Állásfoglalásra irányuló indítvány - B6-0025/2009Állásfoglalásra irányuló indítvány
B6-0025/2009

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

7.1.2009

a Tanács nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Salvatore Tatarella, Ryszard Czarnecki, Konrad Szymański és Hanna Foltyn-Kubicka
az UEN képviselőcsoport nevében
július 11-nek a szrebrenicai népirtás áldozataira való megemlékezés napjává nyilvánításáról

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0022/2009

Eljárás : 2009/2502(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B6-0025/2009
Előterjesztett szövegek :
B6-0025/2009
Elfogadott szövegek :

B6‑0025/2009

Az Európai Parlament állásfoglalása július 11-nek a szrebrenicai népirtás áldozataira való megemlékezés napjává nyilvánításáról

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményre,

–  tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. május 25-i 827., 1999. június 10-i 1244., 2004. július 9-i 1551. és 2004. november 22-i 1575. számú határozataira,

–  tekintettel a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) főügyésze, Carla del Ponte által az ENSZ Biztonsági Tanácsának tett, 2005. június 13-i jelentésre,

–  tekintettel a Bosznia-Hercegovináról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a „A Balkán jövője: 10 évvel Szrebrenica után” című, 2005. július 7-i állásfoglalására,

  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel 1995. július 11-én az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. április 16-i határozatában biztonságos területté nyilvánított kelet-boszniai Szrebrenicát Ratko Mladić tábornok vezetésével elfoglalták a boszniai Szerb Köztársaság akkori elnöke, Radovan Karadžić irányítása alatt álló boszniai szerb csapatok;

B.  mivel a Szrebrenica elestét követő, napokig tartó mészárlás során az ENSZ védelmi haderő (UNPROFOR) védelme alatt álló területen menedéket kereső, mintegy 8000 boszniai muzulmán férfit és fiút végeztek ki a Mladić tábornok vezetése alatt álló boszniai szerb haderők és paramilitáris egységek, köztük a Szerbiából Bosznia területére érkező szerb rendőrség szabadcsapatai;

C.  mivel a boszniai szerb csapatok többszörösen megsértették a Genfi Egyezményt a szrebrenicai polgári lakosság ellen elkövetett tettekkel, beleértve a nők, gyermekek és idős emberek ezreinek deportálását és sok nő megerőszakolását;

D.  mivel ez a mészárlás, amelyet Hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak nyilvánított, azt bizonyítja, hogy a nemzetközi közösség képtelen volt a konfliktusba való beavatkozásra és az ártatlanok védelmére, valamint a fegyveres konfliktusban előforduló embertelen kegyetlenségről és az emberi élet semmibe vételéről tesz tanúbizonyságot,

E.  mivel a megemlékezés napjának intézményesítése tűnik a legjobb megoldásnak a mészárlás áldozatai előtt való tisztelgésre és arra, hogy a jövő nemzedékei számára egyértelmű üzenetet küldjünk,

1.  a lehető leghatározottabban elítéli a szrebrenicai mészárlást; kegyeletteljes tisztelettel megemlékezik az atrocitások áldozatairól; részvétéről és együttérzéséről biztosítja az áldozatok családjait, amelyek közül sokan még mindig nem tudják biztosan mi lett szeretteik sorsa;

2.  hangsúlyozza, hogy az e tragikus eseményben bármilyen módon részt vevők, beleértve a NATO-t, tanulhatnak a szrebrenicai mészárlásból, hogy a jövőben elkerüljék az 1995 júliusában elkövetett hibákat és atrocitásokat;

3.  felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy emlékezzenek meg megfelelően a Szrebrenica-Potočariban elkövetett népirtásról, és javasolja, hogy a jövőben július 11-ét nyilvánítsák a szrebrenicai mészárlás áldozataira való megemlékezés napjává;

4.  reméli, hogy a megemlékezés napjának bevezetése hasznos lehet az ilyen szélsőséges embertelen tettek megakadályozására valamennyi jövőbeli válságban, és hogy Bosznia-Hercegovinában az ország múltjáról való elmélkedésre törekvésként és a máig egymással szembenálló és Bosznia-Hercegovina jövőbeli politikai kialakítása felett megosztott két etnikai közösség végleges megbékéléseként értelmezhető;

5.  elismeri a Hágai Nemzetközi Törvényszék nehéz munkájában tett előrelépéseket az egyes, ilyen mészárlásokért felelős személyek bíróság elé állítása terén; ugyanakkor úgy véli, hogy ezt a munkát ki kell egészíteni, és e tekintetben felkéri a Balkán-félsziget új demokratikus kormányait, különösen a szerb és a boszniai kormányt, hogy maradéktalanul működjenek együtt a nemzetközi törvényszékkel, emlékeztetve arra, hogy az együttműködés előfeltétele annak, hogy kapcsolataikat elmélyíthessék az EU-val;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak, a Bizottságnak, Bosznia-Hercegovina kormányának és parlamentjének, a többi nyugat-balkáni ország parlamentjének és kormányának, valamint az ENSZ főtitkárának.