Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/0261(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0148/2010

Viták :

PV 15/02/2011 - 17
CRE 15/02/2011 - 16

Szavazatok :

PV 16/02/2011 - 6.1
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0056

Viták
2011. február 16., szerda - Strasbourg HL kiadás

7. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Marisa Matias (A7-0148/2010)

 
  
MPphoto
 

  Giovanni La Via (PPE).(IT) Elnök úr, támogatom az irányelvre irányuló javaslattal kapcsolatban elért kompromisszumot, mivel – bizonyos függőben maradó pontok ellenére – úgy gondolom, hogy egy jó szöveget sikerült megalkotni, amely megvédi a betegeket a hamisított gyógyszerkészítmények szedésében rejlő óriási veszélyek ellen. Az évek során ezeknek a termékeknek a száma egyre emelkedett, a közelmúltban végzett felmérések szerint pedig Európa-szerte több mint másfél millió illegális gyógyszert értékesítenek főként az interneten keresztül.

Ezek az adatok nemcsak a betegekre, hanem az európai gyártókra is folyamatos veszélyt jelentenek. Itt a közegészségügy és a betegek védelme forog kockán, hiszen utóbbiaknak garantálnunk kell, hogy a tagállamok szigorú biztonsági intézkedéseket és hatékony büntetéseket foganatosítanak. A mai szavazással hatékony és rugalmas szabályokat vezetünk be, és egyúttal felvesszük a harcot a szervezett bűnözéssel is.

Hogy megértsük az ágazatot érintő biztonsági követelményeket, gondoljunk csak arra, hogy csak 2008-ban körülbelül 34 millió illegális gyógyszert foglaltak le. Lehetséges, hogy egy kissé bátrabbak is lehettünk volna a harmadik országokból származó gyógyszerek és hatóanyagok követhetőségét illetően. Ennek ellenére a ma tett lépésünk nagyon is fontos.

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE).(IT) Elnök úr, a Bizottságnak a hamisított gyógyszerek ellátási láncba való bekerülésének megakadályozásával kapcsolatos javaslata olyan problémát világít meg, amely minden európai állampolgár számára egyre fontosabbá válik: mindennapi gyógyszereink minőségét és biztonságát.

Éppen ezért fontos bevezetni egy új európai stratégiát a hamisított gyógyszerek ijesztő sebességű terjedése ellen azzal a kettős céllal, hogy egyrészt válaszolni tudjunk a közegészségügyet fenyegető növekvő veszélyre, másrészt pedig garantálni tudjuk minden beteg biztonságát.

Az ezzel a területtel kapcsolatos legutóbbi jelentések azt mutatják, hogy a vámhatóság által lefoglalt hamisított gyógyszerek mennyisége ugrásszerűen növekszik, valamint növekvő – és így rendkívül veszélyes – tendenciát mutat nemcsak az „életmód” típusú, hanem életmentő gyógyszerek – többek közt a daganatos megbetegedések, szívbetegségek, pszichiátriai rendellenességek és fertőzések kezelésében használt gyógyszerek – hamisítása is.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE).(IT) Elnök úr, az Európai Unió határain lefoglalt hamisított gyógyszerek mennyisége 2007-ben 384%-kal haladta meg a 2005-ös értéket. Növekvő tendenciát mutat az életmentő gyógyszerek – többek közt a daganatos megbetegedések, szívbetegségek, pszichiátriai rendellenességek és fertőzések kezelésében használt gyógyszerek – hamisítása is.

Ezek a számok riasztó helyzetről árulkodnak, amelyben a betegek olyan körülményekkel szembesülnek, mint például a hibás kezelések, amelyek veszélybe sodorhatják egészségüket és bizonyos esetekben életüket is. Üdvözlöm a Bizottság javaslatát. Matias asszony jelentése azonban jogosan emeli ki azokat a negatív szempontokat, amelyek tekintetében meg kell nyugtatnunk állampolgárainkat.

Különösen azt szeretném kiemelni, hogy a Bizottság javaslata nem nyújt kielégítő válaszokat a hamisított gyógyszerkészítmények, hatóanyagok és segédanyagok természetével és jellemzőivel kapcsolatban, sem pedig semmilyen meghatározást az ellátási láncban részt vevő különféle felekről, akiknek szerepét és felelősségeit feltétlenül tisztázni kell.

A Bizottság javaslatában található büntetések elégtelenek, ám ennél is fontosabb, hogy a javaslat nem veszi figyelembe az interneten folyó gyógyszer-értékesítést, amely pedig a hamisított gyógyszerek európai piacra való kerülésének egyik fő csatornája.

 
  
MPphoto
 

  Iva Zanicchi (PPE).(IT) Elnök úr, Matias asszony jelentése mellett szavaztam, mivel a hamisított gyógyszerkészítmények törvényes ellátási láncba való bekerülése veszélyt jelent a teljes európai gyógyszeriparra, mivel aláaknázza az állampolgárok bizalmát a gyógyszertárakban és más törvényes disztribúciós csatornákon értékesített gyógyszerek minőségével szemben.

Fontos letörni a hamisított gyógyszerek egyre növekvő jelenségét annak érdekében, hogy megvédjük és biztosítsuk állampolgáraink egészségét. Előfordulhat, hogy a hamisított gyógyszerek hatóanyagai nem megfelelő minőségűek vagy mennyiségűek, vagy akár teljesen hiányozhatnak is.

 
  
MPphoto
 

  Licia Ronzulli (PPE).(IT) Elnök úr, a hivatalos adatok magukért beszélnek: az Európai Unióban törvényesen értékesített gyógyszerek 1%-a hamisított. Ami még inkább aggasztó, hogy a legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy ez a jelenség folyamatosan növekszik, méretei máris meghaladták a figyelmeztetési szintet.

Amint ezt már Antoniozzi úr is hangsúlyozta, az életmentő gyógyszerek hamisítása főleg akkor jövedelmező, amikor ezeket a gyógyszereket Indiában vagy Kínában gyártják, majd ezeket európai termékekként értékesítik. Ezek az anyagok példátlan kockázatot jelentenek, és veszélybe sodorhatják azoknak az életét, akik kezelni szeretnék magukat velük.

A jelentés mellett szavaztam, hogy nemet mondjak az interneten burjánzó gyógyszer-értékesítésre, amely ezeknek a mérgeknek az Európai Unió gyógyszerpiacára vezető kedvenc csatornája. Ennek a dokumentumnak az elfogadásával a Parlamentnek végre lehetősége lesz hallatni a hangját, és olyan eszközökre tesz szert, amelyek segítségével meg tudja találni és büntetni ezeket az embereket, akik nem jobbak a drogkereskedőknél, ezeket a lelkiismeretlen bűnözőket, akik már túlságosan hosszú ideje gazdagodnak meg a beteg emberek kárára.

 
  
MPphoto
 

  Paolo Bartolozzi (PPE).(IT) Elnök úr, a hamisított gyógyszerkészítmények problémájának egyre jelentősebb következményei vannak mind nemzetközi, mind pedig uniós szinten, akár az esetek növekvő számát, akár pedig ezen készítmények gyártásának fejlődését vizsgáljuk. Ezek azok a kihívások, amelyekre Matias asszony jelentése – amely hosszú és alapos tárgyalások eredménye – válaszolni kíván.

Ez a jelentés, amelyet támogatunk, egy olyan új keretszabályozást hozott léte, amely pontosabb és részletesebb meghatározásokra épít, és a gyógyszeripar ellátási láncának minden szereplőjét, szakaszát és szempontját – biztonság, követhetőség és a szereplők kötelezettségei – figyelembe veszi, így egy jó kompromisszumot alakítva ki.

Ezek olyan ügyek, amelyeken dolgoznunk kell annak érdekében, hogy megvalósítsuk fő célunkat – azt, hogy szigorúbb szabványokat állítsunk fel, és megakadályozzuk a hamisított gyógyszerkészítmények bejutását –, és így egy pozitív és átfogóbb keretszabályozást alakítsunk ki, amely megvédi állampolgárainkat a komoly következményekkel járó veszélyektől.

 
  
MPphoto
 

  Sergej Kozlík (ALDE).(SK) Elnök úr, becslések szerint ma az EU gyógyszertárhálózatán keresztül a betegekhez törvényesen jutatott összes gyógyszer 1%-a hamisítvány. Ez az arány folyamatosan növekszik. Ez az emberek egészségét érinti. A hamisított gyógyszereknek más hatásai lehetnek, mint az orvos által felírtaknak. Ezenkívül az egészségre is veszélyesek lehetnek.

A hamisítás bűncselekmény, ezért büntetéssel kell sújtani. Az új szabályozás, amelyet én is támogatok, több biztonsági elemet vezet be, valamint a hamisítókat sújtó büntetéseket is. Egy olyan felügyeleti rendszert állít fel, amely megkönnyíti a gyógyszerek azonosítását, így a jövőben a gyógyszerek útja követhető lesz a gyártótól egészen a fogyasztóig.

Az új szabályozások lefedik a gyógyszerek interneten keresztül történő értékesítését is. Ez fontos, mivel a hamisított gyógyszerek leggyakrabban ezen az úton jutnak be az EU piacaira.

 
  
MPphoto
 

  Alajos Mészáros (PPE).(HU) Én is szívesen megtámogattam ezt a jelentést, mert az Európai Unió tagországaiban a WHO becslése szerint, mint azt kollégáim is már többször említették, nagyon sok a hamisított gyógyszer. Ez a szám egyre növekszik, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a hamisított gyógyszerek ne tudjanak az ellátási láncba kerülni. Ez nem az egész gyógyszerészeti rendszert fenyegeti, de aláássa az emberek bizalmát is a gyógyszertárakkal szemben, nem beszélve arról a tényről, hogy a hamisított gyógyszerek tartalmazhatnak a szabványoknak nem megfelelő hatóanyagot is. Becslések szerint 2020-ra a hamisított gyógyszerek száma elérheti a 42 milliót is, mely nagy veszélynek teheti ki Európa gazdaságát.

A gyógyszeripar Európában évente összesen 170 milliárd euró forgalmat bonyolít le. Meg kell akadályoznunk a külföldi gyártók által folytatott tisztességtelen versenyt, mely során olyan gyógyszereket hoznak forgalomba, melyek gyártási folyamata nem ellenőrizhető. Fontosnak tartom továbbá az olyan kérdések megvitatását is, mint például a gyógyszerek interneten történő értékesítése. Virtuális gyógyszertárak segítségével képesek vagyunk olyan termékeket is elérni a világhálón, melyek megvásárlásához egyértelműen orvosi rendelvény szükséges. Nem beszélve arról, hogy ilyen módon tudják a hamisítók a legkönnyebben termékeiket az ellátási láncba juttatni.

 
  
  

B7-0094/2011 számú állásfoglalásra irányuló indítvány

 
  
MPphoto
 

  Pier Antonio Panzeri (S&D).(IT) Elnök úr, Horvátországnak a bővítési folyamat keretén belüli csatlakozásának folyamatáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel nagyon fontosnak tartom ennek a folyamatnak az elindítását és Horvátország előrehaladását.

Lényegében azt reméljük, hogy a bővítés túlmutat Horvátországon, és végül az egész Nyugat-Balkánt fel fogja ölelni. Ez Európa szomszédi és bővítési politikáinak egyik legfőbb pontja.

Éppen ezért habozás nélkül a Swoboda-jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Marisa Matias (A7-0148/2010)

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE).(FR) Elnök úr, ma részben azért kényszerültünk elfogadni egy jelentést a betegek védelméről a hamisított gyógyszerekkel szemben, mivel az Európai Bizottság által bevezetett piaci liberalizáció megnyitotta a piacra vezető utat a hamisított termékek előtt. A liberalizált verseny lehetővé teszi, hogy a vállalatok saját érdekeik szerint hamisítsák a gyógyszereket. Ennek a fogyasztók az áldozatai.

A jelentés mellett szavaztam, bár nem vagyok teljes mértékben meggyőződve arról, hogy a hamisított termék meghatározása helyes. Ezenfelül nem teljesen világos az sem, hogy kit büntetnek meg, amikor hamisított gyógyszert találnak. Azonban ez az első lépés a helyes irányba, és egy év múlva majd meglátjuk, hogy tetteinknek volt-e hatása.

 
  
MPphoto
 

  Giommaria Uggias (ALDE).(IT) Elnök úr, a ma elfogadott állásfoglalás fontos elveket állapított meg a fogyasztók védelmében, és növelte a hamisított gyógyszerkészítmények hamisításának terjedése elleni biztosítékokat. Ez nagyon veszélyes jelenség, amely ellen az egyik leghatékonyabb intézkedésnek a kétes eredetű gyógyszerek interneten való értékesítésének leállítása bizonyult. Ezenfelül számos garancia elfogadásával olyan szigorú szabályozást állítunk fel, amely engedélyeket és ellenőrzéseket feltételez.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egészségvédelem különféle formái és az orvosi receptek megszűnnének. Nem szabad elfelednünk, hogy ebben a tekintetben a tagállamok jogalkotó hatásköre nem sérül, és területeiken továbbra is engedélyezhetik vagy tilthatják a gyógyszerek internetes értékesítését.

Ez jó lehetőség a tagállamok számára, hogy hatékonyabb szabályozásokat hozzanak létre, de nem szabad elfelednünk, elnök úr, hogy az állampolgároknak joguk van egy másik tagállamból gyógyszereket rendelni, és ezt a szabályozást nem szabad olyan lehetőségként feltüntetni, amely a gyógyszeriparnak kedvez. Ehelyett folytatnunk kell utunkat a liberalizáció felé, ahová az EU a hasonló intézkedések elfogadásával tart.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE).(SK) Elnök úr, egy, a hamisított gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályt vitatunk meg. Mindannyian tudjuk, hogy a fegyver- és kábítószeripar után a gyógyszeriparnak van a legnagyobb profitja, és nem véletlen, hogy a bűnözők a gyógyszerhamisítás felé fordultak, így becsapva a beteg polgártársainkat.

Gyakran egy olyan gyógyszer, amely egy daganatot vagy a szívet kezelné, nem tartalmaz semmilyen hatóanyagot, vagy csak nagyon keveset, így ez a bűntény veszélyezteti a beteg egészségét és gyakran az életét is.

Jó, hogy ebben a szövegben olyan új elveket is elfogadtunk, amelyek megszigorítják az ezen a területen illegális tevékenységeket folytatókat sújtó büntetéseket, és örülök, hogy Európa helyes irányba tette ezt a lépést. Az interneten folyó értékesítést ezentúl jobban fogják ellenőrizni, nemkülönben a normál ellátási rendszert is, amelybe gyakran kerülnek hamisított gyógyszerek.

 
  
MPphoto
 

  Cristiana Muscardini (PPE).(IT) Elnök úr, az utóbbi években a hamisított gyógyszerkészítmények száma exponenciálisan növekedett, és sajnálatos, hogy ezen termékek árusításának 2005 és 2007 között tapasztalt 384%-os növekedése ellenére a Bizottság ilyen későn szánta el magát a cselekvésre. Az előadó álláspontja, amely azzal javította a Bizottság szövegét, hogy belefoglalta az interneten árusított gyógyszerek ügyét is, teljesen meggyőzött minket.

Az utóbbi években ismételten feltettem ezt a kérdést a Bizottságnak, és rávilágítottam a kapcsolódó veszélyekre, de nem kaptam választ, és nem hoztak semmilyen kézzelfogható intézkedést. Éppen ezért ma üdvözöljük az előadó abbéli erőfeszítéseit, hogy jobbá tegye a szöveget, és reméljük, hogy mostantól fogva az európai állampolgárok egészsége intézményeink prioritási listájának elejére fog kerülni.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Pallone (PPE).(IT) Elnök úr, Matias asszony jelentése mellett szavaztam, mivel kulcsfontosságú, hogy bővítsük a biztonsági szabványokat, és hatékony, eredményes és szigorú szabályokat hozzunk létre, amelyekkel megelőzhetjük, hogy a hamisított gyógyszerkészítmények bekerüljenek az Európai Unióba. Ez olyan követelmény és kötelesség, amelyet minden olyan európai polgár nevében teljesítenünk kell, akik gyanútlanul hamisított gyógyszereket vásárolnak.

Egyetértek a jelentés abbéli céljával is, hogy olyan kötelezettségeket vezessünk be, amelyeknek nemcsak a forgalmazónak, hanem az ellátási lánc minden résztvevőjének meg kell felelnie. A magas kockázatú termékek valójában gyakran az elosztói lánc különféle lépéseinek labirintusában kerülnek be a piacra. Az ellenőrzéseknek azonban nemcsak ott kell megtörténnie, ahol a termékek a piacra kerülnek, hanem azokon a helyeken is, ahol gyógyszerkészítményeket és hatóanyagokat állítanak elő, ideértve a harmadik országokat is.

Szeretnék hangot adni aggodalmamnak is: jobb szerettem volna, ha a szabályozás hatékonyabban szabályozta volna ezeket a dolgokat úgy, hogy összehangolja a különféle tagállami jogszabályokat, ideértve az internetes értékesítésre vonatkozókat is, hogy így teljes védelmet biztosítson az európai fogyasztók számára.

 
  
MPphoto
 

  Antonello Antinoro (PPE).(IT) Elnök úr, a jelentés mellett szavaztam, mivel a belőle megszülető keretszabályozás sokkal jobb, mint 2001-es irányelvben lefektetett. Az utóbbi a teljes felelősséget a nagykereskedelmi forgalmazókra helyezte, így semmilyen módon nem garantálta a gyógyszeripai ellátási lánc megbízhatóságát.

A ma megszavazott jelentés további intézkedéseket vezetett be, így például az Európai Unión kívüli gyártók ellenőrzésének fokozását egy kockázatelemzés alapján. A javasolt módosítás kötelezővé teszi, hogy egy uniós adatbázisba foglaljuk a hitelesített nagykereskedelmi forgalmazókat, vagyis azokat forgalmazókat, amelyeknek az uniós jogszabályoknak való megfelelőségét nemcsak a tagállam ellenőrzése garantálja.

Azonban ennél ambiciózusabb eredményre számítottunk. Itt elsősorban a harmadik országokban lévő hatóanyaggyártó létesítmények kötelező ellenőrzésének bevezetésére gondolok. Ezt azzal az indokkal hagyták ki, hogy a végrehajtási költségek túl magasak lettek volna. Ellenben ha ezt bevezettük volna, elkerülhettük volna azt a gyakran ismétlődő helyzetet, hogy míg az európai vállalatoknak nagyon magas minőségi szabványoknak kell megfelelniük, a világ más részein működő vállalatok kétségtelenül kevésbé szigorú keretszabályozásokból profitálnak. Éppen ezért remélem, hogy a jövőben javítani fogjuk ezt a hiányosságot.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0096/2011

 
  
MPphoto
 

  Francesco De Angelis (S&D).(IT) Elnök úr, Európában ma több, mint 100 millió dolgozó függ közvetlenül vagy közvetve a kis- és középvállalkozásoktól. Azonban a kis- és középvállalkozások példátlan válsággal néznek szembe: a likviditás hiányával, valamint bürokratikus és adminisztratív akadályokkal és korlátokkal.

Itt rejlik ennek az állásfoglalásra irányuló indítványnak a bökkenője: a Parlament egy hitel- és kölcsöngarancia-programot hirdet meg a kis- és középvállalkozások számára, és egy erőteljes európai ösztönzési programot is – amely több puszta álmodozásnál – annak érdekében, hogy felvegye a harcot az új – és sokszor tiltó jellegű – üzleti-bankolási követelményekkel különösen a magas fedezeti garanciák és kockázati prémiumok tekintetében.

Végül egyetértek azzal, hogy jelentősen növelni kell a támogatást a Versenyképességi és Innovációs Programban, és újjá kell éleszteni az erővel és határozottsággal végzett egyszerűsítés ügyét: egyszerűsítenünk és racionalizálnunk kell, hogy azok a vállalatok, amelyek hozzá szeretnének férni a támogatáshoz, ezt anélkül tehessék meg, hogy nagyon drága külső tanácsadók segítségét kellene kérniük. Ezek azok az okok, amelyek miatt az állásfoglalás mellett szavaztam: ezt várják el tőlünk a kkv-k és az ebben az ágazatban dolgozó 100 millió európai munkavállaló.

 
  
MPphoto
 

  Sergej Kozlík (ALDE).(SK) Elnök úr, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) támogató uniós eszközök gyakorlati szempontjai közül különösen a külső támogatások problémáját szeretném kiemelni. Világos, hogy a kkv-k közül többen továbbra is főként a hitelektől és kölcsönöktől fognak függni. Felkavaró azt látni, hogy a banki ágazat most még nagyobb fedezeteket és magasabb kockázati prémiumokat igényel, amely csökkenti a támogatás, illetve annak esélyeit, hogy ezek a vállalatok ki tudják használni a vállalkozói és foglalkoztatási lehetőségeket.

Éppen ezért úgy gondolom, hogy tagállami szinten kell megerősíteni az egyes programokat, valamint növelni kell az EU és az Európai Befektetési Bank innovatív pénzügyi eszközökre fordított erőforrásait. Támogatnunk kell a rulírozó hitelekkel kapcsolatos garanciaeszközök további alkalmazását és – ezt hangsúlyozni szeretném – a kockázatmegosztást célzó pénzügyi eszközök használatát, valamint a mikrofinanszírozási intézmények bővítését.

 
  
MPphoto
 

  Andrzej Grzyb (PPE).(PL) Elnök úr, ez a kis- és középvállalkozások pénzügyi támogatásának rendszerével kapcsolatos állásfoglalásra irányuló indítvány fontos dokumentum. Néha azzal vádolnak minket, hogy egyfelől az üzleti ágazat fontos szerepéről beszélünk – a gyártásban, az Európai Unió GDP-je egyharmadának előállításában és a biztonságos munkahelyek megteremtésében –, másfelől azonban nem nyújtunk jó eszközöket ezen vállalatok pénzügyi támogatásához. Az EU fejlesztési és innovációs támogatásainak nagy része követelményeik miatt a nagyvállalatokhoz kerül. Ezen változtatni kell, mivel a kkv-k nem tudnak megfelelni a támogatási követelményeknek.

Ez a válság nagymértékben korlátozta a kkv-k hozzáférését a hitelekhez és kölcsönökhöz, a banki ágazatot érintő új szabályozások pedig még súlyosbíthatják is ezt a helyzetet. Hadd említsem meg itt a Bázel III csomagot, amelyet már elfogadtak, különösen ennek elővigyázatossági normáit. Úgy gondolom, hogy az üzleti fejlesztést és innovációt célzó támogatáshoz való hozzáférés nagyon fontos. Hangsúlyozni szeretnénk a kkv-k „alvó újítókként” játszott szerepét. A kkv-knak nagyobb teret kell kapniuk az európai piacon. Ez segít újjáéleszteni a gazdaságot, munkahelyeket teremteni, valamint megvalósítani az Európa 2020 stratégiában lefektetett célkitűzéseket is.

 
  
MPphoto
 

  Cristiana Muscardini (PPE).(IT) Elnök úr, ha segíteni szeretnénk a valódi gazdaság talpra állását ebben és más ágazatokban, hogy végleg legyőzzük a válságot, a következő többéves pénzügyi keret tekintetében felül kell vizsgálunk és ki kell értékelnünk a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó meglévő eszközöket.

Ezt követeli a kkv-k védelme is, amennyiben – amint ezt a Bázel III javasolja – a bankoknak magasabb sajáttőke-arányt írnak elő. Ezt követeli sok pénzügyi közvetítő helyzete is, akiket a bonyolult európai pénzügyi szabályozások adminisztratív terhekkel gátolnak, és a különféle adózási és támogatási rendszerek nehézségei húznak vissza. Végül pedig ezt sürgeti az a követelmény, hogy az Európai Unió támogatási programjait egységessé tegyük annak érdekében, hogy jobb garanciákat nyújtsunk, és kiegyensúlyozzuk a tagállami és uniós rendszereket.

Éppen ezért támogatom a kkv-kat célzó uniós pénzügyi eszközök egyablakos rendszerének megteremtését szorgalmazó javaslatot. A pályáztatás és a piachoz való hozzáférés eljárásaink leegyszerűsítése fontos támogatási eszköz még akkor is, ha ezért növelnünk kell a támogatást. Hatalmas pénzeket költöttek az óvatlan bankok megmentésére – úgy érzem, hogy a kkv-kra költött 23 millió euró jó befektetésnek fog bizonyulni.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Pallone (PPE).(IT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel úgy hiszem, hogy szükségünk van egy, a kkv-kat célzó európai stratégiára, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ők jelentik gazdaságaink sarokkövét, és segítségre és támogatásra van szükségük.

Ezért az Európai Unió következő finanszírozási programja nem hagyhatja figyelmen kívül ezeket a megfontolásokat, és növelnie, illetve diverzifikálnia kell a rendelkezésre álló erőforrásokat. Azonban ez csak egy intézkedés, és így elégtelen – többre van szükség. Fontos, hogy egy hosszú távú stratégia részeként cselekedjünk, és így elkerüljük a szükségmegoldásokat vagy kényszerintézkedéseket – itt azokra az új pénzügyi szabályokra gondolok, amelyeket az EU hamarosan el fog fogadni. Biztosítanunk kell, hogy ezek az új szabályozások nem nehezítik meg a vállalatoknak a hitelfelvételt – itt pedig a Bázel III csomagra gondolok.

Ez a valóban új kihívás: összehangolni és szabályozni a bankrendszert, ugyanakkor pedig megelőzni, hogy a költségeket továbbhárítsák a vállalatokra, állampolgárokra és kkv-kra. Növekedésre van szükségünk az ágazat talpra állításához és támogatásához, illetve ahhoz, hogy terveinket gyakorlatba ültessük.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). – Elnök úr, örömmel támogatom ezt az állásfoglalást, de természetesen a kkv-k legnagyobb problémája a hitelhez való hozzáférés. Ez a munkahelyteremtés és fejlődés hatalmas gátja. A szigorú megszorítási intézkedéseket foganatosító országokban – így hazámban, Írországban is – ez a probléma különösen súlyos, és úgy hiszem, hogy azonnal foglalkozni kell vele.

Uniós szinten kell cselekednünk, hogy biztosítsuk, hogy a bankok hajlandók és képesek lesznek finanszírozni a kkv-kat. A bankok feltőkésítése fontos, de a feltőkésített bankok és a gyenge lábon álló kkv-k együtt biztosan katasztrófához vezetnek.

Nagy félelmem, hogy végül egy nagy tőkemennyiséggel rendelkező bankrendszert és egy padlón levő valódi gazdaságot kapunk. Mindannyian a növekedésről beszélünk, és valóban ez az egyetlen útja annak, hogy sok peremgazdaság ki tudjon lábalni abból a szakadékból, amelyben most vannak. Igen, ez egy kiegyensúlyozó intézkedés, de sajnos most az a helyzet, hogy pénzügyi intézményeink egészsége napról napra javul, ám a kkv-k továbbra is súlyosan betegek.

 
  
  

Jelentés: Ria Oomen-Ruijten (A7-0025/2011)

 
  
MPphoto
 

  Clemente Mastella (PPE).(IT) Elnök úr, az elmúlt években feljegyzett demográfiai trendek arra engednek következtetni, hogy új kohéziós és koherens stratégiára van szükség a nyugdíjak terén, hogy a generációk és az emberek közötti szolidaritást elősegítsük, biztosítva számukra a biztonságos és megfelelő bevételt a nyugdíjba vonulásuk után.

Egyetértek az előadóval abban, hogy Európában a nyugdíjrendszerek között hatalmas különbségek vannak. A nagy pénzügyi és gazdasági válság súlyosan érintette őket a növekvő munkanélküliség, a csökkenő növekedés, a befektetések alacsonyabb megtérülése és a növekvő államadósság miatt. A nyugdíjalapok számára nehéz a megfelelő nyugdíjak biztosítása, és bizonyos esetekben az kötelezettségeik betartása is.

A nyugdíjrendszereik reformja során sok tagállam hatalmas csökkentéseket vezetett be. A pénzügyi fenntarthatóság fontos, azonban figyelembe kellene vennünk a megfelelő bevétel biztosításának szükségességét is. A költségvetés fenntarthatósága és a nyugdíjrendszerek megfelelősége nem egymásnak ellentmondó célkitűzések, hanem ugyanannak az éremnek a két oldala: megfelelő nyugdíjjövedelem nélkül nem lehet valódi fenntarthatóságot elérni.

Elnök úr, olaszországi foglalkoztatásügyi miniszteri tapasztalatomból kiindulva elmondhatom, hogy amennyiben nincs megfelelőség a tagállamok között, nagyon nehéz lesz az egyes államoknak igazodni ehhez a jogalkotáshoz.

 
  
MPphoto
 

  Jens Rohde (ALDE).(DA) Elnök úr, nemrégiben az Európai Bíróság úgy döntött, hogy Németországnak átláthatóbbá kell tennie a foglalkoztatói nyugdíjrendszer működését, és ezeket a nyugdíjakat meg kell pályáztatnia. Azt vártam, hogy ez a döntés láncreakciót indít be Európa többi országában is. Ez sajnos nem történt meg, és a Bizottság nem volt hajlandó nyomást gyakorolni azokra az államokra, amelyek állampolgáraikat bizonyos nyugdíjakhoz kötik. Ezért nagyon fontos, hogy az Európai Parlament most elkötelezte magát amellett, hogy a nyugdíjrendszerek kereseti lehetőséget jelentenek az állampolgároknak. Átláthatóság kell a költségek és a bevételek tekintetében, valamint el kell távolítanunk a határokon átívelő mobilitás előtti akadályokat. Ezek mind szép és jó liberális alapelvek, azonban ha ezt logikusan végigvezetjük, akkor az embereknek arra is lehetőséget kellene biztosítani, hogy nyugdíjukat egyik alapból a másikba vigyék, amennyiben a szakszervezetük vagy a munkáltatójuk által számukra kijelölt munkanélküliségi vagy nyugdíjalap nem végzi rendesen a munkáját. Ezúttal ezt nem értük el, mindazonáltal ma a megfelelő irányba tettünk egy lépést, és úgy gondolom, hogy ez jó a belső piacnak, és az állampolgároknak végre esélyük van arra, hogy a nyugdíjukból méltányos bevételük származzon.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE).(IT) Elnök úr, a költségekre gyakorolt nyomást tekintve a szociális kiadások hatékonysága jelenleg kulcsfontosságú szerepet játszik a tagállamok gazdasági rendszereiben. Ezt láthattuk az elmúlt években, amikor nőtt a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés, amely sok tagállamban rontott a költségvetési hiányon, következésképpen pedig nyugdíj-finanszírozási problémák léptek fel.

Üdvözlöm Oomen-Ruijten asszony jelentését, amely új lendületet kíván adni nemzeti és uniós szinten olyan szilárd nyugdíjrendszerek létrehozásának szándékával, amelyek hosszú távon megfelelőek, fenntarthatóak és biztonságosak.

Szeretném azonban megragadni az alkalmat, hogy emlékeztessek arra, hogy még mindig hiányzik a közös kritériumrendszer, a meghatározások és egy olyan mélyelemzés, amely alaposan bemutatná a különféle nyugdíjrendszereket, és azt, hogy mennyire képesek kielégíteni az állampolgárok szükségleteit. Nem látom, hogyan nyúlhatnánk hozzá egy ilyen kényes kérdéshez egy hasonló tanulmány hiányában. Ezért felszólítom a Bizottságot arra, hogy pótolja ezt a hiányt azzal, hogy egy tipológiát készít a tagállamokban lévő nyugdíjrendszerekről, valamint közös definíciókat hoz létre, lehetővé téve a rendszerek összehasonlíthatóságát.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI).(NL) Elnök úr, egyetlen megjegyzésem volna. Észrevettem, hogy nagyon sok felszólaló jócskán túllépte a számára kiszabott időt, néha akár 30 másodperccel is. Szeretném megkérni, hogy biztosítsa a kiszabott idő betartását. Természetesen velem is szigorú lehet e tekintetben.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Mivel a szavazást gyorsan lezártuk, úgy gondoltam, hogy rugalmasabb leszek azokkal a képviselőkkel, akik túllépték a kiszabott időt. Ha szigorúságra szólít fel, akkor az leszek, természetesen mindig mérsékelten.

 
  
MPphoto
 

  Licia Ronzulli (PPE).(IT) Elnök úr, éppen ellenkezőleg, én értékelem a nagylelkűségét, mivel a viták során sosem volt lehetőségünk egy percnél többet beszélni, és ez végre egy újabb lehetőség a beszélgetésre és a vitára, jelen esetben a szavazatok indokolása ügyében, amely tulajdonképpen a jelentés alapvetéseiről szól.

Az európai nyugdíjrendszerek egyre riasztóbb állapotban vannak. Most kell cselekednünk, hogy biztosítsuk a férfiak és nők esélyegyenlőségét, megvédjük azokat, akik nyugdíjba vonulnak, és ugyanakkor azokat is, akik most teszik meg első lépéseiket a munkaerőpiacon. Európában átlagosan számolva a nők még mindig 18%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.

A bérkülönbség fő hatása nyugdíjas korban válik nyilvánvalóvá: mivel egész életükben kevesebbet kerestek, a nőknek alacsonyabb a nyugdíjuk is. Következésképpen a nőket súlyosabban érinti az állandó szegénység, mint a férfiakat. Különösen válság idején van szükség arra, hogy minden politikába beemeljük a nemek között különbségek szempontjait, és olyan nemzeti intézkedéseket foganatosítsunk, amelyeket európai szinten fogadnak el és koordinálnak.

 
  
MPphoto
 

  Andrzej Grzyb (PPE).(PL) Elnök úr, a zöld könyv célja, hogy összegyűjtse a tagállamok álláspontját arról, hogyan lehet megfelelő, stabil és biztonságos nyugdíjakat biztosítani, tekintve, hogy a Bizottság által elfogadott jelentés helyesen írja le először azt, hogy nincs értelme a nyugdíjrendszerek összehangolásának, és másodszor pedig, hogy a tagállamok különféle rendszereket kellene biztosítsanak a jövőbeli nyugdíjak fejlődéséhez, és mindenekfelett el kellene fogadniuk egy minimumnyugdíjat, hogy megvédjék az embereket a szegénységtől. Harmadszor: a Lengyelországhoz hasonló tagállamokat, amelyek nehéz nyugdíjrendszer-reformot léptettek életbe, amely a költségvetési hiány és az államadósság növekedését eredményezte, nem kellene szankcionálni a túlzotthiány-eljárás miatt. Negyedszer: a nyugdíjrendszernek a hosszabb munkaéveket kellene ösztönöznie, ami megegyezik a munkaerőpiac jelenlegi trendjével. Véleményem szerint a következtetések teljes egészében összhangban vannak az Európa 2020-as gazdasági stratégiának, különösen a foglalkoztatási stratégiának, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemnek.

 
  
MPphoto
 

  Silvia Costa (S&D).(IT) Elnök úr, azért szavaztam az állásfoglalás mellett, mert úgy gondolom, hogy a bizottságon belül ilyen nehezen elért kompromisszum alapvetően pozitív abban az értelemben, hogy megfelelő eszköz arra, hogy emlékeztesse a tagállamokat a megfelelő, fenntartható és Európán belül hordozható nyugdíjak biztosítására, mindezt egy jelentősen öregedő lakosság kontextusában.

Szeretnék azonban három bírálatot megfogalmazni, amelyet remélhetőleg az Európai Bizottság belefoglal a fehér könyvbe. Elsőként: hiányzik a harmadik pillér fontosságának elismerése a nyugdíjrendszerekben. Másodszor: bár a szöveg elismeri, hogy a férfiak és nők közötti nyugdíjból származó jövedelemkülönbség a kereseti különbségekből, a gondozói feladatok időszakaiból és a nők nagyobb munkanélküliségéből fakad, nincs a nyugdíj előtt álló munkanélküli nőkre érvényes rugalmas kritérium, és a gondozói feladatok időszakait nem ismeri el megfelelően a nyugdíjkorhatár meghatározásakor, pedig ez kívánatos volna. Harmadszor: az európai állampolgároknak joguk kellene, hogy legyen egy közös jóléti oktatási és információs programhoz, amelyből munkaéveik során tájékozódhatnak a nyugdíj- és biztosítási helyzetükről, különösen a fiatalok és munkavállalók esetében.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök úr, nagyon fontos, hogy európai szinten az elfogadható, fenntartható és biztonságos nyugdíjrendszerek felé induljunk el. Természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy az EU-ban 27 különböző tagállam van. Ezek gazdasági körülményei még sok tekintetben eltérnek egymástól, és a nyugdíjak nagyban különböznek az összegüket tekintve. Alapvetően azonban azt kell biztosítanunk, hogy a különböző tagállamokban a nyugdíjból származó jövedelem megfelelő legyen.

Legfőképpen azoknak a fiataloknak a nyugdíjáért aggódom, akik különféle országokban, az Európai Unió különböző tagállamaiban dolgoznak. Hogyan biztosíthatjuk, hogy a nyugdíjak kielégítőbb módon hordozhatók legyenek egyik országból a másikba, és nemcsak egyik nyugdíjalapból a másikba, mivel ezekkel is hatalmas problémák vannak? Remélem, hogy ebben rugalmasság lesz. Ebben talán európai szintű koordinációra van szükség.

