Elnök. – A következő napirendi pont a Gunnar Hökmark által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság nevében benyújtott jelentés a rádióspektrum-politikáról (COM(2010)0471 – C7-0270/2010 – 2010/0252(COD)) (A7-0151/2011).

  Gunnar Hökmark, előadó. – Elnök úr! Ez a jelentés Európa első helyének megszerzéséről szól, ezért nagyon helyénvaló, hogy ma este erről vitázhatunk. 1950-ben, amikor Schuman az Unió megalapítását javasolta, akkor az a szénről és acélról szólt; ma az információs technológiáról és a tudásról szól, amelyek kulcsfontosságúak lesznek Európa jövője szempontjából.

Örömmel jelenthetem ki, hogy az általunk ma előterjesztett jelentés a javaslatot támogató árnyékelőadókkal, Trautmann asszonnyal, Rohde úrral, Chichester úrral és Lamberts úrral való rendkívül jó együttműködés eredménye. Ezért nagyon hálás vagyok, hogy ma egy olyan javaslatot vitatunk meg, amely lehetővé teszi Európa számára, hogy visszaszerezze a vezető szerepet a mobil távközlés, a mobil internet és a modern információtechnológia területén.

Számomra a jelentésben található különféle javaslatokról folytatott vita arról a döntésről szól, hogy Európa első vagy harmadik kíván-e lenni. E döntés nagyon egyszerű számomra. Néha, amikor a világ legnagyobb gazdaságairól beszélünk, akkor az Egyesült Államokat és Kínát említjük, elfeledkezvén arról, hogy a legnagyobb gazdaság az Európai Unió, annak ellenére, hogy nem a miénk a legnagyobb piac. Ma rajtunk áll, hogy megvitassuk, megtesszük-e azokat a lépéseket, amelyek elhozhatják a változást.

Ha így kívánunk tenni, akkor – annak érdekében, hogy a hírközlés és a sávszélesség fejlesztése tekintetében területről területre haladva biztosíthassuk vezető szerepünket – azt szeretném, ha Európa rendelkezne a legjobb széles sávú kapacitással és a legnagyobb sebességekkel, mivel ilyen módon mi válhatunk a modern gazdaság és a versenyképességünk szempontjából kulcsfontosságú valamennyi új szolgáltatás otthonává. Azt szeretném, ha Európa lenne a Google-ok, a Yahoo-k és az Apple-ök, és valamennyi további olyan vállalat következő generációjának otthona, amelyek egyszerre jelentik a versenyképesség és az innováció megtestesülését. Azzá lehetünk, de az is lehetséges, hogy más gazdaságok, például Amerika, Kína vagy India veszik át a vezető szerepet, ezért döntenünk kell.

A jelentésben azt javasoltam, hogy a 800 MHz-es sáv vonatkozásában ragaszkodjunk a 2013-as dátumhoz. Emellett azt javasoltam, hogy legyünk törekvőbbek, és mondjuk ki, hogy az Európai Uniónak fel kell szabadítania 1200 MHz-et az 1,5 GHz-es és a 2,3 GHz-es sávból, és hogy meg kell kezdenünk a vitát a 700 MHz-es sávról – mivel ha most nem kezdjük meg, akkor a jövőben már nem lesz lehetőségünk dönteni –, és hogy az 5 GHz-es sávot valamennyi rövid hatótávolságú mobil internetes kommunikáció esetében a közös, engedélyhez nem kötött felhasználásra tartsuk fenn.

Íme, itt van a javaslatunk. A lehető legnagyobb támogatást szeretném kérni a Parlamenttől, mivel ekkor tudjuk megvitatni a tagállamokkal, és így tudjuk feltenni nekik azt a kérdést, hogy vajon szeretnének-e mindannyian elsők lenni, avagy megelégszenek a harmadik hellyel. Úgy vélem, egyszerű döntésről van szó, és nagyon várom a vitát és a szerdai szavazást.

  Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke. – Elnök úr! Egyértelmű ébresztést hallhattunk, és úgy vélem, valóban ez az a hang, amelyre Európának szüksége van. Szeretnék köszönetet mondani, különösen az előadónak, Hökmark úrnak, az első rádióspektrum-politikai programmal kapcsolatban elvégzett kemény munkájáért.

Az információról és a technológiáról van szó, valamint arról, hogy eldöntsük, milyen helyzetet foglaljon el Európa: a Távol-Keletét, a Vadnyugatét, valahol a kettejük között – e játéknak számos fontos szereplője van, de Európa valóban megszerezheti az első helyet.

A program alapvető fontosságú a digitális Európa és az európai gazdaság, valamint társadalmunk egésze számára. A jelentés alapján egyértelmű, hogy a Parlament osztja a Bizottság nézeteit az összehangolt és hatékony spektrumpolitikának a széles sávú célkitűzések teljesítése szempontjából való fontosságát illetően.

Valóban alapvető fontosságú Európa gazdasági és versenyhelyzetének fenntartása és javítása, valamint társadalmi és kulturális hatásának annak révén történő maximalizálása, hogy a polgárok érdekében lehetővé tesszük az innovatív szolgáltatások működését. Szeretném továbbá hozzátenni a „kulturális hatás” kifejezést is, mivel ez is elég fontos. Ha az internetről beszélünk, akkor el kell mondanunk, hogy az internet az egyik olyan fő eszköz, amely további lehetőségeket kínálhat az Európai Közösség tagjainak ahhoz, hogy belülről ismerjék meg és belülről láthassák a kulturális hatást.

Nagyon találó volt annak megemlítése, hogy ez most a döntés pillanata. A továbbiakban már nem a szép szavakról van szó, eljött az igazság pillanata, és felelősséget kell vállalnunk. Nem szerezhetjük meg az első helyet – amely a vezető hely – ha nem hozzuk meg azokat a döntéseket, amelyeket meg kell hoznunk.

Ami a kulturális szempontokat illet: azért szeretném először a kulturális elemet hangsúlyozni, mivel tudom, hogy a Parlament képviselői nagyon aggódtak e miatt.

Ami azt illeti, jelentős szinergiákat látok a spektrumnak a tartalom és kultúra terjesztésére való használatában, különösen, ami az audiovizuális médiát és a vezeték nélküli széles sávot illeti. A digitális televíziózás és a vezeték nélküli széles sáv sikerrel fejlődhet egymással párhuzamosan, és nem szabad elfelejtenünk, hogy a széles sávú internethez való hozzáférés szintén nagy kulturális és szociális értékkel bír. Ráadásul a vezeték nélküli széles sáv alapvető fontosságú azokon a területeken, amelyek jelenleg nélkülözni kénytelenek az ilyen hozzáférést.

