Elnök. – A következő napirendi pont a Tanács és a Bizottság nyilatkozatai az Izland által elért haladásról szóló 2010. évi jelentésről.

  Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. – (HU) Elnök úr, biztos úr, képviselő hölgyek és urak! Igen nagyra értékelem az Európai Parlament aktív szerepvállalását a bővítési folyamatban, valamint konstruktív részvételét a bővítésről szóló általános vitában, és konkrétan – természetesen – az izlandi csatlakozási folyamatban. Az Európai Unió bővítése, mint az Unió egyik legsikeresebb politikája, az EU történetében elnökségi prioritásaink egyik legfontosabbika.

2010. június 17-én az Európai Tanács egyhangúlag úgy határozott, hogy Izlandnak megadja a tagjelölti státuszt. A miniszteri szintű csatlakozási konferencia első ülésére 2010. július 27-én került sor, és 2010. novemberében beindult a screening folyamat, amely a tervek szerint halad. A következő miniszteri szintű csatlakozási konferenciát június 27-ére tervezzük, így lehetőségünk nyílik arra, hogy számba vegyük az elért eredményeket, és reményeink szerint a lehető legtöbb fejezetet megnyissuk.

Számos olyan terület van, amely különösen fontos, és ezekre szeretném külön felhívni a figyelmet. Az önök állásfoglalás-tervezete is megteszi, hogy azonosítja ezeket a kérdéseket. Az elért eredményekről szóló 2010. évi jelentésében a Bizottság megállapította, hogy Izland teljesíti a tagsághoz szükséges politikai kritériumokat, és annak ellenére, hogy erősen sújtotta a gazdasági és pénzügyi válság, kellőképpen felkészült ahhoz, hogy meghozza az uniós tagság követelményeinek teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. 2010. december 14-én a Tanács következtetésekben emlékeztetett arra, hogy Izland hosszú ideje jól működő demokrácia, erős intézményekkel és szoros uniós kapcsolatokkal. Azt is megállapította, hogy megfelelő volt Izland általános felkészültsége az uniós vívmányok átvételéhez és alkalmazásához, különösen annak köszönhetően, hogy az ország tagja az Európai Gazdasági Térségnek és részes fele a schengeni megállapodásnak. Izland működő piacgazdaságnak tekinthető és középtávon visszanyerheti arra vonatkozó képességét, hogy az egységes piacon belüli versenykényszerrel és a piaci erőkkel szemben is megállja a helyét.

A Tanács emlékeztetett arra, a tárgyalások azt célozzák, hogy Izland teljes körűen átvegye és alkalmazza az uniós vívmányokat. A tárgyalások menetét az fogja meghatározni, hogy Izland teljesíti-e az EGT-megállapodás értelmében fennálló összes kötelezettségét, teljes körűen figyelembe véve – egyebek mellett – a 2010. június 17-i európai tanácsi következtetéseket, továbbá, hogy milyen eredményt ér el a Bizottság véleményében megállapított egyéb hiányosságok felszámolása terén. Ezzel párhuzamosan a Tanács emlékeztetett egyrészt arra, hogy amíg a csatlakozási tárgyalások folynak, az EU és Izland közötti kapcsolatok alapvető, szerződéses alapja továbbra is az EGT-megállapodás marad, másrészt arra, hogy Izland az elmúlt két év során is tevékeny és konstruktív partner volt e kereteken belül és a schengeni térség vonatkozásában. Jók az eredményei a fejlődő uniós vívmányok alkalmazása terén is. A Tanács tehát arra ösztönözte Izlandot, hogy ezt a gyakorlatot folytassa.

Az Európai Parlament állásfoglalás-tervezete átfogó képet ad az elért eredményekről és a megoldandó feladatokról. Az utóbbiakat illetően szeretném felhívni a figyelmüket a közös feladatunkra, a közvéleménnyel történő korrekt és mélyreható kommunikáció szükségességére mind az izlandi, mind pedig az uniós polgárokkal. A fentiek fényében ismételten rámutatnék arra, hogy magyar elnökség alatt is még igen sok a tennivaló. Ami az elnökséget illeti, magától értetődően számítunk arra, hogy az összes tagállam, a Bizottság és természetesen az Európai Parlament is segíti Izlandot e vállalkozásában. Alapvető fontosságú, hogy fenntartsuk a munka lendületét, és ezáltal még ebben a félévben a lehető legnagyobb mértékben előre mozdítsuk a tárgyalásokat.

Meggyőződésem, hogy Izland csatlakozása sikertörténet lehet. Lendületet adhat a bővítési politika egészének, és növelheti annak sikerességét. A magyar elnökség mottója és célja az erős Európa. Minden előrelépés Izland csatlakozási folyamatában ennek megvalósulásához járul hozzá.

  Štefan Füle, a Bizottság tagja. – Elnök úr! Ez a mai vita Izlandról és csatlakozási folyamata következő lépéseiről nagyon időszerű.

Szeretném megköszönni a tisztelt Háznak, hogy támogatja Izland tagságát és gratulálok az előadónak, Preda úrnak, a kiváló minőségű jelentéséhez. A tárgyalt állásfoglalás nagyban hozzájárul ehhez a folyamathoz: a megfelelő pillanatban, a megfelelő üzenteket küldi Izlandnak.