Tudom, hogy a nyugdíjvita folytatódni fog, ahogyan nemrégiben olvastam, hogy például 2010-ben a Finnországban született gyerekek várható élettartama 100 év. Ha úgy számolunk, hogy 30 évet tölt tanulással, újabb harmincat a munkahelyen, akkor 40 évig nyugdíjasok lesznek. Ezért mindenképpen újfajta megközelítési módra van szükség a nyugdíjrendszerek kapcsán, hogy ezt a helyzetet mindenki számára fenntartható módon tudjuk kezelni.

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE).(SK) Elnök úr, a jelentés mellett szavaztam annak ellenére, hogy az Európai Bizottság által összeállított zöld könyvnek megvannak a maga hiányosságai. Az EU 2020 stratégia mindannyiunk számára álombeli jövőt ígér. A zöld könyv vitát nyit a jövőről, de figyelmen kívül hagyja a valóságot. A zöld könyvben visszatérő a következő motívum: dolgozzanak az idősek.

A zöld könyv szerzői meg sem próbálnak megoldást találni arra, ahol az élet kezdődik. A „nő” szót csak hatszor használják. A „család” szót háromszor, a „gyermek” szót pedig csak egyszer. Ezért úgy gondolom, hogy a Bizottságnak lényegesen átfogóbban kellene előkészítenie a fehér könyvet, hangsúlyoznia kellene az anyaság fontosságát és a nők által elvégzett informális munkát, meg kellene hallgatni az európai családszövetségeket, és egy új prioritást kellene beépítenie minden politikájába és stratégiájába: a családok középpontba állítását.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE).(SK) Elnök úr, a különféle tagállamok nyugdíjrendszerei közötti különbségek hatalmasak, amelyek abból fakadnak, hogy ez a terület a tagállamok közvetlen hatálya alá tartozik, és továbbra is ott kellene maradnia. Természetesen rendkívül fontos egyfajta konzultáció, mivel az Európai Uniónak és a tagállamoknak azonnal megoldást kell találniuk a gazdasági és demográfiai kihívásokra, mint például arra, hogy a becslések szerint 2060-ban a 65 év fölöttiek aránya a munkakorú lakossághoz képest 53% lesz. Ugyanakkor pedig most csak két munkavállaló jut egy nyugdíjasra. Ebben az értelemben természetes, hogy a nyugdíjakhoz és az öregséghez kapcsolódó átlagos állami kiadások növekedni fognak, és még nehezebb lesz a megfelelő nyugdíjak biztosítása. Ezért szükséges az embereket a munkaerőpiacra történő belépésre ösztönözni, fokozva a munkavállalási szintet és a gazdasági növekedést. Mint kollégám, Záborská úr is említette, a könyv nem hangsúlyozza eléggé a család fontosságát. Senki sem beszél arról, hogy gyerekvállalásra van szükség a nyugdíjrendszer javítása érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Dimitar Stoyanov (NI).(BG) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a megfelelő és fenntartható európai nyugdíjrendszerek kifejlesztése nagyon fontos, különösen, ha azokat a demográfiai folyamatokat vesszük figyelembe, amelyeken Európa most átmegy, és hogy egy olyan kontinensről van szó, amelyen egyre növekszik az idősek száma, és egyre több embert kell egyre kevesebből eltartani.

Szeretném elmondani, hogy az általam is támogatott változások – amelyek keretén belül a Bizottság szakértői csoportokat állít fel olyan projektek kidolgozására, amelyekkel a nemzeti rendszereket segíthetjük – nem terjeszthetik ki túlságosan a hatáskörüket. A nyugdíjpolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik, és a Bizottság nem léphet túl a saját hatáskörén annak ellenére sem, hogy a tanácsai minden esetben hasznosak lehetnek.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE).(PL) Elnök úr, rendkívül fontos jelentést fogadtunk el az európai nyugdíjrendszerekről. Valóban súlyos demográfiai kihívások előtt állunk. A születési arány nagyon alacsony, nő a várható élettartam, és az állami kiadások is nőnek az öregedő társadalmak miatt. Nagyon sok országban vita folyik a nyugdíjkorhatár emeléséről. A jelenlegi gazdasági és demográfiai helyzet arra kényszerít, hogy komolyan elgondolkodjunk ezen a lehetőségen.

Mint már említettem, nő a várható élettartam. Jobb körülmények között dolgozunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy hosszabb ideig dolgozzunk. A nyugdíjrendszerek a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Most azonban itt az ideje, hogy uniós szinten koordináljuk őket, például a belső piac működéséhez és a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeihez viszonyítva. A nyugdíjakra és az orvosi ellátása fordított kiadások jelentős hatással vannak az egyes tagállamok államháztartására. A jobb munkakörülményekkel és magasabb bérekkel arra kell ösztönöznünk az embereket, hogy tovább dolgozzanak.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). – Elnök úr, üdvözlöm ezt a jelentést. Remélhetőleg központi kérdéssé emeli a nyugdíjak problémáját uniós szinten.

Úgy gondolom, hogy a legfontosabb kérdés az, hogy hogyan fogják a tagállamok finanszírozni a megfelelő nyugdíjakat az állampolgáraik számára. Milyen rendszereket fognak használni a három pillér segítségével, hogy biztosítsák nyugdíjrendszereik fenntarthatóságát?

Tátongó szakadék van a jelenlegi nyugdíjellátás és aközött, hogy a következő 40 évben mire lesz szükség ahhoz, hogy a jelenlegi szinten biztosítsuk a nyugdíjakat. Az egyik jelentős biztosítási társaság becslése szerint a jelenlegi magán- és állami nyugdíjellátás és a következő 40 évben az ugyanazt a nyugdíjellátást nyújtó rendszer között az Unió 27 tagállamára vetítve évi 1,9 milliárd eurós különbség van. Ez megdöbbentő szám, a több munkaév vagy más intézkedések segítségével talán át tudjuk hidalni ezt a szakadékot, de még mindig hatalmas pénzügyi fekete lyukkal nézünk szembe.

Remélem, hogy ez a vita és a Bizottság fehér könyve biztosítja, hogy reálisan kezeljük ezt a helyzetet.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE).(GA) Elnök úr, örültem, hogy a jelentés mellett szavazhattam, mert úgy érzem, hogy már nagyon ideje volt annak, hogy ezt a Parlamentben megvitassuk.

A nyugdíjprobléma kétségtelenül ezen a ponton is már „időzített bomba”, és ez csak rosszabb lesz a jövőben. Néhány gyakorlatot azonban meg kell szüntetni: a saját országomban például vannak olyan nyugdíjba vonuló politikusok, akik több nyugdíjat kapnak, mintha dolgoznának. Ennek semmi értelme.

Továbbá pedig vannak olyan nyugdíjasok, akik nagyobb nyugdíjat kapnak most, mint amennyi jövedelmük volt húsz évvel ezelőtt, amikor fiatal gyerekeik és hatalmas jelzáloghitelük volt.

Ezeket a kérdéseket meg kell vitatni, és igen nagy tartalékokat kell létrehozni, hogy a jövőben ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr, most már látjuk, mit jelent az európai gazdasági kormányzás, a pénzügyi föderalizmus. Bármit is mondunk az Unió vezetőiről, senki sem vádolhatja meg őket azzal, hogy nem ambiciózusak. Láthatjuk a puszta hatalomvágyukat. Félelmetes. Kérlelhetetlen. Durva és mértéktelen.

Nemcsak adóharmonizációról, európai adósságunióról, automatikus pénzügyi transzferekről beszélünk, hanem a nyugdíjak összehangolásáról is. A közszféra fizetéseinek harmonizációjáról beszélünk. Az egységes uniós gazdasági kormányzás teljes gépezetéről.

Biztos vagyok abban, hogy látják a logikai hibát. Ez a monetáris unió sikertelenségének eredményeképpen jönne létre. Az európai monetáris unió nem működött, nosza, csináljunk európai gazdasági és pénzügyi uniót. A szorosabb integráció kudarcot vallott, legyen akkor még több integráció. Ennek során tulajdonképpen nagyon sok tagállam lakóját szegénységre és kivándorlásra ítélünk pusztán azért, hogy a saját önteltségünket fenntartsuk.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR). – Elnök úr, egyértelmű, hogy minden politikai párt megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszert akar. Ha arra a gondolatra szorítkoznánk, hogy egy munkavállaló egyik tagállamból a másikba költözhet, és magával viheti a nyugdíját, ez megfontolásra érdemes gondolat volna.

Azonban óvatosnak kell lennünk a különböző tagállamok eltérő struktúrájú nyugdíjrendszereivel kapcsolatban. Egyesek inkább az öngondoskodást, mások az állami gondoskodást helyezik előtérbe. Amint az egyre harmonizáltabb európai nyugdíjrendszerek felé tartunk, a szavazókörzetemben egyre többen aggódnak afelől, hogy vajon más országokban ki kell-e menteniük az alulfinanszírozott vagy rosszul kezelt állami nyugdíjalapokat, ahogy nekünk is ki kellett mentenünk a rosszul finanszírozott országokat és az államadósságukat.

Fenntartható nyugdíjakról beszélünk, ugyanakkor viszont olyan politikákat hajtunk végre, mint az alternatív befektetési alapokat kezelő szervezetekről szóló irányelv, amely csökkenti a jövő nyugdíjasainak megtakarításokból és befektetésekből származó bevételeit. Mindenképpen következetes üzenetre van szükség.

 
  
MPphoto
 

  Martin Kastler (PPE).(DE) Elnök úr, a jelentés mellett szavaztam, és szeretnék két dolgot kiemelni. Először is, amikor azt látjuk, hogy Európa bizonyos országaiban túl sok nyugdíjat fizetnek ki túlságosan korán, és amikor ezek az országok nehéz helyzetbe kerülnek, és más országoknak kell őket kimenteni, akkor ez igazságtalan. Az igazságtalanságot természetesen nem lehet az Unión keresztül újrafinanszírozni. Ilyen tekintetben európai koordinációra van szükség.

Másodszor pedig nagyon elégedett vagyok a jelentéssel abban az értelemben, hogy a szubszidiaritás elve alapján világosan kimondja, hogy a tagállamok felelősek a nyugdíjellátásért. És ez valóban így is van.

Ezért úgy gondolom, hogy a jelentéssel jó irányba tettünk egy lépést: egyrészt itt, Európában elismerjük, hogy az állampolgáraink több koordinációt várnak el a szociális szférában, mivel úgy érzik, igazságtalanul kezeljük őket, másrészt pedig világosan kimondjuk, hogy a fő felelősség a tagállamoké.

A jelentés ebbe az irányba mozdul el. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a fehér könyv továbbra is ezt az irányt tartsa.

 
  
MPphoto
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE).(FI) Elnök úr, a javaslat mellett szavaztam, mindazonáltal szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy a nyugdíjpolitika a szociális politikához hasonlóan tagállami kérdés, és a döntéshozatali képességnek is annak kell lennie. Ugyanakkor európai együttműködésre van szükség olyan esetekben, amikor különböző uniós országokban dolgozó emberekről van szó, akik esetleg visszatérnek a származási országukba, de a nyugdíjukat abból az országból kapják, ahol dolgoztak. Ez ma nehézkesen működik, és a rendszernek több hibája is van. Ezt az Európai Unió tagállamainak rendezniük kell. Ha a munkavállalók áramlása szabad, akkor a nyugdíjakat is hordozhatóvá kell tenni egyik országból a másikba.

 
  
MPphoto
 

  Siiri Oviir (ALDE).(ET) Nagyon örülök, hogy megvitattuk és elfogadtuk ezt a jelentést. Én is mellette szavaztam. Örülök, hogy a jelentés nem avatkozik a tagállamok hatáskörébe, hanem szem előtt tartja a szubszidiaritás elvét: iránymutatásokat, nem pedig kötelező szabályokat tartalmaz. A jelentés célja egyértelműen az, hogy a nyugdíjrendszer konszolidálásának új lendületet adjon, figyelembe véve a fenntarthatóságot.

A jelentés új ötleteket ad a tagállamoknak arra, hogyan kezeljék saját nyugdíjrendszerüket úgy, hogy kielégítőbben működjenek. A jelentés több ponthoz pozitívan viszonyul, ideértve a mobilitást és a hordozhatóságot, a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjrendszerek kereteit, valamint fontosságukat az EU 2020 stratégiában. Másik pozitív pont, hogy a jelentés előírja az Európai Unió törvényhozásának megújítását. Támogattam az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hivatal létrehozását is, mivel a gazdasági válság megmutatta, hogy szükségünk van az ehhez hasonló intézményekre.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0094/2011

 
  
MPphoto
 

  Roberta Angelilli (PPE).(IT) Elnök úr! Az 1990-es évek elején, a háború idején több alkalommal ellátogattam Horvátországba, pontosan azért, hogy humanitárius segélyt vigyek, és ez az egyik oka annak, hogy törődöm Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásával.

Horvátország sokat tett: végrehajtotta az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformját, küzdelmet folytatott a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, és biztosította a kisebbségi jogok védelmét. Meggyőződésem, hogy Horvátország csatlakozása ösztönzést ad a nyugat-balkáni országok számára ahhoz, hogy új demokratikus és átlátható reformokat indítsanak el és hajtsanak végre, valamint hogy egy kiváló szomszédságpolitika alakuljon ki.

Még sokat kell tennünk azonban a volt jugoszláv kommunista rezsim horvát hatóságainak milíciái által az olasz lakosság ellen 1945 és 1948 között elkövetett hatalmas etnikai tisztogatás emlékére. Az üldözés során több mint 20 000 ártatlan áldozatot mészároltak le. Február 10-én, az emlékezés napján, Olaszország a Foibe mészárlásokról emlékezik meg, valamint az isztriai és dalmáciai száműzöttekről, hogy ne csupán azokra emlékezzünk, akik brutálisan meggyilkoltak, hanem a száműzöttek jogait is újólag megerősítsük, kezdve az említett időszakban elkobzott vagyonhoz való jogokkal és a hazatelepüléshez való joggal.

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda (PPE).(RO) Elnök úr! A Külügyi Bizottságban sikerrel keresztülvitt, Bernd Posselttel együtt előterjesztett bizonyos módosításokban általam felvetett pontokra szeretnék visszatérni. Mindenekelőtt szeretnék ismételten reményemnek hangot adni azzal kapcsolatban, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2011 első felében lezárulnak, amint azt a magyar elnökség programjában is bejelentették. Ez egyrészt egy szimbolikus tett lenne, mivel a volt Jugoszláv Köztársaságtól való függetlenség kikiáltása után 20 évvel kerülne erre sor. Másrészt a tárgyalások ilyen módon történő lezárása nagyon erőteljes jelzés lenne a balkáni régió más tagjelölt országai felé akkor, amikor – amint azt tudjuk –, az Unió vonzereje csökkenni látszik. Végül szeretném kiemelni, hogy a horvát hatóságok eltökéltek a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem iránt. Ez jelzi azt – ahogy már más alkalmakkor is megemlítettük –, hogy a korrupció elkerülhető, ha megvan a politikai akarat.

 
  
MPphoto
 

  Philip Claeys (NI).(NL) Elnök úr! A jelentés ellen szavaztam annak ellenére, hogy támogatom Horvátországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását. Az a bajom a jelentéssel, hogy bár hosszasan sorolja a Horvátországban jelenleg a korrupció terén tapasztalható problémákat, úgy tűnik, hogy mégis ragaszkodunk ahhoz, hogy a tárgyalások a következő néhány hónapban befejeződjenek. Valójában tanulnunk kellene korábbi hibáinkból.

2007-ben felvettük Romániát és Bulgáriát, holott tudtuk, hogy nem teljesítik a feltételeket, és hogy komoly problémát jelent a korrupció. Mivel tudjuk, hogy még mindig olyan sok komoly probléma tapasztalható, úgy gondolom, hogy egyáltalán nem helyénvaló és elfogadható, hogy most egy konkrét dátum mellett elkötelezzük magunkat.

 
  
MPphoto
 

  Andrzej Grzyb (PPE).(PL) Elnök úr! Claeys úrral ellentétben örömmel szavaztam meg a bővítésről és a Horvátországgal folytatott tárgyalások lezárásáról szóló jelentést. Ez a magyar elnökség kulcsfontosságú célkitűzése, ami Horvátország számára is hatalmas sikert fog jelenteni, és fontos üzenetet közvetít a régió többi országának, amelyek az Európai Unióhoz történő csatlakozásban reménykednek. Azt a néhány fejezetet, amely még hátra van addig, amíg a tárgyalásokat be lehet fejezni, az év közepéig le kell zárni. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb tényezőnek a Horvátország által kinyilvánított politikai akarat számít, amely kijelentette, hogy elkötelezett a tagságra vonatkozó valamennyi rendelkezés és kritérium végrehajtása mellett. Ez a politikai akarat a szomszédos országokkal való problémás kapcsolatok rendezésére is vonatkozik. Minden ország tudja, amely az utóbbi időben csatlakozott az EU-hoz, hogy a záró tárgyalások a legkeményebbek, mert sok olyan rendelkezést tartalmaznak, amelyek nagy társadalmi csoportokat érintenek. Jól példázza ezt a horvátországi hajógyárak esete. Azt kívánom Horvátországnak, hogy legyen nagyon céltudatos, és rendkívül örülnék, ha a lengyel elnökség alatt alá tudnánk írni a csatlakozási szerződést.

 
  
MPphoto
 

  Anna Záborská (PPE).(FR) Elnök úr! Horvátország azon országok közé tartozik, amelyeknek már régen csatlakozniuk kellett volna az Európai Unióhoz. Megszavaztam a jelentést, és gratulálok az előadónak. Szeretnék köszönetet mondani Füle biztos úrnak azért, hogy kifejezésre juttatta az európai integrációs politika központi elemét: a kölcsönös lojalitást. Mindazonáltal a vallásszabadságról szóló részt nem vizsgálták meg kellő alapossággal.

Horvátországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása nem jelenti a horvátok régi hagyományainak feladását. Ezek egyike a vallás, és szeretném kihangsúlyozni, hogy a jövőben tekintetbe kell venni a horvátok vallásszabadságával kapcsolatos szempontot is. Ez szintén a kölcsönös lojalitást és a rendkívüli sokféleséget példázza, amelynek elméletben jellemeznie kell az Európai Uniót.

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE).(SK) Elnök úr! A Horvátországgal való tárgyalások a végső szakaszba értek. Az elmúlt évben Horvátország kinyilvánította azzal kapcsolatos szándékát, hogy folytatja a szükséges reformokat, elsősorban az alkotmány lényegi módosításainak és kiegészítéseinek elfogadásával, ugyanakkor a közösségi vívmányokkal való jogszabály-harmonizáció révén is, most pedig azt szeretném, hogy a magyar elnökség zárja le a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. Örvendetesnek tartom a közigazgatás, a gazdaság és az igazságszolgáltatás terén elért jelentős előrehaladást, és örülök annak, hogy Horvátország aktívan együttműködik a háborús bűnösök megbüntetésében.

Másrészt a széles körben elterjedt korrupció továbbra is jelentős társadalmi és gazdasági problémát jelent, amelyet talán szintén az EU segítségével kell megoldani, hogy ez a negatív jellegzetesség aztán ne kerüljön be az európai struktúrákba, és úgy gondolom, hogy a horvátországi népszavazás során a polgárok meg fogják erősíteni a horvát állam azon elhatározását, hogy az EU új tagállamává váljon.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE).(PL) Elnök úr! A Nyugat-Balkán európai uniós integrációja garantálja a térség stabilizációját és fejlődésének felgyorsulását. Törekvéseiben Horvátország jutott a legmesszebbre. Fejlődése sok területen biztató, beleértve a korrupció elleni küzdelmet, bár még további erőfeszítésekre van szükség, beleértve az igazságszolgáltatás függetlenségével és nagyobb hatékonyságával, a közigazgatással és a versenypolitikával kapcsolatosakat. Arra buzdítjuk Horvátországot, hogy rendületlenül folytassa a kisebbségek jogainak védelmére és a menekültek visszatérésének támogatására irányuló intézkedéseket. A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel való együttműködés javítása azon problémák közé tartozik, amelyeket Horvátországnak meg kell oldania. Ezenkívül el kell fogadnia és fel kell gyorsítania a nehézségekkel küzdő hajógyárakra vonatkozó szerkezetátalakítási és privatizációs tervet. A legnagyobb kihívásnak azonban az bizonyulhat, hogy a horvát társadalom szkeptikus az uniós csatlakozás tekintetében. Örvendetesnek tartom, hogy Horvátország aktív szerepet játszik a regionális együttműködésben és a szomszédos országokkal való fokozott együttműködésben, valamint hogy erőfeszítéseket tesz a régión belüli megbékélés érdekében.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE). – Elnök úr! Ír európai parlamenti képviselőként különös várakozással tekintek Horvátországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása elé. Horvátország és Írország igen hasonló, ami a lakosság számát illeti – 4,5 millió –, és pontosan ugyanannyi európai parlamenti képviselőjük lesz – 12. Elég paradox, hogy amikor sok euroszkeptikus az Európai Unió összeroppanásáról és széteséséről beszél, országok állnak sorban azért, hogy csatlakozzanak az Unióhoz – jelen esetben Horvátország. Nem kénytelen-kelletlen csatlakoznak, hanem egy nagyon szigorú csatlakozási folyamat eredményeként, és Horvátország jelentős előrehaladást ért el ebben a tekintetben.

Elismerem, vannak problémák – különösen ami az igazságszolgáltatást illeti –, de biztos vagyok abban, hogy ezeket kellő időben meg fogják oldani. Természetesen egyetlen olyan ország sincs, ahol ne lennének hibák. Ahogy Jézus Krisztus is mondta: „Aki közületek nem bűnös, az vesse rá az első követ”. Előre örülök Horvátország európai uniós csatlakozásának, és úgy gondolom, hogy igen kiváló tagja lesz az Uniónak.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr! Horvátország történelme bizonyos tekintetben a hatalmi elit által a nép hozzájárulása nélkül létrehozott politikai uniók sorozatával kapcsolatos történet: először volt a Magyarországgal való unió, aztán a Habsburg Monarchiával, majd a kérészéletű Szerb, Horvát és Szlovén Királysággal, később természetesen a Jugoszláv Föderációval. Tehát ez legalább valamiféle előrelépés, hogy a hétköznapi horvát emberek mondhatják ki a végső szót az uniós csatlakozásról. A jelenlegi alkotmányos rendelkezések értelmében a népszavazást a csatlakozási szerződés megkötésétől számított 30 napon belül kell megtartani.

Úgy gondolom, hogy Horvátországot potenciálisan tényleges veszteségek érhetik. Az ország munkavállalói képzettek és szorgalmasak, és ezért rendkívül kedvező áraival jut be a piacra és kihasználja a viszonylag olcsó export előnyeit; de én demokrata vagyok, és természetesen amennyiben a horvátok megszavazzák az uniós csatlakozást, amennyiben ez a megfontolt szándékuk, támogatni fogom nyilatkozatukat, amikor a tisztelt Ház elé kerül.

Pusztán azt a kérdést vetem fel, hogy a jelenlegi tagállamok némelyike miért nem folytathat konzultációt a lakossággal a folyamatos tagság kérdéséről. Egy ilyen lényeges alkotmányos kérdés vonatkozásában eléggé helyénvalónak tűnik, hogy a jelenlegi politikusok ne hozhassanak létre állandó eltéréseket a szuverenitás tekintetében anélkül, hogy először engedélyt kérnének azoktól, akiket képviselnek. Parlamenti képviselőink nem birtokolják szabadságunkat, hanem annak ideiglenes és feltételes kezelői, és amennyiben hatalmat akarnak átruházni a Westminstertől, udvariasan az engedélyünket kell kérniük.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR). – Elnök úr! Amikor a szavazóimmal vitatom meg a bővítés kérdését, sokan aggályokat vetnek fel az előző bővítések némelyikével kapcsolatban. Bizonyos, az Unióba beengedett tagállamok miatt aggódnak, amelyek szerintük nem oldották meg például a korrupció és a tulajdonjogok kérdését. Sok levelet kapok azon tagállamok szavazóitól, amelyek több éve csatlakoztak, különösen a spanyolországi ingatlantulajdonosok jogaival kapcsolatban, mivel sok szavazóm úgy ítéli, hogy tulajdonjogát veszélyeztetik, és gyakran elvesztik életbiztosítási megtakarításaikat. Ciprusról és bolgár ingatlantulajdonosoktól is kapok hasonló leveleket.

Ezt félretéve nézzük, milyen is a jelenlegi helyzet Horvátországban! Az emberek elég gyakran írnak nekem például a sajtószabadság, a korrupció és a tulajdonjogok problémájáról. Fontos, hogy ne csupán a szőnyeg alá söpörjük ezeket, mondván, hogy „ne aggódjanak emiatt; majd kellő időben elrendeződnek a dolgok”. Ezen országoknak és azon új tagállamoknak, amelyek uniós tagságra pályáznak, meg kell nyugtatniuk bennünket, hogy az EU bővítésekor nem problémákat veszünk át velük, és hogy nem okoznak problémát a jelenlegi uniós tagállamok polgárai számára.

 
  
MPphoto
 

  Roger Helmer (ECR). – Elnök úr! Elég hosszú időt töltöttem Horvátországban, és vettem is a fáradságot, hogy figyelemmel kövessem az ottani fejleményeket. Horvátország olyan hely, ahol elterjedt a megvesztegetés, a korrupció, a cimbora-kapitalizmus és a politikai osztályok körében tapasztalható, tisztázatlan gazdagság. Nem alakult ki a szabad társadalom alapvető infrastruktúrája. Horvátországban a jogállamiság, a tulajdonjogok és az érvényesíthető szerződések komoly kihívásnak vannak kitéve. Az igazságszolgáltatási rendszer teljes káosz, így a polgárok és a Horvátországban működő társaságok ténylegesen nem tudnak igazságszolgáltatásért folyamodni. A horvát média cenzúrának és megfélemlítésnek van alávetve.

Ha ezt az országot, Horvátországot, alkalmasnak találják arra, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzon, Isten könyörüljön rajtunk.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Marisa Matias (A7-0148/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A hamisított gyógyszerek számának aggasztó növekedésére való tekintettel a jelentés mellett szavazok. A belga elnökség alatt folytatott sorozatos háromoldalú egyeztetések során elért kompromisszum bizonyította a biztonsági kérdések harmonizációjának fontosságát, különösen ami az orvosi rendelvény nélkül kapható gyógyszereket, valamint a gyógyszereknek a csomagolást végzők által történő eltávolításával és kicserélésével kapcsolatos feltételeket illeti, ami nagyobb átláthatósághoz fog vezetni az ágazaton belül. A szankciók alkalmazása is erősíti ezeket az intézkedéseket, amelyeket alapvetőnek tartanak a legális ellátási hálózatokon belüli hamisított gyógyszerek elleni küzdelem terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) Megszavaztam ezt az állásfoglalást, amelyben az Európai Parlament kifejezi álláspontját a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megakadályozásáról szóló irányelvről. Figyelembe kell vennünk az uniós polgárok által az általuk fogyasztott gyógyszerek minőségével és biztonságosságával kapcsolatban megfogalmazott aggodalmat. Annál is inkább, mivel a szakértők nyugtalanító tendenciákat észlelnek: a vámhatóságok által elkobzott hamisított gyógyszerek mennyiségének ugrásszerű növekedése (a 2005-höz képest mintegy 384%-os növekedés); az „életmódgyógyszerek” hamisításáról áthelyeződött a hangsúly az életmentő gyógyszerek hamisítására, ami végzetes következményekkel járhat; a hamisított gyógyszerek egyre inkább megjelennek a legális ellátási láncban. Az uniós polgároknak rendkívül óvatosnak kell lenniük, ha online vásárolnak gyógyszert, mert mintegy 50%-kal nagyobb annak a valószínűsége, hogy hamisított gyógyszert szereznek be. A betegeknek tökéletesen biztosnak kell lenniük abban, hogy az általuk fogyasztott gyógyszerek valóban azok a gyógyszerek, amelyekre számítanak. Az EU-nak ezért gyorsan és konstruktívan kell reagálnia az említett veszélyes tendenciákra. Ez az irányelv csak az első lépés annak biztosítása érdekében, hogy az EU-ban csak minőségi gyógyszereket forgalmazzanak. Úgy gondolom, hogy e célkitűzés eléréséhez nagyon fontos szigorú ellenőrzéseket bevezetni, valamint megállapítani a felelősségi köröket a gyártás, forgalmazás és értékesítés minden szintjén. Az uniós polgárok akkor fogják biztonságban érezni magukat, ha valóban minőségi gyógyszereket használnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) Egyetértek Grossetête asszony állításával, aki sajnálatosnak tartotta, hogy „a gyógyszerekkel kapcsolatban nem támasztunk olyan szigorú követelményeket, mint az élelmiszerek esetében”. Aggasztóak a WHO által közzétett és európai tanulmányokban is megjelenő számadatok. A gyógyszerhamisítás folyamatosan növekszik: csak 2008-ban 34 millió hamisított gyógyszert koboztak el az EU-ban, és akkor még nem is tettünk említést az e termékek online piacát, ahol a becslések szerint a gyógyszerek 50–90%-a hamisított. Nem csupán az anabolitikus szteroidok, stimulánsok, diuretikumok és hormonok kereskedelméről van szó, hanem számos veszélyes betegség kezelésére alkalmazott gyógyszerekéről is, amelyeket ebben az esetben szabadon és alacsonyabb áron értékesítenek, bár vénykötelesek.

Úgy gondolom, hogy a közegészségügy védelmére vonatkozó szigorú szabályozás nem csak a legális gyógyszerellátási láncban elengedhetetlen – a dokumentumok meghamisításának felderítésére és az arra szolgáló eszközök alkalmazása révén, hogy az eredet meghatározása céljából nyomon kövessék a hatóanyagokat, illetve a harmadik országbeli gyártási helyek ellenőrzése révén –, hanem az interneten is. Ezenkívül az online értékesítésekre vonatkozóan is rendelkezéseket kell megállapítani, beleértve az uniós hitelesítési logó bevezetését, egy nemzeti szintű központosított adatbázist, amely felsorolja az összes, engedéllyel rendelkező kiskereskedőt, valamint az illegális termékekkel kereskedőkre vonatkozó súlyos büntetéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) A hamisított gyógyszerek világméretű veszélyt jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselői figyelmeztetnek arra, hogy a hamisított termékek egyáltalán nem tartalmazzák a betegtájékoztatóban említett hatóanyagokat. Éppen ellenkezőleg, olyan anyagokon alapulnak, amelyek rendkívül mérgezőek az emberre nézve. Úgy gondolom, hogy az európai polgárokat európai és nemzeti szinten is tájékoztatni kell az ellenőrizhetetlen honlapokról vagy illegális ellátási láncból rendelt termékek által az egészségre vonatkozóan előidézett kockázatokról, mivel az internetes értékesítés a hamisított gyógyszerek európai piacra történő kerülésének egyik legelterjedtebb módja.

Azért támogatom az új jogalkotási javaslatot, mert aktualizálja a hatályos előírásokat és olyan biztonsági elemeket vezet be, amelyek garantálják a gyógyszerek azonosítását, tanúsítását és a gyártól a fogyasztóig történő nyomon követhetőségét. Ezért szavaztam meg ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Megszavaztam ezt a fontos dokumentumot. A Bizottság által előterjesztett jelentés megállapítja, hogy egyre több hamisított gyógyszert koboznak el, és hamisítják az életmentő gyógyszereket, beleértve a rák és a szívbetegségek elleni gyógyszereket is. A hamisított gyógyszerek egyre inkább bekerülnek az engedélyezett értékesítési láncba. Ez jelentős veszélyt jelent az uniós polgárok egészségére nézve. A gyógyszerek hamisítását bűncselekménynek kell tekinteni, mert megakadályozza, hogy a betegek a szükséges orvosi kezelésben részesüljenek, valamint ártalmas az egészségükre, olykor pedig végzetes következményekkel jár. Ennélfogva az irányelv célkitűzésének a közegészségügy védelmét kell tekinteni, ezáltal biztosítva a gyógyszertermékek behozatala ellenőrzésének minőségét, mivel a hamisított gyógyszerek többek között leginkább ezen az úton kerülnek az európai piacra. Továbbá létfontosságú egy ellenőrzési rendszer és a hamisítások felderítésére irányuló hatékony rendszer létrehozása. Úgy gondolom, hogy megfelelően szabályozni és ellenőrizni kell az internetes értékesítést, mert ez a hamisított gyógyszerek európai piacra történő kerülésének egyik legelterjedtebb módja.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) Megszavaztam ezt a jelentést, mivel az európai polgárok egyre inkább aggódnak a gyógyszerek minősége és biztonságossága miatt. A betegeknek tökéletesen biztosnak kell lenniük abban, hogy az általuk fogyasztott gyógyszerek valóban azok a gyógyszerek, amelyekre számítanak. A hamisított gyógyszerek használata a kezelés sikertelenségét idézheti elő és életeket veszélyeztethet. Az előadóhoz hasonlóan én is úgy gondolom, hogy a gyógyszerek hamisítása bűncselekmény, amely megakadályozza, hogy betegek a szükséges orvosi kezelésben részesüljenek, valamint ártalmas az egészségükre, olykor pedig végzetes következményekkel jár. Ezért az irányelv elsődleges és legfontosabb célja a közegészség hamisított gyógyszerek elleni védelme kell, hogy legyen. Ezenkívül javítani kell a közvélemény tájékoztatását az internetes gyógyszervásárlás kockázatairól. Biztosítanunk kell, hogy a betegek felismerjék azokat a honlapokat, amelyek megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Egy olyan irányelvet, amely az internet kérdésének kihagyásával kíván küzdeni a gyógyszerhamisítás ellen, nem indokolható a közvélemény számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) Most, hogy a népesség idősödése hosszú távú demográfiai tendencia az egész európai kontinensen, kétségtelen, hogy a gyógyszerekkel kapcsolatos kiadások tovább fognak növekedni az európai országokban. Míg egyrészt fel kell mérnünk ennek hatását és a fogyasztást, az is lényeges, hogy felvegyük a küzdelmet az egyre gyakoribb gyógyszerhamisítás ellen. Az európai kutatásra gyakorolt káros pénzügyi hatáson túlmenően, napjainkban mindez sürgős közegészségügyi problémát jelent Európa számára. Az Európai Parlament jól tette, hogy kézbe vette a dolgokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) A szóban forgó, a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megakadályozásról szóló jelentés az európai lakosság egyik jelentős aggodalmára, azaz az általuk használt gyógyszerek minőségének és biztonságosságának kérdésére. Ezért örülök azon rendelkezéseknek, amelyek lehetővé teszik a gyógyszerhamisítás jelensége elleni küzdelmet, valamint szükséges lépésnek számítanak az egyre növekvő közegészségügyi veszély kezeléséhez és a betegek biztonságának biztosításához.

A mintegy hat hónapig tartó tárgyalást követően a Parlament és a Tanács között létrejött megállapodás nyilvánvalóan előrelépésnek számít a meglévő szabályozási rendszer vonatkozásában. Konkrétabban, szabályozza az internetes gyógyszer-értékesítést, amely értékesítés az uniós piacra kerülő hamisított gyógyszerek fő csatornáját képezi. Valójában ahhoz, hogy a tagállamokban működhessenek, az online gyógyszertáraknak külön engedélyt kell szerezniük a lakosságnak való internetes termékértékesítéshez.

Végül, mivel úgy vélem, hogy a gyógyszerhamisítás nem tekinthető enyhe bűncselekménynek – elég, ha az életmentő gyógyszerek hamisításának következményeire gondolunk –, hanem emberi életeket veszélyeztető bűncselekménynek, teljes mértékben támogatom a szankciók fokozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (ECR), írásban.(PL) Mindenkinek az életében a legnagyobb kincs az egészség. Ennélfogva a hamisított gyógyszerek, különösen az életmentő gyógyszerek sokaságának kereskedelmi forgalmazása jogosan keltett félelmeket a polgárok körében. Az EU-ban évente elkobzott hamisított gyógyszerek hatalmas és egyre növekvő száma aggodalomra adhat okot. Ezért feltétlenül határozottan kell reagálnunk erre a jelenségre, amely nem más, mint szervezett bűncselekmény. A betegeknek tökéletesen biztosnak kell lenniük abban, hogy az általuk fogyasztott gyógyszerek eredetiek.

