Elnök. A következő napirendi pont a Scholz úr által a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság nevében készített jelentés (A7-0051/2011) az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől 2011. december 31-ig történő alkalmazásáról szóló 732/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0142 – C7-0135/2010 – 2010/140(COD)).

  Helmut Scholz, előadó. – (DE) Elnök úr, Győri asszony, De Gucht úr, hölgyeim és uraim! A nemzetközi kereskedelempolitikának egy nagyon fontos aspektusáról vitázunk ebben a kései órában. A kérdés fontosságának figyelembevételével jobban örültem volna, ha tele lenne a Ház és minden ülés foglalt lenne. Az Európai Unió általános preferenciarendszere (GSP) az európai kereskedelempolitika fontos vívmánya. Ez megnyitja piacunkat a világ legszegényebb országai előtt: a fegyverek kivételével minden típusú áru tekintetében. Emellett kereskedelmi koncessziókat biztosít a fejlődő országoknak a termékek teljes körében. A GSP+ értékes ösztönző rendszer, amely további koncessziókat kínál a fejlődő országok számára, ha az emberi jogokról, a munkaügyi előírásokról és a környezet védelméről szóló fontos nemzetközi egyezményeket aláírnak, és a gyakorlatba átültetnek. A rendszernek azonban vannak gyenge pontjai, és rendszeres frissítésre szorul.

Az évek során az Európai Parlament, a partnerországok, társaságok és nem kormányzati szervezetek fontos javaslatokat tettek a rendszer fejlesztésére vonatkozóan. Most az egész világ arra vár, hogy a Bizottság kiadja javaslatát a rendszer olyannyira szükséges átdolgozásáról. A javaslat határideje 2010. június 1. volt. A Bizottság nem adta át időben a javaslatot, mulasztása pedig a bizonytalanság jelentette veszélyes helyzetben hagyta az Unión belüli és kívüli érintett országokat és társaságokat. A jelenlegi rendeletet most át kell dolgozni.

Ön egy átmeneti rendelettel próbálja megmenteni a helyzetet, és erről fogunk szavazni holnap, vagyis csütörtökön. Az átmeneti rendelet nem egyéb, mint hosszabbítás. Semmin sem változtat, semmin sem javít, és nem hajtja végre a Lisszaboni Szerződésből fakadó új követelményeket. Ez az Európai Parlamentben nemcsak a meglepetés, hanem az elégedetlenség érzését is kiváltotta, és előadóként én is ezt éreztem. A Parlament képviselőinek kötelessége gondoskodni a Lisszaboni Szerződés által az európai polgárok választott képviselői számára biztosított jogok, kötelességek és hatáskörök tiszteletben tartásáról. Arról is kötelesek vagyunk gondoskodni, hogy a tarifák csökkentése valódi fejlődést eredményezzen a fejlődő országok helyzetében. Annak érdekében, hogy megvédjük az EU partnereit egy hosszan elhúzódó eljárás következményeitől, kezdetben azt javasoltam a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságnak, hogy a rendeletnek csak azokat az elemeit módosítsuk, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Parlament betölthesse új szerepkörét.

Ugyanakkor szeretném kihangsúlyozni, hogy szerintem a GSP és GSP+ rendszerre is ráfér az általános átdolgozás. A Tanáccsal és a Bizottsággal a Lisszaboni Szerződésből fakadó, az átmeneti rendeletet érintő jogi kérdésekről folytatott intenzív megbeszélések során a Parlament végül úgy döntött, hogy alapvetően megváltoztatja a hozzáállását. Most szeretném újból kifejezni őszinte köszönetemet a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnökének, Moreira professzornak fáradhatatlan közvetítői erőfeszítéseiért, és Önnek is, De Gucht úr, amiért a Bizottság szavatolta azt, hogy a kulcsfontosságú módosításokat kezelni fogják a gyakorlatban, különös tekintettel a Parlament tájékoztatására és bevonására. Ezért úgy döntöttünk, hogy elejtjük összes módosító javaslatunkat annak érdekében, hogy az átmeneti rendelet a lehető leggyorsabban hatályba léphessen. Ezt elsősorban érintett partnereink és az érintett társaságok érdekében tettük.

