Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0052/2009Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0052/2009

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplő adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló tervezett nemzetközi megállapodásról

14.9.2009

a Tanács nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Marie-Christine Vergiat a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0052/2009
Előterjesztett szövegek :
B7-0052/2009
Elfogadott szövegek :

B7‑0052/2009

az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplő adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló tervezett nemzetközi megállapodásról

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EUSz. 6. cikke (2) bekezdésére és az EKSz 286. cikkére,

–   tekintettel az EKSz 95. és 300. cikkére,

–   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre, és különösen annak 5., 6., 7., 8. és 13. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 7., 8., 47., 48. és 49. cikkére,

–   tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, és különösen annak 8., 10., 11. és 12. cikkére,

–   tekintettel az Európa Tanácsnak az egyének személyes adatainak gépi feldolgozása során való védelméről szóló 108. egyezményére,

–   tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK irányelvre[1],

–   tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2000. december 18-i 45/2001/EK rendeletre[2],

–   tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK irányelvre[3], valamint a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló 1781/2006/EK rendeletre[4],

–   tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a kölcsönös jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi egyezményre, különösen annak 4. cikkére (banki információk azonosítása)[5],

–   tekintettel az Egyesült Államoknak a 13224. számú elnöki rendeleten[6] alapuló, a terrorizmus finanszírozásának felderítésére irányuló programjára (TFTP), amely nemzeti vészhelyzet esetén felhatalmazza az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumát, hogy az „adminisztratív adatbekérés” eszközével szert tegyen pénzügyi üzenetek olyan pénzügyi üzenetközvetítő hálózatokon közvetített adatcsomagjaira, mint amilyeneket a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság (SWIFT) működtet,

–   tekintettel az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma által létrehozott, a SWIFT-adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó feltételekre (az Egyesült Államok „tényvázlatai” meghatározása szerint[7]) és figyelembe véve a Bizottság által a „prominens személyiségen” keresztül megszerzett információt az Egyesült Államok hatóságainak a fent említett tényvázlatokkal való megfeleléséről,

–   tekintettel korábbi állásfoglalásaira, amelyekben felkéri a SWIFT-et, hogy szigorúan feleljen meg az EU jogi keretének, amikor európai pénzügyi tranzakciókra az EU területén kerül sor[8],

–   tekintettel a Tanács elnökségére vonatkozó tárgyalási irányelvekre és a tervezett nemzetközi egyezményre az EU és az Egyesült Államok között a SWIFT-adatok átadásáról, amelyet „EU-korlátozottnak” minősítettek,

–   tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2009. július 3-i véleményére, amelyet „EU-korlátozottnak” minősítettek,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkérnek (2) bekezdésére és 90. cikkének (5) bekezdésére,

A. mivel a SWIFT 2007 októberében bejelentette, hogy 2009 végétől kezdve a fizetési üzenetek új szerkezetben kerülnek kiküldésre,

B.  mivel e szerkezeti változás azzal járhat, hogy a SWIFT által az USA pénzügyminisztériuma által indított, a terrorizmus finanszírozásának felderítésére irányuló programnak (TFTP) átadott pénzügyi adatok nagy része többé nem lenne elérhető a TFTP számára,

C. mivel a Tanács 2009. július 27-én egyhangúlag elfogadta azokat az irányelveket, amelyek alapján az Elnökség a Bizottság támogatásával tárgyalásokat folytathat az Egyesült Államokkal egy az Európai Unióról szóló Szerződés 24. és 38. cikkén alapuló nemzetközi megállapodás aláírása érdekében a SWIFT adatainak a TFTP számára történő átadásának folytatásáról,

D. mivel a nemzetközi megállapodás rendelkezni fog annak ideiglenes és azonnali alkalmazásáról az aláírás időpontjától kezdve a megállapodás hatályba lépéséig,

E.  mivel a tárgyalási iránymutatásokat, valamint a Tanács jogi szolgálatának a jogalap kiválasztásáról szóló véleményét nem hozták nyilvánosságra, mivel azok „EU korlátozott” minősítést kaptak,

F.  mivel a SWIFT vagy bármely más pénzügyi intézmény által kezelt, az érintett egyének és országok gazdasági tevékenységeivel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés táptalajt adhat a polgárok személyes adataival való visszaéléseknek, valamint a gazdasági és ipari kémkedés széles skálájának,