Emiatt támogatom az előadó álláspontját, miszerint az irányelv elsődleges céljának a hamisított gyógyszerek elleni védelmet kell tekinteni, amitől nem térhetünk el. Teljes mértékben egyetértek azzal a javaslattal is, az irányelv kiterjedjen az online gyógyszer-értékesítésre. Ilyen esetekben a betegek főleg saját magukra számíthatnak, és egészségügyi ismereteik alapján nem feltétlenül tudják felismerni a hamisított termékeket. Amikor olyan fontos kérdésről van szó, mint az egészség, világos szabályokra van szükség. Minden kockázatot ki kell küszöbölnünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Megszavaztam a jelentést, mert figyelembe kell vennünk az uniós polgárok egyik, egyre élesebben megfogalmazódó aggodalmát: az általuk fogyasztott gyógyszerek minőségének és biztonságosságának kérdését. Vannak olyan adatok, amelyek a vámhatóságok által elkobzott hamisított gyógyszerek mennyiségének ugrásszerű növekedését mutatják 2006-ban például 2,7 millió gyógyszert koboztak el az uniós vámhatárokon, míg 2007-ben ez az érték 2,5 millió ez a 2005-ös adatokhoz képest 384%-os növekedést jelent. A jelentés figyelmeztet arra, hogy az „életmódgyógyszerek” hamisításáról áthelyeződött a hangsúly az életmentő gyógyszerek hamisítására, beleértve a rák, a szívbetegségek, a pszichiátriai megbetegedések és a fertőzések elleni gyógyszereket is. Az ilyen, hamisított gyógyszerekkel való kezelés végzetes következményekkel járhat. Továbbá megfigyelhető egy új tendencia, hogy a célpont immár a klasszikus ellátási lánc. A hamisítók az internet mellett egyre gyakrabban célozzák meg az engedélyezett ellátási láncot. Az adatokkal rendelkező 13 tagállamból hét számolt be hamisított gyógyszerek legális ellátási láncban való megjelenéséről. A betegek tökéletesen biztosak akarnak lenni abban, hogy az általuk fogyasztott gyógyszerek valóban azok a gyógyszerek, amelyekre számítanak. A hamisított gyógyszerek használata a kezelés sikertelenségéhez vezethet és életeket veszélyeztethet. Ezért úgy vélem, hogy az irányelvnek elsősorban a közegészség hamisított gyógyszerektől való védelmére kell irányulnia. Ezt nem zavarhatják meg egyéb célkitűzések.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) A gyógyszerhamisítás jövedelmező üzletté vált, minimális a jogszabályok általi felelősségre vonás kockázata. Még jobban rávilágít e helyzetre, hogy a vámhatóságok bejelentése szerint csak 2008-ban több mint 34 millió hamisított gyógyszerterméket koboztak el Európában. Kétségtelen, hogy az EU-ban még nem alakult ki olyan helyzet, mint más földrajzi területeken, ahol a forgalmazott gyógyszerek mintegy 30%-a hamisított. Nem engedhetjük meg azonban, hogy az EU ilyen helyzetbe kerüljön. A jelenlegi becslések szerint az értékesített gyógyszertermékek 1%-a hamisított, de vannak arra utaló figyelmeztető jelek, hogy ez az arány folyamatosan nő. A Parlament által elfogadott új biztonsági előírások, a hamisított gyógyszerek gyártóira kivetett büntetések, valamint a gyártók és a fogyasztók közötti ellenőrzési rendszer, mind-mind a gyógyszerek EU-n belüli feketepiacán tapasztalható növekedés megállítására szolgál.

Ezért a gyógyszertermékek – többek között az interneten keresztül értékesítettek – kereskedelmét szabályozó kötelező új biztonsági előírások bevezetése örvendetes intézkedés. A hamisított gyógyszerek értékesítése komoly következményekkel járó bűncselekmény, amely rengeteg fogyasztót érinthet, akik igen gyakran a könnyű megoldást, az internetet választják, hogy megrendeljenek olyan gyógyszereket, amelyekhez orvosi előírás nélkül egyébként nem tudnának hozzájutni.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) A hamisított gyógyszertermékek száma gyorsan növekszik valamennyi európai országban. Ezt támasztják alá a legutóbbi adatok, amelyek szerint évente 1,5 millió doboz hamisított gyógyszert értékesítenek az európai legális ellátási láncban. Az új becslések azt is jelzik, hogy ez a jelenség aggasztó méreteket ölt, magában foglalja az online gyógyszer-értékesítést, és, ami még komolyabb, egyre inkább kiterjed az életmentő gyógyszerekre.

Ezért minél hamarabb új európai stratégiát kell megvalósítani a jelenség leküzdése, valamint a közegészségügy és az európai fogyasztók hatékonyabb védelmének érdekében. Ennélfogva a jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy érdeme, hogy sikerült egy megfelelő kompromisszumot elérni, aminek a betegek védelme a fő célja, hogy ne szedjenek hamisított gyógyszereket.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) AAz azonosság, előtörténet vagy eredet szempontjából hamisított gyógyszerek számának aggasztó növekedésére reagálva sürgősen cselekednünk kell. E termékek rendszerint gyenge minőségű vagy hamisított anyagokat tartalmaznak, amelyek komoly veszélyt jelentenek a közegészségre nézve, ezenkívül a betegek legális ellátási lánc iránti bizalmának csökkenéséhez vezetnek. E kockázatok elkerülése érdekében fokozni kell a gyógyszergyártókra vonatkozó ellenőrzési követelményeket. Az EU-n belül harmonizálni kell a gyógyszerek esetében alkalmazandó biztonsági elemeket is, valamint lehetővé kell tenni minden egyes csomag azonosítását és eredetiségének ellenőrzését. Ezenkívül a hamisított termékeket is azonosítaniuk kell, a gyógyszerek belső piaca működésének biztosítása mellett. A kockázatértékelési eljárásnak olyan kritériumokat is figyelembe kell vennie, mint például a gyógyszerek alacsony költsége és a hamisított gyógyszereknek az EU-n és harmadik országokon belüli előtörténete, valamint a hamisított termékek által a közegészségre gyakorolt hatások az adott termék sajátos jellege és a kezelendő állapot súlyossága tekintetében. A biztonsági elemeknek lehetővé kell tenniük minden egyes értékesített gyógyszercsomag ellenőrzését, az értékesítés módjától függetlenül, beleértve a távértékesítési csatornákat is.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban.(EL) A hamisított gyógyszertermékek forgalmazása miatt az elmúlt években növekedtek a közegészségügyi kockázatok. Aggasztó adatok mutatnak arra, hogy az interneten kívül is egyre több hamisított gyógyszer kerül be a legális ellátási láncba.

A következők miatt szavaztam meg a Matias-jelentést:

1. A betegek védelmét helyezi a jogalkotási javaslat középpontjába olyan intézkedések elfogadása révén, amelyek biztosítják a magas színvonalú, biztonságos és megfelelő kezeléshez és tájékoztatáshoz való hozzáférést.

2. Magában foglalja és szabályozza a gyógyszertermékek online értékesítését, amely nem szerepelt a bizottsági javaslatban annak ellenére, hogy az online vásárolt gyógyszertermékek több mint 50%-a hamisított.

3. Biztonsági elemeket határoz meg az orvosi rendelvényhez kötött és az orvosi rendelvény nélkül kapható (feketelistás) gyógyszertermékekre vonatkozóan annak megelőzése céljából, hogy a hamisított gyógyszertermékek bekerüljenek a legális ellátási láncba.

4. A gyógyszertermékek teljes mértékű nyomon követhetőségét írja elő, ugyanakkor gyors információs rendszert hoz létre valamennyi tagállamban, hogy a feltehetően veszélyes gyógyszertermékeket vissza lehessen vonni.

5. A gyógyszerhamisítást szervezett bűncselekménynek tekinti és szigorú büntetést szab ki az elkövetőkre.

6. Az EU-ból harmadik országokba irányuló gyógyszerexportnak ugyanolyan biztonsági követelményeknek kell megfelelnie, mint az importnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) A gyógyszerhamisítás szervezett bűncselekmény, amely emberéleteket veszélyeztet, akárcsak a kábítószer-kereskedelem. Mindazonáltal e bűncselekményre nem vonatkoztak ugyanolyan szabályozások és ugyanolyan mértékű büntetések, mint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekre. A hatóanyagok utánozásával vagy egyszerűen kihagyásával történő illegális gyógyszergyártáshoz nem szükséges sok berendezés és nagyarányú befektetés. Könnyű nagy haszonra szert tenni. A becsült adatokból kiderül, hogy a hamisított gyógyszerek értékesítéséből származó hozam 2010-ben meghaladta az 50,6 millió eurót, ami az öt évvel korábbi becsült adatokhoz képest 95%-os növekedést jelent. Ez a növekedés túlnyomó részt annak a következménye, hogy bizonyos országokban nem alakult ki részletes szabályozás, vagy a forráshiány, vagy a végrehajtással szembeni vonakodás miatt, valamint hogy a meghatározott büntetés mértéke nem igazán elrettentő hatású.

Támogatom az előadó által elért kompromisszumot, amely kiegyensúlyozott, elsődleges célja pedig a betegek védelme. Helyes irányba történt előrelépés, bár kizár például olyan fontos kérdéseket, mint azt, hogy a generikus gyógyszerekre és az orvosi rendelvény nélkül kapható gyógyszerekre nem terjed ki a biztonsági elemek alkalmazása.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Tekintettel arra, hogy a hamisított gyógyszerek miatt egyre több kockázat fenyegeti a betegeket, úgy gondolom, hogy sürgősen be kell vezetni a betegek biztonságának fokozására irányuló ideiglenes intézkedéseket. Ezen intézkedéseknek elő kell írniuk többek között, hogy azok a gyártásiengedély-birtokosokat, akik eltávolítják vagy lefedik az eredeti gyártó által önkéntesen használt nyílt biztonsági elemeket, szigorúan vonják felelősségre, amennyiben tevékenységük folytán hamisított gyógyszerek kerülnek be az ellátási láncba.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) Megszavaztam ezt a jelentést, mivel a gyógyszerek belső piaca működésének akadályozása nélkül tűzi ki célul a legális ellátási láncon belüli hamisított gyógyszerek elleni uniós szintű küzdelmet. Ezt például azáltal próbálja elérni, hogy kötelezettségeket vezet be az ellátási lánc résztvevői számára, megtiltja az eredeti gyártó és az ellátási lánc utolsó szereplője (általában a gyógyszerész) vagy a végfelhasználó (orvos/beteg) között elhelyezkedő szereplők számára, hogy alakítsák (azaz eltávolítsák, módosítsák vagy lefedjék) a csomagoláson található biztonsági elemeket, valamint a harmadik országból származó gyógyszerhatóanyag-importra és termékellenőrzésre irányadó, szigorúbb kritériumokat állapít meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Diane Dodds (NI), írásban. – A gyógyszertermékek minősége döntő fontosságú a biztonság szavatolása és a fogyasztók lelki nyugalma szempontjából. Egyértelmű, hogy választóink egészségét egyre nagyobb veszély fenyegeti annak következtében, hogy e termékek elárasztják a piacot, különösen mivel a hamisítások évről évre egyre kifinomultabbak. Ez globális mértékű közegészségügyi válságot idéz elő. A jelenlegi becslések szerint a globális gyógyszer-értékesítés mintegy 15%-át teszik ki a hamisított gyógyszerek, míg bizonyos fejlődő országokban a gyógyszer-értékesítés több mint 30%-át. Az embereknek 100%-ig biztosnak kell lenniük abban, hogy az általuk fogyasztott gyógyszerek biztonságosak és a célnak megfelelőek. A hamisított gyógyszerek használata ártalmas lehet a beteg egészségére, olykor pedig végzetes következményekkel jár. Egyértelmű, hogy e probléma kezeléséhez mind nemzeti, mind nemzetközi szinten alapvető fontosságú egy átfogó stratégia a közegészség és a biztonság magas színvonalának fenntartása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Megszavaztam a hamisított gyógyszerekről szóló jelentést, amely a hamisított gyógyszertermékek számának az EU-n belüli aggasztó növekedése elleni küzdelemre vonatkozó intézkedéseket tartalmazza – például a termékek eredetiségének az egész ellátási láncon keresztül történő ellenőrzésére szolgáló biztonsági elemeket – a betegek biztonságának és közegészség védelmének céljából. Örülök annak, hogy az Európai Parlament úgy határozott, hogy nem csupán a hagyományos ellátási lánccal, hanem az internetes értékesítéssel kapcsolatban is érvényesíti ezeket a biztonsági elemeket, ahol a hamisított termékek leginkább bejuthatnak. Azt is örvendetesnek tartom, hogy az Európai Parlament támogatja, hogy ellenőrizni kell az EU-ba érkező és annak területét elhagyó gyógyszereket, valamint súlyos büntetéseket tervez, mivel ezek a bűncselekmények emberéleteket veszélyeztetnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Úgy gondolom, hogy a fogyasztók biztonsága alapvető fontosságú, különösen amikor az érintett fogyasztók egyben betegek is, akik gyógyulást várnak vagy legalábbis szeretnék, ha egészségi állapotuk lényegesen javulna. A fogyasztók biztonsága még fontosabb, ha a szabadpiacon – akár hagyományos csatornákon, akár interneten keresztül – értékesített gyógyszertermékek eredetiségének biztosítása a cél.

Éppen ezért alapvetőnek tartom, hogy igen egyértelmű előírásokat fogadjunk el a gyógyszertermékek hamisítására vonatkozóan, mivel ez a jelenség egyre gyakoribb Európa-szerte és a világ többi részén is, ami romboló hatást gyakorol a fogyasztói bizalomra, a társaságokra, sőt, mit több, azok egészségére, akik ezeket a hamisított gyógyszereket szedik.

Ennélfogva támogatom ezt a jelentést, és gratulálok Matias asszonynak az általa végzett munkához és az elért kompromisszumokhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A gyógyszertermékek illegális kereskedelmét már hasonlították az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelemhez. Ez olyan csapás, amely milliókat érint világszerte, és rémálom azok számára, akiknek az a feladata, hogy a közegészségüggyel foglalkozzanak: a betegek, gyakran krónikus vagy végzetes betegségben szenvedők, szedhetnek valami ártalmatlan gyógyszert, aminek nincs hatása, de olyat is, ami még ártalmas is lehet. Tisztában vagyunk azzal, hogy egyre több hamisított gyógyszer van forgalomban, a számadatok szerint több millió. Elengedhetetlen, hogy felvegyük a küzdelmet a szervezett bűnözéssel és a határokon átnyúló illegális kereskedelemmel foglalkozókkal szemben, valamint véget vessünk a párhuzamos forgalmazási útvonalaknak, például az interneten. Ezért örvendetesnek tartom a zárjegyes csomagolás elfogadását és egy gyors információs rendszer létrehozását.

Örülök e parlamenti és tanácsi irányelv elfogadásának, amely a teljes termékciklus nyomon követése révén megakadályozza, hogy hamisított gyógyszerek kerüljenek be az Európai Unióba, valamint a fogyasztott gyógyszerek minőségének és biztonságának javításával megerősíti a közegészség védelmét. Végezetül gratulálni szeretnék az előadónak, honfitársamnak, Matias asszonynak az általa végzett munkához.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez olyan probléma, amely komoly hatást gyakorol a közegészségre és a tagállamok gazdaságára. A gyógyszerek hamisítása és az, hogy aggasztó mennyiségben kerülnek be a legális ellátási láncba, nyugtalanító kérdések, amelyeket megfelelően kell kezelni, és küzdeni kell ellenük. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy csak azért hamisítják és értékesítik illegálisan a gyógyszereket, mert vannak olyan gazdasági érdekek, amelyek ösztönzik ezt a jelenséget, mivel az emberek által megfizethető áron elérhető generikus gyógyszerek miatt a hamisítás kevésbé jövedelmező. A jelentés tárgyalja a legális ellátási lánc részét képező internetes értékesítés aktuális kérdését. Utal arra, hogy fontos a közvélemény tájékoztatásának javítása az internetes gyógyszervásárlás kockázatairól. Szeretnénk kiemelni az illetékes nemzeti hatóságok, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és más nemzetközi szervek közötti együttműködés és koordináció megerősítésének jelentőségét, aminek célja az információcsere, a jelenség jobb ismerete és megértése, ilyen módon a jelenség elleni küzdelem fokozása.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy ilyen együttműködésnek más területeken is meg kell valósulnia, például a farmakovigilancia terén. A meglévő európai struktúrák, például az EMA részéről nagyobb átláthatóság biztosítására van szükség az általuk folytatott kutatásokkal és működésükkel kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy az elért kompromisszum kedvező lépés a probléma elleni elsődleges fontosságú küzdelem terén.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban.(GA) Az írek számára értékesített gyógyszertermékek minősége és biztonsága rendkívül fontos. Örömmel fogadom ezt a jelentést, amely a hamisított gyógyszertermékek számának mérséklésére törekszik. Ez fontos és elengedhetetlen intézkedés.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) Megszavaztuk a hamisított gyógyszerekről szóló Matias-jelentést. Valóban egy közegészségügyi és biztonsági kérdésről van szó a határok nélküli Európában, ahol a legrosszabb hamisítványok vagy egyszerűen rossz minőségű vackok szabadon forgalmazhatók. Nincs azonban semmi garancia arra, hogy az egészséggel, a gyógyszerekkel vagy a farmakovigilanciával kapcsolatos kérdésekben az Európai Unió a legalkalmasabb bármilyen kialakuló probléma megoldására. Sőt, még elő is idézhet problémákat, például a hagyományos növényi gyógyszerekről szóló 2004-es irányelvvel, az egészségre vonatkozó állításokról szóló 2006-os rendelet. Az előbbi tartalmazza a termékeknek az Európai Gyógyszerügynökségnél való nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményt, de az eljárás olyan bonyolult és költséges, hogy 2010 végéig mindössze 200 növényi gyógyszert vettek nyilvántartásba. Az utóbbi hatáskört biztosít az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság számára az étrend-kiegészítőkkel, többek között növényekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások engedélyezéséhez, egy olyan engedély kibocsátásához, amelyet olyan ritkán és olyan önkényesen ad meg, hogy az még a Bizottságot is kihozta a sodrából. A végeredmény az, hogy az európai jog végül előnyben fog részesíteni vegyi gyógyszereket és gyógyszer-laboratóriumokat. Az a cél, hogy megszüntessék a hagyományos gyógyszerágazatot? Kinek vagy minek a javára fog ez szolgálni? Nem feltétlenül az európaiak egészsége szempontjából lesz előnyös.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) A hamisított gyógyszerek jelenleg a gyógyszertermékek globális értékesítésének 10%-át teszik ki, és Európa sincs biztonságban ettől a veszedelemtől, amely egyre aggasztóbb méreteket ölt. Ezért örülök annak, hogy a Parlament jóváhagyta ezt a szöveget, mivel mi, európai parlamenti képviselők küzdöttünk az Európai Bizottság eredeti javaslatának fejlesztéséért, amelyben a gyógyszeripar versenyképessége előnyben részesült az európaiak egészségével és biztonságával szemben. Ennélfogva az új szöveg figyelembe veszi a gyógyszerek online értékesítését is, amely mindnyájunk érdekében jobban kell szabályozni és ellenőrizni.

 
  
MPphoto
 
 

  Salvatore Iacolino (PPE), írásban.(IT) Egyetértek a Matias-jelentés azon megállapításával, hogy a betegeknek tökéletesen biztosnak kell lenniük az általuk fogyasztott gyógyszerek minőségét illetően. A tanulmányokból egyértelműen kiderül, hogy a hamisított gyógyszerek használata annyira veszélyes, hogy még a betegek életét is fenyegeti: ezért helyénvaló, hogy a hamisítást bűncselekménynek tekintsük, amely indokolja, hogy az Európai Unió határozott álláspontot fogadjon el.

Ennélfogva támogatom a jelentésben foglalt pontokat, azaz a következőket: ne csak az irányelv hatályát határozzák meg egyértelműen, hanem az ellátási lánc szereplőit is, feladataik és felelősségi körük pontosítása érdekében; a szankcióknak egyenértékűeknek kell lenniük a kábítószerekkel kapcsolatos illegális cselekmények esetében tipikusan alkalmazott szankciókkal; valamint nagyobb mértékű átláthatóságot és szabályozást kell kialakítani az internetes gyógyszer-értékesítés tekintetében, ami által a fogyasztók különbséget tudnak tenni az illegális szereplők és online gyógyszertárak között.

Napjainkban a különböző nemzeti és nemzetközi ügynökségek közötti aktív együttműködés minden eddiginél jelentősebb tényező a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem hatékonyabb rendszerében. Egy ilyen rendszer nem csak az Európai Unión belüli gyógyszerhamisítás megfelelő ellenőrzését biztosíthatja, hanem a harmadik országokba exportált hamisított gyógyszerekét is, amelyek száma egyre növekszik. Minden esetben a betegek jólétét kell vezérelvnek tekinteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Megszavaztam ezt a jelentést, mert figyelembe kell vennünk az uniós polgárok egyik, egyre élesebben megfogalmazódó aggodalmát: az általuk fogyasztott gyógyszerek minőségének és biztonságosságának kérdését. A becslések szerint az európaiak számára a legális ellátási láncban értékesített gyógyszerkészítmények 11%-a hamisított. A világ más részein a forgalmazott gyógyszereknek több mint 30%-a hamisított lehet. Egyre több innovatív és életmentő gyógyszert hamisítanak. Közismert tény, hogy az internetes értékesítés a hamisított gyógyszerek európai piacra történő kerülésének egyik legelterjedtebb módja. A becslések szerint a rejtett fizikai címen működő internetes honlapokról vásárolt gyógyszerek az esetek több mint 50%-ában hamisítottak. Az interneten olcsóbb gyógyszereket kereső embereket gyakran lépre csalnak olyan csalók, akik egészségügyi kockázatot jelentő összetevőket tartalmazó hamisított gyógyszereket árusítanak. Az újracsomagolás során sok hamisított gyógyszer kerül be legális ellátási láncba. Túl hosszú ideig nem reagáltunk megfelelően az újracsomagolást végző tisztességtelen emberek és az internet hatalmas világában eluralkodó csalók tevékenységére, miközben egyre többen vásárolnak gyógyszert megbízhatatlan honlapokról és kockáztatják egészségüket, sőt életüket. Örülök annak, hogy a hamisítókra vonatkozóan büntetéseket állapítottak meg, valamint szigorúbb felülvizsgálatot biztosító intézkedéseket. Az olyan országokban bejegyzett gyógyszertáraknak, ahol engedélyezik az internetes gyógyszer-értékesítést, külön engedélyt kell szerezniük; honalapjukon fel kell tüntetniük az európai logót és szerepelniük kell az európai adatbázisban. A betegeknek tökéletesen biztosnak kell lenniük abban, hogy az általuk fogyasztott gyógyszerek valóban azok a gyógyszerek, amelyekre szükségük van. Elsősorban a közegészség hamisított gyógyszerektől való védelmére kell helyezni a hangsúlyt.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Jahr (PPE), írásban.(DE) Nagyon örülök, hogy a Parlament és a Tanács megegyezésre tudott jutni a hamisított gyógyszerek problémájával kapcsolatban. Ez rendkívül fontos, mivel a gyógyszertermékek hamisítása mostanra igen súlyos problémává vált, amely az életmentő készítményekre is kiterjed. Az elfogadott intézkedésekkel jelentős lépést tettünk a helyes irányba anélkül, hogy ez túlzott bürokráciával járna. Mindenekelőtt új biztonsági elemeket kell alkalmazni a csomagoláson, valamint fejleszteni kell az értékesítési csatornák ellenőrzését. Így nagyobb biztonságot teremthetünk a betegek számára – amire a kiterjedt gyógyszerhamisítás miatt sürgősen szükség van –, anélkül, hogy túl nagy teher háruljon az érintett felekre.

 
  
MPphoto
 
 

  Jaroslaw Kalinowski (PPE), írásban.(PL) Azért szedünk gyógyszereket, hogy csökkentsük a fájdalmat, enyhítsük a betegségek tüneteit, vagy hogy megóvjuk az életünket. Gyakran jelentős összegeket költünk gyógyszerekre, sok esetben jövedelmünk nagy részét. Minden erkölcsöt nélkülöző, becstelen emberek ezért hamisítják a gyógyszereket. Sajnos időnként meghalnak azon betegek, akik ilyen gyógyszereket szednek. Ezért fokozottan elővigyázatosnak kell lenni a harmadik országokból származó gyógyszerimporttal, a minimálisra kell korlátozni az internetes gyógyszer-értékesítést, kampányt kell indítani, hogy felhívjuk a betegek figyelmét a nem minősített, hamisított gyógyszerek szedésének kockázatára, valamint hogy biztosítsuk, hogy a gyógyszereket vásárlók tudjanak arról, hogy hamisított gyógyszerek vannak forgalomban. Egyetértek az előadóval abban, hogy ebben a vonatkozásban nem a szerzői jog védelme az elsődleges. A legfontosabb szempont az emberi egészség és élet, és a mi feladatunk, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk ezek védelme érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Constance Le Grip (PPE), írásban.(FR) Megszavaztam a hamisított gyógyszerek elleni küzdelemről szóló irányelvet. Tekintettel az Európai Unióban elkobzott hamisított gyógyszerek számára (2008-ban több mint 34 millió hamisított tablettát koboztak el), ideje, hogy az Európai Unió hatékony nyomon követési rendszert hozzon létre az Unióban rendelkezésre álló gyógyszerek eredetének és minőségének szavatolása céljából. Erre annál inkább szükség van, mivel a hamisított gyógyszerek ténylegesen veszélyeztetik az európaiak egészségét, tekintettel azon anyagokra – olykor mérgező anyagokra –, amelyeket tartalmazhatnak. A bevezetett új intézkedések – azaz a vényköteles gyógyszerek csomagolásán feltüntetendő elektronikus sorozatszám, amely lehetővé teszi a gyártól a betegig történő nyomon követést; az újracsomagolási fázisokra vonatkozó korlátozás; valamint a gyártók és a nagykereskedők ellenőrzésének fokozása – konkrét előrelépést jelent, amely nagyobb mértékű biztonságot szavatol Európában az emberek és a betegek számára.

Végezetül szeretnék rámutatni arra az előrelépésre, amit a szöveg tartalmaz az online gyógyszer-értékesítés vonatkozásában. Mivel a becslések szerint az interneten keresztül értékesített gyógyszerek 50%-a hamisított, a szövegben szó esik egy közös logó létrehozásáról, amely lehetővé teszi a legális online gyógyszertárak azonosítását. Mindazonáltal az európaiaknak óvatosnak kell lenniük, ha online vásárolnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) A hamisított gyógyszerek az egész európai gyógyszerészeti rendszer számára valós fenyegetést jelentenek, aminek következtében – amellett, hogy az ilyen termékeket fogyasztó betegek veszélynek vannak kitéve – csökken az emberek bizalma a gyógyszertárakban kapható gyógyszerkészítmények minősége iránt. A hamisított gyógyszerek rendkívül gyorsan növekszik az EU-ban. Tartalmazhatnak gyenge minőségű vagy hamisított összetevőket, vagy nem tartalmaznak adott összetevőket, vagy rossz arányban tartalmaznak összetevőket. Bár ez a probléma más térségekhez képest Európában még viszonylag kisebb mértékű, megszavaztam a jelentést, mert úgy gondolom, hogy számos tényező mutat arra, hogy uniós szinten sürgősen intézkedéseket kell elfogadni. Az új irányelv a hamisított gyógyszerek gyártóira vonatkozó büntetéseket, fokozott biztonsági előírásokat és egy ellenőrzési rendszert tartalmaz, aminek az a célja, hogy megelőzzék a veszélyes gyógyszerek európai piacra történő bejutását.

Az az egy dolog biztató, hogy az Európai Parlamentnek sikerült kiegészítenie az Európai Bizottság javaslatát az e termékek internetes értékesítésére vonatkozó rendelkezéssel, amely értékesítés az európai piacra kerülő hamisított gyógyszerek fő csatornáját képezi.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban.(PL) A mai szavazáson támogattam Matias asszonynak a hamisított gyógyszerekről szóló jelentését. Úgy gondolom, hogy a ma elfogadott dokumentum csökkenteni fogja a hamisított gyógyszerekkel kapcsolatos egyre nagyobb problémát, valamint jól működő rendszert vezet be az európai piacnak a gyártótól a betegig történő ellenőrzése céljából. Meggyőződésem, hogy szükség van a különböző nemzeti és nemzetközi szervek közötti koordinációra, és a jelentés jóváhagyásával előrelépést teszünk ezen együttműködés megerősítése felé. Úgy gondolom, hogy a hamisított gyógyszerek komoly problémát jelentenek Európában, és a jelentés elfogadásával az Európai Parlament egyértelmű üzenetet küld a Bizottságnak azzal kapcsolatban, hogy csak a hatékony együttműködés és a szankciók hatékony érvényesítése révén mérsékelhető ez a gyakorlat. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A hamisított gyógyszerek már általánosan elterjedtek a fejlődő világban, ahol a forgalmazott gyógyszerek 20–30%-a hamisítvány. Most már az EU-ban is egyre gyakoribb az előfordulásuk. Becslések szerint az Európában értékesített gyógyszerek körülbelül 1%-a hamisított. Ez az általam örvendetesnek tartott új megállapodás kötelező biztonsági elemeket fog bevezetni, például a vényköteles gyógyszerekre vonatkozó pecséteket és sorozatszámokat. A követelmények nem fognak kiterjedni a generikus gyógyszerekre, kivéve, ha egy adott termék a hamisítás kivételes kockázatának van kitéve.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban.(CS) A jelentéstervezet az előző parlamenti ciklusban végzett munka megfelelő folytatása. A Bizottság javaslata a sok ajánlás ellenére nem ad konkrét definíciókat. Ez a megközelítés a gyógyszereket fogyasztó betegek nem tökéletes vagy megvalósíthatatlan védelméhez vezethet. Ezért örülök a 120. módosításnak, aminek következtében a Bizottság javaslata kevésbé ambiciózus. Különösen hasznos a „hamisított gyógyszer” meghatározása. Az „ellátási láncokkal” kapcsolatos szöveg is kiváló, és jóváhagyása esetén a betegeknek több joga lenne a védelemhez. Feltétlenül szükségesnek tartom a 120. módosítás (5c) preambulumekezdésének végrehajtását, amely lehetővé teszi az uniós szabályoknak való megfelelés érvényesítését és ellenőrzését. A módosítás összehangolja az uniós előírásokat a Bíróság megállapításaival. Ebben a vonatkozásban a szövegtervezet azt is lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a nagyobb mértékű fogyasztóvédelem érdekében saját maguk intézkedést tegyenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A Parlament módosításai nem teszik szükségessé a biztonsági rendszereknek a nem vényköteles gyógyszerekre való kiterjesztését. Ugyanakkor az emberek rengeteg ilyen gyógyszert vásárolnak. Ennélfogva az egészségüket kockáztatják. Az Európai Gyógyszerügynökségre vonatkozó azon kötelezettséget sem írják elő, hogy teljes átláthatóságot biztosítson a kutatásai, valamint a tisztviselői és a gyógyszervállalatok összejátszása tekintetében. Pedig erre szükség van. A Franciaországban Mediator néven ismert benfluorex botrányos esete bizonyítja ezt. Az előterjesztett módosítások azonban a helyes irányba tett lépésnek minősülnek, különösen ami a honlapok eredetiségét és a szankciókat illeti. Ezért megszavazom a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Mivel ez egy igen komoly probléma, amely veszélyezteti a közegészséget az EU-ban, úgy gondolom, hogy az új szabályok végrehajtása kulcsfontosságú a betegek hamisított gyógyszerekkel szembeni védelme szempontjából. Ezért 2010. április 23-án kérdést intéztem az Európai Bizottsághoz a 27 tagállam „Medi-Fake” elnevezésű közös akcióról, amely során akkoriban mindössze két hónap alatt 34 millió hamisított tablettát koboztak el.

Ezért én mindig is támogattam, hogy szigorú intézkedéseket kell alkalmazni a helyzet megoldása érdekében, mivel így szüntethető meg a bizonyos bűnszövetkezeteknek 45 milliárd euró összegű hasznot hozó kereskedelem. Ez indokolja szavazásomat.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban. – (ES) Megszavaztam a 2001/83/EK irányelv azonosság, előtörténet vagy eredet szempontjából hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló jogalkotási állásfoglalást, mivel úgy gondolom, hogy valóban megerősíti a hamisított gyógyszerek és forgalmazásuk elleni intézkedéseket, és ezáltal javítja a fogyasztók védelmét. Továbbá rendkívül pozitívnak tartom, hogy a Parlament álláspontja támogatja az átláthatóságot és a tájékozódáshoz való jogot, ami ezen illegális tevékenység megakadályozásának eszköze. Fontosnak tekintem, hogy a hamisított gyógyszerek internetes értékesítésével kapcsolatos megelőző intézkedések fokozására helyezi a hangsúlyt. Támogatom az említett gyógyszerek interneten keresztül történő forgalmazása elleni legális küzdelem megerősítését, mivel a hamisított gyógyszerek túlnyomórészt ilyen módon jutnak be az európai piacra. Megszavaztam a szöveget, mivel a módosítások jelentősen javítják a Bizottság által előterjesztett szöveget, mivel fokozzák az ellenőrzési intézkedéseket, növelik az átláthatóságot, javítják az információkhoz való hozzáférést, tehát hatékonyabb fogyasztóvédelmet tesznek lehetővé.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) Jacques Chirac elnök úr mondta, hogy legkevésbé az egészséggel kapcsolatos egyenlőtlenség tolerálható. Ezért szavaztam meg a jelentést, amely az egészségre helyezi a hangsúlyt, és ezáltal a fogyasztóvédelemre. A hamisított gyógyszerek olyan veszélyt jelentenek, amelyet régóta figyelmen kívül hagynak. Jóllehet a fejlődő országok jelentik a nyilvánvaló célpontot, mert az emberek többsége gyakran nem tudja megfizetni a legális gyógyszerek költségét, és az ellenőrzések – ha léteznek is – aligha hatékonyak, azt tapasztaljuk, hogy egyre több hamisított gyógyszer kerül be az EU-ba, főleg az interneten keresztül. Ez egyre nagyobb fenyegetést jelent a közegészségre és általában a biztonságra nézve, és globális jelenség.

