Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2011/2713(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B7-0362/2011

Viták :

PV 09/06/2011 - 12.2
CRE 09/06/2011 - 12.2

Szavazatok :

PV 09/06/2011 - 13.2

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0271

Viták
2011. június 9., csütörtök - Strasbourg HL kiadás

12.2. Guantánamo: küszöbön álló halálos ítélet (vita)
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont vita a „Guantánamóról: egy küszöbön álló, halálbüntetésre vonatkozó döntésről” szóló hat állásfoglalási indítványról(1).

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock, szerző. – Elnök úr, az ECR Képviselőcsoport úgy gondolja, hogy a halálbüntetés minden európai parlamenti képviselő számára személyes lelkiismereti kérdés. Mi magunk minden körülmények között elfogadjuk az EU halálbüntetés-ellenes közös álláspontját, de attól még tény, hogy sok millió európai polgár, a mi választópolgáraink még mindig a halálbüntetés mellett vannak.

Ez az állásfoglalás a világ legveszélyesebb terroristáira – akiknek nem okozott különösebb nehézséget az, hogy több ezer ártatlan ember megölésére esküdjenek össze – esetlegesen kiszabandó halálbüntetéssel foglalkozik. Az állásfoglalást olvasva eszembe jutottak azok a választópolgáraim, akik hat évvel ezelőtt az al-Káida terroristái robbantásának áldozatai lettek Londonban. A globális iszlám terrorizmus elleni küzdelem aszimmetrikus háború megjósolhatatlan kimenetellel és példátlan következményekkel, és a nemzetközi jognak foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel.

A guantánamói fogolytábor erre a tragikus helyzetre reflektál, valamint arra a tényre, hogy az Egyesült Államok aránytalanul nagy részt vállal a terrorizmus elleni globális küzdelem terhéből. Természetesen az Egyesült Államok hatóságainak – hiszen az Egyesült Államok végül is demokratikus állam, és osztozik közös értékeinkben – minden ilyen eljárást tisztességesen és a jogszerű eljárás jogi biztosítékainak garantálásával kell lefolytatniuk, és az eljárásoknak lehetőleg polgári bíróság előtt kell zajlaniuk.

 
  
MPphoto
 

  Ana Gomes, szerző. – Elnök úr, Európa igen helyesen a halálbüntetés ellen van. A halálbüntetést el kell törölni, és az EU-nak, különösen a főképviselőnek és a soron következő lengyel elnökségnek, valamint valamennyi tagállamnak, határozottan fel kell szólítaniuk az Egyesült Államokat, hogy egy guantánamói fogoly első katonai bizottsági tárgyalásán zárják ki a halálbüntetés lehetőségét. Abd er-Rahím an-Nasíri szaúd-arábiai polgár ügye precedensértékű.

Halálra ítélni őt nemcsak emberi jogi szempontból lenne szégyen az Egyesült Államokra nézve, hanem a kívánttal teljesen ellentétes hatást is érhetne el a terrorizmus elleni küzdelemben. Obama elnök kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy felszámolja azt a Bush elnök idejére jellemző felháborító gyakorlatot, hogy a nemzeti biztonságra hivatkozva figyelmen kívül hagyják a nemzetközi jogot. Obama elnök még nem váltotta valóra ezt az ígéretét, és még nem zárta be Guantánamót – ezen a téren az uniós tagállamok nagyobb mértékben hozzá tudtak volna járulni és hozzá is kellett volna járulniuk a sikerhez. De a Kongresszusnak is támogatnia kellene Obama elnököt ebben, és nyomást kellene gyakorolnia rá, hogy változtassa meg a katonai bizottsági rendszer visszaállítására vonatkozó döntést, mivel az nem garantálja a tisztességes eljárást. Azt a döntést is meg kellene változtatni, amely lehetővé teszi, hogy határozatlan időre őrizetbe helyezzenek olyan személyeket, akik ellen nem emeltek vádat.

Az EU-nak határozottan követelnie kell, hogy vagy emeljenek ellenük vádat, vagy engedjék őket szabadon. Abd er-Rahím an-Nasíri kilenc éve őrizetben van az Egyesült Államokban, és állítása szerint a CIA titokban tartotta fogva egy titkos lengyelországi börtönben. Az EU soron következő lengyel elnökségének ezért még inkább kötelessége igazságot szolgáltatni egy olyan embernek, akit kínoztak, törvénytelenül fogva tartottak, most pedig katonai bíróság előtt tisztességtelen eljárást folytatnak ellene. Ideje helyretenni a dolgokat; mind az Egyesült Államokban, mind Európában.

(A felszólaló hajlandó válaszolni egy kékkártyás kérdésre (az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése).

 
  
MPphoto
 

  Filip Kaczmarek (PPE).(PL) Elnök úr, szeretnék feltenni egy kérdést. Honnan származik Gomes asszony információja a lengyelországi titkos börtönökről? Lengyelországban vizsgálat folyik ebben az ügyben, és eddig nincs bizonyíték arra nézve, hogy ezek a börtönök valóban léteztek. Lehetséges, hogy léteztek, de erre nincs bizonyíték. Tehát kíváncsi lennék, honnan származik ez az információ.

 
  
MPphoto
 

  Ana Gomes, szerző. – Elnök úr, a Parlament vizsgálatot folytatott az úgynevezett kiadatási programról, és ennek keretében vizsgálódott Lengyelországban és két másik országban is – köztük Romániában -, mivel állítólagosan ezekben az országokban titkos börtönök léteztek. Jelenleg azt tudjuk, hogy Litvániában találtak valamit, így ott is parlamenti vizsgálat indult.

Nem kevesebbet várunk a soron következő lengyel elnökségtől, mint hogy megfelelően kivizsgálja ezt az ügyet, és megállapítsa, mi igaz ezekből a súlyos állításokból.

