A szavazáshoz fűzött szóbeli indokolások

Ajánlás második olvasatra: Toine Manders (A7-0086/2011)

  Francesco De Angelis (S&D). – (IT) Elnök úr! A textiltermékek címkézéséről szóló jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy Európa tehetne többet – és többet is kellene tennie – az ipari vállalkozások támogatása érdekében. A Bizottság javaslata tisztán szakmai jellegű volt; célja a jelenlegi címkézési szabályok egyszerűsítése volt.

A Parlamentnek azért sikerült két fontos eredményt elérnie. Először is, az állati eredetű, nem textil alkotórészeket (szőrme és bőr) tartalmazó textiltermékek címkéin ezt az információt fel kell tüntetni annak érdekében, hogy a fogyasztók megalapozott döntés alapján választhassanak. Másodszor, 2013-ra az Európai Bizottságnak be kell nyújtania egy hatástanulmányt az olyan címkézés bevezetéséről, ami egyértelműen jelzi, hogy mely ruhadarabok készültek Európában és melyek Európán kívül. Ez a cél fontos mérföldkő az európai textíliák európai és nemzetközi versenyképessége tekintetében.

  Morten Løkkegaard (ALDE). – (DA) Elnök úr! Gratulálok Manders úrnak a javaslat összeállításához. A dolog sokkal nehezebbnek bizonyult, mint amilyennek kezdetben tűnt. Örülök, hogy sikerült megállapodásra jutni a textiltermékek címkézéséről szóló rendelet ügyében, amely megerősíti majd a textilipar versenyképességét és a fogyasztók érdekét szolgálja azáltal, hogy az új és innovatív termékek nagyobb választéka áll majd rendelkezésre. Ez egy jó kompromisszum, és úgy gondolom, hogy a Tanács számára is elfogadható lesz.

A folyamat során nem rejtettem véka alá, hogy szkeptikus voltam az eredetmegjelölés ügyében. Ezért annak is örülök, hogy megállapodás született egy olyan szövegről, amely csak annyit kér a Bizottságtól, hogy vizsgálja meg az eredetmegjelölés szükségességét. Így a megállapodás nem vezet a kötelező eredetmegjelölés bevezetéséhez. Olyan rendeletre nem tudnék igennel szavazni, amely kötelezővé tenné a vállalkozások számára a származási ország megjelölését a címkén. Tudom, hogy a Tanács hasonló állásponton van. Sajnos a tegnapi vita során kiderült, hogy Tajani biztos úr nem osztja ezt az álláspontot. Ha ezt nem sikerül elkerülni, akkor harcolni fogok ellene.

  Alfredo Antoniozzi (PPE). – (IT) Elnök úr, a most szavazásra kerülő rendeletjavaslatnak kétségtelenül van egy érdeme: egyetlen szövegben egyesíti a textiltermékekkel kapcsolatos jogszabályokat. A rendelet lehetővé teszi az új szövetszálak kifejlesztésével és használatával kapcsolatos, meglévő szabályozási keretek egyszerűsítését és javítását, valamint az innovatív termékek kifejlesztésének támogatását és a textil- és ruhaipari innováció bátorítását.

Örülök annak, hogy Manders úr más aspektusokat is figyelembe vett, például azt, hogy a harmonizált lista új textilszálakkal való kiegészítése esetén szükséges technikai módosítások nemzeti jogba való átültetése kapcsán a tagállamokra kisebb adminisztratív terhek háruljanak. Úgy gondolom ugyan, hogy mehettünk volna messzebbre, és bevezethettünk volna egy külön cikket a textiltermékek eredetmegjelöléséről, de így is a rendeletjavaslat mellett szavaztam.

  Cristiana Muscardini (PPE). – (IT) Elnök úr! Ez a rendelet létfontosságú az európai textilipar számára, mert garantálja a szabad piacot és a régi szabálytalanságokat és illegális gyakorlatokat kizáró szabályok betartását. Szeretnénk kiemelni az intézmények azon pozitív döntését, hogy üdvözlik a javaslatot és megvizsgálják a nyomon követhetőség és a termékek eredetének kérdését annak biztosítása érdekében, hogy az európai fogyasztók helyes információkat kapjanak – habár a meghatározott időkeretek túl lazák. A cél végtére is a fogyasztók védelme.

Szeretnék rámutatni, hogy tavaly októberben a Parlament nagy többséggel megszavazta a harmadik országokból importált bizonyos termékek, köztük a textiltermékek származási országának megjelöléséről szóló rendeletet, és eddig a Tanács nem kezdett tárgyalásokat vagy egyeztetéseket a Parlamenttel, még informális szinten sem. Szeretnék köszönetet mondani a magyar elnökségnek azért, hogy a prioritásai közé emelte ezt a kérdést, de kérném a vita felgyorsítását, különben fennáll a veszély, hogy például az élelmiszerekkel kapcsolatban védelmet nyújtunk az európai fogyasztóknak, de az ipari termékekkel kapcsolatban nem.

  Paolo Bartolozzi (PPE). – (IT) Elnök úr! A textiltermékek címkézéséről szóló jelentés, amit ma elfogadtunk, fontos lépést jelent a jogszabályoknak a fogyasztók és az iparágban működő európai gyártók érdekében történő egyszerűsítése felé. Ez a rendelet új szabályokat állapít meg a textiltermékek címkézése terén; az innovatív termékek biztonságos használata érdekében egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk az ágazaton belüli innovációra és az európai jogszabályok gyorsabb integrációjára.

A szöveg a textiltermékek címkézéséről szóló három irányelv egyetlen rendeletbe való összevonását javasolja, leegyszerűsítve a meglévő szabályozási rendszert és javítva az eljárások átláthatóságát. Ezért csak örülhetünk a ma elért, az európai termeléssel kapcsolatos pozitív eredménynek. Ugyanakkor meg kell említeni a származási ország megjelölésének kérdését. Reméljük, hogy a származás megjelölését ebben a szektorban is előíró jogszabály jóváhagyásával hamarosan újabb lépést tehetünk előre.

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök úr! Véleményem szerint a jelentés két főbb problémát igyekszik megoldani. Az első az innováció támogatása. Ez azt jelenti, hogy átláthatóbbá és kevésbé bürokratikussá kell tenni az új textilszálneveknek a normatív listára való felvételét. A második a származási hely pontosabb jelzése. Őszintén kijelenthetjük, hogy ez a kérdést nem sikerült véglegesen és kielégítően megoldani. Szeretném egyértelműen jelezni, hogy ez nem az előadó hibája. Egyszerűen az az oka, hogy nagymértékben eltért a Tanács és a Bizottság tagjainak álláspontja, és ezeket nem sikerült közelíteni. Remélem, hogy tovább dolgozunk majd ezen a kérdésen, mert a származás megjelölése egyre fontosabb. Ez a fogyasztók egyik joga. Szeretném, ha erről a kérdésről a közeljövőben vitára kerülne sor az Európai Parlamentben, és szeretném, ha a Bizottság összeállítana erről egy javaslatot.

  Licia Ronzulli (PPE). – (IT) Elnök úr! Minőség, címkézés és nyomon követhetőség: ezek a termékek kiválóságát garantáló fogyasztóvédelmi eszközök. Máig Európa volt a világ egyetlen olyan piaca, ahol erre a kérdésre nem vonatkozott jogszabály, ami a fő kereskedelmi partnerekkel szemben hátrányos helyzetbe hozta Európát.

Ma az Európai Parlament hallatta a hangját; olyan rendeletet fogadott el, amely képes megvédeni az európai textilipar kiválóságát. A termelésünket és gyáriparunkat védeni kell, különösen a mostani gazdasági válság idején. Eddig kutatás és innováció révén sikerült elismerést kivívnunk, amely garantálta az innovatív textilszálak termelését.

Nem fog többé fennállni a veszély, hogy a fogyasztók az egészségre káros, például vegyszerekkel kezelt textiltermékeket vesznek. A rendelet elfogadása végre garantálja a több mint 500 millió európai polgár jogainak megfelelő védelmét. Mostantól nem lehet majd pontatlan címkézéssel megtéveszteni őket.

  Emma McClarkin (ECR). – Elnök úr! Ma az új textíliák és szálak hozzáadásáról és a címkézéssel kapcsolatos kérdésekről szavaztunk. A textiltermékekről szóló jelentés ügyében a kezdetektől azon a véleményen voltam, hogy a Parlamentnek az eredeti javaslat hatóköréhez kell tartania magát, és hogy annak kiterjesztése nem egyeztethető össze az új szálak forgalmazása egyszerűsítésének céljával.

Aggályaim vannak a felülvizsgálati záradékkal kapcsolatban, amely felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg bizonyos címkézési előírások bevezetésének lehetőségét, amelyeknek igen csekély a hozzáadott értéke, és amelyek elfogadhatatlan terheket rónának a vállalkozásokra, különösen a kis- és középvállalkozásokra. Ide tartozik a méretcímkézés harmonizációja, a szociális-gazdasági címkézés, és – ami a legaggasztóbb – a rádiófrekvenciás azonosító címke, amely megnövelné a vállalkozások költségeit és a fogyasztói árat.

Ezzel együtt a jelentés alapján úgy gondolom, hogy a rendelet bizonyos rendelkezései hasznosak lesznek, javítják majd a vállalkozások számára a kérvényezési eljárást és a fogyasztóvédelmet is, különösen az állati eredetű termékek címkézését. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a valóságban alkalmazandó jogszabályt alkotunk, nem egy ideális világra vonatkozó kívánságlistát állítunk össze, és a Parlamentnek a jövőben tartania kell magát a hatásköréhez.

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr! Először is szeretném elmondani, hogy remélem, a továbbiakban is anyanyelvén szólal majd fel a Parlamentben, amely a világ bármely nyelvével felveszi a versenyt kifinomultság, sokszínűség és történelem terén.

Előfordul, hogy a szavazólista felolvasása ékesszólóbban mutatja be a Parlament viselkedését és természetét, mint bármi, amit én mondhatnék. Lássuk a jelentések témáit: annak jelzése vagy megjelölése, hogy egy élelmiszer melyik gyártási tételbe tartozik, a tagállamok mértékegységekről szóló jogszabályainak közelítése; a gépjárművek megengedhető hangereje és kipufogórendszere; a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdőgazdasági traktorok; kerekes mezőgazdasági és erdőgazdasági traktorok irányítószerkezetei; kerekes mezőgazdasági és erdőgazdasági traktorok fékrendszerei; vezetési testhelyzet kerekes mezőgazdasági és erdőgazdasági traktorokban és azok ajtói és ablakai; hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezetek; a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó; az euroérmék címletei és műszaki előírásai; a textiltermékek elnevezése és ehhez kapcsolódó címkézés... és még folytathatnám.

A nemzeti életünknek szinte nincs olyan rejtett, távoli sarka, ahova Brüsszel ne nyújtotta volna ki a csápjait, kitakarva a természetes fényt, megállítva a természetes növekedést.

Ha Brüsszel csak a határokon átnyúló kérdésekre koncentrálna, senkinek nem lenne kifogása.

Jelentés: Gunnar Hökmark (A7-0151/2011)

  Jens Rohde (ALDE). – (DA) Elnök úr! A vita során sokat hallhattunk Hökmark úrnak a rádióspektrum-politikai programról szóló jelentéséről – ami, bevallom, nem hangzik valami izgalmasnak. De a dolog valójában arról szól, hogy tudunk-e a jövőben szélessávú kapcsolatot és olcsó adatátvitelt biztosítani a polgároknak. Röviden annyit mondanék, hogy amikor a jövőbe próbálunk tekinteni, elismerésre méltó, hogy a tárgyalók, és különösen az előadó, ilyen nagy többséget tudtak a ma szavazásra került jelentés mögé állítani. Ez igen kifinomult politikai képességekre vall; minden elismerésem Hökmark előadó úrnak.

  Peter Jahr (PPE). – (DE) Elnök úr! Modern társadalmunkban a rádiófrekvenciák igen ritka és értékes erőforrást jelentenek. Ezért logikus, hogy e frekvenciák felhasználását hatékonyan koordináljuk az egész Unióban. A rádióspektrumhoz való szélesebb körű hozzáférés nem csak a vállalkozások, hanem az Európai Unió polgárai számára is fontos. Ezért különösen oda kell figyelni arra, hogy ez a politika összhangban legyen a gazdasági, társadalmi és kulturális érdekekkel. Különösen fontos, hogy ne hagyjuk, hogy a rendelet veszélyeztesse a Németországban regionális színházakban, rockkoncerteken és templomokban használt közvetlen vezeték nélküli átviteli technológiát.

Arra is fel szeretném kérni a Bizottságot, hogy egyeztessen a tagállamokkal, szorosan működjön velük együtt ebben a kérdésben, és ne avatkozzon be nemzeti hatáskörükbe.

Jelentés: Carlo Casini (A7-0173/2011)

  Morten Løkkegaard (ALDE). – (DA) Elnök úr! A lobbistajegyzékről szóló mai szavazás után fontosnak tartom kimondani, hogy a lobbizás alapvetően jó dolog. A demokratikus folyamat nélkülözhetetlen része. Lobbizás nélkül a politikusok messze nem tudnának eleget a társadalom minden eleméről, a tényekről és véleményekről. Ezért a Parlamentben mindnyájunknak és a sajtónak is felelőssége biztosítani, hogy tetteink alapját a szóban forgó kérdés kritikus, de valós képe adja.

Azt is meg szeretném említeni, hogy, mint tudjuk, a „tökéletes” a „jó” legnagyobb ellensége. Az átláthatóság teljesen jogos igénye kapcsán, ahogy azt a mai vita és szavazás is mutatta, meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, nehogy a jó szándékú beavatkozás tönkretegyen egy jól működő rendszert. A teljes átláthatóság igénye, mindennek a kötelező egyéni regisztrálása, ami él és mozog, az etikai ellenőrző bizottság és a többi a legjobb esetben is egy naiv látásmód kifejeződései, a legrosszabb esetben pedig populista politikai húzások, amelyek több kárt okoznak, mint hasznot. A gyakorlatban a dolog a bizalomról szól. Ha azt szükségesnek ítélik, az ellenőrzésnek a munkafolyamat ismeretében elképzelhető gyakorlati megoldásokkal összhangban kell lennie. Ezenkívül kérem a 9. bekezdés szavazásának felülvizsgálatát. Nagyon gyorsan zajlott a szavazás, és úgy láttam, hogy nem a megfelelő eredményt rögzítették.

Jelentés: Carlo Casini (A7-0174/2011)

  Jens Rohde (ALDE). – (DA) Elnök úr! Teljesen egyetértek Løkkegaard úrral. Nem vagyok benne biztos, hogy jó eredményt jegyeztek fel a 9. bekezdés szavazásánál, de ha igen, akkor valami baj van a tisztelt Ház realitásérzékével. Teljesen jogos igény, hogy a lehető legnagyobb legyen az átláthatóság. Az a javaslat azonban, hogy hozzuk nyilvánosságra mindenkinek a nevét, akivel találkozunk, nyilvánvalóan teljesen abszurd. Teljesen abszurd, mert mi számít találkozónak? Ezt definiálni kellene. Találkozó az, ha valakivel összefutunk a folyosón, vagy a buszon, vagy valahol máshol? Találkozók a telefonbeszélgetések és az interneten zajló beszélgetések? Mi a találkozó? Mi legyen az észak-afrikai lázadó mozgalmak tagjaival, akikkel ma találkozunk? Hozzák le a nevüket az újságok? Aligha lenne helyes... Ebben a tekintetben logikus lenne, ha mindig garantálni tudnánk, hogy az emberek bizalmasan fordulhassanak hozzánk. Mindenesetre én soha nem fogok részt venni ennek a bizalomnak a lerombolásában.

  Alfredo Antoniozzi (PPE). – (IT) Elnök úr! Az, ha a polgárok könnyen ellenőrizhetik a döntéshozatalt és az azt befolyásoló folyamatokat, tényezőket és erőforrásokat, segít nagyobb átláthatóságot biztosítani és közelebb hozni az európai intézményeket és a polgárokat. Ez gyakran szóba kerül a legitimitással és az Európai Unió úgynevezett demokratikus deficitjével kapcsolatban.