Az EU-nak továbbra is ébernek kell lennie és energikusan egy átgondolt politikát kell folytatnia ezen elfogadhatatlan korrupció ellen. Jelenleg nehéz számszerűsíteni a gazdasági következményeket, mivel a termelés egyre inkább ipari jellegű. Ez olyan morális és etikai probléma, amely aláássa az egészségügyi rendszerek hitelességét és hatékonyságát. Ezért a hamisított gyógyszerek elleni küzdelemnek a világ politikai vezetőinek lelkiismeretére kell hatnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Teljes mértékben támogatom Marisa Matias jelentését. A jelentésben foglalt intézkedéseket azonban nem tartom elegendőnek. Ki kell dolgozni és valamennyi uniós tagállam számára kötelezővé kell tenni egy olyan intézkedéscsomagot, amely kiterjed a hamisított gyógyszerek forgalmazásával, támogatásával, előállításával és értékesítésével kapcsolatos felelősségre. Az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a hamisított gyógyszereket szállítók és forgalmazók engedélyének visszavonását, az illegális gyógyszer-kereskedelemben érintett valamennyi személyre vonatkozó maximális büntetést és büntetőjogi felelősséget. A bűnösökkel szemben legalább olyan mértékű felelősségre vonást kell alkalmazni, mint a kábítószer-kereskedők esetében. Kizárólag így lehet véget vetni a hamisított termékek forgalmazásának és felszámolni a gyógyszerek feketepiacát.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A társadalom legnagyobb értékének az emberek egészsége számít, és az egészség védelmére és megőrzésére megfelelő eszközöket kell alkalmaznunk. A hamisított gyógyszerek egyre gyakoribb előfordulása következtében egyre több beteg van kitéve kiszámíthatatlan veszélyeknek – többek között Európában –, amelyek miatt akár az is előfordulhat, hogy az életükkel kell fizetniük. Mégis a jelentés ellen szavaztam, mert véleményem szerint a javasolt intézkedések, különösen az importellenőrzések, nem elég szigorúak.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Megszavaztam ezt az állásfoglalást, mert a gyógyszertermékek hamisítása EU-szerte jelentős problémát jelent, és ezért radikális intézkedéseket kell tennünk annak biztosítása érdekében, hogy a hamisított gyógyszerek, amelyek ártalmasak lehetnek az emberi egészségre, sőt az emberi életre nézve, ne jussanak be a piacra. Biztosítanunk kell, hogy csak biztonságos és hatásos gyógyszerek juthassanak el a fogyasztókhoz, továbbá véget kell vetnünk annak, hogy bűnbandák nyereségre tegyenek szert a hamisított gyógyszerekből. Mindent meg kell tennünk annak biztosítása érdekében, hogy a vényköteles gyógyszerek vonatkozásában szigorú címkézési rendszer lépjen hatályba az EU-ban, beleértve a biztonsági címkét, amely feltünteti a gyártót és a szállítót. Úgy gondolom, hogy keményebb büntetést kell kiszabni a gyógyszerhamisítókra, és EU-szerte hatékonyan kell működtetni az ellenőrzési mechanizmust, beleértve a gyógyszerellátási lánc valamennyi pontját. Külön figyelmet és biztonsági intézkedéseket igényel az internetes gyógyszer-értékesítés, szigorú engedélyezési, nyomon követési és ellenőrzési rendszerek létrehozását. Minden tagállamnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie egy olyan rendszer hatékony működésének biztosításához, amely figyelmezteti az embereket a veszélyes hamisítványokra vagy a rossz minőségű gyógyszerekre, és még arra is lehetőséget ad, hogy e termékeket kivonják a piacról.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Ez a jelentés a Bizottság javaslatán alapul, amely a hamisított gyógyszerek ellátási láncba való bekerülésének megakadályozására, valamint arra törekszik, hogy felhívja a figyelmet egy olyan kérdésre, amely egyre inkább aggasztja az európaiakat: az általuk használt gyógyszerek minőségére és biztonságára. Ki kell emelnünk a javaslat pozitív hatását, hogy vitára ösztönöz egy rendkívül fontos témával kapcsolatban azzal az alapvető céllal, hogy küzdelmet folytassunk a hamisított gyógyszerek ellen. A gyógyszerek hamisítása bűncselekmény, mert megakadályozza, hogy betegek a szükséges orvosi kezelésben részesüljenek, valamint ártalmas az egészségükre, olykor pedig végzetes következményekkel jár. Amint arra az előadó helyesen rámutat, az irányelv elsődleges és legfontosabb célja a közegészség védelme kell, hogy legyen. Ennek tükröződnie kell az irányelv jogalapjában. Az is elengedhetetlennek tűnik, hogy a gyógyszerek forgalmazási hálózatának hatékonyabb védelme érdekében ne csak az irányelv hatálya legyen egyértelműen és pontosan definiálva, hanem az ellátási lánc különböző szereplőinek – kiskereskedők, forgalmazók, közvetítők – feladata és felelőssége is. Megszavaztam a jelentést, mivel úgy gondolom, hogy mindenképpen támogatni kell egy ezzel kapcsolatos jogalkotási intézkedést annak érdekében, hogy megbirkózhassunk az egészséget fenyegető, egyre növekvő veszéllyel, és fokozhassuk a betegek biztonságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – Az EU-ban riasztó mértékben nő az azonosság, előtörténet vagy eredet szempontjából hamisított gyógyszerek száma. Az irányelv kötelező biztonsági elemeket vezet be az összes vényköteles gyógyszerre vonatkozóan, valamint egy gyors riasztási rendszert; harmonizált biztonsági elemeket az eredetiség igazolására és az egyes csomagok azonosítására, a vényköteles gyógyszerek zárjegyes csomagolásának biztosítása (kockázatértékelést követően bizonyos termékek lehetséges kizárása); nem alkalmazandók biztonsági elemek a vény nélkül kapható gyógyszerekre, kivéve, ha a kockázatértékelés a hamisítás kockázatát mutatja ki, következésképpen a közegészséget fenyegető veszélyt; nyomon követhetőség: a biztonsági elemeknek lesz egy egyedi azonosítójuk (pl. egy sorozatszám), ami lehetővé teszi az adott termék és az egyes csomagok eredetiségének az ellátási lánc egészében, a gyógyszertárakig terjedő ellenőrzését; ezenkívül a tagállamoknak olyan rendszereket kell létrehozniuk, amelyek megakadályozzák, hogy a gyanús gyógyszerek eljussanak a betegekig; internetes értékesítés: a tagállamok határozzák meg a gyógyszerek lakosság számára történő értékesítésének feltételeit; a nagykereskedők tekintetében fokozott átláthatóság; alkalmazni kell a nemzeti rendelkezések megsértésére vonatkozó büntetéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE), írásban.(FR) A márkás termékek és cigaretták után a hamisítás a gyógyszerpiacot is elérte, és az évente elkobzott hétmillió gyógyszer az összes hamisított termék 5%-át teszi ki. Az európai hatóságokra – a bírói és vámhatóságokra egyaránt – hatalmas kihívás vár: meg kell találniuk a kiindulópontot és meg kell fékezniük az ilyen illegális kereskedelmet, amely világszerte milliók életét veszélyezteti. Ezért örvendetesnek tartom a Parlament és a Tanács között létrejött megállapodást, hogy a hamisított gyógyszerek kockázatának csökkentése érdekében közös jogi keret jöjjön létre a 27 tagállamban. A legfontosabb előrelépések közül a következőket emelném ki: az ellátási lánc valamennyi szereplőjére – gyártásiengedély-birtokosokra, nagykereskedőkre, közvetítőkre stb. – kiterjedő, fokozatos elszámoltathatóság elve; valamilyen biztonsági eszköz (sorozatszám vagy pecsét) kötelező használata a vényköteles gyógyszerek csomagolásán; az Európai Gyógyszerügynökséggel együttműködésben végzendő vizsgálatokra vonatkozó szigorúbb szabályok bevezetése; valamint azon szervek jegyzékének összeállítása, amelyek számára engedélyezett a távértékesítés.

Egy szóval ez egy fontos jogszabály. Nagyobb mértékű nemzetközi együttműködésre és kiberellenőrzésre van azonban szükség a hamisított Viagra, fogyasztó termékek, bőrgyógyászati krémek stb. megszüntetéséhez, amelyeket egy kattintással be lehet szerezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) Szeretnék gratulálni Matias asszonynak az általa végzett kitűnő munkához. A hamisított gyógyszerek „csendes gyilkosok”, még akkor is, ha semmilyen hatásuk nincs, mert mérgező anyagokat tartalmaznak, amelyek ártalmasak, sőt halált okozhatnak. A keretjogszabály hiánya ösztönzést ad a hamisítás számára, amely egyébként szervezett bűncselekménynek számít.

E bűncselekmény aránytalan növekedését tapasztaljuk, 2005 óta 400%-kal több hamisított gyógyszert koboztak el. Becslések szerint az európaiak számára a legális ellátási láncban értékesített gyógyszerkészítmények 1%-a hamisított, és ez a szám egyre növekszik. A világ más részein az értékesített gyógyszerek akár több mint 30%-a hamisított lehet. Ezen túlmenően egyre több innovatív és életmentő gyógyszert hamisítanak.

Ezért ma jóváhagytunk egy új jogszabályt a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása és a betegek biztonságának védelme érdekében. A jogszabály kiterjed az internetes értékesítésre is, valamint új biztonsági eszközöket és nyomon követésre szolgáló intézkedéseket vezet be, továbbá a hamisítókra vonatkozó büntetéseket ír elő, hogy megakadályozzuk a hamisított gyógyszerek uniós polgárok számára történő értékesítését.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A gyógyszerek forgalmazási hálózatának hatékonyabb védelme érdekében kulcsfontosságú, hogy ne csak az irányelv hatályát határozzák meg egyértelműen, hanem az ellátási lánc szereplőit is. Mit értünk hamisított gyógyszer alatt? Hogyan definiáljuk a hatóanyag vagy a segédanyag fogalmát? A bizottsági javaslat nem kellően egyértelmű. Ugyanez vonatkozik az ellátási lánc különböző szereplőinek meghatározására, amelynek egyértelművé kell tennie ezek szerepét és feladatait. Lényeges, hogy különbséget tegyünk a már hivatalosan elismert, kötelezettséggel rendelkező szereplők, és azon szereplők között, akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, bár fontosak az ellátási lánc elszámoltathatósága szempontjából.

Ezért fontos a kereskedők és a közvetítők megkülönböztetése, valamint szerepük és felelősségeik egyértelművé tétele. Ugyanez vonatkozik az egyéb szereplőkre is, pl. a szállítókra vagy a párhuzamos kereskedelem résztvevőire. Az irányelvnek meg kell akadályoznia a félreértéseket és nem hagyhat „szürke” zónákat. Egyértelművé kell tennie, hogy melyik szereplő és milyen feltételek mellett működhet ezen a területen. Minél világosabbak a definíciók, annál egyszerűbb lesz az irányelv végrehajtása.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban. – Az utóbbi években hirtelen megnövekedtek a hamisított gyógyszerek értékesítésének lehetőségei. Folyamatosan nő annak a kockázata, hogy ezek a gyógyszerek bekerülnek az ellátási láncba, ami azt jelenti, hogy sürgősen aktualizálni kell a jogszabályt. Az internetes értékesítés szabályozása közismerten nehéz, és csak nemzetközi szinten kezelhető hatékonyan. A Bizottság javaslata nem tárgyalta ezt a kérdést, ennélfogva az ENVI bizottság munkája lényegesen javított a javaslaton azáltal, hogy a gyógyszereket online vásárlók számára fontos biztosítékokkal egészítette ki. Az internet azonban jellegénél fogva olyan, hogy nem számolhatjuk fel a kockázatot. Még jobban fel kell hívni a fogyasztók figyelmét erre a kockázatra, így örülök annak, hogy a szövegbe bekerültek a lakosságnak szóló tájékoztató kampányok, aminek elfogadására a kompromisszum részeként került sor. A Bizottság különleges helyzetben van a lakosság számára szervezett oktatási programok összehangolásához, és biztosítania kell, hogy a tagállamok teljesítsék ezzel kapcsolatos kötelezettségeiket.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. – (NL) Az EU-ban a hamisított gyógyszerek számának riasztó mértékű növekedése tapasztalható. A hamisított gyógyszerek tartalmazhatnak rosszabb minőségű, hamisított összetevőket vagy pontatlanul kimért hatóanyagokat vagy anyagokat, vagy egyáltalán nem tartalmaznak hatóanyagokat, így súlyos veszélyt jelentenek a beteg számára. Az ipar számára a tétlenség közvetlen és közvetett társadalmi költsége minden bizonnyal több mint 10 milliárd eurót jelent. A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportjával együtt támogatom ezt a megállapodást. Aktualizálja a meglévő szabályokat és biztonsági elemeket vezet be, amelyek biztosítják a termékek azonosítását, eredetiségének igazolását és nyomon követhetőségét, ugyanakkor szabályozza a gyógyszerek internetes értékesítését. Az internetes értékesítés a hamisított gyógyszerek európai piacra történő kerülésének egyik legelterjedtebb módja. A becslések szerint a rejtett fizikai címen működő internetes honlapokról vásárolt gyógyszerek az esetek több mint 50%-ában hamisítottak.

Ezért különbséget kell tennünk a postai vagy internetes megrendeléssel jogszerűen működő gyógyszertárak és az ellenőrizetlen internetes vásárlásokon keresztül működő illegális ellátási láncok között. A megrendeléseket postai úton teljesítő, jogszerűen működő gyógyszertárakat bejegyzett gyógyszertárakhoz kell rendelni, így biztosítva, hogy a megrendelést postai úton teljesítő, jogszerűen működő gyógyszertár eleget tegyen a bejegyzés szerinti tagállamban a gyógyszertárak tekintetében előírt összes jogi kötelezettségnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Megszavaztam ezt a jelentést, amely a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megakadályozására törekszik a harmonizáció, a nyomon követhetőség javítása és annak biztosítása révén, hogy a büntetések elrettentőek és hatékonyak legyenek. A gyógyszerek alkalmazása tekintetében a betegek biztonságát kell előtérbe helyezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Ulmer (PPE), írásban. – (DE) Megszavaztam ezt a jelentést, mert új alapokat biztosít a hamisított termékek elleni küzdelemhez. Fokozatos előrehaladás történt, amely azon gyógyszereknél kezdődött, amelyek hamisításra alkalmasak, majd később kiterjedt más, biztonságosan csomagolt gyógyszerekre is. A gyógyszertermékek értékesítését a vizsgálati eljárás és az olvashatóság akadályozza. A fogyasztók nagyobb mértékű védelemben részesülnek. Az ipar szempontjából kezelhetők a költségek.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) Hölgyeim és uraim! Az EU-ba érkező hamisított gyógyszerek mennyisége félelmetes ütemben nő. Ez különösen nyugtalanító például Litvánia számára, amely az EU keleti határának részét képezi. Kelet-Európa a több milliárd értékű hamisított gyógyszerek kereskedelmének fő útvonala. Ez óriási probléma – a Bizottság évi 1,5 millióra becsüli az európai legális ellátási láncban értékesített gyógyszeres dobozok számát. Még aggasztóbb az a tény, hogy ezek száma évente mintegy 20%-kal emelkedik. A hamisított gyógyszerek csendes gyilkosok. Az ilyen gyógyszereket értékesítők veszélyes bűnözők, és így is kell kezelni őket. A gyógyszerhamisításra a kábítószer-kereskedelemre vonatkozókkal megegyező büntetéseket kell alkalmazni. Ehhez a különböző nemzeti és nemzetközi intézmények közötti koordináció javítására lesz szükség. Fel kell számolnunk a hamisított gyógyszerek online értékesítését, mert az internetes értékesítés a hamisított gyógyszerek európai piacra történő kerülésének egyik legelterjedtebb módja. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az online értékesített gyógyszerek 50%-a hamisított. Úgy gondolom, hogy egyik prioritásunknak kell tekintenünk, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az online történő gyógyszervásárlással járó kockázatokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Jaroslaw Leszek Walesa (PPE), írásban.(PL) Megszavaztam a 2001/83/EK irányelv azonosság, előtörténet vagy eredet szempontjából hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló európai parlamenti állásfoglalásra irányuló jogalkotási indítványt. Kétségtelen, hogy a hamisított gyógyszerek hivatalos értékesítési csatornákba való bekerülése az egész európai gyógyszerészeti rendszert fenyegeti, aláássa ugyanis az emberek bizalmát a gyógyszertárakban és más legális elosztóhelyeken kapható gyógyszerkészítmények minőségét illetően.

Véleményem szerint a kockázat profiljának a megváltozása legnyugtalanítóbb tényező. Míg korábban elsősorban az úgynevezett „életmód” gyógyszerek hamisítása volt jellemző, manapság jelentősen emelkedik az innovatív és életmentő gyógyszerek hamisítása. Ezért nemcsak a „hamisított gyógyszer” fogalmát fontos világosan és egyértelműen meghatározni, hanem a forgalmazási láncban jelen lévő összes szereplőét, mint a kereskedőkét és közvetítőkét is, amelyek csak engedéllyel működhetnek és ugyanúgy tiszteletben kell tartaniuk a helyes gyártási gyakorlatot, mint a gyártóknak és a forgalmazóknak. A fentiek figyelembevételével szükségesnek és kiemelt jelentőségűnek tartom minden olyan intézkedés támogatását, amely e probléma minimálisra csökkentésére irányul.

 
  
  

Állásfoglalási indítvány B7-0096/2011

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Csak azért szavaztam erre az állásfoglalásra irányuló indítványra, mert a Bizottság erőteljesen elkötelezett azon finanszírozási modellek javítása mellett, amelyeket jelenleg a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tőkéhez való hozzáférésének javítása érdekében alkalmaznak, ezáltal gondoskodva a növekedésüket és innovációs programjukat szolgáló finanszírozásról. A jelenlegi gazdasági válság teremtett helyzetben az egyik fontos dolog az, hogy megszüntessük a bürokratikus elemeket a jelenlegi uniós támogatási rendszerekben. És bár egyetértek az állásfoglalásban javasolt intézkedésekkel, felhívnám a Bizottság figyelmét arra, hogy haladást kell elérni egy ennél ambiciózusabb intézkedés – a kisvállalkozói intézkedéscsomag – kapcsán a 2013 utáni programozási időszakban. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a jelenlegi helyzetben mindennél fontosabb, hogy erős intézményi és pénzügyi támogatás álljon rendelkezésre a kkv-k számára, mivel e vállalkozások jelentik az európai gazdaság gerincét, és amelyek csak megfelelő és fenntartható finanszírozási eszközök mellett tudnak majd növekedni.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) Igennel szavaztam erre a fontos állásfoglalásra irányuló indítványra, amely a következő programozási időszakban a kkv-k finanszírozására szolgáló uniós eszközök felülvizsgálatának gyakorlati vonatkozásaival foglalkozik. Az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) – amelyek körülbelül az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak – alapvető szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben, az innováció egyik legfőbb forrása és létfontosságú szerepet játszik a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében. Ugyanakkor a kkv-k finanszírozáshoz való jutásának korlátozott mivolta jelentős akadály a kkv-k alapítása és növekedése útjában, különösen a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság idején. Ezért egyetértek az állásfoglalással abban, hogy kéri az innovatív pénzügyi eszközök finanszírozásának az EU költségvetéséből történő jelentős növelését a kkv-k pénzügyi szükségleteiről való gondoskodás jegyében, és az Európa 2020 stratégia figyelembevételével. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az európai alapok és programok felhasználásáról szóló, jelenlegi uniós pénzügyi rendeletek szükségtelenül bonyolultak, és az e rendeleteknek való megfeleléshez szükséges, időben és pénzben mérhető költségek egyáltalán nincsenek arányban a támogatás végső kedvezményezettje által élvezett előnyökkel. Ezért egyetértek azzal a kéréssel, hogy a Bizottság javasoljon egyszerűsített és kevésbé költséges rendeleteket és iránymutatásokat, különösen a kis volumenű kkv-k támogatását célzó finanszírozási programok tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) Múlt októberben a Bizottság előterjesztette az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” című szakpolitikai dokumentumot, amely több olyan konkrét kezdeményezést tartalmaz, amelyek célja, hogy erőteljes lendületet adjanak az európai iparpolitikának.

A kkv-k a gazdasági fejlődés „éltető elemei” – ahogyan tegnap Tajani biztos úr jellemezte őket itt, a Parlamentben. Minden negyedik állás az ipari ágazattól függ, csakúgy mint globális versenyképességünk, innovációnk és kutatásunk. Az európai és a nemzeti intézmények, bankok és kkv-k között elkötelezettségre és koordinációra van szükség, ha le akarunk számolni a bürokratikus akadályokkal, és ha egyszerűsíteni akarjuk a szabályokat. Sok előrelépés történt az elmúlt hónapokban a késedelmes fizetésről szóló irányelv elfogadásával, a védjegyek és termékek védelme és a zöld gazdaság fejlesztésének lehetőségei terén, és az idegenforgalmat előtérbe helyező új politikák kapcsán, de még sok a tennivaló.

Az EU-ban sok vállalat függ az uniós finanszírozástól és ösztönzőktől, és ezért kell garantálni és javítani a hitelhez való hozzáférést. Ez kiemelt cél, amelyet reményeim szerint alaposan körüljárnak majd a kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata során, aminek eredményeit február 23-án maga Tajani biztos úr fog ismertetni Rómában.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Igennel szavaztam erre az állásfoglalásra irányuló indítványra. Az EU-ban a kis- és középvállalkozások körülbelül az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. Alapvető szerepet játszanak a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben. A kkv-k finanszírozáshoz való jutásának korlátozott mivolta jelentős akadály a kkv-k növekedése útjában, és a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság e problémát tovább súlyosbította. A banki ágazat még több biztosítékot kér és magasabb kockázati prémiumot alkalmaz. Úgy vélem, hogy a hitelgarancia-rendszerek hozzáférhetősége döntő fontosságú az ágazat életképessége, növekedése és munkahely-teremtési képessége tekintetében. Komoly figyelmet kell fordítani az Európai Beruházási Bank kkv-kölcsöneire, mivel 2008-ban erre a célra 15 milliárd eurót jelöltek ki, ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy ennek a pénznek csak egy kis hányada jutott el a kis- és középvállalkozásokhoz, miután tagállamokban a hiteleket folyósító bankok megszigorították a banki hiteleket. Véleményem szerint az Európai Bizottságnak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az elkülönített összegek eljussanak a kkv-khoz, ezáltal biztosítva e fontos ágazat életképességét és növekedését.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) Elképesztően sok kis- és középvállalkozás van az Európai Unióban, és az is elképesztő, hogy milyen sok munkahelyet biztosítanak – 100 milliót! Ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy meg kell erősítenünk ezen ágazat finanszírozási modelljét. De az európai finanszírozási rendszer amellett, hogy sokszínű, bonyolult is. Egyetértek az állásfoglalásra irányuló indítvány kezdeményezőivel abban, hogy a rendszerben a lehető legnagyobb mértékű koherenciát kell megvalósítani a 2014 és 2020 közötti támogatási időszakban. Támogatom a kezdeményezők azon ötletét, miszerint fel kell kérni a Bizottságot arra, hogy ösztönözze a tagállamokat a szükséges reformok végrehajtására. Ezek a kkv-k mind megjelennek az egységes piacon, de saját nemzeti környezetükben eltérő szintű támogatásban részesülnek. Hasznosnak tartom az egyablakos ügyintézési pontokat a kkv-nak szóló valamennyi uniós finanszírozási eszköz tekintetében, a nemzeti és az európai támogatási rendszerek kiegyensúlyozásának megoldása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) A foglalkoztatási válságnál semmi sem szolgáltat jobb indokot egy olyan szöveg elfogadásához, amelyben a szubszidiaritás elvének a nyugdíjak területén történő alkalmazására vonatkozó kérés végre elismeri azt, hogy a kormányoknak kell a legfontosabb szereplőknek lenniük a szociális Európa újjáépítésében. Csak egy, az alulról szerveződő demokráciának kedvező, és a munkát kedvezőbb színben feltüntető foglalkoztatási reformokon, illetve a „fizetési papír” föderalizmuson alapuló bátor döntés, amely figyelembe veszi az eltérő megélhetési költségeket Európa egyes régióiban – amelyek alapján újra kellene számolni a béreket és a nyugdíjakat –, tehát csak egy ilyen döntés jelenthet valódi irányváltást a megújulás felé. Ebben kiemelném a kkv-k által betöltött központi szerepet. Nagyon sok ilyen vállalkozás működik Európában, ami azt jelenti, hogy munkahelyeket és fenntarthatóságot teremtenek. A munkával járó költségek csökkentése az adók csökkentésével, valamint ha megadjuk a lehetőséget a kisvállalkozásainknak, hogy tovább dolgozhassanak és befektethessenek a régióban, alapvető fontosságú lépések ahhoz, hogy biztosítsuk a hozzájárulások kiegyenlítését az idősebb generációk számára, és biztos jövőt és életminőséget biztosítsunk az újabb nemzedékeknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Meg kell jegyezni, hogy számos kis- és középvállalkozás (kkv) a külső finanszírozás tekintetében továbbra is főként a hitelektől és kölcsönöktől függ, és hogy a fokozottan tőke- és kockázatérzékeny banki ágazat még több biztosítékot kér és magasabb kockázati prémiumot alkalmaz, amelyek mindegyike elégtelen finanszírozáshoz és elszalasztott üzleti és foglalkoztatási lehetőségekhez vezet a gazdaság e rendkívül széles ágazatában. A hitelgarancia-rendszerek hozzáférhetőségét a kkv-k növekedési és munkahelyteremtő potenciáljának kiaknázása szempontjából döntő fontosságúnak tartom, és úgy vélem, hogy szükség van a meglévő programok nemzeti és uniós szintű kihasználására. Rendkívül fontos a versenyképességi és innovációs program (CIP), a hetedik keretprogram kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusa (CIP) és a strukturális alapok (JEREMIE) keretén belül a garanciaeszközök folyamatos végrehajtása. Ezek megfelelő végrehajtását jelenleg túl bonyolult adminisztratív eljárások akadályozzák, ezért a Bizottságnak a kkv-k finanszírozási eszközeinek tekintetében meg kellene könnyítenie a strukturális alapok felhasználását, főként a biztosítási rendszerek feltöltődő alapjainak finanszírozását, ugyanakkor elkerülve például a nemzeti szinten meglévő rendszerekkel párhuzamos struktúrák létrehozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) Tekintve, hogy számos kis- és középvállalkozás (kkv) a külső finanszírozás tekintetében továbbra is főként a hitelektől és kölcsönöktől függ, ezért hitelgarancia-rendszereket kell létrehozni, és e területen erősíteni kell az Európai Beruházási Bank szerepét. A Bizottságnak törekednie kell az európai kockázatitőke- és kötvénypiacok fejlesztése útjában álló akadályok felszámolására, és arra, hogy a kockázatmegosztó megoldásokat a részvénybefektetésekre is kiterjessze. Ehhez kapcsolódóan növelni kell a tudatosságot számos nemzeti adózási és támogatási rendszer kockázataival kapcsolatban is, amelyek jelentős ösztönzőket nyújtanak az adósságfinanszírozáshoz és nem ösztönzik a részvényfinanszírozást. Súlyos problémának tartom az uniós pénzügyi rendeletek és az európai pénzügyi eszközökre vonatkozó iránymutatások bonyolultságát, különösen amikor az európai alapokat és programokat egyes vállalkozások viszonylag alacsony összegek nyújtása révén történő támogatására használják. Az említett rendeleteknek való megfelelésre fordított pénz és idő egyáltalán nem arányos a támogatás végső kedvezményezettjének hasznával. A kkv-kra irányuló támogatási programok széttagoltsága szintén nehézséget jelent. A Bizottságnak nagyobb szintű koherenciát kellene megvalósítania a CIP, a hetedik kutatási keretprogram és a JEREMIE program között, és egyablakos ügyintézési pontokat kellene létrehoznia, ahol a kkv-k világos és átfogó tájékoztatást kaphatnak ezen eszközök felhasználásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) alapvető szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben. Sajnálatosnak tartom a kkv-k finanszírozáshoz való jutásának korlátozott mivoltát, amit a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság tovább súlyosbít. Döntő fontosságú, hogy hitellehetőségek és hitelgarancia-rendszerek álljanak rendelkezésre, amelyek segíthetnek a kkv-kban meglévő növekedési potenciál, illetve a kkv-k által biztosított foglalkoztatás kibontakozásában. Üdvözlöm a „Progress” létrehozását, amely az EU új, foglalkoztatási célú mikrofinanszírozási eszköze. Támogatom a versenyképességi és innovációs program, a hetedik keretprogram kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusa és a strukturális alapok, valamint az európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program keretén belül a garanciaeszközök folyamatos végrehajtását. Ugyanakkor felszólítom a Bizottságot, hogy könnyítsék meg és tegyék rugalmasabbá a strukturális alapok felhasználását a kkv-k finanszírozási modelljei tekintetében. Ezenkívül kérem, hogy biztosítsanak több finanszírozást az innovatív pénzügyi eszközök számára az uniós költségvetésben, egyszerűsített és kevésbé költséges rendeletek és iránymutatások kidolgozása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Véleményem szerint az Európai Bizottságnak az európai kkv-kra vonatkozó egyedi stratégiáit, intézkedéseit és cselekvési terveit javítani kell. Támogatom egy olyan új európai eszköz létrehozását, amelynek célja, hogy mikrofinanszírozást nyújtson a foglalkoztatás számára, és javítsa a szabályozást, illetve a kkv-k hozzáférését az egységes piachoz és a szükséges finanszírozáshoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Christine De Veyrac (PPE), írásban.(FR) A kkv-k, amelyek több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, az európai gazdaság gerincét adják. Ugyanakkor csak 2%-uk részesül uniós finanszírozásban. Ezért szavaztam igennel az állásfoglalásra irányuló indítványra, amelyet elfogadott a Parlament, és amely dokumentum szerint a következő uniós programozási időszakban (2014–2020) – innovatív finanszírozási eszközök alkalmazásával – különleges figyelmet kell fordítani a kkv-k finanszírozására. Üdvözlöm a Parlament által a Bizottságnak és a Tanácsnak küldött egyértelmű üzenetet: szüntessék meg azokat az adminisztratív akadályokat, amelyek különösen nagy nehézséget okoznak a kisvállalkozások számára, és amelyek megakadályozzák őket az uniós finanszírozáshoz és támogatási programokhoz való hozzáférésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Diane Dodds (NI), írásban. – A kis- és középvállalkozások alapvető szerepet fognak betölteni a gazdaságok fellendítésében szerte Európában, ahol a gazdaságok lejtmenetben vannak, és legjobb esetben is csak enyhe növekedést élnek át. Észak-írországi szavazókörzetemben a vállalkozások 98%-a kkv-nak minősül. Alapvető fontosságú, hogy a kkv-k a lehető legtöbb támogatásban részesüljenek, hogy kivehessék részüket a gazdaság fellendítésében – ehelyett mivel kell szembesülniük? Szorongatják őket a bankok, amikor már meglévő hitelekről és a jövőbeni hitelekről van szó, amelyekre szükségük van a fennmaradásukhoz. Ezért az EU-nak meg kell vizsgálnia, mikét tudná ösztönözni a bankokat a hitelezésre, eközben biztosítva, hogy továbbra is elérhetők legyenek az EU által a kkv-k támogatására létrehozott mechanizmusok.

A jelenlegi programokat korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell, és egyszerűbbé kell tenni a pályázást és a hozzáférést. Sok kkv számára, amelyeket már is rendkívül megterhel az óriási mérteket öltő uniós bürokrácia, korlátozott mértékben áll emberi erőforrás rendelkezésre, és így egyszerűen nem tudják vagy nincs idejük végigjárni a jelenlegi pályázati eljárásokat. Egyes pályázatokat nem is azoknak a bevonásával tervezik meg, akiknek elméletileg valóban segítségre szorulnának. A meglévő programok képesek lennének segíteni, de ezt a segítséget könnyebben elérhetővé kell tenni.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban. – (PT) Igennel szavaztam erre az állásfoglalásra irányuló indítványra, mivel támogatom, hogy meg kell változtatni azt, ahogyan a kis- és középvállalkozások európai finanszírozáshoz juthatnak, ami fontos eszköz az ilyen vállalkozások alapításához és növekedéséhez, figyelembe véve a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság hatásait, amelyek csak tovább nehezítették e vállalkozások állami és magánfinanszírozásokhoz való hozzáférését.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Megközelítőleg 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) működik az Európai Unióban. A nemzetgazdaságokban betöltött fontos szerepükhöz és a munkaerő-piaci növekedésre meglévő képességükhöz nem férhet kétség. Erre jó példa Portugália: a megközelítőleg 300 000 kkv az összes vállalkozás több mint 99%-át teszi ki. Ezek a vállalkozások közvetlenül több mint 2 millió munkahelyet biztosítanak, és együttes fogalmuk eléri a 170 milliárd eurót. A közelmúltbéli gazdasági válság következtében e kkv-k finanszírozási képessége – amely már korábban is korlátozott volt – jelentős mértékben csökkent, miután a banki ágazat még szigorúbb hitelfelvételi feltételeket szabott meg. A kkv-k finanszírozási modelljeinek működése ezért még inkább alapvető fontosságúvá válik, különösen a strukturális alapok versenyképességi és innovációs programja (CIP) és a hetedik keretprogram számára biztosított nagyobb uniós költségvetési támogatáson keresztül. Ezenkívül fontos a piaci elégtelenségek fokozatos orvoslása és az adminisztratív akadályok felszámolása is. A megfelelő intézkedéseket kell meghozni a megfelelő időben, hogy a tagállamok nemzetgazdaságai megvalósíthassák növekedési potenciáljukat és hozzájárulhassanak a munkaerőpiac növekedéséhez; ez lehetővé teszi a fejlődést a tagállamok számára, ami a jövőben társadalmi kohéziót eredményez.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez az európai parlamenti állásfoglalásra irányuló indítvány a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozását támogató uniós eszközök felülvizsgálatának gyakorlati szempontjaival foglalkozik, a következő programozási időszak tekintetében. Az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt a kisebb vállalkozások száma. Már most is az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és megközelítőleg 100 millió munkahelyet biztosítanak, ezáltal döntő mértékben járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz. E helyzet ellenére nagyon nehezen tudtak finanszírozáshoz jutni. Ezt csak tovább súlyosbította jelenlegi pénzügyi válság, amelynek során a banki ágazat szigorú követelményeket vezetett be a pénzügyi mechanizmusaikhoz való hozzáférés tekintetében.

Ezért üdvözlöm ezen állásfoglalás elfogadását, és remélem, hogy a kkv-k finanszírozási modelljeit jelentős mértékben megerősítik és egyszerűsítik az adminisztratív eljárásokat, különösen a programok számának csökkentésével, és azáltal, hogy a nemzeti és az uniós programokat úgy alakítják, hogy azok jobban kiegészítsék egymást.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány nagyon ellentmondásos, mivel jóllehet tartalmaz pozitív hivatkozásokat a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásához szükséges intézkedésekre, ugyanakkor legitimálja a politikák ugyanazon típusait, amelyek a kkv-kat jelenleg érintő problémák alapját képezik, és egyben felszólít ilyenek alkalmazására, különös tekintettel a Stabilitási és Növekedési Paktumra, valamint a pénzügyi piacok liberalizációjára és az ún. szabad versenyre. Ez csak azoknak a gazdasági és pénzügyi érdekcsoportoknak a védelmét szolgálja, amelyek a még nagyobb nyereség elérése érdekében magas árakat számítanak fel, legyen szó hitelkihelyezésről vagy az energia vagy más árucikkek áráról.

Most valódi változásra van szükség az uniós politikában. Itt az ideje, hogy hátrahagyjuk a Stabilitási és Növekedési Paktumot és annak irracionális kritériumait, és helyette a foglalkoztatást és a társadalmi haladást előmozdító, hiteles paktumot fogadjunk el, amely ösztönzi a kisléptékű beruházásokat, amely lehetővé teszi a mikrovállalkozásoknak a növekedést, és azon csoportok – például a fiatal vállalkozók – támogatását, akik nehezen tudnak hitellelehetőségekhez jutni üzleti elképzeléseik megvalósításához; és amely előmozdítja a jogokat biztosító foglalkoztatást és a jobb életkörülményeket, hogy növekedhessen a lakosság vásárlóereje.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabetta Gardini (PPE), írásban.(IT) Úgy vélem, hogy ez az állásfoglalásra irányuló indítvány bizonyos tekintetben megkésett intézkedést jelent egy olyan gazdasági ágazattal – a kis- és középvállalkozások ágazatával – kapcsolatban, amely fontos szerepet tölt be az EU gazdaságában. A kkv-kra különösen kedvezőtlen hatást gyakorló gazdasági válsággal összefüggésben helyénvaló elvégezni a támogatási eszközök felülvizsgálatát. E különösen kedvezőtlen hatást sokatmondóan dokumentálja a csak 2009 és 2010 között megszűnt 3 250 000 munkahely (ami az ágazat által teremtett új munkahelyek több mint egyharmada). Ezzel összefüggésben fontosnak tartom kiemelni az Európai Bizottság és az Európai Bank közötti együttműködést, amely különös támogatásául szolgált azoknak a beruházásoknak, amelyek maximalizálni tudják a kkv-finanszírozási programok hatékonyságát. Különösen a likviditási és tőkekövetelményekkel kapcsolatos intézkedések, valamint a társaságok versenyképességét három stratégiai területen – a nemzetközivé válás, az innováció és méretbeli növekedés területén – egy még nehéz, de természetesen fejlődésközpontúbb szakaszban serkentő új kezdeményezések révén szükséges biztosítani a hitel folytonosságát. Az állami szervek késedelmes fizetését tiltó irányelvvel Európa máris fontos, a kkv-kat támogató jelzést küldött, és helyesen teszi, ha ebben az irányban halad tovább, amennyiben serkenteni kívánja Európa gazdasági növekedését.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (S&D), írásban. – A kkv-k az európai gazdaság gerincének létfontosságú elemét alkotják, és a munkahelyteremtés, a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és az innováció motorját jelentik Európában. A kkv-k részvétele és tevékeny szerepe elsődleges fontosságú az egységes piac versenyképességének továbbfejlődése szempontjából. A pénzügyi válságot követően nyilvánvalóvá vált, hogy az európai pénzügyi piacok jelenleg nem tudnak megfelelő finanszírozási mechanizmusokat biztosítani a kkv-k számára. Az innovatív és növekedésorientált kisvállalkozásoknak külső forrásokból kell saját tőkét szerezniük, mivel vagy nem rendelkeznek saját pénzügyi forrásokkal, vagy pedig nem jutnak hozzá a banki hiteleszközökhöz. A magas minőségi színvonalú támogatási szolgáltatások, kedvezőbb jogi és pénzügyi intézkedések és az új vállalkozók szociális védelmének előmozdítása révén a mikro- és kézműipari vállalkozások üzleti tevékenységét nagyobb mértékben elősegítő környezetet kell kialakítani.

Megfelelőbb és fenntarthatóbb pénzügyi eszközöknek kell garantálniuk, hogy a kkv-k jobban hozzáférhessenek a tőkéhez. A Bizottságnak kétszeres erőfeszítéseket kell tennie a meglévő európai uniós támogatási rendszereket sújtó bürokrácia felszámolására és a határokon átnyúló banki műveletek megkönnyítésére az egymással versenyző fizetési és elszámolási rendszerek igénybe vételét nehezítő akadályok felszámolásával és a kereskedelemre vonatkozó közös szabályok alkalmazásával. A Bizottságnak el kell végeznie annak összehasonlító vizsgálatát, hogy a kkv-k jelenleg mihez juthatnak hozzá a tőkebefektetési piacon, és mik a tényleges szükségleteik.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Igennel szavaztam a dokumentumra, mivel az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) – amelyek körülbelül az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak – alapvető szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben, az innováció egyik legfőbb forrása és létfontosságú szerepet játszik a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében. A kkv-k finanszírozáshoz való jutásának korlátozott mivolta azonban jelentős akadály a kkv-k alapítása és növekedése útjában, és a jelenlegi pénzügyi válság e problémát tovább súlyosbította. A banki ágazat még több biztosítékot kér és magasabb kockázati prémiumot alkalmaz, amelyek mindegyike elégtelen finanszírozáshoz és elszalasztott üzleti és foglalkoztatási lehetőségekhez vezet a gazdaság e rendkívül széles ágazatában. A hitelgarancia-rendszerek hozzáférhetősége döntő fontosságú a kkv-k által kínált növekedési és foglalkoztatási potenciál kiaknázása szempontjából. Egyetértek azzal, hogy minden erőfeszítést meg kell tennünk annak biztosítása érdekében, hogy a meglévő finanszírozási eszközöket hatékonyan hajtsák végre nemzeti és európai uniós szinten egyaránt, leegyszerűsítve az adminisztratív eljárásokat és megkönnyítve a strukturális alapok használatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Tunne Kelam (PPE), írásban. – Az állásfoglalás mellett szavaztam, mivel kiemeli az előttünk álló meghatározó problémák egyikét. A pénzügyi ágazat nagyobb biztosítékok elvárásához és magasabb kockázati prémiumok alkalmazásához vezetett, ami azt jelenti, nehezebb induló hitelhez és más pénzügyi erőforrásokhoz jutni. Nem engedhetjük meg, hogy a kkv-kat nagyobb terhek és magasabb adminisztrációs költségek sújtsák. Nem engedhetjük meg, hogy a kkv-k csődbe menjenek a bürokrácia és a pénzügyi ágazat szigorúbb szabályai miatt. A kkv-k jelentik gazdaságaink motorját – nem szabad őket a pénzügyi ágazat helytelen gazdálkodása miatt büntetni. Fontos, hogy az ilyen állásfoglalásokat elég gyakran fogadjuk el ahhoz, hogy ezzel a fenntartható gazdaság biztosítására való kötelezettségeinkre emlékeztessük magunkat, a Bizottságot és a tagállamokat. Ez kizárólag fenntarthatóan működő kkv-kkal lehetséges.