 
  
MPphoto
 

  Marie-Christine Vergiat, szerző.(FR) Elnök úr, az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja úgy döntött, hogy nem támogatja a Guantánamóról szóló állásfoglalást. Nem azért, mert a tartalmával nem értünk egyet; inkább azért, mert nagyon erőtlennek találjuk. Sajnálatosnak tartom, hogy ilyen erőtlen állásfoglalást fogalmaztunk meg.

Sajnálatos, hogy ilyen óvatosan és erélytelenül ítéljük el a magát a világ legnagyobb demokráciájának tartó ország által elkövetett emberi jogi jogsértéseket. Ebben az országban még mindig létezik a halálbüntetés, és Guantánamó jól példázza a világ számára a terrorizmus elleni küzdelem nevében elkövetett emberi jogi és nemzetközi jogi jogsértéseket.

Akár tíz évig is fogva tartanak embereket ebben a Kuba területén található fogolytáborban – még akkor is, ha esetleg nincs ellenük bizonyíték –, így kerülve ki az Egyesült Államok igazságszolgáltatását. Ezeket az embereket önkényesen tartják fogva. És ami még rosszabb, egyeseket meg is kínoznak, akár európai börtönökben is –Romániában, Litvániában és Lengyelországban. De erről tilos beszélni. Az egész világot kioktatjuk az emberi jogokról, de képtelenek vagyunk saját tagállamainkban betartatni azokat.

Még ma, ebben az állásfoglalásban sem szabad beszélnünk erről! Ezt nagyon sajnálatosnak tartom, és úgy gondolom, hogy így nem tudunk az emberi jogok hiteles védelmezőjeként fellépni a világban.

Igen, nagyon fontos megakadályozni Abd er-Rahím an-Nasíri és mások halálra ítélését, de határozottabban is elítélhettük volna az Egyesült Államok ezzel kapcsolatos álláspontját, és legalább sajnálatunknak adhattunk volna hangot Obama elnök megváltozott hozzáállása miatt, különösen a katonai bíróságokkal kapcsolatban.

(A felszólaló hajlandó válaszolni egy kékkártyás kérdésre (az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése).

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda, szerző. – (RO) Elnök úr, kérdést szeretnék intézni Vergiat asszonyhoz, és sajnálom, hogy nem tudom megkérdezni Gomes asszonyt is. Vergiat asszony, ami az ön Romániával kapcsolatos állításait, valamint Gomes asszony Lengyelországgal kapcsolatos állításait illeti, ön úgy gondolja, hogy ezek valóban előmozdítják an-Nasíri ügyét? Ha ezekre az állításokra hivatkoznak, az milyen módon segít nekünk abban, hogy megtaláljuk a halálbüntetés kiszabása megakadályozásának módját? Vagy az állásfoglalásunk talán nem is a halálbüntetésről szól, hanem inkább az ezekkel az országokkal kapcsolatos állításokról?

 
  
MPphoto
 

  Marie-Christine Vergiat, szerző.(FR) Preda úr, ugyanazon az ülésen vettünk részt, de nem ugyanaz az elképzelésünk a csütörtök délutáni ülésekről. Ellenzem a kettős mérce alkalmazását az emberi jogokkal kapcsolatban. Bizonyos országok esetében túlzásokba esünk, és általánosító kijelentéseket fogalmazunk meg, más országok esetében pedig inkább csak bizonyos, tetszés szerint kiválasztott eseteket veszünk figyelembe. Ebből a szempontból számomra bohózatnak tűnt az az ülés, ahol ezt az állásfoglalást készítettük elő, ezért távoztam is az ülésről.

(A felszólaló hajlandó válaszolni egy kékkártyás kérdésre (az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése).

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock (ECR). – Elnök úr, szeretném megkérdezni Vergiat asszonyt, hogy gyűlölete nem inkább az Amerikai Egyesült Államok terrorizmus elleni háborúja ellen irányul-e, mint a halálbüntetés ellen. Soha nem hallottam, hogy képviselőcsoportja elítélte volna például a sajnos gyakori kubai vagy kínai kivégzéseket.

 
  
MPphoto
 

  Marie-Christine Vergiat, szerző.(FR) Tannock úr, szeretném felhívni a figyelmét Kubáról szóló nyilatkozataimra. Ahogy mondtam, elítélem az emberi jogi jogsértéseket, történjenek azok a világ bármely részén, akár Kubában, akár máshol.

Nincs szükségem arra, hogy ön oktasson ki erről. Nem a keresztényeket védem a muszlimokkal szemben. A bolygónkon élő valamennyi embert védem, hogy minden ember szabadságban és egyenlőségben élhessen!

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda, szerző.(RO) Elnök úr, szeretném javasolni, hogy an-Nasíri ügyére fókuszáljunk. A katonai bizottsági tárgyaláson halálbüntetést szabhatnak ki Abd er-Rahím an-Nasírira. Tannock úrhoz hasonlóan én is szeretném emlékeztetni önöket, hogy an-Nasírit nagyon súlyos bűncselekményekkel vádolják, többek között egy amerikai repülőgép-anyahajó és az MV Limburg tartályhajó elleni támadásban való részvétellel. Elvi alapon ellenezzük a halálbüntetést, ezért fel kell szólítanunk az Egyesült Államok hatóságait, hogy ne szabjanak ki halálbüntetést.

Másrészről viszont szeretném elmondani, hogy az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoportja mindig is prioritásnak tekintette a szoros transzatlanti kapcsolatokat, amennyiben azok alapja a közös értékek létezésébe vetett hit és az emberi jogok tiszteletben tartása. Itt az ülésteremben valamennyien teljes mértékben elítéljük a terrorcselekményeket, és védelmezni akarjuk az áldozatokat. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy egy lapon említenek egy olyan demokráciát, mint az Egyesült Államok, azokkal a diktatúrákkal, amelyeket Vergiat asszony implicit vagy explicit módon, de mindenképpen védelmez.