A Bizottság által adott szavatolás azt az ígéretet is tartalmazza, hogy a jövőben a Tanáccsal egy időben hiánytalanul és haladéktalanul tájékoztatják az Európai Parlamentet a GSP lényeges aspektusaival kapcsolatos munkáról és minden fejleményről, és hogy átadják a GSP-vel kapcsolatos összes dokumentumot. A Bizottság azt is garantálja, hogy az Európai Parlament értesítést kap a preferenciák mindenféle esetleges felfüggesztéséről a 16. cikk (3) bekezdése szerint, a visszavonásokról a Bizottság erre vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyveivel együtt a 17. cikk szerint, valamint a védő határozatokról a 20. és a 21. cikk szerint, mielőtt azok hatályba lépnének.

Üdvözöljük az Omnibus 1 benyújtását, és a Bizottság hajlandóságát az Omnibus 1 dokumentumban szereplő javaslatok mélyreható megvitatására. Ugyanakkor szeretnénk emlékeztetni a Bizottságot arra, hogy az Omnibus 2 dokumentumot sürgősen be kell nyújtani.

Végül szeretném újból kihangsúlyozni, hogy a Parlament engedményt tett az átmeneti rendelet tekintetében. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy küzdenünk kell a Parlament parlamentáris jogainak folyamatos és alapvető végrehajtásáért.

  Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. – (HU) Elnök úr! Biztos úr! Scholz úr! Képviselő hölgyek és urak!

a Tanács soros elnöke. – Elnök úr! Hadd folytassam angolul. A terminológia miatt úgy gondolom, helyénvalóbb, ha angolul beszélek. Amióta a Bizottság benyújtotta javaslatát a jelenlegi GSP rendelet alkalmazásának korlátozott ideig történő meghosszabbításáról – ez az úgynevezett megújítási javaslat –, a Tanács folyamatosan ismételgeti a Parlament előtt a javaslat kellő időben történő elfogadásának fontosságát. A cél annak biztosítása, hogy a fejlődő és a kevésbé fejlett országok továbbra is élvezhessék az EU általános preferenciarendszerének előnyeit, ami a fejlődő országokkal szemben tanúsított uniós kereskedelempolitika egyik alapvető eleme.

A Tanács örömmel látja, hogy ma itt, az Európai Parlamentben sor kerül a javaslat első olvasatra történő elfogadásához vezető első lépésre. A lehető leggyorsabban megtesszük az intézményeink közötti megállapodás megerősítéséhez szükséges lépéseket az Önök által ma elfogadott álláspont alapján. Ugyanakkor a Tanács várja, hogy a Bizottság beterjessze javaslatát az uniós GSP átfogó felülvizsgálatáról.

Úgy kell kialakítanunk a rendszert, hogy az több segítséget nyújtson a fejlődő gazdaságoknak, amelyeknek a legnagyobb szükségük van a preferenciákra, és hogy az egyúttal gondoskodjon arról, hogy még hatékonyabb fejlesztési és külpolitikai eszközzé váljon azáltal, hogy ösztönzéseket nyújt a felelősségteljes kormányzáshoz. Mindennek szem előtt tartásával a jó együttműködés szellemében a Tanács kifejezi készségét a Parlamenttel történő közös munkára egy modern, átfogó és teljes egészében működőképes jogi keretrendszer hatályba léptetése érdekében, amely segítséget nyújt a fejlődő országok szükségleteihez.

Hadd fejezzem be azzal, hogy megragadom az alkalmat arra, hogy az Elnökség nevében kifejezzem teljes elismerésemet azokért a pozitív és konstruktív erőfeszítésekért, amelyeket a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnöke, Moreira úr, valamint a dosszié előadója, Scholz úr tett annak érdekében, hogy megállapodásra juthassunk erről a javaslatról.

