Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2011/2019(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

A7-0230/2011

Viták :

PV 23/06/2011 - 4
CRE 23/06/2011 - 4

Szavazatok :

PV 23/06/2011 - 12.22
CRE 23/06/2011 - 12.22
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0296

Viták
2011. június 23., csütörtök - Brüsszel HL kiadás

14. A szavazáshoz fűzött indokolások
A felszólalásokról készült videofelvételek
PV
MPphoto
 

  Elnök. – A következő napirendi pont a szavazáshoz fűzött indokolások.

 
  
  

Jelentés: Miroslav Mikolášik (A7-0111/2011)

 
  
MPphoto
 

  Marco Scurria (PPE).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! E jelentés mellett akartam szavazni, mert a kohéziós politikával és annak finanszírozásával kapcsolatban néhány alapvető elemet határoz meg.

Ide tartozik egyrészt a nemzeti alapokra vonatkozó eljárások egyszerűsítése, másrészt az a rendelkezés, hogy a sport és a kultúra szintén a kohézió eleme, és mindkettő fontos és meghatározó.

E jelentés talán egyetlen negatív eleme, hogy csupán a három munkanyelvet, az angolt, a franciát és a németet említi meg, mint olyat, amelyen az eredeti nyelven felül a kérelmet be kell nyújtani. Ezért mindenképpen, és több más ok miatt mellette szavaztam, és gratulálok az előadónak.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! E jelentés jelentősége ellenére csak 19 tagállam küldött jelentést az alapmutatókról. Ezáltal nem kapunk tiszta képet arról, hogy a kohéziós politika milyen hatást fejt ki helyi szinten.

Egyetértek a Mikolášik úr által javasolt intézkedésekkel és bevált gyakorlattal, és úgy vélem, hogy az alapmutatók szélesebb körű alkalmazására irányuló javaslat különösen hasznos, éppúgy, mint az eredményekről, valamint a nemzeti és az európai uniós politikák közötti szinergiákról történő jelentéstételre vonatkozó javaslat.

Ebben az értelemben további pozitív intézkedésnek tekinthető az érintettekkel folytatott nyilvános viták és konzultációk szervezése, valamint a jelentések benyújtása a nemzeti parlamenteknek véleményezés céljából. A következő programozási időszakban erőfeszítéseket kell tennünk a kohéziós politikára rendelkezésre álló finanszírozási források csökkenésének megakadályozására. Ezért támogattam ezt a jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Sergej Kozlík (ALDE).(SK) Elnök asszony! Az európai uniós alapokból származó forrásokra az új tagállamokban, köztük Szlovákiában negatív hatást gyakorol a bonyolultság, a túlzott bürokrácia, a zavaros szabályok és rejtett tisztességtelen érdekek. Azok közül, akik európai alapokból akarnak pénzhez jutni, sokan panaszkodnak a hosszúra nyúlt bürokratikus, bizonytalan kimenetelű tortúrára. A bürokrácia és számos akadály nem Brüsszelből, hanem közvetlenül az egyes tagállamokból ered. Míg az európai szabályok az Európai Parlament és mások nyomására egyszerűsödnek, az egyes tagállamokban alkalmazott szabályok gyakran jelentősen bonyolítják a helyzetet. Miközben az eredeti európai szabályok viszonylag egyszerűek, a nemzeti végrehajtás bonyolítja azokat. A mondás szerint minél lejjebb haladsz a létrán, annál bonyolultabb a rendszer. Jelentős problémát okoz továbbá, hogy a tisztviselők nem segítenek az európai uniós alapok felosztásában, hanem kizárólag az ellenőrzésekre koncentrálnak, amelyek a jogszabályok által előírtaknál sokkal szigorúbbak. A probléma ezért főként az EU tagállamaiban keresendő.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök asszony! A kohéziós politikának oka van, kezdete van és végének is lennie kell. Véleményem szerint oka az, hogy a kohéziós politikával az Európai Unióban kiegyensúlyozzuk az életszínvonalat és a gazdasági fejlődést. Ezért helyes az általános gazdasági szint alatti régiók támogatása és segítése. Fontos továbbá annak ellenőrzése, hogy ezeket a pénzügyi forrásokat megfelelően használják-e, azaz, hogy elérik-e a kívánt hatást. Nagyon fontosnak tartom ezt a jelentést, mert elemzést is tartalmaz, így a következő két támogatási időszakra vonatkozó következtetések alapját képezi. Egy példát szeretnék említeni: régiómban, Németország keleti részén a kohéziós politikának 1990 óta jelentős hatása van. Elindult a fejlődés, és egyértelműen sikernek tekintem, ha azt mondhatjuk, hogy ezeknek a régióknak most egy phasing out programra van szükségük, mert ez azt jelenti, hogy ott nőtt az életszínvonal.

 
  
MPphoto
 

  Andrzej Grzyb (PPE).(PL) Elnök asszony! A kohéziós politikát jelenlegi formájában megfelelően értékelik, éppúgy, mint az eredményeit. A tagállamokban e politika nyomán érzékelhető eredményeket tapasztalunk, amely politika az EU mezőgazdasági politikájával együtt csökkenti a fejlődésbeli különbségeket szerte az Unióban éppúgy, mint a régiók között és a régiókon belül. Osztom azt a véleményt, hogy a kohéziós politika célkitűzéseit és a rendelkezésre bocsátott finanszírozást a jelenlegi formában fenn kell tartani, de ezt a köztes régiók érdekében természetesen módosítani kell.

Természetesen meg kell jegyeznünk, hogy ezt a politikát a tagállamok és a helyi önkormányzatok megfelelően értékelik, és itt szeretném hangsúlyozni a Regionális Fejlesztési Bizottság kedvező helyzetét. A kohéziós politikával kapcsolatos bürokrácia csökkentése tekintetében vannak elvárások. Ezeket az elvárásokat – amint arra itt már rámutattak – gyakran a tagállamok által bevezetett pótlólagos korlátozások eredményezik. A jelenlegi gazdasági válságon azonban számos intézkedéssel, köztük e politika folytatásával úrrá lehet lenni, hiszen e politika fenntartható fejlődést eredményez. Ez pedig az Unió egésze számára alapvető fontosságú.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! „Kitérhetsz a valóság elöl” – írta Ayn Rand, – „de nem térhetsz ki a valóság elől való kitérés következményei elől”.

Elértük a piacok közpénzekkel való megmozdításának határát. Most mindenki láthatja, hogy Görögországban közeledik a fizetésképtelenség, kivéve az euróövezet pénzügyminisztereit, akik 13 hónappal a 110 milliárd eurós hasztalan kötelezettségvállalást követően most úgy tűnik, hogy további, közel ugyanekkora összegű kötelezettségvállalást határoznak meg. Valójában ez nem hasztalan. Nem csupán hasztalan. Ténylegesen káros, mert azt biztosítjuk, hogy ha a fizetésképtelenség bekövetkezik, az jóval nagyobb lesz, és a csapás adófizetőként mindannyiunkat érint, nem csupán néhány bankárt és kötvénytulajdonost.

Így a görög munkavállalók érdekeit és az európai adófizetők érdekeit egyaránt feláldozzák az eurokrácia maroknyi képviselői által táplált ambíciók érdekében.

 
  
  

Jelentés: Georgios Stavrakakis (A7-0141/2011)

 
  
MPphoto
 

  Mario Pirillo (S&D).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Az egyértelmű célkitűzésekkel és egyszerűsített hozzáférési mechanizmusokkal rendelkező, több alapra épülő horizontális programok létrehozásának elképzelése olyasvalami, amit teljes mértékben támogatok. Egyetértek Barca professzor jelentésével, amely szerint a helyi fejlődésre alapuló megközelítéssel javítható a hatékonyság és az eredményesség, valamint biztosítható az integráltabb módon történő működés. A figyelmet a városi dimenzióra kell összpontosítanunk, és biztosítanunk kell az alapok, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) egyéb finanszírozási eszközei közötti koordinációt. Szűk költségvetési keretek esetén ezek az eszközök a feltöltődő alapokkal együtt lehetővé tennék az eredmények nyomon követését. Ez megsokszorozná a rendelkezésre álló forrásokat és növelné a kedvezményezettek számát, ami viszont javítaná az eredményességet.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök asszony! Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a többi strukturális alap közötti hatékonyságot növelnünk kell. Véleményem szerint rendkívül fontos, hogy különféle alapok álljanak rendelkezésünkre. Természetesen ezeknek az alapoknak különbözőek a célkitűzéseik és kijelölt megközelítésük. Rendkívül fontosnak tartom, hogy bevonjuk a régiókat, és hogy az Európai Unió iránymutatásokat határozzon meg, amelyek a régiókban végrehajthatók és megfelelően alkalmazhatók. Éppen ilyen fontos azonban, hogy ez a kijelölt megközelítés azt is figyelje, hogy a régiókban milyen a végrehajtás, annak érdekében, hogy ezek az alapok ne hátráltassák egymást, hogy ne legyenek párhuzamos támogatásaink, hogy ne támogassunk értelmetlen programokat – más szóval, a meghatározott célkitűzéseket ezekkel az alapokkal össze kell hangolnunk. Ezt értem fokozott hatékonyság alatt. Azt várom, hogy e területen folytassuk a munkát, és hogy több jelentést és eredményt tárjanak elénk.

 
  
MPphoto
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE).(LT) Elnök asszony! Örülök, hogy ma a kohéziós politika egyszerűbbé és hatékonyabbá tételéről beszélünk. Már többször elismételtem, hogy az európai uniós pénzekkel támogatott tagállami fejlődés és az életminőség javítása hatékonyabb lenne, ha a tervezési módszert hatékonyabban alkalmaznánk, és biztosítanánk, hogy a horizontális célkitűzéseket különböző alapokból származó pénz felhasználásával érjük el.

Az alapokra irányadó szabályok felülvizsgálata szintén fontos. Gyakran előfordul, hogy pénzhiány miatt lehetetlen egy probléma megoldása. Egy másik alapból finanszírozott másik program nem használható, még akkor sem, ha hasonló célokat tűzött ki. Sajnos ebben az esetben az eltérő szabályok miatt a pénz alapok közötti átcsoportosítására nincs lehetőség. Miközben üdvözöljük az állásfoglalás felhívását, hogy még nagyobb hatású koordinációs mechanizmus bevezetésére van szükség, arra is ösztönzöm Önöket, hogy módosítsák az alapokban rendelkezésre álló pénz átcsoportosítására vonatkozó szabályokat, a lehető legrugalmasabbá téve azokat.

 
  
  

Jelentés: Corien Wortmann-Kool (A7-0178/2011)

 
  
MPphoto
 

  Gianluca Susta (S&D).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A jelentések mellett szavaztam, Wortmann-Kool asszony jelentését kivéve, amelynek szavazásánál, képviselőcsoportom módosításainak támogatása ellenére, tartózkodtam. Ezért nem képviselőcsoportom általános javaslatát követve szavaztam, mert úgy vélem, hogy olyan komoly problémákkal állunk szemben, hogy ebben az esetben demonstrálnunk kell az európai intézmények kohézióját és arra való képességünket, hogy meg tudjuk oldani a felmerülő problémákat. A Tanács részéről e válság tekintetében tapasztalható bizonyos bátortalanság és arrogancia ellenére úgy vélem, hogy ki kell mutatnunk ezt a kohéziót.

Nem értettem egyet a halasztással sem, mert olyan helyzetben vagyunk, amelyben polgárainknak sürgős választ kell adnunk a gazdasági válságra, amely nem pusztán a pénzügyi spekuláció következménye, hanem azé is, hogy képtelenek vagyunk a fellendülés és a növekedés problémáinak megoldására. Kötelességünk rendbe hozni Európa költségvetését, és válaszokat kell adnunk, aminek a vállalkozások és a munka világának bevonásával kell kezdődnie, és más, nyitottabb szabályokra van szükség annak érdekében, hogy megvalósítsuk az egységes piacot, és hogy a globális piacon folytatott versenyben jobb pozíciónk lehessen. Wortmann-Kool asszony jelentésének kivételével ezért szavaztam a jelentések mellett.

 
  
  

Jelentés: Elisa Ferreira (A7-0183/2011)

 
  
MPphoto
 

  Sergej Kozlík (ALDE).(SK) Elnök asszony! A gazdasági és monetáris unió első évtizede azt mutatja, hogy jobb gazdasági kormányzási keretre van szükségünk. Az új keretnek a közösen megállapított szabályok és politikák tekintetében az egyes tagállamok nagyobb felelősségén, valamint a nemzeti gazdaságpolitikák feletti megbízhatóbb európai uniós szintű felügyeleti rendszeren kell alapulnia.

Az elmúlt két év tapasztalatai különösen azt igazolták, hogy a nagyobb versenyképesség, a fenntartható gazdasági növekedés és az álláslehetőségek rendelkezésre állásának eléréséhez fenntartható költségvetési hiány- és adósságszintre, a makrogazdasági egyensúlytalanságok kiküszöbölésére szolgáló reformokra és a növekedés és foglalkoztatás vonatkozásában határozott európai uniós stratégiára van szükség. Be kell vallanom, hogy kissé zavar, hogy a gazdasági mechanizmusokba adminisztratív elemeket szőttek. Másrészt az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a piaci mechanizmusok nem tudnak gyorsan és rugalmasan reagálni a negatív fejleményekre, aminek az a következménye, hogy a pénzügyi válság adósságválságba fordul.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! Szeretném üdvözölni a Kommunisták és a Zöldek képviselőcsoportjában ülő barátaimat. Egy dologban igazuk van. Ha elfogadnánk politikájuk tized részét, komoly gondban lennénk, de egy dologban igazuk van, ezek a mentőakciók az emberek többségét büntetik annak érdekében, hogy néhány nagyon gazdag embert megjutalmazzanak. Ha Görögországban veszélyben lévő bankokat, különösen francia és német bankokat meg akarunk menteni, sokkal olcsóbb lenne, ha közvetlenül adnánk nekik pénzt, ahelyett, hogy látványosan Athénon keresztül tesszük ezt.

Vissza kell azonban lépnem és meg kell kérdőjeleznem a feltevést. A bankok megmentésére irányuló első próbálkozás kudarcát követően miért várják el ismét az adófizetőktől, hogy lépjenek elő és mentsenek meg néhány nagyon gazdag embert az általuk elkövetett hibák következményeitől.

Ha a mi generációnk visszatekint a régi európai rendszerre, azon csodálkozunk, hogy egy ilyen rendszer hogyan létezhetett. Azt kérdezzük, hogyan lehetett úgy felépíteni, hogy csak az előkelőségek mentesek az adó alól. Hogyan tűrhettünk egy olyan rendszert, ahol csak a kisemberek fizetnek adót? De tudják mit? Pontosan ugyanolyan rendszert hozunk létre azzal, hogy bizonyos rejtett érdekeltségek megmentése érdekében a közpénzek körül lapátolunk. Így „hasta la victoria siempre”.

 
  
  

Jelentés: Diogo Feio (A7-0179/2011)

 
  
MPphoto
 

  Francisco Sosa Wagner (NI).(ES) Elnök asszony! A csomag egésze olyan irányba megy, amelyet pán-európaiként és föderalistaként támogatok annak ellenére, hogy ez félénken és nagy kihagyásokkal történik. Ezenkívül a spanyol politikai vezetés számára bölcs iránymutatásokat tartalmaz. Ezért a gazdasági kormányzásról szóló jelentések közül négy jelentés mellett szavaztam.

A Feio-jelentés ellen szavaztam, mert a prociklikus politikákat támogatja, amelyek a legjobb esetben sem segítenek kimászni a válságból és a legrosszabb esetben előmozdítanák a stagnálást és a munkanélküliséget.

Nem szavaztam a Wortmann-Kool-jelentés mellett sem – ellene szavaztam –, mert nem veszi figyelembe a Stabilitási és Növekedési Paktumot, az Európai Foglalkoztatási Stratégiát, illetve az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit, amelyek európaiak milliói, különösen a fiatalok számára a remény forrását jelentik.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök asszony! A túlzott hiány esetén követendő eljárás egy kicsit olyan, mint a futballmeccs: ha szabályokat határoztunk meg, azokat be kell tartani. Nem elég egyenesen a másik szemébe nézni és azt mondani: „megígérjük, hogy minden szabályt betartunk”. Az élet megváltozott. Más szóval, ha a játék szabályait megszegik, szankciókat és büntetéseket kell kiszabni. Természetesen ez nem érhető el demokratikus döntéssel. Hadd térjek vissza a futballmeccs példájához. Képzeljék el, hogy valamilyen szabálytalanságot követtek el. A játékvezető dönt. Képzeljék el, mi történne, ha a játékvezetőnek azt mondanák, hogy a játékosok körében tartson szavazást, hogy valóban szabálytalanság történt-e. Ez lehetetlen lenne. Ezért van szükségünk világos döntéshozatali folyamatra. Mit teszünk, ha valaki megszegi a szabályokat? Végül szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen szolidaritásra is szükségünk van. Ahelyett, hogy egyszerűen megbüntetjük azt, aki megszegte a szabályokat, segítenünk kell neki visszatérni az egyenes útra.

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – Hannan úr, Ön jogosult arra, hogy beszéljen a Feio-jelentésről, de Ön következik és az egyetlen, aki szerepel a Goulard-jelentésre vonatkozó listán, így adok Önnek két percet, hogy azt mindkettőre úgy használja fel, ahogy akarja.

 
  
MPphoto
 

  Daniel Hannan (ECR). – Elnök asszony! Ön rendkívül nagylelkű és igen jó elnök.

Szeretnék kiragadni néhány esetlen kifejezést az e pénzügyi mentőcsomagok vitája során az elmúlt hetekben hallottakból. A média Görögország megmentéséről, Portugália támogatásáról és Írország megsegítéséről beszél, de a fogadó országok lakossága ezt nem így látja.

A görögök azért tiltakoznak az utcán, mert pontosan értik, hogy ennek az EU/IMF hatalomátvételnek mi lesz a következménye. A pénz nem a görög átlagemberekhez kerül, azok a pénzügyi intézmények kapják, amelyek a görög államadósságot tartják a kezükben. A visszafizetés azonban az átlag adófizetőktől érkezik: más szóval Írország, Portugália és Görögország kapja a teljes európai bankrendszer támogatásának számláját.

Miért? Mert képtelenek vagyunk elfogadni, hogy a monetáris unió tévedés volt. Nem látjuk a logikát: hogy teljesen eltérő feltételekkel és igényekkel rendelkező országok egyetlen közös valutába való összezsúfolása pontosan azokat a feszültségeket okozza, amelyeket néhányan közülünk 10 évvel ezelőtt, a projekt elindulásakor előre megmondtak.

Az integráció fokozásával és mindazzal, amit e jelentésről a tegnapi vitában hallottunk, hogy „pénzügyi unióra van szükségünk”, hogy „gazdasági kormányzásra van szükségünk” csak súlyosbítjuk a válságot. Láthatják a logikai hibát, barátaim. Az európai integráció megbukott, tehát legyen több belőle! A monetáris unió nem elegendő, erősebb gazdasági unióra van szükségünk.

A valóság az, hogy a tekintély megőrzéséről van szó: az eurokraták tekintélyének megőrzéséről, akik először is elindították ezt a projektet, és akik készek arra, hogy önteltségük fenntartása érdekében feláldozzák a periférián található országok lakosságát és a szegény országok adófizetőit.

Bizonyára az ő arcuk a legdrágább Szép Heléna arca óta, amely ezer hajót indított el.

 
  
  

Jelentés: Corien Wortmann-Kool (A7-0178/2011)

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). – Elnök asszony! A zárószavazás elhalasztása mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy talán van némi esélye annak, hogy megállapodásra jutunk a Tanáccsal.

A gazdasági kormányzásról szóló jelentések véleményem szerint nem jelentik a legjobb választási lehetőséget, de abban a helyzetben, amelyben jelenleg vagyunk, ezek jelentik valószínűleg a legkevésbé rossz választási lehetőséget.

Az a helyzet, hogy az eurót támogató rendszer önmagában nagyon törékeny. A Stabilitási és Növekedési paktum nem működött; már a kezdetekben kudarc volt. Most olyan helyzetben vagyunk, hogy vagy feladjuk a valutát vagy megpróbálunk egy olyan gazdasági kormányzást létrehozni, amely megerősíti annak alapjait és valamiképpen újraépíti az infrastruktúrát.

Egyetértek Mario Montival, aki azt mondta, hogy a nagyobb tagállamokhoz való túlzott alkalmazkodás némiképp hozzájárult a jelenlegi gazdasági válsághoz, és javaslataink legalább megállíthatják a jövőbeni történéseket. Csupán azt remélem, hogy ez nem eső után köpönyeg.

 
  
  

Jelentés: Andreas Schwab (A7-0038/2011)

 
  
MPphoto
 

  Robert Rochefort (ALDE).(FR) Elnök asszony! Ma reggel, háromévi munka után az európai fogyasztók védelmének javításáról egy igen fontos szövegről szavaztunk, amely helyesen az internetes vásárlásokra összpontosít, amelyek 20 év múlva az európai kereskedelem akár 25%-át is képviselhetik, ami jelentős összeget jelent.

E vásárlások egy része határokon átnyúló vásárlást takar. Ezek a fogyasztóknak szélesebb választékot és alacsonyabb árakat kínálnak. Ez a valódi fejlődés. A kkv-k és a kézművesek számára szintén fontos lehetőséget nyújtanak arra, hogy új piacot találjanak.

A főbb előrelépések közül kettőt szeretnék megemlíteni: a vásárlástól való elállásra nyitva álló időszak 14 napra való növelése és a megrendelést megerősítő utolsó gombnyomás vagy rákattintás előtt egy összefoglaló biztosítása, amely tartalmazza az összes információt és a teljes árat.

Végül büszke vagyok, hogy a szavazáshoz fűzött indokolások kapcsán azt mondhatom, hogy képviselőtársaimmal és a képviselőcsoportokkal együtt egyhangúlag szavaztunk, mert egy ilyen témában nyilvánvalóan konszenzusra, nem pedig vitára volt szükségünk. Sikerült elérnünk ezt a konszenzust.

 
  
MPphoto
 

  María Irigoyen Pérez (S&D).(ES) Elnök asszony! Engedje meg, hogy röviden kommentáljam az előttem elhangzott felszólalásokban elhangzottakat.

Nem arról van szó, hogy meg kell védeni az EU alapítóinak hírnevét, hanem Európa építéséről és az európai polgárok érdekében való munkálkodásról van szó.

Most pedig szeretnék áttérni a fogyasztók jogairól szóló irányelvre vonatkozó szavazatom indokolására. Üdvözlöm ezen irányelv elfogadását, amely az európai integráció és a fogyasztók jogainak védelme tekintetében előrelépést jelent, ugyanakkor sajnálom, hogy az irányelv néhány cikkének elfogadása számos spanyol fogyasztót és felhasználót megfoszt a védelemtől, akik olyan jogokat veszítenek el, amelyek már szerepeltek a spanyol jogban.

Ezért a spanyol szocialisták a mai napon a következő néhány cikk ellen szavaztak: 9. cikk, amely a távollevők között kötött szerződések esetében a tájékoztatási kötelezettség teljes harmonizációjával kapcsolatos; a 17. cikk (2) bekezdése, amely az elállási időszakban az áruk szokásos használatáért való fogyasztói felelősség lehetőségéről szól és a 22. cikk (2) bekezdése, amely az áru leszállítására vonatkozó pótlólagos határidő bevezetéséről szól abban az esetben, ha a kereskedő a szerződésben meghatározott időre nem szállítja le az árut.

 
  
MPphoto
 

  Ville Itälä (PPE).(FI) Elnök asszony! Hannan úr röviddel ezelőtt, amikor más kérdésekről beszélt, megemlítette, hogy kevesebb, nem pedig több integrációra van szükség, bármi is történjen. A fogyasztók jogairól szóló javaslat azonban kifejezetten a több integrációról szól, és teljes mértékben releváns. A nemzetközi, az európai kereskedelemben való részvétel esetén támogatjuk a polgárok jogait és a fogyasztók védelmét. Tudjuk, hogy az internetes vásárlás jelenkori jelenség, az arra vonatkozó jogszabályok azonban elavultak, és ideje továbblépni.

Hazámban, Finnországban, ez a jogszabály ma már meglehetősen előrehaladott szakaszban van, és néha bizonyára elgondolkodtat bennünket, hogy nem lépünk-e visszafelé, amikor közös jogszabályokat dolgozunk ki. A kereskedelem azonban európai, így a jogszabályoknak is európaiaknak kell lenniük, így ezen az úton kell továbbhaladnunk.

 
  
MPphoto
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A fogyasztók jogairól szóló, a Bizottság által előterjesztett irányelvjavaslat érdeme, hogy a tárgyra vonatkozó előző négy irányelvet egyetlen jogalkotási aktusban egyesíti.

Egyetértek a jelentés célkitűzéseivel. A 27 tagállamban alapvető fontosságú a fogyasztók magas szintű védelme, ugyanakkor méretüktől függetlenül a gyártók arra vonatkozó igényének megfelelő módon történő figyelembevétele, hogy áruikat és szolgáltatásaikat az európai fogyasztók számára szükségtelen jogi akadályok nélkül rendelkezésre bocsáthassák.

A dolgok jelenlegi állása szerint a jogi szétaprózottság felszámolása nem könnyű feladat. Wortmann-Kool asszony jelentése tehát helyesen vonja kétségbe, hogy a teljes harmonizáció eléri-e az érintettek esetében várt hatást.

Ezért mellette szavaztam, mivel meggyőződésem, hogy hasznos lenne a bizottsági javaslat módosítása, amely minimális harmonizációt, ugyanakkor a fogyasztók számára magas szintű szolgáltatás garantálását biztosítana.

 
  
MPphoto
 

  Adam Bielan (ECR).(PL) Elnök asszony! A mai szavazással lezártuk a fogyasztók jogairól szóló irányelvtervezettel kapcsolatos háromévi munka hosszú folyamatát. A dokumentum minden tagállamban magas szintű fogyasztóvédelmet garantál és segít abban, hogy a különböző országokból származó vállalkozások és fogyasztók között létrejött kiskereskedelem terén tapasztalható zavar kitisztuljon. Az irányelv horizontális jellege lehetővé teszi az e téren jelenleg hatályban lévő európai uniós jogszabályok egészként való összefogását.

Az irányelv rendelkezéseinek az online tranzakciók valamennyi típusa tekintetében különös szerepet kell játszaniuk. Remélem, hogy a javasolt jogszabály növeli a fogyasztóknak a vásárlások e formája iránti bizalmát. A fogyasztók szempontjából különös jelentőséggel bír annak a jognak a megállapítása, hogy a fogyasztó a szerződéstől indokolás nélkül 14 napon belül elállhat és ezzel kapcsolatban a teljesített valamennyi kifizetés visszatérítésére jogosult. Kedvező a véleményem a tiltott szerződéses feltételekre vonatkozó 5. fejezet rendelkezéseinek végleges verziójáról is. Biztos vagyok abban, hogy az irányelv az Európai Unióban jelentősen javítani fogja a fogyasztók jogait, így támogattam a jelentést.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök asszony! Kérem bocsássák meg, hogy oly gyakran kérem figyelmüket. Sajnos a „catch-the-eye” eljárás tekintetében ez nem az én hetem volt. Mindig kimaradtam. Volt néhány dolog, amit erről a pontról is mondani szerettem volna, általánosságban azonban örülök, hogy túl vagyunk ezen az irányelven. Én is mellette szavaztam.

Örülök továbbá, hogy meg tudtuk erősíteni a fogyasztói jogokat és belevettük az úgynevezett házaló értékesítést is, mert e téren sok gyanús ügylet születik. Szeretném azonban ismételten kérni, hogy e jogszabály végrehajtása során ne feledkezzünk el a bürokrácia problémájáról. Németországban különösen magas a kis- és középvállalkozások száma. Bár ezek a vállalkozások nem érintettek a házaló értékesítésben, természetesen gyakran kötnek a fogyasztókkal kézfogással megkötött üzletet. Ez a gyakorlat már évszázadok óta él. Ügyelnünk kell arra, hogy e kkv-kat ne árasszuk el túlzott bürokráciával. Megismétlem, örülök, és az irányelv mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE).(CS) Elnök asszony! Nagyon örülök, hogy Schwab úr kompromisszumot ért el a Tanáccsal a fogyasztók jogainak megerősítése terén, és hogy a kompromisszum tartalmazza az internetes kereskedelemre vonatkozó javaslataimat is. Természetesen a jelentés mellett szavaztam, de sajnálattal közlöm, hogy a magyar elnökség megakadályozta javaslatomat – amelyet a Parlament egésze támogatott –, hogy a fogyasztók megállapodott feltételekkel kapjanak jogot másik államból származó termékek értékesítésére.

Sajnos a határokon átnyúló rendelések egyharmadát az Eurostat szerint ily módon utasítják vissza. Az internetes áruházak – például az iTunes vagy mások – áruikat vagy szolgáltatásaikat nem szállítják az új tagállamokba. Ily módon a cseh fogyasztók például a franciaországi vagy a hollandiai fogyasztókkal összehasonlítva hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. A belső piac ezáltal a digitális környezet tekintetében még mindig nem egy egységes piac, és a Tanács így nagy lehetőséget mulasztott el.

 
  
  

Jelentés: Romana Jordan Cizelj (A7-0214/2011)

 
  
MPphoto
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE).(LT) Elnök asszony! A kiégetett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelése különösen fontos mind a környezet, mind pedig az emberek és a társadalom biztonsága tekintetében. Ezért sürgetem a Tanácsot, hogy az irányelv elfogadása során vegye figyelembe a környezetvédelmi kérdések megoldásában növekvő szerepet játszó Európai Parlament véleményét is. Sajnos politikai játszmáink során a dokumentumokba olyan rendelkezéseket akarunk belefoglalni, amelyek épp az elérni kívánt hatással ellentétes hatást válthatnak ki.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásukkal bizonyos tagállamok magukkal hozták az atomerőművek terheit, amelyeket akaratuk ellenére kényszerítettek rájuk. Az Ignalina atomerőmű leállítása Litvánia európai uniós csatlakozásának egyik feltétele volt. Az Európa Unió hivatalosan kötelezettséget vállalt a leállítás finanszírozására. Ezt a kötelezettséget az EU mindenekelőtt azért vállalta, mert egy olyan ország, mint Litvánia saját erejéből képtelen lenne finanszírozni az erőmű teljes leszerelési munkáit. A leszerelési munkák magukban foglalják a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelését is.

Ezért az a felszólítás, hogy ezt a terhet helyezzék át a tagállamok vállára az elérni kívánt hatással ellentétest hatást váltana ki. Ha Litvánia nem kapja meg a szükséges finanszírozást, nem tudja ténylegesen garantálni a biztonságot. A következő időszakra vonatkozó pénzügyi tervben az Ignalina atomerőmű leszerelésével mind Litvániának, mind pedig az Európai Unió egészének továbbra is foglalkoznia kell.

 
  
  

Jelentés: Francesca Balzani (A7-0230/2011)

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). – Elnök asszony! Határozottan támogattam ezen állásfoglalás 25. bekezdését, amely „sajnálatának ad hangot, hogy alig növelték a Progress program forrásait ...”, mert a Bizottság 2010-ben vállalt kötelezettsége, hogy pótolni fogja azt a 20 millió EUR-t, amely a Progressből átkerült a mikrofinanszírozáshoz, nyilvánvalóan nem fog teljesülni.

A mikrofinanszírozási eszköz bár igen kicsi, valóban fontos szerepet játszik a hitelhez való hozzáférés biztosításában a szociális gazdaság mikrovállalkozásai számára, és alapvető fontosságú most, hogy a pénzügyi intézmények nem nyújtanak kölcsönöket.

Ez azonban nem történhet a Progress program kárára. Véleményem szerint ez csupán azt jelenti, hogy az egyiktől elveszünk, hogy adhassunk a másiknak.

Szeretném még hozzáfűzni, hogy határozottan támogatom az élethosszig tartó tanulást célzó Grundtvig program megerősített támogatását, és különösen üdvözlöm a Life+ program támogatásának növelését.

 
  
  

Jelentés: Albert Deβ (A7-0202/2011)

 
  
MPphoto
 

  Ville Itälä (PPE).(FI) Elnök asszony! Elfogadták ezt a rendkívül fontos jelentést, és először is köszönetet kell mondanunk és gratulálnunk kell az előadónak, Dess úrnak, aki valóban igen keményen dolgozott e kompromisszumok elérése érdekében, hogy a közös agrárpolitika (KAP) reformja ilyen jelentős módon megindulhasson.

Látom, hogy milyen nehéz, ha minden egyes tagállam igen különböző felhívásokat tesz, hogy mit kell belevenni a KAP reformjába, de egy fontos kérdés releváns ebben az esetben, ez pedig természetesen a környezetbarátabbá válás kérdése. Fontos, hogy a mezőgazdasági termelőket bevonják a fenntartható környezetvédelmi politikába, de hogy jön létre ez a még inkább környezetbarát rendszer? Ezt a Dess úr által leírt módon kell megvalósítani. Nem szabad nagyobb bürokráciát eredményeznie és nem növelheti a termelők költségeit. Figyelembe kell vennünk továbbá a tagállamok eltérő helyzetét. Ha ez ily módon sikeres, és ha a Bizottság ezt követően részletes javaslatokat terjeszt elő, akkor a helyes úton leszünk és mindannyian örülhetünk, hogy a mezőgazdasági termelők részt vesznek a környezetvédelmet célzó önkéntes mozgalmakban.

 
  
  

ELNÖKÖL: ISABELLE DURANT
alelnök

 
  
MPphoto
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE).(ES) Elnök asszony! E kezdeményezés mellett szavaztam, mert Európának megszorításoktól mentes, határozott közös agrárpolitikára van szüksége, amely a jövedelmező gazdaságok támogatására és az élelmiszerbiztonságra, a megfelelő ellátásra és a minőségi termelésre összpontosító politikát jelent.

Az innováció és a hatékonyabb energia- és vízfelhasználásra, valamint termőföld-hasznosításra irányuló erőfeszítésekre való összpontosítás érdekében a mezőgazdaságnak továbbá támogatásra van szüksége.

Mindezt más gazdálkodási formákkal kell ötvözni, amelyek lehetővé teszik az ezen ágazat szakemberei által kifejtett munka tisztességesebb elismerését, olyan emberekét, akiknek szakmai életük során folyamatosan fejlődniük és tanulniuk kell. Számukra egyszerűbb eljárásokat, kevesebb bürokráciát, valamint a célkitűzések és az eszközök tekintetében nagyobb átláthatóságot kell biztosítani.

Ennek megfelelően az új KAP-nak erősítenie kell az aktív mezőgazdasági termelőkkel, valamint a termelés és a vidéki térségek kiegyensúlyozott fejlődése tekintetében nyújtott hozzájárulásukkal szembeni elkötelezettségét. Ezenkívül a jövedelmezőség magában foglalja ezen ágazat politikáinak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel való összehangolását. Ezért a költségvetési erőfeszítéseket is fenn kell tartani.

 
  
MPphoto
 

  Sergej Kozlík (ALDE).(SK) Elnök asszony! A közös agrárpolitika reformjára vonatkozó jelenlegi európai bizottsági javaslat csak kozmetikai módosítás, nem pedig az európai mezőgazdasági termelés piacainak és versenyképességének javítására irányuló reform.

Ebben az összefüggésben én is támogattam az Európai Parlament számos megállapítását és kritikai észrevételét. Alapvetően ellenzem a támogatási rendszerrel kapcsolatos korábbi megközelítés további alkalmazását, és támogatom további objektív kritériumok bevezetését, amelyek figyelembe veszik a 27 államra bővült Európán belül a mezőgazdaság finanszírozásának feltételeit. Véleményem szerint az úgynevezett felső támogatási határérték csak komplikáció, amely nem fogja javítani az új tagállamok mezőgazdasági termelőinek helyzetét. A közös agrárpolitikának két pilléren kell alapulnia, az első az európai uniós forrásokból való teljes finanszírozás. A második pillérnek a mezőgazdaság modernizációjára, a versenyképességre és a nemzeti forrásokból társfinanszírozott vidékfejlesztésre kell összpontosítania.

 
  
MPphoto
 

  Czesław Adam Siekierski (PPE).(PL) Elnök asszony! Az Európai Parlament elfogadta az „A közös agrárpolitika (KAP) jövője 2020-ig” című jelentést. Ellene szavaztam, mert az általa javasolt intézkedések nem valódi reformok, hanem csak kozmetikai és kisebb módosítások, amelyek támogatják és fenntartják a jelenlegi igazságtalan KAP-ot. Az európai élelmiszertermelés 20 évi stagnálásából és a mezőgazdasági termelők alacsony jövedelméből elegünk volt.

Elfelejtettük, hogy hét, illetve öt évvel ezelőtt az Unió új tagállamokkal bővült, amelyek kismértékű támogatásban részesültek, és amelyek ígéretet kaptak arra, hogy 2013 után a kifizetéseket ki fogják egyenlíteni. Szeretném ezt egyértelműen hangsúlyozni: fenn kell tartani egy erős második pillért, és ennek magában kell foglalnia a pénzeszközök elosztására vonatkozó jelenlegi kritériumok megtartását, amelyek figyelembe veszik az egyes tagállamok fejlettségbeli különbségeit. Végül a vidéki területeken jobban össze kell hangolni a regionális politikát és a közös agrárpolitikát. A közös agrárpolitika második pillérének egyes feladatait át kell csoportosítani a kohéziós politika körébe. A vidéki területeknek joguk van arra, hogy a regionális politika alapján rendelkezésre álló pénz felhasználásával továbbfejlődjenek.

Egyetlen dolgot szeretnék még mondani, ez pedig az, hogy Barroso úr kijelentése a második pillér eszközeinek esetleges csökkentésével kapcsolatosan azt jelenti, hogy nincs igazán tisztában a probléma komolyságával.

 
  
MPphoto
 

  Peter Jahr (PPE).(DE) Elnök asszony! Én is szeretnék köszönetet mondani az előadónak, Dess úrnak. Ha az agrárpolitika versenyképes akar maradni és környezetbarátabbá kíván válni, megfelelő finanszírozást kell biztosítani számára. Szeretném hangsúlyozni a „megfelelő” szót. A „megfelelő” ebben az esetben a mezőgazdasági termelőkre és az adófizetőkre egyaránt vonatkozik. Véleményem szerint a mezőgazdasági ágazatban a versenyképes struktúrák létrehozása kifejezetten üdvözlendő. Ebben a tekintetben a közvetlen kifizetések megnyirbálása az elérni kívánt hatással ellentétes hatást kiváltó intézkedés. Nem az a feladatunk, hogy versenyképes struktúrákat tegyünk tönkre. Én a volt Kelet-Németországban nőttem fel, ahol a politikusok a mezőgazdasági termelők számára részletesen előírták a működési struktúrákat és minden termelési adatot. Ez államcsődöt eredményezett. Ez a helyzet nem ismétlődhet meg; szeretném megóvni az Európai Uniót egy ilyen katasztrófától, ezért ellenzem a csökkentéseket és ezért végül tartózkodtam e jelentés szavazásánál.

 
  
MPphoto
 

  Marian Harkin (ALDE). – Elnök asszony! A Dess-jelentés mellett szavaztam, de csalódottságomnak kell hangot adnom, hogy a 4. módosítás nem volt eredményes. Képviselőcsoportom támogatta, mert a természeti hátrányok kompenzálása, valamint a hegyvidéki területeken, a környezetvédelmi szempontból érzékeny térségekben és a Natura 2000 régiókban a mezőgazdasági tevékenység fenntartása érdekében az első pillér szerinti külön támogatást tett volna lehetővé.

A 23. módosítás ellen szavaztam, nem azért, mert támogatom a GMO-kat – nem támogatom azokat –, hanem mert támogatom a szubszidiaritást és úgy vélem, hogy a GMO-k tekintetében a tagállamokra kell hagyni a választás jogát.

Különösen örültem annak, hogy támogattuk a 27. módosítást, amely helyesen elutasítja a víz-keretirányelvből eredő megterhelő és homályos követelményeknek a kölcsönös megfeleltetési rendszerbe való bevezetését mindaddig, amíg nem kapunk tisztább képet a különböző tagállamokban ezen irányelv végrehajtásáról.

Örömmel tapasztaltam továbbá, hogy a Parlament támogatja, hogy piaci zavar esetén és szükséghelyzetekben többlépcsős védőhálót alkalmazzanak. Ez ésszerű és arányos válasz.

Végül örültem, hogy elsöprő többséggel szavaztunk amellett, hogy a költségvetés legalább a 2013-as szinten maradjon. Enélkül minden további csak üres beszéd.

 
  
MPphoto
 

  Zuzana Roithová (PPE).(CS) Elnök asszony! Az Európai Parlament ma elfogadta az „A közös agrárpolitika jövője 2020-ig” című jelentést. Támogatom a jelentés hosszú távú célkitűzését, hogy az EU minden mezőgazdasági termelője számára tisztességes feltételek biztosítására kell törekedni, ami a közvetlen kifizetésekre vonatkozó korábbi kritériumok feladását jelenti.

Ennek ellenére nem szavaztam a jelentés mellett, mivel szeretném kifejezésre juttatni, hogy egyáltalán nem értek egyet a gazdaságok méretén alapuló felső kifizetési határértékre vonatkozó javaslat elfogadásával. Ez hátrányos megkülönböztetésben részesíti például a cseh gazdálkodókat, illetve arra kényszeríti őket, hogy a gazdaságokat kisebb egységekre darabolják fel annak érdekében, hogy támogatást kapjanak. Személy szerint támogatom a kisebb méretű gazdaságok fejlesztését, de ez egy olyan intézkedés, amely egyes országokban rontani fogja az európai mezőgazdasági termelők versenyképességét.

 
  
MPphoto
 

  Seán Kelly (PPE).(GA) Elnök asszony! Örömmel támogattam ezt a jelentést és gratulálok az előadónak, Dess úrnak az által végzett remek munkához. Tegnap éjjel a vitát az elejétől a végéig követtem, de elmulasztottam a „catch-the-eye” eljárást, amit sajnálok, mert két kérdést akartam feltenni a biztosnak. Ugyanakkor örömmel tapasztaltam, hogy a Parlament szinte egyhangúlag amellett volt, hogy a költségvetést legalább a jelenlegi szinten kell tartani.

– A két kérdés, amit fel akartam vetni a biztosnak a korábbi referenciaévekhez és a tejkvótához kapcsolódik.

Állítólag mindkettőt meg akarják szüntetni. Meg szeretnénk tudni, hogy mikor, és mi lép a helyükbe? Ennek ismerete nélkül a mezőgazdasági termelők számára igen nehéz a jövőre vonatkozó tervezés. Minél hamarabb választ kapunk ezekre a kérdésekre

(GA) annál jobb, minden európai mezőgazdasági termelő szempontjából. Köszönöm.

 
  
MPphoto
 

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE).(LT) Elnök asszony! A közös agrárpolitika az európai uniós politika egyik legnagyobb, ugyanakkor legérzékenyebb területe, amely valamennyi tagállamot érinti. Mindenekelőtt a mezőgazdaság egy olyan terület, amely jelentős és közvetlen hatást gyakorol a környezetre. Ezért fontos, hogy a közvetlen támogatási modellek kidolgozásánál és a vidékfejlesztés támogatásánál prioritást kapjon a fenntartható mezőgazdaság és a különböző környezetvédelmi szempontok, beleértve az ökológiai gazdálkodást.

A vidékfejlesztési dimenzió az EU-hoz a közelmúltban csatlakozott országok számára is releváns. Sajnos a migráns munkavállalók száma a vidéki térségekben a legmagasabb. Ezért az ott lakás és a munkavégzés szempontjából, valamint a fiatalok számára vonzóbbá kell tenni azokat. Ennek eléréséhez vidékfejlesztési eszközöket kell alkalmazni, támogatni kell a vidéki közösségek ígéretes és dinamikus fejlődését és tovább kell fejleszteni a LEADER-módszer végrehajtását.

A vidéki területeken a fiatal gazdálkodók és a fiatalok mezőgazdasági termelésbe és a vidékfejlesztési folyamatokba való bevonása a földterületek termelésből való kivonásának, a vidék elnéptelenedésének, a vidéki lakosság elöregedésének és más kérdések megoldása szempontjából szintén fontos.

 
  
MPphoto
 

  Mario Borghezio (EFD).(IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A közös agrárpolitikáról szóló saját kezdeményezésű jelentéssel kapcsolatban két megjegyzést szeretnék tenni Az első, hogy a mezőgazdasági termékek fogyasztói árának a költségekkel, a befektetett erőfeszítésekkel és munkával, ugyanakkor a termelési költségekkel arányosnak kell lennie, ha azt akarjuk, hogy az európai fogyasztók egészséges termékeket egyenek, amelyeket az európai mezőgazdaság, a hagyományos mezőgazdaság állít elő, amely mezőgazdaságot meg kell védeni.

A második megjegyzés az illetékes európai hatóságokhoz szóló jelzéssel kapcsolatos. Ismerik az olasz Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Erdészeti Politikai Minisztérium tisztviselői által készített jelentést a tejkvótákról? Ez a jelentés világosan mutatja, hogy a tejtermelési kvóta, amelyről azt állították, hogy kimerült, így jogalapot teremtett az olasz tejtermelő gazdákra kiszabott bírságra, valójában nem is merült ki. Ez igen súlyos, mivel ezek a bírságok Padániában gazdaságok ezreit kényszeríthetik térdre, és vihetik csődbe azokat. Szabad Padániát!

 
  
MPphoto
 

  Elnök. – A szavazáshoz fűzött indokolások ezzel lezárultak.

 
  
  

A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások

 
  
  

Jelentés: Sharon Bowles (A7-0229/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Az Európai Központi Bank (EKB) elnökének kinevezése mellett szavaztam, tekintettel a jelölt szakértelmére és az évek során nyert széles körű tapasztalataira.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) Szeretném kifejezni, hogy büszke vagyok arra, hogy az Európai Parlament széles körben támogatta Mario Draghinak az Európai Központi Bank új elnökévé történő kinevezését. Ezt a kinevezést az állam- és kormányfők tanácsi ülése is meg fogja erősíteni, de Olaszország számára máris igen megtisztelő, nemcsak Draghi úr rendkívül magas szintű szakmai életútja, szakértelme és az európai gazdasági ügyek terén szerzett tapasztalata miatt, hanem azért is, mert a következő nyolc évre szóló kinevezését az európai vezetők mindegyike teljes mértékben támogatta. Draghi elnök úrnak sok sikert kívánok munkájához.

 
  
MPphoto
 
 

  Pino Arlacchi (S&D), írásban. – Mario Draghinak az Európai Központi Bank következő elnökévé történő jelölése mellett szavaztam, tekintettel óriási szakértelmére és a globális pénzügyi rendszer irányításával kapcsolatos haladó nézetére. A Gazdasági Bizottságban a múlt héten tartott meghallgatása során hangsúlyozta, hogy most megerősített európai gazdasági kormányzásra van szükség, és hogy elnöksége alatt az EKB elsősorban az infláció elleni harcra fog koncentrálni. Mindezen okokból büszkén adom neki teljes támogatásom.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Az Európai Központi Bank (EKB) Végrehajtó Bizottságának tagjait az állam- és kormányfők nevezik ki, a Tanács javaslatát és az Európai Parlamenttel való konzultációt követően. Ebben az esetben a Tanács ezért Draghi úrnak 2011. november 1-jével az EKB elnökévé történő kinevezéséről konzultál a Parlamenttel. A Gazdasági és Monetáris Bizottság, amelynek tagja vagyok, meghallgatást tartott, amely igen kielégítő eredménnyel zárult. Következésképpen támogatom Draghi úr jelölését.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Băsescu (PPE), írásban. – (RO) Mario Draghinak az Európai Központi Bank elnöki posztjára történő jelölése mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy igen magas szintű szakmai tapasztalattal rendelkezik. A Gazdasági és Monetáris Bizottságban tartott meghallgatás során Draghi úr kimerítő választ adott az európai parlamenti képviselők által feltett valamennyi kérésre. E tekintetben üdvözöltem a görögországi pénzügyi válság következményeivel kapcsolatos konstruktív megközelítését.

Ezenkívül Mario Draghi annak az őszinte óhajának adott hangot, hogy az államok fizetésképtelenségének elkerülése érdekében európai uniós szinten fokozott gazdasági kormányzási modellt kíván bevezetni. Pályázatában pontosan ezért helyezi előtérbe az infláció elleni harcot, mint az Európai Központi Bank stabilitási célkitűzésének részét, valamint a felügyeleti mechanizmusok erősítését. Az erős gazdaság biztosításához valóban hatékony, automatikus szankciókkal rendelkező Stabilitási és Növekedési Paktumra van szükség.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonio Cancian (PPE), írásban.(IT) Olasz európai parlamenti képviselőként üdvözöltem Mario Draghinak az Európai Központi Bank elnökévé történő jelölését. Részt vettem június 14-i európai parlamenti meghallgatásán. Tekintélyes életpályája, tudományos tisztségeitől a Pénzügyi Stabilitási Tanács elnökeként a gazdasági és pénzügyi világ legmagasabb szintű pozíciójáig, az elnöki pozíció elsőrendű jelöltjévé teszi. Egy Európa számára különösen bonyolult időszakban Draghi úr bizonyára képes lesz arra, hogy megfeleljen az európai pénzügyi rendszer igényeinek és garantálja a gazdasági növekedéshez szükséges pénzügyi stabilitást és támogatást. Jelölése Olaszország számára fontos politikai jelzés, miután az államkincstár főigazgatójaként és 2006 óta az olasz központi bank elnökeként kiváló tapasztalatokat szerzett és ez idő alatt sikeresen támogatta Olaszországot az európai és a nemzetközi színtéren.