Annak értékelése, hogy Izland mennyiben felel meg a közösségi vívmányoknak – az átvilágítási folyamat – jól halad. 2010 novembere óta 24 fejezetet vitattunk meg és 23 kétoldalú átvilágítási ülést zártunk le, amelyek a halászattal, mezőgazdasággal, környezetvédelemmel, regionális politikával és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkoztak.

Az átvilágítás egy fontos technikai folyamat, és az ülések már most meghatároztak kényes kérdéseket és kihívásokat a kulcsfontosságú fejezetekben, mint például a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és halászatban. A tárgyalási folyamatnak ez a szakasza 2011 júniusára fog befejeződni.

Megerősíthetem, hogy a tényleges tárgyalások megkezdésére a magyar elnöksége vége felé számíthatunk, amikor is megnyitunk néhány fejezetet a 2011. június 27-re tervezett csatlakozási konferencián. Ez ambiciózus, de kivitelezhető menetrend és minden fél elkötelezett az előrehaladás mellett.

A Bizottság készen áll arra, hogy figyelembe vegye Izland sajátosságait és elvárásait a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos jelenlegi megközelítés keretei között, valamint az Unió elveinek és szabályainak teljes körű megőrzése mellett. Éppen ezért arra törekszünk, hogy nyitott és konstruktív szellemben mindkét fél számára elfogadható megoldásokat találjunk oly módon, amely az Európai Unió és az izlandi hatóságok közötti együttműködés magas szintjét tükrözi. A korábbi csatlakozásokhoz hasonlóan itt is arra kell számítanunk, hogy nem lesz mindig könnyű ez a feladat, de bízunk abban, hogy sikeres útra léptünk Izlanddal.

Az Icesave-ügyet illetően, és – mint ahogy arra állásfoglalásukban Önök is utaltak – az érintett felek érdekében, a Bizottság üdvözölné ezen ügy mielőbbi megoldását.

Gazdasági szempontból, Izland IMF program keretében történő pénzügyi és bankkonszolidációja elismerésre méltó. A kiigazítási program jó úton halad és a kormány elkötelezett a további konszolidáció mellett. Az adósságok további átütemezése segít majd a gazdasági fellendülés megerősödésében. Az izlandi kormány a tőkeellenőrzések fokozatos eltörlésére irányuló stratégia kidolgozásán is dolgozik, ami elősegíti egy jobb üzleti légkör kialakulását.

Engedjék meg, hogy röviden szóljak az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében hozott támogatási intézkedéseinkről is! A következő három évre összesen 28 millió eurós indikatív keret áll rendelkezésre, hogy támogassuk az igazgatási kapacitások megerősítését és felkészítsük Izlandot a strukturális alapok kezelésére.

Jól halad a 2011-es nemzeti IPA program véglegesítése és számos konkrét tevékenység is megkezdődött a technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) program keretében.

Teljes mértékben osztom azzal kapcsolatos véleményüket, hogy tényeken alapuló, nyilvános vitára van szükség az uniós csatlakozásról. Ez valóban döntő szerepet játszhat abban, hogy jobban megérthessék az Európai Unió politikáinak és lépéseinek realitását és segíthet a mítoszok eloszlatásában. Továbbá őszintén üdvözlöm azt is, hogy az izlandi hatóságok intenzív kommunikációs tevékenységbe kezdtek.

Biztató tudni, hogy az elmúlt évben az izlandi közvéleményben jelentős mértékben javult az EU támogatottsága – mind a csatlakozási folyamat folytatásának támogatottsága, mind az uniós tagsághoz és az erről kialakult képhez való hozzáállás szempontjából.

A Bizottság fokozza saját tájékoztatási és kommunikációs tevékenységét a megfelelő tájékoztatáson alapuló nyilvános vita elősegítése érdekében. Az Európai Unió képviselete Reykjavíkban már teljes egészében működőképes és aktívan részt vesz a kommunikációs tevékenységekben, valamint egy uniós tájékoztatási központot is tervezünk.

Most, hogy az átvilágítási időszak a végéhez közeledik, nagyon várom, hogy megkezdhessük a különböző fejezetek megnyitását Izlanddal.

  Cristian Dan Preda, a PPE képviselőcsoport nevében. – (RO) Elnök úr! Először is üdvözölni szeretném a Bizottság és a Tanács jelenlétét az ülésteremben, valamint a két intézménnyel, többek között ezen állásfoglalás elkészítése során ez idáig folytatott gyümölcsöző együttműködésünket.

Éppen úgy, mint ahogy kilenc hónappal ezelőtt, amikor is bejelentettük Izland európai uniós csatlakozási kérelmét, most is úgy határoztunk, hogy négy főbb pontot érintünk ebben a jelentésben.

1. A Politikai kritériumok. Izland, amely erős hagyományokkal rendelkezik, kiválónak számít e tekintetben. Ezen túlmenően úgy vélem, hogy üdvözölnünk kell azon eredményeket, melyeket az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezései tekintetében adott domináns jogkörének megváltoztatása és ezen utóbbiak függetlenségének megerősítése terén az elmúlt hónapokban elértek. Ugyanakkor, ezeket az intézkedéseket szigorúan végre is kell hajtani.

