Elnök. – A következő napirendi pont a Bizottság nyilatkozata a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nevében az EU–Oroszország csúcstalálkozóról.

  Štefan Füle, a Bizottság tagja. – Elnök úr, tisztelt képviselők, hálás vagyok, hogy lehetőség nyílik arra, hogy megvitassuk Önökkel a következő Európai Unió–Oroszország csúcstalálkozót, amely holnap kezdődik Nyizsnij Novgorodban. Az Európai Uniót az Európai Tanács és a Bizottság elnöke képviseli. Ashton főképviselő és alelnök asszony is részt fog venni, mint ahogy De Gucht biztos úr is.

A csúcstalálkozót nagyon gondosan előkészítette a külügyi szolgálat, szoros együttműködésben dolgozva a Bizottsággal és a két elnökkel. Az előkészületek az Európai Tanácsban és a Tanácsban Oroszországról, mint stratégiai partnerről 2010 végén illetve 2011 januárjában tartott vitákra, a legutóbbi EU–Oroszország csúcstalálkozó eredményeire, valamint az orosz kormány Bizottságnál tett februári látogatására épültek.

A kapcsolataink összességében javultak az elmúlt két év során. Kétoldalú tárgyalásokat zártunk le Oroszország WTO-hoz történő csatlakozásáról, megállapodtunk egy esetleges jövőbeni vízummentes rendszerrel kapcsolatos megközelítésben és megegyezés született a modernizációs partnerségről, ami most már végrehajtási szakaszában van.

További munka folyik a négy közös térség, valamint technikai párbeszédeinek rendszeres keretei között. Az együttműködésünk meglehetősen élénk. Hadd emlékeztessem Önöket arra, hogy Oroszország az egyetlen olyan külső partner, amellyel az Európai Unió évente két csúcstalálkozót tart. Az a tény, hogy február 24-én Putyin miniszterelnök és egy példátlanul nagy létszámú orosz kormányküldöttség tett látogatást a Bizottságnál, egyértelmű jele volt annak, hogy Oroszország eltökélt a szorosabb kapcsolatok és együttműködés kialakítása mellett.

Mindazonáltal sok fontos kétoldalú kérdés továbbra is megoldatlan. Különös aggodalomra ad okot a demokratikus fejlődés és az emberi jogok oroszországi helyzete. A közelgő Duma és elnökválasztások során különös figyelmet fogunk fordítani a választási folyamattal kapcsolatos előírásokra.

Most pedig figyelmüket a csúcstalálkozóval kapcsolatos főbb célkitűzéseinkre kívánom irányítani, melyek a következőek:

Az első: az Európai Unió arra fog törekedni, hogy Oroszországot az utolsó, még fennmaradt többoldalú kérdések megoldására ösztönözze, hogy elősegítse a WTO-hoz való csatlakozását még 2011 vége előtt, a 2004-ben és tavaly decemberben tető alá hozott EU–Oroszország megállapodásra építve. Oroszország még mindig megvalósíthatja a WTO-hoz való csatlakozását 2011 vége előtt, amennyiben képes meghozni a multilaterális szinten még fennmaradó néhány kérdés megoldásához szükséges döntéseket. A csúcstalálkozó nem helyettesítheti a genfi tárgyalásokat, Oroszországot viszont konstruktív cselekvésre bátoríthatja.

A második: az Európai Unió nyomatékosan fel fogja hívni Oroszország figyelmét, hogy az új EU–Oroszország megállapodásban további előrelépésre van szükség a kereskedelemmel és beruházásokkal, többek között az energiával is kapcsolatos nagy jelentőségű rendelkezésekben való megegyezés terén annak érdekében, hogy szilárd jogi alapot biztosítsunk az elmélyültebb gazdasági együttműködéshez az elkövetkező években. Nem kizárt, hogy a csúcstalálkozón felvetjük majd az Európai Unióból származó zöldségek importjára vonatkozó indokolatlan orosz tilalom kérdését, jóllehet reméljük, hogy tudományos bizonyítékok révén gyors megoldás születhet szakértői szinten.

A harmadik: továbbra is fenntartjuk a modernizációs partnerség legfelső szintű támogatását, mint a reformok iránti orosz elkötelezettség fontos eszközét.

A negyedik: előmozdítjuk az emberi jogok és a jogállamiság kialakulását Oroszországban és

az ötödik: arra fogjuk Oroszországot ösztönözni, hogy mélyítse el együttműködését közös szomszédságunkban és folytassa az aktuális nemzetközi kérdésekkel, mint például a Közel-Kelettel vagy Észak-Afrikával kapcsolatos párbeszédet. Valójában a Moldova/Dnyeszteren túli terület kérdésében való előrelépés a szorosabb külpolitikai együttműködés fontos próbatétele lesz.

Végezetül pedig, a csúcstalálkozót arra is fel kell használnunk, hogy megerősítsük azon politikai elkötelezettségünket, miszerint előrelépést kívánunk elérni a válságkezelésben való együttműködés terén – feltéve, hogy döntéshozatali autonómiánk semmilyen módon sem sérül.

Az energia szintén kiemelt helyen szerepel a Moszkvával való kapcsolatainkban. Hangsúlyozni fogjuk, hogy az orosz villamosenergia- és gázszektorban további reformokra van szükség az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén folytatott együttműködés szükségességét is hangsúlyozni fogjuk.

A nukleáris biztonságra vonatkozó legmagasabb szintű előírások biztosításával kapcsolatos céljaink elérése érdekében, tárgyalásokat folytatunk Oroszországgal mind bilaterális szinten, mind pedig olyan multilaterális fórumokon, mint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a G8-ak.

Megismételjük majd Oroszországhoz intézett azon felkérésünket, hogy kezdjen tárgyalásokat egy átfogó Euratom–Oroszország megállapodásról, melynek célja a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági előírások előmozdítása. Tekintettel a fukusimai balesetre, az Európai Unió arra fog törekedni, hogy a meglévő és tervezett atomerőművek stressztesztjével kapcsolatos megközelítés teljesen azonos legyen.

Végül, de természetesen nem utolsósorban, egyértelmű lépéseket tettünk a vízummentes utazásra irányuló folyamat érdekében. Az Európai Unió márciusban elkészítette és elfogadta a vízummentes utazási rendszer esetleges létrehozásához szükséges közös intézkedések jegyzékére vonatkozó javaslatát, és valóban, áprilisban meg is kezdtük a tárgyalásokat. Azóta a Bel- és Igazságüggyel Foglalkozó Állandó Partnerségi Tanácsnak már volt is egy ülése, ahol egyértelmű előrehaladás történt. A közös intézkedéseinkről szakértői szinten folyó tárgyalások azonban még nem zárultak le. A csúcstalálkozón egyértelművé kell tennünk, hogy semmilyen politikai kiskapunak nincs helye.

Ami Oroszországot illeti, a csúcstalálkozóval kapcsolatos legfőbb célkitűzéseinek fókuszában várhatóan a vízum, a WTO, az energia – idesorolva a nukleáris biztonságot – és a biztonsági együttműködés szerepel majd. Lehet, hogy Oroszország visszatér majd a miniszteri szintű új Politikai és Biztonsági Bizottság gondolatához. Úgy gondoljuk, hogy a szükséges együttműködési struktúrák megvannak; most politikai akaratra van ahhoz szükségünk, hogy az érdemi kérdésekben is előléphessünk.

Köszönöm figyelmüket és várom megjegyzéseiket.

  Ria Oomen-Ruijten, a PPE képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök úr, biztos úr, köszönöm az állásfoglalás kidolgozása során tanúsított jó együttműködést. A biztos úr által említett pontokról nem fogok beszélni, mivel ezek az állásfoglalásban is szerepelnek. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) úgy véli, hogy a jövő heti csúcstalálkozó zárónyilatkozata nem merülhet ki pusztán szép szavakban. Oroszország nagy szomszédunk; Oroszország fontos partnerünk. Kölcsönösen függünk egymástól, és ennek mértéke igen jelentős, ezért most olyan valódi megállapodásokat szeretnénk látni, amelyek eredményekhez is vezetnek.

Milyen prioritásaink vannak? Először is a partnerségi megállapodás. A tárgyalásokat fel kell gyorsítanunk. Remélem, hogy az EU-nak sikerül majd meggyőznie Medvegyev elnök urat arról, hogy tárgyalócsoportjának teljes körű felhatalmazást adjon arra, hogy konkrét kötelezettségeket vállalhasson. Itt az ideje annak, hogy a kereskedelmi és beruházási kérdésekkel végre ismét foglalkozzunk. Az energiaügyi fejezetről szóló tárgyalások is a tervezettnél lassabban haladnak. Szilárd és átlátható, a szabályokon alapuló energiaügyi partnerségről szóló megállapodásokra van szükségünk.

Azt is szeretném hallani, hogy mi az álláspontunk az emberi jogi bekezdéssel kapcsolatosan. Számunkra, a Parlament számára ez egy alapvető fontosságú része a partnerségnek. A modernizációs partnerséget egy kiegészítő kérdésnek tartom, ugyanúgy, ahogy a közös térségek is azok. Ez egy másodlagos kérdés, jóllehet segítene, amennyiben sikerülne a WTO szabályokat érvényesítenünk. Segítene az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében, miközben a befektetési környezetet is javítaná.

Medvegyev elnök személyesen is részt vesz a jogállamiság javításában, ez azonban nem elegendő, amint azt az imént Ön is elmondta. Biztosnak kell lennünk abban, hogy a soron következő választásokon Oroszország eleget tesz az Európa Tanáccsal és az EBESZ-szel szemben fennálló kötelezettségeinek. Az igazi próbát a választások fogják jelenteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az új pártok számára is engedélyezik a regisztrációt. Oroszországnak mindenképpen biztosítania kell, hogy a választási megfigyelőket már jóval a választások előtt meghívják. Végezetül, az Európából származó zöldségek importjára vonatkozó tilalom (…)

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót)

  Hannes Swoboda, az S&D képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, biztos úr, Oroszország kétségtelenül nagyon fontos partner az Európai Unió számára, de –ahogy a biztos úr is mondta – egy nagyon nehéz partner. Remélem, hogy a tárgyalások nem húzódnak el. Sajnálatos módon azonban, nem fognak olyan gyorsan lezárulni, ahogy azt Oomen-Ruijten asszony képzeli. A folyamat során párbeszédet kell folytatnunk mind a hivatalosan megválasztott képviselőkkel, mind pedig a civil társadalom képviselőivel, akik gyakran közelebb állnak hozzánk a demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekben.

Az Európai Unió és Oroszország közötti modernizációs partnerséggel kapcsolatos elképzelés nagyon üdvözlendő. Ugyanakkor Oroszországnak is szerepet kell vállalnia ebben. Több demokrácia és kevesebb korrupció kell. Még mindig sok beruházót hallunk panaszkodni a jogbizonytalanság miatt, különösen az adók vonatkozásában. Mindenekelőtt – amint azt a biztos úr már említette – sürgősen fel kell készülnünk Oroszország Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozására és WTO-tagságára. Az energiapolitikai területén el kell érnünk, hogy Oroszország köteles legyen elismerni egy átlátható és tisztességes energiapolitika elveit. Maga Oroszország is sok mindent tehet, különösen az energiahatékonyság terén, ahol még mindig nagyon sok a hiányosság.