 
  
MPphoto
 
 

  Nessa Childers (S&D), írásban. – Draghi úrnak gratulálni kell kinevezéséhez, aki véleményem szerint igen alkalmas jelölt. Bízom azonban abban, hogy értékeli az európai parlamenti képviselőktől kapott megbízatását és ennek megfelelően az EKB elnökeként képviseli nézetüket.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) Ezen ajánlás mellett szavaztam, és indokaim jóval túlmutatnak a jelölt nemzetiségén. Valójában nem gondolom, hogy az EU helyett inkább Olaszország élvezi majd Draghi professzor kinevezését. Épp az ellenkezője. Olaszország elveszíti központi bankja elnökét, aki igen kompetens és nagyon jól ismeri a gazdasági, a monetáris és az ingatlanügyletekkel kapcsolatos problémákat. Olyan valakiről beszélünk, aki kifogástalan önéletrajzzal, valamint állami és magánintézményekben szerzett, jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, valakiről, aki mindig rendkívül kezdeményező volt (például a Pénzügyi Stabilitási Fórum elnökeként). Publikációi olyan tudományos életpályáról tanúskodnak, amely kétségtelenül összhangban van az általa elvégzendő feladatokkal, és a monetáris területen szerzett tapasztalatának a képességei tekintetében felmerülő valamennyi kételyt el kell oszlatnia. Nem véletlen, hogy a kinevezésével kapcsolatos konszenzus annyira egyhangú. Minden szempontból úgy tűnik, hogy rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, hogy kiváló európai központi banki elnök legyen. Tekintettel a jelenlegi helyzetre, jelentős kihívások előtt áll. Ezért őszintén sok sikert kívánok neki.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) A gazdasági és pénzügyi válság időszakában elengedhetetlen, hogy olyan vezetőkkel és felelős személyekkel rendelkezzünk, akik higgadtságot és függetlenséget mutatnak. Jean-Claude Trichet-nek, az Európai Központi Bank elnökének sikerült ellenállnia az állam- és kormányfők nyomásának. Utódjának hasonló tulajdonságokkal kell rendelkeznie és éppoly megalkuvást nem ismerőnek kell lennie. Az olasz Draghi úr jelöltsége mellett szavaztam, mivel kiváló hírnévnek örvend, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság előtti meghallgatása során jó benyomást keltett. Életpályája, különösen az olasz központi bank elnökeként szerzett tapasztalata remélem, lehetővé teszi, hogy az Európai Központi Bank élén rá váró számos kihívást a lehető legmegfelelőbb módon kezeljen.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Draghi úr tudományos és szakmai háttere, valamint a Parlament előtti meghallgatása bizonyította, hogy pontosan érti, hogy az EU-ban szükség van a gazdasági kormányzás elmélyítésére, és világos elképzelésekkel rendelkezik erről, valamint a növekedés újraindításához az euró stabilitásának jelentőségéről. Ezt és az Európai Központi Bank elnöki posztjának jelentőségét figyelembe véve úgy vélem, hogy Draghi úr minden feltételnek megfelel ahhoz, hogy teljesítse az a megbízatást, amelyre most szakértelme és elkötelezettsége alapján jelölték.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) 2011 májusában az Európai Tanács a Parlamenttel együtt javasolta Mario Draghi 2011. november 1-jétől nyolc évre az Európai Központi Bank elnökévé történő kinevezését. A Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága meghallgatta a jelöltet, aki válaszolt a bizottság tagjainak kérdéseire. Beszélt például a görög adósságról, és többek között kifejtette véleményét, hogy az EKB-nak nem szabad feladnia a valutastabilitás fenntartása érdekében tett erőfeszítéseket. A bizottság következésképpen javasolta Draghi úr kinevezését. Mivel a jelölt megfelel az EKB elnöki posztjának betöltésére meghatározott feltételeknek, szeretném kifejezni, hogy támogatom e feladatra való kinevezését.

 
  
MPphoto
 
 

  Bruno Gollnisch (NI), írásban.(FR) Bár bizonyos európai oligarchák kinevezése a szabályozás alapján titkos szavazással történik, szeretném tudatni, hogy Draghi úr ellen szavaztam, mert tényleg van valami súlyosan egészségtelen és perverz az államadósság-válság közepette a Goldman Sachs volt európai igazgatójának kinevezésében. Az az időszak, amelyben feladatait végezte, valamint ez utóbbiak jellege nem kerülheti el figyelmüket. Hacsak nem egy középszerű igazgató volt, és még ha nem is ő volt szervezője, Draghi úr bizonyára tudta, hogy cége végezte, látszólag legálisan, mégis tisztességtelenül a görög adósság kozmetikázását annak igazolására, hogy Görögország csatlakozzon az euróhoz. Nem hagyhatják figyelmen kívül továbbá a Goldman Sachs szerepét az államadóssággal kapcsolatos jelenlegi spekulációban, sem a gazdasági és pénzügyi válságban való felelősségét és az Egyesült Államokban a társasággal szemben folyó vizsgálatokat. Az a tény, hogy a Goldman Sachs szerepel Draghi úr önéletrajzában, elfogadhatatlanná teszi őt, ezáltal kizárva őt ebből a szerepből.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Nagyon örülök a ma elért eredménynek, amely szerint Mario Draghinak az Európai Központi Bank következő elnökévé történő kinevezésére vonatkozó tanácsi ajánlás mellett nagy többséggel szavazott a Parlament. Valójában úgy vélem, hogy országunk számára megtiszteltetés, hogy egy olyan stratégiai intézmény, mint az Európai Központi Bank (EKB) élén illusztris képviselője áll. Egy olyan ember elkötelezettségének és kompetenciájának fontos elismerése, aki képviseli országunkat, és akinek az a nehéz, ugyanakkor tekintélyes feladat jut, hogy az EKB-t vezetheti egy olyan időszakban, amelyben Európának súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal kell megküzdenie. Remélem, hogy a következő Európai Tanács hivatalosan megerősíti kinevezését, és hogy novembertől a következő nyolc éven át Mario Draghi vezetheti az EKB-t ugyanazzal a magas szintű és megkérdőjelezhetetlen szakmai hozzáértéssel, mint amit a múltban tett tanúbizonyságot, valamint elkísérheti az Európai Unió gazdaságát a fellendülés szakaszához vezető úton, amely garantálja a stabilitást és megerősíti Európa pénzügyeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Örülünk Mario Draghinak az Európai Központi Bank jövőbeli elnökévé történő kinevezésének, mivel bizonyította, hogy rendelkezik e tekintélyes hivatal ellátásához szükséges szintű szakmai életpályával, valamint a nemzetközi pénzügyi és banki ágazatban szerzett sokéves és elismert tapasztalattal. Gratulálunk az olasz központi bank volt elnökének jelöltségéhez és ahhoz, hogy az európai parlamenti meghallgatáson bizonyítani tudta az előtte álló problémák megoldására való képességeit és adottságát. Úgy ítéljük meg, hogy jelölése siker Olaszország számára, amelyet az egyik legtekintélyesebb európai intézményben magas szinten képviselhet. Munkájához sok sikert kívánunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az Európai Parlament – tekintettel a Tanács 2011. június 16-i ajánlására (10057/2011), tekintettel eljárási szabályzatának 109. cikkére, tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A7-0229/2011), mivel az Európai Tanács 2011. május 20-i levelében konzultált az Európai Parlamenttel Mario Draghi 2011. november 1-jétől nyolcéves hivatali időre az Európai Központi Bank elnökévé történő kinevezéséről, mivel a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága ezt követően megkezdte a jelölt igazoló iratainak különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 283. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított követelményekre és az Európai Központi Banknak az EUMSZ 130. cikke szerinti teljes függetlenségének szükségességére figyelemmel történő értékelését, és mivel értékelésének elvégzésekor a bizottság megkapta a jelölt önéletrajzát, a részére kiküldött kérdésekre adott válaszaival együtt – kedvező véleményt alkotott a Mario Draghinak az Európai Központi Bank elnökévé történő kinevezésére irányuló tanácsi ajánlásról. Kinevezését ellenzem.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Draghi úrnak az Európai Központi Bank legmagasabb posztjára teljes mértékben alkalmatlan jelölt. Az egyesült államokbeli Goldman Sachs befektetési bank elnökhelyettese és igazgatója volt, ahol többek között Európáért és a nemzeti kormányokkal való kapcsolattartásért felelt. Ezt a tevékenységét pontosan abban az időszakban végezte, amikor Görögország deficitjével és költségvetésével kapcsolatosan az EU-nak hamis adatokat szolgáltatott. Ebben az összefüggésben a Goldman Sachs bankot azzal vádolják, hogy a görögöknek a hamisításnál tanácsokat adott. E gyanús ügyleteken túl Draghi úrnak felróható továbbá a görögországi adósságlevonás elleni, illetve a megmentés melletti megalkuvást nem ismerő álláspontja. Az euróövezet egyik déli, hatalmas pénzügyi problémákkal küzdő tagállamának képviselőjeként kinevezése teljesen rossz jelzés a piacok és a polgárok felé, amelyek és akik nem transzferuniót, hanem stabil valutát akarnak.

A német Axel Weber lett volna a legalkalmasabb jelölt. Ő azonban, mivel felismerte a most hozott és a Draghi úr által helyeselt intézkedések helytelen irányát, nem is jelentkezett a posztra. Draghi úr kinevezése az euró koporsójába vert következő szegnek és az EU egészét érintő fenyegetésnek tekinthető.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságában tartott kiváló meghallgatást követően meggyőződéssel szavazok Mario Draghinak az Európai Központi Bankhoz (EKB) történő kinevezése mellett. Szavazatom annak megerősítése, hogy e nehéz és válságos időszakban az EKB irányítására legalkalmasabb és legnagyobb szakértelemmel rendelkező személyt választották. Meggyőződésem, hogy Mario Draghi tudni fogja, hogy hogyan töltse be az EKB jövőbeli elnöki szerepkörét, mivel bizonyított az olasz központi banknál eltöltött időszakban, és a jövőben is bizonyítani fog gazdag tapasztalatának és nagyfokú hozzáértésének Európa érdekében történő hasznosításával. A legmagasabb fejlettségi szintet elért elit olasz intézmény, az olasz központi bank által elért fejlődéssel kapcsolatos elégedettségemnek hangot adva szeretném ismételten hangsúlyozni Mario Draghinak, az EKB következő elnökének magas szintű szakmai életpályáját. Bízva abban, hogy a Tanács megerősíti a Parlament támogató szavazatát, a Gazdasági és Monetáris Bizottság tagjaként garantálom Mario Draghinak, hogy készek vagyunk az EKB-val való gyümölcsöző együttműködésre, különösen az euró és az EU szempontjából e nehéz időszakban.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentése alapján, valamint a konzultációs eljárást és a jelölt igazoló iratainak különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 283. cikke (2) bekezdésében megállapított követelményekre és az Európai Központi Bank teljes függetlenségének szükségességére figyelemmel történő értékelését követően az EKB elnökének kinevezéséről szóló jelentés mellett szavaztam, és üdvözlöm Draghi úr kinevezését.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Csak támogatni tudom, hogy novembertől nyolc évre az Európai Központi Bank (EKB) új elnökévé Mario Draghit jelölték. A jelölt önéletrajza a legmagasabb szintű szakértelemről és élettapasztalatról tanúskodik, és a mai globális gazdasági színtér egyik legillusztrisabb olasz képviselőjének képét rajzolja elénk. E nehéz időszakban úgy vélem, hogy az EKB élén a legrátermettebb személy álljon, és Mario Draghi ennek a leírásnak tökéletesen megfelel.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Az Európai Központi Bank (EKB) fő stratégiai célkitűzése az EU-ban az árstabilitás fenntartása, amivel jelentős mértékben hozzájárul a tagállamok által jelenleg tapasztalt gazdasági és pénzügyi nehézségek kezeléséhez. A római La Sapienza Egyetemen szerzett diplomával, és a Massachusetts Institute of Technology-n szerzett közgazdaság-tudományi doktorátussal rendelkező Draghi úr az olasz központi bank elnöke, az EKB kormányzótanácsának és általános tanácsának tagja, a Nemzetközi Fizetések Bankja igazgatótanácsának tagja, Olaszországot képviseli a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank kormányzótanácsában és az Ázsiai Fejlesztési Bankban, valamint a Pénzügyi Stabilitási Fórum elnöke.

Draghi úrnak az EKB elnökévé történő kinevezése mellett szavazok, mivel meggyőződésem, hogy széles körű tudományos háttérrel és nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, és mert támogatom az európai intézmények határozott elkötelezettségét az infláció elleni harc, a közös valuta megerősítése és az államadósság-válságban a fenntarthatóság terén. Úgy vélem továbbá, hogy az EKB új elnöke az őszinteség és a szigor kultúráját fogja megvalósítani, valamint segít a szilárd és következetes gazdaságpolitika kidolgozásában, a bizalom jelét küldve ezáltal a nemzetközi piacok felé.

 
  
MPphoto
 
 

  Dominique Vlasto (PPE), írásban.(FR) Draghi úr kinevezése az Európai Központi Bank (EKB) élére véleményem szerint teljes mértékben megalapozott döntés, mivel megerősíti az Európai Unió azon óhaját, hogy folytatni kívánja a jelenlegi elnök, Jean-Claude Trichet által megkezdett munkát. Olyan körülmények között, amelyben egyes országok, például Görögország gazdasági helyzete gyengíti az eurót, a Draghi úr által tanúsított akarat és határozottság, hogy fenn kívánja tartani az erős valutát célzó irányt, gazdaságunk hitelességének biztosításához elengedhetetlen. Üdvözlöm továbbá egy olyan ember kinevezését, aki ezen poszt betöltéséhez szükséges valamennyi tulajdonsággal rendelkezik. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Tanácsban és az olasz központi bank vezetőjeként szerzett tapasztalata jelentős előnyt jelent az intézmény nemzetközi szintű láthatósága, ennélfogva az Európai Uniónak mint a világ legnagyobb gazdasági hatalmának helye tekintetében. Tekintettel a kihívásokra, amelyekkel gazdaságunk fellendülése érdekében meg kell küzdenünk, örülök egy olyan valaki kinevezésének, akinek sikerült konszenzust teremtenie, és aki bizonyította, hogy képes a stabil, erős és versenyképes monetáris unió előtti út megnyitására.

 
  
  

Jelentés: Barbara Matera (A7-0191/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Igennel szavazok a jelentésre, mert egyértelműen jelzi az EU szolidaritását az európai lakosságot jelenleg sújtó válsággal kapcsolatban. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) ebben az esetben az autóiparban működő General Motors Belgium vállalat alkalmazottainak, illetve négy beszállítójának támogatására használják majd fel 2010 júniusa és 2010 októbere között.

A 9,59 millió euró költségvetésből minden leépített dolgozóra személyre szabott intézkedések vonatkoznak majd. Ez 2011-ben a harmadik alkalom, hogy az EGAA igénybevételére sor kerül. Ezért úgy gondolom, hogy igazságos és megfelelő az Alapot ebben az esetben alkalmazni.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) Igennel szavaztam arra a kezdeményezésre, hogy a 2 834 személyt, akik a General Motors belgiumi leépítése miatt elveszítették az állásukat, segítsük visszaintegrálni a munkaerőpiacra, mert a cég a gazdasági és pénzügyi világválság következtében nem tudta kibővíteni az antwerpeni gyárát. Támogatom a szociális partnerek által a javasolt intézkedéscsomaggal kapcsolatosan elért megállapodást.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) A Matera-jelentés mellett szavaztam, mert a belgiumi helyzet megfelel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) mobilizációs feltételeinek. A General Motorstól és négy autóipari beszállítójától a négyhónapos referencia-időszak (2010 június–október) alatt elbocsátott 2 834 [sic] személy miatt kért 9 593 931 eurót kizárólag ezen munkavállalók reintegrálására fordítják majd, akik a világpiacok folyamatos globalizációja miatt veszítették el az állásukat, és abból semmiképpen nem részesülhet majd az a vállalat, amely az elbocsátásokat végrehajtotta.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE), írásban. – Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap központi szerepet játszik a globális munka-kereskedelmi trendek miatt a munkavállalókat érintő terhek könnyítésében. A General Motors Belgium esetében úgy gondolom, hogy az előadó következtetései helyesek, ezért a dosszié mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Támogatom az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) alapján történő munkát, nem utolsósorban az autóipar támogatását, amely igen megszenvedte a gazdasági és pénzügyi válságot. Én is arra szavazok, hogy Belgiumot az autóipari dolgozók érdekében támogassuk az EGAA-ból, olyan intézkedésekkel, amelyek a munkapiaci reintegráció érdekében a személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagját alkotják.

 
  
MPphoto
 
 

  Nessa Childers (S&D), írásban. – Fontos, hogy a Parlament kiemelje az EGAA-ban rejlő hatalmas potenciált.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) A General Motors Belgium és négy autóipari beszállítója által végrehajtott hatalmas elbocsátási hullám után tavaly, 2010. december 20-án Belgium a 2 834 elbocsátott dolgozó átképzéséhez az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap támogatását kérte. Ezt az európai alapot arra hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson azoknak, akik a világkereskedelem változásai miatt veszítették el az állásukat. Nagyon örülök annak, hogy ma a Parlament elfogadta ezt a támogatást, amely lehetővé teszi majd, hogy az elbocsátott dolgozók segítséget kapjanak, különösen a munkakeresésben és a képzésben. Ez jó hír a több ezer érintett családnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Ek, Marit Paulsen, Olle Schmidt és Cecilia Wikström (ALDE), írásban.(SV) Újra úgy döntöttünk, hogy támogatjuk az EU Globalizációs Alkalmazkodási Alapjának felhasználását – ezúttal körülbelül 2 800 ember megsegítésére, akik Belgiumban elveszítették a munkájukat – mert Európa még mindig megszenvedi a gazdasági válság hatásait, és rendkívüli körülmények között rendkívüli intézkedésekre van szükség.

Úgy gondoljuk azonban, hogy a jövőben a már létező eszközöket kellene alkalmazni – különösen az Európai Szociális Alapot – azon személyek munkapiaci esélyeinek javítására, akiknek az elbocsátása folyamatban van vagy már megtörtént. A következő költségvetési időszakban valószínűleg nem lesz szükség a Globalizációs Alkalmazkodási Alapra.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) felhasználása a General Motors Belgium és négy beszállítója által végrehajtott elbocsátások után szükséges. Ki kell emelni a belga hatóságok erőfeszítéseit: egy sor fontos intézkedést tettek annak érdekében, hogy az érintettek könnyebben találjanak munkát.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) 2006-ban jött létre a világkereskedelem nagyobb szerkezeti átalakulásainak következményei által sújtott munkavállalók támogatására. Célja az, hogy ezek a személyek visszajussanak a munka világába. 2009-ben az Alapot kibővítették, lehetővé téve a gazdasági és pénzügyi válság miatt elbocsátott dolgozók támogatását. A 2011-es költségvetés alatt most vetődött fel harmadszor az Alap alkalmazása, és az EGAA-ból 9 593 931 eurót használnának fel a General Motors Belgium és négy antwerpeni beszállítója által elbocsátott 2 834 fő munkaerőpiaci reintegrációjára. A Bizottság szerint a kérelem megfelel az EGAA-támogatás jogosultsági kritériumainak, és javasolja, hogy a költségvetési hatóság hagyja jóvá az Alap igénybevételét. Ezt gyorsan és hatékonyan kell végrehajtani, hogy ne várakoztassuk meg a dolgozókat, akiknek a támogatása a cél.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szól. A 2006-ban létrehozott EGAA célja azoknak a támogatása, akik a világkereskedelem globalizáció miatti szerkezeti átalakulása következtében veszítették el az állásukat. 2010. december 20-án a General Motors Belgium gépjárműgyártó cég az EGAA alkalmazását kérte, mivel a fő cégnél és négy beszállítójánál 2 834 alkalmazott elbocsátása vált szükségessé.

A mostani gazdasági és pénzügyi válság miatt az EGAA kulcsfontosságú szerepet játszik sok cég csődjének szociális hatásainak mérséklésében – a csődöket egyébként gyakran a feltörekvő piacok agresszív gazdaságpolitikája okozza. A 2011-es EU költségvetés során ez a harmadik eset, hogy az Alap alkalmazását kérik. Mivel a kérelem megfelel a támogathatósági kritériumoknak, támogatom az előadó javaslatát és a határozati javaslat mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Az európai tömeges elbocsátások miatt több alkalommal kérték az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap felhasználását. Ebben az esetben több mint 9 millió euró folyósítását kérik Belgium számára a kb. 2 800 elbocsátott autóipari dolgozó támogatásához. A 2011-es költségvetés alatt ez a harmadik eset, hogy az Alap alkalmazását kérik. Így, ha a rendelkezésre álló előirányzatból levonjuk a kért összeget, az év végéig az 500 millió eurós maximumból megmarad még 489 628 697 euró.

Habár az Alap igénybevételét támogatjuk, mivel ezen munkavállalók támogatása létfontosságú, szeretnénk ismét hangot adni fenntartásainknak és az alappal szembeni kritikus álláspontunknak, mivel úgy gondoljuk, hogy fontosabb lett volna eleve a munkanélküliség ellen tenni intézkedéseket. Ezért az EU-ban érvényben lévő neoliberális politikákat meg kell változtatni, így a nemzetközi kereskedelem deregulációjához és liberalizációjához való ragaszkodást is.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Fenntartjuk az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alappal (EGAA) kapcsolatos kritikus álláspontunkat, mivel úgy gondoljuk, hogy fontosabb lett volna olyan intézkedéseket hozni, amik eleve megakadályozzák a munkanélküliséget, de a vállalatok szerkezetátalakítása vagy a nemzetközi kereskedelem liberalizációja miatt az utcára került dolgozók támogatása érdekében az Alap igénybevétele mellett szavaztunk. Ebben az esetben több mint 9 millió euró folyósítását kérik Belgium számára a kb. 2 800 elbocsátott autóipari dolgozó támogatásához. Ez a 2011. évi költségvetés keretében vizsgálandó harmadik kérelem.

Így, a jelenleg igényelt összegnek a rendelkezésre álló előirányzatokból történő levonása után 2011 végéig további 489 628 679 euró áll rendelkezésre. Sokatmondó tény, hogy a betervezett összegből csak 10 millió eurót használtak fel egy olyan időszakban, amikor a társadalmi és pénzügyi válság egyre súlyosbodik, és ez már önmagában is mutatja, hogy minimum az Alap felhasználását irányító szabályozás felülvizsgálata szükséges.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot arra hozták létre, hogy megfelelő támogatást nyújtson a globális kereskedelem nagyobb szerkezeti változásait megszenvedő munkavállalóknak. A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló intézményközi megállapodás értelmében az Alapból évente maximum 500 millió euró használható fel. 2011 áprilisában a Bizottság elfogadott egy javaslatot az Alap Belgium javára történő igénybevételéről a pénzügyi és gazdasági válság miatt korábban elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra történő visszailleszkedésének támogatására. A Bizottság értékelése az elbocsátások és a világkereskedelem nagyobb szerkezeti változásai és a pénzügyi válság közötti összefüggéseken alapult. A Bizottság értékelése szerint a kérelem megfelel a pénzügyi támogatás jogosultsági kritériumainak, és véleményem szerint a kérelem támogatása helyes döntés. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2008-as együttes nyilatkozatában megerősítette, hogy az intézményközi megállapodás kapcsán fontos az Alap igénybevételéről hozott döntések gyors meghozatala.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Egyetértek ezzel a jelentéssel, mert Belgium támogatást kért azon 2 834 személy elbocsátása ügyében, akik a General Motors Belgium vállalatnál és annak négy beszállítójánál dolgoztak az autóiparban, Belgium antwerpeni NUTS II régiójában. Valamennyi elbocsátás támogatásban részesítendő. 2010. december 20-án Belgium kérvényezte az EGAA igénybevételét a General Motors Belgium és négy beszállítója által elbocsátott személyek ügyében, majd kérvényét 2011. január 24-én további információkkal egészítette ki. Ez a kérelem megfelel a pénzügyi hozzájárulások kritériumairól az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében szereplő előírásoknak. Ezért a Bizottság az Alapból 9 593 931 euró igénybevételét javasolja.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Belgium javára történő igénybevétele mellett szavaztam, mert úgy gondolom, hogy ez egy értékes eszköz a gazdasági válság miatt nehézségekkel szembesülő munkavállalók támogatására. Ahogy az többször is elhangzott, az EGAA 2006 óta nyújt gyakorlati támogatást a vállalatok áthelyezése miatt, illetve – a 2009-es módosítás óta – a gazdasági válság miatt elbocsátott európai munkavállalók újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésének megkönnyítésére. A mai szavazás témája a General Motors Belgium vállalatnál és négy beszállítójánál az antwerpeni NUTS II régióban a négyhónapos referencia-időszakban – 2010. június 14. és október 14. között – történt 2 834 elbocsátás kapcsán (amelyek közül valamennyi támogatásban részesítendő) kért, 9 953 931 euró EGAA-támogatás.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) azzal a céllal jött létre, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak.

A Bizottság új határozati javaslatot fogadott el az EGAA Belgium általi igénybevételéről a General Motors Belgium vállalatot különösen érintő globális pénzügyi és gazdasági válság eredményeként elbocsátott dolgozók munkaerőpiaci reintegrációja érdekében. Ezzel kapcsolatosan külön említésre került az elbocsátások váratlan jellege és azoknak a helyi, regionális és nemzeti szinten a foglalkoztatottságra gyakorolt hatása is.

Ne felejtsük el, hogy az EGAA külön, saját célokkal és határidőkkel rendelkező eszközként jött létre, és így külön előirányzatokra van szüksége, amelyek helyettesítik a más költségvetési sorokból történő átcsoportosításokat, amelyek hátrányosak lehetnek a különböző szakpolitikai célkitűzések megvalósítására nézve.

Véleményünk szerint a kérelem megfelel az EGAA szabályzatában szereplő támogathatósági kritériumoknak, és pozitív álláspont megfogalmazásával támogatjuk elfogadását. Kiemelten fontos azonban továbbra is az EGAA szabályzatának felülvizsgálata az olyan multinacionális cégek problémájának kezelése érdekében, amelyek átszervezésekkel és áthelyezésekkel elbocsátásokat okoznak, így az EGAA általi beavatkozást váltva ki.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A szentséges globalizáció nevében feláldozott belga Opel-gyár dolgozói iránti tiszteletből tartózkodom a szavazástól. Abban a helyzetben, amelybe ez az emberek az Európai Unió neoliberális politikái miatt kerültek, szavazhatnék a szánalmas összeg ellen, amelyet az európai elit nekik nyújtana. De az a kicsi, amit adnak, enyhíthet a nehézségeiken. Ettől azonban az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mögötti elgondolás még ugyanolyan elfogadhatatlan. Támogatja az amerikai General Motors cég által végrehajtott áthelyezéseket. Szentesíti a multik és milliárdos főnökeik profitéhségét. A munkavállalókat ebből a profitból, nem pedig az európai adófizetők pénzéből kellene támogatni.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Ismeretes, hogy az alkalmazkodási alap igénybevétele 2 834, a június 14. és október 14. közötti négyhónapos referencia-időszakban az antwerpeni régióban az autóiparban működő General Motors Belgium cégnél és négy beszállítójánál történt elbocsátást érint (amelyek közül valamennyi támogatásban részesítendő). Így az elbocsátott munkavállalók személyre szabott intézkedések keretében kapnak majd támogatást az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból, amelyből ezekre az intézkedésekre 9,59 millió eurót vesznek majd igénybe. Nem ellenzem a belga munkavállalóknak az Alapból történő pénzügyi támogatását. Úgy gondolom azonban, hogy az Alap igénybevételének szabályait meg kellene változtatni annak érdekében, hogy az Európai Unió kevésbé fejlett tagállamai is igénybe vehessék a támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) éves kerete 500 millió euró, célja pedig a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások következményei által sújtott munkavállalók pénzügyi támogatása. A becslések szerint idén 35–50 000 ember részesülhet ebből a támogatásból. A pénzt fel lehet használni az új munkahely keresésének támogatására, személyre szabott képzésekre, egyéni vállalkozás vagy cég beindításának támogatására, mobilitásra és a hátrányos helyzetű és idős munkavállalók támogatására. Mivel a General Motors Belgium autógyártó cégnél 2 834 elbocsátás történt, ami további elbocsátásokhoz vezetett négy beszállító cégnél, az EGAA-ból 9 593 931 eurót terveznek Belgium rendelkezésére bocsátani. A jelentés mellett szavaztam, mert pontosan ez az Alap célja.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot azzal a céllal hozták létre, hogy támogatást nyújtson a nemzetközi verseny globalizálódása miatti elbocsátások vagy más változások miatt hátrányt szenvedő munkavállalóknak. Örülök annak, hogy a Parlament ismételt kéréseire összesen 47 608 950 euró kifizetési előirányzatot jelöltek meg a költségvetésben az EGAA számára. Ezért szavaztam igennel a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) forrásait célzottan, hatékonyan kell felhasználni. A pénzügyi segítségnyújtást a lehető leghamarabb kell rendelkezésre bocsátani, különösen olyan esetekben, amikor egyetlen cég több ezer alkalmazottját bocsátja el. A pénzügyi segítségnyújtás késése különösen fájdalmas és nehéz következményekkel járhat, ezért kulcsfontosságú az EGAA igénybevétele és a tagállam kérésének mielőbbi kielégítése. Nem szabad elfelejteni, hogy az elbocsátott dolgozók és családjuk hatalmas erkölcsi és anyagi károkat szenvednek. Főleg a munkaerőpiacra való visszatérés okoz gondot, tanulni, átképzésen részt venni pedig nincs lehetőségük. Ezért nagyon fontos biztosítani, hogy ezek az emberek időben pénzügyi segítséget kapjanak, hogy képesek legyenek megfelelően visszailleszkedni a munkaerőpiacra. A pénzügyi támogatás fontosságát ismerve támogatom a javaslatot, hogy a General Motors Belgiumnál történt elbocsátások után az EGAA-ból nyújtsunk pénzügyi támogatást Belgiumnak. Arra is felszólítom a tagállamokat, hogy amikor egy-egy vállalat a pénzügyi válság miatt dolgozókat bocsát el, a negatív következmények mérséklése, a foglalkoztatási problémák megoldása és a munkahelyek megtartása és új munkahelyek teremtése érdekében azonnal kérjenek pénzügyi támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Sajnos újra az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) igénybevételéről kell szavaznunk. Azért sajnos, mert ha ilyen beavatkozás merül fel, az azt jelenti, hogy komoly baj van. Másrészről azonban ki kell emelni annak az eszköznek a hasznosságát is, amely bizonyos súlyos, válságos helyzetekben mentőövet jelent a komoly veszélybe került ipari szektorok, és – ami még fontosabb – sok munkás számára. Egyetértek az Alap létrehozásával és igénybevételével, de ez csak ideiglenes megoldás lehet. Emellé egy hosszú távú stratégiának kell társulnia, amelynek célja az európai gazdaság támogatása annak érdekében, hogy az képes legyen lépést tartani a globalizált piaccal, amelyben élünk.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) arra hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak. 2011. április 14-én a Bizottság elfogadott egy határozati javaslatot az EGAA Belgium javára történő igénybevételéről a globális pénzügyi és gazdasági válság miatt korábban elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra történő visszailleszkedésének támogatására. Ez a 2011. évi költségvetés keretében vizsgálandó harmadik kérelem, és az EGAA-ból összesen 9 593 931 euró igénybevételére irányul Belgium javára a General Motors Belgium vállalatnál és négy beszállítójánál történt 2 834 elbocsátás kapcsán, amelyek közül valamennyi támogatásban részesítendő. Mivel a kérelem ezen pénzügyi segítségnyújtási mechanizmus minden igénybevételi kritériumának megfelel, a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak. 2011. április 14-án a Bizottság új határozatra irányuló javaslatot fogadott el az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap Belgium javára történő igénybevételéről az autóiparban működő General Motors Belgium vállalattól és négy beszállítójától az antwerpeni régióban elbocsátott 2 834 munkavállaló munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedésének támogatására. A Bizottság értékelésében a kérdés több aspektusát is figyelembe vette, például: az elbocsátások és a világkereskedelem strukturális átalakulásainak kapcsolatát; a pénzügyi válságot; a szóban forgó elbocsátások váratlan jellegét; az elbocsátások számával kapcsolatos bizonyítékokat; az elbocsátások váratlan jellegének magyarázatát; az elbocsátásokat végrehajtó vállalkozások és az érintett munkavállalók azonosítását; az érintett területet és annak hatóságait és az érintetteket; az elbocsátások hatását a helyi, regionális és nemzeti szintű foglalkoztatottságra és a finanszírozásra javasolt, személyre szabott intézkedésekből álló koordinált csomagot. Az érintettek munkaerőpiaci reintegrációja érdekében a javaslat mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Jacek Protasiewicz (PPE), írásban. – A jelentés mellett szavaztam, mert támogatja a Bizottságnak az EGAA Belgium javára történő igénybevételére vonatkozó javaslatát a General Motors Belgium fővállalkozástól elbocsátott 2 834 munkavállaló álláskeresésének támogatása érdekében, és ezzel az EPP képviselőcsoport is egyetért. A jelentés azon felvetése is jogos, hogy a 2011-es költségvetés az első, amelyben kifizetési előirányzat (47 608 950 euró) szerepel az EGAA sorában. Ez azt jelenti, hogy az EGAA-t külön, saját célokkal és határidőkkel rendelkező eszköznek ismerték el, és így külön előirányzatokra van szüksége, amelyek helyettesítik a más, fel nem használt költségvetési sorokból történő átcsoportosításokat, amelyek hátrányosak lehetnek a különböző szakpolitikai célkitűzések megvalósítására nézve. Támogatom az előadó azon javaslatát is, hogy az EGAA-rendelet közeledő felülvizsgálatakor kerüljön megoldásra a multinacionális vállalatok kérdése, amelyeknek a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások esetén történő átszervezése vagy áthelyezése, különösen pénzügyi válság idején, kihat az egyszerű dolgozókra, akik a leginkább megszenvedik a következményeket. Ezért van szükség az EGAA beavatkozására.

 
  
MPphoto
 
 

  Robert Rochefort (ALDE), írásban.(FR) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot azért hozták létre, hogy segítséget nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak és segítsen nekik visszatérni a munkaerőpiacra. Pontosan ezért kell gyors támogatást nyújtani a General Motors által az antwerpeni régióban elbocsátott 2 834 munkavállalónak. Támogatni kell a 9 593 931 euró igénybevételéről szóló parlamenti javaslatot, amely konkrét és személyre szabott szolgáltatásokat biztosít majd, mint például a munkahelykeresés támogatása, az állásinterjúkra való felkészítés, az önálló vállalkozás támogatása és az egyéni szakképzés támogatása. A gazdasági és pénzügyi válság következményeivel szembesülő Európának egységesnek kell lennie és szolidaritást kell mutatnia; ezért teljesítenünk kell Belgium kérését. Az európai segélyek azonban nem jelentik azt, hogy a vállalatoknak ne kellene teljesíteniük a kötelezettségeiket és ne kellene tenniük a stratégiáiknak a jelenlegi kihívásokhoz való igazításáért.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Igennel szavaztam. Felszólítjuk az érintett intézményeket, hogy tegyék meg az EGAA igénybevételének felgyorsításához szükséges lépéseket; nagyra értékeli ezzel összefüggésben a Parlament támogatások kiutalásának felgyorsítására irányuló kérelme nyomán a Bizottság által bevezetett továbbfejlesztett eljárást, amelynek célja, hogy a költségvetési hatóság számára az EGAA-kérelem támogathatóságáról szóló bizottsági értékelést az EGAA igénybevételére irányuló javaslattal együtt nyújtsák be; reméli, hogy az EGAA soron következő felülvizsgálatának keretében tovább tökéletesítik az eljárást. Emlékeztetünk tehát az intézmények azon elkötelezettségére, hogy zökkenőmentes és gyors eljárást biztosítsanak az EGAA igénybevételére vonatkozó döntések elfogadásához, egyszeri, időben korlátozott egyéni támogatást nyújtva, amely a globalizáció és a pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalók megsegítésére irányul; rámutat az EGAA potenciális szerepére az elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci visszailleszkedésében; mindazonáltal értékelést kér az ilyen munkavállalók EGAA által finanszírozott intézkedések közvetlen eredményeként történő hosszú távú munkaerő-piaci beilleszkedéséről.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) 2011. április 14-én a Bizottság elfogadott egy határozati javaslatot az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) Belgium javára történő igénybevételéről a globális pénzügyi és gazdasági válság miatt elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra történő visszailleszkedésének támogatására. A ma kifejtett álláspontok az autóiparban működő General Motors Belgium vállalatnál és négy beszállítójánál történt 2 834 elbocsátásra vonatkoznak, amelyek közül valamennyi az Alap általi támogatásban részesítendő. A Bizottság értékelése szerint a kérelem megfelel az EGAA szabályzatában szereplő jogosultsági kritériumoknak, és az intézmény a költségvetési hatóság általi elfogadását támogatja. A Parlament ma pozitív álláspontot fogalmazott meg a kérdésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Bart Staes (Verts/ALE), írásban. – (NL) Az antwerpeni Opel-gyár és négy beszállítójának egykori alkalmazottai még mindig dühösek amiatt, ahogy a GM velük bánt. Az antwerpeni Opel-gyár modern és sikeres autó-összeszerelő vállalkozás volt. De a GM igen arrogánsan úgy döntött, hogy megválik 2 834 embertől. Antwerpen nem kapott esélyt, annak dacára, hogy sok kísérlet történt az eladásra. Belgium teljesen jogosan kérte az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) támogatását, amelyet azért hoztak létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett főbb strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak. A Bizottság pozitív véleménye után az Európai Parlament ma jogosan úgy döntött, hogy a hozzáférhetővé tesz az EGAA-ból 9 593 931 eurót a kötelező jelleggel elbocsátott munkavállalókat érő hatások mérséklésére. Örülök, hogy a Parlament ma nyíltan kimondja, hogy az Opel vezetése nem volt hajlandó alkalmazkodni a mostani idők kihívásaihoz. A Parlament jogosan kritizálja azt is, ahogyan az érintett tagállamok az Opel-válságot kezelték. A nemzeti kilábalási tervekben szereplő, a szektor támogatását célzó hosszú távú intézkedések nem voltak összehangolva. Ez különösen rossz szájízt okoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGAA) azzal a céllal, hogy kiegészítő támogatást nyújtson azoknak, akik a globális gazdaság kontextusában bekövetkezett strukturális változások miatt veszítették el állásukat. A Bizottság véleménye szerint az 500 millió eurós 2011 évi költségvetésből 9 593 391 eurót elérhetővé kell tenni Belgium számára az antwerpeni régióban, a General Motors Belgiumnál és négy beszállítójánál történt elbocsátások kezelésére. Úgy gondolom, hogy az EGAA-nak a munkaerőpiacra való visszailleszkedést szolgáló aktív intézkedéseket kellene finanszíroznia, lehetővé téve az új készségek elsajátítását és azoknak az új helyzethez való alkalmazását, amelyben a 2 834 munkavállaló találja magát. Ezen kívül úgy gondolom, hogy az európai intézményeknek fel kell gyorsítania az EGAA Belgium általi igénybevételét, mivel a globalizáció miatt elbocsátott munkavállalók aktív életbe való visszailleszkedését a tagállam garantálja. Szeretném kiemelni, hogy az EGAA alkalmazása nem válthatja ki a General Motors Belgium jogi és pénzügyi felelősségét; az az EU által nyújtott kiegészítő támogatás a munkavállalók társadalmi nehézségeinek csökkentésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D), írásban. – (RO) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak (EGAA) az antwerpeni régióban működő, gép- és felszerelésgyártással foglalkozó General Motors Belgium vállalat ügyében történő igénybevételéről szóló határozat javaslata mellett szavaztam.

A 2010. december 20-án történt 2 834 elbocsátás után Belgium kérvényezte az EGAA igénybevételét. A kérés a General Motors Belgium vállalatnál és négy beszállítójánál történt elbocsátásokra hivatkozik. A 2010. június 14. és 2010. október 14. közötti időszakban 1336 elbocsátás történt, ezen időszak előtt és után pedig további 1498.

A gazdasági és pénzügyi válság következményeként Európában nagy mértékben csökkent a teher- és személyszállító járművek iránti kereslet, ami az autóipar komoly visszaeséséhez vezetett. Belgiumban 2008-hoz képest 2009-ben a gépjárművek gyártása 23,8%-kal, a személyszállító járműveké pedig 34,8%-kal esett vissza.

Szeretném kiemelni, hogy az EGAA igen fontos szerepet játszik az elbocsátott munkavállalók munkaerőpiacra való újbóli beilleszkedésében. Szükségesnek tartom az érintett munkavállalók EGAA által finanszírozott intézkedések közvetlen eredményeként történő hosszú távú munkaerő-piaci beilleszkedésének értékelését. Az EGAA-val minden tagállamnak egyformán kellene élnie.

 
  
MPphoto
 
 

  Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL), írásban.(FR) Az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta Matera képviselő asszony jelentését, amelyben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból 9,5 millió euró igénybevételét javasolja a General Motors antwerpeni (Belgium) Opel-gyárának bezárása kapcsán. A jelentés ellen szavaztam, mert 2 834 embernek egy olyan cég általi elbocsátását finanszírozza, amely 2010 nyarán 5 milliárd USA dollár kölcsönt kapott az amerikai hatóságoktól. Ráadásul sok márka eladásával még 2010 őszén sikerült jobbra fordítania pénzügyi helyzetét, és 2010 novemberében újra jegyezték a részvényeit a tőzsdén. A hatóságok, legyenek azok európai, nemzeti vagy regionális hatóságok, egyszerűen feladják a hatalmukat azáltal, hogy elfogadják a közpénzek igénybevételét egy gyár bezárása miatti hatások enyhítésére, ami semmilyen eredményt nem ér el, csak piaci redundanciákat okoz. A döntés különösen elfogadhatatlan most, amikor az Európai Unió és tagállamai megszorító és költségvetéscsökkentési intézkedések fogadnak el, amelyek meghosszabbítják a gazdasági recessziót, tönkreteszik a közszolgáltatásokat és munkanélküliséget, foglalkoztatási bizonytalanságot, fizetéscsökkentést és társadalmi egyenlőtlenségeket váltanak ki.

 
  
  

Jelentés: Carlo Casini (A7-0197/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, mert az 51. cikkre irányuló új javaslat három fontos célt szolgál: először is, hogy a szabály közérthetőbb és így könnyebben alkalmazható legyen; másodszor, rögzíti az eljárás alkalmazásának új feltételeit; harmadszor pedig tisztázza az eljárás célját.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Antoniozzi (PPE), írásban.(IT) Casini kollégám jelentése az Európai Parlament eljárási szabályzatának 51. cikkével kapcsolatban felmerült problémákkal foglalkozik, és hozzájárul azok megoldásához. Teljesen egyetértek Casini úr álláspontjával, miszerint nem elég egy értelmezésre és a végrehajtás megkönnyítését szolgáló iránymutatásokra támaszkodni. A közös bizottsági ülésekkel és szavazással lefolytatott eljárás alkalmazásának feltételei – és itt különösen a kérdés „kompetenciájára és kiemelt fontosságára” vonatkozó kritériumokra gondolok – egyértelműek és alkalmasak az eddig fennálló jogi bizonytalanság megszüntetésére. Gratulálok a sikeres munkához, és remélem, hogy ez a jelentés az eljárás gyakoribb alkalmazásának elősegítésével meg fogja könnyíteni a Parlament munkáját.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) A jelentés mellett szavaztam, mert az 51. cikkel kapcsolatosan felmerült módosítás, amellett, hogy innovatív együttműködési módszert jelent a különböző bizottságok között, a cikk megértését és alkalmazását is megkönnyíti. Egyértelműbbé teszi az alkalmazás előfeltételeit és meghatározza a normatív tartalmat.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) A jelentés az 51. cikk módosítását javasolja, miután az Elnökök Értekezlete felvetette az eljárási szabályzatban a közös bizottsági ülésekkel kapcsolatban meglévő korlátozások kérdését. A jelentés az eljárási szabályzat módosítását javasolja, amely az 51. cikkben szereplő alkalmazási előfeltételek alaposabban, szigorúbb kritériumok szerint kerülnének ellenőrzésre, többek között az Elnökök Értekezlete által. Az, hogy közös ülésre csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó kérdés rendkívüli horderejű, biztosítja, hogy ezt a jellegénél fogva kivételes eljárást ne alkalmazzák indokolatlanul gyakran. A Casini-jelentés mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavaztam, mivel az a szükséges parlamenti reform részeként jelentős mértékben javítja a bizottságok együttműködését. Ez a jelentés a bizottságok kompetenciájával kapcsolatos alapvető kérdésekre ad választ különösen fontos jogalkotási dossziék esetében, miközben fenntartja az egyenlőség és az együttműködés elveit.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Parlament 2009 májusában módosított eljárási szabályzata egy új eljárást, a parlamenti bizottságok közös ülését tartalmazza olyan kérdések tárgyalására, amelyek nem tartoznak egyértelműen egyetlen bizottság hatáskörébe. Az új szabály teljes integrációja dacára az Alkotmányügyi Bizottságot felkérték a rendelkezés tartalmának tisztázására és megszilárdítására annak érdekében, hogy az könnyebben érthető legyen, különösen a rendes jogalkotási eljárás kontextusában. Egyértelmű, hogy a bizottságok kompetenciájának megosztása során keletkezik bizonyos átfedés, amely megnehezíti a hatáskörök megkülönböztetését. Ezért úgy gondolom, hogy ennek a kérdésnek a tisztázása pozitív lépés, és a javasolt új megfogalmazás az eljárási szabályzat 51. cikkének alkalmazását egységesebbé teszi majd.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentéstervezet a Parlament eljárási szabályzatának 51. cikkének módosításáról szól, miután létrehoztak egy munkacsoportot az eljárási szabályzat felülvizsgálatára és az Elnökök Értekezlete is ilyen irányú döntést hozott. 2009. május 6-án a Parlament felülvizsgálta eljárási szabályzatát, és az 51. cikkben bevezetett egy új eljárást: a „közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást”. Ennek célja a döntési eljárás leegyszerűsítése volt olyan kérdésekben, amelyek túlnyúlnak egy bizottság hatáskörén, hogy csak egy, az összes érintett bizottság álláspontját tükröző jelentés kerüljön beterjesztésre a plenáris ülés elé. A Bizottsági Elnökök Értekezlete felülvizsgálta az 51. cikk szerinti együttműködésre vonatkozó iránymutatás-tervezeteket, és a testület elnöke az Alkotmányügyi Bizottság számára megfontolásra javasolta a kérdést. Ez a javaslat tisztázza az ehhez kapcsolódó kérdéseket és javaslatot terjeszt a plenáris ülés elé, figyelembe véve az érvényes eljárási szabályzatot. Ezért egyetértek az előadó javaslatával, miszerint a „közös bizottság” számítson az eljárási szabályzat szerinti „illetékes bizottságnak”.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) Az előző parlamenti ciklus alatt az Elnökök Értekezlete létrehozta a Parlamenti Reform Munkacsoportot azzal a feladattal, hogy vizsgálja felül a Parlament működését és javaslatot tegyen a lehetséges javításokra. A bizottságok közötti együttműködésről szóló fejezettel kapcsolatban a munkacsoport nem csak azt javasolta, hogy a társbizottsági eljárásban erősítsék meg a társbizottság helyzetét, hanem azt is, hogy alakítsák ki a bizottságok közötti együttműködés új formáját, amelyet az 51. cikk valósított meg. A javaslatot alátámasztó érvelés az volt, hogy különleges esetekben, ha valamely kiemelkedő fontosságú jogalkotási ügy nem tartozik egyértelműen valamely bizottság hatáskörébe, az több bizottság között is megosztható. Az illetékességgel kapcsolatos vitákat az egyenlőség és az együttműködés elvei szerint kell megoldani. Az érintett bizottságok tagjai ezután közös nyilatkozatot tehetnek a jogalkotási javaslathoz benyújtott módosítási indítványokról. Végül a plenáris ülés elé egy kiegyensúlyozottabb jelentés kerül. Véleményem szerint ezen folyamat alkalmazásának megkönnyítéséhez nem elégséges az eljárási szabályzat értelmezése vagy iránymutatások kiadása. Ez egy fontos eljárási kérdés, amelyről a plenárison többségi szavazással kell dönteni. Érthetőbb szabályozásra van szükség, amelyet aztán jobb eséllyel alkalmaznak majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) A javaslatot alátámasztó érvelés az volt, hogy különleges esetekben, ha valamely kiemelkedő fontosságú jogalkotási ügy nem tartozik egyértelműen valamely bizottság hatáskörébe, hanem két vagy több bizottságra között egyenlően megoszlik, az illetékesség-összeütközést az egyenlőség és az együttműködés elvei szerint kell megoldani. Az érintett bizottságok közös ülést tartanak az érvek előzetes ütköztetése érdekében, hogy világosabban kiderüljenek a többségi és kisebbségi vélemények. Az érintett bizottságok tagjai ezután közösen szavaznak a jogalkotási javaslathoz benyújtott módosítási indítványokról. Az eredmény egy egységes, kiegyensúlyozottabb jelentés beterjesztése a plenáris ülés elé. Ezért a javaslatot támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Támogatjuk az Európai Parlament eljárási szabályzatának módosítását, ami lehetővé teszi az Elnökök Értekezlete számára, hogy rendkívüli horderejű jogalkotási ügyek esetében a parlamenti bizottságok közös ülését és közös szavazását magában foglaló eljárást alkalmazásáról döntsön. Ez azonban csak olyan rendkívüli horderejű ügyekben történhet meg, amelyeket nem lehet több bizottság között felosztani. A módosításban fontos valóban kiemelni az eljárás rendkívüli jellegét, amelyet egyebek mellett az eljárással járó adminisztratív és szakmai munkateher indokol. Úgy gondoljuk, hogy ez a kezdeti fázisban mindenképpen alkalmas az érintett bizottságok közötti vita lefolytatására, és kiemelt fontosságú ügyekben hasznos lehet a plenáris ülésen történő szavazás előkészítésében is.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az Európai Parlament eljárási szabályzatának minden cikkének három követelménynek kell megfelelnie: a rendelkezés legyen egyértelműbb, vagyis felhasználóbarátabb; fogalmazza újra a szabály alkalmazásának feltételeit; határozza meg a szabály normatív tartalmát. Teljesen egyetértek az előadóval.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Casini úrnak a Parlament eljárási szabályzatának 51. cikkének módosításáról szóló jelentése mellett szavaztam, mert a módosítás az 51. cikk alkalmazási területét tisztázó megkötések összegzésén alapul. Az új szöveg egyszerűbbé teszi a cikket azáltal, hogy kiveszi belőle a más cikkekre való hivatkozásokat és jobban szabályozza a szokásos eljárást, ami alapján két bizottság közös ülést tarthat a közös érdekeket érintő fontos kérdések megvitatására. A módosítás célja tehát az, hogy az érintett bizottságoknak lehetőséget adjon egymás érveinek ütköztetésére és a „terep előkészítésére” a vita előtt. A közös bizottságok tehát ebben az eljárásban az eljárási szabályzat értelmében „illetékes bizottsággá” válnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az előző parlamenti ciklus alatt az Elnökök Értekezlete létrehozta a Parlamenti Reform Munkacsoportot azzal a feladattal, hogy vizsgálja felül a Parlament működését és tegyen javaslatot a lehetséges javításokra. Ezen folyamat részeként az 51. cikkben a bizottságok együttműködésének egy új formája is kidolgozásra és bevezetésre került. A bizottságok újfajta együttműködésének alkalmazásával kapcsolatosan bizonyos kétségek merültek fel, amelyek tisztázásával az Alkotmányügyi Bizottságot bízták meg. Az Alkotmányügyi Bizottság úgy gondolja, hogy nem csak értelmezés kérdése, hanem fontos eljárásügyi kérdés, amelyről a plenáris ülésen az eljárási szabályzathoz kapcsolódó esetekben alkalmazandó többséggel, tehát a parlamenti képviselők többségének szavazatával kellene dönteni. Egyetértek a benyújtott változattal, amely a szabályt világosabbá és könnyebben alkalmazhatóvá teszi. Ezért a módosítás mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A cél az, hogy lehetőséget biztosítsunk az érintett bizottságok számára, hogy nagy horderejű kérdésekben már a korai fázisban ismertessék egymással érveiket és „előkészítsék a terepet” a plenáris ülés előtt. Az 51. cikk módosítása nélkülözhetetlennek bizonyult; a szabályt közérthetőbbé és így könnyebben alkalmazhatóvá teszi, rögzíti az eljárás alkalmazásának új feltételeit, valamint tisztázza az eljárás normatív tartalmát. Ezen célok elérése érdekében a két feltételt világos, egyértelmű módon kell rögzíteni. A kérdésben a felelősség nem osztható meg több bizottság között, valamint meg kell határozni a cikknek a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokban történő alkalmazásának gyakorlati következményeit. A közös bizottságok tehát ebben az eljárásban az eljárási szabályzat értelmében „illetékes bizottsággá” válnak. Igennel szavazok a javaslatra annak érdekében, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzatának a közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárásokról szóló 51. cikke módosításra kerülhessen.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Igennel szavaztam. Az előző parlamenti ciklus alatt az Elnökök Értekezlete létrehozta a Parlamenti Reform Munkacsoportot azzal a feladattal, hogy vizsgálja felül a Parlament működését és tegyen javaslatot a lehetséges javításokra. A munkacsoport a bizottságok együttműködéséről szóló fejezetben azt javasolta, hogy kerüljön megerősítésre a társbizottság szerepe a társbizottsági eljárásban (50., korábban 47. cikk), valamint javasolta egy új, bizottságok közötti együttműködési forma kidolgozását is, amelyet később az 51. cikk vezetett be. A javaslatot alátámasztó érvelés az volt, hogy különleges esetekben, „ha valamely kiemelkedő fontosságú jogalkotási ügy nem tartozik egyértelműen valamely bizottság hatáskörébe, hanem két vagy több bizottságra között egyenlően megoszlik [...] az illetékesség-összeütközést egyenlőség és együttműködés alapján kell megoldani. Az érintett bizottságok közös ülést tartanak az érvek előzetes ütköztetése érdekében [...] hogy világosabban kiderüljenek a többségi és kisebbségi vélemények. Az érintett bizottságok tagjai ezután közösen szavaznak a jogalkotási javaslathoz benyújtott módosítási indítványokról. Az eredmény egy egységes, kiegyensúlyozottabb jelentés beterjesztése [...] a plenáris ülés elé.”