Az elmúlt években jelentős előrehaladást sikerült elérni. Elég csak a Parlament 2006-ban elfogadott érdekképviseleti nyilvántartására gondolni, vagy a Bizottság 2006-os javaslatára, hogy az Európai Parlament hozzon létre „egyablakos” lobbista-nyilvántartást. A Stubb-Firedrich-jelentés Parlament általi elfogadása a közös munkacsoport létrehozásához vezetett. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a munkacsoport által elért eredmények a Parlament céljaival összehasonlítva több mint kielégítőek.

Teljesen egyetértek Casini úr jelentésével, mivel a politikai intézmények átláthatósága legitimitásuk alapvető feltétele. Ezért támogattam a javaslatot.

  Salvatore Iacolino (PPE). – (IT) Elnök úr! Nem kétséges, hogy ez a rendelet fontos lépés a figyelemnek az európai intézményekre való irányítását célzó folyamatban. Több átláthatóságra, nagyobb nyilvánosságra, világosabb viselkedésre és hozzáférhetőbb információkra van szükség, és közös átláthatósági nyilvántartásra is.

Gondoljunk csak bele, hogy az Egyesült Államokban a lobbicsoportokat szabályozó törvény már 1948-ban megszületett. Nyilvánvaló, hogy a lobbicsoportoknak megvan a maguk szerepe, és bár főleg saját önös érdekeiket képviselik, megfelelően figyelembe kell őket venni. Ez egy jövőbe tekintő jelentés, és bár ez nem a végleges dokumentum, kétségtelenül lehetőséget nyújt az európai intézmények tevékenységei és döntései legitimitásának megvédésére. Ezért igennel szavaztam, és teljes mértékben meg vagyok róla győződve, hogy ez a helyes út.

  Jim Higgins (PPE). – Elnök úr, úgy gondolom, hogy hálával tartozunk a Sunday Timesnak a pénzért vett módosítások botrányának kirobbantásáért.

Ennek eredményeként, ahogy önök is tudják, az elnökség létrehozott egy munkacsoportot az összes európai parlamenti képviselőre nézve kötelező magatartási kódex kidolgozására. A megtisztulás második lépése az, amit ma tettünk a jelentés nagy többséggel való megszavazásával.

Úgy gondolom, hogy a lobbista-nyilvántartást már régen létre kellett volna hozni, de több fenntartásom is van. Először is, véleményem szerint kötelezőnek kellene lennie. Mindenesetre ez a jó irányba tett lépés, és érdemes megjegyezni, hogy maguk a lobbisták, a tisztességes lobbisták is egyetértenek ezzel, és támogatják a kötelező szabályozást.

Csalódott vagyok azonban amiatt, hogy a Tanács nem csatlakozott a javaslathoz. Érdemes megjegyezni, hogy a korrupciós botrányban lebukott három európai parlamenti képviselő mind egykori miniszter volt.

A lobbisták bejegyzése és a lobbizás fontos kérdés, amin tovább kell dolgoznunk; ezt egy kísérletnek kell tekinteni, és – remélhetőleg – a jövőben majd kötelezővé tenni.

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr! Amint egy lobbista megérkezik Brüsszelbe, azonnal látja, hogy a rendszert hozzá hasonlók tervezték a hozzá hasonlóknak. Általában férfiakról van szó, bár egyre több a nő is, elegáns nadrágkosztümben.

A rendszerben a döntéseket szivarfüstös – illetve most már füstmentes – szobákban hozzák meg, zárt ajtók mögött, a szavazók kizárásával. Ennek tökéletes példáját adták a gyógynövényekre és alternatív gyógyszerekre vonatkozó, néhány héttel ezelőtt bevezetett tiltások és korlátozások. Ilyen tiltások soha nem mentek volna át egy nemzeti parlamenten, amely ki van téve a szavazók haragjának. De a nagy gyógyszercégek megértették, hogy ebben a rendszerben át tudják nyomni azt, amit a nemzeti jogalkotáson nem lehetne, mégpedig pontosan azért, mert ez a rendszer sokkal jobban el van szigetelve a közvéleménytől. Tehát igen, legyen nyilvántartás – én is megszavaztam, és a képviselőcsoportom is támogatta – de a valódi megoldás az, ha a hatalmat kivesszük a nem elszámoltatható brüsszeli és strasbourgi intézmények kezéből, és visszaadjuk a valódi beszámolási kötelezettséggel tartozó nemzeti, demokratikus parlamenteknek.

Jelentés: Ashley Fox (A7-0074/2011)

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr! A szingapúri kormány, valamint a hongkongi és sanghaji hatóságok Londont és Európa más pénzügyi központjait járják, olyan embereket keresve, akiket az Európai Unió által bevezetett túlzott szabályozási terhek külföldre kényszerítettek. A generációnk egy korszakos változás tanúja: a javak és a vállalkozások Európából Ázsiába vándorolnak. Az a mi tragédiánk, hogy olyan korban élünk, amikor Ázsia éppen felfedezte a decentralizáció, a hatalommegosztás, a vállalkozás és a személyes felelősség titkát, és mi itt az ellenkező irányba tartunk, és a régi ázsiai birodalmakat, a Mingeket, a mogulokat és az oszmán birodalmat másoljuk a szabályozással, uniformizálással, szabványosítással és adóztatással.

Természetesen éppen a saját hazám fővárosa, London fogja a leginkább megszenvedni az új korlátozásokat, de az egész EU-nak érdeke megakadályozni a vagyon, a munkahelyek és a vállalatok fiatalabb és energikusabb gazdaságokba való elvándorlását. A megoldás tehát az, ha a hatásköröket visszaadjuk a nemzeti hatóságoknak, amelyek jobban ismerik a szavazóikat és szorosabb kapcsolatban vannak velük.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0291/2011

  Jens Rohde (ALDE). – (DA) Elnök úr! India a világ legnagyobb demokratikus állama és a világ egyik leggyorsabban növekvő piaca, és emellett a legjobb úton jár afelé, hogy tudásalapú gazdasággá váljon. Ennek fényében persze teljesen logikus, hogy szabadkereskedelmi megállapodást írjunk alá. Ez a saját érdekünk is. Adódik tehát a kérdés: hogy lehet az, hogy a baloldal ellenzi a szabadkereskedelmi megállapodást? Hogyan ellenezheti valaki több millió indiai ember kiemelését a szegénységből, és hogyan ellenezheti a baloldal azt, hogy igyekezzünk szabad piacot szerezni az európai vállalkozásoknak? Érthetetlennek találom. Egyszerűen nem értem, hogy mitől ilyen nehéz tanulni a történelemből. A szabad kereskedelem jó! A szabad kereskedelem jó! A szabad kereskedelem jó! A szabad kereskedelem növekedést teremt, és ezzel szabadságot és békét biztosít az embereknek.

  Paul Murphy (GUE/NGL). – Elnök úr! Az Indiával kötendő szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalásairól szóló állásfoglalási indítvány ellen szavaztam. Véleményem szerint az Európai Bizottság által megtárgyalt, ilyen jellegű megállapodások csak az indiai és európai multinacionális vállalatok érdekeit szolgálná.

A legutóbbi felszólalóval szemben az én véleményem az, hogy a kereskedelmi tárgyalásokat nem azzal a szándékkal folytatják, hogy az embereket kiemeljék a szegénységből és javítsák az életszínvonalukat; a tárgyalások a nagyvállalatok érdekeit követik, akik több piacot és nagyobb hasznot akarnak.

Én az indiai szegény gazdák, szakszervezetek és dolgozók mellett állok, akik ellenzik a szabadkereskedelmi megállapodást, mert az még jobban aláásná az indiai munkásosztály jó részének életszínvonalát és munkakörülményeit, különösen azokét, akik az igen nagy informális szektorban dolgoznak.

Ráadásul a szabadkereskedelmi megállapodás terve és a szellemi tulajdonjogok és az adatkizárólagosság érvényesítésének szándéka veszélyezteti az Indiában gyártott olcsó generikus gyógyszerekhez való hozzáférést. Ma ezek a gyógyszerek világszerte létfontosságúak rengeteg HIV-pozitív, AIDS-es és más betegségben szenvedő ember számára. A nagy magán-gyógyszergyártók profithajhászása miatt egyszerűen nem tudják megfizetni ugyanannak a gyógyszernek a márkás változatát.

  Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök úr! Az Indiával aláírandó szabadkereskedelmi megállapodás a legfigyelemreméltóbb az eddig megtárgyalt uniós szabadkereskedelmi megállapodások közül. Az Európai Uniónak ki kell emelnie a társadalmi felelősségvállalás fontosságát. Nagyon jól tudjuk, hogy India legnagyobb problémái: a gyermekmunka, a szegénység és az egyenlőtlenség.

És most egy kereskedelmi megállapodást akarunk aláírni, aminek a valódi haszonélvezői az európai ipar és a nagyvállalatok. Az európai fogyasztók számára természetesen előnyös lenne az olcsó indiai munkaerő, ami például a termékek olcsóbb árában jelenne meg, de ezt nem szabad engedni, ha az indiai termelők fizetik meg az árát.

Képmutató azt állítani, hogy Európa a társadalmi felelősségvállalás terén úttörő lenne. A szabadkereskedelmi feltételek megtárgyalásakor az EU-nak ragaszkodnia kell a problémák megoldásához, és ellenőriznie kell a folyamatot. Fontos, hogy a Bizottság a szabadkereskedelmi megállapodásba beépítsen az emberi jogokhoz, a szociális és környezetvédelmi előírásokhoz és a vállalatok társadalmi felelősségvállalásához kötődő, jogilag kötelező érvényű klauzulákat is, és hogy biztosítsa ezen előírások teljesítését.

  Morten Løkkegaard (ALDE). – (DA) Elnök úr! Természetesen érdekes, és a maga módján bájos, hogy mindig találni olyan európai parlamenti képviselőt, aki ellenzi a szabad kereskedelmet. Ez tulajdonképpen remek dolog. Hozzátenném azonban, hogy én teljes mértékben támogatom a szabad kereskedelmet. Úgy gondolom, hogy ez a jövő útja, és a szabad kereskedelemnek kell vezérelnie az Indiával való kapcsolatainkat. A dologra persze azért várunk olyan régen, mert több részletkérdéssel – mégpedig igen fontos részletkérdésekkel – problémák vannak, konkrétan a generikus gyógyszerekkel, amelyeket az előző felszólaló is említett. Mindkét felet, az EU-t és Indiát is felszólítom, hogy igyekezzen olyan megoldást találni a problémára, amely tiszteletben tartja a szerzői jogokat – ezek ugyanis kulcsfontosságúak –, és ugyanakkor gyakorlati megoldást is biztosít arra, hogy a sok szegény sorsú indiai ember hozzájuthasson az olcsó gyógyszerekhez.

Végezetül, egyes kritikusok szerint nem lenne szabad bilaterális megoldást alkalmazni a tárgyalásokon, és kétoldalú megállapodásokat kötni. Úgy gondolják, hogy ez aláássa a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül folytatott tárgyalásokat. Véleményem szerint ez egyáltalán nincs így. Tenni kell valamit, hogy ne vesztegessünk el a mostaninál még több időt a WTO-ban. Ezekre a kétoldalú megállapodásokra egész egyszerűen szükség van, ezért örömmel fogadom őket.

Állásfoglalásra irányuló indítvány B7-0287/2011

  Jens Rohde (ALDE). – (DA) Elnök úr! Mindig elképesztő dolgok történnek, amikor a Parlamentben a szabad kereskedelem kerül szóba. Mindig behallatszik a vitába a tiranai rádió valamelyik ősrégi adása. Legalábbis ez az ember benyomása, amikor a baloldal véleményét hallja a szabad kereskedelemről. Ezzel egyértelműen bizonyítják, hogy a világon semmit sem tanultak a történelemből.

Itt most Japán régiójáról beszélünk. Az EU és Japán egyaránt a világ legnagyobb gazdaságai közé tartozik. Együtt a világkereskedelem egyötödét adják. Komoly összegeket fektetünk be egymás gazdaságában, közösek a globális szintű érdekeink, és mégis: a tárgyalások lassan haladnak. Mondjuk ki tehát a magunk részéről, hogy az akadályokat le kell bontani. El kell fogadni, hogy mindkét oldalnak engedményeket kell tennie, mert a gazdaságaink kiegészítenék egymást és innovációt, növekedést idéznek elő, és munkahelyeket teremtenek.

  Morten Løkkegaard (ALDE). – (DA) Elnök úr! Én csak kiegészíteném a már elhangzottakat. Nem kétséges, hogy a japánok számára az egyik gátló tényezőt a rendkívül magas technikai akadályok jelentik, amelyek mindig is megvoltak a japán társadalomban. Európának határozottan kérnie kell, hogy Japán bújjon elő a bunkeréből, és tegyen valamit ezek ellen az akadályok ellen.

A háttér, a japán katasztrófa, természetesen tragikus. De azt legalább elmondhatjuk, hogy valami pozitív hozadéka is van: most lehetőségük lesz újragondolni a dolgokat és rájönni, hogy ezúttal valóban külső segítségre van szükségük. Nagy szükség van más régiók vállalkozásainak segítségére. Emiatt Japán talán előre tekint, új fényben látja a helyzetet és lebontja a sok fennálló technikai akadályt.

  Bruno Gollnisch (NI). – (FR) Elnök úr! Szeretném emlékeztetni baloldali képviselőtársunkat, Murphy urat, hogy Karl Marx támogatta az indiai szabadkereskedelmi megállapodást. Arra is emlékeztetném liberális képviselőtársainkat és különösen Rohde urat, hogy a szabad kereskedelmet annak pusztító hatásai miatt támogatta; úgy gondolta, hogy lényegtelen, hogy a brit burzsoázia céljai nemtelenek: az indiai társadalmat el kellett pusztítani, hogy hamarabb elérkezhessen a globális forradalom hajnala.

Én úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben nem szabad dogmatikusnak lenni. A szisztematikus szabad kereskedelem nem feltétlenül előnyös. Jó lehet, ha egyenlőek a feltételek. Japánnal sok téren ez a helyzet, de elismerem például Japán jogát arra, hogy megvédje rizspiacát és rizstermelőit, és a termelőinek a világpiaci árnál magasabb árat fizessen és nemet mondjon a tömeges importra, ami tönkretenné a paraszti réteget – éppúgy, mint ahogy elismerem saját gazdaságaink jogát bizonyos szektoraik védelmére.

Ezért nem szavaztam a többségi állásfoglalásra. Más szövegeket, amik nekem megfelelőbbnek tűntek, szívesebben láttam volna. Egyenlő esélyeket kell biztosítani, de csak bizonyos konkrét szektorokban.

Jelentés: Kriton Arsenis (A7-0113/2011)

  Jens Rohde (ALDE). – (DA) Elnök úr! Meglepett volna, ha a francia képviselők nem utalgattak volna arra, hogy a protekcionizmus jó dolog. Na de elég a dogmákból! Beszéljünk az erdőkről, amelyekkel kapcsolatban ma került elénk a Bizottságnak az erdővédelemről és az erdészeti információcseréről szóló zöld könyve. Az európai erdőknek sok társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi funkciója van, és kétségtelenül jelentősen hozzájárulnak a klímaválság – ténylegesen hatékony – megoldásához és az EU 2020-as célja eléréséhez. Mi a Dán Liberális Pártban ezért nagyon örültünk annak, hogy a mai szavazás biztosította, hogy az erdők egy darabig egyenletesebb, hosszú távú védelmet kapjanak, miközben fenntartottuk az európai erdőkre épülő ágazatok globális versenyképességével kapcsolatos ambícióinkat is. Kissé meglepett azonban az, hogy megszavazták azt a javaslatot, hogy erdőtüzek által sújtott földterületeken 30 évig ne lehessen építkezni. Ez a bűnözés problémájának tipikus baloldali megoldása – betiltani mindent és mindenkit, lehetőleg 30 évre. Természetesen mi ezt nem támogatjuk.

  Giommaria Uggias (ALDE). – (IT) Elnök úr! A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoportjának árnyékelőadójaként teljesen elégedett vagyok a mai szavazás eredményével. Az erdővédelmi Arsenis-jelentés szakpolitikai jelentés; ez alapján véglegesíthetjük, hogy az Európai Parlament hogyan kívánja megvédeni erdészeti örökségünket és biztosítani az erdők alkalmazkodását a klímaváltozáshoz. Ma az Európai Parlament világosan jelezte álláspontját, aminek fényében arra számítunk, hogy a Bizottság megteszi a szükséges javaslatokat, lehetővé téve a még részletesebb politikák kidolgozását.