 
  
MPphoto
 
 

  Jürgen Klute (GUE/NGL), írásban. – (DE) A kis- és középvállalkozások támogatása számos munkahely védelmét biztosítja, és megerősíti az európai gazdaság innovációs potenciálját. Ezért teljes mértékben helyénvaló, ha biztosítjuk, e vállalkozások megfelelőképpen juthassanak kölcsöntőkéhez, mivel csak így tudják elvégezni a szükséges beruházásokat. A kockázati tőke növelését, amelyre az Európai Parlament szólított fel, azonban elvből el kell utasítani. Ahelyett, hogy a bankokat köteleznék a reálgazdaság megfelelő hitelek nyújtása révén való támogatására, a Parlament annak megkönnyítésére szólít fel, hogy a kis- és középvállalkozások a tőkepiaci befektetési alapoktól és a magántőke-befektetési társaságoktól juthassanak hozzájáruláshoz.

„Sáskát mindenkinek” mottóval az állásfoglalásra irányuló indítvány arra hív fel, biztosítsunk helyet a magántőke-befektetési társaságoknak, hogy könnyebb legyen velük üzleti kapcsolatot létesíteni. Ez különösen a kisebb vállalkozásokat tenné ki a jelenleginél még nagyobb mértékben a beruházók kényének-kedvének. Ezek a beruházók nagyon gyakran abszurd mértékben nagy, kétszámjegyű haszonra vadásznak, amelyet rendszerint csak úgy tudnak elérni, ha a felvásárolt vállalkozásokat felszeletelik, majd darabonként értékesítik.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az európai kis- és középvállalkozások jelentős mértékben hozzájárulnak az Európai Unió gazdasági növekedéséhez. 23 millió kkv van, ez az európai társaságok 99%-ának felel meg. E számok önmagukban is magyarázatul szolgálnak arra, hogy miért szeretnénk és miért kötelességünk megvédeni e társaságokat, amelyek ténylegesen gazdaságunk motorját jelentik. A mai szavazás tárgyát képező állásfoglalásra irányuló indítvánnyal egyértelműem a Bizottság tudtára próbáltuk adni: e társaságokat nem szabad magukra hagyni. Emiatt az én „igen” szavazatom része a kkv-k finanszírozásának növelésével kapcsolatos felhívásunknak, a bürokrácia mérséklésére való igényünknek és a finanszírozás elnyeréséhez szükséges követelmények annak érdekében való kiigazításának, hogy a kkv-k valóban hasznosítani tudják ezeket, illetve a kutatásfinanszírozás növelésére való felhívásunknak. Az elmúlt években Európát sújtó gazdasági válságot le kell győzni, és reméljük, hogy e társaságok támogatásával élénkíteni tudjuk gazdaságunkat.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Igennel szavaztam az állásfoglalásra, amely határozottan támogatja a versenyképességi és innovációs program (CIP), a hetedik keretprogram kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmusa (CIP) és a strukturális alapok (JEREMIE) keretén belül a garanciaeszközök folyamatos végrehajtását azzal a céllal, hogy a kkv-k számára nyújtott hiteleket ösztönözze és a JASMINE kezdeményezés keretében a mikrofinanszírozási intézményeket támogassa; rámutat, hogy ezek megfelelő végrehajtását jelenleg túl bonyolult adminisztratív eljárások akadályozzák; kéri, hogy a Bizottság a kkv-k finanszírozási eszközeinek tekintetében könnyítse meg a strukturális alapok felhasználását, főként a biztosítási rendszerek feltöltődő alapjainak finanszírozását, ugyanakkor elkerülve például a nemzeti szinten meglévő rendszerekkel párhuzamos struktúrák létrehozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU-ban 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) van, amelyek az összes társaság 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak. E vállalkozások döntő mértékben járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez, fontos forrását jelentik az innovációnak, és alapvető fontosságúak a foglalkoztatás fenntartása és kibővítése szempontjából.

A finanszírozáshoz azonban csak korlátozottan tudnak hozzájutni, ez pedig jelentős akadályt képez alapításuk és növekedésük előtt. A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság tovább súlyosbította e problémát. Ezért – figyelemmel az Európa 2020 stratégiára – kulcsfontosságú az EU költségvetésében lévő innovatív pénzügyi eszközök vonatkozásában a finanszírozás növelése, hogy ki lehessen elégíteni a kkv-k pénzügyi igényeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) A kis- és középvállalkozások jelentős mértékben járulnak hozzá a növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz, és létfontosságú szerepet játszanak a foglalkoztatás fenntartásában és növelésében. A kkv-k finanszírozáshoz való jutásának korlátozott mivolta azonban jelentős akadály a kkv-k alapítása és növekedése útjában, és a jelenlegi pénzügyi válság e problémát tovább súlyosbította, A bankok egyre inkább vonakodnak a kockázatosabb üzleti projektek, innovatív termékek vagy vállalkozásátadások finanszírozásával szemben. Ezért meg kell erősítenünk a kkv-k finanszírozási modelljeinek működését, támogatnunk kell garanciaeszközök folyamatos végrehajtását, és több finanszírozást kell biztosítanunk az innovatív pénzügyi eszközök számára. A vállalkozások esetében javítani kell a részvénytőke-alapú pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést. A pénzügyi rendeletek bonyolultsága és az adminisztratív terhek szintén korlátozzák a kkv-k fejlődését, ezért fontos az esetleges adminisztratív akadályok felszámolása, és hogy egyszerűsített és kevésbé költséges rendeletekre és iránymutatásokra tegyünk javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A 2009-től 2011-ig tartó teljes időszak vonatkozásában ez a leghasznosabb állásfoglalás. Nagyon remélem, hogy az állásfoglalás szerzői továbblépnek majd, és foglalkoznak majd a kis- és középvállalkozásokra nehezedő adóteher könnyítésének kérdéseivel, gondoskodnak a csökkentett díjtételű hitelfinanszírozás rendelkezésre bocsátásáról, és javítják az EU finanszírozási struktúrái és a kkv-k közötti kommunikációt, végül pedig figyelemmel kísérik az EU elszigetelt régióinak, pl. Latgale-nek (Lettország) a helyzetét. A kormány jól megtervezett és számító módon végzi a latgale-i kkv-k likvidálását a stabilizációs alapokról szóló információkhoz való hozzáférés elzárásával, valamint az adók, továbbá az ellenőrző és elnyomó adószervek számának növelésével. Ezek mindegyike az adóalap megszűnéséhez vezet, és ennek eredményeként Lettország mára a csőd szélére került.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A kis- és középvállalkozások 100 millió munkahelyet biztosítanak az EU-ban. A válságot követően azonban ezek a vállalkozások egyre nagyobb mértékben szembesülnek a finanszírozás problémájával, mivel legtöbbjük külső finanszírozású. A bankok jelenleg csupán a támogatott kölcsön szigorú feltételei szerinti hitelt nyújtanak a számukra. Jó volna, ha olyan megoldásokat tudnánk nyújtani ezzel kapcsolatban, amelyek a lehető legkevesebb bürokráciával járnak, és amelyek mindkét oldal követelményeinek eleget tesznek. A jelentés mellett szavaztam, mivel a kkv-kat – véleményem szerint – a gazdaság stabilitásának megőrzéséhez támogatni kell pénzügyileg.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány tervezete mellett szavaztam, mivel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alapvető szerepet játszanak a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban, a munkahelyteremtésben és az innovációban. Nagyon fontos a kkv-k finanszírozását hatékonyan támogató eszközök megállapítása, különös figyelmet fordítva a köztes pénzügyi eszközökre a következő programozási időszakban, amely eltávolítja a finanszírozás akadályait, és előmozdítja az új innovatív vállalkozások alapítását és növekedését, nagyobb mértékű hozzáférést biztosítva az európai kockázatitőke- és kötvénypiacokhoz, felszámolva ezzel egyidejűleg az e piacok fejlődésének útjában álló akadályokat. Egyetértek az induló és az innovatív vállalkozások magántőkéhez való hozzáférése jobb feltételeinek megteremtésére irányuló javaslattal. Minden erőfeszítést meg kell tennünk annak biztosítása érdekében, hogy a meglévő finanszírozási eszközöket hatékonyan hajtsák végre nemzeti és európai uniós szinten egyaránt, leegyszerűsítve az adminisztratív eljárásokat és megkönnyítve a strukturális alapok használatát. Nagyon fontos a tagállamok számára, hogy alapvető reformokat hajtsanak végre a kkv-k adózási és támogatási rendszerében. Növelni szükséges az innovatív pénzügyi eszközöknek az EU költségvetéséből történő finanszírozását, és nagyobb összeget kell hozzárendelni a versenyképességi és innovációs programhoz. Emellett meg kell szüntetni a kkv-k előtti adminisztratív akadályokat, ésszerűsítve ezzel az irányítást az innovatív pénzügyi eszközökkel kapcsolatban, összehangolva a kkv-finanszírozási programokat és létrehozva az egyablakos ügyintézést.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) A következő programozási időszakban a kkv-k finanszírozásának támogatásáról szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. A legtöbb európai gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások és a családi vállalkozások alkotják. Ezek azok a műhelyek, amelyek innovatív ötleteket és eredeti termékeket hoznak létre. Egyben azok a vállalkozások is, amelyek mindig is a gazdasági növekedést hajtották. Görögországban a vállalkozások e kategóriájának, amely a görögországi gazdasági tevékenységek túlnyomó többségét végzi, támogatásra van szüksége a jelenlegi recesszióban. Az Európai Parlament egyértelművé kívánja tenni ebben az állásfoglalásra irányuló indítványban, hogy a kis- és középvállalkozásoknak szóló EU-s programok új generációjának az új európai helyzeten, a kis- és középvállalkozások kölcsönhöz való hozzáférésének megkönnyítésén és a rugalmas finanszírozási mechanizmusok, például a mikrofinanszírozás létrehozásán kell alapulnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Ez a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozását támogató uniós eszközök felülvizsgálatának gyakorlati szempontjaival foglalkozó állásfoglalásra irányuló indítvány alapvető fontosságú a jelenlegi helyzetben. A kkv-k finanszírozáshoz való jutásának korlátozott mivolta jelentős akadály a kkv-k alapítása és növekedése útjában. A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság tovább súlyosbította a kkv-k finanszírozáshoz való jutásának problémáját. Ha figyelembe vesszük, hogy a kkv-k hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz és a munkahelyteremtéshez; az innováció egyik legfőbb forrását jelentik és létfontosságú szerepet játszanak a foglalkoztatás növelésében, akkor megérthetjük a jogi keretrendszer javasolt, a kkv-k finanszírozási rendszerei működésének javítására irányuló módosításainak jelentőségét. Az említett okok miatt az állásfoglalás mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az Európai Parlament megjegyzi, hogy számos kkv a külső finanszírozás tekintetében továbbra is főként a hitelektől és kölcsönöktől függ; aggodalommal tölti el, hogy a fokozottan tőke- és kockázatérzékeny banki ágazat még több biztosítékot kér és magasabb kockázati prémiumot alkalmaz, melyek mindegyike elégtelen finanszírozáshoz és elszalasztott üzleti és foglalkoztatási lehetőségekhez vezet a gazdaság e rendkívül széles ágazatában; ezért a hitelgarancia-rendszerek hozzáférhetőségét a kkv-k növekedési és munkahelyteremtő potenciáljának kiaknázása szempontjából döntő fontosságúnak tekinti; úgy ítéli meg, hogy szükség van a meglévő programok nemzeti és uniós szintű kihasználására, és támogatja az EBB-nek a kkv-k számára nyújtott kölcsönök terén betöltött fontos szerepét.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Igennel szavaztam a szövegre, mivel véleményem szerint hozzájárulhat annak a több, mint 23 millió európai kis- és középvállalkozásnak a megsegítéséhez, amelyek az általuk biztosított 100 millió munkahely révén jelentős mértékben hozzájárulnak az Európai Unión belüli gazdasági növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz. Az elmúlt években a bankok túl gyakran követeltek egyre nagyobb garanciákat az üzleti vállalkozásaik bővítéséhez vagy újraélesztéséhez tőkét igénylő kkv-któl.

Emiatt jelentős mértékben kell bővíteni az ilyen üzleti vállalkozások számára segítséget nyújtani képes pénzügyi eszközöket, továbbá ösztönözni kell a például a különböző érdekelt felek közötti kockázatmegosztást lehetővé tevő eszközök végrehajtását. Az Európai Unió pénzügyi előírásai ráadásul gyakran járnak azzal, hogy csak magára a bürokráciára óriási mennyiségű időt és pénzt kell fordítani. Most, hogy megegyeztünk az irányvonalakat illetően, a tagállamokon a sor, hogy ad hoc intézkedéseket fogadjanak el a sajátos helyzetben lévő saját kkv-aik élénkítése és támogatása érdekében, serkentve ezzel egy olyan ágazat növekedését, amely egymaga az összes uniós vállalkozás 90%-át adja, és amely gazdaságunk éltető elemét alkotja.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar-Toomast (ALDE), írásban.(ET) Ma a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozását támogató állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Úgy vélem, hogy a kkv-k helyzetét és az Európai Unió erőforrásainak felhasználását meg kell könnyíteni, illetve hatékonyabbá kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi válság során bekövetkezett likviditási válság – amely különösen a kkv-kat sújtotta – ne ismétlődhessen meg. A kkv-k Észtországban és az EU egészében is az összes üzleti vállalkozás 99%-át teszik ki, és ez az, amiért fontos, hogy e meghatározott többség hozzáférhessen a pénzügyi támogatáshoz, különösen a válság nehéz évei alatt. Őszintén remélem, hogy az Európai Unió és a kkv-k elhozzák majd az európai gazdaság újbóli felemelkedését, és hogy a jövőben felkészültebben állhatunk az esetleges újabb válságok elé.

 
  
MPphoto
 
 

  Csanád Szegedi (NI), írásban. – (HU) Megszavaztam az indítvány 6-os módosítását. Úgy vélem, hogy támogatni kell az innovatív és induló kisvállalkozásokat, hogy jobban hozzáférjenek a részvénytőke alapú pénzügyi eszközökhöz. A bizottságnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a következő időszakban esedékes programokra, pénzügyi eszközökre, és hogy kockázatmegosztó alapokkal, valamint segédeszközökkel támogassa ezeket az eszközöket.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) az Európai Unióban (EU) alapvető elemei a gazdasági növekedésnek és a munkahelyteremtésnek: több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, és kulcsfontosságú szerepet játszanak a szociális kohézióhoz való hozzájárulásban. E társaságok azonban korlátozottan férnek hozzá a pénzügyi hitelhez és a kölcsönökhöz, a gazdasági válság pedig tovább súlyosbította ezt a helyzetet, amelyet az adminisztratív terhek már amúgy is nagyon bonyolulttá tettek. A kkv-k pénzügyi rendszerei működésének javítására tett kísérletet nagyon kedvezőnek tekintem. Úgy vélem, hogy egy ilyen próbálkozásnak magában kell foglalnia az Európai Beruházási Banknak (EBB) a hitelrendszerekben betöltött szerepének hangsúlyosabbá tételét, valamint a versenyképességi és innovációs programban, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (Jeremie) programjában és az európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös programban (Jasmine) már meglévő eszközök végrehajtását.

Üdvözlöm a kkv-k strukturális alapokhoz való, különösen a garanciarendszerek vonatkozásában történő hozzáférésének egyszerűsítését is, mivel így megelőzhető a párhuzamosság. Célszerű volna a következő többéves pénzügyi keret új és hatékony pénzügyi eszközeinek, például az EBB-vel közös eszközök áttekintése.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) jelentik társadalmaink gerincét, gazdaságunk motorját. A kkv-k adják az üzleti vállalkozások 99%-át Litvániában és az EU-ban is. A litván munkahelyek több mint 70%-át a kkv-k biztosítják. A kkv-k jelentős mértékben járulnak hozzá a Lisszaboni Szerződés innovációt, versenyképességet, a társadalmi kohéziót és a munkahelyteremtést előmozdító célkitűzéseinek végrehajtásához. Ezért fontos az olyan környezet megteremtése, amelyben ez kialakulhat. A kkv-k, ahogyan az induló és az innovatív vállalkozások jobban hozzá kell tudjanak férni az EU pénzügyi eszközeihez. A hitelgarancia-rendszerek hozzáférhetősége döntő fontosságú a kkv-k által kínált növekedési és foglalkoztatási potenciál kiaknázása szempontjából. Jelenleg sok beruházási tervet fenyeget annak veszélye, hogy a bizonytalanságok és a finanszírozás hiánya miatt elmarad végrehajtásuk. Ezért fontos a bankok számára, hogy aktualizálják a likviditási intézkedéseket és támogassák a reálgazdaságba való beruházást. Az induló és innovatív vállalkozások szempontjából fontos a kötvénypiacok támogatása is. Határozottabban kell törekednünk az adminisztratív akadályok felszámolására. Ehhez az szükséges, hogy a progresszív irányítás és a gazdaság az innovatív pénzügyi eszközökhöz kapcsolódjon.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – A kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják az Európai Unión belüli összes üzleti vállalkozás 99%-át, jelentős mértékben járulva hozzá az európai gazdasághoz az innováción, a gazdasági növekedésen és több mint 100 millió munkahely megteremtésén keresztül. A jelentés melletti szavazatom annak fontosságát tükrözi, hogy lehetővé tegyük a kkv-k olyan módon való működését, amelyet nem bonyolítanak túl az előírások, ellenben ösztönzik a hatékonyságot, a rugalmasságot és a beruházást.

Tudatában vagyok annak, hogy előrehaladást sikerült elérni a kkv-k pénzügyi és adminisztratív terheinek enyhítése terén, ilyen például a kkv-k finanszírozási fórumának 2010-es létrehozása, de arra kérem a Bizottságot, hogy tegyen többet az európai gazdaság sikere szempontjából alapvető fontosságú kkv-k számára versenyképesebb és hozzáférhetőbb gazdaság megteremtése érdekében.

Az ösztönzőknek támogatniuk kell a tagállami pénzügyi rendszerek elodázhatatlan reformjait, beruházásokat kell végrehajtani a kkv-kon belüli innováció támogatása érdekében, az adminisztratív rendszereknek pedig ezekért a vállalkozásokért (nem pedig ellenük) kell dolgozniuk, elősegítve a stabilabb és változatosabb európai gazdaság megteremtését.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban.(PL) Üdvözlöm a mai szavazás eredményeit. A tervek szerint a vállalkozóknak szánt uniós alapok körülbelül 70%-át a hitelalapok használatával osztják majd ki. A vissza nem térítendő támogatásokat elsősorban a nagy kockázatú projektekre tartják majd fenn, amelyek nehezen tudnak hitelhez jutni. A szakértők szerint a kedvezményes hitel vagy garancia formájában nyújtott támogatás hosszú távon jobb, mint a vissza nem térítendő támogatás. A vállalkozásoknak a kedvezményes hitelek kevésbé előnyösek. Ezekből a hitelek azonban sokkal több társaságnak lehetnek előnyösek, a pénzkölcsönző rendszer pedig – amint hozzájut a pénzhez – elméletileg határozatlan ideig működhet.

Ezért támogattam azt az elképzelést, hogy 2014 után a vállalkozóknak adható támogatás 70–80%-át hitelek és garanciák formájában kellene szétosztani, a fennmaradó részt pedig vissza nem térítendő támogatásként. Az utóbbit a nagy kockázatú – azaz másként megfogalmazva a hiteljogosultságukat nehezen megszerző – innovatív projektek támogatására lehetne fenntartani.

 
  
  

Jelentés: Ria Oomen-Ruijten (A7-0025/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Az európai lakosság nyugdíjának jövője Európa jövőjének kulcsfontosságú kihívása, és ismerem a nehézségeket, amelyekkel a tagállamok nyugdíjrendszerei küzdenek.

Ugyanakkor nem értek egyet azzal, hogy a problémát egyedül úgy lehet megoldani, hogy többet fizetünk, többet dolgozunk és kevesebb nyugdíjat kapunk. Hangsúlyoznám továbbá, hogy elsősorban a tagállamok felelősek a nyugdíjakért. Az Európai Unió ugyanakkor értéket tud hozzáadni a különböző rendszerek közötti koordináció és a bevált gyakorlatok megosztása által, mivel hatáskörrel rendelkezik a nyugdíjjogosultság hordozhatósága és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények felügyelete (a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló irányelv) terén.

Kizárólag a több mint 450 módosításon alapuló kompromisszum miatt szavazok a jelentés mellett, amely tartalmazza a fehér könyvvel kapcsolatos főbb aggályokat. Felhívnám a figyelmet továbbá arra is, hogy csak úgy lehetséges egy tisztességes és fenntartható nyugdíjrendszer kialakítása, ha felvesszük a küzdelmet a bizonytalan, rosszul fizetett és rossz minőségű munkahelyeket biztosító gazdasággal. A fizetett nyugdíjaknak a szolidaritáson kell alapulniuk, és ezt figyelembe kell venni az uniós szabályozásokban.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) Az európai nyugdíjrendszerekről szóló rendkívül fontos állásfoglalás mellett szavaztam. Európa idősödik, és a romló demográfiai helyzet, valamint a csökkenő születési ráta következtében a nyugdíjkorhatárba lépő emberek száma folyamatosan nő. A társadalombiztosítási- és nyugdíjalapok jelentősége ezért kétségtelenül egyre nő, különösen a jelenlegi gazdasági válság fényében. Az emberek nagyobb biztonságban kell hogy érezzék magukat időskorukban, és ezt csak stabil és jól működő nyugdíjrendszerekkel lehet elérni. Jelenleg 100 különböző nyugdíjrendszer működik az Európai Unióban. A tagállamok közötti jelentős eltérések miatt az uniós állampolgárok nem érzik magukat egyenlőnek. Azok az emberek, akik keményen dolgoztak egész életükben, különösen az új uniós tagállamokban, más mértékű nyugdíjat kapnak, mint a régi uniós tagállamok polgárai. Emiatt másodrangú állampolgároknak érzik magukat. Kétségtelen, hogy a nyugdíjrendszerek szabályozása a tagállamok feladata, egyértelmű azonban, hogy nagyobb európai uniós koordinációnak kell megvalósulnia ezen a területen. Az Uniónak törődnie kell a leginkább rászorulókkal: a fogyatékossággal élőkkel, a munkanélküliekkel és a nyugdíjasokkal. Állampolgárai jóléte érdekében az Európai Uniónak meg kell próbálnia kiegyensúlyozni a nyugdíjrendszereket a tagállamok között. Ez kétségkívül hozzájárulna az emberek életminőségének javulásához és az EU gazdasági növekedéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) Az Európai Unióban folyamatosan nő a nyugdíjasok száma a várható élettartam növekedése következtében. A nyugdíjrendszerek a tagállamok hatáskörébe tartoznak, különböző szabályokkal a nyugdíjkorhatárral és a társadalombiztosításra költött pénzzel kapcsolatban. A pénzügyi válság a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elterjedéséhez, valamint a költségvetési hiány növekedéséhez és a nyugdíjak finanszírozásával kapcsolatos problémák kialakulásához vezetett. Ez rávilágított egyes finanszírozási rendszerek törékenységére. Az alkalmi munkák elterjedése csökkentette a nyugdíjrendszerekhez való hozzájárulások mértékét, negatívan befolyásolva ezzel stabilitásukat. Az Európai Parlament jelentése, valamint az Európai Bizottság zöld könyve anélkül próbálja fenntartani az állampolgárok szükségleteihez igazított nyugdíjrendszereket, hogy megkérdőjelezné az államok illetékességét és azt állítaná, hogy mindeni számára megfelelő lenne egy egységes modell alkalmazása.

Úgy gondolom, hogy az államok és a generációk közötti szolidaritás fontos tényező az uniós politikák sikerében. A nyugdíjrendszereknek a belső piac működésével kapcsolatos vonatkozásai, például a Stabilitási és Növekedési Paktum, valamint az EU 2020 Stratégia követelményeinek való megfelelés terén létezik európai uniós szintű koordináció. A jelentés mellett szavaztam, amely arra bíztatja a tagállamokat, hogy erőfeszítéseket tegyenek az állampolgáraik elvárásainak való megfelelésre egy megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjrendszer kialakításának tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE), írásban.(GA) Az európai lakosság idősödik, és nemsokára az „55 éves vagy annál idősebb” korosztály lesz a legnépesebb csoport az Unióban. Bár jelenleg négy munkaképes korú ember jut minden 65 évnél idősebb személyre, 2050-re ez az arány felére fog csökkenni.

Ez az időszerű jelentés mellett szavaztam. Jóllehet az egyes tagállamok felelőssége, hogy döntést hozzanak a nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekben, az EU-nak és a tagállamoknak együtt kell dolgozniuk, hogy egy egyértelmű, fenntartható és pénzügyileg életképes rendszert dolgozzanak ki. A mostani munkaerő rendkívül mobilis; fontos ezért, hogy a nyugdíjakat át lehessen vinni egyik tagállamból a másikba. A nyugdíjrendszereket korszerűsíteni kell, hogy rugalmasak, átláthatóak és hozzáférhetőek legyenek. Tájékoztatást kell nyújtani a különböző lehetőségekről és a különböző nyugdíjtípusok eltérő vonatkozásairól.

Támogatom a jelentésben foglaltakat a pénzügyi tájékoztatásról és a nyugdíjmegtakarítás kérdésével kapcsolatos tudatosság előmozdításáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Az Európai Uniónak hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie, és az egyik legfontosabb ezek közül az idősödő népesség. A változó demográfiai trendek következtében a várható élettartam nő, és az idősebbek tovább maradnak egészségesek, aktívak, és részesei a társadalomnak. Az alacsony születési ráta következtében ugyanakkor a munkaképes korú emberek száma csökkenni fog, és ezért a tagállamok szociális biztonsági rendszereinek komoly nehézségekkel kell szembenézniük. A pénzügyi válság a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elterjedéséhez vezetett, és rávilágított egyes nyugdíjrendszerek törékenységére. Sok tagállamban nő a költségvetési hiány, és problémát okoz a nyugdíjak finanszírozása. Egyes magánnyugdíjalapok szintén nem tudták teljesíteni kötelezettségeiket, és ezért a jövőben nagyon fontos ezen alapok tevékenységeinek megfelelő szabályozása és ellenőrzése. Egyetértek a jelentéssel, és szükségesnek tartom új ösztönzők bevezetését nemzeti és uniós szinten erős, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek létrehozásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) A szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságának kérdése megkerülhetetlenné vált Európa politikai menetrendjében. A várható élettartam növekedése, az idősödő népesség, a gyenge gazdasági növekedés és a megnövekedett munkanélküliség mind olyan tényezők, amelyek hozzájárultak a szociális biztonsági rendszerek egyensúlyhiányához. A jelenlegi helyzet megköveteli olyan döntések meghozatalát, amelyek biztosítják a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságát.

A jelentés mellett szavazok, mivel támogatja egy olyan rendszer közös létrehozását, amely fenntartható, biztonságos, és amely megfelelő nyugdíjakat biztosít tagállami szinten. Felismeri, hogy a szabad mozgás nem korlátozódik az első pillérbeli rendelkezésekre, és hogy a mobilitás nélkülözhetetlen egy hatékony és hatásos munkaerőpiac létrehozásához. Támogatja egy nyugdíjakkal foglalkozó európai platform létrehozását, amelyben az uniós intézmények, a szociális partnerek és egyéb érdekeltek képviselői vesznek részt, hogy megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, és segítsenek politikai kezdeményezések kialakításában, összhangban a szubszidiaritás elvével. Felszólítja továbbá az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg egy nyugdíjakkal kapcsolatos speciális munkacsoport felállítását.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam, és egyetértek az előadóval, aki egyértelműen és megfelelő érvekkel alátámasztva szól nem csak a generációk közötti szolidaritás szükségességéről, hanem a nemzeti nyugdíjrendszerek közti jelentős különbségekről is Európában. Egyetértek azzal, hogy szükség van uniós szintű koordinációra, és ehhez legjobb érvekkel a válság hatásai szolgáltak számunkra, amelyből mostanra remélhetően sikerült kikerülnünk. Üdvözlendőnek tartom egy rugalmas munkaerőpiac létrehozását a nyugdíjasok számára, figyelembe véve a jelenlegi demográfiai változásokat és a munkával töltött élet meghosszabbodásának egyértelmű tendenciáját. Egyetértek azzal az elképzeléssel, hogy nemcsak az egyes tagállamoknak, hanem az Unió egészének is hozzá kell igazítania politikáit az aktív időskor elképzeléséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Bastiaan Belder (EFD), írásban. – (NL) Nyugdíjrendszereinek fenntarthatósága olyan probléma, amelyet túl sokáig kerülgettünk Európában. Egyre nő a nyugdíjasok aránya. Arra irányuló erőfeszítései megvalósítása érdekében, hogy a nyugdíjakat fenntartható szinten tartsák, a tagállamok nem kerülhetik meg nyugdíjrendszereik megreformálását. Ez közvetlen kapcsolatban áll az államháztartás fenntarthatóságával, és az egészséges euróövezettel kapcsolatos szabályokkal, a Stabilitási és Növekedési Paktummal. Teljes szívemből támogatom Oomen-Ruijten előadót, amikor a munkáltatón keresztüli nyugdíjkonstrukció (az úgynevezett második pillér) és az egyéni nyugdíjkonstrukció (a harmadik pillér) fontosságát hangsúlyozza. Sajnálatos módon most már nem feltételezhetjük, hogy az állami nyugdíj (az első pillér) elégséges lesz annak az életszínvonalnak a fenntartásához, amelynek eléréséért a munkavállalók dolgoztak. A szubszidiaritás elve további kidolgozást követel. Az euróövezet szintjén olyan megállapodásokra van szükség, amelyek alapján a tagállamok biztosítják, hogy nyugdíjrendszereik reformja fenntartható finanszírozást tesz lehetővé. Annak, hogy a folyamat részeként milyen döntéseket hoznak, véleményem szerint egyedül a tagállamok ügyének kell maradnia. Az olyan kérdéseknek, mint például a nők részvétele a munkaerőpiacon, saját szociális és munkaerő-piaci politikájuk ügyének tekintendő. Amikor emberek önkéntesen választják a részmunkaidőt, hogy jobban össze tudják egyeztetni a munkát, a családot és gondozási feladataikat, akkor ettől nem szabad elriasztania őket Európának.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) Bár továbbra is a tagállamok felelősek teljes mértékben nyugdíjrendszereik megválasztásáért és működtetéséért, tény, hogy az európai gazdaságok egymástól függővé váltak, és a gazdasági kormányzással kapcsolatos tanácskozások a nyugdíjrendszerek életképességével és fenntarthatóságával is foglalkoznak. Az Uniónak ezért koordinációs szerepet kell vállalnia.

Az előadó hosszan próbált egyfajta kompromisszumot elérni; a szöveg tartalmaz jó elképzeléseket, többek között, hogy a nyugdíjrendszereknek minden állampolgár számára biztosítaniuk kell a tisztességes életszínvonalat, hogy tiszteletben kell tartani a sokféleséget, hogy a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek elfogadhatatlanok és nem igazolhatóak, hogy a teljes életcikluson alapuló megközelítést kell alkalmazni, valamint hogy az idősebb munkavállalókat rehabilitálni kell.

Ugyanakkor azonban, azáltal, hogy túlzottan törekedett a kompromisszumra, a szöveg egyes helyeken nehezen érthető, és túlságosan sok teret ad a különböző értelmezéseknek. Emellett még mindig vannak olyan elképzelései, amelyeket nem tartok elfogadhatónak, például a tagállamok felszólítása, hogy fejlesszék az állampolgároknak a magánmegtakarítási rendszerekhez való hozzáférését, valamint hogy pénzügyi és szociális biztonsági mentességi intézkedéseken keresztül ösztönzi az idősebb emberek munkavállalását. Ezen okok miatt tartózkodtam a végső szavazáson.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) A demográfiai alakulások, vagyis a fordított korfa, amelyre nemsokára számíthatunk, valamint a hosszabb várható élettartam, amely azt jelenti, hogy az idősebbek tovább maradnak aktívak és vesznek részt a társadalomban, szükségessé teszik a szociális jóléti rendszerek átgondolását. A pénzügyi és gazdasági válság, a demográfiai válsággal összekötve hatással volt a nyugdíjrendszerekre. A magasabb munkanélküliség, a lassabb növekedés, a beruházások kisebb megtérülése és a nagyobb államháztartási hiány miatt a nyugdíjrendszereknek nehezebb megfelelő nyugdíjakat biztosítaniuk. Különösen a magas végzettséggel rendelkező fiatalok lépnek be későn a munkaerőpiacra, és így nyugdíjas korukig nem dolgoznak elegendő ideig ahhoz, hogy nyugdíjat kaphassanak.

Azt is észben kell tartani, hogy a nem megfelelő nyugdíjak a fogyasztás csökkenését eredményezhetik, és a csökkent kereslet miatt a gazdaság instabilitásához vezethetnek egy adott országban. Ennek eredményeképp úgy gondolom, tényleg lépéseket kell tenni a fiatalok és az idősek jövőjének újrafogalmazása érdekében, hozzájárulva ezzel a biztos és megfelelő bevételek biztosításához a nyugdíjazás után, miközben arról sem szabad elfeledkezni, hogy új lendületet adjunk a tagállamok, a szociális partnerek és Európa felelősségvállalásának.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel Európa lakosságának gyors idősödése miatt szükség van arra, hogy külön figyelmet fordítsunk a nyugdíjas korra, a nyugdíjalapok biztonságának biztosítására, valamint a nyugdíjjal kapcsolatos közös minimumszabványok megerősítésére annak érdekében, hogy megfelelő életkörülményeket biztosítsunk az Európában élő összes idős ember számára. Bár a nyugdíjkorhatár és a nyugdíjak mértékének megállapítása a tagállamok felelőssége, az Európai Parlament és a Bizottság olyan intézkedéseket javasol, amelyek segítenek megóvni a nyugdíjrendszereket. Elkerülhetetlen továbbá a nemzeti nyugdíjrendszerek reformjának bizonyos mértékű koordinációja a belső piac kialakítása és az Európa 2020 stratégia bevezetése következtében. Sajnálatos, hogy a Bizottság zöld könyve alig foglalkozik a nemek közötti egyenlőséggel. A nők gyakrabban kénytelenek atipikus szerződéseket kötni vagy bizonytalan munkát vállalni, és ezért átlagosan kevesebbet keresnek. Emellett a nők gyakrabban szakítják meg karrierjüket gyermekvállalás és a gyermekek és idősek, vagy fogyatékkal élő családtagok gondozása következtében, és ezért biztosítási garanciákat vesztenek, és végül kevesebb nyugdíjat kapnak. Figyelembe kell venni, hogy nincs tökéletes nyugdíjrendszer. A gazdasági és pénzügyi lehetőségek tagállamonként változnak, és ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a nyugdíjrendszerek fejlesztésének olyan eszközeire, mint a munkával töltött élet kezdetének időzítése, a nyugdíjkorhatár „rugalmas” elbírálása, a munka és a családi élet jobb összehangolása, és a minimálnyugdíj megállapításának általános kritériumai.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) A néhány tagállamban működő felosztó-kirovó rendszereknek növekvő kiadásokkal kell szembenézniük, amely a szolidaritás nagyobb igénybevételét és a fiatalabb nemzedék jelentősebb terhelését jelenti.

Lehet, hogy 2060 távolinak tűnik, de ez egyáltalán nem változtat az előrejelzéseken: az egyre idősödő népességen, az alacsony születési rátán, és ezért a költségvetésre nehezedő hatalmas nyomáson. Minden egyes tagállam természetesen közvetlenül felelős saját nyugdíjrendszere kialakításáért. Valójában ez a jogkör megkérdőjelezhetetlen, és nem állítják, hogy egy egységes modell mindenki számára megfelelő lenne. Ugyanakkor fontos a megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak biztosítására való felszólítás akkor, amikor Európának néhány évtizeden belül olyan demográfiai katasztrófával kell szembenéznie, amelynek első jelei már most kezdenek megmutatkozni.

