ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
23.10.2007
az eljárási szabályzat 108. cikkének (5) bekezdése alapján
előterjesztette: Karl von Wogau, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Stefano Zappalà a PPE-DE képviselőcsoportja nevében
előterjesztette: Josep Borrell Fontelles, Ana Maria Gomes and Alain Hutchinson a PSE képviselőcsoportja nevében
előterjesztette: Annemie Neyts-Uyttebroeck and Elizabeth Lynne, az ALDE képviselőcsoportja nevében
előterjesztette: Ryszard Czarnecki, Adam Bielan and Ģirts Valdis Kristovskis az UEN képviselőcsoportja nevében
előterjesztette: Angelika Beer, Frithjof Schmidt and Raül Romeva i Rueda a Verts/ALE képviselőcsoportja nevében
előterjesztette: André Brie, Tobias Pflüger, Gabriele Zimmer, Luisa Morgantini, Kyriacos Triantaphyllides, Esko Seppänen and Erik Meijer, a GUE/NGL képviselőcsoportja nevében
A repeszlövedékek valamennyi típusának betiltására irányuló globális szerződésről
B6‑0429/2007
az Európai Parlament állásfoglalása a repeszlövedékek valamennyi típusának betiltására irányuló globális szerződésről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az egyes államok és a nem egy ország képviseletében eljáró csoportok által egyaránt használt hagyományos hadianyagok néhány típusának (gyalogsági aknák és repeszlövegek, gyengített uránium lőszerek, foszfort tartalmazó gránátok, fel nem robbant háborús robbanóanyag-maradványok (ERW)) kártékony hatásáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– különös tekintettel 2006. november 16-i állásfoglalására, melyben felszólítja az Európai Uniót, hogy támogassa a repeszlövegek világszintű tilalmáról szóló átfogó és hatékony egyezmény kidolgozására vonatkozó kezdeményezést,
– tekintettel az egyes hagyományos fegyverekről szóló ENSZ egyezmény 2003. november 28-án elfogadott, háborús robbanóanyag-maradványokról szóló V. jegyzőkönyvére, üdvözli ennek 2006. november 12-i hatályba lépését,
– tekintettel az államok egy csoportja, az ENSZ, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Repeszlöveg-ellenes koalíció és egyéb humanitárius szervezetek által aláírt, 2007. február 22-23-i oslói nyilatkozatra, amelyben az aláírók megállapodnak egy olyan, jogilag kötelező érvényű nemzetközi eszköz 2008-ig történő létrehozásáról, amely betiltja a civil lakosságnak elfogadhatatlan károkat okozó repeszlövegek alkalmazását, előállítását, transzferét és tárolását,
– tekintettel a CCW repeszlövegekkel kapcsolatos tárgyalási mandátumtervezetére, melyet az Európai Unió nevében Németország nyújtott be a CCW kormányszakértői csoportjához,
– tekintettel a Tanács 2007. július 23-i, mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek használatának betiltásáról vagy korlátozásáról szóló egyezmény támogatására irányuló, az európai biztonsági stratégia keretén belüli közös fellépésére (2007/528/KKBP),
– tekintettel az ENSZ repeszlövegekkel kapcsolatos, az ENSZ vezetőinek ülésén 2007. szeptember 17-én kifejtett új álláspontjára, amelyben az ENSZ felszólítja a tagállamokat, hogy haladéktalanul kezeljék a repeszlövegek humanitárius, emberi jogi és fejlődési szempontból iszonyú hatásának problémáját egy olyan, jogilag kötelező érvényű nemzetközi humanitárius jogi eszköz létrehozása által, amely: betiltja a civil lakosságnak elfogadhatatlan károkat okozó repeszlövegek alkalmazását, fejlesztését, előállítását, tárolását és transzferét; kötelez a jelenlegi repeszlöveg-készletek megsemmisítésére; és gondoskodik eltávolításukról, a kockázattal kapcsolatos oktató tevékenységről és egyéb kockázatcsökkentő tevékenységekről, az áldozatoknak nyújtott segítségről, meghozza a segítségnyújtási és együttműködési, illetve megfelelőségi és átláthatósági intézkedéseket, továbbá az ENSZ felszólítja az államokat, hogy „addig is, amíg aláírnak egy ilyen irányú szerződést, hozzanak helyi szintű intézkedéseket a repeszlövegek alkalmazásának és transzferének haladéktalan beszüntetéséről”,