  Karel De Gucht, a Bizottság tagja. – Elnök úr! Szeretném melegen üdvözölni azt, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság támogatja az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazását szabályozó rendelet meghosszabbítására vonatkozó javaslatot. Külön köszönet illeti az előadót, Scholz urat és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnökét, Moreira urat, amiért hajlandóak voltak pragmatikus megoldást találni a Parlament azzal kapcsolatos aggályainak kezelésére, hogy hogyan lehet alkalmazni a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusokra vonatkozó új szabályokat az érvényben lévő GSP rendelet vonatkozásában.

Bizonyára emlékeznek arra, hogy a hosszabbítást a Lisszaboni Szerződés hatályba lépéséhez történő alkalmazkodáshoz, valamint a jövőbeni uniós GSP rendszerre vonatkozó új rendelet benyújtásához szükséges idő áthidalása érdekében javasolták. Az Európai Parlament támogatása, amint ezt a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság március 3-i szavazása is kifejezte, kikövezi az utat a jelenlegi rendszer sikeres folytatása előtt a fejlődő országok és az EU javára, megerősíti továbbá az EU szerepét, valamint az EU fejlesztési politikájának célkitűzései melletti elkötelezettségét.

A Bizottság meghallgatta a Parlament hangosan és egyértelműen kifejezett aggályait a GSP-rendelet döntéshozatali aspektusaival kapcsolatosan. Ebben a tekintetben megerősíthetjük teljes és tevékeny támogatásunkat amellett, hogy az Európai Parlament töltse be a kereskedelempolitikával kapcsolatos szerepkörét, amint az a Lisszaboni Szerződésben szerepel. Ezért a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy konstruktív szellemben megvitassa a Parlament elmúlt hetekben kifejezett aggályait. Ez a megbeszélés a két bizottsági javaslat összefüggésében fog folytatódni, amely javaslatok a döntéshozatalt módosító rendeletre vonatkoznak a kereskedelempolitika területén a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének fényében – Omnibus I és Omnibus II.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a Parlament igényeinek megfelelően folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet a GSP lényeges aspektusaival kapcsolatban végzett munkáról. Ez valóban kritikus jelentőségű annak érdekében, hogy a Parlament képes legyen hatékonyan betölteni szerepkörét a kereskedelempolitikában. Ezért a Bizottság a jelenlegi követelmények alapján haladéktalanul tájékoztatja a Parlamentet és a Tanácsot minden fontosabb fejleményről és megosztja a Parlamenttel a GSP kapcsán releváns összes dokumentumot.

Befejezésül: nagyon várjuk az Önökkel folytatandó további megbeszéléseket az általános preferenciák jövőbeni rendszeréről az új rendeletre vonatkozó javaslat támogatása érdekében, amely májusban várható. Készen állok arra, hogy a lehető legkorábbi alkalommal megvitassam Önökkel a javaslat fő elemeit, miután a Bizottság elfogadta azt.

  Béla Glattfelder, a PPE képviselőcsoport nevében. – (HU) Nagyon örülök, hogy az előadó kompromisszumképessége lehetővé tette, hogy időben meghosszabbítható legyen a vámkedvezmények rendszere. Az Európai Tanács elnökségét betöltő magyar elnökség nagyon fontos szerepet játszott ebben a folyamatban. Ha most nem kerülne sor a vámkedvezmények rendszerének meghosszabbítására, az a világ legszegényebb országait rendkívül hátrányosan érintené. Sajnálatos viszont, hogy az Európai Bizottság késedelemmel nyújtotta be a Parlamenthez ezt a javaslatot, és itt nem lehetett érdemi vitát folytatni. Pedig a GSP-rendelet érdemes lenne arra, hogy módosítsuk. Nem indokolhatók ugyanis azon vámkedvezmények, amelyeket a világ leggazdagabb olajexportőr-országainak, mondjuk például éppen az Egyesült Arab Emírségnek, vagy Szaúd-Arábiának adunk. Megfontolandó, hogy Oroszország, amely nem tagja WTO-nak, mert nem kívánt belépni, és a kereskedelempolitikát nagyon gyakran külpolitikai nyomásgyakorlásra használja, érdemes-e arra, hogy kereskedelmi kedvezményeket kapjon.