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Ez a jelentés támogatja az eljárási szabályzat közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárásokról szóló 51. cikkének módosítását. Az eljárás tartalmi elemeinek fontossága miatt a cikkben meglévő szöveg-ütközések pusztán értelmezéssel gyakorlatilag nem oldhatók meg.

Az új megfogalmazás világos, közérthető módon rögzíti a közös ülésekkel lefolytatott eljárás feltételeit, így már nem szükséges más szabályokra utalni. Ezen feltételek megváltoztatását az eljárás által megkövetelt adminisztrációs és technikai teher indokolja. Végezetül, a közös ülések általánosan elismert célja – az érvek és vélemények ütköztetése a plenáris ülés előtt a kiemelten fontos kérdésekben – csak akkor érhető el, ha a bizottságok az eljárás minden szakaszában, egészen a jogszabály elfogadásáig együttesen viselik a felelősséget a kérdésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 51. cikkének javasolt változata a több parlamenti bizottság közti jövőbeni együttműködéseket igyekszik egységes jogi keretbe foglalni. A javaslat az egyenlőség és az együttműködés elvén alapul. Mellette szavaztam.

 
  
  

Jelentés: Enrico Speroni (A7-0242/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Az átláthatóság érdekében és annak érdekében, hogy a jogrendszer ne támasszon akadályokat, igennel szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) A jelentés és a Jogi Bizottság munkája világossá teszi, hogy nincs okunk azt gondolni, hogy a román hatóságok az üldözés céljával lépnek fel Severin úr ellen; annak dacára, hogy az ál-lobbicég alkalmazása kétségeket vet fel az információt szerzők viselkedésének megfelelőségével kapcsolatban, az tény marad, hogy a kérdésben nem tűnik indokoltnak a mentelmi jog alkalmazása. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló javaslatra igennel szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Anne Delvaux (PPE), írásban.(FR) Az Európai Parlament igennel szavazott Severin úr, román EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére – és jogosan tett így. Miután a Sunday Times márciusi cikkei után korrupciós vádak merültek fel Severin úrral szemben (bizonyára mindenki emlékszik a Parlamentet megrengető korrupciós botrányra), a román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság eljárást indított Severin úr ellen, mivel állítólag 100 000 eurót fogadott el egy, a Sunday Times által létrehozott „tanácsadó cég” képviselőitől cserébe azért, hogy támogassa a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv egyik módosító indítványát. Érdemes odafigyelni erre a kérdésre.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés Severin román képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztésének kérdésével foglalkozik, a román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság által 2011. március 21-én indított eljárás kapcsán. Az ügy azon információn alapul, miszerint Severin úr állítólag elfogadott 100 000 eurót a Taylor Jones Public Affairs nevű tanácsadó cégtől cserébe azért, hogy támogasson egy, a 94/19/EK irányelvhez benyújtott, bankcsőd esetén a betétesek kifizetésének határidejére vonatkozó módosítástervezetet. A cég azt is megígérte, hogy nemzetközi tanácsadó bizottságának fizetett tagja lesz. Később kiderült, hogy cég egy fiktív cég volt; a The Sunday Times brit lap hozta létre, kifogásolható viselkedést tanúsítva. Mindazonáltal annak dacára, hogy Severin úr érvelése szerint a dolog egy fiktív, őt megtévesztő céget érint, pénz átadására nem került sor és jogszabályváltoztatás nem történt, a román törvények szigorúan büntetik az ilyen viselkedést. Ennek fényében, figyelembe véve a Jogi Bizottság javaslatát, amely Severin úr parlamenti mentességének felfüggesztése mellett foglal állást, a jelentés mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) Adrian Severint, Románia volt miniszterelnök-helyettesét az Európai Parlament korrupciós botránya kapcsán, melyben érintett volt, hazájában felfüggesztette a Szociáldemokrata Párt. Kizárták Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselőcsoportjából is, de továbbra is EP-képviselő maradt. A Parlament két másik tagjával egyetemben korrupciós vádak érték, miután állítólag beleegyezett, hogy pénzért cserébe támogat egy jogszabály-módosítást. Ennek dacára ő azt állítja, hogy a vádak koholmányok. Személy szerint én úgy gondolom, hogy a kollégám viselkedése elítélendő, és hogy bármilyen korrupciós ügy – vagy annak még csak a jele is – teljesen elfogadhatatlan. Az ilyen helyzetek kezelésére jogszabályban rögzített eszközökre van szükség, és az is meggyőződésem, hogy ha valaki ilyen tettet követ el, akkor azért viselnie kell a felelősséget. Úgy gondolom, hogy ilyen esetbe az lenne a helyes magatartás, ha az illető lemondana EP-mandátumáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A Jogi Bizottság a képviselő parlamenti mentességének felfüggesztése mellett és ellen szóló érvek megvizsgálása után azt javasolja, hogy az Európai Parlament függessze fel Adrian Severin parlamenti mentelmi jogát azzal a feltétellel, hogy a jogerős ítélet meghozataláig a képviselőt semmilyen formában nem lehet fogva tartani, vizsgálati fogságban tartani vagy más módon akadályozni a képviselői megbízatásából adódó munkavégzésben. Egyetértek a Jogi Bizottság által javasolt megoldással. Elvből azonban ellenzem a mentelmi jog felfüggesztésének eljárását.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A Parlamentet egy képviselőtársunk, Severin úr képviselői mentelmi jogának felfüggesztésére kérték fel azon bűnvádi eljárás kapcsán, amelyben a magyar büntető törvénykönyv szerint becsületsértéssel vádolják. Nincs jele, hogy az ügy a román hatóságok általi üldöztetés esete lenne; nincsen elég komoly és konkrét alapja annak a gyanúnak, hogy az eljárást a képviselő ellen politikai okokból indították volna. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztése mellett és ellen szóló tárgyi és jogi érvek megvizsgálása után a Jogi Bizottság azt javasolja, hogy a Parlament függessze fel Severin úr parlamenti mentelmi jogát, de úgy gondolja, hogy a jogerős ítélet meghozataláig a képviselőt semmilyen formában nem lehet fogva tartani, vizsgálati fogságban tartani, vagy más módon akadályozni a képviselői megbízatásából adódó munkavégzésben. Ezért én a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Igennel szavaztam. A 2011. április 6-i plenáris ülésen az elnök az Európai Parlament eljárási szabályzatának 6. cikkének (2) bekezdése szerint bejelentette, hogy 2011. április 5-én levelet kapott a román Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék Ügyészi Hivatalának Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóságától, amelyben az említett hatóság Adrian Severin képviselői mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Az elnök a 6. cikk (2) bekezdésének értelmében a kérést az illetékes bizottságnak továbbította. A Jogi Bizottság több megfontolás alapján, az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése alapján a képviselő parlamenti mentességének felfüggesztése mellett és ellen szóló érvek megvizsgálása után azt javasolja, hogy az Európai Parlament függessze fel Adrian Severin képviselői mentelmi jogát azzal a feltétellel, hogy a jogerős ítélet meghozataláig a képviselőt semmilyen formában nem lehet fogva tartani, vizsgálati fogságban tartani, vagy más módon akadályozni a képviselői megbízatásából adódó munkavégzésben.

 
  
  

Ajánlás: Alain Cadec (A7-0192/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Mivel az Európai Közösség és a Seychelle-szigetek közötti jelenlegi partnerségi megállapodás 2006 óta van érvényben és a megállapodás jegyzőkönyve 2011. január 17-én lejárt, a jelentés mellett szavazok.

A 2011-től 2014-ig tartó időszakra ideiglenes új jegyzőkönyv vonatkozik majd, és úgy gondolom, hogy ez egyelőre elégséges. A jegyzőkönyv értelmében az Unió a Seychelle-szigetek számára 16,8 millió euró hozzájárulást folyósít majd, amelyből évi 2,22 millió eurót az ország halászati politikájának támogatására fordítanak majd. Ezek az összegek megfelelőek.

Azt is örömmel fogadom, hogy az új jegyzőkönyv az emberi jogok megsértése esetére felfüggesztési záradékot is tartalmaz.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) A megállapodás mellett szavaztam, mert az segíti majd a fenntartható halászati módszerek világszerte való elterjesztését. Ezen kívül biztosítja a kihalászott halak mennyiségének, a halászati technikáknak, a kihalászott halak állapotának és élelmiszerbiztonsági és kereskedelmi célú nyomonkövethetőségének átfogó ellenőrzését is. Ezen kívül a Seychelle-szigetek kap majd 16,8 millió eurót a szigetcsoport halászati ágazatának modernizálására és a helyi fejlesztés előmozdítására. A megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy a területen halászó 60 európai tonhalhalászhajó, a 48 kerítőhálós hajó és a 12 horogsoros hajó kifogjon évi maximum 56 000 tonna halat. Ez a megállapodás remélhetőleg véget vet majd a Parlamentben a harmadik országokban halászó európai hajókkal kapcsolatban elhangzó demagóg megjegyzéseknek is. A Seychelle-szigeteknél halászó hajóink szabályozott, szigorúan ellenőrzött tevékenységet folytatnak, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a természetet. Nem merítik ki az erőforrásokat, és támogatják a helyi fejlesztést. Az ilyen megállapodások garantálják ezen elvek betartását. Végezetül, az elmúlt évben a kalózkodás fenyegetése a fogás 25%-os csökkenését okozta ezen a halászterületen, és a szükséges intézkedéseket tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy a hajók megfelelő körülmények között halászhassanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Cadec úr jelentése az Európai Közösség és a Seychelle Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szól. Támogatom a jelentést, mert a megállapodás értékelése azt mutatja, hogy az segít fenntartani az EU flottájának jelenlétét a régióban, és egyben segít ott helyben munkahelyeket teremteni; azért is támogatom a megállapodást, mert komoly mértékben hozzájárul a konzervtonhal európai piacának stabilizálásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) A dokumentum mellett szavaztam. Az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti korábbi halászati partnerségi megállapodás, amely 2011 januárjában lejárt, és amelyet a Bizottság hároméves időszakra megújított, kölcsönös előnyökkel járt a felek számára a tonhalhalászati ágazatban. A megállapodás a Seychelle-szigetek számára 230 munkahely létrehozását eredményezte a hajókon, valamint 2 900 munkahelyet teremt a Seychelle-szigeteken és 760-at Európában az ágazathoz kapcsolódó területen. A megállapodás megújítása, amely elősegíti az tonhalkonzervek európai piacának stabilizálását, hasznos, mivel garantálja az európai tonhalhalász flotta 60 hajójának jelenlétét a régióban, és új munkahelyek teremtésére nyújt lehetőséget. Ezen kívül hatásos is, mivel a Seychelle-szigetek számára megadja a felelősségteljes halászat kifejlesztéséhez szükséges eszközöket, növelve az állománykezelési és halászat-megfigyelési kapacitásait. Ezért helyesnek tartom a partnerségi megállapodások további alkalmazását ebben az európai gazdaság számára létfontosságú szektorban.

 
  
MPphoto
 
 

  Alain Cadec (PPE), írásban.(FR) A jelentés mellett szavaztam, mert az EU és a Seychelle Köztársaság közötti hároméves halászati partnerségi megállapodás mindkét fél számára előnyös lesz. A jegyzőkönyv segít majd stabilizálni az európai konzervpiacot, és a Seychelle-szigeteken a fenntartható halászati politika irányába hat majd. A megállapodás a Seychelle-szigeteken közvetlenül és közvetve 2 900 munkahelyet jelent, Európában pedig 760 munkahelyet.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Üdvözlöm az EU és a Seychelle-szigetek közötti halászati partnerségi megállapodáshoz tartozó jegyzőkönyv megújítását, mivel az mind az EU, mind a Seychelle-szigetek halászati érdekei szempontjából előnyös. Ez a megállapodás a Seychelle-szigetek számára 230 munkahelyet teremtett a hajókon, valamint 2 900-at a Seychelle-szigeteken és 760-at Európában az ágazathoz kapcsolódó különböző területeken. Lehetővé teszi azt is, hogy a Seychelle-szigetek megteremtse a felelősségteljes halászati ágazat kiépítésének alapjait. Az új jegyzőkönyv megerősíti majd a két fél együttműködését, és olyan partnerségi keretrendszer kialakításához vezet, amelyben kidolgozható egy fenntartható halászati politika.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az Európai Közösség és a Seychelle Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jelentés mellett szavaztam, mert az az új jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáról rendelkezik, hogy az európai hajók tevékenységét ne kelljen felfüggeszteni. Örömmel veszem tudomásul, hogy az új jegyzőkönyv az emberi jogok megsértése esetére felfüggesztési záradékot is tartalmaz.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A halászati partnerségi megállapodások aláírása és módosítása kapcsán a halászati erőforrások fenntarthatósága az Unió számára az egyik legfontosabb kérdés – valamint az, hogy a tevékenységnek milyen hatása lesz a helyi fejlődésre. Ha ezeket az erőforrásokat nem fenntartható módon aknázzuk ki, akkor hamarosan halfajok kihalására és megnövekedett tengeri szennyezésre lehet számítani. Az új jegyzőkönyv az európai flották számára több halászati lehetőséget nyújt, és munkahelyeket teremtett a Seychelle-szigeteken és Európában is. Remélem, hogy a kalózkodás, ami több esetben előfordult a régióban, nem lesz negatív hatással erre a tevékenységre.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Cadec-jelentés ajánlásra irányuló javaslatot tartalmaz az Európai Közösség és a Seychelle Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről. Az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság 1987-ben kétoldalú halászati megállapodást írt alá. Az ehhez csatolt jegyzőkönyv 2006-tól 2011. január 17-ig volt érvényben. A Bizottság – mivel tudatában volt a partnerség megújítása jelentőségének –, a Tanács által nyújtott felhatalmazás birtokában új, fenntartható halászati politika kifejlesztésére alapuló partnerségi keretrendszerről tárgyalt a Seychelle Köztársaság kormányával. Az ajánlásra irányuló javaslat mellett szavazok, mivel a Seychelle-szigeteken a fő gazdasági tevékenységet a halászat és a turizmus jelenti, és mivel ez a megállapodás mind az EU, mind a Seychelle-szigetek számára előnyös, hiszen 3 000 munkahelyet teremt a Seychelle-szigeteken és 760-at Európában, míg a fogások többéves ágazati program segítségével történő nyomon követése a tudományos együttműködést és a felelősségteljes és fenntartható halászatot szolgálja.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a halászati jegyzőkönyv a tagállami flották számára halászati lehetőséget biztosít a Seychelle-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében. Ezek közé tartozik öt portugál felszíni horogsoros halászhajó is.

A jegyzőkönyv megújításának célja a távolról érkező tagállami halászflották fenntarthatóságának előmozdítása – ezen flottákra az elmúlt néhány évben különösen súlyos hatással volt a halászati szektor válsága. Ez természetesen mindannyiunk közös célja és aggodalma. Rá kell azonban mutatnunk, hogy bizonyos kételyek továbbra is fennállnak a halászati partnerségi megállapodások vonatkozásában a kimondott célokkal, az érintett harmadik ország halászati szektorának fenntartható fejlesztésére irányuló együttműködéssel, valamint a halászati tevékenységük fenntarthatóságával és nyomon követésével kapcsolatban. Ezeket a kérdéseket a jövőben tisztázni kell.

Megjegyezzük, hogy a halászati lehetőségek 50%-kal csökkentek, és a kerítőhálós tonhalhalászhajók halászati engedélyének ára 40 000 euróra nőtt, habár a megállapodás által lefedett hajók száma nőtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a halászati jegyzőkönyv a tagállami flották, köztük öt portugál felszíni horogsoros hajó számára biztosít halászati lehetőséget a Seychelle-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében.

Egyetértünk a jegyzőkönyv megújításával, amely fontos a távolról érkező tagállami halászflották túlélése szempontjából – ezen flottákra az elmúlt néhány évben különösen súlyos hatással volt a halászati szektor válsága. Mivel azonban a megállapodás három évre szól és a halászati lehetőségek 50%-kal csökkentek, aggodalomra ad okot az, hogy a kerítőhálós tonhalhalászhajók halászati engedélyének ára 40 000 euróra nőtt, habár a megállapodás által lefedett hajók száma nőtt.

Osztjuk az előadónak az Indiai-óceánon zajló, a halászatra egyre inkább kiható kalózkodással kapcsolatos aggályát is. Ezért a hajótulajdonosok veszteségeinek ellentételezésére a partnerségi megállapodás rendelkezik az „időarányos fizetés alkalmazásának” lehetőségéről abban az esetben, ha a biztonságukat súlyosan fenyegetve érzik, és emiatt el kell hagyniuk az Indiai-óceánt.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) Az EU és a Seychelle Köztársaság 1987-ben kétoldalú halászati megállapodást írt alá, és 2006 óta a halászati szektorban partnerségi megállapodás van köztük érvényben. A Seychelle-szigetek gazdasága főleg a turizmusra és a halászatra épül; a főleg a konzervgyártásra épülő halászati ágazat a GDP 15%-át adja és a helyi aktív népesség 17%-át foglalkoztatja. A Tanács felhatalmazása alapján a Bizottság az Európai Unió nevében tárgyat a Seychelle Köztársasággal az EU és a Seychelle Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról. A megállapodás kölcsönösen előnyös az EU és a Seychelle Köztársaság számára; 2 900, a halászati ágazathoz kötődő munkahelyet teremt a Seychelle-szigeteken és 760-at Európában. A megállapodás keretein belül minőségi javulást jelent a Seychelle-szigetek vizeiben a felelősségteljes és fenntartható halászatot szolgáló többéves ágazati program, és a jegyzőkönyvbe egy felfüggesztési záradék is bekerült, amelynek értelmében a megállapodás felfüggeszthető, ha bármely fél megállapítja, hogy megsértették az emberi jogokat. A megállapodás komoly mértékben hozzájárul az európai piac stabilizálásához, egy fenntartható halászati politika kidolgozásához és a Seychelle-szigetek halászati zónájában lévő halászati erőforrások felelősségteljes kiaknázásához is. Ezért helyes az EU és a Seychelle-szigetek halászati partnerségi megállapodásához csatolandó új jegyzőkönyv tervezetének elfogadása.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Támogattam a jelentést, mivel az a 2011. január 27-én lejárt jegyzőkönyv megújítását javasolta. A megállapodás utólagos kiértékelése azt mutatja, hogy az releváns, ugyanis segít fenntartani az EU flottáinak jelenlétét a régióban, valamint hozzájárul a helyi munkahelyteremtéshez is. A jegyzőkönyv végrehajtása eredményesnek bizonyult: a Seychelle-szigetek számára erőforrásokat biztosított a felelősségteljes halászati ágazat kifejlesztéséhez. A kerítőhálós halászat jó eredményei lehetővé tették, hogy a megállapodás biztosítsa, hogy a halászati lehetőségek ára gazdasági szempontból hasznos maradjon. A kerítőhálós halászat nem jelent fenyegetést a halászott állományok biológiai fenntarthatóságára. A megállapodás komoly mértékben hozzájárul a konzerv tonhal európai piacának stabilizálásához. A Seychelle-szigetek halászati iparának fejlődés jelentős mértékben a megállapodáson múlik. A pénzügyi hozzájárulás ágazati támogatásának alkalmazásának köszönhetően a Seychelle-szigetek állománygazdálkodási és halászati felügyeleti kapacitása nőtt. Az új jegyzőkönyv összhangban van a halászati partnerségi megállapodás céljaival is, amely a felek együttműködésének megerősítését és egy olyan partnerségi rendszer előmozdítását célozza, amely lehetővé teszi a fenntartható halászati politika kialakítását és a Seychelle-szigetek halászati zónája halászati erőforrásainak felelősségteljes kiaknázását. Ennek fényében úgy gondolom, hogy az EU és a Seychelle-szigetek közötti halászati partnerségi megállapodáshoz javasolt új jegyzőkönyv mindkét fél érdekeinek megfelel.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A mai szavazással jóváhagytuk az Európai Közösség és a Seychelle Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetet. Az első kétoldalú halászati megállapodást az Európai Unió és a Seychelle-szigetek 1987-ben írták alá, a partnerségi megállapodás pedig 2006-ban lépett életbe. Mint azt mindannyian tudjuk, a Seychelle-szigetek gazdasága főleg a turizmusra és a halászatra épül; a halászati ágazat a GDP 15%-át és a foglalkoztatás 17%-át adja. Úgy gondolom, hogy az Európai Bizottság által folytatott tárgyalások eredményeként – amelyek lehetővé tették a partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv meghosszabbítását – olyan javaslat született, amely mindkét fél számára előnyös, mivel megerősíti az EU és a Seychelle-szigetek együttműködését, és olyan partneri viszonyt szolgál, amely keretében kidolgozható a Seychelle-szigetek fenntartható halászati politikája és a szigetcsoport halászati zónájának halászati erőforrásainak felelős kiaknázása.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az Európai Közösség és a Seychelle Köztársaság közötti új halászati megállapodás három évig lesz érvényben, és megkönnyíti majd a munkahelyteremtést, a tengeri erőforrások fenntartható kiaknázását és a felelős halászatot, a zónában halászó flották diszkriminációmentességének elve alapján. Emellett a szükséges reformokról szóló politikai párbeszédet is szolgálja, a felek együttműködésének megerősítése és egy olyan partnerségi rendszer előmozdítása érdekében, amely lehetővé teszi a fenntartható halászati politika kialakítását és a Seychelle-szigetek halászati zónájának halászati erőforrásainak felelősségteljes kiaknázását.

A halászati partnerségi megállapodások azonban nem lehetnek pusztán arra irányuló jogi megoldások, hogy az európai hajók hozzáférhessenek harmadik országok halállományaihoz – a tengeri erőforrások fenntartható kiaknázását is szolgálniuk kell. Alapvető fontosságúnak tartjuk az összes fogás számszerű meghatározását lehetővé tevő eljárások átláthatóságának javítását, valamint azt, hogy a helyi kormány elszámoltathatóságának megerősítésével garantálható legyen a mechanizmus egészének kifogástalansága a korrupció problémája tekintetében. A nyomon követés, az átláthatóság és a politikák fejlesztési célú koherenciájának elősegítése érdekében a megállapodás végrehajtásáról az Európai Uniónak rendszeres jelentéseket kell kapnia.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Az európai hajók Seychelle-szigeteki halászatát egy, a 2005. január 18. és 2011. január 17. közötti időszakra érvényes jegyzőkönyv szabályozza. A Seychelle-szigetek 453 km²-es területéhez 1 374 000 km² kizárólagos gazdasági övezet tartozik. A 115 szigetből álló szigetcsoport becsült lakossága 80 000 fő. A lakosság 88%-a Mahé szigetén él, amelynek fővárosa Victoria, az ország legnagyobb kikötője. A Seychelle-szigetek gazdasága főleg a turizmusra és a halászatra épül. A halászati ágazat, amely elsősorban a konzervgyártásra összpontosul, a GDP 15%-át teszi ki, és az aktív helyi lakosság 17%-ának nyújt munkahelyet. A megállapodás értékelése mutatja a halászati ágazat relevanciáját: ez segít fenntartani az EU flottáinak jelenlétét a régióban, valamint hozzájárul a helyi munkahelyteremtéshez is. A jegyzőkönyv végrehajtása eredményesnek bizonyult: a Seychelle-szigetek számára erőforrásokat biztosított a felelősségteljes halászati ágazat kifejlesztéséhez. A megállapodás komoly mértékben hozzájárul a konzerv tonhal európai piacának stabilizálásához. Az új jegyzőkönyv 2011-től 2014-ig lesz érvényben, és összhangban van a halászati partnerségi megállapodás azon célkitűzéseivel, amelyek az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti együttműködés megerősítését célozzák.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Az EU és a Seychelle-szigetek halászati partnerségi megállapodása mindkét fél érdekeit szolgálja. Először is, az EU hajói hozzáférnek a Seychelle-szigetek vizeihez és halászhatnak. A hajók sok új munkahelyet teremtenek a seychelle-i férfiak számára. A megállapodás az együttműködés megerősítését és egy partnerségi rendszer előmozdítását szolgálja, valamint a tudományos együttműködést a felelősségteljes halászat és a fenntartható halászat terén. Ezen kívül a Seychelle-szigetek halászati ágazata előnyös fejlődési feltételeket élvez a felelősségteljes halászatnak, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászat elleni hathatós fellépésnek és a hajó-ellenőrzési rendszer teljeskörű alkalmazásának köszönhetően. Fontos megjegyezni, hogy a megújított megállapodás rendelkezései pozitív hatással lesznek a konzerv tonhal európai piacára, és kétségtelenül előmozdítják majd annak stabilizálását. A megállapodás elősegíti a nyílt tengeren folytatott védelmi intézkedések betartását, és segít visszaszorítani az illegális halászatot. Örülök annak, hogy a két félnek sikerült kompromisszumra jutnia, és hogy a megállapodás meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyvnek része az emberi jogok és az ILO elveinek megsértése esetén alkalmazandó felfüggesztési záradék. Fel kell hívni a figyelmet arra a tényre is, hogy a kalózkodás továbbra is számottevő mértékben veszélyezteti az Indiai-óceánon lévő hajók biztonságát. Ezért mindkét félnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az ilyen mérvű illegális tevékenységek megakadályozására.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Idén január 17-én lejárt az EU és a Seychelle-szigetek közötti, a halászatot és a gazdasági partnerséget szabályozó jegyzőkönyv. Annak érdekében, hogy az európai hajók tovább halászhassanak a Seychelle-szigetek indiai-óceáni halászati zónájában, az EU megállapodott a halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv meghosszabbításáról. Ezért a Tanács javaslata mellett szavaztam Seychelle-szigetekkel kötendő új partnerségi megállapodás tárgyában.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Az idevonatkozó tanácsi felhatalmazás alapján a Bizottság az Európai Unió nevében tárgyalt a Seychelle Köztársasággal az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság által kötött halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról. A tárgyalásokat követően a felek 2010. június 3-án egy új jegyzőkönyvet parafáltak, és azt levélváltás útján 2010. október 29-én módosították. A jegyzőkönyv az aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat elfogadásától számított, és a jelenlegi jegyzőkönyv 2011. január 17-i lejártát követő hároméves időszakra vonatkozik.

A megállapodás az EU és a Seychelle-szigetek számára is előnyös: egyfelől a tonhalhalászati engedélyek kiadásával komoly mértékben hozzájárul az európai konzerv tonhal piacának stabilizálásához, és így 760 európai munkahely létrejöttét segíti; másfelől pedig, a pénzügyi hozzájárulás ágazati támogatásként való megvalósításának köszönhetően a Seychelle-szigetek növeli állománygazdálkodási és halászati felügyeleti kapacitását.

Véleményem szerint a kérdéses dokumentum mindkét fél érdekeit szolgálja, ezért elfogadását javaslom.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az EU és a Seychelle-szigetek közötti partnerségi megállapodáshoz csatolt új jegyzőkönyv elfogadása fontos a gazdaság és az európai halászflotta fejlődése szempontjából. Az új jegyzőkönyv megfelel a halászati partnerségi megállapodás céljainak, az EU és a Seychelle-szigetek együttműködésének megerősítésének és a fenntartható halászati politika kidolgozását és a Seychelle-szigetek halászati zónájának halászati erőforrásainak felelősségteljes kiaknázását szolgáló partnerségi rendszer létrehozásának, ami mindkét fél érdeke. Az új jegyzőkönyv három évre szóló pénzügyi hozzájárulást tartalmaz, valamint 48 kerítőhálós és 12 horogsoros halászhajó éves halászati engedélyét. Ezek a lehetőségek lehetnének nagyobbak. Az új jegyzőkönyv az aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat elfogadásától számított, és a jelenlegi jegyzőkönyv 2011. január 17-i lejártát követő hároméves időszakra vonatkozik. Ezért és annak érdekében, hogy az EU és a Seychelle Köztársaság együttműködése a fejlődés, a felelősségteljes kiaknázás és a felelősségteljes halászat érdekében megerősödhessen, igennel szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Ellenzem. A Tanács felhatalmazása alapján a Bizottság az Európai Unió nevében tárgyalt a Seychelle Köztársasággal az EU és a Seychelle Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megújításáról. A tárgyalásokat követően a felek 2010. június 3-án egy új jegyzőkönyvet parafáltak, és azt levélváltás útján 2010. október 29-én módosították. A jegyzőkönyv az aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat elfogadásától számított, és a jelenlegi jegyzőkönyv 2011. január 17-i lejártát követő hároméves időszakra vonatkozik. Az új jegyzőkönyvet ideiglenesen 2011. január 17. óta alkalmazzák, hogy az EU hajói tovább halászhassanak. Képviselőcsoportunk véleménye szerint azonban az ilyen jellegű megállapodások károsak az állományokra, és a harmadik feleknél olyan társadalmi szerkezetek kiépüléséhez vezetnek, amelyek túlzottan függővé teszik őket az EU-tól.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Ezt a partnerségi megállapodást az Európai Unió és a Seychelle-szigetek halászata számára kölcsönösen előnyösnek tartom. A régi megállapodás is sok munkahelyet teremtett a Seychelle-szigeteken és Európában is, ahol a halászati ágazathoz kapcsolódó munkahelyek létrehozásához vezetett. Ráadásul a megállapodásba felfüggesztési záradék is került arra az esetre, ha bármely fél megállapítja az emberi jogok megsértését. Még mindig sok a tennivaló, főleg az Indiai-óceánon zajló kalózkodás ügyében, amely egyre nagyobb károkat okoz, különösen a tonhalhalászatnak. A ma meghozott döntés azonban megerősíti a felek együttműködését, és olyan partnerséget segít kiépíteni, amely elősegíti fenntartható halászatot és a Seychelle-szigetek erőforrásainak kiegyensúlyozott kiaknázását.

 
  
MPphoto
 
 

  Michèle Striffler (PPE), írásban.(FR) A Halászati Bizottság véleményének előadójaként a saját következtetéseimet is tartalmazó Cadec-jelentés mellett szavaztam. A halászati partnerségi megállapodások nem lehetnek pusztán arra irányuló jogi megoldások, hogy az európai hajók hozzáférhessenek harmadik országok halászati erőforrásaihoz. A tengeri erőforrások fenntartható kiaknázását is elő kell mozdítaniuk. Az európai adófizetők által kifizetett összegeket kizárólag fejlesztési célkitűzésekre szabad felhasználni, tehát a halászközösségek javára, az életkörülményeik javítására, képzési programokra, a halászok biztonságának javítására és helyi munkahelyek teremtésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Jarosław Leszek Wałęsa (PPE), írásban.(PL) A megállapodás elfogadására szavaztam, mert az mindkét fél halászati érdekei számára előnyös. A seychelle-szigeteki halászati hatóság munkája, amelyhez hatékony hajó-ellenőrzési rendszert használnak, nagy jelentőséggel bír az együttműködés szempontjából. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a seychelle-szigeteki hatóságoknak komoly problémát okoz a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat. A megállapodás sok kérdést szabályoz, köztük a megfigyelők jelenlétét halászat közben. A Seychelle-szigetek vizeire szóló halászati engedéllyel rendelkező európai hajók fedélzetén jelen lesznek a Seychelle-szigetek hatóságai által kijelölt megfigyelők, és valamennyi kerítőhálós tonhal-halászhajó a hajótulajdonos belegyezésével legalább két tengerészt vesz fel a Seychelle-szigetek illetékes hatóságai által átadott jegyzéken szereplők közül.

A megállapodásban nem csak pragmatikus rendelkezések szerepelnek, hanem egy többéves ágazati program is, amely a felelősségteljes és fenntartható halászat és a közös tudományos kutatás terén való együttműködést foglal magában. A megállapodás legfontosabb hatása az, hogy a Seychelle-szigetek számára 230 munkahely létrehozását eredményezi a hajókon, valamint 2 900 munkahelyet teremt a Seychelle-szigeteken és 760-at Európában az ágazathoz kapcsolódó különböző területeken, amely kétségkívül hozzájárul majd a szektor gazdasági helyzetének javulásához.

 
  
  

Ajánlás: Luis Manuel Capoulas Santos (A7-0194/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, tekintettel arra, hogy a jelenlegi halászati partnerségi megállapodás az Európai Közösség és São Tomé és Príncipe között 2006 óta van hatályban, és a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv 2011. május 31-én érvényét veszítette. Ezért mindenképpen józan megoldás a São Tomé és Príncipével 2010. június 15-én kötött jegyzőkönyv, amely a 2011-től 2014-ig tartó időszakra vonatkozik, és amelyet a Parlamentnek jóvá kell hagynia.

A jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy az Unió São Tomé és Príncipének évente 682 500 eurót biztosítson, amely összegből 227 500 eurót São Tomé és Príncipe halászati politikájának támogatására fordítanak – úgy vélem, hogy ez helyes intézkedés. Örömmel fogadom azt is, hogy az új jegyzőkönyv az emberi jogok megszegése esetére felfüggesztési záradékot tartalmaz.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) Igennel szavaztam a megállapodásra, mivel a fenntartható halászat megerősítése céljából – harmadik országokkal együttműködve – fenntartja az uniós flotta tevékenységét, de ugyanakkor tekintettel van a környezetre, valamint a társadalmi és gazdasági tényezőkre is. São Tomé évente 682 500 eurót kap majd, amelyből 227 500 eurót halászati ágazati politikájának támogatására fordít. A megállapodás 28 kerítőhálós tonhalhalászhajó és 12 felszíni horogsoros halászhajó számára engedélyezi a halászatot. Szeretném hangsúlyozni, hogy az előző megállapodásban foglalt halászati lehetőségeket nem használták ki teljes mértékben, és hogy az új jegyzőkönyvben a horogsoros halászhajók halászati lehetőségeit csökkentik.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Igennel szavazok az európai parlamenti jogalkotási állásfoglalástervezetre, amelynek tárgya az Európai Unió és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslat. A tervezet célja, hogy konszolidálja az EU szerepét az Atlanti-óceánon folyó tonhalhalászatban azzal, hogy jogi eszközökkel szabályozza az EU flottájának tevékenységét. Tekintettel arra, hogy a tonhalhalászatra épülő ipar milyen fontos az EU és Olaszország számára is, elsődleges fontosságú, hogy az EU Guineai-öbölben működő flottájának operatív keretrendszerét fejlesszük. E megfontolásokat szem előtt tartva szavaztam a tervezetre.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) A Capoulas Santos úr által benyújtott jelentés mellett szavaztam. A halászati partnerségi megállapodások megkötésének célja az európai halászflotta tevékenységének megőrzése és biztosítása. Ezen belül a jelen partnerségi megállapodás az EU atlanti-óceáni tonhalhalászatának fenntarthatóságához járul hozzá azzal, hogy stabil jogi keretrendszert alakít ki. A megállapodás – amelyet támogatnunk kell – azt vetíti előre, hogy az uniós hajók (amelyekből az adott földrajzi térségben 40 lesz) legénységének legalább 20%-át São Tomé és Príncipe-i vagy esetlegesen más AKCS-országból (az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség országaiból) származó tengerészeknek kell alkotniuk, és hogy a São Tomé és Príncipe halászati minisztériuma által kijelölt megfigyelő is a fedélzeten tartózkodhat. A partnerség rendelkezései tehát lehetővé teszik a helyi hatóságokkal történő együttműködést, és ezzel fontos munkahelyeket hoznak létre. Emellett lehetővé teszik azt, hogy Európa jelen legyen máskülönben tiltott területeken, előmozdítva ezzel a helyes halászati gyakorlatot, továbbá lehetővé teszik az adott halállomány meglétének és mennyiségének nyomon követését.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Örömmel fogadom az EU és São Tomé közötti halászati partnerségi megállapodás jegyzőkönyvének megújítását, mivel pozitív hatással van az EU és São Tomé és Príncipe halászati érdekeire egyaránt. Az EU és São Tomé és Príncipe közötti halászati megállapodás hozzájárulhat az Európai Unió atlanti-óceáni tonhalfolttája életképességének előmozdításához azáltal, hogy az európai uniós hajók és ágazatok számára középtávon szilárd jogi keretet biztosít, és hozzájárul a Guineai-öblöt érintő megállapodások által lefedett halászati területek folytonosságának fenntartásához.

 
  
MPphoto
 
 

  Lena Ek, Marit Paulsen, Olle Schmidt és Cecilia Wikström (ALDE), írásban.(SV) A halászati megállapodás ellen szavaztam, mivel a halászati kvóták nincsenek maximalizálva és mivel a tanulmányok azt mutatják, hogy a világ óceánjaiban a halállomány mennyisége csökken. Az érintett országok között több olyan is van, ahol jellemező a széles körben elterjedt korrupció, ami azt jelenti, hogy a megállapodásokból származó pénzösszegeket nem a helyi lakosok hasznára fordítják. Továbbá nem ellenőrzik gyakran a követelmények betartását.

A Bizottság tárgyalási pozíciójának kialakításakor többek között a hatályos jegyzőkönyvek külső szakértők által elvégezett utólagos értékelésének eredményeire támaszkodott. Ezeket az értékeléseket a Bizottság „minősített”-nek nyilvánította. Mi azonban úgy véljük, hogy ezeket a dokumentumokat a lehető leghamarabb hozzáférhetővé kell tenni az Európai Parlament számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az Európai Unió és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel előírja az új jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazását annak érdekében, hogy az európai hajók tevékenységét ne függesszék föl. Helyesnek tartom, hogy az új jegyzőkönyv az emberi jogok megszegése esetére felfüggesztési záradékot tartalmaz.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Tanács határozattervezete az EU és a São Tomé és Príncipe Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásról szóló új jegyzőkönyv megkötésére vonatkozik. Az új jegyzőkönyv mindkét fél számára hasznosnak tekinthető, mivel hozzájárulhat az európai tonhalhalászati ágazat stabilitásához. Remélem, hogy a Portugáliával közös történelemmel és nyelvvel rendelkező São Tomé és Príncipe polgárai kézzelfogható előnyöket élveznek majd a halászati partnerségi megállapodás méltányos végrehajtásának köszönhetően, valamint hogy képesek lesznek tevékenységüket diverzifikálni, és valódi fejlődést és előrehaladást tapasztalni. Remélem, hogy a vegyes bizottság gyakrabban ülésezik majd, annak érdekében, hogy mindkét fél részleteiben követhesse nyomon a megállapodás végrehajtását. Végül szeretnék gratulálni az előadónak munkájáért.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Capoulas Santos úr által benyújtott jelentés az Európai Közösség és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló új jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslattal áll elő. A Tanács 2007-ben elfogadta a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló 894/2007/EK rendeletet, amely tartalmazott egy, a halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló jegyzőkönyvet, amely 2010. május 31-én járt le. Miután a Tanács ráruházta a megbízást, a Bizottság – amely tisztában volt e megállapodás fontosságával – tárgyalt az új jegyzőkönyvről, amelyet 2010. június 15-én kötöttek meg. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében a dokumentum hatálybalépése a Parlament jóváhagyásától függ. Tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv mindkét fél érdekeit szolgálja, valamint hogy a felelősségteljes és fenntartható halászatot mozdítja elő, az ajánlásra irányuló javaslat mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a halászati jegyzőkönyv garantálja azt, hogy tagállami flották 2014 májusáig halászhatnak São Tomé és Príncipe vizein. A megállapodás értelmében Portugália három engedélyt kapott felszíni horogsoros halászhajókra – ez a korábbi megállapodáshoz képest csökkenést jelent.

Tekintettel az ágazatban jelenleg tapasztalható válságra, úgy véljük, hogy fontos az, hogy a tulajdonosok által fizetett díj a korábbi megállapodásban foglaltakhoz képest ne változzon, azaz továbbra is 35 euró legyen, annak ellenére, hogy a tonnában mért fogás jelentős mértékben növekedett: a kerítőhálós tonhalhalászhajók esetében 25 tonna, a horogsoros halászhajók esetében 10 tonna. Azonban a korábbi megállapodás hatályossága idején elvégzett értékelés szerint az éves átlagos fogásmennyiség tonnában mérve alacsonyabb volt a referencimennyiségnél. Az értékelés szerint és az utóbbi évek tendenciájának megfelelően a referenciamennyiséget csökkentették. Azt találták továbbá, hogy a halászati lehetőségek kihasználtsága a horogsoros halászhajók esetében alacsonyabb volt, ezért a mostani jelentésben ezt a szegmenst csökkentették. Mint minden más esetben, most is aggályok merülnek fel a fejlesztési együttműködési célkitűzések hatékonyságával kapcsolatban...

(Az eljárási szabályzat 170. cikke értelmében lerövidítve)

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a halászati jegyzőkönyv garantálja azt, hogy tagállami flották 2014. május 12-ig halászhatnak São Tomé és Príncipe vizein. A megállapodás értelmében Portugália három engedélyt kapott felszíni horogsoros halászhajókra - ez a korábbi megállapodáshoz képest csökkenést jelent.

Örömmel vesszük tudomásul, hogy a tulajdonosok által fizetett díjak az előző megállapodásban foglaltakhoz képest nem változnak (az összeg továbbra is 35 euró), annak ellenére, hogy a referenciafogások nagymértékben nőttek). Azonban a korábbi megállapodás hatályossága idején elvégzett értékelés szerint az éves átlagos fogásmennyiség tonnában mérve alacsonyabb volt a referenciamennyiségnél. Az értékelés szerint és az utóbbi évek tendenciájának megfelelően a referenciamennyiséget csökkentették. Azt találták továbbá, hogy a halászati lehetőségek kihasználtsága a horogsoros halászhajók esetében alacsonyabb volt, ezért a mostani jelentésben ezt a szegmenst csökkentették.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A halászati partnerségi megállapodások tárgyalása és megkötése összhangban van azzal az általános céllal, amely szerint fenn kell tartani és meg kell őrizni az Európai Unió halászflottájának – a távolsági halászflottát is ideértve – halászati tevékenységeit. Összhangban van továbbá azzal a céllal, miszerint az EU vizein kívüli halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának megerősítése céljából a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokat a partnerség és az együttműködés szellemében erősíteni szükséges, figyelembe véve egyidejűleg a környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőket. Ennek megfelelően az Európai Tanács 2007 júliusában elfogadta a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló rendeletet. A halászati megállapodás nem csupán az európai flotta szükségleteit veszi figyelembe, hanem hozzájárul az EU életképes atlanti-óceáni tonhalhalászati ágazatának támogatásához is. São Tomé halászata jobbára a part menti erőforrásokra összpontosul, és a dolgozó lakosság körülbelül 15%-a él a halászatból. A javaslat alapvetően mindkét fél érdekeit szolgálja, ezért helyesnek tartom az elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Az előzetes értékelés megállapította, hogy a São Tomé és Príncipével kötött halászati megállapodás – tekintetbe véve az európai flották igényeit – hozzájárulhat az EU atlanti-óceáni tonhalhalász flottája láthatóságának előmozdításához azáltal, hogy a hajók és a kapcsolodó uniós ágazatok számára középtávon szilárd keretet biztosít, és hozzájárul a folytonossághoz a Guineai-öböl halászati területein. Az utólagos értékelés szerint jelentős előrelépés történt a halászati ellenőrzési és felügyeleti eszközök tekintetében (megtették az első lépéseket a műholdas halászati nyomon követési rendszer felállítása felé, és új jogalapot hoztak létre a flottanyilvántartás felállítása és kezelése céljára). Emellett São Tomé és Príncipe ma már intenzívebben részt vesz és láthatóbbá vált a regionális és szubregionális szervezetekben, így például az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottságban (ICCAT) és a Guineai-öböl Regionális Halászati Bizottságában (COREP). Az értékelés megállapította továbbá, hogy az uniós pénzügyi hozzájárulás több mint 50%-a az ország halászati ágazata igazgatásának költségvetését gyarapította, ami összhangban áll a São Tomé és Príncipe-i hatóságok által az előző jegyzőkönyvben tett kötelezettségvállalással. Örömmel fogadtam ezt a dokumentumot, mivel a benyújtott értékelésekből egyértelmű, hogy a javaslat mindkét fél érdekeinek megfelel.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti új halászati partnerségi megállapodás három évig lesz érvényben, és az unió vizein kívüli halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának erősíti meg, úgy, hogy közben figyelembe veszi a környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőket.

Támogatjuk a kizárólagossági záradék megújítását, amely részletesebben rögzíti a pénzügyi hozzájárulás kifizetésének felfüggesztésére és felülvizsgálatára, valamint a jegyzőkönyv alkalmazásának bizonyos körülmények fennállása esetén történő felfüggesztésére vonatkozó záradékok tartalmát.

Úgy gondoljuk tehát, hogy a Bizottságnak továbbítania kell az Európai Parlamentnek a vegyes bizottság üléseinek és munkájának következtetéseit, valamint a jegyzőkönyvben említett halászati ágazati programot és a vonatkozó éves értékelések eredményeit. A Bizottságnak ugyanakkor a megállapodás újratárgyalását megelőzően jelentést kell benyújtania a Parlamentnek és a Tanácsnak a megállapodás alkalmazásáról, és elő kell segítenie a Parlament képviselőinek megfigyelőként történő részvételét az üléseken. Végül, a Bizottságnak és a Tanácsnak hatásköreiken belül tájékoztatniuk kell a Parlamentet a jegyzőkönyvvel és megújításával kapcsolatos eljárások valamennyi szakaszában.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – A halászati partnerségi megállapodások tárgyalása és megkötése összhangban van azzal az általános uniós céllal, amely szerint fenn kell tartani és meg kell őrizni az Európai Unió flottájának – a távolsági halászflottát is ideértve – halászati tevékenységeit, továbbá, hogy az unió vizein kívüli halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának megerősítése céljából a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokat a partnerség és az együttműködés szellemében erősíteni szükséges, egyidejűleg figyelembe véve a környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőket. Ennek megfelelően az Európai Tanács 2007. július 23-án elfogadta a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló 894/2007/EK rendeletet. Ez a megállapodás, amely a felek valamelyike általi felmondás hiányában hallgatólagosan meghosszabbítható négyéves időszakokra alkalmazandó, hatályon kívül helyezte az EK és São Tomé és Príncipe között 1984-ben megkötött első megállapodást, és annak helyébe lépett. Az új jegyzőkönyvet 2011. május 13-án aláírták, és az egyetértésre irányuló kérelmet a Tanács ugyanezen a napon továbbította a Parlamentnek. Teljes mértékben egyetértek az előadóval.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Kétségtelen, hogy az új jegyzőkönyv előnyös mindkét fél részére, mivel megerősíti a halászati ágazatban a partnerséget és az együttműködést, annak érdekében, hogy felelősségteljes és fenntartható halászati tevékenység folyjon. A dokumentum mindenekelőtt pozitív hatással van a halászati lehetőségekre. Az uniós hajók továbbra is halászhatnak a Guineai-öböl halászati területein. Ez pozitív hatással van az EU atlanti-óceáni tonhalhalász flottája láthatóságának előmozdítására, és növeli majd a versenyképességet. Kulcsfontosságú továbbá, hogy ezekre a halászati tevékenységre ugyanazon fenntarthatósági kritériumok vonatkozzanak, mint az EU vizein folytatott halászati tevékenységre. São Tomé és Príncipe a legkevésbé fejlett országok közé tartozik, és a jelentősen eladósodott országok kritériumainak is megfelel. A megállapodás rendelkezései értelmében nagyobb pénzügyi támogatásban részesül São Tomé halászati ágazati politikája, ami kedvező feltételeket teremt majd e szektor fejlődésének. Tekintettel az ország különösen nehéz helyzetére, a megállapodásnak köszönhetően legalább minimálisan hozzájárulhatunk az ország gazdasági jólétéhez, az új munkahelyek teremtéséhez, a környezeti és társadalmi fenntarthatósághoz, valamint a halállomány megőrzéséhez és helyreállításához.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az EU és São Tomé és Príncipe közötti halászati partnerséget szabályozó jegyzőkönyv 2010. május 31-én járt le. Az új megállapodást május 13-án írták alá, és az egyetértésre irányuló kérelmet a Tanács ugyanezen a napon továbbította a Parlamentnek. A halászati partnerségi megállapodások célja az EU halászati tevékenységének megőrzése és biztosítása, valamint a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok fejlesztése az unió vizein kívüli halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának megerősítése céljából. Igennel szavaztam a Tanács javaslatára, miszerint a Parlament támogassa a kérdéses megállapodás megkötését.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A halászati partnerségi megállapodások tárgyalása és megkötése összhangban van azzal az általános uniós céllal, amely szerint fenn kell tartani és meg kell őrizni az Európai Unió flottájának – különösen a távolsági halászflotta – halászati tevékenységeit. E megállapodás megkötése tehát kulcsfontosságú a közös halászati politika külpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából.

Mindkét fél érdekeit szem előtt tartva a Parlament ajánlásában rámutatott intézményi kommunikációnk néhány aspektusára, amelyen javítani kell. Nevezetesen, a Bizottságnak továbbítania kellene a Parlamentnek a megállapodás értelmében létrehozott vegyes bizottság üléseinek és munkájának következtetéseit, a jegyzőkönyvben említett többéves ágazati programot, valamint az éves értékelések eredményeit.

A Parlament kéri továbbá a megállapodás végrehajtására vonatkozó teljes jelentést, valamint azt, hogy a képviselőket – annak érdekében, hogy azok előmozdíthassák a tárgyalási folyamatot – folyamatosan informálják a megállapodás jövőbeni újratárgyalásáról.

