Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/3008(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0708/2010

Viták :

OJ 16/12/2010 - 218
CRE 16/12/2010 - 10.1

Szavazatok :

PV 16/12/2010 - 12.1
CRE 16/12/2010 - 12.1

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2010)0494

Viták
2010. december 16., csütörtök - Strasbourg HL kiadás

10.1. Malajzia: a vesszőzés gyakorlata
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a Malajziával kapcsolatos állásfoglalásra irányuló indítványokról szóló vita lesz(1).

 
  
MPphoto
 

  Barbara Weiler, szerző.(DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Malajzia csodálatos ország, színes, évszázadokra visszatekintő hagyományokkal és kulturális kincsekkel. Az ASEAN delegáció tagjaként sokszor volt alkalmam megfigyelni, milyen gyors és feltűnő növekedésen ment keresztül ez az ország. Az ebből következő gazdasági növekedés Malajziát a tíz leggyorsabban növekedő országok közé emelte, és ez mindannyiunkra rendkívül nagy benyomást tett. Pontosan ezért szeretném saját képviselőcsoportom, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének Európai Parlamenti Képviselőcsoportja nevében, illetve mindazok nevében, akik aláírták az állásfoglalásunkat elmondani, hogy nem értjük, miért gyakorolja Malajzia még mindig a testi fenyítésnek eme elavult módszerét, amely az ország gyarmati múltját idézi és számunkra itt Európában meglehetősen középkorinak hat.

Nem vagyunk egyedül véleményünkkel: A malajziai ügyvédek is hasonlóképpen ellenzik ezt a gyakorlatot. A vesszőzés minden emberi jogi ENSZ egyezménnyel ellentétes, és véleményünk szerint ezen a gyakorlaton gyorsan változtatni kell.

Örömmel fogadtuk az ASEAN Chartát, amelynek számos cikke és preambuluma is nyomatékosítja és most idézem: az „emberi jogok előmozdításának és védelmének fontosságát”. Tehát a Malajzia által is ratifikált ASEAN Charta egyik alapvető követelményéről beszélünk.

Malajzia már régóta elkötelezte magát a demokratikus alapelvek mellett. Ugyanakkor ebbe a jogállamiság egyetemes normái is beletartoznak. Ezt továbbra is minden alkalommal el fogjuk ismételni, ha Malajziában vagy az ASEAN-államok egyikében járunk, és ezzel az állásfoglalásával az Európai Parlament is támogatni fog bennünket.

 
  
MPphoto
 

  Marietje Schaake, szerző. – Elnök úr, a vesszőzés – amikor is vesszővel ütnek egy embert – a testi fenyítés Malajziában gyakran alkalmazott módja, és ez aggodalomra ad okot, hiszen több tízezer ember esik ennek a büntetési formának áldozatul, főként a bevándorlók, és a vesszőzéssel büntetendő cselekmények köre is egyre inkább bővül. Ezzel Malajzia megsérti az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 8/8. határozata iránti elkötelezettségét, amely megállapítja, hogy a testi fenyítés egyenértékű a kínzással.

Gyakran hiányos jogi eljárások vezetnek ehhez a büntetési formához, és a bevándorlókat sokszor nem tájékoztatják az ellenük felsorakozatott vádakról, vagy megtagadják tőlük a jogi képviselet lehetőségét.

Üdvözöljük a 8000 ügyvédet tömörítő Malajziai Ügyvédi Kamara őszinte felhívását a vesszőzés megszűntetésére. Az Európai Parlament felszólítja a maláj hatóságokat, hogy a vonatkozó jogszabály eltörléséig és gyakorlati alkalmazásának megszüntetéséig vezessenek be moratóriumot a vesszőzést, illetve a testi fenyítés más formái tekintetében.

A Malajziai Emberi Jogi Bizottságnak és a Malajziai Jogszabályi Reform Bizottságnak a testi fenyítést lehetővé tevő jogszabályok megszüntetésére vonatkozó megfelelő ajánlásokat kell tennie a kormánynak.