Megfontolandó az is, hogy hogyan lehetne a vámkedvezmények rendszerébe fenntarthatósági szempontokat beépíteni. Hiszen ma olyan országok is kapnak kereskedelmi kedvezményeket, amelyek egyébként a nemzetközi színtéren akadályozzák a klímavédelmi megállapodások elfogadását, vagy éppenséggel nem fenntartható módon előállított termékeket exportálnak az Európai Unióba, gyakran az esőerdők kiirtásával, vagy óriási CO2 kibocsátással. Úgy gondolom, hogy a következő vámkedvezmény-rendszernek ezeket a kérdéseket is érinteni kell majd.

  Vital Moreira, az S&D képviselőcsoport nevében. – (PT) Elnök úr! Ha ma azért vagyunk itt, hogy megvitassuk, hogy az általános tarifális preferenciák (GSP) jelenlegi rendszere mennyi ideig marad hatályban, akkor ennek az az oka, hogy a Bizottság kötelességét elmulasztva nem nyújtott be javaslatot a megfelelő időn belül a jelenlegi rendszer alapos átdolgozására vonatkozóan.

Ezért megújítási időszakra lehet számítani a jelenlegi rendelet tekintetében a fejlődő országok által − a legszegényebbekkel kezdve − az európai piacokra történő eljutáskor élvezett nemzetközi kereskedelmi előnyök fenntartása érdekében. Kritikus jelentőségű a javaslat további késedelem nélkül történő elfogadása annak érdekében, hogy a GSP előnyeit élvező országok továbbra is élhessenek ezeket az előnyöket, és hogy a gazdasági szereplők ilyen módon képesek legyenek a szükséges kiszámíthatósággal és jogbiztonsággal fejleszteni kereskedelmi kapcsolataikat.

Ez az oka annak, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság elnökeként és árnyékelőadóként azt támogattam, hogy a megújítás valóban megújítás legyen és semmi több, és hogy az Európai Parlament mondjon le ennek a rendeletnek az ad hoc adaptációjáról és engedjen teret a Bizottság végrehajtási aktusainak. Ez reményt ad nekünk arra nézve, hogy a közeljövőben elvégzik a szükséges összehangolást az úgynevezett „omnibus” rendeletek használatával.

Szeretném kihangsúlyozni azt, hogy ennek a megállapodásnak az alapján az előadó, az árnyékelőadók és a szakbizottság többi tagja által meghozott döntés hatást gyakorolt az Európai Bizottság az irányú elkötelezettségére – ezt ma újból megfogalmazta De Gucht biztos úr, és őszinte köszönetet mondok neki odafigyeléséért −, hogy a továbbiakban garantálja azt, hogy az Európai Parlament kellő időben hiánytalan tájékoztatást kap a jelenleg hatályos rendelet alkalmazásával kapcsolatos minden releváns aktusról a Lisszaboni Szerződésnek a közös kereskedelempolitikára vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

Befejezésül szeretnék köszönetet mondani az előadónak, a Bizottságnak és még a Tanácsnak is ezért a kompromisszumért, amely lehetővé teszi, hogy a Parlament megfelelő módon odafigyelhessen Európa és a tőlünk függők érdekeire.

  Niccolò Rinaldi, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Az általános preferenciarendszer annak a kevés különbségtételi módszernek az egyike, amely a fejlődő országoknak kedvez a nemzetközi kereskedelemben. Ez egy kényes eszköz, amelyet a lehető legjobban kell felhasználni.

Ma este hosszabbításról beszélgetünk, ami azt jelenti, hogy a bizottsági dátumot elhalasztják az új, végleges javaslat benyújtásáig. Addig is azonban azt mondjuk, hogy ezzel az eszközzel óvatosan kell bánni, és hogy ez az intézmények közötti kapcsolatokra is vonatkozik. Az Európai Parlament mostanáig, még a Lisszaboni Szerződést megelőző dokumentumok alapján sem tudott teljes mértékben részt venni a döntéshozatalban, amint ez a kolumbiai vagy Sri Lanka-i megbeszélések esetében is történt, ami elégedettséget váltott ki ebben a Parlamentben.

