi ágazatban egy kilenc hónapos időszak alatt 1154 munkavállalót bocsátottak el 593 vállalattól; 2010 februárjában a szolgáltatási szektorban dolgozók 56 %-a volt munkanélküli, 73 %-uk nő; az elbocsátott munkavállalók 73,9 %-a bolti vagy piaci eladó volt; 14 %-uk szakképesítést nem igénylő munkát végzett. Sajnálatos, hogy az intézkedések elfogadása túlságosan későn, az első elbocsátások után 11 hónappal kezdődött meg.

Érdekes lenne megvizsgálni az elbocsátott munkavállalókra vonatkozó átmeneti és rendkívüli támogatási intézkedések eredményeit, amelyekre a munkaerő-piaci visszailleszkedésük érdekében kerül majd sor. Azt azonban végig szem előtt kell tartani, hogy ezek a fellépések nem helyettesíthetik azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalatok felelőssége.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Spanyolország támogatást igényelt az Aragónia NUTS II. szintű régiójában a NACE Rev. 2 rendszer szerinti 47. ágazatban („Kiskereskedelem, kivéve: gépjármű, motorkerékpár”) működő 593 vállalatnál történt 1154 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Parlament által módosított bizottsági javaslattal. Egyetértek továbbá azzal, hogy a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során értékelni kell az EGAA működését és hozzáadott értékét a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban létrehozott programok és különféle egyéb eszközök általános értékelésének keretében.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A szerkezetátalakítás vagy áttelepülés miatt elbocsátott munkavállalóknak nyújtott segítségnek dinamikusnak és rugalmasnak kell lennie, hogy azt gyorsan és hatékonyan végre lehessen hajtani. A világkereskedelemben bekövetkező strukturális változások fényében fontos, hogy az európai gazdaság gyorsan alkalmazni tudja az ilyen változások által érintett munkavállalók megsegítésére szánt eszközöket, valamint hogy felruházza őket a munkaerőpiacra történő mihamarabbi visszatéréshez szükséges új készségekkel. A pénzügyi támogatást éppen ezért egyéni alapon kell nyújtani. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy e támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége, és nem szolgálhatja a vállalatok finanszírozását és szerkezetátalakítását sem. Tekintettel arra, hogy Spanyolország támogatást igényelt az Aragónia régióban a NACE Rev. 2 rendszer szerinti 47. ágazatban („Kiskereskedelem, kivéve: gépjármű, motorkerékpár”) működő 593 vállalatnál történt 1154 elbocsátással kapcsolatban, a jelentés mellett, vagyis az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Spanyolország javára történő igénybevétele mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság és a világkereskedelem strukturális változásaiból eredő munkaerő-piaci hangsúlyeltolódások együttes hatásai miatt számtalan ember vált munkanélkülivé, méghozzá sok esetben hosszú időre. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot az ilyen helyzetekben történő fellépésre hozták létre. Ebben az esetben több mint 1,5 millió euró igénybevételéről van szó Spanyolország javára, hogy támogatni tudja a 2009. június 1. és 2010. február 28. között 593 kiskereskedelmi vállalattól elbocsátott 1154 személyt. Mivel a Bizottság megvizsgálta a kérelmet, és úgy ítéli meg, hogy az megfelelő és eleget tesz a meghatározott követelményeknek, és mivel a kérelem jóváhagyását javasolja, szavazatommal ezt támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Tekintettel a gazdasági világválság társadalmi hatására, amely különösen súlyosan érintette a foglalkoztatást, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő felhasználása döntő szerepet játszik számos európai polgár és család nehéz helyzetének enyhítésében, elősegítve ismételt társadalmi integrációjukat és szakmai fejlődésüket, egyúttal pedig új, szakképzett munkaerőt képezve a vállalatok igényeinek kielégítése és a gazdaság élénkítése érdekében. Ebben az összefüggésben Spanyolországra vonatkozóan beavatkozási tervet terjesztettek elő az Aragónia NUTS II. szintű régiójában a 47. ágazatban („Kiskereskedelem, kivéve: gépjármű, motorkerékpár”) működő 593 vállalatnál történt 1154 elbocsátással kapcsolatban. Ennélfogva bízom benne, hogy az európai intézmények megkettőzik erőfeszítéseiket egy olyan fontos erőforrás felhasználási arányának felgyorsítását és javítását célzó intézkedések végrehajtása érdekében, mint az EGAA, az Alap kihasználtsága jelenleg ugyanis rendkívül alacsony mértékű. Idén a rendelkezésre álló 500 millió eurónak mindössze 11 %-ára nyújtottak be kérelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Spanyolország javára történő igénybevétele mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ez az eszköz értékes forrás a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók megsegítéséhez. Az EGAA-t 2006-ban hozták létre, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vállalatuk áttelepülése, illetve a 2009. évi módosítást követően a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, elősegítve ezáltal a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésüket.

A mai támogatás iránti kérelem a NACE Rev. 2 rendszer szerinti 47. ágazatban („Kiskereskedelem, kivéve: gépjármű, motorkerékpár”) működő 593 vállalatnál történt 1154 elbocsátással kapcsolatos, és összege az EGAA-ból finanszírozott 1 560 000 euró. Befejezésképpen hangsúlyozni szeretném az EGAA jelentőségét, amelyről bebizonyosodott, hogy hasznos és hatékony erőforrás a globalizáció és a gazdasági válság nyomán kialakult munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Jól szemlélteti az egész világot érintő gazdasági visszaesés mértékét Spanyolország támogatási kérelme, amely szerint 1 560 000 eurót kíván igénybe venni az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból, hogy segítséget nyújtson a kilenchónapos időszak során 593 kiskereskedelmi vállalattól elbocsátott 1154 személy számára. A kérelmet támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek részét képezi. Ez a támogatás elengedhetetlen a munkanélküliek és a globalizált világot jellemző vállalatáthelyezések áldozatainak megsegítéséhez. Egyre több vállalat települ át, kihasználva a számos országban, elsősorban Kínában és Indiában rendelkezésre álló olcsó munkaerőt, ami rendkívül hátrányosan érinti a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országokat. Az EGAA célja, hogy segítséget nyújtson a vállalatok áttelepülése által érintett munkavállalóknak, és alapvetően javítja az új foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférésüket. Az EGAA-t a múltban más uniós országok is igénybe vették már, ezért most helyénvaló, ha megítéljük a támogatást Spanyolországnak, amely az Aragónia NUTS II. szintű régiójában a NACE Rev. 2 rendszer szerinti 47. ágazatban („Kiskereskedelem, kivéve: gépjármű, motorkerékpár”) működő 593 vállalatnál történt 1154 elbocsátással összefüggésben kért segítséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Aragónia NUTS II. szintű régiójában a NACE Rev. 2 rendszer szerinti 47. ágazatban működő 593 spanyol vállalatnál 1154 elbocsátás történt. A pénzügyi és gazdasági válság drámai visszaesést okozott a kiskereskedelmi értékesítések terén. A helyzet súlyos következményekkel jár, különösen Aragónia régió számára, amely az uniós átlagnál gyérebben lakott. Tartani kell attól, hogy még több lakos fog elvándorolni a régióból, pedig számuk a válság előtt némi növekedést mutatott. Támogattam a jelentést, mert haladéktalan intézkedésekre van szükség a növekvő munkanélküliséggel szemben, különösen a gazdasági nehézségekkel küzdő kisebb régiókban.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) Mivel a pénzügyi és gazdasági világválság következményei nyomán elbocsátott munkavállalóknak nyújtott további támogatásról van szó, amely további forrásokat biztosít számukra a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedéshez, a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Spanyolország támogatást igényelt az Aragónia NUTS II. szintű régiójában a NACE Rev. 2 rendszer szerinti 47. ágazatban („Kiskereskedelem, kivéve: gépjármű, motorkerékpár”) működő 593 vállalatnál történt 1154 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Parlament által módosított bizottsági javaslattal.

Egyetértek továbbá a következőkkel:

- az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) segítenie kell az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását, és megismétlem, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, és nem szolgálhat a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakításának finanszírozására;

- a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban létrehozott programok és különféle egyéb eszközök általános értékelése során értékelni kell az EGAA működését és hozzáadott értékét.

Üdvözlöm, hogy a Bizottság – miután az Európai Parlament többször emlékeztetett arra, hogy az EGAA-t külön egyedi eszközként, saját célokkal és határidőkkel hozták létre, és ezért az átcsoportosításokhoz megfelelő költségvetési sorokat kell rendelni – az Európai Szociális Alap fel nem használt pénzeszközei helyett alternatív forrást javasolt a kifizetési előirányzatok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Spanyolország által az Aragónia NUTS II. szintű régiójában a NACE Rev. 2 rendszer szerinti 47. ágazatban („Kiskereskedelem, kivéve: gépjármű, motorkerékpár”) működő 593 vállalatnál történt 1154 elbocsátással kapcsolatban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtott támogatás iránt benyújtott kérelem valamennyi jogilag meghatározott jogosultsági kritériumnak eleget tesz. Az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az EGAA hatályát átmenetileg kiterjesztették, hogy az ehhez hasonló helyzetekben is igénybe lehessen venni, amikor a pénzügyi és gazdasági világválság közvetlen következtében „legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt, különösen kis- és középvállalkozásoknál, egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II szinten”. Éppen ezért támogattam az állásfoglalást abban a reményben, hogy az EGAA igénybevétele segítséget nyújt az érintett munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszatéréshez.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0357/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból Valenciának nyújtott támogatás mellett szavaztam, mivel a világkereskedelem strukturális változásai és a pénzügyi válság következtében 2009. április 13. és 2010. január 12. között a textiliparban működő 143 vállalatnál 544 váratlan elbocsátásra került sor, ami helyi szinten komoly következményekkel járt. Az elbocsátottak 61,7 %-a férfi, 22 %-uk 55 évesnél idősebb, 79,9 %-uk csak alapfokú végzettséggel rendelkezik, és négyen közülük fogyatékkal élnek.

Úgy vélem, hogy a 14 hónapos fizetett részidős szakmai gyakorlat során kapott képzés javítani fogja szakmai képesítésüket, hogy azután visszatérhessenek a munkaerőpiacra. Az előző ügyhöz hasonlóan most is sajnálatosnak tartom, hogy az intézkedések alkalmazására túl későn, egy évvel és két hónappal az első elbocsátások után került sor.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Spanyolország támogatást igényelt a Valencia autonóm közösség NUTS II. szintű régióban a NACE rev 2. rendszer szerinti 13. ágazatban („Textília gyártása”) működő 143 vállalatnál történt 350 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Parlament által módosított bizottsági javaslattal. Egyetértek továbbá azzal, hogy a Bizottság javaslatának indokolásában egyértelmű és részletes tájékoztatást kell nyújtani az alkalmazással kapcsolatban, elemezve a jogosultsági kritériumokat és részletezve a jóváhagyás indokait, a Parlament kérésével összhangban.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A szerkezetátalakítás vagy áttelepülés miatt elbocsátott munkavállalóknak nyújtott segítségnek dinamikusnak és rugalmasnak kell lennie, hogy azt gyorsan és hatékonyan végre lehessen hajtani. A világkereskedelemben bekövetkező strukturális változások fényében fontos, hogy az európai gazdaság gyorsan alkalmazni tudja az ilyen változások által érintett munkavállalók megsegítésére szánt eszközöket, valamint hogy felruházza őket a munkaerőpiacra történő mihamarabbi visszatéréshez szükséges új készségekkel. A pénzügyi támogatást éppen ezért egyéni alapon kell nyújtani. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy e támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége, és nem szolgálhatja a vállalatok finanszírozását és szerkezetátalakítását sem. Tekintettel arra, hogy Spanyolország támogatást igényelt a Valencia autonóm közösség régióban a NACE rev 2. rendszer szerinti 13. ágazatban („Textília gyártása”) működő 143 vállalatnál történt 350 elbocsátással kapcsolatban, a jelentés mellett, vagyis az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Spanyolország javára történő igénybevétele mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság és a világkereskedelem strukturális változásaiból eredő munkaerő-piaci hangsúlyeltolódások együttes hatásai miatt számtalan ember vált munkanélkülivé, méghozzá sok esetben hosszú időre. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot az ilyen helyzetekben történő fellépésre hozták létre. Ebben az esetben több, mint 2 millió euró igénybevételéről van szó Spanyolország javára, hogy támogatni tudja a 2009. április 13. és 2010. január 12. között a textiliparban működő 143 vállalattól elbocsátott 544 személyt. Mivel a Bizottság megvizsgálta a kérelmet, és úgy ítéli meg, hogy az megfelelő és eleget tesz a meghatározott követelményeknek, és mivel a kérelem jóváhagyását javasolja, szavazatommal ezt támogattam.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Tekintettel a gazdasági világválság társadalmi hatására, amely különösen súlyosan érintette a foglalkoztatást, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő felhasználása döntő szerepet játszik számos európai polgár és család nehéz helyzetének enyhítésében, elősegítve ismételt társadalmi integrációjukat és szakmai fejlődésüket, egyúttal pedig új, szakképzett munkaerőt képezve a vállalatok igényeinek kielégítése és a gazdaság élénkítése érdekében. Ebben az összefüggésben Spanyolországra vonatkozóan beavatkozási tervet terjesztettek elő a Valencia autonóm közösség NUTS II. szintű régióban a NACE rev 2. rendszer szerinti 13. ágazatban („Textília gyártása”) működő 143 vállalatnál történt 350 elbocsátással kapcsolatban. Ennélfogva bízom benne, hogy az európai intézmények megkettőzik erőfeszítéseiket egy olyan fontos erőforrás felhasználási arányának felgyorsítását és javítását célzó intézkedések végrehajtása érdekében, mint az EGAA, az Alap kihasználtsága jelenleg ugyanis rendkívül alacsony mértékű. Idén a rendelkezésre álló 500 millió eurónak mindössze 11 %-ára nyújtottak be kérelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Spanyolország javára történő igénybevétele mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ez az eszköz értékes forrás a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók megsegítéséhez. Az EGAA-t 2006-ban hozták létre, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vállalatuk áttelepülése, illetve a 2009. évi módosítást követően a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, elősegítve ezáltal a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésüket.

A támogatásra irányuló kérelem a NACE rev 2. rendszer szerinti 13. ágazatban („Textília gyártása”) működő 143 vállalatnál történt 544 elbocsátásra vonatkozott (ebből 350-hez kértek támogatást), az EGAA-ból finanszírozott 2 059 466 euró összegben. Befejezésképpen, üdvözlöm a jelentés elfogadását, amely bebizonyítja, hogy az EGAA hasznos és hatékony erőforrás a globalizáció és a gazdasági válság nyomán kialakult munkanélküliség elleni küzdelemben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Erőt próbáló időszak ez a textilipar számára Európa-szerte. A Bizottság 1 422 850 euró igénybevételét javasolja a Spanyolországban ebben az ágazatban működő 33 vállalatnál történt 528 elbocsátásra adott válaszként. Mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek részét képezi. Ez a támogatás elengedhetetlen a munkanélküliek és a globalizált világot jellemző vállalatáthelyezések áldozatainak megsegítéséhez. Egyre több vállalat települ át, kihasználva a számos országban, elsősorban Kínában és Indiában rendelkezésre álló olcsó munkaerőt, ami rendkívül hátrányosan érinti a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országokat. Az EGAA célja, hogy segítséget nyújtson a vállalatok áttelepülése által érintett munkavállalóknak, és alapvetően javítja az új foglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférésüket. Az EGAA-t a múltban más uniós országok is igénybe vették már, ezért most helyénvaló, ha megítéljük a támogatást Spanyolországnak, amely a Valencia autonóm közösség NUTS II. szintű régióban a NACE rev 2. rendszer szerinti 13. ágazatban („Textília gyártása”) működő 143 vállalatnál történt 350 elbocsátással összefüggésben kért segítséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) 2009. április 13. és 2010. január 12. között 544 spanyol munkavállalót bocsátottak el a NACE rev. 2. rendszer szerinti 13. ágazatban („Textília gyártása”) működő 143 vállalattól. Ahhoz, hogy közülük 350 személy számára segítséget nyújthasson, Spanyolország 2 059 466 euró támogatást igényelt az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból. Támogatom a jelentést, mert az Alap igénybevételének valamennyi feltétele teljesül.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Mivel Comunidad Valenciana régióra a kis- és középvállalkozások nagy aránya jellemző, amelyek főként a bútorok, cipők, textíliák, kerámiák és játékok gyártására specializálódtak, és a régió foglalkoztatásából 60 %-ot képvisel a szolgáltatási ágazat, az elmúlt két évben történt nagyszámú elbocsátások különösen hátrányosan érintették ezt az ágazatot. Helyi szinten mindez súlyos következményekkel jár. Ezért különösen fontos, hogy megerősítsük és a továbbiakban is támogassuk a textilipart. Ezért támogattam a kérelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Spanyolország támogatást igényelt a Valencia autonóm közösség NUTS II. szintű régióban a NACE rev 2. rendszer szerinti 13. ágazatban („Textília gyártása”) működő 143 vállalatnál történt 350 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Parlament által módosított bizottsági javaslattal.

Egyetértek továbbá a következőkkel:

- az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) segítenie kell az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását, és megismétlem, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, és nem szolgálhat a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakításának finanszírozására;

- a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban létrehozott programok és különféle egyéb eszközök általános értékelése során értékelni kell az EGAA működését és hozzáadott értékét.

Üdvözlöm, hogy a Bizottság – miután az Európai Parlament többször emlékeztetett arra, hogy az EGAA-t külön egyedi eszközként, saját célokkal és határidőkkel hozták létre, és ezért az átcsoportosításokhoz megfelelő költségvetési sorokat kell rendelni – az Európai Szociális Alap fel nem használt pénzeszközei helyett alternatív forrást javasolt a kifizetési előirányzatok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Spanyolország által benyújtott támogatási kérelem a Valencia autonóm közösség NUTS II. szintű régióban a NACE rev 2. rendszer szerinti 13. ágazatban („Textília gyártása”) működő 143 vállalatnál történt 544 elbocsátásra vonatkozik (amelyek közül 350 jogosult a támogatásra). A bizottsági értékelés szerint a kérelem valamennyi jogilag meghatározott jogosultsági kritériumnak eleget tesz. Az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. június 18-i 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az EGAA hatályát átmenetileg kiterjesztették, hogy az ehhez hasonló helyzetekben is igénybe lehessen venni, amikor a pénzügyi és gazdasági világválság közvetlen következtében „legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt, különösen kis- és középvállalkozásoknál, egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II szinten”. Éppen ezért támogattam az állásfoglalást abban a reményben, hogy az EGAA igénybevétele segítséget nyújt az érintett munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszatéréshez.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0356/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) Támogattam ezt a kezdeményezést, hogy a kilenchónapos időszakban a természeteskő-ágazatban működő 66 valenciai vállalattól elbocsátott 528 személy közül 330 részére további támogatást nyújtsunk, és ezáltal lehetővé tegyük számukra a munkaerőpiacra történő visszatérést. Az elbocsátottak 62 %-a 45 évnél idősebb, hárman közülük fogyatékkal élnek, 51 %-uk iskolázatlan, és 34,4 %-uk csak alapfokú végzettséggel rendelkezik.

A közösség a feldolgozóiparban történt elbocsátásokkal kapcsolatban már kapott támogatást. Ezért sürgető szükség van más intézkedések elfogadására is. Az Európai Globalizáció Alkalmazkodási Alap igénybevétele csupán egy része ezeknek az intézkedéseknek. Befejezésképpen ismét sajnálatomat fejezem ki amiatt, hogy Spanyolország túlságosan későn, egy évvel és három hónappal az elbocsátásokat követően cselekedett, amikor pedig az ilyen intézkedéseknek azonnal és sürgősen meg kellene történniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Spanyolország támogatást igényelt a Valencia autonóm közösség NUTS II. szintű régióban a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 23. ágazatban („Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása”) működő 66 vállalatnál történt 300 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Parlament által módosított bizottsági javaslattal. Egyetértek továbbá azzal, hogy a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során értékelni kell az EGAA működését és hozzáadott értékét a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban létrehozott programok és különféle egyéb eszközök általános értékelésének keretében.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A szerkezetátalakítás vagy áttelepülés miatt elbocsátott munkavállalóknak nyújtott segítségnek dinamikusnak és rugalmasnak kell lennie, hogy azt gyorsan és hatékonyan végre lehessen hajtani. A nemzetközi kereskedelemben bekövetkező szerkezeti változások fényében fontos, hogy az európai gazdaság gyorsan végre tudja hajtani az ilyen változások által érintett munkavállalók segítését célzó eszközöket, miközben felruházza őket a munkaerőpiacra történő mihamarabbi visszatéréshez szükséges készségekkel. A pénzügyi támogatást éppen ezért egyéni alapon kell nyújtani. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy e támogatás nem válthatja ki a vállalatok alapvető kötelességeit, és nem szolgálhatja a vállalatok finanszírozását, illetve nem használható fel szerkezetátalakításhoz. Tekintettel arra, hogy Spanyolország támogatást igényelt a Valencia autonóm közösség NUTS II. szintű régióban a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 23. ágazatban („Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása”) működő 66 vállalatnál történt 300 elbocsátással kapcsolatban, a jelentés mellett, vagyis az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Spanyolország javára történő igénybevétele mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Ma az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból Spanyolország javára nyújtott 1 422 850 euró összegű támogatási csomagot hagyunk jóvá. Az országot súlyosan érintette a gazdasági világválság, és különösen a munkanélküliség szintje az európai átlag fölé emelkedett. Ebben a konkrét esetben a támogatás a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 23. ágazatban („Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása”) működő 66 vállalatnál történt 528 elbocsátásra vonatkozik. Bízom benne, hogy a spanyol gazdaság megfelelően fog tudni reagálni a válságra, mivel a támogatás igénybevétele a fellépésnek csupán egy részét képezi.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Tekintettel a gazdasági világválság társadalmi hatására, amely különösen súlyosan érintette a foglalkoztatást, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő felhasználása döntő szerepet játszik számos európai polgár és család nehéz helyzetének enyhítésében, elősegítve ismételt társadalmi integrációjukat és szakmai fejlődésüket, egyúttal pedig új, szakképzett erőforrásokat teremtve a vállalatok igényeinek kielégítése és a gazdaság élénkítése érdekében. Ebben az összefüggésben készült el a Spanyolországra vonatkozó beavatkozási terv, amelynek végrehajtása Valencia autonóm közösség NUTS II. szintű régióban a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 23. ágazatban („Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása”) működő 66 vállalatot érint. Ennélfogva bízom benne, hogy az európai intézmények fokozni fogják erőfeszítéseiket egy olyan fontos erőforrás felhasználási arányának felgyorsítását és javítását célzó intézkedések végrehajtása érdekében, mint az EGAA, az Alap kihasználtsága jelenleg ugyanis rendkívül alacsony mértékű. Idén a rendelkezésre álló 500 millió eurónak mindössze 11 %-ára nyújtottak be kérelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Spanyolország javára történő igénybevétele mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ez az eszköz értékes forrás a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók megsegítéséhez. Az EGAA-t 2006-ban hozták létre, hogy gyakorlati támogatást nyújtson a vállalatuk áttelepülése, illetve a 2009. évi módosítást követően a gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, elősegítve ezáltal a munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésüket.

A mai szavazás a NACE rev 2. rendszer szerinti 23. ágazatban („Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása”) működő 66 vállalatnál történt 528 elbocsátással összefüggő támogatás iránti kérelemről szólt (ebből 300-hoz kértek támogatást az Alapból), az EGAA-ból finanszírozott 1 422 850 euró összegben.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A kérelem összesen 1 422 850 euró igénybevételére vonatkozik az EGAA-ból Spanyolország javára. A támogatás a 2009. március 31. és december 30. közötti kilenchónapos referencia-időszakban a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 23. ágazatban („Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása”) működő 66 vállalatnál történt 528 elbocsátással kapcsolatos. A Bizottság értékelése a következők vizsgálatán alapult: az elbocsátások és a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások, illetve a pénzügyi válság közötti összefüggés, a szóban forgó elbocsátások előre nem látható természete, az elbocsátások számának igazolása és a 2. cikk a) pontjában előírt kritériumoknak való megfelelés bizonyítása, a szóban forgó elbocsátások előre nem látható természetének magyarázata, az elbocsátásokat végrehajtó vállalkozások és a támogatásban részesítendő munkavállalók, az érintett terület, valamint e terület hatóságainak és érdekeltjeinek azonosítása, az elbocsátások hatása a helyi, regionális és országos foglalkoztatásra, a támogatandó személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja – beleértve a strukturális alapok által finanszírozott fellépésekkel való összeegyeztethetőségét –, az érintett munkavállalóknak szánt személyre szabott szolgáltatások kezdetének vagy tervezett kezdetének dátuma, a szociális partnerekkel folytatott konzultáció eljárásai, valamint az irányítási és ellenőrzési rendszerek. A Bizottság értékelése alapján a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak, ezért támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A Levantinához hasonló vállalatok spanyol munkavállalói érdekében tartózkodom a szavazástól, akiket feláldoztak a globalizáció oltárán. Abban a helyzetben, amelybe az Európai Unió által ösztönzött neoliberális politikák eredményeképpen kerültek, az embernek kedve lenne nemmel szavazni, tekintve, milyen szánalmas összegű alamizsna ez. Mindazonáltal az a kevés, amit kapnak, talán enyhíthet a nehézségeiken. Ettől azonban semmivel sem elfogadhatóbb az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap meglétének indoka. Az EGAA mögött álló elképzelés lehetővé tette, hogy a Charterhouse és az Impala alapok Valencia autonóm közösség Levantina vállalatának munkavállalói kárára növeljék saját tőkéjüket.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek részét képezi. Ez a támogatás elengedhetetlen a munkanélküliek és a globalizáció korában történő vállalatáthelyezések áldozatainak megsegítéséhez. Egyre több vállalat települ át, kihasználva a számos országban, elsősorban Kínában és Indiában rendelkezésre álló olcsó munkaerőt, ami rendkívül hátrányosan érinti a munkavállalók jogait tiszteletben tartó országokat. Az EGAA célja, hogy segítséget nyújtson a vállalatok áttelepülése által érintett munkavállalóknak, és alapvetően javítja az új munkahelyekhez való hozzáférésüket. Az EGAA-t a múltban más uniós országok is igénybe vették már, ezért most helyénvaló, ha megítéljük a támogatást Spanyolországnak, amely a Valencia autonóm közösség NUTS II. szintű régióban a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 23. ágazatban („Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása”) működő 66 vállalatnál történt 300 elbocsátással összefüggésben kért segítséget.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból évente összesen 500 millió euró vehető igénybe. Mivel 2009. március 31. és 2009. december 30. között Spanyolországban 66 vállaltnál összesen 528 elbocsátásra került sor, egyáltalán nem meglepő az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 1 422 850 euró erejéig történő igénybevétele. Támogatom a jelentést, mert igazán üdvözlendő, hogy maximálisan kihasználjuk az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Támogatom a kérelmet, amelynek célja, hogy enyhítse az ágazaton belül történt nagyszámú elbocsátások hatásait, és elősegítse a pénzügyi és gazdasági világválság következtében elbocsátott munkavállalók újbóli munkaerő-piaci beilleszkedését.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Tekintettel arra, hogy Spanyolország támogatást igényelt a Valencia autonóm közösség NUTS II. szintű régióban a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 23. ágazatban („Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása”) működő 66 vállalatnál történt 300 elbocsátással kapcsolatban, az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel egyetértek a Bizottság javaslatával, és annak parlamenti módosításaival.

Egyetértek továbbá a következőkkel:

- az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) segítenie kell az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását, és megismétlem, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, és nem szolgálhat a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakításának finanszírozására;

- a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban létrehozott programok és különféle egyéb eszközök általános értékelése során értékelni kell az EGAA működését és hozzáadott értékét.

Üdvözlöm, hogy az Európai Bizottság – miután az Európai Parlament többször emlékeztetett arra, hogy az EGAA-t külön egyedi eszközként, saját célokkal és határidőkkel hozták létre, és ezért az átcsoportosításokhoz megfelelő költségvetési sorokat kell rendelni – az Európai Szociális Alap fel nem használt pénzeszközei helyett alternatív forrást javasolt a kifizetési előirányzatok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Spanyolország által a Valencia autonóm közösség NUTS II. szintű régióban a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 23. ágazatban („Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása”) működő 66 vállalatnál történt 528 elbocsátás közül 300-zal kapcsolatban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtott támogatás iránt benyújtott kérelem valamennyi jogilag meghatározott jogosultsági kritériumnak eleget tesz. Az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az EGAA hatályát átmenetileg kiterjesztették: intézkedést írtak elő az ehhez hasonló helyzetekre vonatkozóan is, amikor a pénzügyi és gazdasági világválság közvetlen következtében „legalább 500 főt bocsátanak el kilenchónapos időszak alatt, különösen kis- és középvállalkozásoknál, egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II szinten”. Éppen ezért támogattam az állásfoglalást abban a reményben, hogy az EGAA hozzájárul az érintett munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszatéréséhez.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0351/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) A válság miatt 28%-os csökkenés következett be a gépkocsi-regisztráció terén. A katalóniai Terres de l’Ebre területén a szolgáltatási szektor a foglalkoztatás 60%-át teszi ki. A Lear vállalat bezárása 4%-kal megemelte a terület munkanélküliségi rátáját, ami 2009-ben már eleve 22,7% volt.

E támogatás célja, hogy személyre szabott szolgáltatáscsomaggal lássák el, amely hasonló az ugyanezen régió ugyanezen gazdasági ágazatának egy másik esetben nyújtott támogatáshoz, amely a 2330 elbocsátott közül 1429 személyre vonatkozott. Ez az eset 508 elbocsátást érint abból az 515-ből, amelyre a 2010-ben egy négy hónapos időszakban került sor a Lear Automotive vállalat bezárása következtében. Megszavaztam ezt a kezdeményezést, hogy annak alkalmazása lehetővé tehesse az érintettek számára a munkaerő-piaci visszailleszkedést és elősegítse a munkanélküliség csökkentését.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Mivel Spanyolország támogatást igényelt az autóalkatrész-gyártással foglalkozó Lear Automotive (EEDS) Spanyolország, S.L. Sociedad Unipersonal vállalatnál történt 508 elbocsátással kapcsolatban, megszavaztam az állásfoglalást, mert egyetértek a Bizottságnak a Parlament által módosított javaslatával. A Bizottság javaslatával is egyetértek, amely – figyelembe véve a Parlament kéréseit – az indokolásban egyértelmű és részletes tájékoztatást nyújt az alkalmazással kapcsolatban, elemzi a jogosultsági kritériumokat és részletezi a jóváhagyás indokait.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A szerkezetátalakítás és tevékenységáthelyezés miatt elbocsátott munkavállalók számára nyújtott támogatásnak dinamikusnak és rugalmasnak kell lennie, hogy gyorsan és hatékonyan megvalósulhasson. Figyelembe véve a világkereskedelem strukturális változásait, alapvető fontosságú, hogy az európai gazdaság gyorsan tudja alkalmazni a változásoktól sújtott munkavállalók támogatására szolgáló eszközöket, és új szakképzettséget biztosítson számukra, hogy elősegítse gyors munkaerő-piaci visszailleszkedésüket. Ezért a pénzügyi támogatást egyedi alapon kell biztosítani. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy e támogatás nem helyettesíti a rendszerint a vállalatokra háruló felelősséget, és nem is a vállalatok finanszírozására és átszervezésére szolgál. Mivel Spanyolország támogatást igényelt az autóalkatrész-gyártással foglalkozó Lear Automotive (EEDS) Katalóniában található vállalatnál történt 508 elbocsátással kapcsolatban, összességében támogatom ezt a jelentést, vagy más szavakkal az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Spanyolország érdekében történő igénybevételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Ma ismét azért vagyunk itt, hogy elfogadjuk az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból származó, összesen 382 200 euró összegű támogatási csomag igénybevételét a spanyol autóipar támogatása céljából. Ebben a konkrét esetben a támogatás az autóalkatrész-gyártással foglalkozó, Katalóniában található Lear Automotive (EEDS) Spanyolország, S.L. Sociedad Unipersonal vállalatnál történt 515 elbocsátásra vonatkozik. A válság előtt az autóipar Spanyolország jelentős exportforrása volt. A válság következtében azonban csökkent az Európai Unióban az autók iránti kereslet, ami még több munkahely megszűnésének veszélyével fenyeget, és nem csupán Spanyolországban, hanem Unió-szerte, következésképpen fontos, hogy az EGAA hasznosítása hatékony támogatást nyújthasson az európai gazdaság számára oly jelentős ágazatnak.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Tekintettel a gazdasági világválság társadalmi hatására, különösen a foglalkoztatásra gyakorolt hatásra, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő felhasználása döntő fontosságú sok európai egyén és család nehéz helyzetének enyhítése, a társadalomba történő visszailleszkedésük és szakmai fejlődésük, ugyanakkor a vállalkozások igényeinek megfelelő új, képzett emberi erőforrások biztosítása és a gazdaság fellendítése szempontjából. Ez a háttere a Spanyolországra vonatkozó beavatkozási terv elkészítésének, amely az autóalkatrész-gyártással foglalkozó Lear Automotive (EEDS) Spanyolország, S.L. Sociedad Unipersonal vállalattól elbocsátott 508 személy támogatására szolgál. Ezért remélem, hogy az európai intézmények egyesítik erőfeszítéseiket egy olyan nagy jelentőségű – jelenleg igen csekély mértékben igénybevett – forrás, mint az EGAA felhasználásának gyorsítására és javítására irányuló intézkedések végrehajtása érdekében. Idén a rendelkezésre álló 500 millió eurónak mindössze 11%-ára vonatkozóan nyújtottak be kérelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Megszavaztam az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Spanyolország által történő igénybevételét, mert ezt az eszközt hasznosnak tartom a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatása szempontjából. Az EGAA-t 2006-ban hozták létre, hogy munkaerő-piaci visszailleszkedésük elősegítéséhez gyakorlati támogatást nyújtson azon munkavállalóknak, akiket vagy a vállalatuk tevékenységének áthelyezésével kapcsolatos okok, vagy – a 2009-es módosítást követően – a gazdasági válság miatt bocsátottak el.

A ma elfogadott jelentés az autóalkatrész-gyártással foglalkozó, Katalóniában található Lear Automotive (EEDS) Spanyolország vállalatnál történt 515 elbocsátásra vonatkozó (amelyek közül 508 részesítendő támogatásban) kérelmet érinti, amely az EGAA-ból összesen 382 200 euró igénybevételére irányul. Végezetül örvendetesnek tartom a jelentés elfogadását, ami bizonyítja, hogy az EGAA hasznos és hatékony eszköz a globalizáció és a gazdasági válság által előidézett munkanélküliség leküzdésében.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A gazdasági hanyatlás az autóiparban a Lear Automotive (Spanyolország) vállalatnál 515 elbocsátáshoz vezetett. Támogatom azt a javaslatot, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból összesen 382 200 eurót bocsássanak rendelkezésre az elbocsátottak támogatása céljából.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Tartózkodom a szavazás során a Lear Automotive spanyol munkavállalóira való tekintettel, akiket feláldoztak a globalizáció oltárán. Ebben a helyzetben, amibe az Európai Unió által támogatott neoliberális politikák következtében kényszerültek, e szánalmas alamizsna miatt az ember hajlamos lehet arra, hogy nemmel szavazzon. Ugyanakkor még ez a csekély összeg is enyhíthet a bajaikon. Ettől az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alapvető értelme még nem lesz kevésbé tűrhetetlen. Szentesíti azt az okfejtést, amely arra indíttatta ezt az amerikai multinacionális vállalatot és főrészvényesét, a Pezna vagyonkezelőt (Pezna Investment Management) és a kaliforniai tanárok nyugdíjalapját, hogy azokra való tekintet nélkül helyezzék át tevékenységüket, akik gazdaggá tették őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek részét képezi. Ez a támogatás nélkülözhetetlen a munkanélküliek és a globalizáció korszakában előforduló tevékenységáthelyezések áldozatainak nyújtandó segítség szempontjából. Egyre több vállalat helyezi át tevékenységét, kihasználva azt az előnyt, hogy számos országban – különösen Kínában és Indiában – alacsonyabbak a munkaerőköltségek, ami hátrányosan érinti azon országokat, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait. Az EGAA azon munkavállalóknak szeretne segítséget nyújtani, akik a vállalatok áttelepülésének áldozatává váltak, és döntő fontosságú abban a tekintetben, hogy elősegítse, hogy az érintettek új munkahelyet találjanak. Korábban más uniós országok már felhasználták az EGAA-t, tehát most meg kell adnunk ezt a támogatást Spanyolországnak, hogy segítséget nyújtson a Katalóniában található, autóalkatrész-gyártással foglalkozó Lear Automotive (EEDS) Spanyolország, S.L. Sociedad Unipersonal vállalatnál történt 508 elbocsátással kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Egyértelműen meghatározott kritériumokat kell teljesíteni ahhoz, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap pénzeszközeinek igénybevételét kérelmezni lehessen, és hogy aztán a kérelmet jóvá is hagyják. Az alap a pénzügyi és gazdasági világválság következtében elbocsátott munkavállalók javára szolgál olyan intézkedések létrehozása révén, amelyek garantálják gyors munkaerő-piaci visszailleszkedésüket. Az alap évi 500 millió eurós összeget biztosít ilyen esetekre. Annak azonban, hogy Spanyolország kérelmet nyújthasson be az alap pénzeszközeinek igénybevételére, az a feltétele, hogy egy vállalkozáson belül legalább 500 főt elbocsátanak, ahogy a spanyol Lear Automotive vállalatnál, amely valamennyi kritériumnak megfelel. Megszavazom a jelentést, mivel pontosan e célra szolgálnak az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap pénzeszközei.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Mivel Spanyolország támogatást igényelt az autóalkatrész-gyártással foglalkozó Lear Automotive (EEDS) Spanyolország, S.L. Sociedad Unipersonal vállalatnál történt 508 elbocsátással kapcsolatban, megszavaztam az állásfoglalást, mert egyetértek a Bizottság javaslatával és a Parlament által azzal kapcsolatban előterjesztett módosításokkal.

Azzal is egyetértek, hogy:

- az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) segítse az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását, és szeretném megismételni, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;

- értékelni kell az EGAA működését és hozzáadott értékét a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban létrehozott programok és különféle egyéb eszközök általános értékelésének keretében.

