Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2010/2278(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0072/2011

Viták :

PV 06/04/2011 - 4
PV 06/04/2011 - 6
CRE 06/04/2011 - 4
CRE 06/04/2011 - 6

Szavazatok :

PV 06/04/2011 - 8.19
CRE 06/04/2011 - 8.19
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0145

Viták
2011. április 6., szerda - Strasbourg HL kiadás

9. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
  

A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

 
  
  

Ajánlás: Luis Manuel Capoulas Santos (A7-0056/2011)

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök úr! A javaslat célja az Európai Közösség és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló új jegyzőkönyv létrehozása.

A javasolt állásfoglalás a rendelkezésre álló halállomány-többlet függvényében meghatározza az európai uniós halászhajók halászati lehetőségeit, valamint a belépési jogosultságért és a halászati ágazati támogatásért cserébe szükséges pénzügyi hozzájárulást.

Elvileg támogatom ezt a megállapodást. Az ellenőrzött halászat mindig jobb, mint az ellenőrizetlen halászat. Megfelelően kell alkalmaznunk azonban ezt a megállapodást és folyamatosan értékelnünk kell a teljesítését. Az az egyszerű, naiv kérdés merül fel bennem, hogy még a jelenlegi halállomány-többlet ellenére is biztosítanunk kell, hogy ez a helyzet az elkövetkezendő években ne változzon.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr! A mai szavazási listát látva az az érzésem, hogy egy hosszú és drága útiköltségszámlát olvasok. E tételek mindegyike az európai adófizetők forrásainak felosztása valamilyen halászati alap vagy szolidaritási alap számára, árvíz sújtotta területek megmentésére vagy bármi másra.

Szeretném kiemelni az e folyamattal való visszaélés egyik meghatározott esetét, azaz a 122. cikk (2) bekezdésének a pénzeszközök igénybevétele érdekében történő alkalmazását, amelynek célja a nehézségekkel küzdő gazdaságok, különösen Portugália megmentése. Ezt az alapot természeti katasztrófák, például földrengések és árvizek esetére hozták létre. Ezt a pénzből kifogyó gazdaságokra vonatkozóan újraértelmezték. Ez nyilvánvalóan jogszerűtlen. Nem csak, hogy nem szerepel a Szerződésekben; a „ki nem segítési záradék” alapján kifejezetten tilos. E Ház egyszerűen saját szabályait sérti meg. Ezen országok megmentésével ártunk nekik – mert eladósodott barátunknak nem segítünk azzal, ha további hiteleket erőltetünk rá –, és a jogszabályok megsértésével természetesen ártunk saját adófizetőinknek is. Abszurd, hogy Portugálián kívül Írországot és Görögországot is meg kell menteni. Nem lehet örökké egyre mélyebbre és mélyebbre süllyedni az adósságba. Közeledik a számonkérés ideje.

 
  
MPphoto
 

  Syed Kamall (ECR). – Elnök úr! A tegnapi szavazásnál megvitattuk a migráció kérdését. A migrációval kapcsolatban megvitatandó kérdések egyike az, hogy hogyan tántorítsuk el az embereket attól, hogy elhagyják országukat, illetve hogyan tegyük vonzóvá, hogy saját országukban maradjanak, és miért törekszenek arra, hogy elhagyják országukat, gyakran szétszakítva ezzel a családi és más helyi érzelmi kötelékeket.

Meg kell néznünk, hogy európai uniós politikánk milyen hatást fejt ki. Ha aláírjuk ezeket a halászati egyezményeket – gyakran országok kormányaival, amelyek számára ez hasznos –, ezek az egyezmények valóban a helyi halászok érdekeit szolgálják?

Bizonyára felül kell vizsgálnunk ezeket a halászati megállapodásokat, és halászati megállapodások aláírása helyett talán növelnünk kellene a helyi halászok halászati kapacitását, hogy helyi szinten jólétet és több munkahelyet teremtsünk annak érdekében, hogy az emberek a távozásra való törekvés helyett saját hazájukban maradjanak.

Ha nem gondoljuk át alaposan e megállapodások némelyikének következményeit, a migráció iránti igény növekedését fogjuk tapasztalni és végül a migrációról fogunk vitázni ahelyett, hogy a most vitatott kérdésekről beszélnénk.

 
  
  

Jelentés: Carmen Fraga Estévez (A7-0057/2011)

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE). – (ES) Elnök úr! E megállapodás mellett szavaztam, mivel Grönlandon a halászati termékek exportja a teljes export 82%-át teszi ki. Ennek 87%-a az Európai Unióba, főként Dániába irányul, és ez eléri a 97%-ot.

A jogalap tekintetében a Bizottsággal szemben véleménykülönbség van, de osztom a Jogi Bizottság véleményét, amely egyhangúlag elfogadta az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikke (2) bekezdésének és 204. cikkének, valamint a Grönlandra vonatkozó különös szabályokról szóló (34. számú) jegyzőkönyv egyetlen cikkének alkalmazását.

Az álláspontot az Európai Parlament jogi szolgálata is támogatja. Ezért a jogalkotási eljárással összhangban látni kell, hogy ez a Parlamentben az első olvasat.

Végül méltányolom a biztos asszonynak a jogalap elfogadása tekintetében kifejtett álláspontját és arra irányuló készségét, hogy megkönnyítse a Tanáccsal való megállapodást annak érdekében, hogy egy ilyen fontos megállapodás ne szenvedjen további késedelmet.

 
  
  

Jelentés: Sylvie Guillaume (A7-0085/2011)

 
  
MPphoto
 

  Pino Arlacchi (S&D). – Elnök úr! Képviselőcsoportom e jelentés mellett szavazott. Úgy látom, hogy a menedékkérőkkel kapcsolatos kérdés megvitatása nem abban a szenvedélyekkel teli hangnemben folyik, amelyet számos európai uniós tagállamban gyakran használnak.

A széles körben elterjedt nézettel szemben ennek valószínűleg az az oka, hogy az Egyesült Nemzetek által nemrégiben közzétett adatok szerint a Nyugaton menedéket kérők száma az elmúlt évtizedben több mint 40%-kal csökkent.

Az iparosodott országokban a 2001-ben benyújtott 620 000 kérelemmel szemben 2010-ben összesen 358 000 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be. A csökkenés főként a származási területeken tapasztalható húzótényezőknek köszönhető. Ez azt jelenti, hogy a kép jóval biztatóbb, mint ahogy azt általában gondolják.

 
  
MPphoto
 

  Silvia Costa (S&D).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Természetesen gratulálni szeretnék az előadónak ehhez a jelentéshez, amely az európai uniós szakpolitikák terén jelentős erőlelépést jelent abban, hogy felszólítja a Bizottságot, hogy a nemzetközi védelem elismerésére és esetleges megvonására vonatkozó tagállami eljárásokról nyújtson be irányelvre vonatkozó javaslatot. Véleményem szerint az afrikai és az európai partok között az elmúlt napokban történt események azt jelzik, hogy az úgynevezett „menekültügyi csomagnak” kötelező érvényű szabálynak kell lennie.

Itt elsősorban az elfogadott pozitív módosításokra gondolok; például a kiskorúak tekintetében a magasabb szintű biztosítéki rendszerre, mivel véleményem szerint a gyermekek fogva tartását minden körülmények között el kell kerülni (pedig pontosan ezt történt Lampedusán, ahol a gyermekek pontosan ugyanolyan elbánásban részesültek, mint a felnőttek, a felnőttekkel együtt és gyakran teljesen elfogadhatatlan körülmények között tartották fogva őket). Jobb lett volna, ha ez az irányelv már érvényben lett volna, még mielőtt ezek a drámai események Európában és Afrikában bekövetkeztek.

Egy másik nagyon fontos kérdés a kiszolgáltatott személyek – különösen a nők – és azok problémáinak kérdése, valamint a családi ügyekkel és a családegyesítésekkel kapcsolatos problémák. Gratulálok az előadónak is.

 
  
MPphoto
 

  Roberta Angelilli (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy azt mondjam, hogy mielőtt Costa úr arról beszél, hogy hogyan bánnak a gyermekekkel Lampedusán, talán személyesen oda kellene mennie. Én voltam Lampedusán és azt láttam, hogy a gyermekkel az olasz és mindenekelőtt a nemzetközi szabályoknak megfelelően bántak.

De visszatérve ahhoz a témához, amely – ahogy mindenki mondta – nagyon aktuális. Véleményem szerint minden tagállamot kötelezni kell arra, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a belépés meg nem tagadásának elvét és a menedékjogot. Ezért meg kell osztani a felelősséget, felhasználva az Európai Menekültügyi Alap forrásait és felszólítva az európai irodát arra, hogy határozottan támogassa a menedékjog végrehajtását, beleértve a határállomások személyzetének képzéséhez nyújtott támogatást és az európai menekültügyi mechanizmusok javítását.

 
  
MPphoto
 

  Morten Messerschmidt (EFD).(DA) Elnök úr! A ma általunk elfogadott jelentés azt állítja, hogy a Bizottság javaslata pragmatikus. Nagyon nehezen látom be, hogy mi a pragmatikus abban, ha 27 tagországban elvesszük az emberek elől a lehetőséget, hogy maguk döntsenek saját országuk lakosságának összetételéről.

A menekültügyi politika és a külföldiekkel kapcsolatos politika olyan szorosan kapcsolódik egy ország létezéséhez, hogy felháborítónak tartom, hogy az EU kezd beleavatkozni ezekbe az ügyekbe. Pontosan ezért Dánia úgy döntött, hogy a bel- és igazságügy terén továbbra is él a kívülmaradás lehetőségével, így a dán parlamentben magunk dönthetünk ezekről az ügyekről, és ezek így olyan kérdések, amelyekkel nem az Európai Parlamentnek és más európai uniós intézményeknek kell foglalkozniuk.

Ezért megdöbbenve tapasztaljuk, hogy az Európai Bíróság hogyan próbálja meg aláásni a dán bel- és igazságügyi kívülmaradást, és még ennél is megdöbbentőbb, hogy e Parlament elfogadhat egy jelentést – nem számít, hogy ez ellentétben áll szavazatommal és a Dán Néppárt szavazatával – anélkül, hogy egyáltalán foglalkozna ezzel az üggyel – egy olyan üggyel, amely azzal jár, hogy megfosztják az embereket attól a joguktól, hogy maguk határozzák meg a külföldiekkel kapcsolatos politikájukat, miközben megtévesztést alkalmaznak azon ígéretek tekintetében, amelyeket eredetileg egy olyan országnak tettek, mint Dánia.

 
  
MPphoto
 

  Gerard Batten (EFD). – Elnök úr! Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjához tartozó kollégáimmal együtt tartózkodtunk a nemzetközi védelem megadásáról és visszavonásáról szóló Guillaume-jelentés módosításairól szóló szavazáson, de ezt nem szabad közömbösségnek tekinteni.

Ez a jelentés a Lisszaboni Szerződés alapján a közös bevándorlási és menekültügyi politika kidolgozását jelenti. Nem akarom a Lisszaboni Szerződést, és nem akarok közös bevándorlási és menekültügyi politikát. Európa lakossága nem akar közös bevándorlási és menekültügyi politikát, és ezért tagadták meg tőlük a Lisszaboni Szerződésről szóló népszavazást.

Tartózkodtam a módosításoktól, mert az a hatályos európai uniós jogszabályok támogatását jelentette volna, ráadásul ez egy szőrszálhasogató döntési folyamat arról, hogy melyik rész rosszabb a másiknál. Meghagyom a Konzervatív Párt, a Munkáspárt, a Liberális Demokrata Párt és a Zöldek áruló európai parlamenti képviselőinek, hogy alkudozzanak országuk kiszolgáltatásának feltételeiről. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjához tartozó kollégáimmal együtt „nemmel” szavaztam e jelentésre és „nemmel” szavaztam a közös bevándorlási és menekültügyi politikára.

 
  
  

Jelentés: Brian Simpson (A7-0329/2010)

 
  
MPphoto
 

  Giommaria Uggias (ALDE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! E témakörben árnyékelőadóként működtem közre, és képviselőcsoportommal együtt csak e jelentés mellett szavazhatok. Ezt abban a meggyőződésben tettem, hogy ez egy igen hasznos eszköz egy olyan ágazat fejlesztéséhez, amely az európai gazdaság hajtóereje lesz.

Az ipar kivonul Európából; a mezőgazdaság komoly hiányosságokkal küzd; eközben az idegenforgalom egy olyan terület, amely bizonyára lehetőséget nyújt a foglalkoztatásra, a gazdasági fejlődésre, valamint az intelligens, befogadó és fenntartható növekedésre. E célból a ma általunk elfogadott okmány, amely a korábbiaknál korszerűbb adatgyűjtést, adatfeldolgozást, adatkezelést és adatátvitelt tesz lehetővé, bizonyára lendületet ad ennek a tevékenységnek. Az ALDE Képviselőcsoporttal együtt ezért szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 

  Roberta Angelilli (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! 2009 decembere óta a Szerződés elismeri az idegenforgalmat, és így végre európai szinten jogalappal rendelkezik a fejlesztésre és támogatásra. Európa számára az idegenforgalom továbbá jelentős növekedési motort képez. Már említettük, hogy az idegenforgalmi ágazat az európai uniós GDP több mint 5%-át állítja elő a közel kétmillió kis- és középvállalkozás részvételével, és több mint 12%-kal járul hozzá a foglalkoztatási rátához.

Több tanulmányra és összehasonlíthatóbb statisztikai adatokra van szükségünk, mert ezek hasznosak a tevékenységek nyomon követéséhez, a tagállamok közötti összehasonlítás elvégzéséhez, az európai uniós alapok felhasználási módjának kimutatásához, a bevált gyakorlat kidolgozásának előmozdításához, valamint a kispénzű embereknek szánt idegenforgalmi programok értékeléséhez és kidolgozásához.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE).(ES) Elnök úr! Az összes beutazás 40%-a az Európai Unióba történik, ezzel az EU továbbra is a világ első számú idegenforgalmi célpontja. Ezért a foglalkoztatás tekintetében olyan gazdasági erőt képvisel, amely elősegíti a vidéki területek integrációját.

Az idegenforgalmi kereslet azonban az utóbbi években megváltozott. Ezért támogattam a tagállami kínálatra és keresletre vonatkozó harmonizált európai statisztikák rendszeres összeállításával kapcsolatos közös keretrendszer létrehozását, valamint szükség esetén a jogi keretrendszer módosítását annak érdekében, hogy tükrözze a legutóbbi tendenciákat, például az egynapos látogatásokat. Az adatok rendszeres gyűjtése az eredményes politikák meghatározásának és a magánszektorban a döntéshozatal megkönnyítésének szükséges eszköze.

Támogattam továbbá a szatellit számlák bevezetését, mert az idegenforgalom gazdaságra és munkahelyekre gyakorolt hatásait azok jobban ki tudnák mutatni, és lehetővé tennék, hogy pontosabban meghatározzuk a jövőre vonatkozó politikákat.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE).(GA) Elnök úr! Az idegenforgalmi ágazat nagyon fontos Európa számára és a jövőben még fontosabbá válik, különösen akkor, ha munkahelyeket akarunk teremteni, főként a távoli és vidéki térségekben. A tervezésen, különösen a rendelkezésünkre álló statisztikai adatokon alapuló tervezésen kell azonban alapulnia.

– Tehát ha megfelelő tervezést szeretnénk, és ha fejleszteni szeretnénk az idegenforgalmat, annak a bérelt szálláshelyekkel, az egynapos utazást választó turistákkal stb. kapcsolatos tendenciákat mutató statisztikákon kell alapulnia. Ennek alapján fejleszthetjük az idegenforgalmat, amelynek célja elsősorban, hogy kiküszöböljük a szezonalitást, és az időskorú lakosságot, sőt a fiatalokat is arra ösztönözzük, hogy több időt töltsenek üdüléssel. Ma már minden focicsapatnak van legalább egy statisztikusa és erre alapozzák terveiket, és ez vonatkozik az idegenforgalmi ágazatra is.

(GA) Örömmel szavazok e jelentés mellett.

 
  
  

Jelentés: Estelle Grelier (A7-0024/2011)

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE).(ES) Elnök úr! Az 1288/2009/EK rendelet meghosszabbítja az átmeneti technikai intézkedések érvényességét annak érdekében, hogy azok az állandó intézkedések elfogadásáig alkalmazhatók legyenek.

Mindenkinek jobb, ha ezeket az intézkedéseket véglegesen és a lehető leggyorsabban elfogadják. Tekintettel azonban a közös halászati politika soron következő reformjára, az új jogi keretrendszer létrejöttét követően az intézkedéseket el kell fogadni.

Az új keretrendszer bevezetését 2013-ra tervezték, és ezért 2012. december 31-ig meg kell hosszabbítani az átmeneti technikai intézkedések érvényességét, figyelembe véve, hogy a jelenlegi rendelet 2011-ig hatályos.

Ezért szavaztam e kezdeményezés mellett.

 
  
MPphoto
 

  Jim Higgins (PPE). – Elnök úr! A Grelier-jelentés mellett szavaztam, de négy módosítás, a 4. módosítás, az 5. módosítás megfelelő részeinek, a 6. módosítás és a 3. módosítás esetében képviselőcsoportommal ellentétesen szavaztam.

A 4. módosítás kollégám, Pat the Cope Gallagher módosítása, amely nyakháló használatának engedélyezéséről szól, amellyel az ír halászok a part mentén használnak. Ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy arra kényszerítjük a halászokat, hogy az Atlanti-óceán északi részén messzebbre hajózzanak, ami nem praktikus és nem biztonságos. Egy 50 méteres hajó az Atlanti-óceánon egészen más, mint egy 50 méteres hajó a Földközi-tengeren.

A szembőséggel kapcsolatos 5. módosítás megfelelő részei mellett szavaztam. Ez szintén nagy problémát jelent a nyugati partokon tevékenykedő halászaink számára, akik vegyes halászatban nyelvhalat, ördöghalat és szürke tőkehalat halásznak. Ez nem gyakorol kedvezőtlen hatást a tőkehalállományra, mivel jelenleg igen alacsony a járulékos tőkehalfogás.

Struan Stevenson 6. módosítását is megszavaztam, amely a foltos tőkehal visszaengedésével kapcsolatos botrányos üzlettel való leszámolásra vonatkozik.

Végül, de nem utolsósorban támogattam a portugál kollégám, Patrão Neves asszony által javasolt 3. módosítást, amely támogatja a portugál halászokat. Ezzel nincs problémám.

 
  
  

Jelentés: João Ferreira (A7-0017/011)

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE).(ES) Elnök úr! Előző felszólalásomba tévedés csúszott: fordítási probléma miatt rossz témáról beszéltem, így visszavonom hozzászólásomat és most elmondom, hogy mit kellett volna felolvasnom.

A pénzügyi intézkedések mellett szavaztam, mert a jelenlegi igényekhez és az Unió működéséhez való alkalmazkodás érdekében módosítani kell a rendeletet.

Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a rendelet előirányozza a pénzügyi támogatásra jogosult szervezetek jegyzékének kibővítését és a tanácsadó testületek jegyzékének frissítését. Biztosítja továbbá az ellenőrzés és végrehajtás terén, valamint a közös halászati politikára vonatkozó ellenőrzési és végrehajtási rendszerek megvalósítása során a tagállamoknál felmerült költségek, valamint az alapadatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó végrehajtási intézkedések egységes feltételeit.

A pénzügyi intézkedések magukban foglalják továbbá a halászat és az akvakultúra gazdasági szempontjait, valamint a környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos adatgyűjtésre vonatkozó hivatkozást.

Ezért szavaztam e kezdeményezés mellett.

 
  
  

Jelentés: José Manuel Fernandes (A7-0087/2011)

 
  
MPphoto
 

  Ville Itälä (PPE).(FI) Elnök úr! E jelentés mellett szavaztam, de példát kell mutatnunk és nagyon gondosnak kell lennünk, különösen ami a költségvetési fegyelmet illeti.

Szeretném elmondani, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja által előterjesztett 8. módosítással kapcsolatban miért szavaztam a képviselőcsoport szavazatával ellentétesen. A jelentésben az előadó megemlíti az építési projektekre vonatkozó, ki nem merített előirányzatok felhasználását. Ez az elmúlt években szokássá vált, de az építési projektek ilyen módon történő finanszírozása nem nyílt, illetve nem átlátható. Meg kell határoznunk, hogy mely építési projektekhez van jogunk a költségvetés tervezési szakaszában, és az előirányzatokat ilyen, a költségvetési fegyelemmel ellentétes módon nem csoportosíthatjuk át. Ezért e kérdésben, a 8. módosítással kapcsolatosan az S&D Képviselőcsoport nevében a képviselőcsoport javaslata ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 

  Morten Messerschmidt (EFD).(DA) Elnök úr! E költségvetési jelentés ellen szavaztam, de valójában szeretnék köszönetet mondani sok képviselőtársamnak – sajnos kevesebben voltak a kelleténél –, akik mellette szavaztak, mert kiváló képet nyújtott arról, hogy itt, az Európai Parlamentben és az EU intézményeiben mennyire elmozdult a valóság érzékelése a külvilággal kapcsolatosan, ahol azok az emberek találhatók, akik számára a szabályzásokat készítjük.

Annak ellenére, hogy a tagállamoktól és más intézményektől a kiadások csökkentését kértük, az Európai Parlament és általánosságban az európai uniós intézmények tekintetében számos területen megduplázódtak a kiadások. Ez történt például annak indítványozásával, hogy építsünk egy teljesen új múzeumot az európai történelem és az európai intézmények stb. dicsőítésére.

Véleményem szerint a tagállamokban a nemzeti szinten kiadáscsökkentésekkel szembesülő számtalan ember csodálkozva tapasztalja, hogy európai parlamenti képviselőik a pénz tekintetében alkalomszerűen kettős játékot űzhetnek, még a pénzügyi válság kellős közepén is.

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE).(ES) Elnök úr! Ha megengedi, szeretnék valamit megemlíteni, mielőtt befejezem. Előzőleg azt mondtam, „fordítási probléma miatt”, ez nem az itteni kiváló fordítókra vonatkozott, hanem a szöveg olvasása során egy általam ejtett hibára. Én követtem el a fordítási hibát, és csak egyértelművé szerettem volna ezt tenni, hogy ne tűnjön úgy, hogy mindig a fordítókat teszik felelőssé.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Valójában a tolmácsok a Házban és a bizottságokban végzett kiváló munkájukért megérdemlik az elismerésünket.

 
  
MPphoto
 

  Hannu Takkula (ALDE).(FI) Elnök úr! Néhány szót szeretnék szólni erről a költségvetésről, a bevételekről és a kiadásokról. Ebben a gazdasági helyzetben, valamint itt, az Európai Parlamentben feltétlenül biztosítanunk kell, hogy a kiadásokat ellenőrzés alatt tartsuk. Ezért az ügy bizonyos vonatkozásai tekintetében az ajánlottól eltérően szavaztam.

Véleményem szerint késznek kell lennünk arra, hogy csökkentsük például az útiköltségeket, de ha csökkentjük a repülőutak számát, az európai parlamenti képviselők repülőjegyeinek változtathatónak kell lenniük. Néha az a probléma, hogy ezek az olcsó repülőjegyek nem változtathatók. Ahhoz, hogy idejussak, nekem is több repülőjáraton kell utaznom; ahhoz például, hogy eljussak Strasbourgba, három különböző repülőjáraton kell utaznom. Ezért fontos, hogy a repülőjegyek változtathatók legyenek. Esetenként az ilyen megtakarításokra vonatkozó javaslatok végül többletköltséget eredményeznek, egyszerűen azért, mert nem jár velük rugalmasság.

A költségeket azonban csökkentenünk kell; ez teljesen egyértelmű. Egyes költségeket befektetésnek kell tekinteni, és úgy gondolom, hogy ez az Európai Parlament jó befektetés lehet, egy olyan, amely az Európai Unió és intézményei számára a jövőben hozzáadott értéket teremt, még gazdasági értelemben is.

 
  
MPphoto
 

  Nicole Sinclaire (NI). – Elnök úr! Költeni, költeni, költeni, nem így van? Állandóan 500 millió polgárról hallunk a tisztelt Házban, de a Ház a lehető legnagyobb mértékben elhatárolja magát tőlük.

A 15. módosítás ragaszkodik ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselők tiszteletdíjait és a nekik járó kifizetéseket 2012-ben ne frissítsék azért, hogy példát mutassunk, de 391 kollégánk ellene szavazott, mert nyilvánvalóan nem törődnek az európai uniós átlagpolgárral, nemde? Az európai uniós átlagbér heti 368 EUR, de néhány kollégánk – 60–70 kollégánk – pénteken folytonosan bejelentkezik itt Strasbourgban, amikor nincs működési idő, hogy 304 EUR-t követeljen.

Milyen példamutatás ez? Egy másik pénzpazarlás: hány milliárdba fog kerülni a Történelem Háza, amely csak propaganda és annak közlésére szolgál, hogy az Európai Unió hogyan „mentette meg a világot”?

 
  
  

Jelentés: Cătălin Sorin Ivan (A7-0050/2011)

 
  
MPphoto
 

  Miroslav Mikolášik (PPE).(SK) Elnök úr! A demokrácia konszolidációja az EU-ban állandó erőfeszítést kíván annak érdekében, hogy európai szinten a politikai pártok működéséhez és finanszírozásához tisztességes és átlátható környezetet teremtsünk. Az európai uniós polgárokat az EU szintjén jobban be kell vonni a politikai életbe, és ezért a politikai pártok működéséhez kedvező ösztönző feltételeket kell kialakítani. Ennek célja azoknak a helyzeteknek az elkerülése, amelyekben például az európai parlamenti választásokon a névjegyzékben szereplő választók kevesebb mint 20%-a vesz részt, ahogy az saját országomban is történt.

Egyetértek azzal az elképzeléssel, hogy ezeknek a politikai pártoknak közös és egységes jogi alapokmánnyal, valamint közvetlenül az EU jogszabályain és szerződésein alapuló saját jogi személyiséggel kell rendelkezniük. Ami a finanszírozási rendszert illeti, az átláthatóság az értékteremtés elválaszthatatlan részét képezi, és ezért az egyértelmű finanszírozási feltételeknek elsődleges prioritást kell kapniuk.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A 325. cikk az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére és a csalás elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettséget ró az Európai Bizottságra és a tagállamokra azokon a területeken, ahol a felelősség megoszlik az Európai Unió és a tagállamok között. A 325. cikk (5) bekezdése értelmében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e cikk végrehajtása érdekében megtett intézkedésekről.

Egyetértek azzal, hogy meghatározott adatok gyűjtésével részletesebben kell számszerűsítenünk az európai uniós tagállamoknak jogosulatlanul kifizetett, visszatérítendő pénzeszközök szintjét. Az Ivan asszony jelentésében helyesen hangsúlyozott másik fontos pont a csalás tekintetében a tagállamok által végzett vizsgálatok esetében megfelelőbb módszerek alkalmazása. Ily módon szerte az Európai Unióban az ellenintézkedéseket szabványosítani tudjuk és meg tudjuk határozni, hogy más országokban követtek-e el hasonló típusú csalást. Ezért támogattam ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). – Elnök úr! Az 1. módosítás ellen szavaztam, amely a hibák tekintetében a zéró tolerancia szükségességét hangsúlyozza. Véleményem szerint rendkívül fontos a csalás és a hiba megkülönböztetése. Igen, csalás esetén zéró toleranciára, sőt büntetőeljárásra van szükség, de számos esetben a hiba nem szándékos. Miközben minden hibát fel kell fednünk és biztosítanunk kell e pénzek visszatérítését, egyetlen egyszerű okból nem tudok egyetérteni a zéró toleranciával. Ez pedig az, hogy sok közösségi csoporttal, önkéntes csoporttal, vezető vállalkozással és partnerségi vállalkozással dolgoztam együtt, és láttam a teljes mértékű frusztrációt a számtalan szabállyal szemben, a program felénél vagy háromnegyedénél a szabályok felülvizsgálatát és a szabályok eltérő értelmezését helyi, regionális, országos és európai szinten – ahol minden jogsértés hibának számított. Ezért, miközben továbbra is ébereknek kell maradnunk a csalással szemben, egyszerűsítenünk, egyszerűsítenünk és ismét csak egyszerűsítenünk kell a szabályokat.

 
  
  

Jelentés: Marietta Giannakou (A7-0062/2011)

 
  
MPphoto
 

  Ville Itälä (PPE).(FI) Elnök úr! E javaslat mellett szavaztam, amely egy igen értékes javaslat, mivel arra vonatkozik, hogy finanszírozhatunk-e pártokat az adófizetők pénzének felhasználásával. Az ilyen esetekben nyilvánvalóan egyértelmű szabályokra van szükségünk, amelyeknek mindenki számára egyformának kell lenniük.

Véleményem szerint a pártoknak saját rendszerrel kell rendelkezniük a források előteremtése terén, még akkor is, ha ez kisebb nagyságrendű. A 2. módosításban a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja azt javasolta, hogy ez az önfinanszírozási arány csupán 5% legyen. Véleményem szerint ennek legalább 10%-nak kell lennie. Ez egy nagyon alacsony összeg, ha meggondoljuk, hogy az adófizetők pénzéről van szó, és nagyon gondosan kell eljárnunk ezekben a kérdésekben.

 
  
MPphoto
 

  Andrzej Grzyb (PPE).(PL) Elnök úr! A Giannakou-jelentés elősegíti az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (4) bekezdésében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 244. cikkében található rendelkezések végrehajtását. A Parlamentnek és a Tanácsnak együtt kell működnie abban, hogy európai szinten meghatározzák egy párt és azok alapítványainak jogállását, valamint mind a pártok, mind pedig az alapítványok finanszírozása vonatkozásában szabályokat kell meghatározniuk. Fel kell azonban hívni a figyelmet a jelentés 10. és 11. bekezdésének rendelkezéseire, amelyek az európai parlamenti választások országok feletti listáinak jövőjével foglalkoznak. Ez kétségkívül csupán a jövőre vonatkozó javaslat, de jelenleg a polgárok ezt nem támogatják. Ez különösen azokat a tagállamokat érinti, amelyek rendelkeztek országos listákkal, de eltörölték azokat. Egy másik fontos kérdés e javaslatok időzítése – a válság és a javasolt megtakarítások is hozzájárulnak ahhoz, hogy miért vonakodnak az európai intézmények méretének növelésétől. Úgy gondolom, hogy a mi szempontunkból fontosabb kérdés az Európai Parlament méretének az új tagállamok csatlakozásával való uniós bővítéssel összefüggésben történő növelési lehetősége, mint az új listák alapján történő növelése.

 
  
MPphoto
 

  Morten Messerschmidt (EFD).(DA) Elnök úr! Én is egyértelmű szabályokat szeretnék látni az európai pártokkal kapcsolatosan, de alapvetően fel kell tennem a kérdést, hogy valójában mi az európai pártok lényege.

A jelentés kijelenti, hogy az európai uniós intézmények és a határokon átnyúló együttműködés tekintetében nagyobb megértést teremt az európai polgárok körében. Jelenleg azonban azt tapasztaljuk, hogy ahogy az európai pártok növekednek, ahogy egyre több pénzre van szükség mind a pártokon, mind pedig az alapokon és az ezekhez kapcsolódó különféle más intézményeken belül, úgy csökken az európai emberek támogatása és megértése az EU intézményeivel szemben.

A legutóbbi Eurobarometer-felmérés szerint az európaiak körében az EU támogatása negatív rekordot döntött, tehát ez nem működik. Ezért fel szeretném tenni azt az alapvető kérdést, hogy van-e értelme annak, hogy továbbra is eurómilliárdokat pazaroljunk ezekre az európai pártokra. Véleményem szerint nincs, és ezért e jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 

  Nicole Sinclaire (NI). – Elnök úr! E jelentés ellen szavaztam. Megtarthatja 30 ezüstjét. Egyetlen páneurópai párthoz sem fogok csatlakozni. Nem fogom kiárusítani elveimet, mint ahogy néhányan a tisztelt Házban meg akarják tenni.

Nem tisztességes, hogy ismét a lakosságnak kell forrásaikból finanszírozniuk a politikusokat. A politikusokat magánfinanszírozásból, adományozásokból stb. kellene finanszírozni, és ezt szigorúan szabályozni kellene. A Ház csak a közelmúltban jött rá, hogyan kellene a politikusokat szabályozni, de a politikai pártok finanszírozása egy európai eszmény számára soha nem lehet helyes. Soha nem fogok csatlakozni egyetlen páneurópai párthoz sem. Kiállok az elveim mellett és a pokolba sokukkal.

 
  
  

Jelentés: Sandra Kalniete (A7-0083/2011)

 
  
MPphoto
 

  Roberta Angelilli (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az egységes piacról szóló jogszabályra vonatkozó három saját kezdeményezésű jelentésről szavaztunk, amely jogszabály fontos mechanizmust jelent az európai gazdaság növekedése, és nyilvánvalóan a munkahelyek létrehozása szempontjából, konkrét és közvetlen eredményeket teremtve mind az európai polgárok, mind pedig a kis- és középvállalkozások számára.

Az Európai Bizottság számos javaslatot tett az európai piacok integrációja és liberalizációja irányába, amelynek eredményeképpen a kis- és középvállalkozások támogatására intézkedések születtek, különösen annak érdekében, hogy hatást gyakoroljanak az innovációra és a kreativitás védelmére, javítva mind az anyagi, mind pedig a nem anyagi hálózatok és infrastruktúra hatékonyságát és fenntarthatóságát.

Remélem, hogy a kis- és középvállalkozások támogatásának strukturális rendszerében szembeszállunk bizonyos akadályokkal, például a nemzeti jogszabályok, többek között a szabályok és az adórendszerek különbözőségével, amelyek széttagolják a piacot, ami a vállalkozások számára a megfeleléssel kapcsolatosan magasabb költségeket eredményez.

 
  
MPphoto
 

  Emma McClarkin (ECR). – Elnök úr! Ma szavaztunk az egységes piacról szóló jogszabályra vonatkozó három jelentésről és kulcsfontosságú prioritásaikról; remélem, hogy a Bizottság és a Tanács ezeket tudomásul vette. Biztosítanunk kell, hogy ezzel minden polgár javát szolgáljuk annak érdekében, hogy lehetővé váljon az európai gazdaság növekedése, munkahelyek teremtése és a globális versenyben való részvétel. Biztosítanunk kell az európai uniós jogszabályok átfogó végrehajtását annak érdekében, hogy csökkenjenek a kereskedelem előtt álló akadályok, ugyanakkor azt is, hogy ne olyan európai uniós jogszabályokat alkossunk, amelyek növelik a vállalkozásaink előtt álló akadályokat.

 
  
  

Jelentés: António Fernando Correia De Campos (A7-0072/2011)

 
  
MPphoto
 

  Ville Itälä (PPE).(FI) Elnök úr! Az egységes piac előmozdítása tekintetében ez egy nagyon fontos jelentés volt.

Ha azonban a fogyasztóvédelemről beszélünk, a 3. módosítás ezzel összefüggésben fontos volt. Azzal foglalkozik, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok terén a teljes harmonizációval szemben a minimális harmonizációnak kell elsőbbséget kapnia. E módosítás mellett és képviselőcsoportom ajánlásai ellen szavaztam, mert úgy vélem, hogy a fogyasztóvédelem szintje országomban például rendkívül magas szintű. Ha most gyorsan olyan helyzetre állunk át, ahol szerte az EU-ban teljes mértékben harmonizált fogyasztóvédelmet vezetnek be, tudom, hogy a szabályok országomban enyhülnek. Ezért úgy gondolom, hogy ezt a harmonizált fogyasztóvédelmi szabályozást csak úgy tudjuk megközelíteni, ha először létrehozunk bizonyos minimumszabályokat, majd annak alapján indulunk el a teljes mértékben harmonizált szabályozás irányába.

 
  
MPphoto
 

  Sergej Kozlík (ALDE).(SK) Elnök úr! Az EU belső árupiaca a globális árupiac 17%-át teszi ki. Az EU belső szolgáltatáspiaca a globális szolgáltatáspiac 28%-át teszi ki. Ha ezt a tömeget a helyes irányba tereljük, saját forrásaink dinamikája alapján gazdasági növekedés formájában eredményeket kell hoznia. Ez azonban csak azzal a feltételezéssel válik valóra, hogy a javasolt, általam támogatott intézkedések végrehajtása az Unió egyes országai között az emberek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások mozgása terén tapasztalható szűk keresztmetszetek felszámolását eredményezi, növelve a hitelek és a banki szolgáltatások, valamint az internetes kereskedelem hozzáférhetőségét és megbízhatóságát.

Ez csak akkor válik valóra, ha a működőképesebb egységes piac új lehetőséget nyit az EU-ból származó termékek és tevékenységek bevezetése terén és az EU piacain. Ha ez megtörténik, akkor az elkövetkezendő évtizedekben a 4%-os gazdasági növekedés akár még valósággá is válhat.

 
  
MPphoto
 

  Morten Messerschmidt (EFD).(DA) Elnök úr! Osztom azt a véleményt, hogy az egységes piac alapvetően jó elképzelés, és hogy az egységes piac jobb irányítása értelmes dolog és a fogyasztók érdekeit szolgálja. Meglep azonban, hogy az e jelentésre vonatkozóan benyújtott hat módosítás ellen ilyen elsöprő többséggel szavaztak. Mi ennek a lényege? Nos, arról van szó, hogy a teljes harmonizáció helyett minimumharmonizációt kellene alkalmaznunk, és ezáltal kell biztosítanunk, hogy a már megfelelő fogyasztóvédelmi szabályokkal rendelkező országokat ne kötelezzük arra, hogy csökkentsék azt a szintet, amelyet a fogyasztóvédelem terén már elértek. A teljesen egységes munkaerő-piaci modellről is szó van, amelyet az északi országokból ismerünk, ahol nem a jogalkotók, hanem a szociális partnerek döntenek a bérfeltételekről és a munkaerő-piaci feltételekről, ők határozzák meg a szabályokat. Meg kell tartanunk és védenünk kell az északi munkaerő-piaci modellt, nem pedig aláásni azt. Két teljesen ártalmatlan javaslat, amelyek meggyőződésem szerint jelentős többséget kapnának, ha az európai polgárok ebben a Házban szavaznának. Ez a valóság érzékelésének elmozdulásáról tesz tanúságot, ami jellemző az Európai Parlament képviselőire.

 
  
  

Jelentés: Cristian Silviu Buşoi (A7-0071/2011)

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Az egységes piac az Európai Unió gazdasági fellendülésének, különösen az új munkahelyek teremtésének értékes eszköze.

Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy az egységes piacról szóló jogszabályra vonatkozó jelentések az Európai Parlament hozzájárulását képezik abban a konzultációs folyamatban, amelyet a Bizottság indított el „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé. Ötven javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében, a magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért” című közleményével.

Véleményem szerint nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a kis- és középvállalkozások versenyképességére, a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelemre, valamint a bürokratikus, adminisztratív és szabályozási terhek eltörlésével az innováció és a versenyképesség előmozdítására.

Egyetértek azonban a jelentés általános szerkezetével, és különösen az említett intézkedésekkel, amelyek célja az e-kereskedelem erősítése és a közbeszerzési rendszer egyszerűsítése. Ezért e jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 

  Licia Ronzulli (PPE).(IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mert meggyőződésem, hogy újabb lépést jelent egy jól működő, integrált egységes európai piac megteremtése irányába. Ma Európa a világ egyik legnagyobb gazdasága, de lehetőségei még mindig óriásiak, különösen a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás növelése terén.

A kis- és középvállalkozások jelentik a jelenlegi gazdasági fellendülés motorját és fő szereplőit. Európának nagyobb védelmet kell biztosítaniuk számukra, elősegítve a hitelhez való hozzáférésüket, csökkentve a bürokráciát és előmozdítva az elektronikus kereskedelem fejlődését. Csak ily módon tud növekedésen, versenyképességen és fenntarthatóságon alapuló szociális piacgazdaságot létrehozni.

A mai globalizált világban az EU számára hatékony és innovatív egységes piac biztosítása azt jelenti, hogy a globális gazdasági színtéren vitathatatlan főszereplővé tesszük.

 
  
MPphoto
 

  Pascal Canfin (Verts/ALE).(FR) Elnök úr! Tisztázni szerettem volna, hogy miért szavaztunk az egységes piacról szóló jogszabály mellett. Úgy gondolom, hogy ez előrelépést jelent. A Parlamentnek sikerült megtalálnia a helyes kompromisszumot, amely a szöveget nem fosztja meg a tartalmától, hanem ehelyett valódi nyomást gyakorol azokra, akik a Bizottságban azt akarják, hogy az egységes piac továbbra is tisztán szabadpiaci megközelítést alkalmazzon, a szociális kérdések, az adókérdések és a környezeti kérdések figyelembevétele nélkül.

Csupán tisztázni akartam továbbá, hogy az 54. bekezdés, amely a közszolgáltatásokkal, az általános érdekű szolgáltatásokkal foglalkozik, problematikus, ezért e bekezdés egy része ellen szavaztunk, amely ideológiailag, de rejtett értelemben további liberalizációra szólít fel. Mi inkább az európai közszolgáltatások és az európai keretrendszer mellett érvelünk, amely minden tagállam számára meghagyja a választási lehetőséget, hogy továbbra is úgy szervezze meg közszolgáltatásait, ahogy akarja, különösen területi szinten.

 
  
MPphoto
 

  Andrzej Grzyb (PPE).(PL) Elnök úr! Egységes piac kizárás nélkül, a polgárok és a vállalkozások kizárása nélkül – ez az, ahogy egy szóval le tudnám írni az egységes piacról szóló jogszabályra vonatkozó, most jóváhagyott jelentéscsomagról szóló mai vita fő irányát. Nagy érdeklődéssel és örömmel szeretném kiemelni a javaslatokat, amelyek célja, hogy megkönnyítsék a kis- és középvállalkozások működését. A kkv-k számára nagyon fontos, hogy hozzáférjenek a közbeszerzési eljárásokhoz. Különleges támogatást érdemel az a bejelentés, miszerint ezeket az eljárásokat egyszerűsíteni kell, és kiváltképpen csökkenteni kell a közbeszerzések kkv-kat kizáró pénzügyi akadályait, valamint a közbeszerzéseknél figyelembe kell venni a helyi piac sajátos jellemzőit.

Hasonlóképpen fel kell ismerni, hogy a kkv-k segítséget várnak a piachoz való hozzáférés terén, olyan közigazgatási intézkedéseket várnak, amelyek megkönnyítik számukra a működést, valamint megoldást várnak a szabadalmak terén. Személy szerint nagy érdeklődéssel várom a Barnier úr által bejelentett, az egységes piac előmozdítására szolgáló 12 mozgatórugó bemutatását. Igen bíztató az a bejelentés, hogy különösen az e mozgatórugókhoz kapcsolódó innovatív megoldások értékelésére rendelkezésre álló időszak is viszonylag rövid lesz.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Sidonia Elżbieta Jędrzejewska (A7-0115/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Támogatom ezt a jelentést, mert egyetértek a Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Horvátországban és Romániában pusztító árvíz által okozott károk helyreállítására javasolt összeggel, amely összesen 182 388 893 EUR.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Egyetértek ezzel a jelentéssel, amely módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács álláspontját a 2011-es általános költségvetésre vonatkozó 1/2011. sz. költségvetés-módosítási tervezetről. E költségvetés-módosítási tervezet célja az EU Szolidaritási Alapjából összesen 182,4 millió EUR igénybevétele kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában a Lengyelországban, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Horvátországban és Romániában tapasztalt súlyos esőzések következtében kialakult áradások hatásainak mérséklése érdekében. Véleményem szerint általában az EU Szolidaritási Alapját természeti katasztrófákat követően a lehető leggyorsabban igénybe kell venni, és a pénzügyi támogatásokra irányuló kérelmek tekintetében hatékonyan és gyorsan kell eljárni annak érdekében, hogy a természeti katasztrófa sújtotta országoknak sürgős pénzügyi támogatást lehessen nyújtani.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) Támogattam a jelentést, mert a súlyos esőzések okozta árvízzel érintett tagállamok számítanak a 182,4 millió EUR összegre. Ezek az országok Lengyelország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Horvátország és Románia. Az előadóhoz hasonlóan úgy vélem, hogy lehetővé kell tenni, hogy a Szolidaritási Alapból a jelenleginél gyorsabban és hatékonyabban igénybe lehessen venni a hozzájárulásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Egyetértek azzal, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjából igénybe vegyük a kiigazított összeget, tekintettel arra, hogy több országban, nevezetesen Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában a természeti katasztrófák által okozott közvetlen károk összege meghaladja a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-os normál küszöbértékét, amely az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételéhez szükséges. Fontosnak tartom továbbá, hogy az EU Szolidaritási Alapját természeti katasztrófát követően a lehető leggyorsabban igénybe lehessen venni, valamint minden vonatkozó szervezeti, jogalkotási és végrehajtási eljárást gyorsan és hatékonyan folytassanak le. Ezért egyetértek az Európai Unió 2011-es pénzügyi évére vonatkozó költségvetés-módosítási tervezetről szóló közös tanácsi állásponttal.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Bizottság a 2011-es bizottsági költségvetés módosítását javasolja, amelynek célja, hogy gondoskodjon az összesen 182,4 millió EUR igénybevételéről kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában az Európai Unió Szolidaritási Alapjából, a Lengyelországban, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Horvátországban és Romániában tapasztalt súlyos esőzések következtében kialakult áradások hatásainak mérséklése érdekében. Ezt a javaslatot az előadó által javasolt feltételekkel a Parlamentnek jóvá kell hagynia.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A vita tárgyát képező jelentés az Európai Unió ez évre vonatkozó, 1/2011. számú költségvetés-módosítási tervezetéről szóló tanácsi állásponttal foglalkozik. Ha „elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények merülnek fel”, a Bizottság költségvetés-módosítási tervezeteket terjeszthet elő. Bizonyos európai uniós tagállamokat természeti katasztrófa sújtott, amely különböző infrastruktúrákat rombolt le, a kár összege mintegy 5,5 milliárd EUR, amely egyes esetekben meghaladja a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-ában meghatározott küszöbértéket. Ez a helyzet indokolja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) igénybevételét, amelynek célja kizárólag az infrastruktúra helyreállítása. Mivel a meglévő költségvetésben szereplő előirányzatok nem elégségesek a kérelmek fedezésére, egyetértek e költségvetés-módosítással – a Bizottság által első ízben benyújtott, az EUSZA igénybevételére irányuló javaslattal –, amely a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában biztosított 182 388 893 EUR összeg megerősítését javasolja.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) E költségvetés-módosítás célja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) igénybevételére irányuló kérelemre való válaszadás az öt tagállamot, valamint Horvátországot 2010 májusában és júniusában sújtó katasztrófák által okozott károk helyreállítása érdekében. Ezek a költségvetési rendeletben meghatározott „elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények” voltak, ezért véleményünk szerint ez az eljárás indokolt és szükséges.

Az ezen országok támogatására igénybe vett összeg – 182,4 millió EUR – a körülbelül 5512,7 millió EUR-ra becsült teljes kár mindössze 3%-a. Az EU tagállamait az elmúlt években jelentős számú katasztrófa sújtotta. Az EUSZA első hat évében a Bizottság 21 különböző országból 62, pénzügyi támogatásra irányuló kérelmet kapott. Ezek mintegy harmada „jelentős természeti katasztrófának” minősül, ahogy a ma itt tárgyalt esetek közül négy szintén ebbe a kategóriába tartozik. Az EUSZA fontos eszköznek számít a katasztrófák által az emberekre, a környezetre és a gazdaságra gyakorolt, szinte mindig jelentős és gyakran hosszú ideig tartó hatás enyhítésében. Azonban a katasztrófamegelőzés tekintetében is megfelelő kötelezettségvállalásra van szükség az e célból a Parlament által a közelmúltban elfogadott ajánlások gyakorlati megvalósításával.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a jelentés azzal a költségvetés-módosítási tervezettel foglalkozik, amelynek célja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) igénybevételére irányuló kérelemre való válaszadás az öt tagállamot, valamint Horvátországot 2010 májusában és júniusában sújtó katasztrófák által okozott károk helyreállítása érdekében.

Ezek a költségvetési rendeletben meghatározott „elkerülhetetlen, kivételes vagy előre nem látható körülmények” voltak, ezért véleményünk szerint ez az eljárás indokolt és szükséges. Az ezen országok támogatására igénybe vett összeg – 182,4 millió EUR – a körülbelül 5512,7 millió EUR-ra becsült teljes kár mindössze 3%-a.

Az EU tagállamait az elmúlt években jelentős számú katasztrófa sújtotta. Az EUSZA első hat évében a Bizottság 21 különböző országból 62, pénzügyi támogatásra vonatkozó kérelmet kapott. Ezek mintegy harmada „jelentős természeti katasztrófának” minősül, ahogy a ma itt tárgyalt esetek közül négy szintén ebbe a kategóriába tartozik.