A javaslat nem csak védelmet, hanem a jövőbeni fejlődés lehetőségét is biztosítja azon értékes kulturális és gazdasági szolgáltatások számára, amelyek – egyébként – interaktív médiatartalmat hoznak létre és vonzó kulturális kínálattal látják el a jövőbeni adattovábbítási rendszereket. Természetesen a fennmaradó akadályokat – például az éterben vagy a kábeltelevíziós hálózaton fellépő interferenciát – fel kell számolni, ehhez nem férhet kétség.

Valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy a műsorszórás nem ismer határokat. Az európai uniós politikáknak megfelelő támogatásra lesz szüksége a nemzetközi tárgyalások során, a tagállamoknak pedig szintén támogatásra lehet szüksége a szomszédos nem uniós országokkal folytatott tárgyalásokhoz. A vita teljes anyagának előkészítése révén természetesen már kapcsolatba kerültem egyes tagállamok bizonyos minisztereivel, akik nagyobb mértékben is konfrontálódtak a szomszédos országok megközelítéseivel.

Rátérve a jelentés tartalmára: a Bizottság – néha kisebb módosításokkal – támogatni tudta a Parlament valamennyi felvetését. A Bizottság különösen több kérdésben is üdvözli a jelentésben képviselt álláspontot, illetve egyetért vele. Ilyen például először is a spektrumnak a digitális menetrendben betöltött azzal kapcsolatos fontos szerepe, hogy valamennyi polgár számára biztosítani kell a nagy sebességű széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Nem kétséges, hogy ezzel kapcsolatban az önök oldalán állunk.

A második a további spektrum felszabadítása lehetőségeinek folyamatos felülvizsgálata annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni a vezeték nélküli széles sáv iránti növekvő fogyasztói igényt. Teljes mértékben az önök oldalán állunk, és noha az önök tempója egy kicsit talán nagyobb, biztosak lehetnek abban, hogy tudjuk, ez a következő lépés.

A harmadik 2013-nak mint a digitális hozadék 800 MHz-es sávja felszabadítási határidejének megerősítése, ugyanakkor az eltérések 2015-ig való alkalmazása szükségességének elismerése. Így a cél 2013, de annak lehetőségével, hogy 2015-ig eltéréseket alkalmazunk kivételes műszaki körülmények fennállása esetén, valamint további eltéréseket engedünk meg a harmadik országok viszonylatában felmerülő koordinációs problémák esetére, amelyről korábban már beszéltem.

A negyedik az elektronikus kommunikáción túli más fontos uniós politikák hatóköre: itt a környezetvédelemről, a közlekedésről vagy a kutatásról beszélek, és annak szükségességéről, hogy jelentős mennyiségű spektrumot tegyünk hozzáférhetővé.

Az ötödik a spektrumhasználatra vonatkozó hatékony kimutatás, amely alapvető része a hatékony és előretekintő politikai program kialakításának.

A hatodik az uniós politikák nemzetközi szintű előmozdítása összehangolásának, valamint a nem uniós országokkal folytatott tagállami tárgyalások támogatásának szükségessége.

Számos más olyan fontos kérdés van, amelyek tekintetében a jelentés támogatja vagy megerősíti a bizottsági javaslatot, és ez biztató. Bizonyos módosítások tekintetében azonban egy kicsit árnyaltabbnak kell lennie a bizottsági megközelítésnek. A szerkezetátalakítás esetében az elvek és célkitűzések előterjesztésének nem szabad csökkentenie a hatékony spektrumhasználat elvének láthatóságát, amely elvnek valamennyi ágazat esetében a lehető legnagyobb mértékben kell érvényesülnie. Egy másik árnyaltabb megközelítést igénylő kérdés: noha megértem az elegendő spektrumnak az audiovizuális szolgáltatások számára való biztosítása szükségességének belefoglalását, nem szabad, hogy ez együtt járjon a szolgáltatás meghatározott módjainak kiválogatásával.

A Bizottság álláspontja és az előadó jelentése között újabb árnyalatbeli eltérést jelent a verseny kérdése. A spektrumnak a belépők számára való fenntartása megfelelő eszköz lehet bizonyos esetekben, de figyelemmel kell lenni a szükségtelen eljárások elkerülésére; ezzel közelebb kerülnénk egymáshoz. Egy másik, szintén az árnyalatbeli különbségekben megnyilvánuló eltérés: noha az áttérési költségeknek a tagállamok általi ellentételezése fontos kérdés – ez nem lehet kétséges –, ennek az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal összhangban kell megtörténnie. Úgy vélem, nincs különbség álláspontjaink között; olyasmi ez, amelyre ki kell térni.

A Bizottságnak csupán két javaslat elfogadásával kapcsolatban vannak kisebb nehézségei. Az első dolog, hogy a technikailag már harmonizált spektrum esetében a harmonizált spektrum használatának 2012-ig való engedélyezésére vonatkozó kötelezettséget nem válthatja fel az ilyen spektrum rendelkezésre bocsátására vonatkozó enyhébb kötelezettség. A meglévő álláspontok ezt már megkövetelik, nekünk pedig a spektrum hatékony engedélyezése felé kell elmozdulnunk: előre, nem pedig hátra kell lépnünk.

A második dolog, amely eltéréseket mutat, és amelynek elfogadásával kapcsolatban nehézségeink vannak, a műholdas széles sávú hozzáférés spektrumával kapcsolatos. A Bizottság azt szeretné, ha ennek rendelkezésre állását ténylegesen biztosítani tudná. Mindkét említett kérdéssel – a mindkét féle spektrum rendelkezésre állásának engedélyezésével és biztosításával – kapcsolatban megoldást kell találnunk, és én biztos vagyok abban, hogy meg is tudjuk találni.

Zárásképpen néhány megjegyzés. A Parlament és a Bizottság is elismeri, hogy figyelemmel a program végrehajtását illetően még előttünk álló munka jelentőségére, kívánatos a javaslat mielőbbi elfogadása. Egyértelmű nyilatkozatra van szükség – minél hamarabb, annál jobb. A Bizottság mindent megtesz a folyamat támogatása érdekében, és teljes mértékben bízom abban, hogy a Parlament részt vesz majd a Tanáccsal folytatott korai vitában azért, hogy gyors és sikeres megállapodásra juthassunk.

Az idő fogy. Az idő ellenünk van e kérdésben, és amennyiben megoldást szeretnénk, és amennyiben támogatjuk a Hökmark úr által említett első helyet, akkor a lehető leggyorsabban kell haladnunk abba az irányba.