Az ajánlás mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Jelen javaslat az EU és a São Tomé és Príncipe Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásról szóló új jegyzőkönyv megkötésére vonatkozik. A legfőbb célkitűzés az uniós flotta rendelkezésére álló halászati lehetőségek hozzáférhető felesleg alapján történő definiálása, valamint a hozzáférési jogokhoz és az ágazat támogatásához kapcsolódó pénzügyi hozzájárulások meghatározása. A régióban 28 erszényes kerítőhálós hajó és 12 felszíni horogsoros halászhajó halászhat majd. Ezek a halászati lehetőségek az állományok állapotának éves értékelése függvényében növelhetők vagy csökkenthetők, ami a pénzügyi hozzájárulás megfelelő kiigazítását vonja maga után. Pénzügyi hozzájárulásként évente 682 500 euró kerül kifizetésre. Ha az európai uniós hajók által halászott mennyiség meghaladja az évi 7000 tonnát, az éves pénzügyi hozzájárulás összege tonnánként 65 euróval emelkedik. A megállapodás három éven keresztül érvényes. Ezért, valamint az EU tonhalhalászati ágazata fenntarthatóságának konszolidálására való tekintettel szavaztam a javaslat mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – A halászati partnerségi megállapodások tárgyalása és megkötése összhangban van azzal az általános uniós céllal, amely szerint fenn kell tartani és meg kell őrizni az unió flottájának – a távolsági halászflottát is ideértve – halászati tevékenységeit, továbbá, hogy az EU vizein kívüli halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának megerősítése céljából a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokat a partnerség és az együttműködés szellemében erősíteni szükséges, egyidejűleg figyelembe véve a környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőket. Ennek megfelelően az Európai Tanács 2007. július 23-án elfogadta a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság és az Európai Közösség közötti halászati partnerségi megállapodás megkötéséről szóló 894/2007/EK rendeletet(1). Ez a megállapodás, amely a felek valamelyike általi felmondás hiányában hallgatólagosan meghosszabbítható négyéves időszakokra alkalmazandó, hatályon kívül helyezte az EK és São Tomé és Príncipe között 1984-ben megkötött első megállapodást, és annak helyébe lépett. Képviselőcsoportom azonban hagyományosan ellenzi mindkettő eljárást, a forma és tartalom tekintetében egyaránt.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) A javaslat mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy minkét fél legjobb érdekét szolgálja. A partnerségi megállapodás hozzájárulhat az EU atlanti-óceáni tonhalhalász flottája láthatóságának előmozdításához azáltal, hogy a hajók és kapcsolódó uniós ágazatok számára középtávon szilárd jogi keretet biztosít, és hozzájárul a Guineai-öblöt érintő megállapodások által lefedett halászati területek folytonosságának fenntartásához. Mindazonáltal kívánatos, hogy a vegyes bizottság a jövőben gyakrabban ülésezzen, és hogy az Európai Parlament képviselői megfigyelőként részt vehessenek az üléseken.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A halászati partnerségi megállapodások tárgyalása és megkötése összhangban van azzal az általános uniós céllal, amely szerint fenn kell tartani és meg kell őrizni az uniós flotta halászati tevékenységét. Az Európai Unió és a São Tomé és Príncipe Demokratikus Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodásról szóló jegyzőkönyv elfogadására szavazok, mivel a harmadik országokkal való kapcsolatok partnerségi és együttműködő szellemben történő fejlesztésével kapcsolatos, és szem előtt tartja az unió vizein kívüli fenntartható halászatot, miközben figyelembe veszi a környezeti, társadalmi és gazdasági tényezőket. Az új jegyzőkönyv előírja a pénzügyi hozzájárulást a São Tomé és Príncipe kizárólagos gazdasági övezetéhez való hozzáférésért cserébe; a hozzájárulás mértéke megfelel a három éven keresztül érvényes, 2 047 500 euró értékű halászati lehetőségeknek. A halászati engedélyt 28 kerítőhálós tonhalhalászhajó és 12 felszíni horogsoros halászhajó kapja meg. Ezeket a halászati lehetőségeket adott esetben felül lehet vizsgálni.

 
  
  

Ajánlás: Vital Moreira (A7-0198/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Igennel szavazok a jelentésre, és örömmel fogadom a rendelkezést, amelynek célja annak biztosítása, hogy a két fél közötti kereskedelem zökkenőmentesen, magas szintű vámbiztonság mellett fejlődjék, és hogy olyan szabályokat foglaljon magában, amelyek biztosítják azt, hogy a megállapodás összhangban áll az uniós vívmányokkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) A megállapodás mellett szavaztam, mivel célja annak biztosítása, hogy a kereskedelem magas szintű vámbiztonság mellett folyjon, és az uniós vívmányokhoz egyre közelebb álló normák kerüljenek alkalmazásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Jelen intézkedés mellett szavaztam, amelynek célja az EU és az Andorrai Hercegség közötti, a biztonsági vámintézkedésekre vonatkozó hatályos megállapodás kiterjesztése. Az utóbbi években egyre szükségesebbé vált ez az intézkedés, mivel az Andorrai Hercegség központi összekötő szerepet kapott az illegális termékkereskedelemben, különösen a cigarettakereskedelemben; ezek a termékek aztán bekerültek az EU tagállamainak kereskedelmi hálózatába. Kulcsfontosságú tehát, hogy az EU és a Hercegség kialakítson egy együttműködési keretrendszert a biztonsági vámintézkedések terén. Tekintettel arra, hogy a határok biztonsága mindig is az egyik legfontosabb eleme volt az Északi Liga politikai ideológiájának, csak helyeselni tudom ezt azt intézkedést.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Igennel szavaztam a jelentésre, amelynek tárgya az Európai Gazdasági Közösség és az Andorrai Hercegség között levélváltás formájában létrejött megállapodás hatályának a biztonsági vámintézkedésekre történő kiterjesztésére irányuló jegyzőkönyv, mivel a két fél közötti kereskedelmet élénkíti, valamint garantálja a vámbiztonságot és a megállapodás és az uniós vívmányok egységességét.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Andorrai Hercegség történelmileg minden területen kapcsolatban áll az EU-val. A vámunió, amelyet 1990-ben hoztak létre, megerősítette ezeket az amúgy is szoros és természetes kapcsolatokat. A javaslat összefüggésben áll a Közösségi Vámkódex és annak végrehajtási rendelkezései módosításaival, amelyek tárgya a nem uniós tagállamokba exportált, illetve onnan importált árukra vonatkozó biztonsági vámintézkedések. A javaslat egyedi rendszert hoz létre az EU és Andorra között az áruforgalom zökkenőmentességének biztosítása érdekében, anélkül, hogy a forgalmazott termékek biztonságát veszélyeztetné. Ennek érdekében az EU-nak és Andorrának a saját területén azonos biztonsági szintet kell garantálnia. Remélem, hogy az EU és Andorra közti kereskedelmi kapcsolatok eredményesek lesznek, és hogy a javaslat nagyban hozzájárul majd e sikerhez. Végezetül pedig szeretnék gratulálni az előadó munkájához.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Moreira úr az EU és az Andorrai Hercegség között levélváltás formájában 1990. június 28-án létrejött megállapodás hatályát a biztonsági vámintézkedésekre kiterjesztő jegyzőkönyv aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot nyújtott be. A hatályos megállapodáshoz a mezőgazdasági termékekre vonatkozó új IIA címet adnak hozzá. Tekintettel arra, hogy az EU és az Andorrai Hercegség közötti kiterjedt kapcsolatok terén ez egy újabb pozitív lépés Andorra belső piacba való lehetséges integrációja felé, arra, hogy olyan szabályokat foglal magában, amelyek garantálják a megállapodás és az uniós vívmányok összhangját, valamint arra, hogy célja a vámbiztonság és a két fél közötti szokásos kapcsolat garantálása, örömmel fogadom ezt a javaslatot, és igennel szavazok rá.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A jegyzőkönyv célja az EU és az Andorrai Hercegség közötti, a biztonsági vámintézkedésekre vonatkozó hatályos megállapodás kiterjesztése. Az EU és Andorra közötti megállapodás 1990 óta van érvényben. Azonban a döntés megszületett arról, hogy a biztonsági vámintézkedésekre vonatkozó megállapodást a mezőgazdasági termékekre is kiterjesszék.

A megállapodás tehát garantálja azt, hogy két fél közötti kereskedelem zökkenőmentesen, magas szintű biztonság mellett folyjon. A dokumentum értelmében ugyanakkor eltörlik az előzetes vámáru-nyilatkozattal kapcsolatos követelményt, amennyiben az EU és Andorra a saját területén a vonatkozó vívmányokban elrendelteknek megfelelően azonos biztonsági szintet garantál. Annak ellenére azonban, hogy igennel szavaztunk, úgy véljük, hogy a tőke mozgásának érdekeit nem szabad az emberek és a munkások jogai biztosításának kárára előmozdítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jegyzőkönyv célja az EU és az Andorrai Hercegség közötti, a biztonsági vámintézkedésekre vonatkozó hatályos megállapodás kiterjesztése. Az EU és Andorra közötti megállapodás 1990 óta van érvényben. Azonban a döntés megszületett arról, hogy a biztonsági vámintézkedésekre vonatkozó megállapodást a mezőgazdasági termékekre is kiterjesszék. A megállapodás célja annak garantálása, hogy a két fél közötti kereskedelem zökkenőmentesen, magas szintű biztonság mellett folyjon. A dokumentum értelmében ugyanakkor eltörlik az előzetes vámáru-nyilatkozattal kapcsolatos követelményt, amennyiben az EU és Andorra a saját területén a vonatkozó vívmányokban elrendelteknek megfelelően azonos biztonsági szintet garantál.

A megállapodás felülvizsgálatakor szeretnénk ismételten hangsúlyozni, hogy a tőke mozgásának érdekeit nem szabad az emberek és a munkások jogai biztosításának kárára előmozdítani.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A Tanács által az Európai Parlamenthez az egyetértési eljárás keretében benyújtott határozat az a jogalkotási eszköz, amelynek révén megköthető az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti megállapodás hatályának a biztonsági vámintézkedésekre történő kiterjesztésére irányuló jegyzőkönyv. A megállapodás képezte a két fél közötti vámunió alapját. A Közösségi Vámkódex elvileg valamennyi nem tagországgal folytatott kereskedelemre alkalmazandó, és lehetővé teszi eltérő szabályok alkalmazását olyan esetekben, ha nemzetközi megállapodások különös biztonsági intézkedéseket határoznak meg. A jegyzőkönyvnek garantálnia kell, hogy a két fél közötti kereskedelem zökkenőmentesen és magas szintű vámbiztonság mellett zajlik, és magában kell foglalnia olyan szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a megállapodás továbbra is összhangban áll az uniós vívmányokkal. Úgy vélem tehát, hogy a Parlament akkor dönt helyesen, ha elfogadja ezt a megállapodást. Ugyanakkor azonban az EU és Andorra kapcsolatai – annak ellenére, hogy javultak – továbbra is töredezettek, mivel a belső piacot szabályozó vívmányok fontos részei nem kerültek be az andorrai joganyagba, és így nem alkalmazhatók. Ezért a közeljövőben elemzésnek kell készülnie Andorra belső piacba való fokozatos integrációjának lehetőségeiről és módozatairól.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Örömmel fogadom ezt a dokumentumot, mivel a javaslat összefüggésben áll a Közösségi Vámkódex és annak végrehajtási rendelkezései módosításaival, amelyek tárgya a nem uniós tagállamokba exportált, illetve onnan importált árukra vonatkozó biztonsági vámintézkedések. A módosítások leglényegesebb rendelkezése az, hogy a kereskedőknek bizonyos adatokat meg kell adniuk az áruk behozatalát és kivitelét megelőzően.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Úgy véljük, hogy az Európai Unió és az Andorrai Hercegség között megkötött jegyzőkönyv, amely a biztonsági vámintézkedésekre történő kiterjesztésre vonatkozik, garantálja, hogy a két fél közötti kereskedelem zökkenőmentesen, magas szintű biztonság mellett fejlődjék, és olyan szabályokat foglal magában, amelyek biztosítják a megállapodás és az uniós vívmányok összhangját. Arra szavaztunk tehát, hogy a Parlament hagyja jóvá a javaslatot. Azt azonban fenntartjuk, hogy a Bizottságnak tájékoztatnia kell a Parlamentet a vegyes bizottság üléseinek és munkájának következtetéseiről és a rendszeres értékelések eredményeiről, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a Parlament elé terjeszti a megállapodás végrehajtási felülvizsgálatát.

Tekintettel arra, hogy az EU és az Andorrai Hercegség kapcsolatai kiterjedtek, de ugyanakkor töredezettek, javasoljuk, hogy a lehető leghamarabb készüljön elemzés Andorra belső piacba való fokozatos integrációjának lehetőségeiről és módozatairól. Ez annak garantálására szükséges, hogy a kereskedelem a két fél között zökkenőmentesen, magas szintű biztonság fenntartása mellett folyjon. Végül, tervezzük az előzetes vámáru-nyilatkozattal kapcsolatos követelmény eltörlését, amennyiben az EU és Andorra a saját területén a vonatkozó vívmányokban elrendelteknek megfelelően azonos biztonsági szintet garantál.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Közismert, hogy a jegyzőkönyv célja annak biztosítása, hogy a két fél közötti kereskedelem zökkenőmentesen, magas szintű biztonság mellett fejlődjék, és hogy szabályokat foglal magában a megállapodás és az uniós vívmányok összhangja érdekében. Igen fontos kezdeményezésről van tehát szó.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Az EU és az Andorrai Hercegség közötti kapcsolatokat a jövőben is hatékonyan és következetesen kell bővíteni. Ehhez meg kell teremtenünk a szükséges feltételeket. Mindenekelőtt – az EU és Andorra közötti kereskedelem előmozdítása érdekében – fontos, hogy a biztonsági vámintézkedések megfelelő módon kerüljenek alkalmazásra az áruknak a vámterületre történő beléptetése, illetőleg onnan való kiléptetése előtt teendő vámáru-nyilatkozatok, a felhatalmazott gazdasági szereplők, valamint a biztonsági vámellenőrzések és a kockázatkezelés vonatkozásában. Emellett szükséges a belső piac EU-n kívüli további, a közös szabályozói normákra alapuló kiterjesztésének előmozdítása. Ez az uniós és az andorrai polgárok és vállalkozások javát egyaránt szolgálná. Meg kell jegyezni, hogy a jegyzőkönyv egyedi rendszert hoz létre az EU és Andorra között a kereskedelem zökkenőmentességének biztosítása és a magas szintű biztonság fenntartása érdekében. Örömmel fogadom továbbá azt a javaslatot, hogy a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell egy rendelkezést, miszerint a kereskedőknek az áruk behozatalát és kivitelét megelőzően a biztonsági vámintézkedések megfelelő alkalmazása érdekében bizonyos adatokat meg kell adniuk. Úgy gondolom, hogy célszerű az előzetes vámáru-nyilatkozattal kapcsolatos követelmény eltörlése, amennyiben az EU és Andorra a saját területén a vonatkozó vívmányokban elrendelteknek megfelelően azonos biztonsági szintet garantál.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban. – A mindkét oldalról biztonságos külső határok érdekében fenn kell tartanunk uniónk szuverenitását és fejlesztenünk kell a kölcsönös együttműködést. Az EU és Andorra – a két nagy uniós ország, Franciaország és Spanyolország között található hercegség – közötti határ célszerűbb ellenőrzése eredményesebb és szorosabb kapcsolatot biztosít majd a jövőben. A jegyzőkönyv mellett szavaztam, mivel előmozdítja az EU és Andorra közötti hatékonyabb információcserét a biztonsággal kapcsolatos kockázatkezelés területén, az uniós biztonsági vámintézkedések szabványosítását, valamint elősegíti az áruk Andorra és az EU tagállamai közötti biztonságos mozgását. Az Andorra és az EU közötti, biztonságosabb és szabványosított környezetben folyó kétoldalú kereskedelem elősegítése egész Európa javára lesz majd.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Moreira úr biztonsági vámintézkedésekről szóló jelentése mellett szavaztam, mivel úgy vélem: fontos, hogy jól meghatározott kereskedelmi szabályokat alakítsunk ki egy olyan ország vonatkozásában, amely nem az EU része, hanem egy enklávé abban, és – mint ilyen – elhelyezkedését tekintve a kereskedelmi integráció szempontjából tökéletes pozícióban van. A jegyzőkönyv célja éppen az, hogy megerősítse a nem tagállamokba exportált, illetve onnan importált árukra vonatkozó biztonsági vámintézkedéseket. A határellenőrzés garantálja, hogy a kereskedelmi szereplők részletes információt adjanak a kereskedelmi műveletek során, és ugyanakkor garantálja a kereskedelmi forgalom sebessége és biztonságossága közötti megfelelő egyensúlyt.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Igennel szavaztam az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Andorrai Hercegség között levélváltás formájában létrejött megállapodás hatályát a biztonsági vámintézkedésekre kiterjesztő jegyzőkönyv aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra. A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság egyaránt javasolja e jegyzőkönyv megkötését. E jegyzőkönyv megkötése egy újabb nagy előrelépés az Andorrai Hercegség és az EU közötti szorosabb együttműködés felé. Mindkét fél számára fontos annak biztosítása, hogy a megállapodás a továbbiakban is nyomon követi az uniós vívmányok fejlődését e téren. A megállapodás megfogalmazta ezt az aggályt. Az előadó említette, és én is szeretném hangsúlyozni: a Bizottságnak és az Andorrai Hercegségnek további tárgyalásokat kell folytatnia és figyelembe kell venniük a Korszerűsített Vámkódex jelenleg zajló és az EU-ban legkésőbb két éven belül lezárandó végrehajtását, valamint ha szükséges, hozzá kell igazítaniuk a kétoldalú megállapodásokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió és az Andorrai Hercegség közötti, a megállapodás biztonsági vámintézkedésekre történő kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv lezárásával kapcsolatban – amely ezidáig az Európai Gazdasági Közösség és az Andorrai Hercegség között levélváltás formájában létrejött megállapodás volt, és amelyet 1990. június 28-án kötöttek meg – a következőket szeretném elmondani. A megállapodás képezte a két fél közötti vámunió alapját. E biztonsági vámintézkedéseket érintő megállapodást új IIA. címként illesztik majd be az 1990. évi megállapodásba, és a vámuniótól eltérően a mezőgazdasági termékekre is alkalmazandó lesz. A Közösségi Vámkódex elvileg valamennyi nem tagországgal folytatott kereskedelemre alkalmazandó. Azonban lehetővé teszi eltérő szabályok alkalmazását olyan esetekben, ha nemzetközi megállapodások különös biztonsági intézkedéseket határoznak meg. A javaslat, tekintetbe véve a megfelelő uniós vámjogi vívmányokban bekövetkezett változásokat, egyedi rendszert hoz létre az EU és Andorra között az áruforgalom zökkenőmentességének biztosítása, egyúttal pedig a magas szintű biztonság fenntartása érdekében. Ezen okok miatt, valamint az EU és az Andorrai Hercegség közötti kereskedelem megerősítése céljából szavazok az új biztonsági vámintézkedések mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Igennel szavaztam. A Tanács által az Európai Parlamenthez az egyetértési eljárás keretében benyújtott határozat az a jogalkotási eszköz, amelynek révén megköthető az Európai Gazdasági Közösség és az Andorrai Hercegség között levélváltás formájában létrejött 1990. június 28-i megállapodás hatályának a biztonsági vámintézkedésekre történő kiterjesztésére irányuló, az Európai Unió és az Andorrai Hercegség között létrejövő jegyzőkönyv. A megállapodás képezte a két fél közötti vámunió alapját. E biztonsági vámintézkedéseket érintő megállapodást új IIA. címként illesztik majd be az 1990. évi megállapodásba, és a vámuniótól eltérően a mezőgazdasági termékekre is alkalmazandó lesz (a jegyzőkönyv 12b. cikkének (2) bekezdése).

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) Az Andorrai Hercegség és az Európai Unió között 1990 óta vámunió van, melynek alapja egy levélváltás formájában létrejött megállapodás. A jelenlegi módosítás azt javasolja, hogy a biztonsági vámelőírásokat végrehajtó intézkedéseket a vegyes bizottság határozza meg. Előzetes nyilatkozatra a továbbiakban nem lesz szükség, amennyiben az EU és Andorra saját szuverén területén garantálja az adott biztonsági szintet. A belső piaci szabványok kiterjesztése az uniós és az andorrai polgároknak és vállalkozásoknak egyaránt javát szolgálja majd.

 
  
  

Ajánlás: Silvia-Adriana Ţicău (A7-0298/2010)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A javaslat mellett szavazok, vagyis amellett, hogy a Parlament jóváhagyja a megállapodás megkötését. Az európai és kanadai cégek évente több millió eurót takaríthatnak meg a rövidebb, egyszerűbb, és ezért kevésbé költséges termékengedélyezési eljárásoknak és a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadásának köszönhetően. Emellett a megállapodás összességében előnyös az EU számára, hiszen általa valamennyi tagállam vonatkozásában megvalósul a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadása a légi alkalmasság valamennyi területén. A megállapodásnak köszönhetően nem csak versenyképesebbek lesznek a kanadai és az európai piacok, hanem biztonságosabbak is az utasok és a teherszállító repülőgépek számára, mivel a megállapodás előmozdítja az együttműködést minden, a tanúsítással, ellenőrzéssel és végrehajtással kapcsolatos kérdésben.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Bielan (ECR), írásban.(PL) Kanada a világ egyik vezető repülőgép- és repülésiberendezés-gyártója. Jelenleg csupán hat tagállam rendelkezik kétoldalú szerződéssel a légi közlekedési szolgáltatások tanúsítása terén. A polgári légi közlekedés biztonságáról szóló javasolt megállapodás – ahogy az Egyesült Államokkal kötött megállapodás is – jelentős mértékben javítja majd az Unió és Kanada közötti együttműködést, és az Európai Unió minden tagállamában szabályozza majd e területet. A megállapodás lehetővé teszi a tanúsítási rendszer harmonizációját. Alapja az egymás rendszerébe vetett kölcsönös bizalom és a szabályozási különbségek összevetése, és így lehetővé teszi azt, hogy a tesztek és az ellenőrzések felesleges megkettőzése a minimumra legyen szorítva. Ugyanakkor elindítja a közös vizsgálatok és ellenőrzések, valamint a biztonsági adatok megosztásának folyamatát. A tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadása az európai és kanadai légiközlekedési vállalatok munkája során jelentős megtakarításokat tesz majd lehetővé. A megállapodás egyfelől fokozza a légiközlekedési piacok versenyképességét, másfelől pedig – annak köszönhetően, hogy összefogja a szabályozó hatóságokat – pozitív hatással lesz a biztonságra is. A fentieket figyelembe véve arra szavaztam a megállapodás megkötésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Izaskun Bilbao Barandica (ALDE), írásban.(ES) Igennel szavaztam, mivel a megállapodás hasznára lesz majd az európai és kanadai vállalatoknak, légitársaságoknak és utasoknak. A termékengedélyezési eljárásoknak és a rövidebb, egyszerűbb és olcsóbb tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadásának köszönhetően több millió eurót takaríthatnak meg. A dokumentum lehetővé teszi, hogy a felek használják és elismerjék egymás javító- és karbantartó-létesítményeit. Mindenekelőtt pedig biztonságosabbá és versenyképesebbé teszi a piacot.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Ţicău asszony jelentése mellett szavaztam, mivel Kanadát az ilyen típusú megállapodások esetében kiemelt partnernek kell tekintetni, hiszen Európában és Kanadában egyaránt a világ élvonalába tartozó repülőgépgyártók működnek. A megállapodás lehetővé teszi, hogy az eljárások felesleges megkettőzését a minimumra szorítsák és hogy a kölcsönös tanúsítványok elfogadásra kerüljenek; ennek következtében jelentős pénzügyi megtakarítások érhetők el és a bürokratikus eljárások nagymértékben egyszerűsödnek. Ez igen pozitív hatással lesz majd vállalkozásainkra.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel úgy vélem, hogy az EU és Kanada közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló kétoldalú megállapodás előmozdítja majd a két fél közötti kereskedelmet, és ezzel az európai polgárok javát szolgálja majd – és éppen ez a célja. A megállapodás célja, hogy az értékelések, a tesztek és az ellenőrzések felesleges megkettőzését elkerülje, valamint hogy lehetővé tegye azt, hogy mind az EU, mind Kanada támaszkodhasson a másik fél repüléstechnikai termékekre vonatkozó tanúsítási rendszerére. A két követelményrendszer és az eltérő szabályozási eljárások fokozatos közelítésének köszönhetően az importáló hatóság saját tanúsítványt bocsáthat ki a repüléstechnikai termék, alkatrész vagy berendezés vonatkozásában anélkül, hogy meg kellene ismételnie az exportáló hatóság által végrehajtott értékelést. Az európai és kanadai cégek évente több millió eurót takaríthatnak meg a rövidebb, egyszerűbb és ezért kevésbé költséges termékengedélyezési eljárásoknak köszönhetően. Ebből a légitársaságok is profitálnak majd, valamint a kanadai és európai légiközlekedési piac még biztonságosabb lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) A tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadása lehetővé teszi a rövidebb, egyszerűbb és ezért kevésbé költséges termékengedélyezési eljárásokat, és hatalmas gazdasági előnyt jelent az európai és kanadai cégek számára egyaránt.

A megállapodás mellett szavazok, mivel úgy vélem, hogy – amellett, hogy gazdasági előnyökkel jár – valamennyi tagállam vonatkozásában megvalósul a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadása a légi alkalmasság valamennyi területén. A dokumentum tehát a hatályban lévő rendszerekbe vetett kölcsönös bizalomra alapul – függetlenül attól, hogy e rendszerek az EU-ban vagy Kanadában vannak hatályban –, és kötelezettségeket és együttműködési módszereket ír elő meg annak érdekében, hogy az importáló hatóság saját tanúsítványt bocsáthasson ki a repüléstechnikai termék, alkatrész vagy berendezés vonatkozásában anélkül, hogy meg kellene ismételnie az exportáló hatóság által végrehajtott értékelést. A megállapodás a légitársaságoknak is javára válik majd, mivel lehetővé teszi, hogy felek használhassák egymás jóváhagyott javító- és karbantartó-létesítményeit.

A dokumentum tehát hatalmas előrelépést jelent a versenyképesebb, de ugyanakkor biztonságosabb piacok felé, mivel a tanúsítás, az ellenőrzés és a végrehajtás területén megvalósuló intenzívebb közelítés és együttműködés lehetővé teszi majd a felek számára, hogy az utasok és a teherszállító repülőgépek számára magasabb szintű biztonságot garantáljanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Christine De Veyrac (PPE), írásban.(FR) Ţicău asszony jelentése mellett szavaztam, amelyben az Európai Parlament jóváhagyja az Európai Közösség és Kanada közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodást. A megállapodásnak köszönhetően megvalósul a repüléstechnikai termékek, alkatrészek vagy berendezések légi alkalmasságára és karbantartására vonatkozó tanúsítási rendszerek kölcsönös elismerése. Így azoknak a cégeknek, amelyek termékeit egyik országban elismerték, nem kell ismét keresztülmenniük ugyanezen tanúsítási folyamaton egy másik országban. Ez az egyszerűsítés jó hír egy olyan piac számára, ahol a két régió közötti kereskedelem közel 50 milliárd euró értékben folyik.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Igennel szavaztam a javaslatra, mivel helyeslem egy olyan megállapodás megkötését, amely egyfelől hasznos az európai és kanadai cégek és légitársaságok számára – a rövidebb és egyszerűbb tanúsítási eljárásoknak köszönhetően megtakarított több millió euró miatt –, másfelől pedig magasabb fokú biztonságot garantál az utasok számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Az Európai Közösség és Kanada közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról létrejött megállapodás (a továbbiakban: „a megállapodás”) fő célja, hogy garantálja a légi közlekedés biztonságát, és a piaci szereplők számára harmonizált szabályokat biztosítson.

A megállapodás éppen annyira jelentős, mint a két terület légiközlekedési ágazata; így a közös szabályok elfogadásának köszönhetően elkerülhető lesz az értékelések, a tesztek, az ellenőrzések és a többi hasonló folyamat felesleges megkettőzése. Meg kell jegyezni azt is, hogy a kölcsönös elfogadásra és a közös vizsgálatokra és ellenőrzésekre, valamint a biztonsági adatok megosztására vonatkozó szabályok nagyobb hatékonyságot biztosítanak valamennyi érdekelt számára.

Végül, de nem utolsósorban a megállapodás jelentős mértékű megtakarítást tesz lehetővé a légiközlekedési ágazatban, és ugyanakkor növeli a légitársaságok hatékonyságát is, mivel most már használhatják majd a megállapodást aláíró felek által jóváhagyott javító- és karbantartó-létesítményeket.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió és Kanada között régóta állnak fenn gazdasági és politikai kapcsolatok; e kapcsolatoknak köszönhetően e területeken kétoldalú megállapodások születtek. 2009. május 6-án az EU – akkor az Európai Közösség – és Kanada megállapodást kötött a polgári légi közlekedés biztonságáról. A megállapodás hasonló volt az Egyesült Államokkal kötötthöz: célja az volt, hogy erősítse a két fél közötti együttműködést, valamint hogy elkerülje az ellenőrzések és tesztek ellenőrzésének fölösleges megkettőzését. A javaslat mellett szavaztam, és örömmel veszem tudomásul a két fél közötti kapcsolatok megerősítését. A megállapodás a kanadai és az európai piacokat egyaránt biztonságosabbá és versenyképesebbé teszi majd, mivel fontos előrelépést jelent a polgári légi közlekedés biztonságának megalapozása szempontjából. A légitársaságok is profitálnak belőle, mivel használhatják majd egymás jóváhagyott javító- és karbantartó-létesítményeit.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentésben tárgyalt megállapodás a polgári légi közlekedés bizonyos biztonsági kérdéseivel foglalkozik, és a tagállamok és Kanada közötti kétoldalú, terméktanúsítást tartalmazó, jelenleg hatályos hat megállapodást váltja fel. Ahogy az előadó egyértelműen kijelenti, e két ország közötti nyílt légtér létrehozásának szándéka – amelyet komoly aggályokkal fogadtak – nem tartozik jelen megállapodás körébe, hanem egy különálló ajánlás tárgyalja majd.

A megállapodás legfőbb célja, hogy az értékelések, a tesztek és az ellenőrzések felesleges megkettőzését elkerülje – kivéve, ha a megkettőzés jelentős szabályozási eltérések miatt történik –, valamint hogy lehetővé tegye, hogy mind az EU, mind Kanada támaszkodhasson a másik fél tanúsítási rendszerére. Mindez többek között a két fél követelményrendszereinek és szabályozási eljárásainak fokozatos közelítése révén valósul meg.

A megállapodásnak köszönhetően az európai és kanadai légitársaságok megtakarításokat tudnak eszközölni a rövidebb, egyszerűbb és ezért kevésbé költséges termékengedélyezési eljárásoknak és a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadásának köszönhetően.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A megállapodás a polgári légi közlekedés bizonyos biztonsági kérdéseire vonatkozik, de nem foglalkozik a két ország közötti nyílt légtér létrehozásával, amelyet – az előadó szerint – egy különálló ajánlásban kell majd tárgyalni. A megállapodás legfőbb célja, hogy az értékelések, a tesztek és az ellenőrzések felesleges megkettőzését elkerülje – kivéve, ha a megkettőzés jelentős szabályozási eltérések miatt történik –, valamint hogy lehetővé tegye, hogy mind az EU, mind Kanada támaszkodhasson a másik fél tanúsítási rendszerére.

A megállapodásnak köszönhetően az európai és kanadai légitársaságok megtakarításokat tudnak eszközölni a rövidebb, egyszerűbb és ezért kevésbé költséges termékengedélyezési eljárásoknak és a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadásának köszönhetően. Az előadó szerint a megállapodás pozitív hatással lehet a biztonságra is, mivel a szabályozók és a végrehajtó hatóságok a tanúsítás, az ellenőrzés és a végrehajtás minden részterületén megvalósuló fokozottabb együttműködés felé mozdulnak el, annak érdekében, hogy az utasok és a teherszállító repülőgépek számára a lehető legmagasabb szintű biztonságot garantálják.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) Ez az ajánlás az Európai Közösség által 2009 májusában aláírt biztonsági megállapodással foglalkozik. A polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás – amely légi közlekedésre vonatkozó megállapodás kiegészítése – megkötésével kapcsolatban elmondható, hogy Kanadát helyesen tekintették prioritást élvező partnernek, mivel mind Európában, mind Kanadában találhatók olyan, repülőgépeket, hajtóműveket és a repülőelektronikát előállító gyártók, amelyek a világ élvonalába tartoznak. Csakúgy, mint az Egyesült Államokkal kötött, a légi közlekedés biztonságáról szóló hasonló megállapodás esetében, a legfontosabb célkitűzés itt is az értékelések, a tesztek és az ellenőrzések felesleges megkettőzésének elkerülése volt, valamint annak lehetővé tétele, hogy az EU és Kanada egyaránt támaszkodhasson a másik fél tanúsítási rendszerére. A megállapodás általában véve követi a tagállamok és Kanada között a repülésbiztonság területén létrejött kétoldalú megállapodások szerkezetét. Kötelezettségeket és együttműködési módszereket határoz meg, amelyek alapja a másik fél rendszerébe vetett kölcsönös bizalom, valamint a szabályozási különbségek összevetése. Az európai és kanadai cégek évente több millió eurót takaríthatnak meg a rövidebb, egyszerűbb és kevésbé költséges termékengedélyezési eljárásoknak és a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elismerésének köszönhetően. Pozitív hatással lesz továbbá a légitársaságokra, mivel komoly előrelépést jelent a polgári légi közlekedés biztonságára vonatkozó nemzetközi szabványok kialakítása terén. Úgy gondolom tehát, hogy a Parlament helyesen dönt, ha elfogadja a megállapodás megkötését, mivel ennek eredményeként a kanadai és európai piacok versenyképesebbek és ugyanakkor biztonságosabbak is lesznek.

 
  
MPphoto
 
 

  Lorenzo Fontana (EFD), írásban.(IT) Jelen javaslat a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló, 2009. május 6-án aláírt megállapodást tárgyalja. Tekintettel a megállapodásra jellemző együttműködő szellemre, megerősítem, hogy támogatom a javaslatot.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Örömmel fogadtam ezt a dokumentumot, mivel a tárgyalási iránymutatásokban meghatározott legfontosabb célkitűzések között szerepel az értékelések, a tesztek és az ellenőrzések felesleges megkettőzésének elkerülése (a jelentős szabályozási különbségektől eltekintve), valamint annak lehetővé tétele, hogy mind az EU, mind Kanada támaszkodhasson a másik fél tanúsítási rendszerére. Ez a következők révén valósul meg: a két követelményrendszer és az eltérő szabályozási eljárások fokozatos közelítése; a felek rendszeres konzultációja a megállapodás végrehajtásában részt vevő szabályozó szervek folyamatosan fenntartott képességének és alkalmasságának ellenőrzése céljából; vegyes bizottság létrehozása, amely javaslatokat dolgoz ki a végrehajtás során felmerülő problémák megoldására. Annak érdekében, hogy a két fél egymás rendszerébe vetett bizalma megmaradjon, a megállapodás közös vizsgálatokat és ellenőrzéseket, a biztonsági adatok (a légi járművek ellenőrzésével és a balesetekkel kapcsolatos információk) megosztását, valamint fokozottabb szabályozási együttműködést és műszaki konzultációt ír elő az olyan ügyek megoldásában, amelyek később esetleg vita tárgyát képezhetnék. Így lehetővé válik vegyes bizottság és albizottságok létrehozása a légi alkalmasság és karbantartás tanúsítása terén. A megállapodás továbbá szigorú védintézkedéseket is tartalmaz, amelyek végső esetben lehetőséget biztosítanak arra, hogy bármelyik fél visszautasítsa a másik fél illetékes hatóságainak megállapításait, illetve részben vagy egészben felmondja a megállapodást. Mindazonáltal a konzultációk, a bizottságok és albizottságok egész rendszerének az a célja, hogy a nézeteltérések még azelőtt tisztázódjanak, hogy erre sor kerülne.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A polgári légi közlekedés biztonságáról szóló 2009-es megállapodás volt az első lépés az EU és Kanada közötti teljesen nyílt légtér létrehozása felé. Annak érdekében, hogy a két fél egymás rendszerébe vetett bizalma megmaradjon, a megállapodás közös vizsgálatokat, a biztonsági adatok megosztását, valamint fokozottabb szabályozási együttműködést és műszaki konzultációt ír elő az olyan ügyek megoldásában, amelyek később esetleg vita tárgyát képezhetnék.

Emellett a vegyes bizottság és albizottságok létrehozása lehetővé teszi majd az európai és kanadai vállalkozások számára, hogy a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadásának köszönhetően minden évben több millió eurót takarítsanak meg. Az importáló hatóságok saját tanúsítványt bocsáthatnak ki a repüléstechnikai termékek, alkatrészek vagy berendezések vonatkozásában anélkül, hogy meg kellene ismételniük az exportáló hatóság által végzett összes értékelését.

A megállapodásból a légitársaságok is profitálnak, mivel a dokumentum lehetővé teszi, hogy egymás javító- és karbantartó-létesítményeit használják. A megállapodás nem csak versenyképesebbé teszi a kanadai és európai piacokat, hanem ugyanakkor megerősíti a globális biztonságot is.

Végezetül szeretném hozzátenni, hogy ez a megállapodás fontos lépés, mivel a polgári légi közlekedés biztonságára vonatkozó nemzetközi szabványokat alakít ki, és mert kiindulópontként szolgál majd a repülőgépeket előállító más nagyobb gyártókkal a jövőben folytatandó tárgyalások során.

 
  
MPphoto
 
 

  Alexander Mirsky (S&D), írásban. – Ez a dokumentum a legambiciózusabb megállapodás az EU és egy jelentős globális partnere között. A megállapodás, amellett, hogy a kanadai és európai piacok versenyképességét fokozza, ugyanakkor biztonságosabbá is teszi azokat, mivel a szabályozók és a végrehajtó hatóságok egyre intenzívebben kooperálnak a tanúsítás, az ellenőrzés és a végrehajtás minden területén, annak érdekében, hogy az utasok és a teherszállító repülőgépek számára a legnagyobb biztonságot garantálják. A megállapodás fontos lépést jelent a polgári légi közlekedés biztonságának megalapozása szempontjából, és kiindulópontként szolgál majd a repülőgépeket és repülési berendezéseket előállító más nagyobb gyártókkal a jövőben folytatandó tárgyalások során. Támogatom a Silvia-Adriana Ţicău által benyújtott jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) Az EU és Kanada által megkötött, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás – amely a Kanadával megkötött légi közlekedésre vonatkozó megállapodás kiegészítése – a műszaki korlátok felszámolását célozza. Célja elsősorban az értékelések, a tesztek és az ellenőrzések felesleges megkettőzésének lehető leghatékonyabb minimalizása, és az egységes tanúsítás bevezetése. A végrehajtás során felmerülő problémák lehetséges megoldásainak meghatározását egy, a jövőben felállítandó vegyes bizottság végzi majd. A légi alkalmasság és a karbantartás terén megvalósul majd az együttműködés és a tanúsítás kölcsönös elismerése. A jövőben korlátlan kölcsönös elismerés is lehetséges lesz. A gyakorlati problémákkal és vitákkal foglalkozó vegyes bizottság mellett a tervekben szerepelnek a közös vizsgálatok és ellenőrzések, valamint a biztonsági adatok megosztása. Üdvözlendő, hogy a szigorú védintézkedések szükség esetén lehetővé teszik majd, hogy az egyik fél visszautasítsa a másik fél illetékes hatóságainak megállapításait, vagy felmondja a megállapodást.

A megállapodást támogatni kell, amennyiben a termékengedélyezési eljárások rövidebbek és egyszerűbbek lesznek, de ugyanakkor teljesen megfelelnek a biztonsági normáknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) Ez az ajánlás az (akkori) Európai Közösség által 2009. május 6-án aláírt, a polgári légiközlekedés biztonságára vonatkozó megállapodást tárgyalja. Ezidáig a terméktanúsítás vonatkozásában csupán hat tagállam kötött Kanadával kétoldalú megállapodást. Az EU és Kanada között megkötött, a polgári légi közlekedés biztonságára vonatkozó megállapodás hatálybalépésekor ezek fölöslegessé válnak. A szigorú védintézkedések lehetővé teszik majd, hogy – amennyiben ez célszerű – az egyik fél visszautasítsa a másik fél illetékes hatóságainak megállapításait, vagy felmondja a megállapodást. A megállapodás egészben és részben egyaránt felmondható lesz. A megállapodást támogatni kell, amennyiben a termékengedélyezési eljárások rövidebbek és egyszerűbbek lesznek, de ugyanakkor teljesen megfelelnek a biztonsági normáknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Kétségtelen, hogy az Európai Közösség és Kanada közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás mindkét fél javát szolgálja majd. Érdemes megjegyezni, hogy a légi közlekedés technológiai eszközeinek legjelentősebb gyártói az EU-ban és Kanadában működnek. Az adott szektorban mindkét fél esetében rendkívül nagymértékű kereskedelem és exporttevékenység folyik. Annak érdekében, hogy a légiközlekedés biztonsága terén hatékony együttműködés valósuljon meg, kulcsfontosságú annak garantálása, hogy a tanúsítási rendszerek mindkét fél követelményeinek megfeleljenek. Örömmel veszem tudomásul, hogy a tárgyalások folyamán megállapodás született az értékelések, a tesztek és az ellenőrzések felesleges megkettőzésének elkerüléséről. Úgy vélem, ajánlatos, hogy az importáló hatóság saját tanúsítványt bocsáthasson ki a repüléstechnikai termékről, azaz ne történjen meg az exportáló hatóság által elvégzett értékelés felesleges megismétlése. A légi alkalmasság, a karbantartás és a karbantartás tanúsítása terén a kölcsönös elfogadás azt mutatja, hogy a felek kölcsönösen bíznak a másik fél rendszereiben. A megállapodás előmozdítja majd az intenzívebb együttműködést mindkét fél szabályozó szervei között a tanúsítás, az ellenőrzés, a végrehajtás és a konzultáció terén. A közös vizsgálatok és ellenőrzések, valamint a biztonságai adatok megosztása garantálják az utasok és a teherszállító repülőgépek számára a legnagyobb biztonságot. Érdemes megjegyezni, hogy a megállapodás hatályba lépésével a termékengedélyezési eljárások rugalmasabbak, rövidebbek és olcsóbbak lesznek. Ez pedig csökkenteni fogja az ágazatban működő cégek költségeit.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az Európai Közösség és Kanada közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás megkötése mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy egyértelmű előnyt biztosít az Európai Unió számára, mivel kialakítja a minden tagállam légi közlekedése szempontjából releváns ágazatokban szolgáltatott dokumentumok kölcsönös elismerésének rendszerét. A megállapodás közös vizsgálatokat és ellenőrzéseket, a biztonsági adatok megosztását, fokozottabb együttműködést és intenzívebb műszaki konzultációt vetít előre. Ha a felek támaszkodhatnak egymás tanúsítási rendszereire, akkor a rendszer biztonságosabb lesz, a felek megtakarítják azt az időt, amelyet máskülönben az exportáló hatóság által elvégzett összes értékelés megismétlésére kellene vesztegetniük, és a légiközlekedési társaságok profitálnak annak köszönhetően, hogy használhatják egymás javító- és karbantartó-létesítményeit. Mindennek köszönhetően a légiközlekedési piacok versenyképesebbek és biztonságosabbak lesznek.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) Igennel szavaztam az Európai Közösség és Kanada közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot tárgyaló jelentésre. Csakúgy, mint az Egyesült Államokkal létrejött, a légi közlekedés biztonságáról szóló hasonló megállapodás esetében, a tárgyalások során meghatározott legfontosabb célkitűzések között szerepel az értékelések, a tesztek és az ellenőrzések felesleges megkettőzésének elkerülése, valamint annak lehetővé tétele, hogy mind az EU, mind Kanada támaszkodhasson a másik fél tanúsítási rendszerére. Ez a következők révén valósul meg: a két követelményrendszer és a szabályozási eljárások fokozatos közelítése, valamint a felek rendszeres konzultációja a megállapodás végrehajtásában részt vevő szabályozó szervek folyamatosan fenntartott képességének és alkalmasságának ellenőrzése céljából. Ezek az intézkedések adott esetben azt eredményezhetik, hogy az európai és kanadai cégek a rövidebb, egyszerűbb és ezért kevésbé költséges termékengedélyezési eljárásoknak köszönhetően évente több millió eurót takarítanak meg. A tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadása hatalmas előnyöket jelent az EU számára, tekintettel arra, hogy valamennyi tagállam vonatkozásában megvalósul a tanúsítási ténymegállapítások kölcsönös elfogadása a légi alkalmasság valamennyi területén.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A kulcsfontosságú célkitűzés ebben az esetben az, hogy az EU és Kanada támaszkodhasson a másik fél tanúsítási rendszerére. Ez a következők révén valósul meg: a két követelményrendszer és az eltérő szabályozási eljárások fokozatos közelítése; a felek rendszeres konzultációja a megállapodás végrehajtásában részt vevő szabályozó szervek folyamatosan fenntartott képességének és alkalmasságának ellenőrzése céljából; vegyes bizottság létrehozása, amely javaslatokat dolgoz ki a végrehajtás során felmerülő problémák megoldására. A megállapodás nagyjából követi a tagállamok és Kanada között a repülésbiztonság területén létrejött kétoldalú megállapodások szerkezetét. A megállapodás a másik fél rendszereibe vetett kölcsönös bizalmon és a szabályozási különbségek összehasonlításán alapul. Kötelezettségeket és együttműködési módszereket ír elő annak érdekében, hogy az importáló hatóság saját tanúsítványt bocsáthasson ki a repüléstechnikai termékek, alkatrészek vagy berendezések vonatkozásában anélkül, hogy meg kellene ismételnie az exportáló hatóság által végzett értékelést. A javaslat mellett szavazok, mégpedig annak érdekében, hogy a kanadai és az európai piacok versenyképesebbek és biztonságosabbak legyenek, valamint hogy a termékengedélyezési eljárások lerövidüljenek és egyszerűsödjenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Zuzana Roithová (PPE), írásban.(CS) Nincsenek komolyabb fenntartásaim az EU és Kanada közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodással kapcsolatban. Mindazonáltal tartózkodtam a szavazástól. Ennek az az oka, hogy az EU, a Cseh Köztársaság és Kanada közötti viszony terén van egy meg nem oldott probléma, amely a cseh állampolgárokra vonatkozó egyoldalú vízumkötelezettség feloldásával kapcsolatos. Többször figyelmeztettem önöket, hogy a Cseh Köztársaság parlamentje ezen okok miatt meg fogja akadályozni vonatkozó légi közlekedési megállapodás ratifikálását. Szeretném felszólítani a Bizottságot arra, hogy végre foglalkozzon komolyan a problémával. Malmström biztos asszony bizonytalan hozzáállása az oka annak, hogy a helyzet két év óta megoldatlan, és hatására megromlottak a Cseh Köztársaság és Kanada kapcsolatai.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Igennel szavaztam. Ez az ajánlás az (akkori) Európai Közösség által 2009. május 6-án aláírt biztonsági megállapodással foglalkozik. Az EU és Kanada által 2009. december 17–18-án aláírt, a légi közlekedésre vonatkozó megállapodásról – mely végül teljesen nyílt légteret hoz majd létre az EU és Kanada között – különálló ajánlás készül. Jelenleg csupán hat tagállam rendelkezik a terméktanúsítást tartalmazó kétoldalú megállapodással. Ezek az EU és Kanada közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás („megállapodás”) hatálybalépésekor hatályukat vesztik. Mivel a termékek kereskedelmét akadályozó műszaki korlátok felszámolása az Unió kizárólagos hatásköre, a megállapodást tanácsi határozat révén kell megkötni. A légi közlekedésről szóló megállapodással ellentétben itt nincs szükség sem átmeneti alkalmazásra, sem a tagállamok általi ratifikálásra. Helyes volt Kanadát prioritásként kezelni a légi közlekedésről szóló megállapodást kiegészítő, a légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás megkötése kapcsán, mivel mind Európában, mind Kanadában megtalálhatók azok a világ élvonalába tartozó gyártók, akik repülőgépeket, hajtóműveket és a repülőelektronikát állítanak elő. A polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki cikkek együttes exportja meghaladja az 50 milliárd eurót, míg Kanada és Európa teljes repülőgép-, űrhajó- és alkatrész-kereskedelme 2008-ban több mint 49 milliárd euróra rúgott.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A polgári légi közlekedés biztonságával foglalkozó megállapodás, amely az EU és Kanada között jött létre, összhangban áll a Parlament által 2011 márciusában elfogadott horizontális megállapodással. Kanada ezen a téren az EU tagállamai számára stratégiailag fontos ország, mivel mindkét fél világelső a repülőgép-, hajtómű- és repülőelektronika-gyártásban. Kanada jelenleg az EU 11. legfontosabb kereskedelmi partnere. A jelen megállapodás célkitűzései az áruk és szolgáltatások kereskedelmének műszaki korlátok felszámolása általi megkönnyítésére, valamint a légi alkalmassági értékelések, tesztek és ellenőrzések felesleges megkettőzésének kiküszöbölése a reciprocitás elvének alkalmazásával. A nyílt légtér létrehozása gazdasági haszonnal jár majd mindkét félre nézve. A nagyobb fokú egyszerűsödés és az adminisztrációs költségek csökkenése nagyobb gazdasági versenyképességet jelent az európai és kanadai cégek számára, és magasabb szintű biztonságot az utasok számára. A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság póttagjaként a jelentés mellett szavaztam, de szeretném ismét hangsúlyozni, hogy a Parlamentnek fel kellene vállalnia a Lisszaboni Szerződésben foglalt új felelősségeit, és folyamatosan informálódnia kellene a nemzetközi megállapodások tárgyalási folyamatának minden szakaszáról.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A megállapodás célja az értékelések, a tesztek és az ellenőrzések felesleges megkettőzésének minimalizálása azzal, hogy mindkét fél számára lehetővé teszi a másik fél tanúsítási rendszerének használatát. A szerződő fél által működtetett rendszerbe vetett kölcsönös bizalom alapja a követelményrendszer és a szabályozási eljárások közelítése, a felek közötti rendszeres konzultáció, valamint egy vegyes bizottság felállítása. Mivel lehetővé teszi a gyorsabb és költséghatékonyabb eljárásokat, az ágazatban működő cégek évente több millió eurót tudnak majd megtakarítani, és növelni tudják versenyképességüket. A megállapodás hatására a piac versenyképesebb és biztonságosabb lesz, mivel a végrehajtó hatóságoknak szorosabban kell majd együttműködniük.

 
  
  

Jelentés: Miroslav Mikolášik (A7-0111/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés megjegyzi, hogy a megfelelő pénzügyi fegyelem és a források elosztásának átláthatósága a kohéziós politika átfogó céljai megvalósításának legfontosabb előfeltételei, amelyek hozzájárulnak a stratégiai célkitűzések teljesítésével kapcsolatos elszámoltathatóság javításához. További erőfeszítéseket kell tenni a túlzott késedelmek elkerülése és a végrehajtási teljesítmény javítása érdekében.