AZ EUSZA fontos eszköznek számít a katasztrófák által az emberekre, a környezetre és a gazdaságra gyakorolt, szinte mindig jelentős és gyakran hosszú ideig tartó hatás enyhítésében. A megelőzés melletti kötelezettségvállalás is fontos.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a jelentéssel és az előadó javaslatával, hogy módosítás nélkül fogadjuk el a Tanács álláspontját a 2011-es általános költségvetésre vonatkozó 1/2011. sz. költségvetés-módosítási tervezetről, mert az ezen országok, azaz Lengyelország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Horvátország és Románia számára pénzügyi támogatást kell nyújtani és ez nem halogatható tovább.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az EUSZA igénybevételére irányuló bizottsági javaslat mellett szavaztam, amely a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontjára épül, amely 1 milliárd EUR éves keret erejéig teszi lehetővé az alap igénybevételét. Az alap igénybevételére való jogosultság részletes feltételeit az EUSZA létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet tartalmazza. Emlékeztetnünk kell arra, hogy az alap célja nem a magánszemélyeknél felmerülő károk megtérítése, hanem az infrastruktúra helyreállítása és refinanszírozási eszközként történő igénybevétele. A Bizottság ezzel a javaslattal 2011-re vonatkozóan első ízben nyújtott be az EUSZA igénybevételére irányuló javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) E költségvetés-módosítási tervezet érthető, tekintettel arra, hogy célja pénzösszegek igénybevétele a Szolidaritási Alapból a Lengyelországban, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Horvátországban és Romániában tapasztalt súlyos esőzések következtében kialakult földcsuszamlások és áradások hatásainak mérséklése érdekében. Annak ellenőrzését követően, hogy a kérelmek megfelelnek a 2012/2002/EK rendelet jogosultsági feltételeinek, az ezekben az országokban bekövetkezett események kezelése érdekében a Bizottság javasolta a 182,4 millió EUR igénybevételét a Szolidaritási Alapból. Szeretném azonban kiemelni az ilyen típusú támogatás igénybevétele során felmerülő késedelmet. Az eljárást kevésbé bürokratikussá és egyszerűbbé kell tenni annak érdekében, hogy a jövőbeli katasztrófahelyzetekre időben választ lehessen adni.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Tekintettel arra, hogy a 2011-es általános költségvetésre vonatkozó 1/2011. sz. költségvetés-módosítási tervezet célja összesen 182,4 millió EUR igénybevétele kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában az EU Szolidaritási Alapjából, a Lengyelországban, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Horvátországban és Romániában tapasztalt súlyos esőzések következtében kialakult áradások hatásainak mérséklése érdekében, a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A természeti katasztrófák már nem számítanak ritkaságnak Európában. A legutóbbi események, például a Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon 2010-ben bekövetkezett áradások azt mutatják, hogy a Szolidaritási Alap alapvető fontosságú. Ezt az alapot nem a magánszemélyeknél felmerülő vagyonkárok megtérítésére, hanem elsősorban az infrastruktúra helyreállítására használják. Ezért megfelelő refinanszírozási eszköznek tekinthető. Különösen néhány országban, például Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában jelentős természeti katasztrófák következtek be, és a közvetlen károk összege meghaladja a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-os normál küszöbértékét. Ezért e javaslat mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés a 2011-es általános költségvetésre vonatkozó 1/2011. sz. költségvetés-módosítási tervezettel foglalkozik, amelynek célja összesen 182,4 millió EUR igénybevétele kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában az Európai Unió Szolidaritási Alapjából, a Lengyelországban, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Horvátországban és Romániában tapasztalt súlyos esőzések következtében kialakult áradások hatásainak mérséklése érdekében. A 1/2011. számú költségvetés-módosítási tervezet egyetlen célja, hogy e költségvetési kiigazítást az előírások szerint belefoglalják a 2011. évi költségvetésbe. A felsorolt okok teljes mértékben indokolják a költségvetés-módosítást, ezért e jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) A költségvetés-módosítási tervezet mellett szavaztam, amelynek célja, hogy gondoskodjon az összesen 182,4 millió EUR igénybevételéről kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában az Európai Unió Szolidaritási Alapjából, a Lengyelországban, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Horvátországban és Romániában tapasztalt súlyos esőzések következtében kialakult áradások hatásainak mérséklése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Tartózkodtunk. A jelentés a Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Horvátországban és Romániában 2011-ben bekövetkezett áradásokkal kapcsolatosan az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételére vonatkozó kifizetésekkel foglalkozik. Egyetértünk a pénzeszközök igénybevételének sürgős szükségességével, a javasolt finanszírozási móddal („negatív tartalékon” keresztül) azonban nem.

 
  
  

Jelentés: Reimer Böge (A7-0114/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) E jelentés mellett szavaztam, amelynek célja, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjából európai uniós támogatást nyújtson Lengyelországnak, Szlovákiának, a Cseh Köztársaságnak, Magyarországnak, Horvátországnak és Romániának az ezeket a területeket és lakosságukat érintő, 2010 májusában és júniusában bekövetkezett áradásokat követően. Az EU-nak továbbra is szolidaritást mutató szervezetnek kell maradnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a jelentéssel, amely az Európai Unió Szolidaritási Alapjából a Lengyelországnak, Szlovákiának, Magyarországnak, a Cseh Köztársaságnak, Horvátországnak és Romániának nyújtandó pénzügyi támogatásról szól. Az intézményközi megállapodás 1 milliárd EUR összegű éves plafon keretében teszi lehetővé az igénybevételt. Véleményem szerint általában az EU Szolidaritási Alapját természeti katasztrófákat követően a lehető leggyorsabban mozgósítani kell, és a pénzügyi támogatásokra irányuló kérelmek tekintetében hatékonyan és gyorsan kell eljárni annak érdekében, hogy a természeti katasztrófával érintett országoknak sürgős pénzügyi támogatást lehessen nyújtani.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) célja jelentős természeti katasztrófa esetén gyors, hatékony és rugalmas segítségnyújtás biztosítása a tagállamok vagy a csatlakozási tárgyalásokat folytató ország lakosságának.

Ez az alap szükséghelyzetekben, különösen az infrastruktúra sürgős helyreállítása, az emberek azonnali szükségleteinek kielégítéséhez ideiglenes menedékhelyek és vészhelyzeti szolgáltatások biztosítása, valamint a katasztrófával sújtott területek megtisztítása érdekében kiegészíti a tagállamok állami alapjait. Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, a Cseh Köztársaságot, Horvátországot és Romániát 2010-ben súlyos esőzések sújtották, amelyek ezekben az országokban óriási veszteségeket eredményező komoly áradást okoztak. A katasztrófákat követően a szóban forgó országok támogatást kértek az EU Szolidaritási Alapjából. Mivel a vonatkozó rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek teljesültek, jóváhagyták az EUSZA igénybevételét, hogy enyhítsék a fent említett katasztrófákkal sújtott emberek fájdalmát, kárát és veszteségeit. A fenti okok miatt támogattam ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (ECR), írásban.(PL) Az Európai Unió keleti országait sújtó áradások a múlt évben gyakorlatilag minden régióban óriási anyagi kárt okoztak. Sokuk továbbra is küzd az áradás tragikus következményeivel. Sok ember még mindig vár a hatóságok által megígért pénzügyi támogatásra. A komoly károk elsősorban a mezőgazdaságot, az infrastruktúrát, a közlekedési hálózatot és a kulturális örökség részét képező területeket érintik. Sok embert ért szenvedés, sokan minden vagyonukat elveszítették. A közvetlen veszteségeket csak Lengyelországban közel 3 milliárd EUR-ra becsülik. Ez így jelentősen meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételére meghatározott küszöbértéket. Hasonló a helyzet az alapból történő támogatást igénylő többi ország esetében is. Az intézményközi megállapodásban előirányzott európai alapok igénybevétele a természeti katasztrófa hatásainak csökkentése érdekében történő munkavégzés lehetővé tételével jelentős enyhülést hoz a katasztrófa által leginkább sújtott régiók számára. Határozottan a Szolidaritási Alap igénybevétele mellett vagyok.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) Üdvözlöm az Európai Parlament határozatát, hogy az EU Szolidaritási Alapjából pénzeszközöket bocsássanak a múlt évi áradások által sújtott közép-európai államok rendelkezésére. A Cseh Köztársaság esetében a múlt év májusában és júniusában az áradások által Észak-Morvaországban okozott károk egy részének fedezésére 125 millió CZK áll rendelkezésre. Mivel a teljes kár összegét 5 milliárd CZK-ra becsülik, amely a cseh bruttó nemzeti jövedelem kevesebb mint 0,6%-a, az európai jogszabályok szerint ez nem számít „súlyos természeti katasztrófának”, amely esetében valójában biztosított a Szolidaritási Alapból történő támogatás. A Cseh Köztársaság esetében ezért mentesítést kellett kérni, annak alapján, hogy országunkat ugyanaz a természeti katasztrófa sújtotta, mint a szomszédos Lengyelországot, ahol a következmények pusztítóbbak voltak. Az Európai Parlament eredeti állásfoglalás-tervezete érintett országként csak Lengyelországot említette, és hatályát csak azt követően terjesztették ki a teljes közép-európai régióra, hogy hangsúlyoztam, hogy az áradások más államokat is érintettek. Örülök, hogy a cseh kormány kezdeti erélytelenség és tétovázás után akcióba lendült és a meghatározott határidőn belül sikeresen benyújtotta a Szolidaritási Alapból történő pénzügyi támogatás iránti igényt, ami most kétségtelenül igen hasznosnak fog bizonyulni.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) A jelentős természeti katasztrófa által, különösen a magántulajdonokban, a közlekedési hálózatokban és a kulturális örökség részét képező területeken okozott súlyos károk figyelembevételével, valamint tekintetve, hogy a közvetlen kár becsült összértéke ezekben az országokban meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételére meghatározott normál küszöbértéket, azaz a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-át, egyetértek az Európai Unió Szolidaritási Alapjának Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia javára történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslattal.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia javára történő igénybevétele mellett szavaztam, miután ezeket az országokat 2010 májusában és júniusában súlyos áradások sújtották. Szeretném ismét megemlíteni, hogy a Tanácsnak sürgősen folytatnia kell a Parlament által elfogadott, a Szolidaritási Alapról szóló új rendelet felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az alapot gyorsabbá és hatékonyabbá tegye.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia javára történő igénybevétele indokolt, figyelembe véve az ezeket az országokat sújtó súlyos esőzéseket és áradásokat, valamint az azok nyomán keletkezett jelentős károkat. A támogatás, amelyet ez a határozat a vonatkozó parlamenti bizottságban a nagy többségtől kapott, a széleskörű támogatottságot bizonyítja. Sajnálom, hogy az embereknek szenvedniük kellett, és remélem, hogy az alap igénybevétele enyhíti ezt a szenvedést és segít a leginkább sújtott területek gyorsabb és hatékonyabb újjáépítésének biztosításában.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) 2010 májusában és júniusában Közép- és Kelet-Európát komoly vihar sújtotta, amely egyes tagállamokban óriási károkat okozott, különösen az állami infrastruktúra, a gazdaságok, a közúti és vasúti hálózatok lerombolásával, valamint állami és magánvagyonok tönkretételével. A lengyelországi áradás szinte az egész országot érintette, és az okozott kár meghaladja a bruttó nemzeti jövedelem 0,85%-át; Szlovákiában a vihar után területek kerültek víz alá, ami földcsuszamlásokat és áradást okozott, és az okozott kár eléri a bruttó nemzeti jövedelem 0,89%-át; Magyarországon a kár összege eléri a bruttó nemzeti jövedelem 0,73%-át; Romániában a kár összegét több mint 875 millió EUR-ra, azaz a bruttó nemzeti jövedelem 0,67%-ára becsülik; Horvátországban a kárösszeg meghaladja a 153 millió EUR-t (a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-a) és a Cseh Köztársaságban az összeg 204 millió EUR (a bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-a). Ez a helyzet indokolja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételét, és a 2011-es költségvetés első módosításának jóváhagyását eredményezte. Következésképpen – mivel ezt a már elfogadott költségvetés-módosítási tervezet fedezi, és tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére – egyetértek az előadónak a 182 388 893 EUR igénybevételére vonatkozó álláspontjával, amely igénybevétel célja a fent említett országokban bekövetkezett viharok által az állami infrastruktúrában okozott károk helyreállításához segítség nyújtása.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés támogatja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételét, amelynek célja hat ország, Lengyelország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Horvátország és Románia támogatása. Ezeket az országokat szörnyű esőzések, egyes esetekben példátlan, súlyos áradások, földcsuszamlások és sárlavinák sújtották. Négy országban – Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában – az EUSZA-ról szóló rendeletben szereplő meghatározás szerint a katasztrófák „jelentős természeti katasztrófának” minősülnek; más szóval a kár a becslések szerint meghaladja bruttó nemzeti jövedelmük 0,6%-át. Véleményünk szerint e támogatás igénybevétele fontos és szükséges, ezért a jelentés mellett szavaztunk.

Ismét fel kell hívnunk a figyelmet a katasztrófa bekövetkezése, az EUSZA igénybevételére vonatkozó határozat és az érintett tagállamok és régiók számára az európai uniós támogatás tényleges biztosítása közötti túlzott késedelemre. Ebben az esetben a katasztrófák 2010 májusában és júniusában következtek be. A Parlament az EUSZA igénybevételét csak közel egy évvel később hagyta jóvá. Most pedig más eljárási követelmények fogják tovább késleltetni a pénz rendeltetési helyre való megérkezését. Ezért támogattuk, hogy szükség van az ezen alap igénybevételére vonatkozó szabályok kiigazítására annak érdekében, hogy mozgósítása időben és rugalmasan történjen.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) E jelentés mellett szavaztunk, amely támogatja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) igénybevételét, amelynek célja hat ország, Lengyelország, Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Horvátország és Románia támogatása.

Ezeket az országokat szörnyű esőzések, egyes esetekben példátlan, súlyos áradások, földcsuszamlások és sárlavinák sújtották. Négy országban – Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában – az EUSZA-ról szóló rendeletben szereplő meghatározás szerint a katasztrófák „jelentős természeti katasztrófának” minősülnek; más szóval a kár a becslések szerint meghaladja bruttó nemzeti jövedelmük 0,6%-át.

Véleményünk szerint e támogatás igénybevétele fontos és szükséges, ezért a jelentés mellett szavaztunk.

Fel kell azonban hívnunk a figyelmet a katasztrófa bekövetkezése, az EUSZA igénybevételére vonatkozó határozat és az érintett tagállamok és régiók számára az európai uniós támogatás tényleges biztosítása közötti túlzott késedelemre. Meg kell jegyezni, hogy a katasztrófák 2010 májusában és júniusában következtek be. A Parlament az EUSZA igénybevételét csak közel egy évvel később hagyta jóvá. Most pedig más eljárási követelmények fogják tovább késleltetni a pénz rendeltetési helyre való megérkezését.

Ezért támogatjuk, hogy szükség van az ezen alap igénybevételére vonatkozó szabályok kiigazítására annak érdekében, hogy mozgósítása időben és rugalmasan történjen.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A 2010-es áradások számos közép-európai országban kiterjedt területeket sújtottak. A természeti katasztrófa főként Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, a Cseh Köztársaságot, Horvátországot és Romániát sújtotta. Az e területeken élő emberek saját erejükből nem tudnak megbirkózni az áradások következményeivel. Saját forrásaikból nem tudnak megbirkózni a következményekkel, mivel az egyes államok költségvetését a gazdasági és pénzügyi válság is terheli. A Bizottság azonban az érintett országok tekintetében az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételét javasolja. Az összes említett ország támogatást kért az alapból, miután az elmúlt év tavaszi és nyári hónapjaiban földcsuszamlások, áradások és szinte folyamatos esőzések bénították meg őket.

A természeti csapások jelentős kárt okoztak az érintett területeken mind az állami, mind pedig a magáninfrastruktúrában, valamint a közúti és a vasúti közlekedésben, ugyanakkor a mezőgazdaságot szintén érintették. Jelentős károk keletkeztek a vagyontárgyakban, a lakóépületekben és a műemlékekben. Ezért helyénvaló az érintett európai államoknak a szükséges pénzügyi támogatás biztosítása annak érdekében, hogy meg tudjanak birkózni a természeti katasztrófa következményeivel és a lehető leghamarabb vissza tudjanak térni a normális élethez.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a dokumentummal, mert a Bizottság az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatában (COM(2011)0010) tájékoztatta a Parlamentet, hogy a Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Románia és a tagjelölt Horvátország által a 2010. májusi, júniusi és júliusi áradásokkal kapcsolatban benyújtott, támogatásra irányuló kérelmek alapján javasolja az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételét. A Költségvetési Bizottság által mihamarabb elfogadni kívánt ezen intézkedés jóváhagyásának indokolatlan késedelmét elkerülendő, meg kell említeni, hogy a Regionális Fejlesztési Bizottság nem támaszt akadályt a Szolidaritási Alapnak – az Európai Bizottság javaslatának megfelelően, a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás és a 2012/2002/EK tanácsi rendelet előírásaival összhangban – az érintett országok javára 182 388 893 eurós összeg erejéig történő igénybevételével szemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), írásban.(RO) A Szolidaritási Alap az EU számára elsődleges fontosságú eszköz. Pénzügyi hatásán túl az európai szolidaritás kifejezésére is szolgál. A Bizottság azonban épp arról tett tanúbizonyságot, hogy ez a szolidaritás kezd folyamatosan csökkenni. A múlt évi áradások következtében oly sokat szenvedett polgárok megsegítése érdekében a Tanács most arra kényszerít bennünket, hogy igen fontos programokból hasítsunk ki pénzeszközöket.

Ha megnézzük továbbá, hogy mely tagállamok akadályozzák jelenleg a Tanácsban az alap szükségleteinek fedezéséhez szükséges „új pénzre” vonatkozó elképzelést, megállapíthatjuk, hogy ezek éppen azok, amelyek a korábbi években komoly pénzösszegeket kaptak.

Az Unió a szolidaritás elvén alapul. E nélkül nem tudtuk volna kialakítani a ma Európáját, és nem fogjuk tudni kialakítani a holnap Európáját sem.

 
  
MPphoto
 
 

  Edvard Kožušník (ECR), írásban.(CS) Úgy vélem, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alappal ellentétben a Szolidaritási Alap, amelynek forrásait a természeti katasztrófák által okozott károk fedezésére kívánjuk felhasználni, az európai szolidaritás valódi kifejeződése. Nagyra értékelem, hogy a jelentés az áradás által a Cseh Köztársaság állami vagyonában okozott károk fedezésére is javasolja források biztosítását. E károk különösen Észak-Morvaországot érintették, amelyet múlt év májusában ugyanaz az áradás sújtott, mint amely a kelet-európai régióban okozott károkat. Üdvözlöm, hogy a Cseh Köztársaság a károk fedezésére forrásokat kapott a Szolidaritási Alapból annál is inkább, hogy az áradás a környező országokat nagyobb mértékben érintette, mint a Cseh Köztársaságot.

A Cseh Köztársaság számára az európai szolidaritás keretében nyújtott kártérítésről azonban nem feledkeztek meg. Szeretnék köszönetet mondani Březina úrnak és Tošenovský úrnak, akikkel sikeresen küzdöttem azért, hogy a Cseh Köztársaság bekerüljön azon országok csoportjába, amelyek ezzel az áradással kapcsolatosan kártérítésben részesülnek. Külön köszönet illeti a Parlament elnökét, Buzek urat, hogy velünk együtt meglátogatta az érintett morvaországi területeket és személyesen segítette a Cseh Köztársaságnak nyújtott támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (S&D), írásban.(PL) 2010-ben számos európai országban katasztrofális áradások voltak. Lengyelországot két árvíz is sújtotta. Üdvözölnünk kell az Európai Unió szolidaritásának megnyilvánulásait az áradás hatásainak és az érintettek nehéz helyzetének enyhítése érdekében hozott intézkedéssel kapcsolatosan – azon érintettekről van itt szó, akik anyagi javaik nagy részét, illetve sok esetben egészét elveszítették, egészségükben károsodás következett be és elveszítették szeretteiket.

A szükség és szenvedés idején a szolidaritás gondolatának támogatása részeként el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan előzzük meg az áradásokat. Ehhez vízgazdálkodásra van szükség: folyószabályozásokra, víztározók építésére stb. Az árvíz megelőzésére a Kohéziós Alapból jóval több pénzt kell biztosítanunk környezetvédelmi célokra. A Böge-jelentés támogatásával arra szólítok fel, hogy a 2013 utáni költségvetésben támogassák a pénzeszközök növelésére vonatkozó javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban.(PL) Örülök, hogy ilyen konstruktív határozatok születnek az Európai Parlamentben. Az áradásokkal érintett régiókból érkező képviselők keményen harcoltak az uniós támogatás megadásáért, és tudjuk, hogy a sikerhez vezető út nem volt könnyű. A múlt évi áradások hatásainak ellentételezésére szolgáló 182,4 millió EUR biztosítása rendkívül fontos, nemcsak a természeti katasztrófa által sújtott régiók, hanem az ott élő emberek számára is.

Lengyelország és a Podkarpacie régió olyan terület, amelyet a természeti katasztrófa különösen sújtott, és remélem, hogy az infrastruktúra helyreállítására rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrásokat hatékonyan fogják felhasználni. A Parlament mai határozata végleges, és elkezdődik az európai uniós pénzek kiutalási eljárása, és ezért szavaztam az EU Szolidaritási Alapjának a 2010-es lengyelországi, szlovákiai, magyarországi, csehországi, horvátországi és romániai áradásokra történő igénybevételéről szóló állásfoglalás mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Támogatom az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatot. A Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Románia és a tagjelölt Horvátország által a 2010. májusi, júniusi és júliusi áradásokkal kapcsolatban benyújtott, támogatásra irányuló kérelmek alapján a Bizottság javasolja az EU Szolidaritási Alapjának igénybevételét.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Matera (PPE), írásban.(IT) Szeretnék elégedettségemnek hangot adni a mai szavazással kapcsolatban, amely során elfogadták az elmúlt évi áradásokkal összefüggésben az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételét a Lengyelországnak, Szlovákiának, a Cseh Köztársaságnak, Magyarországnak, Horvátországnak és Romániának nyújtandó támogatás céljából.

A tagállamokban keletkezett károk megtérítéséhez szükséges 182,4 millió EUR megszerzésének technikai eljárásával kapcsolatosan bár nézeteltérés alakult ki a Parlament és a Tanács között, Európa ismételten bizonyította, hogy szolidaritást vállal polgáraival. A szükséges pénzeszközök előteremtése érdekében egyetértek a 2010-es költségvetési többletnek a „negatív tartalékok” fedezésére szolgáló felhasználásával. Ez a tartalék valójában egy „számviteli” módszer, amelyet a jelenlegi pénzügyi évben esetlegesen felmerülő, előre nem látott vészhelyzeti kiadásokkal kapcsolatosan kell felhasználni.

 
  
MPphoto
 
 

  Iosif Matula (PPE), írásban.(RO) A szolidaritás az Európai Unió fő jellemzője. E szolidaritás alapján időszerűnek és szükségesnek ítélem az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 2010-ben Lengyelországot, Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Horvátországot és Romániát sújtó áradásokra történő igénybevételéről szóló jelentést. Erre a szolidaritásra annál is inkább szükség lesz, mivel az éghajlatváltozás egész Európában további természeti katasztrófákat okoz. E tekintetben stratégiákat kell kidolgozni, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási szintjének csökkentésében is segítenek.

Az Európai Unió erőfeszítéseit az egyre gyakrabban előforduló jelentős európai áradások hatásainak megelőzése és enyhítése érdekében hozott tagállami intézkedések megerősítésére kell összpontosítani. E kérdésben a tagállamoknak elsőbbséget kell biztosítaniuk az áradások kockázatát növelő tevékenységek ellenőrzésének, valamint a reagálás gyorsasága és a beavatkozások mobilitása és rugalmassága növelésének. Végül, de nem utolsósorban szeretném hangsúlyozni, hogy milyen fontos a polgárok áradások kezelésére vonatkozó fellépésekről és tervekről való tájékoztatása, valamint a polgárok ezekben való részvétele.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Ezt a szolidaritási eszközt a múltban is alkalmaztuk – közelebbről országomban, a 2010 februárjában bekövetkezett súlyos esőzéseket követően a Madeirának nyújtott támogatással – és most helyes, hogy azt igénybe vesszük annak érdekében, hogy megpróbáljuk enyhíteni azokat a hatásokat, amelyeket a természeti katasztrófákkal sújtott országok lakosaira ezek általában gyakorolnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Alajos Mészáros (PPE), írásban.(HU) A tavalyi év heves esőzéseinek köszönhetően a közép-európai országokban katasztrofális helyzet alakult ki. A folyók kilépve medrükből lepték el az utcákat és a lakóházakat. Az emberek nincstelenné váltak, sokaknak szinte mindenük odaveszett. Ezért is volt nagyon fontos akkor a gyors helyzetfelismerés és segítségnyújtás. Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Horvátország és Románia is az Európai Uniótól kért támogatást, hogy a Szolidaritási Alapot igénybe véve tudjanak a bajbajutottaknak segíteni. Nagyon örülök annak, hogy ezt a helyzetet az Európai Parlament is felismerte, és szintén segíteni szeretett volna ezeknek az országoknak. Ezért tartom nagyon fontosnak a határozati javaslat támogatását, és ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki akkor szolidaritását fejezte ki közép-európai polgártársaim iránt. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A 2010. augusztusi heves esőzéseket követően, amelyek nyomán folyók léptek ki medrükből és otthonaik elhagyására kényszerítették az embereket, a Cseh Köztársaság 2010 októberében támogatást igényelt a Szolidaritási Alapból. A bruttó nemzeti jövedelem 0,6%-os küszöbértékét nem lépték túl, de a lakosság többségét ennek következményei sújtották, és a régió gazdasága az összeomlás szélén állt. Fontos területek – például az idegenforgalom és az ipar – komoly károkat szenvedtek. Ez a támogatás a kárt szenvedett infrastruktúra újjáépítéséhez szükséges azonnali intézkedések költségeinek egy részét fedezni fogja. Ezért támogatom ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Rareş-Lucian Niculescu (PPE), írásban.(RO) A múlt nyáron Románia területének nagy részét súlyos áradások és földcsuszamlások sújtották. A kárt közel 900 millió EUR-ra becsülték, amely Románia GDP-jének közel 0,7%-a. Üdvözlöm a Szolidaritási Alapból nyújtott támogatást, amely egyrészt segít a katasztrófa hatásának enyhítésében, másrészt a hasonló események bekövetkezésének megelőzésében. A Szolidaritási Alap a polgáraink elé állítandó egyik olyan példa, amely az európai uniós szintű közös fellépések jelentőségét bizonyítja.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A Bizottság javasolja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodással összhangban történő igénybevételét Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia javára. Az intézményközi megállapodás az Alap igénybevételét évi 1 milliárd eurós felső határig engedélyezi. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia javára történő igénybevételére vonatkozó javaslat mellett a Bizottság költségvetés-módosítási tervezetet is előterjesztett (A7-0115/2011). A jelentésből kitűnik, hogy valamennyi kérelem megfelel a 2012/2002/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott jogosultsági követelményeknek. Ezért a Szolidaritási Alapból Lengyelország esetében 105 567 155 EUR, Szlovákia esetében 20 430 841 EUR, Magyarország esetében 22 485 772 EUR, a Cseh Köztársaság esetében 5 111 401 EUR, Horvátország esetében 3 825 983 EUR, Románia esetében pedig 24 967 741 EUR, azaz összesen 182 388 893 EUR összegű kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat igénybevétele mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Rovana Plumb (S&D), írásban.(RO) A 2010-ben Lengyelországot, Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot, Magyarországot, Horvátországot és Romániát sújtó áradások közvetlen költsége elérte az 5 512 719 662 EUR-t. E jelentés mellett szavaztam annak érdekében, hogy az EU Szolidaritási Alapjából ezekre az áradásokra 182,4 millió EUR igénybevételét elfogadják. Nem értettem egyet a finanszírozási forrással, a Tanács által javasolt „negatív tartalékkal”. A Tanács javaslatát azonban megszavaztam, mivel úgy gondolom, hogy az áradások áldozatául esett polgárok nem eshetnek a tagállamok és az Európai Parlament közötti intézményközi vita áldozatául.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az előttünk álló kérdés a Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Románia és Horvátország (mint tagjelölt ország) által benyújtott támogatási kérelmek, amelyek célja az ezen országokban 2010 májusában, júniusában és júliusában bekövetkezett súlyos áradások által okozott jelentős károk kezelése. Mivel valamennyi kérelem megfelel a 2012/2002/EK rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a 182 388 893 eurós összeg szóban forgó országok számára történő kiutaláshoz való igénybevételére vonatkozó javaslat mellett szavaztam abban a reményben, hogy ez a támogatás segíthet az érintett területek újjáépítésének felgyorsításában és lakosságuk szenvedéseinek enyhítésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE), írásban.(CS) Örömmel szavaztam az EU Szolidaritási Alapjából pénzeszközöknek Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia javára történő rendelkezésre bocsátásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozat-tervezet mellett. Ezeket az államokat súlyos esőzések nyomán a múlt évben heves áradások sújtották, amelyek földcsuszamlásokat okoztak, jelentős mértékben emberi életek elvesztését idézték elő, valamint lakóépületekben, üzleti vállalkozásokban, gazdaságokban, közúti és vasúti hálózatokban és más infrastruktúrákban okoztak károkat. Bár a javasolt támogatás összege az országok többsége esetében a teljes kár mindössze néhány százaléka, mégis jelentős támogatásnak számít, amely összességében eléri a 182 millió EUR-t. Szeretném hangsúlyozni, hogy az EU azért hozta létre a Szolidaritási Alapot, hogy segítséget nyújtson a természeti katasztrófák által sújtott régiók lakosságának. Szeretnék köszönetet mondani a képviselőknek, hogy támogatták ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztam. A Bizottság javasolja az Európai Unió Szolidaritási Alapjának a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontja alapján történő igénybevételét Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, a Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia javára. Az intézményközi megállapodás az Alap igénybevételét évi 1 milliárd eurós felső határig engedélyezi. A Szolidaritási Alap Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Cseh Köztársaság, Horvátország és Románia javára történő igénybevételére irányuló javaslattal párhuzamosan a Bizottság költségvetés-módosítási tervezetet (2011. január 14-i 1/2011. sz. költségvetés-módosítási tervezet) nyújtott be annak érdekében, hogy az intézményközi megállapodás 26. pontjának megfelelően a 2011-es költségvetésbe felvegyék a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) E szöveg mellett szavaztam, mert a 2010-es áradások miatt kárt szenvedett közép- és kelet-európai országok nevében igénybe kell vennünk az Európai Unió Szolidaritási Alapját.

Egyes országokban, például Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Horvátországban és Romániában az adott időszakban bekövetkezett heves esőzések nyomán, amelyek jelentős kárt okoztak infrastruktúrájukban, óriási költségek merültek fel. Csak Lengyelországban például 2010 májusában és júniusában a legnagyobb folyón két egymást követő árhullám vonult végig, amely súlyos károkat okozott a mezőgazdaságnak, a közlekedési hálózatoknak és a kulturális örökség részét képező területeknek, összesen közel 3 milliárd EUR összegben. Most az elmúlt év tragikus eseményei által leginkább sújtott régiók újjáépítése a legfontosabb, ami lehetővé teszi, hogy további késedelem nélkül újra tudják indítani termelési rendszereiket.

 
  
MPphoto
 
 

  Olga Sehnalová (S&D), írásban.(CS) A 2010-es áradások több európai országot érintettek különböző mértékben. A Cseh Köztársaságban például a földterület tekintetében az áradás kisebb volt, de következményei ebben az országban pontosan olyan pusztítóak voltak, mint Lengyelországban. Ezért a 2012/2002/EK tanácsi rendelet alapján az ilyen kivételes helyzetekre vonatkozóan meghatározott lehetőség alapján támogattam a pénzeszközök rendelkezésre bocsátását. A jelentés elfogadása mellett szavaztam, beleértve pénzeszközöknek a hasonló helyzetben lévő Cseh Köztársaság és Horvátország rendelkezésére bocsátását.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban.(PL) Támogattam az EU Szolidaritási Alapjának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 26. pontjával összhangban történő igénybevételéről szóló jelentést. Rendkívül fontos, hogy az EU támogassa a természeti katasztrófák által sújtott országokat. Az e katasztrófa által okozott veszteségek meghaladják a 2,9 milliárd EUR-t. Az EU pénzügyi támogatása segíteni fog a katasztrófában kárt szenvedett állami infrastruktúra, főnyomócsövek, csatornahálózat, utak és hidak helyreállításában. Az áradások óta közel egy év telt el. A segítségre még mindig szükség van. Gyorsabb mozgósításra van szükség. Ehhez a Szolidaritási Alapból történő pénzügyi támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásokat le kell rövidíteni.

 
  
  

Ajánlás: Luis Manuel Capoulas Santos (A7-0056/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Támogatom ezt a jelentést, mivel a Comore-szigetek halászati övezetében a felelősségteljes halászatot támogatja az ott halászati tevékenységet folytató különböző hajóflották közötti megkülönböztetés nélkül, ugyanakkor politikai párbeszédet indít a szükséges reformokról. Azért is támogatom ezt a jelentést, mert a korábbi megállapodáshoz képest előrelépést jelent, amennyiben arról rendelkezik, hogy az emberi jogi jogsértések esetén a jegyzőkönyv végrehajtását fel kell függeszteni. Mivel azonban e jegyzőkönyv célja a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök alkalmazásán keresztül a halászati ágazatban a partnerség és az együttműködés erősítése, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sürgősen olyan keretrendszerre van szükség, amely támogatja az ágazatba történő beruházások növelését és az ágazat kisüzemi halászati termelésének optimalizálását.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) Támogattam ezt a jelentést, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokról szóló részletes értékelés alapján biztosítékot jelent a felelős és fenntartható halászat előmozdítására a világ bármely olyan részén, ahol az uniós hajók halászati tevékenységet folytatnak, és biztosítják a hiteles tudományos szakvéleményeken alapuló, a helyi állományok elpusztításának kockázatától mentes uniós halászati módok gyakorlását. A Comore-szigeteki Unió a világ egyik legkevésbé fejlett országainak egyike, amelynek gazdasága óriási mértékben függ a külföldi támogatásoktól és a technikai segítségnyújtástól. Míg a Comore-szigeteki Unió többségében nagyméretű nyíltvízi halfajokból álló halállományának mennyisége évi 33 000 tonnára becsülhető, a helyi halászok által fogott éves mennyiség körülbelül 16 000 tonna, amelyet teljes egészében a helyi piac vesz fel. Az új jegyzőkönyv fő célkitűzése a belépési jogosultságért és az ágazati támogatásért cserébe az európai uniós hajók részére nyújtott halászati lehetőségek meghatározása, valamint az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió közötti együttműködés fenntartása olyan, mindkét fél érdekét szolgáló partnerségi keret létrehozása érdekében, amely a Comore-szigetek halászati övezetében lehetővé teszi a fenntartható halászati politika fejlesztését és a halászati erőforrások felelősségteljes kiaknázását.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Az Európai Unió és a harmadik országok közötti kétoldalú halászati megállapodások – az úgynevezett „halászati partnerségi megállapodások” – megkötése bevett gyakorlat a közös halászati politikában. A jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy az EU és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolandó új jegyzőkönyvre irányuló javaslat alapvetően mindkét fél érdekeit szolgálja. Másrészt a Comore-szigetek halászati övezetében javítja az EU hajói számára nyújtott halászati lehetőségeket, mivel a területen a helyi állományok kimerítésének lehetősége kizárt. Másrészt az EU a Comore-szigetek ágazati halászati politikájának fejlesztésére pénzeszközöket bocsát rendelkezésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Egyetértek az Európai Közösség és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló új jegyzőkönyv elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslattal. Úgy vélem, az említett jegyzőkönyv pozitív, mivel előmozdítja a Comore-szigetek felségvizein a felelős és fenntartható halászatot és mindkét fél érdekeit szolgálja, mivel az EU hajói számára halászati lehetőségeket biztosít a Comore-szigetek közössége számára nyújtott jelentős ágazati támogatásért cserébe.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az EK és a Comore-szigetek közötti halászati megállapodásról szóló ajánlás mellett szavaztam, mivel a felek vállalják, hogy a Comore-szigetek halászati övezetében előmozdítják a fenntartható és felelős halászatot, és mivel felfüggesztési záradékot tartalmaz arra az esetre, ha a Comore-szigeteki Unió megsérti az emberi jogokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) 2010. december 31-én lejárt az Európai Közösség és a Comore-szigeteki Unió között hatályban lévő halászati megállapodáshoz csatolt jelenlegi jegyzőkönyv, amely megállapodás a számos halászati partnerségi megállapodás egyike, amelynek az Európai Unió társaláírója. A határozatra irányuló javaslat célja, hogy a rendelkezésre álló többletállomány alapján az Európai Unió hajói számára halászati lehetőségeket, valamint a belépési jogosultságért és az ágazati támogatásért cserébe külön pénzügyi hozzájárulást határozzon meg.

Az új jegyzőkönyv mindkét fél érdekeit szolgálja és célja a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök alkalmazásán keresztül a halászati együttműködés erősítése. Felmerült az igény, hogy olyan keretrendszert kell létrehozni, amely támogatja az ágazatba történő beruházások növelését és az ágazat kisüzemi halászati termelésének optimalizálását. Az előadóhoz hasonlóan úgy vélem, hogy a Parlamentnek lehetővé kell tennie a megállapodás alakulásának és betartásának szoros nyomon követését, annak biztosítása pedig, hogy a Parlament ezt megtehesse, a Bizottság feladata.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A jelentés azoknak a feltételeknek a megállapításáról szóló jegyzőkönyv elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra összpontosít, amelyek alapján az Európai Unió (EU) hajói halászati műveleteket végezhetnek a Comore-szigeteki Unió vizein. Az évek során az EU számos országgal kötött halászati partnerségi megállapodást, és cserébe bizonyos pénzügyi hozzájárulást tett, amelynek célja alapvetően a nemzeti halászati politikák támogatása, különösen az állományok védelme. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a Parlamentre ebben az ágazatban nagyobb felelősség hárul, és most jóvá kell hagynunk az új halászati megállapodásokat. Mivel az EU és a Comore-szigetek közötti jegyzőkönyv 2010. december 31-én lejárt, azt sürgősen meg kell újítani. A szóban forgó javaslat mindkét fél érdekeit szolgálja, ahogy az előadó nagyon jól kifejti, ezért a javaslat mellett szavaztam. Csak kár, hogy késésben van.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira és Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) E jelentés támogatja az EU és a Comore-szigetek között a halászati ágazatban létrejött partnerségi megállapodás új jegyzőkönyvét, amelynek fő célkitűzése az európai uniós hajók részére nyújtott halászati lehetőségek, valamint a belépési jogosultságért és az ágazati támogatásért cserébe nyújtott pénzügyi támogatás meghatározása. Ez a megállapodás 70 európai hajó számára biztosít belépési jogosultságot a Comore-szigetek vizeire évi mintegy 600 000 EUR pénzügyi hozzájárulásért cserébe, amely összegnek körülbelül felét az ország halászati ágazatának fejlesztésére szánják. Ennek az országnak gyakorlatilag nincs más forrása; az ország 800 000 lakosából 30 000 ember ettől az ágazattól függ.

Az e téren kötött úgynevezett partnerségi megállapodások itt buktak meg a leglátványosabban, aminek mérlegelésre és a politikában való változtatásra kellene ösztönöznie. Halászati engedélyt 45 kerítőhálós tonhalhalászó hajó – ebből 22 francia és 22 spanyol – és 25 felszíni horogsoros hajó kap: ez több, mint amit a jelenleg hatályban lévő jegyzőkönyvben meghatároztak, amely 40 kerítőhálós hajót és 17 felszíni horogsoros hajót engedélyezett. Portugália a korábbiakkal megegyezően továbbra is öt felszíni horogsoros hajóval rendelkezik. A fő kedvezményezett továbbra is Franciaország és Spanyolország.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértek ezzel a dokumentummal, mert az Európai Közösség és a harmadik országok közötti kétoldalú halászati megállapodások – az úgynevezett halászati partnerségi megállapodások – megkötése 2004 óta bevett gyakorlat a közös halászati politikában, és a politika külső dimenziójának fontos pillérét képezi. Az afrikai és csendes-óceáni országokkal kötött megállapodások értelmében az EU által biztosított pénzügyi ellentételezés jelentős részét a fenntarthatóság elvén és a halászati erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodáson alapuló nemzeti halászati politikák támogatására fordítják. A rendelkezésre álló erőforrásokról szóló részletes értékelés alapján a partnerségi megállapodások tehát biztosítékot jelentenek a felelős és fenntartható halászat előmozdítására a világ bármely olyan részén, ahol az uniós hajók halászati tevékenységet folytatnak, és biztosítják a hiteles tudományos szakvéleményeken alapuló, a helyi állományok elpusztításának kockázatától mentes uniós halászati módok gyakorlását. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével kibővültek az Európai Parlament halászati partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos jogkörei: az Európai Unióról szóló szerződés 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében immár az Európai Parlament előzetes egyetértésére van szükség a megállapodások megkötéséhez, ami felváltja a korábbi, pusztán konzultációs eljárást. Úgy vélem, hogy az EU és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolandó új jegyzőkönyvre irányuló javaslat alapvetően mindkét fél érdekeit szolgálja.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban.(PL) A Comore-szigeteki régió halászati ágazata nagyon jellegzetes. A helyi halászok halászzsákmánya a helyi közösség igényeinek kielégítéséhez is alig elegendő. Ennek oka a gyengén fejlett és legyünk őszinték nem létező kikötői és halászflotta-infrastruktúra. Az Indiai-óceán e részén található szigeteken élők nagyon szegények, munkanélküliséggel küzdenek, és ahogy maga az előadó írja, gyakorlatilag a külföldi pénzügyi segítségtől függnek. A partnerségi megállapodás, amely a pénzügyi támogatásért cserébe lehetővé teszi, hogy az EU hajói a Comore-szigetek területén halásszanak, kétségtelenül hozzá fog járulni a régió gazdaságának megerősítéséhez. Nyomon kell azonban követnünk, hogy ezeket a pénzeszközöket hogyan költik el, és hogy azok valóban hozzájárulnak-e az ágazat helyzetének javulásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) Az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló új jegyzőkönyv célja a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök alkalmazásán keresztül a halászati ágazatban a partnerség és az együttműködés erősítése. A jegyzőkönyv keretrendszert hoz létre, amely segíti az ágazatba történő beruházások növelését és a kisüzemi halászati termékek értékének emelését. Üdvözlöm az új jegyzőkönyv létrehozására irányuló javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A Comore-szigetek halászati ágazatával létrejött partnerség keretében meghatározott halászati kvóták és pénzügyi hozzájárulás ösztönzésére szolgáló jegyzőkönyv létrehozására vonatkozó tanácsi ajánlástervezet célja annak a szerepnek a hangsúlyozása, amelyet az Európai Parlamentnek e megállapodás felülvizsgálati eljárásában játszania kell. Európa a halászati ágazatban mindig törekedett partnerségi megállapodásokra, és a Comore-szigeteki Unióval kötött partnerség 1988-tól van hatályban. Ezen új jegyzőkönyv célja, hogy a Comore-szigeteki Unió halászhajói számára halászati kvótákat határozzon meg, miközben biztosítja a halászati erőforrások fenntartható és felelős felhasználását, növeli a kisüzemi halászatba történő beruházásokat és ösztönzi a tevékenységüket. A projektre vonatkozó tanácsi határozattervezet biztosítja, hogy mindkét partner, Európa és a Comore-szigeteki Unió számára előnyös legyen a megállapodás megújítása, mivel azonban a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a Parlament meghatározott szerepet kapott a megállapodások végrehajtásában, elkerülhetetlennek tűnik, hogy a megállapodás végső elfogadásáig minden lépésnél meghatározzuk a Parlament bevonásával járó intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – E jelentés mellett szavaztam. Az Európai Közösség és a harmadik országok közötti kétoldalú halászati megállapodások – az úgynevezett halászati partnerségi megállapodások – megkötése 2004 óta bevett gyakorlat a közös halászati politikában, és a politika külső dimenziójának fontos pillérét képezi. Az afrikai és csendes-óceáni országokkal kötött megállapodások értelmében az EU által biztosított pénzügyi ellentételezés jelentős részét a fenntarthatóság elvén és a halászati erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodáson alapuló nemzeti halászati politikák támogatására fordítják. A rendelkezésre álló erőforrásokról szóló részletes értékelés alapján a partnerségi megállapodások tehát biztosítékot jelentenek a felelős és fenntartható halászat előmozdítására a világ bármely olyan részén, ahol az uniós hajók halászati tevékenységet folytatnak, és biztosítják a hiteles tudományos szakvéleményeken alapuló, a helyi állományok elpusztításának kockázatától mentes uniós halászati módok gyakorlását.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Ez az új megállapodás a 2010. december 31-én hatályát vesztett, korábban hatályban lévő megállapodás helyébe lép. E megállapodás lehetővé teszi, hogy pénzügyi hozzájárulásért cserébe az EU halászhajói belépjenek a Comore-szigetek halászati övezeteibe. Az ilyen jellegű jegyzőkönyv nagy előnye, hogy az Európai Unió segítheti ezen országok fejlődését. Ebben az esetben több segítséget nyújt a halászati ágazatnak, mivel ez az ágazat a megállapított alapok 50%-át fel fogja használni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Comore-szigeteken körülbelül 30 000 ember közvetlenül a halászati ágazattól függ, innen e támogatás fontossága.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az Európai Közösség és a Comore-szigetek közötti halászati megállapodás 2010 decemberében hatályát veszítette. Az új jegyzőkönyv hatálya a 2011 és 2013 közötti időszakra terjed ki, és az európai parlamenti egyetértési eljárás lezárta előtt ideiglenesen alkalmazzák. A megállapodástervezet szerint a felek vállalják, hogy a Comore-szigetek halászati övezetében halászó különböző flották közötti megkülönböztetés nélkül támogatják a felelősségteljes halászatot ebben a halászati övezetben. A halászati lehetőségeket illetően 45 kerítőhálós tonhalhalászhajó és 25 felszíni horogsoros halászhajó kap engedélyt halászatra. Az új megállapodás az előzőhöz képest tartalmaz egy záradékot, amely alapján az emberi jogi jogsértések esetén felfüggesztik a jegyzőkönyv végrehajtását. Véleményem szerint a rendelkezésre álló valamennyi pénzügyi eszköz alkalmazásán keresztül a halászati ágazatban erősíteni kell a partnerséget és az együttműködést. Ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Európai Közösség és a harmadik országok közötti kétoldalú halászati megállapodások – az úgynevezett halászati partnerségi megállapodások – megkötése bevett gyakorlat a közös halászati politikában, és a politika külső dimenziójának fontos pillérét képezi.

Az Európai Unió és a Comore-szigetek közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt új jegyzőkönyvre vonatkozó javaslat a közös halászati politika külső dimenziójának szerves részét képezi és mindkét fél érdekeit szolgálja.

Ez a jelentés a következő fontos ajánlásokat teszi:

• a Bizottság továbbítsa a Parlamentnek a megállapodás 9. cikke értelmében létrehozott vegyes bizottság üléseinek és munkájának következtetéseit, valamint a jegyzőkönyv 7. cikkének (2) bekezdésében említett halászati ágazati programot és a vonatkozó éves értékelések eredményeit;

• az Európai Parlament képviselői megfigyelőként részt vehessenek a vegyes bizottság ülésein és munkájában;

• a megállapodás újratárgyalását megelőzően a Bizottság nyújtson be jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a megállapodás alkalmazásáról;

• a Bizottság kezelje egyenlően az Európai Parlamentet és a Tanácsot a teljes és azonnali tájékoztatáshoz való jog, valamint valamennyi nemzetközi halászati megállapodás végrehajtásának értékelése és nyomon követése, illetve azok felülvizsgálatának megtárgyalása tekintetében.

A fenti okok miatt e jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) E jegyzőkönyv célja, hogy az Európai Unió és a Comore-szigetek közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt, 2010. december 31-én lejárt jegyzőkönyv helyébe lépjen. Az új jegyzőkönyv fő célkitűzése a belépési jogosultságért és az ágazati támogatásért cserébe az európai uniós hajók részére nyújtott halászati lehetőségek meghatározása, valamint az Európai Unió és a Comore-szigeteki Unió közötti együttműködés fenntartása olyan partnerségi keret létrehozása érdekében, amely a Comore-szigeteki halászati övezetben lehetővé teszi a fenntartható halászati politika fejlesztését és a halászati erőforrások felelősségteljes kiaknázását. Az új jegyzőkönyv értelmében a teljes éves uniós pénzügyi hozzájárulás a hároméves időszakra vonatkozóan 1 845 750 EUR. A halászati ágazatban tervezett beruházások növelése a kisüzemi halászati tevékenység optimalizálását szolgálja. Mivel úgy vélem, hogy az Európai Unió és a Comore-szigetek közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolandó új jegyzőkönyvre irányuló javaslat alapvetően mindkét fél érdekeit szolgálja, mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ellene szavaztam. Az Európai Közösség és a harmadik országok közötti kétoldalú halászati megállapodások – az úgynevezett halászati partnerségi megállapodások – megkötése 2004 óta bevett gyakorlat a közös halászati politikában, és a politika külső dimenziójának fontos pillérét képezi. Az afrikai és csendes-óceáni országokkal kötött megállapodások értelmében az EU által biztosított pénzügyi ellentételezés jelentős részét a fenntarthatóság elvén és a halászati erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodáson alapuló nemzeti halászati politikák támogatására fordítják. A rendelkezésre álló erőforrásokról szóló részletes értékelés alapján a partnerségi megállapodások tehát biztosítékot jelentenek a felelős és fenntartható halászat előmozdítására a világ bármely olyan részén, ahol az uniós hajók halászati tevékenységet folytatnak, és biztosítják a hiteles tudományos szakvéleményeken alapuló, a helyi állományok elpusztításának kockázatától mentes uniós halászati módok gyakorlását.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével kibővültek az Európai Parlament halászati partnerségi megállapodásokkal kapcsolatos jogkörei: az Európai Unióról szóló szerződés 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében immár az Európai Parlament előzetes egyetértésére van szükség a megállapodások megkötéséhez, ami felváltja a korábbi, pusztán konzultációs eljárást. Mi Zöldek, nagyon kritikusan szemléljük, hogy az ilyen típusú megállapodásokat eddig hogyan hajtották végre.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az Európai Közösség és a harmadik országok közötti kétoldalú halászati megállapodások megkötése mindig is bevett gyakorlat volt a közös halászati politikában, ennélfogva a politika külső dimenziójának fontos pillérét képezi.

Az afrikai és csendes-óceáni országokkal kötött megállapodások értelmében az EU által biztosított pénzügyi ellentételezés jelentős részét a fenntarthatóság elvén és az erőforrásokkal való megfelelő gazdálkodáson alapuló nemzeti halászati politikák támogatására fordítják.