ELNÖKÖL: RODI KRATSA-TSAGAROPOULOU
alelnök

  Petra Kammerevert, a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményének előadója. – (DE) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! A gyors internetkapcsolatok minden területre kiterjedő fejlesztésére irányuló politikai kezdeményezések – elvben – üdvözlendők. A rádiófrekvencia azonban véges erőforrás, és – mindenekfelett – a közjavak egyike. Ennélfogva a Kulturális és Oktatási Bizottság különösen fontosnak tartja annak egyértelművé tételét, hogy a spektrum alapvető fontosságú – és az is marad – a társadalmi, kulturális, szociális és gazdasági feladatok széles körének elvégzése szempontjából. Emiatt különösen fontos volt számunkra, hogy a távközlési csomagnak a médiapluralizmus és a kulturális sokszínűség megőrzésére szolgáló követelményeit ne hajítsák ki a hátsó ajtón.

Mind az állami, mind pedig a magán műsorszórás alapvetően garantálja Európában a médiapluralizmust és a vélemények sokféleségét. Biztosítanunk kell, hogy a jövőben is akadálytalanul elláthassák ezeket a létfontosságú feladatokat. A Kulturális és Oktatási Bizottság ennélfogva azt javasolta, hogy a 790-es sávot ne nyissák meg első körben, de az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság sajnos nem követte javaslatunkat. Noha több helyen is szerepel, a műsorszórás érdekeit figyelembe kell venni, a Kulturális és Oktatási Bizottság jobban szerette volna, ha ezzel kapcsolatban sokkal egyértelműbb a megfogalmazás.

Különösen fontos volt a számunkra, hogy a frekvenciasávok kiosztása előtt egyértelmű előírásokat állapítsanak meg annak megelőzése érdekében, hogy például a színházakat és mindenkit, aki vezeték nélküli mikrofont használ, megterheljék a frekvenciaváltozás vagy az új technológia költségeinek megfizetésével.

Mindnyájunkkal szemben elvárás, hogy minden érintett fél számára igyekezzünk az érdekek méltányos egyensúlyát biztosítani. Remélem, hogy ez a jövőben is sikerülni fog.

  Pilar del Castillo Vera, a PPE képviselőcsoport nevében. – (ES) Elnök úr, biztos asszony! Azzal szeretném kezdeni, hogy gratulálok az előadónak, képviselőtársunknak, Hökmark úrnak, mivel munkája kitűnő és – amellett, hogy kitűnő – remekül felvázolja a jövőt, ami pedig véleményem szerint különösen értékessé teszi a jelentést. Engedjék meg ugyanakkor, hogy – az előadóhoz hasonlóan – én is köszönetet mondjak valamennyi árnyékelőadónak. A munka eredménye az az egyhangú támogatás volt, amelyben a jelentés az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban részesült.

Az előttünk lévő jelentést természetesen egy célkitűzés vezérli, amely nem más, mint az, hogy miként tehetjük az európai gazdaságot versenyképesebbé a globális világban. A jelentésnek ez a fő célkitűzése, és ennélfogva, azt hiszem, ez rendkívüli módon jól van így.

Nem merülök el a részletekben, de szeretném felhívni a figyelmet két vagy három olyan szempontra, amelyek véleményem szerint kulcsfontosságúak. Mindenekelőtt olyan helyzetben vagyunk – és a jelentés rá is mutat erre –, hogy a mobil kommunikáció számára kijelölt 800 MHz-es sávban biztosított vezeték nélküli széles sávú szolgáltatás Európa-szerte valósággá válik. A jelentés azonban még ennél is tovább megy: még többet vetít előre a jövőből.

A 700 MHz-es frekvenciasávról beszélünk, amelynek szintén rendkívüli kapacitása van a mobil távközlést és a mobil távközlés fejlődését illetően. Úgy vélem, ez az, amiért a jelentésben szereplő javaslatokat nagyon kedvezően kell fogadnunk és értékelnünk. Ez nem egy jelentéktelen kérdés: a gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó spektrum jelenleg az európai bruttó nemzeti össztermék (GDP) 3%-át teszi ki, és ez még csak a kezdet.

Szeretném megemlíteni a videó jelentőségének exponenciális növekedését a különböző emberek, valamint a különböző intézmények és vállalatok közötti kommunikáció elemeként. A videó jelenleg a világforgalom 40%-át teszi ki, és ez még csak a kezdet: 2014-re már a végfelhasználói forgalom 91%-át adja majd.

Ilyen módon a jelentés nagyon realisztikus módon pozícionálja magát a rendkívüli jövő elképzelését illetően, ezért úgy vélem, hogy holnapután teljes mértékben támogatnunk kell azt.

  Catherine Trautmann, az S&D képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Első olvasatban nyilvánítunk majd véleményt a rádióspektrum-politikai program tervezetéről, és szeretnék köszönetet mondani a Bizottságnak, amiért támogatták és átalakították ezt a javaslatot, amelyet a távközlési csomagról folytatott vitáink során terjesztettek be először.

Szeretnék köszönetet mondani előadónknak, Hökmark úrnak, valamint árnyékelőadó képviselőtársaimnak a jelentéssel kapcsolatos jó együttműködésükért, amely néhány olyan jelentős politikai kérdést tár fel, amelyek a jelentés nagyon nagy mértékben műszaki jellegű aspektusai mögött rejlenek. Számos vitánk volt, amelyek ténylegesen feltárták előttem, hogy a Parlament és a Bizottság véleménye és törekvése – természetes módon – ugyanaz.

A következtetés az, hogy a spektrum olyan véges erőforrás, amely nem ismeri az országhatárokat. Úgy tűnik, ezzel kapcsolatban mindenki egyetért. Itt azonban a spektrum kezelésnek javítása céljából megtalálni kívánt megoldásokról, valamint az általános célokról van szó, amelyek tekintetében bizonyos eltérések figyelhetők meg, különösen a tagállamok vonatkozásában, amelyek – nem tagadom – történelmileg rendelkeztek bizonyos független felelősséggel.

Noha az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban előterjesztett és elfogadott kompromisszumok közül nem mind olyan kiegyensúlyozott, amilyennek én személyesen szeretem volna, nagyon őszintén támogatom egy olyan spektrumkezelési megközelítés kialakítása felé való elmozdulást, amely integráltabb, reálisabb és jobban reagál polgáraink társadalmi, kulturális és gazdasági igényeire. Ez, biztos asszony, közös szál a Parlament által elfogadott valamennyi állásfoglalásban, legyen szó a képviselőtársam, Toia asszony által elkészített saját kezdeményezésű jelentésről, akár pedig azokról a javaslatokról, amelyeket a távközlési csomagért felelős előadók egyikeként én magam is védelmeztem.