2. A gazdasági kritériumok. Az Európai Gazdasági Térség tagjaként, Izland a tagállami kötelezettségek nagy részét már most is teljesíti. Üdvözlöm az Icesave-ügyre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos megállapodást. Remélem – mint ahogy azt a felmérések is mutatják –, hogy Izland lakossága ennek támogatása mellett dönt majd a három nap múlva tartandó népszavazáson, biztosítva ezáltal, hogy eltűnjön ez a kétoldalú vita az uniós csatlakozásról folytatott tárgyalási folyamatból.

3. A regionális együttműködés is fontos tényező. Izland uniós csatlakozása egyedülálló lehetőséget biztosít az Unió számára, hogy megerősítse jelenlétét az északi-sarkvidéki térségben általában, és különösképpen az Északi-sarkvidéki Tanácsban.

Végül, de nem utolsósorban, a közvéleménynek döntő jelentősége van annak biztosításában, hogy a csatlakozási folyamat sikerrel záruljon. Ennek jegyében úgy gondolom, hogy bátorítást kell adnunk a reykjavíki hatóságok azon kezdeményezésének, hogy nyilvános vitát indítsanak és a projekt valamennyi érintettjével konzultáljanak. Ez annál is inkább fontos, mivel a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az izlandiak támogatják a csatlakozási folyamat folytatását.

  David-Maria Sassoli, az S&D képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, hölgyeim és uraim! A holnapi szavazás azon lépések egyike, amely hamarosan elvezet Izland Európai Unióhoz való csatlakozásához.

Izland jelentős előrehaladást ért el, amint azt Preda úr is elmondta. Néhány példát említek: az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, az izlandi bankrendszer összeomlásához vezető folyamatok kivizsgálásának és elemzésének céljával felállított különleges vizsgálóbizottság, az EU–Izland Parlamenti Vegyes Bizottság létrehozása, az euróövezetbe való belépéssel kapcsolatos helyzet, a megújuló energiák terén szerzett nagyobb tapasztalat.

Az Icesave rendkívül kényes kérdése továbbra is nyitott, és szombaton tartanak népszavazást, amikor is az izlandiak szavazni fognak. Jóllehet a népszavazás eredménye még mindig vitatott, úgy gondolom, hogy nagyon erős demokratikus értéke van, mivel az izlandiaknak felelősségérzetet ad és még nagyobb mértékben bevonja őket a tárgyalások ezen igen kényes szakaszába. Annak ellenére, hogy az első népszavazás nem hozott pozitív eredményt, az izlandi kormány keményen dolgozott egy olyan széles körű koalíció megteremtésén, amely képes polgárainak elmagyarázni, hogy miért is köteles Izland visszafizetni az Egyesült Királyságnak és Hollandiának az őket ért károkat.

Európának most az a szerep jutott, hogy türelmes legyen és tiszteletet tanúsítson, nem szabad túlzott nyomást gyakorolnia, ami egy fajta önvédelmet és bezárkózást válthat ki az izlandi társadalomban.

A halászatot és mezőgazdaságot illetően úgy gondolom, hogy Európának és Izlandnak meg kell találniuk a legjobb megoldást a Szerződésben megállapított kritériumok teljesítésére, és az izlandi gazdaság, ökoszisztémák, és az ország sajátosságainak megtartására.

Izland Európai Unióhoz történő csatlakozása azt jelenti majd, hogy Európa elmozdul az Északi-sark irányába, aminek jelentős pozitív hatása lesz a politikai, gazdasági, környezeti és tudományos területekre. Egyértelmű, hogy az Európához tartozás, hatvan év elteltével is, még mindig vonzó lehetőség.

  Pat the Cope Gallagher, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Örömmel hallottam a biztos úrtól, hogy az Izlanddal kapcsolatos csatlakozási fejezetek tavaly novemberben megkezdődött átvilágítása várhatóan hamarosan lezárul.

Természetesen Izlandnak – az EGT tagjaként – komoly előnyt jelent, hogy a közösségi vívmányok nagy részét már átvette. Az izlandi közvélemény-kutatások alapján megelégedéssel állapítom meg, hogy az izlandi emberek 65%-a akarja, hogy a tárgyalások folytatódjanak. A Parlamenti Vegyes Bizottság elnöki tisztemet felhasználva azt kívánom elérni, hogy az izlandi emberek mindaddig ne alakítsanak ki végleges álláspontot, amíg pontosan meg nem tudják, valamikor később az év folyamán, hogy milyen egyezség született.

Az EU–Izland Parlamenti Vegyes Bizottság második ülésére április 26-án és 27-én kerül sor Reykjavíkban. Tavaly hozták létre és valóban úgy gondolom, hogy ez fontos fóruma az EU és az izlandi parlament közötti párbeszédnek és együttműködésnek.

Azt kell mondanom, hogy csalódott vagyok, amiért a parti államoknak nem sikerült március elején, Oslóban megállapodniuk. Elengedhetetlen, hogy megállapodásra jussanak. Nem halászhatunk ki egy millió tonna makrélát a négy parti állam között, miközben azt tudatják velünk, hogy a tudományos szakvélemények csak ennek feléről szólnak.

  Indrek Tarand, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Egy kis ország mindig sok fejfájást okoz az EU-nak, amikor csatlakozni kíván, és Izland esetében, mint ahogy tudjuk, ez a halászatot, a környezetet és a biztos úr által még ezeken felül említetteket jelenti. Van azonban egy receptünk, és a Parlament sokkal szívélyesebb magatartást tanúsíthatna, mivel a kis országokkal gyöngéden kell bánni.