Üdvözlöm, hogy a Bizottság – az Európai Parlament többszöri megállapítását figyelembe véve, miszerint az átcsoportosításokhoz megfelelő költségvetési mechanizmusokat kell rendelni – az ESZA fel nem használt pénzeszközei helyett alternatív forrás létrehozását javasolta, mivel EGAA-t külön egyedi eszközként, saját célokkal és finanszírozási határidőkkel hozták létre.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Spanyolország által az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) az autóalkatrész-gyártással foglalkozó Lear Automotive (EEDS) Spanyolország, S.L. Sociedad Unipersonal vállalatnál történt 508 elbocsátással kapcsolatban történő igénybevétele érdekében benyújtott kérelem megfelel a jogszabályban meghatározott jogosultsági kritériumoknak. Az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/200//EK rendelet módosításáról szóló 546/20096EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az EGAA alkalmazási körét ideiglenesen kiterjesztették: beavatkozást irányoztak elő az ehhez hasonló helyzetekben, amikor a globális pénzügyi és gazdasági válság közvetlen következményeként „legalább 500 főt bocsátanak el négy hónapos időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban”. Ezért szavaztam meg ezt az állásfoglalást, és remélem, hogy az EGAA igénybevétele elő fogja segíteni e munkavállalók sikeres munkaerő-piaci visszailleszkedését.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0352/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Mivel Lengyelország támogatást igényelt a tengerhajózási dízelmotorokat gyártó H. Cegielski-Poznań vállalatnál és annak négy beszállítójánál történt 189 elbocsátással kapcsolatban, megszavaztam az állásfoglalást, mert egyetértek a Bizottság javaslatával és a Parlament által azzal kapcsolatban előterjesztett módosításokkal. Azzal is egyetértek, hogy biztosítanunk kell, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) segítse az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását, és szeretném megismételni, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) A szerkezetátalakítás és tevékenységáthelyezés miatt elbocsátott munkavállalók számára nyújtott támogatásnak dinamikusnak és rugalmasnak kell lennie, hogy gyorsan és hatékonyan megvalósulhasson. Figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem strukturális változásait, fontos, hogy az európai gazdaság gyorsan tudja alkalmazni a változásoktól sújtott munkavállalók támogatására szolgáló eszközöket, ugyanakkor új szakképzettséget biztosítson számukra, hogy elősegítse gyors munkaerő-piaci visszailleszkedésüket. Ezért a pénzügyi támogatást egyedi alapon kell biztosítani. Azt is fontos kihangsúlyozni, hogy e támogatás nem helyettesíti a rendszerint a vállalatokra háruló felelősséget, illetve nem a vállalatok finanszírozására vagy átszervezésére szolgál. Mivel Lengyelország támogatást igényelt a tengerhajózási és erőművekben használt dízelmotorokat gyártó H. Cegielski-Poznań vállalatnál és annak négy beszállítójánál történt 189 elbocsátással kapcsolatban, összességében megszavazom az állásfoglalás, vagy más szavakkal helyeslem az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Lengyelország támogatása céljából történő igénybevételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Ma az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 114 250 eurós, Lengyelországnak nyújtandó támogatási csomag elfogadásáról szavazunk, hogy az ország kezelni tudja a tengerhajózási dízelmotorokat gyártó H. Cegielski-Poznań vállalat négy gyártó üzemében és annak négy beszállítójánál 658 munkahely megszüntetésével járó következményeket. Amint arra mindig is figyelmeztettem, jóllehet az ilyen támogatás nagyon fontos az éppen aktuális tünetek kezelése szempontjából, de nem jelen végleges megoldást az európai iparágakat érintő problémákra, amelyek nem csak a jelenlegi gazdasági válsággal kapcsolatosak, hanem azzal is, hogy Európának igazodnia kell a változó világhoz, amelyben a versenyképesség alapvető tényező.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Tekintettel a gazdasági világválság társadalmi hatására, különösen a foglalkoztatásra gyakorolt hatásra, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) megfelelő felhasználása döntő fontosságú sok európai egyén és család nehéz helyzetének enyhítése, a társadalomba történő visszailleszkedésük és szakmai fejlődésük, ugyanakkor a vállalkozások igényeinek megfelelő új, képzett emberi erőforrások biztosítása és a gazdaság fellendítése szempontjából. Ez a háttere a Lengyelországra vonatkozó beavatkozási terv elkészítésének, amely a tengerhajózási és erőművekben használt dízelmotorokat gyártó H. Cegielski-Poznań vállalattól és annak négy beszállítójától elbocsátott 189 személy támogatására szolgál. Ezért remélem, hogy az európai intézmények egyesítik erőfeszítéseiket egy olyan nagy jelentőségű – jelenleg igen csekély mértékben igénybevett – forrás, mint az EGAA felhasználásának gyorsítására és javítására irányuló intézkedések végrehajtása érdekében. Idén a rendelkezésre álló 500 millió eurónak mindössze 11%-ára vonatkozóan nyújtottak be kérelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) A gazdasági világválság sok vállalkozásban jelentős strukturális változásokat idézett elő, aminek következtében rengeteg ember munkahelye szűnik meg. A vizsgálat tárgyát képező javaslat a lengyel Wielkopolskie régióban elbocsátott nagyszámú munkavállaló támogatásával kapcsolatos. A pénzügyi támogatásra vonatkozó második javaslat, amelyről a mai napon szavazunk, az ugyanezen régióban bekövetkezett további néhány száz elbocsátást érinti. Ezért Lengyelország e régiójának helyi piacán hatalmas zűrzavar tapasztalható. Örülök annak, hogy a Bizottság megerősítette, hogy a kérelem megfelel a pénzügyi támogatás odaítéléséhez szükséges feltételeknek. Ennek eredményeképpen az elbocsátott munkavállalók vagy visszakaphatják régi munkájukat, vagy új munkahelyet találhatnak, a vállalkozások tulajdonosai pedig a világválság negatív hatásainak mérséklésére és piaci pozíciójuk megtartására használhatják fel a támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Megszavaztam az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Lengyelország által történő igénybevételét. Az EGAA-t 2006-ban hozták létre, hogy munkaerő-piaci visszailleszkedésük elősegítéséhez gyakorlati támogatást nyújtson azon munkavállalóknak, akiket vagy a vállalatuk tevékenységének áthelyezésével kapcsolatos okok, vagy – a 2009-es módosítást követően – a gazdasági válság miatt bocsátottak el. A mai szavazás a Poznań városában és Poznań körzetében található, tengerhajózási dízelmotorokat gyártó H. Cegielski-Poznań vállalatnál és annak beszállítóinál történt 658 elbocsátással kapcsolatos támogatásra vonatkozó kérelmet érinti (amelyek közül 189 részesítendő támogatásban), amely támogatás az EGAA-ból finanszírozandó, összesen 114 250 euró összeget tesz ki.

Végezetül szeretném megjegyezni, hogy a mai jelentések elfogadása ismételten bizonyítja az EGAA jelentőségét, amely hasznos eszköz a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók támogatásában és hatékony eszköz a munkanélküliség leküzdésében is.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Megszavaztam a Poznań városában és a környéken található, tengerhajózási dízelmotorokat gyártó H. Cegielski-Poznań vállalatnál és annak négy beszállítójánál történt 658 elbocsátással kapcsolatban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból nyújtandó támogatásra vonatkozó kérelmet. A Bizottság ezért 114 250 euró rendelkezésre bocsátására tett javaslatot, és én ezt támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Tartózkodom a szavazás során a lengyel autóipar munkavállalóira való tekintettel, akiket feláldoztak a globalizáció oltárán. Ebben a helyzetben, amibe az Európai Unió által támogatott neoliberális politikák következtében kényszerültek, e szánalmas alamizsna miatt az ember hajlamos lehet arra, hogy nemmel szavazzon. Ugyanakkor még ez a csekély összeg is enyhíthet a bajaikon. Ettől az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alapvető értelme még nem lesz kevésbé tűrhetetlen. Szentesíti azt az okfejtést, amely az állami tulajdonban lévő vállalatok, például a Ciegielski-Poznań privatizációjához vezet.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU a szolidaritás térsége, és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) ennek részét képezi. Ez a támogatás nélkülözhetetlen a munkanélküliek és a globalizáció korszakában előforduló tevékenységáthelyezések áldozatainak nyújtandó segítség szempontjából. Egyre több vállalat helyezi át tevékenységét, kihasználva azt az előnyt, hogy számos országban – különösen Kínában és Indiában – alacsonyabbak a munkaerőköltségek, ami hátrányosan érinti azon országokat, amelyek tiszteletben tartják a munkavállalók jogait. Az EGAA azon munkavállalóknak szeretne segítséget nyújtani, akik a vállalatok áttelepülésének áldozatává váltak, és döntő fontosságú abban a tekintetben, hogy elősegítse, hogy az érintettek új munkahelyet találjanak. Korábban más uniós országok már felhasználták az EGAA-t, tehát most meg kell adnunk ezt a támogatást Lengyelországnak, amely kérelmet nyújtott be a tengerhajózási dízelmotorokat gyártó H. Cegielski-Poznań vállalatnál és annak négy beszállítójánál történt 189 elbocsátással kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az EU azért hozta létre az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, hogy azon államok, ahol a globális pénzügyi és gazdasági válság miatt munkavállalókat bocsátanak el, gyakorlati támogatást nyújthassanak számukra. A pénzeszközök rendelkezésre bocsátása az érintettek munkaerő-piaci visszailleszkedésének elősegítésére szolgálnak. Megszavazom a jelentést, mivel Lengyelországnak támogatást kell nyújtania 658 munkavállaló számára, akiket a H. Cegielski-Poznán vállalattól bocsátottak el.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Mivel Lengyelország támogatást igényelt a tengerhajózási dízelmotorokat gyártó H. Cegielski-Poznań vállalatnál és annak négy beszállítójánál történt 189 elbocsátással kapcsolatban, megszavaztam az állásfoglalást, mert egyetértek a Bizottság javaslatával és a Parlament által azzal kapcsolatban előterjesztett módosításokkal.

Azzal is egyetértek, hogy:

- az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) segítse az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását, és szeretném megismételni, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;

- értékelni kell az EGAA működését és hozzáadott értékét a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban létrehozott programok és különféle egyéb eszközök általános értékelésének keretében.

Üdvözlöm, hogy az Európai Bizottság – az Európai Parlament többszöri megállapítását figyelembe véve, miszerint az átcsoportosításokhoz megfelelő költségvetési mechanizmusokat kell rendelni – az ESZA fel nem használt pénzeszközei helyett alternatív forrás létrehozását javasolta, mivel EGAA-t külön egyedi eszközként, saját célokkal és finanszírozási határidőkkel hozták létre.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A Lengyelország által az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a tengerhajózási dízelmotorokat gyártó H. Cegielski-Poznań vállalatnál és annak négy beszállítójánál a 2009. szeptember 1-jétől 2010. január 1-jéig tartó időszakban történt 658 elbocsátásból 189 esetben történő igénybevétele iránt benyújtott kérelem megfelel a jogszabályban meghatározott valamennyi jogosultsági kritériumoknak. Az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló 1927/2006/EK rendelet módosításáról szóló 546/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az EGAA alkalmazási körét ideiglenesen kiterjesztették: beavatkozást irányoztak elő az ehhez hasonló helyzetekben, amikor a globális pénzügyi és gazdasági válság közvetlen következményeként „legalább 500 főt bocsátanak el négy hónapos időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban”. Ezért szavaztam meg ezt az állásfoglalást, és remélem, hogy az EGAA igénybevétele elő fogja segíteni e munkavállalók sikeres munkaerő-piaci visszailleszkedését.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0336/2010), (A7-0337/2010), (A7-0359/2010), (A7-0358/2010), (A7-0357/2010), (A7-0356/2010), (A7-0351/2010), (A7-0352/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – E szöveg elfogadásával az EP arra kérte az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az EGAA igénybevételének felgyorsítása érdekében. Emlékeztet az intézmények kötelezettségvállalására is, hogy zökkenőmentes és gyors eljárást biztosítsanak az EGAA igénybevételére vonatkozó döntések elfogadásához, egyszeri, időben korlátozott egyéni támogatást nyújtva, amely a globalizáció és a pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók megsegítésére irányul. Kiemeli az EGAA potenciális szerepét az elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésében. Végül hangsúlyozza, hogy az EGAA-rendelet 6. cikkével összhangban biztosítani kell, hogy az EGAA segítse az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását, és megismétli, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem helyettesítheti sem azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a vállalatok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a vállalatok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket.

 
  
  

Jelentés: Claude Moraes (A7-0347/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Sajnálatos, hogy ezt a javaslatot, amely 2003-ig nyúlik vissza, és amelynek célja, hogy ötévnyi jogszerű, megszakítás nélküli tartózkodás esetén a menekültek számára biztosítsa a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást, a közben eltelt időben nem hajtották végre. Az Európai Parlament által 2008 áprilisában javasolt módosításokkal – amelyek többek között előírják a huzamos tartózkodási engedélyre vonatkozó kérelem benyújtását megelőző ötéves tartózkodási időszak kiszámítását – és a Tanácson belüli egyhangúság hiánya miatt ez az új javaslat közvetlenül a nemzetközi védelemben részesülő személyeknek nyújt segítséget, akik több mint öt éve tartózkodnak jogszerűen az EU területén, de még mindig nem szerezték meg a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Megszavaztam ezt a jelentést, amely támogatja a javaslat kiterjesztését mind a genfi egyezmény szerinti menekültekre, mind a kiegészítő jellegű védelemben részesülőkre. Jelentésében az Európai Parlament támogatja az Európai Bizottság javaslatát és figyelembe veszi a nemzetközi védelmet élvezők érdekeinek védelmére vonatkozó kötelezettségvállalást. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg a harmadik országok nemzetközi védelemben részesülő állampolgárainak helyzete bizonytalan és nem egyértelmű, mivel a jogállás megadásának feltételei nincsenek összehangolva. A Bizottság javaslata szerint a jogállás megadására vonatkozó feltételek és eljárás egyszerűbb és egyértelműbb lesz az Európai Unióban. Ezen túlmenően ez az új irányelv lehetővé fogja tenni a huzamos tartózkodási engedélyt kapó nemzetközi védelmet élvezők számára, hogy a védelmet megadó tagállamtól eltérő tagállamban telepedjenek le.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) E kezdeményezés benyújtására a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás menekültekre és kiegészítő védelmet élvezőkre történő kiterjesztéséről szóló irányelvre irányuló javaslat 2007-es előterjesztése nyomán került sor, amellyel kapcsolatban soha nem alakult ki egyhangúság a Tanácson belül, amire a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt szükség volt. A javaslat célja, hogy a valamely tagállamban öt éve jogszerűen tartózkodó, nemzetközi védelemben részesülő személyeknek jogbiztonságot nyújtsanak a tagállamban való tartózkodási jogukat illetően, illetve az európai uniós állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosítsanak számukra.

Az elért megegyezés nem csupán azért rendkívül fontos, mert az EU-n belül lehetővé teszi a menekültek számára, hogy magas szintű védelemben részesüljenek és jogbiztonsággal rendelkezzenek, hanem azért is, mert végre megszűnt az EU-n kívüli országok valamennyi állampolgárával szembeni hátrányos megkülönböztetés.

Ezenkívül fontos politikai jelzésnek is számít, mert a hat jogszabályból álló első kezdeményezés elfogadása nem csupán az első lépés, hanem a három intézményt a Közös Európai Menekültügyi Rendszer 2012-ig történő létrehozása során vezérlő konstruktív megközelítést is tükrözi.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban.(RO) Megszavaztam ezen irányelv elfogadását. Az irányelvre irányuló javaslat egy másik, 2003-as irányelvet módosít, hogy a nemzetközi védelemben részesülők (különösen a menekültek) számára is lehetővé tegye, hogy az EU-n belül jogosultak legyenek huzamos tartózkodási engedélyre, amennyiben már legalább öt éve jogszerűen tartózkodnak az EU területén. Amint megkapják ezt az engedélyt, a többi polgáréhoz hasonló jogokkal fognak rendelkezni, és például bármely uniós államban (az Egyesült Királyság, Dánia és Írország kivételével) utazhatnak és letelepedhetnek. Továbbá azt is kiköti, hogy a nemzetközi védelemben részesülőket továbbra is ki lehet utasítani az EU területéről, de csak igen szigorú szabályok szerint, szem előtt tartva a visszaküldés tilalmának elvét és elsősorban az Alapjogi Charta alapján biztosított jogokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) E javaslat célja, hogy a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelv hatályát kiterjessze a nemzetközi védelmet élvező személyekre, akik több mint öt éven keresztül jogszerűen tartózkodnak egy tagállam területén. Azáltal, hogy a nemzetközi védelmet élvező személyek minden tagállamban ugyanolyan elbánásban részesülnek, ez az intézkedés megszünteti a tagállamok között eddig meglévő egyenlőtlenségeket, és lehetővé fogja tenni az érintettek számára, hogy a védelmet megadó tagállamtól eltérő tagállamban telepedjenek le, amire korábban nem volt példa. Ezek az intézkedések pontosan azért fontosak, mert a szabadság és biztonság közös európai térségét alakítjuk ki, amelyben azoknak, akiket annak rendje és módja szerint nemzetközi védelemben részesülőként ismertek el, a különböző tagállamokban ugyanazon jogokkal kell rendelkezniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Az első sikertelen kísérlet után ideje volt, hogy a nemzetközi védelemben részesülőkkel szemben végre ugyanolyan bánásmódot alkalmazzunk, mint a többi, huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli állampolgár esetében. Valójában semmi sem indokolja, hogy miért is kellene más bánásmódban részesülniük, vagy miért kellene bizonytalanságnak lennie jogállásukkal kapcsolatban az Unión belül. Ezért támogattam Claude Moraes jelentését, amely többek között lehetővé tette a „visszaküldéssel” elleni biztosítékok további megerősítését, valamint azt, hogy a kifejezett fenntartások ellenére megegyezésre jussunk a kedvező ötéves tartózkodási időről. Egy másik örvendetes tény, hogy a „menekültügyi csomagnak” ez az egyetlen szövege, amelyet végül is az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége alatt sikerült elfogadtatni, mégpedig az elnökség megbízatásának elején tett kötelezettségvállalások ellenére. Ezért továbbra is keményen kell dolgoznunk annak biztosításán, hogy a többek között közös eljárásokon és a befogadásra vonatkozó közös feltételeken alapuló Közös Európai Menekültügyi Rendszer végül megvalósuljon az Unión belül. Most a szóban forgó kérdések nyilvánvalóak: csak a jelenleg igen eltérő nemzeti menekültügyi rendszerek fejlesztése és harmonizációja révén jöhet létre egy közös rendszer.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Megszavaztam a 2003/109/EK irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló jelentést. Tettem ezt azért, mert fontosnak tartom, hogy a menekülteknek ugyanazon jogokat biztosítsuk, mint a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező, harmadik országbeli állampolgároknak.

A mai szavazás révén az Európai Parlament megszüntette a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást szabályozó uniós jogi hézagot, amely jog nem vonatkozott a menekültekre és a nemzetközi védelemben részesülőkre. Az új szabályoknak köszönhetően ezek az emberek jogállásuk tekintetében nagyobb biztonságot élvezhetnek az Európai Unióban, és a harmadik országbeli állampolgárokhoz viszonyítva nem lesznek kitéve egyenlőtlen bánásmódnak.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Megszavaztam ezt a javaslatot, amely „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást kíván biztosítani mindazon nemzetközi védelmet élvező személyeknek, akik több mint öt éve jogszerűen tartózkodnak az EU területén. Ez lehetőséget adna számukra az integrálódásra, ami azt jelenti, hogy képesek a kommunikációra a tartózkodási helyük szerinti tagállam egy hivatalos nyelvén, ismerik jogaikat és kötelezettségeiket, valamint a tartózkodási helyük szerinti tagállam alapvető értékeit. Ezért a tagállamnak nyelvi képzést kell biztosítania a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára. A tagállamokat arra is ösztönözni kell, hogy olyan képzési programokat fejlesszenek ki, amelyek révén e személyek megismerhetik a tartózkodási helyük szerinti tagállam alapvető jogszabályait és értékeit, a demokrácia, az emberi jogok és az egyenlőség elveit, valamint az adott tagállamban fennálló egyéni jogokat és kötelezettségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Megszavaztam ezt a jelentést, mert meggyőződésem, hogy kedvező hatással lenne mindazon nemzetközi védelmet élvező személyekre, akik több mint öt éve jogszerűen tartózkodnak az EU területén, de jelenleg nem jogosultak a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásra.

Meg vagyunk győződve arról, hogy nagyobb biztonságot kell nyújtani nekik európai uniós helyzetük tekintetében, véget vetve a velük szemben alkalmazott, a más harmadik országbeliekre vonatkozóhoz képest megkülönböztető bánásmódnak. Osztjuk egyes tagállamok komoly aggályát azzal kapcsolatban, hogy előfordulhat, hogy aránytalanul nagyszámú nemzetközi védelmet élvező személyt fogadnak be földrajzi vagy demográfiai helyzetükből kifolyólag.

Ezért úgy tűnik, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van további intézkedésekre a nemkívánatos következmények kezelése céljából, többek között például olyan intézkedések elfogadására, amelyek megkönnyítik az ilyen személyek számára, hogy a nemzetközi védelmet nyújtó tagállamtól eltérő tagállamokba költözzenek és ott telepedjenek le. Ennél fogva támogatjuk a visszaküldés elleni javasolt biztosítékokat (csak a nemzetközi védelmet megadó tagállam jogosult végrehajtani a kiutasítást), törekedve a családi egység fenntartására, amennyiben az kívánatos.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) E jelentés elfogadásának célja, hogy a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályát kiterjessze a nemzetközi védelmet élvező személyekre, akik öt éven keresztül jogszerűen tartózkodnak egy tagállam területén. Mostantól kezdve ez lehetővé teszi, hogy a nemzetközi védelemben részesülőkkel szemben valamennyi tagállamban ugyanolyan bánásmódot alkalmazzanak, és lehetővé teszi a huzamos tartózkodási engedélyt kapó nemzetközi védelmet élvezők számára, hogy a védelmet megadó tagállamtól eltérő tagállamban telepedjenek le, amire korábban nem volt példa. Ezek az intézkedések közvetlenül kapcsolódnak a szabadság és biztonság közös európai térségének létrehozásához, amelyben azoknak, akiket annak rendje és módja szerint nemzetközi védelemben részesülőként ismertek el, a különböző tagállamokban ugyanazon jogokkal kell rendelkezniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) A nemzetközi jog és az erkölcsi alapelvek lehetőséget adnak az Európai Unió számára, hogy meggyorsítsák a jogállás megadását azon személyeknek, akik nem élhetnek az Európai Unión kívüli szülőhazájukban. Mindenkinek jog van az emberséges bánásmódhoz. A menekült jogállást azonban az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani, és megtiltva minden spekulációt, legyen az akár pénzügyi jellegű, akár a migrációs politikához kapcsolódó. Sajnálatos módon azon tényeket, amelyek alapos ellenőrzésére még nem került sor, gyakran valóságnak megfelelőnek fogadják el mind az Európai Unióban, mind az Európai Parlamentben. Időnként a jogvédők és a különböző egyének téves kijelentéseit igaznak veszik. Fontos, hogy ne toleráljuk a populizmust. Máskülönben egész népek telepedhetnek le Európában a menekült jogállás alapján.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Arról, hogy a menekültek milyen feltételek mellett és milyen hosszú jogszerű tartózkodás után kapjanak huzamos tartózkodási engedélyt, a tagállamoknak kell dönteniük, az EU nem diktálhat e tekintetben. Az, hogy ez javaslat elfogadására két év késéssel és módosított formában került sor, problémákat okoz, mert a sokat idézett genfi egyezmény pontos értelmezése következtében a menedékjog iránti kérelmeknek csupán egy töredékét fogják elfogadni. Az, hogy az ötéves jogszerű tartózkodást követően a nemzetközi védelemben részesülők számára az uniós állampolgárokéhoz hasonló jogokat szándékoznak biztosítani, problémákat és kérdéseket vetett fel, különösen a szilárd szociális rendszerrel rendelkező uniós államokban, ami felbecsülhetetlen költségekkel jár majd.

Az alkalmazási kör menekültekre és a kiegészítő védelemben részesülőkre való kiterjesztése csak arra szolgál, hogy még nagyobb terhet jelentsen a közpénzek szempontjából. Elsősorban mindig figyelembe kell vennünk, hogy mi jelent vonzerőt a menekültek számára, azaz azt, hogy pontosan a védelem és az anyagi biztonság biztosítására szolgáló intézkedések jelentik az ösztönzést sok gazdasági migráns számára, hogy illegálisan vándoroljon ki Európába azzal az ürüggyel, hogy embertelen és rendkívül veszélyes körülmények miatt kér menedékjogot. Az az elképzelés is vitatható, hogy a menedékkérelmi eljárás időszakát számítsák bele a tartózkodási engedélyre való jogosultságba. Mindezek miatt a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Miután öt évig tartózkodnak valamely tagállamban, a menekülteknek huzamos tartózkodási engedélyt szándékoznak adni, amely aztán az EU egész területén érvényes. Mivel a különböző tagállamok menekültügyi rendszerei eltérőek a szigorúság tekintetében, egy tájékozott menekült először abban a tagállamban települne le, ahol a menekültügyi törvény a legenyhébb, és a legtöbb lehetőség van a törvény kijátszására. Öt év elteltével aztán elhagyhatja tartózkodási helyét, és saját választása alapján az Európai Unió bármely másik tagállamába költözhet. Ennek következménye az alacsonyabb színvonalú tagállamokból a bőkezű szociális rendszerrel rendelkező tagállamokba történő másodlagos migráció. Az emberek először a menekültügyi törvény szigorúsága alapján fogják kiválasztani a tagállamokat, aztán a szociális szolgáltatások színvonala szerint. Ez természetesen különös terhet jelentene például Ausztria, Németország vagy Hollandia számára. A jelentésben alkalmazott megközelítés nyilvánvalóan nem tekinthető ésszerű módszernek az EU-n belüli menekültügyi kihívások kezelése és a megfelelő integrációs politika folytatása tekintetében. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Megszavaztam ezt a jelentést, mivel egyetértek a 2003/109/EK irányelv hatályának abban a tekintetben történő kiterjesztésével, hogy „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást kapjanak azok, akik nemzetközi védelemben részesülnek és már öt éve jogszerűen tartózkodnak valamely tagállam területén.

Különösen szeretném kiemelni, hogy a jelenlegi javaslat eredményeképpen inkluzív jellegű politika alakulna ki. A „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás lehetőséget biztosít e személyek integrálódására, főleg a nyelvi képzés révén, amelyet a tagállamoknak kell biztosítaniuk a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára.

Ugyanezen okok miatt támogatom az előadó javaslatát, miszerint ösztönözni kell a tagállamokat, hogy oktatási programokat fejlesszenek ki a tartózkodás hely szerint tagállam alapvető értékeivel és jogi alapelveivel, valamint a demokrácia, az emberi jogok és az egyenlőség alapelveivel, továbbá az egyéni jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Szeretnék köszönetet mondani Moraes úrnak a kiváló munkájáért, és osztom azt az elképzelését, hogy építő jellegű megközelítést kell alkalmazni, elfogadva a Bizottság javasolt módosításainak többségét, illetve számos technikai jellegű változtatást, amelyben a Tanács megállapodott az ezen eszközről szóló tárgyalások során. A jelentéstervezet figyelembe kívánja venni a tagállamok egyes megfontolásait az első olvasat során való megegyezés érdekében, illetve figyelembe kívánja venni a nemzetközi védelmet élvezők érdekeinek a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás megszerzése előtti és utáni védelmére vonatkozó kötelezettségvállalást.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Megszavaztam ezt a jelentést, mert úgy gondolom, hogy a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállásnak a valamely tagállam területén öt éven keresztül jogszerűen tartózkodó, nemzetközi védelemben részesülőkre történő kiterjesztése elég nyilvánvalóan indokolt, mivel a harmadik országok valamennyi állampolgára számára egyenlő bánásmódot garantál, és előmozdítja az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohézióját.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – 2001-ben a Bizottság irányelvre irányuló javaslatot nyújtott be a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek jogállására vonatkozóan. E javaslat eredetileg úgy rendelkezett, hogy a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállást kiterjeszthetik a menekültekre az adott tagállamban való ötévnyi jogszerű, megszakítás nélküli tartózkodás esetén. A tárgyalások során viszont a tagállamok úgy döntöttek, hogy a menekülteket kizárják az irányelv alkalmazási köre alól. Ezt követően a Tanács és a Bizottság 2003. május 8-án az IB Tanács ülésén elfogadott együttes nyilatkozatában megállapodott, hogy a Bizottság irányelvre irányuló javaslatot terjeszt elő a „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” jogállás menekültekre és kiegészítő védelmet élvezőkre történő kiterjesztéséről.

E javaslatot 2007 júniusában nyújtotta be a Bizottság ugyanarra a jogalapra támaszkodva, amire a módosítani kívánt jogi aktus, vagyis az EK-Szerződés 63. cikke (3) bekezdésének a) pontjára, valamint 63. cikkének (4) bekezdésére. A javaslat fő célja az volt, hogy a valamely tagállamban öt éve jogszerűen tartózkodó, nemzetközi védelemben részesülő személyeknek jogbiztonságot nyújtsanak a tagállamban való tartózkodási jogukat illetően, illetve az európai uniós állampolgárok jogaihoz hasonló jogokat biztosítsanak számukra.

 
  
  

Jelentés: Nathalie Griesbeck (A7-0345/010)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – Megszavaztam ezt az állásfoglalást, amely jóváhagyja a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás Grúziával való megkötését. Ez a megállapodás bizonyítja az Európai Unió és Grúzia közötti közeledésre irányuló egyértelmű szándékot, ami az elmúlt években számos olyan jelentős politikai intézkedésben is kifejeződött, amely az Európai Unió és Grúzia közötti kétoldalú együttműködés megerősítésétől Grúzia Európa Tanácshoz és az emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozásáig terjedt. Támogattam az állásfoglalást, mert szilárd meggyőződésem, hogy a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkönnyíti majd a polgárok közötti személyes kapcsolatokat, amelyek a gazdasági, humanitárius, kulturális, tudományos és egyéb kapcsolatok fejlesztésének alapvető feltételét jelentik.

Úgy gondolom, hogy a grúz állampolgárok vízummentessége fontos állomást fog jelenteni európai integrációjuk folyamatában. A vízumkönnyítés fontos szerepet játszik az emberek életében, mivel megerősíti a népek közötti kapcsolatokat, és megfoghatóvá teszi a szabad mozgás eszméjét, amely Európában az alapvető jogok egyikét képezi.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) Megszavaztam a vízumok kiadásának Grúzia tekintetében történő megkönnyítéséről szóló európai parlamenti ajánlást, mert az Európai Unió bővítése alkalmat adott a keleti és déli szomszédjaival való együttműködés új keretek közé helyezésére. A vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás megkönnyíti majd a polgárok közötti személyes kapcsolatokat, amelyek a gazdasági, humanitárius, kulturális, tudományos és egyéb kapcsolatok fejlesztésének alapvető feltételét jelentik. Továbbá a vízumkönnyítés fontos szerepet játszik az emberek életében, mivel megerősíti a népek közötti kapcsolatokat, és megfoghatóvá teszi a szabad mozgás eszméjét, amely Európában az alapvető jogok egyikét képezi. A grúz állampolgárok vízummentessége fontos állomást fog jelenteni európai integrációjuk folyamatában is. Egyetértek az Európai Parlament álláspontjával, miszerint az Unió és Grúzia között létrejött megállapodások, például az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló és a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló, mindenekelőtt rendkívül fontos állomást és előrelépést jelent az Európai Unió és Grúzia közötti kapcsolatokban. Ezen túlmenően e megállapodások regionális szempontból is jelentős szereppel bírnak, és támogatni fogják az Uniónak a régió más országaival való együttműködés fokozására irányuló erőfeszítéseit.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Az Európai Unió a kelet-európai bővítéstől kezdve felgyorsította a dél-kaukázusi államok felé való közeledés folyamatát, egy olyan időszakban, amikor e régió rendkívül fontossá vált a stratégia, a stabilitás és a biztonság szempontjából. Európának most már kötelezettségei vannak a régió országaival kapcsolatban. Elkötelezettsége nyilvánvaló, tekintettel arra, hogy ezen országok az EU keleti határának közelében helyezkednek el. Azon kívül, hogy ezen államok gazdasági és kereskedelmi lehetőségeket biztosítanak, az EU és Grúzia közötti, a vízumok kiadásának a grúz állampolgárok tekintetében történő megkönnyítéséről szóló megállapodás Grúziában a demokrácia előmozdítására szolgáló intézkedésnek is tekinthető. Fontos, hogy az EU „exportálja” a felelősségteljes kormányzás, a tisztességes igazságszolgáltatás és az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartásának elvét. Ezt a tevékenységet a Grúziával nemrégiben aláírt két megállapodás is előmozdítja. Az egyik az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szól, a másik pedig a vízumok kiadásának megkönnyítéséről.

A grúz állampolgárok vízumkötelezettség alóli mentessége fontos előrelépést jelent abban a tekintetben, hogy közelebb kerüljenek Európához. A vízumkönnyítés fontos szerepet játszik az emberek életében, mivel megerősíti a közöttük lévő kapcsolatokat, és megfoghatóvá teszi a szabad mozgás eszméjét, amely az Európai Unió az alapvető jogainak egyikét képezi.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió fellépéseinek a felelősségteljes kormányzás, valamint a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére kell épülniük. A dél-kaukázusi régióval való kapcsolataiban az EU-nak partnernek kell lennie, segítséget nyújtva a gazdasági és kereskedelmi fejlődéshez, a biztonság, a stabilitás kialakításához és a jólét megerősítéséhez, valamint a konfliktusrendezéshez. A vízumeljárás Grúzia tekintetében történő megkönnyítéséről szóló megállapodás a két fél közötti együttműködés és a polgárok cseréjének előmozdítása révén hozzá fog járulni az EU kibővített szomszédságpolitikájához. Ezért megszavaztam ezt az állásfoglalást.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) E két megállapodás kétségtelenül rendkívül fontos előrelépést jelent az Európai Unió és Grúzia közötti kapcsolatokban. Az Európai Unió és Grúzia közötti kétoldalú együttműködés megerősítését, valamint Grúzia Európa Tanácshoz és az emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozását követően ez a megállapodás egy újabb előrelépést jelent a joggyakorlás és a szabadságjogok tiszteletben tartásának Grúzia által történő javítása érdekében. Az Európai Unió és Grúzia közötti megállapodások megkötése ezért bátorító előrelépést jelent, tekintve Grúzia európai törekvéseit és így ez az Európai Unió részéről is határozott jelzés. E megállapodás remélhetőleg arra is ösztönzi Grúziát, hogy végrehajtsa a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén szükséges reformokat.

Ugyanakkor a megállapodásnak meg kell könnyítenie a két szerződő fél polgárai számára az utazást és a személyes kapcsolatok fenntartását, ami alapvető a gazdasági, humanitárius, kulturális, tudományos és egyéb kapcsolatok fejlesztésének biztosításához. Ezen kívül remélem, hogy Grúziában sor kerül tájékoztató kampányokra annak érdekében, hogy tájékoztassák a grúz polgárokat a vízumrendszer megkönnyítésének hatálybalépéséről, valamint a polgárok előnyére szolgáló új lehetőségekről.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Az Európai Unió és Grúzia közötti kapcsolatok tekintetében nemrégiben két fontos megállapodás, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásról szóló megállapodás és a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás elfogadására került sor. Az EU ilyen módon szándékozik ösztönözni Grúziát, hogy végrehajtsa a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén szükséges reformokat. E megállapodások regionális szempontból is hasznosak. Hozzá fognak járulni az Uniónak a dél-kaukázusi régió más országaival – például Örményországgal és Azerbajdzsánnal – való együttműködés fokozására irányuló erőfeszítéseihez.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Örvendetes, hogy – amint ez számos intézkedéseiből egyértelműen kiderül – fejlődik a Grúzia és az Európai Unió közötti kapcsolat. A vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás egy újabb fontos lépést jelent Grúzia európai integrációja felé. A személyek szabad mozgása az egyik legfontosabb jog, amelyet az EU a polgárainak biztosít, ezért az EU és Grúzia közötti együttműködést előnyösnek tartom. Az illegális bevándorlás elleni küzdelem, valamint a szabadság, a biztonság és a jogbiztonság terén szükséges reformok ösztönzése akkor hozhat bőséges eredményeket, ha mindkét fél részéről megvan az elkötelezettség.

 
  
MPphoto
 
 

  Sandra Kalniete (PPE), írásban.(LV) Mindig is hangsúlyoztam, hogy az Európai Uniónak kötelessége segítő kezet nyújtani azon nemzeteknek, amelyek a Nyugathoz tartozónak tekintik magukat, és szeretnének is a Nyugathoz tartozni és elfogadni értékeinket. A rózsás forradalom során Grúzia népe elutasította a stagnálást, a tisztességtelen kormányzást, a múltat és a posztkommunizmust, és a fejlődést, a jövőt és a nyugati értékeket választotta. Intézkedéseivel az ország megerősítette, hogy a modern nemzetközi társadalmak partnere szeretne lenni, amely nem bújik ki a felelősségvállalás alól. Grúzia rövid idő alatt sok mindent elért. Lényeges fejlesztést hajtott végre a kormányzati struktúrák tekintetében, jelentős befektetéseket vonzott az országba és nagymértékben csökkentette a korrupciót. A vízumok kiadásának megkönnyítését elengedhetetlen lépésnek tartom ahhoz, hogy a grúz polgárok előtt új tanulmányi lehetőségek nyíljanak meg, és a grúz vállalkozók új kapcsolatokat építhessenek ki az uniós tagállamok vállalkozóival. Így mindnyájan nyertesek lehetünk, de ezzel legfőképpen Grúzia állampolgárai fognak nyerni. Ahogy mi, európaiak büszkék vagyunk az eredményeinkre, történelmünkre és kulturális értékeinkre, a grúzok is büszkék hazájukra, annak természeti szépségére és ősi kultúrájára. Remélem, hogy az EU és Grúzia közötti vízumrendszer megkönnyítése arra is ösztönzi majd az európaiakat, hogy megismerjék Grúziát.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Támogattam az Európai Unió és Grúzia közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásról szóló jelentést. Az Európai Unió és a dél-kaukázusi országok – köztük Grúzia – közötti kapcsolatok elmélyítése mindenképpen hozzájárul a joggyakorlás és a szabadságjogok tiszteletben tartásának javításához. E célok megvalósításához teljes mértékben hozzájárul majd a Grúziával nemrégiben kötött két megállapodás: az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásról szóló és a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Grúzia jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítson ki az Európai Unióval, amint ez nyilvánvaló a legutóbbi intézkedésekből. Ilyen módon a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló mostani megállapodás egy újabb fontos lépést jelent Grúzia európai integrációja felé. A személyek szabad mozgása az egyik legfontosabb jog, amelyet az EU a polgárainak biztosít, ezért az EU és Grúzia közötti együttműködés rendkívüli jelentőséggel bír. Ugyanakkor elengedhetetlen az illegális bevándorlás elleni küzdelem folytatása, valamint a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén Grúziában szükséges reformok végrehajtásának további ösztönzése.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) A dél-kaukázusi térség stratégiai jelentőséggel bír az Európai Unió számára. Az Európai Unió és a dél-kaukázusi országok – köztük Grúzia – közötti kapcsolatok megerősítése hozzájárul a joggyakorlás és a szabadságjogok tiszteletben tartásának javításához. E megállapodás rendkívül fontos állomást és biztató előrelépést jelent az Európai Unió és Grúzia közötti kapcsolatokban, tekintve Grúzia európai törekvéseit. Továbbá e megállapodás regionális szinten is hasznos, és hozzá fog járulni az Uniónak a régió más országaival való együttműködés fokozására irányuló erőfeszítéseihez.