A rádióspektrum-politikai program tekintetében képviselőcsoportom és én is különös hangsúlyt helyeztünk módosításaink egyes pontjaira. Megtalálható közöttük az átláthatóságnak a spektrum jelenlegi kiosztása és kezelése megismerésének érdekében történő bevezetése – azaz a kimutatás készítésének elve –, valamint az elektronikus kommunikációs ágazat növekvő frekvenciahasználati igényére megoldást jelentő innovatív és eredeti megoldások megkeresése. Ezeknek minőségi – és nem csupán mennyiségi – megoldásoknak kell lenniük. A spektrumhatékonyságot hangsúlyozva a spektrumban elérhető szolgáltatások sokféleségének korlátozása nélkül rendezzük majd a helyzetet.

Ennek során a spektrumot a digitális szakadék áthidalásának, valamint az olyan új szolgáltatások kidolgozásának eszközeként használjuk fel, amelyek nem csak a nagy telekommunikációs társaságok, de azon kkv-k és induló vállalkozások számára is elérhetőek, amelyeknek szükségük van rájuk. Úgy vélem, hogy ez a gazdasági dimenzió alapvető fontosságú.

Végezetül a következő szakaszról szeretnék néhány szót szólni. Ahogyan ön is említette, kezdettől fogva egyértelmű, hogy az első olvasatbeli megállapodás ugyan lehetetlen, de lényeges, hogy az év végére megállapodásra jussunk. Alapvető fontosságú ez közszolgáltatásaink, a fogyasztók elvárásainak való megfelelés és az internetnek a meglévő infrastruktúrára való tekintet nélkül való fejlesztése szempontjából. Alapvető fontosságú az Európai Unió ezen erőforrásnak köszönhető, tervezett gazdasági fellendülésének szempontjából is.

  Jens Rohde, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Jobb és kevésbé költséges adatátvitel nagy sebességű széles sávú hálózaton mindenki számára 2020-ban: azt kell mondanom, hogy nagyratörő politikai célkitűzésről van szó, és teljes mértékben támogatom. De valljuk be: nem lesz könnyű. Mindazonáltal úgy vélem, hogy a Parlament első olvasatbeli álláspontjával meg tudjuk tenni az első nagy lépést e cél felé.

És legyünk egyértelműek: a mindenki számára elérhető széles sáv nem csak annak biztosításáról szól, hogy mindenkinek legyen Facebook-profilja. Európának mint vezető tudásalapú gazdaságnak a világban való helyéről szól. Ha sikerül 500 millió embert csatlakoztatnunk, akkor polgáraink és üzleti vállalkozásaink a digitális világ valamennyi előnyével és lehetőségével élni tudnak majd. Különösen két dolognak kell megváltoznia, ha Európa el akar jutni e célhoz.

Először is európai szintű, jól működő és a versenyt támogató távközlési piacra van szükségünk. Ez az, amiért bevezettük a verseny ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Nem engedhető meg a tagállamoknak, hogy a frissen felszabadított spektrumot egy meghatározott piaci szereplőnek osszák ki, ha ez megszüntetné vagy korlátozná a piaci versenyt.

Másodszor, a spektrum hatékonyabb kiosztására van szükségünk: olyan kiosztásra, amely aktívabban tükrözi napjaink különböző spektrumigényeit és spektrumszükségleteit. Ez az, amiért nem csak úgy alakítjuk ki ezt a programot, hogy felszabadítsuk a 800 MHz-es sávot, hanem hogy további, legalább összesen 1200 MHz-nyi sávot szabadítsunk fel 2015-ig.

Hadd fejezzem be azzal, hogy köszönetet mondok a Bizottságnak, a biztosnak, az előadónak és árnyékelőadó-társaimnak rendkívül jó együttműködésükért; e nélkül nem lett volna lehetséges az ilyen szintű törekvés.

  Giles Chichester, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! Mindenekelőtt szeretnék gratulálni az előadónak, Hökmark úrnak, amiért sikerrel keresztülkormányozta a jelentést a szakbizottságon, és nagyon széles körben sikerült egyetértést elérnie. Csatlakozom a többi előadóhoz, amikor köszönetet mondok munkájáért.

Rendkívüli módon támogatom az olyan irányú jogalkotás iránti vágyát, hogy Európa megfeleljen az ágazat technológiai kihívásainak, és megtartsa vezető helyét a világban. A csúcstechnológiáról van szó, amely nagyon fontos. A legfontosabb a különböző érintett érdekek – a vezető műsorterjesztők, a mobilszolgáltatók, a széles sávú elérést nyújtó szolgáltatók és a hivatalos felhasználók, így a hadsereg és a polgári segélyszolgálatok érdekei – megfelelő egyensúlyának megteremtése.

Csupán arra szeretnék óvatosan figyelmeztetni, hogy e területen és e folyamatban tiszteletben kell tartanunk a szubszidiaritást és a nemzeti hatásköröket. E szakpolitikai téren a jogalkotás különösen nehéz, mivel az érintett technológiai megoldások nagyon gyorsan és nagyon sokat változnak és fejlődnek, ami azt jelenti, hogy mindig csak felzárkózni igyekszünk ahelyett, hogy a történések előtt haladnánk a jogalkotással. Mindazonáltal úgy vélem, hogy cselekednünk kell annak érdekében, hogy megtisztítsuk az utat az új technológia előtt, a spektrumnak az új technológia által való kiaknázása és hasznosítása előtt, és remélem, hogy e javaslat és a jelentés pontosan ezt teszi majd.

  Philippe Lamberts, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony! Azzal szeretném folytatni, hogy több elhangzott dologra is válaszolok, és azzal kezdem, amit Trautmann asszony mondott. Arról tájékoztattak – és ez igaz is –, hogy rádióspektrum véges erőforrás.

Először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy a rádióspektrum közös vagyon. Olyan vagyon, amelyet senki sem birtokol kizárólagosan. Ami bennünket illet, akárkiről legyen is szó, senki, egyetlen szereplő sem formálhat egyfajta kizárólagos jogot, egyfajta ráruházott jogot a spektrumra, és úgy vélem, ez olyasmi, amit a jelentés megállapít.

Mivel közös és megosztott vagyonról van szó, először is részleteiben kell megértenünk, hogyan hasznosítják ma a spektrumot – ezért vetődik fel az a gondolat, hogy széles körűen és átfogóan vizsgáljuk meg, hogyan használja az összes érdekelt, köztük azok, akiket Chichester úr az imént kiemelt, azaz a polgári védelmi szolgálatok, illetve a katonai szolgálatok. Valóban fontos annak megértése, hogy ezt a korlátozott erőforrást hogyan használják ma, mivel nem érezzük úgy, hogy optimálisan hasznosítanák – éppen ellenkezőleg. Másodszor, átlátható folyamatra van szükségünk e korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás kiosztásához, ugyanakkor a folyamatnak elég dinamikusnak kell lennie ahhoz, hogy megelőzzük minden, a ráruházott jogokkal kapcsolatos gondolat ismételt felmerülését.