– tekintettel a mintegy 200, szakosodott nem kormányzati szervezet által létrehozott Repeszlöveg-ellenes koalícióra és egyben üdvözölve azt,
– tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,
A. mivel a „háborús robbanóanyag-maradványok” (ERW) kifejezés olyan fel nem robbant lőszerre utal, amelyet fegyveres viszály során betöltöttek, kibiztosítottak, élesítettek vagy egyéb módon használatra készítettek fel, és amelynek fel kellett volna robbannia, de nem robbant fel;
B. mivel a „repeszlövegek“ kifejezés mind levegőből, mind földről indítható fegyver-rendszerekre vonatkozik;
C. mivel még a repeszlövedékek legmodernebb típusai is magas hibaszázalékkal rendelkeznek, gyakran nem robbannak fel becsapódáskor, jóval a viszály befejezése után is veszélyt jelentve a lakosságra; mivel a repeszlövedékek számos típusa rendelkezik érzékelő biztosítékkal, mely kisebb fizikai ingerre is reagál, mint a gyalogsági aknák;
D. mivel a repeszlövegek nagymértékben pontatlanok, gyakran nagy mennyiségben alkalmazzák őket vidéki és városi területeken egyaránt, és szétszóródás után nagyobb területeket fednek le, nagy mennyiségű háborús robbanóanyag-maradványt eredményezve;
E. mivel a repeszlövegek nagymértékben alkalmatlanok a célzott bevetésre, mivel felhasználóik nem tudnak különbséget tenni a katonák és a polgári lakosság közt; mivel dokumentált tény, hogy az áldozatok 98%-a a civilek közül kerül ki;
F. mivel a repeszlövegeknek súlyos humanitárius következményei vannak a veszélyeztetett közösségekre és a humanitárius segélyszervezetek munkatársaira nézve, és a halálesetek és sérülések száma különösen magas a gyerekek körében, akiket vonz e fegyverek kis mérete és színe;
G. mivel a kezelést megakadályozó valamennyi eszköz az aknakutató humanitárius alkalmazottak ellen irányul;
H. mivel a fel nem robbant repeszlövedékek hátrányosan hatnak a fejlődésre és az újjáépítésre, a fel nem robbant lövedékek veszélye hozzáférhetetlenné teszi az utakat, épületeket és az alapvető infrastruktúrát, és megakadályozza a mezőgazdasági fölterületek művelését, akadályozza a helyi kereskedelmet és kommunikációt, és kihat az élelmiszerbiztonságra, továbbá akadályozhatja a humanitárius segélyek célba juttatását;
I. mivel a repeszlövedékek által közismerten érintett országok között a világ legszegényebb országai is megtalálhatóak, és ezekben az országokban gyakran a legszegényebb emberek esnek a legnagyobb mértékben áldozatul a repeszlövedékeknek;
J. mivel bizonyítékok vannak rá, hogy több mint 15 tagországban találhatók repeszlövedék-készletek, illetve legalább 10 uniós tagországban foglalkoznak ezek gyártásával,
K. mivel 2007. április 26-án Belgium elfogadta a repeszlövedékek finanszírozását, gyártását, alkalmazását és birtoklását tiltó „Mahoux törvényt”;
1. megismétli a nemzetközi humanitárius törvények (IHL) megerősítésének szükségességét, mivel azok a repeszlövegekre is vonatkoznak, illetve a repeszlövedékek alkalmazására, gyártására, transzferére és tárolására vonatkozó nemzetközi szintű tilalom gyors elfogadásának szükségességét, ezért erőteljesen támogatja a 2007 februárjában megindított oslói folyamatot;
2. felszólít a repeszlövedékek, köztük a levegőből ledobott repeszlövedékek, a rakéták és a tüzérségi lövedékek által eljutatott lőszerek alkalmazásának, tárolásának, előállításának, transzferének vagy exportjának azonnali felfüggesztésére, amíg kötelező jogi érvénnyel rendelkező nemzetközi megállapodás nem jön létre e fegyverek előállításának, tárolásának, exportjának és használatának betiltásáról;
3. felhívja az EU tagállamait, hogy hozzanak nemzeti szintű intézkedéseket a repeszlövedékek használatának, előállításának, exportjának és tárolásának teljes betiltására;