A rendelet végrehajtására vonatkozó utólagos értékelés előnyeit is mérlegelnünk kell. Milyen súlyúak a tarifacsökkentés hatásai, mi a helyzet a felfüggesztéssel, melyek annak mechanizmusai és eljárásai? Alkalmanként ezeknek a kérdéseknek a helyszíni vizsgálata meglepő eredményekre vezethet és elősegítheti a legrelevánsabb kritérium megtalálását, amely a rendelet hatásait a lehető legeredményesebbé teheti.

Ami a feltételeket illeti, a világ változik, és az eszköznek jobban igazodnia kell a tarifaengedményekben részesített országokhoz. Az emberi jogok tiszteletben tartásának alapgondolatát ki kell egészíteni egy átfogóbb képpel, amely kapcsán − amint ezt az előadó, Scholz úr is megjegyezte, akinek szeretnék köszönetet mondani a jelentésen végzett kitűnő munkájáért – figyelembe vesznek különféle mutatókat: konfliktusok utáni rehabilitáció, a nők sajátos helyzete, szakszervezetek, a természeti katasztrófák utáni helyreállítás helyzete, környezeti fenntarthatóság, valamint a nemzetközi szociális megállapodások betartása.

Ha el akarjuk fogadni mindezen kritériumoknak az együttesét, akkor nem lennék meglepve, ha a kedvezményezett országok listája, amellyel előállnánk, különbözne a jelenlegi listától és ez talán megfelelőbb lenne. Ám erről majd még beszélhetünk, ha a kezünkben lesz a végleges rendeletjavaslat.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – (PT) Elnök úr! Annak figyelembevételével, hogy az általános tarifális preferenciák jelenlegi rendszere az év végén lejár, nagyon fontos − amint ez már el is hangzott −, hogy a Bizottság kellő időben benyújtsa a rendszer átfogó felülvizsgálatának új tervezetét.

Jelenleg csak a jogbiztonság biztosításához és a kölcsönös érdekek garantálásához szükséges hosszabbításról folytatunk vitát. A tárgy fontossága azonban – legyen szó akár a fejlődő országokról, akár az EU tagállamairól, mindenekfelett azokról a gyengébb gazdaságokról, amelyeknek ipari, mezőgazdasági vagy szociális érdekeit nem mindig veszik figyelembe a Bizottság által támogatott nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban –, részletes vitát tesz szükségessé a rendszer potenciális aspektusainak, következményeinek és a jövőbeni rendeletre gyakorolt hatásainak figyelembevétele érdekében, amelynek tervezetét a Parlamentnek a lehető leghamarabb meg kell kapnia.

  Oreste Rossi (EFD). – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Ez az intézkedés az általános tarifális preferenciák rendszerére, más szavakkal az azon harmadik országok esetében alkalmazott importvámok csökkentésére vonatkozik, amely országok bizonyos kötelezettségeket vállalnak az érzékeny kérdések vonatkozásában, például a foglalkoztatási jogokra és a környezetre vonatkozó nemzetközi szerződések vagy megállapodások alapján. Ezeket a követelményeket rendszeresen felül kell vizsgálni és naprakész állapotba kell hozni az Európai Bizottság javaslata alapján, de sajnos nem azért vagyunk itt, hogy a régi szabályok felülvizsgálatáról szavazzunk, hanem azért, hogy a meghosszabbításáról döntsünk.

A jelenlegi érzékeny időszakban, amikor nemcsak gazdasági, hanem politikai nemzetközi válság is van, amennyiben úgy döntünk, hogy megtagadjuk a lista elérésének vagy az arról történő kizárás feltételeinek felülvizsgálatát vagy korszerűsítését, akkor ez a lépés ellenkezik az Európai Unió legfontosabb érdekeivel. Az Európai Bizottság kiszámíthatatlan viselkedése ellenére is megszavazzuk a javaslatot, mert meggyőződésünk, hogy ez az eszköz kedvező azokra a harmadik országokra nézve, amelyek stratégiainak tekintett kérdésekben különösen megkülönböztetik magukat másoktól.