(A felszólaló hajlandó válaszolni egy kékkártyás kérdésre (az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése).

 
  
MPphoto
 

  Ana Gomes, szerző. – Elnök úr, szeretném megkérdezni Preda urat, hogy mit szól ahhoz a tényhez, hogy ma délelőtt a Parlamentben sok kollégánk – köztük én is – hallotta, hogy Thomas Hammarberg úr, az Európa Tanács emberi jogi biztosa egy erre a tárgyra vonatkozó kérdésre adott válaszában világosan kijelentette, hogy a lengyelországi, litvániai és romániai titkos börtönök létezésére vonatkozó súlyos vádak beigazolódtak, és hogy további vizsgálatokat fognak folytatni.

Hadd mondjam el, hogy én nem viseltetek ellenséges érzelmekkel az Egyesült Államok iránt. Én nagyra becsülöm az Egyesült Államokat, amely védelmezi a jogállamiságot és az emberi jogokat, és természetesen különbözik a terroristáktól, mivel azok célja a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok felszámolása.

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda, szerző.(RO) Hadd mondjam el, hogy nagyon sajnálatosnak tartom, hogy az egész vita során soha nem hitték el a román hatóságok álláspontját. Hadd emlékeztessem önöket, hogy Románia az Európai Unió tagállama, és szerintem legalább a partnereinkben bízhatunk. Szeretném emlékeztetni önöket arra is, hogy a román hatóságok mindig minden kért információt rendelkezésre bocsátottak a nemzetközi vizsgálatok során. A vizsgálatot lefolytató személyek bejuthattak Otopeni, Bukarest and Konstanca reptereire, valamint a torrejóni műhold-központba. A munka mindig az együttműködés szellemében zajlott, és nem lehet hitelesen igazolni ezeket a fellépéseket. Nem igazán értem, hogy ebben a kérdezz-felelek játékban miért nem hisznek önök soha egy tagállam, azaz a saját partnerük hatóságainak. Gomes asszony, Románia az Európai Unió tagállama, és nem szabad egy lapon említenünk azokkal az országokkal, amelyekről rendszeresen vitázunk itt a Parlamentben csütörtökönként.

(A felszólaló hajlandó válaszolni egy kékkártyás kérdésre (az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése).

 
  
MPphoto
 

  Marie-Christine Vergiat, szerző.(FR) Megjegyzem, hogy Preda úr messzire kalandozott a napirendi ponttól, és Románia védelmében beszélt, de én most nem ezzel akarok foglalkozni.

Hanem azzal, hogy sajnálatos módon sértegetett engem. Preda úr, sajnálom, de soha életemben nem védelmeztem itt az ülésteremben vagy bárhol máshol a világ egyetlen diktatúráját sem. Mindig is elítéltem minden emberi jogi jogsértést, bárhol követték is el.

Ezért megkérném Preda urat, hogy vonja vissza rám vonatkozó megjegyzéseit, és előre is köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda, szerző.(RO) Elnök úr, tudom, hogy kérdést tettek fel, de nem értem, mi a kérdés. Azt szeretném elmondani, hogy még mindig rossznak tartom, hogy egy kalap alá veszünk, egyenlően ítélünk meg olyan demokráciákat, mint az Egyesült Államok vagy az uniós tagállamok és olyan országokat vagy társadalmakat, ahol önkényuralom és totalitárius rendszer van, és a lakosság szenved a hatalmon lévők visszaéléseitől. Ezt akartam elmondani. Nagyon sajnálom, ha Vergiat asszony ezt sértésnek érezte.

 
  
MPphoto
 

  Renate Weber, szerző. – Elnök úr, nem tudom, hogy megszavazzuk-e ezt az állásfoglalást, de a vita után talán igen. Szerintem ez jó példa arra, hogy mit jelent következetesnek lenni elveink és értékeink tekintetében, hiszen ez a Parlament számos alkalommal felszólalt a halálbüntetés ellen, függetlenül attól, hogy hol alkalmazták. A Parlament felszólalt az ügyben is, mit jelent a jogszerű eljárás; an-Nasíri esetében ez a két alapvető emberi jogi kérdés forog kockán.

A jogszerű eljárás kizárja a katonai bizottságok előtti eljárásokat. Ezt a rendszert is bíráltuk már, mivel semmilyen tekintetben nem felel meg a tisztességes eljárásokra vonatkozó nemzetközi normáknak. Ebben az esetben egy szaúd-arábiai állampolgárra katonai bizottság szabhat ki halálbüntetést, holott 2009-ben a bírósági eljárás nélküli kivégzésekkel foglalkozó különleges ENSZ-előadó külön felszólította az Egyesült Államokat annak biztosítására, hogy katonai bizottság ne szabhasson ki halálbüntetést.

A Parlament liberális képviselőcsoportja továbbra is teljes mértékben elkötelezett a terrorizmus elleni küzdelem mellett, ugyanakkor nem tesz semmiféle engedményt az emberi jogok és alapvető szabadságok tekintetében.

 
  
MPphoto
 

  Barbara Lochbihler, szerző.(DE) Elnök úr, Oettinger úr, az Egyesült Államok jelenlegi kormánya kezdetben egyértelműen kiállt a guantánamói fogolytábor felszámolása mellett.

Sajnos azonban nem tartotta magát ahhoz a bejelentéséhez, amely többek között a katonai bizottságok felszámolására is ígéretet tett, mivel azok nem felelnek meg a tisztességes bírósági eljárásokra vonatkozó normáknak. Ez még drámaibbá teszi azt a tényt, hogy küszöbön áll egy halálbüntetésre vonatkozó döntés, amely akár kivégzéshez is vezethet. Ezért állásfoglalásunkban felszólítjuk az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg Abd er-Rahím an-Nasíri kivégzésének megakadályozására.