Külön szeretnék köszönetet mondani Arsenis úrnak szakértő munkájáért, amelyet a hosszú és nehéz vita során végzett, mert – mint mindnyájan tudjuk – az erdők helyzete a tagállamokban nem egyforma. Ennek ellenére sikerült megtalálni a közös hangot, és bizonyos konkrét célokat is sikerült elérni, mint például bizonyos területek védelme a földspekulációtól, a gazdag biodiverzitású erdők, többek között az északi boreális erdők és a mediterrán erdők hathatósabb védelme, és a gyújtogatással megtisztított területeken bevezetendő építkezési tilalom.

Elnök úr, ahogy mondtam, ez sok földközi-tengeri ország, így az ön hazája, Görögország számára is nagyon fontos.

  Christa Klaß (PPE). – (DE) Elnök úr! Az erdők jelentik a jövőnket és kulturális környezetünket. Gondosan kezeljük őket, hogy szolgáltatást nyújtsanak nekünk és a környezetnek, ideértve az oxigéntermelést, a szén-dioxid tárolását, valamint a növények és állatok élőhelyének biztosítását. Az erdőgazdálkodással foglalkozók nagyon keveset keresnek – ha kapnak egyáltalán fizetést – azért, hogy biztosítják ezeket a rejtett funkciókat, amelyeket sokan természetesnek vesznek. Emiatt még fontosabb, hogy figyelembe vegyük erdőink gazdasági aspektusait. Ezek közé tartozik a faipar, és egyre inkább a biomassza-termelés is, amelyet nem csak fűtésre, hanem áramtermelésre is használnak. A jövőben meg kell erősíteni és jobban ki kell használni az erdők gazdasági oldalát, és ezt nemzeti és személyes felelősséggé kell tenni.

Várjuk a Bizottságnak ezt az átfogó megközelítést tükröző fehér könyvét, amely annak biztosítására helyezi a hangsúlyt, hogy az erdőknek legyen jövője és mindnyájan készek legyünk ebbe a jövőbe fektetni. Aki kukoricát ültet, az csak a mára gondol, de aki fát ültet, az a jövőbe tekint.

  Lena Ek (ALDE). – (SV) Elnök úr! Az erdőktől Európa különböző részein egészen mást várnak, ezért az erdőszabályozást a leghelyesebb nemzeti szinten kezelni. Ráadásul a Lisszaboni Szerződés nem támogatja egy közös európai erdészeti politika kialakítását. Az éghajlattal és az erdőkkel kapcsolatban javasolt szabályozással az a legnagyobb gond, hogy az erdők jelentik az éghajlattal kapcsolatban kitűzött célok elérésének kulcsát. Az erdők szükségesek a zöld gazdaságra való átálláshoz, például az erdészeti melléktermékek bioüzemanyagként való felhasználása révén.

Ezért az erdészetet nem szabad fölösleges, bonyolult jogszabályokkal terhelni, amelyek miatt a termékei kevésbé versenyképesek a fosszilis tüzelőanyagokkal. Nagyon furcsa javaslat például az, hogy a megújuló erőforrásokhoz, így az erdőkhöz kötelező fenntarthatósági kritériumokat rendeljenek, de a fosszilis tüzelőanyagokra, például a szénre ne vonatkozzon ilyesmi.

Továbbra is ellenezni fogom a közös európai erdészeti politika létrehozását. Ehelyett én az erőforrásokat a kutatásra, az oktatásra, a tájékoztatásra és az innovációra fordítanám, figyelemmel arra, hogy hogyan előzhetők meg a klímaváltozásnak az erdőkre gyakorolt hatásai. Köszönöm.

(Az ülést néhány percre berekesztik.)

Jelentés: Gabriele Albertini (A7-0168/2011)

  Paul Murphy (GUE/NGL). – Elnök úr! Az EU közös kül- és biztonságpolitikájáról szóló jelentés ellen szavaztam. Egyáltalán nem értek egyet a jelentésben foglalt azon nézetekkel és ötletekkel, amelyek Európa jelenlegi és jövőbeni nemzetközi szerepével kapcsolatosak.

Dióhéjban: a jelentés egy militarizált, imperialista Európát hozna létre. Egy agresszív nyersanyag-stratégia mellett áll ki, és – idézem – túlzottnak tartja „a katonai és a polgári válságkezelési műveletek közötti szigorú különbségtételt.” Ez virágnyelven a külpolitika további militarizálását jelenti. Üdvözli a Kolumbiával kötött kereskedelmi megállapodást, annak dacára, hogy ott az elmúlt években több száz szakszervezeti tagot öltek meg, akiknek az egyetlen bűne az volt, hogy benne voltak a szakszervezetben.

A jelentés képmutató módon a társadalmi nyugtalanságot nevezi meg a biztonsági kihívások és kockázatok egyik új elemeként. Micsoda képmutatás! A kapitalista rendszer az egész világon szegénységet és nyomort teremtett, és képtelen kezelni ennek a következményeit. Az embereknek joguk van megvédeni jogos érdekeiket, és harcolni a szebb jövőért, azért, hogy véget vessenek a politikai, gazdasági és katonai hatalmak általi beavatkozásnak.

  Antonello Antinoro (PPE). – (IT) Elnök úr! Először is azt szeretném elmondani – és remélem, hogy ezt nem vonják le a felszólalásra kapott időmből – hogy ha már a képmutatásnál tartunk, kevesen vannak közöttünk, akik hisznek bizonyos dolgokban. Mindnyájan felszólalunk, és elmondjuk, hogy mi motiválta a szavazatunkat. Öten vagy hatan vagyunk, és meghallgatjuk egymást, időnként felveszi a televízió is. De az egész dolog elég nyomasztó.

Ezért szeretnék egy javaslattal élni, és ezt az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) legközelebbi frakcióülésén biztosan felvetem majd. Azt javaslom, hogy mostantól a szavazáshoz fűzött indokolásokra a szavazás előtt kerüljön sor, hogy talán azzal, hogy felszólalunk és meghallgatjuk egymást, meg is győzhessük egymást a szavazás tekintetében, ahelyett, hogy egy előre lejátszott meccset adnánk elő.

Mindenesetre a szavazáshoz fűzött indokolásomban jeleztem, hogy igennel szavaztam. Továbbra is hiszek az európai integrációban, mint ahogy hiszek a főképviselő létének hatásosságában is. Továbbra is úgy gondolom azonban, hogy a tagállamok sokkal kevésbé hisznek benne, mint mi. Ezért talán rá kellene mutatni – ahogy azt Ashton bárónő tette ma reggel és máskor is – hogy ha az Unió továbbra is jórészt a gazdaságról szól majd és nem válik fokozottabban politikai szervezetté, akkor a szerepünket nem tudjuk igazán jól ellátni.

  Adam Bielan (ECR). – (PL) Elnök úr! egyetértek azzal, hogy az európai külpolitikának figyelembe kell vennie a szabadság, biztonság és igazság európai térségének külső vonatkozásait. Ezért támogatok minden olyan lépést, amely hozzájárul a béke, a stabilitás és a jogállamiság előmozdításához a válságban lévő országokban és régiókban. Támogatom a transzatlanti partnerség, az EU külpolitikájának egyik fő pillére melletti elkötelezettséget, és az Egyesült Államokkal közös szabad piac létrehozásának szándékát.

A kelet-európai politika Lengyelország számára különösen fontos. A jelentés elismeri, hogy az EU szomszédaival politikai és gazdasági integrációra van szükség, és koherens megközelítés alkalmazására szólít fel az Oroszországgal kötendő új megállapodásról szóló tárgyalások során, figyelembe véve a jogállamiság és az emberi jogok védelmének oroszországi helyzetét. Elismeri azt is, hogy a török csatlakozási tárgyalásokat intenzívebbé kell tenni, valamint azt is, hogy töretlen elkötelezettséget kell mutatni a Balkán országainak csatlakozása mellett.

  Pino Arlacchi (S&D). – Elnök úr! A jelentés mellett szavaztam, mivel visszafogott álláspontot képvisel a közös kül- és biztonságpolitika legégetőbb kérdéseivel kapcsolatban.

A szocialisták módosításainak köszönhetően az Oroszországgal és Iránnal folytatott párbeszéd tárgyában konstruktívabb lett a megfogalmazás.

Az EU afganisztáni stratégiájával kapcsolatos módosítások is javították a jelentés szerkezetét.

Az Albertini-jelentés előrelépést jelent egy megfelelőbb uniós biztonságpolitika felé. Támogatom az előadó erőfeszítéseit és elkötelezettségét, de azt is ki kell emelnem, hogy az EU még messze jár attól, hogy ezen a téren koherens hosszú távú stratégiával rendelkezzen. Az EU-nak a globális békéhez és stabilitáshoz való hozzájárulása még mindig elég csekély, és még mindig túlzottan az USA-nak a nemzetközi biztonságról alkotott nézeteitől és az ezzel kapcsolatos türelmetlen megközelítéstől függ.

Tegyünk egy önállóbb, EU-központú kül- és biztonságpolitika létrejöttéért, mert az európai polgárok ezt várják tőlünk, és ezt kell elérnünk az érdekükben.

  Seán Kelly (PPE). – (GA) Elnök úr! Jó néhány képviselőtársam Lady Ashton és a külügyi szolgálatoknál végzett munkája mellett szólalt ma fel, és jó néhányan javasolták, hogy legyen egységes az EU álláspontja; érdekes volt a mai vita, és megelégedéssel töltött el. Ha egységes az álláspontunk, akkor többet érhetünk el és jobban odafigyelnek ránk; ha nem, akkor nem figyelnek oda ránk és nem érünk el sokat.

– A nagy ír költő, William Butler Yeats szavai is eszembe jutottak: „a béke lassan jár”. Észak-Írország esetében, ahol az Európai Unió kulcsszerepet játszott a Nemzetközi Ír Alap támogatásával, mindenképpen ez volt a helyzet, és ezt a békét a múlt hétvégi sikeres választások még jobban megerősítették.

– (GA) Az Európai Unió által Észak-Írországban végzett munkát világszinten is meg lehet ismételni a béke és a szegények érdekében, ha egységes álláspontot képviselünk, és ha Lady Ashton szorgalmasan végzi a munkáját.

Jelentés: Roberto Gualtieri (A7-0166/2011)

  Janusz Władysław Zemke (S&D). – (PL). Elnök úr, én nyújtottam be az európai közös biztonság- és védelempolitikáról szóló jelentést. Szeretnék azonban rámutatni, hogy a jelentés nem csak értékeli a politikát, hanem főleg a jövőre, a fejlesztésre koncentrál. Véleményem szerint ehhez nem csak megalapozott, pontos értékelésekre és okos gondolatokra van szükség – amelyek egyébként megvannak a jelentésben. A közös biztonság- és védelempolitikát komolyan meg kell vizsgálni egy másik szemszögből nézve.

Véleményem szerint három dologra van szükség. Először is, az EU-nak meg kell határoznia közös stratégiai érdekeit, például az energiabiztonsággal és a szomszédságpolitikával kapcsolatban. Másodszor, az EU-nak növelnie kell saját képességeit a civil és katonai műveletek tervezése és koordinálása és a válságkezelés terén. Végül, az EU költségvetésén belül létre kell hozni a közös fellépésekre szánt közös költségvetést.

  Adam Bielan (ECR). – (PL) Elnök úr! A nemzetközi szervezetekre a gazdasági, környezeti és energiaügyi problémák miatt egyre nagyobb mértékű kölcsönös függőség jellemző, ami az egyes államok külkapcsolatainak folyamatos kiigazítását teszi szükségessé. A biztonságpolitikára minden országnak folyamatosan oda kell figyelnie, folyamatosan követve a világ változásait. A jelentés fő témája az EU stratégiai biztonsági és védelmi autonómiájának védelmére való felhívás. A jelentés azonban nem veszi figyelembe azt, hogy az EU nem rendelkezik katonai tapasztalatokkal, és ugyanakkor további erőfeszítéseket javasol az EU operatív kapacitásainak bővítésére. Az olyan országok számára, mint Lengyelország, a védelmi politika alapját továbbra is az Észak-atlanti Szerződés Szervezete jelenti. Az EU és a NATO stratégiai partnerségének megerősítése és a cselekvések kölcsönös támogatásának javaslata jelentős mértékben lelassíthatja az operatív döntések meghozatalát. A jelentést túl radikálisnak tartom, ezért szavaztam ellene.

  Pino Arlacchi (S&D). – Elnök úr! Az EU biztonsági stratégiájával kapcsolatos legfontosabb dokumentumot Javier Solana állította össze. A címe „Biztonságos Európa egy jobb világban”, és az Európai Tanács 2003. december 12-én fogadta el.

Azóta ezen a téren kevés előrelépés történt. Az Uniónak továbbra sincs hatékony külpolitikai és biztonsági stratégiája, és a legfontosabb kérdésekben még mindig az Egyesült Államok után megy. A jelentés igyekszik bizonyos pozitív változásokat elérni olyan taktikai területeken, mint a válságkezelés, az EU védelmi technológiai iparának fragmentálódása és a világon jelenleg működő 24 uniós biztonsági és védelmi misszió eredménytelensége.

A jelentés mellett szavaztam, és remélem, hogy a Parlament továbbra is hozzájárul majd az EU biztonsági stratégiai autonómiájának növeléséhez. Az úgynevezett iszlám terrorfenyegetés összeomlása után az új veszélyek, mint például a pénzügyi válság fényében különösen szükséges a fő biztonsági kockázatok újraértékelése.

  Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök úr! A jelentés mellett szavaztam, de nem tudom, hogy az Európai Unió képes-e tenni a szomszédos országok békéjéért és stabilitásáért – itt főleg Szíriára, Líbiára és Egyiptomra gondolok.

Líbiai fellépésünk fogja megmutatni biztonság- és védelempolitikánk aktuális helyzetét. Líbiában az EU fő célja a civil lakosság védelme és a líbiai népnek a demokratikus társadalom létrehozására tett kísérleteinek támogatása. Az 1990-es évek balkáni eseményeinek emléke még élénken él az emlékezetünkben. Akkor Európának az Amerikai Egyesült Államok segítségére kellett támaszkodnia. Líbia mindenesetre megmutatta, hogy az EU nem katonai hatalom: a fellépésünk a tagállamok független kezdeményezéseire épült.

Ezek az észak-afrikai példák ráébresztenek minket, hogy az EU-nak továbbra is jobb katonai készültségre és képességekre van szüksége Európa kapuinál. A Külügyi Szolgálat több mint egy éve működik; most már jogosan várunk tőle eredményeket.

  Julie Girling (ECR). – Elnök úr, két szó jut eszembe a közös kül- és biztonságpolitika aktuális helyzetével kapcsolatban. Sajnos nem túl hízelgő szavak: a „zűrzavar” és a „vicc”. Elég rossz vicc, sajnos.

Az elmúlt 15 hónapban – amikor bőven lett volna lehetősége bizonyítani – az úgynevezett közös politika képtelen volt pozitív eredményeket elérni. Nem vagyok a külpolitika nagy rajongója, de el kell számolnom a választók felé arról, hogy az Unió milyen hozzáadott értéket nyújt. Igen aggasztónak tartják, hogy nincsenek pontos rendelkezések és pontos elszámolások ennek a közös politikának a költségeiről.

A választóim tudni akarják, hogy ez milyen haszonnal jár a számukra, és most, a jelentések hosszas vitája után még mindig nem tudom, mit mondjak erre.

Jelentés: María Muñiz De Urquiza (A7-0181/2011)

  Anna Záborská (PPE). – (SK) Elnök úr! A benyújtott jelentés az emberi jogokat az EU-nak a nemzetközi szervezetekben képviselendő fő céljai között jelöli meg, különösen kiemelve a nők és a gyermekek jogait és a szólásszabadságot. Ugyanakkor a jelentés felszólítja a tagállamokat arra, hogy támogassák az EU álláspontját e szervezetekben.

De az úgynevezett reproduktív jogok – ami az abortuszhoz való jog másik neve – az uniós emberi jogi célok egyik fő elemét képezik. Másrészről az európai diplomácia még mindig nem egységes a vallásszabadság minden elemének támogatásában; világszerte a keresztények jogainak védelmét hangsúlyozza. Ezért jómagam jobban örülnék, ha engem és a választóimat szlovák diplomaták képviselnék. Úgy gondolom, hogy ezekben a kérdésekben, amelyek közül sok nemzeti hatáskörbe tartozik, gyökeresen más nézőpontot képviselnének, mint az EU.