Szeretném, ha figyelmet fordítanánk a spektrum kiosztásának és árverezésének elveire, mivel a spektrumot nem szükségszerűen hasznosítják minden esetben kereskedelmi célokra és ily módon profitszerzésre. Gondolok a kulturális dimenzióra is, amelyet szintén megemlítettek, de a rádióspektrum közszolgálati célú felhasználására is – tényleges vitát kellene folytatnunk a polgári védelmi szolgálatokról –, valamint a katonai célúra is.

Amennyiben tisztán piacalapú megközelítést alkalmazunk, akkor egyértelműen az a veszély fenyeget, hogy prioritást – de mindenesetre túlzott jogokat – adunk azoknak a piaci szereplőknek, akikről tudjuk, hogy méretüknél fogva torzítani tudják a piacot; másként szólva tudjuk, hogy a kis szolgáltatók nem mindig tudnak versenyre kelni velük.

Végül szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy a rádióspektrum exponenciális használatának közegészségügyi hatásai is vannak. Tudom, hogy nem ez a jelentés tárgya, de úgy vélem, hogy nagyon szorosan nyomon kell követnünk ezt a kérdést, mivel a polgárainkat érinti.

  Sabine Verheyen (PPE). – (DE) Elnök asszony, Kroes asszony! A frekvencia értékes és korlátozottan rendelkezésre álló erőforrás, amelyet odafigyeléssel és előrelátással kell kezelni, figyelemmel a társadalom egészére. Ennélfogva a rádióspektrum-politikai program különös fontossággal bír. A spektrumot hatékonyan kell hasznosítani, figyelembe véve a gazdasági, szociális és kulturális szempontokat. Ennek érdekében valamennyi frekvenciasáv esetében teljes mértékben ki kell használnunk a rendelkezésünkre álló technikai eszközöket azért, hogy a lehető legnagyobb hatékonyságot érhessük el.

Az elmúlt évben elfogadott távközlési csomagnak kell alkotnia rádióspektrum-politikai programunk alapját, mivel a csomag megállapítja azt is, hogy az EU és az uniós tagállamok frekvenciagazdálkodásának egyenlő mértékben kell figyelembe vennie a kulturális, társadalmi és gazdasági érdekeket. Ezeket különösen a frekvenciahasználat uniós harmonizációjával kapcsolatban kell figyelembe venni.

Ezzel kapcsolatban szeretnék rámutatni arra, hogy az első digitális hozadék tagállamokban való végrehajtása eddig nagyon eltérő mértékben haladt. Az UHF sáv további – különösen a 800 MHz-alatti – megnyitását ezért csak azt követően szabadna megfontolás tárgyává tenni, ha figyelembe vettük az ebbe a sávba tartozó „fehér terekkel” kapcsolatos tapasztalatainkat.

Sok olyan technikai és pénzügyi kérdés van, amelyek végleges rendezése még hátra van. Különösen a következő kérdések tekintetében nem sikerült még megfelelő megoldást találni: az interferencia által jelentett problémát, valamint a kulturális létesítmények és a helyi hatóságok költségeinek utólagos műszaki kiegészítéssel kapcsolatos ellentételezését – például a rádiós mikrofonok tekintetében – még nem sikerült kielégítő módon rendezni.

A frekvenciasávok kiosztásakor a különféle eltérő érdekeket felelős módon kell összeegyeztetni egymással. Egyfelől a mobil széles sávú hálózatok minden területre kiterjedő biztosítása az európai polgárok érdekében álló alapvető követelmény, de másfelől a közszolgálati és magán műsorszórás területén való fejlesztést a kulturális sokféleség és a tájékoztatás fontos eszközeként kell figyelembe venni. Meg kell határoznunk a technikai fejlődés helyes pályáját, valamint Európának a digitális információs technológia és kulturális sokféleség terén elfoglalt helyét.

  Teresa Riera Madurell (S&D). – (ES) Elnök asszony, biztos asszony! Természetesen gratulálhatunk magunknak a mai vita megtartásával kapcsolatban.

Túl gyakran hallhattuk azt, hogy a frekvenciatervezés és -gazdálkodás a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozó technikai kérdés. Ma – annak az eltökéltségnek köszönhetően, amelyet a Parlament a távközlési csomagnak a képviselőtársunk, Trautmann asszony által csodálatosan vezetett vitája során tanúsított – a spektrumról folytatott vitára ott kerül sor, ahová tartoznia kell: az Európai Unió politikai szférájában.

Az a tény teszi szükségessé jogalkotóként való beavatkozásunkat, hogy véges és országhatárokon átnyúló nyilvános erőforrásról van szó, de ezt a folyamatot nem szabad azoknak a különféle felhasználásoknak az összeütközéseként feltüntetni, amelyekre frekvenciasávokat oszthatunk ki.

A szakadatlan technológiai előrehaladás azt jelenti, hogy egyre több adatot vagyunk képesek továbbítani kisebb spektrumhasználat és kevesebb interferencia révén. Célunk az olyan dinamikus tervezés alapjának megteremtése, amely a technológiai előrehaladást annak lehetővé tételére használja fel, hogy a felhasználók különféle csoportjai kompatibilisebbek lehessenek, ily módon nyerve ki nagyobb gazdasági és társadalmi eredményt ebből az értékes erőforrásból.

Nem szeretnénk, ha a folyamatnak nyertesei vagy vesztesei lennének, sokkal inkább a spektrumhasználat és -kiosztás folyamatos javításának folyamata mellett elkötelezett szereplőket szeretnénk látni, illetve azt szeretnénk, ha e folyamat mindenekelőtt a polgárok szociális és gazdasági fejlődésének előmozdítására irányulna.

  Jean-Pierre Audy (PPE). – (FR) Elnök asszony, Kroes asszony, Hökmark úr, hölgyeim és uraim! Szeretném azzal kezdeni, hogy gratulálok barátomnak, Hökmark úrnak a kitűnő jelentéséhez, és egy olyan szellemű nyitottsághoz, amelyről a viták során tanúbizonyságot tett.

A jelentéstervezet általánosságban támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amely a 800 MHz-es sávnak a digitális televíziózásra való átállással és az analóg televíziós műsorszórás teljes megszüntetésével 2013. január 1-jéig történő felszabadításának szükségességéről szól.