Szintén az energiával kapcsolatosan, egy olyan témát szeretnék felhozni, ami szomszédját – valójában közös szomszédunkat – Ukrajnát érinti. Pont az elmúlt napokban Oroszország ismét politikai fegyverként próbálta használni az energia és energiaárak kérdését. Ezt teljes mértékben el kell utasítanunk. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy Ukrajna szabadon dönthessen arról, hogy mely piacokon kíván jelen lenni, és hol kíván működni. Végül is azt akarjuk, hogy kereskedelmi kapcsolatunk és kereskedelmi megállapodásunk legyen Ukrajnával. Oroszországnak nem szabad nyomást gyakorolnia Ukrajnára ezen a területen azzal, hogy választás elé állítja, miszerint vagy csatlakozik a Kazahsztánnal és Fehéroroszországgal létrehozott vámunióhoz, vagy pedig magas energiaárat fizet. Ez olyasvalami, amit elutasítunk.

Ugyancsak a szomszédokat illetően azt is elvárjuk Oroszországtól, hogy tartsa be a Grúziára vonatkozó megállapodásokat és szerződéseket, és vezényelje vissza csapatait a konfliktus kitörése előtti állomáshelyeikre. Reméljük továbbá, hogy Oroszország jelentős mértékben hozzájárul majd a hegyi-karabahi konfliktus megoldásához. Mindkét fél vonatkozásában, itt nem fegyverellátásról, hanem sokkal inkább a két fél közötti békés közvetítésről van szó.

A biztos úr már említette a vízumliberalizáció fontosságát. Különösen fontos az egyének közötti kapcsolatok szempontjából, hogy az emberek minél nagyobb mozgásszabadságot élvezzenek Oroszország és az Európai Unió között. Remélem, hogy hamarosan ezzel kapcsolatban is sikerül majd némi előrehaladást elérnünk.

Döntő fontosságú azonban annak kérdése, hogy a következő választásokat hogyan tartják. Oroszországnak tudnia kell, hogy a világ, és különösen az európai demokratikus világ szoros figyelemmel fogja kísérni a választások lebonyolítását; hogy vajon a pártok bejegyzése megfelelő és tisztességes módon történik-e; és hogy bizonyos pártokat és egyéni jelölteket már a kezdetkor kizárnak-e a választásokból. Ezt egyértelművé kell tenni Oroszország számára a csúcstalálkozón. Oroszországban is szabályos és tisztességes választásokat akarunk látni.

Oroszországnak még sok mindent kell tennie gazdasága felzárkózása érdekében. Ugyanakkor Oroszország készen áll a demokráciára. Ugyanúgy, ahogy Oroszország polgárai, mi is demokráciát akarunk Oroszországban látni. Ez a kívánságunk és víziónk. Oroszországnak fel kell ismernie, hogy a demokrácia Oroszország számára is előnyös lesz.

  Kristiina Ojuland, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, reméljük, hogy a nyizsnij novgorodi csúcstalálkozón további előrelépést sikerül majd elérni egy új és átfogó partnerségi és együttműködési megállapodás tekintetében.

Mind az EU-nak, mind pedig Oroszországnak szem előtt kell tartania, hogy valódi partnerség kizárólag őszinte kapcsolatra épülhet. Az ALDE képviselőcsoport nevében arra kérném az EU képviselőit, hogy az Európai Parlament által felvetett aggályokat vizsgálják meg az orosz tárgyalópartnerekkel.

Az Európai Unió Oroszországgal fenntartott kapcsolataiban súlyos nehézségekkel fog szembenézni, amennyiben a két partner nem azonos értékekre és elvekre támaszkodik. Ha a Kreml még jobban eltávolodik a demokráciától és jogállamiságtól, akkor Oroszország nem lesz az EU legitim partnere.

Például, eljárási okokra hivatkozva a Kreml számos politikai pártot megakadályozott abban, hogy az Állami Duma megválasztására bejegyeztessék magukat, és a lista valószínűleg tovább bővül még a Mihail Kasyanov, Vlagyimir Milov, Borisz Nemtsov és Vlagyimir Ryzhkov vezette Népi Szabadság Párttal. Az ellenzék egyre erőteljesebb elnyomását fel kell vetni a csúcstalálkozón, és az ellenzéki pártok számára lehetővé kell tenni, hogy bejegyeztethessék magukat.

Hölgyeim és uraim, Oroszország nem Kína. Oroszország tagja az Európa Tanácsnak és az EBESZ-nek; éppen ezért kell eleget tennie kötelezettségvállalásainak és kötelezettségeinek. Ezenkívül Oroszországnak saját alkotmányát is tiszteletben kell tartania.

Oroszországnak tiszteletben kell tartania szomszédai szuverenitását és területi integritását. Követeljük, hogy hagyjon fel az Ukrajnával szembeni nyomásgyakorlással – amint azt egy képviselőtársam az imént mondta –, amint azt például Putyin úr tegnap is tette az ukrán miniszterelnökkel való találkozóján, nyomatékosan felszólítva őket az Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán közötti vámunióhoz való csatlakozásra. Ezt nem fogadhatjuk el. Elvárjuk, hogy Oroszország haladéktalanul vezényelje vissza csapatait Grúziából a konfliktus kitörése előtti állomáshelyeikre.

Végezetül, az ALDE képviselőcsoport csalódott amiatt, hogy a csúcstalálkozó előestéjén Oroszország aránytalan tilalmat rendelt el az EU-ból származó zöldségek importjára.

  Charles Tannock, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, Oroszország több szempontból is fontos partnere az EU-nak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Oroszország döntő befolyást gyakorolhat a nemzetközi ügyekre, kezdve az Észak-Koreával való kapcsolatunktól egészen az ENSZ kvartettben való részvételéig. Én is üdvözölöm, hogy a közelmúltban Medvegyev elnök lemondásra szólította fel a líbiai zsarnokot, Moammer Kadhafit. Remélem, hogy a Kreml együttműködik majd a nemzetközi közösség többi részével abban, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverek elterjedését Iránban.

Elfogadom azt is, hogy Oroszországnak gazdasági érdekei fűződnek a korábbi szovjet tagköztársaságokhoz, melyek közül néhány – szerencsére – kezd Moszkvától az EU irányába elmozdulni. Az EU-nak azonban továbbra is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a jövőben is támogassa ezeket a mára függetlenné vált országokat, mint például Ukrajnát és együtt is működjön velük, valamint biztosítania kell, hogy euro-atlanti törekvéseik előtt nyitva maradjon az ajtó. Ezzel kapcsolatosan azt remélem, hogy az alelnök/főképviselő asszony fel fogja vetni Grúzia kérdését, mely ország területének egyes részeit bekebelezték és orosz katonák jogellenesen tartanak megszállás alatt, és segít majd nyomást gyakorolni Oroszországra annak érdekében, hogy megoldódjon Moldovában a Dnyeszteren túli kérdés. Elfogadom azt is, hogy a Bizottság most azt javasolja, hogy az EU–Oroszország csúcstalálkozót évente, és nem pedig félévente kellene tartani, ami jó elképzelés és egyben az előrevezető utat is jelenti.

Oroszország nem egy érett liberális demokrácia. Az országban az igazságszolgáltatás sem független. Akár tetszik, akár nem, a párbeszédet mindenképpen folytatnunk kell a medvével.

  Werner Schulz, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök úr, Füle biztos úr, miközben első ránézésre érthetőnek tűnhet, hogy Oroszország megpróbálja megvédeni magát attól, hogy a vérzéses bélgyulladást okozó Escherichia coli (EHEC) fertőzés elterjedjen a területén, ugyanakkor egy olyan országtól, amely a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) kíván csatlakozni, mást várnánk el, mint azt, hogy teljes tilalmat vezessen be az Európából származó zöldségek importjára. Ez is olyan téma, amiről beszélnünk kell majd Nyizsnij Novgorodban. Ennél azonban fontosabbak a jelenleg fennálló politikai eredetű vagy indíttatású problémák – a nagyon kezdetleges demokrácia és jogállamiság. E tekintetben, a modernizációs partnerség keretei között minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy a demokrácia és jogállamiság gyökerei Oroszország-szerte elterjedhessenek és továbbfejlődhessenek.

Medvegyev elnök elismerte, hogy a gazdasági és technikai modernizáció nem valósítható meg a társadalom átfogó modernizációja nélkül. Mostanáig azonban szinte alig láthattuk, hogy ezeket a szép szavakat tettek is követték volna. Az EU képviselőinek éppen ezért teljesen világossá kell tenniük Medvegyev elnök számára, hogy a Duma közelgő megválasztása reformpolitikája hitelességének próbája lesz.

A tisztességes és szabályos választások a demokrácia egyik alapkövét jelentik. Aki pluralizmust és politikai versenyt akar, annak biztosítania kell az Európa Tanács által meghatározott választási előírások betartását, és engedélyeznie kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) részére, hogy már a legkorábbi szakaszban hosszú távú választási megfigyelést folytasson.

A tisztességes választások ott kezdődnek, hogy lehetővé teszik a pártok bejegyzését. Sajnálatos módon az előzetes jelzések alapján úgy tűnik, hogy az orosz vezetés semmilyen tanulságot sem vont le az Emberi Jogok Európai Bíróságának azon ítéletéből, miszerint semmi sem indokolta a Republikánus Párt feloszlatását, és láthatóan nem kívánja lehetővé tenni az újonnan megalakult Népi Szabadság Pártjának bejegyzését.

Az egyre nagyobb számú Kreml támogatta párt és a Putyin miniszterelnök kezdeményezésére létrejött Összorosz Népi Front mindössze politikai zsákutcát jelentenek számunkra. Ez a látszatverseny politikai apátiába sodorta az országot és leértékelte a Dumát. Medvegyev elnök áttörést érhetne el ezen a területen, és így legalább még elnöksége lejárta előtt egy sikert is fel tudna mutatni.

Hodorkovszkij úr és Magnickij úr konkrét ügyében nem Strasbourg ítéletére kellene várni, hanem az jogi önkénynek kellene véget vetni. Kezdetnek helyes lépés, hogy a Fedotov-bizottság felülvizsgálja ezeket az eseteket. Ennek eredményeit és következtetéseit mielőbb nyilvánosságra kell hozni.

A Prágában nemrégiben létrehozott civil társadalmi fórum jövőbeni részvételét fontos témaként kell kezelni az EU és Oroszország közötti megbeszéléseken és tárgyalásokon. Végül is az észak-afrikai események megmutatják, hogy a hatékony reformokhoz aktív civil társadalom szükséges. Éppen ezért kell az orosz kormánynak ennek megvalósításán munkálkodnia saját országában, és törekednie arra, hogy modernizációs partnerséget alakítson ki a civil társadalommal.

  Vladimír Remek, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (CS) Elnök úr, biztos úr, hiába keresek választ arra a kérdésre, hogy az Oroszországgal való csúcstalálkozóról szóló állásfoglalást miért a csúcstalálkozó előestéjén vitatjuk meg, és miért a nyizsnij novgorodi csúcstalálkozó napján szavazunk róla. Ráadásul a múlt hét elején a téma még csak nem is szerepelt a plenáris ülés napirendjén. Mindez rossz tervezésre vall, és véleményem szerint az egész már csak puszta formalitás. Ahelyett, hogy egy elvszerű folyamat révén arra törekednénk, hogy új megállapodást kössünk az Oroszországgal fenntartott kapcsolatainkról, amelyről elismerjük, hogy fontos partnerünk, újra és újra olyan nyilatkozatoknak és követeléseknek adunk hangot, melyek teljesítésére semmi reményünk sincs.