Mindig is csodálom Tannock úr elvszerű, politikai megközelítését a közösségi vívmányokkal és azzal kapcsolatosan, amit Izland tesz, illetve nem tesz. Ez alkalommal azonban képviselőcsoportommal egyetemben nem értek egyet a módosítások radikális hangnemével, és éppen ezért nagyon kérjük, hogy próbáljon meg holnapig kompromisszumot találni az előadóval. Már látom előre a plusz hat széket ebben a Parlamentben és a plusz fülkét a tolmácsok számára.

  Charles Tannock, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Az ECR képviselőcsoport teljes mértékben támogatja Izland Európai Unióhoz való csatlakozását, jóllehet a döntést határozottan maguknak az izlandiaknak kell meghozniuk egy népszavazáson.

Izland egy kis, stabil és gazdag demokrácia, és alapító tagja a NATO-nak és az Európa Tanácsnak. Gazdasága jelentős mértékben a halászattól függ, ugyanakkor a pénzügyi szolgáltatások terén elkövetett katasztrofális vakmerősége miatt, Izland valószínűleg jelentős engedményt fog kérni halászati ágazatának megóvása érdekében, amennyiben valaha is csatlakozik az EU-hoz. Ezáltal, remélhetőleg az Egyesült Királyságnak és a többi tagállamnak is ideális lehetősége nyílik majd arra, hogy fellépjen az ellentmondásos közös halászati politika további és szélesebb körű reformja érdekében.

Ami a bálnavadászatot illeti, én ezt nem tekintem elfogadhatónak. A bikaviadalt és kakasviadalt sem szeretem, de ezek – akár hiszik, akár nem – az EU egyes részein a nemzeti kultúra alapján engedélyezettek, amennyiben tehát Izland csatlakozik az EU-hoz, akkor – személyes véleményem szerint – lehetővé kell számára tenni, hogy megvédje bálnavadászati ágazatát, amennyiben ragaszkodik ehhez.

Végezetül pedig, Izlandnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy visszafizeti az Egyesült Királysággal és Hollandiával szemben, az Icesave összeomlása után fennálló pénzbeli tartozásait. Amennyiben a közelgő izlandi népszavazáson nemleges eredmény születik e kérdésben, akkor ez komoly akadálynak bizonyulhat az Egyesült Királyság kormányától érkező támogatás tekintetében.

  David Campbell Bannerman, az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr! Nagy-Britanniában április elsejét a bolondok napjának nevezik és az emberek nagy élvezettel tréfálják meg egymást. Ezért amikor egyesek kijelentik, hogy Izland jó úton halad annak irányába, hogy jövőre csatlakozzon az EU-hoz, akkor azt gondolom, hogy ez „áprilisi tréfa!”. Ami a valóságot illeti, egy felmérés arra mutatott rá, hogy az izlandiak 64%-a kíván független maradni és csak 24% akar továbbra is az uniós tagságért folyamodni, és valójában az izlandi üzleti vállalkozások 60%-a ellenzi.

Azt is mondják egyesek, hogy Izland az euró biztonságát szeretné. Áprilisi tréfa! Még Portugália saját bankjai sem hajlandóak jelenleg portugál kötvényeket vásárolni.

Izland sem gazdag halászterületeit nem fogja azért feladni – amely exportjának 40%-át állítja elő –, hogy csatlakozhasson a katasztrofális közös halászati politikához, sem pedig egy olyan izlandi parlamentről nem fog lemondani, amely több mint ezer éves és elnyerte az demokráciáért járó UNESCO-díját.

Izland – Nagy-Britanniához hasonlóan – még egy szétzilált bankrendszerrel is jobban jár akkor, ha kívül marad. Ez pedig nem tréfa!

  Elnök. – Kicsit összezavarodtam Campbell Bannerman úr, ezzel az áprilisi tréfa dologgal. Ma április 6-a van, most ellenőriztem újra, de gondolom, hogy tetszés szerint bármely napot kinevezhetjük bolondok napjának!

  Nick Griffin (NI). – Elnök úr! Mint ahogy az oly gyakran megesik itt, ennek a vitának a valósághoz szinte alig, a demokráciához pedig semmi köze sincs.

A legtöbben úgy beszélnek itt, mintha kész tény lenne, hogy Izlandot beszippantjuk Európa feketelyukába. Az izlandiak azonban nem ezt az üzenetet küldik. A jelenlegi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a függetlenségüket megtartani kívánók száma közel kettő az egy arányban túlszárnyalja az Európával kollaborálók és Európa-rajongók számát. Az izlandiak 75%-a bölcs módon nem bízik az EU-ban. Az egyetlen izlandi párt, amely a tagság mellett van, a közvélemény-kutatások szerint 30%-ról 18%-ra esett vissza.

Európa-szerte ugyanez a helyzet. Miközben a politikai elit a lehető legszorosabb egység és szövetségi birodalom irányába halad, az emberek függetlenséget és szabadságot akarnak. Az ilyen diszkrepanciák a forradalom melegágyai. Gratuláljanak maguknak a csatlakozás terén elért Önöknek oly tetsző előrehaladáshoz, de az országokban ezt követően végbemenő pénzügyi összeomlás, az Önök euro-kényszerzubbonyába szorítva, mindannyiunknak sokba fog kerülni, de az utópiájukra nézve is végzetes lesz. Izland és az Önök lekicsinylő Birodalmában rekedt országok, végre szabadok lesznek.