G. mivel a SWIFT egyetértési nyilatkozatot írt alá az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumával, amely az átadott adatok és az adatkeresés körét konkrét terrorellenes ügyekre szűkítette, valamint független felügyelet és könyvvizsgálat alá rendelte azt, beleértve a valós idejű megfigyelést is,

1.  súlyos aggodalmának ad hangot az európai polgárok adatvédelmének törvénytelen tevékenység általi megsértése miatt;

2.  emlékeztet arra, hogy szilárdan hiszi, szükség van a biztonsági intézkedések és a polgári és alapvető szabadságjogok védelme közötti helyes egyensúly megteremtésére, a magánélet és az adatvédelem legteljesebb tiszteletben tartása mellett; ismételten hangsúlyozza, hogy a szükségesség és az arányosság kulcsfontosságú alapelvek, amelyeket mindig figyelembe kell venni az uniós jogszabályok és nemzetközi megállapodások szövegezésekor és végrehajtásakor;

3.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul, és hogy az európai polgárok személyes adatainak harmadik országok számára történő átadása során tiszteletben kell tartani az eljárási garanciákat és adatvédelmi jogokat, valamint meg kell felelni a nemzeti és európai szintű adatvédelmi jogszabályoknak[9];

4.  emlékezteti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a 2010. január 1-jén életbe lépő, a jogsegélyről szóló EU–USA megállapodás biztosította transzatlanti keretben a 4. cikk kérésre, a nemzeti hatóságok közreműködésével lehetővé teszi a bizonyos célzott pénzügyi adatokhoz való hozzáférést, és szilárdabb jogalapot biztosítana a SWIFT adatainak átadásához, mint a javasolt ideiglenes megállapodás, továbbá felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy indokolják meg az ideiglenes megállapodás szükségességét;

5.  üdvözli a SWIFT 2007. júniusi döntését, amellyel két európai operatív központba helyezte át az EU-n belüli pénzátutalásokkal kapcsolatos adatok feldolgozását; felhívja a Tanács figyelmét arra, hogy ezt a döntést a belga adatvédelmi hivatallal egyetértésben, az EU 29. cikk szerinti munkacsoportjának kérésére és az Európai Parlament álláspontjával összhangban hozták meg;

6.  kéri, hogy a Tanács szolgáltasson magyarázatot arra, hogy a tárgyalási irányelveket miért csak majdnem két évvel azután fogadta el, hogy a SWIFT bejelentette az üzenőstruktúrában bevezetett változást, így arra kényszerítve a Bizottságot, hogy – teljes mértékben elkerülhető – sürgető és kedvezőtlen körülmények között tárgyaljon, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette az értelmes vitát és a nemzeti parlamentek általi demokratikus vizsgálatot;

7.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az intézmények eltérő véleményen vannak a javasolt megállapodás számára kiválasztott jogalappal kapcsolatban, megemlítve, hogy a Tanács jogi szolgálata szerint a kérdés a Közösség hatáskörébe tartozik; hangsúlyozza, hogy ez ügyben kikérték a Bíróság és az Alapjogi Ügynökség véleményét a biztosítékok és az ilyen egyezmények által betartandó jogi feltételek további vizsgálatára;

8.  elítéli, hogy a Tanács és a Bizottság nem tájékoztatta a Parlamentet a kezdetektől fogva a tárgyalási folyamatról, és felszólítja mindkettőt, hogy vizsgálják újra egy ilyen megállapodás szükségességét, mivel immáron rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök a büntetendő tevékenység leküzdésére, és az Európai Uniónak nem kell formálisan megadnia a jogot az Egyesült Államoknak vagy bármely más harmadik országnak ahhoz, hogy az hozzáférjen polgárai adataihoz;

9.  hangsúlyozza a jogbiztonság és a mentesség fontosságát történő adatátadás által érintett állampolgárok és magánszervezetek számára, amelyek érvényesülése a javasolt EU–USA megállapodáshoz hasonló megállapodások keretében kérdéses;

10. kéri, hogy a Bizottság és a Tanács Elnöksége biztosítsa, hogy a Parlament és a nemzeti parlamentek kapjanak teljes körű hozzáférést az összes fennálló tárgyalással kapcsolatos dokumentumokhoz és iránymutatásokhoz;

11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, a tagállamok és tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Amerikai Egyesült Államok kormányának, valamint a Kongresszus két házának.