Ismételten felszólítjuk az Amerikai Egyesült Államokat, hogy vezessen be moratóriumot a halálbüntetés alkalmazására, és csatlakozzon ahhoz a világméretű mozgalomhoz, amelyben 96 állam megmásíthatatlan döntést hozott a halálbüntetés eltörlésére vonatkozóan. A halálbüntetést még mindig alkalmazó államok száma ötvennyolcra csökkent. Ez pozitív fejlemény

Al-Nashiri urat Lengyelországban tartották fogva egy titkos CIA-börtönben, ahol komoly kínzásoknak vetették alá. Nekünk, európaiaknak végre valóban megállapodásra kell jutnunk azzal kapcsolatban, hogy mi is felelősek vagyunk ezekért a súlyos emberi jogi jogsértésekért. Nem folytatódhat az a gyakorlat, hogy ezeket az ügyeket bagatellizáljuk, szőnyeg alá söpörjük, a felelősök nagy része pedig büntetlen marad. A mai vita azt is mutatja, hogy nem segít az, ha felszínesen beszélünk az Amerika-ellenességről vagy az Európa-ellenes érzelmekről. Ehelyett a tényekkel kell foglalkozunk, ideértve a Gomez asszony által említett forrásokat is. Az ENSZ kínzás elleni küzdelemmel foglalkozó különleges előadója a legutóbbi bizottsági ülésen előterjesztett egy hasznos dokumentumot, amely bizonyítja, hogy a CIA létrehozott ilyen börtönöket Lengyelországban.

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt, a PPE képviselőcsoport nevében.(DE) Elnök úr, az Amerikai Egyesült Államok nem a világ legnagyobb demokráciája, ahogy egy másik felszólaló mondta. Hanem a harmadik legnagyobb. Azonban nem hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államokra jó benyomást tenne, ha a világ második legnagyobb demokráciája, az Európai Unió – amely a világelső Indiát követi a sorban – az erről a fontos kérdésről folytatott belső viták során kudarcot vallana.

A kérdés nagyon is komoly, és helyesen hangzott el, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal való kapcsolatunk az emberi jogokon alapul. A nemzetközi jog tiszteletben tartásáért harcolunk. Guantánamóban nem tartják be a nemzeti és nemzetközi jogot, Guantánamo léte sérti a nemzetközi jog elveit. A katonai törvénykezés ellen és a jogállamiságért küzdünk. A jogállamiság nem összeegyeztethető a katonai törvénykezéssel. Az élethez való jogért küzdünk, amely nem összeegyeztethető a halálbüntetéssel. Az emberi jogokért küzdünk, és az emberi jogokat Guantánamóban megsértik. Egyértelművé kell tennünk egy olyan fontos szövetségesünk, mint az Amerikai Egyesült Államok számára, hogy ezt nem vagyunk hajlandóak elfogadni. A Parlament álláspontja, a különböző képviselőcsoportok álláspontja mindig is ez volt. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport álláspontja is mindig ez volt. Guantánamót fel kell számolni. Az emberi jogok a terroristákra is vonatkoznak, de természetesen áldozataik érdekében ki kell rájuk szabni a törvényes büntetést. A büntetést azonban megfelelő bírósági eljárás keretében kell kiszabni.

(A felszólaló hajlandó válaszolni egy kékkártyás kérdésre (az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése).

 
  
MPphoto
 

  Charles Tannock (ECR). – Elnök úr, nagyon tisztelem Bernd Posseltet. A világ legnagyobb demokráciája természetesen India. De még soha nem hallottam, hogy az Európai Uniót országként emlegették volna. Szeretném megkérdezni, meg tudja-e erősíteni, hogy akkor most képviselőcsoportja álláspontja az, hogy az Európai Unió Indiához, Brazíliához, Amerikához, a világ nagy demokráciához hasonlóan egy ország?

 
  
MPphoto
 

  Bernd Posselt, (PPE).(DE) Elnök úr, Winston Churchill szellemében beszéltem, aki azt mondta: „Egyfajta Európai Egyesült Államokat kell létrehoznunk.”

 
  
MPphoto
 

  Justas Vincas Paleckis, az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, a halálbüntetés alkalmazása és a guantánamói helyzet hiteltelenné teszi az Amerikai Egyesült Államokat mint partnert az emberi jogokért folytatott küzdelemben. Nagyra értékelem Obama elnök Guantánamo felszámolására irányuló korábbi felszólításait, de még várat magára az amerikai kormány hatékony fellépése e téren vagy a fogvatartottakkal való bánásmód megreformálása terén, különös tekintettel az an-Nasíri ügyre.

Lehetetlen elmagyarázni az európai vagy a világ más részein élő embereknek, miért van még halálbüntetés az Egyesült Államokban, amikor Ukrajnában, Oroszországban, Azerbajdzsánban és Fehéroroszország kivételével Európában már mindenhol eltörölték. Hiszem, hogy nemsokára Amerikából is jó híreket fogunk kapni ezzel kapcsolatban.

 
  
MPphoto
 

  Marietje Schaake, az ALDE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, mindenki egyetért azzal, hogy a terrorizmus ellen küzdeni kell, a gyanúsítottakat bíróság elé kell állítani, és felelősségre kell vonni, igazságszolgáltatás elé kell őket állítani, és tisztességes eljárást kell lefolytatni. Azonban fennáll a veszély, hogy a terrorizmus ellen folytatott úgynevezett háborúban éppen azokat a szabadságokat és értékeket áruljuk el, amelyeket a terrorizmus felszámolásával állítólag meg akarunk védelmezni. Ha feladjuk az alapvető jogokat és elveket, azzal lehetővé tesszük a terroristák győzelmét. Ha igazságtalanul járunk el, akkor kevésbé leszünk hitelesek és erősek.