  Pino Arlacchi (S&D). – Az EU globális szerepe még mindig elég csekély; az ENSZ-ben és az összes multilaterális szervezetben játszott szerepe még mindig kisebb, mint a demokratikus, gazdasági és kulturális súlya. A jelentés ezt a hiányosságot igyekszik kezelni, és bizonyos, az Unió teljes értékű globális szerepvállalását akadályozó tényezők felszámolására szólít fel. Ezért a jelentés mellett szavaztam. Az EU komoly mértékben hozzájárulhat a bolygó békéjéhez és jólétéhez. Hagyjuk, hogy civil hatalma mindenhol növelje befolyását!

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök úr! Mivel lehet, hogy én leszek az utolsó felszólaló, szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a személyzetnek és a tolmácsoknak a türelmükért. Kérem, higgyék el, hogy értékeljük a munkájukat!

Az Európai Unió mohón igyekszik megszerezni az államok jellegzetességeit és külsőségeit. Saját Parlamentje van, saját pénze, elnöke, külügyminisztere, külső határai, zászlója, himnusza, útlevele és jogosítványa. Csak idő kérdése volt, hogy az ENSZ-nél kérje államként való formális elismerését, és most persze pontosan ez történt, szégyenletes és számomra döbbenetes módon a saját kormányom támogatásával.

Ez annak a jogi rendezése, ami de facto már jó ideje zajlik: az állami hatásköröknek a nemzetiről a brüsszeli szintre való áthelyezését.

De az Európai Unió többi tagállamának bele kell gondolnia, hogy mibe egyezik bele. Annak következményeként, hogy az EU-t teljes mértékben államként ismerik el, Ashton bárónő és Van Rompuy úr hosszas beszédeket tarthat nekik az új entitás külügyminisztereként, illetve államfőjeként.

És – ahogy ezt parlamenti képviselőként alighanem lesz lehetőségem négyszemközt jelezni mindkettőjüknek – ez nem tölt el kitörő lelkesedéssel.

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

Jelentés: Sajjad Karim (A7-0095/2011)

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) Az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló, 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló dokumentum mellett szavaztam. A kodifikáció hathatós módja egy-egy terület szabályainak egy jogszabályban történő egyesítésének. Világosabb megoldás, mert sok esetben az egy adott kérdést szabályozó rendelkezések több jogszabályban elszórva találhatóak meg. A módosítások miatt egyre nehezebb követni, hogy mely rendelkezések vannak érvényben. A kodifikáció az egyszerűbb, világosabb és a polgárok számára érthetőbb európai uniós jog létrehozásának is megfelelő módja.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm az Unió jogának világosabbá, az összes uniós polgár számára hozzáférhetőbbé tételére irányuló erőfeszítéseket. Ezért – szem előtt tartva az élelmiszerek kereskedelmének fontosságát – egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló irányelvre irányuló javaslat mellett szavazok. Ez a rendszer javítja majd a termékek azonosítását szolgáló információkat, és elősegíti a nemzetközi kereskedelem fejlesztését.

  Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), írásban. – (RO) Teljesen egyetértek azzal, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait figyelembe kell venni, mivel úgy gondolom, hogy a szóban forgó javaslat egyszerűen a meglévő szövegek kodifikációját tartalmazza, tartalmi változtatások nélkül.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Ez a javaslat az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló korábbi, érvényben lévő szabályok egyszerű kodifikációját tartalmazza, anélkül, hogy érdemi módosításokat javasolna, amikről a Parlamentnek véleményt kellene nyilvánítania. Mindazonáltal szeretném kiemelni, hogy véleményem szerint egyre fontosabb a fogyasztókat teljes és tényszerű információkkal ellátni, különösen az árutételekkel, a gyártási dátummal és egyéb olyan tényezőkkel kapcsolatban, amelyek segítik a termék teljes útjának nyomon követését.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez a jelentés az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szól. Az európai polgárok életének megkönnyítése az EU egyik feladata. A Bizottság és a Parlament sok jogszabály-változtatást hajtott végre e cél elérése érdekében. Az EU polgárainak életét nagyon megnehezíti az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzések és jelölések értelmezése. Egyre több az ilyen információ, így egyre nehezebb átlátni őket, ami rontja a lakosság életminőségét. A probléma megoldására 1994 óta létezik egy intézményközi megállapodás a Parlament, a Bizottság és a Tanács között a jogszabályok kodifikálásakor alkalmazandó gyorsított eljárásról. Örülök, hogy végre olyan irányelvet fogadhatunk el, amely a 89/396/EGK irányelv egységes szerkezetbe foglalásával és az EU-s jogszabályok egyszerűsítésével és világosabbá tételével megkönnyíti a polgárok életét.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – Az élelmiszerkereskedelem fontos szerepet játszik a belső piacon. Az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzések és jelölések megfelelnek a termékek azonosítását szolgáló jobb információk iránti igénynek. Ezért ez hasznos információforrásul szolgál, amennyiben bizonyos élelmiszerek vita tárgyát képezik vagy a fogyasztók számára egészségügyi kockázatot jelentenek.

Mivel sokféle azonosítási módszer használatos, a gyártóra kell hagyni az árutétel azonosítását és a megfelelő jelzés vagy jelölés alkalmazását. Nemzetközi szinten általánosan kötelező az előre csomagolt élelmiszerek gyártási vagy csomagolási árutételeinek megjelölése. Az Uniónak hozzá kellene járulnia a nemzetközi kereskedelem fejlődéséhez azzal, hogy szintén alkalmazza ezeket a szabályokat.

  Jarosław Kalinowski (PPE), írásban. – (PL) A társadalom és az európai piac fogyasztóinak érdekeinek figyelembevételével igyekszünk a szabályokat a lehető legjobban leegyszerűsíteni, hogy átláthatóak és minden polgár számára érthetőek legyenek. Jó példa erre a közös agrárpolitika. Reformjának fő elve az Európa élelmezésbiztonságát biztosítani hivatott politika egyszerűsítése. Az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló irányelv kodifikációja szintén az egyszerűsítést, valamint a fogyasztók általi könnyebb megértést célozza. Ugyanakkor az eredeti megfogalmazások megtartásával a kodifikáció teljes mértékben megfelel az EU jogalkotási eljárásrendjének is.

  David Martin (S&D), írásban. – Az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló irányelv javaslatáról szóló jelentés mellett szavaztam.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A javaslat célja a meglévő, az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló jogszabályok kodifikációja. Egyre fontosabb azonban annak biztosítása, hogy a fogyasztók pontos és teljes információt kapjanak, különösen az árutételekről, gyártási dátumokról és más olyan információkról, amik lehetővé teszik a terméknek a származási helytől való nyomon követését.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Sajjad Karim képviselő jelentése jogalkotási állásfoglalást tartalmaz az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv javaslatáról (kodifikált szöveg). A javaslat célja az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló 1989. június 14-i 89/396/EGK tanácsi irányelv kodifikációja. Teljes mértékben támogatom az új irányelvet, mert az felváltja majd a benne foglalt korábbi jogszabályokat; ez a javaslat teljes mértékben megőrzi a kodifikált jogszabályok tartalmát; egyszerűen egységes szerkezetbe foglalja őket, pusztán azokkal a formális módosítással, amiket maga a kodifikálás szükségessé tesz. Igennel szavaztam.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye alapján az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat kizárólag a meglévő szövegek kodifikációjára korlátozódik, tartalmi változtatások nélkül. Ezért a parlamenti javaslat mellett szavaztam, ami az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport által javasolt módosításokkal átveszi a Bizottság javaslatát.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Támogatjuk az egyes árutételekhez tartozó élelmiszereket azonosító jelzésekről és jelölésekről szóló irányelvet, nem utolsósorban azért, mert a bűnözők illegális célból sajnos igen gyakran hamisítják a kódokat. A jelzésekről és jelölésekről szóló meglévő jogszabályok összefogása és egyszerűsítése megkönnyíti majd az ellenőrzéseket és az esetleges illegális tevékenységek felfedését.

Jelentés: Sajjad Karim (A7-0089/2011)

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1979. december 20-i 80/181/EGK tanácsi irányelv kodifikációjáról és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló dokumentum mellett szavaztam. A kodifikáció hathatós módja egy-egy terület szabályainak egy jogszabályban történő egyesítésének. Világosabb megoldás, mert sok esetben az egy adott kérdést szabályozó rendelkezések több jogszabályban elszórva találhatóak meg. A módosítások miatt egyre nehezebb követni, hogy mely rendelkezések vannak érvényben. A kodifikáció az egyszerűbb, világosabb és a polgárok számára érthetőbb európai uniós jog létrehozásának is megfelelő módja.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm az Unió jogának világosabbá, az összes uniós polgár számára hozzáférhetőbbé tételére irányuló erőfeszítéseket. Ennek fényében, figyelembe véve a mérőműszereknek az emberi tevékenység legtöbb területén játszott fontos szerepét, a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelv mellett szavazok. Ez a rendszer a közegészségügy és -biztonság és a közigazgatási műveletek terén is hozzájárul majd a jobb eredmények eléréséhez.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatának véleményét figyelembe véve, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy a Bizottság javaslata a meglévő szövegek tartalmi változtatások nélküli kodifikációjára szorítkozik, üdvözlöm a javaslatnak az első olvasatban történt elfogadását.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez a jelentés – kodifikált szövegként – a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szól. Az EU feladatai közé tartozik az európai polgárok életének megkönnyítése.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – A mértékegységek minden mérőeszköz használatában létfontosságúak, és szükségesek a mennyiségek kifejezéséhez. Az emberi tevékenységnek szinte minden területén használatosak; ezért szükséges a lehető legnagyobb átláthatóság biztosítása az Európai Unión belüli gazdasági, közegészségügyi, közbiztonsági és közigazgatási célú használatuk során. A tagállamoknak lehetőségeket kell biztosítani, hogy megköveteljék, hogy a területükön használt mérőműszereken a mennyiségjelölések egyetlen törvényes mértékegységben legyenek feltüntetve.

Ez az irányelv a mértékegységek bizonyos szintű harmonizációja útján a belső piac problémamentes működését szolgálja. Ebben az összefüggésben helyes, hogy a Bizottság nyomon kövesse az irányelvhez és végrehajtásához kötődő piaci fejleményeket, különös tekintettel a belső piacon felmerülő akadályokra és az akadályok leküzdéséhez szükséges további harmonizációra.

  David Martin (S&D), írásban. – A mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló jelentés mellett szavaztam.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A javaslat a mértékegységekre vonatkozó meglévő jogszabályok tartalmi változtatások nélküli kodifikációjára szorítkozik, ezért mellette szavazok.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Tudomásom szerint a jelentés egy jogalkotási állásfoglalást tartalmaz a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv javaslatáról. A javaslat célja a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1979. december 20-i 80/181/EGK tanácsi irányelv kodifikációja és a 71/354/EGK irányelv hatályon kívül helyezése. Nagyon jó, hogy az új irányelv felváltja majd a benne foglalt korábbi jogszabályokat; ez a javaslat teljes mértékben megőrzi a kodifikált jogszabályok tartalmát; egyszerűen egységes szerkezetbe foglalja őket, pusztán azokkal a formális módosítással, amelyeket maga a kodifikáció szükségessé tesz. Igennel szavaztam.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye alapján a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat kizárólag a meglévő szövegek kodifikációjára korlátozódik, tartalmi változtatások nélkül. Ezért a parlamenti javaslat mellett szavaztam, ami az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport által javasolt módosításokkal átveszi a Bizottság javaslatát.

Jelentés: Sajjad Karim (A7-0093/2011)

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/157/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló dokumentum mellett szavaztam. A kodifikáció hatékony módja annak, hogy adott területet irányító szabályokat egyetlen jogszabályban egyesítsük. Ez átláthatóbbá teszi a helyzetet, mivel az ugyanazt a kérdést szabályozó rendelkezések gyakran különféle jogi szövegekben találhatók meg. Módosításuk esetén bonyolulttá válik annak megértése, melyik van éppen hatályban. A kodifikáció arra is megfelelő eszköz, hogy az állampolgárok számára egyszerűbb, világosabb és érthetőbb uniós jogszabályokat fogalmazzunk meg.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm azokat az uniós jogszabályok világosabbá tételére tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy ezek a jogszabályok minden uniós állampolgár számára elérhetők legyenek. Ezért a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó irányelvre irányuló javaslat mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy a javasolt, adatfeldolgozó rendszert használó kodifikálási rendszertervezet hatékonyabb.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A javaslat a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó jogszabályok egyszerű kodifikációjával kapcsolatos. Érdemi változtatás nem történt, amelynek kapcsán a Parlamentnek véleményt kellene nyilvánítania.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Az európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó szabályoknak egy kodifikált szövegbe foglalásáról szól. Az európaiak életének megkönnyítése az Európai Unió egyik feladata. A Bizottság és a Parlament nagyon sok jogszabályi változást kezdeményezett a cél elérése érdekében. Az uniós állampolgárok életét megnehezítő egyik terület a jogszabályok állandó módosítása. Ezt néha a frissítés szükségessége okozza, azonban hátráltatja és csökkenti az egyén életminőségét. 1987. április 1-jén a Bizottság azt javasolta, hogy a legfeljebb 10 módosítást tartalmazó jogi aktusokat kodifikálni kellene, így a közösségi jogszabályok érthetőbbé válnának. Ezért 1994-ben a Parlament, a Bizottság és a Tanács között egy intézményközi megállapodás született, amely meggyorsítja a kodifikált jogszabályok elfogadását. Nagyon örülök tehát annak, hogy végre elfogadhatjuk a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/157/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló irányelvet.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – A 70/157/EGK irányelv egyike a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK tanácsi irányelvvel létrehozott EK-típusjóváhagyási eljárásra vonatkozó egyedi irányelveknek, amely meghatározza a gépjárművek megengedett zajszintjét és kipufogórendszerének műszaki előírásait. Ezek a műszaki előírások a tagállami jogszabályok közelítésére vonatkoznak, így lehetővé téve a 2007/46/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárás lefolytatását minden járműtípus esetében. Következésképpen a 2007/46/EK irányelv által meghatározott, a rendszerekre, alkatrészekre és önálló műszaki egységekre vonatkozó rendelkezések ezen irányelvre is alkalmazandók.

Kívánatos figyelembe venni az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásában foglalt műszaki előírásokat is.

  David Martin (S&D), írásban. – A mértékegységekkel kapcsolatos tagállami jogszabályok közelítéséről szóló jelentés (kodifikált szöveg) mellett szavaztam.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A javaslat a gépjárművek megengedett zajszintjének és kipufogórendszereinek érdemi változtatás nélküli kodifikációjára vonatkozik, ezért mellette szavaztam.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az Európai Parlamentnek a gépjárművek megengedett zajszintjéről és kipufogórendszereiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslata segít elérni az irányelv legfőbb célkitűzését: a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1970. február 6-i, 70/157/EGK tanácsi irányelv kodifikálását. Egyetértek Sajjad Karim úr kezdeményezésével, és mellette szavaztam.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Ezért a Parlament javaslata mellett szavaztam, amely egyetért a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított javaslatával.

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A szállítási ágazat jelentősége az európai gazdaságban a foglalkoztatottságban tükröződik, mivel közvetlenül több mint 10 millió embernek ad munkát, és a GDP 5%-át teszi ki. Fejlődése életbevágóan fontos az Unió gazdasági fejlődésében, valamint a fizikai és pszichológiai szakadékok áthidalásában. Ezenfelül pedig, ahogyan az „Ütemterv az egységes szállítási övezet létrehozásához” című tanulmány is írja, különösen fontos, hogy 2050-ig teljesítsük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 60%-os csökkentését.

A jelentés szeretné egyszerűsíteni és világosabbá tenni az uniós jogszabályokat, amelyek különféle, többször módosított jogszabályokban találhatók, és így nehezen érthetők. Az Unió egyik célkitűzése a közösségi vívmányok átláthatóságának megteremtése, hogy így közelebb vigye Európát az állampolgárokhoz, akik ily módon élvezhetik a nekik nyújtott jogokat.

A meglévő jogszabályok kodifikációja a gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó technikai szabályzat létrehozásáról szóló tagállami jogszabályok közelítésének eredménye, amelyek európai szinten segítik elő a környezeti fenntarthatóságot.