Mindenekelőtt azokra a kérdésekre kellene építenünk, amelyeknél előrelépést lehet elérni. Ilyen például az az előrelépés, amit az Oroszországgal fennálló kölcsönös vízummegállapodás tervezett könnyítésével és esetleges végleges eltörlésével kapcsolatos megállapodások terén sikerült elérnünk. Ehelyett az EU-ból származó zöldségek importjával kapcsolatos orosz álláspontot kritizáljuk. Milyennek tűnhet azonban viselkedésünk az Unión kívülről nézve? A halálos baktérium forrása után nyomozva, konkrét bizonyítékok hiányában, egymást vádoljuk, korlátozzuk az áruk importját és exportját, és kártérítést követelünk. Mindenki levonhatja saját magának a következtetéseket arra vonatkozóan, hogy milyen fokú bizalmat váltunk ki és nem csak Oroszországban.

  Fiorello Provera, az EFD képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök úr, amennyire csak lehet, az Európai Unió és Oroszország közötti párbeszédet minél több területre ki kell terjeszteni, kezdve a gazdaságtól egészen az emberi jogokig, mivel a párbeszédnek nincs alternatívája. Európa és Oroszország valójában mind gazdaságilag, mind pedig politikailag kölcsönösen függ egymástól.

Olyan megoldatlan nemzetközi kérdésekre gondolok, mint az energiabiztonság, a Maghreb-országok, Irán nukleáris képessége, a terrorizmus, a Kaukázus, a Hegyi-Karabah, az éghajlatváltozás és egyéb kérdések. Oroszország stratégiai partner Európa számára, nem utolsósorban a jövőben kiépíthető szinergiák miatt. Amint az bizonyos mértékig már most is megvalósul, Moszkva ásványi és energetikai erőforrásokat szállíthat nekünk, valamint együttműködhet velünk a katonai biztonság terén és a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, Európa pedig pénzügyi forrásokkal, a tudományos és technológiai képességeivel, valamint a demokrácia és emberi jogok terén szerzett sokéves tapasztalatával járulhat hozzá.

Oroszország jövője szorosan kötődik Európa jövőjéhez, és ezt kitartással kell építenünk, minden önelégültség nélkül és a számos, jelenleg is fennálló nehézség ellenére. E tekintetben, az Európai Unió és Oroszország közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírása rendkívüli jelentőséggel bír a közös jövőnk szempontjából.

  Béla Kovács (NI). – (HU) Elnök úr! A közelgő csúcstalálkozóval kapcsolatban két témakörre szeretném felhívni majd a tárgyaló delegáció figyelmét. Az első az orosz energiaimport jelentőségének az újragondolása, a második pedig egy olyan kibővítése a partnerségi szerződének, hogy európai uniós képviselők is részt vehessenek megfigyelőként a decemberi, illetve a 2013 márciusában tartandó elnökválasztásokon. Ahogy látjuk, az energiaimport Oroszországba valószínűsíthető, hogy növekedni fog, hiszen Európában több atomerőmű bezárásra fog kerülni a stressztesztek levezetése után.

Tehát aggodalmunk megint előjön, hogy az orosz függőség talán megint életbe fog lépni. Azonban szeretném felhívni a figyelmüket, hogy van ennek a kérdésnek egy másik oldala is. Oroszország legalább annyira függ az Európai Uniótól, hiszen ide adja el termékeinek a nagyobb részét. Ha nem vesszük át az energiatermékeiket, akkor bizony igen komoly stabilitási problémái lehetnek az orosz gazdaságnak is.

  Elmar Brok (PPE). – (DE) Elnök úr, biztos úr, hölgyeim és uraim, Oroszország és az Európai Unió partnerek a közös érdekeikből és földrajzi elhelyezkedésükből adódóan. Akár tetszik, akár nem, de ez így van. Ezt a partnerséget pozitív és konstruktív partnerséggé kell tennünk. Azért kell előrelépést elérnünk a partnerségi megállapodás és a vízumkönnyítés terén, és tartalommal megtöltenünk a modernizációs partnerséget, hogy ezt megvalósíthassuk.

Ugyanakkor azt is fel kell ismernünk, hogy ez mindkét fél számára kötelezettségeket jelent, többek között a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) betöltött tagsággal kapcsolatosan is, és abban nem lehet továbbra is tetszés szerint eljárni; ezek a kikötött szerződéses vagy nemzetközi szabályok mindenkire nézve kötelezőek, és a kölcsönös kapcsolatokban nincs helye önkényességnek. Ez többek között azt is kizárja, hogy például az energiát politikai fegyverként használják.

E kölcsönös érdekeket pozitív és konstruktív módon kell kezelni, ami a külpolitika területén természetesen azt is jelenti, hogy Oroszországnak is felelősséget kell vállalnia. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában most itt van Szíria ügye. Ilyen ügyekben Oroszországnak konstruktív módon kell hozzájárulnia egy békés nemzetközi közösség megteremtéséhez. Ugyanakkor ez egyben azt is jelenti, hogy elfogadja a szomszédos államok szuverén jogait és azzal kapcsolatos döntésüket, miszerint azokhoz a szövetségekhez csatlakoznak, melyekhez csatlakozni szeretnének. Ezen túlmenően Oroszország pozitív hozzájárulása szükséges a „befagyott konfliktusok” esetében is, és meg kell szüntetnie az Abháziában és Dél-Oszétiában fennálló jogellenes körülményeket.

A globális világban közös a felelősségünk. Egyértelmű, hogy Oroszország és az Európai Unió nagyon sok közös érdekkel rendelkezik ebben a világrendben, és ezen érdekek meghatározása során biztosítanunk kell, hogy Oroszország felismerje, hogy a demokrácia és jogállamiság is döntő fontosságú az országon belüli fejlődés szempontjából. Egy bizonyos fokú feltételességre van szükség és nem csak a velünk való kapcsolatok vonatkozásában; egy olyan ország, amely nem jogállam, a beruházások számára sem kedvező hely, mivel nincs jogbiztonság. Egy olyan ország, ahol nincs demokrácia és jogállamiság, hosszú távon valójában a saját polgárai javát szolgáló haladást sem tud elérni. Reméljük, hogy a modernizációs partnerség és az egyéb ügyek segítenek majd nekünk abban, hogy közös és pozitív előrevezető utat tudjunk találni.

  Knut Fleckenstein (S&D). – (DE) Elnök úr, hölgyeim és uraim, mindössze két pontot kívánok érinteni, mivel képviselőcsoportunk nevében Swoboda úr már számos témáról beszélt. Oroszország valóban fontos válaszúthoz érkezett. Belpolitikai helyzetét a Duma decemberi választása fogja meghatározni, illetve az a kérdés, hogy 2012-től ki fogja a megkezdett modernizációt elnökként folytatni.

Fogalmazhatunk pozitívan is. Ez a létező legjobb alkalom arra, hogy az Oroszország fejlődésébe vetett nemzetközi bizalmat megerősítsük. Ennek előfeltétele, hogy a választások tisztességesek legyenek, tisztességes lehetőség legyen a regisztrációra, és a jelöltek számára biztosított legyen a médiához való hozzáférés annak érdekében, hogy legalább az esélyegyenlőség biztosított legyen.

A második pontom az EU és Oroszország közötti modernizációs partnerséggel kapcsolatos. Ez a megállapodás új lehetőségeket nyit meg a hatékony együttműködés előtt. Éppen ezért kell élnünk annak lehetőségével, hogy erőteljesen támogassuk Oroszországot ebben a modernizációban – nemcsak a gazdaság, hanem a társadalom modernizációjába történő befektetések révén is. A kormányok mindent papírra vetnek, és mint azt valamennyien tudjuk, a papírra bármit le lehet írni. A polgárok azonban nagyon nyugtalanná válnak, ha nem valósítják meg mindazt, ami a papíron áll.

A civil részvétel valamint a civil társadalom, a vállalkozók, kutatók, fiatalok és művészek bevonására elengedhetetlenül szükség van egy szolidaritáson és önmeghatározáson alapuló társadalomhoz. Mi azonban kizárólag akkor tudjuk a modernizációt sikeresen támogatni, ha az emberek könnyűszerrel találkozhatnak egymással annak érdekében, hogy tanulhassanak egymástól és kicserélhessék tapasztalataikat. Ezen okok miatt kell az EU-nak és Oroszországnak végre megállapodásra jutnia abban, hogy milyen közös intézkedéseket kell hozni a vízummentes utazás eléréséhez, illetve hogy hogyan lehet ezeket végrehajtani annak érdekében, hogy mielőbb eredmények születhessenek.

Beszéltünk a Kalinyingrád térségében élő emberekről, és elgondolkodtunk a könnyítésen. Egy hónappal ezelőtt ez a Parlament döntött arról, hogy kulturális célokra engedélyezni kell a vízumkönnyítést. Beszéltünk arról is, hogy talán kiemelten foglalkozhatnánk a fiatalokkal e tekintetben. Kezdetnek ezek jó javaslatok, de nem helyettesíthetnek egy átfogó megoldást. Ezért arra kérem a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az ütemet. A mi támogatásunkra mindenesetre számíthatnak, és a néhány még mindig vonakodó tagállamot pedig próbálják meggyőzni.

(Taps)

ELNÖKÖL: DIANA WALLIS
alelnök

  Alexander Graf Lambsdorff (ALDE). – (DE) Elnök asszony, nehezen érthető, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolataink egy 1994-es megállapodáson alapulnak. Azóta semmi újat sem sikerült megoldanunk. Hol együttműködünk, hol pedig konfrontálódunk Oroszországgal. A szomszédságot illetően, helytelenítjük a Grúziával folytatott háborút, az Ukrajnára gyakorolt nyomást, Lukasenko elnök elismerését Fehéroroszágban és azt, hogy a Dnyeszteren túli konfliktus megosztotta a Moldovai Köztársaságot. Ugyanakkor örvendetes az az együttműködés, melyet Oroszországgal a Biztonsági Tanácsban Líbia kérdésében vagy Irán nukleáris programja tekintetében folytatunk.

Ami magát Oroszországot illeti, az új paradigma az úgynevezett modernizációs partnerség. Azonban mi a modernség demokrácia nélkül? A prioritások jegyzékében, amit Füle biztos úr az imént megadott, az emberi jogok az uborka után, a jogállamiság pedig a paradicsom után következett. Valóban nem számíthatunk ennél többre ezen a területen? Valóban mindössze ennyit várunk el Oroszország demokratizálódásától? Úgy gondolom, hogy Parlamentként világosan le kell szögeznünk, hogy igenis vannak elvárásaink; mint például a tisztességes választások – és ezen a téren pedig előrelépésre van szükség.