  Alf Svensson (PPE). – (SV) Elnök úr! Izland ugyan – a körülbelül 300.000 lakosával – népességét tekintve kis nemzet, de nagyszerű nemzet. Valójában az elmondottakat szeretném hangsúlyozni. Izlandnak demokratikus hagyományai és lenyűgöző kultúrája van és más országokat jóval megelőzve tudott már tényleges szociális biztonságot biztosítani. Megrekedhetünk annál, hogy a 2008-as év gazdasági túlkapásairól beszélünk, de ilyen túlkapásokra a kis Izland mellett más országokban is sor került. Egyértelmű, hogy amikor egy 300 000-es lakosú kis nemzetet a féktelen piacgazdaság hatásai érik, akkor a kormányzat is elkövet hibákat. Nem szabad megfeledkeznünk erről, amikor egy északi-sarkvidéki országról, egy szigetnemzetről beszélünk.

Azt is pontosan értem, hogy az izlandiak érdekeltek a halászatban. Ez az iparágazat tette lehetővé, hogy nemzedékek hosszú sora éljen a szigeten. Óvatosnak kell lennünk, hogy amikor egy kis nemzetről beszélünk, ne essünk bele egyfajta nagytestvér szerepkörbe. Izland természetesen az EU vizsgálatának tárgya, és szeretném elmondani, hogy sokkal jobban megbirkózik ezzel, mint ahogyan sok jelenlegi tagállam megbirkózott volna, amennyiben olyan szigorú vizsgálat tárgyát képezték volna, mint amilyennek most Izlandot vetjük alá. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez helytelen. Úgy gondolom, hogy Norvégiának is könnyebb lesz közelednie az EU-hoz és végül tagállammá válnia, hogyha Izland csatlakozik. Izlandot üdvözölni kell. Izland életet lehel majd az EU-ba és semmiképpen sem jelent áldozatot.

  Catherine Stihler (S&D). – Elnök úr! Szeretnék köszönetet mondani az előadónak. Az előttünk lévő állásfoglalásra irányuló indítvány kiegyensúlyozott és az elért haladásról szóló jelentés minden kulcsfontosságú tényezőjére kitér. Az elért haladásról szóló jelentésben megvitatott 33 fejezettel, Izland gyors előrelépést ér el az Unióhoz való csatlakozás kritériumainak teljesítését illetően. Fontos az indítványban a bankrendszer összeomlásának kivizsgálására létrehozott különleges vizsgálóbizottság jelentésére történő utalás. Üdvözlendő, hogy felelősségre vonják a válságért felelősöket. Talán az EU és tagállamai is egy az egyben átvehetnék Izland ésszerű megközelítését. Két ügyet szeretnék azonban ma este felvetni: az Icesave és a makrélahalászat ügyet. A hét végén tartandó népszavazás remélhetőleg véget vet majd ennek a hosszúra nyúló történetnek.

Ugyanakkor csalódott voltam amiatt, hogy egy második népszavazásra volt szükség az intenzív újratárgyalásokat és az izlandi parlament, az Althingi jóváhagyását követően. Ami a makrélahalászatot illeti, rövidlátó volt a kvóták vita nélküli egyoldalú megemelése és ennek a szomszédos flottákra gyakorolt következménye. Feltétlenül szükség van a halászattal kapcsolatos kérdések megoldására a csatlakozási tárgyalások sikeréhez.

Végezetül pedig, sok sikert kívánok a Pat the Cope Gallagher vezette Parlamenti Vegyes Bizottság második üléséhez, amelyre április 26-án és 27-én, Reykjavíkban kerül sor.

  Struan Stevenson (ECR). – Elnök úr! Örömmel hallom, hogy a legújabb közvélemény-kutatások szerint az izlandiak többsége azt mondja, hogy nem áll szándékukban csatlakozni az EU-hoz, mert őszintén, miért is akarjuk, hogy csatlakozzanak? Pontosan mit is hoznak majd az európai klubunkba? Gazdaságuk összeomlott, bankjaik fizetésképtelenné váltak, vulkánjuk miatt kilenc napra le kellett zárni légterünket – úgy vélem, hogy nekünk kell majd megfizetnünk az árát annak, ha ez újra megtörténik –, most pedig a makréla-állományunkat fosztogatják.

2005-ben Izland 367 tonna északkelet-atlanti makrélát rakodott ki. Idén 150 000 tonnát szándékoznak kirakodni. Miféle jó kezelésnek – a halászat fenntartható kezelésének – nevezik ezt? Mindig azzal büszkélkednek, hogy fenntartható halászatuk van, és kinevetik az általunk alkalmazott közös halászati politikát. Ez már szinte büntetendő. Ez már szinte illegális halászat és semmiképpen sem kell felkérni őket arra, hogy csatlakozzanak az EU-hoz.

  Alain Cadec (PPE). – (FR) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim! Engedjék meg, hogy a szokásos refrénemmel kezdjem: a Parlamentnek csak egy székhelye van, ez pedig Strasbourg.

Mint azt tudják, a Halászati Bizottság aggódik a makréla helyzet miatt. Engem különösen nyugtalanít, hogy az Európai Unió, Izland és Falkland-sziget közötti tárgyalások a közelmúltban megszakadtak. Több mint tíz éve a makréla kvóta elosztása rögzített elosztási kulcs használata révén történik, melynek alapját az egyes parti államok korábbi halfogásai képezik.