Obama elnök egyik első fontos bejelentése volt, hogy véget akar vetni a terrorizmus ellen folytatott háborúnak. A guantánamói fogolytábor azonban még mindig létezik, és ez ügyben nekünk, európaiaknak is magunkba kell néznünk. Egyrészt vonakodunk befogadni a volt guantánamói rabokat. Másrészt tisztáznunk kell, hogy Európa milyen módon vett részt a kiadatásokban és a bírósági tárgyalás nélküli fellépésekben, például a kínzásokban. Igen, a legszigorúbb normákat kell alkalmaznunk magunkra nézve, és szembesülnünk kell a jelenkori uniós történelem ezen sötét lapjaival. Ez azt jelenti, hogy nyíltan kell beszélnünk az érintett országokról. Úgy tűnik, hogy erre még itt, a Parlamentben sem vagyunk igazán képesek.

Az EU-nak és az Egyesült Államoknak együtt kell működniük, és nem az emberi jogok megsértésében, hanem inkább a világunkat érintő legsúlyosabb fenyegetések kezelésében. Az EU és az Egyesült Államok általában egyetért az alapvető értékekben, de a halálbüntetésről – amelyet Európában már teljes mértékben felszámoltak, és erre büszke vagyok – különböző nézeteket vall, és közös fellépésünk ezért kevésbé hatékony és kevésbé hiteles a világ számára. Mutassunk példát a szabad világ számára, hadd ismerjenek minket arról, hogy tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, legyen szó akár barátainkról, akár ellenségeinkről.

 
  
MPphoto
 

  Heidi Hautala, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani valamennyi kollégámnak, akik arra emlékeztettek, hogy az emberi jogok védelme terén nem szabad megkülönböztetést tenni annak alapján, hogy hol történt az emberi jogi jogsértés. Ugyanúgy foglalkozni kell az Európai Unión belüli és az Európai Unión kívüli emberi jogi jogsértésekkel. Úgy vélem, itt az ideje, hogy a Parlament másodszor is megvizsgálja az uniós tagállamok kiadatási és titkos fogva tartási programokban való esetleges részvételét.

Nem hiszem, hogy bárkinek is félnie kellene az igazságtól, és a Parlament egy új jelentéssel fényt deríthetne a kérdésre, így megszűnnének az alaptalan vádaskodások és gyanúsítgatások.

Ahogy az ma délelőtt már elhangzott, az általam is nagyra becsült Thomas Hammarberg úr, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, azt nyilatkozta, hogy ez a történet még nincs lezárva, hogy a vizsgálatok még folynak, és hogy nagyon örülne, ha a Parlament együttműködne az Európa Tanáccsal ebben a fontos kérdésben.

 
  
MPphoto
 

  Paul Murphy, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, Guantánamo példázza a legszemléletesebben az imperialista erők képmutatását és emberi jogokkal kapcsolatos kettős mércéjét. A WikiLeaks által kiszivárogtatott aktáknak köszönhetően most még világosabb képet kaphatunk az ott elkövetett legnagyobb emberi jogi jogsértésekről – a szimulált vízbefojtás és a brutális kínzás más formáinak széles körű alkalmazásáról a vallomások és információk kicsikarása érdekében –, és ezek az akták arra is rávilágítanak, hogy a guantánamói fogolytáborban emberek százait tartják fogva valódi bizonyítékok nélkül.

Barrack Obama egyrészt nem tartotta be azt az ígéretét, hogy felszámolják ezt a rettenetes börtönt, másrészt most még a fogvatartottak katonai tárgyalásainak újrafelvételét is jóváhagyta. Ezt a pokoli fogolytábort haladéktalanul fel kell számolni, valamennyi fogvatartott számára tisztességes eljárást kell biztosítani polgári bíróság előtt, és minden titkos európai CIA-börtönt fel kell számolni. Az írországi Shannon repülőteret katonai és kiadatási célokra is használják – ennek is véget kell vetni. És el kell törölni a kegyetlen halálbüntetést.

(A felszólaló hajlandó válaszolni egy kékkártyás kérdésre (az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése).

 
  
MPphoto
 

  Cristian Dan Preda (PPE).(RO) Elnök úr, szeretném megkérdezni Murphy urat, hogy el tudná-e mondani nekünk gyorsan, hogyan kínozzák a politikai foglyokat Kubában.

 
  
MPphoto
 

  Paul Murphy, (GUE/NGL). – Elnök úr, Vergiat asszonyhoz hasonlóan én sem támogatom a kínzást. Semmiféle emberi jogi jogsértést nem támogatok, történjen az bárhol. De szerintem most Guantánamóról beszélünk. Szerintem most a titkos börtönökről beszélünk. Úgy vélem, olyan súlyos emberi jogi jogsértésekről beszélünk, amelyeket a világ legnagyobb imperialista hatalma – az Egyesült Államok – követ el, és amelyeket el kell ítélnünk.

 
  
MPphoto
 

  William (The Earl of) Dartmouth, az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök úr, Guantánamo kérdése fontos, de gondolkodjunk távlatokban! A guantánamói fogolytábor létrehozása óta összesen 775 fogvatartott raboskodott ott. Nézzünk most végig az üléstermen: a guantánamói fogolytáborban összesen fogva tartott 775 személy mind elférne itt.

A Parlament természetesen elkötelezett az egyéni szabadságjogok és a jogszerű eljárás mellett, és ezt helyesen is teszi. De fel kellene ismernünk azt is, hogy bizonyos fogvatartottak problémát jelentenek. Egy afganisztáni csatamezőn például letartóztattak egy brit állampolgárt. Fegyverek voltak nála, és a Talibán fekete turbánját viselte. Azt állította, hogy azért jött Afganisztánba, hogy egy számítógépes tanfolyamon vegyen részt.

Igazán lenyűgöző, hogy a Parlament ennyire aggódik a guantánamói foglyok bírósági eljárásainak tisztességes volta miatt. Azonban azt mondanám a tisztelt Háznak, hogy az egyéni szabadságjogok ügyét jobban szolgálnánk azzal, ha inkább az európai elfogatóparanccsal foglalkoznánk többet. Az európai elfogatóparancs jogvédelmet biztosít, és 500 millió európait érint, míg Guantánamóban most már csak 171 fogvatartott van.