  Karel De Gucht, a Bizottság tagja. – Elnök úr! Meghallgattam a hozzászólásokat. Úgy látom, hogy az egyes politikai csoportok egyetértenek abban, hogy meg kell hosszabbítanunk a jelenlegi rendszert, ugyanakkor szeretnék, ha minél előbb az asztalukon lenne az új rendszer. Pontosan ezt tesszük. Ezen dolgozunk. Mint Önök is tudják, egy jogalkotási javaslat megtétele előtt nyilvános konzultációkat kell tartani, amihez időre van szükség. Hatásvizsgálatot kell végezni, amihez időre van szükség. Aztán természetesen következik a belső döntéshozatali folyamat erről a messze ágazó témáról az Európai Bizottságon belül.

A kérdés egy pénzügyi rendszerről szól, amely egy viszonylag hosszú időszakra vonatkozik. Azt akarjuk, hogy a rendszer sokkal szelektívebb legyen annál, mint amilyen a múltban volt annak érdekében, hogy azokon segíthessünk, akiknek valóban szükségük van rá. A rendszernek jelenleg több mint 150 ország a kedvezményezettje. A rendszert tehát távolról sem szelektív. Még azt a kérdést is feltehetik maguknak, hogy egyáltalán mi haszna van egy ilyen rendszernek. Ezt alaposan felül fogjuk vizsgálni.

Néhány hónapon belül elő fogunk állni a javaslatainkkal. Utána a Parlament lehetőséget kap arra, hogy ezeket a javaslatokat alaposan megvitassa velünk. Én is szeretném megismételni azt az ígéretünket, hogy mindenről tájékoztatni fogjuk a Parlamentet.

  Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. – Elnök úr! A GSP reformja a Tanács és az Elnökség számára is fókuszpont lesz. A jelenlegi rendszer felülvizsgálatával, amely még a mi elnökségünk alatt megkezdődik, a Parlament és a Tanács páratlan lehetőséget kap arra, hogy elgondolkodjon a globális gazdaságban bekövetkezett mélyreható változásokról, különös tekintettel feltörekvő partnereink roppant módon megnövekedett versenyképességére.

Az Elnökség figyelmesen meghallgatta azokat a jogos aggályokat, amelyeket Rinaldi úr kihangsúlyozott a GSP hatékony végrehajtásával kapcsolatosan. A Tanács örömmel várja, hogy mérlegelhesse ezt és sok más kérdést azoknak a javaslatoknak az alapján, amelyeket a Bizottság az új GSP-ről benyújt.

Szeretném még egyszer kihangsúlyozni, mennyire hálás vagyok az előadónak és a szakbizottság elnökének, Moreira úrnak, együttműködéséért. Szerintem ez a józan ész diadala, mert nyilvánvaló vált, hogy ez a kérdés sürgős és fontos volt. Valóban nem akartunk jogi problémákat előidézni. Véleményem szerint ez egy nagyszerű modell és nagyon remélem, hogy más kérdésekben, amelyekben hasonló jogi vitáink támadnak, ez az ügy a Tanács és a Parlament közötti zökkenőmentes kapcsolatok nagyon jó példájaként fog szolgálni.

  Helmut Scholz, előadó. – (DE) Elnök úr, Győri asszony, De Gucht úr! Először is szeretnék kiemelt köszönetet mondani az árnyékelőadóknak konstruktív együttműködésükért. Most, hogy végre megállapodtunk az átmeneti rendelet formai aspektusairól, szeretném ezt a vitát felhasználni arra, hogy röviden kifejtsek néhány, a jövőbeni rendeletre vonatkozó követelményt.

A rendelet új verziójának a következő alapvető célkitűzéseket kell követnie: 1. a rendszer hatékonyságának növelése; 2. olyan szabályok kidolgozása, amelyek lehetővé tesznek egy jobban szabályozott reformfolyamatot, amely garantálja a kedvezményezettek részvételét; 3. annak biztosítása, hogy a rendelet megfelelő súllyal figyelembe vegye azt a demokratikus ellenőrzési feladatot, amelyet a Parlamentnek el kell látnia. Ide tartoznak a Fejlesztési Bizottság javaslatai is.