Az Európai Közösség és a Comore-szigeteki Unió között a halászati ágazatban a kétoldalú kapcsolatok 1988-ra nyúlnak vissza. A ma elfogadott állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament jobb tájékoztatása és az általa gyakorolt nagyobb ellenőrzés a tárgyalási folyamat minden szakaszában erősítené a partnerséget és pozitív hatást gyakorolna a halászat fejlődésére. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot egyenlően kell kezelni a teljes és azonnali tájékoztatáshoz való jog, valamint a nemzetközi halászati megállapodások végrehajtásának értékelése és nyomon követése, illetve azok felülvizsgálatának megtárgyalása tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Az EU halászflottája az egész világon működik. Az EU és a Comore-szigetek közötti kétoldalú kapcsolatok 1988 óta léteznek. A halászati ágazatban a 2006 óta fennálló partnerségi megállapodás jelenlegi – a meghosszabbítására irányuló eljárás részét képező – felülvizsgálata azt is eredményezte, hogy a Comore-szigetek halászati övezetében a fenntartható halászati politikának és a halászati erőforrások felelős felhasználásának az alapelvei bekerültek a megállapodásba. Ez nemcsak egy üdvözlendő fejlemény, hanem szükségszerű is volt, ha az EU és közös halászati politikája hiteles akar maradni. Ebben az összefüggésben komolyan támogatni kell az előadó felhívását, hogy a Parlament számára jobb tájékoztatást kell biztosítani, részéről pedig nagyobb ellenőrzésre van szükség. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
  

Ajánlás: Emilio Menéndez del Valle (A7-0067/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) Az Euromed kereskedelmi megállapodás javítása hozzájárulhat e régió gazdasági és politikai stabilitásához, valamint egy olyan övezet megszilárdulásához, amelyet olyan értékek jellemeznek, mint a béke, a jog érvényesülése, az egyenlőség, a szabadság és a demokrácia. A szabályos vitarendezési mechanizmus létrehozásának célja a gördülékeny és hatékony – szigorú határidők között zajló – rendezési eljárások biztosítása, amely révén növekedhet a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok biztonsága és tervezhetősége, ezáltal javítva az euromediterrán szabadkereskedelmi övezet működését. Ezen állásfoglalás-tervezet mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mert az Európai Unió és a Jordán Hásimita Királyság közötti kereskedelmi viták rendezésére hatékony mechanizmust kell létrehozni. A javasolt mechanizmushoz az Európai Unió által legújabban kötött megállapodásokban szereplő vitarendezési mechanizmusokat vették alapul, amelyek megfelelnek a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési szabályainak és eljárásainak. Ez a mechanizmus támogatni fogja az euromediterrán szabadkereskedelmi övezet működését, de főként stabilitást visz az Európai Unió és a Jordán Hásimita Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatokba.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Az euromediterrán megállapodások valamennyi javítása jelentős hatást gyakorol az országok gazdasági és politikai stabilitására, hozzájárulva ezáltal az ezekből adódó számtalan szociális és demokratikus eredményhez. Ezért minden ilyen irányú erőfeszítést támogatok. Tekintettel az Európai Közösségek és a Jordán Hásimita Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó egyes viták elégtelen rendezésére, elismerem, hogy ebben az összefüggésben a diplomáciai úton történő megoldás eredménytelen volt. Ezért elfogadom, hogy a források egyszerű és hatékony alkalmazására szolgáló mechanizmusra van szükség, így egyetértek az Európai Unió és a Jordán Hásimita Királyság közötti jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodás megkötésére irányuló tanácsi határozattervezettel. E jegyzőkönyv célja az euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó vitákra vonatkozó vitarendezési mechanizmus létrehozása.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az euromediterrán megállapodás az árukereskedelem liberalizálására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, de az azokból eredő viták rendezésére vonatkozó szabályok elsődlegesen a diplomáciai úton történő megoldáson alapultak, és a „sértő” fél könnyen megakadályozhatta azokat. A Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy földközi-tengeri térségbeli partnereivel 2006-ban tárgyalásokat kezdjen, amelynek célja a kereskedelmi vitákra vonatkozóan vitarendezési mechanizmusok létrehozása, amelyekhez azokat a vitarendezési mechanizmusokat vették alapul, amelyek az Európai Unió által a Kereskedelmi Világszervezet keretében legújabban kötött megállapodásokban szerepelnek. Jordániával a megállapodástervezetet 2009. december 9-én parafálták.

Támogatom a vitarendezési mechanizmust és remélem, hogy inkább elrettentő, nem pedig büntető funkciója lesz. Remélem továbbá, hogy Jordánia ellenáll a régiót érintő instabilitásnak és továbbra is mérsékelt és felelősségteljes partner marad, miként ez Hussein király és II. Abdullah király uralkodása alatt volt.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az ajánlás az Európai Unió és Jordánia közötti jegyzőkönyv elfogadására irányuló tanácsi határozattervezeten alapul, amelynek célja az euromediterrán megállapodás részeként egy vitarendezési mechanizmus létrehozása. Általánosságban az országok közötti kereskedelmi konfliktusok diplomáciai eszközökkel történő megoldása nem mindig érte el a kívánt hatást. Ezért az euromediterrán régióval összefüggésben tárgyalások kezdődtek az EU és földközi-tengeri térségbeli partnerei, adott esetben Jordánia között. A megállapodástervezetet 2009. december 9-én a Brüsszelben tartott euromediterrán kereskedelmi miniszteri konferencián írták alá. Ezen európai parlamenti jogalkotási állásfoglalás-tervezet mellett szavazok, mivel tudatában vagyok annak, hogy a szabadkereskedelem terén jelentősen javítani fogja az államok közötti kapcsolatokat és hozzájárul a régió politikai és gazdasági stabilitásához. Ezért üdvözlöm az új megállapodást és remélem, hogy hatálybalépését követően semmilyen konfliktus sem merül fel az EU, illetve tagállamai és Jordánia között.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Ahogy e jelentés indokolásában is szerepel, az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai úton lehetett megoldást találni. A nekünk ajánlott „alternatív” módszer beleillik a Kereskedelmi Világszervezeten belül előnyben részesített logikába, amely a feltételezett hatékonyságot keresve arra törekszik, hogy megkerülje a nemzeti szuverenitást, az egyes országok sajátosságainak tiszteletben tartásán keresztül történő vitarendezést és ezen országok ahhoz való jogát, hogy megvédjék az ország és a lakosság érdekeit. A viták diplomáciai eszközökkel történő rendezése biztosítja, hogy az országok egyenlő bánásmódban részesülnek. Ez a mechanizmus ellenben aláaknázza ezt az elvet azáltal, hogy ösztönzi a tőkemozgást, valamint a gazdasági erőt a politikai erő elé, a tőke érdekeit pedig az országok és a lakosság érdekei elé helyezi.

Tiltakozásunk e mechanizmussal és következményeivel szemben annál is inkább indokolt, mivel az az EU – amelynek legitimációja a Lisszaboni Szerződésből eredően megkérdőjelezhető (és mindenesetre siralmas) – és Abdullah király rezsimje – amely erőszakosan elnyomja a reformokat és a demokratikus szabadságokat követelő feltörekvő, békés ifjúsági mozgalmat – közötti megállapodásból ered.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai úton lehetett megoldást találni. A nekünk ajánlott „alternatív” módszer beleillik a Kereskedelmi Világszervezeten belül előnyben részesített logikába, amely a feltételezett hatékonyságot keresve arra törekszik, hogy megkerülje a nemzeti szuverenitást, az egyes országok sajátosságainak tiszteletben tartásán keresztül történő vitarendezést és ezen országok ahhoz való jogát, hogy megvédjék az ország és a lakosság érdekeit. A viták diplomáciai eszközökkel történő rendezése biztosítja, hogy az országok egyenlő bánásmódban részesülnek. A most ajánlott mechanizmus ellenben aláaknázza ezt az elvet azáltal, hogy ösztönzi a tőkemozgást, valamint a gazdasági erőt a politikai erő elé, a tőke érdekeit pedig az országok és lakosaik érdekei elé helyezi.

Tiltakozásunk e mechanizmussal és következményeivel szemben annál is inkább indokolt, mivel az az EU – amelynek legitimációja a Lisszaboni Szerződésből eredően megkérdőjelezhető – és Abdullah király rezsimje – amely erőszakosan elnyomja a reformokat és a demokratikus szabadságokat követelő feltörekvő, békés ifjúsági mozgalmat – közötti megállapodásból ered.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – E jelentés mellett szavaztam. Egy szabályos vitarendezési mechanizmus létrejötte üdvözlendő, mivel gördülékeny és hatékony – szigorú határidők között zajló – rendezési eljárások várhatók tőle. Az előadó úgy gondolja, hogy az Euromed szabadkereskedelmi megállapodásai ezzel magasabb fokra jutottak, és ez a javulás hozzájárul e kulcsfontosságú régió gazdasági és politikai stabilitásához, valamint egy olyan övezet megszilárdulásához, amelyet a béke, a fejlődés, a jog érvényesülése, az egyenlőség, a szabadság, a pluralizmus, a demokrácia és egymás tisztelete jellemez. Ezenkívül egy ilyen mechanizmus megfelelő alkalmazása révén növekedhet kétoldalú kereskedelmi kapcsolataink biztonsága és tervezhetősége, és a mechanizmus további lépést jelenthet az euromediterrán szabadkereskedelmi övezet kialakítása és megfelelő működése felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A múlt bebizonyította számunkra, hogy a diplomácia nem bizonyult eredményesnek a fennálló különböző viták rendezésében. Ezért üdvözlöm a szabályos vitarendezési mechanizmus létrejöttét, mivel gördülékeny és hatékony – szigorú határidők között zajló – rendezési eljárások várhatók tőle. Egyetértek az előadóval, hogy az euromediterrán szabadkereskedelmi megállapodás e javulása hozzájárulhat e régió gazdasági és politikai stabilitásához, amely kulcsfontosságú egy olyan övezet megszilárdulásához, amelyet a béke, a fejlődés, a jog érvényesülése, az egyenlőség, a szabadság, a pluralizmus, a demokrácia és egymás tisztelete jellemez. Ezenkívül egy ilyen mechanizmus megfelelő alkalmazása révén növekedhet kétoldalú kereskedelmi kapcsolataink biztonsága és tervezhetősége, és a mechanizmus további lépést jelent az euromediterrán szabadkereskedelmi övezet kialakítása és megfelelő működése felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Tudom, hogy a javasolt mechanizmushoz azokat a vitarendezési mechanizmusokat vették alapul, amelyek az Európai Unió által legújabban kötött megállapodásokban szerepelnek és azt, amelyet a WTO ajánl. A kétoldalú kereskedelmi megállapodásoknak mindig teljes mértékben illeszkedniük kell a többoldalú kereskedelmi rendszerhez. A Bizottságnak biztosítania kell az eredményes végrehajtást. A viták rendezésének elodázása negatív hatást gyakorol a vállalkozói közösségre. Ezért mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Ezzel a jelentéssel az Európai Parlament egyetért a szabályos vitarendezési mechanizmus létrehozásával, amely gördülékeny és hatékony – szigorú határidők között zajló – rendezési eljárásokat biztosít, amennyiben az Európai Unió és a Jordán Hásimita Királyság között az euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták rendezésére van szükség. Az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai eszközökkel lehetett megoldást találni. A gyakorlatban ez nem bizonyult hatékonynak és olyan helyzeteket eredményezett, amelyekben a vitás kérdések megoldatlanul maradtak, mivel a „sértő” fél könnyen megakadályozhatta a rendezésüket. Az euromediterrán szabadkereskedelmi megállapodások ezzel magasabb fokra jutottak, és ez a javulás hozzájárul e kulcsfontosságú régió gazdasági és politikai stabilitásához, valamint egy olyan övezet megszilárdulásához, amelyet a béke, a fejlődés, a jog érvényesülése, az egyenlőség, a szabadság, a pluralizmus, a demokrácia és egymás tisztelete jellemez. Egy ilyen mechanizmus megfelelő alkalmazása révén növekedhet kétoldalú kereskedelmi kapcsolataink biztonsága és tervezhetősége, és a mechanizmus további lépést jelenthet az euromediterrán szabadkereskedelmi övezet kialakítása és megfelelő működése felé. Támogató szavazatomat mindezek az okok indokolták.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az EU és Jordánia közötti megállapodás megkötése mellett szavaztam, amelynek célja az euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó vitákra vonatkozó vitarendezési mechanizmus létrehozása. Az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai úton lehetett megoldást találni. A gyakorlatban ez nem bizonyult hatékonynak és olyan helyzeteket eredményezett, amelyekben a vitás kérdések megoldatlanul maradtak vagy megakadályozták rendezésüket. Remélem, hogy e szabályos vitarendezési mechanizmus alkalmazása növelni fogja az EU és Jordánia közötti kereskedelmi kapcsolatok biztonságát és tervezhetőségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Tokia Saïfi (PPE), írásban.(FR) Az euromediterrán társulási megállapodások keretében a két fél, egyrészről az Európai Unió, másrészről Jordánia között esetlegesen felmerülő kereskedelmi vitákat még mindig diplomáciai csatornákon keresztül rendezik. Ez a megoldás sem nem hatékony, sem nem átlátható, ezért szavaztam a szabályos vitarendezési mechanizmus létrehozása mellett, mivel ez a Földközi-tenger mindkét oldalán lehetővé teszi a szereplők számára a biztonságosabb és tervezhetőbb környezetben való kereskedelmet. Ez a szabályos mechanizmus a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési szabályokról és eljárásokról szóló egyetértési megállapodásában támogatott megoldásokon, valamint az EU által a közelmúltban kötött kétoldalú kereskedelmi megállapodásokban szereplő mechanizmusokon alapul.

Végezetül, ezért az ilyen mechanizmusok egyre több megállapodásba való belefoglalása egyenlő esélyeket teremt nemcsak az európai gazdasági szereplők, hanem a harmadik országbeli partnereik számára is.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) E tárgyalások valójában egy jogszabályok által nem szabályozott területről eredeztethetők, ami azt jelenti, hogy az EU és a mediterrán országok közötti viták rendezésére nem álltak rendelkezésre eljárások. A vitarendezési mechanizmushoz szabályos nemzetközi eljárásokat vettek alapul. Mivel a fennálló megközelítés a múltban megoldhatatlan problémákhoz vezetett, követtem az előadó ajánlását.

 
  
  

Ajánlás: George Sabin Cutaş (A7-0066/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mert az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti kereskedelmi viták rendezésére hatékony mechanizmust kell létrehozni. A javasolt mechanizmushoz azokat a vitarendezési mechanizmusokat vették alapul, amelyek az Európai Unió által legújabban kötött megállapodásokban szerepelnek, amelyek megfelelnek a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési szabályainak és eljárásainak. Ez a mechanizmus stabilitást visz az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatokba

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Az euromediterrán megállapodásokkal kapcsolatos minden javítás jelentős hatást gyakorol az országok gazdasági és politikai stabilitására, hozzájárulva ezáltal az ezekből adódó számtalan szociális és demokratikus eredményhez. Ezért minden ilyen irányú erőfeszítést támogatok. Tekintettel az Európai Közösségek és a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó egyes viták elégtelen rendezésére, elismerem, hogy ezen a területen a diplomáciai eszközök alkalmazása eredménytelen volt. Ezért elfogadom, hogy a források egyszerű és hatékony alkalmazására szolgáló mechanizmusra van szükség, így egyetértek az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti, a vitarendezési mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezettel.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) Tekintettel arra, hogy a viták rendezésére szolgáló jelenlegi szabályozások a diplomáciai úton történő rendezésen alapulnak és a kötelezettségeinek teljesítését elmulasztó fél azok rendezését könnyen meg tudja akadályozni, úgy gondolom, hogy e megállapodás elfogadása javítani fogja az Európai Unió és Marokkó közötti kereskedelmi kapcsolatok biztonságát és tervezhetőségét, ami a vállalkozások és a fogyasztók érdekét egyaránt szolgálja. A megállapodás elfogadása a kereskedelemre vonatkozó, 2010 utáni euromediterrán menetrendet követi.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A többi megállapodáshoz hasonlóan az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti megállapodásból is hiányoztak a vitarendezési intézkedések, ami a megállapodást kevésbé megbízhatóvá tette és csökkentette a felek várakozásait abban a tekintetben, ami vita esetén a tisztességes megoldások elérésére vonatkozik. Remélem, hogy a tervezett mechanizmus hatályba fog lépni, és hogy hozzá fog járulni a felek bizalmának megerősítéséhez, valamint hogy a Marokkói Királyság folytatni tudja a II. Hassan által elindított és VI. Mohammed által továbbvitt reformokat.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az ajánlás az Európai Unió és Marokkó közötti jegyzőkönyv elfogadására irányuló tanácsi határozattervezeten alapul, amelynek célja az euromediterrán megállapodás részeként egy vitarendezési mechanizmus létrehozása. Általánosságban az országok közötti kereskedelmi konfliktusok diplomáciai eszközökkel történő megoldása nem mindig érte el a kívánt hatást. Ezért az euromediterrán régióval összefüggésben tárgyalások kezdődtek az EU és földközi-tengeri térségbeli partnerei, adott esetben Marokkó között. A megállapodástervezetet 2009. december 9-én a Brüsszelben tartott euromediterrán kereskedelmi miniszteri konferencián írták alá, és azt az EU-Marokkó csúcstalálkozón 2010. március 7-én megerősítették. Ezen európai parlamenti jogalkotási állásfoglalás-tervezet mellett szavazok, mivel tudatában vagyok annak, hogy a szabadkereskedelem terén jelentősen javítani fogja az államok közötti kapcsolatokat és hozzájárul a régió politikai és gazdasági stabilitásához. Ezért üdvözlöm az új megállapodást és remélem, hogy hatálybalépését követően semmilyen konfliktus sem merül fel az EU, illetve tagállamai és Marokkó között.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Ahogy e jelentés indokolásában is szerepel, az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai úton lehetett megoldást találni. A nekünk ajánlott „alternatív” módszer beleillik a Kereskedelmi Világszervezeten belül előnyben részesített logikába, amely a feltételezett hatékonyságot keresve arra törekszik, hogy megkerülje a nemzeti szuverenitást, az egyes országok sajátosságainak tiszteletben tartásán keresztül történő vitarendezést és ezen országok ahhoz való jogát, hogy megvédjék az ország és a lakosság érdekeit. A viták diplomáciai eszközökkel történő rendezése biztosítja, hogy az országok egyenlő bánásmódban részesülnek. Ez a mechanizmus ellenben aláaknázza ezt az elvet azáltal, hogy ösztönzi a tőkemozgást, valamint a gazdasági erőt a politikai erő elé, a tőke érdekeit pedig az országok és a lakosság érdekei elé helyezi.

Tiltakozásunk e mechanizmussal és következményeivel szemben annál is inkább indokolt, mivel az a Marokkóval, egy olyan országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodás megkötésének eredménye, amely továbbra is megszállva tartja a Nyugat-Szaharát, továbbá olyan forrásokat használ, illetve olyan forrásokból profitál, amelyek nem képezik a tulajdonát: megsérti a nemzetközi jogot és megtagadja a sahrawi emberek önrendelkezéshez való jogát.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a jelentés a jelenlegi helyzet vitarendezési mechanizmus létrehozásával történő megváltoztatásáról szól. Amint e jelentés indokolásában szerepel, az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai úton lehetett megoldást találni.

A Bizottság azonban most egy „alternatív” módszert ajánl, amely beleillik a Kereskedelmi Világszervezeten belül előnyben részesített logikába, amely a feltételezett hatékonyságot keresve arra törekszik, hogy megkerülje a nemzeti szuverenitást, az egyes országok sajátosságainak tiszteletben tartásán keresztül történő vitarendezést és ezen országok ahhoz való jogát, hogy megvédjék az ország és a lakosság érdekeit.

A viták diplomáciai eszközökkel történő rendezése biztosítja, hogy az országok egyenlő bánásmódban részesülnek. Ez a mechanizmus ellenben aláaknázza ezt az elvet azáltal, hogy ösztönzi a tőkemozgást, valamint a gazdasági erőt a politikai erő elé, a tőke érdekeit pedig az országok és a lakosság érdekei elé helyezi.

Tiltakozásunk e mechanizmussal és következményeivel szemben annál is inkább indokolt, mivel az a Marokkóval, egy olyan országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodás megkötésének eredménye, amely továbbra is megszállva tartja a Nyugat-Szaharát, továbbá olyan forrásokat használ, illetve olyan forrásokból profitál, amelyek nem képezik a tulajdonát: megsérti a sahrawi emberek jogait és megtagadja az önrendelkezéshez való jogukat. Ezért szavaztunk ellene.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Támogatom az előadót, aki azt javasolja, hogy a Parlament adja beleegyezését a megállapodáshoz. A viták rendezésének elodázása a Földközi-tenger mindkét partján károkat okoz az üzleti világnak és a végső fogyasztóknak is.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Az arab zsarnokok elleni polgári felkelések középpontba helyezték a Földközi-tenger másik partját. Ez nyilvánvalóan nem elég indok arra, hogy az EU ne menjen tovább azon az úton, amely az ugyanezekkel a zsarnokokkal megállapodott szabadkereskedelmi övezet létrehozása irányába vezet. Egyértelmű jelzést küldtünk: az EU nem akar tárgyalni az esetlegesen megszülető arab demokráciákkal. Ez képtelenség. Ellene szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A múlt bebizonyította számunkra, hogy a diplomácia nem bizonyult hatékonynak a fennálló különböző viták rendezésében. Ezért üdvözlöm a szabályos vitarendezési mechanizmus létrejöttét, mivel gördülékeny és hatékony – szigorú határidők között zajló – rendezési eljárások várhatók tőle. Egyetértek az előadó véleményével, hogy ezek az EU és Marokkó közötti szabadkereskedelmi megállapodások ezzel magasabb fokra jutottak, és ez a javulás hozzájárul e kulcsfontosságú régió gazdasági és politikai stabilitásához, valamint egy olyan övezet megszilárdulásához, amelyet a béke, a fejlődés, a jog érvényesülése, az egyenlőség, a szabadság, a pluralizmus, a demokrácia és egymás tisztelete jellemez. Ezenkívül egy ilyen mechanizmus megfelelő alkalmazása révén növekedhet kétoldalú kereskedelmi kapcsolataink biztonsága és tervezhetősége, és a mechanizmus további lépést jelent az EU–Marokkó szabadkereskedelmi övezet kialakítása és megfelelő működése felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Eddig a diplomáciai szolgálatok egyik feladata az volt, hogy az euromediterrán megállapodásokkal kapcsolatos vitákban döntsön. Most olyan európai uniós szintű mechanizmusokat kívánunk bevezetni, amelyekkel a viták rendezhetők, és amelyek a politikailag instabil régiók, például Marokkó számára a béke, a fejlődés, a jog érvényesülése, a szabadság, a pluralizmus, a demokrácia és egymás tisztelete által jellemezhető homogén állam létrejötte során is hasznosnak bizonyulnak. Tartózkodtam a szavazásnál, mivel az előadó nem írta le részletesen, hogyan tudjuk az e mechanizmusoknak való megfelelést biztosítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristiana Muscardini (PPE), írásban.(IT) Az EU és Marokkó közötti liberalizációs megállapodásnak a teljes észak-afrikai régióban a fejlődés, a stabilitás és a gazdasági fellendülés jelképévé kell válnia. Az Unió nem veszítheti el és nem szabad, hogy elveszítse a lehetőségét annak, hogy részt vegyen a megújult kereskedelempolitika létrehozásában, képesnek kell lennie arra, hogy támogassa azokat az országokat, amelyeket elárasztott a társadalmi és politikai zűrzavar, ami drámai következményekkel járt a nemzeti gazdaságok és következésképpen az azokban a térségekben megvalósuló beruházásainkra nézve.

A megfelelő és eredményes vitarendezésre szolgáló szabályos mechanizmus létrehozásáról szóló mai vitával jobban tudjuk garantálni a Marokkóban megvalósuló európai beruházások támogatását, azokét a beruházásokét, amelyek az egész régióban, szinte valamennyi ágazatban kulcsfontosságúak a gazdasági jóléthez.

A mai szavazás rávilágít az Unió azon törekvésére, hogy a Földközi-tenger mindkét partján el kívánja kerülni, hogy negatív hatást gyakoroljon a gazdaságokra és a végső fogyasztókra olyan protekcionista politikák választásával, amelyek továbbra is meghatározott érdekeket részesítenek előnyben, késleltetve a megállapodások ratifikálását, amelyek alapvető fontosságúak egy olyan térség gazdasági lehetőségeinek újbóli kiegyensúlyozásában és stabilizálásában, amely kezdi érdekelni kereskedelmi versenytársainkat, például Kínát és a közel-keleti országokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Ezzel a jelentéssel az Európai Parlament jóváhagyja a szabályos vitarendezési mechanizmus létrehozását, amelynek gördülékeny és hatékony – szigorú határidők között zajló – rendezési eljárásokat kell biztosítania az EU és a Marokkói Királyság közötti euromediterrán megállapodásokból eredő vitákban. A diplomáciai úton történő vitarendezés nem bizonyult hatékonynak és olyan helyzeteket eredményezett, amelyekben a vitás kérdések megoldatlanul maradtak, mivel a „sértő” fél könnyen megakadályozhatta a rendezésüket. A vitarendezésben felmerülő késedelmek a Földközi-tenger mindkét partján negatív hatást gyakorolnak a vállalkozásokra és a végső fogyasztókra. Az euromediterrán szabadkereskedelmi megállapodások ezzel magasabb fokra jutottak, és ez a javulás hozzájárul e kulcsfontosságú régió gazdasági és politikai stabilitásához, valamint egy olyan övezet megszilárdulásához, amelyet a béke, a fejlődés, a jog érvényesülése, az egyenlőség, a szabadság, a pluralizmus, a demokrácia és egymás tisztelete jellemez. A javasolt mechanizmushoz azokat a vitarendezési mechanizmusokat vették alapul, amelyek az Európai Unió által legújabban kötött megállapodásokban és a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési szabályairól és eljárásairól szóló egyetértési megállapodásában szerepelnek. A Bizottságnak biztosítania kell a mechanizmus eredményes és hatékony végrehajtását. A fenti okok miatt a megállapodás megkötését jóváhagyó állásfoglalás mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az EU és a Marokkói Királyság közötti megállapodás megkötése mellett szavaztam, amelynek célja az euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó vitákra vonatkozó vitarendezési mechanizmus létrehozása. Az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai úton lehetett megoldást találni. A gyakorlatban ez nem bizonyult hatékonynak és olyan helyzeteket eredményezett, amelyekben a vitás kérdések megoldatlanul maradtak vagy megakadályozták rendezésüket. Remélem, hogy e szabályos vitarendezési mechanizmus alkalmazása növelni fogja az EU és a Marokkói Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatok biztonságát és tervezhetőségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztam. Az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai úton lehetett megoldást találni. A gyakorlatban ez nem bizonyult hatékonynak és olyan helyzeteket eredményezett, amelyekben a vitás kérdések megoldatlanul maradtak, mivel a „sértő” fél könnyen megakadályozhatta a rendezésüket. A Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy 2006-ban kezdjen tárgyalásokat a Földközi-tenger térségében található partnereivel egy megfelelő vitarendezési mechanizmus létrehozása céljából. A 2009. december 9-én Brüsszelben tartott euromediterrán kereskedelmi miniszteri konferencián parafálták a Marokkóval aláírandó megállapodástervezetet, amelyet a 2010. március 7-i EU–Marokkó csúcstalálkozón megerősítettek. Egy szabályos vitarendezési mechanizmus létrejötte üdvözlendő, mivel gördülékeny és hatékony – szigorú határidők között zajló – rendezési eljárások várhatók tőle.

 
  
  

Ajánlás: Gianluca Susta (A7-0068/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) Támogatom, hogy Egyiptommal szabályos vitarendezési mechanizmust hozzunk létre, amely lehetővé teszi az eredménytelenség és a holtpontok felszámolását és a megállapodástervezet ezen országgal való megkötését. Ez a megállapodás hozzájárulhat az euromediterrán térség gazdasági és politikai stabilitásához, ami lehetővé teszi a békén, a jog érvényesülésén, a szabadságon, a pluralizmuson és a demokrácián alapuló jövőt.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, mert az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti kereskedelmi viták rendezésére hatékony mechanizmust kell létrehozni. A javasolt mechanizmushoz azokat a vitarendezési mechanizmusokat vették alapul, amelyek az Európai Unió által legújabban kötött megállapodásokban szerepelnek, amelyek megfelelnek a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési szabályainak és eljárásainak. Ez a mechanizmus támogatni fogja az euromediterrán szabadkereskedelmi övezet működését, de főként stabilitást visz az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti kereskedelmi kapcsolatokba.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) A Susta úr által javasolt vitarendezési mechanizmus mellett szavaztam. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a szabályos vitarendezési mechanizmus megfelelő alkalmazása további lépést jelenthet az euromediterrán szabadkereskedelmi övezet kialakítása és eredményes működése felé. Eddig az euromediterrán megállapodásokból eredő vitákat, ahol lehetett, csak diplomáciai csatornákon keresztül rendezték. Ehelyett határozott eljárásra van szükségünk, mert a kereskedelmi viták elodázása a Földközi-tenger mindkét partján nemkívánatos hatást gyakorolhat a végső fogyasztókra. Figyelembe véve, hogy mi történik egyes észak-afrikai országokban, kétségtelen, hogy azokban a térségekben a gazdasági és politikai stabilitáshoz az út többek között a mediterrán térségben jól működő szabadkereskedelmi megállapodásokon keresztül vezet.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Az euromediterrán megállapodásokkal kapcsolatos minden javítás jelentős hatást gyakorol az országok gazdasági és politikai stabilitására, hozzájárulva ezáltal az ezekből adódó számtalan szociális és demokratikus eredményhez. Ezért minden ilyen irányú erőfeszítést támogatok. Tekintettel az Európai Közösségek és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó egyes viták elégtelen rendezésére, elismerem, hogy ezen a területen a diplomáciai eszközök alkalmazása eredménytelen volt. Ezért elfogadom, hogy a források egyszerű és hatékony alkalmazására szolgáló mechanizmusra van szükség, így egyetértek az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti, a vitarendezési mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezettel.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A jelenlegi egyiptomi helyzet lehet, hogy háttérbe szorítja az ilyen megállapodások elfogadásának kitartó követelését. A Kairóban a közelmúltban bekövetkezett zavargásokat és bizonytalanságokat követően azonban az egyiptomi államnak óvatosnak kell lennie, amikor ismét teljes egészében folytatni kívánja feladatai ellátását. Ebbe a körbe tartoznak a külkapcsolatok is, adott esetben az Európai Unióval folytatott kapcsolatok, amely az euromediterrán megállapodásban Egyiptom partnere. Mivel az EU-val folytatott vélelmezett jövőbeli viták jelenleg valószínűleg Egyiptom legkisebb gondját jelentenék, úgy vélem, hogy nem lehet hátrányos olyan mechanizmusok elfogadása, amelyek lehetővé teszik e viták könnyű rendezését, ami mindkét fél javát szolgálja. Egyiptom Európa és a világ történelmétől elválaszthatatlan. Remélem, legalább olyan fényes lesz a jövője, mint amilyen a múltja volt.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az ajánlás az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti jegyzőkönyv elfogadásáról szóló tanácsi határozattervezeten alapul, amelynek célja egy vitarendezési mechanizmus létrehozása. Ez a jegyzőkönyv igen sajátos értelmet nyer egy olyan időszakban, amikor Egyiptom az első lépéseket teszi egy demokratikus rendszer bevezetése irányába. Általánosságban az országok közötti kereskedelmi konfliktusok diplomáciai eszközökkel történő megoldása nem mindig érte el a kívánt hatást. Ezért az euromediterrán régióval összefüggésben tárgyalások kezdődtek az EU és földközi-tengeri térségbeli partnerei, adott esetben Egyiptom között. A megállapodástervezetet az EU–Egyiptom Társulási Tanács 2010. április 27-én, Luxembourgban tartott ülésén írták alá. Ezen európai parlamenti jogalkotási állásfoglalás-tervezet mellett szavazok, mivel tudatában vagyok annak, hogy a szabadkereskedelem terén jelentősen javítani fogja az államok közötti kapcsolatokat és hozzájárul a régió politikai és gazdasági stabilitásához. Ezért üdvözlöm az új megállapodást és remélem, hogy hatálybalépését követően semmilyen konfliktus sem merül fel az EU, illetve tagállamai és az Egyiptomi Arab Köztársaság között.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Ahogy e jelentés indokolásában is szerepel, az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai úton lehetett megoldást találni. A nekünk ajánlott „alternatív” módszer beleillik a Kereskedelmi Világszervezeten belül előnyben részesített logikába, amely a feltételezett hatékonyságot keresve arra törekszik, hogy megkerülje a nemzeti szuverenitást, az egyes országok sajátosságainak tiszteletben tartásán keresztül történő vitarendezést és ezen országok ahhoz való jogát, hogy megvédjék az ország és a lakosság érdekeit. A viták diplomáciai eszközökkel történő rendezése biztosítja, hogy az országok egyenlő bánásmódban részesülnek. Ez a mechanizmus ellenben aláaknázza ezt az elvet azáltal, hogy ösztönzi a tőkemozgást, valamint a gazdasági erőt a politikai erő elé, a tőke érdekeit pedig az országok és a lakosság érdekei elé helyezi.

Tiltakozásunk e mechanizmussal és következményeivel szemben annál is inkább indokolt, mivel az az EU és Mubarak diktátor rezsimje közötti megállapodásból ered. Az egyiptomi nép demokratikus változások melletti tüntetése, szuverenitásának külföldi beavatkozással és azzal szembeni védelme, hogy a rezsim összejátszik a régióban az imperializmus érdekeivel, pozitív jelzés, amely reményeink szerint e megállapodás és egyebek tekintetében gyakorlati megnyilvánulással zárul.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai úton lehetett megoldást találni. A nekünk ajánlott „alternatív” módszer beleillik a Kereskedelmi Világszervezeten belül előnyben részesített logikába, amely a feltételezett hatékonyságot keresve arra törekszik, hogy megkerülje a nemzeti szuverenitást, az egyes országok sajátosságainak tiszteletben tartásán keresztül történő vitarendezést és ezen országok ahhoz való jogát, hogy megvédjék az ország és a lakosság érdekeit.

A viták diplomáciai eszközökkel történő rendezése biztosítja, hogy az országok egyenlő bánásmódban részesülnek. Ez a mechanizmus ellenben aláaknázza ezt az elvet azáltal, hogy ösztönzi a tőkemozgást, valamint a gazdasági erőt a politikai erő elé, a tőke érdekeit pedig az országok és a lakosság érdekei elé helyezi.

Tiltakozásunk e mechanizmussal és következményeivel szemben annál is inkább indokolt, mivel az az EU – amelynek legitimációja a Lisszaboni Szerződésből eredően megkérdőjelezhető – és Mubarak diktátor rezsimje közötti megállapodásból ered. Az egyiptomi nép demokratikus változások melletti tüntetése, szuverenitásának külföldi beavatkozással és azzal szembeni védelme, hogy a rezsim összejátszik a régióban az imperializmus érdekeivel, pozitív jelzés, amely reményeink szerint e megállapodás és egyebek tekintetében gyakorlati megnyilvánulással zárul.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Az Egyiptomban tapasztalható bizonytalan helyzet ellenére úgy vélem, hogy a Parlament helyesen teszi, ha tovább halad e megállapodás jóváhagyása útján, amely könnyebbé teszi a vállalkozások életét, anélkül, hogy a jelenlegi egyiptomi kormányra vonatkozóan politikai észrevételt tennénk.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A múlt bebizonyította számunkra, hogy a diplomácia nem bizonyult hatékonynak a különböző fennálló viták rendezésében. Ezért üdvözlöm a szabályos vitarendezési mechanizmus létrejöttét, mivel gördülékeny és hatékony – szigorú határidők között zajló – rendezési eljárások várhatók tőle. Egyetértek az előadó véleményével, hogy ezek az EU és Egyiptom közötti szabadkereskedelmi megállapodások ezzel magasabb fokra jutottak, és ez a javulás hozzájárul e kulcsfontosságú régió gazdasági és politikai stabilitásához, valamint egy olyan övezet megszilárdulásához, amelyet a béke, a fejlődés, a jog érvényesülése, az egyenlőség, a szabadság, a pluralizmus, a demokrácia és egymás tisztelete jellemez. Ezenkívül egy ilyen mechanizmus megfelelő alkalmazása révén növekedhet kétoldalú kereskedelmi kapcsolataink biztonsága és tervezhetősége, és a mechanizmus további lépést jelent az EU–Egyiptom szabadkereskedelmi övezet kialakítása és megfelelő működése felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Paul Murphy (GUE/NGL), írásban. – E jelentés ellen szavaztam, mivel az euromediterrán megállapodással érintett országokkal szembeni európai uniós gazdasági és politikai megközelítéssel kapcsolatosan komoly aggályaim vannak. Egy szabadkereskedelmi övezet létrehozása a régióban dolgozókra nézve drámai következményekkel járna. Az EU saját számai alapján Egyiptom várhatóan 1,5 millió munkahelyet veszít el. A fiatalokra nézve súlyos gazdasági kilátások, valamint a korrupcióval és a szűk diktatórikus elit túlzásaival szembeni düh áll a forradalmi megmozdulások és az egyiptomi nép törekvéseinek középpontjában. Az európai nagyvállalatok és a gazdag elit érdekében álló szabadkereskedelmi doktrína folytatása csak súlyosbítja ezt, ezért el kell vetni. Az erről a kérdésről folytatott tárgyalásokat Mubarak diktátor rezsimjének képviselői vezették, akit a forradalmi felkelés elűzött. A hadsereg felsővezetői azonban mélyen kötődnek az előző rezsim gazdasági érdekeihez és nem képviselik a dolgozó emberek jogos kéréseit és törekvéseit. A kereskedelmi kapcsolatoknak a lakosság többségének igényein, nem pedig egy szűk elit és vállalkozások kapzsiságán kell alapulniuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Ezzel a jelentéssel az Európai Parlament jóváhagyja a szabályos vitarendezési mechanizmus létrehozását, amelynek gördülékeny és hatékony – szigorú határidők között zajló – rendezési eljárásokat kell biztosítania az EU és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti euromediterrán megállapodásokból eredő vitákban. A diplomáciai úton történő vitarendezés nem bizonyult hatékonynak és olyan helyzeteket eredményezett, amelyekben a vitás kérdések megoldatlanul maradtak, mivel a „sértő” fél könnyen megakadályozhatta a rendezésüket. A vitarendezésben felmerülő késedelmek a Földközi-tenger mindkét partján negatív hatást gyakorolnak a vállalkozásokra és a végső fogyasztókra. Az euromediterrán szabadkereskedelmi megállapodások ezzel magasabb fokra jutottak, és ez a javulás hozzájárul e kulcsfontosságú régió gazdasági és politikai stabilitásához, valamint egy olyan övezet megszilárdulásához, amelyet a béke, a fejlődés, a jog érvényesülése, az egyenlőség, a szabadság, a pluralizmus, a demokrácia és egymás tisztelete jellemez. A javasolt mechanizmushoz azokat a vitarendezési mechanizmusokat vették alapul, amelyek az EU által legújabban kötött megállapodásokban és a Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési szabályairól és eljárásairól szóló egyetértési megállapodásában szerepelnek. A Bizottságnak biztosítania kell a mechanizmus eredményes és hatékony végrehajtását. A fenti okok miatt a megállapodás megkötését jóváhagyó állásfoglalás mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) Az EU és Egyiptom közötti megállapodás megkötése mellett szavaztam, amelynek célja az euromediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó vitákra vonatkozó vitarendezési mechanizmus létrehozása. Az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai úton lehetett megoldást találni. A gyakorlatban ez nem bizonyult hatékonynak és olyan helyzeteket eredményezett, amelyekben a vitás kérdések megoldatlanul maradtak vagy megakadályozták a rendezésüket. Remélem, hogy e szabályos vitarendezési mechanizmus alkalmazása növelni fogja az EU és Egyiptom közötti kereskedelmi kapcsolatok biztonságát és tervezhetőségét.

 
  
  

Ajánlások: Emilio Menéndez del Valle (A7-0067/2011) - George Sabin Cutaş (A7-0066/2011) - Gianluca Susta (A7-0068/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Ezen ajánlás mellett szavazok és üdvözlöm a vitarendezési mechanizmus létrejöttét, mivel gördülékeny és hatékony – szigorú határidők között zajló – rendezési eljárások várhatók tőle. Egyetértek az előadóval, hogy az euromediterrán szabadkereskedelmi megállapodás e javulása hozzájárulhat e régió gazdasági és politikai stabilitásához, amely kulcsfontosságú egy olyan övezet megszilárdulásához, amelyet a béke jellemez.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Egyetértettem ezzel a dokumentummal, mert az euromediterrán megállapodások kapcsán felmerülő vitás kérdésekre mindeddig kizárólag diplomáciai úton lehetett megoldást találni. A gyakorlatban ez nem bizonyult hatékonynak és olyan helyzeteket eredményezett, amelyekben a vitás kérdések megoldatlanul maradtak, mivel a „sértő” fél könnyen megakadályozhatta a rendezésüket. Az Euromed szabadkereskedelmi megállapodásai ezzel magasabb fokra jutottak, és ez a javulás hozzájárul e kulcsfontosságú régió gazdasági és politikai stabilitásához, valamint egy olyan övezet megszilárdulásához, amelyet a béke, a fejlődés, a jog érvényesülése, az egyenlőség, a szabadság, a pluralizmus, a demokrácia és egymás tisztelete jellemez. Ezenkívül egy ilyen mechanizmus megfelelő alkalmazása révén növekedhet kétoldalú kereskedelmi kapcsolataink biztonsága és tervezhetősége, és a mechanizmus további lépést jelenthet az euromediterrán szabadkereskedelmi övezet kialakítása és megfelelő működése felé. A viták rendezésének elodázása a Földközi-tenger mindkét partján károkat okoz az üzleti világnak és végül a fogyasztóknak is. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a közvetlen külföldi befektetések kérdése az Európai Unió kereskedelempolitikájának részévé vált és ezáltal az Unió kizárólagos hatáskörébe kerültek. Olyan időkben, amikor a közvetlen külföldi befektetések fontos szerepet játszanak a különböző országok és régiók gazdasági virágzásában, egy jól működő és hatékony vitarendezési mechanizmus hozzájárul majd a szóban forgó térség vitáinak megoldásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) Mivel a viták rendezésére vonatkozó szabályok diplomáciai megközelítésen alapulnak és olyan helyzetet eredményeztek, amelyben a viták rendezése könnyedén megakadályozható, a kereskedelmi viták új rendezési mechanizmusa megérdemli támogatásunkat. E mechanizmushoz azokat a vitarendezési mechanizmusokat vették alapul, amelyek az EU által legújabban kötött megállapodásokban és a Kereskedelmi Világszervezet egyetértési megállapodásában szerepelnek. A Jordániával, Marokkóval és Egyiptommal kötendő megállapodások tervezete már kész, és ezek a mezőgazdasági termékek kereskedelmére is kiterjednek. Üdvözlöm az Európai Parlament határozatát, hogy támogatja ezeket a megállapodásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Ezen állásfoglalás mellett szavazok, mert alapvető fontosságúnak tartam, hogy az EU az euromediterrán megállapodások végrehajtásából eredő viták rendezésére megfelelő mechanizmust hozzon létre. 2006-ban a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen a mediterrán régióbeli partnerekkel, és azt a megállapodást csak 2009-ben írták alá.

A szabályos vitarendezési mód létrehozásának végül egyszerű és hatékony – meghatározott határidők között zajló – rendezési eljárásokat kell bevezetnie. Egyetértek az előadó véleményével, aki elengedhetetlennek tartja, hogy az euromediterrán szabadkereskedelmi megállapodások felülvizsgálata úgy történjen meg, hogy az hozzájáruljon e régió gazdasági és politikai stabilitásához, és megszilárdítson egy olyan övezetet, amelyet a béke és a fejlődés jellemez. A javasolt módszerhez az Európai Unió és a WTO által elfogadott, a partnerségi megállapodásokban meghatározott legfrissebb vitarendezési mechanizmusokat vették alapul. Olyan időkben, amikor a közvetlen külföldi befektetések fontos szerepet játszanak az európai tagállamok gazdasági virágzásában, remélem, hogy egy hatékony vitarendezési mechanizmus hozzájárul majd a szóban forgó térség vitáinak megoldásához is.

 
  
  

Ajánlás: Ryszard Antoni Legutko (A7-0063/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) E jelentés mellett szavazok, és szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy fontos lépés az EU és Ukrajna közötti tárgyalások folytatásában annak az útnak a kitaposása irányába, amely lehetővé teheti a jövőben az EU-hoz való csatlakozását.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) E jelentés mellett szavaztam. Az európai szomszédságpolitika végrehajtásával a partnerországok fokozatosan lehetőséget kapnak arra, hogy részt vegyenek bizonyos uniós programokban és ügynökségi tevékenységekben. Ez az Európai Unióval szomszédos országokban a reformok, a modernizáció és az átalakulás előmozdítására irányuló számos intézkedés egyike. 2007 júniusában az Európai Unió Tanácsa ismét kiemelte az európai szomszédságpolitika óriási jelentőségét, és ezért ez a jegyzőkönyv Ukrajna számára megteremti a lehetőségét annak, hogy fontos európai uniós programokban vegyen részt és részesedjen az EU bevált gyakorlatából, ami hozzájárul a demokratikus folyamatok fejlődéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) Előadónk javaslata mellett szavaztam. Véleményem szerint mindkét fél nyerni fog, ha az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségek teljesülnek. Az Európai Unió keleti határán egy szilárd, stabil, demokratikus partnert nyer, miközben Ukrajna polgárai egyértelműbb európai perspektívát nyernek.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (ECR), írásban.(PL) Az Európai Parlamentben folytatott munkám kezdetétől határozottan támogattam Ukrajna EU melletti törekvéseit. Lengyelország keleti politikájában Ukrajna az egyik legfontosabb partner. Ezenkívül országom Ukrajnával együtt készül a következő évi labdarúgó Európa-bajnokság fogadására. Az Unió külpolitikai célkitűzéseinek elérése érdekében, valamint biztonsági okokból is az egész EU számára rendkívül fontos az Ukrajnával folytatott együttműködés fokozása. Véleményem szerint a szárnyait bontogató ukrajnai demokrácia támogatásának egyik legfontosabb kötelezettségünknek kell lennie. Ezért támogatom a szabadkereskedelmi övezettel kapcsolatos tárgyalások felgyorsítását és Ukrajna lehető legszélesebb körű részvételét az uniós programokban. Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, és ezzel kifejeztem egyetértésemet az Európai Unió és Ukrajna közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv elfogadásával kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Ez a jegyzőkönyv az Ukrajna uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó keretmegállapodást tartalmazza. Általános záradékokat tartalmaz, amelyeket az európai szomszédságpolitika minden olyan partnerországában alkalmazni kell, amellyel várhatóan ilyen jegyzőkönyvet fogadnak el. Véleményem szerint Ukrajna megteszi a szükséges erőfeszítéseket, és támogatom e megállapodás megkötését.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Az Európai Parlamentnek a tanácsi határozattervezettel való egyetértéséről szóló jogalkotási állásfoglalás mellett szavaztam, amely alapján az EU és Ukrajna közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz kiegészítő jegyzőkönyvet csatolnak. E jegyzőkönyv alapján Ukrajna lehetőséget kap az üzleti vállalkozásokat és a vállalkozó szellemet, az energiaügyet, valamint az információs és kommunikációs technológiát érintő európai uniós programokban való részvételre. E megállapodásnak megfelelően Ukrajnának a részvételre kiválasztott programoktól függően pénzügyi hozzájárulást kell fizetnie az EU költségvetésébe, az EU pedig garantálja, hogy az EU intézményei ellenőrzik és felülvizsgálják ezeket a programokat. Én vagyok az EU–Ukrajna parlamenti együttműködési bizottság elnökhelyettese, és meggyőződésem, hogy e jegyzőkönyv elfogadása Ukrajna számára több lehetőséget nyújt arra, hogy politikáit az EU által az említett területeken alkalmazott politikákhoz, szabványokhoz és normákhoz közelítse.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és Ukrajna közötti kapcsolatok megértek előrelépéseket és visszalépéseket, amelyek annak idején az ország szomszédos Oroszországhoz való stratégiai közelségének erősödéséhez vagy gyengüléséhez kapcsolódtak. 2007. június 18-án a Tanács az Algériával, Azerbajdzsánnal, Egyiptommal, Grúziával, Izraellel, Jordániával, Libanonnal, Marokkóval, Moldovával, Örményországgal, a Palesztin Nemzeti Hatósággal, Tunéziával és Ukrajnával folytatott, az ezen országok európai uniós programokban való részvételére irányadó általános elvekről szóló keretmegállapodások tárgyalására vonatkozó iránymutatásokat adott ki a Bizottságnak. Véleményem szerint a fent említett megállapodás megkötése pozitív, mert egyértelműen meg kell határozni azt a keretrendszert, amelynek keretében Ukrajna részt fog venni az európai programokban, hozzájárulva ezáltal az Unióval való kapcsolatainak javításához.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az európai szomszédságpolitika előírja az európai uniós programoknak a szomszédos országok részvétele előtti fokozatos megnyitását, amelynek célja a reform, a modernizáció és gyakran demokratizálódásuk előmozdítása. 2007. március 5-én a Tanács általános megközelítést fogadott el, amelynek célja, hogy „elősegítse az európai szomszédságpolitika partnerországai számára a közösségi ügynökségekben és közösségi programokban való részvételt”. E megközelítés eredményeképpen a Bizottság keretmegállapodások megkötéséről szóló tárgyalásokat kezdett a szomszédos országokkal, többek között Ukrajnával, amelynek dokumentációja teljes és kész arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés feltételei szerint jóváhagyásra benyújtsák az Európai Parlamentnek. Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, az Ukrajna uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó jegyzőkönyv mellett szavazok, és azt örvendetesnek tartom, mert újabb lépést jelent a közös piac létrehozásának alapját képező célkitűzések követése irányába.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a megállapodás számos kérdést vet fel bennünk, tekintettel az előterjesztett javaslat rendkívül homályos jellegére. Programokat említ, de nem mondja meg, hogy Ukrajna milyen programokban tud majd részt venni, milyen formában történik ez a részvétel vagy milyen pénzügyi feltételekkel és következményekkel jár. Előnyöket említ, anélkül, hogy világossá tenné, ezek honnan erednek.