2010 óta Izland új, sokkal magasabb kvótákat követel arra hivatkozva, hogy az éghajlatváltozás következtében megváltozott a makréla-állomány feltételezett földrajzi elosztása. Izland éppen ezért – mint ahogy azt Stevenson úr az imént elmondta –, fogási kvótáját 2000 tonnáról hirtelen 130 000 tonnára emelte 2010-ben. Ez több mint 6500%-os emelés, hölgyeim és uraim.

Elfogadhatatlan ez a döntés, mivel egyoldalúan hozták meg és az Európai Unió halászait bünteti. Sőt mi több, nagyon negatív jelzést küld Izland csatlakozási tárgyalásait illetően is. Nem fogadhatjuk el ezt az egyoldalúan meghozott döntést. Az Európai Unió és Izland közötti konfliktus gyors megoldását szeretnénk látni. Izlandnak kell a közös halászati politikánkhoz alkalmazkodnia, nem pedig a mi közös halászati politikánknak Izland számára előnyös módon megváltoznia. Véleményem szerint Izland veszélyes játékot játszik azáltal, hogy ilyen elfogadhatatlan feltételeket határoz meg számunkra. Izlandnak sokkal reálisabb javaslatot kell tennie. Végül is senki sem akarja a túlhalászást, vagy a makréla-állomány megfogyatkozását, ami minden fél számára káros lenne. Arra kérem Izlandot, hogy legyen felelősségteljesebb és rugalmasabb a tárgyalásokon, és a megbeszélések során pedig nagyobb átláthatóságot mutasson.

  Jan Kozłowski (PPE). – (PL) Elnök úr! Őszintén gratulálok Izlandnak ahhoz, hogy elnyerte a tagjelölt ország státuszát. A Bizottság nyilatkozata szerint Izland általánosságban jól felkészült és a menetrend szerint halad az európai uniós követelmények teljesítését illetően. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy minden Európai Unióhoz csatlakozó ország számára az egyik feltételt az jelenti, hogy mind a kormány, mind a társadalom egyértelműen elkötelezett legyen. Éppen ezért gondolom, hogy a társadalom tájékoztatását szolgáló hatékony stratégia elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy az európai uniós tagsághoz sikerüljön megnyerni a társadalom támogatását. Lengyelország tapasztalata megmutatja, hogy ezen a területen nemcsak a kormányzati intézkedések széles skálája, de a nemzeti média, a helyi nem kormányzati szervezetek és a regionális és helyi szintű nemzetközi együttműködés is jelentős szerepet játszhatnak.

  Petru Constantin Luhan (PPE). – (RO) Elnök úr! Mint ahogy azt az Európai Parlament küldöttség – amelynek én is tagja voltam – tavalyi hivatalos látogatása során is megfigyelhettem, hogy Izland hatalmas összegeket fordít az oktatásra, kutatásra és fejlesztésre. Gratulálok az izlandi hatóságoknak, a lisszaboni stratégiának nyújtott támogatásukhoz, és abban való részvételükhöz, többek között egy Izland 2020 stratégia elfogadása révén, amely hangsúlyozza az oktatás, illetve a kutatás és fejlesztés fontosságát, valamint mérhető célkitűzéseket állapít meg az elkövetkező évekre.

Úgy gondolom, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás minden érintett fél számára előnyös lesz. Izland gazdasági és monetáris stabilitásra fog szert tenni, miközben az Európai Unió pedig sokkal erősebb lesz az Északi-sarkvidéken és az olyan területeken, mint a megújuló energiák és éghajlatváltozás.

Szilárd meggyőződésem, hogy a civil társadalommal folytatott, valamint az Európai Unió és Izland között folyó párbeszéd javításának kiemelkedő fontossága van. Az izlandiaknak pedig egyszerűen azt javaslom, hogy várják meg a tárgyalások végső kimenetelét mielőtt állást foglalnak.

  Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök úr, hölgyeim és uraim! Tulajdonképpen gratulálhatunk magunknak. Az izlandiak csatlakozási hajlandósága azt mutatja, hogy az EU még mindig vonzó perspektíva. Az európai integrációnak köszönhető stabilitás, jólét és biztonság olyan nagy sikertörténet, hogy egy olyan magas életszínvonalú ország is, mint amilyen Izland, hajlandó csatlakozni hozzánk. Természetesen Izland gazdasági válságának is némi szerepe lehet mindebben.

Izland uniós tagsága azonban nem lehet magától értetődő. Megfelelően megvizsgáltuk azt, hogy Izland milyen hozzáadott értéket jelentene Európa számára? Izland a gyakorlatban már most is Brüsszelhez igazítja jogszabályait, a NATO-hoz pedig védelmi erőit. A legkisebb népességű ország lenne az EU-ban.

Másrészt viszont, összehasonlítva a korábbi bővítésekkel, talán ironikus hogy Izland – gazdag és megbecsült országként – ténylegesen megfelel-e az uniós tagsággal kapcsolatosan előírt feltételeknek? Remélem, hogy aktív és teljesen nyitott vitákat folytatunk majd Izland uniós tagságáról.

