ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
7.1.2009
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Diana Wallis és Jelko Kacin
az ALDE képviselőcsoport nevében
július 11-nek az 1995. július 11-i szrebrenicai népirtás áldozataira való európai megemlékezés napjává nyilvánításáról
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0022/2009
B6‑0024/2009
Az Európai Parlament állásfoglalása július 11-nek az 1995. július 11-i szrebrenicai népirtás áldozataira való európai megemlékezés napjává nyilvánításáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel „A Balkán jövője: 10 évvel Szrebrenica után” című, 2005. július 7-i állásfoglalására,
– tekintettel az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti, 2008. június 16-án aláírt stabilizációs és társulási megállapodásra, valamint a szaloniki uniós csúcstalálkozón 2003-ban a Nyugat-Balkán összes országának nyújtott, uniós csatlakozásra vonatkozó távlati lehetőségre,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 1995. július 11-én, az ENSZ által 1993. április 16-án biztonságos területté nyilvánított kelet-boszniai Szrebrenicát Ratko Mladić tábornok vezetésével elfoglalták a boszniai Szerb Köztársaság akkori elnöke, Radovan Karadžić irányítása alatt álló boszniai szerb csapatok,
B. mivel a Szrebrenica elestét követő, napokig tartó mészárlás során az ENSZ védelmi haderő (UNPROFOR) védelme alatt álló területen menedéket kereső több mint 8000 muzulmán férfit és fiút végeztek ki a Mladić tábornok vezetése alatt álló boszniai szerb haderők és paramilitáris egységek, köztük a Szerbiából Bosznia területére érkező szerb rendőrség szabadcsapatai,
C. mivel ez a tragédia, amelyet a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) népirtásnak nyilvánított, az ENSZ által biztonságos menedékhelynek tekintett helyen történt meg, és ezért a nemzetközi közösség konfliktusba való beavatkozásra és a polgári lakosság védelmére vonatkozó tehetetlenségének szimbóluma,
D. tekintettel a Genfi Egyezmény többszörös megsértésére, amelyet a boszniai szerb csapatok a szrebrenicai polgári lakosság ellen követtek el, beleértve a nők, gyermekek és idős emberek ezreinek deportálását és sok nő megerőszakolását,
E. mivel a tömeg- és egyéni sírok feltárására és kihantolására, valamint az áldozatok holttestének azonosítására máig tett hatalmas erőfeszítések ellenére az eddig végzett kutatások alapján nem rekonstruálhatók teljes mértékben a Szrebrenicában és Szrebrenica körül bekövetkezett események,
F. mivel valódi béke nem lehetséges igazságszolgáltatás nélkül, és az ICTY-vel való maradéktalan együttműködés a nyugat-balkáni országok uniós integrációs folyamatának további folytatása tekintetében továbbra is alapvető követelmény,
G. mivel Radislav Krstić, a boszniai szerb hadsereg tábornoka az első olyan ember, akit az ICTY bűnösnek talált a szrebrenicai népirtásban való bűnrészesség vádjában, de a legfontosabb vádlott, Ratko Mladić a tragikus események után tizenkét évvel még mindig szabadlábon van,
H. mivel az EU döntéshozatali mechanizmusainak hiányosságai és a valódi közös kül- és biztonságpolitika hiánya is kedvezőtlenül hatott az események alakulására,
1. kegyeletteljes tisztelettel megemlékezik az atrocitások áldozatairól; részvétéről és együttérzéséről biztosítja az áldozatok családját, amelyek közül sokan még mindig nem tudják biztosan mi lett apjuk, fiúk, férjük vagy fivéreik sorsa; tudomásul veszi, hogy e nem szűnő fájdalmat csak erősíti, hogy e tettek felelőseit még mindig nem állították bíróság elé;
2. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy megfelelően emlékezzen meg a Szrebrenicában és Potočariban történt népirtás évfordulójáról azáltal, hogy támogatja az Európai Parlamentet annak elismerésében, hogy július 11. a szrebrenicai népirtásról való megemlékezés napja legyen;
3. további erőfeszítésekre szólít fel a még szabad lábon lévő bűnösök bíróság elé állítása érdekében, és támogatásáról biztosítja a Hágai Nemzetközi Törvényszéket;
4. hangsúlyozza a nyugat-balkáni béke és stabilitás biztosításának fontosságát, és azt, hogy valódi megbékélési folyamatot kell elindítani az európai integrációs folyamat részeként; sürgeti valamennyi országot, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a gondokkal terhes és viharos múlttal való megbékélés érdekében;
5. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Bosznia-Hercegovina kormányának, parlamentjének és entitásainak, valamint a nyugat-balkáni országok kormányainak és parlamentjeinek.