A nyugdíjkorhatár emelése az egyik releváns megoldása annak a problémának, hogy a tagállamokban már nem lesz elegendő aktív munkavállaló ahhoz, hogy biztosítsák a munkaerőpiacot elhagyók nyugdíját. Valójában a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése egy természetes megoldás jelen körülmények között, amelyet az is indokol, hogy a várható élettartam sokkal magasabb, mint 40 éve volt.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Gratulálok az előadónak, hogy egy ilyen releváns és érzékeny témát terjesztett a Parlament elé. Igaz, hogy a pénzügyi és gazdasági válság, valamint a demográfiai változások, a várható élettartam növekedésével a nyugdíjpolitikáik megerősítésére késztette az összes tagállamot. Ezek az intézkedések tehát ösztönzőként szolgálnak a nemzeti politikák modernizálásához és koordinálásához a nyugdíjrendszerek kiigazítása, a fenntarthatóság, a munkavégzés és a nyugdíj időtartama közötti egyensúly megteremtése, a nyugdíjrendszerek nagyobb átláthatósága és a fizetőképesség védelme terén. Különösen egyetértek azzal, hogy az előadó figyelmet fordított a női munkavállalókra, akiket gyakran hátrányos megkülönböztetés ér a férfi munkavállalókkal szemben a nyugdíjak terén.

Egyetértek továbbá azzal is, hogy meg kell hosszabbítani a munkavállalók karrierjét egy modern foglalkoztatási politikán és a munkakörülmények javításán keresztül, valamint hogy átláthatóbbá kell tenni a nyugdíjrendszereket és az állampolgároknak nyújtott tájékoztatást.

Aggódom ugyanakkor, hogy a dokumentumban foglalt intézkedéseknek komoly hatásuk lehet a tagállamok költségvetésére, mivel sokukra már most jelentős nyomás nehezedik a súlyos gazdasági válság következtében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE), írásban.(FR) Örülök, hogy az Európai Parlament elfogadta ezt a jelentést, amely felszólítja az uniós tagállamokat, hogy megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjrendszereket hozzanak létre. Újra megerősíti a nyugdíjak fő célját: hogy biztosítsa a társadalmi kohéziót a generációk közötti egyenlőség szellemében. A demográfiai változások és a gazdasági válság összefüggésében a nyugdíjak szociális paktumunk alapvető részei kell hogy maradjanak. Ugyanakkor szeretném egyértelművé tenni, hogy minden tagállam szabadon alakíthatja ki saját nyugdíjrendszerét, és hogy az Európai Unió csak a tagállamok közötti koordinációt könnyíti meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A gazdasági és pénzügyi válság tovább súlyosbította a demográfiai kihívásokkal küzdő EU helyzetét, és a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés növekedéséhez vezetett. Az Európa 2020 stratégiában szereplő 75%-os foglalkoztatási ráta elérésére irányuló célkitűzésnek segítenie kell a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának biztosításában, mivel összefüggésben áll a magasabb foglalkoztatással, a nagyobb termelékenységgel és gazdasági növekedéssel. A zöld könyvben szereplő holisztikus megközelítés célja, hogy új lendületet adjon nemzeti és uniós szinten egyaránt, annak érdekében, hogy erőteljes, hosszú távon megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjrendszereket alakítsanak ki. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) képezik a foglalkoztatás egyik fő formáját az Unióban, és jelentős mértékben hozzájárulnak a tagállamok nyugdíjrendszereinek fenntarthatóságához és alkalmasságához. Felszólítok ágazati, ágazatok közötti és/vagy területi alapok létrehozására, hogy növeljék a kkv-k munkavállalóinak a nyugdíjrendszerekbe való bevonását.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Chountis (GUE/NGL), írásban.(EL) Az európai nyugdíjrendszerekről szóló zöld könyvvel kapcsolatos jelentés ellen szavaztam. A jelentés egyértelműen támogatja az Európai Unió harmonizált, társadalomellenes politikáit, valamint a szociális jogoknak a legkisebb közös liberális nevezőre való redukálását. A szöveg rendelkezéseket tartalmaz az európai munkavállalók nyugdíjkorhatárának emeléséről, valamint a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartammal való összekapcsolásáról. Az európai munkavállalókat, miután fizettek a bankok megmentéséért és kimerítő megszorító intézkedéseknek tették ki őket, most újra arra kényszerítik, hogy fizessenek annak a válságnak a következményeiért, amelyet nem ők okoztak, több munkával töltött évvel és alacsonyabb nyugdíjjal. Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport előterjesztett egy alternatív állásfoglalást, amelyet sajnálatos módon nem fogadtak el, a nyugdíjakról szóló zöld könyv ellen, és hangsúlyozta a nyugdíjaknak és a nyugdíjkorhatároknak a munkavállalók számára kedvező alakítását. Ezt el lehet érni a korhatár növelése nélkül is, a fokozottabb munkavállalói jogokon keresztül, főleg a fiatalok számára, a jobb fizetésen, és ugyanakkor a pénztőke és a pénzügyi tranzakciók nagyobb adóztatásán keresztül.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Bár a nyugdíjak kifizetése a tagállamok felelőssége, fontos, hogy bizonyos kérdésekben európai szintű koordináció legyen. Tudatában vagyok, hogy nagyon eltérőek a nyugdíjrendszerek Európában. Ugyanakkor egyértelműen szükség van egy olyan stratégia megalkotására, amely növeli a kohéziót és a koherenciát a nyugdíjak tekintetében, teljes mértékben tiszteletben tartva a szubszidiaritás és a szolidaritás elvét. Ennek a stratégiának figyelembe kell vennie a jelenlegi gazdasági és demográfiai helyzetet, valamint a belső piac kialakítását. Nem szabad tehát elfelejtenünk, hogy az Európán belüli szabad mozgás az európai állampolgárok egyik alapvető joga, amely magában foglalja az egyének, vagyis azon munkavállalók mobilitását, akiknek részesülniük kell a hatékony és hatásos munkaerőpiac előnyeiből, valamint abból, hogy biztosítsák számukra a fenntartható, biztonságos és megfelelő bevételhez való hozzáférést nyugdíjba vonulásukat követően. Fontos továbbá az emberek megfelelő és folyamatos tájékoztatása a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos jogaikról, különösen a határokon átnyúló tevékenységgel és mobilitással kapcsolatos rendszerek tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) Az állásfoglalás mellett szavaztam, amelynek előadója voltam a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről. Kiegyensúlyozottnak találom az állásfoglalás végső szövegét, amely hangsúlyozza mind az állami nyugdíj pillér fontosságát, mind egy megfelelő második pillér szükségességét minden tagállamban. Azt az elképzelést javasoltam, hogy határozzunk meg egy uniós szintű minimálnyugdíjat, amely biztosítja a biztonságos, tisztességes megélhetést az európai állampolgárok számára. Sajnálatos módon nem kaptam elegendő pozitív visszajelzést képviselőtársaim részéről. Ugyanakkor remélem, hogy a jövőben a Bizottság elő fog terjeszteni egy hasonló javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Hasznosnak gondolom, hogy az Európa 2020 stratégia egy aktív, összpontosított munkaerő-piaci politikát támogat, amely segíteni fog az idősebb munkavállalók, a nők, a kisebbségi csoportokhoz tartozók és a hosszabb ideje munka nélkül levők foglalkoztatási rátájának növelésében. Ennek a célkitűzésnek az elérésével úgy gondolom, hogy növekedni fog a foglalkoztatottak száma Európában, és ezáltal a gazdasági növekedés is erősödni fog, amely pozitív hatással lesz a nyugdíjrendszerek életképességére az Európai Unió szintjén.

 
  
MPphoto
 
 

  Cornelis de Jong (GUE/NGL), írásban.(NL) Ma a nyugdíjakról szóló Oomen-Ruijten-jelentés mellett szavaztam. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) e jelentéssel kapcsolatos véleményének előadójaként lehetőségem volt arra, hogy konstruktívan együtt dolgozzak az előadóval. Az IMCO álláspontját általánosságban tükrözi Oomen-Ruijten asszony jelentése. Úgy vélem, hogy a jelentés megfontolt és kiegyensúlyozott, és hogy az az elképzelés áll középpontjában, hogy a tagállamok tekintetében a nyugdíjakra a szubszidiaritás elve vonatkozik. Ez biztosítja a holland pillérrendszer megfelelő védelmét.

Ugyanakkor, amit egyáltalán nem tudok támogatni, azok a jelentés azon elemei, amelyek kötelező érvényű európai megállapodásokra szólítanak fel a tagállamok nyugdíjrendszereivel kapcsolatban. Ez ellentétes mindennel, amit a Belga Szocialista Párt képvisel.

 
  
MPphoto
 
 

  Luigi Ciriaco De Mita (PPE), írásban.(IT) A javasolt szöveg mellett szavaztam, mivel a nyugdíjak a munkavállalók jogait és kötelességeit tartalmazó rendszer egyik alapvető intézményei. Rendkívül fontosak a tisztességes életszínvonal biztosításában az érintett személyek és egész családjuk számára, különösen, amikor arról van szó, hogy megfelelő támogatást kapjanak a megfelelő színvonalú személyes és családi élet biztosításához. Ennek a küszöbértéknek a meghatározásával hosszú távú célként egyértelmű, hogy szükség van fenntartható nyugdíjrendszerekre ahhoz, hogy bizonyos minimális kilátást biztosítsunk a munkavállalók számára. Miközben tiszteletben tartom az alulról felfelé építkező szubszidiaritás elvét, ahol a reformok megfelelősége biztosításának és véghezvitelének a lehetősége és felelőssége elsődlegesen a tagállamoké, szükség van a nyugdíjrendszerek konvergenciájára Európában, hogy biztosítsuk a teljes körű és valódi mozgásszabadságot a munkavállalók és a vállalatok számára, valamint a tagállamokon belüli különböző nyugdíjrendszerek kölcsönös elismerését és paritását. Valójában miközben tudomásul veszem, hogy eltérőek a megélhetési költségek és a fizetések a tagállamok között, szükség van a hosszú távú konvergencia kialakítására mind az egyes tagállamokon belül mind az Unió egészén belül egy tisztességes és megfelelő várható élettartam elérése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy a nyugdíjrendszerek az egész Európai Unión belül jelenleg is komoly fenntarthatósági problémákkal küzdenek, amelyek a jövőben még súlyosabbá válhatnak, és ezért újra kell gondolni őket. Ugyanakkor az egyes tagállamok által végzett felülvizsgálatoknak összhangban kell állniuk azzal az alapvető elképzeléssel, hogy tisztességes jövedelmet biztosítsanak mérsékelt áron az idősebb emberek számára, miután egész életükben hozzájárultak a társadalomhoz. A nyugdíjaknak a létminimum alá való csökkentése, ami néhány tagállamban megtörtént, embertelen és mindenképp kerülendő.

A kizsákmányolás legégbekiáltóbb példája Románia, ahol a jelenlegi kormány úgy döntött, hogy minden nyugdíjat drasztikusan csökkenteni kell és meg kell adóztatni, valamint illetéket kell kiróni az egészségbiztosításra. A szubszidiaritás álcája alatt a román kormány valószínűleg egy ügyes nyugdíjrendszert akar létrehozni úgy, hogy a nyugdíjasokat fizikailag eltünteti azáltal, hogy megfosztja őket a minimális pénzügyi forrásoktól és egészségügyi támogatástól. Úgy gondolom, hogy az EU egyik célja ezen a területen az kell, hogy legyen, hogy mérsékelje bizonyos tagállamoknak a nyugdíjasok elleni túlzásait.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel egyetértek annak szükségességével, hogy az Unió és a tagállamok hatékonyabban koordinálják a nyugdíjakkal kapcsolatos különböző politikáikat annak érdekében, hogy biztosítsák a nyugdíjrendszerek megfelelőségét, biztonságát és fenntarthatóságát a nők és férfiak számára. Rendkívül fontos a nyugdíjjogosultságok nemek szerinti szétválasztása, valamint speciális kritériumok meghatározása a nők nyugdíjának meghatározásához oly módon, hogy biztosított legyen a gazdasági függetlenség mind a férfiak, mind a nők számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson, Marita Ulvskog és Åsa Westlund (S&D), írásban.(SV) A 6. bekezdéssel kapcsolatban úgy döntöttünk, hogy a közvetlen nyugdíjkötelezettségeknek az államadóssággal és az államháztartási hiánnyal kapcsolatos számításokba való bevonására vonatkozó utalás eltörlése mellett szavazunk. Ennek oka, hogy úgy érezzük, fennáll a kockázata annak, hogy a nyugdíjkötelezettségek és az adóssággal és hiánnyal kapcsolatos számítások közötti ilyen kapcsolatnak rövid távon számos nem kívánatos és aránytalan következménye lehet egyes tagállamokban. Hosszú távon azonban úgy véljük, hogy minden tagállamnak olyan eljárásokat kell kialakítania, amelynek eredményeképp az állami nyugdíjkötelezettségek pontosan tükröződnek a hiánnyal és adóssággal kapcsolatos vonatkozó előrejelzésekben.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A várható élettartam növekedése és a korfa megfordulása Európában jelentős kihívásokat jelent egy idősödő társadalom számára, és biztosítani kell az idősek számára a megfelelő életkörülményeket, valamint sok esetben az aktív szerepvállalást. Ugyanakkor, mivel a hagyományos nyugdíjrendszerek összeomlással fenyegetnek, a tagállamoknak bátran és proaktívan kell elfogadniuk a szociális biztonsági rendszereik megvédéséhez szükséges intézkedéseket, ami nem csak a nyugdíjkorhatár felemelését jelenti. Ugyanakkor azonnali hangsúlyt kell fektetni a modernizációra, a vegyes rendszerek lehetőségével együtt. Ez biztosítani fogja, hogy a rendszerbe most belépők szabadon dönthessenek arról, hogy melyik modell védje őket idős korukban.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A jelenlegi válság rámutatott egy problémára, amelyről mostanra nyilvánvalóan kiderült, hogy komoly probléma: a szociális biztonsági rendszerek csődje. Valójában a korfa megfordulásának közelsége – ami a lakosság megnövekedett élettartamából eredő demográfiai változások eredménye – fenyegeti a nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságát. Egyrészről növekszik a munkanélküliek száma, másrészről több pénzt költenek a nyugdíjkifizetésekre. Emellett a fiatalok egyre később lépnek be a munkaerőpiacra, és így nem vesznek részt a hozzájárulási rendszerben. Mivel nem akarjuk hogy az „időskor” a szegénység szinonimája legyen, biztosítanunk kell a minimálnyugdíjat, amely minőségi életet nyújt az idősek számára. Egy ilyen intézkedés segíti a szegénység eltörlését és lehetővé teszi az idősek számára, hogy méltóságban éljenek.

Ezek a problémák mind szerepelnek az Európai Bizottságnak a nyugdíjakról szóló zöld könyvében. Most uniós szinten koordinált politikák sorára van szükség. Ezért teljes mértékben egyetértek a jelentés következtetéseivel, és üdvözlöm a generációk közötti szolidaritást célzó kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy a nyugdíjasok fenntartható és tisztességes bevételhez jussanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Sajnálatosnak tartjuk, hogy nem fogadták el az általunk előterjesztett alternatív állásfoglalási indítványt. Az Európai Parlament képviselőinek többsége, beleértve az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport európai parlamenti képviselőit is, a Bizottság és a Tanács által bevezetendő antiszociális politikák pártját fogták, legitimálva ezzel az általuk követett és kifejlesztendő neoliberális utat.

Mindeközben megfeledkeztek az Európai Unió különböző országaiban élő munkavállalókról, akik küzdöttek a hivatalos nyugdíjkorhatár felemelése ellen, valamint egy gondoskodó és egyetemes szociális biztonsági rendszer megőrzése érdekében; egy olyan rendszer érdekében, amely értékeli a kisebb nyugdíjakat és tiszteletben tartja az időseket, lehetővé téve számukra, hogy méltóságban éljenek, miközben hozzájárul a szegénység eltörléséhez.

Mivel az általunk előterjesztett alternatív állásfoglalás kimondja, hogy lehetséges a nyugdíjak emelése a hivatalos nyugdíjkorhatár megemelése nélkül, feltéve, hogy több megfelelő jogokat biztosító munkahelyet hoznak létre, főleg a fiatalok számára, jobb fizetéseket biztosítanak, és jobban megadóztatják a pénzügyi tranzakciókat. Nemrég készült tanulmányok például kimutatták, hogy a pénzügyi tranzakciók általános 0,1%-os általános megadóztatása az Európai Unió tagállamaiban az éves bevételeknek a GDP körülbelül 2,1%-ának megfelelő, vagy közel 262 milliárd eurós növekedéshez vezetnének.

 
  
MPphoto
 
 

  Pat the Cope Gallagher (ALDE), írásban.(GA) Jelenleg 23 millió kis- és középvállalkozás van az EU-ban. A kis- és középvállalkozások teszik ki az összes uniós vállalkozás 99%-át, és 100 millió munkahelyért felelősek az Unióban. Igen nyilvánvaló, hogy jelenleg a hitelek költségének és hozzáférhetetlenségének kérdése a kis- és középvállalkozói ágazat legnagyobb problémája.

Sok életképes vállalkozás számára még mindig nehéz elfogadható kamatok mellett banki hitelhez hozzáférni. Figyelembe véve, hogy mennyi támogatást kapott a bankszektor az ír adófizetőktől, ez hihetetlen és elfogadhatatlan. Egyéb költségek, például a bérleti díjak, a közüzemi díjak és a helyi adók szintén gátolják a kis. és középvállalkozások versenyképességét a jelenlegi nehéz időszakban.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Goebbels (S&D), írásban.(FR) Oomen-Ruijten asszonynak a megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerekről szóló jelentése mellett szavaztam. A jelentés tele van jó szándékkal, de ahogy a Bizottság zöld könyve is, ez is kétségeket hagy ennek a vitának a valódi politikai céljairól. Akaratlanul is arra gondolok, hogy az utóbbi alapvető célja a közvélemény felkészítése a nyugdíjrendszerek fokozatos privatizálására. Miután láttuk a magánnyugdíjalapok veszteségeit Európában és az Egyesült Államokban a pénzügyi válság alatt, én inkább ragaszkodnék a felosztó-kirovó rendszerek generációk közötti szolidaritásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) A szubszidiaritás elvére való folyamatos utalás ellenére jelenleg igen nagy mértékben arról van szó, hogy az Európai Unióban teremtik meg a nyugdíjrendszerek harmonizációjának alapját, ha nem is a nyugdíjak mértékének tekintetében, legalább a nyugdíjak szerkezetére vonatkozóan. Hogyan gondolhatjuk, hogy az önök ultraliberális és internacionalista Európájában egy ilyen harmonizáció mást is jelenthet, mint a bátorítást arra, hogy egyéni biztosításokat szerezzenek a magáncégek? Ez egy potenciálisan sok százmilliárd eurós piac. Ugyanakkor az első pillért – állami, kötelező és felosztó-kirovó nyugdíjak – a Stabilitás és Növekedési Paktum, és legközelebb Merkel asszony paktumának eredményeképp el fogják törölni. A foglalkoztatói nyugdíjalapok, amelyet egyesek fejleszteni szeretnének, még mindig nyugdíjalapok, és tudjuk, hogy milyen szerepet játszottak a globális pénzügyi összeomlásban. Azt is tudjuk, hogy mire jók egy pénzügyi válságban: a megtakarítók tönkretételére. Nem lehet nem aggódni azok a nevetséges, prudenciális szabályozások miatt, amelyeknek ki vannak téve, még Európában is. A szociális biztonsági rendszerek egésze, és különösen a nyugdíjrendszer egyedül a tagállamok felelőssége. Nem csak pénzügyi, hanem demográfiai problémát is meg kell oldani. Az Európai Unió, amelynek komoly felelőssége van ezekben az ügyekben, semmi esetre sem a megfelelő szint ezeknek a problémáknak a kezelésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Grèze (Verts/ALE), írásban.(FR) Az európai nyugdíjrendszerekről szóló jelentés kapcsán elmondanám, hogy ez egy nagyon érzékeny téma. Bár a szöveg tartalmaz néhány valóban pozitív elemet, teljes mértékben elfogadhatatlan lenne, hogy az öregségi biztosítás megállapításának mechanizmusát a költségvetési megszorítások prizmáján keresztül nézzük, amely a tőke alapú nyugdíjak előtérbe helyezését eredményezné. Mivel a generációk közötti szolidaritást részesítem előnyben, nem tudok egy olyan jelentés mellett szavazni, amely hajlamos a tőke alapú nyugdíjrendszerek kialakításának támogatására.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) Tartózkodtam a szövegről való szavazáson. Tartalmaz sok jó elképzelést, sajnálatos módon azonban olyanokat is, amelyeket ellenzek. A munkavállalók mobilitása útjában álló akadályoknak a nyugdíjak hordozhatóvá tétele általi elmozdítása, a nemzeti nyugdíjrendszerek sokféleségének tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőtlenségek, valamint a férfiak és a nők között a foglalkoztatás és a nyugdíjellátások tekintetében fennálló elfogadhatatlan szakadékok csökkentése, az idősebb munkavállalóknak a munkaerőpiacra történő bevonása, az elbocsátással kapcsolatos nagyobb védelem az idősebb munkavállalók számára stb. mind olyan, a jelentésben szereplő ajánlások, amelyeket rendkívül üdvözlendőnek tartok. Egyéb okok miatt azonban tartózkodtam. Ezek közé tartozik például, hogy a jelentés magánmegtakarítási rendszerek ösztönzésére szólít fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Mathieu Grosch (PPE), írásban. – (DE) Az egyre idősebb társadalom irányába haladó demográfiai eltolódás a gazdasági növekedés, az államháztartás és a pénzpiacok tekintetében a gazdasági és pénzügyi válság miatt bekövetkezett visszaeséssel együtt szükségessé teszi a nyugdíjakkal kapcsolatos gyakorlataink kiigazítását. Ez a hozzáigazítás összhangban van az európai belső piac kialakításával és az Európa 2020 foglalkoztatási célkitűzéseinek teljesítésével, valamint az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságával.

Elsősorban ugyanakkor azért támogatom ezt a javaslatot, mert hatékonyabb nyugdíjellátást biztosít, amely fenntartható és biztonságos is egyben. Szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy a nyugdíjellátásnak nem csak azt kell biztosítaniuk, hogy az idősebb uniós állampolgárok méltóságban élhessenek, hanem munkában töltött életük ellenszolgáltatásának is kell lennie. Ha azt akarjuk, hogy a jövő európai állampolgárai motiváltak legyenek a munkavállalásban, és nyitottak legyenek a határokon átnyúló tevékenységek irányában, akkor fontos, hogy akár ma megfelelő és fenntartható, európai szinten harmonizált nyugellátással kapcsolatos kilátásokat biztosítsunk számukra. Mindazonáltal a nyugdíjak biztosításának felelőssége továbbra is a tagállamoké, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszerek elsődlegesen a tagállamok hatáskörébe tartoznak, és ezért Európa csak koordinált iránymutatást biztosíthat a tagállamoknak.

Ebben az összefüggésben különösen a generációk közötti szolidaritás és a nemzeti szolidaritás alapelveit kell figyelembe venni. A szubszidiaritás elvének tekintetében továbbá minden nyugdíjrendszernek „exportálhatónak” kell lennie az állampolgárok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Bár vannak a szövegnek pozitív vonatkozásai, különösen, hogy nagy jelentőséget tulajdonít a foglalkoztatás előmozdításának a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében, vagy a társadalmi partnerek helyzete, más vonatkozásait nem szívesen támogatom, és ezért tartózkodtam a szövegről való szavazáson.

A várható élettartam és a nyugdíjkorhatár közötti kapcsolatról szóló 24. bekezdés törlése ugyanakkor jelentős győzelem az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport európai parlamenti képviselői számára, akik ezáltal akarták megvédeni az európai szociális modellt azzal szemben, amit ez az intézkedés támogatott volna. Valójában bizonyos társadalmi csoportok várható élettartama csökken munkakörülményeik következtében, valamint mivel nehézségekkel kell szembenézniük a megelőző és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tekintetében. Biztosítanunk kell, hogy minden európai állampolgár méltóságban élhessen nyugdíjas évei alatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Richard Howitt (S&D), írásban. – Munkáspárti képviselők támogatták ezt a nem kötelező érvényű jelentést, amely a nyugdíjakról, az elöregedő társadalom kihívásairól és a kiadási nyomásokról szól, amelyekkel az egész Uniónak szembe kell néznie. Üdvözlendőnek tartjuk, hogy a jelentés kimondja, nincs olyan megközelítés, amely „mindenki számára egységesen megfelelő” az összes tagállamban, az Unió viszont egyértelműen hozzáadott értéket képviselhet az elképzelések megosztása és a koordináció terén.

Arra szavaztunk továbbá, hogy töröljék a 8. bekezdésből a magánszektor adósságállományának az államháztartás fenntarthatósági értékelésébe való bevonását, mivel úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi piaci viszonyokat nem támogatná egy ilyen értékelés. Fenntartjuk aggodalmunkat továbbá a Szolvencia II típusú tőkekövetelmények nyugdíjakra való alkalmazásának kérdése tekintetében, mivel ez potenciálisan növelheti a költségeket anélkül, hogy biztonságosabbá tenné az Egyesült Királyság munkáltató által fizetett foglalkoztatói nyugdíját. Az egyesült királyságbeli rendszer, beleértve a munkáspárti kormány alatt létrehozott nyugdíjvédelmi alapokat, magas szintű védelmet biztosít a nyugdíjrendszer tagjai és kedvezményezettjei számára.

A munkáspárti európai parlamenti képviselők továbbra is annak biztosítása érdekében dolgoznak, hogy akik megtakarítanak az államnak, munkáltatójukon keresztül illetve önállóan, valódi nyugdíjvédelemben részesüljenek, hogy biztonságban érezhessék magukat nyugdíjba vonulásukkal kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A demográfiai változások, más szóval a korfa rövid időn belül várható megfordulása, és a szerencsénkre hosszabb várható élettartam, amely során az idősebb emberek tovább maradnak egészségesek és aktívak, valamint a társadalom részesei, szükségesség teszi egy kohéziós és összehangolt stratégia kidolgozását a nyugdíjak terén. Jelentős eltérések vannak az európai nyugdíjrendszerek között, és az új tagállamoknak, valamint állampolgáraiknak további problémákkal kell szembenézniük, mivel kívánatos lenne egy szerteágazó, több pilléren nyugvó nyugdíjrendszer kialakítása a kockázatok megosztása érdekében. A pénzügyi és gazdasági válság megmutatta, hogy nincs olyan nyugdíjrendszer, amely immúnis lenne az ilyen eseményekre, de a nagy költségvetési hiány, a magas munkanélküliség és az adók és egyéb díjak növelésének nagyon korlátozott lehetősége különösen a felosztó-kirovó rendszereket sújtja, és néhány tagállamnak, például Litvániának, drasztikus intézkedéseket kellett tennie, vagyis csökkentenie kellett a nyugdíjakat, ami, véleményem szerint, tolerálhatatlan és elfogadhatatlan. A tagállamoknak minden erőfeszítést meg kell tenniük az ilyen csökkentési intézkedések elkerülése érdekében, amelyek a legszegényebbek számára a legfájdalmasabbak. Tartózkodtam a jelentésről való szavazáson, mivel a javasolt döntések egy része szociálisan érzékeny kérdésekre vonatkozik, és nem megfelelően értékelték az előnyöket és a kockázatokat a jelentésben, különösen a nyugdíjkorhatár felemelésének és a tagállamok nyugdíjpolitika fölötti befolyásának elvesztése témájával kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Jahr (PPE), írásban. – (DE) Tartózkodtam az európai nyugdíjrendszerről szóló európai parlamenti jelentésről való szavazáson. Bár elviekben üdvözlendő, hogy az Európai Unió azzal foglalkozik, hogyan támogathatja a tagállamokat a megfelelő nyugdíjak biztosítására irányuló erőfeszítéseikben, a nyugdíjpolitika az adott tagállam hatásköre, és az is marad, aminek tiszteletben tartásával az Uniónak csak a legnagyobb érzékenységgel és a nemzeti körülmények maximális figyelembe vételével cselekedhet. A kérdéses döntések azonban nem kedvezőek a német foglalkoztatói nyugdíjmodell számára. Véleményem szerint nem szabad olyan szabályozásokat bevezetni európai szinten, amelyek veszélyeztetik a sok európai országban sikeresek bevezetett foglalkoztatói nyugdíjrendszereket. Ebben a tekintetben még jelentős fejlődésre van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Arturs Krišjānis Kariņš (PPE), írásban. – (LV) Támogattam a megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek létrehozásáról szóló jelentést, mivel úgy gondolom, hogy létfontosságú a meglévő nyugdíjmodellek megváltoztatása fenntarthatóságuk biztosítása érdekében. Jelenleg fennáll a veszélye az európai országokban, hogy a jövő nemzedékei nem fognak olyan nyugdíjban részesülni, amely méltó öregkort biztosítana számukra. Be kell ismernünk, hogy jelenleg a jövő nemzedékeinek költségére élünk. Pénzt veszünk kölcsön, hogy kifizethessük a mostani nyugdíjakat. Ennek meg kell változnia. A nyugdíjrendszert úgy kell kiegyensúlyozni, hogy a jelenlegi bevételek fedezzék a jelenlegi kiadásokat. Minden más megoldás azt jelenti, hogy meghaladjuk anyagi erőinket. Ezt különböző módokon lehet elérni, de el kell ismernünk, hogy többé már nem számíthatunk arra, hogy nyugdíjban részesülünk röviddel azután, hogy betöltjük 60. életévünket. A nyugdíjkorhatárt fokozatosan fel kell emelni egész Európában, és annak meg kell közelíteni a 70 évet. Ez egy mód annak biztosítására, hogy a szociális biztonsági költségvetés ne váljon teherré az európai országok gazdasága számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Oomen-Ruijten asszony jelentése a Bizottság által 2010 júliusában benyújtott zöld könyvön alapul, valamint azokon a témákon, amelyet ez az intézmény vitára bocsátott az európai nyugdíjrendszerek megfelelősége és fenntarthatósága tekintetében. Ez a dokumentum előfutára a jövőbeni fehér könyvnek, amely a 27 tagállam általános elemzését tartalmazza, és kivetülése azoknak az iránymutatásoknak, amelyet az EU meghatároz tagjai számára, amelyektől hatékony választ várnak. A jelentést pozitívnak találtam olvasásakor, és ezért szavaztam mellette. Ez a tervezet egyértelműen túl konzervatív, figyelembe véve, hogy mennyi minden tennivaló van. Ugyanakkor megfelelő kiindulási pont, mivel áttekintést ad a 27 tagállamra bővült nyugdíjrendszerről. Egy európai nyugdíjplatform létrehozása tökéletes lehetőség lehet arra, hogy vitát kezdeményezzünk az uniós intézmények és az érintett szociális partnerek között. A végső cél a nyugdíjrendszereknek az átalakítása, hogy hozzáillesszük a mostani világban tapasztalható demográfiai és gazdasági változókhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Patrick Le Hyaric (GUE/NGL), írásban.(FR) A jelentés ellen szavaztam, mivel támogatja a tőkén alapuló nyugdíjrendszereket a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszerekkel szemben, valamint a nyugdíjkorhatár felemelését. Egy olyan megközelítést támogat továbbá, amely további bizonytalanságot jelentene az idősebb munkavállalók számára a „rugalmas” nyugdíjak ösztönzése által, amely kombinálja a munkát és a nyugdíjat.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban.(PL) Nagy megelégedéssel vettem tudomásul Oomen-Ruijten asszonynak a megfelelő, stabil és biztonságos nyugdíjrendszerekről szóló jelentéséről való szavazás eredményét. Úgy gondolom, hogy a nyugdíjaknak biztonságosnak és stabilnak kell lenniük, különösen manapság, az elöregedő európai népesség és a pénzügyi válság összefüggésében. A jelenlegi statisztikák világosan mutatják, hogy a probléma egyre súlyosbodik, és az európai demográfiai változások egyértelműek. Szakértők kimutatták, hogy jelenleg az Unióban négy ember dolgozik egy nyugdíjas ellátásához, de körülbelül 50 éven belül csak ketten lesznek egy nyugdíjasra.

Egyértelmű tehát, hogy további munkára van szükség a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, és létfontosságúak a további reformok. Ezért kell törekednünk a tagállamom nemzetközi tevékenységének növelésére, hogy biztosítsuk a nyugdíjrendszerek hatékony és hatásos koordinálását. A jelentés elfogadásával továbbá az Európai Parlament egyértelműen kijelenti, hogy nincs helye a kor vagy nem alapján történő hátrányos megkülönböztetésnek, ami különösen fontos a férfiak és nők munkahelyi egyenlőségéről szóló társadalmi vita összefüggésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Astrid Lulling (PPE), írásban.(FR) Az, hogy hónapokig dolgozunk az európai nyugdíjrendszerek fenntarthatóságával kapcsolatban, hogy elkészítünk egy ambiciózus jelentést, hogy órákon keresztül tárgyalunk a kompromisszumokról anélkül, hogy kimondanánk, ami nyilvánvaló, vagyis hogy sok európai uniós kormány hozzáfogott a nyugdíjrendszerek megreformálásához, prioritást adva a hozzájárulási időszak meghosszabbításához, teljesen komolytalannak tűnik számomra. A valóság figyelmen kívül hagyása durva hanyagság. Az Európai Parlament nem a fő témával foglalkozik, mivel az megosztó.

Én ellenzem a politikai tevékenység ilyen formáját: ahelyett, hogy egyhangúságot próbáljon elérni bármi áron, az Európai Parlament alapvetően rossz módszert alkalmazott.

Kötelessége, hogy megvizsgálja, milyen koherens és bátor lépéseket lehet tenni. Ez az, amit az állampolgárok várnak, amikor a nyugdíjrendszerek, az európai szociális modell igazi vívmányai, veszélyben vannak.

Emiatt nem tudom támogatni ezt a jelentést, amely hiábavaló gyakorlatnak bizonyul, mivel nem vesz tudomást a valós helyzetről.

 
  
MPphoto
 
 

  Toine Manders (ALDE), írásban.(NL) A holland Szabadság és Demokrácia Néppárt (VVD) küldöttsége az Európai Parlamentben az európai nyugdíjakról szóló zöld könyvvel kapcsolatos saját kezdeményezésű jelentés ellen szavazott, mivel az számos kétértelműséget és pontatlanságot tartalmazott. Számos előrelépést támogatunk, például az állami és foglalkoztatói nyugdíjrendszerek megfelelő ötvözésének támogatását a tagállamokban, valamint egy európai követési rendszer létrehozását a megnövekedett munkahelyi mobilitás terén, hogy minden állampolgár tudja, mit várhat a nyugdíjával kapcsolatban, és e szerint hozzon döntést. Ugyanakkor a növekvő munkanélküliség, a pénzpiacokon tapasztalható problémák, a magas nemzeti adósság és a lassú gazdasági növekedés nehézségeket eredményezhet a tagállamok nyugdíjfizetési kötelezettségei terén, aminek hatása lehet a Stabilitási és Növekedési Paktumra, és ezáltal az euró stabilitására.