  Katarína Neveďalová (S&D). – (SK) Elnök úr! Több szempontot is figyelembe kell venni, amikor az Izland által elért haladásról szóló jelentést értékeljük. Izland egy teljes mértékben működő demokrácia és egy olyan ország, amely eleget tesz az emberi jogok vonatkozásában elvárt normáknak. Izland az Európai Szabadkereskedelmi Térség része és ezért a napirend által érintett több területen is összhangban áll a közösségi vívmányokkal. Emiatt Izland – más tagjelölt országokhoz képest – versenyelőnnyel rendelkezik.

Annak ellenére, hogy Izland működő piacgazdasággal rendelkezik, egyik legnagyobb problémáját a pénzügyi szektorának válsága jelenti. Aggasztó a megosztott bankszektor és a GDP 90%-át kitevő államadósság. Lehet, hogy javul a helyzet, de csak nagyon lassan. Az infláció csökkenése vélemény szerint kedvező fejlemény, ugyanakkor a munkanélküliség egyre nő.

Üdvözlöm Izland azon döntését, hogy megerősíti az igazságszolgáltatás függetlenségét a bírák kinevezésének megújítása révén. Személy szerint hatalmas sikernek tartom azt az haladást, amit Izland az oktatás és kultúra terén ért el. A normák nagyon magasak az EU-hoz viszonyítva, és ennek köszönhető, hogy az ország részt vesz a Cselekvő Ifjúság és Erasmus Mundus egészen életen át tartó tanulás programjaiban. Abban is egyetértek a Bizottság következtetéseivel, hogy Izland egy stabil demokrácia erős intézményekkel.

  Štefan Füle, a Bizottság tagja. – Elnök úr! A mai vita hasznosnak bizonyult azon lépések meghatározása szempontjából, amelyeket Izlandnak meg kell tennie annak érdekében, hogy biztosított legyen a csatlakozási tárgyalások pozitív kimenetele.

Amint azt a ma megvitatott állásfoglalás-tervezet és az elért haladásról szóló tavaly novemberi bizottsági jelentés is elismerte, Izland a tagsági kötelezettségek teljesítésének előrehaladott szakaszában van és nagyon sok mindent elért már, azonban számos, pontosan meghatározott kérdés vonatkozásában még többet kell teljesítenie.

Egyesek említették a makrélahalászatot. Jóllehet ez a kérdés elsősorban az Atlanti-óceán észak-keleti részén található makréla-állomány kezelését érinti, az érintett parti államok részéről, hadd mondjam el, hogy: csalódottak vagyunk amiatt, hogy a legutóbbi konzultációkon nem történt előrelépés. Továbbra is jelentős véleménykülönbség van a felek között – különösen az Európai Unió és Norvégia között egyfelől, illetve a Feröer-szigetek és Izland részéről másfelől – tekintettel az őket megillető részesedésre. Ezen erőforrás fenntarthatósága fontos a halászati ágazatunk számára, és a Bizottság továbbra is minden lehetőséget megvizsgál annak érdekében, kiegyensúlyozott megoldást találjon, a parti államokkal együttműködésben, a makréla állomány kérdésére.

Izland most döntő szakaszhoz érkezett, amelyben az uniós tagság irányába tett előrelépés üteme saját eltökéltségétől függ. Biztos vagyok abban, hogy közös támogatásunkkal, és ami a legfontosabb, a lakosság bevonásával és támogatásával, Izland igenis képes lesz valódi előrelépést tenni az Európai Unió irányába.

  Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. – (HU) Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm ezt a vitát. Igen sok kérdésre rávilágítottak, amelyeket meggyőződésem, hogy a csatlakozási tárgyalások során a Bizottság megfelelően fog kezelni, és maximálisan odafigyelhetünk ezek rendezésére. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy terveim szerint jelen leszek az Izland-EU Társulási Tanács ülésén, április végén. És abban bízom, hogy ezekben a kérdésekben első kézből származó információkat kaphatunk majd az izlandi hatóságokról. Egy percig nem volt eddig sem kérdéses, hogy a mezőgazdaságban, de különösen a halászatban, vagy akárcsak az Icesave-ügy az, amelyekben a legnehezebb a helyzet. De abban bízom, hogy mindezeket a kérdéseket igen átlátható módon fogja kezelni a Bizottság.

És ezekre a kérdésekre a képviselők is a csatlakozási tárgyalások menete során mindig megfelelő információt fognak kapni. És végezetül még egyetlen dolgot szeretnék elmondani: annak nagyon örülök, hogy a vita során egyetlen felszólaló sem vonta kétségbe, hogy Izlandnak teljesen jól működő demokratikus intézményrendszere van, politikai kultúrája, ezt mindannyian elismertük. És biztos vagyok abban, hogy az izlandiak nagyon felelős döntést fognak majd hozni arról, hogy csatlakoznak-e az Európai Unióhoz. Bízzuk ezt rájuk, ez az ő dolguk. Nekünk az a dolgunk, hogy a csatlakozást lehetővé tegyük, és ha ők úgy döntenek, akkor megfelelően fogadjuk őket. Köszönöm szépen, Elnök Úr.

  Elnök. – A vita lezárást követően egy állásfoglalásra(1)irányuló indítványt juttattak el hozzám, melyet az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyújtottak be.

A vitát lezárom.