Valamit azonban világossá kívánok tenni: ilyen előrelépés gyakran szakértői szinten is elérhető. Az évi két csúcstalálkozó túlságosan sok. Tartsunk csak egy csúcstalálkozót évente, ugyanúgy, mint ahogy Amerikával. Elegendő számú cseretalálkozót tartunk Oroszországgal a szakterületeken. Ellenkező esetben, a csúcstalálkozók elveszítik valódi tartalmukat, és az sem lenne jó.

  Adam Bielan (ECR). – (PL) Elnök asszony, véleményem szerint Oroszországgal fenntartott kapcsolatunk legfontosabb vonatkozásai az energiapolitika és az emberi jogok. Oroszország azt a stratégiai célt tűzte ki maga elé, hogy külpolitikájában a gázkérdést használja fel arra, hogy egyes országokat ellenőrzése alá vonjon. Éppen az elmúlt néhány napban az orosz hatóságok zsarolással próbáltak nyomást gyakorolni Ukrajnára, miszerint a gázárak alakulását attól teszik függővé, hogy az ország csatlakozik-e vagy sem az orosz vámunióhoz, illetve hogy megtörténik-e a Gazprom és a Naftogaz egyesítése. A fenti lépés nyilvánvalóan véget vet az EU–Ukrajna közötti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról folytatott megbeszéléseknek. A gázellátással kapcsolatos hosszú távú megállapodások szintén módot jelentenek az uniós tagállamok politikáinak befolyásolására. Éppen ezért dicsérettel kell illetnünk az Európai Bizottság álláspontját, amely elismerte, hogy a lengyel kormány által kötött megállapodás nem felel meg az uniós jognak. Az orosz gáz ára Közép-Európában már most is közel kétszer magasabb a nyugat-európai országoknak ajánlott áraknál. További aggodalomra ad okot, hogy Oroszország lejáratja a palagáz kitermelési projekteket.

Az emberi jogok problémája leginkább a Hodorkovszkij-ügy esetében érthető tetten. Ezt a kérdést mindenképpen fel kell vetni a csúcstalálkozón, tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletére, miszerint jogtalan volt az orosz üzletember letartóztatása és fogva tartása.

  Heidi Hautala (Verts/ALE). – Elnök asszony, emlékeztetni szeretném Füle biztos urat az európai szomszédságpolitikáról szóló igen nagyra értékelt közleményére; és úgy hallom, hogy Ön alapvetően elismeri, hogy Oroszország vonatkozásában is ugyanezen elveket kell alkalmaznunk, még akkor is, ha Oroszország nem része a keleti szomszédságnak.

Nekünk azonban valóban azért kell felszólalnunk, amit Ön mély demokráciának nevezett, és komolyan kell dolgoznunk az oroszországi civil társadalom támogatása érdekében. Szeretnék kiemelni néhány pontot abban a közös állásfoglalásban, amit az Európai Parlament holnap fog elfogadni. Hangsúlyozzuk a szoros kapcsolatok és az oroszországi civil társadalom fejlesztését támogató programok fenntartásának szükségességét. Arról szeretném tájékoztatni Önt biztos úr, hogy nagyon aggasztó hírek érkeznek ma Nyizsnij Novgorodból, ahol a csúcstalálkozó rövidesen megkezdődik.

Az ottani civil szervezetek arról tájékoztattak, hogy a bűnüldöző szervek részéről megelőző jellegű intézkedésekre került sor. Megpróbáltak kihallgatni olyan embereket, akik esetleg kapcsolatba léphetnek uniós képviselőkkel, és ez teljességgel elfogadhatatlan. Még a gyermekek jogaival foglalkozó embereket is arra figyelmeztették, hogy ne menjenek Nyizsnij Novgorodba. A civil társadalmi esemény – amely mellesleg a legelső olyan esemény, ami egy EU–Oroszország csúcstalálkozóhoz kapcsolódik – fő helyi szervezőjének hitelkártyáját blokkolták (természetesen technikai okok miatt), rendszámtáblái pedig rejtélyes módon eltűntek.

Kérem Önt biztos úr, hogy bizonyosodjon meg arról, hogy a nyizsnij novgorodi csúcstalálkozón az uniós képviselők elismerik és támogatják majd a civil társadalmi szervezeteket. Ezért képviselőtársammal, Schulz úrral, az EU–Oroszország Parlamenti Vegyes Bizottság alelnökével, levelet küldtünk Barroso elnök úrnak, Ashton alelnök/főképviselő asszonynak és Von Rompuy elnök úrnak.

  Nikolaos Salavrakos (EFD). – (EL) Elnök asszony, először is engedjék meg, hogy sok sikert kívánjak Önöknek a holnapi csúcstalálkozóhoz, melynek napirendjén szerepel a globális kormányzás, a globális gazdaság, Oroszország WTO-hoz való csatlakozása, valamint nemzetközi kérdések, többek között az észak-afrikai fejlemények és a Közel-Kelet.

Oroszország az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. Az EU Oroszországba irányuló exportja összesen 65,6 milliárd EUR. A hivatalos statisztikák szerint a kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére az orosz gazdaság növekedési üteme 4%, és az előrejelzések szerint ez az ütem még hosszú ideig megmarad. A Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozása számos új lehetőséget kínál az Európai Unió és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok számára. Ugyanakkor innovatív változásokat hoz majd az energia, a nukleáris energia és a nemzetközi biztonság terén.

  Andreas Mölzer (NI). – (DE) Elnök asszony, biztos úr, tudjuk, hogy Oroszország fontos az EU számára, és nemcsak a gazdasági ügyek vonatkozásában, de stratégiai partnerként is. Kétségtelenül problémát jelent, hogy Moszkva tilalmat rendelt el az EU-ból származó zöldségek importjára az Oroszország Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásáról szóló tárgyalások előtt, és biztosítanunk kell, hogy a jövőben Oroszország ne sérthesse meg a WTO-szabályokat.

Problémák vannak azonban a 2006-ban létrejött uniós légitársaságokról szóló megállapodás terén is, melyet még mindig nem hajtottak végre. Az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat tovább terheli az amerikai rakétavédelmi rendszer Romániába tervezett telepítése. Amennyiben az EU komolyan gondolja az Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak javítását célzó stratégiákat, akkor először is ezeket a problémákat kell megoldania, másodszor pedig figyelembe kell vennie Oroszország történelmileg kialakult befolyási övezettel kapcsolatos érzékenységét, amely kétségtelenül létezik, vagy legalábbis Oroszország vonatkozásában létezik. Ez az egyetlen módja annak, hogy előre tudjunk lépni.

  Paweł Zalewski (PPE). – (PL) Elnök asszony, az Európai Unió és Oroszország közötti partnerség felelősséggel jár, többek között a harmadik országokkal szemben is. Az állásfoglalás azon pontjára szeretném felhívni a Bizottság figyelmét, amely felszólítja Oroszországot, hogy az energiaforrásokkal való ellátást ne használja eszközként a szomszédos országok politikáinak befolyásolására. Ez történt Ukrajna esetében, ahol Putyin úr, az orosz miniszterelnök az ukrán miniszterelnökkel, Azarov úrral való legutóbbi találkozóján egyértelműen kijelentette, hogy kizárólag akkor ajánlanak alacsonyabb gázárakat és kerül sor a gázszerződés újratárgyalására, ha Ukrajna csatlakozik az Oroszország, Fehéroroszág és Kazahsztán között létrejött vámunióhoz, ami európai terveinek és törekvéseinek feladását jelentené. Ez pedig kifejezett zsarolás. Amennyiben a szerződést nem tárgyalják újra, akkor a gázár akár az 500 EUR-t is elérheti ezer köbméterenként az orosz–ukrán határon. Az orosz gázért már most is Ukrajna fizeti a legmagasabb árat Európában, jóllehet ő van a legközelebb a gáz forrásaihoz.

Ez a helyzet nagyon komoly gazdasági és társadalmi válsághoz vezethet Ukrajnában. Szeretném leszögezni, hogy az Európai Uniónak kötelezettségei vannak Ukrajnával szemben, mivel jelenleg is sikeres tárgyalásokat folytatunk az ország szabadkereskedelmi térségbe való belépéséről, illetve egy ilyen térség létrehozásáról, és a közeljövőben már mint az Európai Unió szövetségese fogunk vele tárgyalni. Arra kérem a Bizottságot, hogy egyértelműen szólítsa fel Oroszországot, hogy hagyjon fel minden ilyen gyakorlattal és szüntesse be ezeket.

  Kristian Vigenin (S&D). – Elnök asszony, egy újabb EU–Oroszország csúcstalálkozóra kerül sor ezen a héten. Jelentős változások történtek a világban a legutóbbi csúcstalálkozó óta. Hadd említsem ezek közül először is az arab forradalmakat, ez egy mély átalakulás folyamata, ami gyakorlatilag az egész arab világot érinti. A Fukushima atomerőműben bekövetkezett katasztrófa átalakította az atomenergia jövőjét, különösen a biztonság vonatkozásában. Az éghajlatváltozás egyre több veszélyes következménnyel jár. Oszama halott, de a terrorizmus még él és világszerte ártatlan emberek esnek áldozatául.

Az események sora hosszú és valamennyi egyaránt érinti az EU-t és Oroszországot is, két egymással szomszédos globális szereplő, amelyeknek hosszú távú érdekeik döntő mértékben hasonlóak vagy egymást kiegészítik. Kapcsolataikon kizárólag akkor lehet tovább javítani, ha azok a kölcsönös tiszteleten, nyitottságon és átláthatóságon alapulnak. Minden eltitkolt napirend magában hordozza annak lehetőségét, hogy a kapcsolatok sérülnek, sőt akár tönkre is mennek.

Az EU és a Parlament mindig pontosan tudta, hogy mit várnak el az európai polgárok. Most, tekintettel a közelgő csúcstalálkozóra négy kérdést kívánok kiemelni. Először is, döntő jelentőségű előrelépést kell elérni az Oroszország WTO-hoz történő csatlakozásával kapcsolatban még fennálló akadályok terén. Ez a fontos lépés mindkét oldalon kedvezőbb lehetőségeket teremt majd az üzleti közösségek számára, és a globális kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok további liberalizálódásához fog vezetni. E tekintetben a protekcionista intézkedések alkalmazása kontraproduktív, és reméljük, hogy ezeket nem rejtik majd olyan túlzó egészségügyi veszélyek mögé, amint az véleményünk szerint az EU-ból származó zöldségekre elrendelt importtilalom közelmúltbeli esetében történt.

Reméljük, hogy a vízummentes utazással kapcsolatosan 2011 májusában bejelentett menetrend felgyorsítja majd a további vízumkönnyítést és közelebb visz ahhoz a pillanathoz, amikor is az EU és Oroszország közötti vízumrendszer teljesen liberalizált lesz. E célból a Parlament elvárja, hogy az orosz hatóságok egyes politikailag kényes kérdéseket megfelelően kezeljenek, különösen azáltal, hogy Dél-Oszétia és Abházia lakóinak nem adnak ki orosz útlevelet.