 
  
MPphoto
 

  Barbara Lochbihler, szerző.(DE) Elnök úr, ez az állásfoglalás elítéli a vesszőzés gyakorlatát Malajziában. A vesszőzés kifejezés alatt nem egy régimódi, veszélytelen nevelési eszközt kell érteni, hanem a büntetés egy kifejezetten szörnyű, lealacsonyító, megalázó módját, amit az ENSZ kínzás elleni egyezménye is tilt. Aki nem hiszi, nézzen meg egy videofelvételt arról, hogy hogyan alkalmazzák a büntetésnek ezt a formáját Malajziában. Brutalitás és szörnyűség tekintetében ezek a felvételek nem tekinthetők egyébnek, mint a kínzást igazoló bizonyítéknak. Malajziában ezt a szörnyű és megalázó gyakorlatot legalább 66 különböző kisebb szabálysértés büntetési tételeként alkalmazzák, körülbelül évente 1000 embert vernek meg így az ország börtöneiben. Továbbá, az utóbbi években ezt a brutális bánásmódot kiterjesztették a dokumentumok nélkül érkező migránsokra és a drogfüggőkre is. Becslések szerint mintegy 350 000–900 000 embert érint ez a probléma. Ezért nyomatékosan felkérjük a malajziai kormányt, hogy azonnal hagyjon fel ezzel a szörnyű, embertelen és megalázó gyakorlattal és középtávon helyezze hatályon kívül a vonatkozó jogszabályokat.

Malajzia tagja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának. Amint arra az előző felszólaló is rámutatott, ez a testület a testi fenyítést egyenértékűnek tartja a kínzással. Éppen ezért Malajzia érdekeit szolgálná, ha továbbra is tagja lenne ennek a testületnek és betartaná annak alapelveit.

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock, szerző. – Tisztelt elnök úr! Malajzia az utóbbi években a kormányzás iszlámistább formája felé mozdult el. Ez bizonyos értelemben aggodalomra ad okot, hiszen Malajzia, stratégiai elhelyezkedésű demokratikus és fejlett gazdasággal rendelkező országként, az EU egyik fontos szövetségese a térségben.

Sajnálatos módon az emberi jogok nyugati értelemben vett ideái kevésbé tudtak gyökeret ereszteni Malajziában. Ugyanakkor nem teljesen értem, hogy miért emeltük ki kifejezetten Malajziát ennek a kérdésnek a kapcsán. Malajzia egy mohamedán többségű ország, ily módon a saria jogot alkalmazó országokban szokásos büntetésekre is gyakorta sor kerül. Ezeket a Korán is megköveteli, amely a legfontosabb jogi iránytű minden mohamedán vallású ember számára.

Biztosan állíthatom, hogy a vesszőzés egy sor másik mohamedán országokban használt brutális módszerhez képest – például a végtagcsonkítás, megkövezés és lefejezés – még mindig viszonylag enyhének tekinthető. Továbbá a vesszőzést nem szabad kiemelni az ázsiai kulturális kontextusból: például a szomszédos, szekuláris Szingapúrban is használják ezt a büntetési formát bűnelkövetők büntetésére, sőt nemrég az indonéziai Aceh tartományban – amely nem kevés EU támogatásban részesül – is bevezették a saria jog szerinti vesszőzést.

Az EU tagállamaiban jogszerűen tiltották be a testi fenyítés hagyományos alkalmazását, és csak reménykedhetünk benne, hogy egy napon Malajzia is követi majd felvilágosult példánkat. De számomra egyáltalán nem egyértelmű, hogy a vesszőzés a nemzetközi jog értelmében törvénytelen, ahogyan azt az állásfoglalás is állítja.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt, szerző.(DE) Elnök úr, ha az ember szeret valakit, akkor bizonyos dolgokat elvár ettől a személytől. Ugyanez igaz az államok közötti kapcsolatokra is. Azok az államok, amelyekkel különösen szoros kapcsolatot ápolunk, nem esnek ugyanabba a kategóriába, mint egy távoli kontinensen található szörnyű diktatúra.

Malajzia megbecsült, közeli partnere az Európai Uniónak. Alkotmánya, bizonyos szempontokat tekintve, egy európai alkotmányra hasonlít. Pontosan ezért vesszük olyan komolyan azt, ami jelenleg Malajziában történik.

