A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B6-0172/2009

Előterjesztett szövegek :

B6-0172/2009

Viták :

PV 01/04/2009 - 13
CRE 01/04/2009 - 13

Szavazatok :

PV 02/04/2009 - 9.23
CRE 02/04/2009 - 9.23

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 96kDOC 48k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0163/2009
2009. március 26.
PE423.041
 
B6‑0172/2009
a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Laima Liucija Andrikienė, John Bowis, Tunne Kelam és Eija-Riitta Korhola
a PPE-DE képviselőcsoportja nevében
az Északi-sarkvidék védelmét célzó nemzetközi szerződésről

 
B6‑0172/2009

Az Európai Parlament állásfoglalása az Északi-sarkvidék védelmét célzó nemzetközi szerződésről

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a sarkvidékek nemzetközi évére (IPY), amely a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Tudományos Tanács a Föld sarkvidéki régióinak jobb megfigyelésére és megértésére irányuló közös kezdeményezése,

–  tekintettel „Az Európai Unió és az Északi-sarkvidék” című bizottsági közleményre (COM(2008)0763),

–  tekintettel az északi-sarkvidéki változásokkal foglalkozó, 2009. március 5-én, Brüsszelben megtartott konferenciára,

–  tekintettel az Északi-sarkvidék kormányzásáról szóló, 2008. október 9-i állásfoglalására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Északi-sarkvidéket egyelőre nem védi semmilyen multilaterális szabály vagy előírás, kiváltképp mivel senki nem számított arra, hogy valaha hajózható, illetve kereskedelmileg kiaknázható területté válik;

B.  mivel az elmúlt években exponenciálisan nőtt az Északi-sarkvidék vizein a hajóforgalom a part menti fúrások iránti nagyobb érdeklődés, az erre áthaladó egyre több tengerjáró hajó, valamint az Északnyugati-átjáró kínálta kilátások következtében;

C.  mivel az Északi-sarkvidék térségében lehet a világ még feltáratlan kőolaj- és földgáztartalékainak mintegy 20%-a, és figyelembe véve, hogy mit jelentene e tartalékok kereskedelmi kiaknázása az egyedülálló sarkvidéki környezetre nézve;

D.  mivel az Északi-sarkvidéken az éghajlati viszonyok változásai már olyan méreteket öltenek, hogy például az inuitok már nem tudnak a hagyományos módon vadászni, mivel a jég túlságosan vékony ahhoz, hogy megtartsa szánjaikat, az állatvilág – például a jegesmedvék, rozmárok és sarki rókák – élőhelyeinek jelentős részét pedig az eltűnés veszélye fenyegeti;

E.  mivel az Északi-sarkvidéken létező különböző joghatóságok miatt fennáll a kockázata annak, hogy az országok között jelentős konfliktusok támadnak, mivel (akár katonai erővel is) védeni kívánják vélt nemzeti érdekeiket;

F.  mivel a régió geopolitikai semlegessége elősegítené a sarkvidék körüli nemzetek közötti nagyobb összefogást;

G.  mivel az EU tagállamai és az EGT társult országai teszik ki az Északi-sarkvidéki Tanács tagságának több mint felét,

1.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kezdeményezzenek nemzetközi tárgyalásokat az Északi-sarkvidék védelmét célzó nemzetközi szerződés elfogadása érdekében, az Antarktiszról szóló meglévő szerződés mentén, hogy az Északi-sarkvidék a béke és az együttműködés övezetévé váljon, amelyet kizárólag a békés tevékenységek számára tartanak fenn, és amely mentes a felségjogi vitáktól;

2.  hangsúlyozza, hogy erőfeszítéseket kell tenni a katonai erők Északi-sarkvidéken való fokozott jelenlétének elkerülésére, és biztonsági együttműködést kell kialakítani e területen annak érdekében, hogy az Északi-sarkvidék feszültségektől mentes terület maradjon, és hogy egy fenntartható környezeti kereten belül teljes mértékben kibontakozhasson jövőbeli energiaellátó potenciálja;

3.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a térség különösen érzékeny részein szigorítsák a tengeri közlekedés biztonságára vonatkozó nemzetközi szabályokat azáltal, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) előírásait megfelelően módosítják és lépéseket tesznek egy, az északi-sarkvidéki hajózásra vonatkozó kódex létrehozása felé;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az orosz hatóságokkal a hajózás szabadsága és az átkeléshez való jog szavatolására és a diszkriminatív – különösen a díjakat, kötelező szolgáltatásokat, valamint a szabályokat és előírásokat érintő – gyakorlatok mellőzésének biztosítására az új hajózási útvonalak életképessége érdekében;

5.  felkéri a Tanácsot, hogy a következő EU–Oroszország csúcstalálkozó napirendjére vegye fel az Északi-sarkvidék ügyét;

6.  mély aggodalmát fejezi ki az éghajlatváltozás által mind az általános környezet szempontjából (a jégsapka és az állandóan fagyott talaj olvadása, emelkedő tengerszint, árvíz), mind a természetes élőhely szempontjából (a visszahúzódó jégsapka problémát jelent a jegesmedvék táplálkozási szokásait illetően) a térség bennszülött lakossága életének fenntarthatóságára gyakorolt hatások miatt, és hangsúlyozza, hogy az ezekre a kérdésekre vonatkozó nemzetközi döntésekbe teljes mértékben be kell vonni, illetve azok meghozatala során figyelembe kell venni az Északi-sarkvidék valamennyi népét és nemzetét;

7.  úgy véli, hogy fokozni kell a különböző légköri jelenségekre (az ózonlyuk és az ózonréteg elvékonyodása, az észak-atlanti viharok és széljárás stb.) vonatkozó multidiszciplináris tudományos kutatást azzal a céllal, hogy az Északi-sarkvidék biológiai sokféleségét és a bennszülöttek életmódját fenyegető veszélyeket hatékonyabban kezeljék és ezek ellen globálisan lépjenek fel;

8.  felhívja a figyelmet arra, hogy a sarkvidéki jégtakaró változásai világszerte befolyásolják a tengerszinteket és hatással vannak a partvidéki városokra, valamint az alacsonyan fekvő területekre, továbbá hogy az állandóan fagyott talaj felengedésével óriási fagyott szénkészletek szabadulnak fel, amelyek egy része metán formájában erősíti a globális üvegházhatást; ezért felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy az Északi-sarkvidék a világ éghajlatára gyakorolt hatása és egyedülálló természeti környezete folytán különleges figyelemben részesüljön az éghajlat-változási keretegyezményben részes felek (COP) 2009-ben Koppenhágában tartandó15. konferenciáján képviselendő uniós álláspont kidolgozásakor;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok, illetve Norvégia, Izland, Oroszország, Kanada és az Egyesült Államok kormányának, valamint a regionális együttműködés szereplőinek.

Utolsó frissítés: 2009. március 27.Jogi nyilatkozat