A szavazásra holnap 12.00-kor kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – (SK) Az európai integráció kezdete óta Izland nem foglalkozott komolyan a teljes jogú uniós tagság gondolatával, és csak 2009-ben, a pénzügyi összeomlást követően nyújtotta be a tagság iránti kérelmét. Ennek ellenére az országnak több területen is sikerült az európai normákat elérnie, az EU jelenlegi 27 országába történő sikeres integrációhoz megállapított szükséges feltételeknek megfelelnie. Az Európai Gazdasági Térségben és schengeni térségben való tagsága jelentős mértékben hozzájárult ehhez a sikerhez. Annak ellenére, hogy Izlandnak az európai jogszabályok jelentős részét sikerült átültetnie, a tényleges csatlakozási folyamatot megnehezítheti például a gazdaságpolitika, vagy a halászati politika. Ez képviseli Izland exportjának felét, ami a GDP 10%-át teszi ki. Az Izland, illetve Hollandia és az Egyesült Királyságok közötti még rendezetlen vita, Izland tagságának egy további esetleges akadályaként tekinthető. Az érintett felek továbbra is keresik a megfelelő módot arra, hogy kártalanítsák azokat a holland és brit állampolgárokat, akik az izlandi bankok összeomlása révén elveszítették megtakarításaikat. Az a tény, hogy az izlandi polgárok jelentős része nemigen támogatja az uniós tagságot, egy bizonyos mértékig szintén negatív tényezőként tekinthető annak ellenére, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak jelentős támogatottságot élvez a lakosság körében. Éppen ezért lenne helyénvaló az izlandi kormány részéről, hogy lépéseket kezdeményezzen annak érdekében, hogy tájékoztassa a lakosságot arról, hogy az európai intézményekben való tagság mit jelentene az ország számára, és milyen előnyökkel járna a lakosság minden napi életében.

  Jolanta Emilia Hibner (PPE), írásban. – (PL) Mint tudjuk, Izland 2010 júliusában kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Izland kezdettől fogva privilegizált helyzetben van amiatt, hogy az Európai Gazdasági Térség tagja. Nyilvánvaló, hogy Izland haladást ért el az uniós tagság felé vezető úton. Csatlakozási kilátását kedvező fényben látjuk, de még mindig vannak vitatott ügyek, mint például a bálnavadászat, ami tiltott az EU-ban, Izland azon törekvése, hogy megvédje halászatát és mezőgazdasági piacait, valamint az Icesave-üggyel kapcsolatos vita. Alapvetően fontos, hogy további előrelépés történjen elsősorban a halászat, mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén. Fontos, hogy megállapodás szülessen a halászati kvóták kérdésében. Hangsúlyoznunk kell annak szükségességét, hogy Izland halászati jogszabályait összhangba kell hozni az EU belső piacára vonatkozó elvekkel. Ne feledkezzünk meg arról, hogy Izland olyan ország, amelynek gazdasága nagyrészt a halászaton alapul. Éppen ezért Izland az Unióhoz történő csatlakozását követően, saját kizárólagos gazdasági övezetében egy bizonyos fokú ellenőrzést kíván majd megőrizni a halászat kezelése felett. Figyelmet kell szentelnünk a bálnavadászat kérdésével kapcsolatos súlyos véleménykülönbségeknek is. A bálnavadászati tilalom a közösségi joganyag része, amit minden új tagállamnak el kell fogadnia. Érdemes megemlíteni a közelmúltbeli közvélemény-kutatások eredményeit, amelyek azt mutatták, hogy a társadalom részéről megnőtt a csatlakozási tárgyalások folytatásnak támogatottsága és nagyobb lett az Európai Parlament iránti bizalom.

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE), írásban. – (PL) Kedvező fogadtatásban részesültük Izland csatlakozási kilátásai. Ugyanakkor még mindig léteznek vitás kérdések, mint például a bálnavadászat, amire tilalom van az Európai Unióban, illetve Izland halászati piacainak védelmére irányuló törekvése. Nem gondolom, hogy bármilyen engedményt is tehetnénk a bálnavadászat esetében. A történelmi tényezők ellenére, nem engedhetjük, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amelyben az uniós tagságot kérelmező valamely országnak szándékában áll kifogni ezeket a ritka és védett állatokat.

Azokból a normákból, melyeket sok éves munka után fogadtak el és léptettek hatályba az Európai Közösségben, nem lehet azért „engedni”, hogy a hagyomány érdekében a kegyetlen valósághoz igazodjanak. Egy másik kérdés a makréla fogások méretével kapcsolatos vita. Amint tudják, a felelősségteljes halászat elveinek tiszteletben tartására irányuló felhívások ellenére, 2010-ben a reykjavíki kormány a fajra vonatkozó összesen engedélyezett fogási korlátozásokat egyoldalúan sokkal magasabb számban határozta meg, mint amit a tudományos szakvélemények javasoltak. Izland nem tanúsította azt a szükséges nyitottságot és rugalmasságot, amellyel kompromisszumra lehetne jutni ebben az ügyben. Ezen túlmenően Izland bejelentette, hogy 2011-re a fogási korlátozásokat 146 000 tonnában fogja megállapítani. Egy ilyen megközelítés félelemmel tölt el, amikor az Izlanddal folytatott jövőbeni halászati együttműködésre gondolok. Valamennyien tudjuk, hogy ez a konfliktus veszélyezteti az Izlanddal folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanakkor – én személy szerint – úgy gondolom, hogy egyik esetben sem szabad hozzájárulnunk engedményekhez és biztosítanunk kell a halászati ágazatban az Unió által meghatározott normáknak való megfelelést.