Tannock úr, a vesszőzést Malajziában nem a saria jog vezette be, ezt még a brit gyarmatosítási időkből mentették át. Mivel azonban a brit gyarmatosító hatalom nincs többé, és időközben Nagy-Britannia is megváltozott, Malajziának is változnia kell, és el kell törölnie a büntetésnek ezt az idejemúlt és barbár formáját, amely sérti a nemzetközi jogot, csakúgy, mint az emberi jogokat.

Szeretnék nagyon egyértelműen fogalmazni ezzel kapcsolatban. Malajzia évtizedeken keresztül egy olyan ország volt, amelyre a különböző népcsoportok és vallási közösségek közötti tolerancia volt a jellemző. Mint az Európai Unió különösen szoros partnerének, az országnak ezen az úton kellene továbbhaladnia, és reméljük, hogy sikeresen eltörlik a büntetésnek ezt a barbár formáját.

(A felszólaló hozzájárult ahhoz, hogy a 149. cikk (8) bekezdésében meghatározott kék kártya eljárással kérdést intézzenek hozzá.)

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock (ECR). – Elnök úr, szeretnék egy kérdést intézni Posselt úrhoz, akit határtalanul tisztelek.

Nem vagyok nemzetközi jogász, de én nem látok semmilyen bizonyítékot arra, hogy a nemzetközi jog tiltaná a vesszőzést. Egyértelműen tiltja a háborús bűnöket, az emberiség elleni bűncselekményeket, a népirtást, és folytathatnám a listát, de megítélésem szerint a vesszőzést nem. A kínzás elleni egyezmény, amelyet Malajzia egyébként nem ratifikált, kimondja, hogy a vesszőzés minősülhet kínzásnak, de nem minden esetben számít szükségszerűen annak. Bernd tehát elmagyarázhatná nekem, hogy a vesszőzés mitől is törvénytelen – ahogyan azt ő maga is állította, és ahogyan az a határozatban is szerepel – és mennyiben ellenkezik a nemzetközi joggal. Ha nem ragaszkodunk a tényekhez, azzal véleményem szerint tönkretesszük a Ház jó hírét.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Posselt úr, ez valójában nem egy kérdés volt Tannock úr részéről.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt, szerző.(DE) Elnök úr, szeretném ezt a legutóbbi hozzászólást kérdésként értelmezni, és válaszul kijelenteni, hogy a vesszőzés pedig kimeríti a kínzás fogalmát, illetve hogy a kínzás tiltása alapvető fontossággal bír az emberi jogokon és a nemzetközi jogon belül, függetlenül attól, hogy egy adott ország ratifikálta-e ezeket az elveket.

 
  
MPphoto
 

  Marie-Christine Vergiat, szerző.(FR) Elnök úr, Malajzia egy azon államok közül, amelyek számára az Európai Unióval való – közelmúltbeli, és viszonylag szerény – együttműködés meglehetősen pozitívnak tűnik. Ez természetesen különösen gazdasági szempontból van így, de igaz társadalmi szinten is, az oktatással, a nők jogaival és a lakosság leginkább sebezhető részével kapcsolatban.

Amikor azonban demokráciára és emberi jogokra terelődik a szó, a helyzet már közel sem ideális. Az aggasztó jelek továbbra is jelen vannak. A mai napon tárgyalt helyzet is ezt a sajnálatos tényt tükrözi.

Bár Malajzia számos nemzetközi egyezményt aláírt, köztük például az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt (CEDAW) és a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt (CRC), másokat továbbra sem hajlandó, gondolok itt elsősorban a kínzás elleni nemzetközi egyezményre. Malajzia egyike azon országoknak, ahol még alkalmazzák a halálbüntetést; sőt, kábítószer-csempészet miatt kiszabott ítéletek esetén ez a kötelező büntetés. A testi fenyítés megszokott gyakorlat Malajziában, amit bárkire kiszabhatnak: férfiakra, nőkre –különösen azok esetében, akiket tiltott szexuális kapcsolat létesítésével vádolnak –, sőt, még gyermekekre is, például komoly engedetlenséggel vádolt iskolásokra. És ami még rosszabb, a büntetés végrehajtásánál orvosok segédkeznek – megszegve ezzel az orvosi etikát –, és ők azok, akik magukhoz térítik az elítélteket, hogy maguknál legyenek a büntetés fennmaradó részéhez. Sőt, az elmúlt években a malajziai parlament kibővítette a vesszőzéssel büntethető bűncselekmények listáját. Ma már több mint 60 ilyen bűncselekmény van, köztük például az országba történő törvénytelen belépés is. 2002 óta, amikor is ezt a konkrét szabálysértés törvénybe foglalták, több ezer menekültnek kellett elszenvednie ezt a büntetést, ezt a kínzást.