Ezenkívül a megállapodás Grúzia számára előrelépést és az irányú bátorítást jelent, hogy elmélyítse szomszédjaival és az Európai Unióval való együttműködését. Emellett egy ilyen megállapodás arra is ösztönzi Grúziát, hogy végrehajtsa a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés – például az illegális bevándorlás elleni küzdelem, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok – terén szükséges reformokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Tartózkodtam a szavazás során, mert jól ismerem a grúziai helyzetet, és jól tudom, hogy a grúz elnöknek eltökélt szándéka, hogy a megállapodás aláírásával növelje tekintélyét. Saakashvili urat háborús bűnösnek tartom. Az általa irányított rezsim felelős több ezer ártatlan civil haláláért. Ezt saját szememmel láttam 2008 augusztusában Tskhinvaliben. A bűnözőkkel való kokettálás további bűncselekmények elkövetésére ösztönzi őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Egy Grúziával létrejövő megállapodás a nem valódi menedékkérők hullámát váltaná ki. Így először biztonsági aggályainkat kell eloszlatnunk. Amint azt a balkáni régióval kapcsolatos tapasztalatok mutatják, a vízummentes utazás nem csupán az EU-ba történő utazás céljára szolgál, hanem a menedékkérelem egyszerre több tagállamban történő benyújtásának („asylum shopping”) tényleges özönét indítja el. Félő, hogy ugyanez történne a grúz állampolgárokra vonatkozó vízumkönnyítés esetén is. Általánosságban nem szabad túl gyorsan biztosítani a vízumok kiadásának megkönnyítését a nem uniós államokból származó állampolgárok esetében. Ezt megelőzően minél alaposabban meg kell vizsgálni, hogy a nem valódi menedékkérőkre és a gazdasági migránsokra vonatkozó, megfelelő visszafogadási megállapodások megakadályozhatják-e a rendszerrel való visszaélést.

Előzőleg még a Schengeni Információs Rendszer II-vel kapcsolatos problémákat is meg kell oldani. Végül a vízummentes utazás előnyéből elsősorban ne a menedékkérők, vagy éppenséggel a bűnözők részesüljenek. Nem teljesültek az előfeltételek, és ezért a leghatározottabban elutasítom a vízummentes térség kiterjesztését.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) A jelentés szerint a Grúziára vonatkozó vízumliberalizáció ösztönzést adna a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén szükséges reformok előmozdításához. Azon kívül, hogy a vízumliberalizáció a rendszerrel való visszaélésekre adna alkalmat, ezt a logikát meg kell fordítani: addig nem lehet szó vízumokkal kapcsolatos tárgyalásokról, amíg végre nem hajtják az összes szükséges reformot. Végül is az uniós polgárok biztonságáról van szó, akiknek védelmet kell biztosítani a vízum turizmussal és a szervezett bűnözéssel szemben. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és a dél-kaukázusi országok − beleértve Grúziát is − közötti kapcsolatok megerősítésének folyamata alapvető, ha szilárd, koherens és hatékony külpolitikát akarunk kialakítani. A vízumeljárás egyszerűsítésére irányuló megállapodás megkötése egyértelműen hozzájárult e célkitűzés megvalósításához.

A megállapodás megkötéséről szóló határozattervezet az EU vízumkönnyítési megállapodásainak kötelező elemeit tartalmazza, amelyek rögzítik a vízum kiadásáról szóló határozathozatalra vonatkozó határidőket, a vízumkiadás díjait, a vízumkötelezettség alóli mentességet, a szükséges dokumentációt és a kivételeket, valamint az úti okmányokkal kapcsolatos együttműködésről szóló közös nyilatkozatot. Támogatom, hogy Grúzia külön kérésére adott válaszként a javaslat részét képezze egy, a családtagokra vonatkozó könnyítésekről szóló uniós nyilatkozat annak érdekében, hogy további, az EU tagállamainak területén jogszerűen tartózkodó grúz állampolgárokkal családi kapcsolatban álló személyek számára könnyíthessék meg a mozgást.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Ami a nemrégiben Grúziával megkötött két megállapodás végrehajtását illeti, teljes mértékben támogatom Griesbeck asszony azon kijelentését, hogy a polgárokat tájékoztatni kell az új helyzetről, hogy élni tudjanak az új lehetőségekkel. Mindemellett a vízumpolitikai változásoknak mihamarabb meg kell jelenniük az európai intézmények weboldalain is.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Megszavaztam e megállapodás aláírását, mivel úgy gondolom, hogy az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásról szóló megállapodással együtt rendkívül fontos állomást és előrelépést jelent az Európai Unió és Grúzia közötti kapcsolatokban, ami azt jelzi, hogy az ország az európai integráció jelentős szakaszába lépett, ugyanakkor arra is ösztönzik Grúziát, hogy mozdítsa elő a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén szükséges reformokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az Európai Unió 2004-ben 25, majd 2007-ben 27 tagállamra való bővítése alkalmat adott a keleti és déli szomszédjaival való együttműködés új keretek közé helyezésére. Az Európai Unió egészen a dél-kaukázusi régióig kibővített szomszédságpolitikát kezdett folytatni, melynek célja az EU külső határain elhelyezkedő országokkal való együttműködés elmélyítése, azok biztonságának, stabilitásának és fejlődésének elősegítése, továbbá annak megelőzése, hogy az európai kontinensen új válaszfalak alakuljanak ki.

Az Európai Unió és a dél-kaukázusi országok – köztük Grúzia – közötti kapcsolatok elmélyítése mindenképpen hozzájárul a joggyakorlás és a szabadságjogok tiszteletben tartásának javításához. E célok megvalósításához teljes mértékben hozzájárul majd a Grúziával nemrégiben kötött két megállapodás: az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásról szóló és a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás.

 
  
  

Jelentés: Iva Zanicchi (A7-0332/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Megszavaztam „az Európai Parlament Tanácshoz intézett ajánlása az EU gyorsreagálási képességének kialakításáról szóló javaslattal” című jelentést, amely az utóbbi években az Európai Unión kívül természeti okokból vagy emberi tevékenységek miatt bekövetkezett súlyos katasztrófák kezelésére irányul. Ennek az az oka, hogy úgy gondolom, fontos növelni az uniós katasztrófaelhárítási képesség hatékonyságát, valamint hogy egyre inkább szükség van egy megelőző cselekvési tervre, amely globális, integrált uniós válasznak számít. A Haitin bekövetkezett katasztrófa bebizonyította, hogy az EU-nak alapvető reformokat kell végrehajtania a vészhelyzetekre és a katasztrófákra való hatékonyabb és gyorsabb reakció tekintetében. Úgy vélem, hogy a hatékonyabb és gyorsabb reakcióhoz erősebb politikai akaratra is szükség lesz a különböző érintett felek részéről. Ezen kívül hatáskör-átszervezést is végre kell hajtani a katasztrófákra való uniós reakciók nagyobb mértékű koherenciájának és koordinációjának biztosítása érdekében. Úgy gondolom, elengedhetetlen, hogy bizonyos, „Az európai polgári védelmi erő felé” című 2006-os Barnier-jelentésben szereplő konkrét javaslatokat a gyakorlatba ültessünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – Támogattam ezt az állásfoglalást, mivel nyilvánvaló, hogy az utóbbi években az Európai Unión kívül megsokszorozódtak a súlyos katasztrófák, ezért növelni kell az uniós katasztrófaelhárítási képesség hatékonyságát. Az integráltabb katasztrófaelhárítás felé vezető egyik legjelentősebb lépést az jelentette, hogy a polgári védelmet és a humanitárius segítségnyújtást egyetlen biztos hatáskörébe utalták, hogy teremtse meg az katasztrófelhárítás fokozottabb koherenciájának és koordinációjának lehetőségeit. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a 2008-as bizottsági közlemény megjelenése után két évvel a cselekvési terv számos fellépését még nem hajtották végre, és a közelmúltbéli válságokra adott uniós reakciók során megmutatkoztak a jelenlegi rendszer korlátai.

Ha a közelmúltban az EU katasztrófaelhárításának polgári védelmi és humanitárius segélyezési dimenziói közötti koherencia és koordináció megerősítésére tettek erőfeszítéseket, az európai polgári védelmi erő megteremtésére tett lépések minimálisak maradtak. Ennél fogva a vészhelyzetekre való hatékonyabb és gyorsabb reakcióhoz erős politikai akaratra lesz szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) Támogatom, hogy katasztrófák esetén koordinált, koherens és kiváló uniós reakcióra van szükség. Éppen ezért tartom fontosnak a folyamatosan rendelkezésre álló, a katonai struktúráktól függetlenül működő uniós polgári képességek létrehozását. Úgy gondolom, hogy az EU polgári védelmi erejének fejlesztenie kellene a jelenleg rendelkezésre álló eszközöket mind a katasztrófákra való reagálással kapcsolatos képzés, mind pedig a katasztrófák kezelése terén az előkészítő fellépések során teendő kezdeményezések révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE), írásban.(FR) Tekintettel arra, hogy – főleg az éghajlatváltozás miatt – a világon rengeteg a súlyos katasztrófa, és egyre gyakoribb az előfordulásuk, megszavaztam az olasz kollégám, Zanicchi asszony által készített kiváló jelentést, amely javaslatot tartalmaz az Európai Parlament Tanácshoz intézett ajánlásra vonatkozóan az EU gyorsreagálási képességének kialakításáról. Ideje, hogy fejlesszük az EU katasztrófaelhárítását a hatékonyság, a koordináció és a láthatóság tekintetében. Egyre sürgetőbb, hogy kialakítsuk az európai gyorsreagálási képességet vagy „az európai polgári védelmi erőt”, ahogy azt Barnier úr javasolta. A nemzeti polgári védelmi erők összehangolása nyilvánvalóan hasznos eszköz, hogy egy olyan tagállamnak segítséget nyújtsanak, amely saját maga nem tudna megbirkózni egy nagyarányú katasztrófával (tűzvésszel, árvízzel, természeti katasztrófával stb.). Ez az európai polgári védelmi erő az EU-n kívül, például Haitin kialakuló helyzetekbe való beavatkozás esetén is rendkívül hasznos lenne. Éppen most, hogy 2011 az önkéntesség európai éve lesz, egy ilyen jellegű fellépés európai érdeklődést váltana ki és segítene egyesíteni az európai polgárokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Megszavaztam ezt a jelentést. Világszerte egyre gyakoribbak a jelentős emberi, gazdasági és környezeti károkat okozó katasztrófák, és a világ több részén – főként az éghajlatváltozás hatásaként – egyre gyakrabban fordulnak elő ilyen válságok, amelyek hatása és kiterjedése is egyre nagyobb. Jóllehet az elmúlt években előrehaladást sikerült elérni egy koherensebb uniós katasztrófakezelés irányába, további erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy e területen hatékony, koherens és összehangolt uniós fellépésekre kerüljön sor.

Ki kell dolgozni egy konkrét fellépésekre épülő cselekvési tervet, amelyek révén fokozatosan fel lehet építeni a katasztrófaelhárítás különféle eszközei közötti integráltabb koordinációt, és meg kell vizsgálni az EU és a tagállamok lehetséges reakcióit. E tevékenységekbe be kell vonni a nemrégiben létrehozott Európai Külügyi Szolgálatot az EU-n kívüli segítségnyújtás hatékonyabb koordinációja érdekében. Továbbá biztosítani kell, hogy elegendő pénzügyi forrás áll rendelkezésre a szükséges segítségnyújtási intézkedések finanszírozásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Megszavaztam ezt a jelentést, mert az utóbbi években az Európai Unión kívül (természeti okokból vagy emberi tevékenységek miatt) megsokszorozódtak a súlyos katasztrófák, ezért az EU katasztrófaelhárítási kapacitása reformjára van szükség, és növelni kell az uniós katasztrófaelhárítási képesség hatékonyságát. Az EU válaszadása láthatóságának hiányát például a katasztrófaelhárítás egyik fő hiányosságaként is kiemelték. Ezért egyértelmű megállapodásokat és eljárásokat kell kialakítani a kettős láthatóság biztosításához (mind a tagállamok, mind pedig az Európai Unió részére) a tagállamok által az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül felhasznált polgári védelmi eszközök tekintetében. Az uniós katasztrófaelhárítás másik problémája a koordinációval kapcsolatos, ezért az Európai Parlament bízik abban, hogy a jövőben az Európai Külügyi Szolgálat létrehoz egy közös válságkezelőt, amelyhez a meglévő válságplatformok racionalizációjára lesz szükség. Továbbá a Bizottság és a Tanács közötti egyértelmű koordinációs mechanizmusokat biztosítani kell a koordináció és az EU katonai eszközeinek katasztrófaelhárításban való felhasználása tekintetében is.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) A vészhelyzetekkel foglalkozó gyorsreagálási erő sokkal koherensebbé és hatékonyabbá tenné az Európai Unió természeti, illetve véletlen katasztrófák esetén végrehajtott beavatkozásait. Az Európai Unió egyértelműen gyorsan beavatkozott és a tényleges szükségletekre reagált a pusztító haiti földrengés idején. Ugyanakkor is nyilvánvaló, hogy tanulnunk kell a való helyzetekből, és mindig fejlesztenünk kell az általunk nyújtott szolgáltatást. A földrengést követően azonban azonnal zavaros helyzet alakult ki abban a tekintetben, hogy kinek kellene irányítania az EU általános fellépésének koordinációját. A jövőben a várakozások szerint az EEAS létrehoz egy közös válságkezelőt, amelyhez a meglévő válságplatformok racionalizációjára lesz szükség.

Minden egyes tagállamra vonatkozóan meg kell határozni az egyértelmű feladatköröket katasztrófa esetére, valamint meg kell tenni a szükséges logisztikai előkészületeket, hogy a képességeket minél gyorsabban mobilizálni lehessen a lehető legmagasabb normáknak megfelelően. A haitin történt beavatkozás kiemelte, hogy az ilyen fellépések akkor hatékonyak, ha minden egyes állam egy konkrét szolgáltatás nyújtására specializálódik, ahogy például Franciaország, amely víztisztító egységet biztosított, és Olaszország, amely pedig fejlett orvosi egységet.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) Arra számítok, hogy EU gyorsreagálási képességének kialakításáról szóló ajánlás nagyobb ösztönzést ad a meglévő uniós katasztrófaelhárítási képességek hatékonyságának javítására, akár természeti, akár ember által előidézett katasztrófákról van szó. A Közösség meglévő polgári védelmi mechanizmusát fontosnak tartom, de nem kielégítőnek, előrelépést kell tennie egy ténylegesen működő, a lehető leghatékonyabb polgári védelmi mechanizmus létrehozása érdekében. A jelenlegi polgári védelmi mechanizmus korlátai nyilvánvalóvá váltak például az idei haiti válságra adott reakció során, amely viszonylag rugalmas és kiterjedt volt, másrészt viszont érzékelhető volt a hatékonyság, koordináció és láthatóság hiánya. Az sem volt világos, hogy kinek kellene irányítania az EU általános fellépésének koordinációját. A válság kiterjedésére való tekintettel végül Ashton főképviselő biztosította az uniós segítségnyújtás koordinációját, Georgieva biztossal szoros együttműködésben, aki a humanitárius segítségnyújtásért, a polgári védelemért és a nemzetközi együttműködésért felelős. Az EU katasztrófaelhárítási műveleti képessége kiterjesztésének lehetőségét abban látom, hogy létre kell hozni folyamatosan rendelkezésre álló, a katonai struktúráktól függetlenül működő polgári képességeket, továbbá meg kell határozni azokat a területeket, ahol a tagállamok uniós szinten egyesíteni tudják erőfeszítéseiket és képességeiket, és ki kell alakítani a kutatásra és az ipari kapacitásokra vonatkozó költségvetést (például a GMES programon belüli műholdas felvételek).

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Figyelembe véve, hogy egyre gyakoribbak a jelentős emberi, gazdasági és környezeti károkat okozó katasztrófák, különösen fontos az Európai Parlament Tanácshoz intézett ajánlása az EU gyorsreagálási képességének kialakításáról. A javaslat mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy tartalmazza a megvizsgálandó alapvető kérdéseket. Újólag megismétli, hogy ezek közül a tagállamok közötti együttműködés műveleti és pénzügyi előnyökkel járna, valamint elismeri, hogy a katasztrófa integrált megközelítése nem csak a reagálást jelenti, hanem a megelőzést és a készenlétet is, valamint a katasztrófa utáni helyreállítást. Továbbá úgy vélem, fontos fejleszteni az európai katasztrófaelhárítás koordinációját és hatékonyságát, többek között az európai polgári védelmi erő révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban.(EL) Tartózkodtam az EU humanitárius katasztrófákra való gyorsreagálási képességének kialakításáról szóló jelentéssel kapcsolatos szavazás során, mert − jóllehet tartalmaz pozitív elképzeléseket és elemeket − a katonai eszközöket és a katonai jelenlétet is ehhez a képességhez kapcsolja. Nagyon jó, hogy a jelentés kimondja, hogy „a polgári védelmi források felhasználásának – amennyiben valamely humanitárius válság esetén vetik be azokat – a szükségletek által vezérelteknek kell lenniük, valamint ki kell egészíteniük a humanitárius segítségnyújtást, azzal koherens módon össze kell kapcsolódniuk, … biztosítva a semlegesség, az emberiesség, a pártatlanság és a függetlenség humanitárius elveinek érvényesülését”. Ugyanakkor a jelentés tartalmaz olyan pontokat is, amelyek teljesen más irányba mutatnak, éppen ezért tartózkodtam. Idetartozik például „a katonai válsághelyzetekre” való reagálási képesség vagy „a katonai eszközök és képességek használata a katasztófaelhárításban”, még akkor is, ha ennek „kivételes jellegűnek kell lennie”.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) A nemrégiben bekövetkezett, az egész világra kiható természeti katasztrófák felhívták a figyelmet arra, hogy sürgősen szükség van gyors és hatékony katasztrófaelhárítási mechanizmusokra az érintett régiókra gyakorolt végzetes társadalmi, gazdasági és kulturális hatásuk csökkentése érdekében.

Az Európai Parlament előző állásfoglalásait – különösen a haiti földrengéssel és a természeti, illetve az ember által előidézett katasztrófák megelőzéséről szólókat – követően, a tisztelt Ház ismét ezzel a témával küszködik. Általánosságban támogatom a kollégám, Zanicchi asszony által készített jelentést, és hangsúlyozom, hogy a jövőbeni uniós katasztrófaelhárítási képességnek európai és nemzetközi szinten rendelkezésre álló mechanizmusokon kell alapulnia, elkerülve a feladatok megkettőzését, a forrásokat a lehető leghatékonyabban felhasználva és lehetővé téve, hogy az európai polgári védelmi erő a már meglévő közösségi polgári védelmi mechanizmusra épüljön.

Örvendetesnek tartom, hogy a haiti tragédiát követően erősebb politikai akarat és több erőfeszítés volt tapasztalható a polgári védelem és humanitárius segítségnyújtás közötti koherencia és koordináció megerősítése tekintetében. Üdvözlöm az e célkitűzés megvalósításában részt vevő felek által végzett munkát. Ugyanakkor sajnálatos, hogy az Európai Parlament korábbi javaslatait még mindig nem hajtották végre teljesen, különösen a Barnier-jelentéssel kapcsolatosakat.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Akár a januári haiti földrengést, akár a nyári pakisztáni árvizeket követően, bárhol is forduljon elő katasztrófa, Európa mindig sokat tesz, de nem hangolja össze erőfeszítéseit. Mindegyik tagállam elküldi a saját stábját, mentőkutyáit, repülőgépeit stb. Mindent összevetve azonban, a sietősen megszervezett egyéni reakciók nem érnek fel a tervezett és szervezett európai reakcióval. Az Európai Unió, a közösen fellépő 27 tagállamával, a világ legnagyobb donorának számít a humanitárius és a fejlesztési segélyek terén. Számos polgári és katonai erőforrás áll rendelkezésünkre a vészhelyzeti és helyreállítási szükségletek kezelésére. Ugyanakkor, amíg továbbra is automatikus nemzeti reakciókra kerül sor, sajnálatos módon nem tudjuk ténylegesen kihasználni e virtuális kollektív erő meglétét. Egy valódi „gyorsreagálási képességre” van szükségünk. A vészhelyzetekre való hatékonyabb és gyorsabb reakcióhoz pedig erős politikai akaratra lesz szükség az érintett különböző felek részéről.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A szerencsétlenségekre és a természeti katasztrófákra való reagálás alapvető fontosságú, mivel az ilyen eseteket követő első néhány órában menthető meg a legtöbb ember. Az utóbbi években továbbá jelentős mértékben megnőtt a természeti okokból vagy emberi tevékenységek miatt bekövetkezett katasztrófák száma, ezért kiváló szakértelemre és a különböző katasztrófaelhárítási eszközök koordinációjára van szükség. A közösségi polgári védelmi mechanizmus létrehozása lehet az első lépés, de egyetértek az előadóval abban, hogy még többet kell tenni ezen a téren. A gyors és hatékony katasztrófaelhárítás uniós koordinációja és az együttműködés igen sikeres lehet, ahogy például a 2010. januári haiti földrengés idején. Elsőrendű fontosságú, hogy a reakció ilyen legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A természeti katasztrófák megelőzhetők és meg is kell előzni azokat. A katasztrófák fokozott veszélyét többek között olyan tényezők idézik elő, mint például a termőföld intenzív kihasználása, a rosszul tervezett városfejlesztés, a vidéki térségek elnéptelenedése és az elsivatagosodás. A katasztrófamegelőzésben alapvető fontosságú az ésszerű földhasználat, valamint a természettel összhangban lévő gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása. Az EU-nak mindenekelőtt ebben a tekintetben kell fokoznia erőfeszítéseit, végrehajtva a legutóbbi parlamenti jelentésben előterjesztett ajánlásokat és erősítve az együttműködési politika e vonatkozását.

Ami az azon katasztrófákra való reagálást illeti, amelyeket nem lehet megelőzni, a különböző tagállamok közötti, a harmadik országokban megvalósuló együttműködést, kölcsönös segítségnyújtást és beavatkozást ezekben az esetekben is egyértelműen fokozni kell.

Ezt leginkább a különböző nemzeti polgári védelmi és egyéb hatóságok részvételével történő vita eredményeként kell elérni, az egyes tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett. Ezt, a jelentés által meghatározott megoldást kell követni, és nem „az uniós polgári védelmi erő haladéktalan létrehozását” vagy a katonai eszközök humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos helyzetekben történő alkalmazását, ami a jelentés szerint anélkül is működhet, hogy az ENSZ égisze és koordinációja alá tartozna.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabetta Gardini (PPE), írásban.(IT) Ez a szavazás jelentős előrelépés az európai polgári védelmi erő megteremtése felé, amely súlyos vészhelyzet esetén bárhol gyorsan és hatékonyan képes beavatkozni.

Amint arra mindnyájan emlékezhetünk, bár a haiti embereknek biztosított segítségnyújtás során gyors és nagyarányú európai reakció volt tapasztalható, a művelet irányítása, koordinációja és láthatósága tekintetében számos komoly probléma merült fel, amelyek a jelenlegi rendszer mechanizmusának tudhatók be, amely a különböző nemzeti döntéshozatali eljárásoktól függő önkéntes és eseti hozzájárulásokon alapul.

Az Európai Bizottságnak a polgári védelem és a humanitárius támogatás szerepéről szóló legutóbbi közleménye éppen arra törekszik, hogy lerakja a nemzeti, regionális és helyi szinten már megtett intézkedések hatékony és koherens szinergiájának alapjait. A Lisszaboni Szerződés lehetőséget biztosít a tökéletesebb, koordináltabb és funkcionális katasztrófaelhárítási képesség kialakításához. Így hát itt az ideje, hogy felgyorsítsuk a folyamatot, amely során az EU-t korszerű és hatékony polgári védelmi képességgel ruházzuk fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Megszavaztam „az Európai Parlament Tanácshoz intézett ajánlása az EU gyorsreagálási képességének kialakításáról szóló javaslattal” című jelentést, mert úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak jelentős erőfeszítéseket kell tennie az utóbbi időben tapasztalt különböző jelentős katasztrófákra való koordinált és hatékony reakciók biztosítása érdekében.

Az erre vonatkozó kötelezettségvállalást hangsúlyozta „Az Unió katasztrófa-elhárítási képességének megerősítése” című legutóbbi bizottsági közlemény, amely tartalmazta a katasztrófaelhárítás különféle eszközei közötti integráltabb koordináció megteremtésére irányuló cselekvési tervet. Egyetértek Zanicchi asszonnyal abban, hogy itt az ideje elismernünk az EU katasztrófaelhárítási képessége megerősítésének politikai jelentőségét, és hogy minden eszközt mozgósítani kell e célkitűzés megvalósítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Örvendetesnek tartom ezt a jelentést, amely:

emlékeztet a főképviselőnek/alelnöknek a harmadik országokban és térségekben folytatott uniós műveletek koordinálásában betöltött alapvető fontosságú szerepére;

hangsúlyozza, hogy az Európai Külügyi Szolgálat felépítésének és munkamódszereinek arra kell irányulniuk, hogy biztosítsák az Unió válsághelyzetben végrehajtott fellépéseinek egységességét és következetességét;

felszólítja ezért a Tanácsot, adjon állandó megbízást a főképviselőnek/alelnöknek arra, hogy működésbe hozhasson egy válságstábot, amelyben részt vesz a Bizottság és a Tanács minden megfelelő szolgálatát, valamint az összes uniós tervezési szolgálatot (MIC, CMPD, EUKT, CPCC) képviselő egy-egy személy, és amely katasztrófa esetén koordinálja az uniós válaszlépést annak érdekében, hogy a munka minél hamarabb megkezdődhessen anélkül, hogy rendszeresen a Tanácshoz kellene fordulni;

javasolja, hogy ezt a stábot egy olyan csapat segítse, amely a válság első óráiban felállítható és polgári személyekből (CRT, MIC), katonai és polgári-katonai (EUKT, CPCC) szakértőkből áll, továbbá támogatást kap a SITCEN és a SATCEN hírszerzéstől is;

hangsúlyozza, hogy optimálisan koordinálni kell az EU katasztrófahelyzetekre adandó válaszokkal kapcsolatos eszközeit és más, már a helyszíneken működő vagy katasztrófahelyzetek nyomán létrehozható uniós eszközöket – különösen a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) polgári és katonai misszióit és eszközeit (például a taktikai csoportokat).

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A szerencsétlenségekre és a természeti katasztrófákra való reagáláshoz szükséges eszközök létrehozása alapvető fontosságú, mivel az ilyen eseteket követő első néhány órában menthető meg a legtöbb ember. Az utóbbi években továbbá sajnálatos módon jelentős mértékben megnőtt a természeti okokból vagy emberi tevékenységek miatt bekövetkezett katasztrófák száma, és ezek ésszerű és gyors beavatkozási képességet tesznek szükségessé. Ezért nagyon fontos a közösségi polgári védelmi mechanizmus létrehozása, de még mindig sok a tennivaló ezen a területen.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) Az uniós és a harmadik országokban egyre nő a jelentős katasztrófák előfordulásának száma, főként az éghajlatváltozás hatásaként és a fokozott urbanizáció következtében. A katasztrófák leginkább a fejlődő országokat érintik, ahol emiatt különösen magas a halálos áldozatok száma. Ezekben az országokban az ilyen katasztrófákkal kapcsolatos költségek is sokkal magasabbak. A gyorsreagálási erő létrehozása lehetővé fogja tenni az EU és a tagállamok számára erőfeszítéseik hatékonyabb összehangolását, valamint hogy az EU tevékenysége láthatóbbá váljon. Éppen ezért támogattam az ajánlást. A szerzőhöz hasonlóan én is felszólítok arra, hogy vegyék figyelembe a Barnier-jelentésben szereplő sok kiváló konkrét javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Az előadó, Zanicchi asszony csak jelentős késedelmet követően vetette fel újra a gyorsreagálás lehetőségének kérdését, de az ettől még nem vesztette el aktualitását. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió kötelessége, hogy jelentősen növelje a gyorsreagálási erők felkészítésére, biztosítására és kiterjesztésére szolgáló finanszírozást. Az éghajlatváltozás következtében minden eddiginél gyakoribbak lesznek a természeti katasztrófák. Nem boldogulhatunk szakértő mentőcsapatok nélkül, amelyek szakmai felkészültsége lehetővé teszi a tüzek és a technológiai katasztrófák gyors lokalizációját és hatékony megfékezését. Mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Egy erős gyorsreagálási egység létrehozása jó dolog lenne, és segítséget tudna nyújtani az európai polgároknak és más államok polgárainak a legnehezebb időszakokban. Szomorúnak tartom, hogy úgy tűnik, az előadó nem törődik a humanitárius segítségnyújtás vagy az EU polgári védelmi programjának megerősítésével, ehelyett inkább az foglalkoztatja, hogy minél láthatóbbá váljon az „EU” jelzés. E gyorsreagálási egységnek nem lehet az a célja, hogy az egész világon népszerűsítse az EU-t. Azáltal, hogy a sürgősségi segélyek nyújtása terén az Egyesült Nemzeteké a vezető szerep, és a katonaság is részt vesz ebben, még függetlenségünk feladását is kockáztatjuk, amit nem áll szándékomban támogatni. Éppen ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban.(RO) Az utóbbi években több helyzetben szükségesnek bizonyult, hogy fejlesszük a meglévő uniós katasztrófaelhárítási képesség hatékonyságát. Hadd említsem meg a számos európai államot érintő katasztrofális árvizeket vagy erdőtüzeket. Egy másik példa a legutóbb Magyarországon bekövetkezett nagyarányú környezeti szerencsétlenség. Ilyen incidensek előfordulása esetén önmagában egyetlen állam sem képes elég magas szintű reagálásra. Az uniós tagállamoknak egymással is szolidárisnak kell lenniük. A jelentés pontosan meghatározza, hogy a gyorsreagálási erőnek milyen kritériumoknak kell megfelelnie, valamint a tevékenységei végrehajtásához szükséges feltételeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) Nyilvánvaló, hogy a jelentés kevesebbet foglalkozik a fejlesztési segélyek, illetve a polgárok támogatása hatékonyságának növelésével, mint az „EU” márka népszerűsítésével és az arra való figyelemfelhívással. Éppen ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Azért szavaztam meg a jelentést, mert hatékony uniós katasztrófaelhárítási képességre van szükség az utóbbi években egyre növekvő számú jelentős katasztrófák kezeléséhez. Az elmúlt néhány évben több felhívás hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az EU-nak fejlesztenie kell reagálásának hatékonyságát, és a jelenlegi állás szerint még sokkal többet kell tenni a koherensebb és láthatóbb előrehaladás biztosítása céljából. Véleményem szerint minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítani kell e célkitűzés megvalósítása érdekében, mert 2008 és a témával foglalkozó legutóbbi bizottsági közlemény óta egy átfogó és integrált uniós reagálás irányába mozdultunk el. Mindnyájan arra számítunk, hogy a jelentés végrehajtása következtében létrejövő cselekvési terv révén fokozatosan fel lehet építeni a katasztrófaelhárítás különféle eszközei közötti integráltabb koordinációt.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Egyetértek „az Európai Parlament Tanácshoz intézett ajánlása az EU gyorsreagálási képességének kialakításáról szóló javaslattal” című jelentéssel. Tulajdonképpen a Haitin szerzett tapasztalatok elemzése egyértelműen bizonyítja, hogy az katasztrófaelhárítási képességének újabb reformjára van szükség, ahogy azt már valójában kijelentettem „a természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésével kapcsolatos közösségi megközelítésre” vonatkozó véleményemben.

Vészhelyzetekben feltétlenül gyors és hatékony reagálásra van szükség, ha biztosítani akarjuk, hogy az EU szolidaritást vállaljon akár a tagállamokkal, akár harmadik országokkal, és ehhez erős politikai akaratra van szükség a különböző döntéshozó szervek részéről.

Általánosságban elismert tény, hogy jelenleg is jelentős erőfeszítések történnek a polgári védelmi erők és a humanitárius segítségnyújtás különböző területei közötti koherencia és koordináció megerősítése céljából. Ugyanakkor jelentős lépéseket kell tenni az európai polgári védelmi erő létrehozása érdekében, amint az már „a természeti csapások és az ember okozta katasztrófák megelőzésével kapcsolatos közösségi megközelítésre” vonatkozó véleményemben is kifejtettem. Egyetértek az előadóval: itt az ideje, hogy nagyobb előrelépést tegyünk e területen, különösen a 2006-os Barnier-jelentésben szereplő konkrét javaslatok végrehajtása tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Osztom az előadó, Zanicchi asszony azon meggyőződését, hogy itt az ideje elismernünk az EU katasztrófaelhárítási képessége megerősítésének politikai jelentőségét, és hogy minden eszközt mozgósítani kell e célkitűzés megvalósítása érdekében. Egyetértek Zanicchi asszony azon véleményével is, miszerint a 2008-as előkészítő intézkedés bizakodásra okot adó eredményeit a későbbiekben még értékelni kell és az EU fellépések azonnali aktiválása érdekében a későbbiekben ki kell alakítani a tagállamok által önkéntes alapon biztosított, összevont készültségi eszközöket.

E tekintetben az előadó emlékeztetni kívánja a Tanácsot és a Bizottságot a Barnier-jelentés ajánlására, miszerint „Csak a megelőző jellegű szervezés és a rendelkezésre álló források összevonása teremtheti meg az európai polgári védelmi erőt”.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Megszavaztam ezt a jelentést, mivel egyetértek azzal, hogy elengedhetetlen, hogy ösztönözzük az EU katasztrófaelhárítási képességének megerősítésére irányuló politikák végrehajtását, előmozdítva e tevékenységek hatékonyságát, koordinációját és láthatóságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az utóbbi években az Európai Unión kívül (természeti okokból vagy emberi tevékenységek miatt) megsokszorozódtak a súlyos katasztrófák, ezért növelni kell az uniós katasztrófaelhárítási képesség hatékonyságát. Bár az Unió katasztrófaelhárítási képessége a közösségi polgári védelmi mechanizmus 2001-es létrehozása óta folyamatosan fejlődött, az előadó úgy véli, hogy ennél jóval többet kell még tenni ahhoz, hogy az EU részéről biztosított legyen az összehangolt, következetés és látható reakció. A következetesebb válaszra való igény az Unió katasztrófaelhárítási képességének megerősítéséről szóló, 2008. márciusi bizottsági közleményben is kiemelten szerepel. E közleményt az átfogó és integrált uniós válasz felé tett első lépésnek szánták. A közlemény tartalmazott egy konkrét fellépésekre épülő cselekvési tervet, amelyek révén fokozatosan fel lehet építeni a katasztrófaelhárítás különféle eszközei közötti integráltabb koordinációt. Ma rendelkezésünkre áll a Parlament e problémával kapcsolatos válasza.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban.(NL) Most, amikor – főként az éghajlatváltozás hatásaként – világszerte egyre gyakoribbak a jelentős emberi, gazdasági és környezeti károkat okozó katasztrófák, elengedhetetlen, hogy az Európai Unió gyorsan tudjon fellépni. Az európai polgári védelmi erő létrehozása egyértelmű struktúrát biztosít ehhez a gyors reakcióhoz. A haiti földrengést követően levontuk azt a tanulságot, hogy növelnünk kell az Unió hatékonyságát, koordinációját és láthatóságát. Ezért helyeslem, hogy a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás egyetlen biztos tárcája alá kerüljön. Ezen kívül úgy gondolom, hogy a humanitárius segítségnyújtási műveleteket lehetőség szerint az ENSZ koordinátori ernyője alatt kell végrehajtani.

A Bizottság a jelentésben arra hív fel, hogy az érintett területeken programokat kell elindítani a nemzeti kormányokkal, a helyi hatóságokkal és a nem kormányzati szervezetekkel együttműködve, hogy a helyi közösségek képesek legyenek megelőzni és kezelni a katasztrófákat. A katonai és polgári védelmi eszközök katasztrófaelhárításban történő felhasználása csak a legvégső megoldás lehet.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A természeti okokból vagy emberi tevékenységek miatt bekövetkező katasztrófáknak nem csupán a száma növekedett meg, hanem a hatása és kiterjedése is, következésképpen az emberekre, a gazdaságra és a környezetre gyakorolt hatásuk is. Növelni kell az uniós katasztrófaelhárítási képesség hatékonyságát. Emiatt az EU-nak át kell gondolnia stratégiáját a katasztrófamegelőzés, -kezelés és a segítségnyújtás tekintetében, hogy műveleti szempontból összehangoltabb és hatékonyabb legyen.

Örvendetesnek tartom a jelentés elfogadását, amely a legutóbbi haiti katasztrófát esettanulmányként használja fel, és felhív az európai uniós polgári védelmi erő létrehozására, amely képes szinergiákat teremteni a tagállamok és az európai intézmények között a katasztrófamegelőzés és a harmadik országoknak – különösen a katasztrófa által sújtott fejlődő országoknak – nyújtandó segítség érdekében. E kezdeményezés humanitárius jellege az EU szolidaritása külső dimenziójának egyre konkrétabb megnyilvánulását képviseli.