Hangsúlyoznám továbbá, hogy növelni kell a más szakpolitikai eszközökkel való szinergiákat. A kohéziós politikának továbbra is segítenie kell a legszegényebb régiók felzárkózását, és célkitűzéseit a jelenlegi és jövőbeni kihívásokhoz kell igazítania intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést biztosítva, összhangban az Európa 2020 stratégiával.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) A kohéziós politikának ma minden eddiginél nagyobb lehetőségei vannak, és ezt nem szabad alábecsülni; képes fejleszteni az állandó földrajzi vagy természeti hátrányokkal sújtott régiókat. Szégyen lenne, ha szükségtelenül felhasználatlanul hagynánk vagy elpazarolnánk a rendelkezésre álló erőforrásokat, és ezért helyénvaló egy egyértelmű és mérhető célkitűzések és eredménymutatók megállapítása révén történő, eredményorientált megközelítés sürgős elfogadása. Az első lépés, amelynek minden közösségi erőforrásra vonatkoznia kellene, az eljárások egyszerűsítése és a finanszírozás elkülönítésének rugalmasabbá tétele a bürokratikus akadályok, a túlzott adminisztratív költségek és más olyan akadályok csökkentése által, amelyek gátolják a foglalkoztatással és a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos szakpolitikai célok elérését. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kohéziós politika egy hosszú távú mechanizmus; ezért a szilárd alapokra való építés, a pontos célok kitűzése, az egyértelmű hatáskörök megszabása az igazgatás minden szintjén mind olyan fejlődési tényezők, amelyek csak a programozási időszak második részében hoznak látható eredményeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) A társadalmi, gazdasági és területi kohézió elérése az európai projekt egyik fontos célkitűzése. Ez olyan cél, amelyet az összes tagállam célul tűzött ki az európai integrációs folyamat részeként. Pontosan ezért gondolom úgy, hogy a kohéziós projektek finanszírozása folyamatának szigorú pénzügyi fegyelmen, a stratégiai területek végrehajtásán és végül, de nem utolsósorban a jó kormányzás elvén kell alapulnia. A cél az európai régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése. Ugyanakkor a politika végrehajtásának teljes folyamatát egyszerűsíteni kell ez a kívánt cél elérése érdekében. Fel kell használni a pénzeket, és úgy gondolom, hogy meg kell állítanunk, vagy le kell győznünk az ilyen típusú projektek útjában álló legnagyobb ellenséget: a túlzott európai bürokráciát. Nem szabad összetévesztenünk a bürokráciát az átláthatósággal, mivel nem minden papírdarabra leírt feljegyzés vagy egy aktában szereplő jóváhagyás járul hozzá a kohéziós projektek átláthatóbbá tételéhez.

Az európai régiók közötti különbségek hosszú idő alatt alakultak ki. Támogatom a jelentés javaslatát, hogy annak érdekében, hogy csökkentsük ezeket az egyenlőtlenségeket és akadálymentesítsük az európai integrációs folyamatot minden tagállam részére, csökkentenünk kell a finanszírozás jóváhagyásához szükséges időtartamot és a bürokráciát, valamint az ezzel kapcsolatos összes szabályt és eljárást, amelyek szükségtelenül akadályozzák az Európai Unió kohéziós politikáját ahelyett, hogy segítenék azt.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A kollégám, Mikolášik úr által készített végrehajtási jelentés kiválóan nyomon követi, hogy mit ért el a kohéziós politika a 2007-2013-as pénzügyi időszakban. Megmutatja, hogy ez a szakpolitika hasznos, hiszen tagadhatatlan az Európai Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzésének eléréséhez való hozzájárulása. Végezetül, szeretném hangsúlyozni, hogy tökéletes időpontban történik ennek a jelentésnek az elfogadása, mivel gazdagította a jövőbeni kohéziós politikáról (2014-2020) szóló vitát. Az Európai Bizottság hamarosan közzéteszi a politika korszerűsítésére, és így fejlesztésére irányuló javaslatait.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) A „kohéziós” csomagról való szavazás egyértelműen közvetíti egy olyan kohéziós politika iránti igényünket, amely szolidaritást biztosít, hatékony és ambiciózus, mivel továbbra is ez az egyik legfontosabb európai politika. Valójában, amikor a globális válság tovább rontotta sok régió társadalmi-gazdasági helyzetét, és amikor már a jövőbeni kohéziós politikát vitatjuk, döntő fontosságú az Európai Parlament számára, hogy hangsúlyozza minden olyan kísérlettel való szembenállását, amely nemzeti szintűvé vagy ágazatspecifikusabbá akarja tenni a kohéziós politikát. Ebben a jelentésben, amelynek célja a programok végrehajtásának értékelése, az Európai Parlament elvégzett egy értékelést, és kiemelte a sikereket, nehézségeket és a lehetséges megoldásokat. Ez nagy segítség lesz az elkövetkezendő hónapokban, amikor az Európai Unió egy új kohéziós politikát fog bevezetni 2013-tól, amelynek orvosolnia kell a jelenlegi politika hiányosságait. Különösen fontos lesz az odaítélés folyamatának egyszerűsítése és felgyorsítása, különösen a kkv-k érdekében, valamint a finanszírozás ösztönzése a több forrásból történő finanszírozáson és a keresztfinanszírozáson keresztül. A jelentés mellett szavaztam tehát, ahogy a másik három jelentés esetében is, hogy újra kifejezzem ez az alapvető politika iránti elkötelezettségemet, valamint hogy felszólítsak bizonyos változtatásokra, amelyek szükségessé váltak az új kihívások kezelése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) A tagállamok a nemzeti jelentésekben ismertetett tények és adatok alapján bizonyítottan fejlődést értek el a kohéziós politika célkitűzéseinek teljesítésében az államok és a régiók szintjét jellemző sokszínűség ellenére. Emlékeztetnék továbbá arra, hogy a kohéziós politika egy hosszú távú mechanizmus, és az eredmények jelentős része csak a programozási időszak későbbi részében válik láthatóvá. Véleményem szerint a megfelelő pénzügyi fegyelem és mindenekelőtt a források elosztásának átláthatósága a kohéziós politika átfogó céljai megvalósításának legfontosabb előfeltételei. A 2014-2020-as időszakra szóló, jövőbeni kohéziós politika felépítésével kapcsolatos kérdések állnak majd a jövő évi politikai viták középpontjában. A jövőbeni programozási időszakkal kapcsolatos tárgyalások összefüggésében ezért úgy gondolom, hogy egy erős és jól finanszírozott uniós regionális politika elengedhetetlen feltétele a társadalmi, gazdasági és területi kohézió megvalósításának az EU-ban. Ezért a kohéziós politika számára előirányzott költségvetést a következő programozási időszakban semmiképpen sem szabad csökkenteni. Továbbá annak elkerülése érdekében, hogy a túlbonyolított szabályozások és eljárások következtében támogatások ne kerüljenek felhasználásra, létfontosságú a kohéziós politika irányításának és végrehajtásának egyszerűsítése.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Ez a 2007-2013 közötti időszak kohéziós politikai programjainak végrehajtásáról szóló 2010-es jelentésről szóló európai parlamenti állásfoglalásra irányuló indítvány politikai nézeteinknek ellentmondó pontokat tartalmaz, ezért nem tudjuk támogatni. Különösen a roma közösségnek nyújtott szolgáltatások fejlesztését és támogatását, amely közösség az állásfoglalásban mint „marginalizált” közösség szerepel. A Lega Nord mindig hangsúlyozta, hogy a roma kisebbséget nem lehet semmilyen társadalmi „marginalizáció” áldozatának tekinteni, amennyiben a kisebbség maga utasítja vissza a társadalmunkba való integrációt. Úgy érzem tehát, hogy ezt az állásfoglalást, amely a romákat a marginalizáció áldozatának tekinti, és privilegizált kezelésükre szólít fel ennek a vélt marginalizációnak az okán, nem lehet jóváhagyni. Ezért szavaztam ellene.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel a kohéziós politika továbbra is tanúbizonyságot tesz saját fontosságáról, mivel jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi-gazdasági környezet javításához. A kohéziós politika célja továbbá az európai régiók fejlettségi szintjében tapasztalható különbségek csökkentése, a korszerűsítés megkönnyítése, a fenntartható fejlődés megvalósítása és az európai szolidaritás kimutatása. Ilyen formán alapvetően fontosnak bizonyult az európai integráció alakulása szempontjából, miközben szinergiákat hozott létre a különböző európai politikák között. Egyértelmű, hogy az európai régiók között továbbra is feltűnő gazdasági, társadalmi és környezeti különbségek vannak. Ezen eltérések némelyike a legutóbbi két bővítés eredménye, míg más különbségeket a globális pénzügyi és gazdasági válság közvetlen hatásai tettek még hangsúlyosabbá. A tagállamok pozitívan fogadták az új követelményeket, és az államok és régiók szintjét jellemző sokszínűség ellenére jól haladnak a kohéziós politika célkitűzéseinek teljesítésével, amint ezt a nemzeti jelentésekben ismertetett tények és adatok is bizonyítják. Figyelembe véve, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) a szegénység, a társadalmi kirekesztés, a munkanélküliség, a nemek közötti egyenlőtlenségek és a (fogyatékkal élőkkel, a migránsokkal, az idősekkel stb. szembeni) társadalmi megkülönböztetés elleni küzdelem egyik alapvető eszköze azáltal, hogy az embereket munkahelyhez juttatja, az Európai Parlament felhívja a Bizottságot, hogy növelje az ESZA potenciálját és pénzügyi önállóságát. Egyszerűsíteni kell továbbá a projektek menedzselését, harmonizálni és fejleszteni kell az eljárásokat és az ellenőrzéseket, és hatékonyabbá kell tenni a folyamatban lévő projektek nyomon követését.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) A kohéziós politika az EU 2020 stratégia egyik célkitűzése, és ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a a tevékenységek koordinálására az EU és a tagállamok között, amelyek ettől az ágazattól függenek. Ezért a dokumentum mellett szavaztam. A gazdasági válság, valamint a politika 2007-2013-as időszakra vonatkozó reformja következtében Európa tevékenysége lelassult. Ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználjuk a kohéziós politika által nyújtott előnyöket, ahogy azt az előadó is egyértelműen megmutatta, nagyobb elkötelezettséget kell tanúsítanunk a nagyon fejlett uniós régiók és a kevésbé fejlettek közötti különbségek csökkentése iránt. Ennek a célnak az elérése véleményem szerint a kohéziós politika támogatásának növelésével és a projektek jóváhagyásának és a beruházási módoknak a nagyobb ellenőrzésével lehetséges.

 
  
MPphoto
 
 

  Philip Bradbourn (ECR), írásban. – A Pieper, Sanchez-Schmid, Stavrakakis, Vlasak és Mikolasik jelentésekkel kapcsolatban: a konzervatív EP-képviselők a kohéziós politika jövőbeni irányáról szóló jelentések elutasítása mellett döntött, a Vlasak-jelentés kivételével, amelynek kapcsán tartózkodtunk. Ennek számos alapvető oka van: úgy gondoljuk, hogy az összes tagállamok érintő fiskális konszolidáció mellett teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy az EU hatalmas kohéziós költségvetését ne érintsék ezek az erőfeszítések. Általánosságban, ezek a jelentések semmilyen értelmes módon nem adnak választ a kohéziós politika uniós kezelésével kapcsolatos konzervatív aggodalmakra. Visszautasítanak minden azt lehetővé tévő elképzelést, hogy a gazdagabb országok saját regionális fejlődésüket támogassák, és megakadályozzák egy kisebb, hatékonyabb és Európa legszegényebb régióira célzottabban irányuló kohéziós politika létrejöttét. Ehelyett olyan új bürokratikus eszközöket javasolnak, mint a makroregionális entitások, és a nemzetállamot ismét aláássa a regionalizmus irányába tett eltökélt elmozdulás. A megszorítások időszaka lehetőséget nyújt az EU számára, hogy kevesebbet költsön elavult és haszontalan prioritásokra. Ezek a jelentések teljesen rossz irányba haladnak.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE), írásban. – Döntő fontosságúak azok a dokumentációk, amelyek az uniós jogszabályoknak a tagállamokba való átültetésének hatékonyságát elemzik. Megismétlem az előadó következtetéseit, különösen azokat, amelyek a kkv-knak az európai gazdaságokban betöltött szerepét, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférésük megkönnyítésének, és a kkv-knak az innováció megerősítésére és ezáltal a versenyképesség növelésére való nagyobb ösztönzésének szükségességét hangsúlyozzák. Többek között ezért döntöttem úgy, hogy a dokumentáció mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Christine De Veyrac (PPE), írásban.(FR) Az Európai Uniót érintő jelenlegi válság összefüggésében a nemrégiben bevezetett kohéziós politika az uniós gazdaság újraindításának egyik hatékony módja. A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai programok végrehajtásáról szóló Mikolášik-jelentés, amelyet támogattam, e tekintetben hasznos hozzájárulás egy ilyen politika célkitűzéseinek újrameghatározásához. A támogatások egyszerűsített, megerősített és átlátható kifizetésére való felszólítással az Európa 2020 stratégia keretén belül ez a jelentés megpróbálja ösztönözni az európai kohéziós programokat az adminisztratív akadályok kezelése érdekében, mivel ez utóbbi az oka annak, hogy sok odaítélt támogatást jelenleg visszatartanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) A 2007-2013 közötti kohéziós politikai programok végrehajtásáról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel úgy gondolom, hogy fontos a kohéziós politika hozzáillesztése az európai régiókat jelenleg érintő kihívásokhoz, valamint az intelligens, fenntartható és befogadó növekedés támogatása.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Továbbra is a kohéziós politika az EU-s politika egyik legfontosabb pillérje, mivel létfontosságú az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítése tekintetében. Ezért a kohéziós politikának továbbra is határozottan támogatnia kell minden európai régiót, hozzájárulva az intelligens, fenntartható és befogadó növekedéshez.

Egy olyan időszakban, amikor Európa minden eddiginél nagyobb gazdasági, pénzügyi és társadalmi válságon megy keresztül, amely különösen a már eddig is gyengébb régiókat érinti, létfontosságú a jövő szempontjából, hogy a kohéziós politika továbbra is alapvető szerepet töltsön be a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésben.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a dokumentum, amelynek előadója Mikolášik úr, a Bizottságnak a „Kohéziós politika: 2010. évi stratégiai jelentés a 2007-2013 közötti időszak programjainak végrehajtásáról” című közleményén alapul. Ez az első szigorú értékelése a Bizottság által elfogadott közel 450 működési programnak. Az EU kohéziós politikája a szolidaritás európai keretének része, amely 27 tagállamot és annak 271 régióját foglalja magában, és célja a meglévő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése az EU-ban.

A jelentésnek még nagyobb a jelentősége az Európát érintő gazdasági és pénzügyi válságnak köszönhetően, tehát eszközként kell szolgálnia a kohéziós támogatás újrafelosztására és maximalizálására. Valójában a korlátolt fokú végrehajtás miatt olyan mechanizmusok létrehozására van szükség, amelyek lehetővé teszik a leghátrányosabb helyzetben lévő tagállamok számára, hogy felhasználják a számukra biztosított támogatást, vagy kockáztatják ezeknek a támogatásoknak az EU-hoz történő visszautalását, amely újraosztja azt a gazdagabb országoknak. Üdvözlöm ennek a jelentésnek az elfogadását, amelyre én is szavaztam, nem csak a javasolt megoldások miatt, hanem a jövőbeni kohéziós politika szerkezetére vonatkozó javaslatai miatt is.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a jelentés elismeri a kohéziós politikával kapcsolatos meglévő problémákat, kezdve a többéves pénzügyi keretről és a szakpolitikára vonatkozó jogalkotási csomagról folyó tárgyalások késedelmes lezárásával, amelyből adódóan késve fogadták el a nemzeti stratégiákat és az operatív programokat. Ezekhez a tényezőkhöz hozzájárul a 2007-2013 közötti időszakra biztosított támogatások elégtelen volta, különösen figyelembe véve az EU bővítését, és a jelenlegi időszakban a rendelkezésre álló erőforrások csupán 27,1%-os felhasználása, valamint a nemzeti társfinanszírozás és az adminisztratív akadályok fennállásának folytatódása. Ez a helyzet tisztán megmutatja a kohéziós politikának azokat a hibáit és gyengeségeit, amelyeket mindig is elítéltünk.

Az olyan országok, mint Portugália, egyre messzebb sodródnak a megígért gazdasági és társadalmi fejlődéstől, ami közelebb hozná őket az uniós átlaghoz. A nemzeti társfinanszírozás továbbra is az alapokhoz való hozzáférés akadálya, különösen a gyengébb gazdaságokkal rendelkező országok esetében, amelyeknek azt kell látniuk, hogy sok millió eurót juttatnak vissza azokhoz az országokhoz, amelyek leginkább részesülnek a főbb uniós politikák, vagyis a gazdasági és monetáris unió és a belső piac előnyeiből. Ez nem csökkenti, hanem növeli az országok közötti eltéréseket.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a jelentés tudomásul veszi a kohéziós politikával kapcsolatos fennálló problémákat, a többéves pénzügyi keretről és a szakpolitikára vonatkozó jogalkotási csomagról folyó tárgyalások késedelmes lezárását, amelyből adódóan késve fogadták el a nemzeti stratégiákat és az operatív programokat, a 2007-2013 közötti időszakra biztosított támogatások elégtelen voltát, különösen figyelembe véve az EU bővítését, és a jelenlegi időszakban a rendelkezésre álló erőforrások csupán 27,1%-os felhasználását, valamint a nemzeti társfinanszírozás és az adminisztratív akadályok fennállásának folytatódását. Ez egyértelművé teszi a kohéziós politikának azokat a hibáit és gyengeségeit, amelyeket mindig is elítéltünk.

Az olyan országok, mint Portugália, egyre messzebb sodródnak a megígért gazdasági és társadalmi fejlődéstől, ami közelebb hozná őket az uniós átlaghoz. Mindezt tovább hangsúlyozzák az EU kulcsfontosságú politikái, különösen a gazdasági és monetáris unió, a belső piaci verseny és a nemzetközi kereskedelem liberalizációja.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A végrehajtásról szóló jelentés az uniós rendeleteknek a nemzeti jogba való bevezetését és a tagállamokban történő végrehajtásukat elemzi. A kohéziós politika esetében a szabályozási keret közvetlenül alkalmazandó rendeletekből áll. A Bizottságnak a „Kohéziós politika: 2010. évi stratégiai jelentés a 2007-2013 közötti időszak programjainak végrehajtásáról” című jelentése ezért azt elemzi, hogy a tagállamok megfelelően alkalmazták-e a jogszabályokat, valamint hogy hogyan értelmezték és kezelték a tagállamok a Közösség stratégiai iránymutatásait a nemzeti stratégiai referenciakeretek és operatív programok bevezetésekor. A kohéziós politika továbbra is tanúbizonyságot tesz saját fontosságáról, mivel jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi-gazdasági környezet javításához. A tagállamok jól haladnak célkitűzéseik elérésével, amint ezt a nemzeti jelentésekben ismertetett tények és adatok is bizonyítják. Ugyanakkor természetesen a kohéziós politika átfogó céljai megvalósításának legfontosabb előfeltételei a megfelelő pénzügyi fegyelem és a források elosztásának átláthatósága. Új eszközként a stratégiai jelentéstétel jelentősen hozzájárulhat a politikai célkitűzések teljesítésével kapcsolatos elszámoltathatóság javításához. Hasonlóképpen a kohéziós politika kezelésének és végrehajtásának egyszerűsítésére irányuló lépések is kívánatosak és indokoltak a politika célkitűzéseinek elérése és ezért az európai szolidaritás erősítése céljából.

 
  
MPphoto
 
 

  Adam Gierek (S&D), írásban.(PL) A jelentés mellett szavaztam, mivel a Kohéziós Alap pénzeinek felhasználásával kapcsolatos problémák ellenére a jelenlegi kohéziós politikát továbbra is következetesen folytatni kell, figyelembe véve hosszú távú célkitűzéseit. A kohéziós az Unióban a gazdaságilag elmaradt régiók lehetőségeinek és növekedésének hatékony felhasználása a méretgazdaságosság által az egész Unióban. Ezért kell a kommunikációs infrastruktúrába való beruházásra összpontosítani, amely megkönnyíti az egységes piac működését, valamint az ökológiára. Az új pénzügyi keretben a támogatásokat nem szabad elaprózni ágazati projektekre.

A tagállamokon belül is szükség van a kohézió fejlesztésére és az olyan éghajlatváltozással kapcsolatos infrastruktúra beruházásokra elkülönített pénzügyi erőforrások jobb felhasználására, mint például a hidrotechnikai építkezések. Nem megfelelően használták fel Lengyelországban például az olyan nyilvános hírközlési hálózatokra elkülönített kohéziós alapokat, mint a vasutak, a villamosok és az internet. Figyelmet kell fordítani az erőforrások hatékonyabb felhasználására az újrahasznosítás segítségével. A termo-modernizációra elkülönített uniós erőforrások százaléka is túl alacsony, különösen Közép- és Kelet-Európa országaiban. Az Unió érdeke, hogy eltűnjön a különbség a fontos központ és a fejlettség szempontjából elmaradt periféria között, hogy a peremterületek ne csak piaci outletek és a munkavállalók gyűjtőhelye legyen.

 
  
MPphoto
 
 

  Gunnar Hökmark (PPE), írásban. – (SV) A svéd konzervatívok nem osztoznak a jelentésben kifejezett lelkesedésben a strukturális alapoknak a kohéziós politikában való felhasználásával kapcsolatban. Kritikusan szemléljük a rendszer jelenlegi szerkezetét és hatáskörét, ennek ellenére fontos, hogy hogyan használjuk fel az alapokat. Ez a saját kezdeményezésű jelentés nem támogatja további erőforrások bevonását az alapba, és azt is kijelenti, hogy a kutatásnak és a fejlesztésnek prioritást kell élveznie az előirányzatokban. Ennek eredményeképp támogatjuk a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Üdvözlöm ezt a dokumentumot, mivel sürgősen korrekciós intézkedéseket kell tenni az egyes prioritást élvező területeken mutatott gyenge teljesítmény kijavítása érdekében. A dokumentum javasolja a projektkiválasztás tekintetében jelentős késedelmeket produkáló területek végrehajtási problémáinak mélyreható elemzését. Ezzel összefüggésben felszólítja a tagállamokat, hogy a késedelemmel érintett témákban fokozzák a projektkiválasztás javítására irányuló erőfeszítéseket, valamint hogy gyorsítsák fel minden kiválasztott projekt végrehajtását, a megállapított célkitűzések meghiúsulása kockázatának elkerülése érdekében. A jelentés hangsúlyozza, hogy kkv-k fontos innovatív szerepet játszanak a gazdaságban, és ezért fejleszteni kell ezt az ágazatot, többek között a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásán keresztül, elő kell segíteni a kkv-k finanszírozáshoz és működési tőkéhez való hozzáférését, ösztönözni kell a kkv-kat innovációs projektekben való részvételre, és meg kell erősíteni versenyképességüket és foglalkoztatási lehetőségeiket. Úgy gondolom, hogy egyes területeken alapvető előfeltételek – így például az egyszerűbb nemzeti szintű alkalmazási eljárások, a világos nemzeti prioritások, az uniós jogszabályok időben történő átvétele, vagy a konszolidált intézményi és igazgatási kapacitás, a finaszírozástervezési eszközökre vonatkozó egyszerűbb szabályok – hiánya, valamint a túlzott mértékű tagállami bürokrácia hátráltatja a projektek hatékony kiválasztását és végrehajtását. A dokumentum ezért felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy e kihívások leküzdésével, és mindenekelőtt az állami támogatással, a közbeszerzéssel és a környezetvédelmi szabályokkal összefüggő jogi keret kiigazításával segítsék elő a szakpolitikák végrehajtását, és hajtsanak végre intézményi reformokat.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A kohéziós politika mindig is kulcsfontosságú eleme volt az európai gazdasági fellendülési tervnek, bizonyítva a strukturális alapok szerepének fontosságát. A kisvállalkozásokat szem előtt tartva, mivel ezeket tekintik a fejlődés motorjának a térségben, kohéziós intézkedéseket mozdítanak elő a regionális munkaerőpiacok támogatása érdekében a nemi szegregáció és az egyenlőtlenségek mérséklése révén, valamint az intézmények közötti párbeszéd megkönnyítése és a jelentős társadalmilag marginalizált csoportokat befogadó hátrányos helyzetű mikrorégiók infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése érdekében. Ez csak néhány beavatkozás a sok közül, és igen speciálisak, valamint szükségesen a térségek egyensúlyának fenntartása érdekében. A jelentés támogatásával elismerem Mikolášik úr nagyszerű munkáját, és remélem, hogy a kohéziós politika a következő programozási időszakban is tovább fog haladni a térségek és az európai gazdaság növelése és fejlesztése útján.

 
  
MPphoto
 
 

  Bogusław Liberadzki (S&D), írásban.(PL) A 2007-2013 közötti kohéziós politika végrehajtása több fontos okból is megérdemli a Parlament figyelmét, ezek a következők: a kohézió szisztematikus erősödése stratégiai fontosságú az Unió jövője szempontjából; a kohéziós alap lehetőséget nyújt az új tagállamok és a fejlődés tekintetében különösen nehéz helyzetben lévő régiók számára; az elmúlt években a Költségvetési Ellenőrző Bizottság fenntartását fejezte ki a politika végrehajtásával kapcsolatban a túl magas hibaráta miatt. A Mikolášik-jelentés megérdemli a támogatást.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Ez a stratégiai jelentéstétel a kohéziós politika egy új része. Kellő időben nyújt bizonyítékot a végrehajtás terén az EU mind a 27 országában elért haladásról, és növeli az intézkedések átláthatóságát a közösségi prioritásokkal való integráció által.

A tagállamok által elért haladás elfogadhatónak mondható, különösen mivel a világválság miatt a társadalmi-gazdasági helyzet jelentős mértékben romlott, és a 2007-2013-as időszakra vonatkozó politika reformja is szerepet játszott. Több területen még mindig egyértelmű szakadék van a különböző uniós régiók között. Az egyes országok és témák előrehaladásában is jelentős különbségek mutatkoznak: néhány stratégiai szempontból fontos területen jelentősen késlekedik a projektkiválasztás.

A különös aggodalomra okot adó területek, amelyek esetében alaposan meg kell vizsgálni a késedelmek okát, a következőek: a vasúti ágazat, egyes energetikai és környezeti beruházások, a digitális gazdaság, a társadalmi integráció, az irányítás és kapacitásépítés. További erőfeszítéseket kell tenni tehát a túlzott késedelmek elkerülése, a végrehajtási teljesítmény javítása és a nagyobb pénzügyi fegyelem biztosítása érdekében.

A kohéziós politika továbbra is tanúbizonyságot tesz saját fontosságáról, mivel jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi-gazdasági környezet javításához. A kohéziós politika átfogó céljai megvalósításának legfontosabb előfeltételei a megfelelő pénzügyi fegyelem és a források elosztásának átláthatósága.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) A kohéziós politika társadalmi-gazdasági környezetünk fejlődésének biztosítéka, amely segít a régiók fejlettségi szintje közötti különbségek csökkentésében, és megkönnyíti a korszerűsítést és a fenntartható növekedést. Hatékony és eredményes eszköz a pénzügyi válság által előidézett társadalmi-gazdasági kihívások kezelésére. A kevésbé fejlett és a magasan fejlett uniós régiók közötti különbségek csökkentése érdekében a tagállamokat ösztönözni kell a strukturális és kohéziós alapok abszorpciós kapacitásának javítására. A tagállamoknak aktívabban részt kell venniük a kohéziós politika programjainak végrehajtásában. Ezeknek a céloknak az elérése érdekében fontos annak biztosítása, hogy a projekteket megfelelően válasszák ki és késedelem nélkül hajtsák végre. Következésképpen egy hatékony ellenőrzési és nyomon követési mechanizmusra, valamint a bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentésére van szükség. Fontos megjegyezni, hogy külön figyelmet kell fordítani és finanszírozást kell biztosítani a közlekedésre, amely létfontosságú tényező a területi, gazdasági és társadalmi kohézió elérésében. Sajnálom, hogy a vasúti ágazatban eszközölt beruházások a közúti közlekedési beruházások szintje alatt van. A vasúti ágazatban eszközölt beruházások késedelme jelentős kárt okoz a TEN-T hálózat bevezetése tekintetében. Meg kell jegyezni, hogy a strukturális alapok jelentős gazdasági ösztönzőként hatnak a kisvállalkozások számára. Létfontosságú az alapok által biztosított lehetőségek kiaknázása, hogy kedvező működési körülményeket alakítsunk ki a kkv-k számára, növelve a pénzügyi lehetőségeket és ösztönözve a különböző innovatív projektekben valórészvételt valamint a helyi és regionális szintű együttműködést.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A kohéziós politika a társadalmi-gazdasági fejlődés alapvető pillérje, és a tagállamok pozitívan fogadták az új követelményeket, gyorsan elfogadták az EU iránymutatásait, és jelentős fejlődést értek el a politikai kohéziós célkitűzéseinek elérésében. Ez tűnik ki a 2010-es jelentésről szóló jelentésből; ezért abban a reményben, hogy ezek az úton haladunk tovább, a kohéziós politika 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó programjainak végrehajtásáról szóló jelentés mellett szavazok. A jelentés továbbá javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg az európai alapok odaítélésének és felhasználásának nagyobb átláthatósága és rugalmassága érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) A kohéziós politika létfontosságú egy fejlett társadalmi-gazdasági környezet kialakítása tekintetében és a tagállamok közötti szolidaritás gyakorlati kifejeződése. Ugyanakkor a jelentés jogosan emeli ki a stratégiai és operatív programok késedelmes lezárását a nehéz tárgyalási folyamatok következtében; ugyanakkor szintén említést tesz – és ez fontos Görögország számára – arról, hogy az EU-nak megoldást kell találnia ezeknek a késedelmeknek a kezelésére, amikor ezek felmerülnek a társfinanszírozáshoz rendelkezésre álló állami források szűkössége miatt. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor minden alkalommal, hogy a kohéziós politika átfogó céljai megvalósításának legfontosabb előfeltételei a megfelelő pénzügyi fegyelem és a források elosztásának átláthatósága. Ezt az elért haladásról szóló jelentések rendszeres benyújtásával és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztésével lehet elérni.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A kohéziós politika az uniós politika egyik alapvető pillérje és az egysebességes Európa létrehozásának egyik fő eszköze, mivel hozzájárul a társadalmi-gazdasági légkör javításához. A tagállamok az államok és régiók szintjét jellemző sokszínűség ellenére jól haladnak a kohéziós politika célkitűzéseinek teljesítésével, amint azt a nemzeti jelentések is bizonyítják. Ez a politika nem ígér azonnali eredményeket: ez egy hosszú távú mechanizmus. Valójában a 2007-2013 közötti programozási időszak eredményei csak 2015-ben válnak láthatóvá, azaz két évvel a második stratégiai jelentés után, mivel néhány országnak még két éve lesz az összes előirányzott forrás felhasználására. A jelentés mellett szavaztam, amely egyebek között felhívja a figyelmet arra, hogy egyes területeken a projektek hatékony kiválasztását és végrehajtását hátráltatják bizonyos tényezők, amelyekkel meg kell küzdenünk. Szeretném kiemelni a többéves pénzügyi keretről és a szakpolitikára vonatkozó jogalkotási csomagról folyó tárgyalások késedelmes lezárását, amelyből adódóan késve fogadták el a nemzeti stratégiákat és az operatív programokat és szűkösek a társfinanszírozáshoz rendelkezésre álló állami erőforrások a tagállamokban. Létfontosságú ezeknek a problémáknak a kezelése, hogy teljes mértékben teljesíteni lehessen a folyamat célkitűzéseit.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Ez a jelentés azt vizsgálja, hogy a jogszabályokat megfelelően alkalmazták-e a tagállamokban, valamint hogy a tagállamok miként értelmezték és követték a közösségi stratégiai iránymutatásokat nemzeti stratégiai referenciakeretük és operatív programjaik végrehajtása során. A jelentés alapjául mindenekelőtt az alábbi két dokumentum szolgál: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Számvevőszéknek „Kohéziós politika: 2010. évi stratégiai jelentés a 2007-2013 közötti időszak programjainak végrehajtása” címmel, valamint a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum. Fontos megállapításokat tettek a programok végrehajtásával kapcsolatban, és az összehasonlító elemzés során tekintettel voltak a több havi eltérésre, mivel ezek az eltérések befolyásolhatják az egyes ágazatok részére kiosztott összegeket. Értékelték továbbá a stratégiai jelentéstételt, ami kellő időben nyújt bizonyítékot a végrehajtás terén egész Európában elért haladásról, és megfelelő kiindulópontul szolgál a magas szintű vitákhoz, a szakértői értékeléshez, a szakpolitikával kapcsolatos ismeretek bővítéséhez és a végrehajtás minősége javításának ösztönzéséhez, még akkor is, ha vannak bizonyos korlátozások ezekben a jelentésekben. Azért, hogy a politikai célkitűzések teljesítésével kapcsolatos elszámoltathatóságot javítani lehessen, a javaslat mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – Fontos, hogy az EU továbbra is nagy figyelmet fordítson a hátrányos területekre, hogy a jelenlegi gazdasági válság ne rontsa még tovább helyzetüket. A szegényebb régiók megsegítése a gazdagabbaknak is segít, mivel növeli a vásárlóerőt a szomszédos piacokon, és ez az egyik dolog, amiről az egységes piac szól. A strukturális alapok óriási segítséget nyújtanak a kihívások kezelésében ezekben a régiókban, és biztosítanunk kell, hogy ezek továbbra is hatékonyan működjenek, fenntartható és inkluzív növekedést eredményezve. A jelentés említést tesz a késedelmes projektkiválasztásról olyan területeken, mint a vasúti közlekedés, az energia, a környezetvédelem, a digitális gazdaság, a társadalmi befogadás, az irányítás valamint a kapacitásépítés. Ezek kulcsfontosságú kérdések a versenyképesség tekintetében, és ezért rendkívül fontosak a gazdasági növekedés szempontjából. Az EU-nak biztosítani kell a túlzott késedelmek elkerülését az alapok odaítélésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette szavaztam. A jelentéstervezet meglehetősen gyenge volt, de jelentősen javíthatta volna a 22 kompromisszumos módosítás és a több véleményt bemutató számos erősebb bekezdés például a társadalmi kohézió (7. és 19. bekezdés), a nemek közötti egyenlőség érvényesítése (9. bekezdés), a közlekedés széndioxid-mentesítése (11. bekezdés), az energiahatékonyság (14. bekezdés) és a környezet- és éghajlatvédelem (15. bekezdés). Be lehetne vonni az alapok közötti szinergiákról („minden egyes alapnak saját szabályokra van szüksége”, 28. bekezdés) szóló véleményünket, valamint a keresztfinanszírozás növelésére (29. bekezdés), a partnerség (33. bekezdés) és az átláthatóság (3. bekezdés) megerősítésére vonatkozó felszólításunkat. Szintén megfelelő a programoknak a fenntartható növekedés célkitűzéseihez való igazítása (35. bekezdés). Ugyanakkor nem tudtuk elkerülni a lisszaboni célkitűzések feletti ujjongást (5. és 20. bekezdés), valamint a TEN-T projektek jobb finanszírozására való felszólítást (12. bekezdés). Nem sikerült elérni azt sem, hogy a válságból való kilábalást célzó intézkedések környezetbarátabbak legyenek (27. bekezdés).

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Az Európai Unió működéséről szóló jelentés 174. cikke kimondja, hogy az EU „úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze”, és ezért az uniós alapokat 347 milliárd euróban állapította meg a 2007-2013-as időszakra, ami az EU teljes költségvetésének 35,7%-a. A jelentés mellett szavazok, mivel pontos elemzést nyújt az uniós alapok jelenlegi helyzetéről, megmutatva azokat a területeket, ahol mostanáig 93,4 millió eurót költöttek el, ajánlásokat és fejlődési lehetőségeket határoz meg, hozzájárul a gazdasági és pénzügyi válság megoldásához, valamint előmozdítja a bevált gyakorlatok cseréjét és a kölcsönös tanulást regionális szinten.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az uniós alapok felhasználása tagállamonként eltérő, és fontos, hogy az EU megértse, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük egyes országoknak a korrekciós intézkedések megtétele során, hogy aktívan hozzájáruljanak az uniós alapok szélesebb körű felvételéhez, összhangban az Európa 2020 stratégiával. Végezetül, szeretnék gratulálni a tagállamoknak az első nemzeti stratégiai jelentés elkészítésére irányuló erőfeszítéseikhez, ami jelentősen hozzájárul a kohéziós alapok nagyobb átláthatóságához, rugalmasságához, hatékonyságához és elszámoltathatóságához.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D), írásban. – (RO) A 2007-2013 közötti időszak kohéziós politikai programjainak végrehajtásáról szóló jelentés mellett szavaztam, mivel a kohéziós politika létfontosságú az Európa 2020 célkitűzések elérése tekintetében, különösen a foglalkoztatás és a társadalmi kérdések terén. Sajnálom, hogy késlekedik a projektkiválasztás olyan stratégiai területeken, mint a közlekedés, egyes energetikai és környezeti beruházások, a digitális gazdaság, a társadalmi befogadás, az irányítás és az adminisztratív kapacitások megerősítése. Néhány területen a projektek hatékony kiválasztását és végrehajtását hátráltatja az olyan alapvető előfeltételek hiánya, mint az egyszerűbb nemzeti szintű alkalmazási eljárások, a világos nemzeti prioritások bizonyos beavatkozási területek esetében, az uniós jogszabályok időben történő átvétele, a konszolidált intézményi és igazgatási kapacitás, és a túlzott hazai bürokrácia.

Úgy gondolom, hogy egy a TEN-T hálózaton alapuló intermodiális európai közlekedési rendszer létrehozása és annak a nemzeti közúti, vasúti és belvízi hajóúti projektekkel való összekapcsolása létfontosságú a területi, gazdasági és társadalmi kohézió biztosítása tekintetében.

Sajnálom, hogy nem megfelelő a lakhatási és a marginalizált közösségeket segítő lakásberuházási intézkedésekre irányuló, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások használatát előmozdító projektekbe való beruházás. A jövőben Európának jelentés beruházást kell tennie az innovációba, az oktatásba és az új technológiákba.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A kohéziós politikából társfinanszírozott operatív programok végrehajtásáról szóló stratégiai jelentés egy új eszköz, amely létfontosságú lesz az átláthatóság tekintetében, és segíteni fog ennek az összetett témának a megértésében a jövőben. A Számvevőszék minden évben rengeteg szabálytalanságot fed fel a támogatások elosztásában. Ha megfelelően használják fel, ez az eszköz jelentős szerepet tölthet be ennek megállításában. Ezért támogatom az előadó által javasolt fejlesztéseket, különösen azokat, amelyek a tagállamok által készített jelentések minőségével kapcsolatosak, biztosítva a hatékony ellenőrzést a jövőben.

 
  
  

Jelentés: Oldřich Vlasák (A7-0218/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) A jelentés mellett szavazok, mivel a városi övezetek szükségleteit vizsgálja, két szempontot kiemelve: az alapvető infrastruktúrát és a technológiai fejlődésen alapuló intelligens beruházást az infrastruktúrába és szolgáltatásokba. Egyetértek továbbá azzal a felszólítással, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a stratégiai tervezési alapelvekre, valamint azzal, hogy rugalmasabb keresztfinanszírozásra van szükség az Európa Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) között.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) Az európai városi sokféleséget elsősorban a kohéziós politika végrehajtására irányuló rugalmas mechanizmussal és a városfejlesztési projekteknek az egyes városokra vonatkozó fejlesztési szükségletek és stratégiai iránymutatások alapján való koordinálásával és kiigazításával kell támogatni. Intelligens városfejlesztésről beszélnek, valamint arról, hogy a városoknak fejleszteniük és korszerűsíteniük kell infrastruktúrájukat és szolgáltatásaikat. Ahhoz, hogy ezek ne csak üres szavak legyenek, véleményem szerint meg kell bíznunk az önkormányzatokban és a városok választott képviselőiben. Oda kell figyelnünk arra, hogy mit akarnak a közösségek, bármilyen építkezést az ő prioritásaik alapján kell kezdeményezni, és el kell fogadnunk, hogy a polgármesterek tudják legjobban, mi a legfontosabb városaik számára. Pontosan ezért gondolom határozottan, az előadóval egyetemben, hogy az uniós támogatásnak meg kell felelnie a helyi igényeknek és az integrált stratégiai tervezési alapelveknek uniós szinten. Az európai városfejlesztési menetrendnek ezért segítenie kell a különbségek csökkentését azokon a stratégiai területeken, amelyekre minden modern európai városnak szüksége van, vagyis az infrastruktúra, a kutatás és innováció, a közlekedés, a környezetvédelem, az oktatás, az egészségügy és a kultúra terén. Úgy gondolom, hogy a kohéziós politika integrált megközelítése az egyetlen módja, hogy segítsük a mai városok szerves, fenntartható és környezettudatos fejlődését.

 
  
MPphoto
 
 

  Pino Arlacchi (S&D), írásban. – Elnök úr, „Az Európai városfejlesztési menetrend és jövője a kohéziós politikában” című jelentés hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikai intézkedéseknek a városi övezetek fejlesztéséhez való jelentős hozzájárulása mellett számos egyéb európai unió politika (például környezetvédelem, közlekedés és energia) is nagy hatással van a városfejlesztésre. A Bizottságnak ezért el kell végeznie az ágazati politikák területi hatásvizsgálatát az Unió városfejlesztési menetrendje hatékonyságának növelése érdekében. A jelentés kiemeli továbbá, hogy a Lisszaboni stratégia egyik fő gyengesége a jól működő többszintű kormányzás hiánya, valamint az, hogy nem kellően vonják be a regionális és helyi hatóságokat és a civil társadalmat a stratégia tervezésébe, végrehajtásába, közvetítésébe és értékelésébe. Ezt a hiányosságot figyelembe véve javítani kell az EU 2020 stratégia kormányzási rendszerét azáltal, hogy erőteljesebben bevonják az érdekelt feleket valamennyi szakaszban.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A városfejlesztési kérdésekkel foglalkozó munkacsoport elnökhelyetteseként fontosnak tartom a kohéziós politika szerepét városainkban, különösen a nehéz helyzetű területeken. A jelentés mellett szavaztam, mivel abban kollégám, Vlasák úr fontos szerepet tulajdonít a városi övezeteknek, és okos kompromisszumot javasolt a helyi, nemzeti és európai felelősségek megosztásában. Végezetül, szeretném hozzátenni, hogy továbbra is foglalkozni fogok a városi övezetek és vidéki területek közötti szükséges kapcsolatok kialakításán, mivel az utóbbiakról gyakran megfeledkeznek a területfejlesztési politikákban.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) Miközben az európai lakosság jelentős része városokban él, és ezeknek a városoknak új kihívásokkal kell szembenézniük, a városfejlesztési menetrend viszonylag ismeretlen, rendezetlen maradt, és ezért nem megfelelő. A mai szavazás nyújtott lehetőséget arra, hogy hangsúlyozzuk a városok és az elővárosok közötti együttműködés megerősítésének szükségességét, valamint hogy jobban megvizsgáljuk a speciális városi kihívásokat. A délkeleti választókörzet képviselőjeként szorosan nyomon követem a városokkal kapcsolatos kérdéseket, különösen mivel Marseille a második legnagyobb francia város a lakosság tekintetében. Más városokhoz hasonlóan Marseille is sok kihívással áll szemben, ilyen például a tömegközlekedés, a foglalkoztatás, a lakhatás és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, amelyek terén az EU segítséget tud nyújtani, különösen a kohéziós politikán keresztül. Ez a jelentés három célkitűzésre összpontosít: a fizikai infrastruktúra kifejlesztés; a városok gazdasági, társadalmi és környezeti korszerűsítése; és az „intelligensebb” városfejlesztés. Ezáltal, anélkül, hogy elfeledkezne a vidéki területekről, a jelentés hangsúlyozza a városi övezetek szerepét az európai régiókban, és rámutat, hogy nem szabad „megfeledkeznünk” a városi övezetekről, ha kiegyensúlyozott regionális fejlődést szeretnénk elérni.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) A jelentés mellett szavaztam, mivel a megerősített városfejlesztési menetrend fő céljának azt kell tekinteni, hogy az európai városok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztését és minőségi korszerűsítését szolgálja. A jövőbeni intézkedéseknek szorosan kapcsolódniuk kell az átfogó uniós prioritásokhoz, hogy indokolttá tegyék az uniós költségvetési támogatást. Európa városai a gazdasági tevékenység, az innováció és a foglalkoztatás központjait alkotják, ennek ellenére azonban számos kihívással kell szembenézniük. A külvárosok növekedésének tendenciája, a nélkülözés és a munkanélküliség városkörnyéki területeken való összpontosulása, a növekvő forgalmi torlódások mind helyi igényekre szabott, integrált választ kívánnak a közlekedés, a lakhatás, az oktatás és a foglalkoztatási programok terén. Ezeket a kihívásokat az európai regionális és kohéziós politikák figyelembe vételével kell kezelni. Emellett az Európai Bizottságnak törekednie kell az egyes uniós alapok és programok szabályainak lehető legjobb harmonizálására, amelyek alapján a városfejlesztési és helyi fejlesztési projektek folynak, annak érdekében, hogy minimalizálják a bürokráciát és a lehetséges végrehajtási hibákat. A Bizottságnak egy olyan tanulmányt kellene készítenie, amely az integrált stratégiai tervezés terén összehasonlítja az egyes tagállamok eddigi gyakorlatát, és amelynek eredménye alapján az integrált városfejlesztési tervezési gyakorlata meghatározott olyan európai uniós iránymutatásokat vázolnak fel, amelyek a hatékony, jogilag szabályozott partnerségeket szorgalmazzák, ideértve a határokon átnyúló városi partnerségeket is.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE), írásban. – A jelentés számos olyan, a kohéziós politika városi dimenziójával kapcsolatos kérdéssel foglalkozik, amelyek a Regionális Fejlesztési Bizottság szerint kihívást jelentenek a jövőbeni kohéziós politika szempontjából. Az egész Európában érvényben lévő megszorító intézkedések növelték a közkiadásokra nehezedő nyomást minden szinten és ezáltal szükségesség vált az erőforrások jobb koordinációja a források leghatékonyabb felhasználásának és elosztásának biztosítása érdekében. hatékonynak kell lennie az erőforrások áramlásának is az EU-tól egészen a helyi szintekig. Egyetértek az előadóval ezek tekintetében, és ezért a dokumentum mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) Fontos egy európai városfejlesztési politika meghatározása, amely hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez a városi övezetekben, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét. Az európai városfejlesztési menetrend nem csak az uniós politikák, különösen a kohéziós politika városi dimenzióját foglalja magában, hanem az európai szintű erőfeszítések kormányközi szálát is a tagállamok városfejlesztési politikáinak koordinálása tekintetében, amelyre informális miniszteri üléseken kerül sor.

Létfontosságú a kohéziós politika városi dimenziójának megerősítése és a fenntartható városfejlesztés előmozdítása, különösen a Lipcsei Charta végrehajtására irányuló eszközök megerősítésén és fejlesztésén keresztül minden szinten. Ugyanakkor a városi övezetek dinamizmusát a különböző európai finanszírozási eszközök közötti hatékony és hatásos szinergiákon keresztül kell ösztönözni, különösen a kutatás és innováció tekintetében.

Biztosítani kell, hogy az EU összes régiójában a városi övezetek, a gazdasági tevékenység, innováció és foglalkoztatás központjaiként részesüljenek a szükséges és megfelelő támogatásban, hogy képesek legyenek megfelelni az olyan hatalmas kihívásoknak, mint a külvárosok növekedésének tendenciája, a szegénység és a munkanélküliség koncentrálódása, a növekvő forgalmi torlódások és a szennyezés.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) A városok a társadalmi és gazdasági élet alapjai, és a társadalmi integráció fontos elemei, mivel egyrészről biztosítják a kulturális sokszínűség megőrzését, és másrészről állandó kapcsolatot tartanak fent a központ és a külső területek között. Ezért az a javaslat mellett szavazok, hogy növeljük a városfejlesztésre fordított támogatást. Azzal az elképzeléssel is egyetértek, hogy az új beruházásoknak nem kizárólag a gazdaságra vagy egyes ágazatokra kell irányulniuk, hanem olyan projektek bevezetésére is szükség van, amelyek célja elsősorban az egyes részek társadalmi kohéziójának és integrációjának a fejlesztése. E céllal létfontosságú olyan projektek támogatása, amelyek költségek és erőforrások tekintetében fenntarthatóak és rugalmasak, mivel minden város más, és a szükségleteinek leginkább megfelelő megoldásokat kíván. Az európai menetrend fejlesztési célkitűzéseinek ezért a következőket kell célul tűznie: a társadalmi kohézió fejlesztése a városi övezetekben többek között de nem kizárólag a gazdasági fejlődésen keresztül; egy megfelelően koordinált politika bevezetése mind európai, mind helyi szinten, amely bevonja a helyi választott hatóságokat a stratégiai döntéshozási folyamatba; támogatást találni és ösztönzőket biztosítani az új projektek működtetésébe való ruházáshoz új projekteknek a pénzügyi támogatás megszerzése céljával való létrehozása helyett.

 
  
MPphoto
 
 

  Karima Delli (Verts/ALE), írásban.(FR) Örülök, hogy elfogadták ezt a jelentést, mivel a legtöbb elképzelésünk (éghajlat, társadalmi kohézió, integrált és alulról szerveződő megközelítés, hátrányos helyzetben lévő szomszédok, keresztfinanszírozás stb.) szerepel benne. Sajnálom ugyanakkor, hogy a városi dimenzió bevezetése tekintetében nem részesítik még inkább egyértelműen előnyben a városok közvetlen irányítása számára nyújtott általános támogatások szélesebb körben való alkalmazását. A jelentésnek foglalkoznia kellett volna továbbá a hátrányos helyzetű területek megnyitásával, a közepes méretű városok szerepével a városfejlesztési menetrendben, valamint az éghajlattal és a társadalmi keveredéssel városainkban.

 
  
MPphoto
 
 

  Christine De Veyrac (PPE), írásban.(FR) A lakosság közel 70%-át magában foglaló és az Unió GDP-jének négyötödét előállító városi területeknek sűrű gazdasági szövettel rendelkező versenyképes övezetekké, a technológiai kiválóság vonzási pontjaivá kell válniuk, és közvetlenül kötődniük kell regionális támogatási alapjukhoz. Az európai városfejlesztési menetrend és jövője a kohéziós politikában című jelentés támogatásával a városfejlesztési politika új megközelítését támogatom, amely a döntéshozás különböző szintjein – uniós, nemzeti, a városi övezetek és a külső városi övezetek szintjein – dolgozók közötti szoros együttműködésen alapul. Az, hogy a képviselőtársak majdnem egyhangúan támogatják az európai kohéziós politikát, jól mutatja, mekkora jelentőséget tulajdonítunk a különböző területek fejlődése kiegyensúlyozásának.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Az európai városfejlesztési menetrend és jövője a kohéziós politikában című jelentés mellett szavaztam, mivel hangsúlyozza a városok hálózatba szervezésének, a bevált gyakorlatok megosztásának, innovatív megoldások felhasználásának, az európai területi együttműködésre irányuló célkitűzés városi dimenziója megerősítésének, valamint a partnerségi elvnek a kohéziós politikába való hatékonyabb bevezetésének fontosságát a városok fenntarthatóbb fejlődése érdekében, különösen az infrastruktúra és a városi közlekedési hálózatok korszerűsítése tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A kohéziós politika egyik legfontosabb dimenziója annak a kifejezetten a városokra irányuló vonatkozásai, mivel főleg a városi területeken használják a kohéziós politikát, és a városokban jellemzőek azok a kihívások, amelyekkel az Európa 2020 stratégia keretében meg kell küzdeni.