Véleményünk szerint a bejelentett célkitűzéseket tartalmazó megállapodások megkötésének az országok és a lakosság szuverenitásának tiszteletben tartásán, kölcsönös érdekeken, kölcsönösségen és együttműködésen kell alapulnia, az egyes országok sajátosságainak figyelembevételével; értékelniük kell, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból ki mit tesz hozzá a megállapodáshoz. Nem tudunk mást mondani erről a jelentésről, mint azt, hogy sajnálatos, hogy egyetért egy olyan jegyzőkönyv elfogadásával, amelynek pontos tartalmát és következményeit nem ismerhetjük.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a megállapodás számos kérdést vet fel bennünk, tekintettel az előttünk lévő javaslat rendkívül homályos jellegére. Programokat említ, de nem mondja meg, hogy Ukrajna milyen programokban tud majd részt venni, milyen formában történik ez a részvétel vagy milyen pénzügyi következményekkel jár. Megemlíti a részvételre irányadó általános elveket, de ezeket nem részletezi. Előnyöket említ, anélkül, hogy a jelentés világossá tenné, ezek honnan eredhetnének.

Véleményünk szerint szuverén országok közötti megállapodások megkötésénél a következőket mindenképpen figyelembe kell venni: az országok és a lakosság szuverenitásának tiszteletben tartása, kölcsönös érdekek, kölcsönösség és együttműködés, az egyes országok sajátosságainak figyelembevételével; annak értékelése, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból ki mit tesz hozzá a megállapodáshoz.

Sajnálatos, hogy megszavaztunk egy jelentést, amely egyetért egy olyan jegyzőkönyv elfogadásával, amely szinte semmilyen információt nem nyújt annak tartalmáról és következményeiről.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Az Európai Parlamentnek a tanácsi határozattervezettel való egyetértéséről szóló állásfoglalás mellett szavaztam, amely alapján az EU és Ukrajna közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz kiegészítő jegyzőkönyvet csatolnak. Ukrajna lehetőséget kap az üzleti vállalkozásokat és a vállalkozó szellemet, az energiaügyet, valamint az információs és kommunikációs technológiát érintő európai uniós programokban való részvételre. Ukrajnának a részvételre kiválasztott programoktól függően pénzügyi hozzájárulást kell fizetnie az EU költségvetésébe, az EU pedig garantálja, hogy az EU intézményei ellenőrzik és felülvizsgálják ezeket a programokat. E partnerségi és együttműködési politika Ukrajna számára több lehetőséget nyújt arra, hogy politikáit az EU által az említett területeken alkalmazott politikákhoz közelítse.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – E technikai jelentés mellett szavaztam, amely jóváhagyja, hogy Ukrajna részt vegyen az európai uniós programokban.

 
  
MPphoto
 
 

  Iosif Matula (PPE), írásban.(RO) Az Ukrajna uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és Ukrajna közötti keretmegállapodásról szóló tanácsi határozattervezet mellett szavaztam. Ez a dokumentum az európai szomszédságpolitika részét képezi, ugyanakkor megfelel Ukrajna azon törekvésének, hogy nagyobb mértékben vegyen részt jelenlegi és jövőbeli európai uniós programokban. Ezenkívül Ukrajna támogatást kérhet az Uniótól ahhoz, hogy valamely uniós programban részt vegyen, az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezésekkel összhangban vagy bármely hasonló, külső támogatást biztosító rendelet alapján. Ez új életet lehelhet a Románia és Ukrajna közötti kapcsolatokba. Pragmatikus módon kell ezeket a kapcsolatokat fejlesztenünk annak érdekében, hogy polgáraink közvetlenül részesülhessenek politikai döntéseink előnyeiből.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok régóta élnek meg jó és rossz pillanatokat. Az idő nagy részében ezeket a változásokat Ukrajnának a szomszédos Oroszországhoz való szorosabb vagy lazább kötelékei határozták meg. E jegyzőkönyv hozzá fog járulni az Ukrajna különböző európai programokban való részvételére vonatkozó világos keretrendszer létrehozásához annak érdekében, hogy a jövőben az EU és Ukrajna közötti kapcsolatoknak ne legyenek az eddigiekhez hasonló hullámvölgyei.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Ukrajna európai uniós programokban való részvétele jelentős lépést jelent Ukrajna és az EU számára egyaránt. Elő fogja mozdítani a tudományos ismeretek és kutatások cseréjét. A hallgatói programokat kibővítik és mindkét fél számára pénzügyi, gazdasági és társadalmi előnyökkel szolgál. Ukrajna földrajzi fekvése fontos tényező és jelentős előnyt jelent az EU számára, mert lehetővé teszi, hogy az EU javítsa kapcsolatait más kelet-európai államokkal. Ezért e projekt mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban.(LT) Az ajánlás mellett szavaztam, amelynek célja annak lehetővé tétele, hogy Ukrajna részt vegyen a jelenlegi és a jövőbeni európai uniós programokban olyan területeken, mint például a vállalkozás, az energiaügy, a technológiák és a hírközlés. Ez a megállapodás fel fogja gyorsítani az ukrajnai közigazgatási reformot, valamint az ország különböző gazdasági területeinek az európai uniós jogszabályokhoz, szabványokhoz és bevált gyakorlati példákhoz való közelítését. A programokhoz való pénzügyi hozzájárulása fejében Ukrajna megfigyelőként jogosult lesz részt venni az európai uniós programokat koordináló bizottságokban. Az Ukrajna által javasolt programkezdeményezéseket az EU tagállamai által javasoltakhoz hasonlóan veszik figyelembe. Ez lehetővé teszi, hogy Ukrajna fokozatosan közelebb kerüljön az EU-hoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és Ukrajna közötti kapcsolatok hullámzóak. 2007. június 18-án a Tanács megbízta a Bizottságot, hogy folytasson tárgyalásokat Algériával, Azerbajdzsánnal, Egyiptommal, Grúziával, Izraellel, Jordániával, Libanonnal, Marokkóval, Moldovával, Örményországgal, a Palesztin Nemzeti Hatósággal, Tunéziával és Ukrajnával az ezen országok európai uniós programokban való részvételére irányadó általános elvekről szóló keretmegállapodásokról. Az Ukrajna európai programokban való részvételére vonatkozó egyértelmű és pontos jogi keret létrehozása alapvető fontosságú, mert ez hozzájárul az Unióval való kapcsolatainak javításához. Ezért az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, az Ukrajna uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és Ukrajna közötti keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyv elfogadásáról szóló tanácsi határozattervezet mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Tekintettel a tanácsi határozattervezetre (13604/2010), tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti partnerség létrehozásáról szóló, 1994. június 14-én kötött partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, az Ukrajna uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és Ukrajna közötti keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyv tervezetére (13962/2010), tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke, 168. cikke, 169. cikke, 172. cikke, 173. cikkének (3) bekezdése, 188. cikke, 192. cikke és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontja értelmében a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0401/2010), tekintettel a Parlament eljárási szabályzatának 81. cikkére, 90. cikkének (8) bekezdésére és 46. cikkének (1) bekezdésére, valamint tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A7-0063/2011) egyetértünk a jegyzőkönyv elfogadásával.

 
  
MPphoto
 
 

  Rafał Trzaskowski (PPE), írásban.(PL) A szomszédságpolitikában részt vevő országoknak az európai uniós programokban és ügynökségekben való részvétele ezen országok Unióval való együttműködésének egyik legsajátosabb formája. Törekednünk kell arra, hogy az ajánlott programok a lehető legtöbb támogatást nyújtsák az ezen országok által végrehajtott reformokhoz annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek az Unióhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban.(LT) A társulási megállapodás aláírásáról Ukrajna és az EU között folyó tárgyalások 18. fordulójára ezen a héten Brüsszelben kerül sor. A folyamat túl sokáig tart. Itt az ideje a megállapodás aláírásának, mert ez mind az EU, mind Ukrajna érdeke. A 46 millió lakossal rendelkező Ukrajnának stabilitásra van szüksége a régióban. Az elmúlt években Ukrajna politikai futballpályává változott: nem szabad arra kényszeríteni, hogy válasszon Oroszország és a Nyugat között. Az EU tagállamai, különösen Litvánia számára fontos, hogy aktívan törekedjen a keleti szomszédokkal való szorosabb együttműködésre, még akkor is, ha vannak különbségek. A társulási megállapodás eredményes megkötése ösztönözné az ukrajnai modernizációt és reformokat, és segíti abban, hogy közelebb kerüljön az európai uniós szabványokhoz.

Ami a szabadkereskedelmi övezetről folyó tárgyalásokat illeti, törekednünk kell a vámtarifákra vonatkozó javaslatokról, az energiaadózási eljárásokról és a fenntartható fejlődésről szóló megállapodásokra. Az emberek mozgásának liberalizálása szintén döntő jelentőségű. A litvánok még emlékeznek a rájuk vonatkozó utazási korlátozásokra. Tudjuk mit jelent Európa külső határán élni. Fontos, hogy a vízummentes utazás kérdése elsődleges prioritás legyen.

 
  
  

Jelentés: Carmen Fraga Estévez (A7-0057/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) E jelentés mellett szavazok, mivel az érintett régiók érdeke, hogy megteremtsék az EU és Grönland közötti kereskedelem jogalapját, ebben az esetben az EU belső piaci szabályainak hatálya alatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) 2010-ben a Bizottság javaslatot nyújtott be a Tanácsnak a halászati termékek behozatalára irányadó uniós szabályokra vonatkozóan, jogalapjaként az Európai Unió működéséről szóló szerződés 203. cikkét alkalmazva. Egyetértek azzal az értelmezéssel, hogy ezt a tevékenységet a 43. cikk jogalapja alapján kell szabályozni, a 204. cikk rendelkezéseivel összefüggésben, lehetővé téve ezáltal a rendes jogalkotási eljáráson keresztül történő felülvizsgálatokat.

Csak 2007-ben a Grönlandról exportált halászati termékek közel 87%-a az EU-ba irányult. Ezért a Grönlandról származó halászati termékek értékesítésére és behozatalára vonatkozó általános szabályok megállapítása nem hagyható teljes mértékben a Bizottságra és a Tanácsra, mert ez ellentmondana a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek. Ezért úgy gondolom, hogy a Parlamentnek egy ilyen fontos ágazatban hallatnia kell a hangját.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A halászati termékek Grönlandról történő behozataláról szóló jelentés mellett szavaztam, amelynek célja a belső piaci szabályok e behozatalokra történő alkalmazása, mihelyt Grönland kötelezettséget vállal arra, hogy átülteti az európai jogszabályokat, nevezetesen az állategészségügyi és az élelmiszerbiztonsági jogszabályokat. Úgy gondolom azonban, hogy a javaslat jogalapját át kell dolgozni, hogy a szöveg ne tanácsi határozati, hanem rendeleti formát öltsön.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Ez a javaslat többek között a halászati termékeknek, élő kéthéjú kagylóknak, tüskésbőrűeknek, zsákállatoknak, tengeri haslábúaknak és ezek melléktermékeinek Grönland és az Európai Unió közötti kereskedelmére vonatkozó általános szabályokat határozza meg. A tagállamoknak az Unión belüli kereskedelemről szóló uniós jogszabályok értelmében engedélyezniük kell a Grönlandról származó termékek behozatalát. A termékek Unióba történő behozatalának számos feltétele van, beleértve az állategészségügyre és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott vonatkozó szabályok tényleges átültetését és alkalmazását. Az előadóhoz hasonlóan úgy vélem, hogy a javasolt szöveget a rendes jogalkotási eljárás alkalmazásával el kell fogadni, és hogy a Parlamentnek a jövőben hasonló esetekben gyakorolnia kell jogalkotói jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Grönland halászati termékekre vonatkozó exportja, amely teljes exportjának mintegy 82%-át adja, 2007-ben 225 millió EUR-t tett ki, amely export legnagyobb része (87%-a) az EU-ba, elsősorban (97%-ban) Dániába irányult. A Jogi Bizottság által egyhangúlag elfogadott vélemény maradéktalanul támogatja azt a kérelmet, amely szerint a javasolt jogalkotási aktus jogalapjául a Bizottság által választott jogalap helyett az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkének (2) bekezdését és 204. cikkét, valamint a Grönlandra vonatkozó különös szabályokról szóló (34. számú) jegyzőkönyv egyetlen cikkét kell megjelölni, amely az EUMSZ 203. cikke. Ezért – tekintettel arra, hogy a szóban forgó kérdés jogi kérdés, nem pedig az állásfoglalásra irányuló javaslat tartalma, valamint tekintettel az elért konszenzusra – egyetértek elfogadásával.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az e jelentés körüli kiváló vita motivációjának mellékterméke. Nevezetesen az Európai Parlament Halászati Bizottsága kijelentette, hogy nem ért egyet a Bizottság által e javaslat előterjesztéséhez választott jogalappal: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 203. cikke, amely előírja, hogy a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően megvizsgálja „az országok és területek Unióval való társulására vonatkozó részletes szabályokkal és eljárással kapcsolatos rendelkezéseket”. A Halászati Bizottság szerint jogalapjaként az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdését – amely a rendes jogalkotási eljárásra, illetve a társjogalkotásra hivatkozik – és 204. cikkét, valamint a Grönlandra vonatkozó különös szabályokról szóló (34. számú) jegyzőkönyv egyetlen cikkét kell elfogadni.

Ezt a véleményt a Jogi Bizottság véleménye is támogatta. A fontos kérdés, amelynek a jelentés alapjaként annak lényegét kellene képeznie, marginális maradt: a halászati termékeknek Grönlandról az EU-ba irányuló behozatalára vonatkozó szabályok meghatározása. Grönland főbb exportált halászati termékei a garnélarák (59%), a grönlandi laposhal (23%), a tőkehal (9,5%), a tarisznyarák (1,9%), a fésűkagyló (1,4%) és a halikra (1,3%).

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Fraga asszony jelentése mellett szavaztam, amely lehetővé teszi, hogy Grönland halászati termékeket exportáljon az EU-ba annak ellenére, hogy nem tag. Amikor Grönland jelentős autonómiát szerzett és úgy döntött, hogy kívül marad az EK-n, meg kellett tárgyalniuk kilépésüket. Ez a precedens meghazudtolja azokat a hamis állításokat, hogy az EU belső bővítése a nemrég független uniós államoktól azt kívánná, hogy ismét kérelmezzék a tagságot.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A halászati termékeknek, élő kéthéjú kagylóknak, tüskésbőrűeknek, zsákállatoknak, tengeri haslábúaknak és ezek melléktermékeinek Grönlandról az Európai Unióba irányuló behozatalára vonatkozó szabályok megállapításáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló jelentés mellett szavaztam. Grönland halászati termékekre vonatkozó exportja, amely teljes exportjának mintegy 82%-át adja, 2007-ben 225 millió EUR-t tett ki, amely export legnagyobb része (87%-a) az EU-ba, elsősorban (97%-ban) Dániába irányult. Grönland főbb exportált halászati termékei a garnélarák (59%), a grönlandi laposhal (23%), a tőkehal (9,5%), a tarisznyarák (1,9%), a fésűkagyló (1,4%) és a halikra (1,3%). Ez a határozat tartalmazza a jogi keret módosítását, tanácsi határozatról európai parlamenti és tanácsi rendeletre.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) A halászati termékekkel, élő kéthéjú kagylókkal, tüskésbőrűekkel, zsákállatokkal, tengeri haslábúakkal és ezek melléktermékeivel Grönland és az Európai Unió között az uniós jogszabályokban meghatározott szabályokkal és más feltételekkel összhangban folytatott kereskedelem tökéletesen elfogadható. Ezért nincs ok a megállapodás tartalmának elutasítására. E termékek behozatala üdvözlendő hozzájárulás az Unión belüli kereskedelemhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az EU és Grönland közötti kereskedelmi kapcsolatok valójában évek óta jelentősek. 2007 óta Grönland tulajdonképpen halászati termékeinek 82%-át exportálja, amelynek 87%-a az európai piacra érkezik. Ezért azt mondhatjuk, hogy ez Grönland számára fontos forrás azon felül, amelyet Európa a grönlandi vizekre vonatkozó halászati jog fenntartásáért cserébe pénzügyi támogatásként nyújt. 2010. április 26-án az Európai Parlament felkérte a Jogi Bizottságot, hogy adjon véleményt annak a jogalapnak a meghatározása érdekében, amely alapján Grönlanddal megállapodást lehet kötni. A Jogi Bizottság a közelmúltban támogatta a Parlamentet és megerősítette, hogy a megállapodások jogalapja a jóváhagyásnak megfelelően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében és a 204. cikkben található.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A halászati termékek és más tengeri termékek Grönlandról az EU-ba történő behozatalára vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló javaslat mellett szavaztam. Grönland és az EU ezekre a termékekre vonatkozó egészségügyi megállapodást kíván kötni, amelynek célja, hogy Grönland ezekkel az árukkal az EU-n belül belső piaci szabályok szerint tudjon kereskedni, feltéve, hogy Grönland átülteti az EU halászati termékekre vonatkozó egészségügyi és állategészségügyi szabályait.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A halászati termékeknek, élő kéthéjú kagylóknak, tüskésbőrűeknek, zsákállatoknak, tengeri haslábúaknak és ezek melléktermékeinek Grönland és az Európai Unió közötti kereskedelmére vonatkozó szabályok meghatározásával a Grönlandról behozott termékek megfelelnek az uniós jogszabályoknak. A termékek Unióba történő behozatalának meg kell felelnie az állategészségügyre és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott vonatkozó szabályoknak. Ezért fontos ennek a jelentésnek az elfogadása.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Ismert, hogy Grönland és az Európai Unió az emberi fogyasztásra szánt hal és halászati termékek vonatkozásában egészségügyi megállapodást kíván aláírni. E megállapodás célja, hogy Grönland ezekkel az árukkal az EU-n belül belső piaci szabályok szerint tudjon kereskedni, feltéve, hogy Grönland halászati termékeire vonatkozóan átülteti az EU egészségügyi és adott esetben állategészségügyi szabályait. Támogatom ezt a megállapodást és mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) 2010. április 26-án az Európai Unió működéséről szóló szerződés 203. cikkében előírt konzultációs eljárás keretében konzultáltak az Európai Parlamenttel a Tanács e javaslatával kapcsolatban. Az Európai Parlament Halászati Bizottsága és Jogi Szolgálata komoly kétségeit fejezte ki a Bizottság által megjelölt jogalap – az EUMSZ 203. cikke – tekintetében, és helyes jogalapként az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdését és 204. cikkét, valamint a Grönlandra vonatkozó különös szabályokról szóló (34. számú) jegyzőkönyv egyetlen cikkét javasolta.

A Bizottság tervezetét a most szavazásra kerülő jelentéssel összhangban, a Jogi Bizottság ajánlásait követve módosították.

E jelentés érdemes arra, hogy mellette szavazzak, mivel mostani, első olvasatban történő elfogadása feltétlenül kívánatos.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztam. Grönland halászati termékekre vonatkozó exportja, amely teljes exportjának mintegy 82%-át adja, 2007-ben 1,9 milliárd dán koronát (225 millió EUR-t) tett ki, amely export legnagyobb része (87%-a) az EU-ba, elsősorban (97%-ban) Dániába irányult. Grönland főbb exportált halászati termékei a garnélarák (59%), a grönlandi laposhal (23%), a tőkehal (9,5%), a tarisznyarák (1,9%), a fésűkagyló (1,4%) és a halikra (1,3%).

2010. április 26-án az EUMSZ cikkében előírt konzultációs eljárás keretében konzultáltak az Európai Parlamenttel a Tanács fent említett javaslatával kapcsolatban. Az Európai Parlament Halászati Bizottsága és Jogi Szolgálata komoly kétségeit fejezte ki a Bizottság által megjelölt jogalap – az EUMSZ 203. cikke – tekintetében, és helyes jogalapként az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdését és 204. cikkét, valamint a Grönlandra vonatkozó különös szabályokról szóló (34. számú) jegyzőkönyv egyetlen cikkét javasolta.

A Halászati Bizottság a fentiek miatt kérte, hogy a Jogi Bizottság alkosson véleményt a javasolt jogalapról. A Jogi Bizottság 2010. október 28-i ülésén egyhangúlag elfogadott vélemény maradéktalanul támogatja azt a kérelmet, amely szerint a javasolt jogalkotási aktus jogalapjául az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdését és 204. cikkét, valamint a Grönlandra vonatkozó különös szabályokról szóló (34. számú) jegyzőkönyv egyetlen cikkét kell megjelölni.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Jelenleg egyetlen külön megállapodás létezik az EU és Grönland között, amellyel az Európai Unió pénzügyi támogatásért cserébe fenntartja halászati jogát Grönland vizein.

Grönland, Dánia volt gyarmata, 1985-ben szerezte meg teljes függetlenségét, miközben fenntartotta az Európai Unióval való kapcsolatait, annak egyik tengerentúli területeként. Csak 2007-ben a Grönlandról exportált termékek 82%-a halászati termék volt, amelyek 82%-a az EU-ba irányult.

2010. április 26-án az Európai Parlament Halászati Bizottsága és Jogi Szolgálata komoly kétségeit fejezte ki a Bizottság által a megállapodásra vonatkozóan megjelölt jogalap tekintetében. Remélem, hogy a szavazásra kerülő megállapodás a halászati termékek, köztük a Grönlandról származó halászati termékek vonatkozásában kiterjeszti az EU belső szabályainak alkalmazását. Ugyanakkor a halászati ágazatban az állategészségügyre és élelmiszerbiztonságra vonatkozó hatályos európai szabályokat mindig tiszteletben kell tartani.

 
  
  

Jelentés: Sylvie Guillaume (A7-0085/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Egyetértek az e jelentésben megfogalmazott állásponttal, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait, és mert ez így a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalása.

 
  
MPphoto
 
 

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban.(LT) A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló állásfoglalás mellett szavaztam. A Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR) létrehozására irányuló munka közvetlenül az Amszterdami Szerződés 1999. májusi hatálybalépését követően kezdődött el, de a menekültügy terén tíz éve folytatott harmonizációs erőfeszítések ellenére továbbra is jelentős különbségek vannak a nemzeti rendelkezések között, valamint ezek alkalmazási szintjén is. Egyetértek a véleménnyel, hogy függetlenül attól, hogy mely tagállamban nyújtják be a menekültügyi kérelmeiket az érintettek, magas szintű és az egész Unióban egyenértékű bánásmódot kell élvezniük. A jogharmonizáció ezen a területen ezért nem elegendő, és azt a tagállamok közötti fokozott gyakorlati együttműködéssel kell támogatni. Egyértelmű, hogy e célkitűzések elérése érdekében haladéktalanul reformokat kell elfogadni annak érdekében, hogy az EU tagállamaiban menedéket kérők hatékony védelemben részesüljenek. Az ezen állásfoglalás melletti szavazással európai parlamenti képviselőkként hozzájárulunk egy tisztességes és eredményes európai menekültügyi politikához.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Véleményem szerint a javaslatok ellentmondásosak. Egyrészt a cél a fokozottabb harmonizáció elérése, a nemzetközi védelmi szabályok javítása és a menekültügyi eljárások minőségének és hatékonyságának előmozdítása. Másrészt indokolatlan adminisztratív terhet eredményeznek, az egyszerűsített rövid eljárások inkább olyanná teszik, mintha a bíróságoknak gyors döntést kellene hozniuk, emberek különböző csoportjai indokolatlanul eltérő elbánásban részesülhetnek és a tagállamok szuverenitását nagyban korlátozhatják. A javaslatok melletti és elleni érvek mérlegelése után – mivel egyiket sem támasztják alá egyértelműen meggyőző érvek – tartózkodtam a szavazásnál.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) Az Európai Unió kulcsfontosságú célkitűzése a menekültügy terén megköveteli a közös menekültügyi eljáráson alapuló közös védelmi és szolidaritási térség 2012-ig történő létrehozását. A menekültügy terén tíz éve folytatott harmonizációs erőfeszítések ellenére továbbra is jelentős különbségek vannak a nemzeti rendelkezések között, valamint ezek alkalmazási szintjén is. Függetlenül attól, hogy mely tagállamban nyújtják be a menekültügyi kérelmeiket az érintettek, az egész Európai Unióban alkalmazandó közös előírások figyelembevételével egyenlő bánásmódot kell élvezniük. Egy erős európai jogi keret elfogadása elengedhetetlen feltétel, ha az Unió megfelelő és hatékony módon létre kíván hozni egy közös európai menekültügyi rendszert. Így csak az eljárások és az azokhoz kapcsolódó garanciák javításával és harmonizációjával lehet közös menekültügyi rendszert elérni. Mindenképpen szükséges továbbá az eljárási irányelv alapvető felülvizsgálata egy elérhető, méltányos és hatékony eljárás biztosításához, mind a menedékkérők, mind pedig a tagállamok érdekében. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Bizottság ezen irányelvre irányuló új, átdolgozott javaslata valójában segíthet a fokozottabb harmonizáció elérésében, a nemzetközi védelmi szabályok javításában és a menekültügyi eljárások minőségének és hatékonyságának előmozdításában.

 
  
MPphoto
 
 

  Sebastian Valentin Bodu (PPE), írásban.(RO) A menekültügy terén 10 éve folytatott harmonizációs erőfeszítések ellenére továbbra is jelentős különbségek vannak a nemzeti rendelkezések között, valamint ezek alkalmazási szintjén is. Az ilyen jellegű eltérések nem egyeztethetők össze a közös európai menekültügyi rendszerrel, és megannyi akadályt jelentenek e rendszer felépítésével szemben. Ellentétesek a dublini rendszer egyik alapkövével, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a tagállamok menekültügyi rendszerei összehasonlíthatók. Függetlenül attól, hogy mely tagállamban nyújtják be a menekültügyi kérelmeiket az érintettek, szerte az Unióban egyenlő bánásmódot kell élvezniük.

Bár a jogszabályok harmonizációja nem elegendő e különbségek csökkentésére, és a tagállamok közötti gyakorlati együttműködéssel kell párosulnia, egy erős európai jogi keret elfogadása elengedhetetlen feltétel, ha az Unió, ahogyan már számos alkalommal vállalta, megfelelő és hatékony módon létre kíván hozni egy közös európai menekültügyi rendszert. A Bizottság javaslata helyre fogja hozni a múlt hibáit, hiszen a menekültügyre vonatkozó előző megközelítés a menedékkérők számára nyújtandó eljárási garanciák terén ösztönözte a hiányosságokat.

 
  
MPphoto
 
 

  John Bufton, David Campbell Bannerman és Nigel Farage (EFD), írásban. – Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának európai parlamenti képviselői tartózkodtak e jelentés módosításairól történő szavazásnál. Ez nem pártunk érdektelensége miatt történt, hanem azért, mert e jelentés a Lisszaboni Szerződés alapján egy közös bevándorlási és menekültügyi politika kidolgozását jelenti. Európa lakossága nem akar Lisszaboni Szerződést és nem akar közös bevándorlási és menekültügyi politikát, és ezért tagadták meg tőlük a Lisszaboni Szerződésről szóló népszavazást. A módosítások megszavazása a hatályos uniós jogszabályok támogatását jelentette volna (amelyeket szintén nem akarunk), valamint szőrszálhasogató döntési folyamatot arról, hogy melyik rész rosszabb a másiknál. Ezért az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának európai parlamenti képviselői tartózkodtak a módosításokról történő szavazásnál, de a jelentés egészére határozott nemmel szavaztak.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D), írásban.(FR) A különböző nemzeti rendszerek harmonizálására és a kérelmezők jogainak fokozottabb védelmére, valamint az eljárások minőségének javítására irányuló ezen állásfoglalás mellett szavaztam. Ez az állásfoglalás az eljárás kezdetétől jogsegélyhez való jogot biztosít, miközben fokozottabban figyelembe veszi a kiszolgáltatott kérelmezők, például a kísérő nélküli kiskorúak sajátos helyzetét. Sajnálom azonban, hogy a plenáris ülésen történő szavazásra az európai jobboldal a gyorsított eljárások megerősítését célozta meg abból az elvből kiindulva, hogy a menedékkérők valamennyien lehetséges csalók. Sajnálom, hogy ezeket a módosításokat elfogadták, mert ez a nézet a menekültügy kifigurázása.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Roland Clark (EFD), írásban. – Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának európai parlamenti képviselőjeként az Egyesült Királyság menekültügyi rendszerébe történő mindenféle uniós beavatkozást és minden kapcsolódó irányelvet ellenzek, amely uniós szabályokat erőltetne az Egyesült Királyságra. Ezért tartózkodtam valamennyi módosításról szóló szavazásnál, mert még azokat sem fogadom el, amelyek esetleg hasznosnak tűnnek; ez egyedül az Egyesült Királyság dolga. Ezért a módosított javaslat ellen és a jogalkotási állásfoglalás ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Az elmúlt évtizedben hatalmas fejlődés történt a közös európai menekültügyi rendszer létrehozása irányába. Továbbra is jelentős különbségek vannak azonban a nemzeti rendelkezések között, valamint ezek alkalmazási szintjén, amelyeket fel kell számolnunk, ha 2012-ig közös védelmi és szolidaritás térséget akarunk létrehozni, amely többek között közös menekültügyi eljáráson alapul.

A fő célkitűzés az, hogy függetlenül attól, hogy mely tagállamban nyújtják be a menekültügyi kérelmeiket az érintettek, magas szintű és az egész Unióban egyenértékű bánásmódot kell élvezniük. Ezért fontos az eljárási irányelv alapvető felülvizsgálata egy elérhető, méltányos és hatékony eljárás biztosításához. A bizottsági kezdeményezés általánosságban pozitív, amely lehetővé teszi a fokozottabb következetességet és harmonizációt, a nemzetközi védelmi szabályok javítását és a menekültügyi eljárások minőségének és hatékonyságának előmozdítását.

Szeretnék gratulálni az előadónak munkájához és elkötelezettségéhez, de sajnálom, hogy néhány javaslata kissé túl messzire ment, amely végül lehetetlenné tette a Tanáccsal való, e kezdeményezésre vonatkozó megállapodást, amelyre sürgősen szükség lenne a menekültügyi eljárás hatékonyságának növelése és a visszaélések megakadályozása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Harlem Désir (S&D), írásban.(FR) Guillaume asszony jelentése fontos lépés a menekültügyre és a kérelmezők védelmére vonatkozó uniós szabályok 2012-ig történő felülvizsgálatának irányába. Tekintettel a bekövetkezett szörnyű tragédiákra, például egy líbiai hajó Lampedusánál újabban történő elsüllyedésére, ez a felülvizsgálat létfontosságú, különösen annak figyelembevételével, hogy tagállamonként igen eltérő lehet a kérelmező esélye arra, hogy megszerzi a menedékjogot. Ezzel a szöveggel arra szólítjuk fel az Európai Bizottságot, hogy a javasolt felülvizsgálatba foglalja bele az eljárás kezdetétől a jogsegélyhez való jogot, a kiszolgáltatott kérelmezőkre, például a kísérő nélküli kiskorúakra való fokozottabb odafigyelést és a jogorvoslati határidőkre vonatkozó keretrendszert. Sajnálom azonban, hogy az európai jobboldal a gyorsított eljárások megszorítását fogadta el abból az elvből kiindulva, hogy a menedékkérők elsődlegesen lehetséges csalók, így korlátozták jogaikat. Guillaume asszony jelentésének elfogadása azonban egyértelmű jelzést küld a Tanács és a Bizottság felé, hogy azon kell munkálkodniuk, hogy a menedékkérők számára Európában biztosítottak legyenek az elfogadható, tisztességes feltételek és eljárások.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) E jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak a méltányos és hatékony közös európai menekültügyi rendszer felépítéséhez. Ezek az intézkedések közvetlen hatással vannak a védelmet kereső személyekre, valamint az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének igazi térsége építésére és létrehozására irányuló képességére.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és a tagállamok régóta dolgoznak a közös európai menekültügyi rendszer megvalósításán. Könnyű belátni az e célból kifejtett erőfeszítések érzékenységét és összetettségét, mivel ez a kérdés a külföldiek vonatkozásában az államok hatáskörét érinti. A Bizottság azonban a felmerült problémák kívánatos megoldására irányuló javaslatokat nyújtott be a Parlamentnek és a Tanácsnak. Az eljárási irányelv Bizottság által 2009. október 21-én javasolt átdolgozása e javítási folyamat része. A már megtett út ellenére még távol vagyunk a sokunk által óhajtott harmonizációtól. Az eljárások fokozott harmonizációja és a biztosítékok pozitívan fognak hozzájárulni a folyamat világossá tételéhez, így az irányelv javasolt felülvizsgálata megfelelőnek tűnik.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Közös Európai Menekültügyi Rendszer létrehozására irányuló munka közvetlenül az Amszterdami Szerződés 1999. májusi hatálybalépését követően kezdődött el. 2005 decemberében a tagállami jogi eljárások harmonizációjának célkitűzésével elfogadták a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó szabályokat megállapító, a menekültügyi eljárásokról szóló 2005/85/EK tanácsi irányelvet. A közelmúltban számos országban, nevezetesen Észak-Afrikában és a Közel-Keleten zajló társadalmi és politikai zavargások aktuálissá tették az Európai Unióban a menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatos kérdéseket. Az igazság az, hogy ha a menekültek átlépik a határt, nem szabad üldözni vagy gyanakvással fogadni őket. Ezért üdvözlöm e javaslat elfogadását, amely e probléma manicheus értelmezésével végződött, amely elismeri, hogy a menedékjog alapvető jog és azt a tagállamoknak tisztességesen és egyenlően kell kezelniük. Üdvözlöm az előadó javaslatát, amelynek célja egy jogi segítségnyújtási rendszer kidolgozása – tekintettel arra, hogy ezek kiszolgáltatott emberek, akik nem rendelkeznek hatékony biztosítékokkal –, az eljárások javítása, valamint a kérelmezők, különösen a kiskorúak számára megfelelőbb jogok biztosítása.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályaira vonatkozó javaslat ugyanazokat az elveket követi, mint a közös európai menekültügyi rendszer létrehozása. Látni kell azonban, hogy e jogharmonizációs folyamat kéz a kézben jár az Európai Unió által követett külpolitikával, valamint a bevándorlásra és a menekülteknek nyújtott segítségre vonatkozó képmutató álláspontjával. A lampedusai helyzet, ahol menekültek ezreit találjuk megfelelő védelem nélkül, ennek egyértelmű megnyilvánulása, nem beszélve azon emberek százairól vagy ezreiről, akik életüket vesztik a Földközi-tengert átszelő hajókon, ahogy az szégyenszemre ismét megtörtént.

Rendkívül aggódunk a jelenlegi probléma mértéke miatt, különös tekintettel arra, ami a súlyos fegyveres konfliktusokban, különösen Líbiában történik. Szeretnénk hangsúlyozni továbbá, hogy ez az irányelvre irányuló javaslat olyan aspektusokat tartalmaz, amely végül a menedékjog és az arra vonatkozó feltételek szigorítását fogja eredményezni, és mindenekelőtt korlátozni fogja az egyes tagállamok szuverén jogát arra, hogy maguk válasszanak és döntsenek saját menekültügyi eljárásaikról.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló irányelvre irányuló, az Európai Parlamentben ma szavazásra kerülő javaslat ugyanazokat az elveket követi, mint a közös európai menekültügyi rendszer létrehozása. Látni kell azonban, hogy e jogharmonizációs folyamat kéz a kézben jár az Európai Unió által követett külpolitikával, valamint a bevándorlásra és a menekülteknek nyújtott segítségre vonatkozó képmutató álláspontjával, mint például a lampedusai helyzet esteében, ahol menekültek ezreit találjuk megfelelő védelem nélkül, nem beszélve azon emberek százairól vagy ezreiről, akik életüket vesztik a Földközi-tengert átszelő hajókon.

Rendkívül aggódunk a jelenlegi probléma mértéke miatt, különös tekintettel arra, ami a súlyos fegyveres konfliktusokban, különösen Líbiában történik.

Szeretnénk hangsúlyozni továbbá, hogy ez az irányelvre irányuló javaslat olyan aspektusokat tartalmaz, amely végül a menedékjog és az arra vonatkozó feltételek szigorítását fogja eredményezni, mindenekelőtt az egyes tagállamok szuverén joga tekintetében arra, hogy maguk válasszanak és döntsenek saját menekültügyi eljárásaikról. Innen ered e jelentés tekintetében elfoglalt kritikus álláspontunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) A nemzetközi védelemnek lehetővé kellene tennie, hogy a saját országukban üldözöttek jobb körülmények között találjanak menedéket. Guillaume asszony jelentése azonban jelenlegi állapotában – még ha egyes módosítások segítettek is javításában – valójában arra ösztönzi az embereket, hogy visszaéljenek ezzel az eljárással, és akadályozzák az illetékes szolgálatokat, megfosztva ezáltal a lehetőséget azoktól, akiknek valóban szükségük van arra, hogy ügyüket gyorsan elbírálják.

A kiskorúak iránt, életkoruktól és valódi körülményeiktől függetlenül teljes jóakaratot tanúsítanak, ami teljes mértékben indokolatlan; a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek visszautasítására a gyorsított eljárás alkalmazására korlátozottak a lehetőségek; a jogorvoslatok rendszerint halasztó hatályúak; az elutasító határozat felülvizsgálatára irányuló kérelem joggá vált és a védelmet kérő szükséges együttműködését szinte soha nem követelik meg, még akkor sem, ha személyazonosságának vagy származásának igazolásáról van szó, aminek valójában az ügy elbírálására vonatkozó minimumkövetelménynek kellene lennie.

A nemzetközi védelemre irányuló kérelmek nem lehetnek nemkívánatos gazdasági migráció elleni korlátozó intézkedések kijátszásának eszközei, és nem szabad, hogy azok legyenek. Szégyenletes, hogy a Parlament azáltal, hogy az álmenedékkérők számára mértéktelen jogokat biztosít, segíti az efféle kijátszásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (S&D), írásban. – A Guillaume-jelentésre vonatkozóan, bár elvben ez a jelentés jelentős lépést jelent a közös európai menekültügyi rendszer létrehozása irányába, a képviselőcsoporttal ellentétesen szavaztam számos klauzula tekintetében, mivel úgy éreztem, hogy nem tükrözik reálisan azokat az összetett kérdéseket és problémákat, amelyekkel országom, Málta szembesül, ahová rendszeresen érkeznek bevándorlók. Ennek ellenére a zárószavazásnál a teljes jelentés mellett szavaztam, amely végül számos nagyon jó klauzulát tartalmazott a tagállamok igényeivel és az őket foglalkoztató kérdésekkel kapcsolatosan. Példa erre az aránytalanul nagy számú menedékkérelmet fogadó tagállamok számára történő pénzügyi, igazgatási és technikai támogatás azonnali mobilizálására való felhívás. Az efféle kezdeményezés minden tagállam, de különösen a Máltához hasonló országok számára alapvető fontosságú, amelyeket a bevándorlók nagymértékű beáramlása miatt gyakran óriási kötelezettségek és bonyolult kérdések terhelnek, amit saját erőből nem képesek megoldani.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) 2011. április 6-án, szerdán az Európai Parlament elfogadta az úgynevezett menekültügyi eljárásokról szóló irányelvre vonatkozó jelentést. Ez a szavazás jelentős lépést jelent egy valódi európai menekültügyi politika létrehozása irányába, amelyet már régóta követelünk. Ez az elfogadás továbbá világos jelzés arra vonatkozóan, hogy az EU-nak 2012-ig Közös Európai Menekültügyi Rendszerre (KEMR) van szüksége, különösen amióta a Földközi-tenger déli részén bekövetkezett események és az Észak-Afrikából érkező legutóbbi migrációs áramlások egyértelműen igazolták a jelenlegi európai rendszer korlátait. Egy hiteles és hatékony rendszer érdekében sürgősen szükség van az uniós irányelvek felülvizsgálatára. Nevezetesen határozott meggyőződésem, hogy a gyorsított eljárásra vonatkozó rendelkezésekre és a nyilvánvalóan alaptalan kérelmek visszautasítására vonatkozó rendelkezéseknek nem szabad a kísérő nélküli kiskorúakra vagy a különös igényű menedékkérőkre vonatkoznia, így a másként rendelkező módosítások mellett szavaztam. Másodszor, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport teljes mértékben ellenezte, hogy a menedékkérelem gyorsított elbírálásának lehetővé tételére vonatkozó indokokat további indokokkal bővítsék ki, tekintettel azokra a kockázatokra, amelyeket ezek a rendelkezések jelentenek a menedékkérők számára, és mélységesen sajnálom, hogy a vonatkozó módosításokat ilyen kis többséggel fogadták el. Végül a „biztonságos harmadik ország” fogalmára tekintettel a tartózkodás mellett döntöttem.

 
  
MPphoto
 
 

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban.(FR) Minden korábbinál keményebben kell dolgoznunk azon, hogy valódi közös európai menekültügyi rendszert (KEMR) hozzunk létre 2012-ig, amely fokozottabban védi a kérelmezők jogait és javítja az eljárások minőségét. Jelentésem ebbe az irányba halad különösen azáltal, hogy magában foglalja az eljárás kezdetétől a jogsegélyhez való jogot, a kiszolgáltatott kérelmezőkre, például a kísérő nélküli kiskorúakra való fokozottabb odafigyelést és a jogorvoslati határidőkre vonatkozó keretrendszert. Sajnálom, hogy az európai jobboldal csak a gyorsított eljárások megerősítését célozta meg abból az elvből kiindulva, hogy a menedékkérők valamennyien lehetséges csalók, mert ez a nézet a menekültügy kifigurázása. Véleményem szerint a határozottabb eljárások és döntések, valamint az ügyek gyorsabb kivizsgálása azt fogja jelenteni, hogy kevesebb lesz a fellebbezések száma és a megalapozatlan kérelmeket könnyebben lehet azonosítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – A Guillaume-jelentés fontos jogterületeket érint és hangsúlyozza, hogy a menedéket kérők tekintetében az emberi jogokat teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Országomnak, Skóciának eddig még sikerült ellenőrzése alatt tartania a bevándorlást. Az Egyesült Királyság egymást követő kormányai által bevezetett politikák azonban meglehetősen embertelenek voltak. Büszke vagyok arra, hogy olyan párt tagja vagyok, amely aktívan kampányolt a menedéket kérő kisgyermekek brutális fogva tartása ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) E jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy meg kell ragadnunk a lehetőséget, hogy méltányos és hatékony közös európai menekültügyi rendszert hozzunk létre. A menekültügyi politikák közvetlen hatással vannak a védelmet kereső személyekre, valamint az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének igazi térsége építésére és létrehozására irányuló képességére. A közös európai menekültügyi rendszer keretében harmonizált, tisztességes és hatékony eljárásokat kell biztosítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A 27 uniós tagállam menedékjog megadására vonatkozó egységes eljárásának lehetséges előírásáról szóló irányelvre irányuló, a Parlament elé terjesztett javaslat fontos lépés, de a kérdés kényes volta gondos és alapos mérlegelést kíván. A végső cél annak biztosítása, hogy az államok a Stockholmi Szerződésben vállalt kötelezettségekkel összhangban, az eljárások egyszerűsítésével és felgyorsításával közelítsék egymáshoz jogszabályaikat. További cél a menedékkérők számára magasabb szintű védelem nyújtása, biztosítva az elsőfokú eljárás során a gyors ítéletet, a jogsegélynyújtást és a végleges döntésig az országban való tartózkodás engedélyezését. A jó szándék ellenére ezen irányelvtervezet ellen szavaztam, mivel bizonyos technikai és eljárási szempontokból pontatlan, és egyes fogalommeghatározások félreérthetők. Tulajdonképpen oly módon fogalmaz, hogy az irányelv maga azt eredményezné, hogy a kérelmezők könnyen vissza tudnak élni vele. Ezért úgy döntöttem, hogy a szövegnek ezt a változatát nem támogatom, mivel nem értek vele egyet teljes mértékben.

 
  
MPphoto
 
 

  Agnès Le Brun (PPE), írásban. – (FR) Menekültügyre vonatkozó politikájával kapcsolatos tervei részeként az Európai Unió célja, hogy közös európai menekültügyi rendszert hozzon létre. Valójában a Schengeni Megállapodás részes felét képező tagállamokon belüli szabad mozgás most azt követeli tőlünk, hogy összehangolt erőfeszítést tegyünk a bevándorlási kérdések megértése felé. A nemzetközi védelem megadásáról és visszavonásáról szóló jelentés a 2005/85/EK irányelv alapján kialakult jelenlegi rendszert reformálja meg. Az Európára nehezedő demográfiai nyomás ma azt követeli, hogy ezeket a kérdéseket fokozott éberséggel fontoljuk meg. Sajnos Guillaume asszony jelentése nem tükrözi ezeket a megfontolásokat, amely az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportjával együtt arra indított, hogy ellenezzem a jelentést. Valójában túl sok bizonytalanságot és lazaságot hagy az eljárásokban, amely azzal a kockázattal jár, hogy ezzel a történelmi joggal vissza fognak élni. A „családtagok” fogalom például túl tág, és fennáll az azzal való visszaélés kockázata. Hat hónapig tartó eljárást követően az érintett tagállamnak kell bizonyítania, hogy a kérelmezőt nem üldözik, ami az illetéke hatóságok számára a feladatot még bonyolultabbá teszi. A gyorsított eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások tovább súlyosbítják ezeket a nehézségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – E jelentés mellett szavaztam. A menekültek számára státuszuk meghatározásában Európába való megérkezésük első napjai meghatározóak, és a jelentés szerint az európai országoknak 2012-ig első lépésként javítaniuk kell menekültügyi eljárásaikat. Nevezetesen az elfogadott jelentés felhívja az uniós országokat, hogy növeljék a minimális eljárási biztosítékokat, különösen az ingyenes jogsegélyhez való jog, a tájékoztatáshoz való jog és a személyes meghallgatáshoz való jog tekintetében; hogy fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a kiszolgáltatott kérelmezőkre, például a gyermekekre és az Európai Parlamenttel együttdöntési eljárás keretében fogadjanak el egy közös, a biztonságos harmadik országokat felsoroló listát.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE), írásban.(FR) Guillaume asszony jelentése ellen szavaztam, mert tagállamainkban jelenleg hatályos eljárásokkal összehasonlítva a menekültügyi eljárások harmonizációjára vonatkozóan a jelentésben meghatározott kritériumok nem reálisak. Minden bizonnyal akarunk közös menekültügyi rendszert, de nem egy utópikus harmonizáció árán. A mai parlamenti szavazás világosan mutatja az e Házban érezhető aggodalmat, amely Ház fele elutasította ezt a demagóg megközelítést, és felelősebb megközelítést tart kívánatosnak, amely hatékony és a gyakorlatban működő menekültügyi rendszerek elfogadását támogatja.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Az ENSZ minden tagállamának kötelessége a menekültek és a menedékkérők védelme. Az EU-nak sikerül e jogszabály azáltali semmibe vétele, hogy arra kéri az uniós határokkal rendelkező tagállamokat, hogy a menekülteket és a menedékkérőket táborokban tartsák, mialatt ezek az emberek döntésre várnak, amely annál is inkább bizonytalan, mert a gyanú a norma, a gyorsított eljárások fennmaradtak és az ezekkel az ügyekkel foglalkozó tisztviselők számát csökkentették.

Másrészt szeretném megjegyezni, hogy e szöveg néhány jelentős javítást hozott, ilyen például az abszurd „biztonságos származási ország” fogalommal való leszámolás, a kiskorúak fogva tartásának tilalma és a szexuális orientáción alapuló üldöztetés belefoglalása.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Több mint 10 év telt el azóta, hogy a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR) létrehozására irányuló munka közvetlenül az Amszterdami Szerződés 1999. májusi hatálybalépését követően elkezdődött, az Európai Tanács tamperei ülésén jóváhagyott elvek alapján. A KEMR első szakaszának (1999–2005) célja az volt, hogy a tagállamok jogi kereteit minimumszabályok alapján összehangolják. Bár még hosszú az út a valódi harmonizáció megteremtéséig, de tudatában kell lennünk, hogy csak az eljárások és az azokhoz kapcsolódó garanciák javításával és harmonizációjával lehet közös rendszert elérni. Ebben az összefüggésben mindenképpen szükséges az eljárási irányelv alapvető felülvizsgálata egy elérhető, méltányos és hatékony eljárás biztosításához, mind a menedékkérők, mind pedig a tagállamok érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Ha az állásfoglalás célja az, hogy az Európai Unió területén történő menedékjog biztosítására vonatkozóan hozzáférhető, tisztességes és hatékony eljárást hozzon létre, akkor a védelmet kereső emberek számára standard uniós biztosítékokat fognak nyújtani, és az uniós tagállamok képesek lesznek arra, hogy különbséget tegyenek a menedékkérők és az egyéb bevándorlók között. A jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A közös európai menekültügyi rendszer létrehozására irányuló erőfeszítések tekintetében a menedékkérők jogai állnak a középpontban. Ez figyelmen kívül hagyja azonban, hogy ezen emberek többsége nem valódi menedékkérő, hanem gazdasági migráns, akinek a genfi egyezmény szerint nincs joga menedékkérelemre, és ezek az emberek helytelen információk nyújtásával és egy sor késleltetési technikával fenntartják a hatóságokat, ami eurómilliárdokba kerül. Az ellenkező irányba, a hazatelepülés tekintetében igen kevés előrehaladás történt.