Az új általános preferenciarendszernek (GSP) egyértelműbb és átláthatóbb rendszernek kell lennie. Három szempontot szeretnék felvetni ezzel kapcsolatban, amelyek közül az első a származási szabályokra vonatkozik. A származási szabályok és az ezeket kísérő adminisztrációs eljárások az egyik fő oka annak, hogy nem használják ki eléggé a GSP által biztosított kereskedelmi preferenciákat, ami különösen igaz a legkevésbé fejlett országokra. A rendszer jelenlegi verziójában a származási szabályok gyakran megakadályozzák, hogy a papíron létező származási szabályok kifejtsék pozitív hatásaikat. Éppen most érkeztem vissza a Kereskedelmi Világszervezetről (WTO) szóló genfi parlamenti konferenciáról, és ez a probléma az ott megvitatott kérdések listájának legfontosabb pontjai között szerepelt. Véleményem szerint az EU-nak kampányt kell folytatnia a Kereskedelmi Világszervezeten belül annak érdekében, hogy a származási szabályok összehangolására irányuló munka részeként a preferenciarendszer elsőbbséget kapjon.

Második szempontom a partner országokra vonatkozik. Ezzel kapcsolatban különösen fontosnak tartom az egyértelmű kritériumok kidolgozását. A Gini-együttható az ilyen típusú kritériumok jó példája. Amint már említettem, rugalmasabbnak kell lennünk ahhoz, hogy hatékonyabban reagálhassunk.

Harmadik szempontom a technikai segítségnyújtásra vonatkozik. A preferenciák önmagukban nem elegendőek. A technikai segítségnyújtással fokoznunk kell a rendszer hatásait és javítanunk kell a GSP kihasználási arányát.

Ennek az egész ügynek a lényege a preferenciarendszer egészének általános javítása. Szeretnék még egyszer köszönetet mondani minden résztvevőnek a konstruktív hozzáállásért. Örömmel folytatom az együttműködést a Bizottsággal a mai nap tanulságai alapján.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra holnap 11.30-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban. – (RO) Szeretném kihangsúlyozni, hogy az Európai Bizottság által benyújtott javaslat nem azonos az „általános preferenciarendszernek” azzal a reformjával, amelyet az Európai Parlament követelt 2008. június 5-i állásfoglalásában. Ez pusztán a jelenlegi szabályok meghosszabbítása. Ezért osztom az előadónak azt a véleményét, hogy haladéktalanul felül kell vizsgálnunk ezt a 2008-ban kidolgozott rendeletet, és hozzá kell azt igazítanunk a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseihez, amely ezt követően lépett hatályba. Ezen szerződésnek köszönhetően az Európai Parlament új felhatalmazásokkal rendelkezik a kereskedelem területén, és véleményt kell formálnia a jogosultsági kritériumokkal, a kedvezményezett országok listájával és a GSP-intézkedések ideiglenes visszavonásával kapcsolatosan. A jövőben végre kell hajtani a rendelet általános felülvizsgálatát abból a célból, hogy fokozzuk a kedvezményezett országoknak a rájuk vonatkozó reformfolyamatokban való részvételét, hogy technikai segítséget nyújtsunk intézményi képességeik fejlesztéséhez, és hogy felülvizsgáljuk és harmonizáljuk a származási szabályokat.

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban. – (DE) Az általános preferenciarendszer (GSP) 176 fejlődő ország számára preferenciális hozzáférést biztosít az EU piacához. A tarifacsökkentések vagy a belső piac vámmentes elérhetősége lehetővé teszi, hogy ezekben az országokban a kereskedelem hozzájáruljon a szegénység enyhítéséhez. Ezért támogatom az átmeneti rendeletet, amely gondoskodik az GSP jogfolytonosságáról annak érdekében, hogy ez a lehetőség elérhető maradjon a fejlődő országok számára. A kereskedelem emellett fontos és hatékony eszköz, amely gondoskodik arról, hogy az érintett országok esélyt kapjanak arra, hogy közeledjenek a jogállamisághoz és a demokráciához, valamint hogy egy jól működő gazdaságot építhessenek fel. A kérdés jelentőségének és sürgősségének figyelembevételével támogatom a rendelet érvényességének meghosszabbítását és a rendelet kapcsán a gyors előrelépést.