Az előadó által közölt adatok alapján Európában az emberek 70%-a városi övezetekben él. Ezek az emberek termelik a bruttó hazai termék (GDP) 80%-át és ők fogyasztják az EU energiájának 70%-át. A nagyobb városi területek képezik továbbá az innováció, a tudás és a tudomány központjait, és biztosítanak helyet a termelőtevékenység jelentős részének, amely jólétet termel és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Továbbá az infrastruktúra és a közlekedés hatékony irányításával kapcsolatos legnagyobb kihívások is a városi övezetekben vannak, és ezek közvetlen hatással vannak a környezet- és energiapolitikára.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Az EU kohéziós politikája egy európai szolidaritási keret része, amely magában foglalja a 27 tagállamot és azok 271 régióját, és célja, hogy megszüntessen a meglévő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket az EU-ban. A Vlasák úr által készített jelentés célja a korábbi, „Az új programidőszak kohéziós politikájának városi dimenziójáról” szóló előző jelentés nyomon követése. Vitathatatlan az európai lakosság 80%-át magukban foglaló városoknak a jólét termelőiként és a társadalmi és gazdasági fejlődés központjaiként betöltött szerepe.

Ugyanakkor a városokat érintő problémák, beleértve a szegénységet, a társadalmi kirekesztést, a munkanélküliséget, a lakáshiányt, a bűnözést és a drogfogyasztást súlyosak, és nagy figyelmet igényelnek. A Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) által kidolgozott pénzügyi eszközök – például a mikro- kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (Jeremie program), az európai régiók beruházásait támogató közös program (Jaspers program), a fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogatóközös európai kezdeményezés (Jessica kezdeményezés) és a többi strukturális alap – létrehozása ellenére az eredmények a várakozásokon alul maradtak. Egyetértek tehát az előadónak az átfogó és integrált pénzügyi tervezés előkészítésére irányuló javaslataival, hogy az alapokat olyan projektek támogatására lehessen felhasználni, amelyek célja az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések elérése, és nem olyan tevékenységek támogatására, amelyek csupán azonos alapokat használnak fel.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A nagy ellentmondás ebben a jelentésben, hogy nagy értéket tulajdonít a városoknak, polgáraiknak azonban nem. Nagy hangsúlyt fektet az európai városfejlesztési menetrend megerősítésére, az alapvető fizikai infrastruktúra kialakítására és ennek a gazdasági rendszerhez való hozzájárulására, valamint az energiára és a környezeti fenntarthatóságra a technológiai fejlődésen alapuló beruházáson keresztül, az emberek azonban háttérbe szorulnak.

A városokat és azok teljes infrastruktúráját emberek építik. Emberek lakják, és ők működtetik az oktatást, az egészségügyi és közlekedési szolgáltatásokat, a kereskedelmet és az ipart, és kulturális tevékenységeiket. Ezeknek az embereknek kellene minden várospolitikának a középpontjában állniuk. Ugyanakkor pont ők azok, akikről elfeledkeznek az uniós politikák.

Véleményünk szerint egy városfejlesztési menetrendnek prioritásként kellene kezelnie a lakosság jobb elosztását bizonyos tagállamok, különösen Portugália területén, terhet véve le a városokról a vidéki területek megbecsülése a gazdálkodás megfelelő díjazása által; a termelőtevékenység elosztásával az egész országban; a minőségi közszolgáltatások megbecsülésével a vidéki és városi területeken egyaránt; a munkanélküliség elleni küzdelemmel; a jogokkal rendelkező munkahelyek megvédésével; a fizetések és nyugdíjak megbecsülésével; és a szegénység elleni küzdelemmel.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentés az európai városfejlesztési menetrendről és jövőjéről szól a kohéziós politikában. Nagy hangsúlyt fektet a városokra, de elfeledkezik ezeknek a városoknak az alapvető elemeiről: az emberekről. A jelentés egyértelműen ellentmondásos. Támogatja az európai városfejlesztési menetrend megerősítését, az alapvető fizikai infrastruktúra kialakítását és ennek a gazdasági rendszerhez való hozzájárulását, valamint az energiát és a környezeti fenntarthatóságot a technológiai fejlődésen alapuló beruházáson keresztül, az emberek azonban háttérbe szorulnak. Ugyanakkor a városokat és azok teljes infrastruktúráját emberek építik. Ezeknek az embereknek kellene minden várospolitikának a középpontjában állniuk. Ugyanakkor pont ők azok, akikről elfeledkeznek az uniós politikák.

Véleményünk szerint egy városfejlesztési menetrendnek prioritásként kellene kezelnie a lakosság jobb elosztását bizonyos tagállamok, különösen Portugália területén, terhet véve le a városokról a vidéki területek megbecsülése a gazdálkodás megfelelő díjazása által; a termelőtevékenység elosztásával az egész országban; a minőségi közszolgáltatások megbecsülésével a vidéki és városi területeken egyaránt; a munkanélküliség elleni küzdelemmel; a jogokkal rendelkező munkahelyek megvédésével; a fizetések és nyugdíjak megbecsülésével; és a szegénység elleni küzdelemmel. A jelentésből semmi ilyesmi nem következik.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A jelentés a kohéziós politika városi dimenziójának számos aspektusával foglalkozik, amelyek a Regionális Fejlesztési Bizottság szerint kulcsfontosságúak vagy problematikusak a kohéziós politika jövője szempontjából, amelynek az EU városaira összpontosító, érett és hatékony politikává kellene válnia. A területi sokféleség és a policentrikus fejlődés jellemző Európára, és kevés nagyváros van a viszonylag sűrű városi hálózatban. A megerősített városfejlesztési menetrend céljának azt kell tekinteni, hogy az európai városok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztését és minőségi korszerűsítését szolgálja. Kívánatos, hogy a jövőbeni intézkedések szorosan kapcsolódjanak az átfogó uniós prioritásokhoz. Bár az európai városok a gazdasági tevékenység, az innováció és a foglalkoztatás központjait alkotják, számos problémával küzdenek, és ezeknek a problémáknak a megoldása a helyi igényeket figyelembe vevő egyéni megközelítést kíván. Az európai regionális politika és kohéziós politika pontosan ezzel foglalkozik. A felmerülő problémákat integrált megközelítéssel kell megoldani uniós, nemzeti és regionális szinten, és a finanszírozási lehetőségeket úgy kell koordinálni, hogy számos speciális elvárásnak megfeleljenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (S&D), írásban. – A jelentés mellett fogok szavazni, mivel rámutat annak fontosságára, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelenlegi 20%-os csökkentésére irányuló célkitűzést 30%-ra növeljük, hogy közelebb jussunk az ambiciózus 2 ºC fokos célkitűzés eléréséhez. Ez csak úgy érhető el, ha globálisan ragaszkodnak az ETS-hez és részt vesznek benne, ami csak akkor lehet teljes mértékben hatékony, ha szélesebb körben vezetik be. Az EU ETS-nek azonban rugalmasnak kell maradnia a gazdasági válság tekintetében olyan pénzügyi intézkedések bevezetésével, amelyek elősegítik az üvegházhatást okozó gázok költséghatékony csökkentését Európában. Egyre inkább egyértelművé válik, hogy a cselekvés késleltetése nem fenntartható, és nem csak a kibocsátás csökkentésének költségeit növeli, hanem hatására az EU elveszti úttörő szerepét a környezetbarát kutatásban. Folyamatos beruházásra van szükség tehát az innovációba és az ökohatékony fejlődésbe az összes tagállamban. A nemzetközi együttműködés ebben a nagy horderejű éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásban biztosítani fogja, hogy az európai ipar versenyképes maradjon, és soha ne szenvedjen gazdasági hátrányt. Az EU, amelynek globális kibocsátása alig 10% alatt van, nem küzdhet egyedül az éghajlatváltozással; ez egy globális probléma, amely globális cselekvést kíván.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberto Gualtieri (S&D), írásban.(IT) A városi övezetek, amelyek Európa lakossága 73%-ának adnak otthon és a GDP körülbelül 80%-át termelik, az innováció, a kultúra és a növekedés fő központjai az Unióban. Ugyanakkor eddig kevéssé ismerték el a városi dimenziót. Fontos tehát, hogy a Parlament javasoltja az európai városfejlesztési menetrend megerősítését az uniós politikák keretén belül, megerősítve a kohéziós politikának a városfejlesztéshez való hozzájárulását és ösztönözve a helyi politikai érdekeltek részvételét.

Fontos, hogy a kohéziós politika városi dimenzióját az alapvető fizikai infrastruktúra kifejlesztésének támogatására, a városok gazdasági, társadalmi és környezeti jellemzőinek korszerűsítésére, a városi rehabilitációra és a hátrányos területeken a társadalmi innováció előmozdítására irányítsák. Ezekhez az önkormányzatok és a civil társadalom közvetlen részvételére és a városok politikai képviselőinek a stratégiai tervezésbe és a partnerségi szerződések meghatározásába és megkötésébe való bevonására van szükség. Ebben az összefüggésben fontos a Bizottság felszólítása, hogy támogassa városi ügyintézők megválasztását, és hogy hozzon létre egy Erasmus csereprogramot a helyi és regionális megválasztott képviselők számára.

Kövessük szorosan figyelemmel a Bizottságnak a jelentésben foglalt javaslatok iránti elkötelezettségét abban a hitben, hogy a városi dimenzió központi szerepének teljes elismerési az uniós politikában elengedhetetlen feltétele sikerüknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Gunnar Hökmark (PPE), írásban. – (SV) A svéd konzervatívok számos ponton nem értenek egyet a jelentésben foglaltakkal. Ellenezzük az Európai Beruházási Bank további ellenőrző szerepét, valamint az EU részvételét a városfejlesztésben. Ugyanakkor a jelentés nem javasolja további uniós pénzek biztosítását és említést tesz a városi övezetek növekedési központokként betöltött szerepéről. Ezért a jelentés egésze mellett szavaztunk.

 
  
MPphoto
 
 

  Brice Hortefeux (PPE), írásban.(FR) A szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a városfejlesztési politika a tagállamok hatáskörébe tartozik. Területeink fejlődését azonban nem lehet teljesnek mondani, ha nem vesszük figyelembe a városi dimenziót uniós szinten. A városok fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatással, képzéssel és energiahatékonysággal kapcsolatos célkitűzéseink elérésében.

A jelentés sikeresen mutatja az európai politikák, különösen a kohéziós politika hozzáadott értékét az európai városok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlődése és korszerűsítése tekintetében.

Üdvözlöm tehát, hogy a jelentést nagy többséggel elfogadták. Sikeresen egyezteti össze a nemzeti kérdéseket és a helyi szükségleteket az Európa 2020 stratégiában foglalt európai prioritásokkal, miközben tiszteletben tartja a többszintű kormányzás és a partnerség elvét.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Üdvözlöm ezt a dokumentumot, mivel azt javasolja, hogy a kohéziós politika városi dimenziója, amelyhez iránymutatásként az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló stratégiai koncepció szolgál, hármas célra összpontosítson: először is, a városi övezetek alapvető fizikai infrastruktúrájának kifejlesztésére mint a növekedés előfeltételére az európai gazdasági fejlődéshez és a gazdasági alap diverzifikálásához, valamint az energetikai és környezeti fenntarthatósághoz való potenciális hozzájárulásuk teljes kihasználása érdekében, különös tekintettel a városközpontok levegőminőségének megőrzésére és javítására; anélkül, hogy a folyók kárt szenvednének; másodsorban a városi övezetek gazdasági, társadalmi és környezeti jellemzőinek az infrastruktúrába és a szolgáltatásokba való beruházás révén történő, technológiai fejlődésen alapuló modernizálásának elősegítésére, szorosan kapcsolódva az egyedi regionális követelményekhez; végül pedig a városi övezetek rehabilitációjára az ipari területek és szennyezett földterületek újrahasznosítása révén, mindeközben szem előtt tartva a városi és vidéki területek közötti összeköttetések szükségességét, az inkluzív fejlődés előmozdítása érdekében, az Európa 2020 stratégiával összhangban. A városi övezetek nem minősülnek a régiójukon belüli elszigetelt térségeknek, és fejlődésüknek szorosan össze kell kapcsolódnia a környező funkcionális, elővárosi vagy vidéki övezetekkel. Egyetértek azzal a véleménnyel, hogy az Európai Bizottságnak törekednie kell az egyes uniós alapok és programok szabályainak lehető legjobb harmonizálására, amelyek alapján a városfejlesztési és helyi fejlesztési projektek társfinanszírozásra jogosultak, annak érdekében, hogy minimalizálják a bürokráciát és a lehetséges végrehajtási hibákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A jelentés mellett szavaztam, amely hozzájárul az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) közötti keresztfinanszírozások európai hozzáadott értékéhez a nagyobb rugalmasság szempontjából, a társadalmi integrációra irányuló projektek és az integrált városfejlesztési programok esetében. A keresztfinanszírozásra vonatkozó rugalmasabb feltételek véleményem szerint optimalizálják a kérdéses tervek/stratégiák felhasználását, hatékony és hatásos módon használva ki az alapok kiegészítő szinergiáit. Gyakran, és különösen olyan városi övezetekben, amelyek a társadalmi kirekesztéssel vagy a környezetszennyezéssel kapcsolatos problémáknak köszönhetően kitűnnek, az ESZA erőforrásait lehetne felhasználni a kirekesztés megelőzésére irányuló helyi projektek támogatására, amely projekteket koordináltan és egységesen használnak fel a város vezetőiként fellépő önkormányzatok és magánvállalatok. Remélem, hogy a mai szavazás ösztönzi az egyes uniós alapok és programok szabályainak lehető legjobb harmonizálását, amelyek alapján a városfejlesztési és helyi fejlesztési projektek társfinanszírozásra jogosultak, annak érdekében, hogy minimalizálják a bürokráciát és a lehetséges végrehajtási hibákat.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Úgy gondoljuk, hogy az európai városfejlesztési menetrend fő célja, hogy az európai városok infrastruktúrájának és szolgáltatásaink fejlesztését és minőségi korszerűsítését szolgálja. Ezért a további lépések megtétele előtt rendes értékelést kell készíteni az általános érvényesítés folyamatáról, az erősségek és gyengeségek felsorolását is beleértve. Ennek eredményeképpen létrejön azon ajánlások vagy előírások listája, amelyek a jövőbeni politikai tervezésben és végrehajtásban való formalizáltabb helyi részvételre irányulnak.

A városfejlesztési menetrend fejlődésének nem szabad egyirányú folyamatnak lennie, hanem alulról felfelé építkező megközelítésű szerves dimenzióval kell rendelkeznie. Létfontosságú ezért, hogy a városoknak legyen beleszólásuk, és megfelelő figyelmet kapjanak uniós szinten. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a városoknak megfelelő rugalmasságot kell biztosítani, hogy saját prioritásaik alapján használhassák fel a támogatásokat. A regionális, nemzeti és uniós támogatási lehetőségeket koordinálni kell, hogy számos egyéni szükségletnek feleljenek meg. Végezetül, úgy gondoljuk, hogy a jövőbeni kohéziós politikának teljes értékű és hatékony politikának kell válnia az uniós városok irányában.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) A városi övezetek az európai fejlődés egyik kulcsfontosságú tényezői. A városok gyorsan nőnek, és ott koncentrálódik a gazdasági erő, az ipar, és mindenekelőtt rengeteg ember, számos társadalmi és infrastruktúrával kapcsolatos kérdést is felvetve ezáltal. A városok tehát különösen fontos szerepet játszanak az Európai Unió kohéziós politikájában. Ezt kellően figyelembe vették a jelentésben, ezért szavaztam mellette.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) A városok ösztönzik a gazdasági növekedést és a vállalkozói szellemet, és hozzájárulnak új, fenntartható munkahelyek létrehozásához. A városfejlesztési menetrend bevezetésével az európai városok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztésére és minőségi korszerűsítésére kell összpontosítanunk. Az intelligens városfejlesztés fogalmának bevezetéséhez meg kell teremteni a városoknak a lehetőséget, hogy a korszerű technológiák, különösen az információs és kommunikációs technológiák (ikt) segítségével megfelelően és hatékonyan fejlesszék infrastruktúrájukat. Az intelligens rendszerek alkalmazása segíteni fog a forgalmi torlódásokkal, az energiahatékonysággal és a közszféra biztonságával kapcsolatos kihívások kezelésében. Az egyes régiók speciális szükségleteit figyelembe véve, fontos a technológiai fejlődésbe való beruházás ösztönzése. Támogatnunk kell a társadalmi innovációt a városi övezetekben, és különösen a hátrányos helyzetű negyedekben a kohéziós politika által nyújtott lehetőségek kiaknázásával. Létfontosságú a városi övezetek rehabilitációja az ipari területek és szennyezett földterületek újrahasznosítása révén, mindeközben előmozdítva a városi és vidéki területek inkluzív fejlődését. Ennek a célkitűzésnek az elérése érdekében a többszintű kormányzás, a regionális tervezés és a partnerség elvének bevezetésére van szükség. Fontos megjegyezni, hogy a stratégiai tervezés tekintetében a tagállamok bevált gyakorlatai alapján a Bizottságnak speciális uniós iránymutatásokat kellene felvázolnia az integrált városfejlesztés tervezési gyakorlatra vonatkozóan, és jogilag kötelezővé kellene tennie az integrált várostervezést. A helyi hatóságoknak továbbá kezdeményezniük kell a köz- és magánszféra közötti partnerséget és innovatív stratégiákat kell bevezetniük a városi infrastruktúra fejlesztésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Georgios Papanikolaou (PPE), írásban.(EL) A jelentés célja azoknak a modern kihívásoknak a meghatározása, különösen az életszínvonal tekintetében, amellyel a városi övezetekben lakó uniós állampolgárok szembesülnek. Érdemes emlékeztetni, hogy Európában mintegy 5 000 olyan város található, amelynek népessége 5 000 és 50 000 között van, és közel 1 000 olyan város van, amelynek népessége meghaladja az 50 000-et. Bár az EU lakosságának csupán 7%-a lakik ötmilliósnál nagyobb városban, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 25%, sok városi övezetben, többek között Görögországban a népesség növekedik. Mindenesetre Európában a városok a gazdasági tevékenység, az innováció és a foglalkoztatás központjai, és ezért fontos támogatásuk, különösen a gazdasági visszaesés időszakában. A jelentés, amely mellett szavaztam, helyesen állítja, hogy négy szinten (uniós, nemzeti, regionális és helyi) kell biztosítani támogatást, az egyes esetekben rendelkezésre álló gazdasági és politikai eszközök segítségével (közösségi alapok, nemzeti stratégiai programok, regionális operatív programok és helyi és magánerőforrások).

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) 2009 óta, „Az új programidőszak kohéziós politikájának városi dimenziójáról” című első jelentés óta újabb hozzájárulások történtek a témához, és még tovább fejlesztették. Ennek a jelentésnek a célja a korábbi jelentés nyomon követése, és hogy kiemelje a kohéziós politika városi dimenziójának számos olyan szempontját, amelyek a Regionális Fejlesztési Bizottság szerint kulcsfontosságúak, illetve kihívást jelentenek a jövőbeni kohéziós politika szempontjából, amely politikának az uniós városok irányában teljes értékű, hatékony politikává kell válnia. A jelentés mellett szavaztam, figyelembe véve a téma fontosságát a kis és közepes városok potenciáljának kibontakoztatása tekintetében. Egyetértek az előadó figyelmeztetésével, hogy a „projektek a pénzhez” megközelítést fel kell váltani a „pénz a projektekre” megközelítésnek. Nem azért kell projekteket létrehozni, hogy felvegyék az elérhető támogatásokat, hanem hogy elérjük a stratégiai célkitűzéseket. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben a projektek ötlete az elérhető támogatás alapján születik, és nem valódi szükségleteken és stratégiai prioritásokon alapul. Az ez elleni küzdelem a fejlesztési politika és a kohéziós politika egyik fő kihívása.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) Európa városai a gazdasági tevékenység, az innováció és a foglalkoztatás központjait alkotják, mindazonáltal számos kihívással küzdenek. A külvárosok növekedésének tendenciája, a nélkülözés és a munkanélküliség városkörnyéki területeken való összpontosulása, a növekvő forgalmi torlódások és más hasonlóan összetett problémák helyi igényekre szabott megoldásokat kívánnak a közlekedés, a lakhatás, az oktatás és a foglalkoztatási programok területén. Az európai regionális és kohéziós politika ezekkel a kihívásokkal foglalkozik. A megerősített városfejlesztési menetrend fő célja, hogy az európai városok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztését és minőségi korszerűsítését szolgálja. A jövőbeni intézkedéseknek egyrészről szorosan kapcsolódniuk kell az átfogó uniós prioritásokhoz, hogy indokolttá tegyék az uniós költségvetési hozzájárulást. Az Európa 2020 stratégia viszont főként a jövőre szóló trendekkel foglalkozik. Az európai városok között meglévő jelenlegi egyenlőtlenségek leküzdése ugyanilyen fontos, ezért tükröződnie kell a jövőbeni kohéziós politika prioritásaiban. Figyelembe véve a lisszaboni stratégia tapasztalatait, a városfejlesztési menetrend fejlődésének nem szabad egyirányú folyamatnak lennie, hanem lentről felfelé építkező dimenzióval kell rendelkeznie. Hogy az európai városok mindig tovább fejlődjenek, a javaslat mellett szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – Európában közel 1000 olyan város van, amelynek népessége meghaladja az 50 000-et, és összetételük folyamatosan változik. Figyelembe véve a jelenlegi népességváltozásokat és a bevándorlási mintázatokat, fontos folyamatosan értékelni, hogy hogyan változzanak a városok a jövőben. Válaszokat kell találni a közlekedési, a lakhatási, a külvárosiasodással és a zöld terekkel kapcsolatos kihívásokra. Ezeket a válaszokat a helyi igényekhez kell igazítani, felismerve ugyanakkor, hogy a munkanélküliség, a nélkülözés és a társadalmi kirekesztés egyetemes problémák. Az EU regionális és kohéziós politikájának foglalkoznia kell ezekkel a kihívásokkal. A városok régiók és egész országok gazdasági motorjaivá történő előlépése azt jelenti, hogy a városfejlesztési menetrendnek olyan területi stratégiákon kell alapulnia, amely a városoknak nem csak lakóhelyként és munkahelyként betöltött szerepét ismeri el, hanem szolgáltatásokat nyújt a környezetében található kisebb településeknek is.

 
  
MPphoto
 
 

  Fiorello Provera (EFD), írásban.(IT) Európát a területi sokszínűség és a többközpontú fejlődés jellemzi. Ebben az összefüggésben Európa nagyvárosai a gazdasági tevékenység, az innováció és a foglalkoztatás központjait alkotják, mindazonáltal számos kihívással küzdenek. Üdvözlendőnek tartom, hogy a városfejlesztési menetrend értelmében a „városi” jelző meghatározása és értelmezése a tagállamok hatáskörében marad, összhangban a szubszidiaritás elvével. Így több lehetőség nyílik a beavatkozásoknak az egyes tagállamokhoz igazítására. Ezért üdvözlendőnek tartom ezt az intézkedést, és mellette szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – MELLETTE. Ez egy újabb saját kezdeményezésű jelentés az európai városfejlesztésről, amely leginkább csak megismétli, amit a témáról készített korábbi jelentésekben mondtak. Az egyetlen releváns kérdés a jelenlegi helyzetben a városi dimenzió szerepe a 2013 utáni kohéziós politika jövőbeni felépítésében, ugyanakkor a jelentés ezen a ponton nyitott marad, és nem tesz konkrét ajánlásokat. A jelentés a kohéziós politika városi dimenziójának számos aspektusával foglalkozik, többek között a többszintű kormányzással, a partnerség elvével, a felelősségi körök átruházásával, az integrált stratégiai tervezéssel és az átfogó pénzügyi tervezéssel. Az „intelligensebb városfejlesztésről” szóló néhány IBM-stílusú szöveg (8. bekezdés) mellett főleg azért voltunk csalódottak, hogy a szociáldemokrata árnyékelőadónak sikerült gyengítenie a partnerségi elv megfogalmazását. A jelentéstervezetet számos kompromisszumos módosítással lehetett volna javítani, és a mi módosításainkat megfelelően integrálták a szövegbe. Megfelelő a gazdasági növekedés költségeivel (4. bekezdés), az éghajlatváltozással (9. bekezdés), a belső kohézióval (10. bekezdés), az integrált alulról fölfelé építkező megközelítéssel (21. és 23. bekezdés), a hátrányos helyzetű területekkel (25. bekezdés) és a keresztfinanszírozással (28. bekezdés) kapcsolatos szövegezés.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) Európát területi sokszínűség jellemzi. Európa városai alkotják a gazdasági tevékenység, az innováció és a foglalkoztatás központjait, mindazonáltal számos kihívással küzdenek. Egyetértek az előadóval, hogy a kohéziós politikának, beleértve az európai menetrendet, a területi különbségek megszüntetését kell célul tűznie az intelligensebb városfejlesztésbe való beruházással, hogy növelje a városok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak színvonalát. Az Európai Bizottság és az Európai beruházási Bank (EBB) három pénzügyi eszközt fejlesztettek ki, amelyek egyikének a célja a városi övezetek fenntartható fejlődésének közös támogatása (vagyis a fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés, vagy JESSICA). A speciális területi igények kielégítése céljából ajánlatos a regionális, nemzeti és uniós finanszírozási lehetőségek lehető legjobb koordinálása.

 
  
MPphoto
 
 

  Olga Sehnalová (S&D), írásban.(CS) Oldřich Vlasák úrnak a városfejlesztési menetrendről és a jövőbeli kohéziós politikában betöltött szerepéről szóló jelentése mellett szavaztam. Támogatom a jelentés fő célkitűzését, vagyis a kohéziós politika városi dimenziójának támogatását az új programidőszakban, valamint a városfejlesztési menetrend jelenlegi fejlődésének figyelembe vételét az EU-ban. Szeretném felhívni a figyelmet ugyanakkor a közlekedéspolitika jövőjéről (2050-ig) szóló fehér könyv közelmúltbeli megjelenésére, amely felvázolja az egységes európai közlekedési térség kialakításának elérését. Véleményem szerint a fehér könyvben megfogalmazott ambiciózus célok elérésének fő akadálya a különböző tagállamok infrastrukturális és közlekedési szolgáltatásainak szintjei közötti különbségek. A kohéziós politika eszközeinek ezért továbbra is fontos szerepet kell játszania ezeknek a szinteknek a közelebb hozásában a fenntartható és biztonságos európai közlekedés érdekében. Ez vonatkozik mind a városokra, mind a vidéki területekre, és különösen az országhatárokon átnyúló területekre, amelyek jóléte és foglalkoztatási kilátásai az infrastruktúra fejlődésétől függnek.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Véleményem szerint az európai városfejlesztési menetrend egy nagy jelentőségű politika, mivel az európai lakosság 70%-a városokban él, és ezek az emberek termelik az EU bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül 80%-át. 2007 és 2013 között összesen mintegy 21,1 milliárd eurót irányoztak elő a városfejlesztés számára, amit az ipartelepek és szennyezett földterületek rehabilitációjára, a városi és vidéki rehabilitációs projektekre, a tiszta városi közlekedésre és a lakhatásra szántak. Az európai városfejlesztési menetrend a városok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztésére összpontosít. A városok jelenleg különböző és eltérő problémákkal állnak szemben, amelyek igényre szabott és integrált helyi fejlesztési modellek bevezetését szükségeltetik. Ezért, mivel a városfejlesztési politika a kohéziós politikai célkitűzések része, az utóbbinak a vidéki területekkel való kapocsként kell szolgálnia az inkluzív fejlődés előmozdítása érdekében. a városoknak is szóhoz kell jutniuk problémáik megoldásában a többszintű kormányzáson keresztül és a partnerség elvének alkalmazásával. Végezetül, szeretném hangsúlyozni, hogy az integrált stratégiai tervezés előkészítését rugalmas pénzügyi tervezéssel kell kiegészíteni, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságok szabadon foglalkozhassanak prioritásaikkal.

 
  
MPphoto
 
 

  Silvia-Adriana Ţicău (S&D), írásban. – (RO) Az európai városfejlesztési menetrend és jövője a kohéziós politikában című jelentés mellett szavaztam. A városi övezetek állítják elő a GDP körülbelül 80%-át, és itt használják fel a teljes uniós energiafelhasználás 70%-át, továbbá ezek az innováció, a tudás és a kultúra központjai. 2007 és 2013 között mintegy 21,1 milliárd eurót irányoztak elő a városfejlesztés számára, amely a teljes európai uniós kohéziós költségvetés 6,1%-át jelenti. Ebből 3,4 milliárd eurót szántak ipartelepek és szennyezett földterületek rehabilitációjára, 9,8 milliárd eurót városi és vidéki rehabilitációs projektekre, 7 milliárd eurót a tiszta városi közlekedésre, és 917 millió eurót lakhatásra.

Az intelligens városok intelligens kommunikációt, közlekedést és energiainfrastruktúrát kívánnak. Támogatom az integrált városi mobilitási tervek kidolgozását, és a helyi hatóságokat a városi tömegközlekedési korszerűsítésére ösztönzöm, hogy környezetbarátabbá és hatékonyabbá tegyék. Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) bevezetése a városi övezetekben növelni fogja az energiahatékonyságot és a közlekedés biztonságát.

Mivel Európában a lakásállomány 99%-a régi épületekből áll, felszólítom a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jövőbeni többéves pénzügyi keretben 4%-ról 15%-ra növeljék az ERFA támogatások arányát, amelyet az egyes tagállamok a lakhatással kapcsolatos energiahatékonyság növelésére használhatnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Viktor Uspaskich (ALDE), írásban. – (LT) Az előadó helyesen jegyzi meg, hogy a tagállamoknak nagyobb erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy a fenntartható városi fejlődés stratégiai prioritássá váljon. Bár Litvánia lakosságának közel 70%-a városokban és külvárosi övezetekben lakik, az ország nem rendelkezik egyértelmű, integrált és fenntartható megközelítéssel. Ez a lecsökkent verseny eredménye.

Nagyon fontos az uniós prioritások és a helyi szükségletek közötti egyensúly megteremtése. Az EU városfejlesztési menetrendjének nem szabad egyirányú folyamattá válnia – fontos, hogy a polgároknak is legyen beleszólásuk.

A jelentés a várostervezés számos kihívásával foglalkozik, többek között a városi megújulással, a megfelelő lakhatással és a környezetbarát városi közlekedéssel. Sajnálatos módon a társadalmi problémák listája a litván városi övezetekben némileg hosszabb. A litván kormány hivatalos statisztikái alapján a Litvánia városi övezeteiben lakók 18%-a ki van téve a szegénység veszélyének. Litvániában az egyik legmagasabb a városi öngyilkossági arány a világon.

Az uniós statisztikák azt mutatják, hogy a fiatal litvánok több mint 25%-ának alacsonyan fizetett munkát kell elvállalnia és nem megfelelő szociális biztonsági garanciákkal rendelkező rövid távú szerződéseket kell kötnie. Ez jelentős hatással van a városokban élő fiatalok függetlenségére, és jelentős demográfiai kihívást jelent, mivel a családalapítás egyre nehezebbé válik a városi övezetekben.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A jelentés mellett szavaztam. A városok és régiók nem megfelelő integrációja volt az egyik oka, hogy a Lisszaboni Stratégiának nem sikerül elérnie céljait. Az előadó javaslatai között szerepel a támogatások odaítélési módjának alapvető megváltoztatása: „a projekteket ne az elérhető támogatások lehívása céljából tervezzék meg, hanem a stratégiai célok teljesítése érdekében”.

 
  
  

Jelentés: Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (A7-0110/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Azért támogatom szavazatommal ezt a jelentést, mert rámutat annak szükségességére, hogy végre konkrét döntések szülessenek a jövőbeli kohéziós politika egyes kulcsfontosságú kérdéseivel kapcsolatban, többek között a 3. célkitűzés megerősítéséről is. Fontos, hogy ebből a kérdésből a legelszigeteltebb és periferiális régiók se maradhassanak ki.

A kohéziós politikák gyakorlatba való átültetéséhez elengedhetetlen a területi együttműködés célkitűzése. Szeretném kiemelni az európai területi együttműködési csoportosulások szerepét, amelyek a területhatárokon átnyúló együttműködési programok révén jelentős mértékben járulnak hozzá a kohézióhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Roberta Angelilli (PPE), írásban.(IT) A kohéziós politika egyik fő célja az EU harmonikus fejlődésének elősegítése, amely elengedhetetlen eszköznek számít Európa gazdasági, társadalmi és területi valójának megerősítéséhez, de ugyanígy létfontosságú tényező az intelligens és befogadó növekedés megvalósításában is, amely pedig az Európa 2020 stratégia egyik kitűzése. Azért támogatom ezt a jelentést, mert úgy tartom, hogy a területi kohézió előmozdításához a nagyobb mértékű strukturális összegek elkülönítése a megfelelően eszköz, így a 3. célkitűzés részarányának a jelenlegi 2,5%-ról 7%-ra való növelése helyes döntés – főképp azt figyelembe véve, hogy az európai lakosság 37,5%-a határmenti régiókban él. A komolyabb források elkülönítése egyrészt a transzeurópai közlekedési hálózatok befektetéseinek növelését jelentené, ahol a modernizáció egyre sürgetőbb prioritássá válik, másrészt az együttműködést és a területi kohéziót gátló fizikai, kulturális, közigazgatási és szabályozási akadályok lebontásában is közreműködne.

 
  
MPphoto
 
 

  Pino Arlacchi (S&D), írásban. – Tisztelt elnök úr. Azért adtam támogató szavazatomat erre a jelentésre, mert kiemeli, hogy az európai területi együttműködés – a többszintű igazgatási modellhez való jelentős hozzájárulásával – a kohéziós politika egyik alappillére. Figyelembe véve, hogy a területi együttműködés már bizonyította hatékonyságát az Unió egésze harmonikus fejlődésének elősegítésében, elengedhetetlen, hogy költségvetése részarányát a következő programozási időszakra a jelenlegi 2,5%-ról legalább a kohéziós politika teljes forrásainak 7%-ára növeljük.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) Habár jómagam Centre, Auvergne és Limousin régiókat képviselem, amelyek nem határosak más Európai Uniós tagállammal, meg vagyok győződve a határokon átnyúló kooperációk – illetve szélesebb értelemben a területi együttműködések – hasznosságáról Európa fejlődésének és a polgárait összekötő hidak építésének tekintetében. Tökéletesen egyetértek az előadó, azaz kollégám, Sanchez-Schmid asszony által felvetett javaslatokkal, főleg az európai területi együttműködési csoportosulások szerepének növelésében és a célkitűzés finanszírozásának kérdésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) A kohéziós politika 3. célkitűzésének célja, hogy gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is közelebb hozza egymáshoz valamennyi európai régiót, főként a határmenti régiókat. Mindezt azért, mert az ezen régiók közötti kapcsolatok erősítése fontos feladat, főként az energia és a közlekedés területén. Ebben az időszakban, amelyet sokan az európai ideák válságának is neveznek, érdemes elismételni, hogy a területi együttműködés valóban európai hozzáadott értéket nyújt. Annak érdekében, hogy a lehető legcélszerűbben hajthassuk végre a 3. célkitűzést, a strukturális alapokból elkülönített költségvetésének jelentős megnövelését kérjük; ezen belül különös tekintettel a közlekedési infrastruktúra erősítésére, amely által az európai polgárok mobilitása a régiókon belül és azok között is megnő. Egy határmenti régió választott képviselőjeként különös odafigyeléssel követtem végig ezt a témakört; örömmel tölt el, hogy a helyi hatóságokat szorosabb együttműködésre hívtuk fel, nemcsak az egymás közötti, de az európai intézményekkel való kooperációt illetően is. Annak érdekében, hogy megfelelően megérthessük a jelenleg fennálló problémákat és szembenézhessünk a kihívásokkal, meg kell erősítenünk a párbeszédet ezekkel a hatóságokkal. Végezetül, mivel a területi együttműködési programok végrehajtása még mindig túl bonyolult, kérésben folyamodtunk ezek egyszerűsítéséért is, kiemelve, hogy a célkitűzéshez kapcsolódó programok természete definíció alapján nemzetközi jellegű.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Szavazatommal támogatom ezt a jelentést, amely rámutat a különböző tagállamok egymással szomszédos régiói közötti szorosabb együttműködésből származó előnyökre. Egyetértek azzal, hogy a területi együttműködés célkitűzése a szükséges időben a közösségi kohéziós politika egyik pillérévé váljék, az egymással szomszédos, hasonló problémákkal és igényekkel rendelkező területek közötti szinergiák erősítésének szempontjából, amely javíthatja képességeiket és megerősítheti közöttük a politikai, gazdasági és adminisztratív tapasztalatcsere eszközeit. Emellett hiszem, hogy a jelentés pozitív javaslatot fogalmaz meg, amikor a közösség pénzügyi kötelezettségvállalásainak növelését kéri a politikai kohézió ezen alappillérének fenntartása érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) Azért álltam szavazatommal e jelentés mellé, mert meg kell erősítenünk a területi együttműködést, melynek célja a területek és régiók a közös kihívások együttes leküzdése érdekében való együttműködésének ösztönzése, valamint a szóban forgó együttműködést gátló fizikai, kulturális, közigazgatási és szabályozási akadályok csökkentése, és ezáltal a „határeffektus” enyhítése. A határokon átnyúló együttműködési programok emellett a szegénység mérséklésére és a hátrányos helyzetű csoportok európai többségi társadalmi integrációjára irányuló stratégiák hatékonysága és eredményessége szempontjából is fontosak. Ezen túlmenően a különböző tagállamok egymással szomszédos határmenti régiói között fennálló – történelmi örökségként felfogható – szoros kulturális és nyelvi kapcsolatokat is ki kell használni a határokon átnyúló együttműködések fellendítése érdekében. Ugyanakkor a határokon átnyúló programok végrehajtása során szorosabb koordinációra van szükség az irányító hatóságok és az eurorégiókhoz hasonló, határokon átnyúló intézmények között, hiszen ezzel garantálható, hogy a projektek megvalósítása magas szinten, átláthatóan és a polgárokhoz közeli módon történik meg.

 
  
MPphoto
 
 

  Vito Bonsignore (PPE), írásban.(IT) Támogató szavazatot adtam a határokon átnyúló, transznacionális és régióközi területi együttműködéshez kapcsolódó kezdeményezésről szóló jelentésre. Valójában tisztában vagyok a politikai színtér szereplői közötti szorosabb együttműködés jelentőségével, amelyet az előadó is kihangsúlyozott, s melynek célja a valamennyi polgár számára hasznosabb és ambiciózusabb projektek kifejlesztése és végrehajtása. Közismert, hogy a határmenti régiók lakosságát általában nagyobb mértékben sújtják infrastrukturális hiányosságok. Ebből következtethető, hogy az itt élők igényeinek kielégítéséhez az összes fél együttes részvétele szükséges, még az Európa központi területeitől távol eső lakosság esetében is. E cél elérése érdekében tehát az irányítás szintjén több stratégiai tervre és együttműködésre van szükség, hogy egyes pénzügyi programok használata egyszerűbbé válhasson; emellett hasznos volna az ellenőrzések szélesebb körben való kiterjesztése, amely az átláthatóságot és a felhasznált források nyomon követhetőségét is elősegítené. Ebben az összefüggésben úgy gondolom, a Bizottság helyesen cselekszik, amikor ezeket az eszközöket láthatóbbá teszi: az érintett felek csak úgy haladhatnak tovább változatlan feltételek mellett, ha ezek az intézkedések közismertebbé válnak.

 
  
MPphoto
 
 

  David Casa (PPE), írásban. – Az elmúlt években egyre fontosabbá vált a kohézió szabályozási és adminisztratív akadályainak visszaszorítása, amely javítja a különböző régiók képességét a közös problémákkal együttesen való szembeszállásra. Egyetértek az előadó következtetéseivel, ezért döntöttem úgy, hogy szavazatommal támogatom a dokumentumot.

 
  
MPphoto
 
 

  Lara Comi (PPE), írásban.(IT) A „területi együttműködés” napjainkban az Európai Unió egyik legjelentősebb témája. Ha tekintetbe vesszük, hogy Európa lakosságának 37,5%-a határmenti területeken él, úgy egyre egyértelműbben jelentkezik annak szükségessége, hogy az országok közelebb kerüljenek egymáshoz és a lakosaik közötti kapcsolat is szorosabbra fűződjön. A területi együttműködés ezért számos különböző szempontból is kulcsfontosságúnak bizonyul. Egyrészt hatékonyan járulhat hozzá a belső piac konszolidációjához, elősegítve mindazon fizikai és kulturális akadályok lebontását, amelyek ezt a folyamatot gátolják; másrészt különböző politikai területeken támogatja az európai integráció előrehaladását, segítve az országokat abban, hogy közös, összehangolt projekteket vigyenek véghez. Egyetértek azzal, hogy komolyabb források elkülönítésével támogassuk ezen szakpolitikát, főként ha ez a költségvetésnek a régióközi együttműködésre szánt részarányának emelését is jelenti. Az európai területi együttműködési csoportosulások létrehozásában rejlik a másik erősség, amelyet a jelentés kiemelt. Hiszek benne, hogy e csoportok megalakítása pozitív eredményeket hozhat mind az irányítás szempontjából – tekintve, hogy olyan határokon átnyúló irányítást feltételez, amely a különböző szakpolitikákat helyi és regionális szintről eredezteti -, mind a társadalmi kohézió szempontjából – azáltal, hogy több lehetőséget ad az eltérő nyelvű és kultúrájú közösségek számára a közeledéshez.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Igennel szavaztam a 3. célkitűzésről szóló, a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködés jövőbeli menetrendje című jelentésre, mert a kohéziós politika hatékonysága szempontjából elengedhetetlen. Érdemes kihangsúlyozni az európai területi együttműködési csoportosulások létrehozásának jelentőségét, ami olyan kulcsfontosságú eszköze lehet a területi irányításnak, amely egyrészt a pénzügyek, másrészt a jogállások és a többszintű igazgatás szempontjából megfelel a strukturált együttműködésből fakadó igényeknek.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Európa lakosságának 37,5%-a él határmenti régiókban. Ez teszi a területi együttműködés három dimenzióját – a határokon átnyúló, a transznacionális és a régióközi kooperációt – az Unió egyik kulcspolitikájává, hiszen ezáltal dolgoznak együtt közös céljaik elérésében az egyes területek, régiók és tagállamok.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) A Sanchez-Schmid asszony által összeállított jelentés témája a 3. célkitűzés: a területi együttműködés előtt álló kihívás: a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködés jövőbeli menetrendje. A 3. célkitűzésre, vagyis az európai területi együttműködésre úgy is gondolhatunk, mint „a strukturális alapok szegényes rokonságára”. Annak ellenére, hogy a határmenti területeken élők száma közel 200 milliót tesz ki, ez a célkitűzés mindössze a kohéziós alapok 2,52%-át kapja. Tekintetbe véve, hogy az EU kohéziós politikája nem más, mint a 27 tagállamot és azok 271 régióját magába foglaló szolidaritási keretrendszer, melynek célja az eme területek között fennálló gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása, kritikus fontosságú, hogy megnöveljük a nevezett célkitűzésre elkülönített források mértékét a következő többéves pénzügyi keretben; hiszen ezek a régiók, amelyek komoly versenyképességi nehézségekkel küzdenek, létfontosságúak az EU fenntarthatósága szempontjából. Ezért egyetértek az előadó javaslatával, hogy a „területi együttműködési” célkitűzés megerősítése érdekében szükség van a teljes költségvetésből elkülönített részarányának 2,5%-ról 7%-ra való növelésére, a programok megvalósítását leegyszerűsítő intézkedésekre, valamint az „európai területi együttműködési csoportosulások” létrehozására, melyek a határokon átnyúló irányítási rendszerek működése szempontjából elengedhetetlenek.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A területi együttműködés jelentősége a közelmúltban a strukturális alapokat vezérlő általános rendelet és a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése nyomán nagyban felértékelődött. Célja, hogy felszámolja a fizikai, közigazgatási és szabályozási akadályokat, és enyhítse az úgynevezett „határeffektust” a szomszédos országok és régiók között, hogy azok ezáltal egységként tudjanak szembenézni az őket érintő közös kihívásokkal. Alapvető fontosságú a három alapelem – a határokon átnyúló, a transznacionális és a régióközi együttműködés – közötti kapcsolat megtartása, tekintve, hogy mindhárom egyedi létjogosultsággal és előnyökkel rendelkezik. A területi kohézió alapelvének érvényesítését célzó erőfeszítéseinkben még jobban kell törekednünk arra, hogy a területi együttműködés és az egységes eljárás céljait elérjük. Ahhoz, hogy megvalósítása és fejlesztése sikeres legyen, a területi együttműködést, ezt a nagyszabású európai eszmét az EU lényegét megtestesítő jelképpé kell tenni valamennyi polgára számára.

 
  
MPphoto
 
 

  Nathalie Griesbeck (ALDE), írásban.(FR) Szeretném egyrészt üdvözölni ezen jelentés elfogadását, másrészt kiemelni a 3. célkitűzés, a területi együttműködés jelentőségét az Európai Unió kohéziós politikájában. Parlamentünk felhívást intéz a Strukturális Alapokból az ezen célkitűzésre elkülönített részesedés megnövelésére – a jelenlegi 2,5%-ról 7%-ra -, amelyet én szilárdan támogatok. A 3. célkitűzést fenn kell tartani, és ami még fontosabb, tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy tovább folytathassuk a közösség térségeinek a nemzeti határokon átnyúló integrációját. Parlamenti képviselőként olyan választókörzetet képviselek, amelyet erősen érintenek a határmenti problémák; Franciaország egyetlen, három másik EU-tagállammal határos régiójának polgáraként pedig komoly érdeklődéssel figyelem ezeket a kérdéseket és kooperációs projekteket. Ezek a területek az európai együttműködésen belül is prioritást élveznek, különös tekintettel a határokon átnyúló kooperációkra. A határok, az akadályok és a gátak ezeken a területeken kevésbé „valós” tényezők. Sőt, azáltal, hogy valódi projektzónákká válnak, létfontosságú szerepet játszanak a kapcsolatok megerősítésében egyrészt helyi szinten, másrészt különböző tagállamokból származó partnerek és a különböző állampolgárok között is, akik közös problémák együttes megoldása érdekében fognak össze. A területi együttműködéseket ösztönözni kell.

 
  
MPphoto
 
 

  Mathieu Grosch (PPE), írásban. – (DE) A határokon átnyúló kooperációk létfontosságúak a határmenti régiók számára. Ezért szükséges megerősítenünk az Euregio és a SaarLorLux régiókat is. Ezért örülök neki, hogy a határokon átnyúló együttműködés továbbra is megmarad a strukturális politika kulcselemeként.

Különösen melegen üdvözlöm egyrészről azt a javaslatot, hogy a területi együttműködések költségvetési kiadásainak minimum 70%-át kelljen határokon átnyúló kooperációkra költeni, másrészről hogy a célkitűzésre elkülönített források szintje a jelenleg érvényes 2,5%-ról a következő programozási időszakra a teljes költségvetési forrás 7%-ára emelkedjen.

Ezen túlmenően az európai területi együttműködési szövetségek létrehozását is egyszerűsíteni kell, hiszen ez az új eszköz a helyi közigazgatás és a polgárok számára is egyszerűbbé teszi a szorosabb kooperációt, hasznot hozva ezzel számos régió, főleg határmenti terület számára.

Általánosságban véve a jelentés fontos lépés az EU határokon átnyúló politikája jövőjének biztosítása szempontjából, lehetővé téve például egy belgiumi németajkú közösség számára hogy határmenti régióként tovább erősítse és javítsa partnerségét a szomszédos határmenti területekkel.

A kohéziós politikát tekintve örömmel láttam, hogy a bizottság elfogadta javaslatomat, mely szerint a közlekedésre elkülönített strukturális alapok nagyobb hangsúlyt kell helyezzenek a közlekedési politika általános EU-s irányvételére. Ez a határmenti területek fontosabb projektjeit is felgyorsíthatja.

 
  
MPphoto
 
 

  Brice Hortefeux (PPE), írásban.(FR) Az európai lakosság 37,5%-ának otthonául szolgáló határmenti régiók kulcsfontosságúak az integráció és az európai polgárokat összekötő hidak építése szempontjából. A területi együttműködés sikere immár megalapozott. A 2007-ben felállított célkitűzés, melyre a 2007-2013-as periódusra 8,5 milliárd eurós költségvetést – megosztva a határokon átnyúló, a transznacionális és régióközi programok között – különítettek el, lehetővé teszi mind a 271 régió számára, hogy a közös projektek kifejlesztését és továbbfejlesztését célzó komoly finanszírozási eszközökhöz jusson, és legyőzhesse a polgáraink mindennapi életét befolyásoló különböző nemzeti határokat és akadályokat, mint amilyenek a szárazföldi és tengeri határok.

Nincs kétségem afelől, hogy Sanchez-Schmid asszony jelentős többséggel elfogadott jelentése hatással lesz az Európai Bizottság munkájára, amikor az előkészíti a szeptemberben előterjesztendő jogalkotási javaslatot. A jelentés különleges hangsúlyt helyez annak szükségességére, hogy a határokon átnyúló együttműködések pillérének domináns helyzete megmaradjon, valamint a nagyléptékű határokon átnyúló és transznacionális projektek – többek között a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) – kifejlesztését elősegítő ösztönzők jöjjenek létre. Ezekkel a javaslatokkal teljességében egyetértek, ezért szeretnék még egyszer elismeréssel adózni a kiemelkedő minőségű jelentésnek, amely széles körű, párthatároktól független támogatást szerzett a témának.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Örömmel üdvözlöm a dokumentumot, tekintve, hogy a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keret a „területi együttműködést” az Európai Unió kohéziós politikáját alkotó három pillér egyikévé tette, azáltal, hogy az INTERREG közösségi kezdeményezés helyébe lépett. Ezt követően a „területi kohézió” a szerződés 174. cikkében a kohéziós politika egyik alkotóelemévé vált a gazdasági és a szociális kohézió mellett. E célkitűzés ezennel egyértelműen az Európai Unió egyik fő prioritásává vált. A területi együttműködés célja a kohézió fizikai, közigazgatási és szabályozási akadályainak felszámolása valamint az egyes területek és régiók közötti „határeffektus” megszüntetése kell legyen, lehetővé téve számukra ezáltal, hogy közös kihívásaikkal együtt nézzenek szembe, legyenek azok területi (szolgáltatások, infrastruktúra, városi és regionális tervezés), globális (globalizáció, éghajlatváltozás), gazdasági vagy társadalmi jellegűek. A területi kooperáció európai hozzáadott értéket jelent, és kulcsszerepet játszik a belső piac és a szorosabb európai integráció megteremtése szempontjából számos ágazati szakpolitika vonatkozásában; én pedig egyetértek a véleménnyel, hogy emiatt továbbra is a kohéziós politika egyik alappillérje kell, hogy maradjon.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A „területi együttműködés” eszköze, amint azt az Európa 2020 stratégiai is kiemeli, kritikus szerepet játszik a belső piac konszolidációja és az európai integrációnak számos EU-ágazati szakpolitikában való elősegítése terén is. Azért támogattam szavazatommal ezt a jelentést, hogy mindezen célok már a közeljövőben megvalósulhassanak, nem csupán a különböző szektorokban ösztönözve a harmonikus fejlődést, hanem azokban az európai régiókban is, amelyeket a területi fejlődés heterogenitása jellemez. Ennek érdekében egyrészt összehangolt kritériumok alapján felosztott forrásokra van szükség, másrészt a határokon átnyúló és transznacionális területek hatékony szinergiájára, éppen a célból, hogy a helyi igényeket egyeztetni lehessen a szélesebb körű szükségletekkel. Bizonyos vagyok benne, hogy az EU hatalmas kulturális, történelmi és nyelvi öröksége a fizikai és földrajzi akadályok felszámolása esetén jól láthatóvá válik: ezt a fajta együttműködést tettük meg demokratikus alapelvekre és a sokszínűségben való egységre épülő jövőképünk sarokkövévé.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Az Európai Parlament ezen, a 3. célkitűzésről szóló állásfoglalásának fontossága a tagállamok között jelenleg fennálló közigazgatási és szabályozási akadályok megszüntetésében rejlik.