 
  
MPphoto
 

  Sergio Paolo Francesco Silvestris (PPE).(IT) Elnök úr, öt nappal ezelőtt azt a hírt kaptuk, hogy a szeptember 11-i merénylet öt feltételezett értelmi szerzője ellen másodszor is hivatalosan vádat emeltek, és ezzel az Obama-kabinet tulajdonképpen lehetőséget teremtett arra, hogy ezek ellen az emberek ellen a guantánamói támaszpont börtönében katonai bizottságok előtt folytassanak eljárást.

Habár továbbra is határozottan elítélek minden terrorcselekményt és a fundamentalista terrorizmust, úgy gondolom, hogy fel kell szólítanunk a halálbüntetés teljes eltörlésére. Mégpedig azért, mert ellenezzük az alapvető emberi jogok megsértésének valamennyi esetét, történjenek ezek bárhol és bármikor.

Már elítéltük Guillermo Fariñas jogainak megsértését, akit nem engedtek el Strasbourgba a Szaharov-díj átvételére. Arról a Fariñas úrról van szó, akinek az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja nem akarta odaítélni a Szaharov-díjat, mivel szerintük ez politikai célokat szolgál.

 
  
MPphoto
 

  Jacky Hénin (GUE/NGL).(FR) Elnök úr, íme, egy példa arra, hogyan használja fel az Európai Unió az emberi jogi kérdéseket saját céljaira! Nem ítéljük el egyértelműen az Egyesült Államokat guantánamói bűnös magatartásáért. Nem ismerjük el az Európai Unió tagállamainak felelősségét abban, hogy tűrik a titkos CIA-börtönöket és az ott zajló kínzásokat.

Nem beszélünk arról, hogy az Egyesült Államok Guantánamóban kiskorúakat is fogva tart és kínoz, holott ők az UNICEF szerint fogságba esett gyermekkatonák, és más országok esetében nem haboznánk szörnyű diktatúráról beszélni és szankciókat megszavazni. Ha saját magunkról és az Egyesült Államokról van szó, máris kevésbé aggódunk az emberi jogok miatt.

Mi viszont emlékeztetni akarunk az emberi jogok egyetemességére. Azt szeretnénk, hogy magatartásunkat csak és kizárólag az emberek szolgálata irányítsa, és azt akarjuk, hogy az Egyesült Államokat, valamint az Európai Unió bűnrészesnek talált tagállamait vonják felelősségre az emberi jogi jogsértésekért. A nemzetközi jogot mindig be kell tartani, és a terrorizmus elleni küzdelem nevében elkövetett kínzásoknak és gyilkosságoknak véget kell vetni.

És végül, de nem utolsósorban, érdemes ismét elmondani, hogy a guantánamói támaszpontot fel kell számolni, és a területnek ismét kubai ellenőrzés alá kell kerülnie.

 
  
MPphoto
 

  Eduard Kukan (PPE). – Elnök úr, az élethez való jog az egyik legfontosabb emberi jog, ezért a halálbüntetésnek nincs helye a demokratikus társadalmakban. Ma Európa a világ egyetlen régiója, ahol nincs halálbüntetés – az egyetlen szomorú kivétel Fehéroroszország. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Európai Unió továbbra is határozottan elkötelezett amellett, hogy mindenhol töröljék el a halálbüntetést.

A transzatlanti kapcsolatok és a kölcsönös együttműködés a terrorizmus elleni küzdelem terén kétségkívül felbecsülhetetlenül fontosak az Európai Unió számára. Szeretném mégis megragadni az alkalmat, hogy felszólítsam az Egyesült Államok hatóságait, ne szabjanak ki halálbüntetést Abd er-Rahím an-Nasíri ügyében.

Végezetül szeretnék csatlakozni azokhoz a kollégáimhoz, akik valamennyi országot az európai modell követésére, a halálbüntetés eltörlésére sarkalltak. Legyen a halálbüntetés eltörlése általánosan elfogadott érték! Minden kivégzést, történjen az bárhol, el kell ítélni.

 
  
MPphoto
 

  Corina Creţu (S&D). – Elnök úr, egyetértek azokkal a kollégáimmal, akik úgy gondolják, hogy ha ilyen súlyos vádakat hozunk fel egy ország ellen, akkor biztosnak kell lennünk abban, hogy minden szükséges információ a rendelkezésünkre áll. Nem hiszem, hogy itt a kettős mércéről lenne szó. A tisztességről és a tájékozottságról van szó.

Ami a napirendi pontot illeti, az USA felelős a fogvatartottak jogaiért, a halálbüntetés eltörlése pedig erkölcsi kötelessége. A transzatlanti kapcsolatok elsősorban a közös értékeken alapulnak, ezért remélem, hogy az amerikai hatóságok pozitívabban fognak majd hozzáállni az EU-nak a halálbüntetés világszerte történő eltörlése melletti elkötelezettségéhez.

(RO) Szeretnék válaszolni Preda úrnak is. Az, hogy a halálbüntetés eltörlését támogatjuk, még nem jelenti azt, hogy alábecsüljük stratégiai partnerségünket az Egyesült Államokkal, amely mind az Európai Unió, mind annak tagállamai számára fontos. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatok nemcsak az ön képviselőcsoportja, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport számára jelentenek prioritást, hanem a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja számára is, és ez a jövőben is így lesz.

 
  
MPphoto
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE). – Elnök úr, Abd er-Rahím an-Nasíri ügyét szeretném hangsúlyozni. Abd er-Rahím an-Nasíri nemcsak Guantánamo és a halálbüntetés miatt emblematikus figura, hanem azért is, mivel ő az egyike az európai titkos börtönök két megnevezett áldozatának. Abu Zubajdahhal együtt áldozati státuszt kapott a lengyel igazságszolgáltatási eljárásban, és így esély nyílt arra, hogy Európában előremozduljon a felelősségre vonás folyamata.

Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy az állásfoglalás végső változata világosan szólítson fel az Európai Unió tagállamai bűnrészességének, valamint kiadatási és titkos fogva tartási programjaiknak teljes körű és tényleges kivizsgálásra. Amint azt az Amnesty International javasolta, ezeket össze kell kapcsolni a TDIP-jelentéssel és a nyomon követéssel, amelynek egy új, saját kezdeményezésű jelentésbe történő felvételében az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) megegyezett. Az Európai Parlament felelősségre vonással kapcsolatos munkája létfontosságú ahhoz, hogy ezek a kérdések az Európai Unió napirendjén maradjanak.

 
  
MPphoto
 

  João Ferreira (GUE/NGL).(PT) Elnök úr, egy újabb szomorú példa arra a kettős mércére, amely olyan gyakran jellemző a Parlamentre. A vita tárgya az emberi jogok megsértése az Egyesült Államok hatóságai részéről: az önkényes és illegális fogva tartás, a tisztességes eljáráshoz való jog megtagadása, a kínzás és halálbüntetés alkalmazása.

A jogsértések egy részét az Európai Unió tagállamainak bizonyított közreműködésével követték el; ezek a tagállamok a CIA rendelkezésére bocsátották területüket. Sajnálatos módon azonban a közös állásfoglalásra irányuló indítványban egyetlen szóval sem ítéljük el az Egyesült Államok hatóságait vagy a velük együttműködő európai országokat. Bezzeg, ha bizonyos más országokról van szó, akkor a Parlament nem szűkölködik az elítélő szavakkal! Jelen esetben a követelések kérésekké szelídültek, és az alapvető megközelítést jól érzékelteti az, hogy az állásfoglalás első pontja hangsúlyozza a közös értékeken és az emberi jogok tiszteletben tartásán nyugvó, szoros transzatlanti kapcsolatokat. Láthatják, mit jelent az emberi jogok tiszteletben tartása. Szánalmas, de nyilvánvaló.

Elnök úr, végezetül hadd mondjam még el, hogy a guantánamói támaszpont felszámolása helyett inkább azt kellene követelni, hogy adják vissza Kubának ezt a területet, amelyet az Egyesült Államok jogtalanul foglalt el.

 
  
MPphoto
 

  Eija-Riitta Korhola (PPE).(FI) Elnök úr, egy dologban valamennyien egyetértünk: az EU-nak továbbra is szorosan együtt kell működnie a nemzetközi terrorizmus felszámolásában. Ugyanakkor sokkal jobban hangsúlyoznunk kell, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet nem lehet az emberi jogok és más alapvető értékek kárára folytatni.

Az EU már régóta kiáll a kínzás és a halálbüntetés ellen, és ez Abd er-Rahím an-Nasíri esetére is igaz. Két fontos elvet nem szabad elfelejteni: minden körülmények között nemet kell mondani a halálbüntetésre, és a terrorizmus elleni küzdelemnek egyben a terrorizmus okai elleni küzdelemnek is kell lennie. Amint azt tudják, transzatlanti kapcsolataink olyan közös értékeken nyugszanak, mint az egyetemes emberi jogok és a tisztességes eljáráshoz való jog. Ezért az Amerikai Egyesült Államoknak felül kell vizsgálnia katonai bíróságait, fel kell számolnia a guantánamói támaszpontot, és soha nem szabad kínzást alkalmaznia.

 
  
MPphoto
 

  Filip Kaczmarek (PPE).(PL) Elnök úr, sok képviselőtársam azt állította, hogy bizonyítékok vannak a lengyelországi és romániai börtönök létére és a kínzás alkalmazására. Határozottan felszólítok arra, hogy a bizonyítékokat adják át a lengyel ügyészségnek, mivel Lengyelországban vizsgálat folyik ebben az ügyben. Az ügyészség független, a kormánytól is független, és a vizsgálatot a Helsinki Emberjogi Bizottság felügyeli. A két guantánamói foglyot képviselő jogászokat is bevonták a vizsgálatokba, és ha bármilyen bizonyíték létezik, azt a lengyel ügyészég rendelkezésére kell bocsátani vizsgálatra. Az előző parlament ciklusban parlamenti bizottság foglalkozott ezen ügy kivizsgálásával. Ennek a bizottságnak az egyik tagja most Lengyelországban azt állítja, hogy van bizonyíték, mégpedig egy volt lengyel szocialista miniszterelnök által aláírt dokumentum, amely a börtön kérdését szabályozta. Amikor megkérdezték, hogy látta-e ezt a dokumentumot, azt válaszolta, hogy nem látta, csak hallott róla. Tehát remélem, hogy akiknek vannak bizonyítékaik és dokumentumaik, azok át is fogják adni ezeket, nem pedig csak beszélnek róluk.

 
  
MPphoto
 

  Sari Essayah (PPE).(FI) Elnök úr, el kell mondani, hogy ez a vita és a köztünk zajló politikai perpatvar nem igazán szolgálta megfelelően az állásfoglalás céljait, és nem igazán azt mutatta, hogy a Parlament és általában az EU minden egyes ember pártatlan eljáráshoz való jogát igyekszik megvédeni, és valóban ellenzi a halálbüntetést.

Mi a vádlott által elkövetett bűncselekményektől függetlenül kategorikusan elutasítjuk a halálbüntetést. Ahogy számos felszólaló elmondta, az an-Nasíri elleni vádak igen súlyosak. Olyan terrorcselekmények elkövetésével vádolják, amelyekben több tucat ember vesztette életét. Ezért állásfoglalásunkban el akarjuk mondani, hogy ellenezzük, amit tett. Nem támogatjuk a terrorizmust, de kiállunk a mellett az elv mellett, hogy mindenkinek joga van a páratlan eljáráshoz, és felszólalunk a halálbüntetés eltörléséért.