Ugyanakkor úgy gondolom, hogy rendkívül fontos, hogy ugyanezen kezdeményezés az Európai Unión belül bekövetkező katasztrófák esetén szükséges koordinációt és irányítást is előidézze. Szeretnék emlékeztetni a Madeira szigetén pusztító februári katasztrófára, és ennek alapján elengedhetetlennek tartom a polgári védelmi erő létrehozását, ugyanakkor azt is, hogy a meglévő mechanizmusokat a lehető legjobban kihasználjuk.

 
  
  

Jelentés: Kay Swinburne (A7-0326/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A munka folytatódik a pénzügyi szabályozás terén. Megszavaztam az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentését, amely arra törekszik, hogy minden pénzügyi terméket a piaci hatóságok felügyelete alá vonjon. Az átláthatóság hiánya árt a piaci hatékonyságnak, és hozzájárult a pénzügyi válság súlyosbításához. A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv lehetővé tette a piaci tevékenységek jobban szabályozott és átláthatóbb kereskedési helyszínre való áthelyezését. Megismételve a 2009. szeptemberi pittsburghi G20-csúcstalálkozó következtetéseit, a jelentés annak biztosítására törekszik, hogy „valamennyi szabványosított tőzsdén kívüli (OTC) származékos ügyletre vonatkozó szerződéssel tőzsdén vagy [adott esetben] elektronikus kereskedelmi platformokon kell kereskedni”.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) végrehajtása óta az európai piacok példátlan változások időszakán mentek keresztül egyrészt az irányelv, másrészt a válsággal kapcsolatos egyéb okok miatt. Következésképpen nem lehetett megvalósítani a kívánt szabályozási célokat. A MiFID végrehajtása a piacok széttöredezettségét idézte elő, ami kiváltotta a magas fordulatszámon történő kereskedési stratégiák hirtelen megnövekedését. A piac igazodott a nagy összegre szóló kereskedési megbízások esetében a „dark pool”-ok használatához és a MiFID-ben szereplő mentességek alkalmazásához az ilyen ügyleteknél, amikor azokat szervezett kereskedési helyszínek bonyolítják („dark” ügyletek), amennyiben az ügyleteket hivatalosan szabályozott piacokon hajtják végre. Elengedhetetlen, hogy e technológiai előrelépések hatékony szabályozásának és átláthatóságának biztosítására szolgáló jogszabályt alkalmazzunk annak megakadályozása érdekében, hogy a piacok működésének egészére kiható rendszerszintű kockázatok alakuljanak ki.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Az Európai Parlament folytatja a pénzügyi szabályozás bizonyos elemeivel kapcsolatos jelentések elfogadását, de anélkül, hogy valaha is eljutna a dolog lényegéig. Természetesen jobb, hogy vonatkozik valamiféle szabályozás a magánbrókerek és/vagy pénzügyi intézmények által végrehajtott pénzügyi műveletek tekintetében. De nem ez az alapvető kérdés.

A jelentés nem megy túl a kereskedési platformok nagyobb mértékű szabályozására vonatkozó érveléseken, megemlíti, hogy szükséges, hogy „növekedjen a pénzügyi eszközök piacának átláthatósága és biztonsága” valamint hogy „egyenlő bánásmódra” van szükség multilaterális kereskedési rendszerek és a szabályozott piacok tekintetében.

Az alapvető problémát az jelenti, hogy továbbra is működik ugyanaz a régi spekulációs rendszer, bár a jelentés csak a spekuláció formájával foglalkozik, a legfontosabb tényezővel, a tartalommal meg nem.

A magunk részéről továbbra a származékos termékek piacának és az adóparadicsomok felszámolása, valamint amellett érvelünk, hogy a politikának kell hatékonyan ellenőriznie a pénzügyeket, nem pedig fordítva. Amíg ez nem következik be, minden más politika pusztán a dolgok kozmetikázását jelenti.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam. Úgy tűnik, hogy a MiFID végrehajtása által előidézett verseny egyik jelentős következménye a piac széttöredezése, ami önmagában ösztönözte a HFT-stratégiák robbanásszerű növekedését. A szabályozásnak tükröznie kell, hogy e technológiai előrelépések miatt a jogalkotás terén megfelelő rendelkezésekre van szükség, hogy azok ne használhassák ki a szabályozás hiányosságait, és ne jelentsenek akaratlanul rendszerszintű kockázatot a piacok működésének egészére.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) közelmúltbeli végrehajtása óta az európai piacok példátlan változások időszakán mentek keresztül egyrészt az irányelv, másrészt a válsággal kapcsolatos egyéb okok miatt. Következésképpen nem lehetett megvalósítani a kívánt szabályozási célokat. A MiFID végrehajtása a piacok széttöredezettségét idézte elő, ami kiváltotta a magas fordulatszámon történő kereskedési stratégiák hirtelen megnövekedését. A piac igazodott a nagy összegre szóló kereskedési megbízások esetében a „dark pool”-ok használatához és a MiFID-ben szereplő mentességek alkalmazásához az ilyen ügyleteknél, amikor azokat szervezett kereskedési helyszínek bonyolítják („dark” ügyletek), amennyiben az ügyleteket hivatalosan szabályozott piacokon hajtják végre. Elengedhetetlen, hogy e technológiai előrelépések hatékony szabályozásának és átláthatóságának biztosítására szolgáló jogszabályt alkalmazzunk annak megakadályozása érdekében, hogy a jövőben piacok működésének egészére kiható rendszerszintű kockázatok alakuljanak ki.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Európában túl magasak az adatgyűjtéssel kapcsolatos költségek. Előfordul, hogy akár tízszer nagyobbak, mint az Egyesült Államokban. A jelentés tartalmaz néhány hasznos javaslatot ezek és más szükségtelen költségek csökkentésére vonatkozóan. Attól tartok azonban, hogy a szerző rossz úton jár, amikor ezt a célt számos további rendelkezés bevezetésével szándékozik elérni. Fenn áll a veszélye, hogy ilyen módon pusztán az egyik bürokratikus akadály helyébe egy másik lép. Ezért tartózkodtam a szavazás során.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Döntésem, miszerint megszavazom az A7-0326/2010 jelentést, összhangban áll az európai tőkepiacok jelenlegi helyzetével, amelyek a technológiai előrelépéseknek köszönhetően példátlan változásokon mennek keresztül. A MiFID bevezetése – amely előmozdítja a kereskedési helyszínek között a megbízásteljesítési szolgáltatások nyújtásáért folytatott versenyt – az árképzési folyamat hatékonyságának növeléséhez, a befektetők választási lehetőségeinek növekedéséhez vezetett. A piac széttöredezése azonban a kereskedés utáni nem megfelelő átláthatósághoz vezetett a tőzsdén kívüli (OTC) kereskedések vonatkozásában, ez pedig azt jelenti, hogy hatékonyabb szabályozási keretre van szükség a kereskedés utáni konszolidált információk tekintetében. Véleményem szerint a szabályozóknak biztosítaniuk kell, hogy bármikor újra elő tudják állítani a megbízási nyilvántartást, hogy megértsék a piac mozgását és a résztvevők szerepét. Az új technológia hatása és az új piaci szereplők megjelenése gyorsabb kereskedéshez, a HFT-állomány növekedéséhez és a kereskedési platformok tagjai által kiszolgált ügyfelek közvetlen piaci hozzáférésének növekedéséhez vezetett. Bár a MiFID bevezetése innovációt idézett elő, nyilvánvaló, hogy a piac széttöredezéséhez is hozzájárult. Megszavaztam a jelentést, mert úgy gondolom, hogy e technológiai előrelépéseket megfelelően szabályozni kell, hogy ne jelentsenek rendszerszintű kockázatot a piacok működésének egészére.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Támogatom a Bizottságnak szóló felhívást, miszerint valamennyi kereskedési helyszín és elszámolási rendszer vonatkozásában erősítse meg a piaci infrastruktúrákat, hogy azok az összesített ügyletek nagyobb átláthatósága, rugalmassága és jobb szabályozási felügyelete révén képesek legyenek a jövőbeli kockázatok kezelésére. Ennél fogva megszavaztam a parlamenti állásfoglalást, mivel támogatom a következő elképzeléseket:

- az MTF-ek ugyanolyan szintű felügyelet hatálya alá tartozzanak, és ennél fogva hasonlóképpen legyenek szabályozva;

- a portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó és portfóliókezelőként működő befektetési vállalkozások megbízásait kezelő befektetési vállalkozások tegyenek eleget a legjobb teljesítésre vonatkozó kötelezettségüknek;

- a Bizottság vizsgálja meg a „dark pool” ügyletekre vonatkozó legkisebb megbízási mennyiség megállapításának hatásait;

- szabályozni kell-e a HFT-stratégiákat követő vállalatokat annak biztosítása érdekében, hogy az általuk alkalmazott algoritmusok folyamatos szabályozási felügyeletére megbízható rendszereket és ellenőrző mechanizmusokat alkalmazzanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Teljes mértékben támogatom az előadót, Swinburne asszonyt, valamint az arra vonatkozó elképzelését, hogy elő kell mozdítani a kereskedési helyszínek között a megbízásteljesítési szolgáltatások nyújtásáért folytatott versenyt. Ez a befektetők választási lehetőségeinek növekedéséhez és alacsonyabb ügyleti díjakhoz vezetett, valamint segített az árképzési folyamat hatékonyságának növelésében. Jelenleg 136 MTF működik, valamint a vezető tőzsdék, amelyek együtt alkotják a szervezett kereskedési helyszíneket.

Ezek a szervezett kereskedési helyszínek a kereskedési volumen mintegy 60%-át bonyolítják, míg a maradék kereskedést értékpapír-kereskedők/-forgalmazók végzik, amelyet összegezve OTC-nek (tőzsdén kívüli kereskedésnek) nevezünk. A kétoldalú kereskedés, amelynek során az ügyfél megbízást ad a brókernek és az megtalálja a megfelelő ügyletet, főként szóbeli megbízásokból túlnyomórészt elektronikus megbízásokká alakult át. Bár lényegénél fogva az OTC kereskedésnél nincs kereskedés előtti átláthatóság, a MiFID szabályai szerint mégis jelenteni kell ezeket az ügyleteket.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Egyetértek azzal, hogy vizsgálja meg a „dark pool” ügyletekre vonatkozó legkisebb megbízási mennyiség megállapításának hatásait, valamint azt, hogy ennek szigorúan érvényt lehetne-e szerezni, hogy az árfeltárás érdekében fenn lehessen tartani a látható helyszíneken zajló megfelelő kereskedési forgalmat.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Úgy tűnik, hogy a MiFID végrehajtása által előidézett verseny egyik jelentős következménye a piac széttöredezése, ami önmagában ösztönözte a HFT-stratégiák robbanásszerű növekedését. A szabályozásnak fel kell ismernie, hogy e technológiai előrelépések miatt a jogalkotás terén megfelelő rendelkezésekre van szükség, hogy azok ne használhassák ki a szabályozás hiányosságait, és ne jelentsenek akaratlanul rendszerszintű kockázatot a piacok működésének egészére. Összegezve, ezt a javaslatot tartalmazza az EP által ma elfogadott szöveg.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (S&D), írásban. – Ez a saját kezdeményezésű jelentés meghatározza a MiFID megvitatásának keretét, amelyhez az OTC-irányelv, az ESMA létrehozása és természetesen az EMIR kapcsolódik. Még a jelentés címe is lehetővé teszi az emberek számára, hogy megértsék a szükséges, ám gyakran bonyolult szabályozási változások szükségességét.

A szabályozatlan piacok szűrés nélküli szponzorált hozzáféréssel hozzáférhettek a kereskedési helyszínekhez. Ennek meg kell változnia.

Abban is egyetértek az előadóval, hogy javítani kell a kereskedés előtti és utáni átláthatóságot, és különösen hogy a nem részvényjellegű termékekre vonatkozó kereskedés utáni adatok könnyen konszolidálható formában álljanak rendelkezésre.

Döntő fontosságú a piac mozgásának megértése, valamint a szabályozók eszközökkel és információkkal/adatokkal való ellátása.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) A bankok, a tőzsdék és az alapok olyan gyorsan alakítanak ki új pénzügyi termékeket és kereskedési gyakorlatokat, hogy a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv már elavult. Az átláthatósági szabályok hatókörét is ki kell terjeszteni, hogy magába foglalja a bankok belső kereskedési rendszereit, a kivételeket pedig pontosabban meg kell fogalmazni, hogy a pénzügyi intézmények és pénzügyi termékek ne kerülhessenek ki a hatékony felügyelet alól.

Az előzetesen csupán a részvényekre vonatkozóan meghatározott, kereskedés előtti és utáni adatok közzétételét most már ki kell terjeszteni a kötvényekre, a központi klíringgel elszámolt származtatott ügyletekre, a strukturált termékekre, alapokra és igazolásokra, ami növelni fogja az árképzési folyamat hatékonyságát és átláthatóságát.

 
  
  

Jelentés: Ana Gomes (A7-0349/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy elsőrendű fontosságú, hogy az EU felkészült legyen a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatokra, amelyek országokon átnyúló jellegük és az áldozatok nagy száma miatt a terrortámadások, ipari balesetek és természeti katasztrófák új dimenzióját jelentik. Az ilyen veszélyekre adott uniós válaszok nem korlátozódhatnak kizárólag utólagos beavatkozási programokra, a válaszadás sokkal korábban, ezen anyagok kezelésével, megfelelő tárolásával, a hozzáférés korlátozásával, ellenőrzésekkel stb. kezdődik. Alapvetőnek tartom, hogy az eseményeket követő beavatkozást össze kell hangolni a különböző tagállami hatóságok (polgári védelem, hadsereg, rendőrség stb.) közötti, valamint a különböző tagállami nemzeti hatóságok és az európai intézmények közötti jelentős együttműködés révén. Azaz úgy gondolom, hogy elengedhetetlen az összehangolt és átfogó megközelítés. 2009-ben a Bizottság előterjesztette az új, hároméves – a 2010–2012-es időszakra vonatkozó – uniós CBRN cselekvési tervet, amely a megelőzés, felderítés, felkészültség és reagálás részeket tartalmazza. Ezzel kapcsolatban úgy gondolom, hogy döntő fontosságú, hogy felismerjük e négy szakasz mindegyikének fontosságát a kockázatértékelési vizsgálatok, a reagálás és az ellenintézkedések megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – Megszavaztam ezt a fontos állásfoglalást, mert ideje, hogy figyelmet fordítsunk a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatokra, amelyek országokon átnyúló jellegük és az áldozatok nagy száma miatt a lehetséges terrortámadások, balesetek, természeti katasztrófák és/vagy világjárványok új dimenzióját jelentik. A megfelelő választ nem kizárólag utólagos beavatkozási programok jelentik, a válaszadás sokkal korábban, ezen anyagok kezelésével, megfelelő tárolásával, a hozzáférés korlátozásával, ellenőrzésekkel stb. kell kezdenünk. A katasztrófák utóhatásaira irányuló beavatkozás ugyanakkor kiterjedt együttműködést igényel a különböző nemzeti hatóságok között a tagállamokon belül. A CBRN cselekvési tervnek biztosítania kell a nemzeti és az uniós kezdeményezések közötti hatékony együttműködést a CBRN-kockázatok kezelése és a szükséges válaszlépések előkészítése során.

Tekintettel arra, hogy a CBRN-balesetek vagy támadások súlyos fenyegetést jelentenek az Európai Unióban élők biztonságára, és a kritikus infrastruktúrák, valamint a társadalom szokásos működésének határok nélküli összeomlását eredményezhetik egy vagy több uniós tagállamban, az Európai Parlament felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az e jelentésben foglalt ajánlásoknak megfelelően sürgősen vizsgálják felül és erősítsék meg a cselekvési tervet, és gondoskodjanak annak gyors végrehajtásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok új kihívást jelentenek a társadalom számára, továbbá a lehetséges terrortámadások, balesetek, természeti katasztrófák és/vagy világjárványok új alapjául szolgálnak. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy örömömnek adjak hangot Gomes asszony jelentése miatt, mivel ez a jelentés lehetővé fogja tenni számunkra, hogy lerakjuk egy megfelelő katasztrófaelhárítási mechanizmus alapjait. Az uniós CBRN cselekvési terv felülvizsgálata során a Parlament által előterjesztett javaslatokat is figyelembe kell vennünk, amelyek azon területekre irányulnak, amelyek javítják a biztonságot az ilyen jellegű kockázatok esetén. Egyetértek azzal, hogy rendkívül fontos megosztani a legjobb gyakorlatokat olyan országokkal, melyek szakértelemre tettek szert a CBRN-nel kapcsolatos kockázatelemzés, megelőzés, felfedezés, tájékoztatás és válaszadás területén.

Fontosnak tartom hangsúlyozni a tartalékkészletek gondos kezelésének fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a reagáláshoz szükséges erőforrások, orvosi vagy egyéb szükséges berendezések tökéletesen működőképesek és korszerűek, valamint a legfrissebb technológiát képviselik. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris katasztrófák – akár balesetből, akár terrortámadásból erednek – komoly fenyegetést jelentenek az EU-ban élők biztonságára és egészségére, valamint környezetszennyezést és -fertőzést okoznak. Bár az Unióban a CBRN-anyagokhoz köthető incidensek száma – beleértve a terrorista cselekményeket is – eddig viszonylag alacsony, és mivel a CBRN-anyagokhoz köthető katasztrófák többsége ipari balesetekre vagy a veszélyes kórokozók számának növekedésére és globális elterjedésére vezethető vissza, továbbra is fennáll az akár balesetből eredő, akár szándékosan előidézett CBRN katasztrófák kockázata. Megszavaztam a jelentést, mert egyetértek az előadó álláspontjával, miszerint az Európai Bizottság által előterjesztett CBRN cselekvési terv, amelynek célja annak biztosítása, hogy hatékony együttműködés jöjjön létre a CBRN-kockázatok kezelésére és a szükséges válaszlépések kidolgozására vonatkozó nemzeti és uniós kezdeményezések között, alulértékeli azon kockázatokat, amelyek nem korlátozódnak az EU határain túlra. Úgy gondolom, hogy a CBRN cselekvési tervnek megfelelően értékelnie és tartalmaznia kell a nemzetközi CBRN kockázatokat is, és ezért a megelőző intézkedéseknek nemzetközi dimenziót kell biztosítaniuk, hangsúlyozva a nukleáris és vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmények végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Elengedhetetlen, hogy hatékony cselekvési tervet fogadjunk el, hogy az EU területén szembe tudjunk szállni a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) katasztrófák jelenlegi és folyamatos kockázatával. Ezek a katasztrófák – akár balesetből, akár terrortámadásból erednek – komoly fenyegetést jelentenek és potenciálisan pusztító és nagy horderejű következményekkel járnak az EU-ban élők biztonságára, jólétére és egészségére, valamint a környezetre, kulturális örökségünkre és az alapvető infrastruktúrákra. Szerencsére a CBRN-anyagokhoz köthető incidensek száma – beleértve a terrorcselekményeket is – eddig viszonylag alacsony volt.

A cselekvési terv bizonyítja, hogy átfogó és nemzetközi válaszadásra van szükség, mivel a CBRN katasztrófák hatásai nem ismernek határokat, és egy ilyen tervnek a következőn kell alapulnia: megelőzés, felderítés, felkészültség és reagálás. Ezen kívül, a CBRN kockázatok kezelése, a válaszadásra való felkészültség és a következmények enyhítése érdekében biztosítani kell a nemzeti és az uniós kezdeményezések közötti hatékony együttműködést. Az előadóhoz, Gomes asszonyhoz hasonlóan, nincs kétségem afelől, hogy el kell fogadnunk egy uniós cselekvési tervet, viszont sajnálatosnak tartom, hogy a Bizottság nem volt még inkább nagyra törő, mert az előterjesztett cselekvési terv gyenge, és több ponton következetlen.

 
  
MPphoto
 
 

  Cornelis de Jong (GUE/NGL), írásban. – Bár a Gomes-jelentés túlnyomó részével egyetértettem, ellene szavaztam, mivel túlzottan nagy hangsúlyt helyez a polgári és katonai együttműködés uniós összehangolására. A hadseregnek továbbra is tagállami hatáskör alá kell tartoznia, nem pedig az EU és a Bizottság hatáskörébe. Semmi gond nincs azzal, ha a tagállamok CBRN incidens esetén – és az ilyen incidensből eredő környezeti katasztrófa során, ez döntő fontosságú – egyenlő alapon együttműködést folytatnak, azt viszont igen nagy problémának tartom, hogy ez a jelentés lehetőséget biztosít az EU militarizálására.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban.(RO) Megszavaztam ezt a jelentést, mivel úgy gondolom, hogy hatékony intézkedéseket javasol a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) incidensek megelőzésére, leküzdésére és kezelésére vonatkozóan. Rendkívüli jelentőségű, hogy a jelentés a gyorsreagálási mechanizmussal kapcsolatos elképzelést támogatja olyan esetekben, amikor valamely tagállamban CBRN katasztrófa következik be. Ezen kívül ez a mechanizmus az uniós tagállamok szolidaritásán alapuló reagálására épül. Az is ugyanilyen fontos, hogy a Parlament által elfogadott jelentés vegyes összetételű európai gyorsreagálási csapatok létrehozását javasolja, amelyek tagjai katonák, rendőrök és egészségügyi dolgozók lesznek, akik vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris katasztrófák esetén hatékonyan tudnak reagálni.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Kollégám, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjához tartozó Hankiss asszony, az árnyékelőadó által elért kompromisszumok eredményeként a mai szavazás tárgyát képező szöveg sokkal részletesebb és kiegyensúlyozottabb, sok szakmai anyagot tartalmaz a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság szempontjából jelentős prioritással kapcsolatban, nem csupán a balesetek megelőzése és a természeti katasztrófákra való megfelelő reagálás szempontjából, hanem az ilyen jellegű terrorizmus által jelentett egyértelmű és aktuális veszélyre is hivatkozva. Egyre inkább zavaros és nem szokványos veszélyekkel kerülünk szembe, és ennek szem előtt tartásával Európának megfelelő stratégiával kell rendelkeznie a megelőzés, felderítés és védelem tekintetében, hogy garantálható lehessen az európaiak biztonsága és egészsége. A Bizottságnak ezen irányvonalak mentén kell tovább haladnia, így a jelentés mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok országokon átnyúló jellegük és az áldozatok nagy száma miatt a lehetséges terrortámadások, balesetek, természeti katasztrófák és/vagy világjárványok új dimenzióját jelentik. A Bizottság 2009 júniusában terjesztette elő az új uniós CBRN cselekvési tervet, amelyet a Tanács novemberben módosított. A terv végrehajtási szakasza az elfogadást követő három évre (2010–2012) terjed ki, és három fő részre oszlik: megelőzés, felderítés, felkészültség és reagálás. A Tanács által bevezetett módosítások azonban gyengítik a cselekvési tervet, és enyhítik az előirányzott intézkedésekre vonatkozó kötelezettségeket, valamint végrehajtásuk nyomon követését és ellenőrzését. Ezért örülök a jelentés elfogadásának, amely erőteljesebb szabályozó szerepet szándékozik biztosítani a Bizottságnak, mivel úgy vélem, ez az egyetlen mód arra, hogy megszüntessük a különböző tagállamok által e területen átruházott hatáskörök tekintetében jelenleg meglévő hézagot.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ha ténylegesen aggódnának a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok miatt, egyes uniós országok nem ragaszkodnának a rendkívül hatékony nukleáris arzenálok fenntartásához, amelyek katonai támadások során használhatók fel. Az Egyesült Államok nukleáris fegyverei sem különböző európai országokban lennének még mindig elhelyezve, ami egy olyan eljárás, amely nyilvánvalóan ellentétes az állítólag támogatott atomsorompó-szerződés három pillérének egyikével.

A jelentés nem tesz említést bizonyos döntésekről, például arról, hogy az Egyesült Királyság nemrégiben úgy határozott, hogy nukleáris technológiát ad el Indiának, egy olyan országnak, amely nem írta alá az atomsorompó-szerződést, és arra sem utal, hogy Franciaország és Németország úgy határozott, hogy együttműködést folytat nukleáris fegyvereik fenntartásával kapcsolatban, amit képmutatóan a „költségracionalizálással” indokolnak. Arról sem esik szó, hogy a legjelentősebb uniós hatalmak és a NATO segítséget nyújtottak a rakétaelhárító rendszerek európai telepítésével kapcsolatos projekthez, vagy arról, hogy a NATO úgy döntött, hogy továbbra is megőrzi „nukleáris szövetség” szerepét.

Akkor, amikor a kapitalizmus válsága fokozódik, ez a jelentés nyilvánvalóvá teszi, hogy a konkrét intézkedések számítanak, nem pedig a szándéknyilatkozatok: ezek azt bizonyítják, hogy a katonaság továbbra a kapitalista gazdasági globalizáció eszközéül szolgálhat.

 
  
MPphoto
 
 

  Kartika Tamara Liotard (GUE/NGL), írásban. – „A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság európai unióbeli növeléséről szóló uniós CBRN cselekvési tervről” szóló Gomes-jelentéssel (A7-0349/2010) kapcsolatos szavazás indokolása. Bár a Gomes-jelentés túlnyomó részével egyetértettem, ellene szavaztam, mivel túlzottan nagy hangsúlyt helyez a polgári és katonai együttműködés uniós összehangolására. A hadseregnek továbbra is tagállami hatáskör alá kell tartoznia, nem pedig az EU és a Bizottság hatáskörébe. Semmi gond nincs azzal, ha a tagállamok CBRN incidens esetén – és az ilyen incidensből eredő környezeti katasztrófa során, ez döntő fontosságú – egyenlő alapon együttműködést folytatnak, azt viszont igen nagy problémának tartom, hogy ez a jelentés lehetőséget biztosít az EU militarizálására.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok országokon átnyúló jellegük és az áldozatok nagy száma miatt a lehetséges terrortámadások, balesetek, természeti katasztrófák és/vagy világjárványok új dimenzióját jelentik. Az ilyen veszélyekre adott megfelelő válaszok nem kizárólag utólagos beavatkozási programok, a válaszadás sokkal korábban, ezen anyagok kezelésével, megfelelő tárolásával, a hozzáférés korlátozásával, ellenőrzésekkel stb. kezdődik. A katasztrófák utóhatásaira irányuló beavatkozás ugyanakkor kiterjedt együttműködést igényel a különböző nemzeti hatóságok (polgári védelem, hadsereg, bűnüldöző hatóságok stb.) között a tagállamokon belül, illetve a különböző tagállami nemzeti hatóságok és uniós megfelelőik között. Ezért az összes kockázatra kiterjedő, összehangolt megközelítésre van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Kétségtelenül meg kell védenünk magunkat a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris termékek, anyagok és organizmusok rossz szándékú felhasználásával szemben. Ugyanakkor éppen a hétköznapi használatukra kell leginkább odafigyelnünk. Tény, hogy a szöveg egyetlen egyszer sem említi, hogy alternatívát kellene találnunk az atomenergiára. Jelenleg ez az utóbbi komoly veszélyt jelent embertársainkra. Ami a jelentés középpontjában álló terrorizmust illeti, miért szólítja fel a jelentés a NATO-t, amely a legnagyobb veszélyt jelenti a világbékére, hogy foglalkozzon a terrorizmus problémájával? E következetlenségek miatt nem szavazom meg a szöveget.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Úgy gondolom, hogy az EU-nak fel kellene készülnie az olyan támadásokra vagy balesetekre, amelyek az európaiak biztonságát és egészségét veszélyeztetik. Ezért van szükség a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) cselekvési tervre, hogy meg lehessen előzni az EU területén bármilyen veszélyt vagy balesetet, illetve reagálni lehessen azokra. Jelenleg sokféle veszély fenyeget, ami azt jelenti, hogy ez a kérdés igen bonyolult, de most már rendelkezünk egy megfelelő mechanizmussal a legkülönfélébb helyzetek kezeléséhez. Ez indokolja azt, ahogy szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok országokon átnyúló jellegük és az áldozatok nagy száma miatt a lehetséges terrortámadások, balesetek, természeti katasztrófák és/vagy világjárványok új dimenzióját jelentik. Az ilyen veszélyekre adott megfelelő válaszok ezen anyagok kezelésével, megfelelő tárolásával, a hozzáférés korlátozásával kezdődik. A katasztrófák utóhatásaira irányuló beavatkozás ugyanakkor kiterjedt együttműködést igényel a különböző nemzeti hatóságok között a tagállamokon belül, illetve a különböző tagállami nemzeti hatóságok és uniós megfelelőik között. Kiemelt jelentőségű a tömegpusztító fegyverek elterjedése megakadályozásának és leszerelésének megerősítése az összes vonatkozó szerződés és nemzetközi egyezmény általános és teljes körű végrehajtása révén.

Azzal a veszéllyel is foglalkozni kell, hogy terroristák is foglalkozhatnak az ilyen fegyverek terjesztésével. Ezen kívül sürgősen létre kell hozni az európai válságkezelési mechanizmust. Össze kell hangolni a polgári és katonai eszközöket annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Unió rendelkezzen gyorsreagálási képességgel a CBRN katasztrófák ellen. Végül, európai minőségi és biztonsági előírásokat is el kell fogadni.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Megszavaztam a jelentést, mert sajnos pillanatnyilag – ha nem történik előrelépés a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság terén – az Európai Unió nem lesz teljesen tisztában a lehetséges következményekkel. Ez a jelentés egy kis magyarázó feljegyzés, nem cselekvési terv. Ahhoz, hogy átfogó dokumentum készüljön a nukleáris biztonságról, olyan szakértőket kell bevonni a munkába, akik az atomenergia és a nukleáris technológia alkalmazása tekintetében széles körű tapasztalatokkal rendelkeznek. Egy ilyen munka több évig is eltarthat, de el kell végezni. Az Európai Unió és különösen az Európai Parlament egyedül nem képes összeállítani egy ilyen dokumentumot. Ugyan mellette szavaztam, de úgy gondolom, hogy ez a jelentés pusztán egy epilógus az EU nukleáris biztonságáról szóló könyvhöz. Remélem, hogy magával a könyvvel kapcsolatos munka is elkezdődik a közeljövőben.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A lehetséges vegyi, biológiai, radiológiai vagy nukleáris incidensek esetén a polgári lakosság biztonsága rendkívül fontos kérdés, és az ezzel kapcsolatos törekvéseket feltétlenül támogatni kell. Sajnálatos módon az az érzésem, hogy a jelentést a terrorizmus szelleme elleni küzdelem szándéka vezérli, de szerencsére Európában ez nincs jelen olyan jól szervezett formában. Tehát az a cél, hogy nagyobb legyen a pánik, hogy aztán végre lehessen hajtani a politikát. Továbbá úgy tűnik, hogy a jelentés túl sokat foglalkozik a szolidaritás kérdésével. Úgy gondolom, ezen a ponton kell azt mondanunk, hogy „elég”, ami a terrorizmus megelőzésére irányuló intézkedéseket és az uniós szolidaritást illeti. Ezért tartózkodtam a jelentéssel kapcsolatos szavazás során.

 
  
MPphoto
 
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE), írásban.(LT) A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonságnak az Európai Unión belüli fokozása mellett szavaztam, és örülök annak, hogy árnyékelőadó lehettem ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Jóllehet az említett anyagok által előidézett katasztrófák megelőzése és a védelem a tagállamok feladata, közös megközelítésre van szükségünk. Az Európai Bizottság e közleménye előrelépést jelent egy közös cselekvési terv felé, amely arra irányul, hogy az EU-n belül megvédje a lakosságot a különböző katasztrófákkal szemben. Elég bizonytalan időket élünk, és a veszélyeket nem csupán felelőtlen emberi tettek és balesetek idézik elő, hanem szándékos cselekmények is. Ez a probléma különösen érinti hazámat, Litvániát, amelyet vegyi és nukleáris veszélyek vesznek körül. Először is a Balti-tenger fenekén II. világháborús vegyi fegyverek találhatók, másodszor két atomerőmű megépítését tervezik a litván határ közelében. Meg kell vizsgálnunk a helyzetet, a jelenleg érvényes biztonsági előírásokat, valamint azt, hogy mennyire megfelelőek a jelenlegi szükségletek tekintetében. Csak a fennálló helyzet megvizsgálását követően dönthetjük el, hogy van-e szükségünk új biztonsági előírásokra. E vizsgálatnak és az előírások meghatározásával kapcsolatos keretnek elég rugalmasnak kell lennie, hogy a változó technológiákhoz lehessen igazítani, amelyek egyrészt megkönnyíthetik életünket, másrészt terroristák kezében halálos fegyverek is lehetnek. Egyébként a biztonság biztosítása nem lehet a polgári védelem központosításának indoka vagy ürügye. Jóllehet a közös biztonsági előírások meghatározása és ellenőrzése hozzájárulhat a biztonság biztosításához, nem hozhatunk létre minden esetben új intézményeket vagy indokolatlanul bonyolult eljárásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Ugyanazon okok miatt szavaztam meg a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris biztonság európai unióbeli növeléséről szóló uniós CBRN cselekvési tervről szóló jelentést, mint amelyeket az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja előterjesztett. Szeretném kihangsúlyozni, hogy uniós szintű megközelítésre van szükség a támadások és/vagy balesetek megelőzése és felderítése érdekében, mert a CBRN támadások veszélye „globális”, valamint azt is kiemelném, hogy ha meg akarjuk előzni a terrortámadásokat, a CBRN biztonság növelésére kell a hangsúlyt helyeznünk.

Szeretném felhívni a figyelmet a két legnagyobb képviselőcsoport között azzal kapcsolatban létrejött megegyezésre is, hogy csökken a vegyiparnak a veszélyes vegyi anyagok – kapcsolódó kockázatoktól függetlenül – helyettesítésre vonatkozó kötelezettségének mértéke.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Csak támogatni tudom az előadót, Gomes asszonyt, és teljes mértékben egyetértek az elfogadott CBRN cselekvési terv céljával. Biztosítani kell a CBRN kockázatok kezelésével és a szükséges reagálás előkészítésével kapcsolatos nemzeti és az uniós kezdeményezések közötti hatékony kapcsolatot.

Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy az elfogadott uniós CBRN cselekvési terv erőtlen és bizonyos pontok vonatkozásában nélkülözi a koherenciát. Rendkívül fontos kihangsúlyozni, hogy egy CBRN cselekvési terv hasznos lehetőséget kínál a Lisszaboni Szerződésben foglalt szolidaritási záradék végrehajtására. Sajnálatos módon a Tanács által elfogadott cselekvési terv még csak említést sem tesz a szolidaritási záradékról.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban.(RO) A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok országokon átnyúló jellegük és az áldozatok nagy száma miatt a lehetséges terrortámadások, balesetek, természeti katasztrófák és/vagy világjárványok új dimenzióját jelentik. Az ilyen veszélyekre adott megfelelő válaszok nem kizárólag utólagos beavatkozási programok, a válaszadás sokkal korábban, ezen anyagok kezelésével, megfelelő tárolásával, a hozzáférés korlátozásával, ellenőrzésekkel stb. kezdődik. A katasztrófák utóhatásaira irányuló beavatkozás ugyanakkor kiterjedt együttműködést igényel a különböző nemzeti hatóságok (polgári védelem, hadsereg, bűnüldöző hatóságok stb.) között a tagállamokon belül, illetve a különböző tagállami nemzeti hatóságok és uniós megfelelőik között. Ezért az összes kockázatra kiterjedő, összehangolt megközelítésre van szükség.

Azért szavaztam meg a jelentést, mert felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az e jelentésben foglalt ajánlásoknak megfelelően sürgősen vizsgálják felül és erősítsék meg a cselekvési tervet, és gondoskodjanak annak gyors végrehajtásáról, tekintettel arra, hogy a CBRN-balesetek vagy -támadások súlyos fenyegetést jelentenek az Európai Unióban élők biztonságára, és a kritikus infrastruktúrák, valamint a társadalom szokásos működésének határok nélküli összeomlását eredményezhetik egy vagy több uniós tagállamban.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagokat alkalmazó támadások súlyos veszélyt jelentenek az európai lakosságra nézve. Ez azt jelenti, hogy fel kell ismerni, hogy szükség van egy hatékony cselekvési terv végrehajtására a különböző tagállamok és az EU CBRN-eseményekkel kapcsolatos megelőzésre, felderítésre és reagálásra vonatkozó megközelítései és kezdeményezései közötti megfelelő kapcsolatok biztosítása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) kockázatok országokon átnyúló jellegük és az áldozatok nagy száma miatt a lehetséges terrortámadások, balesetek, természeti katasztrófák és/vagy világjárványok új dimenzióját jelentik. Az ilyen veszélyekre adott megfelelő válaszok nem kizárólag utólagos beavatkozási programok, a válaszadás sokkal korábban, ezen anyagok kezelésével, megfelelő tárolásával, a hozzáférés korlátozásával, ellenőrzésekkel stb. kezdődik. A katasztrófák utóhatásaira irányuló beavatkozás ugyanakkor kiterjedt együttműködést igényel a különböző nemzeti hatóságok (polgári védelem, hadsereg, bűnüldöző hatóságok stb.) között a tagállamokon belül, illetve a különböző tagállami nemzeti hatóságok és uniós megfelelőik között. Ezért az összes kockázatra kiterjedő, összehangolt megközelítésre van szükség. E jelentés elfogadásával éppen erre törekszünk.

 
  
  

Jelentés: Ramona Nicole Mănescu (A7-0280/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés elfogadása mellett szavaztam. Ez a dokumentum most, a gazdasági és pénzügyi válság időszakában, rendkívül fontos szerepet játszik az Európai Unión belüli régiók harmonikus fejlődésének biztosításában. Egyetértek az EU, a tagállamok és a régiók közötti háromoldalú megegyezés létrehozásának általános szándékával, mert a modernizáció, az összekapcsolt infrastruktúra és a régiók sajátosságait tiszteletben tartó beruházási tervek és fejlesztési projektek támogatása alapvetően fontos. Hiszek abban, hogy számos európai régióban – különösen a déli és a keleti területeken – létfontosságú az infrastrukturális beruházások folytatása. Az európai régiók decentralizáltsága eltérő, ezért a horizontális megközelítés kialakításakor egyensúlyt kell találni a különféle kormányzati szintek és a tevékenységi területek között. Az uniós beruházások hatékonyságának és eredményességének javításához elengedhetetlen előfeltétel a régiók igazgatási gyakorlatának korszerűsítésére és a régiók reformjára irányuló erőfeszítés, illetve annak magas színvonalú technikai támogatása a Bizottság részéről. Elengedhetetlen az eljárások egyszerűsítése és az, hogy a strukturális és kohéziós alapok forrásainak elosztása valamennyi érdekelt fél hozzáférését lehetővé téve történjen. Ezzel biztosítható a társadalom valamennyi szereplőjének részvétele és az uniós programok, eszközök és politikák jobb alkalmazása.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – Igennel szavaztam erre a fontos állásfoglalásra, mert a kohéziós politika végrehajtása nagymértékben decentralizált, és a nemzeti szint alatti hatóságok felelősségvállalásán alapszik. Egyetértek azzal, hogy a többszintű megközelítést nem csak vertikálisan kellene alkalmazni, hanem az azonos szintű szereplők között horizontálisan is, minden megosztott hatáskörű uniós politika esetében, beleértve a kohéziós politikát is, amely azáltal, hogy bevonja a nemzeti szint alatti hatóságokat a viták törvényhozás előtti szakaszába, elsődleges szerepet játszik a többszintű kormányzás megvalósításában, ezzel javítva a döntéshozási folyamatok minőségét.

Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a finanszírozási kérelmekkel kapcsolatos eljárások túl bonyolultak, és a felesleges ellenőrzések azzal a veszéllyel járnak, hogy akadályozzák a kohéziós politika lehetséges kedvezményezettjeit a források hatékony felhasználásában és a maximális hatás elérésében. Ezért a kohéziós politika hozzáadott értékének növelése és a fellépések fenntarthatóságának biztosítása érdekében elegendő igazgatási kapacitásra van szükség mind uniós, mind regionális és helyi szinten.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonello Antinoro (PPE), írásban.(IT) Úgy döntöttem, hogy megszavazom a jelentés elfogadását, mert határozottan ki kell nyilvánítanunk, hogy Európa kész együttműködni a helyi – főként a regionális – hatóságokkal.

A tagállamok eltérő decentralizáltsága idején meg kell mutatnunk, hogy az Európai Parlament maximálisan elkötelezte magát arra, hogy a regionális politikát a jobb kormányzás eszközévé tegye Európában.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A regionális politika számomra az Európai Unió egyik legfontosabb politikája. Az Európa-szerte kiosztott források hozzájárulnak a régiók közötti kohézióhoz, és elősegítik a régiók versenyképességét. Bizonyos dolgokon azonban lehet még javítani, főként, ami a többszintű kormányzást, azaz az unió, a tagállamok, valamint a regionális és helyi hatóságok összehangolt fellépését illeti. A regionális politika saját eljárásainak bonyolultságától szenved, és gyakran riasztja el a helyi szereplőket az igénybe vételétől. Az eljárások ellenére is túl sok a szabálytalanság. Igennel szavazok az Európai Parlament e kezdeményezésére, amely úgy hangsúlyozza a helyi hatóságok létfontosságú szerepét a regionális politika végrehajtásában, hogy közben a többszintű kormányzás javítására szólít fel. Ezen felül a regionális szereplők támogatása és a források hasznos felhasználásának biztosítása érdekében jobb nyomon követést javasol a Bizottság részéről.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Pierre Audy (PPE), írásban.(FR) Igennel szavaztam román képviselőtársam, Mănescu asszony „Helyes kormányzás az EU regionális politikája területén: az Európai Bizottság segítségnyújtási eljárásai és az általa végzett ellenőrzés” címmel benyújtott, saját kezdeményezésű jelentésére. Üdvözlöm az igényt az egyszerűsítésre, mert ez a helyi tisztviselők jobb megértésének és az európai források általuk történő felhasználásának előfeltétele. Mint képviselőtársaim túlnyomó többsége, magam is az erős kohéziós politika mellett vagyok, és támogatom, hogy a pénzügyi eszközök maradjanak meg 2013 után, míg elutasítok minden, a nemzeti szintre történő visszaemelésre irányuló kísérletet. Személyes megjegyzésként hozzáfűzném, hogy a legjobb mód arra, hogy megakadályozzuk a kohéziós politika nemzeti szintre történő visszaemelését, az az lenne, ha európai szintre emelnénk. Sajnálatosnak tartom, hogy a kohéziós politika forrásait túlságosan gyakran használják regionális, illetve olykor nemzeti dimenzióval rendelkező projektek céljaira, de csak ritkán olyanokra, amelyeknek európai vonzata van.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Az Európai Unió kohéziós politikája a fenntartható regionális fejlődés biztosításának elsődleges eszköze. A kohéziós politika végrehajtása nagymértékben decentralizált, és a nemzeti szint alatti hatóságok felelősségvállalásán alapul. A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi, hogy a területi hatóságok jobban részt vegyenek a döntéshozási folyamatban, ami elősegíti a kohéziós politika intézkedéseinek az adott régió és az ott élők szükségleteihez igazított, jobb és eredményesebb végrehajtását. Igennel szavaztam a jelentés elfogadására. Úgy érzem, maximálisan ki kell használni az egyes területeken eddig nem teljesen kiaknázott területi együttműködés lehetőségét, és a partnerség elvének intenzívebb gyakorlati alkalmazásával biztosítani a köz- és a magánszféra közötti eredményes együttműködést.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) Mănescu asszony jelentése megpróbálja közelebb hozni az Európai Uniót a polgáraihoz: szorgalmazza, hogy a Bizottság jobban ellenőrizze a helyi hatóságok részvételét a kohéziós politika fejlesztésében. Ez a dokumentum a rendkívül komplex igazgatási eljárások egyszerűsítésére irányuló folyamat része, amely régióink fejlesztését, valamint a helyi hatóságok és a különböző tagállamok közötti szorosabb együttműködést célozza. Az európai források felhasználásának fontosságát igazolja az a tény is, hogy a jelentést túlnyomó többséggel fogadták el.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiűtë (S&D), írásban.(LT) Azért szavaztam a jelentés elfogadása mellett, mert az javítja a kohéziós politika döntéshozatali folyamatait a többszintű kormányzás megvalósítása és a nemzeti szint alatti hatóságok szerepvállalása tekintetében. A Bizottság mostani felügyelete nem elegendő, és nem képes ellensúlyozni az egész többéves programozási időszak alatt nemzeti szinten fennmaradó hatástalan ellenőrzési rendszereket. Ezért az ellenőrzési rendszerek tökéletesítéséhez és a nemzeti szint alatti hatóságoknak nyújtott támogatás növeléséhez arra van szükség, hogy a Bizottság erősítse felügyeleti szerepét és eljárásait. A kapacitások növelése érdekében, illetve azért, hogy a program irányításáért felelős hatóságok jobban ismerjék a szabályokat, biztosítani kell a pénzügyi támogatásba és képzésbe történő nagyobb befektetést a nemzeti és regionális közigazgatás tekintetében. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a finanszírozási kérelmekkel kapcsolatos eljárások túl bonyolultak, és valószínűleg elriasztják a lehetséges kedvezményezetteket a kohéziós politikától. Ezért a strukturális alapok szabályainak mélyebb harmonizációjával még inkább felhasználóbarát politikát kell kialakítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Philip Bradbourn (ECR), írásban. – A konzervatív képviselők a következő okoknál fogva tartózkodtak a Mănescu-jelentés végső megszavazásától.

Először is, a jelentés a kohéziós politika erőteljes finanszírozásának fenntartását ígéri be, miközben mi úgy gondoljuk, hogy a kohéziós és szociális alapok ne legyenek betonba ágyazva; az unió inkább arra koncentráljon, hogy a kohéziós politikához hasonló elavult prioritások helyett az előtte álló új kihívásokra költsön. Sérelmezzük továbbá, hogy a jelentés nem jelent előrehaladást a szóban forgó programok keretében kiosztott források szigorúbb és jobb ellenőrzése terén; sőt, a jelentésben felvetett javaslatok csak még zavarosabbá teszik a vizeket, és a mechanizmusok nagyobb átláthatatlanságához vezetnek.

Azt is szerettük volna, ha a jelentés meggyőzően megválaszolja az Európai Számvevőszék kérdéseit a szóban forgó finanszírozásról, de ebben azután végképp csődöt mond. Ezért tehát a konzervatív képviselők tartózkodtak a jelentés végleges megszavazásától.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A tagállamok hatásköreinek decentralizálása a különféle kormányzati szintek közötti felelősség megosztásán alapul. Ez megerősítette a regionális és helyi hatóságok képességét az uniós politika végrehajtására. Egyetértek az állásfoglalás elfogadásával, mert a helyi és a regionális kihívások sajátos jellegére koncentrál, és felhívja a figyelmet az olyan integrált megközelítés alkalmazásának szükségességére, amely egyrészt tekintettel van a területi sajátosságokra – például földrajzi és természeti hátrányok, elnéptelenedés, a legkülső régiók sajátosságai –, másrészt felismeri, hogy a különböző tagállamok különböző közigazgatási folyamatokat alkalmaznak. A többszintű kormányzás elősegítése érdekében ezeknek a megközelítéseknek lehetővé kell tenniük a különféle érintett szereplők érdekeinek összeegyeztetését. Az állásfoglalás rámutat, hogy a finanszírozási eljárások túl bonyolultak, a felesleges ellenőrzések elriasztják a lehetséges kedvezményezetteket a kohéziós politikától, és hogy a döntéshozatali folyamat legitimitása megkívánja a civil társadalom részvételét. Azzal is egyetértek, hogy a regionális és helyi szint fokozottabb részvételének a Bizottság megerősített felügyelői szerepével, valamint a kohéziós és strukturális politikák közötti jobb összhanggal kell párosulnia.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) Megszavaztam a jelentést, amely a többszintű kormányzás megerősítésén keresztül a nemzeti szint alatti hatóságok nagyobb szerepvállalását szorgalmazza a politikaformálási folyamatban. Úgy gondolom, hogy a polgárok érdekeit jobban képviseli, ha a regionális és helyi hatóságok kezdettől fogva részt vesznek a döntéshozatali folyamatban.

Az Európai Bizottság szerepe a strukturális alapok kezelésének nyomon követésében kétségbevonhatatlan. Az Európai Bizottság ellenőrző szerepét azonban meg kell erősíteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Kohéziós Alap több mint egyharmadát teszi ki az Európai Unió teljes költségvetésének. Legfőbb célja a különböző régiók gazdasági fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségek mérséklése, ezért a növekedést és a foglalkoztatást kifejezetten elősegítő célokra összpontosítja a forrásokat. Mindazonáltal a Financial Times nemrégiben tette közzé egy vizsgálat eredményeit arról, hogy valójában mire is fordítják a Kohéziós Alap forrásait, és a cikkben aggasztó kép tárult fel: az alapot olyan célokra fordítják, amelyek kifejezetten eltérnek a szándéktól. Ugyanennél az oknál fogva, kulcsfontosságúnak tartom, hogy – a helyes kormányzás mechanizmusait megszilárdítva – megerősítsük a Bizottság ellenőrzési eljárásait a Kohéziós Alap rendelkezésre bocsátása és felhasználása terén.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Egyetértünk azzal, hogy biztosítani kell a hatékonysággal, az eredményességgel, a szigorral és az átláthatósággal kapcsolatos kritériumok tiszteletben tartását „a strukturális alapok programozásának és végrehajtásának valamennyi szakaszában”. Felismerjük, hogy „a költségvetési rendelet és a strukturális alapok szabályozásának folyamatban lévő egyszerűsítése” létfontosságú szerepet játszhat abban, hogy felszámoljuk azokat az akadályokat, amelyek a hozzáférést gátolják, főként a kevésbé fejlett régiók esetében. Ami a társfinanszírozás elvét illeti, bár elismerjük a nemzeti szint alatti hatóságok felelősségvállalásának fontosságát a kohéziós politika végrehajtásában, úgy érezzük, hogy a mostani mély válság idején – amely egyes tagállamokat és a hozzájuk tartozó régiókat különösen súlyosan érintette – rugalmasabb társfinanszírozási szabályokra van szükség. Ez a kohéziós politikára fordított alapok jobb felhasználását tenné lehetővé. Célszerű lenne valamennyi strukturális alap esetén maximum 10%-ra csökkenteni a társfinanszírozás arányát.

A jelentés egyes szempontjaival továbbra sem értünk egyet, sőt, ellenezzük azokat. Ilyen például a közszolgáltatások terén elérni kívánt „helyes kormányzás”, amely az előadó szerint csakis a „köz- és magánszereplők” partnerségén keresztül valósulhat meg. Másik példa az Európa 2020 stratégia céljaira való kritikátlan hivatkozások egyvelege. Az Európa 2020 a liberalizáció, privatizáció és fokozott munkaerő-piaci rugalmasság által vezérelt stratégia; olyan megközelítés, amely tökéletesen ellentmond a kohéziós politika célkitűzéseinek.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Azért döntöttem a jelentés jóváhagyása mellett, mert az Európai Számvevőszék 2006. évi jelentése bebizonyította, hogy a kohéziós politika meglévő ellenőrzési rendszerei nem eléggé eredményesek, és a költségtérítések hibaszázaléka is túl magas (12%). Ezt az adatot a 2008. évi jelentés is megerősíti, amely szerint 11% volt a tévesen megtérített összegek aránya. Ezekért a hibákért részben a strukturális alapok túlzottan bonyolult szabályozása a felelős. A kohéziós politikára jellemző megosztott irányítási rendszer a számos érintett szereplőre való tekintettel a szabályok értelmezésének és alkalmazásának nagyfokú bonyolultságával jár. Annak érdekében, hogy még inkább felhasználóbarát eljárásokat biztosítsanak, és ne riasszák el a lehetséges kedvezményezetteket a projektekben való részvételtől, a szabályokat egyszerűsíteni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az elmúlt évtizedek során a hatáskörök decentralizálása több tagállamban jelentősen megerősítette a regionális és a helyi hatóságok közösségi politikák végrehajtására vonatkozó hatásköreit. Minthogy a reformszerződés beépítette a közösségi jogba a nemzeti szint alatti szubszidiaritást a megosztott hatáskörbe tartozó politikák tekintetében, ma a területi hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy mind a politikák kialakítása, mind pedig végrehajtása terén hangsúlyosabban, a közösségi célkitűzések elérésébe bevont teljes jogú partnerként vegyenek részt a döntéshozatali folyamatban. A többszintű kormányzás felé tett e fontos lépés válasz a Parlament ismételt kéréseire, amelyek a nemzeti szint alatti hatóságok szakpolitikák kialakításába való bevonásának megerősítésére irányultak, minidig tiszteletben tartva a különböző nemzeti alkotmányos eszközöket.

A hatékony végrehajtás nagyban függ attól, hogy a szakpolitikákat hogyan alakítják ki; ha ebbe a szakaszba is bevonják a területüket és az ott élők szükségleteit legjobban ismerő helyi és regionális hatóságokat, az garantálja a későbbi szakasz hatékonyabb eredményeit. Ezért kritikus jelentőségű, hogy a döntéshozatali folyamat jogalkotás előtti szakaszára és a helyi és regionális szinten végrehajtott szakpolitikák és legjobb gyakorlatok által az EU területi stratégiáinak kialakítása tekintetében kínált hozzáadott értékre kerüljön a hangsúly.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Ez a szöveg az európai makro-régiók kialakításának ellenpárja. Hogy e kompetitív csoportosulások révén még jobban szolgálhassa a mindenható közös piac érdekeit, a Parlament azt javasolja, hogy a megválasztott kormányok rovására az Európai Bizottság felügyelje azokat. Az EU regionális politikájának középpontjában az európai régiók lakosságának jövedelme és életkörülményei közötti különbségek csökkentése kellene, hogy álljon. Ettől azonban jó messze vagyunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Tekintettel az egyes régiók nyilvánvaló földrajzi és természeti hátrányaira – többek között az elnéptelenedésre –, úgy gondolom, hogy ez az intézkedés alapvető szerepet játszik a kohéziós politika eredményességének javításában. Az EU tagállamai és régiói között fennálló aránytalanságok mérséklésében alapvető, hogy a Kohéziós Alap tekintetében nagyobb szigort alkalmazzanak. A források elosztása ezáltal átláthatóbb, kevésbé bürokratikus és igazságosabb folyamattá válik. Szűkülhet a rés a versenyképesség különböző szintjei között. Ezért szavaztam igennel a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Végre! Valaki végre végiggondolta, hogy mit is jelent a regionális politika. Ha csak Lettország példáját veszem, őszintén mondhatom, hogy még én sem tudtam semmiféle információt kihúzni a lett Gazdasági Minisztérium hivatalnokaiból arról, hogy mik a terveik az EU strukturális alapjainak rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban. Ezt az információt nagy titokban tartják Lettország polgárai elől. De vajon kit kell megvesztegetni azért, hogy megtudjuk, mik az Európai Bizottság tervei Lettországgal kapcsolatban, és hogy kaphatunk-e esetleg finanszírozást? Abban a reményben szavaztam igennel, hogy a folyamat mindenki számára elérhetővé válik, és senki nem csinál titkot az Európai Bizottság terveiből.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A jelentés azt a célt szolgálja, hogy megerősítse a Bizottság szerepét a regionális és a helyi hatóságok támogatásában. Ez egy kísérlet a Bizottság hatalmának kiterjesztésére, amely ellen a leghatározottabban tiltakoznom kell. Ezért nemmel szavaztam az indítványra.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az elmúlt néhány évben a helyi hatóságok egyre fontosabb szerepet töltenek be az Európai Unió tagállamaiban. A terület irányításának decentralizálása kisebb, helyi szervezetekre azzal járt, hogy a szubszidiaritás elvének köszönhetően a szóban forgó szervezetek nagyobb hatalomra és befolyásra tettek szert, főként a tagállamok által rájuk rótt konkrét hatáskörök területén. A regionális hatóságok hirtelen abban a helyzetben találták magukat, hogy közvetlen kapcsolatban állnak az európai intézményekkel. Éppen azért szavaztam igennel Mănescu asszony jelentésére, mert egy ilyen helyzetben az Európai Bizottság fokozottabb ellenőrzésére és támogatására van szükség. A jelentés egy területi kohézióról szóló fehér könyv jóváhagyását is szorgalmazza, amely valódi lépést jelentene az EU számára egy, az európai, nemzeti és regionális hatásköröket tökéletesen összehangoló, új többszintű kormányzás felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrăo Neves (PPE), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés által bevezetett elv a nemzeti szint alatti szubszidiaritásról a régiók európai döntéshozatali folyamatokba való bevonásának célját valósítja meg a gyakorlatban. A regionális politikával kapcsolatos helyes kormányzás elve, valamint a segítségnyújtással és ellenőrzéssel kapcsolatos egyéb eljárások bevezetése az Európai Bizottsággal folytatott párbeszéd erősítésének részét képezi. Én igennel szavaztam erre a jelentésre, amely a regionális és helyi hatóságok hatásköreit és szerepét vizsgálja a kohéziós politika végrehajtásában. A regionális hatóságok immár közvetlenebbül és aktívabban vehetnek részt a döntéshozatal folyamatában. Részt vesznek a politikák kialakításában és végrehajtásában, és teljes jogú partnerként kezelik őket a közösségi célkitűzések elérésében.

Üdvözlöm e fontos lépést a kormányzás megvalósítása felé, amely válasz az Európai Parlament ismételt felszólítására arról, hogy a nemzeti szint alatti hatóságokat vonják be a közösségi szakpolitikák kialakításába és végrehajtásába.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Szeretnék gratulálni az előadónak, Mănescu asszonynak kiváló munkájáért, és egyetértek vele, hogy többszintű kormányzással – a határok két oldalán lévő magán- és közszereplők közötti kapcsolatok kialakításával – hatékonyabban lehet kiaknázni a területi együttműködésben rejlő lehetőségeket. Egyetértek a már létező és a meglévő programok keretében jelenleg formálódó európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC-k) közötti információcsere támogatásával is.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban.(RO) Az elmúlt évtizedek során a hatáskörök decentralizálása több tagállamban jelentősen megerősítette a regionális és a helyi hatóságok közösségi politikák végrehajtására vonatkozó hatásköreit. A hangsúly ráhelyezése a döntéshozatali folyamat jogalkotás előtti szakaszára és a helyi és regionális szinten végrehajtott szakpolitikák és legjobb gyakorlatok hozzáadott értékére az EU területi stratégiáinak kialakításában segít biztosítani a stratégiák eredményességét és fenntarthatóságát. Hogy lássuk, hogyan lehet tökéletesíteni a többszintű kormányzás megközelítését a kohéziós politika területén, a következő szempontokat kell mérlegelni: a kormányzás vertikális és horizontális dimenziói; a helyi és a regionális hatóságok közötti valódi partnerség kialakítása; területi kohézió és együttműködés; a szabályok egyszerűsítése uniós és nemzeti szinten (a tagállamoknak egyszerűbb rendelkezésekkel és a minden szinten megvalósuló értékelés kultúrájának erősítésével kell biztosítaniuk az eredményes ellenőrzést és a hibák kiküszöbölését – a 2008-ban megtérített összegek 11%-a volt téves kifizetés).

Erősíteni kell a Bizottság szerepét a regionális és helyi hatóságok támogatásában, és komolyan át kell gondolni, hogyan javítható a kormányzás, illetve ebből következően a strukturális alapok végrehajtási rendszerének eredményessége a 2013. utáni időszakban.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Úgy gondolom, hogy a strukturális alapok és a kohéziós politika irányításának hatékonyabbá, s egyszersmind kiegyensúlyozottabbá tételéhez javítani kell a kormányzást a regionális politika terén. Egyetértek az előadóval abban, hogy olyan politikát vár a Bizottságtól, amely – elsősorban a beavatkozás színvonala és a stratégiai projektek alakulása alapján – a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez az eredményekre. Az a véleményem továbbá, hogy erősíteni kell a legjobb gyakorlatok cseréjét megvalósító európai hálózatok kezdeményezéseit, mert ezzel győződhetünk meg az eljárások gyakorlati alkalmazásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az elmúlt évtizedek során a hatáskörök decentralizálása több tagállamban jelentősen megerősítette a regionális és a helyi hatóságok közösségi politikák végrehajtására vonatkozó hatásköreit. Minthogy a reformszerződés beépítette a közösségi jogba a nemzeti szint alatti szubszidiaritást a megosztott hatáskörbe tartozó politikák tekintetében, ma a területi hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy mind a politikák kialakítása, mind pedig végrehajtása terén hangsúlyosabban részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban, a közösségi célkitűzések elérésébe bevont teljes jogú partnerként. A többszintű kormányzás felé tett e fontos lépés válasz a Parlament ismételt kéréseire, amelyek a nemzeti szint alatti hatóságok szakpolitikák kialakításába való bevonásának megerősítésére irányultak, minidig tiszteletben tartva a különböző nemzeti alkotmányos eszközöket.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE), írásban.(PL) A kormány decentralizálása nagyobb felelősséget ró a regionális és helyi hatóságokra. Valóban a helyi hatóságok ismerik leginkább saját területük és az ott élők szükségleteit, s ennek köszönhetően az általános célokat a helyi képességekhez és lehetőségekhez igazíthatják. Akkor járunk sikerrel, ha a tagállamok azonosulnak az általuk vállalt munkával, és felelősséget vállalnak azért, hogy a megfelelő szintű hatóságok hatáskörébe utalják azt. Egy rugalmas és integrált, alulról felfelé irányuló megközelítést kell szorgalmaznunk.

Fontos, hogy a kohéziós politika felhasználóbarát legyen. Az igazgatási költségek csökkentésére és az eljárások egyszerűsítésére van szükség, hiszen bonyolultságuk sokszor nem csupán hibákat eredményez, de a kedvezményezetteket is elriasztja attól, hogy igénybe vegyék a rendelkezésükre álló támogatást. A hibakockázat mérsékléséről beszélünk, de nem szabad megfeledkeznünk a tervekről és célokról sem, amelyekben megállapodtunk. Itt az innovatív intézkedésekre gondolok. Miután nagy fontosságot tulajdonítottunk az innovatív módszereknek, számolnunk kell a hibák lehetőségével és kockázatával is. Ezért fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy kísérleti jellegű munkát akarunk-e végezni a 2020 stratégia prioritásainak szellemében, vagy inkább a hibák számát akarjuk csökkenteni, amivel viszont elriasztjuk polgárainkat az innovatív, de esetenként bizonytalan munkák felvállalásától.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A helyes kormányzás elengedhetetlen a sikeres európai regionális politikához. Több szinten, nagyobb teret kell biztosítani a kormányzásnak, hogy megerősítsük az összes intézmény részvételét a jogalkotási folyamatban. Ezért alapvetően fontos, hogy a regionális és a helyi hatóságok jobban be legyenek vonva a szakpolitikák jogalkotás előtti és végrehajtási szakaszában. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Lisszaboni Szerződés nem csak a regionális politika szférájában, de horizontálisan, azaz valamennyi európai szakpolitika terén elismeri a nemzeti szint alatti szubszidiaritást.

Hiszek abban, hogy a döntéshozatal különféle szintjein megvalósuló több és jobb részvétellel megvalósulhat az integráció eszméjén alapuló területi kohézió. Ugyanakkor alulról felfelé építkező megközelítést kell alkalmazni, hiszen a helyi és a regionális intézmények ismerik leginkább a régiók sajátosságait és nehézségeit. A helyi és regionális hatóságoknak az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos területi megállapodása is növelheti az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés céljaihoz történő hozzájárulást. A partnerség és társfinanszírozás alapelvei is fokozzák ezen intézmények felelősségét, így – főként a kontroll- és ellenőrzési rendszer javításán keresztül – meg kell erősíteni az Európai Bizottság felügyeleti szerepét.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – Igennel szavaztam a jelentésre, mert határozottan felszólítja a Bizottságot arra, hogy a Számvevőszék nemrég kiadott jelentésében hangsúlyozott hibaszázalék mérséklése érdekében erősítse meg nyomon követési szerepét. Célszerű lenne, ha a régiókkal kapcsolatos jogalkotás valamennyi fázisában a Bizottság konzultálna a helyi és a regionális hatóságokkal, hogy nagyobb felelősséget rójon rájuk az eredmény-orientáltabb szakpolitika kialakításában. Ezzel egyszersmind a hibaszázalék csökkentéséhez, a kontrollrendszerek javításához, valamint a nemzeti szint alatti hatóságok és kedvezményezettek fokozottabb támogatásához is hozzájárulna. Úgy érzem, ez a jelentés sokat tesz a különféle tagállamok különféle régiói közötti jobb együttműködés előmozdításáért, amely mindenképpen pozitívan fog hatni a kohéziós politika céljainak elérésére az egész Európai Unióban, és arra, hogy az Európai Unió valamennyi régiója harmonikusan fejlődjön.

 
  
  

Jelentés: Agustín Díaz de Mera García Consuegra (A7-0342/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amelynek célja, hogy a Frontex és a bevándorlási összekötő tisztviselők kölcsönösen hasznosítsák egymás ismereteit és tapasztalatát. A 2004-ben elfogadott eredeti rendelet nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Egyértelmű, hogy a Frontex működésének javítása érdekében azt a módosításokkal és olyan új témákkal kell kiegészíteni, mint például az összekötő tisztviselők hálózatain keresztül megszerzett információk felhasználása és azok megosztása az ICONET (a tagállamok bevándorlási szolgálatai számára biztonságos web-alapú információs hálózat) révén, a Külső Határok Alaphoz való hozzáférés az összekötő tisztviselői hálózatok létrehozásának és működésének elősegítésének érdekében, és végül a féléves jelentések benyújtási rendszerének továbbfejlesztése. Meggyőződésem, hogy ezek a módosítások rendkívül időszerűek és szükségesek, mivel az Európai Uniónak számolnia kell a fokozott mértékű legális – és illegális – bevándorlással, és kezelnie kell azt.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A 2004. február 19-i 377/2004EK tanácsi rendelet létrehozta a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatát. Ezek a tisztviselők a tagállamok harmadik országokba kiküldött képviselői, akik feladata, hogy − elsősorban az európai Frontex ügynökség számára való információgyűjtés révén − segítsék az Európai Unió illegális bevándorlás elleni küzdelmét. A még gyermekcipőben járó politikára vonatkozóan azonban fokozható még a koordináció. Az összekötő tisztviselőknek, valamint a Bizottság és a Frontex képviselőinek megbeszéléseket kell tartaniuk. Ezenkívül ösztönözni kell a jobb együttműködést olyan szervekkel, mint például az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Ezért volt szükség a 377/2004/EK rendelet módosítására. Támogatásomat fejeztem ki a szöveggel kapcsolatban, amely azon kívül, hogy ismételten kijelenti, hogy ez a politika megfelel az alapvető jogok feltételeinek, biztosítja azokat az eszközöket, amelyekkel hatékonyan irányítható az Európai Unió külső határainak igazgatása.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Egyetértek a rendelet módosításával, amelynek célja, hogy fokozza a Frontex és a bevándorlási összekötő tisztviselők közötti együttműködést. Az élénkebb együttműködés elősegítené, hogy a Frontex betöltse fő funkcióit az illegális bevándorlás elleni küzdelemben, azaz az illegális bevándorlás megelőzése és az illegálisan az Unióban tartózkodó külföldiek hazájukba történő visszaküldése területén. Mivel az ügynökség tevékenységei az Európai Unió területén belüli migrációt érintik, a harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők döntő mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Frontex megvalósítsa az Unión kívüli célkitűzéseit.

Az ügynökségnek tehát az uniós határellenőrzési kérdésekben a határőrök képzése, operatív információcsere és közös műveletek révén lenne lehetősége eredményesebb információcserére a harmadik országok illetékes hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel. Az ICONET (a tagállamok bevándorlási szolgálatai számára biztonságos web-alapú információs hálózat) útján lehetne megosztani az információkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelen európai parlamenti jelentés mellett szavaztam, mert a migrációs áramlások fokozódását figyelembe véve fontos, hogy létrehozzuk az összekötő tisztviselők hálózatait. Mivel a jelenlegi gazdasági, pénzügyi és szociális válság még több embert ösztönöz a kivándorlásra, az Európa Uniónak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy a migrációs áramlásokat megfelelően kezelni tudja. A hálózatok létrehozása egyrészt segítene szabályozni a legális, a rendezetlen jogállású és az illegális bevándorlást, másrészt elősegítené a tagállamok közötti operatív együttműködést, és felkészítené a rendszert a féléves jelentések benyújtására. Ezen kívül a tisztviselők közötti szorosabb együttműködés biztosítaná a szaktudás megfelelőbb cseréjét és a harmadik országokban dolgozó kollégákkal való kapcsolattartást. Alá kívánom húzni, hogy az Európai Unió intézményeinek folyamatosan arra kell törekedniük, hogy biztonságos és gördülékeny legyen a bevándorlási folyamat, és garantálják a polgárok rendezetlen jogállású és illegális bevándorlás jelentette lehetséges veszélyektől való megóvását. Ez csak úgy valósítható meg, ha a nemzetközi és belső együttműködés valamennyi lehetséges hatékony eszközét alkalmazzuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Úgy vélem, hogy a Parlament a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló 377/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról kialakított álláspontja hozzájárul ahhoz, hogy megfelelően kezeljük mind a legális, mind az illegális vagy rejtett migrációs áramlásokat. Valójában meg kell erősíteni a tagállamok és harmadik országok közötti szinergiákat és operatív együttműködést – elsősorban az összekötő tisztviselők révén. Úgy vélem továbbá, hogy alapvető fontosságú az Európa Unió számára különös jelentőséggel bíró régiókban és/vagy országokban működő bevándorlási összekötő tisztviselői hálózatok tevékenységének elemzése, különösen abban az esetben, ha az említett régiókban és/vagy országokban olyan körülmények uralkodnak, amelyek hatással vannak az illegális bevándorlásra vagy emberi jogi kérdésekre. A Bizottság a maga részéről ajánlásokat kellene, hogy kidolgozzon a bevándorlási összekötő tisztviselői hálózatok fejlesztésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban.(EL) A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló jelentés ellen szavaztam, mert az tovább kívánja erősíteni a Frontexet, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy egy „Európa-erődítmény” elképzelését támogassa. Más szóval, az az elképzelés, hogy a bevándorlási és menedékjogi politikák területén szükséges előrelépést elnyomó politikákkal váltsák fel, amelyek azon kívül, hogy ütköznek az alapelvekkel és alapvető jogokkal, eredménytelenek is, és katasztrofális hatást gyakorolnak a befogadó társadalmakra és a származási közösségekre, valamint a menekültek és bevándorlók életére.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az jelentős előrelépést jelent az Európai Unióban való migrációs áramlások kezelése területén. A harmadik országokban működő bevándorlási összekötő tisztviselők feladatkörének erősítése hozzájárul ahhoz, hogy a Frontex egésze hatékonyabban működjön, tekintve, hogy az e tisztviselőktől származó információk és támogatás fogja képezni működésének alapját. Másik, hasonlóan fontos kérdés, hogy ezek az összekötő tisztviselők küldetésük során kötelesek tiszteletben tartani az alapvető jogokat. Sőt rendszeres jelentéseket fognak benyújtani az Európa Parlamentnek e jogok tiszteletben tartásának figyelésére vonatkozó vizsgálat céljából.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) hivatalos létrehozását követően szükségessé vált az uniós határ erőforrásainak lehető legjobb kihasználása. Erre tekintettel fontossá vált, hogy szorosabb együttműködést alakítsunk ki a bevándorlási összekötő tisztviselői hálózatok és a Frontex között. Mind a bevándorlási összekötő tisztviselők, mind a Frontex képességeit kihasználva lehetővé válik, hogy az összekötő tisztviselői hálózatoktól származó és a tagállamok bevándorlási szolgálatai számára biztonságos web-alapú információs hálózat révén megszerzett információk megosztására alapozva pontosabb kockázatelemzést készítsen a Frontex, valamint hogy javuljon a legális és illegális bevándorlásra vonatkozó együttműködés.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) E dokumentum árnyékelőadójaként támogattam Diaz de Mera úr jelentését, amely lehetőséget ad arra, hogy a Bizottság által javasolt technikai változtatások mögé tekintsünk, világosabb képet alkotva a bevándorlási összekötő tisztviselők által végzett munka bonyolultságáról és átláthatóságának hiányáról. A „vegyes” migrációs áramlásokra tekintettel valóban létfontosságú, hogy olyan szemlélettel végezzék tevékenységüket, ami fokozottan figyelembe veszi és tiszteletben tartja az emberi jogokat. A bevándorlási összekötő tisztviselők megbízatásai esetében szintén fokozott átláthatóság és fokozott demokratikus felügyelet szükséges. Ez a mostani helyzet: megerősödik az információcsere egyrészről az Európai Parlament, másrészről az olyan szervezetek között, mint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH). A Tanács szembenállására figyelemmel kielégítőnek tűnik a terminológiai vita („illegális” bevándorlás kontra „rendezetlen jogállású” bevándorlás) megoldása érdekében végül megkötött kompromisszum, de további lépések szükségesek. Az európai intézmények eleget kell, hogy tegyenek kötelezettség-vállalásuknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Marie Le Pen (NI), írásban.(FR) Időnként szükség van a helyes gyakorlatok különböző országok rendőrségei közötti megosztására, és ezek dicséretes célkitűzések. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a nemzetközi rendőrségi együttműködés már a 19. században is létezett, jóval megelőzve az európai integrációt. Ez a jelentés a Frontexre (Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség) vonatkozóan az illegális migrációs áramlásokra, az illegális bevándorlásra és a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek kiutasítására vonatkozó információcsere javítását javasolja, beleértve a bevándorlási összekötő tisztviselői hálózatok bevezetését is. Az ember örömmel fogadná ezt az új kezdeményezést – amely az európaiak többségének akaratát tükrözi –, ha annak valóban az lenne a célja, hogy erőteljesen visszaszorítsa a bevándorlást. A valóság azonban egészen más, és az ügynökség munkája kudarcot vallott – csakúgy, mint a nemzeti kormányok által meghozott intézkedések. Franciaországot és Európát elárasztják a bevándorlók. Egy „hivatalos” uniós adat szerint évente körülbelül 900 000 fő érkezik Európába illegális utakon. Mivel az illegális bevándorlókat nem küldik vissza származási országukba – és még a külföldi bűnelkövetőket sem –, az ember jogosan csodálkozik azon, hogy valódi politikai bátorságot tanúsító fellépés nélkül hogyan lennének képesek visszafordítani a migrációs áramlásokat a további rendelkezések.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A 337/2004/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló javaslat célja, hogy a Frontex és a bevándorlási összekötő tisztviselők kölcsönösen hasznosítsák egymás ismereteit és tapasztalatát, ami nem szerepelt az eredeti rendeletben.

A módosító javaslat céljai a következők: a Frontex és a bevándorlási összekötő tisztviselők ismereteinek és tapasztalatának kölcsönös hasznosítása; az összekötő tisztviselők hálózatain keresztül megszerzett információk felhasználása és azok megosztása az ICONET (a tagállamok bevándorlási szolgálatai számára biztonságos web-alapú információs hálózat) útján; a Külső Határok Alaphoz való hozzáférés az összekötő tisztviselői hálózatok létrehozásának és működésének elősegítése érdekében, és végül a féléves jelentések benyújtási rendszerének továbbfejlesztése. Üdvözlöm ezt az intézkedést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) hivatalos létrehozását követően szükségessé vált az uniós határ erőforrásainak lehető legjobb kihasználása. Erre tekintettel fontossá vált, hogy szorosabb együttműködést alakítsunk ki a bevándorlási összekötő tisztviselői hálózatok és a Frontex között. A tagállamok bevándorlási szolgálatai számára biztonságos web-alapú információs hálózatot igénybe vevő bevándorlási összekötő tisztviselők és a Frontex megosztja egymással az információkat és a képességeket, és ily módon lehetővé válik, hogy a Frontex jobb kockázatelemzést készítsen, valamint hogy javuljon a legális és illegális bevándorlás ellenőrzése.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) Támogatom ezt a jelentést, amely a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló, 2004. február 19-i rendeletet kívánja módosítani. Az európai jog erre a területre vonatkozó fejlődésének és gyakorlatának módjából adódóan van szükség ezekre a módosításokra. Az új rendelet többek között a következőkre vonatkozóan rendelkezik: • a Frontex és az összekötő tisztviselők közötti jogi alap, • az ICONET jobb kihasználása, valamint • a hálózat tevékenységeihez kapcsolódó jelentési rendszerek fokozott racionalizálása. Reméljük, hogy ezzel az új rendelettel eredményesebb lesz ez a bevándorlási összekötő tisztviselői hálózat.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A Frontex határvédelmi ügynökség fontos szerepet játszik az illegális bevándorlás elleni küzdelemben. A küzdelmet csak a tranzitországokban lehet hatékonyan folytatni. A bevándorlási összekötő tisztviselők sűrű hálózata és a szoros együttműködésük tehát olyan érzékelhető intézkedés, amely lehetővé tenné, hogy eredményesen küzdjünk az Európába irányuló, tömeges bevándorlás ellen, annak Európa népeit érintő, valamennyi negatív következményével együtt. Ez azonban csak akkor fog bekövetkezni, ha az összekötő tisztviselők által adott információkat és értékeléseket a lehető legrövidebb időn belül, bürokráciától mentesen a Frontex és a nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátjuk. Ami pedig az együttműködést illeti, van még javítási lehetőség, és ezzel élni kell a bevándorlás problémájára tekintettel. A Frontex jogkörét például a tagállamok beleegyezésével a lehető legrövidebb időn belül ki kellene terjeszteni, hogy biztosítani tudjuk munkája egységességét és eredményességét, különösen a külső határokon.