  Artur Zasada (PPE), írásban. – (PL) A gépjárművek megengedett zajszintjére és kipufogórendszereire vonatkozó 2010/0261-es dokumentum kodifikálására szavaztam. Ez újabb példája annak, ahogyan az Európai Bizottság megpróbálja egyszerűsíteni és szabályozni a közösségi vívmányokat oly módon, hogy átláthatóbbá és hozzáférhetőbbé váljon az uniós állampolgárok számára. A jogszabályi javaslat kodifikálja a meglévő szövegeket, valamint egy könnyebben érthető és jobban hozzáférhető jogszabályt hoz létre. A technikai normák standardizálásával a rendelet közelíti egymáshoz a tagállamokat, és megteremti a 2007/46/EK irányelvben meghatározott hivatalos EU-tanúsítás folyamatát minden járműtípushoz.

Jelentés: Sajjad Karim (A7-0098/2011)

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, 1987. június 25-i 87/402/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló dokumentum mellett szavaztam. A kodifikáció hatékony módja annak, hogy adott területet irányító szabályokat egyetlen jogszabályban egyesítsünk. Ez átláthatóbbá teszi a helyzetet, mivel az ugyanazt a kérdést szabályozó rendelkezések gyakran különféle jogi szövegekben találhatók meg. Módosításuk esetén bonyolulttá válik annak megértése, melyik van éppen hatályban. A kodifikáció arra is megfelelő eszköz, hogy az állampolgárok számára egyszerűbb, világosabb és érthetőbb uniós jogszabályokat fogalmazzunk meg.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm azokat az uniós jogszabályok világosabbá tételére tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy ezek a jogszabályok minden uniós állampolgár számára elérhetők legyenek. Ezért a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok védőszerkezeteiről szóló irányelvre irányuló javaslat mellett szavaztam. Úgy gondolom, hogy az adatfeldolgozó rendszereket használó tervezett kodifikációs rendszer sokkal hatékonyabb lesz.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A jelentés a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot kodifikált szövegként tárgyalja. Az európaiak életének megkönnyítése az Európai Unió egyik feladata. Az uniós állampolgárok életét megnehezítő egyik terület a jogszabályok állandó módosítása. Ezt néha a frissítés szükségessége okozza, azonban hátráltatja és csökkenti az egyén életminőségét. 1987-ben a Bizottság azt javasolta, hogy a legfeljebb 10 módosítást tartalmazó jogi aktusokat kodifikálni kellene, így a közösségi jogszabályok érthetőbbé válnának. Ezért 1994-ben a Parlament, a Bizottság és a Tanács között egy intézményközi megállapodás született, amely meggyorsítja a kodifikált jogszabályok elfogadását. Nagyon örülök tehát, hogy végre elfogadhatjuk az 1987. június 25-i, a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló 87/402/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló irányelvet.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – Az 1987. június 25-i, a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló 87/402/EGK tanácsi irányelvet már többször módosították. Az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell. A fenti irányelv egyike a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel felváltott 74/150/EGK tanácsi irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási rendszerre vonatkozó egyedi irányelveknek. A fenti irányelv műszaki előírásokat állapít meg a mezőgazdasági és erdészeti traktorok kiképzését és felépítését illetően a vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezettel kapcsolatban.

Ezek a műszaki előírások a tagállami jogszabályok közelítésére vonatkoznak, így lehetővé téve a 2003/37/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárás alkalmazását minden traktortípus esetében. Következésképpen a 2003/37/EK irányelv által meghatározott, a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokra, azok pótkocsijaira és cserélhető vontatott munkagépeire, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeire és önálló műszaki egységeire vonatkozó rendelkezések ezen irányelvre is alkalmazandók.

  David Martin (S&D), írásban. – A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (kodifikált szöveg) mellett szavaztam.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A javaslat a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorokról szóló szövegek érdemi változtatás nélküli kodifikációjára vonatkozik, ezért mellette szavaztam.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat igen időszerű. A javaslat célja a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, 1987. június 25-i 87/402/EGK tanácsi irányelv kodifikálása. A kezdeményezés mellett szavaztam.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Ezért a Parlament javaslata mellett szavaztam, amely elfogadja a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított javaslatát.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Támogatjuk a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló irányelvet. A témával kapcsolatos meglévő jogszabályok csoportosítása és egyszerűsítése fontos lépés, és azok védelmét szolgálja, akik naponta használják a mezőgazdasági munkagépeket.

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A jelentés, amely mellett ma szavaztam, a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok vezetőülés elé szerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteire vonatkozó technikai szabályzat létrehozásáról szóló uniós jóváhagyási rendszerrel kapcsolatos uniós jogszabályokról szól.

A közösségi jogszabályok kodifikálása rendkívül fontos az egyszerűsítés és az európai állampolgárok számára érthetőbbé tétel szempontjából, így hozzájárulva az uniós irányelvek gyakorlatba történő tényleges átültetéséhez. Ebben az esetben a tagállamok számára előírt technikai szabályok lehetővé teszik, hogy a 2003/37/EK irányelvben megfogalmazott uniós jóváhagyási rendszert minden traktormodell esetében alkalmazni lehessen.

A jelentés két fontos dolgot is tárgyal: az uniós jog egyszerűsítését és átláthatóságát. Olyan időkben élünk, amelyben az európai állampolgárok kirekesztve érzik magukat az Európai Unióról szóló ügyekből. Ezért úgy gondolom, hogy rendkívül fontos olyan megoldásokat találni, amelyek csökkentik ezt a szakadékot, ezzel is bizonyítva, hogy az Unió legfőbb célja az állampolgárai jóléte.

Jelentés: Sajjad Karim (A7-0090/2011)

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló, 1986. július 24-i 86/415/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló dokumentum mellett szavaztam. A kodifikáció hatékony módja annak, hogy adott területet irányító szabályokat egyetlen jogszabályban egyesítsük. Ez átláthatóbbá teszi a helyzetet, mivel az ugyanazt a kérdést szabályozó rendelkezések gyakran különféle jogi szövegekben találhatók meg. Módosításuk esetén bonyolulttá válik annak megértése, melyik van éppen hatályban. A kodifikáció arra is megfelelő eszköz, hogy az állampolgárok számára egyszerűbb, világosabb és érthetőbb uniós jogszabályokat fogalmazzunk meg.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm azokat az uniós jogszabályok világosabbá tételére tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy ezek a jogszabályok minden uniós állampolgár számára elérhetők legyenek. Ezért a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló irányelvre irányuló javaslat mellett szavazok. Úgy gondolom, hogy az adatfeldolgozó rendszereket használó tervezett kodifikációs rendszer sokkal hatékonyabb lesz.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A jelentés a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot kodifikált szövegként tárgyalja. Az európaiak életének megkönnyítése az Európai Unió egyik feladata. Az uniós állampolgárok életét megnehezítő egyik terület a jogszabályok állandó módosítása. Ezt néha a frissítés szükségessége okozza, azonban hátráltatja és csökkenti az egyén életminőségét. 1987. április 1-jén a Bizottság azt javasolta, hogy a legfeljebb 10 módosítást tartalmazó jogi aktusokat kodifikálni kellene, így a közösségi jogszabályok érthetőbbé válnának. Ezért 1994-ben a Parlament, a Bizottság és a Tanács között egy intézményközi megállapodás született, amely meggyorsítja a kodifikált jogszabályok elfogadását. Nagyon örülök tehát, hogy végre elfogadhatjuk az 1986. július 24-i, a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló 86/415/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló irányelvet.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló, 1986. július 24-i 86/415/EGK tanácsi irányelvet többször lényegesen módosították. Az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell. A 86/415/EGK irányelv egyike a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel felváltott 74/150/EGK tanácsi irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási rendszerre vonatkozó egyedi irányelveknek. A fenti irányelv műszaki előírásokat állapít meg a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítésével, elhelyezésével, működésével és jelölésével kapcsolatban.

Ezek a műszaki előírások a tagállami jogszabályok közelítésére vonatkoznak, így lehetővé téve a 2003/37/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárás alkalmazását minden traktortípus esetében. Következésképpen a 2003/37/EK irányelv által, a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokra, azok pótkocsijaira és cserélhető vontatott munkagépeire, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeire és önálló műszaki egységeire vonatkozó rendelkezések ezen irányelvre is alkalmazandók.

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot kodifikált szövegként tárgyalja.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A javaslat a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokról szóló, meglévő szövegek érdemi változtatás nélküli kodifikációjára vonatkozik, ezért mellette szavaztam.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A jelentés az Európai Parlamentnek a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslattal kapcsolatos állásfoglalását tárgyalja. A javaslat célja a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló, 1986. július 24-i 86/415/EGK tanácsi irányelv kodifikálása. A jelentés mellett szavaztam.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőszerveinek beépítéséről, elhelyezéséről, működéséről és jelöléséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Ezért a Parlament javaslata mellett szavaztam, amely egyetért a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított javaslatával.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, mivel a célja a mezőgazdasági munkagépek kezelőinek védelme, amelynek érdekében a kezelőszerveknek könnyen hozzáférhetőknek és veszélyteleneknek kell lenniük. Olyan kialakításúaknak vagy elhelyezésűeknek kell lenniük, hogy minden véletlenszerű vagy egyéb mozdulatot kivédjenek, amely veszélyeztetné a munkagép kezelőjét.

Jelentés: Sajjad Karim (A7-0092/2011)

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1976. április 6-i 76/432/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló dokumentum mellett szavaztam. A kodifikáció hatékony módja annak, hogy adott területet irányító szabályokat egyetlen jogszabályban egyesítsük. Ez átláthatóbbá teszi a helyzetet, mivel az ugyanazt a kérdést szabályozó rendelkezések gyakran különféle jogi szövegekben találhatók meg. Módosításuk esetén bonyolulttá válik annak megértése, melyik van éppen hatályban. A kodifikáció arra is megfelelő eszköz, hogy az állampolgárok számára egyszerűbb, világosabb és érthetőbb uniós jogszabályokat fogalmazzunk meg.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm azokat az uniós jogszabályok világosabbá tételére tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy ezek a jogszabályok minden uniós állampolgár számára elérhetők legyenek. Ezért a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéséről szóló irányelvre irányuló javaslat mellett szavaztam. Úgy gondolom, hogy az adatfeldolgozó rendszereket használó tervezett kodifikációs rendszer sokkal hatékonyabb lesz.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéséről szóló, 1976. április 6-i 76/432/EGK tanácsi irányelvet többször lényegesen módosították. Az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell. A 76/432/EGK irányelv egyike a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel felváltott 74/150/EGK tanácsi irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási rendszerre vonatkozó egyedi irányelveknek. A fenti irányelv műszaki előírásokat állapított meg a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezésével kapcsolatban.

Ezek a műszaki előírások a tagállami jogszabályok közelítésére vonatkoznak, így lehetővé téve a 2003/37/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárás alkalmazását minden traktortípus esetében. Következésképpen a 2003/37/EK irányelv által meghatározott, a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokra, azok pótkocsijaira és cserélhető vontatott munkagépeire, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeire és önálló műszaki egységeire vonatkozó rendelkezések ezen irányelvre is alkalmazandók.

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot kodifikált szövegként tárgyalja.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A javaslat a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokról szóló szövegek érdemi változtatás nélküli kodifikációjára vonatkozik, ezért mellette szavaztam.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Ezért a Parlament javaslata mellett szavaztam, amely egyetért a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított javaslatával.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) A jelentés mellett szavaztam, amelynek célja a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok fékberendezéséről szóló jogszabályok rendezése és egyszerűsítése. A mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok működtetőinek védelme érdekében a munkagépeknek át kell menniük az EK-típusjóváhagyási eljáráson.

Jelentés: Sajjad Karim (A7-0096/2011)

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőterére, vezetőhelyéhez való hozzáférésre, ajtajaira és ablakaira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. június 24-i 80/720/EGK tanácsi irányelv kodifikáló dokumentum mellett szavaztam. A kodifikáció hatékony módja annak, hogy adott területet irányító szabályokat egyetlen jogszabályban egyesítsük. Ez átláthatóbbá teszi a helyzetet, mivel az ugyanazt a kérdést szabályozó rendelkezések gyakran különféle jogi szövegekben találhatók meg. Módosításuk esetén bonyolulttá válik annak megértése, melyik van éppen hatályban. A kodifikáció arra is megfelelő eszköz, hogy az állampolgárok számára egyszerűbb, világosabb és érthetőbb uniós jogszabályokat fogalmazzunk meg.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm azokat az uniós jogszabályok világosabbá tételére tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy ezek a jogszabályok minden uniós állampolgár számára elérhetők legyenek. Ezért a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok kezelőterére, vezetőhelyéhez való hozzáférésre, ajtóira és ablakaira vonatkozó irányelvre irányuló javaslat mellett szavazok. Úgy gondolom, hogy az adatfeldolgozó rendszereket használó tervezett kodifikációs rendszer sokkal hatékonyabb lesz.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A jelentés a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőteréről, vezetőhelyéhez való hozzáférésről, ajtajairól és ablakairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot kodifikált szövegként tárgyalja. Az uniós állampolgárok életét megnehezítő egyik terület a jogszabályok állandó módosítása. 1987. április 1-jén a Bizottság azt javasolta, hogy a legfeljebb 10 módosítást tartalmazó jogi aktusokat kodifikálni kellene, így a közösségi jogszabályok érthetőbbé válnának. Ez az 1992 decemberében az Európai Tanács elnökségének edinburghi ülésén elhangzott következtetések része maradna továbbra is. Ezért 1994-ben a Parlament, a Bizottság és a Tanács között egy intézményközi megállapodás született, amely meggyorsítja a kodifikált jogszabályok elfogadását. Nagyon örülök tehát, hogy végre elfogadhatjuk a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőterére, vezetőhelyéhez történő hozzáférésre, ajtajaira és ablakaira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. június 24-i 80/720/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló irányelvet.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőterére, vezetőhelyéhez való hozzáférésre, ajtajaira és ablakaira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/720/EGK irányelvet lényegesen módosították. Az átláthatóság érdekében az irányelvet kodifikálni kell. A 80/720/EGK irányelv egyike a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, azok pótkocsijainak és cserélhető vontatott munkagépeinek, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról, valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel felváltott 74/150/EGK tanácsi irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási rendszerre vonatkozó egyedi irányelvek. A fenti irányelv műszaki előírásokat állapított meg a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőterével, vezetőhelyéhez történő hozzáféréssel, ajtajaival és ablakaival kapcsolatban.

Ezek a műszaki előírások a tagállami jogszabályok közelítésére vonatkoznak, így lehetővé téve a 2003/37/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárás alkalmazását minden traktortípus esetében. Következésképpen a 2003/37/EK irányelv által meghatározott, a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorokra, azok pótkocsijaira és cserélhető vontatott munkagépeire, beleértve ezek rendszereit is, továbbá alkatrészeire és önálló műszaki egységeire vonatkozó rendelkezések ezen irányelvre is alkalmazandók.

  David Martin (S&D), írásban. – A kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőteréről, vezetőhelyéhez történő hozzáférésről, ajtajairól és ablakairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat (kodifikált szöveg) mellett szavaztam.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A javaslat a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok vezetőhelyéről, ajtajairól és ablakairól szóló szövegek érdemi változtatás nélküli kodifikációjára vonatkozik, ezért mellette szavaztam.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőteréről, vezetőhelyéhez történő hozzáférésről, ajtajairól és ablakairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Ezért a Parlament javaslata mellett szavaztam, amely elfogadja a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított javaslatát.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Biztonsági érdekek miatt rendkívül fontos, hogy a mezőgazdasági traktorok kezelőterére, vezetőhelyére, ajtajaira és ablakaira vonatkozó szabályokat az állampolgárok számára érthető és hozzáférhető módon kodifikáljuk. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A jelentés célja, hasonlóan a traktorokra vonatkozó szabályzathoz, hogy kodifikálja a kerekes mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok kezelőterére, vezetőhelyéhez történő hozzáférésre, ajtajaira és ablakaira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. június 24-i 80/720/EGK irányelvet. A 22 hivatalos nyelven benyújtott módosítások nem érintik magát a tartalmat, csupán módosítanak a formán a kodifikációs eljárás miatt.