A földi televíziós műsorszórás digitalizálásának eredményeként nagyszámú frekvencia válik hozzáférhetővé – ezt nevezzük digitális hozadéknak. Azok a tulajdonságok, amelyeknek e frekvenciák a lefedettség és az épületeken való áthatolás tekintetében birtokában vannak, egyetemlegesen elismertek: ezért is nevezik őket arany frekvenciáknak.

Ezzel van összefüggésben, hogy az Európai Bizottság egy olyan első programra tesz javaslatot, amely megközelítést dolgozna ki 2011–2015 vonatkozásában azokkal a stratégiai rádióspektrum-politikai kérdésekkel kapcsolatban, amelyekkel az Európai Uniónak szembe kell néznie.

Mindazonáltal, Kroes asszony és Hökmark úr, szeretnék két olyan szempontot kiemelni, amelyeket fontosnak tartok. Először is úgy vélem, létre kellene hoznunk a 8. cikkben említett kimutatást; célszerű pontos, szakszerűen összeállított kimutatásra hagyatkoznunk, hogy még a harmonizált frekvenciasávok kifejezett megemlítése előtt azonosíthassuk az új sávokat. Ha a vezeték nélküli széles sávú hírközlés által felhasználható további frekvenciák keresésének célját el kívánjuk érni, illetve ösztönözni szeretnénk e cél elérését, helyénvaló volna, ha e kimutatás alapján haladhatnánk úgy, hogy az eredmény előrebocsátása és minden előzetes technikai szakértelem nélkül kiválasztunk egy vagy több meghatározott frekvenciasávot.

Az utolsó pont, amelyet szeretnék megvitatni, a jelenleg katonai célokra alkalmazott frekvenciasávok használatával kapcsolatos. A Bizottságnak természetesen nincs hatásköre arra, hogy megvizsgálja a katonai felhasználású spektrum megosztásának lehetőségeit. Ennélfogva a 7. cikk (3) bekezdésének módosítása ellen vagyok, amely az egyes uniós szakpolitikák rádiófrekvencia-igényeivel foglalkozik, és amely a polgári frekvenciák katonai célra való felhasználását javasolja.

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D). – (RO) Elnök asszony! A mai vita tárgyát képező határozat az első európai rádióspektrum-politikai program elindulását jelzi. A program célja a rádióspektrum felhasználásának stratégiai tervezése és harmonizációja a belső piac működésének biztosítása érdekében. Gyakorlati szinten a program megkönnyíti a frekvenciasávokhoz való hozzáférést, az általános engedélyezés alapján maximalizálja a spektrum használatának rugalmasságát és növeli a használat hatékonyságát, elkerüli a verseny torzulását, valamint elkerüli a káros interferenciát és zavart, továbbá harmonizálja a technikai feltételeket és óvja az egészséget.

A határozattal összhangban a Bizottság – a tagállamokkal együtt – kimutatást készíti a spektrum jelenlegi felhasználásának módjairól és az esetleges jövőbeni spektrumigényekről, különösen a 300 MHz és 3 GHz közötti frekvenciatartományt illetően.

Az előterjesztett módosításokat arra használtuk, hogy a digitális szakadék áthidalását kérjük annak érdekében, hogy 2020-ra valamennyi uniós polgár hozzáférhessen a legalább 30 Mbps sebességű széles sávú kommunikációs infrastruktúrához, valamint hogy lehetőségeket teremtsünk a megnövelt széles sávú kapacitások révén mind az üzleti ágazat, mind pedig a közszolgálati szolgáltatások számára. Kértük a fogyasztói termékek és technológiák hozzáférhetőségének szavatolását annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztókat a digitális technológiára való átállásra és a digitális hozadék hatékony felhasználására ösztönözzük. Üdvözlöm az annak biztosításának tulajdonított fontosságot, hogy a szükséges rádióspektrum rendelkezésre álljon a Föld légkörének és felszínének megfigyeléséhez. Ez lehetővé teszi az űrbeli alkalmazások kifejlesztését és alkalmazását, valamint a szállítási rendszerek fejlesztését, különös tekintettel a Galileo és a GMS rendszerre, valamint az intelligens közlekedésbiztonsági és közlekedésszervezési rendszerekre.

  Patrizia Toia (S&D). – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Úgy vélem, hogy van egy pont, amelyben valamennyien egyetértünk, és amelyet valamennyien megállapítottunk, azaz hogy a frekvenciaharmonizációval és a koordinált frekvenciahasználattal foglalkozó program kettős célt szolgál.

Úgy vélem, hogy ez az a kulcsfontosságú pont, amely mindig eszünkbe kell jusson; másként megfogalmazva a program révén jelentős potenciált teremthetünk az e területnek a távközlési ágazat, az audiovizuális ágazat és az új szolgáltatások által történő gazdasági kiaknázására, ugyanakkor lendületet adhatunk a gazdasági fejlődésnek és a távközlési ágazathoz kapcsolódó más ágazatoknak. Lehetőséget teremthetünk azon kulturális és társadalmi fejlődés számára, amelyet ez a kettős cél is megenged és szükségessé tesz.

Biztos asszony, véleményem szerint ezt a programot egyben lehetőségnek is kell tekinteni, mivel döntéseink révén bizonyos alapvető elveket tarthatunk tiszteletben és erősíthetünk meg.

Az első a médiapluralizmus elve. A rádiófrekvenciák kezelésére szolgáló rendszer európai szintű felülvizsgálata nagyon fontos, és én úgy vélem, hogy határozottan meg kell előznünk a frekvenciajogok felhalmozását és a monopóliumok és oligopóliumok létrehozását, amelyek sajnálatraméltó módon léteznek egyes európai országokban, egyre erősebbé válnak, és a műsorszórási ágazatban is megvetik a lábukat.

A második a piac liberalizációja és új szereplők előtti megnyitása közötti egyensúly és a méltányosság elve, hogy a számottevő beruházásokat végrehajtó szereplők által tett kötelezettségvállalások előmozdíthatók, támogathatók és fenntarthatók lehessenek a piacon.

Az utolsó az átláthatóság és annak szavatolása, hogy a kiosztott frekvenciákkal jól gazdálkodnak, illetve jól kezelik őket. Nem csak azért beszélünk az árverésekről, hogy a piac egy olyan vetületére összpontosítsunk, amelyet a spektrum valamennyi lehetséges szociális felhasználásával össze kell egyeztetni, hanem hogy kimondjuk, nem szabad mérlegelni, és nem szabad tisztességtelen előnyhöz juttatni a rádiófrekvenciákkal kapcsolatban. Ezt a pontot is szorosan figyelemmel kell kísérni.

Végezetül, sajnos nincs arra időm, hogy a szociális szempontokról is részletesebben szóljak, de képviselőcsoportom valamennyi tagja hosszasan vitázott róluk.