Fontos lenne átfogó stratégiával rendelkeznünk, ami meghatározná, hogyan védhetjük jobban az Európai Unió külső határait, valamint aminek révén megfelelőbb módon küzdhetnénk a származási országokból való kivándorlás okai ellen. Ez a Bizottság feladata. Habár a jelentés nem taglalja megfelelő módon ezeket a megfontolásokat, javít a jelenlegi helyzeten, és ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló 337/2004/EK tanácsi rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat olyan módosításokat vezet be, amelyek célja, hogy az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) és a bevándorlási összekötő tisztviselők kölcsönösen hasznosítsák egymás ismereteit és tapasztalatát. A Frontex valójában nem volt teljesen működőképes az összekötő tisztviselők hálózatának létrehozása nélkül.

Egyetértek a módosító javaslat célkitűzéseivel, különösen a következőkkel: az összekötő tisztviselők és a Frontex ismereteinek és tapasztalatának hasznosítása, az összekötő tisztviselői hálózatokon keresztül megszerzett információk felhasználása és azok megosztása a tagállamok bevándorlási szolgálatai számára biztonságos web-alapú információs hálózaton keresztül, a Külső Határok Alap igénybevételének engedélyezése az összekötő tisztviselői hálózatok létrehozásának és működésének egyszerűsítése érdekében, végül a féléves jelentések benyújtási rendszerének továbbfejlesztése.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Egyetértek Díaz de Mera García Consuegra úrral abban, hogy a harmadik országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők feladatkörüknél fogva döntő szerepet játszanak abban, hogy a Frontex megvalósítsa célkitűzéseit, különös tekintettel arra, hogy az ügynökség az Európai Unión kívül nem rendelkezik képviselettel.

A módosító javaslatot is támogatom, amely a következő célokat fogalmazta meg: az összekötő tisztviselők és a Frontex ismereteinek kölcsönös hasznosítása, az összekötő tisztviselői hálózatokon keresztül megszerzett információk felhasználása és azok megosztása az ICONET (a tagállamok bevándorlási szolgálatai számára biztonságos web-alapú információs hálózat) útján, a Külső Határok Alaphoz való hozzáférés az összekötő tisztviselői hálózatok létrehozásának és működésének elősegítése érdekében, és végül a féléves jelentések benyújtási rendszerének továbbfejlesztése.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Úgy vélem, hogy feltétlenül módosítani kell a rendeletet, hogy valódi platformot biztosítsunk a bevándorlási összekötő tisztviselők és az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség közötti információcsere számára. Az információcsere határozott értéket fog hozzáadni mindkét fél munkájához.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Amikor 2004. február 19-én elfogadták a most módosítás tárgyát képező rendeletet, a Frontex még nem létezett hivatalosan. A Tanács nyolc hónappal később, 2004. október 26-án fogadta el az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség létrehozásáról szóló rendeletet. A Frontex eljárási szabályzatában meghatározott feladatköre értelmében felelős azért, hogy a tagállamok illetékes hatóságaitól összegyűjtött információk alapján kockázatelemzést végezzen, és ennek révén elősegítse a tagállamok és harmadik országok közötti operatív együttműködést, együttműködjön a harmadik országok illetékes hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel például a határellenőrzés területén szerzett tapasztalatok megosztása, határőrök képzése, valamint operatív információcserék és közös műveletek révén. Az itt javasolt módosítások megfelelőek és szükségesek. Az Európai Unióban is érzékelhető zavaros idők megkívánják a migrációs áramlások megfelelő kezelését. A kérdés kétoldalú: a legális bevándorlás kezeléséről és az illegális és rejtett bevándorlás kezeléséről van szó.

 
  
  

Jelentés: Véronique Mathieu (A7-0265/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel az EU számára egyre nagyobb kihívást jelent a gazdasági bevándorlás jelensége. Éppen ezért az Uniónak kiegyensúlyozott törvényes bevándorlási csatornákat kell kialakítania, amelyek kielégítik munkaerőpiacaink igényeit, ugyanakkor pedig figyelembe veszik azokat a demográfiai és gazdasági kihívásokat, amelyekkel az EU a közeljövőben szembesülni fog. Meggyőződésem, hogy ennek az irányelvnek az elfogadása leegyszerűsíti a harmadik országok állampolgárainak munkavállalási céllal történő belépésének eljárását, csökkenti az adminisztratív költségeket, és megkönnyíti a tagállamok területére lépett és ott hivatalosan munkát vállaló emberek ellenőrzését.

A leegyszerűsített eljárás tekintetében ki szeretném emelni, hogy a nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a törvényi követelmények és az átláthatóság megvalósítását. Egyetértek az előadóval abban, hogy a harmadik országok állampolgárainak munkavállalási céllal történő belépésével kapcsolatos döntéseknek nagy hatása van az érintett emberek életére, ezért teljesen átlátható módon kell meghozni ezeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL), írásban.(EL) Az összes tagállamban érvényes összevont tartózkodási és munkavállalási engedélyre vonatkozó irányelv, illetve a Parlament kapcsolódó jelentése úgy tekint a bevándorlókra, mint olcsó munkaerőre, és kiszolgáltatja őket a tőkések kegyetlen kizsákmányolásának. Egy bevándorlónak csak akkor lesz joga egy tagállam területén tartózkodni, ha a plutokrácia koffereit tömi a munkájával. Ha nem, illegális bevándorlónak minősül, és nemkívánatos tárgyként fogják kezelni: akár 18 hónapra börtönbe csukják, majd kiebrudalják. A bevándorlók semmiben nem különböznek az EU tagállamainak hazai munkásaitól. A munkások, a kizsákmányoltak, a tőkések által elharácsolt vagyon termelőinek közös sorsa egyesíti őket. A bevándorlók jogos igényeiért, legalizálásukért, a feketepiac és a nem biztosított munka megszüntetéséért, a magasabb bérekért és fizetésekért, az azonos munka azonos javadalmazásáért, a szociális és állampolgári jogok teljes védelméért, valamint a Dublini Egyezmény hatályon kívül helyezéséért folyó harc közös ügyünk.

A bevándorlók problémáját csak úgy lehet megoldani, hogy bevonjuk őket a munkásosztály mozgalmába, és fellépünk az EU és burzsoá kormányai széles néprétegeket elnyomó és soviniszta politikája ellen, amely az EU és az egész világ hazai és bevándorló munkásainak szegénységéért és nyomoráért felelős.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE), írásban.(IT) Meggyőződésem, hogy az illegális bevándorlás és bejelentetlen munka ellen hatékonyan csak az olyan kiegyensúlyozott, törvényes bevándorlási csatornákkal tudunk küzdeni, amelyek figyelembe veszik a munkaerőpiac igényeit.

A jelen irányelv elfogadásának előnyei egyértelműek: a tartózkodásra és a munkaerőpiachoz való hozzáférésre feljogosító összevont dokumentum kibocsátása jelentősen leegyszerűsíti a bevándorlók belépését, valamint csökkenti ennek költségeit és eljárási idejét is.

Hogy az idénymunkásokkal és vállalkozások által kiküldött dolgozókkal kapcsolatos további intézkedéseket hozhassunk, el kell fogadnunk a jelen irányelvet, ezért remélem, hogy ez minél előbb megvalósul úgy, hogy figyelembe veszi a tagállamok illetékességét is a harmadik országokból származó munkavállalók maximális számát megszabó kvóták meghatározása tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Szerdán kollégám, Véronique Mathieu irányelvtervezetéről szavaztunk, amely a migráns munkavállalók számára kibocsátandó összevont tartózkodási és munkavállalási engedéllyel kapcsolatos. A tervezet mellett szavaztam. Sajnos nem fogadták el. Ez a tervezet lehetővé tette volna a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó rendszer kiigazítását és a szociális dömping leküzdését. Az illegális bevándorlás hatékonyabb szabályozásával az Uniónak lehetősége lett volna visszaszorítani a nem bejelentett munkát és az illegális tevékenységeket. A szocialisták azzal az ürüggyel ellenezték az irányelvet, hogy bizonyos kategóriákat nem fed le. Azonban a liberálisok álláspontja teljesen váratlan volt, és azt eredményezte, hogy a tervezetet nem fogadták el. Az egyik visszautasított módosítással kapcsolatos egyik állásfoglalásukat tekintve [úgy vélem,] anélkül szavaztak a teljes tervezet ellen, hogy figyelmeztettek volna arra, hogy mennyire fontosnak tartják az adott pontot. Így kell elpazarolni egyévi értékes munkát!

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) Mindenkinek tudomásuk kell vennie, hogy az Európai Parlament nem a Tanács alárendeltje. Mostantól kezdve a tagállamoknak komolyan kell venniük a képviselőket még a bevándorlási ügyekben is. A rendes jogalkotási eljárás valóság. A harmadik országok állampolgárainak kibocsátandó összevont engedéllyel kapcsolatos irányelvtervezetet elutasítottuk a plenáris ülésen: ez erős jelzés a Parlament részéről, mivel ez az ügy kulcsfontosságú volt. Évekig beszéltünk a valamely tagállamban élni és dolgozni kívánó harmadik országok állampolgárainak kibocsátandó összevont engedély létrehozásáról. Ez dicséretre méltó kezdeményezés volt, azonban az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport által felvetett módosítások a jelenlegi állapotukban az összevont engedély gondolatának lényegét tagadják. Ezen kívül szembemennek az egyenlő bánásmód elvével, és különböző kategóriákba sorolják a munkavállalókat, ami egyszerűen elfogadhatatlan.

Az egyenlő bánásmód tekintetében nem alkudhatunk meg. Az Európai Néppárt módosításaira válaszul többségünk a végső javaslat ellen szavazott: 350 szavazattal a 306 ellenében elutasítottuk a tervezetet, amelyet így vissza kell küldeni az Európai Bizottsághoz. A jövőben jobban kell dolgoznunk: igen a felelős közös bevándorlási politikára, de nem a korlátozó és diszkriminatív politikára!

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A tagállamok területén való tartózkodást és munkavállalást a harmadik országok állampolgárainak lehetővé tevő összevont engedélyről szóló irányelvről való mai szavazásakor az Európai Parlament elutasította az Európai Bizottság javaslatát, és visszaküldte ezt az illetékes parlamenti bizottságokhoz, hogy tovább csiszolják az irányelvre irányuló javaslat tartalmát. Ez a szavazás győzelmet jelent a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja és az Európai Unió összes munkavállalója számára. Azért szeretném ezt hangsúlyozni, merthogy az ígért irányelv keretfeltételeit – a munkavállalók bizonyos kategóriáit, így például az idénymunkásokat, vállalaton belüli áthelyezéseket és menekülteket – már törölték a Bizottság javaslatából, így az Európai Parlament nem hagyhatta jóvá ezt az irányelvet. Ennek az irányelvnek egy általános keretirányelvként kellene szolgálnia a harmadik országok munkavállalóinak jogai tekintetében, mivel csak így lehet megvalósítani az Európai Unió célját, a közös bevándorlási politikát. Ezzel a szavazással bebizonyítottuk, hogy az Európai Unióban nem működhet kettős piac, amelyre kétféle norma vonatkozik, mivel ez aláaknázná az eddig elért összes társadalmi normánkat.

 
  
MPphoto
 
 

  Cornelis de Jong (GUE/NGL), írásban. – A 30., 34., 65., 103., 109. és 114. módosítás mellett szavaztam, mivel – bár teljes mértékben támogatom a vendégmunkások és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi ENSZ-egyezményt – azt gondolom, hogy a munkaerőpiacokhoz, szociális ellátási rendszerekhez és szociális lakhatáshoz való hozzáférés olyan ügy, amelyet tagállami, és nem közösségi szinten kell szabályozni. Az említett ENSZ-egyezmény ratifikálásakor a tagállamok azt vállalták, hogy úgy építik ezt bele saját rendszereikbe, hogy semmilyen ezzel kapcsolatos hatáskört nem adnak át az Uniónak.

 
  
MPphoto
 
 

  Luigi Ciriaco De Mita (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unióban való tartózkodást és munkavállalást lehetővé tevő összevont engedélyről szóló jelentés lehetőséget nyújtott számunkra, hogy elgondolkodjunk azon, hogy mennyire fontos szerepet játszanak a bevándorlók a társadalmainkban, és beszéljünk erről. A törvényes belépés, a hatékony integráció és a törvények tisztelete lényeges előfeltételei ennek a fontos szerepnek, és lehetővé teszik, hogy a bevándorlók nagyobb mértékben vegyenek részt adoptáló közösségük együttes fejlesztésében. Ebben a tekintetben ez az összevont engedély, amelyről szavaztunk, lehetővé tenné a belépések kezelését és az egy közösséget alkotó emberek jogainak és kötelességeinek védelmét. Támogattam az irányelvre irányuló javaslatot, beleértve azokat a részeket is, amelyek nem sértik a közösségi jogszabályokban és nemzetközi megállapodásokban található kedvezőbb rendelkezéseket. Sajnálom, hogy ez a Ház nem fogadta el a szóban forgó javaslatot, amely véleményem szerint hasznosan járult volna hozzá az európai szabad terület létrehozásához és azon emberek integrációjához, akik együtt szeretnének dolgozni az Unió növekedéséért.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Évekig beszéltünk az egy tagállamban élni és dolgozni kívánó harmadik országok állampolgárainak kibocsátandó összevont engedély létrehozásáról. Ez egy dicséretre méltó kezdeményezés, amelynek kezdeti célja az adminisztráció leegyszerűsítése a harmadik országok állampolgárai számára, ezáltal lehetővé téve, hogy tartózkodási és munkavállalási engedélyüket egy „egyablakos” eljárásban kapják meg. A kezdeti jogalkotási javaslat kikötötte, hogy a harmadik országokból származó munkavállalóknak ugyanolyan elbánásban kell részesülniük, mint a hazaiaknak a munkához kapcsolódó jogok (például a szociális ellátáshoz, oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés) területén. Azonban az előadó által bemutatott, módosított tervezet szerint a tagállamoknak jogában állt volna korlátozni ezen jogok némelyikét. Ez ellentétes az egyenlő bánásmód elvével, ezért nem fogadható el. Így a többségünk a végső javaslat ellen szavazott, és ezt nem fogadták el. Az emberséges és ésszerű bevándorlási politika a társadalom egyik legfontosabb kihívása lesz a következő években, ám ezt csak európai szinten lehet megvalósítani, hogy így elkerüljük a választási csatározásokat és a zsigerből jövő nemzeti reakciókat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A javaslat által tárgyalt ügy az összevont kérelmezési eljárás bevezetése a harmadik országok állampolgárainak az EU valamely tagállamában való tartózkodását és munkavállalását lehetővé tevő összevont engedély kibocsátása céljából, illetve annak a közös jogkészletnek a megállapítása, amelynek alapján a harmadik országok állampolgárai törvényesen tartózkodhatnak az Európai Unióban. Ez feltételezi az összes tagállamra érvényes közös szabályok meglétét –, ami véget vetne az uniós országok különféle megközelítéseinek, és a teljes Európai Unióban gyorsabbá, egységesebbé és átláthatóbbá tenné a munkavállalók legálissá tételét. Másfelől a munkaerő – mindenekelőtt a képesített munkaerő – legális vándorlása segít felvenni a harcot az illegális munkavállalással, javítani a gazdaság versenyképességét és kezelni a fennálló hiányokat. Azonban nem szabad elfelednünk, hogy a gazdasági válság és sérülékenység időszakában, amikor nő a munkanélküliség, a munkaerő-vándorlási politikának rugalmasnak kell lennie, amint ezt a Bizottság javasolja, ugyanakkor pedig fenntarthatónak és ésszerűnek is.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlo Fidanza (PPE), írásban.(IT) Mélyen csalódtam, hogy visszautasították Mathieu asszony jelentését a tartózkodási és munkavállalási engedély összevont kérelmezési eljárásáról. Kiegyensúlyozott jelentés volt, amelyen sokat javítottak a szavazási szakaszban az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport módosításai, amelyeket a liberálisok és konzervatívok döntő együttműködésével fogadtak el.

Elszomorít, hogy a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport nem tartotta tiszteletben a megállapodást, illetve az Európai Konzervatívok és Reformerek hibás értékelése, amely megnyitja az utat a Bizottság új javaslata előtt, amely valószínűleg alacsonyabb színvonalú lesz, mint a jelenlegi.

A legális bevándorlók azon lehetősége, hogy a szükséges tartózkodási és munkavállalási dokumentumokat egy összevont eljárásban kapják meg az Európai Unió teljes területén, jelentős előrelépés lett volna, az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek a parti tagállamok fokozott együttműködése és a Frontex megerősítése általi szükséges segítésének helyes és megfelelő járuléka.

Ehelyett, amint ezt már számtalan más esetben is láttuk, a baloldal makacs ideológiai kövületei diadalmaskodtak, amelyek a határok megkülönböztetés nélküli megnyitását követelve tagadják annak szükségét, hogy megvédjük azokat a becsületes külföldieket, akik munkavállalás céljával jönnek Európába.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az összevont tartózkodási és munkavállalási engedély kiadására irányuló összevont kérelmezési eljárással kapcsolatos irányelvre irányuló javaslatot az Európai Parlament többsége visszautasította, mivel a Parlament szövege, amely a Tanáccsal lefolytatott tárgyalások eredményeként alakult ki, csak a nagy vállalatok és gazdasági csoportok érdekeit szolgálta. Ezek a csoportok a szociális dömping érdekében gyakoroltak nyomást, hogy olyan külföldi munkaerőhöz jussanak, amelyet alacsony bérekkel és korlátozott jogokkal használhatnak ki.

Ezek a csoportok az összevont szabályozás ürügyén legalizálni akarták a szociális dömpinget, felerősíteni a munkaviszonyok bizonytalanságát, növelni az egyenlőtlenséget és megnyitni az utat olyan következmények és jogszabályok előtt, amelyek veszélyeztették volna az egyenlő bánásmód és igazságosság elvét, amelyre pedig minden munkavállaló jogosult.

Valamilyen módon újra szerették volna éleszteni a hírhedt Bolkestein-irányelv „származási ország” elvét, amelyet a munkavállalók összehangolt ellenállása döntött meg. Most a különféle tagállamok dolgozóinak és szakszervezeteinek ellenállása megmutatkozott az Európai Parlamentben is, bebizonyítva ennek a küzdelemnek az eredményességét. Ehhez a pozitív eredményhez hozzájárult a portugál dolgozók november 24-i általános sztrájkja is. Azonban továbbra is meg kell őriznünk éberségünket.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) Most, amikor Európában 25 millió regisztrált munkanélkülit tartanak számon, újra asztalra került egy olyan irányelv, amelynek célja megkönnyíteni a munkavállalók bevándorlását. El kell ismerniük, hogy van ebben valami obszcén. Sőt mi több, ez a szöveg bizonyos gazdasági és szociális jogokat garantált volna a bevándorló munkavállalóknak, állítólag azért, hogy elkerülje a szociális dömpinget és a bevándorlók hazai vagy a már Európában élő dolgozókkal való tisztességtelen versenyeztetését. Ez annak hallgatólagos beismerése, hogy a bevándorlás leszorítja az európai béreket, és nem szünteti meg a munkaerőhiányt, sőt, éppen ellenkezőleg, a dolgozóinkat közvetlen versenyre kényszeríti.

Néhány módosítás, amelynek célja az volt, hogy biztosítsa az egyenlő jogokat – és egyenlő költségeket – a hazai és bevándorló munkavállalók számára, egyúttal azt is lehetővé tette volna, hogy minden bevándorló – akár dolgozik, akár nem – hozzáférjen a szociális ellátásokhoz. Ez azt jelenti, hogy választanunk kell a szociális dömping és az automatikus pénzosztás között, amelyet többé már nem engedhetünk meg magunknak sem politikai, sem pénzügyi szempontból. Itt az ideje annak, hogy a tagállamok szintjén döntsünk arról, hogy visszafordítjuk a migrációs áramlásokat, amelyek elviselhetetlen gazdasági, társadalmi, sőt kulturális terhekké váltak, és minden területen érvényesítsük a nemzeti és közösségi preferenciát.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) Az EU tagállamai folyamatosan küzdenek az illegális bevándorlás, illetve a harmadik országok állampolgárai bejelentetlen munkájának, azaz a feketegazdaságnak a problémájával. Ezeknek a problémáknak a kezeléséhez hatékony lépésekre van szükség. A harmadik országok állampolgárainak egy tagállamban való munkavégzés céljából adandó belépési és tartózkodási engedélyek kibocsátási eljárásának leegyszerűsítése és szabványosítása segít korlátozni az illegális bevándorlást, ugyanakkor lehetővé teszi az európai piacok munkaerőigényeinek kielégítését is. A javasolt rendelet bizonyos mozgásteret biztosított volna a befogadó országok számára, különösen a belépés visszautasítását lehetővé tevő feltételek tekintetében. Ez biztosítja a megfelelő jogbiztonságot és azt, hogy a tagállamok hatásköre nem sérül.

A tárgyalt irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a gazdasági bevándorlás ügyében. Ez biztosítja a rendeletek átláthatóságát, a hátrányos megkülönböztetésben szenvedő munkavállalók biztonságát és jogi védelmét, az illegális bevándorlás elleni folyamatos küzdelmet, és végül a tisztességtelen verseny elleni intézkedések meghozását. A fenti okok miatt egyetértek az előadó álláspontjával.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – 2001-ben a Bizottság egy irányelvre irányuló javaslatot nyújtott be, amely a harmadik országok állampolgárai munkaviszony vagy önálló vállalkozási tevékenység létesítése céljából történő belépésének és tartózkodásának feltételeivel foglalkozott. Az Európai Parlament kedvező véleményezése ellenére ez az ambiciózus javaslat, amelynek célja a belépési és tartózkodási feltételek meghatározása volt a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik gazdasági tevékenységet szeretnének folytatni az Unióban, nem jutott tovább az első olvasatnál, és a Bizottság 2006-ban hivatalosan visszavonta. Üdvözlöm azt a tényt, hogy a Lisszaboni Szerződés által biztosított új jogalap jó esélyt biztosít e javaslat elfogadására.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam a csoportommal együtt, mivel úgy gondolom, hogy megfelelően reagál azokra a jelentős demográfiai kihívásokra, amelyekkel az Európai Uniónak kell szembenéznie a következő években azzal, hogy egy egységes kérelmezési eljárást hoz létre a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik munkavállalás céljából szeretnének belépni valamelyik tagállam területére, és biztonságos jogállást nyújt nekik.

Sajnos a Parlament elutasítása késlelteti ennek a fontos irányelvnek az elemzését, amely leegyszerűsítette volna a gazdasági bevándorlók fogadásának gyakran bonyolult eljárásait. Ez lehetővé tette volna tagállamaink munkaerőpiacai számára, hogy kielégítsék a jelenlegi és jövőbeni munkaerőigényeiket, és jó eszközt nyújtott volna a megkülönböztetés és visszaélések elleni küzdelemhez, amelyeknek ezek a munkavállalók gyakran áldozatai. Ennek az irányelvnek a célja csökkenteni a nemzeti jogszabályok között fennálló különbségeket: az egyablakos rendszerrel az adminisztrációs eljárás egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb lehetne.

Javaslatunk nem határozta meg a harmadik országok állampolgárai belépési feltételeit: ezek megállapítása, valamint a területükre munkavállalási céllal belépni kívánó bevándorlók számának meghatározása mindig a tagállamok felelőssége lenne.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Ez a jelentés és az általa módosított irányelvtervezet is szégyenletes. Bevezeti a piaci igények irányította szelektív bevándorlás fogalmát. Megfosztja a jogaiktól azokat a bevándorlókat, akik nem, vagy már nem hasznosak ezen piacok számára. Még ha korlátozott jogokat is biztosít a dolgozó bevándorlók számára, lehetőséget ad arra, hogy a jövőben tovább korlátozzák ezeket a jogokat. A bevándorlók nem másodrangú emberi lények! Ez az irányelv egyszerűen embertelen. Elítélem, és ellene fogok szavazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Ez a dokumentum, amelyet a képviselők többsége visszautasított, olyan jogszabály, amely lehetővé tette volna a bevándorlók áramlásának jobb kezelését. Az volt a célja, hogy megszüntesse a tagállamok munkavállalási és tartózkodási eljárásaiban fennálló különbségeket, és bizonyos jogokat nyújtson a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik törvényesen dolgoznak az Európai Unióban. Így két okból is előrelépést jelentett: először is azért, mert egy új eszközt hozunk létre, amelynek célja segíteni a harmadik országok azon állampolgárait, akik be szeretnének lépni a tagállamok területére azzal, hogy egy jogkészletet biztosítunk számukra; másodszor pedig azért a politikai üzenetért, amelyet a külföld felé közvetít, cáfolva azokat az állításokat, hogy Európa zárt, és csak elnyomó intézkedéseket hoz, és mert erősíti a biztonságot egy olyan időszakban, amikor meg kell felelnünk a Stockholmi Programban megfogalmazott aggodalmaknak az EU gazdasági fejlődését támogató rugalmas bevándorlási politikák létrehozásával kapcsolatban. Ezért szavaztam úgy, ahogy.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Hogy egy harmadik ország állampolgára milyen feltételekkel tartózkodhat és vállalhat munkát egy uniós tagállamban, az kizárólag az érintett tagállamra tartozik, nem pedig az EU-ra. Bizonyos területeken talán hasznos lehet a jól képzett munkavállalók időszakos bevándorlása, de ez a tény nem vezethet a nyitott kapuk politikájához, mert mindenekelőtt saját lakosságunk, azaz az uniós polgárok köréből kell munkaerőt toborozni. Ha bizonyos területeken munkaerőhiány van, akkor meg kell vizsgálnunk ennek okait, és a képzés megfelelő átalakításával kell reagálnunk, továbbá lehetőségeket kell kínálnunk az átképzésre. A munkavállalók migrációja problémákat okozhat, mivel nyomást gyakorol a bérszintre, és árdömpinghez is vezethet. Ez olyan tény, amely a múltban már többször beigazolódott.

Ez volt az oka például annak is, hogy a jól fejlett szociális biztonsági hálóval rendelkező országok nyomására bevezettük a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti időszakokat. A vita során nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozásokat a találékony vállalkozók kihasználhatják. Éppen ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel az Európai Unióban már jó néhány éve szükség lenne világos szabályokra és eljárásokra a legálisan tartózkodó, harmadik országbeli munkavállalók jogaival kapcsolatban. Legalább két okból szükségünk van ezekre a szabályokra. Először is, habár az uniós munkavállalók számára preferenciális rendszert kell nyújtanunk, a legálisan tartózkodó munkavállalók részt vesznek az adott tagállam gazdasági életében, és így védelemre és biztosítékokra jogosultak. Úgy kell tekinteni őket, mint akik előnyt jelentenek az EU gazdasága számára, nem pedig az uniós munkavállalókat fenyegető veszélyként.

Másodszor pedig, a világos szabályok előmozdítanák a migráció megfelelőbb ellenőrzését. Továbbá, ha nem vezetjük be ezeket a szabályokat, azzal az illegális migrációt és az illegális foglalkoztatást ösztönözzük, annak valamennyi következményével együtt. Sajnálattal mondom, hogy el kell utasítanom a jelentést, és felhívom a Bizottságot, hogy terjesszen elő új javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Mathieu asszony jelentése mellett szavaztam, mivel remélem, hogy sokéves munka után létrejönnek egy olyan irányelv alapjai, amely egy csomagban tartalmazza a harmadik országok állampolgárainak engedélyeire és jogaira vonatkozó európai szabályokat. 2001 óta dolgozunk egy ilyen európai irányelven, és még nem sikerült eredményeket elérni. Ismerve a téma jelentőségét most reménykedjünk, hogy a Tanács el fogja fogadni a Parlamenttel való együttdöntés során, és sikerül majd döntésre jutni. Ez nagyon lényeges lenne Európa fejlődése szempontjából, mivel a fokozódó munkaerő-szükséglet miatt egyre nagyobb az úgynevezett „gazdasági bevándorlás”, ezért sürgősen szükség van a kérdés közös szabályozására. Támogatni kell az Unió hosszú távú gazdasági fejlődését, ezért egyszerűsíteni kell a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó engedélyeivel kapcsolatos adminisztratív eljárásokat, külön jogállást biztosítva számukra. Az irányelv lehetővé fogja tenni, hogy alkalmazkodjunk a munkaerő iránti jelenlegi és jövőbeli igényekhez, és eszközt fog nyújtani a szóban forgó munkavállalókat oly gyakran sújtó diszkrimináció és kizsákmányolás elleni küzdelemhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrăo Neves (PPE), írásban.(PT) E mellett a jelentés mellett szavaztam, amelyet a végső szavazáson nem fogadtak el. Azért döntöttem így, mert véleményem szerint a migráció figyelemmel követése az Európai Unióban alapvető része annak, hogy a tagállamok, mint fogadó országok, e téren felelősségteljes politikát folytassanak. Az illegális bevándorlás és illegális munkavállalás ellen a legális migrációra vonatkozó, olyan kiegyensúlyozott politikával lehet a legjobban küzdeni, amely a fogadó állam munkaerő-piaci szükségletei szerint fogadja a bevándorlókat.

Egy olyan időszakban, amikor nincs gazdasági növekedés, fontos, hogy ne teremtsünk hamis várakozásokat a befogadással kapcsolatban, és ne ösztönözzünk olyan politikákat, amelyek fokozzák a munkaerőhiányt. Az a javaslat, hogy a fogadó ország hatóságaihoz a tartózkodási és munkavállalási engedély igénylésére csak egy összevont kérelmet kelljen benyújtani, gondoskodna a fent említett aggályokról.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Egyetértek az előadóval, Mathieu asszonnyal. Egyetértek egy olyan irányelvre irányuló javaslattal, amely az Európai Uniónak a globális migrációs politika kialakítására irányuló erőfeszítéseinek részét képezné, és amely a harmadik országok állampolgáraival foglalkozó keretjavaslat lenne. Célja kettős: a) az ugyanazon tagállamban történő tartózkodás és a munkavállalás engedélyezésére vonatkozó összevont kérelmezési eljárás létrehozása; és b) bizonyos minimumjogok biztosítása harmadik országoknak az Európai Unióban legálisan tartózkodó állampolgárai számára, a tagállamok nemzeti munkavállalóival való egyenlő bánásmód elve alapján.

 
  
MPphoto
 
 

  Marit Paulsen, Olle Schmidt és Cecilia Wikström (ALDE), írásban.(SV) A gazdasági fejlődés szempontjából fontos az uniós tagállamokba irányuló legális bevándorlás. A munkavállalók bevándorlása növelheti a gazdaság versenyképességét és dinamizmusát. Tekintettel azokra a demográfiai kihívásokra, amelyeket az EU elöregedő népessége jelent, fontos egy rugalmas bevándorlási politika elfogadása. Ezért üdvözöljük a Bizottság javaslatát, amely a harmadik országok állampolgárainak tartózkodási és munkavállalási engedélyére irányuló összevont kérelmezési eljárást kíván létrehozni. Ez egyszerűsítené a migránsok fogadásával járó bonyolult adminisztratív formalitásokat. Ugyanakkor lehetővé tenné, hogy a tagállamok munkaerőpiacai alkalmazkodjanak a munkaerő iránti jelenlegi és jövőbeli igényekhez, és eszközt nyújtana a szóban forgó munkavállalókat sújtó diszkrimináció és kizsákmányolás elleni küzdelemhez.

Azonban ellenezzük a kiegészítő dokumentumokra vonatkozóan előterjesztett módosításokat, hiszen ezek ellentmondásossá és teljesen értelmetlenné tennék a javaslatot. Az összevont kérelmezési eljárás és az összevont dokumentum teljesen értelmetlenné válik, ha minden tagállam kibocsáthat és megkövetelhet kiegészítő dokumentumokat. A szavazáson elfogadták az arra vonatkozó módosítást, hogy a tagállamok kibocsáthatnak kiegészítő dokumentumot a tartózkodási engedélyhez, amelyet frissíteni lehet, vagy be lehet vonni, amennyiben az érintett személy munkaerő-piaci helyzete megváltozik. Mivel elégedetlenek voltunk a szöveggel, és előnyben részesítettünk volna egy második olvasatot a szöveg elfogadása előtt, a Tanács kívánsága ellenére a megfelelési táblázatok mellett szavaztunk. A szavazáson azonban ez a javaslat sem ment át. Végül a javaslat ellen szavaztunk, mert olyan helyzetben találtuk magunkat, hogy a jelentés mellett szavazni azt jelentette volna, hogy első olvasatban elfogadunk egy olyan szöveget, amely véleményünk szerint aláaknázza az eredeti javaslatot, azaz azt, hogy az EU-ban létező számos dokumentum helyett egy összevont dokumentum legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban.(RO) Az illegális bevándorlás és illegális munkavállalás ellen a legális migráció olyan kiegyensúlyozott csatornáinak létrehozásával lehet a legjobban küzdeni, amelyek figyelembe veszik országaink munkaerő-piaci szükségleteit. A gazdasági bevándorlás olyan realitás, amelynek terén rendet kell tennünk, de amelyre szükségünk is van, tekintve azokat a demográfiai és gazdasági kihívásokat, amelyekkel az Európai Unió a közeljövőben szembesülni fog. A bevándorlási politikát munkaerő-piaci szükségleteinkhez kell igazítani, így mozdítva elő az Európa 2020 stratégia végrehajtását.

Az uniós jog nem korlátozza a tagállamoknak a szociális biztonsági rendszerük kialakítására vonatkozó hatáskörét. Uniós szintű harmonizáció hiányában az egyes tagállamok jogszabályai állapítják meg a szociális biztonsági ellátások nyújtásának feltételeit, valamint ezen ellátások összegét és folyósításuk időtartamát.

E hatáskörük gyakorlása során ugyanakkor a tagállamoknak az uniós joggal összhangban kell eljárniuk. Tiszteletben kell tartaniuk továbbá a munkafeltételeket is, beleértve a fizetést és az elbocsátást, valamint a munkahelyi egészséget és biztonságot, a munkaidőt, a szabadságolást és a fegyelmi eljárásokat is, figyelembe véve a hatályos általános kollektív megállapodásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az Európai Uniónak fel kell készülnie a jövőbeli demográfiai kihívásokra. A munkavállalók bevándorlásával kapcsolatos kérdések relevánsak a gazdaság versenyképessége és dinamizmusa szempontjából. Ezeket a kérdéseket kiegyensúlyozottan és megfontoltan kell kezelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban.(FR) Örülök, hogy az Európai Parlament nem fogadta el az összevont engedélyre vonatkozó javaslatot. A mai szavazás eredménye lehetővé teszi az újabb tárgyalásokat. A mai szavazáson nemet mondtunk arra, hogy a munkavállalóknak piaci értékük alapján osztogassuk a jogokat. Ez az irányelv a legális migráció olyan töredékes koncepciója mellett tesz javaslatot, amely koncepció szerint a migráns munkavállaló piaci értéke szerint kapna meg bizonyos jogokat. Ez pedig igen messze áll attól az elképzeléstől, mely szerint az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés-mentesség alapján valamennyi migráns munkavállalónak azonos jogokat kellene élveznie. Az ENSZ migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló egyezményének 20. évfordulóján ez a hierarchikus megközelítés teljesen elfogadhatatlan: az Uniónak nem szabad figyelmen kívül hagynia számos tanulmány következtetéseit, melyek szerint a fogadó országok és származási országok által tapasztalt, egyéni és kollektív, gazdasági és társadalmi előnyök kéz a kézben járnak a migránsok jogainak teljes és hatékony érvényesítésével. A zöldek továbbra is igen nagy figyelmet fognak szentelni ennek a kérdésnek, hogy előmozdítsák egy olyan ambiciózus uniós migrációs politika létrehozását, amely az alapvető jogok egyetemességének és oszthatatlanságának elvén alapul. Ez lesz a témája azoknak az új tárgyalásoknak, melyeket ennek a szörnyű megállapodásnak az elutasítása von maga után.

 
  
  

Jelentés: Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Carmen Romero López (A7-0354/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Az európai védelmi határozatról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet célja a bűnözés megelőzése. Alapja az a tény, hogy − bár a tagállamok országhatáraikon belül védelmet nyújtanak a bűncselekmények sértettjeinek − szükség van egy európai szintű, riasztási és megelőzési mechanizmus létrehozására. Az irányelvtervezet figyelembe veszi a stockholmi program ajánlásait és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő eljárásokat − amelyekkel összhangban engedélyezett a transzverzális megközelítés alkalmazása a jelentések elkészítésekor −, valamint az európai áldozatvédelmi irányelvre irányuló első, 2010. január 5-i tanácsi javaslatot. Egyetértek a széles körű megközelítéssel annak érdekében, hogy az irányelv számos különböző bűncselekmény sértettjére vonatkozhasson. Egyetértek azokkal a módosításokkal is, amelyek a védelmi határozat hatályon kívül helyezésének feltételeit szabályozzák, továbbá a folyamatos jogi védelem biztosítását szolgálják, ill. határidő megállapítását biztosítják egy határozat kiadására, valamint az áldozat egyik tagállamból a másikba történő helyváltoztatása esetére tartalmaznak előírásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel támogatja azt az irányelvre irányuló tanácsi javaslatot, amely világos intézkedéseket tartalmaz a bűnözés megelőzése és − különösen − az áldozatvédelem tekintetében. Fontos, hogy az erőszak áldozatait ne csak saját országukban védjék meg az elkövető általi bántalmazástól, hanem az ilyen jellegű preventív intézkedéseket az Európai Unió egész területén biztosítsák számukra. Ezen irányelv elfogadása és végrehajtása bizonyítaná, hogy az EU el van kötelezve a stockholmi cselekvési terv és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartására és fejlesztésére irányuló európai uniós kezdeményezés megvalósítása mellett.