A területi együttműködés célja, ahogyan azt a jelentés is sugallja, hogy a tagállamokat rávegye a szolgáltatások és az infrastruktúra területén, valamint a város-, régió-, gazdaság- és társadalomtervezésben való kooperációra. Ez a folyamat olyan eredményekkel kecsegtet, mint az EU-tagállamok közötti szorosabb, hosszantartóbb kapcsolatok.

A 3. célkitűzés olyan összetett, többdimenziós együttműködési modellt kínál a különböző tagállamokból származó partnerek számára, amely konkrét, világos és egységes megközelítést és végrehajtást feltételez, tovább erősítve közöttük a kohéziót.

Végül, de nem utolsósorban, a jelentés rámutat még egy fontos tényre. A területi együttműködés elérése érdekében a magánszektorból kell partnereket bevonni és ösztönözni, hiszen számos szolgáltatás és infrastrukturális létesítmény áll ilyen vállalkozások tulajdonában vagy üzemeltetésében.

 
  
MPphoto
 
 

  Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), írásban.(PL) Az európai határokon átnyúló együttműködés jelenleg a kohéziós politika részét képezi. Egyrészt hozzájárul a nemzetek feletti projektek és EU-stratégiák kialakításához, másrészt segít csökkenteni a különböző területek és régiók közötti akadályokat. Meggyőződésem, hogy a hatékony területi együttműködés nem csupán az Unión belüli térségek, de az EU tagállamaival közös határral rendelkező területek számára is nagy mértékben fontos. Ezen túlmenően, az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége idején lehetőségünk lesz arra, hogy támogassuk az EU belső és külső határai mellett elterülő területek kooperációs programjainak létrehozásához szükséges harmonikus alapelveket.

A fentiekhez kapcsolódóan úgy vélem, a Sanchez-Schmid-jelentés – „a területi együttműködés előtt álló kihívás: a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködés jövőbeli menetrendje” – komolyan hozzájárul a regionális politika területén folytatott munkához, ezért támogattam szavazatommal elfogadását.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) A strukturális alapokról szóló általános rendelet, valamint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése jelentős mértékben növelte a területi együttműködés fontosságát, és az EU kohéziós politikáját alkotó három pillér egyikévé tette. A kohéziós politika egyik fő feladata, hogy felszámolja a jelenleg fennálló fizikai, közigazgatási és szabályozási akadályokat a területek és régiók között, csökkentve ezáltal a „határeffektust”, és lehetővé téve számukra, hogy együtt nézzenek szembe közös kihívásaikkal, legyenek azok területi, globális, gazdasági vagy társadalmi jellegűek.

Reméljük, hogy az együttműködésre irányuló fellépések az irányítás minden szintjén összehangolásra kerülnek, a területi szükségletekhez igazított Európa 2020 stratégiával és a többi, meglévő területi stratégiával összhangban. A területi kohézió elvének megfelelő alkalmazása és a „konvergencia” és a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés keretében előirányzott alapok által nyújtott támogatás európai hozzáadott értékének növelése érdekében hiszünk abban, hogy elengedhetetlen a „területi együttműködés” célkitűzése és a mainstream összehangolásának fokozására.

Egyetértünk azzal, hogy a programozási időszak kezdeti stádiumában „területi megközelítést” kell alkalmazni ahhoz, hogy a „konvergencia” és a „versenyképesség és foglalkoztatás” jellegű forrásokat olyan prioritást élvező projektek felé tereljük, mint például a transzeurópai közlekedési hálózatok, amelyek a programokban részt vevő partnereikkel a többszintű igazgatás és a partnerség elveinek tiszteletben tartása mellett azonosításra és elfogadásra kerültek.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) A területi együttműködés finanszírozását, figyelembe véve annak hatását a kohéziós politikára, meg kell növelni. Ugyanakkor az ezen programozási időszakra vonatkozó keret megemelésekor egyértelműen meg kell jelölnünk, hogy a kohéziós politikának mely költségvetési tételeire kell elkülöníteni a forrásokat, anélkül, hogy kivételeznénk a kohéziós politika céljaival. A területi együttműködés eltörli az egyes régiók közötti közigazgatási és szabályozási akadályokat, ezzel segítve a területi, gazdasági és társadalmi kohézió területén jelentkező kérdések megoldását. Emellett a határmenti térségek kooperációja a jövőben is prioritást kell élvezzen az egyéb területekkel szemben. Ennek megfelelően a végrehajtására elkülöníthető keretet meg kell emelni. Úgy gondolom, nagyobb rugalmasságra van szükség a part menti és tengeri régiók határaira vonatkozóan megállapított 150 km-es korlátozás érvényesítésében. A különböző regionális együttműködési programokat a nagy léptékű stratégiák fejlesztésekor és végrehajtásakor is figyelembe kell venni. Emellett a Bizottságnak ki kell értékelnie az elsőként megvalósított makroregionális stratégiák eredményeit is. A területi együttműködés közeli kapcsolatban áll Európa külső határainak témakörével, emiatt az ERFA és az egyéb együttműködésre vonatkozó szabályok közötti hatékonyabb szinergiák biztosítására, kedvezőbb finanszírozási lehetőségekre és új szomszédsági politika bevezetésére van szükség. Nem szabad elfelejteni, hogy a területi kooperációs programok végrehajtását jelenleg az a tény gátolja, hogy túl sok különböző hatóság érintett egyszerre. Ezért van szükség a számviteli és ellenőrzési szabályok egyszerűsítésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban. – A tagállamok között kétoldalú, regionális és régióközi szinten elérhető szorosabb együttműködés megteremtése nem csupán az Európai Unió egyik legfontosabb feladata, de ahogyan egyre több problémával kell szembenéznünk, szerepe az Unión belüli szolidaritás fenntartásában is egyre elengedhetetlenebbé válik. Azért támogattam szavazatommal ezt az állásfoglalást, mert elismeri, hogy szükségünk van az együttműködés e szinteken való végrehajtásának egyszerűsítésére, valamint a magánszektor szereplőinek bevonására főként a gazdasági fejlesztési kooperációk terén. Az EU tagállamai a jövőben is nagyban profitálhatnak a fejlett kooperációs médiumok munkájából. Az előadóval egyetértésben felkérem a Bizottságot, hogy a bevezetésre kerülő első makroregionális stratégiák eredményeit tegye alapos vizsgálat tárgyává.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) A határokon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködés jövőbeli menetrendje stratégiai fontossággal bír Európa valamennyi térségét érintő céljainak meghatározásának és megvalósítási lehetőségeinek szempontjából. A „területi együttműködés” olyan hozzáadott értékkel bír, amely kikövezi az utat egy régió előtt, hogy valamennyi lehetőségét valóra válthassa, valamint versenyképességét is növeli. Azért szavaztam a jelentés mellett, mert fontosnak tartom olyan célok meghatározását, amelyek biztosítják a kooperatív programokra szánt források megfelelő felosztását, valamint a kiemelt jelentőségű regionális projektek bevonásával az egyes területek igényeinek kielégítését is.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A „területi együttműködés” az INTERREG közösségi kezdeményezés helyét átvéve az EU kohéziós politikáját alkotó három pillér egyikévé vált. Ezt követően a szerződés 174. cikkében a kohéziós politika egyik alkotóelemévé vált a gazdasági és a szociális kohézió mellett. Ezzel egyértelműen az Európai Unió egyik fő prioritásává vált. Ezen szakpolitika célja a kohézió fizikai, közigazgatási és szabályozási akadályainak felszámolása valamint az egyes területek és régiók közötti „határeffektus” megszüntetése kell legyen, lehetővé téve számukra ezáltal, hogy közös kihívásaikkal együtt nézzenek szembe, legyenek azok területi (szolgáltatások, infrastruktúra, városi és regionális tervezés), globális (globalizáció, éghajlatváltozás), gazdasági vagy társadalmi jellegűek. Azért támogattam szavazatommal a jelentést, mert egyetértek fő csapásirányával, amelynek részei: a területi együttműködés célkitűzés erősítése a – valamennyi tervezési szinten és az Európa 2020 stratégiával harmóniában megvalósuló – területi kohéziós programok által; a területi megközelítés használata egyéb uniós politikák tekintetében is; az európai területi együttműködési csoportosulások létrehozásának ösztönzése; a szakpolitika végrehajtásának egyszerűsítése; valamint az a vállalás, hogy egész Európában láthatóbbá tegye ezt. Ezek az okok rejlenek támogató szavazatom mögött.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A strukturális alapokról szóló általános rendelet, valamint a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése az elmúlt öt évben jelentős mértékben növelte a területi együttműködés fontosságát, és az EU kohéziós politikáját alkotó három pillér egyikévé tette. A 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keret a „területi együttműködést” az Európai Unió kohéziós politikáját alkotó három pillér egyikévé tette, azáltal, hogy az INTERREG közösségi kezdeményezés helyébe lépett. Ezt követően a szerződés 174. cikkében a kohéziós politika egyik alkotóelemévé változott a gazdasági és a szociális kohézió mellett, és ezzel tulajdonképpen az EU egyik fő prioritásává is vált. Célja, hogy felszámolja a jelenleg fennálló fizikai, közigazgatási és szabályozási akadályokat a területek és régiók között, enyhítve ezzel a „határeffektust” és lehetővé téve számukra, hogy együtt nézzenek szembe közös kihívásaikkal, legyenek azok területi, globális, gazdasági vagy társadalmi jellegűek. A 3. célkitűzés összetett és sokdimenziójú együttműködést ír elő különböző tagállamokból származó partnerek között. Ehhez a számviteli és ellenőrzési szabályok egyszerűsítésére van szükség. Annak érdekében, hogy a területi együttműködés az EU lényegét megtestesítő jelképpé válhasson minden polgár számára, és hogy a politikai döntéshozók és a közigazgatási tisztviselők minden szinten közelről megismerhessék a területi együttműködés azon gyakorlati vonatkozásait, amelyek munkájukat érinthetik, én is támogatólag szavaztam e javaslatra.

 
  
MPphoto
 
 

  Fiorello Provera (EFD), írásban.(IT) Egyetértek az előadóval abban, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonít a „területi együttműködésnek”, amelynek célja a régiók között fennálló fizikai, közigazgatási és szabályozási akadályok lebontása, valamint a „határeffektus” csökkentése, elősegítve ezzel harmonikus fejlődésüket. Ez az új megközelítés a helyvidéki régiók számára is releváns lesz, amelyek hasonló módon vezető szerepet játszhatnak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában. Ugyanakkor, e célok véghezvitele érdekében a területi együttműködési programokat le kell egyszerűsíteni, a helyi hatóságokat és a lakosságot pedig nagyobb mértékben kell bevonni a programba, jobb kommunikációval és széleskörű ismeretterjesztő médiakampánnyal.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – TÁMOGAT. Az előadó szövegtervezete nagyrészt megegyezett képviselőcsoportunk 3. célkitűzésről alkotott álláspontjával. A csoport által előterjesztett, a REGI által elfogadott módosítások a következők: • kérés indítványozása nagyobb rugalmasságra a határokon átnyúló együttműködés keretében a part menti és tengeri régiók határaira vonatkozóan megállapított 150 km-es korlátozásban; • javaslat az európai területi együttműködési csoportosulások első kiértékelésére, a kezdeti tapasztalatokból nyerhető tanulságok érdekében; • a különböző tagállamok egymással szomszédos határmenti régiói közötti szoros kulturális és nyelvi kapcsolatok kiaknázása a határokon átnyúló együttműködés fellendítése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) A „területi együttműködés” az egyik pillére az EU kohéziós politikájának, amelynek célja, hogy felszámolja a jelenleg fennálló fizikai, közigazgatási és szabályozási akadályokat a területek és régiók között, csökkentve ezáltal a „határeffektust”, elősegítve azt a harmonikus fejlődést, amely lehetővé teszi számukra, hogy együtt nézzenek szembe közös kihívásaikkal. Az Európa 2020 stratégia logikáját követve az európai térségek igényeinek és egyedi jellegzetességeinek megfelelő kezeléséhez a források jobb felosztására van szükség. Ezen okokból szavaztam igennel a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A kohéziós politika célja már 1986 óta az EU tagállamai közötti gazdasági és társadalmi összetartás erősítése. Ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés és az új Európa 2020 stratégia egy harmadik dimenziót is felállított, „területi kohézió” néven, amely funkcionális megközelítést hirdet mindannak a 271 régiónak az integrált fejlesztése terén, amelyekre polgáraink lakóhelyeként tekintünk. A területi kohézió céljának az európai régiók között fennálló fizikai, közigazgatási és szabályozási akadályok leküzdését tartom, valamint annak a harmonikus európai fejlődésnek és egyre szorosabb együttműködésnek a megteremtését, amelynek eszközéül a hasonló jellegzetességekkel és fejlesztési célokkal rendelkező különböző térségek által véghezvitt közös projektek szolgálnak. Emellett szeretném kihangsúlyozni, hogy a területi stratégiáknak közvetlenül tekintetbe kell venniük a transzeurópai közlekedési hálózatok irányelveit, az integrált tengerhajózási politikát és az Európa 2020 stratégiát, hogy így intelligens, fenntartható és befogadó Európát építhessünk. Végül teljességében egyetértek azzal a gondolattal, hogy az EU perifériális régióira vonatkozóan szükség van egyrészt egy cselekvési terv felállítására, valamint olyan, több ágazatot átfogó alapelvek meghatározására, amelyek elősegítik harmonikus fejlődésüket, és segítenek csökkenteni az egyéb európai térségekkel szemben tapasztalható területi különbségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) A határokon átnyúló, transznacionális és régióközi projektek társfinanszírozásának rendszere magát az EU lényegét testesíti meg. Az előadó egy sor olyan javítást javasol, amelyek korábban megtárgyalt gyenge pontokra adnak választ. A jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Iva Zanicchi (PPE), írásban.(IT) Szavazatommal támogattam a Sanchez-Schmid asszony által előterjesztett jelentést. A jelentés kiemeli a „területi együttműködés” hozzáadott értékét és a versenyképesség fokozásában rejlő potenciálját. Miközben megtartotta a 3. célkitűzés eredeti szerkezetét, a jelentés a források növelését javasolja, és felhívja a figyelmet a határmenti lakosság egyedi igényeire. A stratégiai megközelítés és az egyes régiók igényeinek és egyedi jellegzetességeinek megfelelő megoldásokat az garantálja, ha a források összehangolt kritériumok alapján kerülnek felosztásra az egyes területi együttműködési programokra.

 
  
  

Jelentés: Georgios Stavrakakis (A7-0141/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Luís Paulo Alves (S&D), írásban.(PT) Szilárdan hiszem, hogy egy hatékony stratégiai keret közös megközelítést tud biztosítani, és hasznosíthatja az összes alapok közötti szinergiát a Szerződésekben meghatározott kohéziós politikai célok támogatása, és ezáltal az EU lakosságának jobb szolgálata és elvárásaik teljesítése érdekében. Ez a jelentés tesz valamit e szinergiák megteremtéséért, ezért mellette szavazok.

 
  
MPphoto
 
 

  Elena Oana Antonescu (PPE), írásban.(RO) A strukturális alapok közös stratégiai keretének kialakításához létfontosságú a nagyobb fokú rugalmasság az alapok felhasználása terén, illetve a multidiszciplináris megközelítést és az alapok kezelésének egyszerűsítését előmozdító adminisztratív kultúra. A strukturális alapok közötti szinergiákat tekintve az Európai Parlament ragaszkodott ahhoz, hogy el kell kerülni a kapacitás gazdasági klaszterekben és vezető európai régiókban való nagyfokú koncentrálódását. Úgy gondolom, a különböző ágazati politikák között integrált megközelítésre van szükség ahhoz, hogy optimális eredményeket érjünk el a gazdasági fejlődés és növekedés, a régiók közötti fejlődési különbségek, a munkahelyteremtés, az életszínvonal javítása, a munkavállalók új munkahelyekhez szükséges képzése, a társadalmi és területi kohézió, valamint kohézióhoz és az európai gazdaság versenyképességéhez hozzájáruló európai szociális modell megvalósítása tekintetében. Az alapok közös fellépésének regionális vagy helyi szintre való összpontosítása növeli azok hozzáadott értékét, és lehetővé teszi az érdekeltek számára, hogy az egyes fellépéseket a valódi gazdasági és társadalmi igényekhez, ezáltal az egyes régiókban tapasztalható foglalkoztatási helyzethez igazítsák. Ezért szavaztam a jelentés mellett.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A kohéziós politikában érintettek mindnyájan egyetértenek abban, hogy a sok európai alap – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Halászati Alap (EHA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) – egyidejű megléte nem mindig teszi lehetővé az Európai Unió pénzügyi erőforrásainak optimális kezelését. A jelentés mellett szavaztam, mert érdekes módokat javasol a fenti eszközök közötti nagyobb összhang céljának elérésére. Nagy reményeket fűzök ahhoz, hogy ez a megközelítés, amely az Európai Bizottság támogatását élvezi, része lesz a jövőbeni kohéziós politikára (2014–2020) alkalmazandó szabályozási keretről készülő bizottsági javaslatnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Bennahmias (ALDE), írásban.(FR) Bár most már a következő többéves keretről gondolkozunk és vitázunk, fontos volt elismételni, hogy a kohéziós politika továbbra is a növekedés alapvető katalizátora, és hogy az erre elkülönített költségvetést nem szabad csökkenteni. Az egyik módszer, amellyel javulást tudunk elérni, az, ha növeljük a különféle eszközök és politikák következetességét, különösen az Európa 2020 stratégiával kapcsolatban, hogy jobb szinergiát érjünk el a különböző alapok között, és ezáltal eredményorientáltabb regionális fejlesztési politikánk lehessen. Az alapok burjánzásának egyik következménye, hogy nem annyira láthatók, és így a polgárok és az érdekelt felek kevésbé tudnak róluk; a másik következmény, hogy ez megkettőződéshez vagy következetlenségekhez vezethet, és ezáltal csökkentheti e politika egész hatását. Ebben a jelentésben ezért kijelöltük azt a három fő célt, amelyeket szerintünk követni kellene: a több alapra épülő programok létrehozását, a technikai segítségnyújtás fokozását és egy európai útmutató kidolgozását. A jobb szinergiák révén növelni tudjuk majd a kohéziós politika európai hozzáadott értékét a helyi és regionális partnerek számára az Európai Unió egész területén, ami által a polgárok nagyobb előnyökre tudnak szert tenni.

 
  
MPphoto
 
 

  Sergio Berlato (PPE), írásban.(IT) Az Európai Unió jó néhány állásfoglalásában kitartott amellett, hogy a különböző ágazati politikák közötti integrált megközelítésre van szükség, ha optimális eredményeket akarunk elérni az uniós növekedés és fejlődés vonatkozásában. Az uniós programokból és alapokból eredő erőfeszítések koordinálására irányuló leghatározottabb kísérlet magyarázata véleményem szerint az, hogy Európa a válságot követő időszakba lépett. Teljesen egyértelmű, hogy a jövőben a költségvetések megszilárdításának szükségessége arra kényszerít majd bennünket, hogy jelentősebb eredményeket próbáljunk elérni a rendelkezésre álló finanszírozásból. Úgy vélem, hogy ez a nehéz történelmi pillanat, amelyet most Európa egésze átél, mindazonáltal lehetőséget is jelent arra, hogy a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat felhasználva nagyobb szinergiát érjünk el az uniós programokból és alapokból. Ezeknek az éveknek a tapasztalatai különösen azt mutatták meg világosan, hogy a gazdasági intézkedések, például az innováció, a kutatás és a környezet finanszírozása az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) hatékonyabb lehet, ha gondosan összehangolják és integrálják az Európai Szociális Alap (ESZA) által végrehajtott intézkedésekkel. Befejezésül szeretném elismételni a Bizottsághoz intézett felhívást, hogy ösztönözze az uniós alapok kezelésének egyszerűsítésére irányuló kultúrát.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Kénytelen voltam a jelentés mellett szavazni. A mostanihoz hasonló időkben, amikor a gazdasági és pénzügyi válság óvatosabb költekezést, átláthatóságot és biztonságos, innovatív finanszírozást követel, az egyre fogyatkozó erőforrásokkal és az egyre égetőbb szociális szükségletekkel szembesülve a strukturális alapok hatékonyabb kihasználására való törekvés nemcsak cél, hanem erkölcsi kötelesség is minden vezetőnek, és mindenekelőtt Európának, amelyet a polgárai egyre inkább elvont egységnek tekintenek, mintha elvesztette volna a kapcsolatot az emberek valódi igényeivel.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) Igennel szavaztam a jelentésre, mert a források elköltésének ésszerűsítése az uniós, valamint a nemzeti, regionális és helyi szintű politikák nagyobb hatékonyságát és eredményességét teszi szükségessé. Emellett az új uniós pénzügyi tervről (2014–2020) szóló intézményközi tárgyalásokban az Európai Parlamentnek konkrét javaslatokat kellene tennie egy egységes stratégiai keretre, hogy biztosítsa az uniós kohéziós politikai célok végrehajtását és a strukturális alapok hatékonyságát. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a gazdasági és pénzügyi válság miatt még nagyobb szükség van az Európai Szociális Alap (ESZA) hatáskörébe tartozó ágazatokra irányuló olyan sürgős intézkedések meghozatalára, amelyek elsősorban a foglalkoztatást, az életpálya-módosítást, a társadalmi integrációt és a szegénység visszaszorítását célozzák. Ezenkívül szeretném hangsúlyozni, hogy az ESZA-t, mint a továbbképzéseket, a képesítések megszerzését, valamint az életpálya-módosítást támogató eszközt olyan – valójában nem teljes mértékben kiaknázott – alapvető erőforrásnak kellene tekinteni, amely Európa számára előmozdítja az átfogó és hatékony növekedést és a tudásalapú versenyképességet. A finanszírozási eszközök széttagoltságának csökkentésével ésszerűsíteni kell a kohéziós politika területén jelentkező kiadásokat, és elő kell mozdítani a különböző finanszírozási eszközök egymást kiegészítő jellegének fokozását. Emellett figyelembe kell vennünk a Bizottságnak az alapok nagyobb fokú koordinációjának megvalósítása érdekében az uniós és nemzeti erőforrások jobb rangsorolására és azoknak néhány prioritásra történő tematikus összpontosítására irányuló javaslatát.

 
  
MPphoto
 
 

  Nessa Childers (S&D), írásban. – Rendkívül fontos biztosítani ezeknek és más európai alapoknak a hatékonyságát, hogy az európai emberek részéről továbbra is megmaradjon a támogatottságuk.

 
  
MPphoto
 
 

  Karima Delli (Verts/ALE), írásban.(FR) Üdvözlöm a jelentés elfogadása révén előterjesztett elgondolásokat, hogy fokozni kell a szinergiát egyrészről a területeket érintő politikák, másrészről az alapok között, különösen a finanszírozás növelése és multiregionális programok létrehozása segítségével. Sajnálatosnak tartom ugyanakkor, hogy a helyi és regionális erők döntéshozatalba való bevonását nem tekintik prioritásnak. A kormányzás javítása a decentralizált igazgatási kapacitással rendelkező hatóságok még nagyobb bevonásával: így kell reagálni az abszorpció, a hatékonyság és az egyszerűsítés szükségességére, amelyek egyformán kívánatosak a kohéziós politika végrehajtásakor.

 
  
MPphoto
 
 

  Luigi Ciriaco De Mita (PPE), írásban.(IT) A gazdasági, szociális és területi kohézió politikája az alappillérek egyike egy olyan Európai Unióhoz, amely nemcsak arra törekszik tudatosan, hogy az innováció ösztönzése révén előmozdítsa és fejlessze a kiválóságot, hanem a konvergencia megteremtésére és a kevésbé fejlett területeket a fejlettebbektől elválasztó szakadékok áthidalására is. A közös programozás volt a 2007-2013 közötti időszak leginkább innovatív aspektusa, minthogy oda vezetett, hogy a régiók és a tagállamok a stratégiai és operatív programozásuk keretében a területeket és erőforrásokat integráló megközelítést fogadtak el. Ez a fontos megközelítés azonban sok esetben hajlamos akadályokba ütközni amiatt, hogy az egy-egy alaphoz tartozó programok kezeléséért felelős különféle hatóságok jelentős autonómiát élveznek, és erős verseny van közöttük. A rendes együttműködés elmulasztásával nemcsak a műveletek és intézkedések között elérhető értékes integrációt sodorják komoly veszélybe, hanem az ilyen intézkedések által megteremthető hasznot és hatást is. A következő programozási időszakban talán érdemes lenne a több alaphoz tartozó programokhoz folyamodni, ezekbe beépíteni a közös programozásból szerzett tapasztalatokat és ösztönözni a regionális fejlesztés különféle felelősei között megosztott, felelős igazgatást. Úgy gondolom, az elfogadott jelentés érdemben járul hozzá ezekhez a célokhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Edite Estrela (S&D), írásban.(PT) Igennel szavaztam az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a többi strukturális alap hatékonyságának növeléséről szóló jelentésre, mert úgy gondolom, hogy egy egységes stratégiai keret kidolgozása biztosíthatná a közös megközelítést és a meglévő különféle alapok közötti szinergia hasznosítását, a Szerződésekben meghatározott kohéziós politikai célok elérése, és ezáltal a polgárok elvárásainak teljesítése érdekében.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) A Parlament hangsúlyozta, hogy növelni kell az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a többi strukturális alap kombinált alkalmazásának hatékonyságát, valamint hogy a különféle ágazati politikákkal szemben integrált megközelítésre van szükség. Mivel kerülni kell az erőforrások elvesztegetését, ami a most átélt súlyos válság idején még inkább sürgető, célszerű törekedni arra, hogy a lehető legelőnyösebben használjuk fel a strukturális alapok által biztosított forrásokból eredő szinergiákat, és elkerüljük a lehetőségek elvesztegetését a túlzott elszivárgás miatt. Ez a rendelkezésre álló eszközök felhasználására való törekvés hozzá fog járulni a fenntartható növekedés lehetőségeinek javításához, a régiók közötti különbségek csökkentéséhez és a társadalmi integráció, illetve a régiók közötti kohézió ösztönzéséhez. Mindez azonban csak úgy valósulhat meg, ha az Unió és a tagállamok világos prioritásokat tűznek ki, ezáltal megakadályozzák a támogatások szétszórását, és hangsúlyozzák azokat a szempontokat, amelyek követése valóban szükséges. A vágyott rugalmasságot az alapok végrehajtásának szoros ellenőrzése kell, hogy kísérje, hogy ez a pontosság és az átláthatóság szabályainak maximális betartásával történjen.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Ez a jelentés, amelyet Stavrakakis úr készített, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a többi strukturális alap jelenlegi helyzetéről és a hatékonyságuk növelését szolgáló jövőbeni szinergiák létrehozásának szükségességéről szól. Az eltelt két évtized folyamán a strukturális alapokat Európa különböző régióiban fektették be, és ezek érdemben járultak hozzá ahhoz, hogy európaiak millióinak javuljon az életszínvonala. Az alapok kimeríthetetlen forrásnak látszottak, amelyekből a leghátrányosabb helyzetű régiók ki tudták elégíteni finanszírozási igényeiket. A közelmúlt gazdasági és pénzügyi válsága észre térített bennünket, és megmutatta a nem fenntartható beruházásokban megtestesülő, korlátok nélküli fogyasztói szemlélet következményeit.

Ami azt illeti, az infrastruktúra javítása sem jár mindig együtt a nagyarányú fejlődéssel. Ezért sürgős szükség van az összes folyamatban lévő projekt szigorú értékelésére, valamint a még rendelkezésre álló összegek stratégiai átirányítására, figyelembe véve az Európa 2020 stratégiában kitűzött célok elérését a következő többéves pénzügyi terv előkészítésében. Támogatom a jelentésben szereplő ajánlásokat, amelyek szinergiákat kívánnak teremteni egy olyan stratégiai eszköz létrehozásával, amely az összes strukturális alapra kiterjed, törekszik az innovációra és a technológiai fejlődésre, támogatja a vállalatokat, különösen a kis- és középvállalkozásokat és csökkenti az adminisztratív költségeket.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) A jelentésben támogatott célkitűzés világos: egy egységes stratégiai keret létrehozása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a többi strukturális alap, különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) számára, a 2013 utáni következő finanszírozási időszakra, valamint az összehangolása az uniós politika külső dimenziójának egyéb eszközeivel.

Egy egységes stratégiai keret létrehozásával elveszhetnek a kedvezményezett területek és ágazatok sajátos jellemzői és sokszínűsége, ami megnyitja az utat az uniós költségvetés korlátozásához és az alapokból származó kifizetések csökkentéséhez, ahogy az uniós nagyhatalmak javasolták. Ez az új keret a verseny ösztönzésére és az uniós politikák integrációjának megerősítésére irányul, hogy megszilárdítsa az Európa 2020 stratégiát, kedvezve a nagyvállalatoknak és pénzintézeteknek, a tőke koncentrációjának és központosításának.

A magunk részéről továbbra is ezeknek az alapoknak a teljes kihasználását és egymást kiegészítő jellegének kialakítását fogjuk pártolni, hogy megvédjük és serkentsük a termelést az egyes országokban, küzdjünk a munkanélküliség ellen és előmozdítsuk a jogokkal rendelkező munkahelyeket, hogy vagyont hozzunk létre, és jobban osszuk el, hogy támogassuk a minőségi közszolgáltatásokat, küzdjünk a szegénység ellen és védjük a part menti kisüzemi halászatot, a családi gazdaságokat és a kis- és középvállalkozó mezőgazdasági termelőket.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a jelentés egy egységes stratégiai keret létrehozását javasolja az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a többi strukturális alap, különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) számára, a 2013 utáni következő finanszírozási időszakra, valamint az összehangolását az uniós politika külső dimenziójának egyéb eszközeivel. Figyelembe kell venni, hogy egy egységes stratégiai keret létrehozásával elveszhetnek a kedvezményezett területek és ágazatok sajátos jellemzői és sokszínűsége, ami megnyitja az utat az uniós költségvetés korlátozásához és az alapokból származó kifizetések csökkentéséhez, ahogy az uniós nagyhatalmak javasolták.

Ez az új keret a verseny ösztönzésére és az uniós politikák integrációjának megerősítésére irányul, hogy megszilárdítsa az Európa 2020 stratégiát, és kedvezzen a szokásos gyanúsítottaknak: a nagyvállalatoknak és pénzintézeteknek, a tőke koncentrációjának és központosításának.

A magunk részéről továbbra is ezeknek az alapoknak a teljes kihasználását és egymást kiegészítő jellegének kialakítását fogjuk pártolni, hogy megvédjük és serkentsük a termelést az egyes országokban, kihasználjuk a munkanélküliség elleni küzdelemre és a jogokkal rendelkező munkahelyek előmozdítására való képességüket, hogy vagyont hozzunk létre és jobban osszuk el, hogy támogassuk a minőségi közszolgáltatásokat, küzdjünk a szegénység ellen és védjük a part menti kisüzemi halászatot, a családi gazdaságokat és a kis- és középvállalkozó mezőgazdasági termelőket.

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) Európa válság utáni időszakot él át, ezért helyénvaló még nagyobb erőfeszítéseket tenni az uniós alapok és programok tevékenységeinek összehangolására. Ami az Európai Szociális Alapot illeti, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap gazdasági intézkedéseinek finanszírozása hatékonyabb lehet, ha jobban össze van hangolva és be van építve az ezen alap által végzett tevékenységekbe. Szem előtt kell tartani, hogy a jó eredmény a legtöbb program és intézkedés esetében jelentős mértékben függ számos tényező sikeres kombinációjától, amelyek közül a legfontosabb az emberi erőforrások fejlesztése. A humán erőforrás fejlesztésére, különösen a kis- és középvállalkozások üzleti fejlesztésére, az infrastruktúrafejlesztésre stb. vonatkozó politikákat egyesítő jelenlegi programtervezési és -teljesítési rendszer a támogatott régiók felzárkózásának eszközéül szolgál. E politikák önmagukban kevesebb eredményt érnének el, mint amit most közösen, egy integrált programtervezési és -teljesítési rendszer keretében elérnek. Véleményem szerint azonban be kell vezetnünk egy még szélesebb körű koordinációs mechanizmust, amely hozzájárulna az eszközök, politikák és érintett felek összehangolásához. Érdemes lenne a gondosan megtervezett beavatkozásokat és programokat így végrehajtani, és jó lenne, ha a helyi vonásokon alapuló, integrált megközelítés keretében vennék figyelembe az egyes régiók helyi sajátosságait és komparatív előnyeit vagy egyedi jellemzőit.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Üdvözöltem ezt a dokumentumot, mert kéri, hogy időben – még a következő, a 2013 utáni programozási időszak előtt – szülessen egységes stratégiai keretre irányuló javaslat a Szerződésekben meghatározott és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) által finanszírozott kohéziós politikai célokat a helyszínen elősegítő valamennyi fellépés közös megközelítésének biztosítása és szinergiájának hasznosítása érdekében. Úgy gondolom, hogy a kohéziós politika a hosszú távú befektetési stratégiát és a társadalmi integrációt támogató uniós gazdaságpolitika egyik pillére. A kohéziós politika emellett a legkevésbé fejlett régiók és hátrányos helyzetű csoportok támogatásának biztosítéka, ami kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődést biztosít az Európai Unió számára. Az európai hozzáadott érték abban rejlik, hogy az EU gazdasági sikerei mindenki javára válnak, ezért a kohéziós politikának meg kell őriznie függetlenségét, és nagyobb, elegendő finanszírozásban kell részesülnie.

 
  
MPphoto
 
 

  Lívia Járóka (PPE), írásban. – Szeretném üdvözölni Stavrakakis úr jelentését az ERFA és a többi strukturális alap hatékonyságának növeléséről. Az alapok nagyobb rugalmassága, a kezelésük egyszerűsítése és az eszközök, politikák és szereplők közötti stratégiai koordináció iránt régóta megvan az igény, és ez egy szükséges eszköz is a perifériára szorult csoportok társadalmi befogadásához az integrált politikák összetett politikai keretén belül, az uniós alapokból, és különösen az ERFA-ból, az ESZA-ból és az EMVA-ból rendelkezésre álló összes uniós pénzügyi erőforrás kihasználásával. Az ERFA-t szabályozó rendelet módosítása, amely kibővíti a perifériára szorult csoportok javára végzett lakhatási célú beavatkozások támogathatóságát, lehetővé teszi, hogy a tagállamok felülvizsgálják operatív programjaikat, változtassanak a beruházásaik fontossági sorrendjén és az ERFA-ból kiosztott teljes összeg legfeljebb 2%-át a perifériára szorult közösségeket támogató lakáscélú beavatkozásokra használhassák fel, cserére és felújításra egyaránt. A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk ezt a lehetőséget, hogy kiegészítsék a leginkább kiszolgáltatottak tényleges társadalmi integrációját célzó erőfeszítéseiket, az Európai Bizottságnak pedig konkrét cselekvési tervvel kell előállnia ehhez a rendelethez, hogy felgyorsítsa az alapok felhasználását, és jelentést készítsen a hasznosításukról.

 
  
MPphoto
 
 

  Giovanni La Via (PPE), írásban.(IT) A kohéziós politika az uniós gazdaságpolitika egyik pillére. Ez a legkevésbé fejlett régiók és hátrányos helyzetű csoportok támogatásának biztosítéka, ami kiegyensúlyozott társadalmi és területi fejlődést biztosít az Európai Unió számára, és nagy jelentőségű intézkedés a 27 tagállam szempontjából, amelyeknek a szociális partnerek egyre aktívabb bevonásával kell összeállítaniuk stratégiai területfejlesztési iránymutatásaikat. A jelentés mellett leadott szavazatom megerősíti az ebbe a célkitűzésbe vetett hitemet, de azt is, hogy tisztában vagyok a nemzeti és regionális szintű rendelkezések egyszerűsítésének szükségességével, hogy a projekteket az elfogadott határidőkre végre lehessen hajtani, megelőzzük a bürokratikus késéseket és csökkentsük az adminisztratív terheket, ezáltal növeljük az abszorpciós kapacitásukat.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) A szilárd, megfelelően finanszírozott kohéziós politika kulcsfontosságú eszköz az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. Ez nagymértékben hozzájárul a jól megtervezett, hosszú távú beruházási stratégiához, hozzáadott értéket teremt, előmozdítja a társadalmi integrációt és egyidejűleg a harmonikus fejlődést is az Európai Unió egész területén.

Úgy gondolom, támogatást kell nyújtanunk a tagállamoknak és régióknak azzal, hogy ösztönözzük a strukturális, szociális és vidékfejlesztési politikák közötti szinergiát. Egy közös stratégiai keret létrehozása a következő pénzügyi programozási időszakra jobb megközelítést biztosítana, és jobban előmozdítaná az uniós politikai célok támogatásának szándékával az európai régiókban végrehajtott intézkedések szinergiáját.

 
  
MPphoto
 
 

  Clemente Mastella (PPE), írásban.(IT) Az Európai Uniónak új szinergiákra és a különböző ágazati politikák közötti integrált megközelítésre van szüksége, ha optimális eredményeket akar elérni a helyi növekedés és fejlődés vonatkozásában. Nagyobb elkötelezettségre van szükség a regionális politika iránt, amely egyre inkább rugalmas és más eszközökkel és programokkal integrálódik. Úgy gondoljuk, hogy az innováció, a kutatás, a környezet és kkv-k ERFA-n keresztüli finanszírozása csak hatékonyabbá válik akkor, ha szorosabban koordinálják és integrálják az általában vett szociális fellépéssel. Ez az integrált tervezés érdeme. Összetett problémákat valójában nem is lehet úgy megoldani, ha csak egy oldalról közelítjük őket. A széttagolt megközelítés a politikák átfedéséhez vagy akár ütközéséhez, egymásnak ellentmondó állami fellépésekhez vagy – ami még rosszabb – az erőforrások megkettőződéséhez is vezethet.

Úgy véljük, hogy a strukturális alapok és a Kohéziós Alap tervezésének és végrehajtásának egy kézben tartása, valamint azoknak a Vidékfejlesztési Alappal és a Halászati Alappal való újbóli integrációja elvezethet az elmaradott régiók potenciáljának felszabadításához. A nagyobb rugalmasság, egy új multidiszciplináris megközelítés és az alapok kezelésének egyszerűsítése lehet a kulcs a fejlesztési és területi kohéziós politikánk sikeréhez.

 
  
MPphoto
 
 

  Barbara Matera (PPE), írásban.(IT) Igennel szavaztam a Stavrakakis-jelentésre, mert úgy gondolom, hogy a regionális politika végrehajtásához rendelkezésre álló különféle európai alapokat használhatóbbá kellene tenni. Gondolok itt különösen a regionális politika területén meglévő különböző ágazati politikák közötti szinergiára, amint azt a jelentés is kiemeli. A rendelkezésre álló finanszírozás hatásának erősítését a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság még akutabban szükségessé teszi. E tekintetben a jelentés egy egységes stratégiai keretet javasol az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Szociális Alap (ESZA), és az Európai Halászati Alap (EHA) számára. Az ezekkel a regionális alapokkal szembeni közös megközelítés biztosítása arra is szolgálna, hogy megelőzze az átfedéseket és a zavart azoknak a regionális és helyi szinten működő gazdasági szereplőknek az esetében, akik egy konkrét projekthez keresnek európai finanszírozást. Ráadásul a különféle európai regionális alapok közötti szisztematikus, szinergián alapuló megközelítés elfogadása hozzá fog járulni a kohéziós politika célkitűzéseinek elfogadásához, ezáltal az európai régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentéséhez, és meg fogja könnyíteni a társadalmi integrációt.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Minden erőfeszítést meg kell tennünk, hogy minden tagállam számára kedvező környezetet teremtsünk az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és más strukturális alapok által biztosított segítségnyújtás igénybevételéhez. A kohéziós politikai célkitűzések végrehajtásához tisztáznunk kell az alapok közötti szinergiákat, foglalkoznunk kell a koordinációjukat övező kérdésekkel és egyszerűsítenünk kell az alapok kezelésének szabályait. Ebből következően 2013 után nagyon fontos, hogy eleget tegyünk a közös megközelítésnek, és létrejöjjön az egységes stratégiai keret. Ugyancsak szükség van a finanszírozási eszközök széttagoltságának csökkentésére, hogy biztosítsuk a kohéziós politikai kiadások racionalizálását. Meg kell jegyezni, hogy a kohéziós politika garantálja az Európai Unió fenntartható, hosszú távú fejlődését, következésképpen meg kell őriznie a függetlenségét, és nagyobb finanszírozást kell hozzárendelni. Nagyobb figyelmet kell fordítani az Európai Szociális Alapra (ESZA), amely nagymértékben hozzájárul a hatékony növekedéshez és a tudás alapú versenyképességhez. Úgy gondolom, hogy a kohéziós politikának eredményorientáltabbnak kell lennie, és nem annyira a kiadások és eljárások szabályosságára kellene összpontosítania.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Az európai kohéziós politika a régiókban az Unió kézzelfogható fellépésének sarokköve, és az is marad, egyben ez a reálgazdasági beruházások fő forrása, amely alkalmas arra, hogy segítse Európát és régióit a válságból való kilábalásban és a versenyképesség újbóli elérésében. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a többi strukturális alap sok mindent elértek, de még többet és jobban tudnak teljesíteni az Európai Unió érdekében, és ezt meg is kell tenniük. Ezt szem előtt tartva támogatom Stavrakakis úr jelentésének tartalmát és felépítését, és helyeslem a jelentést. Különösen egyetértek Stavrakakis úr ajánlásaival és javaslataival az uniós alapok felhasználásának hatékonyabbá tételére vonatkozóan. Remélem, az Európai Bizottság átveszi a Parlament kérését, különösen a 2014–2020-ra szóló új pénzügyi tervre való tekintettel.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) A jelenlegi gazdasági helyzetet úgy kell tekinteni, mint egy lehetőséget arra, hogy mindent átalakítsunk, amit csak hatékonyabbá lehet tenni, kitartóan, nagyobb legitimitással szembeszállva minden egyes olyan esettel, amikor időt vagy erőforrásokat vesztegetnek el. Az állami költségvetések konszolidálásának szükségessége azt jelenti, hogy innovatívabbnak kell lennünk, és törekednünk kell arra, hogy a rendelkezésre álló finanszírozással nagyobb hatást érjünk el. Ez a jelentés, amelyre igennel szavaztam, reflektál a jelenlegi helyzetre és a jövőbeni szinergiák szükségességére az alapok hatékonyságának megerősítése érdekében. Javítani kell az alapok közötti koordinációt.

Az uniós kohéziós politika eszközeit egy közös keretben kezelik, amely a stratégiai iránymutatásoktól a kifizetésekig és a jelentések kiadásáig terjed. A kohéziós politikai eszközök és a többi eszköz között azonban erősíteni kell a koordinációt. Egyetértek az összes politikai területre kiterjedő integrált tervezési és teljesítési rendszer létrehozásával. Az integrált tervezés értelme abban a felismerésben rejlik, hogy az összetett problémákat csak úgy lehet megoldani, ha egyszerre több szempontból közelítjük meg őket. A munkanélküliségre önmagában nem megoldás a munkanélküliek képzése: munkahelyteremtő politikákat is be kell vezetni, amilyen például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) vagy a vállalkozásindítás támogatása.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A strukturális politika 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó reformja a vidékfejlesztési alapnak a strukturális alapok általános keretétől való leválasztását eredményezte. Ez a leválasztás nem vezethet a célkitűzések megkettőzéséhez, illetve azok elhagyásához, és a fejlesztési lehetőségeket a vidéki és a városi területeken egyaránt biztosítani kell, helyi szintről azonban ennek ellentmondó bizonyítékok érkeznek. A vidékfejlesztési politikák hatékonyságához az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap szerinti intézkedések és a regionális politikai eszközök végrehajtásával való szoros koordináció szükséges. Egységes stratégiai keretre van szükség az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) számára, hogy biztosítsa a közös megközelítést, és erősítse a szinergiát az összes említett finanszírozási eszköz között. A kohéziós politika célja, hogy csökkentse a régiók közötti különbségeket és ösztönözze a társadalmi integrációt, a kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődés érdekében. Igennel szavaztam, hogy az alapokat jobban össze lehessen hangolni, és a regionális és helyi hatóságokat bevonják a partnerségi szerződések elkészítésébe és teljesítésébe.

 
  
MPphoto
 
 

  Fiorello Provera (EFD), írásban.(IT) A gazdasági, társadalmi és területi kohézió alapvető elvnek számít az EU valamennyi politikájának és tevékenységének meghatározásakor. Osztom az előadó azon véleményét, miszerint a gazdasági válság arra kényszerít majd bennünket, hogy újítóbbak legyünk, és jelentősebb eredményeket próbáljunk elérni a rendelkezésre álló finanszírozásból. Az innováció szinergiák létrehozását és a különböző ágazati politikák közötti integrált megközelítést jelenti, ha optimális eredményeket akarunk eléri a helyi növekedés és fejlődés vonatkozásában.

Különösen egyetértek az előadó azon kijelentésével, hogy a szinergiák és a koordináció nem jelentenek mindenre egységesen érvényes megoldásokat, hanem az eszközök, politikák és szereplők közötti szoros stratégiai koordinációra szólítanak fel olyan gondosan megtervezett intervenciók és programok kidolgozása érdekében, amelyek helyi alapú, integrált megközelítés keretében veszik figyelembe a területi sajátosságokat, valamint az egyes régiók komparatív előnyeit vagy egyedi jellemzőit.

 
  
MPphoto
 
 

  Crescenzio Rivellini (PPE), írásban.(IT) Az Európai Parlament mai, brüsszeli plenáris ülése keretében az ERFA és a többi strukturális alap hatékonyságának növeléséről szóló jelentésről szavaztunk. A Regionális Fejlesztési Bizottság által elfogadott állásfoglalás javasolja egy egységes stratégiai keret létrehozását a következő, 2013 utáni programozási időszaktól, a Szerződésekben meghatározott és az ERFA, a Kohéziós Alap, az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) által finanszírozott kohéziós politikai célokat elősegítő valamennyi fellépés közös megközelítésének biztosítása és szinergiájának hasznosítása érdekében.

A jelentés rámutat, hogy a strukturális alapok között nagyobb szinergiákra szükség van az Európa 2020 célkitűzések teljesítéséhez, de még inkább és mindenekelőtt a kohéziós politikai célkitűzések teljesítéséhez. Stavrakakis úr jelentése arra szólít fel, hogy az EMVA hatálya alá tartozó vidékfejlesztési fellépéseket, valamint az EHA hatálya alá tartozó, a halászati területekre irányuló fenntartható fejlesztési cselekvéseket a többi strukturális alappal együtt egységes keretbe kell integrálni, és ugyancsak erősíteni kell az összhangot a kohéziós politikai eszközök, mint olyanok, illetve a hetedik keretprogram és a versenyképesség és innováció keretprogram alapján végrehajtott tevékenységek között.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – Mellette. Ez a szöveg alapvetően azt kéri, hogy időben – még a következő, 2013 utáni programozási időszak előtt – szülessen egységes stratégiai keretre irányuló javaslat a Szerződésekben meghatározott és az ERFA, a Kohéziós Alap, az ESZA, az EMVA és az EHA által finanszírozott kohéziós politikai célokat a helyszínen elősegítő valamennyi fellépés közös megközelítésének biztosítása és szinergiájának hasznosítása érdekében. Emellett rámutat, hogy a kohéziós politika céljául a fenntartható, intelligens és befogadó, mind területileg, mind társadalmilag egyenletesen megoszló gazdasági növekedést, a régiók közötti fejlődési különbségek csökkentését, a munkahelyteremtést, az életszínvonal javítását, a munkavállalóknak a – többek között a fenntartható gazdasági, társadalmi és területi kohézió területén létrejövő – új munkahelyeket érintő képzését, valamint az európai gazdaság kohéziós és versenyképességi elemét jelentő európai szociális modell megvalósítását kell kitűzni.

 
  
MPphoto
 
 

  Oreste Rossi (EFD), írásban.(IT) A kohéziós politika célja a fenntartható és befogadó, Európa egész területén egyenletesen megoszló gazdasági növekedés és a régiók közötti különbségek csökkentése. A szinergiák növeléséhez el kell fogadni egy egységes stratégiai keretet, amely az Európa 2020 stratégia megvalósítása érdekében megerősíti az uniós politikák integrációját. Az integrált tervezés egyértelműen lehetővé teszi, hogy a strukturális alapok felhasználása úgy történjen, hogy elősegítse az európai kohéziós politikai célokat. Az egyik elérendő cél az egyes régiókban fel nem használt európai források újraelosztása ugyanabban az államban maradva más, arra érdemesebb régióknak.

 
  
MPphoto
 
 

  Joanna Senyszyn (S&D), írásban.(PL) Jóváhagytam az ERFA és a többi strukturális alap jelenlegi helyzetéről és a hatékonyságuk növelését szolgáló jövőbeli szinergiákról szóló jelentést. Lengyelországban a strukturális alapok abszorpcióját akadályozó tényezőket kereső vizsgálat azt állapította meg, hogy a két fő akadály az átfogó tájékoztatás hiánya és a bürokratikus rendszer, ami az uniós alapok kérelmezését, illetve a felhasználásukkal való elszámolást illeti.

Különösen arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy országos és regionális szinten egyaránt egyszerűsíteni kell az alapok kérelmezésére szolgáló eljárást. Ez prioritás ahhoz, hogy mindegyik alapot hatékonyan ki lehessen használni. Kérem továbbá a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a kohéziós politika koncepcióját, és helyezze a hangsúlyt az eredményekre, ne a bonyolult ellenőrzési eljárásokra. Az új politikát az alapok felhasználásának nagyobb rugalmassága, arányossága és láthatósága kell, hogy jellemezze. Az eljárások egyszerűsítését elősegítené az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap által finanszírozott projektek kezelésére, támogathatóságára, ellenőrzésére és a velük kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó szabályok harmonizálása.

A különböző alapokból származó támogatás nagyobb mértékű összehangolása révén hatékonyabban tudunk megoldást keresni az összetett problémákra. A munkanélküliség problémája például szükségessé teszi a munkanélküliek képzését, de emellett a vállalkozások ösztönzését és a szerkezeti infrastruktúra támogatását is igényli. Ezen a ponton lépnek működésbe a különféle alapok. A munkanélküliség csökkentését csak a köztük létrejövő hatékony szinergia tudja elérni. Az ilyenfajta átfogó megközelítés abban is segíthet, hogy a lehetséges kedvezményezettek jobban hozzáférjenek az alapvető információkhoz.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) A különféle strukturális alapok nagyobb hatékonyságának és a közöttük elérendő több szinergiának a kérdése rendkívül fontos a jövőbeni kohéziós politikáról szóló vitákban. Ennek egyszerűbbnek és integráltabbnak kellene lennie. A jövőben a megközelítés alapjául ezért a különféle strukturális alapokra vonatkozó, közös stratégiai keretnek kell szolgálnia, hogy legyen egy közös nézőpont, és optimalizálja a különböző alapok között elérhető szinergiákat. Csak egy integrált, az eredményekre összpontosító, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés célkitűzéseivel összhangban lévő jövőképpel tudunk majd a különféle strukturális alapok fokozott hatékonyságáról beszélni.