Oroszországnak sokkal konstruktívabb szerepet kell vállalnia azon erőfeszítéseinkben, melyek a keleti partnerség hat országában a demokratizálódás, a gazdasági és társadalmi fejlődés és stabilitás támogatását célozzák. Az utóbbi két év egyértelműen megmutatta, hogy ezen uniós kezdeményezés célját nem a verseny, hanem az Oroszországgal való együttműködés jelenti, mivel egy stabil és magabiztos közös szomszédság mind Oroszország, mind pedig az EU érdekeit is szolgálja. Ezzel kapcsolatosan arra kérjük Oroszországot, hogy fokozottabb erőfeszítéseket tegyen annak elősegítése érdekében, hogy a Dnyeszteren túli területeken és az egyre aggasztóbb Hegyi-Karabah térségben zajló konfliktusok békésen rendeződhessenek.

Végezetül pedig szeretném megemlíteni, hogy a japán eseményeket követően az EU-nak és Oroszországnak teljes mértékben együtt kell működnie az atomerőművek szigorúbb biztonsági előírásainak felülvizsgálatában és kidolgozásában. Elvárjuk, hogy a szigorúbb előírásokat ne csak az újonnan épülő, de a már működő atomerőművekben is betartsák. Remélem, hogy ez a kérdés szintén a megbeszélések részét képezheti majd Nyizsnij Novgorodban.

  Graham Watson (ALDE). – Elnök asszony, Pierre Trudeau, Kanada miniszterelnöke azt mondta, hogy egy közös határ az USA-val olyan, mintha egy elefánttal osztanánk meg ágyunkat. Az Uniónknak egy medvével kell megosztania ágyát.

Folytatnunk kell a kapcsolatok kiépítését a négy közös térség keretében és a tavalyi modernizációs partnerség alapján. Amint azt a biztos úr is elmondta, az elmúlt két évben bizonyos javulásokat láthattunk. Ide tartozik a gázügyi tanácsadó fórum létrehozásáról és a korai előrejelző rendszerről szóló megállapodás. További pozitív lépés lenne, ha a Dnyeszteren túli konfliktus megoldása terén haladást érnénk el ebben a hónapban.

Ugyanakkor, amint azt a Hodorkovszkij/Lebegyev ítéletet követően a múlt hónapban Ashton bárónő elmondta, és az Emberi Jogok Európai Bírósága is több alkalommal megállapította, a valódi előrehaladás megköveteli a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint stabil és tisztességes jogi keretet az üzleti vállalkozások számára, ezek pedig nagyon sok esetben nincsenek meg Oroszországban. Egy strukturált civil társadalmi párbeszéd segítene; az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos közös fellépés pedig elősegítené a bizalom kiépítését. Az orosz medve azonban még mindig nyűgös, ezért azt tanácsolom a Bizottságnak, hogy ne csak egy bödön mézet, hanem egy nagy hálót is vigyen Nyizsnij Novgorodba.

  Edvard Kožušník (ECR). – (CS) Elnök asszony, biztos úr, amint azt Önök is bizonyára tudják, Oroszország egy öntudatos állam és az orosz nép egy öntudatos nemzet. Az EU és Oroszország közötti kapcsolatoknak valódi és nem csak színlelt partnerség formájában kell testet ölteniük. Mivel a keleti partnerség országaival kitűnő kapcsolatokat ápolunk, az EU és Oroszország közötti kapcsolatoknak is legalább ugyanilyen szintűnek kell lenniük. Éppen ezért örülök, hogy beszédében nem felejtette el megemlíteni, hogy mennyire fontos mentesíteni Oroszországot a vízumkötelezettség alól, mivel a partnerek közötti kapcsolatoknak a bizalomra és őszinteségre kell épülniük. Egyértelműen és komolyan meg kell mondanunk Oroszországnak, hogy milyen menetrend mentén tudjuk a vízumkötelezettséget eltörölni, és éppen ezért milyen feltételeket kell teljesítenie.

Biztos úr, köszönöm Önnek, hogy a közös EU–Oroszország csúcstalálkozó előkészítése során egyetlen olyan napirendről sem feledkezett meg, amely fontos lehet az EU és Oroszország közötti partnerség szempontjából.

  Bastiaan Belder (EFD). – (NL) Elnök asszony, mindenekelőtt, egy nagyon sürgős kérdés. Remélem, hogy ez az EU–Oroszország csúcstalálkozó határozottan foglalkozni fog az Európánkból származó zöldségekre kivetett káros és teljesen aránytalan importtilalommal. A zöldségtermesztési ágazat elvárja és meg is érdemli, hogy feloldják ezt a tilalmat. Füle biztos úr, meg tudja azt erősíteni, hogy az uniós küldöttség maradéktalanul kötelezettséget vállal a helyzet megoldására Nyizsnij Novgorodban? Ez egy nagyon fontos kérdés, amivel kapcsolatosan nagyon sok kérdést intéznek hozzám, amikor az EU–Oroszország csúcstalálkozóról beszélek.

Néhány szót kívánok szólni Oroszország WTO-hoz való problematikus csatlakozásáról. Még egy rövid kérdés. Grúzia valójában kulcsszerepet játszott ebben. Grúzia de facto vétójoggal rendelkezik. Szaakasvili elnök emeli a tétet. Átlátható határokat akar – alapvetően vissza akarja szerezni Abháziát és Dél-Oszétiát – és természetesen ő is napirendre tűzte a grúz borok és ásványvíz importjára vonatkozó importtilalmat. Úgy tűnik azonban, hogy Oroszország egy tapodtat sem mozdul. Röviden, nem az a helyzet, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk? Nagyon is úgy tűnik. Emellett az orosz gazdaságnak, melynek hajtóereje túlnyomórészt a földgáz és kőolaj, valójában nincs is arra szüksége, hogy a WTO-hoz csatlakozzon.

  Laima Liucija Andrikienė (PPE). – (LT) Elnök asszony, felszólítom az uniós intézmények vezetőit, hogy a holnap kezdődő EU–Oroszország csúcstalálkozón ne feledkezzenek meg az emberi jogokról. Egyértelmű, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása az alapértékek körébe tartozik, ami elengedhetetlen feltétele egy stratégiai partnerségnek és az EU–Oroszország közötti kapcsolatok modernizációjának.

A konkrét eset, amiről beszélnünk kell, az a moszkvai városi bíróság május 24-i ítélete, amely elutasította Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev fellebbezését egy újabb hétéves börtönbüntetés ellen. A 21. században egy szégyenletes per zajlik a szemünk előtt, és az ítéleteket nem a bíróságon fogalmazzák meg. Egy olyan országban történik mindez, amely egy úgynevezett stratégiai partnerségen keresztül kapcsolódik az EU-hoz. Moszkva ítélete ismételten rámutatott az orosz igazságszolgáltatási rendszer súlyos hiányosságaira, és megerősítette azt a nézetet, miszerint azokat büntetik meg Oroszországban, akiknek politikai ambícióik vannak, de a véleményük eltér a Kreml véleményétől.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának május 31-i ítéletét, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény oroszországi megsértését is meg kell vitatni.

Nekünk, az Európai Parlamentnek egyértelműen ki kell mondanunk, hogy amennyiben az orosz elnök Dimitrij Medvegyev el akar látogatni az Európai Parlamentbe, akkor a meggyőződése miatt bebörtönzött Mihail Hodorkovszkijjal együtt kell itt megjelennie, és ez jelentené a leghatékonyabb stratégiát és taktikát Oroszország modernizációjára. Medvegyev elnök és a meggyőződése miatt bebörtönzött Mihail Hodorkovszkij együtt itt az Európai Parlamentben – egy olyan látvány lenne, ami nemcsak a világ médiáinak figyelmére lenne érdemes, de a demokratikus társadalom őszinte támogatására is.

  Justas Vincas Paleckis (S&D). – (LT) Elnök asszony, ez a csúcstalálkozó azért különleges, mert a közelgő oroszországi választások fényében kerül megrendezésre. Elvárjuk Brüsszeltől, hogy egyértelmű jelzést küldjön Oroszországnak arra vonatkozóan, hogy a választásokon tiszteletben kell tartani a demokratikus előírásokat, ami a vélemények sokszínűséget biztosítaná a Dumában. A nukleáris biztonság kérdése különösen fontossá vált Fukushima után. Örülök, hogy a Bizottság tagja említette, hogy ezt a kérdést is fel fogják vetni a csúcstalálkozón, és követelni fogják, hogy az Európai Unióban és Oroszországban a jelenleg is működő és a jövőben tervezett atomerőművekben is tartsák be a legszigorúbb nemzetközi biztonsági előírásokat.

Úgy gondolom, hogy az Európai Unió és Oroszország Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait is meg kell vitatni. Az álláspontok közeledése segítene megnyitni a börtönkapukat a fehéroroszországi választásokon induló jelöltek előtt, és véget vetne az emberi jogok rendkívül súlyos megsértésének. Nagyon támogatom azon képviselőtársaimat, akik azt mondták, hogy a vízumkönnyítés terén a szavakat tettekre kell váltanunk és nemcsak Oroszország, de az Európai Unió összes keleti szomszédjának vonatkozásában is.

Lengyelország, amely most veszi át az uniós elnökséget, máris új utakat talált arra, hogy gyümölcsözőbb párbeszédet folytathassunk Oroszországgal, így az elkövetkezendő hat hónapban konkrét lépésekre számíthatunk az EU–Oroszország közötti kapcsolatokban.

  Jacek Olgierd Kurski (ECR). – (PL) Az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban a legnagyobb hiányosságunkat az ellentmondásosság, a gyengeség, valamint a saját felhatalmazásunk ismeretének hiánya jelenti. Tipikus példa erre az Északi Áramlat kérdése. Először a Lisszaboni Szerződésben kimondjuk, hogy az energiaszolidaritás Európa egyik alapelve, majd pedig az EU beleegyezik az Északi Áramlat projektbe, ami geopolitikai szempontból károsan hat Lengyelország és a többi új tagállam érdekeire. Éppen ezért keménynek kell lennünk, amikor a biztos úr által vázolt prioritásokról tárgyalunk.

Oroszországnak bizonyos szabályokat be kell tartania a WTO vonatkozásában. Mielőtt a WTO-tagságról álmodoznának, először lehetővé kell tenniük, hogy a grúz bor ismét megjelenhessen az orosz piacon.

A vízumokat illetően pedig Oroszországnak meg kell mondani, hogy a vízumrendszert először a keleti partnerségben részt vevő országok esetében fogjuk liberalizálni, és csak ezt követően kerülhet sor Oroszországra. A kalinyingrádi oblaszty kivételt képezhet ez alól a szabály alól.

Az energiaágazat tekintetében Oroszországnak meg kell mondani, hogy ellenezzük Ukrajna ismételt zsarolását, és ellenezzük a befolyással bíró orosz ügynökségek részéről hozott azon intézkedéseket, melyekkel megpróbálják aláásni a Lengyelországban és Európában folyó palagáz-kitermelés jelentőségét. Ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy függetlenítsük magunkat Oroszországtól.

  Tunne Kelam (PPE). – Elnök asszony, Oroszország meghirdetett egy modernizációs programot, egyes megfigyelők pedig új peresztrojkáról beszélnek. Sajnálatos módon mostanáig nem történt tényleges előrelépés. Az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi orosz elit mindenekelőtt a mostani rendszert kívánja változatlan formában fenntartani, és megpróbálja megakadályozni, hogy a külkapcsolatok hatással lehessenek a belpolitikai helyzetre.