Szeretném újra hangsúlyozni e jogi folyamat fontosságát, amely közérthetőbbé és világosabbá teszi az uniós jogi szövegeket. Ennek legfőbb haszonélvezői az európai állampolgárok és az intézményeik. A világos és egyszerű Európa kulcsfontosságú a valahova tartozás érzésének kialakulásában, amely elengedhetetlen az európai projekt esetében.

Jelentés: Sajjad Karim (A7-0101/2011)

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, 1986. május 26-i 86/298/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló dokumentum mellett szavaztam. A kodifikáció hatékony módja annak, hogy adott területet irányító szabályokat egyetlen jogszabályban egyesítsük. Ez átláthatóbbá teszi a helyzetet, mivel az ugyanazt a kérdést szabályozó rendelkezések gyakran különféle jogi szövegekben találhatók meg. Módosításuk esetén bonyolulttá válik annak megértése, melyik van éppen hatályban. A kodifikáció arra is megfelelő eszköz, hogy az állampolgárok számára egyszerűbb, világosabb és érthetőbb uniós jogszabályokat fogalmazzunk meg.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm azokat az uniós jogszabályok világosabbá tételére tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy ezek a jogszabályok minden uniós állampolgár számára elérhetők legyenek. Ezért a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok védőszerkezeteiről szóló irányelvre irányuló javaslat mellett szavaztam. Úgy gondolom, hogy az adatfeldolgozó rendszereket használó tervezett kodifikációs rendszer sokkal hatékonyabb lesz.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A javaslat a meglévő szövegek kodifikálására szorítkozik, és nem tartalmaz érdemi módosítást. Ezért nincs okom arra, hogy ellene szavazzak.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A jelentés a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot kodifikált szövegként tárgyalja. Az európaiak életének megkönnyítése az Európai Unió egyik feladata. Az uniós állampolgárok életét megnehezítő egyik terület a jogszabályok állandó módosítása. 1987. április 1-jén a Bizottság azt javasolta, hogy a legfeljebb 10 módosítást tartalmazó jogi aktusokat kodifikálni kellene, így a közösségi jogszabályok érthetőbbé válnának. Ez az 1992 decemberében az Európai Tanács elnökségének edinburghi ülésén elhangzott következtetések része maradna továbbra is. Ezért 1994-ben a Parlament, a Bizottság és a Tanács között egy intézményközi megállapodás született, amely meggyorsítja a kodifikált jogszabályok elfogadását. Nagyon örülök tehát, hogy végre elfogadhatjuk a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1986. május 26-i 86/298/EGK tanácsi irányelvet kodifikáló irányelvet.

  David Martin (S&D), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, amely a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot kodifikált szövegként tárgyalja.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A javaslat a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló szövegek érdemi változtatás nélküli kodifikációjára vonatkozik, ezért mellette szavaztam.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Ezért a Parlament javaslata mellett szavaztam, amely egyetért a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított javaslatával.

  Nuno Teixeira (PPE), írásban. – (PT) A jelentés célja a keskeny nyomtávú kerekes mezőgazdasági és erdészeti traktorok hátul felszerelt, borulás hatása elleni védőszerkezeteiről szóló, 1986. évi 86/298/EGK tanácsi irányelv és különböző módosításainak a világosabbá tétele és egyszerűsítése.

A kodifikálási eljárás egyértelmű célja, hogy az uniós jogszabályokat hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tegyük az európai közvélemény számára. Az irányelv és a megfelelő változatok technikai szabályokat állapítanak meg a mezőgazdasági és erdészeti traktorok tervezésével és gyártásával, valamint ezek jóváhagyási rendszerével kapcsolatban, amely uniós szintű harmonizációt kíván meg az útbiztonsági feltételek megteremtése érdekében.

Ez az európai harmonizáció biztosítja azt is, hogy ha a traktorokat használó munkások védelme veszélyben van, a tagállamok végrehajthatják a szükséges és előírt lépéseket, szem előtt tartva a Szerződésnek és a védőszerkezetekre vonatkozóan az ezen irányelvben meghatározott technikai szabályzatnak való megfelelőséget.

Jelentés: Sajjad Karim (A7-0100/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) A jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló 1994. december 20-i intézményközi megállapodással kapcsolatos módosított bizottsági javaslat mellett szavaztam, különös tekintettel annak 4. pontjára. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2010. november 23-án összeült, hogy megvizsgálja a Bizottság által benyújtott fent említett javaslatot. A Tanács a cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK; a cigarettán kívüli dohánygyártmányok adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK; valamint a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK irányelvet egységes szerkezetbe foglaló tanácsi irányelvre irányuló javaslat vizsgálata alapján a tanácsadó munkacsoport egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy a javaslat a meglévő szövegrészek egyértelmű kodifikációját tartalmazza, azok érdemi változtatása nélkül.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A dokumentum mellett szavaztam, amely kodifikálja a cigaretták adójának közelítéséről szóló 1992. október 19-i 92/79/EGK, a cigarettán kívüli dohánygyártmányok adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK és a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelvet. A kodifikáció hatékony módja annak, hogy adott területet irányító szabályokat egyetlen jogszabályban egyesítsük. Ez átláthatóbbá teszi a helyzetet, mivel az ugyanazt a kérdést szabályozó rendelkezések gyakran különféle jogi szövegekben találhatók meg. Módosításuk esetén bonyolulttá válik annak megértése, melyik van éppen hatályban. A kodifikáció arra is megfelelő eszköz, hogy az állampolgárok számára egyszerűbb, világosabb és érthetőbb uniós jogszabályokat fogalmazzunk meg.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm azokat az uniós jogszabályok világosabbá tételére tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy ezek a jogszabályok minden uniós állampolgár számára elérhetők legyenek. Ezért a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló irányelvre irányuló javaslat mellett szavaztam. Úgy gondolom, hogy az adatfeldolgozó rendszereket használó tervezett kodifikációs rendszer sokkal hatékonyabb lesz.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a Bizottság javaslata a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, üdvözlöm a javaslat elfogadását.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A jelentés a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatot kodifikált szövegként tárgyalja. Az európaiak életének megkönnyítése az Európai Unió egyik feladata. Az uniós állampolgárok életét megnehezítő egyik terület a jogszabályok állandó módosítása. 1987. április 1-jén a Bizottság azt javasolta, hogy a legfeljebb 10 módosítást tartalmazó jogi aktusokat kodifikálni kellene, így a közösségi jogszabályok érthetőbbé válnának. Ez az 1992 decemberében az Európai Tanács elnökségének edinburghi ülésén elhangzott következtetések része maradna továbbra is. Ezért 1994-ben a Parlament, a Bizottság és a Tanács között egy intézményközi megállapodás született, amely meggyorsítja a kodifikált jogszabályok elfogadását, amelyet az uniós jogalkotási eljárásnak megfelelően kell végrehajtani. Ezért a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló tanácsi irányelv kodifikálására irányuló javaslat mellett szavaztam.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – A Szerződés célja egy gazdasági unió létrehozása, amelyen belül egészséges verseny uralkodik, és amely jellemzői hasonlítanak egy nemzeti piac jellemzőihez. A dohánygyártmányok tekintetében e cél elérése feltételezi, hogy a tagállamokban az ezen ágazat termékeinek forgalmát érintő adók alkalmazása ne torzítsa a versenyfeltételeket, és a Közösségen belül ne akadályozza azok szabad mozgását. A jövedéki adók szerkezete összehangolásának kell ahhoz vezetnie, hogy az ugyanazon csoportba tartozó dohánygyártmányok kategóriái közötti verseny az adóterhek következtében ne torzuljon, és hogy ez megvalósítsa a tagállamok nemzeti piacainak megnyitását. A szabad verseny követelménye a szabad árképzést jelenti a dohánygyártmányok minden csoportja tekintetében, e politika végrehajtásában pedig biztosítania kell az emberi egészség magas szintjét.

  David Martin (S&D), írásban. – A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (kodifikált szöveg) mellett szavaztam.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A javaslat a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetének és adókulcsának érdemi változtatás nélküli kodifikációjára vonatkozik, ezért mellette szavaztam.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Sajjad Karim jelentése a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló módosított tanácsi irányelvre irányuló javaslattal kapcsolatos európai parlamenti jogalkotási állásfoglalásáról szól. Köztudott, hogy a javaslat célja a cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK, a cigarettán kívüli dohánygyártmányok adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK és a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelv kodifikációja. Ez a kezdeményezés nagyon fontos és időszerű. A jelentés mellett szavaztam.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) A kérdéssel megbízott tanácsadó munkacsoport fontolóra vette a tanácsi irányelvre irányuló javaslatot, amely kodifikálja a cigaretták adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/79/EGK, a cigarettán kívüli dohánygyártmányok adójának közelítéséről szóló, 1992. október 19-i 92/80/EGK és a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról szóló, 1995. november 27-i 95/59/EK tanácsi irányelvet. A tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

  Oreste Rossi (EFD), írásban. – (IT) Ez a jelentés – az eddig megvizsgáltakhoz hasonlóan – az európai jogalkotás egyszerűsítését és világos megfogalmazását célozza meg elsősorban azért, mert a jövedéki adó esetében nagyon sok rendelkezést többször is módosítottak. Ezek egyesítése és érthetőbbé tétele segíti a gazdasági szereplőket és a felhasználókat egyaránt. A jelentés mellett szavaztunk.

Jelentés: Sajjad Karim (A7-0102/2011)

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és technikai jellemzőiről szóló, 1998. május 3-i 975/98/EK tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kodifikáló dokumentum mellett szavaztam. A kodifikáció hatékony módja annak, hogy adott területet irányító szabályokat egyetlen jogszabályban egyesítsük. Ez átláthatóbbá teszi a helyzetet, mivel az ugyanazt a kérdést szabályozó rendelkezések gyakran különféle jogi szövegekben találhatók meg. Módosításuk esetén bonyolulttá válik annak megértése, melyik van éppen hatályban. A kodifikáció arra is megfelelő eszköz, hogy az állampolgárok számára egyszerűbb, világosabb és érthetőbb uniós jogszabályokat fogalmazzunk meg.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Üdvözlöm azokat az uniós jogszabályok világosabbá tételére tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy ezek a jogszabályok minden uniós állampolgár számára elérhetők legyenek. Ezért a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és technikai jellemzőiről szóló rendeletre irányuló javaslat mellett szavazok. Úgy gondolom, hogy az adatfeldolgozó rendszereket használó tervezett kodifikációs rendszer sokkal hatékonyabb lesz.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) Mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a Bizottság javaslata a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, üdvözlöm a javaslat elfogadását.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) A jelentés a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és technikai jellemzőiről szóló 975/98/EK tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kodifikált szövegként tárgyalja. Az európaiak életének megkönnyítése az Európai Unió egyik feladata. Az uniós állampolgárok életét megnehezítő egyik terület a jogszabályok állandó módosítása. 1987. április 1-jén a Bizottság azt javasolta, hogy a legfeljebb 10 módosítást tartalmazó jogi aktusokat kodifikálni kellene, így a közösségi jogszabályok érthetőbbé válnának. Ez az 1992 decemberében az Európai Tanács elnökségének edinburghi ülésén elhangzott következtetések része maradna továbbra is. Ezért 1994-bena Parlament, a Bizottság és a Tanács között egy intézményközi megállapodás született, amely meggyorsítja a kodifikált jogszabályok elfogadását, amelyet az uniós jogalkotási eljárásnak megfelelően kell végrehajtani. Ezért e jelentés mellett szavazok, amely kodifikálja a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és technikai jellemzőiről szóló, 1998. május 3-i 975/98/EK tanácsi rendeletet.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – Az új egységes európai pénzérme-rendszernek élveznie kell a közbizalmat, és olyan technológiai innovációkat kell hoznia, melyek garantálják biztonságosságát, megbízhatóságát és hatékonyságát. Az új rendszerbe vetett közbizalom az érmék fizikai jellemzőitől függ, ezért ezeknek a lehető leginkább felhasználóbarátnak kell lenniük. A fogyasztói szervezetekkel, a Vakok Európai Szövetségével és az árusítóautomata-üzletág képviselőivel folytatott megbeszélések után kutatást végeztek annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az érmehasználók főbb csoportjainak egyedi igényeit. Az euróra történő zökkenőmentes átállás biztosítása és annak érdekében, hogy megkönnyítsék az új pénzérme-rendszer elfogadását a fogyasztók körében, biztosítani kell, hogy az érmék vizuális és tapintási jellemzőik alapján könnyen megkülönböztethetők legyenek egymástól.

Az érmék esetében szükség van bizonyos különleges biztonsági jellemzőkre a csalások lehetőségének csökkentése érdekében. Az, hogy az érméknek egy európai és egy nemzeti oldala lesz, megfelelő kifejezése a tagállamok közötti európai monetáris unió gondolatának.

  David Martin (S&D), írásban. – A forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és technikai jellemzőiről szóló 975/98/EK tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés (kodifikált szöveg) mellett szavaztam.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A javaslat a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és technikai jellemzőiről szóló szövegek érdemi változtatás nélküli kodifikációjára vonatkozik, ezért mellette szavaztam.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Sajjad Karim jelentése a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és technikai jellemzőiről szóló tanácsi rendeletre irányuló európai parlamenti jogalkotási állásfoglalásról szól. Figyelembe véve az új tagállamoknak az euróövezethez történő csatlakozásának valószínűségét, a kezdeményezés új lehetőséget teremt a pénzhamisítók tevékenységének megakadályozására. A jelentés mellett szavaztam.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és technikai jellemzőiről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza. Ezért a Parlament javaslata mellett szavaztam, amely elfogadja a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított javaslatát.

Jelentések: Sajjad Karim (A7-0089/2011), (A7-0090/2011), (A7-0092/2011), (A7-0093/2011), (A7-0095/2011), (A7-0096/2011), (A7-0098/2011), (A7-0101/2011), (A7-0102/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, elfogadom első olvasatbeli álláspontját, egyetértve a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított javaslatával.

Jelentések: Sajjad Karim (A7-0089/2011), (A7-0090/2011), (A7-0092/2011), (A7-0093/2011), (A7-0095/2011), (A7-0096/2011), (A7-0098/2011), (A7-0100/2011), (A7-0101/2011), (A7-0102/2011)

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban. – (ES) Támogatom a jelentést, mivel a javaslat nem több, mint a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalása.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – „Mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a szóban forgó javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, az Európai Parlament elfogadja első olvasatbeli álláspontját, egyetértve a Bizottságnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásainak megfelelően módosított javaslatával.”

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) Karim úr jelentései mellett szavaztam. A Jogi Bizottság 10 jelentése kizárólag a különféle jogszabályok kodifikálására szorítkozik, ahogyan ezt a jogi szolgálatok közös megegyezése előírja. Ezért a tartalom nem változik.

Jelentések: Sajjad Karim (A7-0090/2011), (A7-0092/2011), (A7-0093/2011), (A7-0095/2011), (A7-0096/2011), (A7-0098/2011), (A7-0101/2011), (A7-0102/2011)

  Licia Ronzulli (PPE), írásban. – (IT) A ma elfogadott állásfoglalás teljes mértékben támogatja a Bizottság álláspontját, amely összhangban van az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásaival. A tanácsadó munkacsoport véleménye szerint a javaslat a meglévő szövegek érdemi módosítás nélküli, egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Tekintettel arra, hogy az irányelv célja a szétszabdalt jogszabályok kodifikálása, amely azzal az előnnyel jár, hogy hozzáférhetőbbé és érthetőbbé teszi a jogalkotást, azonban érdemi módosítást nem tartalmaz, a jelentés mellett szavaztam.

Ajánlás második olvasatra: Toine Manders (A7-0086/2011)

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban. – (PT) Támogatom a javaslatot, miszerint a bizottság folytassa munkáját ezen a fontos dokumentumon az első parlamenti olvasat során elfogadott módosítások alapján, és remélem, hogy a Tanács is pozitívan közelíti meg a textiltermékekkel kapcsolatos információkhoz való könnyebb hozzáférést.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE), írásban. – A textilszálak elnevezéséről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló fontos állásfoglalás mellett szavaztam. Az állásfoglalás elfogadásával Európa egyhangúlag elkötelezte magát a fogyasztók védelme mellett a származási ország jelölésével, valamint a textiltermékek teljes nyomon követhetőségével. Mi, az Európai Parlament tagjai, ma egy közös állásfoglalást fogadtunk el, amelynek célja az európai fogyasztók védelme a termékek eredetének hamis vagy félrevezető feltüntetése ellen. Erősen hiszek abban, hogy az állásfoglalás és a nyilatkozat jelentősen fogja ösztönözni egy olyan mechanizmus létrehozását, amely az igazságnak megfelelő információkkal szolgál a megvásárolt termékek pontos származásáról. Az uniós állampolgároknak joguk van ismerni a megvásárolt termékek és textilek származási országát és minőségi szintjét.