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Képviselőcsoport árnyékelőadójaként úgy gondolom, hogy a regionális és helyi hatóságokat be kell vonnunk a partnerségek előkészítésébe és megvalósításába, és a prioritások és a későbbiekben kiosztható pénzügyi erőforrások tematikus koncentrációja felé kell haladnunk. A regionális dimenziónak jelen kell lennie és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy megmutassuk a kohéziós politika előnyeit az EU számára. Ami a pénzügyi eszközöket illeti, meg kell erősíteni a pénzügyi tervezési eszközök használatának lehetőségét, és rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok és régióik több alapra épülő programokat használhassanak.

 
  
MPphoto
 
 

  Angelika Werthmann (NI), írásban. – (DE) Az előadó többször is hangsúlyozta, hogy amennyiben a három kohéziós politikai alapból származó támogatásokkal a lehető legjobb eredményeket akarjuk elérni, létfontosságú a fokozott koordináció és egy integrált tervezési és teljesítési rendszer megléte. Sokéves tapasztalatunk révén elegendő adattal rendelkezünk ahhoz, hogy lehetővé váljon a meglévő lehetőségek kihasználása és a jövőre szóló európai kohéziós politika jelentős javítása.

 
  
  

Jelentések: Miroslav Mikolášik (A7-0111/2011) - Oldřich Vlasák (A7-0218/2011) - Marie-Thérèse Sanchez-Schmid (A7-0110/2011) - Georgios Stavrakakis (A7-0141/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Philip Bradbourn (ECR), írásban. – Ami a Sanchez-Schmid-, Stavrakakis-, Vlasak- és Mikolasik-jelentéseket illeti: a konzervatív európai parlamenti képviselők úgy döntöttek, hogy elutasítják ezeket a kohéziós politika jövőbeni irányáról szóló jelentéseket, a Vlasak-jelentés kivételével, ennél ugyanis tartózkodtunk. Ennek számos alapvető oka van: meggyőződésünk, hogy a szerte a tagállamokban zajló költségvetési konszolidáció idején teljességgel elfogadhatatlan, hogy az EU nagy kohéziós költségvetését ne érintsék ezek az erőfeszítések. Ezek a jelentések általában véve nem felelnek meg az azzal kapcsolatos konzervatív aggályoknak, hogy az EU értelmesen gazdálkodjon a kohéziós politikával. Elutasítanak minden olyan elmozdulást, amely lehetővé tenné, hogy a gazdagabb tagállamok maguk finanszírozzák saját regionális fejlődésüket, és megakadályozzák a kisebb, hatékonyabb, a legszegényebb európai régiókra irányuló, célzottabb kohéziós politika kialakulását. Ehelyett új bürokratikus eszközöket javasolnak, például a makroregionális egységeket, és a nemzetállamot újfent aláássák a regionalizmus felé történő határozott elmozdulással. A mostani megszorítások kora lehetőséget kínál az EU-nak arra, hogy kevesebbet költsön régi, pazarló prioritásokra. Ezek a jelentések teljesen rossz irányba mennek.

 
  
  

Jelentés: Elisa Ferreira (A7-0183/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Pino Arlacchi (S&D), írásban. – Tisztelt elnök úr! Azért szavaztam a jelentés mellett, mert ragaszkodik ahhoz, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló keretrendszernek ki kell egészítenie az Unió versenyképességének és társadalmi stabilitásának fokozását célzó növekedési és munkahely-teremtési stratégiát. A szöveg ezenkívül egyértelműen felszólítja a Bizottságot, hogy játsszon erőteljesebb és függetlenebb szerepet a megerősített felügyeleti eljárásban, a küldetések, ajánlások és figyelmeztetések tekintetében.

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A jelenlegi események azt mutatják, hogy az európai Stabilitási és Növekedési Paktum nem igazán hatékony, és nem tudta megakadályozni, hogy sok tagállam súlyos problémákba ütközzön a fizetési mérleg és az adósságaik kifizetése terén. Az ezeknek az országoknak nyújtott uniós segítség mellett az intézmények ezért törekednek a Stabilitási és Növekedési Paktum megerősítésére, hogy a jövőben el lehessen kerülni az ilyen fajta válságokat. Ez a célja a gazdaságirányítási csomagnak, amelynek Ferreira képviselőtársam jelentése is része. A jelentés a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzésével és kiigazításával foglalkozik, és fokozott felügyeletet javasol. Támogatom a hátterében álló elveket, ahogy a gazdaságirányítási csomag egészét is támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) A Bizottság 2010. szeptember 29-én jogalkotási csomagot terjesztett elő, amelynek célja a gazdaságirányítás megerősítése az Európai Unióban és az euróövezetben. A gazdasági irányítás erősítésének össze kell kapcsolódnia az uniós döntéshozatal demokratikus legitimitásának megerősítésével. Más szóval, ehhez az érdekelt felek, valamint a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament szorosabb és megfelelő időben történő bevonására is szükség van. Ez a jelentés, amelyre igennel szavaztam, kimondja, hogy a kiigazítást célzó intézkedési tervben meg kell jelölni az érintett tagállam által végrehajtott vagy végrehajtani kívánt konkrét politikai intézkedéseket, és ismertetni kell ezek ütemezését.

A kiigazító intézkedések között ugyanennyire fontos az a lehetőség, hogy a Bizottság fokozott ellenőrző látogatásokat tehessen az érintett tagállamokban, hogy nyomon követhesse a terv végrehajtását. Befejezésül szeretném felhívni a figyelmet a Parlament azon hatáskörére, hogy saját kezdeményezéséből vagy egy tagállam kérésére felkérheti a Tanács elnökét, a Bizottságot és indokolt esetben az eurócsoport elnökét, hogy a teljesítés elmulasztásáról szóló határozat megvitatása céljából jelenjenek meg a megfelelő parlamenti bizottság előtt.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Amiatt döntöttem úgy, hogy tartózkodom a szavazástól, hogy nem lehet bizonyosan felmérni a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséről és kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentésben bemutatott irányelvek hatását. A görögországi gazdasági visszaesés mértéke és vele az a veszély, hogy sok másik tagállamot is hasonló válság sújthat, kétségkívül sürgősen szükségessé tesz egy stratégiát, hogy egy ilyen katasztrófa még egyszer ne történhessen meg. Másrészről viszont az említett stratégiának nem szabad az uniós központi hatóság válogatás nélküli beavatkozását eredményeznie az egyes tagállamok gazdaságába. A nemzeti hatáskörök és szabadságok védelme az EU rendes működésének garanciája, ezért nem szabad feláldozni, még a görög válsághoz hasonló körülmények között sem.

 
  
MPphoto
 
 

  Vilija Blinkevičiūtė (S&D), írásban. – (LT) Igennel szavaztam erre a módosításra, mert úgy gondolom, hogy az Európát és a világ többi részét sújtó pénzügyi és gazdasági válság után nagyon fontos felülvizsgálni az európai makrogazdasági fejlődés és a költségvetési fegyelem kérdését. Nehéz időszak a mostani, ugyanakkor ez a megfelelő időpont arra, hogy a múlt és a jelen bizonyítékainak fényében kiteljesítsük és kiigazítsuk a meglévő modellt, és most először az Európai Parlament is részt vesz e fontos döntések meghozatalának folyamatában. A makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzése és kiigazítása új fegyelmi intézkedés az euróövezetbe tartozó tagállamok számára, amelynek értelmében szankciókkal büntetik a csalást, illetve azt, ha elfogadható indokok nélkül nem mutatkozik hajlandóság a jóváhagyott ajánlások végrehajtására, de azt nem, ha nem sikerül a javasolt célok elérése. Ez a fegyelmi intézkedés figyelembe fogja venni az államra kiszabott büntetések teljes terhét, és ezek teljes összege tekintetében meg kell szabni egy felső határt. A befizetett büntetések az állandó válságkezelő mechanizmus központi alapjának bevételét növelik.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonio Cancian (PPE), írásban.(IT) A Ferreira-jelentés a gazdasági irányítás reformjáról szóló jogalkotási csomag része, amely – több hónapnyi tárgyalás eredményeképpen – hat jelentésből áll. A Parlament világos üzenetet küldött mindenkinek, és különösen a Tanácsnak. Remélem ezért, hogy ez a csomag még a nyári szünet előtt végleges jóváhagyást nyer, és mindenekelőtt azt, hogy a lehető leghamarabb alkalmazni fogják, hogy az Európai Uniót a korábbiaktól eltérően ne érje felkészületlenül, hogy fel kell nőnie a stabilitását fenyegető kihívásokhoz. Különösen azért szavaztam a Ferreira-jelentés mellett, mert úgy gondolom, az eredménytábla – mint a konkrét kritériumok révén a lehetséges egyensúlytalanságok felismerésére szolgáló eszköz – szerepére helyezett hangsúly kitűnő alap a probléma elemzéséhez. Valójában úgy hiszem, hogy a jövőbeni gazdasági válságok megelőzéséhez első lépésként alaposan elemezni kell azokat a kockázati tényezőket, amelyek költségvetési egyensúlyhiányhoz vezethetnek, és ez a jelentés megfelelően foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ráadásul ezek a kritériumok közösek és számszerűsíthetők, ezért egész Európában fel lehet mérni és össze lehet hasonlítani őket.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Igennel szavaztam a jelentésre, mert egyetértek azzal, hogy – amikor a Bizottság a riasztási mechanizmussal összefüggésben elkészíti gazdasági értelmezését az eredménytábláról – különös figyelmet kellene fordítania a reálgazdaság alakulására, beleértve a gazdasági növekedést és a foglalkoztatási és munkanélküliségi rátákat; a nominális és reálkonvergenciát az euróövezetben és azon kívül; a termelékenység fejlődését és fő húzóerőit, amilyen például a kutatás-fejlesztés és a külső vagy belső beruházások; valamint az ágazati szintű tendenciákat, ideértve az energiát, amely a bruttó hazai termék és a folyó fizetési mérleg teljesítményére egyaránt kihat.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) A mostani gazdasági, pénzügyi és szociális válság megmutatta, hogy az Európai Unió jelenlegi gazdaságirányítási modellje nem működik: a felügyeleti keretrendszer nagyon gyengének bizonyult, a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait pedig nem tartották tiszteletben. Ezért támogatom az Európai Bizottság által a gazdaságirányításról előterjesztett intézkedéscsomagot. Helyeslem Ferreira asszony jelentését a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséről és kiigazításáról. Gratulálok a Bizottságnak az eredménytábla bevezetésének gondolatához, amely a belső piac és a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése területén már jó eredményeket hozott. Szeretném, ha az Európai Parlament szakértői segítséget tudna nyújtani a Bizottságnak az eredménytábla mutatóinak meghatározásában. A mutatók száma várhatóan elég nagy lesz, de ezeknek főként a makrogazdasági egyensúlytalanságok szempontjából releváns tényezőkre kellene összpontosítaniuk. Egyetértek a strukturális reformok kérésének lehetőségével a többlettel rendelkező országokban, de a figyelem legnagyobb részét a deficites országoknak kell szentelni.

 
  
MPphoto
 
 

  Diogo Feio (PPE), írásban.(PT) Nagyon fontos hangsúlyozni e rendelet fontosságát. Bár az uniós jogi keretben teljesen új, abszolút innovatív a tartalmát és a benne javasoltakat tekintve, azaz hogy fel kell ismerni és ki kell igazítani a makrogazdasági egyensúlytalanságokat az Unióban.

A közelmúlt válságából levonandó tanulságokra építve ez a jelentés figyelemre méltó amiatt, hogy igyekszik előtérbe helyezni a különböző tagállamokban elfogadott gazdaságpolitikák ellenőrzését és összehangolását, egy erős, kiegyensúlyozott gazdasági unió érdekében. Arra törekszik, hogy létrehozzon egy riasztási mechanizmust a valamely tagállamban esetlegesen előforduló jövőbeni egyensúlytalanságok esetére, hogy ezeket azonnal hatékonyan orvosolni lehessen.

Befejezésül szeretnék gratulálni honfitársamnak, Ferreira asszonynak, nagyfokú elkötelezettségéhez és elhivatottságához, ami nem volt mindig könnyű, de egyértelműen dicséretre méltó.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.(PT) Úgy gondolom, a Bizottságnak a megerősített felügyeleti eljárásban erőteljesebb és függetlenebb szereppel kell rendelkeznie a tagállamokra lebontott értékelések, nyomon követés, küldetések, ajánlások és figyelmeztetések tekintetében. Támogatom az uniós módszert, ezért egyetértek azzal, hogy a Tanács szerepét korlátozni kell a lehetséges szankciókhoz vezető intézkedések során. A legfontosabb azonban, hogy erős megelőző és korrekciós elemekkel rendelkező gazdaságirányítás felé haladjunk, hogy elkerüljük az ilyen szankciókat.

A megelőző és korrekciós keretnek és az egész gazdaságirányítási keretrendszernek a növekedést és a munkahelyteremtést kell ösztönöznie, és erősítenie kell az Unió versenyképességét és társadalmi stabilitását. Ezért egyetértek azzal, hogy tagállamok gazdaságpolitikája feletti felügyeletet a költségvetési felügyeleten túlra is ki kell terjeszteni, hogy megelőzzük a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat és sérülékenységeket az Unión belül. Fontos figyelembe venni a belső egyensúlytalanságokat is, beleértve a magán- és államadósságot, annak alakulását és eredetét (belföldi vagy nemzetközi) és az ország fizetési késedelmét, különösen az állami szektortól és a nagy multinacionális vállalatok részéről a kis- és középvállalkozások irányában.

 
  
MPphoto
 
 

  João Ferreira (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a jelentés az úgynevezett gazdaságirányításról szóló, hat jogszabályból álló csomag része. Bár az előadónak és képviselőcsoportjának feltett szándéka volt, hogy a jelentés kiemelkedjen a másik öt közül, az igazság az, hogy nagyon jól megmutatja a mostani Európai Unióban meglévő ellentmondásokat.

Valójában nem elég felismerni a tagállamokban fennálló makrogazdasági egyensúlytalanságokat, ha a jelenlegiekhez képest nincs alternatív, a szolidaritáson, a gazdasági és társadalmi kohézión alapuló uniós politika, hogy orvosolja az egyensúlytalanságokat. A munkahelyek és a munkavállalói és szociális jogok védelméről szóló jó szándékú, jámbor nyilatkozatok alapjaiban mondanak ellent az („ostobának” nevezett) Stabilitási és Növekedési Paktum fenntartásáról szóló kijelentéseknek, beleértve a szankciók megszigorítását azokkal a gazdaságilag sérülékenyebb országokkal szemben, amelyek áldozatul estek a neoliberális politikáknak és az Euró Plusz Paktumnak.

Az előadó és képviselőcsoportja annak elismeréséhez is ragaszkodik, hogy a válság alapvető okát az általuk támogatott és helyeselt politikák jelentik, és hogy a német márka képére létrehozott közös valuta téves feltételezéseken alapult, amelyek csak a legerősebb gazdaságokban működő gazdasági és pénzügyi csoportok érdekeit szolgálták. Ha a dolgok így fognak folytatódni, elkerülhetetlenül szemtanúi leszünk a gazdasági, szociális és politikai helyzet még nagyobb fokú romlásának.

 
  
MPphoto
 
 

  Ilda Figueiredo (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez a jelentés az úgynevezett gazdaságirányításról szóló, hat jogszabályból álló csomag része, és megmutatja az Európai Unióban meglévő ellentmondásokat. A tény az, hogy nem elég felismerni a tagállamokban fennálló makrogazdasági egyensúlytalanságokat, ha nincs alternatív, a szolidaritáson, a gazdasági és társadalmi kohézión alapuló uniós politika, hogy orvosolja az egyensúlytalanságokat. Nem elég ezért jó szándékú nyilatkozatokat tenni a munkahelyek és a munkavállalói és szociális jogok védelméről, ha ezek végső soron nem vetnek véget a Stabilitási és Növekedési Paktumnak és az Euró Paktumnak, és nem váltják fel őket egy valódi Haladási és Társadalmi Fejlődési Paktummal, hanem inkább még általánosabb követelményeket támasztanak és még keményebb szankciókat szabnak ki azokra az országokra és népekre, akik áldozatul estek a neoliberális politikáknak.

Amíg az európai vezetők nem ismerik el, hogy a fennálló válság alapvető oka az ő politikájukban keresendő, a gazdasági, szociális és politikai helyzet további romlásának leszünk szemtanúi, ami elkerülhetetlenül újabb társadalmi feszültséget és még több konfliktust fog okozni, előre nem látható következményekkel. Ez fog történni, amíg el nem ismerik, hogy a német márka képére létrehozott közös valuta téves feltételezéseken alapult, amelyek csak a hatalommal rendelkező gazdasági és pénzügyi csoportok érdekeit szolgálták, és hogy ez volt az alapvető oka a válságok súlyosbodásának …

(Az eljárási szabályzat 170. cikkének megfelelően lerövidítve)

 
  
MPphoto
 
 

  Monika Flašíková Beňová (S&D), írásban.(SK) A makrogazdasági egyensúlytalanságok kiigazítására tett kísérlet rendkívül fontos az euróövezet és az EU jövője szempontjából. A Parlament szándéka, hogy javítson a bizottsági javaslaton azzal a céllal, hogy az elkövetkező évtizedre létrejöjjön egy erőteljes és koherens keret, amely az Unióban és az összes tagállamban szavatolja a költségvetési fegyelem és a gazdasági növekedés, valamint a foglalkoztatási célok összeegyeztethetőségét, mert az Unió és az euró stabilitása és fenntarthatósága csak e feltételek teljesítésével garantálható. A gazdasági irányítás erősítésének együtt kell járnia az elfogadott döntések demokratikus legitimitásának megerősítésével. Ez megköveteli nem csupán a lényeges érdekelt felek, hanem a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament szorosabb és megfelelő időben történő bevonását az egész folyamat során. Helyes, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktumnak és a teljes gazdaságirányítási keretnek támogatnia kell a növekedési és munkahely-teremtési európai stratégiákat, valamint azokkal és a tagállamokban a versenyképesség, valamint az Unió összes régiójában a társadalmi stabilitás fokozására irányuló céllal összeegyeztethetőknek kell lenniük. A makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzése és kijavítása hathatós eszköz a gyenge pontok kezelésére, amelyek elsősorban közép- és hosszú távú tendenciák, az Unión és az euróövezeten belüli növekvő különbségek eredményei, valamint az egyes tagállamok gazdaságpolitikájának külső következményei. Javítanunk kell a gazdaságirányítás keretrendszerét, amivel elérhetjük az Unió egészének fenntartható, kiegyensúlyozott növekedését.

 
  
MPphoto
 
 

  Marietta Giannakou (PPE), írásban. – (EL) Az európai parlamenti képviselők Új Demokrácia csoportja ma az új gazdaságirányítási csomagba tartozó hat javaslat mellett szavazott. Az Európai Parlament javaslatai kikövezik az utat a gazdasági stabilitás közege számára, ugyanakkor lehetővé teszik olyan innovatív mechanizmusok kidolgozását, mint az eurókötvények és az európai projektkötvények.

 
  
MPphoto
 
 

  Louis Grech (S&D), írásban. – Igennel fogok szavazni a Ferreira-jelentésre, mivel ez az egyetlen, amelyik nyomatékosan kihangsúlyozza annak fontosságát, hogy fenntartsuk a tág makrogazdasági nézőpontot, amely számításba veszi a termelékenység tagállamonként változó szintjeit, egyúttal a „Monti-záradék” révén védelmezi a szociális és alapjogokat. Másrészről viszont az összes többi jelentésben javasolt gazdasági csomag csak a széles körű megszorító intézkedések további végrehajtását tartja fenn, amelyek már eddig is ártalmas hatással voltak a gazdasági növekedésre, és ez jó eséllyel eztán is folytatódik. Azok a politikák, amelyek kizárólag a megszorító intézkedésekre koncentrálnak, és csak a további lefaragásokat szorgalmazzák beruházások nélkül, gátolják a munkahelyteremtést. Ezért fogok ellene szavazni az összes többi jelentésnek és tartózkodni a Haglund-jelentés esetében. Kell találnunk valamilyen alternatív módot a jelenlegi válság kezelésére, aminek része a felelős megszorító intézkedések végrehajtása egy erőteljes beruházási tervvel megtoldva, hogy a válságnak leginkább kiszolgáltatottak támogatást kapjanak. Kellenek olyan változások is, mint a pénzügyi szektor széles körű strukturális és szabályozási reformja, de a jelenlegi helyzethez képest bármilyen javulást csak ösztönzők létrehozásával, valamint radikális, átfogó korszerűsítési politikával és célzott beruházással lehet elérni.

 
  
MPphoto
 
 

  Juozas Imbrasas (EFD), írásban. – (LT) Üdvözöltem ezt a dokumentumot, mert ennek az eljárásnak létre kell hoznia egy, a kialakuló makrogazdasági egyensúlytalanságok korai észlelésére szolgáló riasztási mechanizmust. A mechanizmus egy gazdasági elemzésekkel kombinált, tájékoztató küszöbértékeket tartalmazó, átlátható eredménytábla használatán alapul. Ennek az értékelésnek figyelembe kell vennie többek között a nominális és reálkonvergenciát az euróövezetben és azon kívül. Amennyiben súlyos vagy a gazdasági és monetáris unió működését veszélyeztető makrogazdasági egyensúlytalanságot azonosítanak, túlzott egyensúlytalanság esetén követendő eljárást kell indítani, amely magában foglalhatja az érintett tagállamnak címzett ajánlások közzétételét, szigorúbb felügyeleti és figyelemmel kísérési előírásokat, valamint azon tagállamok esetén, amelyek pénzneme az euró – amennyiben a tagállam ismételten elmulasztja korrekciós intézkedések meghozatalát –, (büntetés-) végrehajtási intézkedések lehetőségét. Úgy vélem, ez jó eszköz a makrogazdasági egyensúlytalanságok elkerülésére.

 
  
MPphoto
 
 

  Cătălin Sorin Ivan (S&D), írásban. – A válasz, amelyre Európának szüksége van, egy stabilitási paktum. A csomagnak hatalmas jelentősége van az EU, és különösen az euróövezet jövője szempontjából. Támogatom ezt a jelentést, mert alapot ad a szervezett gazdasági párbeszédhez. A makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzése és kijavítása hathatós eszköz a gyengeségek kezelésére, amelyek közép- és hosszú távú strukturális tendenciák, az Unión belüli növekvő különbségek következményei. Szükségünk van a megfelelő időben végrehajtott kiigazító mechanizmusokra.

 
  
MPphoto
 
 

  Petru Constantin Luhan (PPE), írásban. – (RO) Ennek a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséről és kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatnak a szándéka, hogy javítsa a bizottsági javaslatokat egy erőteljes eszköz létrehozásáról, ahol a költségvetési fegyelem, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás az EU-ban kölcsönösen összekapcsolódik, és érdemben járul hozzá az Európai Unió és az euró stabilitásához, a jelenlegihez hasonló jövőbeni pénzügyi válságok elkerülése céljából. Ez a rendelet egy szabványos eszközt kíván biztosítani a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzéséhez, amelyek az uniós tagállamok közötti gazdasági különbségek, illetve az országosan végrehajtott egyéni politikák eredményeként jelenhetnek meg.

Meg kell jegyezni, hogy ez a jelentés a gazdasági és monetáris unió működéséről szerzett korábbi uniós tapasztalatok alapján készült, amelyek felismerték a fokozott gazdaságirányítás szükségességét, ahogy ez a jelentés javasolja.

 
  
MPphoto
 
 

  David Martin (S&D), írásban. – Igennel szavaztam erre a jelentésre, mivel javított az eredeti bizottsági szövegen. Különösen örülök a munkavállalói jogok védelméről szóló rendelkezéseknek és a gazdasági teljesítmény átfogó értékelésének tulajdonított jelentőségnek, különös tekintettel a foglalkoztatásra.

 
  
MPphoto
 
 

  Arlene McCarthy (S&D), írásban. – A munkáspárti európai parlamenti képviselők alapjaiban ellenzik a gazdaságirányítási csomagnak ezt a jelenlegi, csak megszorításokat jelentő irányát. A gazdasági és költségvetési politikák jobb összehangolása, különösen az euróövezeten belül, jó lenne Európa hosszú távú gazdasági növekedésének, de a helyes szabályokon kell alapulnia. A Parlament, a Tanács és a Bizottság jobboldali többségei közötti tárgyalásokon megszületett szöveg túl nagy hangsúlyt helyez a rövid távra, a hiány nagyarányú lefaragására, nem a hosszú távú növekedésre. Ezek a szabályok az Európai Unió egész területén érvényben lennének, megszüntetve a nemzeti kormányok rugalmasságának lehetőségét, hogy a jövőben különböző politikákkal reagálhassanak. A hosszú távú növekedés folyamatosan csökkenti a GDP arányában vett államadósságot, és ez létfontosságú a munkahelyteremtéshez, a gazdasági jóléthez és a magas színvonalú közszolgáltatások finanszírozásához. Ahhoz, hogy ez a csomag támogassa a gazdasági növekedést, meg kell védeni a beruházási kiadásokat. A tudományos kutatásba, a létfontosságú infrastruktúrába és az új környezetbarát gazdaságba való beruházás kulcsfontosságú a hosszú távú növekedéshez, és ezekből soha nem szabad lefaragni a rövid távú uniós célok teljesítése érdekében. Az ilyen kiadások csökkentése recesszió idején a gazdasági visszaesésen is rontana. A munkáspárti európai parlamenti képviselők támogatják a makrogazdasági egyensúlytalanságokról szóló bizottsági javaslat továbbfejlesztéseit a Ferreira-jelentésben, amelyek védik a munkavállalói jogokat és a gazdasági teljesítmény átfogó értékelésének fontosságát, a foglalkoztatást is beleértve.

 
  
MPphoto
 
 

  Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), írásban.(FR) A Bizottság most már szabadon tudja majd osztogatni a jó vagy rossz jegyeket. Maga fogja bevezetni azokat a mutatókat, amelyek alapján a tagállamokat osztályozni tudja. Szankciók is lesznek azok számára, akik nem követik az eztán kiadott „ajánlásokat”. A fordított minősített többségi szavazásnak köszönhetően a Bizottság ezeket félautomata módon is végre tudja majd hajtani. Végül pedig akkor is a Bizottság fogja meghozni a döntést, amikor a szankciók kiszabására kerül sor. Ez az önkényuralom mintapéldája. Ellene szavazok ennek a demokratikus elhajlásnak, és elítélem.

 
  
MPphoto
 
 

  Andreas Mölzer (NI), írásban.(DE) A gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség terén meghatározott célokat a tervezett intézkedésekkel nem lehet elérni, mert a tagállamok gazdasági fejlődését elfojtják. A gazdaságpolitika ellenőrzésére szolgáló keretet talán be lehet vezetni az Uniót alkotó különféle tagállamokban, de nem az EU egészében, mert a különböző nemzetgazdaságok ereje olyannyira eltér egymástól. Az euróövezetet ezért kellene a lehető leggyorsabban feloszlatni. Az erős államoknak össze kellene fogniuk egy új monetáris unió létrehozása érdekében, a többieknek pedig vissza kellene térniük a saját valutájukhoz. A nemzeti gazdaságpolitika felügyeletére való felhívás a jelenlegi helyzetben szocialista állami beavatkozást jelentene, olyan dolgot, ami már a múltban is megbukott, és ami az euróövezetben fennálló jelenlegi pénzügyi nehézségek egyik oka. Az ilyen intézkedéseknek kevés a demokratikus legitimitása, ezért szavaztam a jelentés ellen.

 
  
MPphoto
 
 

  Franz Obermayr (NI), írásban. – (DE) A bizottsági javaslat elsődlegesen a Stabilitási és Növekedési Paktumra vonatkozó rendeletek szigorítására irányul. Ugyanakkor azonban egyik támogatási mechanizmus jön létre a másik után a „költségvetési fekete báránynak”, újfent az adófizetők pénzének bevonásával. Itt az ideje, hogy a stabil, szuverén nemzetgazdaságokra és az egyes államok államadósságának csökkentésére koncentráljunk. Felháborító, hogy ugyanazoknak a keményen dolgozó országoknak kell újra és újra megfizetniük mások hibáiért. Demokratikus megoldásokra van szükségünk, nem pedig bürokratikus eljárásokra, hogy gondoskodhassunk a gazdaságpolitika érdemi, hatékony összehangolásáról az EU szintjén, ami Európa minden lakosa számára előnyös lesz.

 
  
MPphoto
 
 

  Rolandas Paksas (EFD), írásban.(LT) Nagyon fontos létrehozni egy hatékonyan működő, kiforrott mechanizmust a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására, amely figyelmeztetne és azonnal reagálna a makrogazdasági egyensúlytalanságok veszélyére. Nagyon fontos, hogy ez a mechanizmus egy tájékoztató értékeket tartalmazó, átlátható eredménytábla használatán alapuljon. A Bizottságnak a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel együtt kell összeállítania ezt az eredménytáblát és a tagállamoknak szánt makrogazdasági és makropénzügyi mutatókat. Úgy gondolom, hogy speciális gazdasági körülmények között a mutatókból álló eredménytáblának és a riasztási küszöböknek szimmetrikusnak, és az euróövezetbe tartozó és azon kívüli tagállamok tekintetében differenciáltnak kell lenniük. Emellett a Tanácsnak rendszeresen jelentést kellene tennie azokról a meghozott intézkedésekről, amelyek a túlzott egyensúlytalanság esetén követendő eljárás felfüggesztéséhez vezettek egy adott tagállamban. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy a Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy az Európai Központi Bank (EKB), szociális partnerekkel és más nemzeti érdekelt felekkel egyeztetve fokozott ellenőrző látogatásokat tegyen a tagállamokban. Az egyensúlytalanságok kockázatát folyamatosan értékelni kell, hogy meg lehessen előzni az előfordulásukat, és a tagállamok felé időben meg lehessen tenni az ajánlásokat, hogy elkerüljék a gazdasági és monetáris unió működésének esetleges megzavarását.

 
  
MPphoto
 
 

  Justas Vincas Paleckis (S&D), írásban. – Igennel szavaztam erre a konkrét jelentésre a makrogazdasági egyensúlytalanságokról, mert részleteiben foglalkozik a néhány tagállamot érintő jelenlegi adósságkérdéssel, és ami még fontosabb, haladó módszert kínál az ilyen súlyos, nemcsak rövid, hanem hosszú távú következményekkel is járó problémák megoldására. Úgy vélem, Európának progresszív beruházásra van szüksége, hogy segítse a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, és ezért az egyszerű költségvetési lefaragás hosszú távon csak aláásná az egész gazdasági és politikai rendszert. Az emberek szociális jogainak alapját és a társadalom hosszú távú jólétét szem előtt tartó szociáldemokrataként támogatom ezt a javaslatot, a fenti kérdések mélyreható, átfogó kezelése miatt.

 
  
MPphoto
 
 

  Alfredo Pallone (PPE), írásban.(IT) Igennel szavaztam Ferreira asszony jelentésére, mert úgy gondolom, hogy fontos a makrogazdasági egyensúlytalanságok azonosítására és megelőzésére szolgáló, uniós szinten koordinált ellenőrző mechanizmus, akárcsak a túlzott egyensúlyhiányok kiigazítására irányuló eljárás. A „riasztási mechanizmusként” jellemzett azonosítási rendszer egyrészről egy mennyiségi mutatókból álló eredménytáblát, másrészről minőségi értékeléseket használ. Úgy gondolom, hogy ez az eredménytábla abból a szempontból fontos, hogy általános, teljes képet kapunk belőle, és ezért szerintem egy rugalmas, alkalmazkodó képes eszköznek kellene lennie, hogy a változó követelményekhez és helyzetekhez lehessen igazítani és ezeknek megfelelően módosítani, világosan garantálva a jogbiztonságot. Remélem, a Parlament végleges megállapodásra jut, és a lehető leggyorsabban jóváhagyja a teljes irányítási csomagot, hogy határozott, egységes üzenetet küldjön a nyilvánosságnak és a piacoknak, és véget vessen a spekulációnak.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria do Céu Patrão Neves (PPE), írásban.(PT) 2010. szeptember 29-én a Bizottság jogalkotási csomagot terjesztett elő, amelynek célja a gazdaságirányítás megerősítése az EU-ban és az euróövezetben. A csomag hat javaslatból áll. Ezek közül négy foglalkozik költségvetési kérdésekkel, köztük a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjával, míg két új rendelet az EU-ban és az euróövezetben felmerülő makrogazdasági egyenlőtlenségek feltárására és kezelésére vonatkozik. Ez a véleménytervezet a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK rendeletet módosító tanácsi rendeletre tett bizottsági javaslatról szól. Általánosan elfogadott tény, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum a megelőzés és a kiigazítás terén egyaránt kudarcot vallott, és reformra szorul.

Egyetértek az eredetileg a Bizottság által beterjesztett javaslat módosításaival, amelyeket az Európai Parlament nagy többséggel támogatott. Azzal érvelnék, hogy fontos figyelembe venni a régi Stabilitási és Növekedési Paktum fennállásának éveiben szerzett tapasztalatokat, akárcsak azt a tényt, hogy a gazdaságirányítás demokratikusabbá vált azáltal, hogy az Európai Parlamentet bevonják az egész felügyeleti folyamatba. Ezért a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Aldo Patriciello (PPE), írásban.(IT) A gazdasági és monetáris unió működésének első évtizede során szerzett tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az Uniónak jobb gazdaságirányítási keretre van szüksége. A Parlamentnek gondosan meg kell vizsgálnia és tovább kell fejlesztenie a Bizottság által a gazdaságirányításról 2010. szeptemberben elfogadott jogalkotási javaslatokat, tekintettel az EU jövőjében, és különösen az euróövezetben betöltött alapvető szerepükre. A gazdasági irányítás erősítésének együtt kell járnia az uniós döntéshozatal demokratikus legitimitásának megerősítésével, mert a gazdaságirányítást nem lehet különválasztani a pénzügyi piac szabályozásától és felügyeletétől. A Lisszaboni Szerződés értelmében a Tanácsnak a végső konszenzus elérése érdekében szüksége van a Parlament jóváhagyására. Most először döntött közösen a Parlament és a Tanács az Unió makrogazdasági jövőjéről és költségvetési fegyelméről. Mellette szavaztam az irányítási keretrendszer széles körű, a közösségi módszeren alapuló reformjának, hogy a Parlament javíthasson a bizottsági javaslatokon az elkövetkező évtizedekre létrehozandó erőteljes és koherens keretről, amely az Unióban és a tagállamokban szavatolja a költségvetési fegyelem és a gazdasági növekedés összeegyeztethetőségét.

 
  
MPphoto
 
 

  Miguel Portas (GUE/NGL), írásban.(PT) Ez az egyetlen olyan jelentés, amely megpróbál szembemenni a gazdaságirányítási csomag egészében uralkodó tendenciával. Tartózkodtam a szavazástól, hogy kiemeljem ezt az aspektust, és elismerjem az értékét. Ferreira asszony jelentése a súlyos makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével foglalkozik. Ebben a hiány és az adósság nem fontosabb, mint a többletek és a kereskedelmi hiányok, mint a foglalkoztatás és a munkanélküliség, vagy bármilyen kvalitatív kihívás, amely fenntartható növekedési stratégiát biztosíthatna. Érdemes kialakítani ezt a fajta széles körű koordinációt, egy különféle mutatókból álló eredménytábla alapján, amely már a korai szakaszban felismeri az egyensúlyhiányokat. Engem az akadályoz meg abban, hogy a jelentés mellett szavazzak, hogy ez a koordináció egyik formájának a szegény rokona, amelynek alfája és ómegája még mindig a hiány és az adósság.

 
  
MPphoto
 
 

  Phil Prendergast (S&D), írásban. – Az Európa előtt álló jelenlegi gazdasági válság új megközelítést kíván. A válság jellegét tekintve egyszerre politikai és gazdasági, és időről időre már láthattuk, hogy Európa olyankor a legerősebb, amikor együttes erővel lép fel, erre a válságra pedig az egységes válasz a legjobb válasz. Még az EU megközelítése is újszerű e tekintetben, mert most először dönt közösen a Parlament és a Tanács a makrogazdasági fejleményekről, és a Tanácsnak a végső konszenzus elérése érdekében szüksége van a Parlament jóváhagyására. Ez a jelentés nagyszámú kompromisszumot képvisel a vita mindegyik oldala részéről. Létfontosságú, hogy határozott jelet küldjünk a piacoknak és a polgároknak, egyrészt az EU szándékáról, hogy szembeszáll ezzel a pénzügyi válsággal, másrészt arról, hogy képes áthidalni a különbségeket és foglalkozni a kritikus kérdésekkel. Ugyancsak üdvözlöm a csalás kezelésével szembeni hozzáállást, ami arra is kiterjed, ha elfogadható indokok nélkül nem mutatkozik hajlandóság a jóváhagyott ajánlások végrehajtására. Fontos, hogy legyenek ilyen szankciók, de ugyanennyire fontos az is, hogy ne büntessük az államokat, amennyiben nem képesek elérni a javasolt célokat, és én e tekintetben üdvözlöm a jelentést.

 
  
MPphoto
 
 

  Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), írásban. – (ES) Mellette szavaztam. Ez a jelentés megelőzésre és kiigazításra szolgáló mechanizmusokat próbál biztosítani a tagállamok számára, amikor költségvetési egyensúlyhiánnyal néznek szembe. A megelőzési oldal olyan mechanizmusokat tartalmaz, mint a költségvetési mérleg éves felülvizsgálata, a korai figyelmeztető mechanizmusok az Európai Bizottságtól és a kisebb egyensúlyhiányok kezelésére vonatkozó prevenciós ajánlások. Korrekciós intézkedésként be fognak vezetni egy eljárást a túlzott egyensúlytalanság kezelésére, mégpedig a túlzott egyensúlytalanság esetén követendő eljárást, valamint azt a követelményt, hogy a tagállamoknak konkrét intézkedési terveket kell benyújtaniuk. Főként azért szavaztam igennel a jelentésre, mert a gazdasági egyensúlytalanságokat beleveszi a Stabilitási és Növekedési Paktumba, az Európa 2020 stratégiába és az európai szemeszterbe. Más szóval, a reálgazdaságot integrálja a gazdaági ellenőrzés és koordináció eljárásaiba. Emellett egy sor mutatót is felvesz a gazdasági egyensúlytalanságok meghatározására, és a következetesség érdekében olyan ajánlásokat és mutatókat is, mint például a kutatás-fejlesztésbe és az energiaágazatba való beruházás.

 
  
MPphoto
 
 

  Licia Ronzulli (PPE), írásban.(IT) Úgy gondolom, hogy az európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatban szereplő beavatkozási csomag hatékony lehetne a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzésében, különösen az euróövezetben. Emellett a Parlament szándéka, hogy javítson a bizottsági javaslatokon annak érdekében, hogy létrejöjjön egy erőteljes és koherens keret, amely az elkövetkező évtizedekre szavatolja a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást. Ebben az EU számára különösen nehéz időben létfontosságú a fenntartható növekedés jelenlegi modelljének módosításával, kiegészítésével és kiigazításával, valamint a gazdaságirányítás és a döntéshozatal demokratikus legitimitásának megerősítésével reagálni.

 
  
MPphoto
 
 

  Kay Swinburne (ECR), írásban. – Az ECR mindig konstruktívan törekedett arra, hogy az euróövezet tartós megoldást alakíthasson ki az államadósság-válságra. A Stabilitási és Növekedési Paktum hibái – úgy a tartalmát, mint a végrehajtását tekintve – egy ideje már nyilvánvalóak; helyes, hogy a mostani erőfeszítések egy tartós, működőképes megoldást próbálnak elérni. A szakbizottsági és a háromoldalú egyeztetési eljárásban mindvégig közreműködtünk, hogy gondoskodjunk arról, hogy a Parlament által preferált kimenetel realisztikus, működőképes és tartós legyen. Sajnáljuk mindazonáltal, hogy amit a Bizottság javasolt és a Parlament jóváhagyott, nem pusztán az euróövezetnek szóló megoldás, hanem azokra is kiterjed, akiknek nem az euró a pénzneme. Bárhogy is nézzük, a csomag, amelyről szavaztunk, megnöveli az EU hatásköreit a tagállamok rovására. Tartalmaz innovatív elképzeléseket, amilyen például a fordított minősített többségi szavazás és a tagállamok megbírságolása, és biztosítja, hogy a nemzeti költségvetés ügye már ne csak a nemzeti parlamentekre tartozzon. Ezért, miközben támogatjuk a hosszú távú célokat, nem tudjuk jóváhagyni az eszközöket, és ellene szavaztunk azoknak a jelentéseknek, amelyek nem szorítkoznak az euróövezetre.

 
  
MPphoto
 
 

  Nuno Teixeira (PPE), írásban.(PT) Az euróövezet, és különösen Európa egészének stabilitása a megelőzés és a felügyelet eszközeinek átszervezését követeli, a makrogazdasági egyensúlytalanságok kiigazítása érdekében. A pénzügyi konszolidáció alapvető fontosságú a múlt hibáinak kijavításához és az európai gazdaságok fenntartható növekedéséhez, amelyet nem állami és külföldi adósság támogat, hanem a foglalkoztatás és a versenyképesség előmozdítása. Ez a jelentés a tagállamok közötti összehasonlítást lehetővé tevő makrogazdasági és strukturális statisztikai mutatók eredménytáblájára helyezi a hangsúlyt, tükrözve a strukturális, illetve a rövid, közép- és hosszú távú tendenciákat.

Az új mutatók felvétele és a szükség esetén szimmetrikus alsó és felső határértékek meghatározása lehetővé fogja tenni, hogy ezek a mutatók riasztási szintként szolgáljanak, hogy el lehessen kerülni a Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap által most végzett pénzügyi mentőakciókat. Ez az új, intelligens, szimmetrikus rendszer szigorúbb felügyeletet, a Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Központi Bank részéről alaposabb értékeléseket és a további reformokról és kiigazítási tervekről szóló ajánlások elkészítését fogja eredményezni. Az európai projekt szempontjából kritikus útelágazásnál szerintem alapvető fontosságú az összes európai és nemzeti hatóság bevonása, hogy korán meghozzák a szükséges intézkedéseket.

 
  
  

Jelentés: Diogo Feio (A7-0179/2011)

 
  
MPphoto
 
 

  Sophie Auconie (PPE), írásban.(FR) A jelenlegi események azt mutatják, hogy az európai Stabilitási és Növekedési Paktum nem valami hatékony, és nem tudta megakadályozni, hogy sok tagállam súlyos problémákba ütközzön a fizetési mérleg és az adósságaik kifizetése terén. Az ezeknek az országoknak nyújtott uniós segítség mellett az intézmények ezért törekednek a Stabilitási és Növekedési Paktum megerősítésére, hogy a jövőben el lehessen kerülni az ilyen fajta válságokat. Ez a célja a gazdaságirányítási csomagnak, amelynek Feio kollégám jelentése is része. A jelentés a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásával foglalkozik. Különösen pártolom az adósság csökkenésének hároméves időszakra vonatkozó átlag ráta szerinti számítását, ahelyett hogy a hároméves időszakban minden évben rögzített rátával számítanák. Támogattam ezt a jelentést, ahogy a gazdaságirányítási csomag egészét is támogatom.

 
  
MPphoto
 
 

  Regina Bastos (PPE), írásban.(PT) A gazdasági és pénzügyi válság napvilágra hozta és megerősítette a gazdaságpolitikák összehangolásának és jobb felügyeletének szükségességét a gazdasági és monetáris unióban. Ezek a friss tapasztalatok a jelenlegi koordinációs rendszer és a meglévő felügyeleti eljárások hibáira és hiányosságaira is fényt derítettek. A válság drámai mértékben visszájára fordította azokat a kedvező feltételeket, amelyek a gazdasági és pénzügyi ágazat működését jellemezték egészen 2007-ig, és a tagállamok többségének az államadósság csökkentése érdekében át kell esnie a számlák konszolidálásának folyamatán. Az országok többsége számára kulcsfontosságú az adósság csökkentése, tekintettel arra, hogy ez milyen negatív hatásokkal van a gazdasági ösztönzőkre és a gazdaság növekedésére, a magasabb adóknak és kockázati prémiumoknak köszönhetően. Ez a jelentés azt állítja, hogy a Bizottságnak és a Tanácsnak kiegyensúlyozott, átfogó értékelést kellene készítenie az összes releváns tényezőről, különösen arról, hogy – súlyosbító vagy enyhítő körülményként – milyen mértékben érintik a hiány- és/vagy adósságkritériumoknak való megfelelés megítélését. A Tanács meg fogja követelni, hogy a tagállamok tegyenek eleget az éves költségvetési céljainak, ami a bruttó hazai termék évi legalább 0,5%-os növekedését fogja lehetővé tenni. A fenti okokból a jelentés mellett szavaztam.

 
  
MPphoto
 
 

  Mara Bizzotto (EFD), írásban.(IT) Úgy döntöttem, hogy tartózkodom a szavazástól a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló jelentés esetében. Bár az egyes tagállamok gazdaságai között, illetve köztük és az Unió között kialakult viszonyt felül kell vizsgálni, különösen annak fényében, hogy mi történt Görögországban, illetve hogy a különféle más tagállamok a görögországival megegyező mértékű, küszöbön álló pénzügyi válság jeleit mutatják, egy ilyen felülvizsgálatot nem lehet végrehajtani az ebben a jelentésben bemutatott módszerek alkalmazásával. A jelentés azzal akarja korrigálni a nemzetgazdaságok sérülékenységeit, hogy megnöveli – véleményem szerint túlzottan is – az EU hatalmát a tagállamok felett, ezáltal feláldozza a szabadságukat és hatásköreiket a pénzügy terén. Ezért nem tudok igennel szavazni erre a jelentésre.

 
  
MPphoto
 
 

  Antonio Cancian (PPE), írásban.(IT) A Feio-jelentés a gazdasági irányítás reformjáról szóló jogalkotási csomag része, amely – több hónapnyi tárgyalás eredményeképpen – hat jelentésből áll. A Parlament világos üzenetet küldött mindenkinek, és különösen a Tanácsnak. Remélem ezért, hogy ez a csomag még a nyári szünet előtt végleges jóváhagyást nyer, és mindenekelőtt azt, hogy a lehető leghamarabb alkalmazni fogják, hogy az Európai Uniót a korábbiaktól eltérően ne érje felkészületlenül, hogy fel kell nőnie a stabilitását fenyegető kihívásokhoz. Különösen azért szavaztam a Feio-jelentés mellett, mert úgy gondolom, helyesen hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek milyen alapvető szerepet kell játszania a jövőbeli gazdasági válságok megelőzésében. A szöveg hangsúlyozza annak a párbeszédnek a központi jelentőségét, amelyet a Parlamentnek a nemzeti parlamentek képviselőivel kell kialakítania, hogy az Unió gazdasági stabilitásával kapcsolatos kérdések felmerülése esetén védje a demokratikus folyamatot. A jelentés emellett egy hároméves időszakot javasol a teljes adósság csökkentésére, amit én ésszerűnek és elégségesnek gondolok.

 
  
MPphoto
 
 

  Maria Da Graça Carvalho (PPE), írásban.(PT) Igennel szavaztam a jelentésre, mert egyetértek azzal, hogy ha az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya meghaladja a referenciaértéket, az arány akkor tekinthető elegendő mértékben csökkenőnek és a referenciaértékhez kielégítő ütemben közelítőnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően, ha egy adatokkal rendelkező hároméves időszakra vonatkozó felmérés szerint a referenciaértéktől való eltérés az előző három évben évente, átlagosan viszonyítási alapként egy huszaddal csökkent.

 
  
MPphoto
 
 

  Carlos Coelho (PPE), írásban.(PT) A mostani gazdasági, pénzügyi és szociális válság megmutatta, hogy az Európai Unió jelenlegi gazdaságirányítási modellje nem működik: a felügyeleti keretrendszer nagyon gyengének bizonyult, a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályait pedig nem tartották tiszteletben. Ezért támogatom az Európai Bizottság által a gazdaságirányításról előterjesztett intézkedéscsomagot. Igennel szavazok Feio úr kitűnő jelentésére a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról. Örülök annak a kérésnek, hogy gyorsítsák fel azt a folyamatot, amelynek révén az Európai Bizottság közzéteszi az ajánlásait. Egyetértek azzal a javaslattal, hogy az Európai Parlamentnek legyen joga meghívni a tagállamok képviselőit, és sajnálom, hogy a Tanács ezt nem fogadta el. Üdvözlöm a Bizottságnak adott lehetőséget, hogy további felügyeletre irányuló látogatásokat hajthasson végre, és azt, hogy az Európai Központi Bank részt vehessen ezekben a látogatásokban.

 
  
MPphoto
 
 

  George Sabin Cutaş (S&D), írásban.(RO) Úgy határoztam, hogy a gazdaságirányítási csomagban szereplő hat javaslat közül négynek ellene szavazok, mert úgy éreztem, hogy csak megszorító intézkedéseket tartalmaznak, amelyek az európai gazdaságot még törékenyebbé tennék. A gazdasági növekedés újraindításához szükségünk van egy alternatív modellre a csomagban javasolthoz képest, amely stratégiai beruházásokon és új munkahelyek teremtésén alapul.

 
  
MPphoto
 
 

  Göran Färm, Anna Hedh, Marita Ulvskog és Åsa Westlund (S&D), írásban.(SV) Svéd szociáldemokrataként úgy gondoljuk, hogy az EU-n belüli erőteljesebb gazdaságirányításra vonatkozó átfogó reformcsomag fontos eszköz ahhoz, hogy rendet teremtsünk az európai gazdaságban. Egy szigorúbb Stabilitási és Növekedési Paktum, a nemzeti költségvetési kereteken belül az átláthatóságra és a fegyelemre vonatkozó fokozott követelmények és a makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzésére szolgáló új rendszer csupa kulcsfontosságú elem az államháztartások és a pénzügyi piac stabilizálására irányuló munkában.

Az, hogy a mai hat jelentés közül öt esetében úgy döntöttünk, hogy nem szavazunk mellette, nem azért van, mert ellenezzük a szigorúbb szabályozást. Épp ellenkezőleg, úgy gondoljuk, hogy szigorúbb szabályozást kellene hatályba léptetni, de gyorsan. A szavazási stratégiánk célja az volt, hogy világosan jelezzük, hogy a csomagban bizonyos tendenciák helyett, amelyek a túlzottan is széles körű megszorító intézkedések bevezetésére irányulnak, kiegyensúlyozottabb megközelítésre kellene váltani a tárgyalások utolsó fordulóiban. Az előremutató beruházásoknak és a rendezett növekedésnek kellő teret nem biztosító szabályozások hosszú távon nem lehetnek fenntarthatók.

 
  
MPphoto
 
 

  José Manuel Fernandes (PPE), írásban.