Tekintettel a világ túlnépesedett régióiból érkező menekültáradatra, akiknek többségét gazdasági megfontolások vezérlik, akik a világ minden részéből csak problémákat és konfliktusokat hoznak magukkal, akiktől még csak meg sem követelik, hogy együttműködjenek a folyamat során, egyértelműen el kell utasítanunk a szigorúbb egyoldalú védelmi szabályokat, amelyek mágnesként fogják vonzani a menedékkérőket és a gazdasági migránsokat, és csak súlyosbítják a problémát.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) E javaslat mellett szavaztam, mert minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy hatékonyabb és az emberekre pozitív hatást gyakorló európai menekültügyi rendszert hozzunk létre. A menekültügyi politikák igen fontosak, mert óriási hatással vannak az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének közös térsége építésére és létrehozására irányuló képességére. Mindenekelőtt javítanunk kell a menekültügyi eszközök közötti koherenciát. Az eljárásokat tisztességes és hatékony módon történő lefolytatásuk érdekében harmonizálni kell. Növelnünk kell továbbá a minimális eljárási biztosítékokat. Biztosítanunk kell, hogy a menedékkérők élvezzék a tájékoztatáshoz való jogot, a személyes meghallgatáshoz való jogot és az ingyenes jogsegélyhez való jogot, valamint, e jogok tekintetében ne legyenek korlátozások. Minden eljárási eszközt megkülönböztetés nélkül és egységesen kell alkalmazni, kellő tekintettel a jogokra vonatkozó minimális biztosítékokra és elvekre. Különös figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott menedékkérőkre. A gyermekek érdekeit megfelelően kell biztosítani és a szükséges eljárások alkalmazásával azokat képviselni kell. Egyetértek a javaslattal, amely lehetőséget teremt a tagállam nemzetbiztonságára esetlegesen veszélyt jelentő személynek vagy annak a személynek az azonnali kiutasítására, akit a nemzeti jogszabályok szerint közbiztonsági okokból kényszerrel kiutasítottak egy országból. Egy ilyen lehetőség nagyon fontos és szükséges, mert a tagállamok számára fokozott lehetőséget nyújt arra, hogy leállítsák a terrorista hálózatok működését és meghozzák a megfelelő megelőző intézkedéseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR) létrehozására irányuló munka az Amszterdami Szerződés 1999. májusi hatálybalépését követően kezdődött, az Európai Tanács tamperei ülésén jóváhagyott elvek alapján. Ennek irányába komoly haladás történt. Az eljárási irányelv alapvető felülvizsgálatára és átdolgozására irányuló, most előterjesztett javaslat újabb előrelépés. Valójában a nemzeti rendelkezések között, valamint ezek alkalmazási szintjén továbbra is fennálló jelentős különbségek teljes mértékben összeegyeztethetetlenek a KEMR-rel, és ez indokolja ezeket a módosításokat. A KEMR célja, hogy függetlenül attól, hogy mely tagállamban nyújtja be menekültügyi kérelmét a kérelmező, magas szintű és az egész Unióban egyenértékű bánásmódot kell élvezne. Ezért egyetértek azzal, hogy erős európai jogi keretrendszert kell létrehozni, amely megfelelő és hatékony KEMR megteremtését teszi lehetővé. E jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy csak az eljárások és az azokhoz kapcsolódó garanciák javításával és harmonizációjával lehet közös rendszert kialakítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Vincent Peillon (S&D), írásban.(FR) Kollégám és barátom, Guillaume asszony kiváló jelentése mellett szavaztam, amely a menedékjog Európában való megadására és visszavonására vonatkozó eljárásokkal foglalkozik. Ez a szöveg jelentős előrelépést jelent a közös európai menekültügyi rendszer 2012-ig történő létrehozása terén, véget vetve ezáltal annak a tűrhetetlen helyzetnek, amelyben attól függően, hogy a menedékkérő mely európai országban kér védelmet, menekültként való elismerésére esélye 1% és 65% között mozog. A Parlament ezért a menekültügyi eljárások lefolytatásában a fokozottabb igazságosság és a nagyobb hatékonyság mellett emelt szót. Azt javasolja, hogy a jogok védelmére és az eljárások korszerűsítésére minden ország ugyanazokat a megerősített szabályokat alkalmazza: az első naptól ingyenes jogsegély, a jogorvoslati határidőkre vonatkozó keretrendszer, speciális segítségnyújtás a kísérő nélküli kiskorúak számára és az ügyek gyorsabb elbírálása. Bár sajnálom, hogy a Parlamentben többséget élvező európai jobboldalnak sikerült módosításokat elfogadtatnia a szövegre vonatkozóan, amely elutasítja a menedékkérők őszinteségével kapcsolatosan széles körben elterjedt, túlzott gyanút, melegen üdvözlöm e jelentés elfogadását. A labda most a tagállamok térfelén van, amelyeknek még határozniuk kell javaslatainkról.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztam. Különös örömmel tölt el, hogy a jobbközép soraiban ülő kollégák a menedékjogra vonatkozó általános álláspontjuktól függetlenül egyetértettek a különös védelem szükségességével. Bizonyos országokból, például Irakból, Ugandából, Hondurasból vagy Indonéziából menekülő leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek számára a kulturális érzékenység figyelembevételével különös védelmet kell biztosítani. Ez jelentős lépés annak irányába, hogy teljes mértékben megfeleljünk a nemzetközi menekültügyi jogszabályok szerinti kötelezettségeinknek. Az Európai Parlament igazolja, hogy a menekültügyi szabályokat naprakésszé kell tenni, hogy tükrözzék a valóságot: 76 országban büntetendő a homoszexuális aktus és 7 ország halálbüntetést helyez kilátásba (lehet, hogy Ugandával együtt hamarosan 8). Sajnálom, hogy a haladó rendelkezések nem mentek át, de a mai szöveg végül nagyobb mértékű korrektséget teremt a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű menedékkérők számára. A ma elfogadott szöveg az Európai Parlament hivatalos álláspontja első olvasatban. A menekültügyi szabályok tényleges módosítása akkor történik meg, amikor az uniós kormányok megvizsgálják a szöveget és megállapodnak az Európai Parlamenttel.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Évekig tartó vitát és a Lisszaboni Szerződés aláírását követően a Bizottság benyújtotta a Parlamentnek a tagállamok közötti közös menekültügyi eljárásra vonatkozó első tervezetet.

A nemzeti szabályozások fennálló eltérései ellenére 2012-re a tagállamok közötti harmonizált menekültügyi politikákon alapuló közös biztonsági és szolidaritási térség létrehozása a cél. Valójában ezek a nemzeti eltérések nem egyeztethetők össze a közös európai menekültügyi rendszerrel, és akadályt jelentenek e rendszer megvalósításával szemben.

Az új jogszabály kijelenti, hogy függetlenül attól, hogy a menedékkérők mely tagállamban nyújtják be a menekültügyi kérelmeiket, az egész Unióban egyenértékű bánásmódot kell élvezniük. Fontos, hogy a közös európai rendszer bevezetése érdekében tovább dolgozzunk az eljárások és a hatékony menekültügyi biztosítékok fokozatos javításán és harmonizációján. Remélem, hogy e felülvizsgálattal összefüggésben elérhető, méltányos és hatékony eljárást biztosítunk, mind a menedékkérők, mind pedig a tagállami védelmi rendszerek érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) Az egységes menekültügyi eljárásról szóló parlamenti irányelvvel szembeni meggyőződéses tiltakozásunkat fejeztük ki, mert végrehajtása esetén valójában felülírja a tagállami szuverenitást. Úgy véljük, elfogadhatatlan, ha megakadályozzuk a tagállamokat abban, hogy megtagadják a menedékjogot és a kedvező elbánást a nemkívánatos személyektől szerte az Európai Unióban, amikor vannak olyan európai családok, akiknek még lakhatási joguk sincs. A menedékkérők számára teljesen ingyenesen jogi tanácsadáshoz, segítséghez és képviselethez való jogot is biztosítanak. Az irányelv előírja továbbá, hogy a nem kormányzati szervezetek aktív szerepet játszhatnak a menedékkérőknek biztosított szolgáltatások nyújtásában, a védelem biztosítására vonatkozó eljárásokról történő tájékoztatásukban, valamint segítség és tanácsadás nyújtásában, amit a határátlépéskor vagy a fogadóközpontokban kell kérni. Figyelembe véve, hogy ezeket az ellátásokat az európai adófizetők fogják megfizetni, és nemcsak a menekülteknek, hanem minden menedékkérőnek, következésképpen minden azt igénylő illegális bevándorlónak is biztosítani fogják.

 
  
MPphoto
 
 

  Thomas Ulmer (PPE), írásban.(DE) E jelentés ellen szavaztam. A jelentés egységes jogi szabályokon alapuló, jól szervezett, közös és gyors menekültügyi eljárás létrehozására vonatkozik. A zöldek és a szocialisták által benyújtott módosítások azonban biztosítani fogják, hogy a külföldiek úgy élhetnek az EU-ban, hogy ellenőrzésükre szinte semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre. Következésképpen rossz szolgálatot teszünk azoknak a valódi menedékkérőknek, akik azért kérnek menedékjogot, mert életük politikai, vallási vagy etikai okból veszélyben van, mivel minden más migránssal együtt egy kalap alá vesszük őket. Nem ez az elképzelésem a menekültpolitikáról. A menekültpolitikának humanitáson és szolidaritáson alapuló fellépésnek kell lennie. Ha szolgáltatást nyújtunk ezeknek az embereknek, akkor valamit adniuk kell cserébe, például az őket fogadó ország struktúráinak elismerését és tiszteletben tartását.

 
  
  

Jelentés: Brian Simpson (A7-0329/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Az idegenforgalmi ágazat az utóbbi időben egyre fontosabbá válik az európai vállalkozások és lakosok számára. Ily módon fontos, hogy a statisztikai adatok az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű idegenforgalmi politika fejlesztése érdekében a lehető legmegbízhatóbbak legyenek, mivel ezek a vállalkozásoknál és a magánszektorban a döntéshozatali folyamat támogatására szolgáló eszközök. Hangsúlyoznom kell továbbá, hogy fontos, hogy a Bizottság e javaslatokat abban az értelemben fogadja, amelyben azokat javasolták.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) Az idegenforgalmi statisztika jelentős szerepet játszik az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű idegenforgalmi politika fejlesztésében. Az ezzel kapcsolatos statisztikák azonban nemcsak a kifejezetten az idegenforgalomra vonatkozó politikák nyomon követését szolgálják, hanem a tágabb értelemben vett regionális politikát és a fenntartható fejlődést is. Véleményem szerint az Európai Unió idegenforgalmi ágazatát a tagállami kezdeményezéseket kiegészítő uniós szintű koordinált fellépéssel meg kell erősíteni. Üdvözlöm az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák jogi keretének korszerűsítésére és optimalizálására irányuló célkitűzést, ami az ágazatra váró legnagyobb kihívásokat, többek között az éghajlatváltozást, a környezetvédelmi korlátokat, a globális versenyt, a demográfiai tendenciákat és az idegenforgalmi mozgások szezonális eloszlását jobban fogja kezelni. Az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák rendszeres előállításához ezt az új közös keretrendszert a tagállamoknak az idegenforgalmi keresletre és kínálatra vonatkozó, harmonizált európai statisztikák összegyűjtése, összeállítása, feldolgozása és továbbítása révén kell létrehozniuk. E jelentés mellett szavaztam, mert az idegenforgalom fontos gazdasági tevékenység az EU-ban, és jelentősen hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez, valamint a gazdasági növekedéshez.

 
  
MPphoto
 
 

  Liam Aylward (ALDE), írásban.(GA) Európába érkezik a világon a legtöbb turista: évente mintegy 370 millió nemzetközi turista látogat el ide. Írországot minden évben körülbelül 7 millió tengerentúlról érkező turista látogatja meg. Az idegenforgalmi ágazat az európai vállalkozások és a tagállamok gazdasága számára óriási jelentőségű. Jelenleg 1,8 millió vállalkozás és 9,7 millió munkahely függ az európai turizmustól. Ugyanebben az ágazatban jelentős növekedési lehetőségek rejlenek, az ökoturizmus, a kulturális örökség, a sport és a gasztronómia értelmében. E lehetőségek legjobb kihasználása érdekében az idegenforgalmi ágazatot megfelelően kell kezelni. E célból támogatom ezt a statisztikai adatszolgáltatásról és idegenforgalomról szóló jelentést. A helyi, nemzeti és európai idegenforgalomra vonatkozó pontos adatok segítik az EU-t hatékony szakpolitikák fejlesztésében és az európai idegenforgalom ösztönzésében.

Mivel az idegenforgalmi ágazat Írország számára alapvető fontosságú és az ország földrajzi fekvésével összefüggésben különösen üdvözlöm, amit a jelentés a szigetek és a külső régiók speciális helyzetéről, valamint ezeknek a speciális eseteknek az európai turizmus számára szóló új uniós cselekvési keretben való megvitatásáról ír.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) E jelentés mellett szavaztam. Az idegenforgalom fontos gazdasági tevékenység az EU-ban, és jelentősen hozzájárulhat a foglalkoztatás növeléséhez, valamint a gazdasági növekedéshez, továbbá fontos szerepet játszhat a vidéki és a kevésbé fejlett területeken a társadalmi-gazdasági integráció elősegítésében. A becslések szerint az európai idegenforgalmi ágazat 1,8 millió elsősorban kisvállalkozása a teljes munkaerő 5,2%-át (megközelítőleg 9,7 millió munkahely) foglalkoztatja. Támogatom a Bizottság célkitűzését, amely új politikai keretet kíván meghatározni az európai idegenforgalom számára a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett új hatáskörök alapján. Az idegenforgalmi ágazat előtt jelentős kihívások állnak, többek között az egyre erősödő globális verseny, a demográfiai tendenciák, az éghajlatváltozás és a környezetvédelmi korlátok, az idegenforgalmi mozgások szezonális eloszlása, valamint az, hogy a fogyasztók egyre inkább alkalmazzák az új információs és kommunikációs technológiákat. Véleményem szerint uniós szintű, a nemzeti kezdeményezéseket kiegészítő, összehangolt fellépéssel meg kell erősíteni az EU idegenforgalmi ágazatát. E rendelet – amelynek célja, hogy közös keretrendszert teremtsen az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák rendszeres előállításához az idegenforgalmi keresletre és kínálatra vonatkozó, harmonizált európai statisztikáknak a tagállamok általi összegyűjtése, összeállítása, feldolgozása és továbbítása révén – nagyon fontos, mert megfelelő végrehajtása esetén megállapítható a tagállamokban az idegenforgalom valódi helyzete és könnyebbé válik a turisták változó igényeihez való alkalmazkodás.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) Az idegenforgalmi ágazat az európai gazdaság számára fontos ágazat, mivel mintegy 1,8 millió, elsősorban kis- és középvállalkozása megközelítőleg 9,7 millió munkavállalót foglalkoztat. Becslések szerint az idegenforgalmi ágazat állítja elő az EU bruttó hazai termékének több mint 5%-át.

A COM(2010)352 közlemény előterjesztésével a Bizottság célja, hogy új politikai keretet határozzon meg az európai idegenforgalom számára, és arra törekszik, hogy az ágazatot uniós szintű, a tagállami kezdeményezéseket kiegészítő, összehangolt fellépéssel megerősítse. Ezért az új politikai keret sikeres végrehajtásához a döntéseket megbízható és összevethető statisztikai adatok alapján kell meghozni.

A jelentés, amely megérdemelte támogatásomat, elismeri a statisztikai adatok szerepének fontosságát az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű idegenforgalmi politika fejlesztésében, mivel ezek a döntéshozatali folyamat támogatására szolgáló hasznos eszközök. Támogatom továbbá, hogy közös keretrendszert hozzanak létre az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák rendszeres előállításához az idegenforgalmi keresletre és kínálatra vonatkozó, harmonizált európai statisztikáknak a tagállamok általi összegyűjtése, összeállítása, feldolgozása és továbbítása révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) A statisztikai adatok fontos szerepet játszanak az idegenforgalmi politikák fejlesztésében és az üzleti döntéshozatalban. Támogatom a szöveget, mivel egyrészt az elmúlt években az idegenforgalmi ágazatban bekövetkezett változások szükségessé tették az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikai adatok jogi keretének naprakésszé tételét. A javaslat, miután elfogadták, javítani fogja a továbbított statisztikai adatok időszerűségét, összehasonlíthatóságát és teljességét, továbbá az adatfeldolgozás hatékonyságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) A Simpson-jelentés és az általa hivatkozott rendelet az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák gyűjtéséhez és elosztásához közös keretrendszer létrehozását javasolja az idegenforgalmi keresletre és kínálatra vonatkozó, harmonizált európai statisztikáknak a tagállamok általi összegyűjtése és feldolgozása révén, összesített táblázatok használatával, amelyeket aztán elektronikusan továbbítanak az Európai Bizottsághoz (Eurostat). Az előadó dicséretre méltó munkája ellenére nem tudok a jelentés mellett szavazni, mert nem változtat a rendeletben meghatározott munka és adatgyűjtés mennyiségén. A rendelet által javasolt táblázatok összeállítása meglehetősen bonyolult, és ilyen sok adat összegyűjtése véleményem szerint túlzott terhet jelent. Ezért nem helyeselhetem az e rendelettel járó bürokratikus terhet és zavaró hatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban.(LT) E jelentés mellett szavaztam, mert javítani kell az európai idegenforgalmi politikákat, különös tekintettel arra, hogy az európai idegenforgalmi ágazatnak nehéz gazdasági helyzetet kellett elviselnie. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a jogi keretben történt változással az Európai Unió nagyobb hatáskört kapott, és az Európai Bizottság javaslatot nyújtott be az idegenforgalomra vonatkozó új politikai kontextusról. E rendeletre irányuló javaslat célja, hogy korszerűsítse és optimalizálja az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák jogi keretét, de aggályok vannak azzal kapcsolatosan, hogy a javaslat nem rendelkezik a turisztikai szatellitszámlák (TSA) bevezetéséről. Ezek a turisztikai szatellitszámlák pedig döntő szerepet játszanak az idegenforgalmi statisztikák integrált rendszerének fokozatos kialakításában és az idegenforgalom valódi értékének, továbbá a munkahelyteremtésre és a gazdaságra kifejtett hatásainak jobb megértésében. Az idegenforgalom fejlesztésével és növekedésével kapcsolatos tudásalap bővítése érdekében a Bizottságnak az idegenforgalomról szóló kísérleti tanulmányi programot kell kidolgoznia. Ezeket a tanulmányokat a tagállamok önkéntes alapon készítenék el annak érdekében, hogy kidolgozzanak egy rendszert a turizmus környezetre gyakorolt hatásait mutató adatok gyűjtésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Számos tagállamban, ahogy az én országomban, Portugáliában is, az idegenforgalom jelentős helyet foglal el a gazdaságban, amely lényegéből adódóan új jövedelemforrásokat és gazdasági növekedést generáló potenciállal rendelkezik. Az idegenforgalom a harmadik legnagyobb európai társadalmi-gazdasági tevékenység, amely az EU bruttó hazai termékének 5%-át adja. Az Európai Unió továbbra is a világ első számú idegenforgalmi célpontja, tekintettel a 2008-as adatok szerinti, a világszerte tett beutazások 40%-ára.

Az EU célja, hogy új politikai keretet határozzon meg az idegenforgalom számára, és arra törekszik, hogy az ágazatot uniós szintű, a tagállami kezdeményezéseket kiegészítő, összehangolt fellépéssel megerősítse annak érdekében, hogy kezelje a főbb kihívásokat, többek között az éghajlatváltozást, a demográfiai tendenciákat és a globalizációt. Az idegenforgalommal kapcsolatos adatok összegyűjtése lehetővé teszi az ezen ágazat által képviselt volumennek, az ágazat jellemzőinek, a turisták profiljának és a különböző utazási szokásoknak a jobb megismerését, ami hozzájárul nemcsak az ágazatra vonatkozó politikák megfelelőbb kialakításához, hanem társadalmi-gazdasági kihatásainak jobb megértéséhez.

Ezért támogatom a jelenlegi statisztikai rendszer korszerűsítését annak érdekében, hogy megbízható és összehasonlítható statisztikai adatok álljanak rendelkezésünkre.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) Tagadhatatlan, hogy az elmúlt évtizedben az idegenforgalom radikális változásokon ment keresztül, többek között a technológiai fejlődésnek köszönhetően. Ezért az adatgyűjtésre és a statisztikákra vonatkozó jogszabályokat korszerűsíteni kell.

E tekintetben egyetértek a Bizottság javaslatával, hogy új rendeletet kell kidolgozni, amely hatályon kívül helyez néhány elavult kérdést. Ugyanakkor azonban támogatom a parlamenti rendelet módosításait, különösen egyrészt a harmonizált statisztikák bevezetésének szükségességével kapcsolatosan, amelyek tükrözik a turizmus tisztán társadalmi aspektusait, másrészt a kulcsfontosságú kérdésekre vonatkozóan, meghatározatlan időre a Bizottság által átruházott fellépések elfogadását ellenző állásponttal kapcsolatosan.

Úgy vélem továbbá, hogy komoly hiányosság, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a turisztikai szatellitszámlák (TSA) bevezetését, mivel az ilyen típusú adat teljesebb képet adna arról, hogy az idegenforgalom milyen hatást gyakorol a munkaerőpiacra és a gazdaságra.

Végül rendkívüli érdeklődésre számot tartónak tekintem a fogyatékkal élő, illetve a mozgáskorlátozott személyek szokásai tekintetében az önkéntes idegenforgalmi statisztikai adatgyűjtés bevezetésére irányuló javaslatot és a kísérleti projektek azt követő létrehozását annak érdekében, hogy javuljon e személyek idegenforgalomban való részvétele.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) A világ 50 legnépszerűbb országára kiterjedő statisztikai felmérés szerint a 10 legkeresettebb célpont közül Európa a hetedik helyet foglalja el. Ez nagyon világosan mutatja, hogy Európa hatalmas turisztikai és kulturális potenciállal rendelkezik, amely még mindig kihasználandó lehetőségeket kínál többek között az európai polgárok számára is. Véleményem szerint az egyik ilyen lehetőség nemcsak az időskorúak, hanem a fiatalok, a nehéz körülmények között élő családok és a csökkent mozgásképességű személyek Unió által kidolgozott szociális turisztikai programokban való részvételének ösztönzése. Ehhez azonban megfelelő statisztikákra van szükség, amelyeket közös adatgyűjtési módszerekkel gyűjtöttek annak érdekében, hogy e turistacsoportok számára célzott programokat dolgozzanak ki minden uniós tagállamban.

 
  
MPphoto
 
 

  Ioan Enciu (S&D), írásban. – Ma az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikákról szóló jelentés mellett szavaztam. Ez pozitív lépés egy olyan rendelet kidolgozása irányába, amely figyelembe veszi az összes tagállamból érkező idegenforgalmi statisztikákat. Az idegenforgalom európai jogban betöltött szerepe nagyban nőtt a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett hatáskör alapján. A továbbiakban a tagállamoknak a minőségi eredmények elérése érdekében biztosítaniuk kell a továbbított statisztikai adatok pontosságát.

Miközben az európai szintű koordináció igen előnyös lenne az európai idegenforgalmi ágazat számára, a páneurópai kezdeményezéseknek törekedniük kell a tagállami kezdeményezések és turisztikai stratégiák kiegészítésére. Statisztikai adatok biztosításával az EU jobban tudná támogatni az idegenforgalmi ágazatot, többek között a kkv-kat és javítani tudná Európa mint igen keresett turisztikai célpont általános marketingjét.

A jelentés kidolgozza a belső és a nemzeti idegenforgalom közötti megkülönböztetést. A belső turizmus a turisztikai szálláshelyek kapacitását, a nemzeti turizmus pedig a turizmusban, többek között a kirándulásokon való részvételt takarja.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) E jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy az idegenforgalmi statisztikák hozzájárulnak a hatékonyabb politika fejlesztéséhez és hasznos eszközként szolgálnak a vállalkozások és a magánszektor döntéshozatali folyamatainak támogatásához. Kétségtelen, hogy az új rendelet javítani fogja a továbbított statisztikai adatok időszerűségét, összehasonlíthatóságát és teljességét, továbbá az adatfeldolgozás hatékonyságát.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A jelentésben szereplő adatok szerint Európa továbbra is a világ elsőszámú turisztikai célpontja és a turizmus a harmadik legnagyobb társadalmi gazdasági tevékenység az EU-ban, mivel mintegy 1,8 millió, elsősorban kis- és középvállalkozása 9,7 millió munkavállalót foglalkoztat és termelése az EU bruttó hazai termékének 5%-át teszi ki. Ezért ez olyan tevékenység, amelyet megfelelően kell ellenőrizni, szabályozni és támogatni, különösen a gazdasági fellendülésnek és annak a szükségességnek a figyelembevételével, hogy növelni kell az eladható termékek termelését.

Miközben ez az egész EU-ra vonatkozó realitás, különösen fontos Portugália számára, amely olyan ország, amely régóta sokat fektet a jelentős növekedési potenciállal rendelkező, különösen dinamikus gazdasági tevékenységet képviselő turizmusba. Ezzel összefüggésben és tekintettel arra a jelentőségre, amit az idegenforgalmi valóság mély és reális ismerete jelent a megfelelő politikák kidolgozásához, a Bizottság javaslatának célja, hogy korszerűsítse és optimalizálja az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák jogi keretét.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) E jelentés az EU jövője szempontjából alapvető fontosságú területtel, az idegenforgalommal foglalkozik. A globális méretű válság ellenére a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint 2010-ben ez az ágazat 2%-os növekedést ért el annak ellenére, hogy a világ számos területén politikai zavargások voltak. Európai szinten, miközben stabilizálódik, az idegenforgalom területén 1,8 millió, nagy többségében kis- és középvállalkozás (kkv) tevékenykedik, amelyek 9,7 millió munkavállalót foglalkoztatnak, ezáltal ez a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági tevékenység az EU-ban, amely a bruttó hazai termék több mint 5%-át állítja elő. Európa továbbá a világ első számú turisztikai célpontja, a turisztikai beutazások 40%-a ide összpontosul. Az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések megvalósításához ez a tevékenység létfontosságú. Ez a rendelet a jelenleg hatályos rendeletet teszi naprakésszé, különösen a csökkent mozgásképességű személyek tekintetében a rendelkezésre állásra és a hozzáférhetőségre vonatkozó adatok gyűjtése és feldolgozása tekintetében, amelyek elengedhetetlenek az új uniós idegenforgalmi stratégia kidolgozásához. Üdvözlöm e javaslat elfogadását, amely a tagállamok által elkészítendő kísérleti tanulmányokra vonatkozó program létrehozása mellett a több mint 50 000 szálláshelyet jelentő, elsöprő többségében kkv-k kezében lévő vidéki turizmusra és az öko-turizmusra vonatkozó adatokat is magában foglalja.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A statisztikai adatok hasznossága időbeli és térbeli összehasonlíthatóságuktól függ, ami egységes fogalommeghatározások és osztályozások elfogadását követeli meg. Az idegenforgalom esetében ez az ágazat régóta tisztázatlan fogalmakat és fogalommeghatározásokat alkalmaz, ami megnehezítette a megbízható és hiteles adatok kinyerését. Ezért tisztázni és harmonizálni kell a kritériumokat és a fogalommeghatározásokat, ami lehetővé teszi az összehasonlítható adatok kinyerését. E statisztikák megléte nagyon fontos a turizmus által a gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatások meghatározásához, ami támogatja az új turisztikai lehetőségek tervezését és fejlesztését, illetve a meglévő lehetőségek kiigazítását.

A jelentésben megfogalmazott javaslat célja a továbbított statisztikai adatok időszerűségének, összehasonlíthatóságának és teljességének, továbbá az adatfeldolgozás hatékonyságának javítása, beleértve az adatok jobb értékelését is. Célja továbbá a jogi keret módosítása, hogy tükrözze az ágazat legutóbbi változásait új változók, például az egynapos turizmusra vonatkozó adatok bevezetésével. Ezért mellette szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Tudjuk, hogy a statisztikai adatok nagyon fontosak, bár hasznosságuk időbeli és térbeli összehasonlíthatóságuktól függ, ami egységes fogalommeghatározások és osztályozások elfogadását követeli meg.

Az idegenforgalom esetében ez az ágazat régóta tisztázatlan fogalmakat és fogalommeghatározásokat alkalmaz, ami nehézzé tette a megbízható és hiteles adatok összegyűjtését. Ezért tisztázni és harmonizálni kell a kritériumokat és a fogalommeghatározásokat, ami lehetővé teszi az összehasonlítható adatok kinyerését.

E statisztikák megléte nagyon fontos a turizmus által a gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatások meghatározásához, ami támogatja az új turisztikai lehetőségek tervezését és fejlesztését, illetve a meglévő lehetőségek kiigazítását.

A jelentésben megfogalmazott javaslat célja a továbbított statisztikai adatok összehasonlíthatóságának és teljességének, továbbá az adatfeldolgozás hatékonyságának javítása, beleértve az adatok jobb értékelését is. Célja továbbá a jogi keret módosítása, hogy tükrözze az ágazat legutóbbi változásait új változók, például az egynapos turizmusra vonatkozó adatok bevezetésével.

Ezért e jelentés mellett szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Jacqueline Foster (ECR), írásban. – Képviselőcsoportom támogatta az idegenforgalomra vonatkozó statisztikákról szóló jelentést, amely egyszerűsíti és korszerűsíti az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikai adatok gyűjtésének módszerét, különös figyelemmel a legutóbbi tendenciákra, többek között a fapados légi járatokra és a rövid tartózkodási idejű üdülésekre.

A politikusoknak el kell ismerniük az idegenforgalmi ágazat Európa szempontjából játszott nagy jelentőségét. Egyes tagállamok rájöttek, hogy többet kell tenni a gazdasági növekedéshez nagyban hozzájáruló ezen ágazat megsegítése érdekében.

A turizmus például az Egyesült Királyság gazdaságának egyik legnagyobb ágazata. Közvetlenül 1,36 millió munkahelyet támogat – és várhatóan 1,5 milliót 2020-ra – és közel 3 milliót, ha a közvetett foglalkoztatást is figyelembe vesszük. Ezek a számok magukért beszélnek.

Az Egyesült Királyság arra törekszik, hogy aktívan és pozitívan vegyen részt az idegenforgalomról folyó uniós szintű vitákban, és teljes mértékben támogatja, hogy szükség van az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének és a fenntartható növekedéssel kapcsolatos kapacitásának javítására. Biztosítanunk kell azonban, hogy az uniós szintű fellépés nem sérti a szubszidiaritás elvét.

A tagállamok versenyeznek egymással, ennek ellenére megoszthatják egymással a bevált gyakorlatot és együttműködhetnek bizonyos kérdésekben, például az európai közlekedési kapcsolatok javítása és a könnyebb fogyasztói utazásokat lehetővé tévő egyéb intézkedések terén.

Engedjék meg, hogy egy egyszerű üzenettel fejezzem be – Látogasson el Britanniába!

 
  
MPphoto
 
 

  Mathieu Grosch (PPE), írásban.(DE) A Lisszaboni Szerződés az idegenforgalom vonatkozásában növelte az EU hatáskörét. Magától értetődő, hogy a statisztikák alapvető információval szolgálnak és lehetővé teszik, hogy érdeklődésre számot tartó következtetéseket vonjunk le nemcsak uniós szinten, hanem nemzeti és regionális szinten is.

Régiómban, amely a németül beszélő közösség hazája Belgiumban, az idegenforgalom nemcsak fontos kompetenciaterület, hanem alapvető fontosságú gazdasági tényező. Ezért a statisztikai adatok a politikai kialakításának jelentős elemeit képezik. Az is világos azonban, hogy különböző szinteken – regionális, nemzeti és határokon átnyúló szinten – együtt kell működni annak pontosabb meghatározása érdekében, hogy Európa mely régiói számítanak turisztikai területnek, különösen a határ menti területeken.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) E dokumentum mellett szavaztam, mert az európai idegenforgalom számára új, javított politikai keretet kell meghatározni. Az idegenforgalom fontos gazdasági tevékenység az EU-ban, és jelentősen hozzájárulhat a foglalkoztatás növeléséhez, valamint a gazdasági növekedéshez, továbbá fontos szerepet játszhat a vidéki, kevésbé fejlett és peremterületeken – például a gazdag ipari örökséggel rendelkező területeken – a társadalmi-gazdasági integráció elősegítésében. Az ezzel kapcsolatos statisztikák nemcsak a kifejezetten az idegenforgalomra vonatkozó politikák nyomon követését szolgálják, hanem a tágabb értelemben vett regionális politikát és a fenntartható fejlődést is. Foglalkoznunk kell az ágazatra váró legnagyobb kihívásokkal, többek között az egyre erősödő globális versennyel, a demográfiai tendenciákkal, az éghajlatváltozással és a környezetvédelmi korlátokkal, az idegenforgalmi mozgások szezonális eloszlásával, valamint azzal, hogy a fogyasztók egyre inkább alkalmazzák az új információs és kommunikációs technológiákat. Uniós szintű, a nemzeti kezdeményezéseket kiegészítő, összehangolt fellépéssel meg kell erősíteni az EU idegenforgalmi ágazatát. Az új politikai keret sikeres végrehajtásához a politikai döntéshozóknak az irányítás minden szintjén olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek megfelelő információkon, megbízható és összevethető statisztikai adatokon alapulnak. Az idegenforgalom fontos gazdasági tevékenység, amely pozitív hatást gyakorol az európai gazdasági növekedés és foglalkoztatás növelésére, ezért korszerűsíteni és optimalizálni kell az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák jogi keretét, uniós szinten megerősítve ezáltal az idegenforgalmi ágazatot. Következésképpen az említett intézkedések végrehajtása növeli az európai idegenforgalom versenyképességét és ösztönzi harmonikus növekedését.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Véleményem szerint az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikákról szóló rendeletre irányuló javaslatot, amelyről e Házban szavazunk, jelentős érdeklődésre számot tartó és nagyon hasznos témaként kell kezelni. Az idegenforgalmi ágazat Európa számára a Közösségen belül nagy jelentőségű, vezető ágazat, mivel jelentős szerepet játszik az egyes tagállamok gazdaságában. Az idegenforgalmi ágazatban a foglalkoztatást tekintve még nagy lehetőségek rejlenek, ezért hasznos lenne olyan intézkedések elfogadása, amelyek megkönnyítik a megfelelőbb szervezést és ez lehetővé tenné lehetőségeinek teljes mértékű kihasználását. Az európai idegenforgalomra vonatkozó, összehasonlítható és átfogó statisztikai adatok gyűjtésére és összeállítására vonatkozó közös keret létrehozása segíthet csak a helyzet javításában. A fogyasztói igények megértése lehetővé fogja tenni, hogy a magán- és állami vállalkozások a teljesítmény és a versenyképesség javításával fellépjenek az ágazat igényeinek kezelése érdekében. Támogatom a javasolt rendeletet, mert úgy vélem, hogy az átlátható, megbízható és objektív, egységes európai statisztikák eredményes módot kínálnak e nagyméretű, országom számára számottevő jelentőséggel bíró ágazat hatékony támogatására.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) E jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy továbbra is a világ elsőszámú turisztikai célpontja maradjunk. Ennek elérése érdekében minden lehetséges finanszírozási lehetőséget maximálisan ki kell használnunk. A fenntartható, felelős, magas minőségű idegenforgalmi ágazat fejlesztése megkívánja az ezen ágazatra vonatkozó európai statisztikák jogi keretének korszerűsítését és javítását. Ha a megbízható, összehasonlítható adatok alapján javítjuk a statisztikai jelentések minőségét, szilárd alapot teremtünk az uniós pénzügyi politikák és eszközök tervezésére vonatkozó döntéshozatal számára.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – E jelentés mellett szavaztam, amely elismeri, hogy a statisztika jelentős szerepet játszik az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű idegenforgalmi politika fejlesztésében. Az idegenforgalomról szóló statisztika a döntéshozatalt elősegítő, hasznos eszköz mind az üzleti, mind pedig a magánszektorban. Az előadó ezért támogatja a javasolt rendelet által kitűzött célt, hogy közös keretrendszert teremtsen az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák rendszeres előállításához az idegenforgalmi keresletre és kínálatra vonatkozó, harmonizált európai statisztikáknak a tagállamok általi összegyűjtése, összeállítása, feldolgozása és továbbítása révén. A javaslat – elfogadását követően – valószínűleg javítani fogja a továbbított statisztikai adatok időszerűségét, összehasonlíthatóságát és teljességét, továbbá az adatfeldolgozás hatékonyságát, beleértve az adatok jobb validálását is. Szükséges továbbá a jogi keret új, például az egynapos utakra vonatkozó változók bevezetésével történő kiigazítása annak érdekében, hogy tükrözze az idegenforgalmi ágazatban jelentkező legfrissebb tendenciákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) Az idegenforgalom kétségtelenül az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező gazdasági ágazat. Az elmúlt néhány évtizedben az idegenforgalom folyamatosan egyre fontosabbá vált az európai vállalkozások és lakosok számára. A becslések szerint az európai idegenforgalmi ágazat 1,8 millió elsősorban kisvállalkozása, amely a teljes munkaerő 5,2%-át (megközelítőleg 9,7 millió munkahely) foglalkoztatja, az EU bruttó hazai termékének több mint 5%-át adja. Az idegenforgalom ezzel a harmadik legjelentősebb társadalmi-gazdasági tevékenység az EU-ban. Az EU továbbá a világ első számú turisztikai célpontja, amely 2008-ban 370 millió turista beutazást könyvelhette el, ami a világszerte tett beutazások 40%-a. A további növekedés van azonban lehetőség.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Magától értetődik, hogy az idegenforgalomban komoly potenciál rejlik, amely lehetőséget teremt a foglalkoztatás növelésére és a gazdasági növekedésre. Az idegenforgalom fontos szerepet játszik a gazdag kulturális örökséggel rendelkező vidéki, kevésbé fejlett és peremterületeken a társadalmi-gazdasági integráció elősegítésében. Az idegenforgalmi területtel kapcsolatos statisztikák nemcsak az idegenforgalomra vonatkozó politikák nyomon követését szolgálják, hanem a tágabb értelemben vett regionális politikát és a fenntartható fejlődést is. Teljes mértékben egyetértek az előadóval.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az értelmes statisztikák, amelyek az idegenforgalmi ágazatban választ adnak a siker okaival és a tendenciákkal kapcsolatos kérdésekre, segíthetnek számos téves befektetés megakadályozásában. Sok város éveken át csodálkozott azon, hogy a turizmussal kapcsolatos várakozásaik miért nem teljesültek, miután Európa kulturális fővárosává választották őket. Az idegenforgalomra vonatkozó adatok korlátozott elérhetősége és összehasonlíthatósága szintén problémát jelent a várostervezés szempontjából. Végül is, ha fennáll a lehetőség a látogatók számának növelésére, fontos, hogy a dolgokat úgy szervezzék meg, hogy annak ne legyen hátrányos hatása a helyi lakosságra.

A túl sok bizonytalan tényező, az eltérő várakozások és a nehezen értelmezhető vonzerő, például bizonyos időjárási körülmények az idegenforgalmi előrejelzéseket szerencsejátékká változtatták. A rugalmas munkaidő és a biztonság befolyásolja a turizmust éppúgy, ahogy a társadalmi változások. A meghatározó tényező végül valószínűleg a globális gazdaság és az olajár lesz. Ezeket még az idegenforgalomra vonatkozó legjobb adatok sem tudják megváltoztatni, ezért tartózkodtam a szavazásnál.

 
  
MPphoto
 
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE), írásban.(LT) Ma az Európai Parlament fontos dokumentumot fogadott el az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák jogi keretéről. A tagállamoknak a szálláshelyek kapacitására és foglaltságára, valamint az idegenforgalmi keresletre vonatkozóan rendszeres adatkészletet kell rendelkezésre bocsátaniuk. Mivel az európai utazási szokások változnak (például a rövid távolságú repülő járatok számának növekedése) és az idegenforgalmi ágazat átváltott bizonyos innovációkra (például internetes helyfoglalás), az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésének szabályozásával korszerűsíteni kell a jogi keretet. Véleményem szerint azonban egy, az Európai Parlament által támogatott fontos rendelkezés a mozgáskorlátozott személyekre vonatkozó adatgyűjtéssel és azzal foglalkozik, hogy ez milyen hatással van ezeknek az embereknek az arra való képességére, hogy teljes értékű turisztikai szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Folyamatosan beszélünk a fogyatékkal élők életminőségének javításáról, és e területbe az idegenforgalmat is be kell vonni. Csak így tudjuk hatékonyan végrehajtani az idegenforgalmi politikát és megvédeni a fogyasztók jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Simpson asszonynak az idegenforgalomra vonatkozó statisztikákról szóló jelentése olyan szöveg, amely egy, a témával foglalkozó, már 15 éves irányelv helyébe fog lépni. Az idővel való előrehaladás és szabályozásainak átszövegezése az európai rendszer kiváltsága, különös tekintettel az elmúlt évtizedben az európai idegenforgalmi ágazat által játszott jelentős szerepre és az ágazat folyamatos fejlődésére. Ezért szavaztam e jelentés mellett. Az egyre részletesebb, korszerűbb és összehasonlíthatóbb adatokat igénylő ágazat új követelményei elengedhetetlenné teszik az idegenforgalmi statisztikák naprakésszé tételét. A létesítményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés a fogyatékkal élők számára és az alapvető termékek ára olyan kulcsfontosságú adatok, amelyekhez naprakész, a felhasználók által tanulmányozható adatbázisra van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az idegenforgalom óriási gazdasági jelentőséggel bír az EU-ban, és azok a mechanizmusok, amelyek annak előmozdításához hozzájárulnak, kívánatosak és ösztönzésre érdemesek. A statisztikai adatok jelentős szerepet játszanak az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű idegenforgalmi politika fejlesztésében. Tulajdonképpen a döntéshozatali folyamatot elősegítő, hasznos eszköznek tekinthetők mind az üzleti, mind pedig a magánszektorban. E rendelet célja, hogy közös keretrendszert hozzon létre az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák rendszeres előállításához az idegenforgalmi keresletre és kínálatra vonatkozó, harmonizált európai statisztikáknak a tagállamok általi összegyűjtése, összeállítása, feldolgozása és továbbítása révén. E javaslat célja a továbbított statisztikai adatok időszerűségének, összehasonlíthatóságának és teljességének, továbbá az adatfeldolgozás hatékonyságának javítása, beleértve az adatok jobb értékelését is. E rendelet módosítja továbbá a jogi keretet, hogy tükrözze az ágazat legutóbbi változásait új változók, például az egynapos turizmusra vonatkozó adatok bevezetésével. Ezen okok miatt a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az idegenforgalom fontos gazdasági tevékenység az EU-ban. A statisztikák segítenek az idegenforgalomra vonatkozó meghatározott politikák nyomon követésében és hasznosak a regionális politikákkal és a fenntartható fejlődéssel összefüggésben is. Az EU-n belül az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai rendszerre a 95/57/EK irányelv vonatkozik. Mióta azonban az irányelv hatályba lépett, mind az idegenforgalmi ágazat, mind az idegenforgalmi kereslet jelentős változásokon ment keresztül. A Bizottság ezért új rendeletet dolgozott ki, amely új politikai keretet kíván meghatározni az idegenforgalom számára a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett új hatáskörök alkalmazásával. A cél az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikákra alkalmazandó szabályozási keret korszerűsítése és ésszerűsítése a terület legutóbbi tendenciáinak figyelembevétele érdekében. E tekintetben nemcsak uniós szintű, összehangolt fellépéssel kell megerősíteni az idegenforgalmi ágazatot, hanem közös keretrendszert kell teremteni a statisztikák rendszeres előállításához az idegenforgalmi keresletre és kínálatra vonatkozó, harmonizált európai statisztikáknak a tagállamok általi összegyűjtése, összeállítása, feldolgozása és továbbítása révén.

A fent említettek alapján ezennel a javasolt rendelet mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztam. Az idegenforgalom fontos gazdasági tevékenység az EU-ban, és jelentősen hozzájárulhat a foglalkoztatás növeléséhez, valamint a gazdasági növekedéshez, továbbá fontos szerepet játszhat a vidéki, kevésbé fejlett és peremterületeken – például a gazdag ipari örökséggel rendelkező területeken – a társadalmi-gazdasági integráció elősegítésében. Az ezzel kapcsolatos statisztikák nemcsak a kifejezetten az idegenforgalomra vonatkozó politikák nyomon követését szolgálják, hanem a tágabb értelemben vett regionális politikát és a fenntartható fejlődést is.

Az EU-ban az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai információgyűjtésről szóló 95/57/EK irányelv szabja meg az idegenforgalmi statisztikák rendszerét. Az Eurostat teszi közzé e statisztikákat, amelyeket a nemzeti statisztikai hatóságok gyűjtenek és állítanak össze. Az új politikai keret sikeres végrehajtásához a politikai döntéshozóknak az irányítás minden szintjén olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek megfelelő információkon, megbízható és összevethető statisztikai adatokon alapulnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) E jelentés mellett szavaztam, mert az idegenforgalom fontos gazdasági tevékenység az EU-ban, és jelentősen hozzájárulhat a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez. Az idegenforgalom alapvető szerepet játszik a gyakran marginalizálódott és alulfejlett vidéki térségek társadalmi-gazdasági fejlődésében.

Ebben az összefüggésben a statisztikák nemcsak az idegenforgalomra vonatkozó politikák nyomon követését szolgálják, hanem a tágabb értelemben vett regionális politikát és a fenntartható fejlődést is. A dokumentum foglalkozik továbbá az ágazatra váró legnagyobb kihívásokkal, többek között az egyre erősödő globális versennyel, a demográfiai tendenciákkal, az éghajlatváltozással és a környezetvédelmi korlátokkal, az idegenforgalmi mozgások szezonális eloszlásával, valamint azzal, hogy a fogyasztók egyre inkább alkalmazzák az új információs és kommunikációs technológiákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) E jelentés ellen szavaztam, mivel a javasolt szabályok a szezonális hatások és a főként kis- és középvállalkozások által működtetett ágazat gazdasági és társadalmi aspektusainak méréséhez előírnák az adatok havonta történő gyűjtését. E stratégiai célkitűzés célja az idegenforgalom dinamikájának, jellemzőinek és méretének alapos megismerése, de számomra túlzottan nehézkesnek, bürokratikusnak és költségesnek tűnik. Ezenfelül a Bizottság átruházott hatáskört kér, és így a javaslat elemeinek módosítására való képességet is. A javasolt rendelet szerinti, havonta összeállítandó táblázatok bonyolultak és túlzott mennyiségű adat összegyűjtését igénylik.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilja Savisaar-Toomast (ALDE), írásban.(ET) Ma a vita tárgyát képező, az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikákról szóló jelentés mellett szavaztam. Véleményem szerint ez fontos jelentés, tekintettel az idegenforgalmi ágazat által az Európai Unió gazdaságára gyakorolt hatásra és az ágazat által biztosított munkahelyek arányára. 1,8 millió vállalkozás mintegy 10 millió főt foglalkoztat, amely az összes munkahely körülbelül 5,2%-a.

Az Európai Unió a különböző típusú turisztikai lehetőségek rendelkezésre állásának növelése érdekében különböző régiókban jelentős mértékben támogatja a turizmus fejlődését. Ezért pontos és megfelelő statisztikákra van szükség mind a magán-, mind pedig az állami szektorban. Az Európai Unióban évente több mint 370 millió külföldi turista látogat el, amely az egész világon a turisták 40%-a. Ez ugyanakkor még fontosabbá teszi, hogy időszerű és pártatlan statisztikai adatok álljanak rendelkezésünkre. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A turizmus az EU harmadik legfontosabb társadalmi-gazdasági tevékenysége, ami azt jelenti, hogy gazdasági dimenziója, munkahelyteremtőként, létfontosságú a tagállamok számára. Ezenfelül magánjellegű aspektusa nemcsak emeli azt az imázst, amit Európa jelent a világnak, hanem népszerűsíti is az európai polgárságot. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően az EU az idegenforgalommal kapcsolatosan új hatáskört kapott, amint azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 195. cikke megerősíti. Ez az új jogi keret lehetővé teszi, hogy az EU támogassa, koordinálja és kiegészítse a tagállamok fellépését, és csökkentse az adminisztratív terheket. E jelentés mellett szavazok, mert úgy vélem, hogy az idegenforgalmi ágazat érdekelt feleit feltétlenül megbízható statisztikai adatokkal kell felszerelni annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjanak az európai idegenforgalommal szembeni kihívásokhoz.

A tagállamok eredményes részvételével megvalósuló európai koordináció alapvető fontosságú e rendszer megvalósításához és az idegenforgalmi ágazat versenyképességének konkrét értékeléséhez. Ezen ágazat méretének, jellemzőinek, a turisták profiljának, az ágazatban elköltött pénz nagyságának és azoknak az előnyöknek, illetve problémáknak az ismerete, amelyeket ez az ágazat a nemzetgazdaságoknak jelent, e kibővített tanulmány részét képezi.

 
  
  

Jelentés: João Ferreira (A7-0017/011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Ezen állásfoglalás mellett szavazok, mivel a nemzetközi kapcsolatok, az irányítás, az adatgyűjtés, a tudományos tanácsadás és a közös halászati politika ellenőrzése és végrehajtása terén való fellépésre vonatkozó társfinanszírozási ráták növelésével kapcsolatos fontos intézkedésekkel foglalkozik. Mivel a tudományos ismeret a tevékenységek fenntartható fejlődésétől függ, az adatbázis-egyeztetéssel, -kezeléssel és felhasználással kapcsolatos társfinanszírozási ráták növelése eszközzé válik. Érdemes továbbá hangsúlyozni az akvakultúra fejlesztésére való összpontosítást, a növekedésre irányuló intézkedésekkel, környezeti és egészségügyi szempontból való nyomon követéssel és ellenőrzéssel együtt, ami lehetővé teszi fenntarthatóságát. A vizeknek a tagállamok ellenőrző hatóságai által végzett ellenőrzésére vonatkozó intézkedések csak akkor lesznek sikeresek, ha hatékonyabb és kevésbé költséges beruházásokat valósítanak meg a technológia és az ellenőrző rendszerek terén. A vizekre vonatkozó ellenőrző intézkedésekkel kapcsolatos fellépéseknél szintén magasabb társfinanszírozást kell mérlegelni, amely lehetővé teszi a szabályoknak való jobb megfelelést.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) A Tanács 861/2006/EK rendelete a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedéseket határoz meg, és ez a halászat területén fontos uniós pénzügyi eszköz. E rendelet elfogadása óta a jogszabály számos eleme átalakult.