  Liam Aylward (ALDE), írásban. – (GA) A jelentés mellett szavaztam, mivel fontos a fogyasztók teljes körű tájékoztatása, amikor textiltermékeket vásárolnak. A jelentésnek köszönhetően a jövőben kötelező lesz az állati eredetű alkotórészek egyértelmű feltüntetése a címkén. Ez segíteni fog az allergiában szenvedőknek is. A jelentésben lévő változtatásoknak köszönhetően az új textilszálak és innovatív termékek késlekedés nélkül megjelenhetnek a piacon, ennek eredményeként pedig a fogyasztóknak több választási lehetőségük lesz. Különösen üdvözlöm a jelentés azon részét, amely két tanulmányt idéz: az allergiás reakciók és a textiltermékekben használt vegyi anyagok közötti összefüggés lehetőségét, valamint az eredetmegjelölési rendszert, amely biztosítja a textiltermékek teljes nyomon követhetőségét. Egyetértek az előadóval abban, hogy egyensúlynak kell lennie a fogyasztók magas szintű védelme és a textiltermékek jogszabályi keretének egyszerűsítése között.

  Zigmantas Balčytis (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam. Célja, hogy egyszerűsítse és tökéletesítse a textiltermékek címkézésének jelenlegi jogszabályi keretét, támogassa a textil- és ruházati ágazat innovációját, valamint az új textilszálak fejlesztését és elterjedését. Egyetértek azzal, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a fogyasztók magas szintű védelme és a textiltermékek jogszabályi keretének egyszerűsítése között. A kötelező címkézés kiterjesztése nem róhat aránytalan terheket a vállalatokra anélkül, hogy valós hozzáadott értéket ne hozna a fogyasztóknak, akiket a textiltermékek címkéjén található információk összezavarhatnak. Hasznosnak tartanám, ha a Bizottság jelentést nyújtana be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós szinten bevezetendő lehetséges új címkézési követelményekről. A jelentésnek meg kell vizsgálnia különösen a textiltermékek címkéin szolgáltatandó információk mennyiségére vonatkozó fogyasztói véleményeket, és tanulmányoznia kell, hogy a címkézésen kívül milyen más módszerrel közölhetők további információk a fogyasztókkal.

  Regina Bastos (PPE), írásban. – (PT) A 2010. január 30-án a Bizottság által elfogadott rendeletre irányuló javaslat célja a meglévő jogszabályi keret egyszerűsítése oly módon, hogy három, a textiltermékek elnevezéséről és címkézéséről szóló irányelvet egyetlen rendeletbe foglaljon.

Az első olvasat során 2010. május 18-án a Parlament 63 módosítást nagy többséggel fogadott el. A technikai módosítások legnagyobb részének célja a szöveg megfeleltetése az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek. A Parlament jelentős számú érdemi módosítást is elfogadott, ideértve a származási hely jelölését, az állati eredetű anyagokat, a többszálas textiltermékeket stb. A Tanács értékelése a Parlament által javasolt érdemi módosításokat egytől egyig elvetette.

A jelentés és a második olvasat ajánlása mellett szavaztam, mivel visszaállítja az első olvasatban javasolt parlamenti módosítások legnagyobb részét, ideértve a származási hely jelölésére, az állati eredetű anyagokra és a többszálas textiltermékekre vonatkozókat is. Ezek a változtatások hozzájárulnak az európai ipar elősegítéséhez és innovációjához, valamint növelik a fogyasztóknak nyújtott információk szintjét.

Ugyanilyen fontos, hogy a Bizottságnak 2013 szeptemberéig be kell nyújtania egy tanulmányt annak értékelésére, hogy van-e ok-okozati összefüggés az allergiás reakciók és a textiltermékekben használt vegyi anyagok vagy keverékek között.

  Sergio Berlato (PPE), írásban. – (IT) 2009 januárjában a Bizottság egy új rendeletre irányuló javaslatot fogadott el a textilek elnevezéséről és a textiltermékek ehhez kapcsolódó címkézéséről. A javaslat célja a textiltermékek címkézésére vonatkozó jelenlegi jogszabályi keret egyszerűsítése és tökéletesítése, elősegítve az új textilszálak fejlesztését és elterjedését. A három meglévő irányelv egyetlen rendeletben történő összegzésével a javaslat egyszerűsíti a jogalkotásnak a technikai fejlődéshez való illeszkedését, lehetővé téve a textilszálak felhasználói számára, hogy azonnal hasznuk származzon a piacon lévő innovatív termékekből.

Üdvözlöm a javaslatot, és különösen jelentősnek tartom, hogy az új rendelet külön említi a „Gyártás helye” címkézést is. Rendkívül fontos, hogy folytassuk ezt az utat annak érdekében, hogy az Európai Uniót olyan eszközökkel lássuk el, amelyek versenyképessé teszik olyan kereskedelmi partnereivel szemben a globális piacon, mint az Egyesült Államok, Kanada, Kína és Japán.

Továbbá szeretném hangsúlyozni, hogy szerintem a Tanáccsal elért megállapodás legfontosabb szempontja az, hogy az Európai Bizottság kötelezte magát arra, hogy megfelelő hatástanulmány elvégzése után 2013. szeptember 30-ig jogalkotási javaslatokkal kísért jelentést nyújt be a származási hely jelölése, a nyomon követhetőség és az új technológiák használata kapcsán.

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel célja, hogy egyszerűsítse és tökéletesítse a textiltermékek címkézésének jelenlegi jogszabályi keretét, elősegítve az új textilszálak fejlesztését és elterjedését, valamint a jobb fogyasztóvédelmet. Mivel a végleges szöveg még mindig tárgyalás alatt áll a Tanáccsal, az Európai Parlament jelentése azonosítani próbálja az Unióba importált textiltermékek származási helyének jelölésével kapcsolatos kérdéseket, amely szerint kötelező volna nemcsak a végtermék gyártójának, hanem a gyártáshoz felhasznált textiltermék származási országának feltüntetése is, mint ahogyan ezt Kanadában, az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban már bevezették. Általában véve a jelentés azt javasolja, hogy a címkék a lehető legtöbb információval szolgáljanak a termék összetételéről, valamint hogy szólítsuk fel a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg, hogy az importtermékek károsak-e az emberi egészségre nézve az összetételük miatt, így erősítve a fogyasztóvédelmet. Ugyanakkor azonban a jelentés minden szükségtelen adminisztratív terhet visszautasít a gyártók esetében. Például azt javasolja, hogy a címkéken lévő jeleket nyelvfüggetlen szimbólumokkal helyettesítsék, így elkerülve a textilszálak nevének lefordítását a különböző uniós nyelvekre. A javaslat szerint a jövőbeni szabályozás az önfoglalkoztató szabókat nem érintené.

  Vito Bonsignore (PPE), írásban. – (IT) Az állásfoglalás mellett szavaztam, amelynek érdemei közé tartozik a textiltermékek címkézése jelenlegi rendszerének egyszerűsítése, az új textilszálak fejlesztésének és elterjedésének elősegítése, valamint a kérelem benyújtásától az új szál elnevezésének elfogadásáig terjedő időtartam lerövidítése. Ezek az új szabályok lehetővé tennék a fogyasztók számára, hogy gyorsabban hasznuk származzon a piacon lévő innovatív termékekből. A ma elfogadott dokumentum elősegíti továbbá a származási hely jelölésének bevezetését, amely megkönnyítené a fogyasztók számára a választást, valamint csökkentené a termékek eredetének hamis vagy félrevezető feltüntetését. E tekintetben támogatom azt a módosítást, amely kötelezné a gyártókat az állati eredetű, nem textil alkotórészek jelenlétének feltüntetésére a címkézésen vagy a jelölésen. Ez megóvja a fogyasztókat attól, hogy véletlenül valódi szőrméből készült termékeket vásároljanak, és nagyobb védelmet nyújt az allergiában szenvedőknek.

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban. – (PT) Hiszek a textiltermékek címkézése jelenlegi rendszerének egyszerűsítése után bekövetkező pozitív hatásokban, különösen az új textilszálak fejlesztésének és elterjedésének elősegítése terén. Ezért a Parlament és a Bizottság által benyújtott rendelet elfogadása mellett szavazok. Ugyanakkor azonban az előadó által benyújtott módosításokat is fontosnak tartom.

  Anne Delvaux (PPE), írásban. – (FR) Annak érdekében, hogy megóvjuk a fogyasztókat attól, hogy véletlenül állati eredetű anyagból (szőrméből vagy bőrből) készült termékeket vásároljanak, támogattam a jelentést, amely kötelezővé teszi az „állati eredetű, nem textil alkotórészeket tartalmazó” termékek feltüntetését. A címke megvédi az allergiában szenvedő fogyasztókat is.

  Diogo Feio (PPE), írásban. – (PT) A rendelet célja a textilszálak elnevezéséről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről, valamint a két- és háromkomponensű textilszálkeverékek mennyiségi elemzéséről szóló szabályok megalkotása. Ez együtt jár a 96/74/EK irányelv rendeletté történő alakításával, valamint a 96/73/EK és a 73/44/EGK irányelveknek a rendelettel történő felváltásával.

A cél a textilszálak nevének harmonizált jegyzékében még nem szereplő szálak bevezetésének átláthatóbbá tétele, valamint a jogalkotás adaptálása a textilipar technológiai fejlődéséhez. Az előadó által újból bevezetett módosítások foglalkoznak a textil eredetének azonosításával kapcsolatos nehézségekkel, az állati eredetű, nem textil alkotórészeket tartalmazó termékekkel, tartalmaznak egy felülvizsgálati záradékot és felszólítást egy tanulmány készítésére a veszélyes anyagokról, hivatkoznak a textilszálakra vonatkozó nyelvfüggetlen szimbólumokra vagy kódokra, az új textilszál-elnevezésének engedélyezése iránti kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációra vonatkozó követelményekre, a többszálas textiltermékekre, az önfoglalkoztató szabókra, a textilkeverékeket vizsgáló laboratóriumokra, valamint a nemez és a nemezkalapok szálösszetételének kötelező feltüntetésére.

Mellette szavaztam.

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban. – (PT) Ez az ajánlás második olvasat a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról a textilszálak elnevezéséről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében. A textilágazat nagyon összetett, és a tagállamok gazdasági tevékenységének jelentős részét képezi. Az előadónak sikerült megállapodást kialakítani az olyan vitás pontokban, mint a származási hely jelölése, az állati eredetű, nem textil alkotórészeket tartalmazó termékek, a veszélyes anyagok és egyéb ügyek. Továbbá beillesztett egy felülvizsgálati záradékot, amely lehetővé teszi a belső piac megfelelő működését gátoló akadályok kiküszöbölését. A kezdeti nehézségek ellenére a három európai intézmény végül nagyon kielégítő eredményekkel záruló megegyezésre jutott. A Tanács tehát gyorsan el tudja fogadni ezt a jogszabályt, tekintettel a 2012. januári hatálybalépésére, amely a fogyasztók jelentős hasznára válna. Ezért nagyon örülök, hogy sikerült konszenzusra jutni, és a 73/44/EGK tanácsi irányelv, a 96/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2008/121/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása mellett szavazok.

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban. – (PT) A javaslat célja, hogy egyszerűsítse és tökéletesítse a textiltermékek címkézésének jelenlegi jogszabályi keretét, elősegítve és védve az új textilszálak fejlesztését és elterjedését. A javaslat három meglévő irányelv egyetlen rendeletben történő ötvözésével elősegíti a jogalkotásnak a technikai fejlődéshez való hozzáigazítását, így elkerüli a pusztán technikai jellegű módosítások nemzeti jogba való átültetését, valamint lerövidíti a kérelem benyújtása és az új szálnevek elfogadása közötti időt. A gyártók régóta hangoztatott kívánságai az elnevezéshez és a címkézéshez kapcsolódnak. A meglévő jogszabályi keret egyszerűsítése elősegíti az innovációt a textil- és ruházati ágazatban, miközben lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy gyorsabban hasznuk származzon az innovatív termékekből.

2010-ben az első olvasat során a Parlament elfogadta a származási hely jelölésére, az állati eredetű termékek feltüntetésére, és a nyelvfüggetlen szimbólumokra vonatkozó szabályok módosítását, valamint egy felülvizsgálati záradékot is, de a Tanács nem fogadott el mindent. Rendkívül fontos, hogy most elfogadja a különféle javaslatokat, különösen a származási hely feltüntetésére vonatkozókat.

Ezért az állásfoglalás legtöbb pontját elfogadtuk.

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban. – (PT) A javaslat eredeti célja az volt, hogy egyszerűsítse és tökéletesítse a textiltermékek címkézésének jelenlegi jogszabályi keretét, elősegítve és védve az új textilszálak fejlesztését és elterjedését.

Az EU Miniszterek Tanácsával folytatott tárgyalások során a Parlament új előírásokat vett be a szabályozásba, mint például a textiltermékekben jelen lévő állati eredetű anyagok feltüntetését, valamint olyan tanulmány folytatását, amely megvizsgálja, hogy van-e ok-okozati összefüggés az allergiás reakciók és a textiltermékekben használt vegyi anyagok között.

Az állati eredetű anyagokat világosan jelezni kellene, hogy így megelőzzük, hogy az allergiában szenvedő vásárlók véletlenül valódi szőrméből készült termékeket vásároljanak.

A Bizottságnak 2013 szeptemberéig be kell nyújtania egy tanulmányt annak értékelésére, hogy van-e ok-okozati összefüggés az allergiás reakciók és a textiltermékekben használt vegyi anyagok vagy keverékek között. A tanulmány alapján a Bizottság szükség szerint jogszabályi javaslatokat tesz.

Az EU Miniszterek Tanácsának hamarosan el kell fogadnia a rendeletet, amely a kihirdetése utáni 20. napon lép hatályba. A címkézési és az „állati eredetű, nem textil alkotórészeket tartalmazó” termékek követelményeire vonatkozó szabályok esetében két és fél éves átmeneti időszak lesz.

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban. – A származási hely jelölésére vonatkozó harmonizált szabályok jelenlegi hiánya hátrányos helyzetbe hozza az Uniót, valamint megfosztja azon áruk európai gyártóit az Unión belüli gyártásból származó előnyök hasznosításától, amelyek esetében a vásárlók fokozottan figyelnek a származási helyre, és a vásárlók is elveszítik a termékek származására vonatkozó információkhoz való hozzáférés lehetőségét. A származási hely jelölése megkönnyítené a vásárlók döntését, és segítene csökkenteni a származási hely hamis, pontatlan vagy félrevezető jelöléseinek előfordulását. A módosításban megjelenik azon követelmény is, miszerint a textiltermékeken fel kell tüntetni az állati eredetű, nem textil alkotórészeket is. Ki kell emelni, hogy nyírt állati szőrmét viszonylag olcsó ruházatban is használnak, és ilyen szőrméket gyakran Ázsiából importálnak.

Hogy kiküszöböljük a tagállamok eltérő előírásai vagy gyakorlata miatt fellépő, a belső piac megfelelő működését gátoló potenciális akadályokat, valamint lépést tartsunk az elektronikus kereskedelem fejlődésével és a textiltermékek piacán megjelenő jövőbeli kihívásokkal, szükséges harmonizálni és szabványosítani a textiltermékek címkézésével kapcsolatos egyéb területeket is, hogy így megkönnyítsük a textiltermékek szabad mozgását a belső piacon, és egyúttal lehetővé tegyük az egységes és magas szintű fogyasztóvédelem megvalósítását az egész Unióban.

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban. – (IT) A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságban zajló folyamat fordulópont volt Mander úr javaslata számára, mivel itt dőlt el, hogy kötelezővé kellene tenni egy adott termék teljes összetételének feltüntetését, nem pedig csak néhány összetevőjét. Később azonban a képviselőcsoportom jelezte a textilipar és a „Gyártás helye” címke védelmének szükségességét, de a Tanáccsal való tárgyalások során erre nem érkezett válasz. Ennek ellenére vannak támogatásra méltó elemek, mint például az anyagok engedélyezésének egyszerűsítése. Mivel rendkívül fontosnak tartom a „Gyártás helye” címke védelmét, nem tudok a javaslat mellett szavazni, így tartózkodom.