Éppen ezért az EU-nak világossá kell tennie egy kérdést. A modernizációs partnerség sikere annak függvénye, hogy az orosz kormány milyen mértékben lesz hajlandó és lesz képes az igazságszolgáltatás valódi függetlenségét biztosítani, illetve a jogállamiság, az átláthatóság és a kölcsönösség alapelveit alkalmazni. Amennyiben az EU nem elvi alapon foglalkozik ezzel a kulcsfontosságú kérdéssel, akkor aligha lehet előrelépésre számítani.

A mai International Herald Tribune azt írja: „Oroszországnak egészen addig nem lehet modern gazdasága, amíg nem egy valódi jogállam” A csúcstalálkozó helyszíne Nyizsnij Novgorod lesz, ami a szovjet időkben Gorkij volt, ahova Andrej Szaharovot, a szovjet lelkiismeret kulcsfiguráját, több évre száműzték. Arra kérem a Bizottságot és a tárgyalóinkat, hogy kövessék Andrej Szaharov szellemét és emlékezzenek a Szaharov-díjas Szergej Kovalev azon üzenetére, melyet két évvel ezelőtt itt, ebben a teremben mondott el.

Végezetül pedig, az EU-nak arra kell Oroszországot ösztönöznie és abban kell segítenie, hogy nézzen szembe totalitárius örökségével. 20 év elteltével még Medvegyev úrnak is el kellett ismernie, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az orosz hatalom szörnyű és bűnös örökségét. Felidézem képviselőtársunk, Swoboda úr szavait, aki tegnap az orosz történelem teljes feltárását kérte, különös tekintettel a sztálini korszak rémtetteire. Segíthetünk Oroszországnak szembenézni a múltjával.

  Boris Zala (S&D). – (SK) Elnök asszony, biztos úr, hölgyeim és uraim, Oroszország még mindig kettős megközelítést követel: egyrészt határozottan meg kell követelnünk a demokratikus elvek tiszteletben tartását, ugyanakkor el kell utasítanunk a Bush féle kemény oroszellenes politikát.

Oroszország természetesen nem jogosult befolyási övezetre. Minden volt szovjet tagköztársaságnak jogában áll szabadon dönteni arról, hogy hova kíván tartozni. Ugyanakkor természetesen joga van a biztonsághoz és a nemzetközi biztonsághoz. Egy ilyen biztonságérzet feltétlenül liberalizálná Oroszország belpolitikai helyzetét.

Oroszországot Európa oldalán kell a globális politikába bevonni, hogy Oroszország érezhesse, hogy elfogadott partner a nemzetközi és demokratikus rend kialakításában. A modernizációs partnerségnek nemcsak az orosz kormány állammonopolista elképzeléseinek kell megfelelnie, hanem egy korlátok nélküli ipari és tudományos tevékenység előtt is utat kell nyitnia, amint azt Fleckenstein úr tegnapi elemzésében elmondta.

Amennyiben Oroszország vonatkozásában elfogadnánk egy ilyen újfajta megközelítést, akkor titokban tovább reménykedhetnénk abban, hogy a demokratikus folyamatok sokkal nagyobb szabad teret kapnak Oroszországban, annak bizonyosságával és bízva abban, hogy majdan beépülhetnek az európai politikába. Szorítok azért, hogy a közelgő tárgyalásokon sikerüljön ezt elérni.

  Mirosław Piotrowski (ECR). – (PL) Elnök asszony, az EU–Oroszország csúcstalálkozó előestéjén és az új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások keretében fontos, hogy az EU ne csak véleménye tekintetében legyen egységes, de a gyakorlatban is megmutassa egységét és szolidaritását Oroszországnak. Az energiaszolidaritás szerepel a Lisszaboni Szerződésben, de Oroszország nem fogadja el ezt az elvet, és e hozzáállás nyilvánvaló példája az Északi Áramlat projekt. Nem szabad elfogadnunk, hogy néhány új uniós tagállamot megpróbál elszigetelni az energiaágazat eszközével, és ezt egyértelműen hangsúlyozni kell a csúcstalálkozón. Elvárjuk továbbá, hogy Grúzia, Moldova és Ukrajna európai törekvései is elismerést nyerjenek, illetve hogy Oroszországot szólítsák fel arra, hogy ne gyakoroljon politikai nyomást ezekre az országokra. Emellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Oroszország egy sajátos demokrácia rendkívül magas fokú korrupcióval.

  Inese Vaidere (PPE). – (LV) Elnök asszony, az Európai Unió–Oroszország közötti új partnerségi megállapodásnak konkrétnak és jogilag kötelező érvényűnek kell lennie az együttműködés minden területén. Ez egy megalapozott igény, mivel nem engedhetjük, hogy a megállapodás általános szólamok gyűjteménye legyen. Az Európai Unió és Oroszország kölcsönösen függ egymástól. Az európai piac legalább olyan fontos Oroszország számára, mint amennyire az orosz gáz számunkra, és az orosz gazdaság modernizációs tervei közvetlenül függnek a mi technológiánktól és szakértelmünktől. Éppen ezért kell az együttműködésünket szorosan összekapcsolni az emberi jogok és jogállamiság terén elért eredményekkel. Az Európai Unió Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere és első számú befektetője, éppen ezért kell az új megállapodásnak a beruházásokra vonatkozóan is jogilag kötelező erejű feltételeket tartalmaznia. Fontos ragaszkodni az egyoldalú és értelmetlen kereskedelmi akadályok eltörléséhez. Vonatkozik ez az Oroszország–Kazahsztán–Fehéroroszország közötti vámunióra, valamint az Európai Unióból származó zöldségekkel szembeni jelenlegi embargójára. Nem engedhető meg, hogy Oroszország továbbra is az energiapolitikát használja fel geopolitikai érdekeinek megvalósítására azáltal, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesít bizonyos tagállamokat, például a gázdíjak terén.

Biztos úr, ugyanúgy, ahogy most egy Oroszországgal kialakítandó vízummentes övezeten dolgozunk, azon is dolgoznunk kell, hogy a keleti partnerségünk többi országaival is létrehozzunk egy vízummenetes övezetet. A csúcstalálkozón ismételten rá kell mutatnunk arra, hogy a Grúziáról szóló hatpontos megállapodást még mindig nem hajtották végre. Tekintettel a közelgő parlamenti és elnökválasztásokra, meg kell szüntetni az ellenzék tagjaira vonatkozó minden olyan korlátozást, amely a választási listán való bejegyzésüket és a tömegmédiában való szereplésüket érinti. Már korábban is megerősítettük, miszerint hajlandóak vagyunk a választási folyamat minden szakaszában jelen lenni, azonban Oroszországnak is hajlandóságot kell mutatnia a hosszú távú megfigyelők fogadására, valamint a választások valóban tisztességes lebonyolítására. Összegzésképpen azt szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a kritikus észrevételek semmi esetre sem Oroszország, illetve annak népe ellen irányulnak, éppen ellenkezőleg – a jelenlegi kormány ellen irányulnak annak érdekében, hogy az oroszországi helyzet javuljon és együttműködésünk sokkal gyümölcsözőbbé váljon.

  George Sabin Cutaş (S&D). – (RO) Elnök asszony, a globális felmelegedés, a kábítószer-kereskedelem, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és az energiabiztonság olyan közös kihívások, melyek globális megoldást igényelnek. Ezért kell szilárd partnerséget kiépítenünk a kölcsönös bizalom alapján Oroszországgal.

Üdvözlöm a tárgyalások újraindítását egy nagyratörő új partnerségi megállapodás érdekében, mellyel megpróbáljuk magunk mögött hagyni múltbéli feszültségeinket. Úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak támogatnia kell Oroszországot a WTO-hoz történő csatlakozásra irányuló erőfeszítéseiben, mivel ez fellendíti majd a két partner közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat és ösztönözni fogja a beruházásokat.

Ugyanakkor a holnapi csúcstalálkozón a főképviselő asszonynak sürgetnie kell Oroszországot, hogy ratifikálja az Energia Chartát, mivel az Európai Unió és Oroszország között nem létezhet megfelelő együttműködés az energia terén, ha nem tartja tiszteletben az átláthatóság, kölcsönösség, versenyképesség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét.

  Paweł Robert Kowal (ECR). – (PL) Elnök asszony, biztos úr, számítok arra, hogy a csúcstalálkozón szó lesz a modernizációról. Mindössze arra szeretném emlékeztetni Önöket, hogy Oroszország modernizációja nemcsak gazdasági vagy energiaügyi kérdés, hanem itt a politikai modernizációról és a hatóságok és társadalom közötti kapcsolatokról is szó van. Arra kérem Önt, hogy ezt a kérdést is vesse fel. Ez a kérdés érinti az Oroszország és szomszédai közötti kapcsolatokat, valamint Oroszország „befolyási övezetét” is. Mivel Ön nagyon sikeres kapcsolatokat tart fenn Ukrajnával, arra kérem Önt, hogy tegye nagyon egyértelművé, hogy egy társulási megállapodás az Európai Unió és Ukrajna között Oroszország számára is hasznos lesz, és hogy nagyon riasztónak találjuk azt a rendkívül kemény politikai nyomást, melyet a tárgyalások lezárásának előestéjén Ukrajnára gyakorolnak, miközben a tárgyalások már a végső szakaszba jutottak. Kérjük, hogy tegyék ezt nagyon egyértelművé nevünkben az orosz fél számára. Ezek a tényezők nagyon fontos szerepet játszanak abban, hogy kölcsönös bizalom alakulhasson ki egyrészt az Európai Unió intézményei és a tagállamok, másrészt Oroszország között.

  Bernd Posselt (PPE). – (DE) Elnök asszony, mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy megdöbbentett, hogy a történelmet olyan jól ismerő ember, mint Mölzer úr azt mondja, hogy történelmi alapon Európában orosz befolyási övezetek vannak és ebbe az Európai Unió egyes részei is beletartoznak, mint például Románia. A Hitler–Sztálin paktum ideje már régen lejárt és egy demokratikus világban nekünk egyfajta európai Monroe-doktrínát kellene folytatnunk; nevezetesen, hogy Európa sorsáról és politikájáról maguknak az európaiaknak kell dönteniük. Ez nem azt jelenti, hogy nem akarunk jószomszédi politikát és párbeszédet. Ugyanakkor Nyizsnij Novgorodnak – a találkozónk színhelyének – figyelmeztetésként is szolgálnia kell, mivel a nyizsnij novgorodi kereskedők híres történetét juttatja eszünkbe, akik úgy gondolták, hogy meg tudják vásárolni a szabadságukat és biztonságukat, de végül mégis felakasztották őket.

Fel kell ismernünk, hogy a biztonságot nem vásárolhatjuk meg pénzzel, avagy a valóság elkendőzésével; kizárólag őszinte partnerséggel lehet elérni. Közös külpolitikára és biztonságpolitikára van szükségünk. Energiafüggetlenségre és energiabiztonságra van szükségünk, valamint arra, hogy csökkentsük az orosz energiapolitikától való függőségünket, amit még mindig külpolitikai célokra használnak. Az emberi jogokról is világosan kell beszélnünk. Semmilyen kompromisszumot sem köthetünk ezen a területen. Mihail Hodorkovszkijt és Platon Lebegyevet illetően pedig kijelentem, hogy ezeket a személyeket végre szabadon kell engedni – ellenkező esetben az orosz elnök Európai Parlamentnél tett hivatalos látogatását hatalmas felhő fogja beárnyékolni.