A Bizottság a rendelet módosítását javasolja, amelynek célja a jogi keret valamennyi eleme közötti konzisztencia biztosítása, valamint egyes finanszírozott intézkedések hatókörének tisztázása. E jelentés mellett szavaztam, mivel azt javasolja, hogy a bizottsági javaslaton bizonyos módosításokat hajtsanak végre, ami egyértelműbb jogszabály létrehozását segíti elő. Ezek a módosítások a halászati ágazatban a közelmúltban bekövetkezett fejleményeken és a jövőbeni kilátásokon alapulnak, nevezetesen az uniós társfinanszírozás 50%-ról 60%-ra való emelésének lehetőségén, amely eszközként szolgál a portugál halászati ágazat fejlesztéséhez, valamint azon, hogy az akvakultúra nagyobb jelentőséget kap, ami indokolja e területen a társadalmi-gazdasági adatokon felül a környezeti adatok gyűjtése, kezelése és felhasználása lehetőségének a bevezetését.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) Támogattam ezt a jelentést, mivel a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 861/2006/EK tanácsi rendelet a halászat terén fontos uniós finanszírozási eszköz. A közös halászati politika gyakorlati megvalósítására alkalmazott két fő eszköz közül ez az egyik, a másik az Európai Halászati Alap. Az előadóhoz hasonlóan úgy vélem, hogy általánosságban egyre nyilvánvalóbb, hogy a halászati gazdálkodásnak az állomány naprakész tudományos ismeretén kell alapulnia. Ez a fenntartható halászati fejlődés előfeltétele. Ami az ellenőrzést érinti, ma kétségkívül egyre jobban tudatosul a jelentősége a halászati ágazat fenntarthatóságának és jövőjének biztosítása, valamint a jogszabályokat tiszteletben tartó kultúra fejlesztése szempontjából. A tagállamok és ellenőrző hatóságaik központi szerepet játszanak, és továbbra is központi szerepet kell játszaniuk felségvizeik felügyeletében és az ellenőrző intézkedések végrehajtásában. Ez a szabályoknak való megfelelés és az állományok tiszteletben tartásának biztosítására szolgáló kulcsfontosságú módszer.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) A 861/2006/EK rendelet módosításáról szóló jelentés mellett szavaztam. 2006 májusában a Tanács elfogadta ezt a fontos, a halászati tevékenység finanszírozására vonatkozó eszközt. Most azonban felül kell vizsgálnunk a rendeletet a jogi szabályozás valamennyi eleme közötti koherencia biztosítása érdekében. A naprakésszé tétel az új technológiák alkalmazását jelenti, ami biztosíthatja a jobb szolgáltatást, miközben a gazdasági erőforrások közül kevesebb megy veszendőbe.

A tényleges igényeknek való jobb megfeleléshez úgy gondoljuk, hogy tisztázni kell a rendelet bizonyos cikkeit, és tisztázni kell a finanszírozott intézkedések hatókörét. Végül egyetértek az előadóval, hogy a halászat fenntarthatóbbá tétele érdekében az erőforrások naprakész és szigorúan tudományos ismeretén alapuló halászati gazdálkodásra és nagyobb ellenőrzésre van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) Véleményem szerint az akvakultúra-ágazat jelentősége folyamatosan nő. E jelentés ennek bizonyítéka, amely hangsúlyozza „az európai akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló stratégia új lendületét” és reális kilátásokat nyújt ezen ágazat fejlődéséhez. A megfelelő módon végzett környezeti és egészségügyi nyomon követés és felügyelet ezért segít ennek a fontos ágazatnak a fenntarthatóbbá tételében.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedésekről szóló jelentés mellett szavaztam. Sajnálom azonban, hogy a kiegészítő adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának területén a társfinanszírozás mértékének a támogatható kiadások 60%-ára történő emelésére vonatkozó javaslatot nem fogadták el.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Bizottság a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 2006. május 22-i 861/2006/EK rendelet módosítását javasolja, és a következő területeken ír elő finanszírozást: nemzetközi kapcsolatok, irányítás, adatgyűjtés, tudományos tanácsadás, valamint a közös halászati politika ellenőrzése és végrehajtása. Ez a felülvizsgálat nem jár a célkitűzések, a finanszírozott tevékenység vagy a finanszírozási szerkezet és a költségvetés alapvető változásával. Az előadó fontosnak tartja azonban azoknak a változásoknak az előterjesztését, amelyek a jogszabályt jobban összhangba hozzák az ágazatban tapasztalható legutóbbi tendenciákkal és annak jövőbeni kilátásaival, különös tekintettel az állomány állapotára vonatkozó tudományos ismeretekkel alátámasztott halászati gazdálkodásra és az akvakultúra területén megvalósuló beruházásokra.

Innen ered az alapadatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának területén a társfinanszírozás mértékének emelésére vonatkozó javaslat. Országunk halászati ágazatának támogatása érdekében tisztán nemzeti szempontból a jelentés mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 2006. május 22-i 861/2006/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra vonatkozik. 2006 óta a fent említett rendelet számos aspektusa megváltozott és elavulttá vált, így módosításuk indokolt. Ez a javaslat a hatályos rendeleten alapul és célja a tengerparti tevékenységek védelme az ágazat modernizálásának, felszerelésének és számítógépesítésének finanszírozásával. E rendeletre irányuló javaslat mellett szavazok, mert a Bizottság által előterjesztett javasolt módosításokat figyelembe vették, más hozzájárulások mellett, amelyek jelentősen javítják az előző rendeletet, különösen a beruházások finanszírozása tekintetében – amely alapvető fontosságú ahhoz, hogy pontos és naprakész tudományos adatok álljanak rendelkezésünkre, lényegében ahhoz, hogy a különböző helyzetekben a megkívánt intézkedéseket meg tudjuk hozni –, valamint a megemelt társfinanszírozási ráta tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Értékeljük, hogy a Parlament elfogadta a jelentésben foglalt rendeletre irányuló bizottsági javaslatra vonatkozó módosításokat. Ezek módosítások lehetővé fogják tenni, hogy a tagállamok a halászati ágazatban alkalmazandó különböző technológiák fejlesztését, valamint felszereléseket és szoftvereket vagy informatikai hálózatokat finanszírozzák, amelyek lehetővé teszik az adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését és a mintavételi módszerek fejlesztését, valamint a halászattal kapcsolatos adatok cseréje terén való előrelépést. Az egyik új finanszírozási lehetőség a halászati termékek behozatalától való függőséggel kapcsolatos tanulmányokra vonatkozik. Az akvakultúra területén az ágazat fenntarthatóságához való hozzájárulás érdekében lehetőség nyílik továbbá a környezeti adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására is, lehetővé téve az ágazat környezeti és egészségügyi nyomon követését és ellenőrzését.

Sajnáljuk azonban az állomány állapotára vonatkozó tudományos adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználása terén és a nyomon követés terén a tagállamokra vonatkozóan a maximális közösségi társfinanszírozási ráta növelésére, jóllehet szerény növelésére irányuló módosítások elvetését. Ez bizonyítja az EU következetlenségét, amely egyrészt e területen beleavatkozik a tagállamok hatáskörébe, másrészt viszont visszautasítja az ezekre a tevékenységekre szánt finanszírozási források megerősítését.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a jelentés módosítja a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló 861/2006/EK rendeletet, amely a halászat területén fontos uniós pénzügyi eszközként szolgál. Az Európai Halászati Alappal együtt ezek képezik a közös halászati politika két fő eszközét.

A Bizottság meggyőződése továbbá, hogy egyes esetekben a tapasztalatok bizonyították, hogy biztosítani kell, hogy a rendelet rendelkezéseit kis mértékben módosítani kell, hogy jobban megfeleljen az igényeknek.

Ezért e felülvizsgálat korlátozott lehetőségeket nyújt számunkra, és alapvetően meg kívánja őrizni az eredeti rendelet célkitűzéseit és struktúráját. Az előadó, Ferreira úr, a Portugál Kommunista Párt tagja megfelelőnek tartotta, hogy bizonyos kiegészítő módosításokat javasoljon, amelyek bár meglehetősen specifikusak, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy e jogszabályt jobban össze lehessen hangolni az ágazatban bekövetkezett legutóbbi változásokkal és annak jövőbeni kilátásaival.

Sajnálom azonban, hogy az általa előterjesztett javaslatok nem mindegyikét fogadták el, különösen a halállományok állapotára vonatkozó alap- és kiegészítő tudományos adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának területén és a tevékenység ellenőrzése területén a közösségi társfinanszírozás mértéke tekintetében a növelés lehetőségének megerősítését, beleértve a felső határérték 50%-ról 60%-ra történő emelésére vonatkozó javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Tudtam támogatni a Ferreira-jelentést. Alapvető fontosságú, hogy a tengerjog végrehajtására megfelelő pénzeszközök álljanak rendelkezésre, és ez annak a halászattal kapcsolatos pár területnek az egyike, ahol az EU valamilyen hozzáadott értéket biztosít.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) E dokumentum mellett szavaztam, mert napjainkban egyre szélesebb körben és növekvő mértékben ismerik el annak jelentőségét, hogy a halászat kezelését a források állapotának tudományos, naprakész és mélyreható ismeretével kell támogatni. Ez a halászati tevékenység fenntartható fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Ezért úgy vélem, hogy lehetőséget kell adni az alapadatok gyűjtése, kezelése és felhasználása terén a társfinanszírozás mértékének – a javaslat szerint legfeljebb 75%-os – növelésére, kiterjesztve azt a kiegészítő adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására is. Az akvakultúrának tulajdonított fokozott jelentőség – emlékeztetünk a közelmúltban kidolgozott, megvitatott és elfogadott, „Új lendület az európai akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló stratégiának” című jelentésre – megalapozott lehetőségeket teremtett e tevékenység megerősítéséhez, indokolttá téve, hogy e területen is lehetőség nyíljon a társadalmi-gazdasági adatokon kívül a környezeti alapadatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására is. Következésképpen ez lehetővé teszi az ágazat környezeti és egészségügyi nyomon követését és ellenőrzését. Ez segíthet az ágazat fenntarthatóbbá tételében. Napjainkban a halászati ágazat fenntarthatósága különösen fontos. A tagállamok és ellenőrző hatóságaik központi szerepet játszanak és továbbra is központi szerepet kell játszaniuk felségvizeik felügyeletében és az ellenőrző intézkedések végrehajtásában: ez a szabályoknak való megfelelés és az állományok tiszteletben tartásának biztosítására szolgáló kulcsfontosságú módszer. E munka eredményes elvégzése érdekében szükséges, hogy a tagállamok új technológiákat szerezzenek be, vagy fejleszthessék és korszerűsíthessék már rendelkezésre álló technológiáikat. A vonatkozó beruházás az ellenőrzési rendszerek működtetését hatékonyabbá és olcsóbbá teheti.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) A rendelet a közös halászati politika végrehajtásának fontos eszköze. Az ellenőrző tevékenységek fokozott szerepet játszanak a halászati ágazat fenntarthatóságának és további fennmaradásának támogatásában. Fontos, hogy a tagállamok és felügyeleti hatóságaik vizeiken végrehajtsák az ellenőrző intézkedéseket annak érdekében, hogy a szabályoknak megfelelő és az állományokat tiszteletben tartó halászati ágazattal rendelkezzünk. Ezenfelül az akvakultúra növekvő jelentőségű, ami indokolja a környezeti, valamint a társadalmi-gazdasági adatok gyűjtése, kezelése és felhasználása lehetőségének bevezetését. Üdvözlöm a rendelet felülvizsgálatát, mert biztosítani fogja a hivatkozott intézkedések végrehajtását.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 861/2006/EK tanácsi rendelet módosítására irányuló javaslat a halászati ágazat védelmét célzó fontos pénzügyi eszköz. A javaslat mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy a rendelet jelenlegi változatát módosítanunk kell annak érdekében, hogy rendelkezéseit összhangba hozzuk a Lisszaboni Szerződéssel. A felülvizsgálat lehetővé tette, hogy javítsunk a szövegen, amelynek köszönhetően megfelelően és ténylegesen meg tudunk felelni az ágazat igényeinek. Az akvakultúra növekvő jelentősége indokolja a környezeti, társadalmi-gazdasági és egészségügyi adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozó rendelkezések bevezetését, az ágazat fenntarthatóságához való hozzájárulás érdekében. Az egyes államok alapvető szerepet kaptak: biztosítaniuk kell a szabályoknak való megfelelést és ellenőrizniük kell a vizek használatát, kihasználva az új technológiákat, figyelemmel a tudományos fejlődésre.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – E jelentés mellett szavaztam. A jogszabály módosításainak meg kell könnyíteniük a közös halászati politikára vonatkozó regionalizációs politika irányába való elmozdulást.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A hatályos 861/2006/EK rendelet közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedéseket határoz meg, és ez a halászat területén fontos uniós pénzügyi eszköz. Az Európai Halászati Alappal együtt ezek képezik a közös halászati politika két fő eszközét. E rendelet a következő területeken ír elő finanszírozást: nemzetközi kapcsolatok, irányítás, adatgyűjtés, tudományos tanácsadás, valamint a közös halászati politika ellenőrzése és végrehajtása. Sajnálom azonban, hogy a társfinanszírozás lehetséges szintjének a támogatható kiadások – különösen a halászati tevékenységek ellenőrzésével és az adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó kiadások – 60%-ára történő emelésére irányuló javaslatot nem fogadták el, mivel ezen emelés elfogadása előnyös lett volna országom halászati ágazata számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A 861/2006/EK rendelet módosítása az Európai Halászati Alap után a közös halászati politika második legfőbb pénzügyi eszköze. Az úgynevezett „második eszköz” finanszírozást biztosít az adatgyűjtés, valamint az ellenőrző intézkedések, a tudományos tanácsadás, a közös halászati politika ellenőrzési rendszerei és végrehajtása számára. Tisztázni kell a finanszírozott intézkedések hatókörét és javítani kell egyes cikkek szövegezését. A fentieken kívül a Bizottság szerint egyes esetekben a tapasztalat azt mutatta, hogy a szükségleteknek való jobb megfelelés biztosítása érdekében a rendelet egyes rendelkezéseit is – kismértékben – ki kell igazítani. A 861/2006/EK rendeletre vonatkozóan előterjesztett módosításoknak segíteniük kell abban, hogy a tengerjog területén lehetővé váljon az egyértelműen meghatározott közös finanszírozás mértékének növelése.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az EU közös halászati politikájának és a tengerjog végrehajtása tekintetében az Unió részéről történő pénzügyi fellépés gazdasági eszközöket ad a kezünkbe a közös halászati politika végrehajtásához azon területek finanszírozására, ahol fejlesztésre és a tengerjog tekintetében koordinációra van szükség. Ezért Ferreira úr jelentése mellett szavaztam. E rendelet módosítása segíteni fogja a közös politika végrehajtását és a halászati ágazattal kapcsolatos adatgyűjtés, nemzetközi kapcsolatok, valamint a tudományos és technikai területek számára pénzeszközök használatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztam. A közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 861/2006/EK tanácsi rendelet a halászat terén fontos uniós finanszírozási eszköz. A közös halászati politika gyakorlati megvalósítására alkalmazott két fő eszköz közül ez az egyik, a másik az Európai Halászati Alap. A rendelet a következő területeken ír elő finanszírozást: nemzetközi kapcsolatok, a közös halászati politika irányítása, adatgyűjtés, tudományos tanácsadás, valamint a közös halászati politika ellenőrzése és végrehajtása. E rendeletet a fellépés minden területén más rendeletekkel vagy határozatokkal egészítették ki. A vonatkozó jogszabályok egyes elemei a 861/2006/EK rendelet elfogadása óta megváltoztak, ezért magát a rendeletet is ki kell igazítani, biztosítva az összhangot a jogszabályozási keret valamennyi eleme között. A Bizottság törekszik továbbá a finanszírozott intézkedések hatókörének tisztázására, valamint egyes cikkek szövegezésének javítására. A fentieken kívül a Bizottság szerint egyes esetekben a tapasztalat azt mutatta, hogy a szükségleteknek való jobb megfelelés biztosítása érdekében a rendelet egyes rendelkezéseit is – kismértékben – ki kell igazítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 861/2006/EK tanácsi rendelet a halászati ágazat számára fontos uniós finanszírozási eszköz.

Ez a dokumentum a közös halászati politika végrehajtására szolgáló két fő eszköz egyike. A rendelet a következő területeken ír elő finanszírozást: nemzetközi kapcsolatok, irányítás, adatgyűjtés, tudományos tanácsadás, valamint a közös halászati politika ellenőrzése és végrehajtása.

A ma elfogadott állásfoglalás elismeri a források naprakész és pontos tudományos ismeretén alapuló halászati gazdálkodás jelentőségét. A dokumentum elismeri az akvakultúra növekvő jelentőségét, amely tevékenység és az ahhoz kapcsolódó egyéb tevékenységek további fejlődési lehetőségeket rejtenek, ez pedig indokolja e területen a társadalmi-gazdasági adatok és a környezeti adatok gyűjtése, kezelése és felhasználása lehetőségének a bevezetését, lehetővé téve ezáltal az ágazat környezeti és egészségügyi ellenőrzését, amely hozzájárul az ágazat fenntarthatóságához.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A ma szavazásra kerülő dokumentum célja a halászati politika végrehajtására vonatkozó pénzügyi intézkedések hozzáigazítása a jogi keret fejlődéséhez, a jelenlegi igények változásaihoz és a tervezett fellépések jogi tisztázásához, különösen azok esetében, amelyek a 2000/439/EK határozatban találhatók, és amelyeket a 861/2006/EK rendelet még nem vett át. Az adatgyűjtést illetően a Parlament javaslata elengedhetetlennek tartja a végrehajtás hatókörének kibővítését annak érdekében, hogy az magába foglalja annak kezelését és használatának feltételeit is. Alapvető fontosságú továbbá a nemzetközi szervezetekkel a közbeszerzési szerződések megkötésének megkönnyítése és annak a kötelezettségnek az előírása, hogy a közös projektek megvalósításához részletes információkkal kell rendelkezni.

Kívánatos lenne a társfinanszírozás lehetséges szintjének a támogatható kiadások 60%-ára történő emelése, különösen a halászati tevékenységek ellenőrzésével és az adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan. Az akvakultúra nem kevésbé fontos, és az erre vonatkozó adatoknak mind a társadalmi-gazdasági, mind pedig a környezeti területet hangsúlyozniuk kell. Egyre inkább szükség van továbbá az új technológiák e téren történő alkalmazására, ami a meglévő technológiák folyamatos kiigazítását és modernizálását igényli.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban.(FR) Szeretnék gratulálni az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportjában ülő képviselőtársaimnak, Ferreira úrnak (Portugál Kommunista Párt) jelentéséhez, amelyet ma az Európai Parlamentben igen nagy többséggel fogadtak el.

E jelentés megerősíti az állományok helyzetének naprakész és pontos tudományos ismeretén alapuló halászati gazdálkodás jelentőségét. Ez a halászati tevékenység fenntartható fejlesztésének elengedhetetlen feltétele. Ferreira úr egyes módosításait, például a halállományokra vonatkozó tudományos adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának terén a társfinanszírozási ráta növelését (50%-ról 60%-ra) lehetővé módosítást sajnos nem fogadták el.

Ez a jelentés azt jelzi, hogy a GUE/NGL Képviselőcsoport hozzájárulhat az Európai Parlamentben zajló vitákhoz, és tudom, hogy számíthatunk Ferreira úrra, hogy folytatja ezt a küzdelmet a fenntartható halászati ágazatért, prioritást adva a kisipari halászoknak az ágazat ipari csoportjait megelőzve.

 
  
MPphoto
 
 

  Iva Zanicchi (PPE), írásban.(IT) Ferreira úr jelentése mellett szavaztam, amelynek célja a halászati ágazatra vonatkozóan egy sor tevékenység, többek között a halászati ágazati ellenőrzések finanszírozását szabályozó pénzügyi eszközök kezelésének a javítása. Ezért úgy vélem, hogy a Tanács és az Európai Parlament között a szöveggel kapcsolatos általános megállapodás a közös halászati politika és a tengerjog vonatkozásában megfelelő kompromisszum.

 
  
  

Jelentés: Estelle Grelier (A7-0024/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) E jelentés mellett szavazok. Véleményem szerint e jelentés szándéka fontos, mivel célja az átmeneti rendszer 2013. január 1-jéig, azaz további 18 hónappal történő meghosszabbítása annak érdekében, hogy a közös halászati politika folytatásának részeként új technikai intézkedéseket lehessen kidolgozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) Mivel a halászati erőforrások megóvásával kapcsolatos közösségi szabályozás egyszerűsítésére és egyértelművé tételére irányuló rendelettervezetre vonatkozó megállapodás 2008-ban elmaradt, elfogadtak egy rendeletet a 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra vonatkozó átmeneti intézkedések bevezetéséről.

E jelentés célja – amely megérdemelte támogatásomat – az átmeneti időszak 2013-ig történő meghosszabbítása annak érdekében, hogy a közös halászati politika folyamatban lévő reformja keretében új technikai intézkedéseket lehessen meghatározni. Felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a hatályos rendelet új, meghosszabbított időszaka alatt kezdeményezzen, majd az érintett felekkel együtt végezzen hatásvizsgálatot, hogy a jelenleg hatályos intézkedések milyen hatással vannak az azokat végrehajtó hajókra és az érintett ökoszisztémákra. E vizsgálat eredményeit az új rendelettervezet kidolgozásánál figyelembe kell venni. Hasonlóan fontos továbbá, hogy a technikai intézkedésekre vonatkozó jövőbeni bizottsági javaslat a rendes jogalkotási eljárással összhangban egyértelműen meghatározza a Tanács és a Parlament hatáskörét.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) A javaslat mellett szavaztam, mivel a halászati erőforrások megóvásáról szóló megállapodás hiánya nemkívánatos következményekkel járhat. Az átmeneti technikai intézkedések meghatározásáról szóló, 2009. évi tanácsi rendelet hatályának 2012. december 31-ig, azaz 18 hónappal történő meghosszabbítására irányuló javaslat lehetővé teszi, hogy a Bizottság a közös halászati politika reformja keretében új technikai intézkedéseket dolgozzon ki. Véleményem szerint a módosítások elfogadhatók, mivel a közös halászati politikának egyrészt meg kell óvnia a halászati erőforrásokat, másrészt az átlagpolgárok, ebben az esetben Írország kisipari halászainak érdekeit kell szolgálnia. Pontosan ezért gondolom, hogy egyensúlyt kell teremteni a fogási korlátozások, a technikai intézkedések és a halászok igényei között.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Castex (S&D), írásban.(FR) E jelentés mellett szavaztam, mivel a technikai intézkedések nagyon fontosak, amennyiben meghatározzák a halászok tevékenységét és befolyásolják a halászati erőforrások jövőjét. Mindannyian érdekeltek vagyunk az ágazat gazdasági egyensúlyának létrehozásában, és így a halászok számára elfogadható jövedelem biztosításában, megújítható és fenntartható halállomány biztosítása mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Nessa Childers (S&D), írásban. – E jelentés mellett szavaztam az írországi és az európai halászati ágazat hosszú távú támogatása érdekében. A fenntartható halászatot irányadó elvként kell magunkévá tennünk. A Gallagher-módosítások mellett számos érvet elfogadhatónak tartottam, de végül a képviselőcsoporton belüli politikai kohézió fenntartása érdekében képviselőcsoportommal együtt szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A halászati ágazatról és az átmeneti technikai intézkedések meghatározásáról szóló jelentés mellett szavaztam. Sajnálom azonban, hogy a portugál partok mentén a szürke tőkehal, illetve az ördöghalfélék tükörhálóval történő halászatának tilalmáról szóló bizottsági határozat javasolt hatályon kívül helyezését, az azt igazoló tudományos tanulmányok nélkül, elutasították.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) 2008-ban a Bizottság a halállományok technikai intézkedések révén történő megóvásáról tanácsi rendelettervezetet terjesztett elő, amelynek célja az volt, hogy az előző rendelet helyébe lépjen. Mivel egy hasonló javaslatot jogbiztonsági okokból nem fogadtak el, valamint a tengeri erőforrások megfelelő megóvásának és kezelésének fenntartása érdekében elfogadták az átmeneti intézkedéseknek a 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra történő meghatározásáról szóló 1288/2009/EK rendeletet.

Figyelemmel a Lisszaboni Szerződésből eredő kötelezettségekre, a Bizottság 2010-ben visszavonta a halállomány technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. Az e technikai intézkedésekre vonatkozó alapelveket most bele kell foglalni a közös halászati politika reformjáról szóló új alaprendeletbe, és várhatóan e célból 2011-ben születik egy új javaslat. Mivel jelenleg nincs más hatályos jogszabály, e rendelet hatályának 2013. január 1-jéig, azaz 18 hónappal történő meghosszabbítását javasolják. Tekintettel a jogbiztonsággal és a védelemmel kapcsolatos érvekre, úgy ítélem meg, hogy ezt a meghosszabbítást érdemes támogatni. Remélem, hogy ez a pótlólagos időszak lehetőséget nyújt a hatályos intézkedések hatásának vizsgálatára.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A halászati ágazat az Európai Unió számára alapvető fontosságú, nemcsak az élelmiszerkérdés, hanem a környezetvédelem miatt is, mivel a vízi ökoszisztéma veszélyben van. Mivel a Parlament tudatában van ezen ágazat jelentőségének, gyakran tárgyalt e kérdésről. 2009-ben állásfoglalást fogadott el (A6-0206/2009) az Atlanti-óceán és az Északi-tenger halállománya megóvásának szükségességéről. A 2008-ban elfogadott hatályos rendelet átmeneti intézkedéseket határozott meg, amelyek a tervek szerint 2011 júniusáig, a közös halászati politika szerinti új jogi keret hatálybalépésének ideiglenes időpontjáig maradtak volna hatályban. A Bizottság azonban nem tudta előterjeszteni a rendelettervezetet, ezért a hatályos rendelet 2013. január 1-jéig történő meghosszabbítására törekszik, amely időpontig az EU-nak a Lisszaboni Szerződésben meghatározott rendes jogalkotási eljárással összhangban várhatóan a Tanács és a Palament által elfogadandó jogszabály áll rendelkezésére. E jogszabály naprakész tudományos tanulmányokon fog alapulni, hogy ne veszélyeztesse a Föld tengeri erőforrásait. Ennek figyelembevételével egyetértek azzal, hogy a jelenlegi rendelet 2013. január 1-jéig hatályban maradjon.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A technikai intézkedések tekintetében megfelelő rendelet a halászati erőforrások fenntartható felhasználásához és megfelelő megóvásához szükséges eszköz. Az átmeneti technikai intézkedésekről szóló rendelet azért jött létre, mert a halászati erőforrások megóvásával kapcsolatos közösségi szabályozás egyszerűsítésére és egyértelművé tételére irányuló rendelettervezetre vonatkozó megállapodás 2008-ban elmaradt. E rendelet alkalmazását a 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra tervezték. Most 2013. január 1-jéig, azaz 18 hónappal történő meghosszabbítását javasolják, aminek célja a közös halászati politika folyamatban lévő reformja keretében új technikai intézkedések meghatározása, a Bizottság 2011 során benyújtandó javaslatától függően.

Véleményem szerint ez a meghosszabbítás nem történhet meg a jelenlegi jogszabályban felmerülő hiányosságok és problémák kijavítása nélkül. Sajnos az előadó és a parlamenti többség, a bizottsági álláspontot követve ezt megakadályozta. Ez tudományos indokolás nélküli diszkriminációt jelent a kisüzemi portugál halászati flotta egy részével szemben, amely tükörháló használatával közönséges nyelvhalat és szürke tőkehalat akar halászni, amit a jelenlegi szabályok tiltanak. Ez negatív gazdasági és társadalmi következményekkel fog járni, amelyet el lehetett volna és el kellett volna kerülni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Az átmeneti technikai intézkedésekről szóló rendelet azért jött létre, mert a halászati erőforrások megóvásával kapcsolatos közösségi szabályozás egyszerűsítésére és egyértelművé tételére irányuló rendelettervezetre vonatkozó megállapodás 2008-ban elmaradt. E rendelet alkalmazását a 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra tervezték. Most 2013. január 1-jéig, azaz 18 hónappal történő meghosszabbítását javasolják, aminek célja a közös halászati politika folyamatban lévő reformja keretében új technikai intézkedések meghatározása, a Bizottság 2011 során benyújtandó javaslatától függően.

Véleményem szerint ez a meghosszabbítás nem történhet meg a jelenlegi jogszabályban felmerülő hiányosságok és problémák kijavítása nélkül. Sajnos az előadó és a parlamenti többség, a bizottsági álláspontot követve ezt megakadályozta.

Ez tudományos indokolás nélküli diszkriminációt jelent a kisüzemi portugál halászati flotta egy részével szemben, amely tükörháló használatával közönséges nyelvhalat és szürke tőkehalat akar halászni, amit a jelenlegi szabályok tiltanak. Ez negatív gazdasági és társadalmi következményekkel fog járni, amelyet el lehetett volna és el kellett volna kerülni.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – „Nincs több visszadobás!” kiáltja a Bizottság. „Hallgass az iparágra!” így szól állítólagos jelszava. Aztán megpróbálja az alapvetően téves rendeleteket további 18 hónappal meghosszabbítani. A szabályok miatt a nyugat-skóciai foltos tőkehalfogások nem kevesebb mint 42%-át visszadobják a tengerbe. A mai szavazás azt jelenti, hogy ez a szemérmetlenség további 18 hónapig folytatódni fog. A londoni munkáspárt támogatta a Bizottságot: tengermelléki közösségeink újabb szégyenletes elárulása!

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) E jelentés mellett szavaztam, mivel a halászati erőforrások megóvásával kapcsolatos közösségi szabályozás egyszerűsítésére és egyértelművé tételére irányuló rendelettervezetre vonatkozó megállapodás hiányában 2008-ban elfogadtak egy rendeletet a kezdetben 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra tervezett átmeneti intézkedések bevezetéséről. A jelenlegi javaslat célja az átmeneti rendszer 2013. január 1-jéig – tehát további 18 hónappal – történő meghosszabbítása annak érdekében, hogy a közös halászati politika folyamatban lévő reformja keretében – a Bizottságnak 2011 során kell benyújtania a reformra vonatkozó javaslatot – új technikai intézkedéseket lehessen meghatározni. A jelenleg hatályos rendelet hatályának meghosszabbítását a Bizottságnak arra kell felhasználnia, hogy az érdekelt felek részvételével felmérje, hogy a jelenlegi intézkedések milyen hatással vannak az azokat végrehajtó hajókra és az érintett ökoszisztémákra. A Bizottságnak tehát figyelembe kell vennie ennek az értékelésnek az eredményeit a 2013. január 1-jét követő időszakra vonatkozó új rendeletjavaslat kidolgozásakor, amelyet a Lisszaboni Szerződés alkalmazása értelmében együttdöntési eljárás keretében kell elfogadni.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabeth Köstinger (PPE), írásban.(DE) A halászati erőforrások technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló rendelet hatályának további 18 hónappal történő meghosszabbítása lehetőséget nyújt arra, hogy megvizsgálják és értékeljék a rendelettel érintett hajókra és ökoszisztémákra kifejtett hatást. A javaslat ezért igen üdvözlendő, mivel lehetővé teszi, hogy az azonosított javítások lehetőségét a lehető legjobban kihasználják. Az értékelés eredményeit a Bizottság azután figyelembe veheti a halászati erőforrások technikai intézkedések révén történő megóvására vonatkozó új rendeletre irányuló javaslat kidolgozása során.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – E rendelet mellett szavaztam, a skót halászati ágazat támogatása érdekében azonban azt szeretném, ha a foltos tőkehal mentességet élvezne a rendelet alól.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A halászati erőforrások megóvásával kapcsolatos közösségi szabályozás egyszerűsítésére és egyértelművé tételére irányuló rendelettervezetre vonatkozó megállapodás hiányában 2008-ban elfogadtak egy rendeletet a kezdetben a 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra tervezett átmeneti intézkedések bevezetéséről. E jogalkotási javaslattal az a célunk, hogy az átmeneti rendszert 2013. január 1-jéig – tehát további 18 hónappal – meghosszabbítsuk annak érdekében, hogy a közös halászati politika folyamatban lévő reformja keretében – a Bizottságnak 2011 során kell benyújtania a reformra vonatkozó javaslatot – új technikai intézkedéseket lehessen meghatározni. A Bizottságnak a hatályos rendelet ezen új meghosszabbított időszakát arra kell felhasználnia, hogy az érintett felekkel együtt végezzen hatásvizsgálatot a jelenleg hatályos intézkedéseknek az azokat végrehajtó hajókra és az érintett ökoszisztémákra gyakorolt hatásáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztam. A halászati erőforrások megóvásával kapcsolatos közösségi szabályozás egyszerűsítésére és egyértelművé tételére irányuló rendelettervezetre vonatkozó megállapodás hiányában 2008-ban elfogadtak egy rendeletet a kezdetben 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra tervezett átmeneti intézkedések bevezetéséről. A jelenlegi javaslat célja az átmeneti rendszer 2013. január 1-jéig – tehát további 18 hónappal – történő meghosszabbítása annak érdekében, hogy a közös halászati politika folyamatban lévő reformja keretében – a Bizottságnak 2011 során kell benyújtania a reformra vonatkozó javaslatot – új technikai intézkedéseket lehessen meghatározni.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A halászati erőforrások megóvásával kapcsolatos közösségi szabályozás egyszerűsítésére és egyértelművé tételére irányuló rendelettervezetre vonatkozó megállapodás elmaradása 2008-ban azt eredményezte, hogy elfogadtunk egy rendeletet a kezdetben a 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra tervezett átmeneti intézkedések bevezetéséről.

A ma megszavazott jogalkotási javaslat célja az átmeneti rendszer 2013. január 1-jéig – tehát további 18 hónappal – történő meghosszabbítása annak érdekében, hogy a közös halászati politika folyamatban lévő reformja keretében – a Bizottságnak 2011 során kell benyújtania a reformra vonatkozó javaslatot – új technikai intézkedéseket lehessen meghatározni.

A Parlament továbbá állásfoglalást fogadott el (A6-0206/2009) az Atlanti-óceán és az Északi-tenger halászati erőforrásai technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról. A szöveg kiemeli a hatásköröknek a Tanács, a Parlament és a Bizottság közötti megfelelő megosztásának jelentőségét.

A mai szavazással a Parlament azt kéri, hogy a szabályok alapvető elemeinek meghatározására irányuló, a technikai intézkedésekről szóló készülő bizottsági javaslat az együttdöntéssel összhangban a Tanács és a Parlament felelőssége legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A Parlament mai plenáris ülése elé terjesztett javaslat célja a 2008-ban a halállomány megóvására meghatározott átmeneti időszak meghosszabbítása. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó jogszabály 2011. június 30-án hatályát veszti, ezeket az intézkedéseket 2013 januárjáig, azaz további 18 hónappal meg kell hosszabbítani. A Bizottságnak ezért ezt az új meghosszabbított időszakot a hatályos intézkedések, valamint azon intézkedések által kifejtett hatások vizsgálatára kell felhasználnia, amelyeket a 2013. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozó új – a tervek szerint 2011 során előterjesztendő – javaslat kidolgozásánál figyelembe kell venni.

Tekintettel a jogszabályban foglalt technikai intézkedések felülvizsgálatára, elengedhetetlenül fontos, hogy a 200 m és 600 m közötti mélységű partok mentén a tükörhálók használatát 2012. december 31-ig meghosszabbítsák, ami lehetővé teszi, hogy a hajók a portugál nemzeti halászati ágazat számára óriási gazdasági jelentőséggel bíró állományokat, például az ördöghalféléket fenntartható módon fogjanak.

 
  
  

Jelentés: José Manuel Fernandes (A7-0087/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) E jelentés mellett szavazok, figyelembe véve a tárgyalások során elért eredményeket, különös tekintettel a Parlament költségvetésének 2011-hez képest 2,3%-kal történő emelésére, a luxemburgi Konrad Adenauer épület finanszírozásának korlátozására és a hozzáadott érték megállapítására vonatkozó mértékegység visszavonására, amely további 13,7 millió EUR összegű csökkentést eredményezett. Az EU Horvátország csatlakozásával történő bővítéséből és a Lisszaboni Szerződéshez való alkalmazkodásból eredő igények finanszírozását kiegészítő vagy módosító költségvetésben fogják szerepeltetni. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy tekintettel a tagállamok gazdasági és pénzügyi nehézségeire és a Parlament által a 2012-es költségvetésre elfogadott iránymutatásokra, a Parlament kijelentette, hogy saját költségvetésében fenn kell tartani a költségvetési fegyelmet, és azt a 27 tagállamra vonatkozó inflációs ráta alatt kell tartani abban a meggyőződésben, hogy a reálmegtakarítások biztosítani fogják megfelelő és eredményes működését. Úgy vélem azonban, hogy az EU által jelenleg megtapasztalt megszorítások időszakában fontos, hogy a tagállamok mérsékeljék kiadásaikat.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A 2012-es költségvetésről szóló szavazási folyamat kezdetén járunk. A tervezet benyújtása a Parlament feladata. Véleményem szerint a ma szavazásra kerülő tervezet kiegyensúlyozott, ezért támogattam. A Parlament első ízben javasolt infláció (2,8%) alatti költségvetés-növekedést (2,3%). Ebben a pénzügyi megszorítással jellemezhető időszakban úgy tűnik számomra, hogy erre tényleges szükség van. Teljes mértékben támogatom továbbá, hogy a hosszú távú költségvetési stratégia meghatározása érdekében új finanszírozási lehetőségek felkutatására van szükség. Várom a Bizottság ezzel kapcsolatos javaslatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) E jelentés mellett szavaztam. Egyetértek azzal, hogy az EU jelenlegi pénzügyi, gazdasági és társadalmi helyzete arra kötelezi az Európai Parlamentet és más európai uniós intézményeket, hogy megfelelő színvonalon és hatékonyan reagáljanak, és szigorú irányítási eljárásokat alkalmazzanak, hogy megtakarításokat érjenek el. A 2012-es európai parlamenti költségvetési javaslattervezet általános szintjének a 2011-es költségvetéshez képest 2,3%-kal kell növekednie, és ez nem haladja meg a jelenlegi 2,8%-os inflációs rátát. A jövőben a Parlamentnek nagyobb megtakarításokat kell elérnie, és szigorítania kell az irányítási és ellenőrzési eljárásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE), írásban.(RO) Fernandes úr jelentése mellett szavaztam. E jelentés lehetővé teszi, hogy objektíven megvizsgáljuk az Európai Parlament 2012-es költségvetését. Ennek egyértelműen szigorú megszorításokat tartalmazó költségvetésnek kell lennie. Fontos, hogy az inflációt is figyelembe vegyük, ami azt jelenti, hogy a 2012-es költségvetés valójában a rendelkezésre álló összegek csökkenésével jár. Minden kiadási jogcímet indokolni és engedélyezni kell. A változó kiadási jogcímeket költség-haszon elemzésnek kell alávetni, hogy ezáltal a jövőben minden pótlólagos költség elkerülhető legyen. 2012-ben javítanunk kell a fiatalok helyzetét. A kitűzött céloknak elsősorban a fiatalokkal kapcsolatos céloknak kell lenniük. Hangsúlyoznom kell, hogy a fiataloknak a szakképzésben való részvételhez és a korai iskolaelhagyás arányának kezeléséhez kell segítséget nyújtani. E tekintetben több pénzt kell a fiatalokra irányuló projektek számára rendelkezésre bocsátani. Támogatásra van szükségük ahhoz, hogy be tudjanak lépni a munkaerőpiacra.

 
  
MPphoto
 
 

  Nessa Childers (S&D), írásban. – Támogatom ezt a jelentést, mert az európai uniós intézmények fontos munkája számára megfelelő költségvetési keretet nyújt ebben az európai polgárok számára nehéz gazdasági válság időszakában. Nem támogattam azonban a Képviselőcsoport véleményét az olyan kérdésekben, mint az európai parlamenti képviselők juttatásának és az európai parlamenti képviselők számára a business osztályon történő utazás biztosításának befagyasztása. Ez úgy érzem, helyénvaló ebben a válsággal terhelt időszakban, amikor a normál munkavállalók nagy veszteségeket szenvednek el a megszorítások miatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Fernandes úrnak a Parlament költségvetéséről szóló jelentése mellett szavazok, és szeretnék gratulálni neki az általa végzett hatalmas munkához. Szeretném hangsúlyozni a korlátozások és megszorítások irányába tett erőfeszítéseket, amelyek megfelelnek az általa meghatározott prioritásoknak. Mivel a Parlament hatásköre a Lisszaboni Szerződéssel kibővült, ésszerű lenne, ha a működési költségek magasabbak lennének. A Parlament 2012-es költségvetése azonban reálértékben csökkenést jelent, növekedése alacsonyabb, mint az európai uniós infláció, és az eredeti javaslathoz képest 49 millió EUR összegű költségcsökkenést tartalmaz. Az elfogadott költségvetés az 5. fejezet 20%-a alatt maradt, ami évek óta nem történt meg. Az előadónak félretájékoztatással és demagógiával is meg kellett küzdenie. Egyesek rosszhiszeműen sejtetni próbálták, hogy emelkedik a képviselők fizetése. A Parlament nem felelős ebben az ügyben: a képviselők fizetését – amely jelenleg egy bíró fizetésének 38,5%-a – a Tanács állapítja meg, és az egyéb támogatások összegét az elnökség, nem pedig a Parlament határozza meg, és ez nem haladhatja meg az Eurostat által közzétett infláció szintjét. A támogatásokra és kifizetésekre vonatkozó költségvetési tétel továbbá, beleértve a képviselők fizetésének kifizetésére szolgáló pénzeszközöket 2011-hez képest csupán 0,55%-kal emelkedik.

 
  
MPphoto
 
 

  Mário David (PPE), írásban.(PT) E jelentés mellett szavaztam, és szeretném hangsúlyozni, hogy a Parlament költségvetésének meghatározott 2,3%-os növekedése alacsonyabb, mint az EU-ra vonatkozóan előre jelzett 2,8%-os infláció, ami 2012-re 0,5%-os reálértékben történő csökkenést jelent. Szeretnék azonban kifogást emelni a képviselők lakóhelyük szerinti ország és a Parlament közötti oda- és visszautazására vonatkozó szabályok módosítására irányuló három javasolt módosítás körüli demagógia ellen, így ezek ellen szavaztam. Nem szeretek kitérni kötelezettségeim elől, így szavazatomat használtam, bár a módosítások annyira félrevezetők voltak, hogy valószínűleg az azok által ajánlott számos kivételbe tartoztam volna. Sajnálom továbbá egyes képviselőtársaim hozzáállását, akik előre tudván, hogy egy külön javaslat nem kerülne elfogadásra, a „politikailag inkorrekt” lépés terhét másokra hárították, és megnyugtatták azokat, akik nem akartak részt venni a szóban forgó három módosításról való szavazásban, az előttük és az utánuk történő valamennyi szavazásban való részvétel ellenére. Nem szabad elfeledkezni továbbá arról, hogy a hatályos statútum szerint senki sem köteles business osztályon utazni. Minden héten azt látom azonban, hogy képviselőtársaim, minden pártból, business osztályon utaznak, többek között a szavazást követően Portugáliába repülő járaton is; csak nagyon ritka kivételek vannak, nem az egyes képviselők, hanem sporadikus utazások esetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Proinsias De Rossa (S&D), írásban. – Támogattam ezt a jelentést, amely a 2012-es pénzügyi évre vonatkozóan a politika végrehajtásához és igazgatásához szükséges költségekkel kapcsolatos parlamenti nézetet ismerteti. A jelentés arra törekszik, hogy a finanszírozás legalább a jelenleg növekvő munkanélküliséggel kapcsolatos kritikus szociálpolitikai kiadásokra vonatkozó inflációval növekedjen. A javaslat maximum 2,3%-os költségvetés-növekedést javasol, ami a növekedés európai uniós inflációs ráta alatt tartását jelenti. Ez meghaladja az eredeti, 5,2%-os növekedésre vonatkozó igazgatási igény felét. E jelentésnek az európai parlamenti képviselők fizetésének és juttatásainak emelését ellenző számos módosítását is megszavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Martin Ehrenhauser (NI), írásban.(DE) Az Európai Parlament kötelessége, hogy az adófizetők pénzét megfelelő és felelős módon költse. Gazdasági válság időszakában különösen fontos az adófizetők pénzével való takarékos bánásmód. Ezért nagyon sajnálatos, hogy a Parlament nem kész arra, hogy kötelezettséget vállaljon a pénzzel való takarékoskodásra, például a négy óránál rövidebb repülőjáratokon economy osztályon való utazással.

Mivel a Parlament ismét elmulasztotta a lehetőséget arra, hogy Európa polgárainak a megtakarítások, az adófizetők pénzével való felelős bánásmód és privilégiumainak feladása iránti világos elkötelezettségről tegyen tanúbizonyságot, a jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Ek, Marit Paulsen, Olle Schmidt és Cecilia Wikström (ALDE), írásban.(SV) Természetesen támogatjuk a Költségvetési Bizottság véleményét, hogy az Európai Parlamentnek „példát kell mutatnia a költségvetési felelősségre és az önmérsékletre”, és üdvözöljük a jelentés felhívását arra, hogy a korlátozott forrásokat „szigorúan és hatékonyan” kell kezelni. Mivel azonban az európai parlamenti képviselők fizetésének és juttatásainak következő évben történő befagyasztására vonatkozó módosításokat elutasítottak – és a szavazás eredménye azt is jelentette, hogy az Európai Parlament igazgatása épületének építését ismételten üdvözölték, ami egyes számítások szerint 549 millió EUR-ba fog kerülni –, jelenlegi állapotában nem tudtuk támogatni az állásfoglalást. Ezért a zárószavazásnál a tartózkodás mellett döntöttünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A Parlament 2012-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól – I. szakasz – Parlament című jelentés mellett szavaztam. Sajnálom azonban, hogy a jelenlegi válság idején a Parlament képtelen volt példát mutatni, és elutasította a képviselők jelenlegi fizetési rendszerének felülvizsgálatára vonatkozó, valamint a 2012-es fizetések és juttatások aktualizálásának elvetésére vonatkozó javaslatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson, Marita Ulvskog és Åsa Westlund (S&D), írásban.(SV) A Parlament 2012-es évre vonatkozó költségvetéséről folytatott tárgyalások során az eredetileg javasolt 5,7%-os mérték jelentős csökkentéséért harcoltunk. A végeredmény 2,3%, ami az inflációval összevetve a költségvetésben reálcsökkenést jelent.

Bár ez a helyes irányba tett lépés, nem vagyunk egészen elégedettek. Véleményünk szerint további megtakarításokra lett volna lehetőség. Ezért a tárgyalások során azt a javaslatot is szorgalmaztuk, amely most széles körű támogatást kapott az egész Parlamenttől. E javaslatban a parlamenti kiadások hosszabb távú felülvizsgálatára szólítunk fel. Régóta az a tendencia a Parlamenten belül, hogy a hosszú távú pénzügyi következményekkel járó új döntéseket mindig a teljes kép figyelembevétele nélkül hozzák. A Parlament nem hozhat egyszerűen évente költségnövelésekre vonatkozó döntéseket anélkül, hogy a prioritások átalakításával és a hatékonyság javításával megpróbálna a finanszírozásukra módot találni.

Végül szeretnénk továbbá hangsúlyozni, hogy támogatjuk az európai parlamenti képviselők utazási költségtérítésével és más juttatásokkal kapcsolatos költségek felülvizsgálatát. Ezek megváltoztatásáról azonban nem lehet csupán a költségvetési előirányzatok csökkentésével dönteni. Ehhez a képviselők statútumának módosítására van szükség. A jövőben ezért fogunk dolgozni és ezt fogjuk támogatni.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A 2012-es költségvetés vitája olyan időszakban zajlik, amikor számos tagállamban igen nagy szükség van költségvetési korlátozásokra és megszorításokra. Ezért a Parlament működésére vonatkozó költségvetésnek, ahogy az előadó is kiemeli, a következőknek kell megfelelnie: „megfelelő színvonalon és hatékonyan kell reagálnia, és szigorú irányítási eljárásokat kell alkalmaznia, hogy megtakarításokat érjen el” Az európai lakosság nem értené meg, ha az EU saját forrásai kezelése terén nem alkalmazna korlátozásokat és nem érne el hatékonyságot, amikor országukban áldozatokat kérnek tőlük. A lakosság ezért azt kéri tőlünk, hogy a rendelkezésre álló forrásokkal megfelelően gazdálkodjunk, és érjünk el megtakarításokat, ahol csak tudunk. Kollégám, Fernandes úr jelentése bizonyos előrehaladást tesz ebbe az irányba. Etikai okokból, különösen amikor áldozatokat kérünk az európaiaktól, különösen a portugáloktól, úgy döntöttem, hogy egyetlen olyan módosítást sem szavazok meg, amely fizetési státuszomat vagy képviselőként végzett feladataim teljesítését érinti.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A kapitalizmus munkavállalókat és az egész lakosságot keményen sújtó válsága, valamint a legkevesebbel rendelkezőkre irányuló megszorítások ellenére az európai uniós költségvetések nem tükrözik, hogy szükség van az EU e válságáért felelős politikák irányának megváltoztatására. A jelentés nem hivatkozik az EU általános költségvetésére vonatkozó iránymutatásokra. Ez azonban nem választható el a jelenlegi helyzettől.

