Cikk
 

Szerbia és Koszovó: EU-tagság a „nem túl távoli jövőben”?

Külkapcsolatok - 05-02-2008 - 17:02
Küldje el ezt a cikket
Közösségi oldalak
Kedvencek
 
Jacek Saryusz-Wolski, az EP külügyi szakbizottságának elnöke

Jacek Saryusz-Wolski

A nemrég megrendezett szerbiai elnökválasztás második fordulójában a Nyugat‑barátnak tartott Borisz Tadics legyőzte a radikális Tomiszlav Nikolicsot. Mit jelent ez a győzelem EU–szerb kapcsolatok szempontjából? Hogyan bonyolítja a helyzetet az albánok lakta Koszovó függetlenségének küszöbön álló kikiáltása? A lengyel, néppárti Jacek Saryusz‑Wolski, az EP külügyi szakbizottságának elnöke válaszol kérdéseinkre.

Az előzetes eredmények alapján Borisz Tadicsot újra megválasztják Szerbia elnökévé. Hogyan értelmezi ezt a választási eredményt?
 
Először is, a választások valamennyi nemzetközi normának megfeleltek és kifejezték a nép szabad és demokratikus akaratát. Az EU szempontjából ez jó hír: az európai értékekben osztozó újraválasztott elnök, aki az európai családon belül látja Szerbia jövőjét távlatot nyit Szerbia tagsága előtt, remélhetőleg a nem túl távoli jövőben. Ebben a szakaszban derűlátóak vagyunk tehát, és várakozással tekintünk az új elnökkel és adminisztrációjával történő együttműködés elé.
 
Az uniós miniszterek nemrég az EU-tagság előszobájának tekintett stabilizációs és társulási megállapodás aláírásának elhalasztása mellett döntöttek. Hogyan látja Szerbia és az EU kapcsolatának jövőjét?
 
A stabilizációs és társulási megállapodás aláírásra kész, kisebb fenntartások vannak csupán Szerbiának a volt Jugoszláviában elkövetett humanitárius bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszékkel (ICTY) történő együttműködésével kapcsolatban. Mihelyst tehát megszűnnek e fenntartások okai, elindulhat az aláírási és a végrehajtási folyamat. Szerbia jövőjét mindenképpen az EU‑n belül képzelem el. Az EU‑hoz csatlakozni kívánó elnök megválasztása nyilvánvalóvá tette: a szerbek ezt a választási lehetőséget akarják. Most tehát pusztán technikai kérdés a megállapodás véglegesítése és végrehajtása, s majd a teljes jogú tagság.
 
Véleménye szerint az EU készen áll Szerbia befogadására?
 
Igen, az EU kész befogadni Szerbiát, csakúgy, mint a Nyugat-Balkán összes többi államát, feltéve, ha teljesítik a nehéz és sokat követelő feltételeket (koppenhágai kritériumok) – mint mindenki, aki eddig csatlakozott. Ám először békére és stabilitásra van szükség a Nyugat‑Balkánon, aztán tárgyalhatunk a tagságról.
 
A választási eredmények azt mutatják, hogy a szerbeket erősen megosztja országuk esetleges uniós jövőjének kérdése. Hogyan tudja megnyerni a kétkedőket az EU?
 
Mihelyst aláírásra, illetve alkalmazásra kerül a stabilizációs és társulási megállapodás, a Bizottság és a Parlament egyaránt nyomon követi majd a folyamatot. Idővel, ahogy egyre erőteljesebbé válnak az EU–szerb kapcsolatok, valamint egyre előrehalad a társulási folyamat, akkor valószínűleg a szerb polgárok nézőpontja is egyre inkább integrációpártivá válik.
 
Koszovó várhatóan nemsokára kinyilvánítja függetlenségét, amit a második választási forduló mindkét szerb elnökjelöltje ellenzett. Hogyan hat ez majd az EU‑Szerbia kapcsolatokra?
 
Tudjuk, hogy Koszovó kérdése rendkívül nehéz és fájdalmas Szerbia számára, de a Nyugat‑Balkán egészének integrációját tartjuk szem előtt. Így, ha majd minden országot integráltunk, eltűnnek a határok is. Várakozással tekintünk továbbá jó kapcsolatok létrehozása elé Nyugat‑Balkán egész területén, különösen Szerbia és Koszovó viszonylatában. Ami jelenleg fontos: ha Koszovó egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét, a lehető legtöbb tagállam elismerje azt.
 
Mit gondol Koszovó EU-tagságáról?
 
Úgy vélem ez Koszovó jövője, feltéve természetesen, ha ez egybeesik az ország polgárainak akaratával – az ő jövőjük is az unión belül van.
 
REF: 20080204STO20426