A malajziai kormánynak fel kell hagynia ezekkel a gyakorlatokkal. Most, amikor úgy tűnik, hogy az Európai Unió és Malajzia párbeszéde meghozza gyümölcsét, nem kellene az Európai Uniónak megtennie minden tőle telhetőt, hogy előrelépésre vegye rá Malajziát ezen a területen?

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda, a PPE képviselőcsoport nevében.(RO) Elnök úr, kezdésként szeretnék egy pár adatot idézni az Amnesty International ebben a hónapban, 2010 decemberében végzett felméréséből. Évente legalább 10 000 elítéltet és 6 000 menekültet vesszőznek meg Malajziában. A börtönökben gyakoriak a vesszőzések, és ahogyan arra Tannock úr is rámutatott, sajnos nem Malajzia az egyetlen ország, ahol a büntetésnek ezt az idejétmúlt formáját alkalmazzák: felmerült Szingapúr neve is.

Ami azonban Malajzia esetében oly problematikus, az az a tény, hogy ott lényegesen több bűncselekmény vagy jogsértés esetében kiszabható a vesszőzésre vonatkozó ítélet: ez a szám Malajziában 66, míg összehasonlításképpen Szingapúrban 30. Itt nem csupán erőszakos vagy szexuális-indíttatású bűncselekményekről van szó, hanem például kábítószer-fogyasztásról, és különösen a migrációs rendelkezések megsértéséről. Másrészről azonban egyetértek azzal az állásponttal is, amit kollegám, Posselt úr is képvisel, nevezetesen, hogy itt kínzásról van szó, ami a nemzetközi jog szigorúan tilt.

 
  
MPphoto
 

  Anneli Jäätteenmäki, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a Parlament határozata időszerű és fontos. Malajziában évente több ezer embert érint a vesszőzés. A vesszőzés a büntetés egy embertelen és megalázó formája, amelyet a világon mindenhol el kellene törölni. A vesszőzés a kínzás egy formája.

Az Amnesty International állítása szerint tavaly egy muzulmán asszonyt halálra a vesszőztek Malajziában, ahol a saria jogot alkalmazzák. A büntetést sörivás miatt szabták ki. Az Amnesty International emellett beszámolt a menekültek és a bevándorló munkavállalók megvesszőzéséről is Malajziában.

Sürgetjük Malajzia kormányát, hogy törölje el a vesszőzést mint büntetési formát. Emellett felszólítjuk a Malajziai kormányt arra is, hogy ratifikálja az ENSZ kínzás elleni egyezményéhez csatolt jegyzőkönyvet, csakúgy, mint a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát.

 
  
MPphoto
 

  Zbigniew Ziobro, az ECR képviselőcsoport nevében.(PL) Elnök úr, nagyon örülünk Malajzia gazdasági fejlődésének és a maláj nép javuló életkörülményeinek. Ugyanakkor hitetlenkedve fogadtuk az Amnesty International jelentését, amelyben arról számolnak be, hogy milyen elterjedt gyakorlat a vesszőzés Malajziában. Ez egy valóban kíméletlen büntetés, amelynek alkalmazása gyakran eltúlzott, hiszen esetenként kisebb és igencsak kétségbe vonható jogsértésekért szabják ki. Az én meglátásom szerint különösen kegyetlen ezt a büntetést törvénytelen bevándorlókra vagy Malajzia területén érvényes papírok nélkül talált személyekre, köztük burmai politikai menekültekre kiszabni.

E büntetés kegyetlen jellege azonban elrejti a Malajziában gyakorolt vesszőzések hagyományokban gyökerező feltételeivel és jellegével kapcsolatos kimondatlan igazságot. A vesszőzéssel büntethető vétségek közül sok az iszlám vallási törvények és az e törvényekből származó szokások megsértéséhez kapcsolódik. Ennek egy példája Kartika Sari Dewi Shukarno esete, akit 2009-ben vesszőzésre ítéltek, mert sört ivott egy bárban. Erre kérdésre muszáj válaszolnunk.