Fontos hangsúlyozni, hogy az európai védelmi határozatnak minden bűncselekmény sértettjére – például az emberkereskedelem, a kényszerházasságok, a becsületbeli gyilkosságok, a nemi indíttatású erőszak sértettjeire, a tanúkra, a terrorizmus és a szervezett bűnözés sértettjeire, életkoruktól és nemüktől függetlenül – alkalmazhatónak kell lennie, amennyiben az elkövető személye azonosított. Az áldozatvédelem ugyanakkor nem csupán fizikai védelmet jelent. Az áldozatvédelem kapcsán a sértettek méltóságát is figyelembe kell venni. Ezért teljesen egyetértek azzal, hogy igen fontos a sértettek méltóságának és embernek kijáró tiszteletének helyreállítására irányuló áldozatvédelmi szempont figyelembevétele.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) Az európai áldozatvédelmi határozatról szóló irányelvre irányuló javaslat parlamenti szavazása fontos üzenetet közvetít az erőszak áldozataivá vált emberek védelmével kapcsolatban. Sajnálatos módon a Tanácsban nem volt meg a minősített többség, miután Hollandia a kezdeményezésre nemet mondó országok oldalára állt. Ez azonban nem befolyásolja a mai szavazás jelentőségét.

Az erőszak sértettjei védelmére nincs uniós szabályozás, és ezt a vákuumot fel kell számolni; határokon átnyúló, konkrét megoldást kell létrehozni, amely nem korlátozódik azon tagállam területére, amelyben a sértett tartózkodik. A cél 12 tagállam – köztük Olaszország – együttműködésével egy riasztási és áldozatvédelmi mechanizmus megvalósítása az Európai Unió területén belül.

Meggyőződésem, hogy nagyon fontos megállapodásra jutni – politikai szempontból is – erről az eszközről, mivel ez garantálni fogja valamennyi bűncselekmény sértettjeinek védelmét, és gondoskodni fog a fenyegetett személyek elleni cselekmények megakadályozásáról és megelőzéséről. Ugyanilyen fontos aspektus az is, hogy a sértetteknek lehetőségük legyen másik tagállamba költözni, és hogy megkapják a szükséges tájékoztatást és támogatást ahhoz, hogy új életet kezdhessenek, miközben továbbra is élvezhessék a védelmi intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE), írásban.(IT) Általánosságban támogatom a védelmi határozat ötletét. Az erőszak sértettjeit meg kell védeni attól, hogy az elkövető bűnismétlést kövessen el. Az erőszak sértettjeinek az Európai Unió teljes területén védelmi intézkedéseket kell biztosítani.

Az irányelvtervezet újabb előrelépést jelent a stockholmi cselekvési terv és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartására és fejlesztésére irányuló európai uniós kezdeményezés megvalósításában.

Tisztában vagyok azzal, milyen összetett ez a kezdeményezés. A tagállamok igazság-szolgáltatási rendszerei, büntető- és polgári eljárásai különbözőek. Úgy gondolom, hogy az előadók ennek ellenére sikeresek voltak a folyamatos jogi védelem megerősítése, valamint az áldozatok maximális védelmének biztosítása terén, miközben a jogbiztonság fenntartását is szem előtt tartották.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az erőszak sértettjeit saját tagállamukban védelmi intézkedések védik az elkövetőkkel szemben. Ez a védelem azonban nem érvényesül az adott tagállam határain kívül, és mostanáig nem is volt lehetőség a védelemnek a határokon kívülre történő kiterjesztésére. Az új irányelv mellett szavaztam, amely lehetővé teszi, hogy ha egy tagállam igazságügyi hatósága nemzeti joga szerint védelmi intézkedéseket rendelt el, akkor „európai védelmi határozatot” adhasson ki, amely más tagállamok területén is biztosítja a sértett védelmét. Az irányelv elsősorban nyilvánvalóan az erőszak áldozataivá vált nők védelmére vonatkozik, de nemtől és kortól függetlenül mindenkire alkalmazható, a potenciális áldozatokra és családtagjaikra is.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) Az európai védelmi határozatról szóló irányelvtervezet mellett szavaztam, melynek célja a bűncselekmények sértettjeinek Európa-szerte történő védelme. A kezdeményezés célja igazságügyi és rendőrségi együttműködési mechanizmus létrehozása a tagállamok között annak érdekében, hogy az egyik tagállamban védelem alatt álló sértettnek ne kelljen elölről kezdenie az egész jogi eljárást ahhoz, hogy ismét védelmet nyerjen, és így akkor is védelem alatt maradjon, ha másik uniós tagállamba költözik, vagy ott tartózkodik.

Az európai védelmi határozatot a védelem alatt álló személy kérésére fogják kiadni. Az európai védelmi határozatot nemcsak a családon belüli erőszak áldozataivá vált nők számára fogják kiadni − habár főként ők állnak védelem alatt −, hanem minden más sértett számára is, így az emberkereskedelem, a női nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasságok, a becsületbeli gyilkosságok, a vérfertőzés, a nemi indíttatású erőszak sértettjei, a tanúk, a terrorizmus és a szervezett bűnözés sértettjei számára is.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiűtë (S&D), írásban.(LT) Az európai védelmi határozatról szóló irányelvre vonatkozó javaslat mellett szavaztam, mivel alapvető célkitűzései a bűnözés megelőzése és az áldozatvédelem. Jelenleg, még ha a tagállamok védelmi határozatot is adnak ki a sértett védelmére, az az érintett tagállam határain kívül nem hatályos. Az Európai Uniónak minden tőle telhetőt meg kell tennie az európai szintű bűnözés megelőzése érdekében. Csak így tudunk majd biztonságos környezetet garantálni a sértettek számára anélkül, hogy mozgáshoz való jogukban korlátozva lennének. Habár a tagállamok büntető-, polgári és közigazgatási eljárásai különbözőek, minden tagállamnak együtt kell működnie a bűnismétlés megelőzése érdekében.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a javaslatban szerepeljen az erkölcsi segítségnyújtás aspektusa is. A sértettek többségénél a sérelmükre elkövetett bűncselekménynek számos olyan pszichés és erkölcsi hatása lehet, amelyek a bűncselekmény elkövetése után még jelentős idő elteltével is fennállnak. Az EU-nak nemcsak a megelőzéssel és a védelemmel kell foglalkoznia, hanem a sértetteknek nyújtandó erkölcsi segítséggel is, így segítve elő, hogy a sértettek valamely tagállamban új életet kezdhessenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) Az európai védelmi határozatról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel célja az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek jogi helyzetén javítani. Jogi védelemre elsősorban azoknak van szükségük, akik ellen közeli hozzátartozóik követtek el ismételt erőszakos cselekményeket, továbbá azoknak, akik nemi alapú erőszak áldozatává váltak, vagy azoknak, akik más jellegű bűncselekmény áldozatává váltak egy olyan tagállamban, amelynek nem állampolgárai, és ahol bejelentett lakhellyel sem rendelkeznek. Egyetértek azokkal a módosítási javaslatokkal, amelyek az európai védelmi határozat elismerésének megtagadása vagy visszautasítása lehetséges indokainak számát csökkentik, valamint húsz napos határidőt állapítanak meg a határozat kiadására vonatkozóan, továbbá az áldozat egyik tagállamból a másikba történő helyváltoztatása esetére tartalmaznak előírásokat.

Örülök, hogy a jogalap problémája – amelyet a Tanács és a Bizottság egymás ellenében hozott fel – tisztázódott. Az európai védelmi határozat polgári és büntetőjogi aspektusai közötti ellentmondásokat véleményem szerint feloldotta az a módosításra irányuló javaslat, amely hivatkozik a bírósági határozatok kölcsönös elismerésére a büntetőügyekben folytatott együttműködés terén. Ez választ ad a Bizottságnak arra az ellenvetésére, amely szerint az európai védelmi határozatra vonatkozó jogszabály sértené a Bizottság kizárólagos kezdeményezési jogát a polgári jog terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Támogatom az állásfoglalást, mivel létfontosságúnak tartom, hogy az erőszak sértettjeire az Európai Unió egész területén érvényesek legyenek a bűnözés-megelőzési és védelmi intézkedések. Másképp fogalmazva, a védelem nem korlátozódhat egyetlen tagállamra, hiszen az megakadályozná az érintettet abban, hogy más uniós tagállamba költözzön, vagy ott tartózkodjon. Ezt az intézkedést alkalmazni kell az emberkereskedelem, a női nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasságok, a becsületbeli gyilkosságok, a vérfertőzés, a nemi indíttatású erőszak sértettjeire, a tanúkra, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés sértettjeire is. Ennek megvalósításához meg kell birkózni a tagállamok jogrendszereinek különbözőségéből fakadó nehézségekkel.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Az irányelvtervezet célja a bűncselekmények sértettjeire vonatkozó jelenlegi jogszabályok hiányosságának pótlása. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nem gondoskodnak olyan riasztási és megelőzési mechanizmusról, amely gyorsan és hatékonyan működne az Európai Unió egész területén a bűnözés megelőzése és a sértettek védelme érdekében. Az európai védelmi határozat ezért az áldozatvédelem fontos eszközévé válhat, függetlenül az áldozat ellen elkövetett erőszak típusától. Az európai védelmi határozat hatálya nem szűnik meg a tagállamok határain kívül, így a sértettnek nem kell elölről kezdenie az egész jogi eljárást ahhoz, hogy ismét védelmet nyerjen, ha másik uniós tagállamba költözik.

Habár egyrészt most fogadtuk el a gyanúsítottak polgári és eljárási jogaira vonatkozó uniós szabályozást, másrészt viszont nem feledkezhetünk meg a sértettek polgári és eljárási jogairól sem, akik kétségkívül sebezhetőek, és nagyobb mértékben védelemre szorulnak. Ennek az irányelvnek az elfogadása fontos lépés az áldozatoknak való segítségnyújtás terén, de remélem, hogy a Bizottság még tovább fog menni, és mielőbb még átfogóbb, teljesebb jogszabálycsomagot fog előterjeszteni a sértettekre vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) Az európai védelmi határozatról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezet mellett szavaztam. Az ellenállást tanúsító tagállamoktól (ilyenek például az Egyesült Királyság és a kormányváltás óta Hollandia) eltérően, én ellenzem a büntetőjogi eljárások körének korlátozását; úgy gondolom, hogy az eljárások szélesebb körét kellene bevenni az irányelvbe. Remélem, hogy az Európai Parlament által küldött erőteljes üzenet biztosítani fogja egyrészt a Tanácson belüli, akadályt jelentő kisebbség által okozott patthelyzet megszüntetését, másrészt azt is, hogy a következő soros elnök, Magyarország, is foglalkozzon ezzel a kérdéssel.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Jogi védelmet biztosítani a bűncselekmények áldozatainak számára alapvető fontosságú kérdés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtéséhez. Ez az oka, hogy néhány fenntartásom ellenére egyetértek a szóban forgó javaslat célkitűzéseivel, amely a jelenleg meglévő jogi helyzetet igyekszik javítani a következők tekintetében: (i) az európai védelmi határozat visszavonási feltételeinek javítása; (ii) a jogi védelem folyamatossága; (iii) az európai védelmi határozat elismerésének megtagadását, illetve elutasítását lehetővé tévő okok korlátozása; (iv) egy határozat végrehajtásának határideje; valamint (v) az áldozatok helyváltoztatásával kapcsolatos előírások.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez az irányelv olyan védelmi intézkedések alkalmazásáról szól, amelyek célja, hogy segítséget nyújtson a bűncselekmények áldozatainak, legyen szó akár az egyének életének, akár testi, lelki vagy szexuális épségének veszélyeztetéséről.

Védelmi intézkedések minden uniós tagállamban vannak, ám ezek hatályukat vesztik, ha a védett személy átlépi az országhatárt. Az európai védelmi határozat célja annak biztosítása, hogy az egyén számára az egyik tagállamban nyújtott védelem bármely más tagállamban is fennálljon, ha az illető áttelepül vagy áttelepítik.

Ezt az álláspontot fogadta ma el az Európai Parlament 610 igen szavazattal, 13 ellenszavazat és 56 tartózkodás mellett. Az álláspont a parlamenti képviselők és az Európai Unió belga elnökségének képviselői között létrejött megállapodáson alapul. A Tanácsban azonban még nem hagyta jóvá a szöveget a tagállamok minősített többsége.

Bár a védelmi intézkedések többsége azokra a nőkre irányul, akik családon belüli erőszak elszenvedői voltak, az új szabályoknak minden áldozatra vonatkozniuk kell: amint az az elfogadott jelentésben szerepel, „ez az irányelv olyan védelmi intézkedésekre alkalmazandó, amelyek valamennyi áldozat, nem csak a nemi alapú erőszak áldozatainak védelmét célozzák, és figyelembe veszik az egyes adott bűncselekmények sajátosságait”.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Az európai védelmi határozat a spanyol elnökség által meghatározott, a nők elleni erőszak leküzdését célzó prioritás gyakorlati megnevezése. Az elkövetők által betartandó távolságot meghatározó intézkedések által védett áldozatok ezután az országhatárokon túl is védelmet élveznek majd, így lehetővé válik számukra, hogy ott kezdjenek új életet, ahol csak jónak látják. Egy kibocsátott európai védelmi határozat ugyanolyan jogerővel fog rendelkezni az Unió egész területén. A szöveg érvényességi körét oly módon terjesztették ki, hogy egyaránt védje „az érintett személy életét, testi vagy lelki épségét és méltóságát, személyes szabadságát vagy nemi integritását”. Ez a széleskörű meghatározás magában foglalja a kényszerházasság, a pedofília, az emberkereskedelem, a női nemi szervek megcsonkítása, stb. fogalmát is. Ez az intézkedés megfelel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, vagyis egy védelmező Európa megteremtése elsődleges célkitűzéseinek. Ezért megszavaztam a szöveget.

 
  
MPphoto
 
 

  Jim Higgins (PPE), írásban. – Üdvözlöm az európai védelmi határozatot. Kiváló kezdeményezés, amely biztosítja, hogy az áldozatok védelmét szolgáló intézkedések ne csak egy, hanem a többi tagállamban is hatályosak legyenek. A védelmi határozatok hatálya jelenleg az országhatárig terjed, így az áldozatok azon kívül védtelenek. Az európai védelmi határozat óriási előrelépés az áldozatok jogai tekintetében. Erőteljes eszköz, amely biztonságosabb menedéket nyújt a tagállamok határain átnyúló erőszak sértettjei számára. Az Európai Unióban több, mint 100 000 nőre vonatkoznak védelmi intézkedések. Nagyon aggódom azonban a Tanácsbeli blokkoló kisebbség miatt, amelynek Írország is része. Remélem, hogy a jelentés Parlament általi nagyarányú elfogadása álláspontja újragondolására ösztönzi majd a blokkoló kisebbséget. Nem tudom elfogadni azt az érvüket, miszerint a jelentés jogalapja helytelen. A Tanács és a Parlament jogi szolgálatai egyaránt megfelelőnek találták a jogalapot, és a Jogi Bizottság (JURI) által is egyhangúlag támogatott védelmi határozat nem jár olyan kötelezettséggel, amely szerint módosítani kellene a védelmi intézkedések elfogadásának nemzeti rendszereit, mivel a tagállamokat, ahová az áldozat utazik, arra kérik fel, hogy a saját nemzeti törvényei szerint biztosítson védelmet számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Timothy Kirkhope és Marina Yannakoudakis (ECR), írásban. – Az ECR képviselőcsoport teljes mértékben támogatja a javasolt európai védelmi határozat céljait, és örömmel látjuk, hogy az erőszak, a terrorizmus, a családon belüli bántalmazás, a követés és/vagy zaklatás áldozatai védelmet fognak élvezni, ha és amikor az EU területén belül helyet változtatnak. Az ECR képviselőcsoport együtt érez az áldozatokkal mind a szorongás miatt, amit a testi, lelki vagy szexuális bántalmazás okozhat, mind a kiszolgáltatott állapot miatt, amelybe az áldozatok kerülnek.

Azért nem tudtunk ma a jelentés mellett voksolni, mert aggályaink vannak az irányelv jogalapját és érvényességi körét illetően. Ez a javaslat büntetőjogi alapokon nyugszik; néhány vétség azonban, amelyre irányul, polgárjogi vonatkozású, ám az irányelv mégsem hivatkozik az EUMSZ 81. cikkére. Az ECR képviselőcsoport aggályait fejezi ki arra vonatkozólag, hogy miként lehetne hatékonyan végrehajtani ezt a javaslatot, és hogy milyen üzenetet hordoz ez az anomália az Unió nyilvánossága számára azzal kapcsolatban, hogy hogyan alkotunk itt jogszabályokat. Az ECR képviselőcsoport határozottan úgy véli, hogy az uniós szinten megalkotott jogszabályoknak jogilag megalapozottnak és stabilnak kell lenniük, és nem szabad, hogy veszélyeztessék a tagállamok jogrendszereit.

Ezen okok miatt az ECR képviselőcsoport tartózkodott a jelentésről szóló szavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az európai védelmi határozatról szóló irányelvre vonatkozó javaslat, amelyet 12 tagállam nyújtott be, egy bűnmegelőzést célzó kezdeményezés. Jelenleg, még ha egy tagállamban ki is adnak egy áldozat védelme érdekében védelmi határozatot, azt csak a kibocsátó tagállam határain belül lehet végrehajtani. Előfordulhat azonban, hogy az áldozatok az egyik tagállamból a másikba költöznek, aminek számos oka lehet, akár éppen az, hogy elmeneküljenek a bűncselekmény elől. Ám mivel helyet változtatnak, védtelenek lesznek, ha az igazságügyi és rendőrségi együttműködés elmulasztja megvédeni őket, mert nem hoz létre gyors, hatékony, Európa-szerte működő riasztási és megelőzési határozatot. Egy e vonalak mentén felállított együttműködés célja hívta életre ezt a kezdeményezést. A tagállamok fellépései bizonyítják, hogy amennyiben az elkövető vagy elkövetők azonosítottak, az európai szinten elkövetett bűncselekmények elkerülhetők.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Matera (PPE), írásban.(IT) A Tanács és különösen a két elő előadó hozzájárulásának, valamint a bizottságban benyújtott módosításoknak köszönhetően az európai védelmi határozatról szóló irányelvtervezet kitűnő védelmet kínál az áldozatoknak anélkül, hogy bármilyen korlátozásokat kellene eszközölni a tagállamok nemzeti jogszabályaiban. Ezt az európai szabályozás fejlődésének szimbólumaként kell értékelni, amely lépésről lépésre halad afelé, hogy minden tagállamban ugyanazokat a jogokat és biztosítékokat garantálja.

Amint azt láttuk, az európai védelmi határozat meghatározóbb és gyorsabb folyamattá teszi az Európai Unión belül szabadon helyet változtatni szándékozó áldozatok védelmét. A jogrendszereink közötti − többek közt eljárásbeli − különbségek még mindig korlátot jelentenek. A jelenlegi módon meghatározott érvényességi kör azonban lehetővé teszi országaink számára, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az új határozathoz, ezáltal erősítve az Uniót és nyújtva még több védelmet az európai polgárok, különösen a legkiszolgáltatottabbak számára.

Ezért határozottan támogatom ezt a javaslatot, amely számtalan embernek reményt nyújthat, akik szabadsága és méltósága naponta sérül, és akiknek nincsenek meg a megfelelő eszközeik arra, hogy reagáljanak. Ők a jövőben talán akár új életet is kezdhetnek egy másik országban.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az igazságosság legalapvetőbb kérdése, hogy egy bűncselekmény áldozata, aki számára valamely tagállamban védelmi határozatot adtak ki, továbbra is védelmet élvezzen akkor is, ha úgy dönt, hogy egy másik uniós tagállamba költözik, vagy ott tartózkodik. Ezzel a szándékkal fogadtuk el ma ezeket az új szabályokat. Az európai védelmi határozat előnyeit minden áldozatnak élveznie kell, nem csak a családon belüli erőszak elszenvedőinek. Védelmi intézkedések minden uniós tagállamban vannak, ám ezek hatályukat vesztik, ha valaki átlépi az országhatárt. Az európai védelmi határozat célja annak biztosítása, hogy az egyén számára az egyik tagállamban nyújtott védelem bármely más tagállamban is fennálljon, ha az illető áttelepül vagy áttelepítik, függetlenül attól, hogy milyen bűncselekményt követtek el ellene.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) Bármely kifogásolható cselekmény áldozatának, aki az Európai Unió valamely tagállamában védelmet élvez, ugyanebben a védelemben kellene részesülnie akkor is, ha egy másik tagállamba utazik. Bár a legtöbb intézkedés szexuális indíttatású bűncselekmény áldozatául esett nőkre vonatkozik, le kell szögezni, hogy bármely más erőszakos cselekmény áldozata, így a gyermekek is élvezhetik e kezdeményezés előnyeit. Mi több, üdvözöljük a tényt, miszerint egy védett személy családja számára is igényelhető védelmi határozat. A védelmet azonban nem szabad csupán az áldozat testi épségének védelmére korlátozni. Az emberi méltóságát is szem előtt kell tartani. Tisztában vagyok a kezdeményezés összetettségével és azokkal a nehézségekkel, amelyekkel esetleg szembe kell néznie nem utolsó sorban a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerei, valamint a büntető, polgári és igazgatási eljárásai közötti lehetséges eltérések miatt. Mindazonáltal a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy továbbra is e vonalak mentén haladjanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Támogatom a jelentést, és úgy vélem, hogy ez a legjobb jelentés azok közül, amelyekről december 14-én szavazni fogunk. Az alapkritériumokat meghatározták, minden kérdést alaposan kidolgoztak és a logikája is világos. A bűncselekmények áldozatává vált emberek ezután minden uniós tagállamban védelemben részesülnek, ha egyik tagállamból a másikba költöznének. Ez lehetővé fogja tenni a nyomozó hatóságok és az ügyészek számára, hogy hatékonyan folytathassák le vizsgálataikat, és a bűncselekmények áldozatai sem fognak félelemből információt visszatartani. Hálás vagyok az előadónak ezért a jelentésért.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Bár az elmúlt években születtek az áldozatok védelmét szolgáló intézkedések, a bűncselekményekben érintett embereket gyakorta cserbenhagyják. Az ügyvédek és a bírák képzésük során rengeteget tanulnak a vádlottak jogairól, de arról semmit sem hallanak, miként kellene megfelelő módon bánni a szemtanúkkal és a szemtanúként szereplő áldozatokkal. Ha az ütemezést csakis a vádlotthoz igazítják, míg az áldozatot – aki polgári pert indított valaki ellen – figyelemre sem méltatják, az felér egy arcul csapással. Ezen a téren fontos a nagyobb tudatosság, amelyre ugyancsak szükség van az orvosi képzésben, hogy könnyebben felismerjék a családon belüli erőszakot. A polgári kártérítési igények jogszabályi korlátozásának kérdése alapvetően fontos a gyermekbántalmazások esetében. Az áldozatok védelmének azt is magában kell foglalnia, hogy csak feddhetetlen erkölcsi előéletű emberek dolgozhassanak a gyermekeinkkel. Ha most Liechtensteinben kényszerházasságok ügyében járnak el, amely az áldozat beleegyezése nélkül történik, és ha előfordulhat, hogy jogi eljárást kell kezdeményezni azért, mert megcsonkították egy kiskorú nemi szervét, az egyértelműen bizonyítja a sokat dicsért multikulturális gazdagságban rejlő veszélyeket.

Mivel az áldozatvédelem még gyerekcipőben jár, és az érintettek gyakran azt sem tudják, hogy a saját hazájukban kihez fordulhatnak és milyen jogaik vannak, fontos, hogy az áldozatvédelmet az Európai Unión belül harmonizáljuk. Igennel szavaztam a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Megszavaztam az európai védelmi határozatról szóló európai parlamenti és a tanács irányelvtervezetre vonatkozó jelentést, mert az EU-nak szüksége van egy olyan rendszerre, amely fokozza az erőszak áldozatává lett polgárok életének, biztonságának, valamint testi, lelki és szexuális integritásának védelmét. Ezen irányelvtervezet célja, hogy megerősítse az EU-n belül az efféle bűncselekmények áldozatainak védelmét, mivel a védelmi intézkedések jelenleg csupán a tagállamokon belüli jogszabályokra korlátozódnak. A jelen állásfoglalás célja, hogy e joghézagot betömve biztosítsa azt, hogy az erőszakos cselekmények áldozatai saját hazájuk határain túl is védelmet élvezzenek, ezáltal garantálva azt, hogy minden tagállam megfelelő védelmet nyújtson az áldozatoknak. A tagállamoknak nem kell harmonizálniuk saját jogszabályaikat, de szükség esetén ki kell igazítaniuk őket, hogy kölcsönösen elismerhetőek legyenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) Igennel voksoltam ma arra az irányelvre irányuló javaslatra, amely célja, hogy egy standard mechanizmust fogadjunk el azon áldozatok védelmének elősegítése és megerősítése érdekében, akik a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlása során egyik tagállamból a másikba utaznak. Ez az irányelv azokat fogja védeni, akik életüket, testi, lelki vagy szexuális integritásukat, vagy személyes szabadságukat veszélyeztető bűncselekmények áldozatává váltak, azzal a fő céllal, hogy a jövőben elkerülhető legyen az efféle bűncselekmények megismétlődése.

A Tanáccsal folytatott egyeztetések során az irányelv javult, különösen az alábbi pontok tekintetében:

- kiterjesztették a jogi védelmet, így az áldozatoknak nem kell többé újra kezdeniük az egész jogi eljárást, ha egy másik tagállamban is védelmet szeretnének kérni;

- az európai védelmi határozat kibocsátásának feltételei javultak és egyszerűsödtek;

- korlátozták azokat az indokokat, amelyek alapján az európai védelmi határozat elutasítható, vagy megtagadható az elismerése;

- egyértelmű határidőt szabtak a határozat végrehajtására;

- a védelem nem csupán az áldozat testi integritására, hanem emberi méltóságára is kiterjed.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés szembemegy a már elfogadott stockholmi programmal, az Európai Unió arra irányuló kezdeményezésével, hogy fenntartsa és továbbfejlessze a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget. A jelen módosítások jogalapját illető problémák ellenére úgy döntöttem, hogy támogatom a jelentést, mivel úgy vélem, hogy a bűncselekmények áldozatainak, illetve potenciális áldozatainak védelmét szolgáló intézkedések támogatandóak. Az a lehetőség, hogy a jogi védelemre vonatkozó határozat érvényességi körét egy tagállamról („a kibocsátó tagállam”) egy másik tagállamra is kiterjesszük, ahová a védett személy utazni/költözni szeretne („a végrehajtó tagállam”), jelentős előrelépés az Európai Unión belüli szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség gyakorlati megteremtése felé, ami egy olyan ideál, amelyben én magam is osztozom.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban.(RO) A családon belüli erőszak az alapvető emberi jogok megsértése, és bárkit érinthet, tekintet nélkül az illető vallására, bőrszínére vagy társadalmi státuszára. Romániában 2008-hoz képest 2009-ben 35%-kal nőtt a családon belüli erőszak eseteinek száma. Sőt, a 2010-re vonatkozó jelentések szerint ez a szám még tovább nőtt. A családon belüli erőszak becslések szerint évente 1 200 000 embert érint, bár az áldozatoknak csupán az 1%-a elég bátor ahhoz, hogy jelentse az esetet a hatóságoknak.

Az európai védelmi határozatnak erőteljes eszköznek kell lennie, amely képes arra, hogy biztosabb menedéket nyújtson a bűncselekmények áldozatainak az EU tagállamaiban. Ebbe beletartozik a csoportosan elkövetett erőszakos tettek elleni védelem is, és vonatkozik minden áldozatra, az olyan bűncselekmények áldozataira is, mint az emberkereskedelem, a női nemi szervek megcsonkítása, a kényszerházasság, a becsületbeli gyilkosságok, a vérfertőzés, a nemi alapú erőszak, továbbá a szemtanúkra, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés áldozataira.

A tagállamoknak továbbra is jogi védelmet kell biztosítaniuk, korlátozniuk kell azon okok számát, amiért egy európai védelmi határozat elismerését megtagadják, vagy nem adják azt ki, 20 napos határidőt kell kiszabniuk a határozatok végrehajtására és előírásokat kell hozniuk az áldozat tagállamok közti helyváltoztatásának esetére.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Úgy vélem, hogy a tanácsi irányelv nagyon kedvező, mivel a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozását célozza. Osztom azonban az előadók aggodalmait, különösen azokat, amelyek a technikai mulasztásokat, valamint azokat a különbségeket illetik, amelyek a tagállamok jogrendszerei között mutatkoznak.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) Szeretnék gratulálni Jiménez-Becerril Barrio asszonynak és Romero López asszonynak az általuk végzett kiváló munkához. A bűncselekmények egy tagállamban védelemre jogosult áldozatai most az egész Unió területén ugyanazt a szintű védelmet élvezhetik majd, köszönhetően az új, ma elfogadott európai védelmi határozatnak, amely a jogszabály érvényességi körét minden bűncselekmény áldozatára kiterjeszti, nem csak az eredeti javaslatban szereplő, nemi alapú erőszakot elszenvedőkre. Védelmi intézkedések minden tagállamban léteznek, de ezek hatályukat vesztik, amint az áldozat átlépi az országhatárt. Az európai védelmi határozatnak biztosítania kell, hogy ha valakit az egyik tagállamban bármilyen védelem megillet, ugyanazt a védelmet biztosítsák számára a többi tagállamban is, ahová utazik, vagy ahol tartózkodik. Az európai védelmi határozatot a védett személy kérésére bocsátják ki, amennyiben úgy dönt, hogy egy másik tagállamba települ át, vagy ha egyszerűen csak ott szeretne tölteni valamennyi időt. A védelmi intézkedést kibocsátó tagállam felel majd az európai védelmi határozat kibocsátásáért, valamint azért, hogy azt megküldjék annak a tagállamnak, ahová az érintett személy utazni kíván. A szöveget a Tanácsban még meg kell erősítenie a tagállamok minősített többségének, és a tagállamoknak három év áll a rendelkezésükre, hogy átültessék azt a nemzeti jogukba.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az európai védelmi határozatról szóló irányelvre vonatkozó javaslat, amelyet 12 tagállam nyújtott be, egy bűnmegelőzést célzó kezdeményezés. Jelenleg, még ha egy tagállamban ki is adnak egy áldozat védelme érdekében védelmi határozatot, azt csak a kibocsátó tagállam határain belül lehet végrehajtani. Előfordulhat azonban, hogy az áldozatok az egyik tagállamból a másikba költöznek, aminek számos oka lehet, akár éppen az, hogy elmeneküljenek a bűncselekmény elől. Ám mivel helyet változtatnak, védtelenek lesznek, ha az igazságügyi és rendőrségi együttműködés elmulasztja megvédeni őket, mert nem hoz létre gyors, hatékony, Európa-szerte működő riasztási és megelőzési határozatot. Egy e vonalak mentén felállított együttműködés célja hívta életre ezt a kezdeményezést. A tagállamok fellépései bizonyítják, hogy amennyiben az elkövető vagy elkövetők azonosítottak, az európai szinten elkövetett bűncselekmények elkerülhetők.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban.(PL) Igennel voksoltam az európai védelmi határozatról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezetre vonatkozó állásfoglalásra. Ez az irányelv nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy az erőszak áldozatai egyformán biztonságban érezhessék magukat az Európai Unió egész területén, függetlenül attól, hogy hol élnek. Az irányelv elfogadását követően lényeges lesz, hogy az igazságszolgáltatási és egyéb illetékes szervek alkalmazottjai rendszeres képzésben részesüljenek, hogy megfelelő segítséget tudjanak nyújtani az áldozatok számára. Egy tájékoztató kampány lebonyolítása is elengedhetetlenül szükséges lesz, hogy tudatosítsuk a polgárokban az európai védelmi határozat kibocsátásának lehetőségét.

Az irányelv eredményeképpen az erőszak sértettjei jelentősen nagyobb védelemben fognak részesülni, és csökkenni fog az ilyen típusú bűncselekmények száma. Az európai védelmi határozatról szóló irányelv kulcsfontosságú lépést jelent a nők elleni erőszakról szóló európai irányelv felé is. A lehető leghamarabb ki kell dolgozni, és be kell vezetni egy közös, átfogó európai uniós stratégiát, amely célja a nők elleni erőszak leküzdése minden uniós tagállamban. Sürgető szükség van európai jogi normákra a nők elleni erőszak leküzdéséhez. Ez az egyetlen módja annak, hogy támogatni tudjuk a nőket és kifejezhessük tiltakozásunkat a családon belüli erőszak társadalom általi elfogadása és az ilyen bűncselekményeket elkövetők büntetlensége ellen. Remélem, hogy a hamarosan következő lengyel elnökség jelentősen hozzájárul majd egy ezzel a témával foglalkozó irányelvtervezet kidolgozásához és elfogadásához. Erre levélben igyekeztem felhívni Donald Tusk lengyel miniszterelnök figyelmét, ám levelemre eddig még nem kaptam választ.

 
  
MPphoto
 
 

  Marc Tarabella (S&D), írásban.(FR) Üdvözlöm, hogy ilyen elsöprő többséggel fogadta el a Parlament az európai védelmi határozatról szóló jelentést. A ma elfogadott intézkedés lehetővé teszi az egy tagállamban védett személyek számára, hogy ugyanazt a védelmet élvezzék bármely más tagállamban is, ahová utazni szeretnének. Az irányelv nem csak a családon belüli erőszak áldozataira vonatkozik, hanem a kényszerházasságok, az emberkereskedelem és a női nemi szervek megcsonkításának áldozataira is. Ez óriási előrelépést jelent az áldozatok jogainak és az Európai Unión belüli mobilitásuknak a biztosítása felé. Felhívom a Tanácsot, hogy az Európai Parlament álláspontját követve ugyancsak elsöprő többséggel támogassa az európai védelmi határozatot.

 
  
  

Jelentés: Edit Bauer, Anna Hedh (A7-0348/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  John Stuart Agnew (EFD), írásban. – A Brit Függetlenségi Párt a rabszolgatartás mai megfelelőjének tartja, és elítéli az emberkereskedelem minden formáját, és Nagy Britannia területén a legszigorúbb büntetést követeli az ilyen bűncselekmények esetében. A Brit Függetlenségi Párt ennek ellenére e jelentés ellen szavazott, mivel jogilag nem támogathatjuk, hogy az EU nagyobb hatalomra tegyen szert a büntetőjoghoz és a határvédelem kérdéséhez hasonló területeken. A javaslat arról szól, hogy az EU határozza meg a tagállamokban az egyes bűncselekmények esetében kiszabható minimális büntetési tételeket – ez viszont nem az EU hatáskörébe tartozik. E tételek meghatározása az egyes országok megválasztott nemzeti kormányának feladata kell, hogy legyen, hogy más országokkal együttműködve visszaszoríthassák az emberkereskedelmet.

Az EU ráadásul súlyosbítja az emberkereskedelem terén kialakult helyzetet. Az EU-n belüli mozgásszabadságnak, a nyitott határoknak és a közös valutának köszönhetően a szervezett bűnözés sokkal hatékonyabban és ellenőrzés nélkül működhet. Ha a tagállamokban működne a határellenőrzési rendszer, az nagyon megkönnyítené az ilyen bűnszövetkezetek felszámolását. Az EU a probléma, nem pedig a megoldás része.

 
  
MPphoto
 
 

  Sonia Alfano (ALDE), írásban.(IT) Semmi sem embertelenebb, mint amikor személyiségi jogaiktól megfosztott embereket profitszerzés céljából kihasználnak. Az emberkereskedelem az egyik legaljasabb dolog a világon, amely széles körben elterjedt és nagyon összetett jelenség. Nagyon örülök, hogy a Parlament első olvasatban támogatta az emberkereskedelemmel kapcsolatos irányelvre vonatkozó javaslatot, ez egy jelentős előrelépés a nagyszámú nemzetközi bűnszervezet által folytatott tevékenység legyőzése terén. A legfontosabb annak felismerése, hogy a szervezett bűnözés az első számú célpont. Az EU végre valóban és kifejezetten megkülönböztette a bűnözést és a szervezett bűnözést – ez utóbbi ugyanis egy önálló problémakör. A javaslat számos további pozitív elemet is tartalmaz, például a kizsákmányolás átfogóbb definícióját, az áldozatok teljesebb védelmét és annak kikötését, hogy az emberkereskedelem áldozatai nem vonhatók felelősségre olyan bűntényekért, amelyeket erőszak vagy fenyegetés hatására követtek el. Ahogy az Amnesty International rámutatott, az emberkereskedelem áldozatául eső nőket gyakran letartóztatják prostitúció vádjával, illetve nem biztosítják számukra a teljes körű igazságszolgáltatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – Támogattam ezt az állásfoglalást, mivel az emberkereskedelem súlyos bűncselekmény, a rabszolgatartás modern megfelelője, és az alapvető emberi jogok súlyos megsértésével jár. A Lisszaboni Szerződés a büntetőügyekben – beleértve az emberkereskedelmet is – megvalósuló igazságügyi és bűnüldözési együttműködés terén megerősítette az Európai Unió fellépését, és a Parlament, társjogalkotóként, e téren teljes szerephez jut. Határozottan támogatom az EP javaslatát, amely szerint az emberkereskedelem esetén kiszabható büntetési tételeket a 2009-es javaslat szintjére kell emelni, vagyonelkobzást kell alkalmazni, és fejleszteni kell a sértetteknek – különösen a kiskorú sértetteknek – való segítségnyújtást.

Meggyőződésem, hogy az EU-nak határozott elvárásokat kell támasztania a tagállamokkal szemben, hogy többet tegyenek a kereslet visszaszorítása érdekében, beleértve a tudatosító kampányokat, az oktatást, a képzést stb., és mindezeknek teljes mértékben magukban kell foglalniuk a nemi perspektívát. Fontos hangsúlyozni, hogy jelentős megelőző hatása van, ha a szankcionálják azokat a munkáltatókat, akik az emberkereskedelem áldozatainak munkaerejét használják, ezért ezt az elvet is tovább kell fejleszteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) A gazdasági és kulturális egyenlőtlenségek tartós, világszintű fennállása a rabszolgaság új formáinak létrejöttét eredményezte, amely immár nem feltétlenül a szexuális, hanem részben a gazdasági jellegű kizsákmányolás fogalmához kötődik.

E jelenség nem feltétlenül fedi a rabszolgatartás klasszikus fogalmát, de ugyanannyira elítélendő, mivel az áldozatokat megfosztja a modern társadalom alapértékeinek számító szabadságtól és egyenlőségtől. Az áldozatokat beárazzák, eladják, vagy elcserélik, és így megfosztják őket emberi méltóságuktól. Az emberkereskedelem rendkívül jól jövedelmező üzlet a szervezett bűnözés számára, amely manapság határokon átnyúló formában zajlik.

Egy évvel a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után számos igazságügyi és bűnüldözési együttműködési kezdeményezés indult meg e téren. Most segítenünk kell az EU munkáját azzal, hogy ösztönözzük az emberkereskedelem-ellenes akciók szervezését, adatgyűjtést végzünk megbízható statisztikák készítéséhez, és megalapozzuk a határokon átívelő együttműködést, amelynek része kell, hogy legyen az információk és bevált eljárások megosztása, valamint az Eurojust és Europol szervezettel való szoros együttműködés.

