ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
7.1.2009
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Salvatore Tatarella, Ryszard Czarnecki, Konrad Szymański és Hanna Foltyn-Kubicka
az UEN képviselőcsoport nevében
július 11-nek a szrebrenicai népirtás áldozataira való megemlékezés napjává nyilvánításáról
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0022/2009
B6‑0025/2009
Az Európai Parlament állásfoglalása július 11-nek a szrebrenicai népirtás áldozataira való megemlékezés napjává nyilvánításáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,
– tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményre,
– tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló ENSZ-egyezményre,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. május 25-i 827., 1999. június 10-i 1244., 2004. július 9-i 1551. és 2004. november 22-i 1575. számú határozataira,
– tekintettel a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) főügyésze, Carla del Ponte által az ENSZ Biztonsági Tanácsának tett, 2005. június 13-i jelentésre,
– tekintettel a Bosznia-Hercegovináról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a „A Balkán jövője: 10 évvel Szrebrenica után” című, 2005. július 7-i állásfoglalására,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 1995. július 11-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április 16-i határozatában biztonságos területté nyilvánított kelet-boszniai Szrebrenicát Ratko Mladić tábornok vezetésével elfoglalták a boszniai Szerb Köztársaság akkori elnöke, Radovan Karadžić irányítása alatt álló boszniai szerb csapatok;
B. mivel a Szrebrenica elestét követő, napokig tartó mészárlás során az ENSZ védelmi haderő (UNPROFOR) védelme alatt álló területen menedéket kereső, mintegy 8000 boszniai muzulmán férfit és fiút végeztek ki a Mladić tábornok vezetése alatt álló boszniai szerb haderők és paramilitáris egységek, köztük a Szerbiából Bosznia területére érkező szerb rendőrség szabadcsapatai;
C. mivel a boszniai szerb csapatok többszörösen megsértették a Genfi Egyezményt a szrebrenicai polgári lakosság ellen elkövetett tettekkel, beleértve a nők, gyermekek és idős emberek ezreinek deportálását és sok nő megerőszakolását;
D. mivel ez a mészárlás, amelyet Hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak nyilvánított, azt bizonyítja, hogy a nemzetközi közösség képtelen volt a konfliktusba való beavatkozásra és az ártatlanok védelmére, valamint a fegyveres konfliktusban előforduló embertelen kegyetlenségről és az emberi élet semmibe vételéről tesz tanúbizonyságot,
E. mivel a megemlékezés napjának intézményesítése tűnik a legjobb megoldásnak a mészárlás áldozatai előtt való tisztelgésre és arra, hogy a jövő nemzedékei számára egyértelmű üzenetet küldjünk,
1. a lehető leghatározottabban elítéli a szrebrenicai mészárlást; kegyeletteljes tisztelettel megemlékezik az atrocitások áldozatairól; részvétéről és együttérzéséről biztosítja az áldozatok családjait, amelyek közül sokan még mindig nem tudják biztosan mi lett szeretteik sorsa;
2. hangsúlyozza, hogy az e tragikus eseményben bármilyen módon részt vevők, beleértve a NATO-t, tanulhatnak a szrebrenicai mészárlásból, hogy a jövőben elkerüljék az 1995 júliusában elkövetett hibákat és atrocitásokat;
3. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy emlékezzenek meg megfelelően a Szrebrenica-Potočariban elkövetett népirtásról, és javasolja, hogy a jövőben július 11-ét nyilvánítsák a szrebrenicai mészárlás áldozataira való megemlékezés napjává;
4. reméli, hogy a megemlékezés napjának bevezetése hasznos lehet az ilyen szélsőséges embertelen tettek megakadályozására valamennyi jövőbeli válságban, és hogy Bosznia-Hercegovinában az ország múltjáról való elmélkedésre törekvésként és a máig egymással szembenálló és Bosznia-Hercegovina jövőbeli politikai kialakítása felett megosztott két etnikai közösség végleges megbékéléseként értelmezhető;
5. elismeri a Hágai Nemzetközi Törvényszék nehéz munkájában tett előrelépéseket az egyes, ilyen mészárlásokért felelős személyek bíróság elé állítása terén; ugyanakkor úgy véli, hogy ezt a munkát ki kell egészíteni, és e tekintetben felkéri a Balkán-félsziget új demokratikus kormányait, különösen a szerb és a boszniai kormányt, hogy maradéktalanul működjenek együtt a nemzetközi törvényszékkel, emlékeztetve arra, hogy az együttműködés előfeltétele annak, hogy kapcsolataikat elmélyíthessék az EU-val;
6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak, Bosznia-Hercegovina kormányának és parlamentjének, a többi nyugat-balkáni ország parlamentjének és kormányának, valamint az ENSZ főtitkárának.