Egy olyan Oroszországgal akarunk partnerséget, amely rálépett a demokráciához vezető útra, ehhez azonban Oroszországnak demokratizálódnia kell – és nemcsak a mi vágyálmainkban, de a valóságban is. Ezért gondolom, hogy igaza van Swoboda úrnak: a közelgő választások döntő jelentőségűek lesznek. Ekkor majd meglátjuk, hogy az orosz néppel fenntartott partnerségünkön túlmenően – akiket nagyon kedvelünk – az orosz állammal is sikerül-e valódi partnerséget kialakítanunk.

  Mitro Repo (S&D). – (FI) Elnök asszony, ahogy azt Posselt úr is mondta, Európának Oroszországra, Oroszországnak pedig Európára van szüksége. Az Európa és Oroszország közötti együttműködés fontos a politikai, társadalmi és gazdasági stabilitás előmozdítása szempontjából, és nemcsak Európában, de világszerte is.

Nagyon sajnálatos, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás nem felel meg az együttműködéssel kapcsolatos mai igényeknek. A stratégiai partnerséget szorosabbá, elmélyültebbé és szélesebbé kell tennünk. Az EU–Oroszország közötti minden jövőbeni kapcsolat alapját azonban a béke és biztonság előmozdítása, a demokratikus értékek, valamint a politikai és gazdasági szabadság támogatása kell, hogy jelentse.

A modernizációs partnerséget el kell mélyíteni és pontosítani kell, de pusztán a diplomaták közötti politikai párbeszéd egész egyszerűen nem elegendő. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy az emberek könnyebben találkozhassanak és fokozhassák együttműködésüket a tudomány, művészet, kultúra, oktatás és a vállalkozások terén.

  Konrad Szymański (ECR). – (PL) Elnök asszony, kétségkívül nagyon sok kérdésről lesz szó az EU–Oroszország csúcstalálkozón, de várhatóan az egyik legfontosabb az energiabiztonság kérdése lesz. Oroszország több hónapja rendkívül erőteljes kampányt folytat annak érdekében, hogy gázinfrastruktúrája mentességet kapjon a harmadik energiacsomagban meghatározott szabályok alól, másképpen fogalmazva, a monopóliumellenes törvény szabályai alól, amely megtiltja, hogy az energiaforrások és a szállító hálózatok felett egyidejű és párhuzamos ellenőrzést gyakoroljanak. Shmatko úr, az orosz energiaügyi miniszter, Kramer úr a Déli Áramlat projekt vezérigazgatója és Miller úr, a Gazprom vezérigazgatója ezzel a témával összefüggésben Brüsszelbe látogattak. Ez egy nagyon jelentős kampány. Az Európai Unió témával kapcsolatos álláspontját nagyon egyértelműen meg kell mondani Oroszországnak, nevezetesen azt, hogy nem kívánunk csökkentett díjakat adni Oroszországnak; ehelyett az a fontos a számunkra, hogy Közép-Európában versenyképesebb és kevésbé monopolizált legyen a gázpiac. Kérem, biztos úr, őszintén mondja meg nekünk, hogy vajon az Európai Bizottság kész-e ilyen tartalmú nyilatkozatokat tenni a csúcstalálkozón.

  Tomasz Piotr Poręba (ECR). – (PL) Elnök asszony, a küszöbön álló csúcstalálkozó előtt azt valóban elmondhatjuk, hogy az Európai Uniónak nincs egységes stratégiája Oroszországra vonatkozóan, és a kis lépések stratégiájára épülő pragmatikus együttműködés jelenlegi politikája nagyon könnyen kudarcot vallhat az akármilyen ok miatt is bekövetkező legközelebbi válság során, mint ahogyan ez történt 2008-ban a Grúziával folytatott háború idején, vagy pedig 2009-ben a gázszállítások leállítása után.

Az utóbbi eseményre való tekintettel nagyon fontos hangsúlyozni a „diverzifikáció” szó meghatározását, ami Európában gyakran egyet jelent azzal, hogy nagyszámban építenek különböző gázvezetékeket Oroszországból. A diverzifikáció alatt például a Déli és Északi Áramlat gázvezetékeinek építését értik. Időközben az Európai Uniónak arra kellene összpontosítania, hogy nem orosz forrásokból biztosítsa gázellátását: többet kellene tennie annak érdekében, hogy előmozdítsa a Nabucco gázvezetéket Azerbajdzsánból, illetve gázterminálokba és a palagáz kitermelésével kapcsolatos kutatásba kellene beruháznia.

Szintén nagyon fontos, hogy különböző szinteken továbbra is nyomást gyakoroljunk az orosz hatóságokra az oroszországi emberi jogi helyzet javítása érdekében. Az EU–Oroszország csúcstalálkozó keretei között folytatott megbeszélések mellett azt is biztosítanunk kell, hogy az Európai Unió képviselőinek és az orosz külügyminisztérium diplomatáinak részvételével évente kétszer tartott konzultációk határozottan felgyorsuljanak.

  Krzysztof Lisek (PPE). – (PL) Elnök asszony, úgy gondolom, hogy az orosz hatóságoknak meg kell mondanunk, hogy felelősségteljes viselkedést várunk el tőlük. Oroszország potenciálisan egy nagyon fontos partner az Európai Unió számára, például akkor, amikor megoldást próbálunk találni bizonyos, még mindig rendezetlen befagyott európai konfliktusokra. Úgy gondolom, hogy az orosz hatóságoknak meg kell mondanunk, jóllehet a zöldségek és a gáz kérdése fontos, hogy be kell szüntetniük a szeparatisták támogatását a Dnyeszteren túli területeken, és elvárjuk tőlük, hogy ne szállítsanak több fegyvert Azerbajdzsánnak és Örményországnak, mivel ez rendkívül nagy veszélyt jelent a térség jövőjére nézve, és azt is elvárjuk Oroszországtól, hogy teljesítse a Grúziával kapcsolatosan 2008-ban aláírt megállapodásból eredő kötelezettségeit. Elvárjuk, hogy az orosz csapatokat vonják ki Abháziából és Dél-Oszétiából, és elvárjuk, hogy Oroszország tartsa tiszteletben, hogy Grúziának joga van saját jövőjéről határozni és dönteni.

  Sławomir Witold Nitras (PPE). – (PL) Elnök asszony, jóllehet egyetértek Lisek úr Grúziával kapcsolatos megállapításaival, és szem előtt tartva mindazt, amit több parlamenti képviselő Ukrajnáról mondott, úgy gondolom, hogy a holnapi csúcstalálkozón Fehéroroszországról is néhány szót – vagy akár nagyon is sok szót – kell ejtenünk. Kérem, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy az országban már több hónapja mély politikai válság van, és jó néhány hónapja pedig mélyreható gazdasági válság is tapasztalható. A jelenlegi helyzetben Oroszország nyomást gyakorol Fehéroroszországra, valószínűleg sokkal erőteljesebb és hatékonyabb nyomást, mint amilyet jelenleg Ukrajnára gyakorol. Oroszország valójában azt kívánja elérni, hogy átvegye az egész gazdaságot, pontosabban a gazdaság stratégiai ágazatait, kihasználva a fehérorosz gazdaság drámai helyzetét. Lenne egy kérésem. Amennyiben Oroszország úgy határoz, hogy támogatást nyújt, és tudjuk, hogy elhatározta, hogy támogatást fog nyújtani Fehéroroszországnak, akkor az Európai Uniónak biztosítania kell, hogy Oroszország csak abban az esetben nyújthasson ilyen támogatást, ha az emberi jogokat tiszteletben tartja. Ezek olyan közös értékek, melyeket a jelek szerint Oroszországgal közösen vallunk, és ami többször is elhangzik az oroszok részéről, és ezért segíteniük kell nekünk abban, hogy ezen értékeknek Fehéroroszországban is érvényt szerezhessünk. Ellenkező esetben a Lukasenko-rendszernek nyújtott pénzügyi támogatás révén mi leszünk ezért a felelősek.

  Jaroslav Paška (EFD). – (SK) Elnök asszony, Oroszországgal folytatott tárgyalásainkon mindig egy sor problematikus kérdés merül fel, mint például az emberi jogi normák, az EU-ból származó zöldségek importjának ésszerűtlen tilalma, az EU-ba telepített rakétaelhárító-rendszer vagy pedig Oroszország problematikus szerepvállalása több volt szovjet tagköztársaság esetében.

Nem azt akarom mondani, hogy nem kell ezekről a nehéz témákról beszélnünk, de határozottan azt gondolom, hogy nem csak ezekre kellene szorítkoznunk.

Új elképzelésekkel kellene előállnunk egy kölcsönösen előnyös együttműködésre vonatkozóan is. Az európai gyártóknak új lehetőségekre van szükségük termékeik értékesítéséhez. Oroszország egy hatalmas kereskedelmi térség, ahol a fizetőképes vásárlóerő folyamatosan nő. Éppen ezért sokkal erőteljesebben kell azon dolgozni, hogy eltűnjenek a kereskedelmi együttműködést hátráltató akadályok, és olyan projekteket kell közösen támogatni, mint amilyen a Csendes-óceántól Európa szívéig futó széles nyomtávú vasútvonal kiterjesztése.

Az ilyen projektek új lendületet adhatnak az együttműködésnek, és megvalósításuk nemcsak Európa, de Ukrajna, Oroszország és számos ázsiai ország számára is előnyös lesz.

  Lena Kolarska-Bobińska (PPE). – (PL) Elnök asszony, tárgyalások folynak az Európai Unió és Oroszország között az energiaágazat jövőjéről, de ha jól tudom, egy új csoportot hoznak most létre, amely a harmadik energiacsomagot fogja megvitatni az energiabiztonság vonatkozásában. Arra kérném Füle biztos urat és Oettinger biztos urat, hogy tájékoztassák az Európai Parlamentet a tárgyalások alakulásáról és a csoport tárgyalásainak kimeneteléről. Szeretnénk egy listát kapni a tárgyalócsoport tagjairól. Egy orosz energiakonszern képviselőjétől megtudtam, hogy a vállalat is részt vesz a tárgyalásokon. Szeretném megtudni, hogy ez igaz-e, és hogy a tárgyalásokon orosz oldalról a nagyvállalatok képviselői is részt vesznek-e.

A versenyjog betartása az energia területén, mindenféle mentesség biztosítása nélkül, szintén nagyon fontos kérdés az Európai Parlament számára. A Déli Áramlat beruházási terveinek legutóbbi brüsszeli bemutatásakor nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország és a Gazprom kiváltságokat és különleges státuszt akar. Ezt pedig nem tudjuk elfogadni.

  Vytautas Landsbergis (PPE). – Elnök asszony, úgy tekintek a Parlament állásfoglalására, mint ami egy kéznyújtást jelent Európa részéről a mai Oroszország felé, melynek minden alaptalan büszkesége és öröklött arroganciája ellenére, egy valóban baráti tanácsra és cselekvési tervre van szüksége. A Medvegyev elnököt tanácsokkal ellátó emberi jogi konzultációk a nemzeti ház teljes körű felújítására szólítottak fel a pincétől egészen a padlásig, és a mi Parlamentünk nem üres békéltetéssel, hanem konstruktív lépéssel áll elő az együttműködés irányába.