4. felhívja a háborús robbanóanyag-maradványokat eredményező repeszlövedékek és hasonló fegyverek alkalmazóit, hogy vállalják a felelősséget e lövedékek felszámolásáért, és különösen arra, hogy vezessenek pontos nyilvántartást az ilyen lövedékek felhasználásának helyeiről annak érdekében, hogy elősegítsék a viszályt követő felszámolási erőfeszítéseket; úgy véli, hogy az ilyen nyilvántartásokat arra kell felhasználni, hogy a háborús robbanóanyag-maradványokról szóló egyezmény V. jegyzőkönyve szerint figyelmeztessék a helyi lakosságot és a humanitárius segélyszervezetek alkalmazottait a veszélyes területekre;
5. ragaszkodik hozzá, hogy az Európai Unió csapatai semmilyen körülmények között vagy feltételek mellett se alkalmazzanak repeszlövedékeket, amíg nemzetközi megállapodás nem jön létre e fegyverek szabályozásáról, korlátozásáról vagy betiltásáról;
6. kiemeli az érintett területeket felügyelő államok felelősségét a megfelelő figyelmeztetések elhelyezése, a polgári lakosság védelmére tett intézkedések, köztük az oktatás útján történő védelmi intézkedések, valamint a háborús robbanóanyag-maradványok áldozatainak történő segítségnyújtást szolgáló különleges információ biztosítása vonatkozásában;
7. felhívja azokat a tagállamokat, amelyek repeszlövedéket használtak, hogy nyújtsanak segítséget az érintett lakosságnak;
8. felhívja a Bizottságot, hogy minden lehetséges eszköz igénybe vételével sürgősen növelje a fel nem robbant repeszlövedékek által érintett közösségek és egyének számára nyújtandó pénzügyi segítség mértékét;
9. felhívja valamennyi, a háborús robbanóanyag-maradványokról szóló egyezmény V. jegyzőkönyvében nem részes államot, hogy írja alá és ratifikálja azt, és az átmeneti időszakban annak szellemében járjon el;
10. üdvözli a Tanács Elnökségének és az EU tagállamainak az egyes hagyományos fegyverekről szóló ENSZ egyezmény új jegyzőkönyvének tárgyalására vonatkozó megbízatás létrehozására tett erőfeszítéseit, mely a repeszlövedékek alkalmazásával kapcsolatos humanitárius problémákat kezeli, és sajnálattal állapítja meg, hogy eddig nem történt valódi előrelépés;
11. felkéri a Tanácsot, hogy fogadjon el olyan közös álláspontot, amely valamennyi uniós tagállamot elkötelezi arra, hogy a CCW-ben erős tárgyalási megbízatásért szálljanak síkra, és hogy aktívan támogassák az oslói folyamatot;
12. rámutat, hogy bármely nemzetközi eszköz csak akkor lehet hatékony, ha legalább az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
- a)a repeszlövedékek alkalmazásának, gyártásának, finanszírozásának, transzferének és tárolásának tiltása;
- b)a repeszlövedékek alkalmazásában, gyártásában, transzferében és tárolásában való segédkezés tiltása;
- c)a repeszlövedék-készletek meghatározott, lehető legrövidebb időn belüli megsemmisítésének kötelezettsége;
- d)a telepítés helyének mihamarabbi, adott határidőn belüli kijelölése, körülkerítése és megtisztítása, e tevékenységek végrehajtásához szükséges valós kapacitás biztosítása és fenntartása, megjelölés, körülkerítés vagy egyéb figyelmeztető jelzés, kockázattal kapcsolatos oktatás és megtisztítás útján történő segítségnyújtási kötelezettség; a repeszlövedékek alkalmazóit külön kötelezni kell az ilyen segítségnyújtásra, beleértve a rövid időn belül nyújtott és részletes felhasználói információk nyújtását is;
- e)segítségnyújtási kötelezettség az áldozatok irányában, úgymint adatgyűjtés, sürgősségi és folytatólagos orvosi ellátás, fizikai rehabilitáció, pszichológiai támogatás, társadalmi és gazdasági beilleszkedési segítségnyújtás és/vagy reintegráció, jogi támogatás és rokkantsági törvények és politikák;
13. javasolja, hogy az Európai Parlament képviseltesse magát az oslói folyamat keretébe megrendezendő konferenciákon;
14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a KKBP főképviselőjének, az uniós tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának és a „Repeszlövedék-ellenes koalíciónak”.