Áldozatközpontú megközelítésre van szükség, mivel az áldozatok védelemre, ezen belül pedig jogi védelemre szorulnak. Segítségnyújtásra és rehabilitációs programokra van szükségük. Mindenekelőtt azonban igen fontos, hogy szigorítsuk az emberkereskedőket és az áldozatokat alkalmazókat sújtó büntetési tételeket, akik hasznot húznak a – sokszor kiskorú – áldozatok kiszolgáltatottságából.

 
  
MPphoto
 
 

  Charalampos Angourakis (GUE/NGL), írásban.(EL) A Görög Kommunista Párt európai parlamenti képviselői a Bizottságnak az emberkereskedelem megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos irányelvére vonatkozó javaslata és az Európai Parlament jelentése ellen szavaztak, mivel ezek egységes és harmonizált büntetési tételeket és jogalkotási normákat írnak elő a tagállamok számára. Az EU a munkások kiszolgáltatottságának ügyét tartja szem előtt, ám eközben lassanként meggyőzi a tagállamokat arról, hogy egységes, uniformizált büntetőjogra van szükség minden területen és minden tagállamban. Az EU tagállamaira erőltetett, harmonizált büntetőjog azzal a szemérmetlen és nyilvánvaló célkitűzéssel együtt, hogy a nagytőkés hatalom erősítése és megszilárdítása céljából támogassa az európai egységesítő törekvéseket és az állami szintű elnyomást, komolyan fenyegeti az átlagpolgárok és a széles néptömegek szabadságjogait. Ez a népek önrendelkezésének és a tagállamok önálló törvénykezésének elfogadhatatlan és veszélyes mértékű korlátozása.

Az EU emberkereskedelem-ellenes érdeklődése színlelt, mivel egy kapitalista és transznacionális unióból táplálkozik, amely kész elismerni, hogy tőkés rendszeren alapul. A munkaerő árucikké történő átalakítása az embereket is olyan árucikké alacsonyítja le, amely a kizsákmányolás romlott logikája által ismert egyetlen érték szolgálatában áll: a kapitalista profit szolgálatában.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE), írásban.(IT) Üdvözlöm a javaslat és az új büntetési tételek elfogadását. Az emberkereskedelem súlyos bűncselekmény, és az alapvető emberi jogok súlyos megsértésével jár. Remélem, hogy az új irányelv sikeresen kitölti a korábbi jogi keretrendszer réseit, és világos törvényhozási keretek között megalapozza az emberkereskedelem elleni koordinátor szerepét.

Bár a Lisszaboni Szerződés megerősítette az Európai Parlament szerepét az igazságügyi és bűnüldözési együttműködés területén, mégis a tagállamokét a kulcsszerep az emberkereskedelem felszámolásában. Ha tartós preventív hatást kívánunk elérni, a tagállamoknak büntetniük kell mindenkit, aki tudatosan igénybe veszi az emberkereskedelem áldozatainak szolgáltatásait.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az emberkereskedelem olyan botrányos jelenség, amelyet az Európai Unió nem hagyhat figyelmen kívül. Akármilyen mozgatórúgói legyenek is – szexuális jellegű indítékok vagy munkaerő-kizsákmányolás –, az Unió hatóságai elfogadhatatlannak tartják. Ez az oka annak, hogy Európa már egy ideje sokféle törvénykezési eszközzel igyekszik gátat vetni e jelenségnek. Ez az új irányelv, melyet magam is megszavaztam, a területet érintő új hatáskörökkel együtt felváltja a korábbi kerethatározatot. A terület uniós vívmányainak egyesítése és egy szövegben történő megfogalmazása lehetővé teszi, hogy az irányelv vezető szerepet játsszon az emberkereskedelem elleni harcban. Meghatározza, hogy a tagállamok törvényhozásának milyen elveket kell alapulnia, lefekteti a kiszabható büntetési tételeket, megalapozza a jogi személyek felelősségi körét, megvédi az áldozatokat a helyzetükből adódó esetleges bűnügyi eljárásoktól, áldozatsegítési és -védelmi eszközöket ismertet, és gyermekekre és nőkre vonatkozó külön rendelkezéseket fogalmaz meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE), írásban.(GA) Az EU-n belül évente emberek százezrei esnek az emberkereskedelem áldozatául, amelynek célja − többek között − szexuális kizsákmányolás, munkára kényszerítés, illegális szervkereskedelem és koldulás. Az emberkereskedelem a rabszolgatartás mai megfelelője, amely súlyos bűncselekmény, és az alapvető emberi jogok súlyos megsértésével jár.

Örömömre szolgál, hogy az emberkereskedelem visszaszorítása érdekében a jelentés szigorúbb intézkedéseket és büntetési tételeket helyez kilátásba, valamint az áldozatokat hatékonyabb védelemben kívánja részesíteni. A modern rabszolgatartás e formáját le kell győzni, rendelkezéseket kell hozni a támogatás, a védelem és az áldozatok hatékonyabb segítése érdekében. Mindezzel párhuzamosan a megelőzést és a megfigyelést is fejlesztenünk kell.

A nemzetközi bűnszervezeteket le kell győznünk, és ennek sikeréhez az EU-n belül és nemzetközi szinten egyaránt elengedhetetlen az együttműködés.

Üdvözlöm, hogy a jelentés szigorúbb büntetési tételeket és vagyonelkobzást javasol. A gyermekek vannak leginkább kiszolgáltatva az emberkereskedelemnek, és minden áldozatot, de különösen a gyermekeket, segítség és védelem illeti meg ezen a területen.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Támogatom a jelentést. Az emberkereskedelem súlyos bűncselekmény, és az alapvető emberi jogok súlyos megsértésével jár. E jelenség széles körben elterjedt, és számos formát – például szexuális kizsákmányolás, munkára kényszerítés, illegális szervkereskedelem és örökbefogadás – ölthet. Ezért az emberkereskedelem elleni fellépést célzó stratégia támogatása érdekében azonnali, hatékony intézkedésekre van szükség, különös tekintettel az emberkereskedelem visszaszorítására és megelőzésére.

Ezenkívül az áldozatok számára hatékony segítő- és támogatási rendszerek kidolgozására van szükség, melyek biztosítják a kompenzációhoz, nélkülözhetetlen orvosi ellátáshoz és ingyenes jogi és pszichológiai segítségnyújtáshoz való jogot, különös tekintettel a gyermekkorú áldozatokra. Az emberkereskedelem elleni stratégiának tartalmaznia kell társadalmi és a bevándorlással kapcsolatos vonatkozásokat, valamint menedékjogi és a visszailleszkedést elősegítő intézkedéseket is. A bűnesetek visszaszorítása érdekében továbbá szükség van hatékony és megfelelő büntetések kiszabására azok esetében, akik megsértik az irányelvben foglalt intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Támogatom a jelentést, mert az emberkereskedelem súlyos probléma, amellyel fel kell vennünk a harcot, és a Lisszaboni Szerződésben lefektetett intézkedések nem elég hatékonyak a bűnözés e fajtájának legyőzéséhez. Az emberkereskedelem a rabszolgatartás egy fajtája, és Európának minden lehetséges eszközzel meg kell óvnia asszonyait, gyermekeit és állampolgárait ettől a fenyegetéstől. Súlyos jogsértést jelent, és az alapvető emberi jogok teljes semmibevételével jár, amely fenyegetéssel, erőszakkal és megalázással függőségi viszonyba kényszeríti az embereket, ezért legalább 10 éves börtönbüntetéssel kellene szankcionálni. Ezen kívül − véleményem szerint − áldozatközpontú megközelítésre van szükség, amely meghatározza az áldozatok lehetséges kategóriáit és azokat a speciális intézkedéseket, melyek segítségével megvédhetjük őket, különös tekintettel a gyermekekre és Edit Bauer által a jelentésében említett további kockázati csoportokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Ma az Európai Parlament történelmi és kiemelkedően fontos irányelvet fogadott el az emberkereskedelem elleni harc támogatására. Ez az irányelv igen fontos lépés e rettenetes bűncselekmény leküzdésében, mivel súlyosabb büntetési tételeket és megtorlást helyez kilátásba, valamint fokozott áldozatvédelmet és határozottabb megelőzést sürget. Azért szavaztam meg a jelentést, mert keményebben kell fellépnünk az emberkereskedők és az általuk elkövetett iszonyatos bűntettek ellen, súlyosabb szankciókra és szigorúbb büntetési tételekre van szükség, melyek arányban állnak a bűncselekmények súlyosságával, és így kellő elrettentő erővel bírnak. Az új irányelv egy igen fontos rendelkezést tartalmaz, mely szerint a tagállamoknak kiegészítő büntetésként alkalmazniuk kell a javak elkobzását is, valamint meg kell tenniük mindent, hogy lefoglalják a bűncselekmény során használt eszközöket és az abból származó jövedelmet, mivel ezzel anyagilag ellehetetleníthetjük az ilyen bűnözői csoportok tevékenységét. Fel szeretném hívni a figyelmüket arra, hogy az Európában elkövetett, emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények számának növekedésével párhuzamosan az EU-nak egyre inkább az emberi jogokra kell koncentrálnia, különös figyelmet fordítva a megelőzésre, az áldozatvédelemre, a visszailleszkedést segítő rendelkezésekre és a társadalmi vonatkozásokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) Az emberkereskedelem elleni koordinátor európai uniós szintű pozíciója összehangoltabb fellépést tesz lehetővé a 21. századi rabszolgatartás e formája ellen. Az államközi együttműködés e területen – főleg uniós szinten – kielégítő, ugyanakkor nem fordítunk elég figyelmet az emberkereskedelem áldozatainak a társadalomba történő visszailleszkedését elősegítő intézkedésekre. Ismeretterjesztésre és megelőző kampányokra van szükség az EU kevésbé fejlett tagállamaiban, amelyekben a lakosság, szűkös anyagi helyzete miatt, nagyobb mértékben van kitéve az effajta bűncselekményeknek.

Hogy e jelenségről pontosabb képet kaphassunk, egyeztetett adatgyűjtésre van szükség, amely magában foglalja a bűncselekmény áldozatainak számát, az áldozatok nemi, életkori és nemzetiségi megoszlását, valamint az emberkereskedelem különféle formáit; azokat a szolgáltatásfajtákat, amelyekre az áldozatokat kényszerítették; a letartóztatott, eljárás alá vont és elítélt bűnelkövetők számát, illetve a nemzeti menekültügyi hatóságok áldozatkezelési eljárásainak fajtáit. Az emberkereskedelem jelenleg nagyon kiterjedt, de a jelenség valós dimenzióit pontos és uniós szinten központosított adatok hiányában nem ismerjük.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Gratulálni szeretnék Bauer asszonynak és Hedh asszonynak, hogy sikeresen megoldották e nagyon is égető kérdéssel foglalkozó jelentés elkészítésének nehéz feladatát. Az emberkereskedelem napjaink egyik legszörnyűbb mételye, mely a rabszolgatartással egyenértékű: a könyörtelen bűnszervezetek áldozataikat a kiszolgáltatottság és a kizsákmányoltság állapotában tartják.

Sajnos a jelenség hatalmas méreteket öltött, de a pontos dimenziókat nem ismerjük, mert hiányoznak az ehhez szükséges adatok, ezért célzott adatgyűjtésre van szükség a jelenség méreteinek meghatározásához. Európának ugyanakkor a bűnüldözés és igazságszolgáltatás területén való együttműködést előmozdító intézkedéseket is kell hoznia. Ezeket a Lisszaboni Szerződés 79. cikke alatt lehetne végrehajtani, amely a közös bevándorlási politika kereteinek jogi alapjait határozza meg.

Összefoglalásként: egyetértek az előadó kérésével, vagyis azzal, hogy súlyosbítsák az emberkereskedőket sújtó büntetési tételeket, és kobozzák el javaikat; hogy nyilvánítsák bűnösnek azt, aki tudatosan igénybe veszi az emberkereskedelem áldozatainak szolgáltatásait; és hogy nyújtsunk átfogóbb segítséget az áldozatoknak.

 
  
MPphoto
 
 

  David Campbell Bannerman és Nigel Farage (EFD), írásban. – A Brit Függetlenségi Párt az emberkereskedelem minden formáját elítéli, a rabszolgatartás mai megfelelőjének tartja, és a legszigorúbb büntetést tartja szükségesnek az Egyesült Királyságban az ilyen bűncselekmények esetében. A Brit Függetlenségi Párt mégis a jelentés ellen szavazott, mivel nem legitimálhatjuk, hogy ez EU nagyobb hatalomra tegyen szert a büntetőjog és a határvédelem területén. A javaslat arról szól, hogy az EU határozza meg a tagállamokban az egyes bűncselekmények esetében kiszabható minimális büntetési tételeket – ez viszont nem az EU hatáskörébe tartozik. E tételek meghatározása az egyes országok megválasztott nemzeti kormányának feladata kell, hogy legyen, hogy más országokkal együttműködve visszaszoríthassák az emberkereskedelmet. Az EU ráadásul súlyosbítja az emberkereskedelem terén kialakult helyzetet. Az EU-n belüli mozgásszabadságnak, a nyitott határoknak és a közös valutának köszönhetően a szervezett bűnözés sokkal hatékonyabban és ellenőrzés nélkül működhet. Ha a tagállamokban működne a határellenőrzési rendszer, az igen megkönnyítené az ilyen bűnszövetkezetek felszámolását. Az EU valójában a probléma, nem pedig a megoldás része.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Az irányelv elfogadása mellett szavaztam, mivel az emberkereskedelem visszaszorítása érdekében tett, fokozott erőfeszítések alapvető elvként fogalmazódnak meg benne. Az EU figyelme ezzel a prostitúció és a szexuális kizsákmányolás egyéb formái, a munkaerő munkára és koldulásra való kényszerítés általi kizsákmányolása, a szervkereskedelem, az illegális örökbefogadás, a kényszerházasság, a kábítószer-kereskedelem, valamint a tolvajlásra és rablásra kényszerítés felé fordult. Véleményem szerint a dokumentum támogatja a bűnmegelőzést az emberkereskedelem területén, különösen a bűncselekmények meghatározásával, valamint különféle büntetési formák és vagyonelkobzás alkalmazásával, illetve az illegális célokra alakított szervezetek végleges bezárásával. Hiszem, hogy az áldozatok is jobb ellátásban és segítségnyújtásban részesülnek, ha gondoskodunk megfelelő elhelyezésükről, jogi tanácsadásról, anyagi, pszichológiai és orvosi megsegítésükről.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Az emberkereskedelem a rabszolgatartás mai megfelelője, és a szervezett bűnözés területén a második legjövedelmezőbb tevékenység az egész világon. Ez az irányelv az első, e tárgyban elfogadott jogi eszköz, amely kiaknázza a Lisszaboni Szerződés által megalapozott, új lehetőségeket, és közös alapot teremtett az emberkereskedelem elleni fellépéshez, az áldozatok védelméhez, és ezzel kitölti a korábbi jogi keretrendszer jelentős hézagait. Ezáltal kiegyensúlyozott kompromisszumot sikerült elérnünk: megszületett egy olyan eszköz, amely hatékonyabban léphet fel a bűnözés e formájával szemben, a szigorúbb szabályozásnak köszönhetően súlyosabb büntetési tételek születtek, így lehetővé vált, hogy a bűnelkövetőket 5–10 évig tartó szabadságvesztésre és a bűncselekményből származó javak elkobzására ítéljék. Az irányelv egyúttal megerősíti a megelőzés és az áldozatvédelem területét is, miközben kitüntetett figyelmet szentel a gyermekeknek és a többi kiszolgáltatott csoportnak.

Támogatom az emberkereskedelem elleni uniós koordinátor kinevezését is, ám a szerepek kettőzését már létező szervezetekkel (például az Európai Rendőrségi Hivatallal) mindenképp kerülni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Az emberkereskedelemben napi szinten több száz ember érintett Európában, túlnyomó többségük nő és fiatal lány. Nagyon fontos volt ezért, hogy minél előbb kitöltsük a néhány európai országra, például Spanyolországra jellemző joghézagot, ahol a legnagyobb bordélyház éppenséggel a francia határtól alig néhány kilométerre nyílt meg nemrég. Örvendetes, hogy az Európai Unió végre megfelelő eszközökkel vértezte fel magát az emberkereskedelem elleni küzdelemben, amelyek elrettentik a bűnözőket, és biztosítják, hogy az áldozatok megfelelő támogatásban és védelemben részesüljenek. Ez egy jelentős mérföldkő az emberi méltóság védelmének történetében, és véget vet az emberek árucikként történő kezelésének.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az emberkereskedelem az áldozatok szempontjából jelenkori rabszolgatartásként és embertelen gyakorlatként fogható fel. Az elkövető bűnszervezetek számára jelentős hasznot hajtó tevékenységről van szó, amely a prostitúció és a szexuális kizsákmányolás, az illegális örökbefogadás, a munkára való kényszerítés, az illegális bevándorlás és a szervkereskedelem területét öleli föl. Mivel számos európai ország a célállomása az ilyen hálózatoknak, üdvözlöm a kezdeményezést, amely közös, európai szintű kereteket kíván szabni az emberkereskedelem elleni küzdelemnek és a bűnmegelőzésnek, és amely a Parlament által 2010. február 10-én megszavazott állásfoglalására vonatkozó javaslat nyomán jött létre.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az emberkereskedelem az emberi jogok súlyos megsértésével jár, és nagyon jövedelmező formája a szervezett bűnözésnek. A rabszolgatartás e mai formájának jelentősége óriási, még akkor is, ha valós méreteit nem ismerjük pontosan.

A Lisszaboni Szerződés a büntetőügyekben – beleértve az emberkereskedelmet is – megvalósuló igazságügyi és bűnüldözési együttműködés terén megerősítette az Európai Unió fellépését, és a Parlament, társjogalkotóként, e téren mostantól teljes szerephez jut.

Üdvözlöm a jelentésben ismertetett intézkedések elfogadását, mivel nagy szükség van az áldozatok számára, nemére, korára és nemzetiségére, az embercsempészet eszközeire, az áldozatok által nyújtott szolgáltatások típusára, a letartóztatott, perbe vont és elítélt elkövetők számára és a nemzeti menekültügyi hatóságok nemzeti áldozatkezelési eljárásaira vonatkozó adatok összegyűjtésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Tudjuk, hogy az emberkereskedelem legyőzéséhez és az áldozatok védelméhez nem elég a jogi eszközök elfogadása. Az emberkereskedelem megállítása legfőbb prioritásunk kell legyen az emberi jogok elismertetéséért folyó küzdelemben, ehhez pedig politikai akaratra van szükség. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a megelőzésre is figyelmet fordítsunk, mert ez a terület több gazdasági és társadalmi intézkedést kíván, és megkívánja, hogy véget vessünk a tőkés kizsákmányolásnak és neoliberális politikának.

Meg kell teremteni azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy az érintettek felemelkedhessenek a szegénységből, ezért támogatnunk kell a javak igazságos újraelosztását lehetővé tevő intézkedések, garantálnunk kell az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, és elő kell segítenünk a tisztességes megélhetéshez szükséges, megfelelő jogokat és jövedelemszintet biztosító munkahelyek megteremtését.

Ebből a szempontból e dokumentum elfogadása csak egy lépésnek számít a hosszú és kimerítő küzdelemben, amelynek célja az emberkereskedelem felszámolása.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) A múlt héten elfogadtuk az emberkereskedelem megelőzésére és legyőzésére, valamint az áldozatok védelmére vonatkozó irányelvet érintő javaslatról szóló jelentést, és igen elégedett vagyok a szavazás eredményével. Először is, az „emberkereskedelem” meghatározása jelentősen kibővült, helyet kapott benne a szexuális iparra irányuló emberkereskedelem, a munkaerő kizsákmányolása (különösen a mezőgazdasági ágazatok és otthoni szolgáltatások területén), és a koldulásra kényszerítés. Másodszor, a szöveg megállapítja az emberkereskedelem esetében kiszabható minimális büntetési tételeket és szankciókat. Harmadszor, a dokumentum számos áldozatsegítési és -támogatási intézkedést sorol fel, nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy minden évben emberek százezrei esnek az emberkereskedelem áldozatául az EU-ban. Idővel kiderült, hogy a létező keretrendszer nem volt elég hatékony. A múlt héten elfogadott szöveg bebizonyította, hogy megvan az akarat arra, hogy az állampolgárok védelmére és az emberkereskedők perbe fogására irányuló tevékenységünket egész Európában kiterjesszük.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Az emberkereskedelem a rabszolgatartás mai megfelelője, és rendkívül jól jövedelmező üzlet a szervezett bűnözés számára, amely a szexuális kizsákmányolás, a munkára való kényszerítés, az illegális bevándorlás és szervkereskedelem, az illegális örökbefogadás, a koldulás és a háztartási szolgáltatások területét öleli föl. Ez a szöveg az első jogerős európai jogszabály ebben a témában. Megerősíti az áldozatok védelmét, és súlyosbítja az elkövetők ellen kiszabható büntetési tételeket is. A dokumentumra jellemző nemi perspektíva szintén üdvözlendő, mivel az áldozatok jelentős része nő. További fontos jellegzetesség, hogy az áldozatokat a jövőben nem lehet felelősségre vonni az emberkereskedelemből fakadó bűncselekmények – például a bevándorlási jogszabályok megsértése – miatt. Támogatom a dokumentum elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Timothy Kirkhope és Marina Yannakoudakis (ECR), írásban. – Az http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2977&language=HU" \o "Európai Konzervatívok és Reformerek" csoportja hatalmas botránynak tartja, hogy a 21. században még mindig létezik rabszolgatartás ezen a földrészen, és úgy gondolja, hogy az emberkereskedelem csak az egyes nemzetek legmagasabb szintű együttműködésével győzhető le és előzhető meg. A jelenlegi uniós jogszabály elavult, és egyáltalán nem hatékony, az http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2977&language=HU" \o "Európai Konzervatívok és Reformerek" csoportja ezért támogatja annak felülvizsgálatát. Az http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2977&language=HU" \o "Európai Konzervatívok és Reformerek" csoportja ma az irányelv elfogadása mellett tette le voksát, mivel a dokumentum az emberkereskedelem tűrhetetlen bűncselekményének megelőzését és legyőzését célzó, határokon átívelő együttműködésre fókuszál.

Az http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2977&language=HU" \o "Európai Konzervatívok és Reformerek" csoportja részenkénti szavazást kér a 4. cikk (1) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk (4) bekezdése tekintetében, és e jogszabályhelyek ellen szavaz, mivel nem ért egyet azzal, hogy az EU-nak maximális büntetési tételeket kellene megállapítania, ahogy a bűncselekmény fogalmának 15. cikk (4) bekezdésben szereplő meghatározásával sem ért egyet. Az http://www.europarl.europa.eu/members/expert/politicalBodies/search.do?group=2977&language=HU" \o "Európai Konzervatívok és Reformerek" csoportja általában támogatta az állásfoglalást és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság által benyújtott módosításokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az emberkereskedelem az emberi jogok súlyos megsértésével jár, ráadásul a rabszolgatartás e mai formája nagyon jövedelmező tevékenység a szervezett bűnözés számára.

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése megerősítette az Európai Unió szerepét az igazságügyi és bűnüldözési együttműködés területén, és a Parlamentnek és a Tanácsnak az emberkereskedelem megelőzésére és legyőzésére, valamint az áldozatok védelmére vonatkozó irányelvet érintő javaslatának mai elfogadása megmutatta az európai törvényhozásnak az ügy iránti elkötelezettségét. A szöveg meghatározza a bűncselekmények megállapításhoz szükséges feltételeket és a kiszabható büntetéseket, és közös szabályokat vezet be a megelőzés, valamint a segítségnyújtásra és jogi képviseletre szoruló áldozatok védelmének területén. Az emberkereskedelem a szervezett bűnözéshez szorosan kötődő jelenség, és ahogy a kábítószer-kereskedelem és a pénzmosás is, csak szigorú és hatékony intézkedésekkel győzhető le. Az utóbbi néhány év tapasztalata megmutatta, hogy az önálló nemzetek közötti, magas szintű jogharmonizáció és az igazságügyi és bűnüldözési együttműködés egyaránt szükséges az effajta bűncselekmények visszaszorításához.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az emberkereskedelem a rabszolgatartás mai megfelelője, súlyos bűncselekmény, és az alapvető emberi jogok teljes semmibevételével jár, mivel fenyegetéssel, erőszakkal és megalázással függőségi viszonyba kényszeríti az embereket, ráadásul komoly bevétellel és alacsony kockázattal kecsegtető, jövedelmező tevékenység a szervezett bűnözés számára. Az emberkereskedelem a szexuális kizsákmányolás, a munkára és koldulásra való kényszerítés, beleértve függő személyek koldulásra való kényszerítését, az illegális örökbefogadás és szervkereskedelem és a háztartási munkára kényszerítés formáját öltheti. A jelenség igen elterjedt, de valós méreteit nem ismerjük. A Lisszaboni Szerződés megerősítette az Európai Unió szerepét az igazságügyi és bűnüldözési együttműködés területén, beleértve az emberkereskedelem megelőzését és legyőzését. Üdvözlöm, hogy az Európai Parlament, társjogalkotóként, e téren teljes szerephez jut. Támogatom a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet legutóbbi kutatási megmutatták, hogy az emberkereskedelem következtében az egész világon legalább 2,45 millió embert kényszerítenek munkára. A jelenség az utóbbi években egyre nagyobb méreteket ölt, és folyamatosan terjed az európai országokban is, ezért álláspontom szerint az EU-ban mindent meg kell tennünk e métely kiirtásáért, az áldozatoknak pedig minden segítséget és védelmet meg kell adnunk. Ezért szavaztam e dokumentum mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban.(LV) Világos, hogy az emberkereskedelem súlyos bűncselekmény, és az alapvető emberi jogok teljes semmibevételével jár. Világos, hogy mindenki támogatja az emberkereskedelemmel szembeni szigorúbb jogi fellépést. Világos, hogy A. Myrski – más képviselőkkel együtt – a szigorúbb szabályozás mellett áll. Ez egy olyan kérdés, melynek csak nyertesei lehetnek. Mindenki az ügy mellett áll, ami további „plusszal” jár a jelentés szerzői számára. Talán fontosabb témát kellene keresnünk? Ezen a módon további száz jelentést készíthetnénk a bűnözésről, a terrorizmusról, a gyilkosságokról, a fanatistákról, a csalásokról, a rablásokról, a nemi erőszakról és egyéb erőszakos cselekményekről. Erről, arról, amarról. Ez lenne egy európai parlamenti képviselő feladata? Én a dokumentum mellett szavazok. Ki szavaz ellene?

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A rabszolgatartás hivatalosan nem létezik. Nem hivatalosan azonban az emberkereskedelem formájában nagyon is virágzik. Ez a bűncselekmény különösen jövedelmező, milliárdos bevételekkel kecsegtető tevékenységgé vált sok ember számára. Az emberkereskedelem elleni harc területén hatalmas lemaradásunk van a szervezett bűnözőkkel szemben, csakis a különféle intézkedések együttes alkalmazása vezethet sikerre. Másrészt a biztonsági apparátust, mely az utóbbi években forráshiánnyal küzdött, ismét meg kell erősítenünk. Az EU-n belül csak az emberkereskedelem felszíni jelenségeit győzhetjük le, ezért a gyökerénél kell kezelni a problémát. A kolduláshoz hasonló járulékos jelenségek viszonylag könnyen visszaszoríthatóak azzal, ha ez egész EU-ban egységesen betiltjuk a koldulást.

Másrészt elengedhetetlen a származási országokkal történő együttműködés, például a prostitúcióra és munkára kényszerítés esetében. Ezért a felvilágosító- és oktatókampányok oktatási rendszerbe történő beillesztése a származási, a tranzit- és a célországokban egyaránt rendkívül fontos az emberkereskedelem legyőzése érdekében. A jelentés néhány alapvető megfontolása helyes, ám más területekkel kapcsolatban voltak fenntartásaim, ezért tartózkodtam a szavazás során.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban.(DE) A román gyermekeket Közép-Európába hozzák, ahol lopásra és koldulásra kényszerítik őket, és az idősebb, illetve fogyatékkal élő személyeket is koldulásra kényszerítik. Eközben a koldusmaffia vezetői luxusvillákban laknak. Az emberkereskedelem virágzó és jövedelmező üzlet. Az Europol szerint csak az EU-ban áldozatok százezreiről beszélhetünk. Ezért az EU emberkereskedelem-ellenes fellépése örömteli, és különösen pozitív fejlemény, hogy a szervezett koldulás témaköre első ízben végre terítékre került. A baloldali romanticisták gyakran behunyják a szemüket, és azt az általános meggyőződést vallják, hogy ezek az emberek önmaguknak koldulnak, és a koldusturizmus és -maffia nem létező jelenségek. A javasolt intézkedések egy része azonban túl messzire megy. Ahelyett, hogy a származási országokat arra kényszerítenék, hogy felszámolják a maffiahálózatokat és az áldozatoknak helyben nyújtsanak segítséget és képzési lehetőségeket, biztosítva ezzel a saját országukban történő boldogulásukat, az EU a letelepedési engedélyek propagálásának és az áldozatok bűnvádi eljárás alól történő mentesítésének irányába halad. Mindez rossz üzenetet közvetít: ezeket az embereket eleve hamis ígéretekkel csábították Európába. A letelepedési engedélyek osztogatása és a lopás során tetten ért személyek bűnvádi eljárás alól történő mentesítése az áldozatvédelem kontextusában inkább ösztönző erőként fog hatni, és az emberek még inkább a maffia kezébe fogják helyezni sorsukat. Emiatt tartózkodtam a szavazás során.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az A7-0348/2010-es jelentés támogatásáról szóló döntésemet az ember, mint olyan fogalma önmagában igazolja. A személyes szabadság védelemre méltó, alapvető jog, olyannyira, hogy a fenyegetéssel, erőszakkal és megalázással függőségi viszonyba kényszerített emberek alapjogainak megsértése égbekiáltóan súlyos bűncselekménynek számít. Sajnos az elmúlt években az emberkereskedelem komoly bevétellel és alacsony kockázattal kecsegtető, jövedelmező tevékenységgé vált a szervezett bűnözés számára, ami miatt a jelenség felbecsülhetetlen méreteket öltött. Ennek eredménye, hogy az Európai Unió lépéseket tesz a jelenség megelőzése és visszaszorítása érdekében, így meghatározza a szervezett bűnözés keretei között elkövetett bűncselekmények fogalmát és a kiszabható büntetési tételek mértékét. Támogatom a jelenség elleni fellépést, mert reménykedem az emberkereskedelem elleni harc és az áldozatközpontú megközelítés (különösen, ami a nőket és gyermekeket illeti) területén történő előrelépésben, és végül abban, hogy célzott felvilágosító- és oktatási kampányokat szerveznek a származási, a tranzit- és a célországok oktatási rendszerei segítségével.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az emberkereskedelem megelőzése és legyőzése az EU legfontosabb feladatai közé tartozó, alapvető kérdés. Egyetértek azokkal a célkitűzésekkel, melyek keményebb szabályozást követelnek ezen a területen, olyan környezet megteremtését sürgetik, amely nem kedvez a bűnelkövetőknek, elő kívánják segíteni az áldozatok védelmét, és szigorúbb preventív intézkedéseket tartanak szükségesnek. Ezért egyetértek az Európai Parlamentnek az emberkereskedelem elleni koordinátori pozíció létrehozására vonatkozó javaslatával. Egyetértek a javasolt büntetési tételekkel is, különösen a 10 évig terjedő szabadságvesztés és a vagyonelkobzás tekintetében, ahogy azzal a tanácsi javaslattal is, amelynek értelmében a tagállamoknak a lefoglalt javakat az áldozatok megsegítésére és védelmére, illetve anyagi jóvátételre kellene fordítania.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban.(RO) Az emberkereskedelem globális méretű, botrányos tevékenység, az emberi jogok sárba tiprása, olyan társadalmi jelenség, amelynek káros hatásait az egész társadalom megszenvedi. Az emberkereskedelem stratégiai kockázatokat rejt magában, veszélyezteti a stabilitást és a társadalmi-gazdasági fejlődést, ami a munkaerőpiac destabilizálódásához, a szervezett bűnözés növekedéséhez és tevékenységi körének bővüléséhez, a pénzmosás nyomán gazdasági egyensúlyvesztéshez, demográfiai torzulásokhoz, a közszféra korrumpálódásához és a belgazdasági befektetések ellehetetlenüléséhez vezet. Romániában 2009-ben körülbelül 780 áldozatot regisztráltak, melyek közül legalább 416 esetében munkára kényszerítés, 320 esetben pedig prostitúció történt. A tavaly nyilvántartásba vett áldozatok közül 176 gyermeket kényszerítettek munkára és prostitúcióra. A tagállamoknak forrásokat kell biztosítaniuk az áldozatok védelmére és megsegítésére, kompenzációs juttatásokra, valamint az emberkereskedelem ellen irányuló, határokon átívelő uniós jogi szabályozás megerősítésére. A gyermekkorú áldozatok esetében mindenekelőtt a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani, és súlyosabb büntetést kell kiszabni az elkövetőkre. Az alkalmazott módosítások lehetővé teszik a bűnelkövetők számára kedvezőtlen környezet megteremtését, az áldozatok védelmét és az ilyen bűnügyek hatékonyabb megelőzését, mivel az alapvető jogokat tiszteletben kell tartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Támogattam az állásfoglalást, mivel úgy vélem, az emberkereskedelem ellen összehangolt és egységes európai uniós stratégiára van szükség. Az Európai Parlament, társjogalkotóként, e téren mostantól teljes szerephez jut. A 2010. február 10-én elfogadott állásfoglalással összhangban meggyőződésem, hogy az emberkereskedelem visszaszorítását célzó törekvéseknek a jelenséget globális szinten kell kezelniük, és az emberi jogok védelmére kell koncentrálniuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) Gratulálok Bauer asszonynak és Hedh asszonynak kitűnő munkájukhoz: a ma elfogadott szöveg keményebb fellépést tesz lehetővé az embercsempészet ellen, szélesebb körű védelmet nyújt az áldozatoknak, és hatékonyabbá teszi a megelőzést.

Prostitúció, a gyermekek kizsákmányolása és munkára kényszerítés: számítások szerint minden évben emberek százezreit tárgyként adják-veszik Európában. Az EU szerint az emberkereskedelem áldozatai elsősorban nők és gyermekek, akiket prostitúcióra (43 %) vagy munkára (32 %) kényszerítenek. Ezeken kívül a gyakori tevékenységek közé tartozik még a koldulásra való kényszerítés, az illegális örökbefogadás és a szervkereskedelem, és ezeket az irányelv szövege mind tárgyalja.

Az új szabályozásnak köszönhetően az áldozatok megfelelő segítségben és ellátásban részesülnek, részletesen: megfelelő elhelyezésben és anyagi segítségben, orvosi ellátásban, pszichológiai támogatásban, tanácsadásban, valamint szükség esetén fordítási szolgáltatásokat is igénybe vehetnek. A jogi képviseletet ingyenesen biztosítani kell számukra, legalábbis azokban az esetekben, amikor az áldozat nem rendelkezik a szükséges anyagi forrásokkal. Az áldozatok számára hozzáférést kell biztosítani a tanúvédelmi programokhoz, ha a hatóságok ezt szükségesnek tartják.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A ma tárgyalt dokumentum fontos előrelépést jelent e lealacsonyító és embertelen bűntett elleni küzdelemben, ezért üdvözöljük elfogadását. Az irányelv ugyanakkor a megelőzés, a bűnüldözés és a védelem kérdései köré épül, és a Zöldek úgy látják, hogy az áldozatvédelmi rendelkezések nem olyan átfogóak, mint amilyenek lehetnének, és amilyennek lenniük kellene. Az áldozatok helyzetének és jogi státuszának, illetve jogi ellátásuknak erősebbnek kellene lennie, és erősebb is lehetne. Remélhetőleg a Bizottság olyan javaslattal áll elő, amely módosítja az irányelvnek az áldozatok letelepedési engedélyére vonatkozó rendelkezéseit, és így valóban átfogó támadást intézhetünk e szörnyű bűncselekmény ellen, ahogy azt a kezdetektől szerettük volna. Annak is örülök, hogy a szöveg nem tartalmaz olyan közvetlen utalást, amelynek értelmében a tagállamok büntetni kényszerülnének azokat, akik igénybe vesznek bizonyos szolgáltatásokat (például, ha olyan étteremben vacsoráznak, ahol emberkereskedelem áldozatául esett személy dolgozik). A „ki, mikor, mit” típusú megkülönböztetésekből származó bonyodalmakon és jogi bizonytalanságokon túl az ilyen intézkedésekkel azt kockáztatnánk, hogy az áldozatok még inkább kikerülnek a hatóságok látóköréből.

 
  
MPphoto
 
 

  Marc Tarabella (S&D), írásban.(FR) Ma hatalmas többséggel elfogadtuk az emberkereskedelem megelőzésére és legyőzésére, valamint az áldozatok védelmére vonatkozó irányelvet érintő javaslatról szóló jelentést. Ez számos okból történelminek nevezhető szavazás volt. Először is, ez az első jogerős európai uniós jogi dokumentum, amely az emberkereskedelem ellen felveszi a harcot. Másodszor, az Európai Parlament és a Tanács első olvasatban egyetértésre jutott, aminek következtében az irányelvben javasolt intézkedéseket a lehető leggyorsabban végre lehet hajtani. Végül, az irányelv szigorúbb büntetést (legalább öt évet) javasol az emberkereskedőkre, és hatékonyabb védelemben és támogatásban részesíti az áldozatokat. Az új szabályozás érinteni fogja a szexuális iparra és a munkaerő-kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelmet az építőipar, a mezőgazdaság és a háztartási szolgáltatások területén. Mindezek miatt nagyon elégedett vagyok a történelmi szavazás végeredményével.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Az emberkereskedelem minden tekintetben jelenkori rabszolgatartásaként foghatjuk fel. Ez a harmadik leggyorsabban növekvő bűnözési iparág, amely körülbelül 23 milliárd eurós forgalmat bonyolít évente. A Lisszaboni Szerződés megerősítette az Európai Unió szerepét az emberkereskedelemre vonatkozó igazságügyi és bűnüldözési együttműködés területén, ezért meg kell emelnünk az emberkereskedőkre kiszabható büntetési tételeket, és fejlesztenünk kell az áldozatoknak nyújtott támogatást, különösen, ami a gyermekeket illeti.