 
  
MPphoto
 

  Jaroslav Paška, az EFD képviselőcsoport nevében.(SK) Elnök úr, az iszlámban hagyományos saria jog, amelyet még a mérsékeltebb iszlám országokban is alkalmaznak, a törvény megsértése esetén engedélyezi a testi fenyítést.

Ott van az a hírhedt eset Malajziából, amikor a modell Kartika Sari Dewi Shukarnót hat vesszőcsapásra ítélték, mert söriváson kapták. A hat vesszőcsapásból álló ítéletet egy női börtönben hajtották volna végre a 32 éves, két gyermekes anyán egy rotángvesszővel, az ítélet nyilvánosságra hozatalát követően azonban azt három hónapnyi közmunkára változtatták a malajziai szultán, Ahmed Shah határozata alapján, aki az iszlám törvényeknek való megfelelést ellenőrzi Malajziában.

A dolgok azonban nem alakultak ilyen jól a 46 éves indonéz Nasarudin Kamaruddin számára, aki ugyanezért a bűnért 6 vesszőcsapást és egy év börtönt kapott. Abdul Rahman Mohamed Yunos bíró, aki Kartika Shukarnót is elítélte, ezt mondta az ítéletről: „Az ítélet célja nem az volt, hogy büntessen, hanem hogy oktasson”.

Hasonló érvelést használt Wee Ka Siong, az oktatási miniszterhelyettes is, amikor indokoltnak minősítette a gyermekek testi fenyítését az iskolákban, hozzátéve, hogy a büntetést csak az iskolaigazgatók vagy kijelölt személyek hajthatják végre, illetve, hogy a szülőket értesíteni kell a büntetésről, amelynek végrehajtása során egy tanúnak is jelen kell lennie.

Hölgyeim és uraim, amiről ma itt beszélünk nem egy egzotikus dolog. Ilyen a mindennapi élet az úgynevezett mérsékelt iszlám világban. Éppen ezért nem szabad haboznunk segítséget nyújtani az ezekben az országokban élő embereknek, hogy eltöröljék az ilyen középkori büntetéseket és szokásokat, amennyiben ezt diplomácia útján vagy egyéb módon el tudjuk érni.

 
  
MPphoto
 

  Bogusław Sonik (PPE).(PL) Elnök úr, teljes mértékben el kell ítélnünk a vesszőzés alkalmazását, illetve a testi fenyítés és embertelen bánásmód minden formáját. Malajzia nem hivatkozhat nemzeti törvényeire, amelyek értelmében legalább 66 bűncselekmény büntethető vesszőzéssel, hogy megindokolja kegyetlen módszereit, amelyek egyenértékűek a kínzással, és amelyeket a nemzetközi jog és egyezmények törvénytelennek minősítenek. Szintén riasztó, hogy az Amnesty International jelentései szerint a malajziai börtönökben megvesszőzött menekültek és bevándorlók száma emelkedik.

Az Európai Uniónak, amelynek a Lisszaboni Szerződés életbe lépése óta sokkal hatékonyabb eszközök állnak rendelkezésére, hogy előmozdítsa az emberi jogok védelmét, nagyobb kezdeményező kedvet kellene mutatnia az embereket világszerte sújtó brutális bánásmód elleni harcban. Ezenfelül, az emberi jogok tiszteletben tartását alapvető feltételként kellene meghatároznia az Európai Uniónak a Malajziával való további politikai együttműködéssel során.

 
  
MPphoto
 

  Ryszard Czarnecki (ECR).(PL) Elnök úr, Malajzia egy gazdasági tigris. Egy magasan fejlett ország, amely modellként szolgál az egész délkelet-ázsiai régió számára. Ennek a tigrisnek azonban szembe kell néznie egy problémával, mégpedig azzal, hogy büntetésként vesszőzést alkalmaz. Természetesen beszélhetünk a kulturális identitás iránti tiszteletről, és arról a tényről, hogy nekünk európaiaknak különösen érzékenyeknek kell lennünk arra, hogy saját modelljeinket erőltessük rá más kontinensekre. Ebben az esetben azonban valójában az emberi jogokról van szó, amelyek feloszthatatlanok, és felülemelkednek a kontinensek, fajok és vallások határain. Az én meglátásom szerint az Európai Parlamentnek nemcsak hogy védelmeznie kellene, de kötelező védelmeznie az emberi méltósághoz való alapvető jogot, és a vesszőzés minden kétséget kizáróan sérti ezt a jogot.