Emellett az egyre idősödő népességnek jelentős hatása van sok tagállamban, mert nem keresnek annyit, mint a hollandok. Ezért a nyugdíjrendszerek harmonizált felügyeletére van szükség, és néhány tagállamnak másképp kell szerveznie nyugdíjrendszerét. Nem akarjuk viszont a holland nyugdíjrendszer bármilyen befolyásolását. Annak érdekében, hogy ezt biztosítsuk, ahelyett, hogy a jelentés számos támogatható pontja mellett szavaznánk, ellenezzük a jelentés egészét. A VVD képviselőcsoport tagjai az Európai Parlamentben: Hans van Baalen, Jan Mulder és Toine Manders.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely az elején (1. bekezdés) és a végén is (61.bekezdés) egyértelművé teszi, hogy a nyugdíjakkal kapcsolatos fő felelősség a szubszidiaritás elvén keresztül a tagállamoké marad, és az EU hozzájárulása a lehetőség szerint a koordináció biztosítására és a bevált gyakorlatok megosztására korlátozódik.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Ez a jelentés felelőtlenül támogatja a legális nyugdíjkorhatár felemelését, miközben képmutatóan azt állítja, hogy „társadalmi és polgári párbeszéd” folyik a kérdésben, és hogy annak eredményét megfelelően figyelembe veszik. A szükséges népszavazás sajnálatos módon még messze van. Ahogy várható volt, ez egy óda a felosztó-kirovó rendszer privatizálásához, amelyről mindannyian tudjuk, hogy hatékony. A nyugdíj pénzügyi termékké alakítása a nyugdíjalapok belső piacán szabad és tisztességes versenyben – ez az, amit ez a jelentés javasol. Ellene szavazok, és teljes mértékben elítélem ezt a szöveget.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A demográfiai változásokkal, más szóval a korfa közeljövőben várható megfordulásával kapcsolatos komoly problémák, valamint a magasabb várható élettartam, aminek következtében az idősek tovább maradnak egészségesek és aktívak, és vesznek részt a társadalomban, szükségessé teszik egy, a kohézió és koherencia növelésére irányuló stratégia kidolgozását a nyugdíjak terén. Ez az új helyzet szükségessé tesz olyan kezdeményezéseket, amelyek újradefiniálják a fiatalok és az idősek jövőjét, valamint a generációk és az emberek közötti szolidaritást, hozzájárulva ezzel egy fenntartható, biztonságos és tisztességes jövedelem biztosításához a nyugdíjba vonulást követően.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban. – (ES) Az állásfoglalási indítvány ellen szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az egy elfogadhatatlan támadás a munkavállalók jogai ellen, mivel a nyugdíjhoz való hozzájárulás éveinek meghosszabbítását, a nyugdíjkorhatár felemelését, valamint az állami nyugdíjrendszerek fokozatos privatizációját támogatja. Úgy gondolom, hogy az ilyen intézkedések célja olyan nyugdíjrendszerek létrehozása, amely a pénzügyi szektor érdekeit szolgálja, és nem jelentenek előrelépést az olyan állami nyugdíjrendszerek kialakítása tekintetében, amelyek igazságosabbak, fenntarthatóbbak, biztonságosabbak és előnyösebbek az európai polgárok számára. Ellenzem egy antiszociális Európa mint olyan fokozatos felépítését, amelyet azok a piacok és a pénzügyi hatalmak irányítanak, amelyek becsvágyukkal és túlzott mohóságukkal ebbe a válságba taszítottak minket, amelyet érthetetlenül az állami nyugdíjrendszerek privatizálásával kompenzálnak. Elfogadhatatlannak tartom továbbá, hogy az állásfoglalás, amely miközben hangsúlyozza, hogy megfelelő szerepet kell biztosítani a társadalmi párbeszédnek a nyugdíjreformok során, megvédi az olyan társadalomellenes intézkedéseket, mint a nyugdíjkorhatár felemelése, amelyet az európaiak többsége erőteljes általános sztrájkokkal utasított el.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) László Andor, a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Összetartozás biztosa szerint a nyugdíjasok száma 2060-ra megkétszereződik az aktív népességhez képest, amely a nyugdíjakat finanszírozza. Sürgősen át kell gondolni tehát a nyugdíjrendszereket. Bár ez a kérdés a tagállamok hatáskörébe tartozik, ennek nem szabad megakadályoznia, hogy az Európai Unió segítse a tagállamokat annak mérlegelésében, hogy hogyan tudnak megfelelő, stabil és fenntartható nyugdíjrendszert biztosítani az európai állampolgároknak. Ahhoz, hogy az EU egy tagállama megfelelő és tisztességes nyugdíjat biztosítson, figyelembe kell venni az emberek szabad mozgásának elvét. A gazdasági és monetáris válság megmutatta, hogy szükség van egy olyan integrált megközelítésre, amely magába foglalja a demográfiai és társadalmi vonatkozásokat, valamint a gazdasági és pénzügyi vonatkozásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Remélem, hogy a Parlament nem fog egyszerűen arra korlátozódni, hogy jelentéseket és szavazásokat produkáljon. Fontos mind a 27 uniós nyugdíjrendszer elemzése. Biztos vagyok benne, hogy a szabályok jelentős megsértésére derülne fény ezen a területen Lettországban, ahol a kormány folyamatosan a nyugdíjak terhére akarja megoldani a költségvetési hiány problémáját. Ennek eredményeképp a lett nyugdíjasok a jelenlegi kormány kockázatvállaló cselekvéseinek áldozatává váltak. Az esetek többségében a nyugdíjak Lettországban a hivatalos létminimum alatt vannak. A helyzetet bonyolítja a kormány döntése, hogy visszatartja a második nyugdíjpillér kifizetéseit. Ennek nagyon szomorú következményei lehetnek. A jelentés mellett szavaztam annak reményében, hogy egy független értékelést készítenek a lettországi helyzetről.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az Európai Unión belül még mindig jelentősen csökken a jólét, amely nyilvánvalóvá válik a munkaerőpiac védelmi időszakainak csökkenésével. Minden országnak meg kell birkóznia a demográfiai változásokkal és ennek következtében nyugdíjrendszere pénzügyi fenntarthatatlanságával. A magánnyugdíjak, amelyek célja az volt, hogy kiegészítő támogatást nyújtsanak, nem hozták meg az annyit emlegetett enyhülést a nyugdíjrendszerek számára, hanem még nagyobb nyomás alá helyezték az állami nyugdíjakat. Ebben a helyzetben a magyar embereket például majdhogynem kényszerítették arra, hogy visszatérjenek az állami rendszerbe. Ebben a tekintetben a nyugdíjalapok megtérülésével kapcsolatos teljesíthetetlen ígéretek szintén problematikusak, ahogy arra fény derült a gazdasági és pénzügyi válság során. Az ilyen beavatkozások uniós szinten gyakran számos problémával járnak, például a nyugdíjak kompenzációs támogatásával összefüggésben, amely visszaéléseknek nyitott utat. A nyugdíjakkal kapcsolatos részleteket eltérően szabályozzák az egyes tagállamokban, és ennek így is kell maradnia, ezért határozottan elutasítom a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban.(IT) Szeretném támogatásomat kifejezni a jövőbeni európai nyugdíjrendszerekről szóló Oomen-Ruijten-jelentés iránt, mivel egyértelműen példáz egy elvet, amelyet az európai cselekvéseknek és kezdeményezéseknek mindig alapul kell venniük: a szubszidiaritás elvét. Annak érdekében, hogy elvégezzünk egy fontos feladatot, vagyis az európai nyugdíjrendszerek új értékelését a megváltozott demográfiai, gazdasági és társadalmi körülmények között, eldöntöttük, hogy az egyes tagállamoknak rugalmasságot biztosítunk, hogy egy általános európai útmutató keretén belül szabadon cselekedhessenek. A különböző országok helyzete és körülményei túl eltérőek ahhoz, hogy közös, kötelező érvényű szabályokat határozzunk meg, ezért jó döntés volt a szubszidiaritás alapvető elvének tiszteletben tartása.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) Nemsokára a korfa meg fog fordulni az Unióban: az 55 évnél idősebbek fogják a lakosság legnépesebb csoportját kitenni, a várható élettartam továbbra is nőni fog, a születési ráta alacsony marad, és a fiatalok még később kezdik meg munkával töltött éveiket. Mindannyian tisztában vagyunk ezek következményeivel: egy túlöregedő népességgel, valamint még több akadály kialakulásával a nyugdíjak finanszírozása terén. Elsősorban egy családbarátabb politikára van szükségünk a tagállamokban – gondolok például a családi adó kettéosztásának a munkajövedelem utáni adóba való bevezetésére. A családoknak a generációk közötti szerződés biztosításához való hozzájárulásukat figyelembe kell venni a szociális jogszabályokban a társadalombiztosítási hozzájárulások fokozatos csökkentésével. Ezeket a szempontokat nem, vagy nem megfelelően vették figyelembe a jelentésben. Ugyanakkor a sokat dicsért tömeges bevándorlás nem a megfelelő módja nyugdíjaink biztosításának. Végül a nyugdíjpolitikának a tagállamok felelősségi körében kell maradnia. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D), írásban.(PL) A mai szavazáson támogattam a stabil és biztonságos európai nyugdíjrendszerekről szóló jelentés elfogadását. A nyugdíjak jövőjének kérdése nem csak Lengyelországban, hanem az egész Európai Uniónak gondot jelent. A jelentésben az Európai Parlament megerősítette, hogy a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos kérdésekben a tagállam felelős saját nyugdíjrendszerének kialakításáért. Az uniós intézmények ugyanakkor támogatni fogják a tagállamok tevékenységeit a szubszidiaritás elve alapján.

Nagyon fontos kérdés számomra, hogy figyelmet fordítottak a nők elleni hátrányos megkülönböztetésre a nyugdíjrendszerek összefüggésében, valamint arra, hogy ezt a problémát meg kell oldani. Az elöregedő népességhez vezető jelenlegi demográfiai változások ugyanakkor problémát jelentenek a stabil nyugdíjak kialakítása terén. A nyugdíjasok száma folyamatosan emelkedik, miközben egyre csökken a munkaerőpiacon aktív emberek száma.

Egy másik fontos kérdés azoknak a fiataloknak a problémája, akik a munkaerő-piaci helyzet miatt nem találnak munkahelyet. Ebben az összefüggésben létfontosságú, hogy több embert foglalkoztassunk, valamint hogy a lehető leghosszabb ideig dolgozzanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Oomen-Ruijten jelentése mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy megpróbálni lefektetni az alapjait egy olyan fontos témának, mint egy közös európai nyugdíjrendszer, kellően tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét, jelentős lépés a valódi társadalmi-politikai integráció felé. A jogalkotási keret nyilvánvalóan összetett, de az Európai Bizottságnak a nyugdíjakról szóló fehér könyve már jelzi, milyen irányban indul el az Unió. A jelentés célja elsősorban a megfelelő, fenntartható és biztonságos kritériumok létrehozása, és felszólítja a tagállamokat, hogy vitát folytassanak a kérdéssel kapcsolatban, hozzák nyilvánosságra a javaslatokat, valamint hogy dolgozzanak együtt egy valóban közös terv létrehozása érdekében a nyitott koordinációs rendszeren keresztül. Uniós szinten tárgyaljuk a gazdasági kormányzással kapcsolatos csomagot, hogy megreformáljuk a Stabilitási és Növekedési paktumot, valamint hogy közös szabályokat hozzunk létre. Egy állam sem menekülhet el a nyugdíjreform elől, ha rendbe akarja szedni pénzügyeit. Emiatt úgy gondolom, érdemes közös szabályokat létrehozni ezen a területen is, mivel az jelentősen megkönnyítené a Stabilitási és Növekedési Paktum ellenőrzését és végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Ez a megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerekről szóló jelentés fontos lépés egy koordináció politika bevezetése felé az Európai Unióban. Valójában bár ez a tagállamok joghatósága alá tartozik, a nyugdíjrendszer közvetlen kapcsolatban áll a pénzpiaccal, valamint az egyik olyan terület, amellyel a Stabilitási és Növekedési paktum foglalkozik. Általunk jól ismert demográfiai okokból szükségessé válik, hogy egy olyan stratégiát hozzunk létre, amely növeli a kohéziót és a koherenciát a nyugdíjakkal kapcsolatban. Olyan kezdeményezéseket kell létrehoznunk, amelyek újradefiniálják a fiatalok és az idősek jövőjét, valamint a generációk és az emberek közötti szolidaritást, hozzájárulva ezzel egy fenntartható, biztonságos és tisztességes jövedelem biztosításához a nyugdíjba vonulást követően. Jelentős különbségek vannak az egyes nyugdíjrendszerek között Európában, fontos azonban egy közös platform kidolgozása, a felelősségek megosztásának egyértelmű meghatározásával. Ily módon lehetővé válik egy fenntartható és biztonságos rendszer közös kidolgozása; egy olyan modern rendszeré. amely elismeri a szabad mozgást Európában, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a mobilitás rendkívül fontos, főleg a fiatalabb generációk számára, és természetesen egy hatékony munkaerőpiac létrejötte tekintetében, Ezen okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – (RO) 2009 novemberében 5,54 millió nyugdíjas volt Romániában, és 5,65 millió ember járult hozzá az állami nyugdíjrendszerhez. Az, hogy megfelelő, fenntartható nyugdíjat biztosítsunk az uniós állampolgárok számára most és a jövőben, prioritás az Európai Unió számára. Ezeknek a céloknak az elérése egy elöregedő Európában jelentős kihívás, és a tagállamoknak erre nyugdíjrendszereik megreformálásával kell felkészülniük. A tagállamoknak javítaniuk kell a nyugdíjak megfelelőségét azáltal, hogy küzdenek a nemi alapon történő munkahelyi megkülönböztetés ellen, különösen a bérszakadék 2020-ra történő 10%-os csökkentésével. Az állami nyugdíjrendszert a magánrendszer ellenében kell megerősíteni. Nem szabad privatizálnunk az állami nyugdíjrendszert egyszerűen a nyugdíjalapok stabilitásának biztosítása érdekében a jelenlegi és jövőbeni nyugdíjasok számára.

Bár európai szinten a tendencia a nyugdíjkorhatár felemelése, ezt rugalmasan kell alkalmazni az ágazat és a munkakörülmények függvényében, miközben a szolgálatban töltött évek számát is figyelembe kell venni. Aktív támogatásra van szükség a munkahelyteremtéshez. A munkakörülmények színvonalát is fejleszteni kell, hogy növeljük azoknak az embereknek a számát, akik aktívan hozzá fognak járulni jövőbeni nyugdíjuk finanszírozásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE), írásban.(FR) A nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tétele az egyik fő kihívás a politikusok számára, ha meg akarjuk óvni a közérdeket és a társadalmi békét. Bár Európának korlátozott a hatásköre ebben a tekintetben, fontos volt, hogy az Európai Parlament véleményt nyilvánítson a Bizottság által kiadott zöld könyvet követően. Ez a nagyon átfogó Oomen-Ruijten-jelentés elfogadásával történt, amely megerősíti, hogy szükség van a nyugdíjrendszerek megreformálására a 65 évnél idősebb embereknek a munkaképes korú személyekhez viszonyított arányával kapcsolatos kedvezőtlen trendek következtében. Az állásfoglalás összhangban van továbbá a nemrégiben készült Eurobarometer felméréssel, amely jól mutatja az európai állampolgárok bölcsességét és érettségét, akiknek 73% úgy nyilatkozik, hogy „tovább kell dolgozniuk, vagy többet kell megtakarítaniuk időskorukra”. Az az uralkodó elképzelés, hogy a munkával töltött időt meg kell hosszabbítani 65 év fölöttre, kétségkívül vegyes fogadtatásra talált a lakosság körében. Ez azonban rejtett előny is lehet, mivel szükségképpen más eszközöket is fel kell használni majd. Az én országom, Belgium esetében ahol a foglalkoztatási ráta az idősebb munkavállalók körében az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, sürgős szükség van arra, hogy a belga munkavállalókat arra ösztönözzék, hogy tovább vegyenek részt a munkaerőpiacon.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) Ma a Parlament „A megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé” című jelentésről szavazott. A Bizottság, figyelembe véve a demográfiai változásokat és a gazdasági és pénzügyi válság hatásait, úgy határozott, hogy a nyugdíjpolitikák modernizálása érdekében koordinált cselekvésre van szükség a nyugdíjrendszerek kiigazítása, a fenntarthatóság, a munkával töltött élet és a nyugdíjas élet hossza közötti egyensúly megteremtése, a mobilitás útjában álló akadályok eltörlése, a nyugdíjrendszerek nagyobb átláthatósága és a fizetőképesség védelme érdekében.

A jelentésben el kívánjuk ismerni és fenn akarjuk tartani az egyéni felelősségeket annak érdekében, hogy egy olyan fenntartható és biztonságos rendszert hozzunk létre, amely képes megfelelő nyugdíjat biztosítani tagállami szinten. Egy modern rendszer, amely elismeri elsősorban az új generáció mobilitási igényét és megoldást kínál nemcsak a jelenre, hanem a közeljövőre is.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – (ES) Annak ellenére, hogy a szavazás lehetővé tette a társadalmi lelkiismeret néhány kulcsfontosságú elemének beillesztését, megmaradt néhány kedvezőtlen vonulat, ami miatt tartózkodtam a végső szavazáson. Ez történt például a 21. bekezdés azon részében, ahol arra kérik a tagállamokat, hogy fejlesszék az állampolgároknak a magánmegtakarítási rendszerekhez való hozzáférését.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az európai nyugdíjrendszerek egyre aggasztóbb állapotban vannak. Most kell cselekednünk annak biztosítása érdekében, hogy a férfiak és nők egyenlő lehetőségekkel rendelkezzenek, védve azokat, akik úgy döntenek, hogy korán vonulnak nyugdíjba, ugyanakkor azokat is, akik csak most teszik az első lépéseket a munkaerőpiacon. Európában a nők még mindig átlagosan 18%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál. Ennek a fizetésbeli különbségnek a fő hatása nyugdíjas korban válik nyilvánvalóvá: mivel kevesebbet kerestek egész munkával töltött életük során, a nőknek alacsonyabb a nyugdíjuk is. Ennek eredményeképp a nőket jobban érinti az állandó szegénység, mint a férfiakat. Különösen válság időszakában kell figyelembe venni a nemi dimenziót az összes politikában, olyan nemzeti intézkedéseket fogadva el, amelyeket európai szinten jóváhagytak és koordinálnak. Az Oomen-Ruijten-jelentés mellett szavaztam, mivel véleményem szerint ez egy jó kompromisszum, amely támogathatja a párbeszédet a tagállamok és az európai intézmények között a nyugdíjrendszerek modernizációjával kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) Támogatjuk a „A megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé” című zöld könyvről szóló jelentést, mivel az Európai Bizottság célja a tagállamok támogatása anélkül, hogy elvenné a felelősséget az egyes országoktól, amelyeknek értékelniük kell a várható élettartam és a kötelező nyugdíjkorhatár közötti kapcsolatot. Célja továbbá a határokon átnyúló mobilitás útjában álló akadályok eltörlése és egy Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság létrehozása, amelynek feladata egy koordinációs rendszer létrehozása vészhelyzetek esetén, valamint a tagállamok támogatása.

 
  
MPphoto
 
 

  Daciana Octavia Sârbu (S&D), írásban.(RO) Az Európai Unió 27 tagállamának különböző nyugdíjrendszerei vannak. Ugyanakkor a fordított korfa és a várható élettartam növekedése egy európai stratégia kidolgozását teszi szükségessé a nyugdíjak kohéziójának és koherenciájának megerősítése érdekében az Európai Unióban. Szeretnék említést tenni ugyanakkor a munkavállalók különböző tagállamok közötti mobilitásával kapcsolatos nyilvánvaló elégtelenségekről. Egyes esetekben a nyugdíjjal kapcsolatos jogokat nem viszik át megfelelően az Európai Unió tagállamai között. Ebben a tekintetben támogatnunk kell a tagállamok közötti együttműködést.

Másrészről morális kötelességünk állampolgáraink azon jogának biztosítása, hogy tisztességes megélhetést biztosító megfelelő nyugdíjban részesüljenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (S&D), írásban. – Támogatom a jelentés általános célkitűzéseit, mivel alapvetően a nyugdíjak biztosításának fenntartható megközelítésével foglalkozik. A zöld könyv alapján létrejövő szabályozási gyakorlat véleményem szerint lehetővé fogja tenni a felügyelők számára a szükséges következetességet, hogy kialakítsanak egy biztonságos és fenntartható nyugdíjrendszert.

Ugyanakkor mivel jelenleg igen eltérőek a nyugdíjrendszerek a tagállamokban mind hatáskörüket, mind mélységüket tekintve, fontos, hogy a Bizottság kövesse a Parlament azon kérését, hogy ne alkalmazzanak a biztosítási vagy banki szabványokhoz hasonló tőkeelőírásokat. Véleményem szerint a nyugdíjakat külön kell is lehet is kezelni saját tőkemegfelelési követelményeik szempontjából.

Mindezek alapján létfontosságú egy valóban európai megközelítés, figyelembe véve, hogy a demográfiai trendek drága, túlterhelt rendszerek fenntartására kényszerítik a jövő generációit, és a régebbi generációnak a szegénység veszélyével kell szembenézniük.

 
  
MPphoto
 
 

  Alyn Smith (Verts/ALE), írásban. – Elnök úr, sok dolgot lehet szeretni ebben a jelentésben. Ugyanakkor az egyensúly érdekében nem tudom támogatni. Igaz, hogy a Parlamentben foglalkoznunk kell tagállamaink kormányainak nyugdíjbiztosításával, és az is igaz, hogy meg kell osztanunk a bevált gyakorlatot. Ugyanakkor nem tudtam a jelentés egészét támogatni, mert egyszerűen nem értek egyez azzal, hogy az Uniónak az információmegosztás mellett más szerepe is lenne a nyugdíjakkal kapcsolatban. A nyugdíjak, és valójában minden szociális kérdés kezelésére a nemzeti vagy helyi hatóságok a legalkalmasabbak, nem mi. Ez a jelentés túl sok központosított ellenőrzést kíván, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez működne, illetve hozzáadott értéket képviselne.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. – (NL) Az egyre inkább idősödő népesség problémája súlyosan érint minket, és a válság megszorításokra ösztöni a tagállamokat. Ugyanakkor nem szabad hagynunk, hogy az idősödő népesség problémája egy újabb európai adósságválságba csábítson minket. A megtakarításokat folytató tagállamoknak nem szabad meggondolatlanul belekezdeniük ebbe. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a nyugdíjrendszer első pillérje a legfontosabb. Ez egészséges és kiegyensúlyozott nemzeti költségvetést jelent. Ugyanakkor mondani sem kell, hogy a biztos jövedelem a biztosíték a szegénység ellen. Örülök továbbá a nők nyugdíjjal kapcsolatos jogai felismerésének, valamint annak, hogy nagyobb hangsúlyt kap a nemek közötti egyenlőség, valamint hogy elismeri, hogy az idősek hátrányos megkülönböztetése a munkaerőpiacon elfogadhatatlan. Az állásfoglalás megfelelő figyelmet fordít továbbá a megszerzett nyugdíjjogosultságok hordozhatóságára. manapság senki sem dolgozik egy vállalatnak, vagy akár csak a saját országában egész életében. Egy egyesült Európában alapvetően fontos ezeknek a jogosultságoknak a hordozhatósága. Az Európai Parlament arra kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy jobban koordinálja a nyugdíjak hordozhatóságát európai szinten.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D), írásban. – (RO) A Ria Oomen-Ruijten asszony által szövegezett jelentés a „A megfelelő, fenntartható és biztonságos európai nyugdíjrendszerek felé” című zöld könyvről fontos hozzájárulás az európai nyugdíjrendszerek jövőjéről szóló vitához. Úgy gondolom, hogy a tagállamoknak rendelkezéseket kell megalkotniuk, hogy megfelelő nyugdíjat biztosítsanak állampolgáraiknak. A legmegfelelőbb nyugdíjrendszerek kialakítására ösztönözzük a tagállamokat, amelyek tisztességes életszínvonalat biztosítanak mindenki számára, külön figyelmet fordítva a társadalom legsebezhetőbb csoportjaira. A 24. pont mellett szavaztam, amely felszólítja a tagállamokat, hogy pénzügyi ás szociális biztonsági mentességekkel a munkavégzés folytatására ösztönözzék az idősebbeket.

Pozitívan szavaztam továbbá a munka és a nyugdíjas élet összekapcsolásának megkönnyítésére, valamint visszatartó intézkedések bevezetésére, hogy a vállalatok nehezebben tudják az idősebb embereket elbocsátani.

A nyugdíjkorhatár felemelése ellen szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy azokat az embereket, akik elértek egy bizonyos kort, de akik akarnak és képesek dolgozni, azokat ösztönözni és nem kényszeríteni kell a munkavégzésre, különösen egy olyan időszakban, amikor a munkanélküliségi ráta az EU-27-ben 10%, és 20% a fiatalok körében.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Toussas (GUE/NGL), írásban.(EL) Az Európai Bizottságnak az Európai Parlamentben a tőke politikai képviselőinek szövetsége (szociáldemokraták, konzervatívok és liberálisok) által elfogadott, az európai nyugdíjrendszerekről szóló zöld könyve egy „anti-grassroots” szörnyeteg. Szándéka, hogy az új „anti-grassroots” európai uniós versenyképességi paktum alapelemét képezze, amelynek célja az európai szociális biztonsági rendszerek eltörlése és azok magán-, illetve egyéni biztosítással való helyettesítése, egy új készpénzforrás, amelyet kiaknáznak a munkavállalók kárára és a tőke javára. A gyakorlatban eltörlik a szociális biztonságra, a nyugdíjakra és a jólétre fordítandó közkiadásokat. A három pilléren nyugvó rendszer szegényházi támogatásra csökkenti az állami nyugdíjat, kitárva ezzel a kapukat a magánbiztosítások úgynevezett harmadik pillérje számára. Növelni akarják a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam függvényében; más szóval a sírig való munkavállalást támogatják. A görög kommunista párt az EU-nak az európai nyugdíjrendszerekről szóló, a munkaerő számára kedvezőtlen, sikertelen dokumentuma ellen szavazott. Ezeknek a fejleményeknek a tükrében hangsúlyozni szeretnénk, hogy a munkavállalóknak sürgősen egy emberként kell felkelniük, hogy megakadályozzák ezeket az új biztosításellenes intézkedéseket, és a tőke, valamint a burzsoá kormányok által az új uniós versenyképességi paktumban intézett újabb kegyetlen támadást.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Ulmer (PPE), írásban. – (DE) A nyugdíjrendszerekről szóló zöld könyvvel kapcsolatos Oomen-Ruijten-jelentés mellett szavaztam. A tárgyalások eredménye megfelelő Németország Kereszténydemokrata Uniója szerint, és megfelelő alapjául szolgál az elkészítendő fehér könyvnek. Ami fontos ez előrehaladás során, az a német foglalkoztatói nyugdíjak, a szolgálat hossza és a meglévő kötelezettségvállalások esetében a csőd veszélye elleni védelem megtartása. Semmilyen körülmények között nem szabad a foglalkoztatói nyugdíjakat egy kötelező európai rendszerbe átvinni.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) Örülök, hogy az előadó felismeri, hogy jelentős eltérések vannak a nyugdíjrendszerekben Európában, valamint hogy néhány tagállam állampolgárainak – például a litvánoknak – további problémákkal kell szembenézniük. A nyugdíjasok élete nem nagyon könnyű az én országomban. Az utóbbi időben még nehezebbé vált – múlt évben a litván nyugdíjasok havi nyugdíját 5%-kal csökkentették. Eljött az ideje, hogy megszüntessük a kettős mércék alkalmazását. Néhány európai országban, például Litvániában, a kormány fenntartja, hogy a válságnak vége, és hogy a gazdaság fokozatosan kezd helyreállni. Ugyanakkor, amikor gyakorlati intézkedéseket kell meghoznunk, vezetőink kijelentik, hogy nincs megfelelő erőforrás a nyugdíjaknak a korábbi szintre történő visszaállításához. Ilyenkor hirtelen kijelentik, hogy még nem vagyunk túl a válságon. Nyugdíjrendszereink reformja során fontos a pénzügyi fenntarthatóság, de hasonlóan fontos a megfelelő bevétel biztosítása. A valódi fenntarthatóságot nem lehet elérni annak biztosítása nélkül, hogy a nyugdíjak megfelelőek legyenek. Az idősödő társadalom és a pénzügyi nyomás azt mutatják, hogy munkaerőpiacunk változáson megy keresztül. Ezt fontos figyelembe venni a nyugdíjrendszerek reformja során. A rugalmasság és a biztonság közötti egyensúly a munkaerőpiacon elősegíti a gazdaság alkalmazkodóképességét és így hozzájárul a fenntartható, biztonságos és igazságos nyugdíjak biztosításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter van Dalen (ECR), írásban.(NL) Európa és a nyugdíjak; ez valóban érzékeny téma. Különböző tagállamok annak lehetőségét fontolgatják, hogy a nyugdíjalapoknak az adósságukkal való összekötése révén csökkentsék államadósságukat. Merkel asszony és Sarkozy úr már direkt említést tettek arról, hogy a nyugdíjak központosítása szerepel az egy egységes, központilag irányított Európa létrehozására irányuló terveik között. Én ellenzem a nyugdíjak bármilyen európai szinten történő szabályozását. A nyugdíjrendszereket különböző módon szervezik az egyes tagállamokban. Ezek majdhogynem összehasonlíthatatlanok. Emellett a nyugdíjrendszerek az egyes tagállamokban jelentősen eltérnek méretüket, megbízhatóságukat és felügyeletüket tekintve is. Nem akarom, hogy az erőteljes holland nyugdíjrendszer tönkremenjen a néhány tagállamban tapasztalható káosz miatt.

Aminek azonban látom értelmét, hogy a tagállamok információkat osszanak meg egymással nyugdíjrendszerükre vonatkozóan, és hogy erőfeszítést tegyenek egyes problémáknak ezzel az eszközzel való megoldására. Gondolok itt például azokra az egyetemi kutatókra, akik más tagállamokba mennek, ahol az adóhatóságok begyűjtik az azzal a nyugdíjjal kapcsolatos kiegészítő illetékeket, amelyet máshol szereztek. Azonnal be kell szüntetni az ilyen túlzásokat, de ez nem jelenti azt, hogy az egész rendszert át kell alakítani egy európai modell szerint.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely arra sürgeti a tagállamokat, hogy fenntartható nyugdíjakat biztosítsanak az elöregedő társadalmak és a kiadási nyomások általi, az egész európai uniót érintő kihívások fényében. Üdvözlendőnek tartom, hogy a jelentés felismeri, hogy nincs mindenki számára egységesen jó megoldás a nyugdíjellátás terén a tagállamok között, az Unió azonban hozzáadott értéket képviselhet az elképzelések megosztása és a koordináció terén.

A magánszektor adósságállományának az államháztartás fenntarthatósági értékelésébe való bevonását nem kellene tartalmaznia ennek a jelentésnek, mivel úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi piaci viszonyokat nem támogatná egy ilyen értékelés. Továbbá a tőkekövetelmények nyugdíjakra való alkalmazása potenciálisan növelheti a költségeket anélkül, hogy biztonságosabbá tenné a munkáltató által fizetett foglalkoztatói nyugdíjat. Ezt nem lenne szabad kötelezővé tenni, amikor egy meglévő védelmi rendszer, például az Egyesült Királyságnak az előző munkáspárti kormány által létrehozott nyugdíjvédelmi alapja már most magas szintű védelmet biztosít a nyugdíjrendszer tagjai és kedvezményezettjei számára.

Én és munkáspárti kollégáim továbbra is annak biztosítása érdekében dolgozunk, hogy akik megtakarítanak az államnak, munkáltatójukon keresztül illetve önállóan, valódi nyugdíjvédelemben részesüljenek, hogy biztonságban érezhessék magukat nyugdíjba vonulásukkal kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Iva Zanicchi (PPE), írásban.(IT) Oomen-Ruijten asszony jelentése mellett szavaztam, bár úgy gondolom, hogy az elfogadott szöveg túl óvatos, amikor folyamatosan felhívja a figyelmet a szubszidiaritás elvére. Úgy gondolom mindazonáltal, hogy ez a jelentés, amely érvényben marad a Bizottság fehér könyvének hamarosan várható közzétételéig, lehetővé teszi a hatékony munkakapcsolat folytatását a tagállamok és az uniós intézmények között egy olyan nehéz témában, mint az európai nyugdíjrendszerek modernizációja.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0094/2011

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavazok, mivel véleményem szerint a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2011 első felében befejeződhetnek, feltéve, hogy tovább folytatják a szükséges reformokat. Ebben az utolsó szakaszban Horvátországnak a cél elérése érdekében mindet meg kell tennie a közigazgatás és az igazságszolgáltatás megerősítése érdekében, haladást kell elérnie a korrupció elleni küzdelemben, teljes mértékben együtt kell működnie a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszékkel, folytatnia kell a privatizációt, és szerkezetátalakítási terveket kell elfogadnia. Azért is szavazok az állásfoglalás mellett, mert az önkéntes határmegállapodás végrehajtását javasolja Horvátország és Szlovénia között, és mert előrelépés történt az olyan, kétoldalú vitás kérdések megoldása terén, mint a Szerbiával, Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával fennálló határviták. Habár Horvátországnak még le kell zárnia a közösségi vívmányok hat politikai fejezetéről szóló tárgyalásokat, úgy vélem, hogy a 2010-ben elért jó eredmények megteremtik a horvát hatóságok számára az alapot ahhoz, hogy a tárgyalások lezárása érdekében megtegyék a végső lépéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) A Horvátország által elért haladásról szóló 2010. évi jelentésről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Az Európai Parlament ezzel a dokumentummal megerősítette, hogy Horvátország jelentős haladást ért el az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások során. Egyetértek az állásfoglalás azon rendelkezésével, miszerint a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2011 első felében lezárulhatnak, feltéve hogy eltökélten tovább folytatják a szükséges reformokat, különös tekintettel a közigazgatás és az igazságszolgáltatás megerősítésére, a korrupció elleni küzdelem folytatására, a menekültek fenntartható visszatelepülésének biztosítására, a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszékkel való teljes együttműködésre, a privatizáció folytatására, valamint a nehéz helyzetben lévő hajógyárak szerkezetátalakítási terveinek elfogadására. Ezek nagyon fontos feltételek, és azok megfelelő végrehajtása vagy az említett területeken elért jelentős haladás fogja megmutatni, hogy mennyire elkötelezett Horvátország, és hogy mennyire szeretne az Európai Unió tagállamává válni.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Egyetértettem ezzel az állásfoglalásra irányuló indítvánnyal, amelynek révén az Európai Parlament támogatja Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozását. Horvátország csatlakozása európai és egyben regionális dimenziót is kap, és a többi nyugat-balkáni országot arra ösztönözné, hogy a csatlakozáshoz kapcsolódó reformokat indítsanak és hajtsanak végre. A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások során jelentős előrehaladás történt, de még alapvető reformokat kell végrehajtani a közigazgatás és az igazságszolgáltatás terén, valamint a korrupcióra, a menekültek visszatelepülésére stb. vonatkozóan. Horvátországnak jelentős előrehaladást kell elérnie a szomszédos országokkal fennálló, kétoldalú viták megoldásában, mint például a Szerbiával, Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával fennálló határviták kérdésében, hogy ezek a viták Horvátország csatlakozását követően ne akadályozzák az Európai Unió további bővítését.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE), írásban. – (RO) A Horvátország által elért haladásról szóló jelentés elfogadása mellett szavaztam, mivel véleményem szerint az uniós csatlakozási folyamat rámutat arra, hogy e területen jelentősen javult a helyzet. Az alapvető jogok tiszteletben tartása, a menekültek helyzete és a hajózási ágazat privatizálása a leginkább előrehaladott fejezetek. Itt kívánom üdvözölni a békemegállapodás végrehajtását is, és mindent, ami ebből következik. A volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszékkel való együttműködés létfontosságú a tárgyalások sikeres lezárása szempontjából. Remélem, hogy a jövőben a horvát hatóságok hozzáférést engedélyeznek a nyomozóknak a szükséges dokumentumokhoz. A dokumentumban említett egyik ilyen kérdés a háborús bűnökkel kapcsolatos perek kérdése. Az igazságszolgáltatás elé állítottakat vagy nem ítélik el, vagy jelképes büntetést kapnak. Alá kívánom húzni annak fontosságát, hogy valamennyi tagjelölt országban tisztességes igazságszolgáltató rendszert kell működtetni.

Az 1990-es évek konfliktusának öröksége és a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának hiánya elfogadhatatlan egy jövőbeli tagállamtól. Jogszabályi beavatkozások szükségesek ezen a területen. Támogatandó a magyar elnökség abbeli szándéka, hogy 2011 első féléve végére lezáruljanak a tárgyalások, és Horvátország időben átszakíthatja a célszalagot. A csatlakozása pozitív üzenetet fog küldeni a régióban, megerősítve az Európai Unió szavahihetőségét e folyamat feltételességére vonatkozóan. Befejezésképpen meg kívánom erősíteni, hogy Románia feltétlenül támogatja Horvátország uniós csatlakozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) A Horvátország által elért haladásról szóló 2010. évi országjelentés azt mutatja, hogy a zágrábi kormány elkötelezte magát az Európai Unió csatlakozási kritériumainak teljesítése mellett. Az Európai Unió azonban először találja magát szembe olyan helyzettel, hogy a horvát polgárok többsége nem gondolja, hogy az uniós csatlakozás az ország javát szolgálná, ami ellentétes azzal a jelentős mértékű optimizmussal, ami az előző két körben csatlakozott közép-kelet-európai államok lakossága körében volt tapasztalható. A Horvátországról szóló 2010. évi országjelentés rávilágít, hogy az uniós intézmények aggódnak a kialakult helyzet miatt. Ezért azzal fordultunk a hatóságokhoz és a civil társadalomhoz, hogy győzzék meg a horvátokat arról, hogy az uniós tagság pozitív hatással lesz az országukra. Üdvözlöm a horvát hatóságok erőfeszítéseit és azt az ambíciójukat, hogy a csatlakozási tárgyalásokat tavasszal lezárják.

