Az Európai Parlament állásfoglalása a millenniumi fejlesztési célokról és a gyermekágyi halálról

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2000. szeptemberi ENSZ millenniumi csúcstalálkozón elfogadott millenniumi fejlesztési célokra,

–  tekintettel az 1994-ben Kairóban tartott, a népesedésről és a fejlesztésről szóló nemzetközi ENSZ-konferenciára (ICPD), a Kairóban elfogadott cselekvési programra, valamint az ENSZ Kairó + 5 külön ülésszakán elfogadott záródokumentumokra az 1999-ben elfogadott cselekvési program végrehajtásához szükséges további lépésekről,

–  tekintettel a nők elleni diszkrimináció valamennyi formájának eltörléséről szóló 1981. szeptember 3-i nemzetközi egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az anyák egészségügyi helyzetével kapcsolatos millenniumi fejlesztési cél az anyák elhalálozási arányának 2015-ig 75%-kal való csökkentése,

B.  mivel a legtöbb anya halálát meg lehetne ugyan akadályozni, mégis évről évre több mint félmillió anya veszti életét a terhességhez és szüléshez kapcsolódó komplikációk következtében, elsősorban Afrika Szaharától délre eső részén,

C.  mivel a fejlődő országokban a fiatal lányok elhalálozásának fő oka a gyermekágyi komplikációk fellépése,

D.  mivel a gyermekágyi halál és betegség az egész világot fenyegető egészségügyi probléma, amely évente 536 000 anya életét követeli, és ezen nők közül minden harmincadik súlyos komplikációktól szenved, a krónikus fertőzésektől kezdve az olyan fogyatékosságot okozó sérülésekig, mint a szülés utáni sipoly, amelyek könnyen elkerülhetők lennének a sürgősségi szülészeti ellátáshoz és a reproduktív egészségügyi ellátásokhoz való általános hozzáférés révén,

E.  mivel az AIDS, a fegyveres konfliktusok és az egészségügyi rendszerek romlása tovább növeli az elhalálozó kismamák számát,

F.  mivel – ahogyan azt a népesedésről és a fejlesztésről szóló nemzetközi konferencia fejlesztési programja meghatározta – a szexuális és reproduktív egészség elemi fontosságú különösen az anyák és kisgyerekek egészségével, valamint az AIDS megelőzésével kapcsolatos millenniumi fejlesztési célok elérése szempontjából,

G.  mivel az anyák magas halandósági arányát növeli a nők jogainak semmibe vétele, a korai házasság intézménye, valamint az, hogy e téma nem élvez politikai elsőbbséget, és nincs elegendő erőforrás elkülönítve az anyasági egészségügyre,

H.  mivel ahelyett, hogy nőtt volna a támogatás, a családtervezésre juttatott pénzek összessége jelenleg messze nem éri el az 1994-es összeget, miután az 1995-ös 723 millió dollárról 2004-re 442 millió dollárra esett vissza (abszolút dollárban),

1.  komoly aggodalmának ad hangot, hogy a gyermekágyi halál megelőzésének célja (az 5. millenniumi fejlesztési cél) még távolabbra került és úgy tűnik, hogy a fejlődő országok, különösen az afrikaiak nem is fogják tudni azt elérni;

2.  megjegyzi, hogy az oktatás mellett a nők vezető szerephez juttatása járul hozzá jelentősen az anyasági egészségügyi millenniumi fejlesztési cél megközelítéséhez, és ez az általában vett fejlődésnek is alapvető mutatója;

3.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a millenniumi fejlesztési célokkal foglalkozó magas szintű ENSZ-találkozó előtt tulajdonítsanak elsőbbséget az ilyen irányú fellépésnek az anyasági egészségügy javításáról szóló 5. millenniumi fejlesztési cél eléréséért;

4.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fokozzák a megelőzhető gyermekágyi halál és betegségek leküzdésére tett erőfeszítéseiket a gyermekágyi halál és betegségek egész földünket sújtó terhének csökkentését célzó „útitervek” és cselekvési tervek kidolgozása, végrehajtása és rendszeres értékelése, valamint méltányosságon, fenntartható emberi jogokon alapuló, szisztematikus, kellőképpen támogatott, erős intézményi mechanizmussal és finanszírozással megkönnyített megközelítés révén;

5.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az elsődleges egészségügy terén bővítsék az anyáknak járó egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek alapja a jól tájékozott választás, a biztonságos kismamaságról szóló oktatás, figyelmes és hatékony szülés utáni ellátás, szoptatási programok, olyan, megfelelő segítség a szüléshez, amely nem túlozza el a császármetszéshez való folyamodást és szülészeti sürgősségi esetekben felkészült beavatkozást biztosít, továbbá a professzionális szolgáltatás a terhességgel, szüléssel és vetéléssel kapcsolatos komplikációk esetén, valamint a szülés utáni egészségügyi ellátás és a családtervezés;

6.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy segítsék elő valamennyi nő hozzáférését az átfogó szexuális és reproduktív egészségügyi tájékoztatáshoz és szolgáltatásokhoz;

7.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki mutatókat és referenciaértékeket (ideértve a hivatalos fejlesztéstámogatást) a gyermekágyi halálesetek magas számának lecsökkentésére, és hozzanak létre olyan figyelő és elszámoltató mechanizmusokat, amelyek a jelenlegi politikák és programok folyamatos javulását eredményezhetik;

8.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy garantálják a reproduktív egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét, megfizethetőségét és jó minőségét, és szánjanak minél több rendelkezésre álló forrást a gyermekágyi halál visszaszorításával kapcsolatos politikáikra és programjaikra;

9.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a helyi jog által megengedett legnagyobb mértékben biztosítsanak biztonságos és elérhető abortusszal kapcsolatos szolgáltatásokat, és ezáltal képezzenek ki és lássanak el megfelelő felszereléssel olyan szakembereket, akik vetélés esetén átfogó és biztonságos ápolást nyújtanak;

10.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki programokat és politikákat a gyermekágyi halál megelőzése érdekében elengedhetetlen egészségmeghatározókkal való foglalkozásra, mint például az egészségüggyel kapcsolatos döntéshozatal, tájékoztatás a szexuális és reproduktív egészségről, írni-olvasni tudás, táplálkozás, a hátrányos megkülönböztetés leküzdése és a nemek közötti egyenlőség;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és az ENSZ főtitkárának.