 
  
MPphoto
 

  Monica Luisa Macovei (PPE). – Elnök úr, fájdalmat okozni az emberi méltóság megsértése. A vesszőzés súlyosan sérti az emberi jogokat. Ellentétes azzal a joggal, hogy az embert ne kínozzák meg, illetve, hogy ne legyen kitéve embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek.

Malajziában évente több, mint 10 000 ember szenvedi el ezt a fajta testi fenyítést. A beszámolók szerint ez akkora fájdalommal jár, hogy az áldozatok gyakran elvesztik az eszméletüket is. A jelentések azt mutatják, hogy a büntetést végrehajtó tisztek örömmel hagyják magukat megvesztegetni, hogy megkíméljék az áldozatokat. Ez azt jelenti, hogy az emberi jogok súlyos megsértésén felül olyan kormányhivatalnokokról is tudunk, akik bűncselekményt követnek el azzal, hogy hasznot húznak más szenvedéséből.

Felszólítom a Bizottságot és a Tanácsot, valamint a maláj kormányt, hogy sürgősen próbáljanak meg moratóriumot kidolgozni a vesszőzésekre vonatkozóan, amit a vesszőzés törvényből való törlésének kell követnie. Meg kell szüntetni az emberek a kormány képviseletében történő megverését és megkorbácsolását.

 
  
MPphoto
 

  Elena Băsescu (PPE).(RO) Elnök úr, sajnálatosnak tartom, hogy Malajziában a vesszőzés gyakorlata ilyen mértékben megnőtt és folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A gyakorlat visszaszorítása helyett a Malajziai kormány inkább bátorítja azt.

A hatóságok alaptalan érvekre hivatkoznak, amelyek szerint a vesszőzés törvényes és felettébb hatásos, mármint abban az értelemben, hogy ez által csökken a bűnözés. Ezenfelül a börtönőrök pénzügyi juttatásban részesülnek a rabok megvesszőzéséért. A becslések megerősítik, hogy a helyzet felettébb aggasztó: évente több, mint 6 000 menekült és 10 000 elítélt szenvedi el ezt a büntetést. Úgy vélem, hogy fontos lenne biztosítani, hogy a Malajzián kívülről származó áldozatok tisztességes tárgyalást kapjanak. Jelenleg az olyan alapvető szolgáltatásokat is megtagadják tőlük, mint a tolmácsolás vagy a jogi képviselet.

 
  
MPphoto
 

  Mitro Repo (S&D).(FI) Elnök úr, egy bíróság által elrendelt vesszőzés, ahol a büntetést elszenvedő személyt egy vázra kötik, majd egy bottal verik a hátát meg a fenekét, etikátlan és sérti az emberi méltóságot. Malajziában ez a gyakorlat járványszerűen terjed.

Egy olyan államban, ahol a testi fenyítést hatékony bűnmegelőzési eszköznek tartják, nem a törvény uralkodik, és az EU-nak nem kellene további kereskedelmi előnyöket nyújtania egy ilyen országnak. A büntetés ilyen kegyetlen és embertelen formáit meg kell szüntetni, bármelyik országban is forduljanak elő.

Ezzel a határozattal a Parlament teljesen jogosan szólítja fel a malajziai hatóságokat, hogy azonnal vessenek véget a testi fenyítésnek és kínzásnak, mind a jogi rendszerben, mind pedig a gyakorlatban.

 
  
MPphoto
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D).(PL) Elnök úr, a vesszőzéseket a 19. század óta gyakorolják Malajziában, azóta, amióta Nagy-Britannia gyarmatosította a területet. A malajziai kormány nemrég további tételekkel egészítette ki a vesszőzéssel büntethető bűncselekmények listáját, és így már 66 különféle vétséget lehet ezzel a büntetéssel büntetni. A vesszőzésre ítélt rabokat börtönben tartják, anélkül, hogy közölnék velük, hogy büntetésüket mikor hajtják végre. Az Amnesty International becslése szerint évente közel 10 000 ilyen ítéletet hoznak, és ezeknek a 60%-a olyan törvénytelen bevándorlókat sújt, akik a nyelvi akadályok miatt nem is értik milyen büntetést kapnak. Az ország hatóságai azonban nem látják szükségét annak, hogy módosítsák a törvényt, mivel ezt hatékony eszköznek tartják a bűnözés ellen folytatott harcban.