 
  
MPphoto
 

  Günther Oettinger, a Bizottság tagja.(DE) Elnök úr, tisztelt képviselők, az Európai Unió szorosan együttműködik az Amerikai Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni küzdelemben. Ugyanakkor a terrorizmus elleni küzdelemben is nagy jelentőséget tulajdonítunk az emberi jogok védelmezésének. Tavaly júniusban az EU és az USA együttes nyilatkozatot adott ki a terrorizmus elleni küzdelemről, és e szerint a terrorizmus elleni küzdelemnek összhangban kell állnia az alapvető értékekkel és a jogállamiság elvével. A megállapodás szerint a terroristagyanús személyek elleni bírósági eljárásoknak olyan megfelelő jogi keretek között kell lezajlaniuk, amelyek biztosítják a megfelelő eljárásjog betartását, és olyan tisztességes eljárást biztosítanak, amely a lehetőségekhez mérten hatékony, és hozzáférhető a közvélemény számára.

Az Európai Unió már évek óta kéri a guantánamói fogolytábor felszámolását. Véleményünk szerint az eljárás nélküli hosszas fogva tartás nem egyeztethető össze a nemzetközi joggal. Ezért az EU üdvözölte, hogy Obama elnök több mint két évvel ezelőtt bejelentette és megszervezte a tábor egy éven belüli felszámolását. Megállapodtunk az USA-val egy olyan közös keretben, amely egyes korábbi foglyok szabadon bocsátásának és uniós tagállamokba történő befogadásának alapját képezi. Továbbra is készen állunk szorosan együttműködni az Egyesült Államokkal a fogolytábor felszámolására irányuló további intézkedésekben.

Az amerikai elnök ez év márciusi határozata ellenére, amelyben hivatalosan engedélyezte, hogy bizonyos fogvatartottakat tovább tartsanak Guantánamóban, az Unió reméli – illetve inkább elvárja –, hogy az Egyesült Államok kormánya folytassa e kérdés megvitatását a Kongresszusban, és tegyen erőfeszítéseket a fogolytábor mihamarabbi felszámolása érdekében.

Az Európai Unió és tagállamai határozottan és minden körülmények között ellenzik a halálbüntetést. E mellett a nézetünk mellett a világ bármely országával való kapcsolatunkban kiállunk. Az EU halálbüntetésre vonatkozó iránymutatásaival összhangban erős nyomást gyakorlunk az Egyesült Államokra a halálbüntetés nemzeti és szövetségi állami szintű eltörlése érdekében, az egyedi esetekben pedig kegyelmet kérünk a halálraítélteknek. Aggódunk azok miatt a foglyok miatt, akiket esetleg halálra ítélnek.

Feltételezzük, hogy az Egyesült Államok hatóságai még nem döntötték el, vajon Mohamed an-Nasírit és a 10 évvel ezelőtti terrorcselekményekben bűnrészességgel vádolt öt személyt halálra ítélheti-e a bíróság. Biztosíthatom önöket, hogy az Európai Unió szorosan nyomon fogja követni az eljárásokat, és megfelelő módon rendszeresen fel fogja vetni az amerikai hatóságoknak a halálbüntetéssel és a tisztességes eljárással kapcsolatos aggályait.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A vitát lezárom.

A szavazásra rövidesen sor kerül.

Írásbeli nyilatkozatok (az eljárási szabályzat 149. cikke)

 
  
MPphoto
 
 

  Monica Luisa Macovei (PPE), írásban.(RO) A szaúdi állampolgárságú Abd er-Rahím an-Nasít az Egyesült Államok hatóságai 2002-ben tartóztatták le, és 2006-ban háborús bűnök és terrorizmus vádjával szállították a guantánamói támaszpontra. Az USA igazságügyminisztere halálbüntetés kiszabását kérte. Az Egyesült Államok hatóságai 2011. június 30-ig fogják eldönteni, támogatják-e, hogy a halálbüntetést katonai bizottság előtt zajló eljáráson szabják ki. A terrorizmust el kell ítélni, és a terrorcselekményekért felelős személyeket kivétel nélkül meg kell büntetni. Azonban valamennyi vádlottnak joga van a tisztességes eljáráshoz. A halálbüntetésnek nincs helye egy olyan országban, amely az emberi méltóság és az emberi jogok egyik legfőbb védelmezője. Egyetértek azokkal, akik felszólítják a Bizottságot és a Tanácsot, hogy sürgessék az USA hatóságait a halálbüntetés eltörlésére és a szóban forgó szaúdi állampolgár számára tisztességes eljárás biztosítására.

 
  
MPphoto
 
 

  Kristiina Ojuland (ALDE), írásban. – Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma és ügynökségei a guantánamói fogolytábor tekintetében egyértelműen megsértették a nemzetközi jogot, különösen a genfi egyezményt. Elfogadhatatlan, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az emberi jogok és demokrácia állítólagos élharcosa, kínzást és bántalmazást alkalmaz a fogolytáborban a foglyok ellen. Az Európai Uniónak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az USA haladéktalanul számolja fel a tábort, és folytasson független és pártatlan vizsgálatot a táborban történt feltételezett emberi jogi jogsértések ügyében. Egyetlen demokratikus állam sem alkalmazhatná a halálbüntetést; ezért felszólítjuk az Egyesült Államok hatóságait, hogy Abd er-Rahím an-Nasíri ügyében és semmilyen más ügyben ne szabjon ki halálbüntetést. Az Európai Uniónak és tagállamainak meg kell győzniük az Egyesült Államokat arról, hogy vezessen be moratóriumot a halálbüntetésre. Az Európai Unió hitelessége érdekében mindenképpen el kell kerülnünk az ilyen elvi kérdésekben a kettős mérce alkalmazását.

 
  

(1)Lásd a jegyzőkönyvet.

Utolsó frissítés: 2011. november 8.Jogi nyilatkozat