A plenáris ülésen folytatott vita során általunk felvetett aggályokon felül aggaszt bennünket, hogy a tervezett keretrendszer növelni fogja a munkahelyek bizonytalanságát, ami súlyosbítja az évtizedekig tartó szolgálatot követően határozatlan idejű munkaszerződés nélkülivé váló munkavállalók helyzetét, valamint számos munkavállaló munkaerő-kölcsönző vállalkozásokhoz való „átcsoportosítását”. Ezért a módosítástervezetek ellen szavazunk, amelyek a Parlamentben való megtakarítások támogatásával megnyitják az utat a bizonytalanság felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A Parlament költségvetéséről szóló jelentés tükrözi az itt képviselt politikai erők többségét érintő ellentmondásokat. Bár nem utal az EU költségvetésére vonatkozó iránymutatásokra, ezeket nem lehet az alakulásukat meghatározó alapvető politikáktól elkülönülten szemlélni.

A Parlament kiadásainak a külső szolgáltatások igénybevétele és más kisebb kiadások csökkentésével, ugyanakkor a támogatásokra és az utazási költségekre vonatkozó fejezetek növelésével történő kiigazításának belefoglalása ellenére a 2012-re vonatkozó tervezet Parlamentet érintő I. szakasza a 2011-es költségvetés ugyanazon szakaszának 2,3%-os növekedését jelenti.

Aggaszt bennünket, hogy a javasolt keretrendszer növelni fogja a munkahelyek bizonytalanságát, ami súlyosbítja az évtizedekig tartó szolgálatot követően határozatlan idejű munkaszerződés nélkülivé váló munkavállalók helyzetét, valamint számos munkavállaló munkaerő-kölcsönző vállalkozásokhoz való „átcsoportosítását”. Ezért a módosítástervezetek ellen szavazunk, amelyek a Parlamentben való megtakarítások támogatásával megnyitják az utat a bizonytalanság felé, és amelyek arra törekszenek, hogy támogassák az európai pártok és európai politikai alapítványok finanszírozását, bár úgy gondoljuk, hogy a képviselőknek pénzügyi státuszuk megváltoztatásával példát kellene mutatniuk, így a fizetések jelentős emelése ellen szavaztunk.

Mindezen okok miatt e jelentés ellen szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (S&D), írásban. – A Fernandes-jelentésre vonatkozóan, még akkor is, ha elvileg a 13. és a 15. módosítás mellett szavaztam volna, technikai okokból tartózkodtam. Ez pedig azért van, mert az európai parlamenti képviselők fizetését alapvetően az európai parlamenti képviselők statútuma szabályozza, így az európai parlamenti képviselők fizetésének felülvizsgálata vagy naprakésszé tétele a képviselők statútumának módosításával történik, nem pedig az EU egy bizonyos évre vonatkozó éves költségvetésével kapcsolatos, plenáris ülésen tartott szavazás révén.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Grèze (Verts/ALE), írásban.(FR) A 15. módosítás mellett szavaztam, amely a képviselők fizetése és juttatásai emelésének elvetéséről szól, mivel válságban vagyunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) E jelentés mellett szavaztam, mert az EU jelenlegi pénzügyi, gazdasági és társadalmi helyzete arra kötelezi az intézményeket, hogy megfelelő színvonalon és hatékonyan reagáljanak, és szigorú irányítási eljárásokat alkalmazzanak, hogy megtakarításokat érjenek el. Érthetően az intézményeket elegendő forrással kell ellátni, bár a jelenlegi gazdasági környezetben ezeket a forrásokat szigorúan és hatékonyan kell kezelni. Meggyőződésem továbbá, hogy a Parlamentnek nagyobb megtakarításokat kell elérnie, és szigorítania kell az irányítási és ellenőrzési eljárásokat. Folytatnunk kell az igazgatás korszerűsítését és racionalizálását, csökkenteni kell a külső szolgálatoktól való függést és hatékony humánerőforrás-politikai megközelítést kell alkalmazni, valamint a 2012-es költségvetési tervezet keretében a saját kiadásaira vonatkozó javaslata elkészítésekor minden intézménynek minden lehetséges erőfeszítést meg kell tennie a kiadások csökkentése érdekében, ami kétségtelenül segít az adófizetők pénzével való takarékosságban.

 
  
MPphoto
 
 

  Anneli Jäätteenmäki (ALDE), írásban.(FI) Az EU tagállamainak ezekben a napokban saját nemzeti költségvetésükkel kapcsolatban kemény döntéseket kell hozniuk. A kiadásokat alaposan megvizsgálják, és hasonlóképpen kell cselekednünk az EU-ban is.

Nem támogatom az Unió költségvetésének növelését: ellenkezőleg, azt csökkenteni kell. Kemény gazdasági feltételek között nem helyes, hogy az Európai Parlament kiadásainak 2,3%-os növelését tervezi a következő évre. Több területet kell találnunk, ahol megtakarításokat érhetünk el a Parlament nagyvonalú, 1,7 milliárd eurós éves költségvetésében. Az Európai Történelem Háza projekt terveit most jegelni kell. Ami a Strasbourg–Brüsszel rallyt illeti, ez évente mintegy 200 millió EUR-ba kerül az európai adófizetőknek. Ez annyi, mint az Emberi Jogok Európai Bíróságának éves költségvetése. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport, amely az Európai Parlamentben a közép- és liberális pártokat képviseli, eddig az egyetlen parlamenti képviselőcsoport, amely azt mondja, hogy Strasbourg használatát le kell állítani. Arra ösztönzöm a többi parlamenti képviselőcsoportot és mindenekelőtt a tagállamokat, amelyek ténylegesen döntenek a kérdésben, hogy ugyanezt kérjék.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne E. Jensen (ALDE), írásban.(DA) A Dán Liberális Párt a Parlament 2012-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló Fernandes-jelentés 3. módosítása ellen szavazott. A Dán Liberális Párt támogatja az utazási költségek csökkentését, de fontos, hogy a képviselők jegyeiket továbbra is nagyon rövid határidőre változtatni tudják. A javaslat ezt nem veszi figyelembe.

 
  
MPphoto
 
 

  Constance Le Grip (PPE), írásban.(FR) Az Európai Parlament 2012-es előzetes költségvetése mellett szavaztam, és örülök, hogy az az infláció alatt marad, így felelősséget tükröző üzenetet küld polgártársainknak. E nagy költségvetési józansággal jellemezhető időkben fontos, hogy az Európai Parlament példát mutasson gazdálkodásában, és ahol tud, megtakarításokat érjen el. Szeretném különösen kifejezni zavarodottságomat és aggodalmamat annak módja miatt, ahogy eddig az Európai Történelem Háza projektet kezelték. Amennyire osztom azt a célt, hogy létre kell hozni egy olyan helyet, ahol az emberek megismerhetik az európai integráció főbb szakaszait, a második világháború kezdetétől, épp annyira meglep az a viszonylagos megközelítés, amellyel a szükséges beruházásokat és előzetes működési költségeket számszerűsítik, és aggódom bizonyos döntéshozatali folyamatok átláthatatlansága miatt. Ezért tartózkodtam a Szabadság és Demokrácia Európája Képviselőcsoport által előterjesztett módosításról történő szavazásnál, amely módosítás e projekt feltétel nélküli törlésére szólít fel. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport által előterjesztett módosítás mellett szavaztam azonban, amely e kérdés kezelésébe nagyobb átláthatóságot és felelősséget vezet be, és megfelelő parlamenti ellenőrzést kér.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Ezen állásfoglalás ellen szavaztam, mert nem támogathatom a Parlament költségvetésének 2,3%-kal történő emelését egy olyan időszakban, amikor a Tanács 4,4%-os költségcsökkentést vezetett be, a Bizottság pedig igazgatási kiadásainak emelkedését 1%-ban fogja korlátozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A válság elárasztotta a világot és a tagállamok nehéz gazdasági és költségvetési helyzete arra indítja a Parlamentet, hogy a 2012-es pénzügyi évben példát mutasson a költségvetési felelősségre és az önmérsékletre anélkül, hogy veszélyeztetné az általa kitűzött ambiciózus célokat, beleértve a jogalkotási kiválóságot. A Parlament következő évre vonatkozó költségvetésének növekedése az inflációs ráta alatt marad. A költségvetés összege a tervek szerint 1 725 milliárd EUR, ami 2012-ben 2,3%-os növekedést jelent. Ez alacsonyabb, mint a 27 európai uniós tagállamra vonatkozó 2,8%-os inflációs ráta. Az efféle aggálynak mindig jelen kell lennie az európai uniós költségvetések tárgyalásánál, hogy minden tagállamnak legyen szava az európai uniós politikában és minden tagállam láthassa, hogy hozzájárulásaikat megfelelően használják fel.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Először is szeretnék gratulálni az előadónak az általa végzett munkához. Ez egy mindig sürgető kérdéssel foglalkozik, amely azonban viharos időkben, olyanokban, mint amilyeneket most élünk, különösen az. A tagállamok jelenlegi gazdasági és költségvetési körülményei nem ismeretlenek a Parlament előtt, amelynek a 2012-es pénzügyi évben példát kell mutatnia a költségvetési felelősségre és az önmérsékletre, miközben meg kell őriznie munkája minőségének színvonalát. A költségvetés a 2011-es költségvetéssel összehasonlítva reálértékben 2,3%-kal csökkent, és az összes csökkentés a javasolt tervezethez képest 48,9 millió EUR. Ez különösen az épületekre vonatkozó kiadások csökkentésének eredménye. Szeretném kiemelni az előadónak a fiatalokkal szembeni elkötelezettséggel kapcsolatos aggodalmát, amely képviselőcsoportja egészének aggodalmát tükrözi. E célból az előadó azt javasolja, hogy a többéves pénzügyi keret 5. fejezetének felső határát a 2012. évben 100 millió EUR-val csökkentsék és ugyanezzel az összeggel növeljenek meg más, a fiatalok támogatására szolgáló fejezeteket. Ez kiegyensúlyozott költségvetés, amely megfelelően figyelembe veszi a válság idején szükséges költségvetési korlátozásokat, és fenntartja a sikeres és jó minőségű munka feltételeit. Ezért szavaztam e jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Paulo Rangel (PPE), írásban.(PT) E jelentés mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy a jelenlegi válsághelyzetben a Parlamentnek és a többi európai uniós intézménynek felelősséggel és önmérséklettel kell cselekednie, a források optimalizálásának és megtakarítások elérésének előmozdítása érdekében szigorú költségvetési gazdálkodási folyamatok alkalmazásával. Szeretném itt nyilvánosan kifejezni elismerésemet az előadó, kollégám, Fernandes úr kiváló munkájáért.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ellene szavaztam. Az ok az, hogy egyetlen költségvetési tételben sem történtek valódi megtakarítások, hogy a kiadást gyakran csupán elhalasztották 2013-ra, hogy az utazási költségek általunk kért csökkentése minden valószínűséggel elmarad, és hogy az e jelentésre vonatkozó tárgyalási eljárás nem volt átlátható és célja a javasolt költségvetés-növeléseket kritikusabban szemlélő kisebb képviselőcsoportok kizárása volt.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A ma elfogadott jelentés célja a közkiadások megszorítása érdekében a forrásokkal való szigorú gazdálkodás előmozdítása. Tekintettel a tagállamok jól ismert pénzügyi nehézségeire, a költségeket csökkenteni kell, és növekedésüket a jelenlegi inflációs ráta alatt kell tartani. A teljes összeg csökkentése ezért üdvözlendő. A Lisszaboni Szerződéssel és a jövőbeni bővítéssel kapcsolatos igényeknek való megfeleléshez szükséges pótlólagos forrásokat egy későbbi szakaszban a költségvetés-egyeztetési eljárások során meg kell határozni.

 
  
MPphoto
 
 

  Peter Skinner (S&D), írásban. – E jelentés zárószavazásánál tartózkodtam, mert a szerte az Európai Unióban tapasztalható megszorítások idején nevetségesnek tűnik az olyan projektek támogatása mint az Európai Történelem Háza. Ez önmagában lehet, hogy egy kiváló projekt, de az a helyzet, hogy az embereket képviselő Parlament részéről gondatlanság lenne, ha ilyen időkben egyetértene ezzel a kiadással.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban.(NL) Az Európai Parlament 2011-es éves kiadásaira és bevételeire vonatkozó tervezet ellen szavaztam, mert az állásfoglalás számos dolgot tartalmaz, amelyet nem tudok támogatni. Ellenzem a Parlament költségvetésének újabb emelését. A Parlament ezt a dolgot költségvetés-csökkentésként adja el, amikor a valóságban a felhasznált források görbéjének csökkenése. E válsággal és megszorításokkal jellemezhető időszakban a kiadások csökkentése megfelelőbb intézkedésnek tűnne számomra. Egyes képviselők által előterjesztett, a takarékosság mértékére vonatkozó módosításokat (a négyórás repülési időt el nem érő repülőjáratokon a business osztályon való repülés mellőzése, a titkársági kiadásokra vonatkozó juttatások befagyasztása stb.) mind leszavazták, ami sajnálatos.

Ezenkívül az Európai Történelem Múzeuma projekt elvetése mellett szavaztam, nem azért mert az efféle projektet jelentéktelennek vagy elhanyagolhatónak tartom, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy egy ilyen projektet a Parlamentnek a saját költségvetéséből származó pénzeszközökkel kell megvalósítania. Ezenkívül a projekt Brüsszelre tervezett költségei teljesen kiesnek az ellenőrzés alól. Ezért a módosítás mellett szavaztam, ami egyértelműen jelzi, hogy a költségközpontot szorosabb ellenőrzés alatt kell tartani.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Tekintettel a tagállamok mindegyikében napjainkban hozott szigorú megszorító intézkedésekre úgy vélem, hogy ebben az időben helytelen finanszírozást biztosítani az Európai Történelem Házának, ezért e jelentés ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Michèle Striffler (PPE), írásban.(FR) A Parlament 2012-es évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló Fernandes-jelentésről történő szavazás során feltétlenül figyelembe kellett venni a jelenlegi gazdasági és költségvetési nehézségeket. Így az eredeti jelentéstervezet, amely az Európai Történelem Házának megvalósításáról rendelkezett, mértéktelen működési költségekkel, teljes mértékben ellentétes a közpénzekkel érintett költségvetési korlátozásról való szilárd meggyőződésemmel. Ezért mindenféle munka megkezdése előtt az e projekttel kapcsolatos valamennyi pénzügyi biztosítékot egyértelműen meg kell határozni. Az európai intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk a költségvetési fegyelmet, különösen a mostani gazdasági válság idején.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A tagállamok jelenlegi nehéz gazdasági és költségvetési helyzetére tekintettel a Parlamentnek a jogalkotási kiválósággal kapcsolatos célkitűzése veszélyeztetése nélkül példát kell mutatnia a költségvetési felelősségre és az önmérsékletre. A költségvetés a 2011-es költségvetéssel összehasonlítva reálértékben 2,3%-kal csökkent, és az összes csökkentés a javasolt tervezethez képest 48,9 millió EUR. Ez különösen az épületekre vonatkozó kiadások, a 18 új képviselővel és Horvátország csatlakozásával kapcsolatos költség csökkenésének köszönhető. E két utóbbi pont egy későbbi költségvetés-módosítás tárgyát fogja képezni. Az Európai Néppárt (Szociáldemokraták) Képviselőcsoport számára jelenleg a fiatalokba történő befektetés kulcsfontosságú prioritás.

E célból az előadó azt javasolja, hogy a többéves pénzügyi keret 5. fejezetének felső határát a 2012. évben 100 millió EUR-val csökkentsék, és ugyanezzel az összeggel növeljenek meg más, a fiatalok támogatására szolgáló fejezeteket. Végül szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Történelem Házára vonatkozó költségvetési tétel törlése nem fogja veszélyeztetni annak életképességét, hiszen az összeget egy másik fejezetbe fogják átcsoportosítani, a költségvetési szerv által jóváhagyott átlátható folyamattal összhangban.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban.(DE) Fernandes úr jelentése az EU Parlamentjének 2012-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetéséről megtakarításokat, óvatos kiadási terveket és a költségvetés finanszírozási eszközeinek felhasználásában a lehető legmagasabb fokú átláthatóságot, valamint a folyamatban lévő környezetvédelmi politikák támogatását és az európai polgárok folyamatos tájékoztatását tartalmazza. Nehéz azonban megérteni egyrészt, hogy a többség miért nem szavazott a 2012-re vonatkozó „hivatali költségekkel” kapcsolatos kiadások befagyasztása mellett, másrészt az Európai Történelem Házára vonatkozó kiadások szintje túl magas, amit – a jelenlegi strukturális válság figyelembevételével – sürgősen felül kell vizsgálni.

 
  
MPphoto
 
 

  Iva Zanicchi (PPE), írásban.(IT) Fernandes úrnak a 2012-es évre tervezett bevételekről és kiadásokról szóló saját kezdeményezésű jelentése mellett szavaztam. Teljes mértékben egyetértek az elfogadott szövegben meghatározott célkitűzésekkel, amelyek a következők: az új álláshelyek létrehozását megelőzően szigorúbb humánerőforrás-politika alkalmazása, nagyobb biztonság az Európai Parlamenten belül, a közösségi hálózatokra vonatkozó digitális stratégia, wi-fi szolgáltatás létrehozása és a vagyonra vonatkozó stratégia a Parlament tulajdonát képező épületekkel kapcsolatos költségek megfelelőbb kezelése érdekében.

 
  
  

Állásfoglalásra irányuló indítvány (B7-0227/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Ezen állásfoglalás mellett szavazok, amelynek célja az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet módosítása, amelyeket csak a Bizottság engedélyezett e rendelettel összhangban. Ezen állásfoglalás mellett szavazok, mert a legalább hathónapos csecsemőknél a csecsemőtápszer használata tekintetében az engedélyezett állítások listáján található, egészségre vonatkozó állítással kapcsolatos, mivel dokozahexaénsavat (DHA), egy bizonyos típusú savat mutattak ki a tápszerben.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) Támogatom a gyermekeknek szánt élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítással foglalkozó állásfoglalás-tervezetet. A gyermekek egészségét jobban kell védeni az élelmiszereken található, gyakran félrevezető táplálkozási tanácsoktól, amelyek arra indítják az embereket, hogy megvásárolják azokat pusztán azért, mert azt állítják, hogy jótékony táplálkozási vagy élettani hatást fejtenek ki. Annak érdekében, hogy a fogyasztók megkapják a szükséges tájékoztatást, hogy a tények teljes ismeretében dönthessenek, valamint az élelmiszerágazatban az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében a fogyasztók számára garantálnunk kell, hogy a forgalomba hozott termékek biztonságosak, valamint címkézésük hiteles és megfelelő.

Jelenleg egyes tagállamokban az élelmiszerek címkézésénél és reklámozásánál rengeteg mutatót használnak, amelyek olyan anyagokra vonatkoznak, amelyeknek jótékony hatását nem mutatták ki vagy amelyekre vonatkozóan nem alakult ki elégséges egységes tudományos álláspont. Ezért biztosítanunk kell, hogy azokat az anyagokat, amelyekről azt állítják, hogy jótékony hatásúak, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományosan tesztelje és vizsgálja.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Ez az állásfoglalás az élelmiszerekkel kapcsolatos, a gyermekek fejlődéséről és egészségéről szóló, egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezésével, illetve engedélyezésének elutasításával foglalkozik. A javasolt állásfoglalás ellen szavaztam a plenáris ülésen, mivel úgy vélem, hogy alapvető fontosságú, hogy a 6–12 hónapos gyermekekre vonatkozóan az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság állításokat tehessen és azokat tudományosan igazolhassa.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) E kezdeményezés ellen szavaztam, mert az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott eljárással összhangban az az egészségre vonatkozó állítás, hogy a dokozahexaénsav (DHA) fogyasztása hozzájárul a 6–12 hónapos csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez a Bizottságnak továbbított szakértői vélemény alapján nem volt megerősíthető.

Továbbá a British Medical Journal-ben közzétett jelentés úgy találta, hogy tíz évvel azután, hogy DHA-val dúsított tápszerrel táplálták őket, a gyermekek nagyobb súlyúak voltak és magasabb volt a vérnyomásuk. Nem alakult ki egyértelmű egységes tudományos álláspont a DHA-val dúsított tápszer hatásairól, ami ellentétben áll a szóban forgó rendelet 5. és 6. cikkével.

Mivel az állítás összeegyeztethetetlen a rendelettervezet céljával és tartalmával, ezért elfogadása ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Jan Březina (PPE), írásban.(CS) Egyetértek azzal, hogy azt az állítást, hogy „a dokozahexaénsav (DHA) fogyasztása hozzájárul a legfeljebb 12 hónapos csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez” a javasolt bizottsági rendelettel összhangban hozzá kell adni az egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások európai uniós listájához. Az általánosan elfogadott tudományos ismeretek igazolják, hogy nemcsak az anyatejben található DHA, hanem a csecsemők számára készült tejtermékekhez és a csecsemőknek szánt egyéb élelmiszerekhez adott szintetikus DHA is segíti a csecsemők látásának fejlődését. Ha elutasítjuk a DHA hozzáadását az egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások európai uniós listájához, az veszélyes precedenst teremthet, amellyel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkája semmivé lesz, egyszerűen azért, mert bármely anyagra vonatkozó bármely egészségre vonatkozó állítás, amely keresztülment a fent említett hatóság igényes és szigorú értékelési folyamatán, megvétózható ideológiailag motivált okokból.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristian Silviu Buşoi (ALDE), írásban.(RO) Támogattam ezt az állásfoglalást, mert úgy gondolom, hogy az egészségre vonatkozó állítások befolyásolhatják a fogyasztók döntéseit, amiért ezeket az állításokat a legmagasabb minőséget képviselő tudományos értékelések alapján felelősen kell alkalmazni. Természetesen igaz, hogy a DHA jelenléte az anyatejben pozitívan befolyásolja a legfeljebb 12 hónapos csecsemők látásának fejlődését. Ez azonban nem jelenti automatikusan, hogy a csecsemőknek szánt egyéb tápszerekhez adott szintetikus DHA-nak ugyanilyen hatása van. Az anyatejben a DHA-hoz más koenzimek és kofaktorok is társulnak, amelyek együttesen fejtik ki ezt a hatást a látásfejlődésre. Napjainkban a tudományos közösség körében nincs egységes álláspont a DHA-val dúsított tápszer csecsemőkre gyakorolt pozitív hatásairól. Ezért úgy gondolom, hogy túlságosan korai, hogy egy ilyen állítás használatát engedélyezzük, mielőtt erre nyilvánvaló tudományos bizonyíték nem áll rendelkezésünkre. Az ilyen, egészségre vonatkozó állítás félrevezetheti a fogyasztókat és nemkívánatos hatásai lehetnek gyermekeik egészségére.

 
  
MPphoto
 
 

  Nessa Childers (S&D), írásban. – Elítélem a mai szavazást, amely aprólékosan meghiúsította egy nagy csecsemőtápszer-gyártó egészségre vonatkozó, félrevezető állításával szembeni ellenvetést. Ez vereség a kisgyermekes családok számára. Csalódott vagyok, hogy számos európai uniós konzervatív képviselő e kérdésben a nagyvállalatok érdekei mellé állt. Ez a szavazás az élelmiszertermékekre vonatkozó további agresszív, szilárd tudományos bizonyítékokkal nem alátámasztott marketing előtt nyitja meg a kapukat. A DHA az anyatejben természetes formában fordul elő, és segíti a gyermekek látásának fejlődését. A tápszerhez adott szintetikus DHA azonban ettől eltérő. Mivel a tudományos bizonyíték még nem meggyőző, nem engedhetjük, hogy félrevezessék a szülőket. A csecsemők egészsége túl fontos ahhoz, hogy egy multinacionális vállalat marketing osztályára bízzuk. Az állítás elutasításának megtagadásával végződő mai szoros parlamenti szavazás nagyon kiábrándító.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) Nem akartuk, hogy megjelenjen a csecsemőknek készült termékeken az az állítás, hogy az anyatejben található zsírsav, a dokozahexaénsav (DHA) hozzájárul a csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez. Nem támasztják alá tudományos adatok az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét, amely alapján az Európai Bizottság javasolta annak engedélyezését, hogy ezen állítást feltüntessék a csecsemőknek szánt élelmiszereken. Ezért alkalmazni kellett az elővigyázatosság elvét és így nem engedélyezni ezt az állítást. Sajnos mindössze 8 szavazattal a Parlament úgy határozott, hogy elfogadja a Bizottság javaslatát. Ez ismét felveti az Európa Élelmiszerbiztonsági Hatóság függetlenségének és alaposságának kérdését.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az „élelmiszerekkel kapcsolatos, a gyermekek fejlődéséről és egészségéről szóló, egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezéséről, illetve engedélyezésének elutasításáról” szóló állásfoglalás mellett szavaztam, mivel nincs elismert tudományos bizonyíték arra, hogy tápszerekhez és a csecsemőknek szánt egyéb élelmiszerekhez adott szintetikus DHA, amely eltér az anyatejben előforduló DHA-tól, hozzájárul a csecsemők látásának fejlődéséhez. Ezért úgy hiszem, hogy amíg nincsenek perdöntő tanulmányok, a tápanyag-összetételre vonatkozó állítást nem szabad engedélyezni.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az egyes élelmiszerek címkéin vagy reklámjaiban alkalmazott esetlegesen elfogadható állítások kérdése nagyon fontos, mert ezek hamis elvárásokhoz és tudományos alapot nélkülöző magatartás tanúsításához vezethetnek. Ennek figyelembevételével az egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások listájához hozzáadandó állítást a tudomány legújabb állásának tekintetbevételével kell megvizsgálni annak érdekében, hogy kellően megalapozott legyen. A Bizottság azzal érvel, hogy ez ebben az esetben igaz, amikor úgy ítéli meg, hogy bizonyított, hogy „a dokozahexaénsav (DHA) fogyasztása hozzájárul a legfeljebb 12 hónapos csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez”.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez az európai parlamenti állásfoglalás az élelmiszerekkel kapcsolatos, a megbetegedések kockázatának csökkentéséről, illetve a gyermekek egészségéről és fejlődéséről szóló, egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezéséről, illetve elutasításáról szóló, a Bizottság által előterjesztett rendelettervezettel foglalkozik. Általánosságban a lakosság, de különösen a gyermekek táplálkozására minden európai szervezetnek kiemelt figyelmet kell fordítania, mivel az emberek egészséges növekedése és életminősége forog kockán. Az állításokat alkalmazó élelmiszerreklám félrevezetheti a fogyasztókat, és ellentétes lehet a tudományos ajánlással. Ezért az előadó által e kérdésben előterjesztett érvek figyelembevételével – amelyek éppoly precízek, mint amennyire fontosak – e rendelettervezet ellen szavazok, mivel úgy vélem, hogy a közegészséget, különösen a gyermekek egészségét nem védi megfelelően.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a dokumentum ellenzi „az élelmiszerekkel kapcsolatos, a gyermekek fejlődéséről és egészségéről szóló, egyes egészségre vonatkozó állítások engedélyezéséről, illetve engedélyezésének elutasításáról” szóló, a Bizottság által javasolt rendelettervezet elfogadását, mivel összeegyeztethetetlen az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló rendelet célkitűzéseivel és tartalmával.

Ez alapvetően azokkal a problémákkal hozható összefüggésbe, amelyek abból adódnak, hogy a különféle eszközökkel az anyatejhez hozzáadott dokozahexaénsav (DHA) hozzájárul a legfeljebb 12 hónapos csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez.

Az általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a tápszerhez és a csecsemőknek szánt élelmiszerhez hozzáadott, ugyanezen szintetikus DHA hatásai nem egyértelműek. Ez azt jelenti, hogy nincs egyértelmű egységes tudományos álláspont a DHA-val dúsított tápszer csecsemőkre gyakorolt hatásairól az anyatejtől eltérő biológiai környezetben, függetlenül attól, hogy azt tápszerben vagy csecsemőknek szánt más élelmiszerekben alkalmazzák. Ez indokolja a bizottsági rendelettervezet elfogadásának ellenzését.

 
  
MPphoto
 
 

  Elisabetta Gardini (PPE), írásban.(IT) A mai napon sajnos elmulasztottunk egy fontos lehetőséget annak megerősítésére, hogy semmi esetre sem riaszthatunk el a szoptatástól, főként nem olyan tápanyag-profilok alkalmazásával, amelyekről azt állítják, hogy megbízható tájékoztatást nyújtanak. Valójában nincs tudományos bizonyíték annak igazolására, hogy a dokozahexaénsav (DHA) tejpótlókhoz való hozzáadása javítja a látásfejlődést. Támogatom az állásfoglalást, mivel úgy vélem, hogy tökéletesen illeszkedik az Egészségügyi Világszervezet tejpótlók forgalmazására vonatkozó nemzetközi kódexének szelleméhez. Valójában ez a kódex többek között az anyatejpótlók reklámozása vagy másféle promóciója minden formájának tiltására törekszik. Széles körben elismert, hogy a szoptatás pozitív hatást gyakorol mind a gyermek, mind pedig az anya egészségére, csökkentve a mellrák kockázatát. Ezenkívül az UNICEF, valamint az Olasz Terhes-gondozási Társaság által közelmúltban közzétett kutatás hangsúlyozza, hogy az újszülöttek halálozási aránya 22%-kal csökkenthető lenne, ha a csecsemőket szoptatnák. Szeretném látni, hogy mindazt az energiát, amit a mesterséges tejpótló promóciójába fektetnek, azoknak az anyáknak a támogatásába fektetik, akik örömmel szoptatnák gyermekeiket, ha megfelelő támogatást kapnának.

 
  
MPphoto
 
 

  Françoise Grossetête (PPE), írásban.(FR) A gyermekeknek szánt termékek, például a tápszer esetében lehetővé kell tenni, hogy állítások vonatkozzanak rájuk, amennyiben ezeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományosan jóváhagyja, amint ez a dokozahexaénsav (DHA) esetében is így van, amely hozzájárul a 6–12 hónapos csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez. Amennyiben valamennyi, még az elismert tudományos hatásokon alapuló közléseket is megtiltanák, az jelentősen hátráltatná ezen ágazat kutatását és innovációját.

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy hathónapos kor után nem minden nő akar vagy tud szoptatni, és olyan csecsemőknek szánt készítményeket kell rendelkezésükre bocsátani, amelyek esetében az egészségre vonatkozó állításokat tudományosan megvizsgálták. Szó sincs a DHA-val dúsított tápszer anyatejjel szembeni elsőbbségének állításáról. Nem erről van szó!

Ma a Parlament a józan ész útját választotta az ezen állítás tiltása és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkájának semmibevétele mellett szóló állásfoglalás elutasításával.

 
  
MPphoto
 
 

  Marian Harkin (ALDE), írásban. – Számos okból ezen állásfoglalás mellett szavazok, amelynek célja annak az egészségre vonatkozó állításnak az elutasítása, hogy a DHA természetes zsírsav hozzáadása a csecsemőknek szánt élelmiszerhez hozzájárul a csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez. Először is, különbség van a szintetikus DHA és az anyatejben előforduló DHA között. Hiteles tanulmányok igazolják továbbá, hogy a DHA-val dúsított tápszernek nincs bizonyított jótékony hatása a látás fejlődésére, sőt egyes tanulmányok kimutatták, hogy ez egyes gyermekek egészségére negatív hatást gyakorol. Röviden, további kutatásokra van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Lucas Hartong (NI), írásban.(NL) A Holland Szabadságpárt küldöttsége ezen állásfoglalás mellett szavazott, mert egyértelmű kételyek vannak a DHA-val kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások tekintetében. Szeretnénk azonban, ha az egészségre vonatkozó állítások elismerésével kapcsolatos eljárásokat felülvizsgálnák. A Holland Szabadságpárt határozottan támogatja a független tudományos kutatást, és ezért átlátható eljárást akarunk, amelyből nem származnak vitatható eredmények.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) Az élelmiszerekkel kapcsolatos, a gyermekek fejlődéséről és egészségéről szóló, egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezéséről, illetve engedélyezésének elutasításáról szóló dokumentum mellett szavaztam, mert a közös piaci termékeknek a fogyasztás szempontjából biztonságosnak kell lenniük, meg kell felelniük az előírásoknak és legálisnak kell lenniük. Az élelmiszerekkel kapcsolatos, az egészségre vonatkozó állításoknak bizonyítottnak és tudományosan igazoltnak kell lenniük, különösen ha gyermekekről és az ő egészségükről van szó. Biztosítani kell, hogy az állítások tárgyát képező anyagok bizonyítottan jótékony táplálkozási vagy élettani hatással bírnak. Egy állítást tudományosan igazolni kell valamennyi rendelkezésre álló tudományos adat figyelembevételével, és a bizonyítékok mérlegelésével. Az egészségre vonatkozó állítások Közösségben történő használatát csak a legmagasabb szintű elvárásoknak megfelelő tudományos értékelést követően szabad engedélyezni, és a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állítások nem lehetnek félrevezetőek.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Ezen állásfoglalás mellett szavaztam, amely a csecsemőknek szánt élelmiszerre vonatkozó engedélyezett állítást vitat. Az engedélyezett állítás a DHA-ra vonatkozik, amely az anyatejben természetes formában előforduló zsírsav, és amelyről ismert, hogy fontos a csecsemők látásának fejlődéséhez. A tápszerhez adott szintetikus DHA azonban ettől eltérő. A Mead Johnson tápszergyártó cég az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz és az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsághoz engedélyezés iránti kérelmet nyújtott be annak az egészségre vonatkozó állításnak a használatára vonatkozóan, hogy „a dokozahexaénsav (DHA) hozzájárul a legfeljebb 12 hónapos csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez”. Az állítást a Mead Johson által benyújtott bizonyíték alapján engedélyezték. A tápszerben található DHA-ra vonatkozó, valamennyi rendelkezésre álló bizonyíték független felülvizsgálata azonban megállapította, hogy a DHA tápszerhez való hozzáadása „nem jár bizonyíthatóan kedvező hatással a látás, az értelem vagy a fizikai növekedés szempontjából”. Ezenkívül az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz nem nyújtottak be egyetlen tanulmányt sem, amely kimutatta volna a megszületéstől dúsítás nélküli anyatej-helyettesítő tápszerrel való táplálást követően a csecsemő DHA-val dúsított anyatej-kiegészítő tápszerrel való táplálásának hatását. Mivel ezt az állítást csak az anyatej-kiegészítő tápszerre vonatkozóan engednék meg, ez alapvető fontosságú.

 
  
MPphoto
 
 

  Cristiana Muscardini (PPE), írásban.(IT) A közegészségügy és az élelmiszerbiztonság szerintem az emberi társadalom fejlődésének alapkövei. Amennyiben ezeket a követelményeket betartják és garantálják, csökkennek az egészségügyi kockázatok, és a népességnövekedés ellenőrzött feltételek között történik, ami biztonságot nyújt. Ezek voltak az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 2006. december 20-i európai uniós rendelet mögötti kritériumok. Az ebben a rendeletben megfogalmazott elvek ma biztosítják a kísérleti és igazolt adatok, valamint bizonyos élelmiszerek használatának engedélyezése közötti szoros kapcsolatot.

A ma tárgyalt bizottsági rendelettervezet nem ad meg minden szükséges biztosítékot, és nem biztosítja a szükséges tudományos előírások hiányában az óvatosság normál elvét annak biztosítására, hogy a tápanyag-összetételre és az egészségre vonatkozó állítások nem félrevezetők. Ennek arra kell késztetnie bennünket, hogy megtagadjuk a jóváhagyást.

Az anyatejben lévő DHA betölti a tudományos bizonyíték által igazolt funkciót, de a szintetikus változat még nem összeegyeztethető az 1924/2006/EK rendelet céljaival és tartalmával. Nem játszhatunk az egészségügyi kérdésekkel, különösen akkor, ha azok gyermekeket érintenek. Ezért osztom az előadó véleményét.

 
  
MPphoto
 
 

  Mario Pirillo (S&D), írásban.(IT) A csecsemőknek szánt tejpótlókban a DHA jelenlétének jelzését elutasító állásfoglalás ellen szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a DHA hozzáadásának okait közre kell adni. Szeretném megemlíteni, hogy a DHA az anyatejben jelenlévő ómega 3-zsírsav, amely pozitív hatással van a gyermekek látására. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal kedvező véleményt adott az ezen anyag jelenlétének kifejezett jelzéséről. Nem méltányoltam a számos e-mailt, amelyek azt a vélekedést tartalmazták, hogy a mesterséges tejpótlót az anyatejjel szemben előnyben kívánjuk részesíteni. Az élelmiszerekhez adott anyagokról mindig megfelelő tájékoztatást kell adnunk, különösen ha ezeket gyermekeknek szánják.

 
  
MPphoto
 
 

  Frédérique Ries (ALDE), írásban.(FR) Ma délben az Európai Parlament kimondhatatlan gyengeségéről adott tanúbizonyságot azzal, hogy 328 igen és 323 nem szavazattal (azonban 369 szavazattal abszolút többség kellett volna) elutasította azt az állásfoglalást, amely elveti a legfeljebb 12 hónapos csecsemőknek szánt élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítás hozzáadását.

Pedig egy iskolapéldáról volt szó: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményének ellenzéséről. Ebben az esetben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság engedélyezte, hogy az újszülötteknek szánt élelmiszerek gyártói azt állítsák, hogy az anyatejben természetes formában előforduló zsírsav, a DHA szintetikus változata „hozzájárul a legfeljebb 12 hónapos csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez”. Ezt tudományosan nem bizonyították, ahogy azt a ma reggel az Egészségügyi Világszervezet által az európai parlamenti képviselőknek küldött levél megerősíti.

Nagyon sajnálom ezt a jelentős számú európai érdekelt számára, többek között az Európai Nagycsaládosok Szövetsége, az Európai Fogyasztók Egyesülete és az Európai Orvosok Állandó Bizottsága számára arculcsapásként értékelhető lépést. Sajnálom, hogy a Parlament egyszerűen elfelejtette a józan észt és az etikát az európai élelmiszerbiztonsági politika prioritásává tenni.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE), írásban.(FR) A rendelettervezet ellen szavaztam, amelynek célja annak az egészségre vonatkozó állításnak az engedélyezése, hogy a dokozahexaénsav (DHA) fogyasztása hozzájárul a legfeljebb 12 hónapos csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez.

Miközben a képviselők többsége ezen elutasítás mellett szavazott, az elutasítás érvényességéhez szükséges minősített többség eléréséhez 40 szavazat hiányzott. Az 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet azonban előírja, hogy a tápanyag-összetételére és az egészségre vonatkozó állítások nem lehetnek félrevezetők és tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk. Továbbá, még ha az általánosan elfogadott tudományos bizonyíték azt is mutatja, hogy az anyatejben előforduló DHA hozzájárul a csecsemők látásának fejlődéséhez, a szintetikus DHV-val dúsított tápszer fogyasztása és a csecsemők látásának jobb fejlődése közötti lehetséges ok-okozati összefüggésre vonatkozóan jelenleg nincs egységes tudományos álláspont.

Úgy tűnik számomra, hogy egységes tudományos álláspont hiányában jobban meg kell vizsgálni a DHA-val történő dúsítás lehetséges kedvező és káros hatásait, mielőtt azt lehet állítani, hogy a DHA anyatej-kiegészítő tápszerekben és csecsemőknek készülő élelmiszerekben az EU-ban való használata kedvező hatással jár. A Parlament ma elmulasztotta kihasználni annak a lehetőségét, hogy meggyőzőbb tudományos bizonyítékok kézhezvételéig megtiltsa ennek az állításnak a jövőbeni használatát. Sajnálom, hogy így történt.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE), írásban.(CS) Az egészségre vonatkozó állítások felülvizsgálatát azért vezették be, hogy a fogyasztókat valótlan információkkal ne tévesszék meg. A fogyasztók tájékozottságának javítását is szolgálnia kell azonban. Ezért a bizottsági javaslat mellett szavaztam, amelynek célja a gyermekeknek szánt tejporon a DHA-val kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítás feltüntetése, mivel ez pozitív információval szolgál azon anyák számára, akik komoly egészségügyi okokból nem tudják szoptatni gyermeküket. Ezeknek a nőknek a tejporon pozitív információkat kell nyújtani akkor, amikor döntenek arról, hogy melyik terméket vásárolják meg. Ily módon nem fogjuk aláásni a gyermek fejlődése szempontjából a szoptatás jelentőségét, mivel erről a gyermekorvos minden anyát teljes körűen tájékoztat.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavazok, mert a konszenzusos állásfoglalás úgy ítéli meg, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos, a gyermekek fejlődéséről és egészségéről szóló, egyes egészségre vonatkozó állítások engedélyezéséről, illetve engedélyezésének elutasításáról szóló bizottsági rendelet tervezete összeegyeztethetetlen az 1924/2006/EK rendelet céljával és tartalmával, és ellenzi a bizottsági rendelettervezet elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A dokozahexaénsav (DHA) egy, az anyatejben található anyag, és számos tudományos tanulmány igazolja, hogy pozitív szerepet játszik az újszülöttek látásának fejlődésében. Véleményem szerint az ezzel az összetevővel dúsított termékeken, például mesterséges tejpótlón feltüntetett, meghatározott információ lehetővé teszi, hogy a fogyasztó a vásárláskor több információ birtokában dönthessen.

Nem tartom kellően megalapozottnak azoknak a félelmeit, akik azzal érvelnek, hogy a dúsítás reklámozásával az anyák e terméktípus mellett döntenek, és abbahagyják a szoptatást. Az anyatej olyan anyagokat és aktív összetevőket tartalmaz, amelyek alapvető fontosságúak és pótolhatatlanok a csecsemők számára, de sajnos nem minden nő tud szoptatni.

Így ezen állásfoglalás ellen szavaztam, mert a megfelelő információhoz való hozzáférés megakadályozásával eggyel több segítséget veszünk el azoktól az anyáktól, akiknek, mivel nem tudják szoptatni csecsemőiket, e termékek használatához kell folyamodniuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Támogattam ezt az állásfoglalást, mert úgy vélem, hogy a DHA-val kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítás tudományosan nem támogatott és határozottan úgy gondolom, hogy a fogyasztókat nem szabad félretájékoztatni.

 
  
MPphoto
 
 

  Hannu Takkula (ALDE), írásban.(FI) Nyilvánvaló, hogy az anyatej az újszülöttek számára a legjobb táplálék. Nem minden anya tudja azonban szoptatni gyermekét, például egészségügyi okokból. Ezért van szükség tápszerre. Ebben az esetben természetesen a helyettesítő, összetételét tekintve remélhetőleg a lehető legjobban hasonlít az anyatejre.

Ezen állásfoglalásra irányuló indítvány megkérdőjelezte a DHA nevű összetevő gyermekek és fejlődésük szempontjából vizsgált jelentőségét. A DHA az anyatejben jelenlévő zsírsavak helyettesítésére szolgál, amiről megállapították, hogy segíti a gyermek látásának fejlődését, és amelyet a helyettesítő néhány gyártója hozzáadott termékeihez. Ezen indítvány célja különösen annak tagadása, hogy a fogyasztókat például a termékcímkén tájékoztatnák a DHA-ról.

Bár általában óvatosságra intenék a különböző marketinganyagok alkalmazásánál, úgy vélem, hogy az elvégzett nagyszámú tudományos teszt alapján most lehetőség nyílik a fogyasztók megfelelő tájékoztatására. A politikusoknak továbbá bízniuk kell a biztonságért felelős hatóságok határozataiban. Ebben az esetben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, tudományos bizonyítékra hivatkozva azt állította, hogy a termék biztonságos. Ezért „Az élelmiszerekkel kapcsolatos, a gyermekek fejlődéséről és egészségéről szóló, egészségre vonatkozó egyes állítások engedélyezése, illetve engedélyezésének elutasítása” című állásfoglalásra irányuló indítvány ellen szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Derek Vaughan (S&D), írásban. – Tekintettel arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet fenntartja, hogy „nincs olyan megalapozott bizonyíték, amely alapján azt lehetne mondani, hogy a csecsemőtápszer DHA-val való dúsítása jelentős, kedvező klinikai hatással jár”. Úgy döntöttem, hogy nem szavazom meg, hogy vállalkozásoknak megengedjék, hogy megalapozatlan állításokat tegyenek a DHA jótékony egészségügyi hatásáról. Fennáll a veszélye, hogy ezek a potenciálisan félrevezető állítások azt eredményezik, hogy a gyermekeknek több tápszert adnak, akik lehet, hogy az anyatejben természetes formában megtalálható létfontosságú tápanyagokhoz, például DHA-hoz nem jutnak hozzá.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban.(FR) Az Európai Parlament ma elutasította a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által előterjesztett állásfoglalásra irányuló indítványt, amely arra szólít fel, hogy további kutatásokat kell végezni, mielőtt kijelenthető, hogy a dokozahexaénsav (DHA) a csecsemőkre nézve kedvező tulajdonságokkal bíró anyag.

Sajnálom, hogy az állásfoglalást minden szükséges tudományos ellenőrzés elvégzése nélkül elutasították, még úgy is, hogy a DHA-val és a csecsemők neurológiai fejlődésével kapcsolatos bizonyíték Cochrane Library által 2008-ban közzétett módszeres felülvizsgálata azt mutatta, hogy az időben született csecsemők DHA-val vagy egyéb hasonló hosszú láncú zsírsavakkal dúsított tápszerrel történő táplálása nem jár bizonyíthatóan kedvező hatással a látás, az értelem vagy a fizikai növekedés szempontjából.

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által kifejtett kételyek ellenére a Parlament de facto engedélyezte, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági hatóság kijelentse, hogy „a dokozahexaénsav hozzájárul a legfeljebb 12 hónapos csecsemők látásának megfelelő fejlődéséhez”. A vitatott Mediator nevű gyógyszer esetének különösen arra kellene indítania az európai intézményeket, hogy egy csöpp óvatossággal járjanak el.

 
  
  

Jelentés: Kader Arif (A7-0070/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, mivel az egyre nagyobb mértékben globalizált világra figyelemmel az EU egészének a termelő beruházási lehetőségeket kell választania, én pedig egyetértek a jelentésben megfogalmazott azzal az állásponttal, hogy a Bizottságnak és a Tanácsnak tárgyalásokba kell fognia, hogy megkezdődjön a harmadik országokban, például Kanadában, Indiában és Kínában való beruházás. Erre figyelemmel én úgy vélem, hogy alapvető fontosságú az, hogy a Parlament biztosítsa az európai befektetők felelős külföldi magatartását, ugyanakkor megőrizze az EU arra való jogát, hogy saját közérdekünkkel összhangban szabályozzon.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) A jövőbeni európai politikának elő kell mozdítania a fenntartható, a környezetet tiszteletben tartó beruházásokat – különösen a bányászati ágazatban –, és ösztönöznie kell a megfelelő munkakörülmények megteremtését a nemzetközi beruházások által megcélzott üzleti tevékenységek esetében. Úgy vélem, hogy minden befektetési megállapodást ki kell egészítenie egy sor szociális és környezetvédelmi előírásnak, mind az egyes fejezeteknek a szabadkereskedelmi megállapodás részeként való megtárgyalásakor, mind pedig az önálló beruházási megállapodások esetén.

Az európai politikának meg kell védenie a biológiai sokféleséget és támogatnia kell a technológiaátadást és az infrastruktúrafejlesztést. A jelentés mellett szavaztam, és úgy vélem, hogy az Európai Uniónak koherens beruházási politikára van szüksége, amely előnyösen járul hozzá a gazdasági növekedéshez, a fenntartható fejlődéshez és a foglalkoztatáshoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) A Lisszaboni Szerződés az EU kizárólagos hatáskörét írja elő a külföldi közvetlen beruházások területét illetően (FDI). Ez a jelentős következményekkel járó változás kettős kihívást jelent, egyrészt a tagállamok által már megkötött több mint 1200 kétoldalú beruházási megállapodás kezelése, másrészt pedig a befektetők és a kedvezményezett államok elvárásainak egyaránt megfelelő, ugyanakkor az Unió külpolitikai célkitűzéseit tiszteletben tartó, jövőbeli európai beruházási politika meghatározása szempontjából. A kétoldalú beruházási megállapodások megkötésekor a cél annak biztosítása, hogy a fejlett országok beruházói jogi és pénzügyi védelmet élvezhessenek. Egyetértek azzal, hogy a jövőbeni uniós beruházási politika kidolgozásakor a beruházóvédelemnek kell a befektetési megállapodások első prioritásának maradnia. Az EU jövőbeli politikájának elő kell segítenie a fenntartható, környezetbarát (különösen a kitermelő iparágakban) befektetéseket is, valamint támogatnia kell a jó munkakörülményeket a külföldi befektetésekkel érintett vállalkozásoknál. Ennélfogva az EU-nak támogatnia kell a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet iránymutatásainak legújabb reformját, amelynek célja a nemzetközi vállalatok felelős magatartásának előmozdítása.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam. Valamennyien tudjuk, hogy a Lisszaboni Szerződés szerint a külföldi befektetések az EU kizárólagos illetékességébe tartoznak. Az új hatáskörök alapján mind a Bizottságnak, mind pedig a tagállamoknak – a Parlamenttel közösen – lehetősége van a kiváló minőségű befektetéseket előmozdító, a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra kedvező hatást gyakorló politika kialakítására. A válság – természetes módon – a 2007-ben 1 500 milliárd eurót elérő külföldi közvetlen befektetések volumenének csökkenéséhez vezetett. Üdvözlöm az „uniós befektető” fogalmának bevezetésére irányuló javaslatot, és úgy vélem, hogy a valamennyi uniós befektető védelmének kiemelt fontosságot kell kapnia a befektetési megállapodásokban.

