Az Európai Parlament állásfoglalása az energiaárak kordában tartásáról

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az olajárakról és az energiafüggőségről szóló 2005. szeptember 22-i állásfoglalására,

–  tekintettel A megemelkedett olajárak támasztotta kihívással való szembenézésről című bizottsági közleményre (COM(2008)384 végleges),

–  tekintettel az Európai Tanács 2008. június 19–20-i ülésének elnökségi következtetéseire az olajárakról,

–  tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2008. szeptember 12–13-i nem hivatalos ülésén elért megállapodásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.  mivel az olajárak nyáron elérték minden idők legmagasabb szintjét reálértéken, a többi energiatermék ára is emelkedett és a fogyasztói üzemanyagárak követték a nyersolajár trendjét; mivel a gyenge dollár hozzájárult az olajárakra ható nyomáshoz,

B.  mivel a becslések szerint az olajárak közép- és hosszútávon magasak maradnak, ami negatívan fog hatni az inflációra és az EU gazdasági növekedésére,

C.  mivel a magas árak veszélyeztetik az Unió polgárainak vásárlóerejét, és ezt leginkább az alacsony jövedelmű háztartások és az energiaintenzív ágazatok sínylik meg,

D.  mivel az energiaárak emelkedését számos komplex tényező befolyásolja: az olaj keresletének és kínálatának szerkezeti változása, az új olajmezők számának és méretének csökkenése, az olajtermelés bővítésének korlátai, geopolitikai tényezők, a technológiai fejlesztésbe történő mérsékelt beruházás, magas beruházási költségek és a képzett munkaerő hiánya a főbb termelő országokban; mivel néhány olajtermelő ország természeti erőforrásait politikai célokra igyekszik használni,

E.  mivel az olajpiacok hatékony működése érdekében fontos az átláthatóság növelése és a kereskedelmi olajkészletekkel kapcsolatos adatok gyakoribb közzététele,

F.  mivel a jelenlegi pénzügyi zavarok miatt a befektetők egyre inkább alternatív beruházási lehetőségeket keresnek, ami hozzájárult a rövid távú áringadozások növekedéséhez,

G.  mivel az EU gazdasága erősen függ az importált olajtól, és a potenciális új olajmezők a legtöbb esetben „nem hagyományos lelőhelyek”, ami növeli kiaknázásuk beruházási költségeit,

1.  aggodalmát fejezi ki az energiaárak növekedése miatt, különösen az európai gazdaságra és versenyképességre gyakorolt negatív hatás okán, ami veszélyezteti a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek elérését;

2.  hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az EU gazdasága megőrizze versenyképességét és alkalmazkodjon az új olajárakhoz; erős politikai elkötelezettséget sürget az EU gazdaságának alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá tétele, az energiahatékonyság ösztönzése, az energiaellátás diverzifikálása és az importkőolajtól való függés csökkentése érdekében;

3.  támogatja az Európai Tanács határozatát, miszerint rövid távú, célzott intézkedéseket kell hozni a legszegényebb háztartásokra gyakorolt negatív hatások enyhítése érdekében; ennek érdekében energiamegtakarító ösztönzők bevezetését sürgeti; úgy véli azonban, hogy tartózkodni kell az inflációgerjesztő intézkedésektől, hiszen azok negatívan befolyásolhatják a költségvetés fenntarthatóságát;

4.  támogatja az energiaintenzív ágazatok alkalmazkodási folyamatát megkönnyítő intézkedéseket; kéri azonban a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezen intézkedések hatását, és tegye meg a szükséges lépéseket, amennyiben a verseny torzulását tapasztalja; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az EU versenyszabályainak betartását, különös tekintettel versenykorlátozó gyakorlatok felderítésére és megakadályozására az olaj-, gáz- és elektromosáram-ágazatban;

5.  úgy véli, hogy az EBB-nek nagyobb szerepet kellene vállalnia az energiahatékonyság, a megújuló energiák és a kutatás-fejlesztési projektek finanszírozásában, különös tekintettel a kkv-kra;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az energiaadó-irányelv módosítására, miután alaposan tanulmányozta az adóintézkedések hatását az inflációra, az olajtermelésbe és -kutatásba történő új befektetésekre és az EU gazdaságának alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá alakítására;

7.  hangsúlyozza az átláthatóság növelésének és az adatok megbízhatóságának jelentőségét az olajpiacokon és a kereskedelmi olajkészletek vonatkozásában; fontosnak tartja az olajtermékek áralakulásának jobb megértését; fokozottabb szerepvállalásra hívja fel a Bizottság Energiapiaci Megfigyelőközpontját a tanácsadás és az átláthatóság növelését célzó intézkedések kidolgozásának területén; a sürgősségi olajkészletezésről szóló közösségi szabályozás időben történő felülvizsgálatára szólít fel;

8.  ismételten hangsúlyozza az ellátásbiztonság és az EU közös energiapolitikájának jelentőségét; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy az EU-nak vezető szerepet kell vállalni a főbb olajtermelőkkel való energiaügyi párbeszédben; üdvözli egy magas szintű csúcsértekezlet ötletét az olajfogyasztó és az olajtermelő országok között;

9.  az uniós vállalkozásokat aktívabb szerepvállalásra és vezető szerep vállalására buzdítja a technológiai know-how és a mérnöki tudományok terén annak érdekében, hogy a főbb olajtermelő országok kulcsfontosságú partnerei tudjanak maradni;

10.  felhívja a tagállamokat, hogy hangolják össze az energiaárak növekedésének kordában tartása érdekében tett politikai beavatkozásaikat; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen elemzést a tagállamok legjobb gyakorlatai alapján a magas energiaárak jelentette kihívásokra adott politikai válaszokról;

11.  megjegyzi, hogy az EU olajáraknak való kiszolgáltatottságának csökkentése és az ellátás biztonságának növelése érdekében alapvetően fontos lenne egy megállapodás az Európai Tanácson belül a belső energiapiac megteremtésének következő lépéséről; ismét támogatásáról biztosítja az uniós energiapiac további liberalizálását;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.