  Lambert van Nistelrooij (PPE). – (NL) Elnök asszony, Kroes asszony! Ma ünnepeljük az Európa Napot. Európa lelkesen keresi azokat a konkrét dolgokat, amelyek fontosak polgáraink számára, és amelyek egyúttal prosperitást és jólétet is hoznak magukkal az európai közösség számára. E témakör, Hökmark úr jelentése, tökéletesen illeszkedik ehhez a feladathoz. A téma konkrét és még jobban képbe helyez bennünket a társadalmi és gazdasági dimenziókat illetően. A közhasználatú frekvenciák, amelyekből egyébként hiány van, felszabadulnak, és erre nagyon nagy szükség van, amennyiben ki szeretnénk elégíteni az egyre több és egyre gyorsabb vezeték nélküli internetkapcsolat iránti igényt.

Ezzel kapcsolatban magától értetődő követelmény az európai szintű jó koordináció. 2013-ban felszabadul a 800 MHz-es sáv, 2015-ben az 1200 MHz-es, és erre igen nagy szükség van, ha Európa globális szinten az éllovasok között szeretne maradni. E szolgáltatások jelentős pénzügyi értékkel – évente 200 millió eurós forgalommal – rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés 3–4%-a függ attól, hogy elegendő spektrum áll-e rendelkezésre. És ez a százalékarány csak egyre növekedni fog.

Nézzük meg például a GSM-szabványt, amelyet az 1990-es években közösen alakítottunk ki; a szabvány elfogadása szintén a megfelelő időben a megfelelő irányba megtett lépés volt. Azt kell mondanom, hogy a méretgazdaságosság megvalósul. Ez minden egyes évben 80 milliárd eurós bevételt jelent. Hazám, Hollandia, amelynek parlamenti képviseletét többi holland képviselőtársammal látom el, készen áll erre; már felszabadítottuk a helyet a negyedik generációs mobil internet számára.

Röviden összefoglalva: mind a kisegítő szolgáltatások, televíziós állomások, közszolgálati műsorszórók, mind pedig az esetlegesen támadó interferenciákkal kapcsolatos folyamatos problémák, például a helyi mikrofonokkal kapcsolatos problémák, a múltba vesznek majd. Ezért őszintén remélem, hogy e kitűnő és ígéretes jelentés alapján már első olvasatban megállapodásra tudunk majd jutni a Bizottsággal. Sok szerencsét kívánok!

  Paul Rübig (PPE). – (DE) Elnök asszony! Először szeretnék elnézést kérni azért, amiért a képviselők elhagyják el az üléstermet. E vitával egy időben kerül sor a szavazásra az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban, és arra még nem sikerült rájönnünk, hogyan tudnánk kétfelé osztódni.

Hökmark úr jó kompromisszumot talált. E kérdés tekintetében mindig figyelembe kell vennünk azt a teljesítményszintet, amelyet a jövőben látni szeretnénk egyfelől az első generációs hálózatoknál, másfelől pedig a kábelszolgáltatóknál és mindenki másnál, aki érdeklődik a spektrum iránt, különösen pedig a vészhelyzeti szerveknél.

Ezt a teljesítményszintet meg kell határozni. Ezekkel az adatokkal kapcsolatban a legfontosabb szempont az adatok mennyisége. A következő legfontosabb szempont az adatok továbbításához szükséges idő, a jeltovábbításnak egyúttal az adatok együttes jelenlétét lehetővé tevő erőssége, és végül a szoftveresen megállapított prioritások. A jövőre nézve részletes jelentésre van szükségünk ezzel kapcsolatban annak érdekében, hogy jelentős mértékben növeljük az első generációs GSM-hálózat sebességét. A kábelhálózati szolgáltatók már nagyon nagy, akár 100 megabit/s-os sebességeket is elértek, ami tiszteletreméltó sebesség, és a jövőben tovább növelhető.

Jelentős problémáink vannak az árszint kérdése terén, különösen az adatroaming tekintetében. Egyes tagállamokban már most is lehet egy gigabájtot venni 1 eurónál olcsóbban. Az imént megnéztem a saját telefonomon, hogy mennyibe kerül nekem a barangolás. Otthon egy gigabájt 1 euróba kerül. Amikor itt vagyok, egy gigabájt 9900 euróba kerül, és amikor egy másik tagállamba utazom, akkor akár 14 900 euróba is kerülhet. Haladéktalanul cselekednünk kell ezzel kapcsolatban. Arra szeretném kérni önt, biztos asszony, gondoskodjon arról, hogy ez a határozat ne csak a teljesítménytartományt és a teljesítményszintet vegye figyelembe, hanem – mindenekelőtt – hozzunk létre az árszint tekintetében olyan egységes európai piacot, amely lehetővé teszi az emberek számára az adatszolgáltatások használatát abban az esetben is, ha nem a saját tagállamukban tartózkodnak. Sürgős prioritásaink vannak e kérdés rendezését illetően.

  Andreas Mölzer (NI). – (DE) Elnök asszony! Európa csak akkor fogja tudni megőrizni a világ legnagyobb gazdasági területeként betöltött vezető szerepét, ha átveszi a vezetést az új technológiák fejlesztésében és alkalmazásában.

A széles sávú technológia ennek kétségtelenül fontos része. Új rádióspektrum-politikai programunknak nagy átviteli kapacitást és nagy átviteli sebességet kell biztosítania. E cél eléréséhez kétségtelenül kevésbé megfelelő az átfogó, európai szintű frekvenciatervezés és -kezelés, mivel a Bizottság maga is azt hangsúlyozza, hogy ezt az egyes tagállamokban lehet jól és hatékonyan elvégezni. A koordinátori szerep azonban természetesen kívánatos volna.

Véleményem szerint a magas költségek ellenére az optikai hálózatok kialakítását ösztönözni kellene. Az Európai Unió jelenleg le van maradva versenytársai, az Egyesült Államok és Kína mögött. Ez valószínűleg a határozatlan politika és a túl nagy bürokrácia következménye.

Ennélfogva egyetértek az előadóval, Hökmark úrral abban, hogy teljes mértékben ragaszkodnunk kell a spektrum felszabadítására vonatkozóan kitűzött határidőhöz.

  Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke. – Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett ebben a magával ragadó vitában, mert noha úgy tűnik, nagyon technikai jellegű kérdésről van szó, a nap végére mégis általános jellegűvé válhatott, mert a rádióspektrum olyan, mint a víz vagy a tiszta levegő. A rádióspektrum – ahogy Catherine Trautmann megfogalmazta – véges vagyon, a közjavak egyike és egyben az alapvető javak egyike is. Az előadó és az előadó árnyékelőadói is sikeresen tették egyértelművé ezt a vonatkozást, valamint sikeresen vázolták fel számunkra, hogy mit kell tenni a kedvező eredmény érdekében.