 
  
MPphoto
 
 

  Slavi Binev (NI), írásban.(BG) Osztom az előadó álláspontját, amely szerint nem minden befektetésfajta igényel ugyanolyan magas szintű védelmet, és például a rövid távú spekulatív befektetés nem érdemel a hosszú távú befektetéssel megegyező szintű védelmet. Következésképpen a jövőbeni európai megállapodások hatályát kizárólagosan a külföldi közvetlen befektetésekre kell korlátozni. Ez az oka annak, hogy támogattam a jelentést, amely az Európai Parlament kizárólagos hatáskörébe kerülő területek között található.

 
  
MPphoto
 
 

  Marielle De Sarnez (ALDE), írásban.(FR) A Parlament egyértelművé kívánta tenni azokat a szabályokat, amelyeket az uniónak be kell vezetnie a jövőbeni befektetési megállapodások megtárgyalásakor. A befektetők védelme mellett a Bizottságnak valamennyi jövőbeni megállapodásba bele kell foglalnia a harmadik félnek és az EU-nak a nemzetbiztonság, a környezetvédelem, a közegészségügy, a munkavállalók és a fogyasztók jogai és az iparpolitika védelmével kapcsolatos technológiai területeken történő szabályozáshoz való jogát rögzítő külön záradékot. Ez határozott jelzés, amelyet a Tanács és a Bizottság a Kanadához, Indiához hasonló országokkal, és így például a közeljövőben Kínával való befektetési tárgyalások megnyitásának előestéjén kapott meg. Az európai befektetőknek felelős magatartást kell tanúsítaniuk külföldön, ugyanakkor pedig meg kell védeniük az Európai Uniónak a közérdekű befektetések szabályozásához való jogát.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy a javasolt befektetési politika megfelel mind a befektetők, mind pedig az érintett államok elvárásainak, és ilyen módon hozzájárul ahhoz, hogy az EU és az uniós társaságok versenyképesebbek legyenek. Az összehangolt európai nemzetközi befektetési politika jelentős hatással lehet a munkahelyteremtésre nem csak az EU-ban, de a fejlődő országokban is.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 206. és 207. cikke szerint a külföldi közvetlen befektetés az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. A megkötött kétoldalú befektetési szerződések kezelése mellett az Uniónak a befektetők és a fogadó államok elvárásainak megfelelő, és egyúttal az Unió külpolitikai célkitűzéseit tiszteletben tartó jövőbeni európai befektetési politika kialakítása is feladata. A befektetési megállapodásokban kiemelten kell kezelni a befektetők védelmét. A Bizottságot ugyanakkor felkérjük a védendő befektetések egyértelmű meghatározásának előterjesztésére. A jövőbeni megállapodásoknak a tagállamok tapasztalataiból merítkező legjobb gyakorlatokon kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) igényeit is.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A jelentés a jövőbeni európai nemzetközi befektetési politika problémáival foglalkozik. Az EU megalakulása óta a tagállamok számos kétoldalú befektetési szerződést kötöttek – 1959 óta körülbelül háromezret. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépésével ez a kérdés az EU kizárólagos hatáskörébe került, jelenleg pedig a jövőbeni európai befektetési politikára való felkészülés részét képezi, amelyet alaposan meg kell vitatni. A kérdés kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel fordulóponthoz érkeztünk, és két kihívás áll előttünk: az EU-nak az azokkal a szükséges eszközökkel való ellátása, amelyek lehetővé teszik a külföldön tevékenykedő társaságok számára befektetési programjaik végrehajtását, és – ugyanakkor – azt biztosítják, hogy Európa megőrizze vezető szerepét a globális befektetés területén. Kemény időket élünk, amikor az üzlet nagyon agresszív, ezért a kereskedelmi partnereink kiválasztásával kapcsolatos kritériumainkat nagyon alaposan át kell gondolnunk. Ennélfogva egyetértek a szöveg előadójával a Parlament jogosultságait illetően, valamint hogy a tárgyalási igényeket időben be kell nyújtani, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen késések vagy az érintett országokkal való uniós kapcsolatoknak a súlyos zavara.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A közvetlen külföldi befektetés a meghatározás szerint „a hosszú távú és a kapcsolt vállalkozás saját tőkéjének/részvénytőkéjének legalább 10%-át képviselő, továbbá a befektető számára a kapcsolt vállalkozás működése felett vezetői ellenőrzést biztosító befektetés.” A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a közvetlen külföldi befektetés az EU kizárólagos hatáskörébe került. Az EU fő feladata ezzel kapcsolatban a hatályos kétoldalú befektetési szerződések kezelése és „a befektetők és kedvezményezett államok elvárásainak megfelelő” európai befektetési politika meghatározása. A közös befektetési politikának az új feladatkörök alapján való végrehajtását üdvözöljük. Legalább is vitatható, hogy a közvetlen külföldi befektetés elhozza a nagyon magasztalt eredményeket a kedvezményezett országok számára. Ez különösen abban az esetben van így, ha a befektetésre az EU joghatósága alatt kerül sor, az olyan érdekek védelmében, amelyeket rendszerint védeni szokott.

Portugália példája különösen árulkodó. Noha igaz az, hogy portugál gazdaság egyik legsúlyosabb problémája a befektetések folyamatos csökkenése, amint azt a gazdasági növekedés alacsony aránya és a növekvő munkanélküliség is tükrözi, az évek során jelentős volt a portugál gazdaságba való közvetlen külföldi befektetés. Mindazonáltal a valóság az, hogy a Portugáliában megtermelt javak egyre növekvő része kerül külföldre.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A Bíróság által adott meghatározás szerint a közvetlen külföldi befektetés „a hosszú távú és a kapcsolt vállalkozás saját tőkéjének/részvénytőkéjének legalább 10%-át képviselő, továbbá a befektető számára a kapcsolt vállalkozás működése felett vezetői ellenőrzést biztosító befektetés.”

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a közvetlen külföldi befektetés az EU kizárólagos hatáskörébe került. Az EU fő feladata ezzel kapcsolatban a hatályos kétoldalú szerződések kezelése és „a befektetők és kedvezményezett államok elvárásainak megfelelő” európai befektetési politika meghatározása. Ezek miatt az új feladatkörök miatt az előadó támogatja a közös befektetési politika végrehajtását.

A mi álláspontunk azonban eltér ettől. A közvetlen külföldi befektetés a legtöbb esetben nem oldja meg a fejlesztés problémáját azokban az országokban, ahol a befektetésre sor kerül. Valamennyien nagyon jól tudjuk, hogy mit csinálnak a multinacionális vállalatok. Addig maradnak, amíg jelentős profitra és támogatásra tesznek szert. Majd a baj legkisebb jelére továbbállnak, és nem méltatják figyelemre az általuk okozott munkanélküliséget és a fejlesztés útjába támasztott akadályokat. Portugália sajnos nagyon is jól ismeri ezt a helyzetet.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a külföldi közvetlen befektetésekről szóló megállapodások aláírására és megtárgyalására. Arif úr jelentése – a pokolhoz vezető úthoz hasonlóan – jó szándékkal van kirakva. Arif urat különösen aggasztja a külföldi tőkének a károkozásra való lehetősége, a befektetések spekulatív formái, amelyeket nem szabad ösztönözni, az érzékeny ágazatok kizárása, a társadalmi és környezetvédelmi záradékok, a viszonosság elvének való megfelelés, valamint a tagállamok szabályozási hatásköre, amelyek mindegyikét olyan problémának tekinti, amelyeket szeretne a jövőbeni európai politika középpontjában látni. Úgy vélem, igaza van, különösen az utóbbi ponttal kapcsolatban. A külföldi befektetők pénzügyi érdekeit semmiképpen nem szabad a tagállamok azzal kapcsolatos hatásköre elé engedni, hogy kötelező szociális, környezetvédelmi és pénzügyi előírásokat fogadjanak el. Ez az, amit a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) szerencsére soha el nem fogadott többoldalú befektetési megállapodás javasolt.

A Bizottság mégis támogatta ezt a gazságot! Ezért fogalmazok enyhén, amikor azt mondom, hogy egyáltalán semennyi bizodalmam nincs abban, hogy ez az intézmény megvédené, eleget tenne, vagy éppen megfelelne azoknak az elveknek, amelyeket a jelentés megállapít. Bűncselekmény az, hogy a mai napon kizárólagos jogot adunk a kétoldalú megállapodásoknak a 27 tagállam nevében és részéről való megtárgyalására.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel szükség van egy olyan integrált és koherens befektetési politika kiépítésére, amely előmozdítja a kiváló minőségű befektetéseket, és kedvezően járul hozzá az egész világ gazdasági és fenntartható fejlődéséhez. Úgy vélem, hogy egy közös befektetési politika megfelelhet mind a befektetők, mind pedig az érintett államok elvárásainak, és hozzájárulhat az EU és az uniós vállalkozások versenyképességének növeléséhez, valamint a foglalkoztatottság fokozásához. A fejlődő és legkevésbé fejlett országokban általában magasabb a befektetések kockázata. A befektetési szerződések formájában megvalósuló erős, hatékony befektetővédelem kulcsfontosságú az európai befektetők védelmében, és növelheti a kormányzást, valamint biztosíthatja a stabilitást. Ahhoz, hogy a befektetési megállapodások ezen országok további hasznára váljanak, az emberi jogokra és a korrupcióellenességre vonatkozó befektetői kötelezettségeken is kell alapulniuk, amely az EU és a fejlődő országok között a szegénység csökkentése céljából létrejött átfogóbb partnerség része.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy valamennyi uniós befektető számára szavatolnunk kell a külső versenyképességet és az egységes elbánást. A lehető legnagyobb befolyást kell kifejtenünk a nemzetközi befektetési tárgyalások során. A tárgyalásoknak a befektetés minden típusára ki kell terjedniük. Az EU-nak biztosítania kell, hogy egyetlen uniós befektetővel se bánjanak rosszabbul, mint a tagállamok között létrejött kétoldalú befektetési megállapodások alapján. A befektetések liberalizálása és a védelem a közös nemzetközi befektetési politika alapvető eszközévé válik. A tagállamoknak azonban folytatniuk kell az olyan befektetéseket előmozdító politikák alkalmazását, amelyek kiegészítik a közös nemzetközi befektetési politikát, illetve amelyek összeegyeztethetők vele.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely a következőkre szólít fel: egyértelműbb fogalommeghatározás a befektetővédelmi normák tekintetében, a választottbírósági rendszer nagyobb átláthatósága, a nemzetközi választottbíróságok határozatai elleni fellebbezéshez való jog, és a szakszervezetekkel és a civil társadalmi szervezetekkel való konzultáció lehetősége. A befektetési megállapodások mostanáig olyannyira a befektetővédelemre összpontosítottak, hogy a társaságok a környezetvédelmi vagy a szociális megfontolások tiszteletben tartása nélkül tudtak működni a fejlődő országokban. Az ilyen magatartást a továbbiakban már nem tűrjük. Ez az, amiért a jelentés új előírásokra szólít fel, valamint arra, hogy valamennyi jövőbeni megállapodásnak a szociális felelősség legyen az egyik központi eleme. A világ megváltozott. Az EU egyre nagyobb mértékben részesül külföldi befektetésben, és nem helyezhetjük előtérbe a befektetővédelmet a közérdek kárára. A jelentés felszólít a köz- és a magánérdekek valós egyensúlyának megteremtésére. Célja, hogy hatékony védelmet biztosítson az európai befektetők számára a jogtalan kisajátítással vagy a bizonyos piacoktól való kiszorításukra irányuló, rejtett jogszabályokkal szemben. Garantálja azt is, hogy a közhatóságok mindig képesek legyenek az általános érdeket támogató módon való szabályozásra. Felszólít a vitarendezési mechanizmus gyökeres reformjára, amely mostanáig lehetővé tette a magántársaságok számára, hogy jogi úton lépjenek fel az országokkal szemben, illetve hogy néha szociális és környezetvédelmi jogszabályaikat is támadás alá vegyék.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) Noha a tagállamokat és polgáraikat arra kérik, hogy húzzák összébb a nadrágszíjat, ez a szöveg az utóbbiakat annak biztosítására sürgeti, hogy a külföldi magánbefektetők érdekei védelmet kapjanak. Nem írja elő a közszolgáltatásoknak a valamennyi magánbefektetéssel szemben való védelmének kötelezettségét sem. Nem foglalkozik az egész emberiséghez tartozó javakkal, például a vízzel sem. Nemmel szavazok a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A külföldi közvetlen befektetés az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahogyan azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 206. és 207. cikke is megállapítja. A megkötött kétoldalú befektetési szerződéseket kezelni kell, az Uniónak pedig a befektetők és a kedvezményezett országok elvárásainak megfelelő európai politikát kell létrehoznia a jövőbeni befektetéseket illetően. A befektetők védelme fontos, de a jelentés felhívja a Bizottságot a védelemben részesítendő befektetések egyértelmű meghatározásának megadására. A jövőbeni megállapodásoknak a múlt legjobb gyakorlatán kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) igényeit is.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Értelmezésem szerint a jelentés a nemzetközi befektetési szerződésekkel foglalkozik. E szerződések fő célkitűzése a külföldi befektetők piachoz való hozzáférésének előmozdítása, továbbá a befektetéseknek és a befektetőknek a befektetést fogadó államok kormányainak önkényes intézkedéseivel szembeni védelme. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt a feladatok megoszlottak: a Bizottság tárgyalt a külföldi befektetések piacra jutásáról, a tagállamok pedig aláírták a harmadik államokkal kötött befektetésvédelmi megállapodásokat. A Lisszaboni Szerződéssel a külföldi közvetlen befektetés az EU kizárólagos hatáskörébe került, és az EU külkereskedelmi politikájának szerves részévé vált. Helyénvaló, hogy a jelentés határozott jelzést küld a Bizottságnak és a Tanácsnak, amelyek befektetési tárgyalások megkezdésére készülnek a harmadik országokkal, például Kanadával és Indiával, illetve hamarosan Kínával is. Ennélfogva kulcsfontosságú a Parlament számára, hogy biztosítsa az európai befektetők felelős magatartását, ugyanakkor megvédje az EU-nak a közérdek érdekében való szabályozáshoz fűződő jogát.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) A nemzetközi befektetési politikáról szóló állásfoglalás mellett szavaztam. Mivel a külföldi közvetlen befektetés az EU kizárólagos hatáskörébe került, minden erőfeszítést meg kell tenni az emberi jogokat és a jogállamiság elveit tiszteletben tartó koherens és integrált befektetéspolitika kialakítása érdekében. A közös befektetéspolitika előmozdítja a kiváló minőségű befektetéseket, a fenntartható gazdasági, szociális és környezetbarát fejlesztést, és világszerte kedvező hatást gyakorol a gazdasági előrehaladásra. Úgy vélem, hogy egy ilyen befektetési politika segítséget nyújt Európának ahhoz, hogy meghatározó szereplője maradjon a külföldi közvetlen befektetés területének, ami elősegíti a gazdasági növekedés élénkítését, növeli az üzleti vállalkozások versenyképességét, és előmozdítja a munkahelyteremtést. Úgy vélem, hogy a Bizottságnak sürgős feladatként kell kezelnie az EU befektetési stratégiájának kialakítását, mivel mind az Európai Unióban való külföldi befektetés, mind pedig a külföldön való uniós befektetés kedvező hatással van az EU-beli és a más országokbeli, így például a fejlődő országokbeli növekedésre és foglalkoztatásra. Minden erőfeszítést meg kell tenni a stabilitás és a jó kormányzás alapját jelentő befektetővédelem magas szintjének biztosítása érdekében. Emellett jogbiztonságot kell biztosítani a kis- és középvállalkozások számára, kedvező feltételeket biztosítva ahhoz, hogy a külföldi piacokon fektessenek be. A befektetési megállapodásokat a korrupcióellenes előírásokkal összhangban, továbbá az emberi jogok tiszteletben tartására kötelezettséget vállalva kell megkötni.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 206. és 207. cikke szerint a külföldi közvetlen befektetés az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ez a jelentős következményekkel járó változás kettős kihívást jelent, egyrészt a több mint 1200 kétoldalú befektetési megállapodás kezelése, másrészt pedig a befektetők és a kedvezményezett államok elvárásainak egyaránt megfelelő, ugyanakkor az Unió külpolitikai célkitűzéseit tiszteletben tartó, jövőbeli európai befektetési politika meghatározása szempontjából. A következetes, hatékony és eredményes befektetéspolitika szükségessé teszi a külföldi közvetlen befektetés egyértelmű meghatározását, valamint a külföldi közvetlen befektetés hatályának és alkalmazásának egyértelmű meghatározását. A jelentés mellett szavaztam, és szeretném kiemelni a Parlament által a Bizottsághoz intézett azt a felhívást, ha Bizottság biztosítsa a védelemben részesítendő befektetések egyértelmű, a külföldi közvetlen befektetésekre és a portfólióbefektetésekre is kitérő meghatározását, rögzítve azt, hogy a spekulatív jellegű, a Bizottság által meghatározott befektetések nem élveznek védelmet.

 
  
MPphoto
 
 

  Vincent Peillon (S&D), írásban.(FR) Képviselőtársam és barátom, Arif úr kitűnő, az EU külföldi közvetlen befektetési politikájáról szóló jelentése mellett szavaztam. Ezzel a dokumentummal a Parlament két, véleményem szerint nagyon fontos követelményt fogalmaz meg, amikor meghatározza, hogy miként kell kialakítani az Európára nézve kötelező erejű jövőbeni nemzetközi befektetésvédelmi megállapodásokat. Az első követelmény az, hogy valamennyi ilyen megállapodásnak tartalmaznia kell az európai befektetőket arra kényszerítő záradékot, hogy külföldön gazdasági, szociális és környezetvédelmi ügyekben felelősen viselkedjenek. A második követelmény az, hogy valamennyi ilyen megállapodásnak teret kell hagynia a befektetést fogadó országok kormányai számára ahhoz, hogy a közérdekre figyelemmel hozzanak jogszabályokat. A múltban egyes, a magánbefektetések védelmére szolgáló záradékok lehetővé tették, hogy a harmadik ország által elfogadott szociális vagy környezetvédelmi jogszabályokat közvetett kisajátításnak lehessen tekinteni, ami ellentételezést eredményez. Véget kell vetnünk az ilyen visszaéléseknek. Noha a Parlamentnek – idáig először – beleszólása van az ilyen kérdésekbe, az Arif-jelentés figyelmeztető lövésül szolgált a Tanács és a Bizottság számára, amelyek arra készülnek, hogy megkezdik a tárgyalásokat Indiával, Kanadával és hamarosan Kínával is.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint a külföldi közvetlen befektetés az Unió kizárólagos hatáskörébe kerül. Ez egy mindenféleképpen leküzdendő kihívást jelent, különösen az európai befektetők és a kedvezményezett országok elvárásainak is megfelelő, ugyanakkor pedig az EU külpolitikai célkitűzéseinek is eleget tevő európai befektetési politika létrehozása tekintetében.

Az EU által aláírt számos – kétoldalú vagy többoldalú – befektetési megállapodásnak valamennyi érintett ágazatban garantálnia kell a befektetők védelmét. A jövőbeni uniós politikának támogatnia kell a fenntartható és környezetbarát befektetéseket, amelyek a külföldi befektetés által érintett üzleti vállalkozásokban előmozdítják a jó munkakörülmények kialakulását. Valamennyi befektetési megállapodást – további garanciaként – egy sor kapcsolódó környezetvédelmi és szociális előírásnak kell kiegészítenie.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Tartózkodtam a szavazástól. Az EUMSZ 206. és 207. cikke a külföldi közvetlen befektetést az EU kizárólagos hatáskörei közé sorolja. Ez a jelentős következményekkel járó változás kettős kihívást jelent, egyrészt a tagállamok által már megkötött több mint 1200 kétoldalú befektetési megállapodás kezelése, másrészt pedig a befektetők és a kedvezményezett államok elvárásainak egyaránt megfelelő, ugyanakkor az Unió külpolitikai célkitűzéseit tiszteletben tartó, jövőbeli európai befektetési politika meghatározása szempontjából. Ennek a közös kereskedelempolitikába illeszkedő új politikának a meghatározásához mindenekelőtt elemezni kell a mostanáig folytatott befektetési politikákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Nikolaos Salavrakos (EFD), írásban.(EL) Kritikus időket élünk, amikor az EU-nak gazdasági és szociális válsággal is meg kell küzdenie. E szakaszban az EU-nak a növekedésre és a befektetések és munkahelyek megteremtésére kell összpontosítania energiáit. Az EU hatásköreinek a közvetlen külföldi befektetési ágazatra a Lisszaboni Szerződésben való kiterjesztése lehetővé teszi számunkra, hogy lefektessük az egységes európai politika alapjait ebben az ágazatban. Az európai vállalkozások rendelkezésére kell bocsátanunk az ahhoz szükséges eszközöket, hogy biztonságos és minőségi befektetéseket eszközöljenek külföldön. Külföldi vállalkozásaink védelmét kiemelt fontosságú feladatunknak kell tekintenünk. Mivel az EU a világ legnyitottabb piaca, az üzleti vállalkozásaink védelmére szolgáló keretrendszert, továbbá olyan kapcsolódó feltételeket kell elfogadnunk, amelyek egyensúlyt teremtenek alapvető kereskedelmi partnereinkkel, hogy az európai vállalkozások hasonló versenyfeltételeket élvezhessenek. A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy a megfelelő irányban tett lépést jelent az említett végső cél elérése tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE), írásban.(PL) A Lisszaboni Szerződés gyökeres változásokat hozott a közös kereskedelmi politika területére. Először, a Szerződés rendelkezései alapján a közös kereskedelmi politika kiterjedt – többek között – a külföldi közvetlen befektetésekkel kapcsolatos kérdésekre. Másodszor, megváltozott a döntéshozatali eljárás: a döntéseket a Tanács hozza minősített többséggel, a Parlament pedig megkapta az együttdöntés jogát. Ez azt jelenti, hogy a Parlament hozzájárulása lesz szükséges mind a kereskedelmi megállapodások, mind pedig a befektetésekkel kapcsolatos (a külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó) kérdések esetében.

Az Uniónak – közös kereskedelmi politikájának részeként – létre kell hoznia a befektetők és a kedvezményezett államok elvárásainak is megfelelő európai befektetési politikát. A befektetési politikának figyelembe kell vennie az Európai Unió külpolitikájának prioritásait is. Ezzel összefüggésben felmerül a nemzetközi szinten való szabályozás kérdése is, különös tekintettel a WTO-ban folytatott tárgyalásokra. A Lisszaboni Szerződés által az Uniónak juttatott új hatáskörök közvetetten hatást gyakorolnak az Európai Parlament hatásköreire is, mivel a külföldi közvetlen befektetések területén zajló döntéshozatali folyamatban a Parlament egyenértékű a Tanáccsal.

Az új következetes és integrált európai uniós befektetési politika minden bizonnyal kedvező hatást gyakorol majd a globális gazdasági folyamatra és fejlődésre. A legfontosabb gazdasági tömbök egyikeként az EU-nak erős tárgyalási pozíciója van, amely – köszönhetően a közvetlen befektetések területén érvényesülő közös politikának – hozzájárulhat az EU és az uniós üzleti vállalkozások versenyképességének, továbbá a foglalkoztatásnak a növekedéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – Úgy vélem, hogy az EU-nak a közérdekből való szabályozáshoz fűződő jogát meg kell védeni, továbbá hogy biztosítanunk kell az európai befektetőknek az EU-n kívüli felelős viselkedését. Ez az, ami miatt támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A Lisszaboni Szerződés az EU kizárólagos hatáskörébe vonta a külföldi közvetlen befektetést. Ez kettős kihívást jelent: egyrészt a tagállamok hatályos kétoldalú befektetési megállapodásainak kezelése, másfelől pedig a befektetők és a kedvezményezett államok elvárásainak, továbbá az EU érdekeinek megfelelő európai befektetési politika meghatározása tekintetében. Alapvető fontosságú a kiváló minőségű befektetéseket előmozdító, az egész világ gazdasági és a fenntartható fejlődéséhez kedvezően hozzájáruló integrált és koherens befektetési politika. E célból a védelemben részesítendő befektetések egyértelmű meghatározása felé kell elmozdulnunk – kivételt képeznek ez alól a spekulatív jellegű befektetések, amelyeket nem szabad védelemben részesíteni. Hasznos volna az uniós befektető fogalmának bevezetése, és tanácsos volna a „külföldi befektető fogalmának részletes meghatározása. A tagállami tapasztalatok bevált gyakorlatainak meghatározása, valamint az alapvető normáknak, például a megkülönböztetésmentességnek, a méltányos és igazságos bánásmódnak, valamint a közvetlen és közvetett kisajátítás elleni védelemnek – a tiszteletben tartása révén megteremthetjük a kérdéssel kapcsolatos koherens európai politika alapjait. Ezek az intézkedések, valamint a felelősségi köröknek az EU és a tagállamok közötti megosztásénak meghatározása hozzájárul a kis- és középvállalkozások (kkv-k) külföldi befektetéseire vonatkozó feltételek megteremtéséhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Niki Tzavela (EFD), írásban.(EL) A jelentés kiemelten kezeli az uniós befektetők védelmét. Kiemeli azt is, hogy az EU által támogatott új befektetéseknek fenntarthatóknak és környezetbarátnak kell lenniük, továbbá elő kell segíteniük a magas színvonalú munkakörülmények kialakulását. Végül a jelentés felsorolja azokat az országokat, amelyek kiemelt partnerek lesznek. Véleményem szerint mindezek elősegítik az Európai Unió stabil nemzetközi befektetési politikájának létrejöttét. Ezért igennel szavaztam Arif úr jelentésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE), írásban.(FR) A Lisszaboni Szerződés az EU kizárólagos hatáskörébe vonta a külföldi közvetlen befektetést. Örömmel támogattam a jelentést, amely felvázolja az új nemzetközi befektetési politikát, és megerősíti az EU-nak mint a külföldi közvetlen befektetés legnagyobb kedvezményezettjének helyzetét. A jelentés üzenete határozott: Európának kulcsszereplőnek kell lennie a holnap befektetéseiben. Az új gazdaságok felemelkedése felborította az országok és az országok befektetési kapacitása közötti egyensúlyt. Az európai vállalatoknak meg kell találniuk helyüket az új piacokon, az EU-nak pedig segítséget kell nyújtania számukra a növekedéshez azzal, hogy jogbiztonságot kínál számukra, továbbá megerősíti a globális gazdaságba való integrációjukat. A külföldi közvetlen befektetés alapvető része az európai országok tevékenységeinek, de valóban mindig a növekedés hajtóerejeként hat? Nem hiszem, hogy így volna. A külföldi közvetlen befektetés csak akkor eredményes, ha megfelelő, egyértelmű előírásokat érvénybe léptető politikák társulnak hozzá. A jelentés ilyen módon gazdasági és jogi környezetet biztosít a vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, amelyek a növekedés és a munkahelyteremtés hajtóerejeként alapvető fontosságúak gazdaságunk szövete számára. Ügyelnünk kell arra, hogy ne szolgáltassuk ki őket az agresszíven viselkedő külföldi befektetők kényének-kedvének.

 
  
  

Jelentés: Cătălin Sorin Ivan (A7-0050/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, a következők miatt: az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportnak az előcsatlakozási alapok hatékonyabb felügyeletére vonatkozó javaslatai, figyelemmel a 2009-es tapasztalatra; az Európai Uniónak a dohányfogyasztás elleni, a globális partnerség részeként foganatosított intézkedései; és az egyéb áruknak az EU-ba vagy az EU-ból való mozgása, amely az adófizetők pénzének elköltésével jár, és ami pénzforrásoktól és erőforrásoktól fosztja meg az EU költségvetését a probléma kezelése miatt. Végezetül fontos feladat lesz az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) munkájának az év során, és nem csupán az éves jelentésről folytatott vita során való figyelemmel kísérése.

 
  
MPphoto
 
 

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban.(LT) Egyetértettem a jelentéssel, amely intézkedések megtételére és a források annak biztosítása érdekében való rendelkezésre bocsátására szólít fel, hogy az uniós alapok ne legyenek kitéve a korrupciónak, továbbá hogy biztosítva legyen az uniós pénzeszközök kezdeményezettjeinek egyablakos átláthatósága. Az uniós adófizetők pénzét megfelelő módon és eredményesen kell felhasználni. A tagállamoknak hatékony ellenőrző mechanizmusokkal és a csalás felderítésére szolgáló megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük. Minden olyan pénzt, amely szabálytalanság eredményeként került kifizetésre, vissza kell fizetni az EU költségvetésébe.

 
  
MPphoto
 
 

  George Becali (NI), írásban.(RO) Teljes meggyőződéssel szavaztam a jelentés és a képviselőtársunk által előterjesztett javaslatok mellett. Eltekintve a Bizottság értékelésében fellelhető kritikus hangtól és kétértelműségtől, támogatom az előadónak azt a gondolatát, hogy kizárólag abban az esetben vonhatunk le következtetéseket a helyzettel kapcsolatban az Unió pénzügyi érdekeit és a csalás elleni küzdelem eredményeit illetően, ha belefoglaljuk az Európai Unió Számvevőszékének a 2009. évre vonatkozó éves jelentéséből és az OLAF jelentéséből származó adatokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) Az EUMSZ 325. cikke az EU pénzügyi érdekeinek védelmére és a csalás elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettséget ró az Európai Bizottságra és a tagállamokra azon területeken, ahol a felelősség megoszlik az Európai Unió és a tagállamok között.

Úgy vélem, hogy az Európai Bizottság „A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2009” című jelentése nem közöl információkat az egyes tagállamokban előforduló csalások és szabálytalanságok becsült szintjére vonatkozóan, hanem inkább a jelentéstétel szintjére összpontosít. Az eredmények – véleményem szerint – nem tekinthetők a csalások és a szabálytalanságok szintjére vonatkozó tapasztalati bizonyítékoknak, mivel a csalás és a szabálytalanságok tekintetében nem állítható össze belőlük a tényleges helyzet átfogó képe.

Ennélfogva egyetértek az előadóval, aki azon a véleményen van, hogy a legmegfelelőbb megközelítést az, ha az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni küzdelem helyzete tekintetében a Számvevőszék éves jelentése alapján vonunk le következtetéseket, amely a legmegbízhatóbb információforrásnak tekinthető, míg a Bizottság és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) főként meghatározott esetekre vonatkozóan közöl információt.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikke az Európai Bizottságra és a tagállamokra rója az EU pénzügyi érdekei védelmének és a csalás elleni küzdelem kötelezettségét. A Bizottságnak folytatnia kell az annak biztosításra kifejtett erőfeszítéseit, hogy a tagállamok tegyenek eleget jelentéstételi kötelezettségeiknek, és így megbízható és összehasonlítható, a csalásokat a szabálytalanságoktól megkülönbözető adatok álljanak rendelkezésre.

Ez lehetővé teszi az európai intézmények számára, hogy intézkedjenek. Ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha az információ átlátható. Ebben az esetben megfelelőképpen tudjuk felhasználni az uniós pénzforrásokat, hitelesek leszünk, és elnyerjük az európai polgárok bizalmát.

 
  
MPphoto
 
 

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban.(RO) Figyelemmel arra, hogy hogyan alakul a csalások szintje a szabálytalanságok mennyiségéhez viszonyítva a saját forrásokban Ausztria, Spanyolország, Olaszország, Románia és Szlovákia esetében, ahol a csalás teszi ki mindegyik tagállamban a teljes összeg több mint felét – a nemzeti vámellenőrzések során feltárt hiányosságokat nem is említve –, úgy vélem, hogy a vámvizsgálati rendszert meg kell erősíteni.

Az Európai Bizottságnak ugyanakkor gyakorolnia kell az annak biztosítása tekintetében meglévő feladatkörét, hogy a tagállamok eleget tegyenek jelentéstételi kötelezettségeiknek, és így megbízható és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a szabálytalanságokról és csalásokról.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A csalás – az előadó nagyon találó meghatározása szerint „a szándékos károkozás egy példája és bűncselekmény”, a szabálytalanság pedig „a szabály betartásának elmulasztása”. Ez az a meghatározó keretrendszer, amely alapján zéró toleranciát kell alkalmaznunk a csalás esetében, és az kell legyen a célunk, ahogyan az előadó a 2008-as jelentéssel kapcsolatban elmondta, hogy elérjük, a pénzügyi szabálytalanságok száma nulla legyen az EU-ban. Ahogyan a múlt év végén a Financial Times által folytatott vizsgálatot követően egy kérdésben rámutattam, súlyos kétségek merültek fel a Kohéziós Alap célját és hatékonyságát illetően. Ezek a kétségek nem szorítkozhatnak kizárólag a sajtóra.

Ugyanakkor a jelentés „sajnálja, hogy továbbra is hibásan költenek el nagy összegű uniós pénzeszközöket, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen megfelelő lépéseket e pénzek azonnali behajtásának biztosítása érdekében.” Az uniós források rendeltetésellenes felhasználása hatékonyabb adminisztrációt tesz szükségessé, valamint a pénzforrások elköltésének figyelemmel kísérését. Rendelkezni kell az olyan tagállamok hatékony szankcionálásáról, amelyek nem megfelelően használják fel a kapott forrásokat. Ez az egyetlen módja annak, hogy elindulhassunk az uniós nulla százalékos csalási arány célja felé.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez az állásfoglalási indítvány a Parlamentnek és a Tanácsnak adott, „A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2009 (COM(2010)382)” című bizottsági jelentésre hivatkozik, és összhangban van az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 325. cikkével, amely előírja a Bizottság és valamennyi tagállam számára az EU pénzügyi érdekeinek védelmét, és amelynek (2) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy nyújtson be részletes éves jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak. Az elmúlt években végbement fejlődések ellenére alapvető fontosságú, hogy a folytatódjanak a csalás minden fajtájának megelőzésére irányuló erőfeszítések, még abban az esetben is, ha ellenük a tagállamok szervei is fellépnek. Egyetértek az előadó által előterjesztett javaslatokkal, amelyeket a vita során felvetett ajánlásokkal kell kiegészíteni, különösen a „csalás” és a „szabálytalanságok” fogalmának egyértelművé tételét illetően, mivel a csalás az EU érdekeire nézve káros, tudatos magatartási formát jelent; a szabálytalanságok kezelésére pedig hatékonyabb rendszert kell kialakítani. Remélem, hogy a javaslatok beépítése révén a 2010-es jelentés jobb lesz majd, mint a 2009-es.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés a tagállamok által a különböző területekkel, így a mezőgazdasági politikával, a kohéziós politikával, az előcsatlakozási alapokkal és az EU hagyományos saját erőforrásainak behajtásával kapcsolatban bejelentett szabálytalanságokra vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikák összefoglalását közli. A különböző tagállamokkal kapcsolatban említett területeken 2009-ben számtalan szabálytalanságot tártak fel. A szabálytalanságok közül sokat késve észleltek és/vagy jelentettek be, ami a közös költségvetés védelmét és megfelelő felhasználását veszélyezteti. Támogatjuk az előadó által a hatékony behajtási rendszer megvalósításának szükségességével kapcsolatban tett bírálatokat és észrevételeket.

Őszintén szólva, jelenleg nagyon alacsony az általános behajtási arány. Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy a csalás és korrupció elleni küzdelmet különböző okok, de különösen a hatékonyság miatt olyan szinten kell megvívni, amely a lehető legközelebb helyezkedik el ahhoz a szinthez, ahol e jelenségek felbukkannak. Ezért minden tagállamban fokozni kell a csalás és korrupció elleni küzdelmet, mivel az uniós szintű közös jogalkotás önmagában nem jelent gyógymódot a jelenséggel szemben.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Az EU pénzügyi érdekeiről szóló jelentés a tagállamok által a különböző területekkel, így a mezőgazdasági politikával, a kohéziós politikával, az előcsatlakozási alapokkal és az EU hagyományos saját erőforrásainak behajtásával kapcsolatban bejelentett szabálytalanságokra vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikák összefoglalását közli.

A különböző tagállamokkal kapcsolatban említett területeken 2009-ben számtalan szabálytalanságot tártak fel. A szabálytalanságok közül sokat késve észleltek és/vagy jelentettek be, ami az adófizetők pénzének védelmét és megfelelő felhasználását veszélyezteti.

Támogatjuk az előadó által a hatékony behajtási rendszer megvalósításának szükségességével kapcsolatban tett bírálatokat. A behajtás általános szintje jelenleg távol van a kívánt szinttől.

Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy mindegyik tagállamnak a gyakorlatban is alkalmaznia kell a csalás és korrupció elleni küzdelmet, és ez fontosabb, mint az, hogy az uniós szintű közös jogalkotás.

Szeretnénk figyelmeztetni az ellenőrzés és a túlzott mértékű bürokrácia közötti különbségtételre: a túlzott mértékű bürokrácia ugyanis aláássa a támogatást kérők, különösen a kisebb társadalmi szervezetek, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogait.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) Elismerésemet fejezem ki az előadó által elvégzett munkával kapcsolatban. A jelentésből kiemelkedik a csalárd szabálytalanságoknak az OLAF tevékenységére is kiterjedő áttekintése. A Bizottság munkája azonban nem kimerítő, mivel az egyes tagállamok vonatkozásában nem számol be a csalással kapcsolatos adatokról, ahogyan arra az előadó is rámutat. A javaslatot ezért támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Ian Hudghton (Verts/ALE), írásban. – Az EU-n belüli csalás a rendszer integritására mér csapást. Alapvető fontosságú, hogy az EU és a tagállamok folytassák az e területen végzett fontos munkájukat. Támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban.(LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel a tagállamoknak elsősorban az adófizetők pénzének védelmezőiként kell fellépniük a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos küzdelmük során. Meg kell erősítenünk a tagállamokban alkalmazott jelentéstételi módszertant és a csalások felderítésével kapcsolatos képességeket. A Bizottság „Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2009” című jelentése nem tartalmaz információkat a szabálytalanságok és csalások becsült szintjéről az egyes tagállamokban, és ezért nem lehetséges átfogó képet kapni a szabálytalanságok és csalások tagállamokban tapasztalható jelenlegi szintjéről, valamint azonosítani és megbüntetni azokat, ahol a legmagasabb a szabálytalanságok és csalások szintje. A Bizottság jelentése nem vizsgálja részletesen a csalást és a szabálytalanságokkal igen tág értelemben foglalkozik. Sajnálatos módon továbbra is hibásan költenek el nagy összegű uniós pénzeszközöket, és ennélfogva a Bizottságnak megfelelő lépéseket kell tennie e pénzek azonnali behajtásának biztosítása érdekében. A hibákat nem szabad eltűrni, a Bizottságnak pedig a tagállamokkal együttműködésben és a Szerződés szerint megfelelő jelentés elkészítésével kell ésszerű biztosítékot adnia a Parlamentnek arra, hogy ez a célkitűzés teljesült és a csalásellenes küzdelmet szolgáló fellépés megfelelően zajlik.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban.(RO) A jelentés statisztikai összefoglalást ad a tagállamok által az azokra a területekre vonatkozóan bejelentett szabálytalanságokról, amelyeken a költségvetést végrehajtják (mezőgazdasági politika, kohéziós politika és előcsatlakozási alapok, azaz a költségvetés körülbelül 80%-a), és az EU hagyományos erőforrásainak behajtásáról. Úgy vélem, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni küzdelem különösen fontos területet jelent, az ezekért való felelősség pedig mind az Európai Unió, mind pedig a tagállamok hatásköreibe beletartozik. A jelentés a közvetlenül a Bizottság által kezelt kiadásokkal kapcsolatban felmerült szabálytalanságokra vonatkozó becslést is közöl, valamint áttekintést ad az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) operatív tevékenységeiről.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely határozottan bírálja a Bizottságot, amiért túl kevés tájékoztatást ad a csalásról és a szabálytalanságokról. Ezt a nem megfelelő tagállami jelentéstétel eredményének tulajdonítja. A csalási arányok Franciaország és Spanyolország esetében például „gyanúsan alacsonynak” tekinthetők. A jövőben a szabálytalanságok és a csalás közötti egyértelmű különbségtételt kívánunk látni, mivel a csalás bűncselekmény, a szabálytalanság pedig a szabály betartásának elmulasztása. A jelentés kéri a csalással és szabálytalansággal kapcsolatos becslések tagállamonként bontásban való közlését is, hogy fegyelmi eljárást lehessen indítani az egyes országokkal szemben. Az állásfoglalás szerint továbbra is nagy összegű uniós forrásokat fizetnek ki tévesen. A Parlament felhívja a Bizottságot, hogy intézkedjen az ilyen források haladéktalan behajtásának biztosításáról, különösen Olaszország esetében. A fennálló tartozások behajtásának aránya különösen a mezőgazdasági és kohéziós politika esetében „katasztrofális”.

 
  
MPphoto
 
 

  Jiří Maštálka (GUE/NGL), írásban.(CS) Osztom az előadónak azt a véleményét, hogy a Bizottság a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló jelentésében elmulasztotta közölni azokat az információkat – például az egyes tagállamokban előforduló csalások és szabálytalanságok becsült szintjére vonatkozóan –, amelyekre olyan nagy szükség van az uniós pénzforrások kezelésével kapcsolatban. Figyelemmel arra, hogy egyes tagállamok, így például Csehország esetében – túlzás nélkül mondhatjuk – gigantikus léptékű korrupcióról lehet szó, ezt nagyon súlyos hiányosságnak mondhatjuk. Ha a csalást és az úgynevezett szabálytalanságokat uniós szinten vizsgáljuk meg, akkor az egyes tagállamok szintjén a korrupciónak és a csalásnak „csupán” egy meghatározott szegmense van jelen, ám ez egy nagyon számottevő szegmens. Véleményem szerint haladéktalanul szükség van annak átgondolására, hogy az Európai Csaláselleni Hivatal által jelenleg végzett munka elég hatékony-e, és hogy vajon nem kellene-e ezt a munkát szerkezeti és módszertani jellegű változtatások, például egy agresszívabb megközelítés tárgyává tenni.

 
  
MPphoto
 
 

  Véronique Mathieu (PPE), írásban.(FR) „A Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme” című jelentés összekapcsolja a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelmet. Fontos a szabálytalanság – azaz a szabály betartásának elmulasztása – és a bűncselekménynek minősülő csalás – azaz a szándékos károkozás – közötti különbségtétel. Másként megfogalmazva, a Bizottság jelentése nem tesz teljes mértékben különbséget, és a szabálytalanságokkal foglalkozik részletesen, ugyanakkor még nagy vonalakban sem tárja fel a csalás eseteit. A jelentés három, az EU költségvetésének körülbelül 80%-át jelentő területre tér ki: a mezőgazdasági politikára, a kohéziós politikára és az előcsatlakozási alapokra. A politikák és a kiadások végrehajtása a tagállamoktól függ, amelyek a szabálytalanságok és a csalás elleni küzdelem nemzeti eszközeiért felelősek.

Az államigazgatások elkötelezettsége túlságosan heterogén, a szabálytalanul kihelyezett források egyes országos esetében tapasztalható magas szintje pedig elfogathatatlan. Előrelépésre van szükség a közbeszerzési eljárások esetében is, különösen az átláthatóság biztosítása és a csalás elleni küzdelem tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Melo (PPE), írásban.(PT) A jelentés az uniós pénzeszközök elköltése során az egyes tagállamokban felmerülő szabálytalanságok és elkövetett csalások számát emeli ki. A bejelentett esetek számának növekedését az új kommunikációs technológiák bevezetése okozta. Úgy vélem, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a csalás és a szabálytalanságok tekintetében a felelősséget a tagállamokra helyezzük, illetve hogy a tagállamok büntetést kapjanak ezzel kapcsolatban. Hozzáférhetővé kell tenni az egyes tagállamokra vonatkozóan szükséges információkat annak érdekében, hogy növekedjen az ellenőrző és nyomon követési rendszerek hatékonysága, és hogy valós képet biztosíthassunk a helyzetről. A tagállamoknak be kell vezetniük a szabálytalanságokat kezelő rendszert annak érdekében, hogy előrelépést érhessenek el az európai intézményeknek való jelentéstételi kötelezettségeik teljesítése tekintetében. A mezőgazdasági politika, a kohéziós politika és az előcsatlakozási alapok jelentik azokat a területeket, amelyeken a szabálytalanságok és a csalások aránya különösen jelentős. Ennélfogva intézkedéseket kell hozni a nyomon követés, a felderítés és a korrekció megerősítése érdekében. Figyelmet kell fordítanunk az uniós pénzeszközök kezelésére és elköltésére szolgáló átlátható és hatékony rendszer megteremtésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Tudom, hogy az éves jelentés – az EUMSZ 325. cikkének előírásaival összhangban – azt vizsgálja, hogy a Bizottság és a tagállamok milyen eredménnyel védik meg az uniós pénzeszközöket a csalással szemben. Vannak területek, amelyeken a tagállamok hajtják végre a költségvetést (mezőgazdaság, kohéziós és előcsatlakozási alapok), és amelyek az EU saját erőforrásainak a vámokon és illetékeken keresztül történő beszedésére szolgálnak. Fontos, hogy létrejöjjön az EU és a dohánytermékgyártók között létrejöjjön a dohánytermék-csempészet elleni közdelemről szóló megállapodás.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Akit bolti lopáson kapnak, azt előállítják és megbüntetik. Ezzel szemben eurómilliókat lehet eltulajdonítani az EU finanszírozásából anélkül, hogy ezzel kapcsolatban bármiféle kockázat is felmerülne. Nemcsak arról van szó, hogy a lebukás valószínűsége kicsi. Még abba az esetben is, ha végül bizonyítható, hogy csalást követtek el, a tagállamok nem érdekeltek a jogi eljárások megindításában és a pénz behajtásában. A nagyvonalú támogatási rendszer továbbra is nyitva marad a csalás és a szabálytalanságok előtt. Különösen a keleti és déli tagállamokban fordulnak elő nagy számban a csalások. Különösen az előcsatlakozási támogatási finanszírozás bizonyult fogékonynak. Törökország esetében az előcsatlakozási támogatás nemcsak hogy valamely nem európai országot részesít kedvezményben, hanem bizonyos esetekben gyakran a korrupt tisztviselők zsebeiben tűnik el.

Annak érdekében, hogy megakadályozzuk az adófizetők további megkárosítását, fel kell készülnünk a küzdelemre. A jelentés csupán egyetlen lépést jelent ebben az irányban. Végső soron valószínűtlen, hogy szavatolni tudja, nem szipkázzák el az európai adófizetők pénzét egy másik uniós államba vagy éppen az Unión kívüli régiókba. Ennek megfelelően szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Claudio Morganti (EFD), írásban.(IT) A közösségi csalás elleni küzdelemről szóló jelentés a megfelelő irányba mutat, amikor a nagyobb egyértelműség szükségességére összpontosít, és annak legteljesebb mértékű szükségességét hangsúlyozza, hogy soha nem lankadhat éberségünk.

Olaszország sajnos a leginkább érintett országok között van. Az esetek túlnyomó többsége Dél-Olaszországban következik be, és az e térségek fejlesztésére szánt pénzforrások eltulajdonításához vagy rendeltetésellenes felhasználásához kapcsolódik. E pénzforrások célja a hátrányos helyzetű térségek növekedésének és fejlesztésének ösztönzése. Amennyiben azonban a csalásokra pont ott kerül sor, ahol nagyobb szükség van a befektetésre, akkor teljes mértékben érthető, hogy miként lesz kétszeres mértékű az eredő kár.

Ennélfogva a folyamatos nyomon követés és az időben történő tájékoztatás formájában – ami azonnal felhívja figyelmünket az esetleges visszaélésre – egyre nagyobb és nagyobb figyelmet kell fordítani e területre. A jelentés ezekre a problémákra hívja fel a figyelmet, ezért döntöttem úgy, hogy amellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Wojciech Michał Olejniczak (S&D), írásban.(PL) Április 5-én az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről. Az Európai Bizottság és a tagállamok kötelessége, hogy a megtévesztés, a csalás és a korrupció elleni küzdelem révén megvédjék az EU pénzügyi érdekeit. Az elfogadott dokumentum a problémával kapcsolatos statisztikai adatokat is tartalmaz, amelyek közül sok aggodalomra ad okot. Hiányoznak a megfelelő adatok, a felügyeleti rendszerek nem minden esetben működnek megfelelően, sok kormány pedig nem tűnik hajlandónak az együttműködésre. A csalás és a korrupció elsősorban az adófizetők érdekeit sérti, véleményem szerint pedig minden erőfeszítést meg kell tennünk teljes felszámolásuk érdekében. Támogatom az Európai Parlament véleményeit és tagállamokkal szemben támasztott azon követelését, hogy gyakoroljanak tényleges felügyeletet az uniós költségvetésből származó összegek elköltése felett, továbbá hogy nyújtsanak teljes körű és megbízható tájékoztatást e területen. Ugyanilyen fontos a nyitott és átlátható közbeszerzési rendszerek bevezetése és az egyszerűsített vámeljárások hatékonyabb felügyelete szerte az Unióban. Ezek az intézkedések nem csak a jelenben lesznek a korrupciós esetek felderítésének és leküzdésének segítségére, hanem jelentős mértékben csökkentik jövőbeni előfordulásaik valószínűségét is.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló jelentés mellett szavaztam, mivel a valamennyi tagállam érdekében álló kérdésről van szó, amellyel valamennyiünknek szembe kell szállnia annak érdekében, hogy jobban össze tudjuk hangolni a spekuláció vagy a nemzeti és/vagy európai erőforrások helytelen kezelése elleni erőfeszítéseinket. A szöveg felsorol egy sor statisztikai adatot a csalások, szabálytalanságok és ellentmondásos helyzetek olyan eseteire vonatkozóan, amelyeket a különböző tagországokban és a magukban az uniós intézményekben tártak fel. Az adatok figyelmeztetésül szolgálnak azok számára, aki az Unió pénzügyi érdekeit védik, és akik részletes és megbízható tájékoztatást igyekeznek nyújtani annak érdekében, hogy kimerítő képet adhassanak a szabálytalanságokkal és csalásokkal kapcsolatos nemzetközi helyzetről, figyelemmel a közérdek védelmére.

 
  
MPphoto