A legnagyobb esély akkor kínálkozik erre, ha Oroszország nyitott és erőfeszítéseket tesz egy nyitott, nem pedig a sztálinizmus felé forduló zárt társadalom kiépítése érdekében.

Sajnálatos módon az a nyomás, melyet Oroszország a G8 többi országára gyakorol annak érdekében, hogy Oroszország oldalán fogadják el Grúzia megszállt területeit a WTO-rendszerben, nem a jó szándékukról tanúskodik.

Amennyiben igaz az, hogy a Nyugat hozzájárult ehhez, akkor ezzel sajnálatos módon gyengeségét mutatja ki közvetlenül a nyizsnij novgorodi csúcstalálkozó előtt.

  Angelika Werthmann (NI). – (DE) Elnök asszony, Oroszország kétségtelenül fontos, de nagyon nehéz partner az Európai Unió számára. A Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozás kétségtelenül kiemelkedő fontosságú Oroszország számára. Kifejezetten szükségesnek tartok egy demokratikus folyamatot mind a politika, mind pedig a civil társadalom szintjén. Elengedhetetlenül fontos, hogy az emberi jogokat betartsák és tiszteletben tartsák.

  Elena Băsescu (PPE). – (RO) Elnök asszony, az EU–Oroszország csúcstalálkozóra olyan regionális fejlemények között kerül sor, amelyek befolyással vannak erre a partnerségre. Az európai szomszédságpolitika reformja segíthet a Dnyeszteren túli konfliktus megoldásában. Valóban, Oroszország érdeklődést mutatott egy közös politikai bizottság létrehozására. A testület struktúrájáról és felállításának határidejéről azonban még beszélni kell.

Az Európát jelenleg sújtó élelmiszerválság felfüggesztette az Oroszországgal folytatott kereskedelmünket. A jelenlegi egészségügyi előírásokról szóló új tárgyalások javíthatnának ezen a helyzeten. Oroszország WTO-tagsága hosszú távú hatással lesz az EU-val fenntartott gazdasági kapcsolatokra. Éppen ezért kell minden vonatkozó megállapodást felülvizsgálni.

Az energiakérdés egy másik érdeklődésre számot tartó téma az AGRI projekt elindítását követően. Ez alternatív forrást kínálna ahhoz képest, amit a Nabucco projekt biztosít.

  Seán Kelly (PPE). – Elnök asszony, üdvözlendő, hogy az Európai Unió arra törekszik, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat alakítsa ki szomszédjaival és valójában a világ minden országával. Esetenként ez nehéznek bizonyulhat – úgy képzelem, hogy ez különös igaz Oroszország esetében, mivel az ország történelme rendkívül sokrétű. Húsz évvel a vasfüggöny lebontása után még mindig egy cseppet sem csodálatra méltó az a viselkedés, amit néhány országgal szemben tanúsít, és különösen olyan szomszédjaira vonatkozik ez, mint Grúzia.

Nyilvánvaló, hogy minden Oroszországgal folytatott tárgyalásnak az emberi jogok tiszteletben tartásának és a szomszédok iránti tisztelet fontos értékeinek elismerésére kell épülnie. Mindazonáltal nagyszerű lehetőséget kínálnak az olyan globális kérdések megoldására, mint az éghajlatváltozás, és természetesen nagyszerű lehetőséget mindkettőnk gazdaságának fejlődésére. Oroszország a jólét tekintetében felemelkedő ország és fejlődő ország. Természetesen, ha az alapok megfelelőek, akkor mind az Európai Unió, mind pedig Oroszország számára hosszú távon komoly lehetőségek kínálkoznak.

  Štefan Füle, a Bizottság tagja. – Elnök asszony, a mai eszmecsere valóban nagyon hasznos volt, teljessé téve a csúcstalálkozóra való felkészülésünket, és biztosíthatom Önöket arról, hogy a legfontosabb üzeneteket továbbítani fogom Ashton főképviselő és alelnök asszonynak, aki pedig az elnököket és Karel De Gucht biztos urat fogja tájékoztatni.

Hallottam, hogy Önök közül többen is kérték, hogy továbbra is működjünk együtt Oroszországgal, és fejlesszük tovább az Orosz Föderációval fenntartott kapcsolatokat és együttműködést, de olyan kéréseket is hallottam, hogy legyen nagyobb a demokrácia és kevesebb a korrupció. Hallottam egy olyan kérést is, hogy ne legyen zaklatás, amiről a Nyizsnij Novgorodban történtekkel kapcsolatosan beszámoltak, jóllehet tiszteletben tartom az Orosz Föderációnak a csúcstalálkozó biztonságának biztosításával kapcsolatos szerepét.

Láttuk, hogy számos kérdésben hasonló nézeteket vallunk. Egyetértünk abban, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolataink kulcsfontosságúak, mind kétoldalú, mind pedig multilaterális vonatkozásban, legyenek ezek regionálisak vagy globálisak. Egyetértünk abban, hogy ez egy sokoldalú kapcsolat, amelyben a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdéseknek, az emberi jogoknak és jogállamiságnak, a biztonsági szempontoknak és a politikai együttműködésnek egyaránt kiemelkedő jelentősége van.

Nem szabad azt várnunk, hogy valamennyi függőben lévő probléma megoldódik majd ezen a csúcstalálkozón – és igen, fel fogjuk vetni a zöldségek kérdését. Ugyanakkor arra kell törekednünk, hogy több területen is jelentős előrehaladást érjünk el.

Engedjék meg, hogy néhány ilyen területhez megjegyzést fűzzek. Az első: a választások. Az orosz hatóságok tisztában vannak azzal, hogy az Európai Unió figyelemmel fogja követni a 2011-es és 2012-es választási folyamatokat. Amennyiben a soron következő választásokon szabálytalanságok lennének, akkor ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell. Jelenleg arra kérjük Oroszországot, hogy tegyen eleget az Európa Tanács, az ENSZ és az EBESZ kereteiben vállalt kötelezettségeinek a szabad és tisztességes választásokat illetően, és működjön együtt az ODIHR-rel a megfelelő megfigyelői tevékenység biztosítása érdekében. Külön hangsúlyt fogunk helyezni az új pártok regisztrálásának kérdésére, valamint a választási folyamathoz való hozzáférésre.

A második: feljegyeztem, hogy a Parlament aggódik az emberi jogok oroszországi helyzete miatt; osztjuk ezen aggályok nagy részét, és ezeket a kérdéseket fel fogjuk vetni a csúcstalálkozón az orosz elnökkel való tárgyalások során. A legfőbb fórumot az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatos kérdések megvitatására az Európai Unió–Oroszország emberi jogi konzultáció jelenti. Ez egy fontos eszköz és a benne rejlő lehetőségeket maradéktalanul ki kell használni. Sajnálatos módon ez jelenleg még nincs így, ezért az Európai Unió hangsúlyozni fogja egy őszinte és hasznos párbeszéd szükségességét, amihez a konzultációk módozatainak felülvizsgálata szükséges.

A harmadik: a modernizációs partnerség. Teljes mértékben egyetértek a tisztelt képviselőkkel, hogy a modernizációs partnerségnek széles alapokon kell nyugodnia. A koordinátorok Nyizsnij Novgorodban elő fogják terjeszteni a partnerség megvalósításáról szóló második programjelentést, és mint ahogy majd látni fogják, a jogállamiság az egyik központi eleme ennek a kezdeményezésnek és konkrét projektjeink vannak ezen a területen.

A negyedik pont: Oroszország a mi szomszédaink szomszédja, és úgy gondolom, hogy Nyizsnij Novgorod kitűnő alkalom lenne arra, hogy hivatkozzunk az európai szomszédsági politika felülvizsgálatáról szóló közelmúltban elfogadott dokumentumra, és e dokumentumra való hivatkozással biztosítsuk, hogy átláthatóak vagyunk az Oroszországgal közös szomszédokkal kapcsolatos politikánkban. Ez lehetőséget kínál arra – többek között ezen átláthatóság alapján –, hogy egyértelművé tegyük, hogy a szomszédok jólétét szem előtt tartva olyan folyamatot kívánunk, amelyben mindenki nyer. Úgy gondolom, hogy ez arra is jó alkalom lesz, az európai szomszédsági politika felülvizsgálatának néhány új ötletéből kiindulva, hogy egy megerősített együttműködésről beszéljünk, amely a szomszédságunkban elhúzódó konfliktusok kezelését célozza.

Az ötödik pont: a csúcstalálkozón foglalkozni fogunk az energiaügyi együttműködés kérdésével. Átlátható, tisztességes és versenyképes kapcsolatokra van szükség az energia terén, és aggodalmainkat fel fogjuk vetni az orosz elnökkel folytatott tárgyalásainkon. Hangsúlyozni fogjuk, hogy további reformokra van szükség, amint azt a nyitóbeszédemben is nyomatékosítottam, az orosz villamosenergia- és gázszektorban az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében.

Elnök asszony, tisztelt képviselők, az Európai Unió és Oroszország partnerek. A partnereknek gyakran kell egymással beszélniük, konszenzusra kell törekedniük ahol csak lehetséges, és készen kell állniuk arra, hogy a problémásabb kérdésekről is nyíltan beszéljenek. Mi ma néhány ilyen problémás kérdésről beszéltünk. Foglalkozni kell ezekkel a csúcstalálkozón, és mindenhol, ahol csak lehetőség nyílik rá, és megoldásokat kell keresnünk, de legalábbis javulást kell elérnünk.

Már említettem az európai szomszédsági politika felülvizsgálatát. Határozottan hiszem, hogy az egyik hozzáadott értéke ennek a felülvizsgált szomszédságpolitikának az, hogy a benne foglalt egyetemlegesen alkalmazott értékek és elvek nem csak a kis és közepes méretű országokra alkalmazhatók.

  Elnök. – Hat állásfoglalásra irányuló indítványt juttattak el hozzám, melyeket az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyújtottak be.

A vitát lezárom.

A szavazásra holnap (2011. június 9-én) kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

  Cristian Dan Preda (PPE), írásban. – (RO) Örülök, hogy egyike vagyok ezen állásfoglalás aláíróinak, amely ismételten megerősíti a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának jelentőségét az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatok vonatkozásában. Kezdve az Oroszország és EU közötti párbeszéddel és folytatva a csúcstalálkozókkal úgy gondolom, hogy egy szisztematikusabb és őszintébb megközelítésre van szükség azokban az esetekben, ahol a tisztességes tárgyalásokra vonatkozó előírásokat nem tartják tiszteletben, illetve emberjogi aktivistákat és újságírókat zaklatnak és akadályoznak munkájuk ellátásában.

Emellett, világos referenciakritériumokat kell elfogadni arra vonatkozóan, hogy Oroszország hogyan tartja tiszteletben a demokratikus normákat, ami elősegíti majd az EU-val fenntartott kapcsolatok elmélyítését. Végezetül pedig a civil társadalom kialakulásához nyújtandó támogatásról sem szabad megfeledkeznünk, mint amely biztosítéka egy demokráciának, és nemcsak az eljárásokhoz fog ragaszkodni, de valóban befogadó is lesz.