  Sylvie Guillaume (S&D), írásban. – (FR) A textiltermékek címkézését szabályozó rendeletről szóló Manders-jelentés mellett szavaztam. Nagyon örülök, hogy a Parlament a második olvasat szavazásakor egy sor módosítást vezetett be a Tanács ellenállása ellenére is. A fogyasztók számára fontos, hogy vásárláskor a tények pontos ismeretében döntsenek, valamint hogy ne vásároljanak akaratlanul bőrt vagy szőrmét, különösen olyankor, amikor a nyírt szőrmét olcsó ruházaton használják. Továbbá a szöveg kiemeli a textiltermékek nyomon követhetőségének fontosságát, a Bizottság pedig tanulmányt rendel meg az emberi egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásokról a szintetikus szálak vagy festett textilek esetében.

  Małgorzata Handzlik (PPE), írásban. – (PL) A textilszálak elnevezéséről és a textiltermékek ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló állásfoglalás mai európai parlamenti elfogadása különösen fontos az Európai Unió textilágazata számára. Lehetővé teszi az új szálak gyorsabb bevezetését a piacra, ami segít az innovatív textilvállalatoknak a kutatás és fejlesztés gyakorlati alkalmazásában. Az állásfoglalás hosszas vitát szült az Európai Parlament és a Tanács között. A Parlament új elemekkel kívánta kiegészíteni a rendeletet, különösen a következőkkel: a származási ország jelölése, az állati eredetű szálak jelölése, szigorúbb követelmények a textilgyártás során használt veszélyes anyagok használatában. A Parlament meggyőzte a Tanácsot, hogy az állati eredetű szálak világos jelzése lényeges kérdés.

Ez a rendelkezés különösen azon fogyasztók számára fontos, akik allergiások a bőrtermékekre, valamint akik ideológiai okokból nem akarnak állati eredetű szálakat tartalmazó textilt vásárolni. Remélem, hogy a közeljövőben megállapodásra jutunk az áruk származási helyének feltüntetésében is. Ezt a kérdést túlságosan sokáig hagytuk rendezetlenül. Úgy gondolom, hogy az európai vállalatoknak és fogyasztóknak hasznukra válnak a világosan megfogalmazott elvek.

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Támogattam ezt a dokumentumot, mivel az állati eredetű, nem textil alkotórészeket tartalmazó termékek, valamint a termékek származási országának pontos megjelölését célzó szabályok lefektetését javasolja. A rendeletnek mindenekfelett tartalmaznia kellene az állati eredetű, nem textil alkotórészek jelenlétének címkézésére vagy jelölésére vonatkozó követelményeket, hogy a fogyasztók tájékozott módon dönthessenek. A címkézés vagy jelölés nem lehet félrevezető, és úgy kell elkészíteni, hogy a fogyasztó könnyen megállapíthassa, hogy az információk a termék mely részére vonatkoznak.

  Eija-Riitta Korhola (PPE), írásban. – (FI) Örülök, hogy a Parlament végre elhatározásra jutott a textilek címkézésére vonatkozó jogszabály kapcsán, amely néhány nagyon jelentős javaslatot is tartalmaz, amelyet a Tanács kész támogatni és a gyakorlatba átültetni. A bizottsági munka során néhány nagyon ambiciózus fogalom is felvetődött, amelyektől szerencsére elálltunk. Egyértelmű előrehaladás, hogy a termékeken ezentúl világosan jelölni kell, ha állati eredetű anyagot tartalmaznak – mindezt egészségügyi okokból, mivel például a szőrme egészségügyi kockázatot jelent az allergiában szenvedőknek. Bár néhány gyártó ellenezte a kezdeményezést az állati eredetű részek címkézésére vonatkozó követelményeket tartalmazó jelenlegi jogszabályokra hivatkozva, mégis előrelépés történt, és ez jelzi az Európai Unió fogyasztóorientált gondolkodásmódját. A harmadik országokból érkező termékek származási országának kötelező feltüntetése azonban önmagában drága és kevéssé hatékony lett volna. Nagyon nehéz megbecsülni, milyen hozzáadott értékkel bír ez a követelmény a fogyasztó számára, különösen úgy, hogy a globális világban a termékeket ritkán gyártják egyetlen országban vagy származnak egyetlen országból.

Ezért nagyon fontos, hogy a Bizottság vizsgálja meg a kérdést, és a folytatás gyakorlati szempontjait gondosan mérlegelje. Ezzel kapcsolatban pedig természetes, hogy a termékek címkézésének reformját és harmonizációját mindenhol meg kell vizsgálni a megállapodás szerint.

  David Martin (S&D), írásban. – Üdvözlöm a Bizottság javaslatát, mivel leegyszerűsíti a jelenlegi jogszabályi keretet, és megvan benne az a potenciál, hogy bátorítsa a textiliparban és a ruházati iparban az innovációt, ugyanakkor pedig lehetővé teszi a textilszálak felhasználói és a vásárlók számára, hogy gyorsabban hasznuk származzon a piacon lévő innovatív termékekből.

  Nuno Melo (PPE), írásban. – (PT) A textiltermékek címkézésével kapcsolatos új szabályok kulcsfontosságúak a vásárlók elégtelen tájékoztatásából eredő problémák megelőzésében. Az állati eredetű anyagokat világosan jelezni kell, hogy így megelőzzük, hogy az allergiában szenvedő vásárlók véletlenül valódi szőrméből készült termékeket vásároljanak. A jelentés eredeti célja, hogy leegyszerűsítse és javítsa a textiltermékek jelenlegi jogszabályi keretét. Az EU Miniszterek Tanácsával folytatott tárgyalások során nagyon fontos volt új előírásokat bevenni a szabályozásba, mint például a textiltermékekben jelen lévő állati eredetű anyagok feltüntetését, valamint olyan tanulmányok folytatását, amelyek megvizsgálják, hogy van-e ok-okozati összefüggés az allergiás reakciók és a textiltermékekben használt vegyi anyagok vagy keverékek között.

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Toine Manders jelentésének célja, hogy segítse a vásárlókat a textiltermékek vásárlásában. A textiltermékek címkézésével kapcsolatban új szabályokat javasol, amelyek segítenek a vásárlóknak elkerülni a természetes szőrmét vagy bőrt tartalmazó textiltermékeket. A jelentés mellett szavaztam.

  Andreas Mölzer (NI), írásban. – (DE) A vásárlók tudatossága a vásárolt termékekkel kapcsolatban folyamatosan növekszik. A legtöbb ember számára a termékek származása nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy mire költik a pénzüket. A textilipari ágazatban sokkal több információra van szükség erről a területről, hogy a vásárlók megtudhassák, hogy az általuk vásárolt blúzok, kabátok, nadrágok stb. milyen anyagból készültek. Jelenleg a címkézési követelmények nagyon elégtelenek. Könnyen érhető címkékre van szükség, amelyek világosan megmutatják, ha állati eredetű anyagokat, például szőrmét vagy nyírt szőrmét használnak. A jelentés mellett szavaztam, mivel célja, hogy olyan részletes információkat nyújtson, amelyekre az állampolgároknak – akiknek jogukban áll tudni, hogy honnan származnak a textilek, és milyen anyagokból készültek – sürgősen szükségük van.

  Claudio Morganti (EFD), írásban. – (IT) A ma vizsgált szöveg sajnos jelentősen eltér a Ház által az első olvasat során elfogadottól. A jelentős eltérés abból a tényből fakad, hogy ez a jelentés nem említi a származási hely jelölését a textiltermékek címkéin. A Tanács erősen ellenezte ezt a javaslatot, de nehéz megérteni, miért. Nem áll-e jogukban a vásárlóknak, hogy megtudják, honnan származnak az általuk viselt ruhák? A származási hely jelölése bizonyára a termék minőségének és védelmének garanciáját jelentené.

Tanácstalan vagyok, miért csak két tagállam – Olaszország és Litvánia – ragaszkodott a Tanácsban a származási hely jelöléséhez, és azon tűnődőm, miért előnyös a többi európai ország számára, ha nem védik vállalataikat ezen a módon, hiszen ezek így sokkal sérülékenyebbek a tisztességtelen verseny és a hamisítás jelentette problémákkal szemben. A Parlament sajnos behódolt a Tanács rövidlátó döntésének, hogy nem támogatja a származási hely jelölését, amelyre pedig annyira szüksége van, ezért úgy érzem, hogy a mai jelentés ellen kell szavaznom.

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban. – (PT) Ez a jelentés ajánlás második olvasatra a Tanács első olvasatbeli álláspontjáról a textilszálak elnevezéséről és a textiltermékek szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása tekintetében. A Tanács visszautasította a Parlament által az első olvasat során javasolt összes érdemi módosítást, mivel úgy gondolja, hogy ezek nem kompatibilisek a célzott egyszerűsítéssel. A Parlament által javasolt fő módosítások, amelyeket ez a jelentés visszahoz, és amelyeket magam is megszavaztam, olyan problémákat érintenek, amelyek szerintem nagyon fontosak az európai piac számára. Ezek közül szeretném kiemelni a származási hely jelölését és azt a követelményt, hogy feltüntessék a harmadik országokból importált textiltermékek származási országát. A származási hely jelölésével kapcsolatos harmonizált szabályok jelenlegi hiánya hátrányos az Unióra nézve fő kereskedelmi partnereivel, például Kanadával, Kínával, Japánnal és az Egyesült Államokkal szemben, amelyek megkövetelik az importált áruk származási helyének feltüntetését. A származási hely jelölése megkönnyítené a vásárlók döntését, és segítene csökkenteni a származási hely hamis, pontatlan vagy félrevezető jelöléseinek előfordulását.

  Paulo Rangel (PPE), írásban. – (PT) Az első olvasatban a Parlament 63 módosítást hagyott jóvá a Bizottságnak a textilek elnevezéséről és a textiltermékek ehhez kapcsolódó címkézéséről szóló javaslatához. E módosítások közül néhány technikai jellegű volt, míg mások a tartalomra vonatkoztak, ideértve a származási hely jelölésére, az állati eredetű anyagok jelzésére és a nyelvfüggetlen szimbólumokra vonatkozó szabályokat, valamint egy felülvizsgálati záradékot is. A technikai módosítások nagy részét a Tanács elfogadta, ám visszautasította a Parlament által javasolt összes érdemi módosítást. A legtöbb ilyen módosítást most visszahoztuk, mivel fontosnak tartjuk, hogy a Tanács elismerje hasznukat, és megfelelően megfontolja azokat.

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Az első olvasat során kialakított álláspontjában, amelyet 2010. május 18-án fogadott el, az Európai Parlament nagyon nagy többséggel 63 módosítást hagyott jóvá. Ezeknek nagy része technikai jellegű volt, amelyek célja az volt, hogy a szöveget az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az áruk forgalmazásának új jogszabályi keretéhez igazítsák. A Parlament több érdemi módosítást is elfogadott, ideértve a származási hely jelölésére, az állati eredetű anyagok jelzésére és a nyelvfüggetlen szimbólumokra vonatkozó szabályokat, valamint egy felülvizsgálati záradékot is.

  Olga Sehnalová (S&D), írásban. – (CS) Támogattam ezt a jelentést, mivel egy lépést tesz a jobb fogyasztóvédelem felé, és hangsúlyozza a textiltermékek minőségének fontosságát. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy nem sikerült érvényesíteni a származási ország feltüntetésének követelményét, mivel ez az információ növelte volna a vásárlók választási szempontjait, és segített volna csökkenteni a származásra vonatkozó pontatlan vagy félrevezető állítások előfordulását. Az, hogy ezen a területen nincsenek harmonizált szabályaink, az európai termelőket is megfosztja az Unióban történő gyártás előnyeitől. Hiszek abban, hogy a Bizottság továbbra is törekedni fog arra, hogy elfogadható megoldást találjon erre a problémára.

  Laurence J.A.J. Stassen (NI), írásban. – (NL) A holland Szabadság Párt (PVV) az Európai Parlament ezen ajánlása ellen szavaz. A Tanács eredeti javaslata a formalitások leegyszerűsítését célozta annak érdekében, hogy megkönnyítse az új textilszálak bevezetését. Az Európai Parlament azt a követelményt adta a javaslathoz, miszerint a jövőben vállalatoknak a származási ország címkén fel kell tüntetniük, honnan származik a textiltermék. Nem támogatjuk a Parlament ezen álláspontját.

A vásárlók érdekét szolgálja, ha a címkén fel vannak tüntetve azon anyagok adatai, amelyek egészségi kockázatot jelentenek, vagy allergiás reakciókat válthatnak ki. Ám a származási ország feltüntetése a címkén értelmetlen európai szőrszálhasogatás. Egy termék származása semmit sem árul el a gyártási folyamatokról vagy a termék minőségéről, és nem növeli a fogyasztók védelmét sem. Még ha fel is tüntetnék a származási országot, a gyártási folyamat más részeire más helyeken is sor kerülhet.

A „Gyártás helye: xy” címke hamis biztonságérzetet kelt a vásárlóban, és valójában csak plusz költségeket és bürokráciát okoz. A vállalatokra plusz adminisztratív terhet helyezünk, a címkék ellenőrzése további vámalakiságokat követel, így végül drágább lesz importálni a termékeket. Ezért a PVV ezen ajánlás ellen szavaz.

  Catherine Stihler (S&D), írásban. – A származási ország és a szőrme feltüntetése mellett szavaztam, és üdvözlöm ezt a jogszabályt.

  Marc Tarabella (S&D), írásban. – (FR) Üdvözlöm az Európai Parlament és a Tanács között létrejött megállapodást egy módfelett bonyolult ügyben, a textilek elnevezésének és a textiltermékek ehhez kapcsolódó címkézésének az ügyében. A vásárlóknak pontos információkat kell nyújtani a nem textil, állati eredetű termékek, így például szőrme jelenlétével kapcsolatban, hogy így megalapozott döntést hozhassanak.

Ragaszkodom ahhoz, hogy a Bizottságnak aprólékosan meg kell vizsgálnia a címkéken feltüntetett szociális információk ügyét is. Úgy gondolom, hogy a vásárlókat tájékoztatni kell azokról a szociális körülményekről is, amelyek között a textilterméket gyártották, hogy így nagyobb felelősséget tudjanak vállalni a textiliparban dolgozók munkakörülményeiért.

Természetesen nem szabad információkkal túltelíteni a címkéket, ám a címkéken feltüntetett szociális információk lehetővé tennék, hogy az Európai Unióban és világszerte tartósan javuljanak a munkakörülmények a vásárlók azon állampolgári hozzáállásának hatására, amelyet vásárláskor tanúsítanak.

  Marianne Thyssen (PPE), írásban. – (NL) A két évig tartó intenzív tárgyalások után ma jóváhagyott megállapodás leegyszerűsíti az új textilszálak piacra való bevezetését, és a könnyen olvasható és érthető címkék segítségével növeli a fogyasztók védelmét a belső piacon. Ezenfelül az Európai Parlamentnek sikerült világosan rányomnia bélyegét erre a jogszabályra. Ha egy textiltermék nem textil, állati eredetű anyagot, például szőrt vagy bőrt is tartalmaz, akkor a jövőben ez világosan megjelenik a címkéjén. Érvényesíteni tudtuk a Parlament kifejezett kéréseit a ruházati címkéken való nyelvfüggetlen szimbólumok használatának, valamint az allergiás reakciók és a textilekben használt kémiai anyagok lehetséges kapcsolatának további vizsgálatát illetően.

Az a kötelezettség, amelyet a Parlament a Bizottságtól igényelt és kapott meg, miszerint ahol szükséges, egy alapos vizsgálat elvégzése után 2013-ban a textiltermékek követhetőségére vonatkozó jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, fontos előrelépést jelent. A fenti okok miatt a Parlamentnek és a Bizottságnak a második olvasat során elért megállapodása mellett szavaztam.

  Niki Tzavela (EFD), írásban. – (EL) A textilek elnevezéséről és a textiltermékek ehhez kapcsolódó címkézéséről szóló Manders-féle ajánlást illetően a politikai csoportok kompromisszumon alapuló javaslata mellett szavaztam, mivel támogatom a származási ország kötelező feltüntetését a harmadik országokból származó textiltermékeken. Úgy gondolom, hogy ez segíti a tisztességes versenyt mind az Európai Unióban, mind pedig nemzetközi szinten.