Az Európai Unió nyolc éve működik szorosan együtt Malajziával. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi terv keretében 17 millió euró lett előirányozva a malajziai gazdaság fejlesztésére. Ezért teljesen megalapozott, hogy partnerünket felszólítsuk arra, hogy ratifikálja az ENSZ kínzás elleni egyezményét, és hogy egyértelműen elítélje a vesszőzés gyakorlatát, mint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának álláspontjával összeférhetetlen gyakorlatot.

 
  
MPphoto
 

  Corina Creţu (S&D).(RO) Elnök úr, évente több, mint 10 000 polgárt korbácsolnak vagy vesszőznek meg Malajziában, ahol a törvényhozás ezt a fajta büntetést hivatalosan 66 jogsértés esetében köti ki. Ezeknek a bűncselekményeknek a listáját az elmúlt évek során bővítették, és ez aggasztó tendenciát mutat. Az áldozatok helyiek és külföldiek egyaránt, és ez utóbbiakkal szemben számos és gyakran súlyos visszaéléseket követnek el, a szükséges információk vagy egy tolmács hiányától kezdve egészen a szakmai etikát sértő orvosokig vagy a jogi segítségnyújtás elmulasztásáig.

Az előttem szólókhoz hasonlóan én is arra kérem az európai intézményeket, hogy fokozzák e büntetés eltörlése kapcsán tett erőfeszítéseiket, amely büntetés a nemzetközi jog értelmében egyenértékű a kínzással. Ezenfelül arra kérem őket, hogy gyakoroljanak nyomást annak érdekében, hogy Malajziában mindenkinek joga legyen az objektív és elfogulatlan bírósági tárgyaláshoz, illetve, hogy vessenek véget a bevándorlókkal és menedékkérőkkel szembeni kegyetlen bánásmódnak.

 
  
MPphoto
 

  Andris Piebalgs, a Bizottság tagja. – Elnök úr, a Bizottság elítéli a testi fenyítés használatát. Ez ellentmond az ENSZ által meghatározott nemzetközi emberi jogi elveknek és normáknak. Ezeket az elveket tükrözik a harmadik országokkal szembeni EU politikáról szóló, a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódokkal kapcsolatos Európai Uniós iránymutatások.

Az Amnesty International közelmúltbeli jelentése a vesszőzés gyakorlatáról Malajziában igen aggasztó. Ezért a Bizottság véleménye szerint ki kellene bővíteni az állásfoglalást minden olyan országra, ahol a bíróság által kiszabott vesszőzést sajnálatos módon a mai napig gyakorolják.

Az Európai Unió, az Egyesült Nemzetek Szervezetével együtt rendszeresen megemlíti a vesszőzés kérdését Malajziának. Egyes tagállamok ezt szintén megtették az ENSZ kínzás elleni egyezménye ratifikálásának keretén belül, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által végzett egyetemes időszakos felülvizsgálat során, amelyre 2009 februárjában került sor.

Éppen a múlt héten, az emberi jogok napja alkalmából szervezett ENSZ szeminárium során szólították fel Malajziát, hogy ratifikáljon több ENSZ egyezményt is, különösen a kínzás elleni egyezményt. 2010 elején ugyanezt a problémát vetette fel az EU misszióvezetője közvetlenül a külügyminiszternek.

Ez egy olyan kérdés, amelyre nagy figyelmet fordítunk. Az Európai Unió és Malajzia nemsokára megkezdik a tárgyalásokat egy partnerségi és együttműködési megállapodásról, amely az emberi jogokkal kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz majd. Amikor ez a megállapodás életbe lép, formális alapot szolgáltat majd a Malajziával folytatott rendszeres és megerősített párbeszédhez az emberi jogokról. Időközben továbbra is fel fogjuk vetni ezt a kérdést a Malajziai hatóságoknak.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra a vita végén kerül sor.

 
  

(1)

Utolsó frissítés: 2011. május 20.Jogi nyilatkozat