ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
26.3.2009
az eljárási szabályzat 103. cikkének (2) bekezdése alapján
előterjesztette: Diana Wallis, Bilyana Ilieva Raeva, Kyösti Virrankoski, Anne E. Jensen, Johannes Lebech, Olle Schmidt, Anneli Jäätteenmäki és Anne Laperrouze
az ALDE képviselőcsoport nevében
az Északi-sarkvidék védelmét célzó nemzetközi szerződésről
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B6-0163/2009
Az Európai Parlament állásfoglalása az Északi-sarkvidék védelmét célzó nemzetközi szerződésről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a sarkvidékek nemzetközi évére (IPY), amely a Meteorológiai Világszervezet és a Nemzetközi Tudományos Tanács a Föld sarkvidéki régióinak jobb megfigyelésére és megértésére irányuló közös kezdeményezése,
– tekintettel „Az Európai Unió és az Északi-sarkvidék” című bizottsági közleményre (COM(2008)0763),
– tekintettel az északi-sarkvidéki változásokkal foglalkozó, 2009. március 5-én, Brüsszelben megtartott konferenciára,
– tekintettel az Északi-sarkvidék kormányzásáról szóló, 2008. október 9-i állásfoglalására,
– tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Északi-sarkvidéket egyelőre nem védi semmilyen multilaterális szabály vagy előírás, kiváltképp mivel senki nem számított arra, hogy valaha hajózható, illetve kereskedelmileg kiaknázható területté válik;
B. mivel az elmúlt években exponenciálisan nőtt az Északi-sarkvidék vizein a hajóforgalom a part menti fúrások iránti nagyobb érdeklődés, az erre áthaladó egyre több tengerjáró hajó, valamint az Északnyugati-átjáró kínálta kilátások következtében;
C. mivel az Északi-sarkvidék térségében lehet a világ még feltáratlan kőolaj- és földgáztartalékainak mintegy 20%-a, és figyelembe véve, hogy mit jelentene e tartalékok kereskedelmi kiaknázása az egyedülálló sarkvidéki környezetre nézve;
D. mivel az Északi-sarkvidéken az éghajlati viszonyok változásai már olyan méreteket öltenek, hogy például az inuitok már nem tudnak a hagyományos módon vadászni, mivel a jég túlságosan vékony ahhoz, hogy megtartsa szánjaikat, az állatvilág – például a jegesmedvék, rozmárok és sarki rókák – élőhelyeinek jelentős részét pedig az eltűnés veszélye fenyegeti;
E. mivel az Északi-sarkvidéken létező különböző joghatóságok miatt fennáll a kockázata annak, hogy az országok között jelentős konfliktusok támadnak, mivel (akár katonai erővel is) védeni kívánják vélt nemzeti érdekeiket;
F. mivel a régió geopolitikai semlegessége elősegítené a sarkvidék körüli nemzetek közötti nagyobb összefogást;
G. mivel az EU tagállamai és az EGT társult országai teszik ki az Északi-sarkvidéki Tanács tagságának több mint felét,
1. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kezdeményezzenek nemzetközi tárgyalásokat az Északi-sarkvidék védelmét célzó nemzetközi szerződés elfogadása érdekében, az Antarktiszról szóló meglévő szerződés mentén, hogy az Északi-sarkvidék a béke és az együttműködés övezetévé váljon, amelyet kizárólag a békés tevékenységek számára tartanak fenn, és amely mentes a felségjogi vitáktól;
2. hangsúlyozza, hogy erőfeszítéseket kell tenni a katonai erők Északi-sarkvidéken való fokozott jelenlétének elkerülésére, és biztonsági együttműködést kell kialakítani e területen annak érdekében, hogy az Északi-sarkvidék feszültségektől mentes terület maradjon, és hogy egy fenntartható környezeti kereten belül teljes mértékben kibontakozhasson jövőbeli energiaellátó potenciálja;
3. felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb legalább megfigyelői szerepet vállaljon az Északi-sarkvidéki Tanácsban, és e testület számára biztosítson jelentősebb politikai fejlődést; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vegye komolyan fontolóra egy kifejezetten az Északi-sarkvidékkel foglalkozó iroda létrehozását;
4. sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a térség különösen érzékeny részein szigorítsák a tengeri közlekedés biztonságára vonatkozó nemzetközi szabályokat azáltal, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) előírásait megfelelően módosítják és lépéseket tesznek egy, az északi-sarkvidéki hajózásra vonatkozó kódex létrehozása felé, valamint kéri, hogy egy nemzetközi hatóság keretén belül hozzanak létre vontató, mentő, valamint baleset- és katasztrófa-elhárítási képességeket a Jeges-tenger számára;
5. felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az orosz hatóságokkal a hajózás szabadsága és az átkeléshez való jog szavatolására és a diszkriminatív – különösen a díjakat, kötelező szolgáltatásokat, valamint a szabályokat és előírásokat érintő – gyakorlatok mellőzésének biztosítására az új hajózási útvonalak környezeti fenntarthatósága érdekében;
6. felkéri a Tanácsot, hogy a következő EU-Oroszország csúcstalálkozó napirendjére vegye fel az Északi-sarkvidék ügyét;
7. mély aggodalmát fejezi ki az éghajlatváltozás által mind az általános környezet szempontjából (a jégsapka és az állandóan fagyott talaj olvadása, emelkedő tengerszint, árvíz), mind a természetes élőhely szempontjából (a visszahúzódó jégsapka problémát jelent a jegesmedvék táplálkozási szokásait illetően) a térség bennszülött lakossága életének fenntarthatóságára gyakorolt hatások miatt, és hangsúlyozza, hogy az ezekre a kérdésekre vonatkozó nemzetközi döntésekbe teljes mértékben be kell vonni, illetve azok meghozatala során figyelembe kell venni az Északi-sarkvidék valamennyi népét és nemzetét;
8. felhívja a figyelmet arra, hogy a sarkvidéki jégtakaró változásai világszerte befolyásolják a tengerszinteket és hatással vannak a partvidéki városokra, valamint az alacsonyan fekvő területekre, továbbá hogy az állandóan fagyott talaj felengedésével óriási fagyott szénkészletek szabadulnak fel, amelyek egy része metán formájában erősíti a globális üvegházhatást; ezért felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy az Északi-sarkvidék a világ éghajlatára gyakorolt hatása és egyedülálló természeti környezete folytán különleges figyelemben részesüljön az éghajlat-változási keretegyezményben részes felek (COP) 2009-ben Koppenhágában tartandó 15. konferenciáján képviselendő uniós álláspont kidolgozásakor;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok, illetve Norvégia, Izland, Oroszország, Kanada és az Egyesült Államok kormányának, valamint a regionális együttműködés szereplőinek.