Ahhoz is gratulálunk Horvátországnak, hogy a hosszú időn át konfliktussal küzdő államnak figyelemre méltó haladást sikerült elérnie a közösségi vívmányok végrehajtása terén. Ezenkívül minden olyan megjegyzés, ami Horvátország csatlakozásának esetleges elhalasztásáról szól, csak meggondolatlan megjegyzésnek tekinthető.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonio Cancian (PPE), írásban.(IT) Egyértelműen a jelentés mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy Horvátország megfelelően folytatja az uniós tagsághoz szükséges reformok végrehajtását. Azt hiszem, hogy gazdasági szempontból Horvátország készen áll a többi EU-tagállammal való kapcsolatokra. A világválság ellenére sikerült valamelyes makroökonómiai stabilitást fenntartania, különösen a szolgáltatási és idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése révén. Úgy vélem, hogy az országot arra kell bátorítanunk, hogy használja ki teljes mértékben az erőforrásait, különös tekintettel földrajzi helyzetére, ami stratégiai közlekedési kapcsolatot biztosít Nyugat-Európa és a Balkán-félsziget, Közép-Európa, az adriai és a mediterrán térség között. Infrastruktúrájának további fejlesztése hatalmas lehetőséget biztosíthatna az ország számára. Ezt szem előtt tartva igen gyümölcsözőnek bizonyul az Európai Unióval való együttműködése a TEN-T, a TEN-E és az e-TEN szakaszainak megvalósításában – ami horvát területeket is érint és az Európai Unióval való teljes együttműködés keretében PPP rendszerré fejleszthető. A tárgyalások 2011 első félévében fejeződnek be, és ezzel lezárul a csatlakozási folyamat. Bízom benne, hogy ez határidőre megtörténik.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Dicséret illeti Horvátországot, amiért jelentős haladást ért el a csatlakozási tárgyalások befejezéséhez szükséges referenciaértékek teljesítése területén. Határozott meggyőződésem, hogy Horvátország gyors csatlakozása arra fogja ösztönözni a többi nyugat-balkáni országot, hogy a csatlakozáshoz kapcsolódó reformokat hajtsanak végre. Örülök annak, hogy a horvát kormány határozottan állást kíván foglalni a korrupció minden formája ellen, ugyanakkor felhívom a horvát hatóságokat arra, hogy még inkább erősítsék meg a korrupció elleni testületek adminisztratív kapacitásait, és segítsék elő a politikai elszámoltathatóság kultúráját. Üdvözlöm a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség területén elért haladást, mivel a parlamenti képviselők mintegy 25%-a nő, és az állami szektor igazgatási pozícióinak közel felét nők töltik be, ami a nemek közötti egyenlőség felé való elmozdulást mutatja. Az üzleti életben azonban továbbra is kevés a női vezető, és továbbra is fennállnak a nemek közötti bérkülönbségek. A nők gazdasági és politikai döntéshozó testületekben való részvételének további aktív előmozdítására hívok fel, valamint a nemek egyenjogúságáról szóló törvény+ gyors végrehajtására, beleértve az egyenlő bérezés elvét is.

 
  
MPphoto
 
 

  Daniel Caspary, Ingeborg Gräßle, Elisabeth Jeggle, Andreas Schwab, Thomas Ulmer és Rainer Wieland (PPE), írásban. – (DE) Kifejezetten támogatjuk Horvátország gyors uniós csatlakozását. Horvátország népe nagy várakozással tekint a tagságra. A várakozásnak azonban csak akkor lehet megfelelni, ha Horvátország valóban készen áll a csatlakozásra, és eleget tesz valamennyi csatlakozási kritériumnak. Horvátország már előrébb tart ebben a folyamatban, mint számos jelenlegi EU-tagállam tartott csatlakozása idején.

A Bizottság helyzetjelentése azonban világosan rámutat, hogy bizonyos területeken van még tennivaló. Ennélfogva reménykedhetünk, hogy hamarosan lezárulnak a csatlakozási tárgyalások – a mai döntés alapján azonban nem támaszthatunk elvárásokat. A gyorsaságnál fontosabb az alaposság, és az ígéreteknél fontosabb a megbízható megvalósítás. Nem eshetünk a korábbi hibákba. Semmi más nem szolgálhatja az Európai Unió vagy Horvátország és népének érdekeit. Ennélfogva a mai szavazás során tartózkodtunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A a Horvátország által elért haladásról szóló 2010. évi jelentésről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mivel hiszem, hogy a Horvátország uniós csatlakozásáról folytatott tárgyalások lezárásra kerülnek 2011 júniusában, feltéve, hogy továbbra is megteszik a reform irányában szükséges lépéseket. A bővítés mellett állok, amennyiben a tagjelölt országok megfelelnek az előre meghatározott kritériumoknak. Minél több ország vesz részt az európai projektben, annál jobb az Európai Uniónak és polgárainak, akik a béke, a szabadság, a demokrácia, a haladás és a jólét egységes térségének előnyeit fogják élvezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Horvátország tagadhatatlan sikerrel teljesíti a csatlakozási kritériumokat, és arra törekszik, hogy ezen az úton haladjon tovább annak ellenére, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet további nehézségeket gördít elé. Jó példával szolgál bármelyik országnak, amely az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Mindenféleképpen meg kell jegyeznem, hogy a legfrissebb felmérések szerint a horvátok kétkednek az országuk uniós csatlakozásában, és kritikával illetik az Európai Unió fellépéseit. Véleményem szerint ahelyett, hogy megkérdőjeleznénk a horvátok véleményét, komolyan kell vennünk kétségeiket, és el kell gondolkoznunk az Európai Unió működésén. Sajnálatos dolognak tartom, hogy az előadó állásfoglalásra irányuló indítványában olyan kérdésekről formált véleményt, mint a szexuális irányultság és annak alkotmányos védelme, aminek egyrészről semmi köze a valódi kérdésekhez, másrészről a tagállamok kizárólagos hatáskörébe kellene, hogy tartozzon.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez az állásfoglalásra irányuló indítvány Horvátország uniós csatlakozásának folyamatáról szóló 2010. évi helyzetjelentésről szól, az Európai Parlament elkötelezettségéről, amely során nem fukarkodtunk a diplomáciai erőfeszítésekkel. Üdvözlöm a 2011 első félévében befejezendő csatlakozási tárgyalások során elért haladást, valamint az Európai Bizottság más nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása érdekében tett erőfeszítéseit.

Sajnálatos dolognak tartom, hogy a horvát parlament és kormány nem tette meg az alkotmányos módosítások terén megk0ívánt előrelépést, nevezetesen a közigazgatás decentralizálást és reformját – elsősorban annak politikamentesítését –, a korrupció elleni küzdelmet és a sajtószabadságot illetően. Remélem, hogy a jelentésben említett valamennyi probléma megoldásra kerül – vagy legalább csökken a problémák száma –, hogy a csatlakozás gyorsan megtörténhessen, és a szomszédos országok tagságának katalizátoraként működjék.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentésre tekintettel fontos rámutatni, hogy az Európai Parlament képviselőinek többsége nem örül annak, hogy az Eurobarometer szerint a horvát lakosság többsége úgy véli, hogy az uniós csatlakozás „nem lesz a hasznukra”. Mit tehetünk e vélemény ellensúlyozására? Mint mindig, most is az a válasz, hogy fokozni kell a propaganda tevékenységet, és meg kell próbálni manipulálni az Európai Unió valóságát.

Mindig ugyanazokkal a régi neoliberális dogmákkal jövünk elő: az állam gazdaságba való beavatkozásának csökkentése, és nyitott és versenypiac létrehozása annak árán, hogy tönkreteszik az állami szolgáltatásokat, a tőke hasznára megváltoztatják a munkakapcsolatokat annak „rugalmatlansága” ürügyén, továbbá megszüntetik a szuverenitást és a Horvátország fejlődését szolgáló független projektet.

Végül a jelentés határozottan egyértelművé teszi, ki húzott hasznot a NATO agressziójából és Jugoszlávia felbomlásából. Horvátország privilegizált elhelyezkedése fontos közlekedési folyosóként szolgál a Kelet és a Távol-Kelet import- és exportpiacai számára. Világos, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás nem Horvátország és a horvát nép fejlődéshez való jogát fogja elősegíteni, hanem mindenekfelett a nagyhatalmak és gazdasági csoportjaik javát fogja szolgálni.

 
  
MPphoto
 
 

  Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D), írásban.(PL) Horvátország az utóbbi időben jelentős előrelépést tett az uniós csatlakozás felé, és valószínű, hogy hamarosan az Európai Unió huszonnyolcadik tagállamává válik. Az EU és Horvátország tárgyaló felei 2010-ben 11 fejezet zártak le, így (a szükséges 35 közül) összesen 28 fejezet már lezárult. A múlt évi eredmény határozottan azt mutatja, hogy Horvátország eltökélten folytatja a reformokat, és nemsokára lehetővé teszi polgárai számára, hogy az uniós tagság előnyeit élvezzék. Az EU és Horvátország minisztereinek legutóbbi találkozóján – amire 2010. december 22-én került sor Brüsszelben – három fontos fejezetet zártak le a tárgyaló felek, nevezetesen a szabadságra, biztonságra és a jog érvényesülésére, a kül-, a biztonság- és a védelmi politikára, valamint a környezetvédelemre vonatkozó fejezetet. E fejezetek lezárása azt mutatja, hogy Horvátország jogrendszere megerősödött, és hogy több területen, egy időben történt haladás, mint például a Horvátország és a nemzetközi közösség közötti szélesebb körű együttműködés a katonai missziók és polgári ügyek terén (kül-, a biztonság- és a védelmi politika), és Horvátország lakossága számára jobb levegő és vízminőség garantálása területén (környezetvédelem).

Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozásáról 2005 októberében kezdődtek meg a tárgyalások. Horvátország csatlakozását bizonyos logisztikai problémák ellenére határozottan támogatják az Európai Unió tagállamai, és közülük sokan arra számítanak, hogy 2011 végéig gyorsan lezárul a fennmaradó hét fejezet.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Goebbels (S&D), írásban.(FR) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam. Egyértelmű, hogy Horvátországnak helye van az Európai Unióban. Mindazonáltal nem fogom megszavazni a további tagfelvételt, amíg nem emelkedik jelentős mértékben az Unió költségvetése. A további bővítés nem valósítható meg további uniós alapok nélkül.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) A Parlament Külügyi Bizottságának Horvátország uniós tagság felé haladásáról szóló állásfoglalásra irányuló indítványára vonatkozó szavazatom azt mutatja, hogy nincsen bizalom az Európai Unió adta előnyök iránt, amit a közvélemény-kutatások szerint a horvátok többsége is oszt. Sajnálatos, hogy egy borzasztó konfliktust követően függetlenné és szuverénné vált ország hatóságai nem nyughatnak addig, amíg a közvélemény ellenére nem hajtják az országot idegen járomba. A Maastrichti Szerződés ellen szavaztam. Az Európai Alkotmány ellen szavaztam. A Lisszaboni Szerződés ellen szavaztam volna, ha a kormányomnak lett volna mersze megkérdezni a francia népet. Remélem, hogy a horvátokat közvetlenül megkérdezik az országuk uniós csatlakozásáról, és akaratukat – a franciák, írek és hollandok akaratával ellentétben – tiszteletben fogják tartani. Valóban nem szavazhattam egy olyan állásfoglalás mellett, amely sajnálja, hogy az ilyen vagy olyan szexuális devianciában érintett kisebbségek sorsa nem jelent központi kérdést, amely intenzív propaganda mellett kardoskodik, hogy megfordítsa a közvélemény-kutatások negatív eredményét, amely az országainkban már elkövetetett gazdasági hibákra buzdít.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) A Horvátország által tett előrelépésről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, amely megerősíti a Horvátország uniós csatlakozására tett erőfeszítéseit. Horvátország tagsága több előnnyel is jár, mint például a béke és stabilitás megszilárdítása a balkáni régióban és az Európai Unió helyzetének megerősítése a térségben. Az elfogadott szöveg olyan kérdéseket is felvet, amelyek továbbra is problematikusak, és amelyeken tovább kell dolgoznia Horvátországnak, mint például a korrupció elleni küzdelem, ami továbbra is az egyik legnagyobb veszély az országban, valamint a visszatelepült menekültek támogatása, ami még mindig nem megfelelő. Remélem, hogy Horvátország továbbra is pozitív irányban fog haladni.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A Horvátország által elért haladásról szóló 2010. évi jelentésről szóló állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert az Európai Parlament ezzel a dokumentummal megerősítette annak tényét, hogy Horvátország előrelépett az uniós integrációról folyó megbeszélések során. A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások elég gyorsan lezárhatók, amennyiben tovább folytatják és határozottan végrehajtják a szükséges reformokat. Folytatni kell a közigazgatás és az igazságszolgáltatás megerősítését, a korrupció elleni küzdelmet, biztosítani kell a menekültek visszatelepülésének fenntarthatóságát, és teljes mértékben együtt kell működni a a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszékkel (ICTY) és így tovább. A horvát kormánynak továbbá sürgősen foglalkoznia kell a gazdaság strukturális gyengeségeivel, és nagyobb figyelmet kell szentelnie a regionális együttműködésnek, hogy megbirkózzon a szomszédos országokkal fennálló, kétoldalú vitás ügyekkel. A megfelelő végrehajtás vagy legalább az ezeken a területeken elért, jelentős előrelépés fogja megmutatni és megerősíteni, hogy Horvátország az Európai Unió tagállamává kíván válni, és arra megvan a lehetősége is. Úgy vélem, hogy Horvátország csatlakozása a többi nyugat-balkáni országot is arra ösztönözné, hogy gyorsabban közeledjen az uniós tagság felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A Parlamentnek a Horvátország által elért haladásról szóló 2010. évi jelentésről szóló állásfoglalásra irányuló indítványával az volt a célja, hogy gratuláljon a Horvátország által több szempontból is megtett, hasznos változtatásokhoz, amelyek egyre közelebb hozzák az országot az Európai Unióhoz. Említésre méltó eredményeket ért el az ország az elmúlt év során, és alapvető módosítások történtek az alkotmányban, hogy azt a többi 27 tagállam alapokmányához igazítsák. Az igazságszolgáltatásra vonatkozóan erőfeszítéseket tettek arra, hogy a hatalom pártatlan és független legyen. A háborús bűnökkel kapcsolatosan pereket indítottak, és jelentős haladást értek el a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség területén. Teljes mértékben egyetértek ezzel az indítvánnyal, mert határozott meggyőződésem, hogy Horvátország megérdemli, hogy tagállammá váljon. Kétségtelen, hogy még ennél is többet kell tenni, különösen ami a korrupció elleni küzdelmet illeti, de továbbra is tény, hogy az ország jelentős haladást ért el az uniós tagság felé vezető úton.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) A jelentés mellett szavaztam, mert mindannyian stabil és virágzó környezetet akarunk. Ezeknek a várakozásoknak valójában akkor lehet eleget tenni, ha a nyugat-balkáni országokat az Európai Unióba és az euro-atlanti struktúrákba integráljuk. Horvátország a térség azon állama, amely legelöl tart az uniós integrációs folyamatban, és kiemelném, hogy nagy erőkkel kíván fellépni az állami szektorban tapasztalható korrupció ellen. Zágráb már tett előrelépést ebben az ügyben azzal, hogy a parlament elfogadott egy törvényt, amely engedélyezi az illegálisan megszerzett vagyon elkobzását, valamint azzal, hogy pert indítanak a vezető tisztségviselők ellen. Üdvözlöm ezeket az intézkedéseket, de Zágrábnak meggyőző módon kell megmutatnia, hogy felhagyott a korrupció és a büntetlenség széles körben elterjedt kultúrájával. Horvátország az uniós csatlakozási folyamat során továbbra is számíthat Románia támogatására: megoszthatjuk tapasztalatainkat mind az előcsatlakozási folyamatra, mind az ország uniós csatlakozását követő szempontokra vonatkozóan.

 
  
MPphoto
 
 

  Monica Luisa Macovei (PPE), írásban. – Az állásfoglalás mellett szavaztam, hogy elismerjem Horvátország uniós csatlakozás felé tett előrelépését, és hogy rávilágítsak arra, milyen célokat kell még elérniük a horvát nép érdekében. Az 1. és a 4. módosítás ellen szavaztam, mert azok törölni akarták a horvát kormány szexuális irányultság és faj alapján történő megkülönböztetés ellen tett erőfeszítéseinek említését, ami az uniós csatlakozás szükséges feltétele.

Amikor az állásfoglalást a Külügyi Bizottságban tárgyaltuk, módosításokat fogalmaztam meg az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságára és kiszámíthatóságára vonatkozóan: az igazságszolgáltatás finanszírozásának növelése a gyors és hatékony munkavégzés érdekében, a jogtudomány egységesítése és valamennyi ítélet időben való közzététele. A korrupciós eseteket perre kell vinni, és nem maradhatnak a vádemelési/nyomozási szakaszban, és elrettentő hatású ítéleteket kell hozni. Fel kell mérni az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció elleni küzdelem területén elköltött előcsatlakozási alapok hatékonyságát.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, de súlyos kétségeim vannak a felől, hogy Horvátország készen áll-e a tagságra. Jelentős haladást kell elérnie számos területen, nem utolsó sorban a korrupció elleni küzdelem területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Matera (PPE), írásban.(IT) Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozása határozottan arra fogja ösztönözni a balkáni országokat, hogy saját maguk is erőfeszítéseket tegyenek és reformokat hozzanak a jövőbeli uniós csatlakozásuk érdekében. Horvátország uniós csatlakozása révén növekszik a béke és stabilitás térsége Európában, ami kettős, európai és regionális dimenziója révén arra kellene, hogy ösztönözze a nyugat-balkáni országokat, hogy regionális szinten fokozzák a kohéziót.

Örülök, hogy Horvátország előrelépett a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és védelme terén, habár az országnak a roma kisebbség fokozott védelme és a civil társadalomban való részvétele érdekében is megfelelő intézkedéseket kellene hoznia. A romákat még mindig hátrányos megkülönböztetés éri, és nincsen megfelelő képviseletük a horvátországi központi és helyi politikai hatóságoknál. Szinergiákat kell kidolgozni és végrehajtani regionális szinten, különösen a Duna-stratégia keretében, mivel a fokozott társadalmi kapcsolatok és gazdasági érintkezés az egész Duna-menti makrorégió javát szolgálnák.

Elsősorban a közlekedés, a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés területén való együttműködésre gondolok. A fokozott regionális kohézió elősegíti, hogy a jövőben az egész nyugat-balkáni térség csatlakozhasson az Európai Unióhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Nem meglepő, hogy az Eurobarometer szerint a horvátok úgy vélik, az Európai Unió nem szolgálja a hasznukat, mivel valóban ez a helyzet. Az állásfoglalásra irányuló indítvány és annak antiszociális rendelkezései ellen szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Rövid időn belül lezárulhatnak a Horvátországgal folytatott uniós csatlakozási tárgyalások. Eltökélten végre kell azonban hajtani a szükséges reformokat. A legfontosabb reformok a közigazgatás és az igazságszolgáltatás megerősítése, a korrupció elleni küzdelem, a menekültek visszatelepülésének támogatása, a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszékkel való teljes együttműködés, valamint a hajógyárak szerkezetátalakítása.

Gratulálnunk kell az eddig elért hatalmas haladáshoz. A végső szakaszban azonban következetesen tovább kell vinni a reformokat ahhoz, hogy időben lezárulhassanak az uniós csatlakozásról szóló tárgyalások. Aggasztó az a tény, hogy a horvátok többsége úgy véli, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás nem szolgálná az ország érdekeit, tehát azon kell dolgoznunk, hogy a horvátok sajátjukként tekintsenek az európai projektre. Létfontosságú tehát, hogy világos és tényszerű tájékoztatást adjunk a polgároknak arról, milyen következményekkel jár Horvátország uniós csatlakozása.

 
  
MPphoto
 
 

  Willy Meyer (GUE/NGL), írásban.(ES) Habár Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozását pozitív dolognak tartom – amennyiben a horvát nép is annak tartja –, nem támogattam ezt az állásfoglalásra irányuló indítványt, mivel az több olyan pontot is tartalmaz, amelyet elutasítok: mindenekelőtt az Európai Unió gazdasági követelményeire vonatkozó pontokat. Azt hiszem, hogy helyénvaló és értékelendő az a kérés, hogy a horvát hatóságok olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek meghatározzák és javítják a civil társadalom szereplőinek részvételét a politika kialakításában és az állami hatóságok tevékenységeinek felügyeletében. Az állásfoglalást azonban nem tudom támogatni, mivel teljes mértékben ellenzem az abban szereplő neoliberális gazdasági hangsúlyt és azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatalát kéri ezen a területen. Elfogadhatónak tartom, hogy az Európai Unió megköveteli, hogy a horvát kormány csökkentse az állami és közkiadások újraelosztásában betöltött szerepét, és elutasítom az arra vonatkozó felhívást, hogy a „nyereségesség” legyen a közegészségügyi és szociális rendszerek értékelésének fő kritériuma.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Michel (ALDE), írásban.(FR) Nagyon örülök annak, hogy Horvátország ilyen mértékben előrehaladt az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban, az alkotmány módosítását, az igazságszolgáltatás reformját, a sajtószabadságot, a kisebbségek védelmét és a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszékkel való szorosabb együttműködést is beleértve. Következésképpen maradéktalanul támogatom a Horvátország által elért haladásról szóló 2010. évi jelentést. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kilátása a nyugat-balkáni országokat az európai integráció felé való elmozdulásra, a szükséges politikai, gazdasági és törvényi reformok végrehajtására, a stabilitás megszilárdítására, valamint a régión belüli együttélés és megbékélés elősegítésére ösztönözheti. A horvát hatóságok előtt azonban vannak még leküzdendő akadályok és kihívások, mint például a korrupció elleni küzdelem, a gazdaság egyenesbe hozása, a szomszédos országokkal fennálló, kétoldalú viták rendezése és a rendkívül alacsony foglalkoztatottság. Ennélfogva szorgalmaznunk kell, hogy Horvátország igyekezzen a szükséges reformokkal, hogy megfeleljen a végső kritériumoknak és lezárhassa a tárgyalásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Azzal, hogy támogatom a Horvátország által elért haladásról szóló 2010. évi jelentésről szóló állásfoglalásra irányuló indítványt, azt kívánom kifejezésre juttatni, hogy támogatom az ország gyors uniós csatlakozását. Azonkívül, hogy közép-európai kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkezik, a csatlakozási kritériumoknak is megfelel. Habár még számos területen van tennivaló, mint például a korrupció elleni küzdelem terén – tekintettel az Ivo Sanader volt miniszterelnök elleni vádemelésre –, megvan a pozitív akarat. Úgy tűnik, hogy Horvátország kész szembenézni a múltjával, amint azt például a háborús menekültek visszatelepülésének támogatása is bizonyítja. Az állásfoglalás ezt is részletesen leírja.

Mivel azonban több módosítást támogattam, kifejezésre juttattam azt is, hogy elutasítom az állásfoglalás politikailag korrekt nyelvezetét, amely több bekezdésben teljességgel elfogadhatatlan. Mivel azonban nem akarok akadályt gördíteni a horvát nép elé az Európai Unióba vezető úton, továbbá jó szándékunk kifejezéseképpen végül a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) A tagjelölt országok közül Horvátország az, amely a legnagyobb haladást érte el. Horvátország számos alkalommal – például a halászati vita rendezése révén – bizonyította, hogy kész csatlakozni az Európai Unióhoz. Haladást értek el a korrupció elleni küzdelemben is, amint azt Ivo Sanader volt miniszterelnök letartóztatása is bizonyítja. A háborús bűnök kérdésére vonatkozóan úgy tűnik, hogy Horvátország leszámol a múltjával, és például támogatást nyújt a háborús menekültek visszatelepüléséhez. Az állásfoglalásra irányuló indítvány néhány fölösleges, politikailag túlzottan korrekt közhelyet tartalmaz például az 5. bekezdésben, a transzszexuálisok védelmére vonatkozóan. A jelentés azonban mindent összevéve elfogadható. Az eddig elért haladásra hivatkozik, és gyors csatlakozási folyamatra törekszik. Ez üdvözlendő dolog, mivel Horvátországot szilárd kulturális és történelmi gyökerek kötik Közép-Európához. Ennélfogva az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D), írásban.(PL) Horvátország az egyik olyan ország, amely egyre közelebb kerül az uniós csatlakozáshoz. Az elmúlt néhány év során Horvátország határozottan kezdeményező volt, és számos területen – az igazságszolgáltatástól az emberi jogokig – haladást ért el. Igen elégedett vagyok az ezeken a területeken elért haladással, mivel egy évvel ezelőtt azt szorgalmaztam, hogy a horvát kormány pontosan ezekre a területekre vonatkozóan fokozza a jogszabályok módosítására tett erőfeszítéseit.

Horvátország jelenleg ugyanazokkal a problémákkal küszködik, amint az Európai Unió korábbi és jelenlegi tagjelölt országainak többsége, nevezetesen a korrupció, a szomszédos országokkal fennálló történelmi nézeteltérések rendezése és a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés. Az ilyen típusú problémák megoldása nem csak a hatóságoktól kíván óriási erőfeszítést, hanem a társadalomtól is. Az ember nem változtathat a szexuális vagy etnikai kisebbségek helyzetén anélkül, hogy ne gyakorolna valamelyes hatást a polgárok szemléletmódjára. Azonban ahogyan azt az új tagállamok példája is mutatja, az Európai Unióhoz való tartozás fokozatosan elősegíti az idegen származású vagy eltérő szexuális irányultságú személyek elfogadását.

Horvátországnak azt az üzenetet kell továbbítanunk, hogy az Európai Unió kész új tagot fogadni a soraiba. Remélem, hogy erre hamarosan sor kerül.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett szavaztam, mert Horvátország óriási haladást ért el a csatlakozási tárgyalások lezárásához szükséges kritériumok teljesítésében. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy Horvátország csatlakozása a többi nyugat-balkáni országot is arra ösztönözné, hogy gyorsabban haladjanak ez uniós tagság felé. Üdvözlöm a horvát kormány a korrupció különféle formái elleni küzdelem során tett erőfeszítéseit, valamint a közigazgatási és igazságszolgáltatási reformok végrehajtását. Annak érdekében azonban, hogy a törvényesség alapelveit megfelelően végrehajtsák, és a polgárok bizalmat szavazzanak az igazságszolgáltatásnak, jelentősen csökkenteni kell a megoldatlan ügyek számát és a bírósági eljárások hosszát. Ezenkívül biztosítanunk kell, hogy a háborús bűnökkel kapcsolatos perek elfogulatlan és pártatlan módon folyjanak. Egyetértek a javaslattal abban, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a Dunán megépítendő erőművek biztonságának. A horvát kormánynak továbbá sürgősen foglalkoznia kell a gazdaság strukturális hiányosságaival, és a szomszédos országokkal fennálló, kétoldalú ügyek rendezése érdekében nagyobb figyelmet kell szentelnie a regionális együttműködésnek. Úgy vélem, hogy a Horvátországgal folytatott tárgyalások akkor zárulhatnak le, amikor végrehajtottak valamennyi szükséges reformot és eleget tettek egyéb kötelezettségeiknek, és erre vonatkozóan nem kellene határidőt szabni.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A balkáni térség döntő fontosságú az Európai Unió jövőbeli geopolitikai szerkezete szempontjából, és ebben a tekintetben Horvátország az az ország, amelyik a legelöl jár a csatlakozási folyamatban. Európa a gazdasági és politikai reformok révén valódi hajtóerőként fellépve valódi változást hozhatna a régióban. Dél-Nyugat-Európa integrációs politikája és a demokrácia és piacgazdaság felé való elmozdulása miatt szavaztam az állásfoglalásra irányuló indítvány mellett. Úgy vélem, hogy a balkáni országokra kiterjedő bővítés leállítása és/vagy akadályozása bizonyosan nincs hatással az európai gazdaság sorsára. Fontos tehát, hogy Horvátországra olyan nemzetként tekintsünk, amely az egész Uniónak segítségére lesz abban, hogy a régió többi országa felé nyisson. Az új integrációs és fejlődési folyamat előfutáraként tehát stratégiai szerepet fog betölteni.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Horvátország jelentős előrelépést tett az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető úton; különösen a tárgyalási fejezetekben előírt referenciaértékek teljesítésében észlelhető a haladás. Hangsúlyozni kell, hogy az Eurobarometer szerint a horvát lakosság többsége a legutóbbi felmérések szerint úgy véli, hogy az uniós csatlakozás nem lenne előnyös a számukra. Feltétlenül tekintetbe kell vennünk, hogy a horvát nép csatlakozni kíván-e az Európai Unióhoz vagy nem, és szabad választást kell nekik engednünk. Kívánatos az európai projekt bővítése, és a béke, szabadság, demokrácia, haladás és jólét egységes térségének kialakítását szolgálja. Döntő fontosságú azonban, hogy ezt a projektet továbbra is kizárólag és alapvetően az emberek akarata határozza meg. Horvátország csatlakozása geopolitikai szempontból fontos, mivel arra ösztönözheti a többi nyugat-balkáni országot, hogy elindítsa és eltökélten végrehajtsa az európai projekthez való csatlakozással kapcsolatos reformokat. E referenciaértékek alapján az állásfoglalás mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban. – (RO) Üdvözlöm a Horvátország által a csatlakozási tárgyalások lezárásához szükséges kritériumok teljesítésében elért haladását. A horvát kormánynak azonban javítania kell a környezetgazdálkodásért – különösen a területfejlesztésért – , valamint a hulladék, a víz és levegőminőség ellenőrzéséért felelős központi közigazgatási intézmények koordinálását, hogy azok ily módon képesek legyenek megfelelően megóvni az egyedülálló környezetet és magas szinten tartani a biológiai sokféleséget. Úgy vélem, hogy a régió gazdasági fejlődését felgyorsíthatná, ha Horvátország és a többi ország között szoros együttműködés alakulna ki a Duna-régióra vonatkozó stratégia keretében, és a Duna-menti makrorégión belül különféle formában működnének együtt a közlekedés, a környezetvédelem és a gazdaság fejlesztése területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL), írásban.(PT) Tartózkodtam a szavazástól. Elvileg nem ellenzem egyik ország uniós csatlakozását sem, mivel nem szeretnék az Unióra olyan klubként tekinteni, amely elzárkózik azon országoktól, amelyek tiszteletben tartják a demokrácia és az emberi jogok minimális értékeit, és amelyek népei szabadon dönthetnek a csatlakozás felől. Nem tudom azonban elfogadni, hogy nyomást gyakorolunk Horvátországra, hogy felgyorsítsa az állami vállalatok privatizálásának folyamatát. A Bizottság politikai beavatkozását sem tudom elfogadni a belső döntéshozatal folyamatába, olyan szervezeteket támogatva, amelyek olyan országban érvelnek a csatlakozás mellett, ahol az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint a polgárok többsége úgy véli, hogy az nem lenne hasznos. Az Európai Unió jelenlegi antiszociális politikáját figyelembe véve ez nem meglepő.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) A Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2011 első félévében lezárulhatnak, amennyiben eltökélten tovább folytatják a szükséges reformok végrehajtását, különös tekintettel a korrupció elleni küzdelemre, a menekültek visszatelepülésének biztosítására, a hajógyárak szerkezetátalakítására, valamint az alkotmány és az igazságszolgáltatás megreformálására.

Ami a korrupciót illeti, elismerem a horvát kormány elkötelezettségét – amit nyilvánvalóan mutatnak például a két volt minisztert és a volt miniszterelnököt érintő perek –, ez azonban olyan jelenség, ami továbbra is súlyos és széleskörű problémát jelent. Folytatni kell az igazságszolgáltatási rendszer reformját is, nevezetesen a háborús bűnök perre vitelét, és javítani kell a tanúvédelmi programokat.

A legnagyobb kihívást azonban az jelentheti, hogy megvilágítsuk az uniós tagság adta előnyöket a kissé szkeptikus lakosságnak. Az Eurobarometer legutóbbi felmérése azt mutatta, hogy a horvát polgárok többsége úgy véli, hogy az uniós tagság nem válna az ország javára, ami aggodalmat keltő dolog. Ennélfogva szorgalmazom, hogy a kormány és a civil társadalom győzze meg a horvátokat arról, hogy az európai projektet magukénak is tekintsék. Az uniós tagságot mindenesetre népszavazásra kell bocsátani.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az Európai Parlament ezzel az állásfoglalással elismerően nyilatkozik Horvátországról, amiért jelentős haladást ért el a csatlakozási tárgyalások lezárásához szükséges referenciaértékek teljesítésében. A jelentés azt kéri Horvátországtól, hogy határozottan vigye véghez a szükséges reformokat, hogy teljesíthesse a végső referenciaértékeket és lezárhassa a tárgyalásokat, valamint felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy Horvátország támogatást kapjon a referenciaértékek teljesítéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam, mert az rávilágít arra, hogy Horvátország haladást ért el az uniós csatlakozási folyamat során. Ha Zágráb az elmúlt évekhez hasonlóan viszi tovább a reformokat, igen nagy esély van arra, hogy a tárgyalások már júniusra lezárulnak.

Most azonban úgy tűnik, hogy az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy meggyőzzük a helyi lakosságot arról, hogy az uniós tagság valóban hasznot hoz az országuknak, mivel az Eurobarometer legutóbbi közvéleménykutatása arra utal, hogy nem így gondolják. Figyelembe véve annak tényét, hogy a csatlakozás kérdését még népszavazásra kell bocsátani, azon kell dolgoznunk, hogy a horvátok a történelmük és a jövőjük részeként tekintsenek erre a nagy európai projektre.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter van Dalen (ECR), írásban.(NL) 2011 júniusára a tagjelölt Horvátország lezárja az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Elégedett vagyok a tárgyalások helyzetével, de a csatlakozás előtt kell lépnünk. Nem szeretném, ha utólag megbánnánk Horvátország csatlakozását: tanuljunk Bulgária és Románia csatlakozásából! Papíron valóban a horvát kormány egyik prioritása a korrupció elleni küzdelem, de azt látjuk, nagyon kevés korrupciós ügy került bíróság elé. Az ügyek nagy többsége elakad a nyomozási szakaszban. Ez feltűnően gyakori azokban az esetekben, amikor vezető tisztségviselők ellen folyik nyomozás. Zágráb fellépését akarom látni. Horvátország végül is 4 milliárd eurót fog kapni az Európai Unióhoz való csatlakozást követően. Bizalmat kell tudnunk szavazni azoknak a horvát politikusoknak, akik e pénzösszeg elköltéséért lesznek felelősek.

Tanulnunk kell a Bulgáriával és Romániával szerzett tapasztalatból. Ezek az országok túl gyorsan csatlakoztak az Európai Unióhoz, és ennek eredményeképpen az európai pénzek nem megfelelő zsebekbe vándoroltak. Tehát mindaddig, amíg a korrupció elleni küzdelem a jelenlegi szinten ragad, nem fogjuk tudni lezárni a Horvátországgal folytatott tárgyalási folyamatot. Ez ilyen egyszerű.

 
  
MPphoto
 
 

  Geoffrey Van Orden (ECR), írásban. – Az ECR képviselőcsoport határozottan támogatja az Európai Unió bővítését. Véleményünk szerint ez az uniós politika egyik legsikeresebb aspektusa, feltéve hogy arra szigorú kritériumok szerint és az utóbbi csatlakozásokból levont tanulságok alapján kerül sor. Ennélfogva az állásfoglalás mellett szavaztunk. Úgy véljük azonban, hogy vannak még olyan súlyos problémák, amelyeket Horvátország uniós csatlakozása előtt meg kell oldani. Nem foglalkoztak kellőképpen a korrupcióval és az igazságügyi reformmal. A média szabadsága, a szervezett bűnözés elterjedtsége és a bírósági ügyek elhúzódása is aggodalomra ad okot. Ezenkívül még mindig vannak megoldatlan határviták Horvátország szomszédaival, és nem akarjuk, hogy mindezeket behozzák az Európai Unióba. Nem akarjuk, hogy Horvátország később keresztbe húzza a többi tagjelölt ország számításait. Már most is szenvedünk hasonló ügyektől.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A Külügyi Bizottság által előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítvány rendkívül kiegyensúlyozott. Említést tesz mindazokról a gyengeségekről, amelyek miatt egyelőre nem lehet lezárni a tárgyalás utolsó nyitott fejezetét. A jelentés horvát hatóságoknak címzett ajánlásaiban figyelemmel van a fenntarthatóságra – többek között az igazságszolgáltatás reformjára és a korrupció elleni küzdelemre tekintettel –, a függetlenség garantálására, ami Horvátország jövőbeli demokratikus fejlődésének kulcsa. A jelentés továbbá nem felejti el megjegyezni, hogy a horvát kormány az uniós csatlakozást követően is ugyanilyen ambícióval kell, hogy folytassa a munkát.

 
  
MPphoto
 
 

  Artur Zasada (PPE), írásban.(PL) Az elmúlt hónapok során bebizonyosodott, hogy Horvátország lehető leggyorsabb uniós csatlakozásra tett erőfeszítései kézzelfogható eredménnyel járnak. A korábbi években megkezdett reformok az élet számos területén jelentősen hozzájárultak a fejlődéshez. Különösen reményt keltő azt látnunk, hogy szorosabban együttműködnek a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszékkel, és hogy előrelépés történt a nők jogai és az etnikai kisebbségek védelme területén is. A regionális kezdeményezések – mint például a Horvátország, Szerbia és Szlovénia között létrejött, közös vasúti vállalkozásról szóló megegyezés – azt mutatják, hogy megvan a békés együttműködés és a balkáni országok fokozott gazdasági fejlesztése iránti óhaj.

Az Európai Unió tagállamainak továbbra is támogatniuk kell Horvátország reformprogramját, különös figyelemmel a legsürgetőbb problémáira, nevezetesen a korrupció és a nagymértékű munkanélküliség problémájára, valamint a szétforgácsolt mezőgazdasági ágazat nehéz helyzetére. Remélem, hogy a magyar elnökség állításai szerint júniusban lezárjuk a Horvátországgal folytatott tárgyalásokat, és hogy Horvátország 2011 második felében, a lengyel elnökség idején az Európai Unió tagjává válik.

 
Utolsó frissítés: 2011. június 30.Jogi nyilatkozat