Természetesen demokratikusan járunk el: megvitatjuk a kérdést, a vita pedig vonzó. Nem sokkal ezelőtt vitattuk meg a digitális menetrendet; valamennyien egyetértünk a digitális menetrendet illetően; ez a kérdés fontos téma a digitális menetrend vonatkozásában. Mivel ha nem vállaljuk a felelősséget és nem állunk ki határozottan mellette, akkor elfeledkezhetünk arról, amit Toia asszony mondott korábban: tudatában kell lennünk annak, hogy 2020-ra – és ezt a digitális menetrendben tűztük ki – minden európainak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy dolgait a spektrum adta lehetőségeken keresztül intézze.

Beszéltünk arról is, hogy 2013-ig minden európai polgár számára digitális lehetőségeket kell teremteni. Ha ezt tartjuk szem előtt, akkor következetesnek lennünk, illetve olyan helyzetben kell lennünk, hogy vállalhassuk következetességünk következményeit.

Szeretném megköszönni minden olyan képviselőnek, aki egyértelműen fogalmazott, közölte a prioritásokat, ugyanakkor – a nap végén – egyetértett azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit kell tennünk a rádióspektrum kezelésével kapcsolatos szabályozás stratégiai megközelítését illetően. Kétségtelenül továbbra is vannak leküzdendő akadályok. Figyelembe véve, hogy mi is forog kockám, biztos vagyok abban, hogy ezeket az akadályokat sikeresen legyőzzük majd.

Teljes mértékben tiszteletben tartjuk a spektrum műsorszórásra és kulturális tevékenységekhez való felhasználását: nem szeretném, ha e téren félreértés lenne. Amennyiben mégis támadna némi bizonytalanság, akkor azt majd rendezni fogjuk. A széles sáv további spektrumhoz juttatását és a második digitális hozadékot illetően véleményem szerint mindenki tudatában van annak, hogy előbb vagy utóbb – és a parlamenti képviselők többsége szerint valószínűleg előbb – ezzel a kérdéssel is foglalkoznunk kell. Ez egy mindenki számára előnyös helyzet, és a 800 MHz-es sáv felszabadításakor azt a lehetőséget választottuk, amely a spektrum legkisebb részét érintette, úgyhogy ezt az utunkon megtett első lépésünknek tekinthetjük.

Hogy egy pillanat erejéig a múltba tekintsünk: ki gondolhatta volna 15 évvel ezelőtt, hogy miről lesz ma szó? Ha 15 évvel ezelőtt várakozó álláspontra helyezkedünk, és politikusként habozunk meghozni a döntéseket, kudarcot vallottunk volna. Ha így lett volna, most nem arról vitatkoznánk, hogy az első vagy a harmadik helyet akarjuk-e, hanem hogy el akarjuk-e kerülni, hogy az utolsó helyre kerüljünk.

A spektrum nemzeti hatáskörbe tartozik: ezt jól tudom. A Bizottság egyetért ezzel, a kimutatás elkészítése pedig a tagállamok feladata. Valamennyien egyetértünk abban, hogy a spektrum nagyon értékes erőforrás, és fel kell ismernünk, hogy amikor az egységes digitális piacról beszélünk, az lehetőséget ad arra, illetve felelősséget ró ránk azzal kapcsolatban, hogy a határokon átnyúló módon gondolkodjunk – és ha van olyan terület, amely tekintetében határokon átnyúlóan kell gondolkodnunk, az a spektrumpolitika.

Ami a határidőket, valamint azt illeti, hogy mi forgott, illetve mi forog kockán, egyértelmű – legalábbis számomra –, hogy 2013 nem túl korai. Tudnunk kell azt is, hogy az eltérések alkalmazása kétféle helyzetben javasolt: a szomszédos országokkal kialakult problémák és a senki által előre nem látható körülmények esetében. Úgy vélem azonban, hogy el kell fogadnunk, az idő nem a mi oldalunkon áll, és hogy az eltérésekkel nem szabad visszaélni.

Összességében várom a Tanács tagjaival folytatandó megbeszéléseket, várom a szavazás eredményét, és bizalommal tekintek a jövőbe, azzal a reménnyel, hogy azon pillérek egyike, amelyről beszélgettünk, az év vége előtt véglegesítésre kerül.

Szeretném azzal zárni, hogy köszönetet mondok – ismételten – nem csak az előadónak és az árnyékelőadóknak, de a különböző érintett bizottságok tagjainak is konstruktív és nagyon kedvező irányú erőfeszítéseikért.

  Gunnar Hökmark, előadó. – Elnök asszony! Véleményem szerint tudnunk kell, hogy a társadalom egy olyan részéről beszélünk, amely rendkívül nagy iramban fejlődik. A változás rendkívül gyors, és ez a tempó ilyen is marad. Valóban arról beszélünk, milyennek szeretnénk a dolgokat a 2020-ban.

Éppen ezért fontos, hogy a 700 MHz-es sávról folytatott vita során leszögezzük, nem mondunk semmi többet annál, mint hogy lehetőségünk kell legyen a sáv legjobb módon való felhasználásáról való döntés későbbi meghozatalára. Ahogyan az már elhangzott, a rádiófrekvenciák véges erőforrások és egyben közjavak is, és felelősek vagyunk azért, hogy a lehető legjobban és leghatékonyabban használjuk fel őket – miként arra már Trautmann asszony is rámutatott.

Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy a kulturális és kereskedelmi célú felhasználás nem ütközik egymással. Azt szeretném, ha olyan fajta ambícióink lennének, amelyek lehetővé teszik számunkra a kultúra új technológián keresztüli megjelenítését, és nem tartanánk fenn a technológiát kizárólagosan a kereskedelmi célú felhasználásra – ami annak az eredménye lesz, ha nem vagyunk elég ambiciózusak. Ebben az esetben a kultúra lemarad, és nem hiszem, hogy az európai kultúra a legjobb lehetőségekhez jutna, ha a régi technológiák rabja maradna.

Véleményem szerint nem csak arra a műsorszórás mai állapotának biztosítására van lehetőség, hanem arra is, hogy az új időknek megfelelően új lehetőségek jöjjenek létre. De ehhez képesnek kell lennünk döntéseket hozni. Azt kell mondanom – irónia nélkül és nagyon elégedetten –, hogy ma este senki nem kérdőjelezte meg, hogy az elsőnek kell lennünk e téren. A verseny és a tudás globális világában csak az első hellyel lehet győzni, a mi célunk pedig kizárólag az első hely lehet.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra 2011. május 11-én, szerdán kerül sor.