Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti, 1997-ben hatályba lépett és 2007-ben lejárt partnerségi és együttműködési megállapodásra, noha az még jelenleg is hatályban van egy új megállapodásról folyamatban lévő tárgyalások lezárásáig,

–   tekintettel az Európai Parlament Oroszországról és az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen az emberi jogi aktivisták ellen Oroszországban elkövetett gyilkosságokról szóló 2009 szeptember 17-én elfogadott állásfoglalására, az energiabiztonság külső aspektusairól szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására, valamint a 2008. június 26–27-én Hanti-Manszijszkban megrendezésre kerülő EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló 2008. június 19-i állásfoglalására,

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi párbeszédre,

–   tekintettel az EU–Oroszország állandó partnerségi tanács 2009. október 19-én Brüsszelben tartott ülésének eredményeire,

–   tekintettel a 2009. november 18-án Stockholmban tartandó közelgő EU–Oroszország-csúcstalálkozó napirendtervezetére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Unió továbbra is elkötelezett aziránt, hogy tovább mélyítse és fejlessze az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatokat, amit az EU azon kötelezettségvállalása mutat, hogy komolyan részt vesz az EU-Oroszország kapcsolatok további fejlesztésére vonatkozó új keretmegállapodás tárgyalásaiban,

B.  mivel komoly aggodalmak merültek fel a demokrácia és az emberi jogok oroszországi helyzetével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a média feletti egyre erősödő ellenőrzéssel, az ellenzékkel szemben hozott elnyomó intézkedésekkel, a jog hatóságok által történő szelektív alkalmazásával, a választások (köztük a közelmúltban tartott regionális és helyi választások) tisztaságával, valamint azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az orosz rendőrség és igazságszolgáltatás nem képes megtalálni az újságírók elleni gyilkosságok felelőseit,

C. mivel az Európai Uniónak közös álláspontot kell képviselnie az Oroszországgal folytatott kapcsolataiban és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatait a szolidaritásra és az EU értékeihez való ragaszkodásra kell alapítania, annak ellenére, hogy Oroszország ahhoz ragaszkodik, hogy egyes uniós tagállamokkal kétoldalú kapcsolatokra koncentrál,

D. mivel a „közös értékeken alapuló stratégiai partnerségen” lévő jelenlegi hangsúlyt a pragmatikus együttműködésen és a valamennyi tagállam által az EU Oroszország irányában folytatott politikája kapcsán kialakított, szilárd és egységes állásponton alapuló, valósághoz közelebb álló politikával kell helyettesíteni,

E.  mivel az EU és Oroszország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok az EU és Oroszország közötti növekvő kölcsönös egymásra utaltság bizonyítékai, ami közös erőfeszítést és elkötelezettséget tesz szükségessé azok fenntartható növekedésének biztosítására,

1.  megjegyzi, hogy a stockholmi csúcstalálkozó a gazdasági és pénzügyi válságra, az éghajlatváltozásra, az energia és energia biztonságra fog koncentrálni, és üdvözli az új keretmegállapodásról szóló tárgyalások során elért előrehaladást;

2.  támogatja, hogy az Oroszországgal folytatott jövőbeli kapcsolatok kialakítása pragmatikusabb alapon történjen a négy közös térségnek és egy új keretmegállapodás szükségességének szem előtt tartásával, a konkrét együttműködésre, közös projektekre, valamint az eddigi kötelezettségvállalások és megállapodások végrehajtására összpontosítva;

3.  megismétli támogatását egy olyan új megállapodás iránt, amely túllép a pusztán gazdasági együttműködésen és kitér a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és az alapvető jogok kérdéseire is, noha a jelenlegi oroszországi helyzet komoly aggodalomra ad okot, ha tekintetbe vesszük Oroszország elkötelezettségét és képességét ezen elvek és értékek tiszteletben tartására;

4.  megismétli Oroszország WTO-hoz történő csatlakozásával kapcsolatos célkitűzését, hogy segítséget nyújtson Oroszországnak abban , hogy több külföldi beruházást vonzzon és sokoldalúbbá tegye gazdaságát; felveti azonban a kérdést, hogy a Kazahsztánnal és Fehéroroszországgal létrehozandó vámunióról szóló közelmúltbéli orosz döntés nem okoz-e késedelmet a folyamatban, valamint kéri a Tanácsot és a Bizottságot annak tisztázására, hogy ez az új vámunió összhangban van-e Oroszország azon kötelezettségeivel, hogy teljesítse a WTO tagsági kritériumokat;

5.  felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket az EU és Oroszország közötti határokon található határátkelőhelyeken jelentkező problémák megoldására, és indítsanak konkrét projekteket, továbbá teljes mértékben aknázzák ki az új szomszédsági és partnerségi eszközt, illetve a határokon átnyúló együttműködésre szánt Interreg alapokat;

6.  örömmel tekint az Európai Unió és Oroszország közötti energiabiztonsági korai előrejelző mechanizmus létrehozásáról szóló megállapodás aláírása elé, amelynek célja az értesítés, a konzultáció és a végrehajtás lefedése, valamint felhívja a svéd elnökséget és a Bizottságot, hogy működjön együtt az orosz hatóságokkal és a Gazprommal, illetve az ukrán hatóságokkal és a Naftohaz Ukrainyval az utóbbi néhány évben a szállításban bekövetkezett csökkentések megismétlődésének elkerülése végett;

7.  kéri a svéd elnökséget, hogy használja fel a csúcstalálkozót arra, hogy egyértelműen felhívja az EU orosz partnereinek a figyelmét a belső energiaszolidaritásra vonatkozó, az Unió által tett fokozott intézkedésekre , valamint azon hosszú távú negatív következményekre, amelyeket az orosz szállítási problémák kockázata okoz;

8.  megismétli, hogy az EU-Oroszország energiaügyi együttműködést az Energia Charta elveire kell alapozni, amelyet be kell emelni az EU és Oroszország közötti új keretmegállapodásba a kölcsönösen átlátható és tisztességes befektetési feltételek, az egyenlő hozzáférés és a szabályozott piac biztosítása érdekében;

9.  kéri a svéd elnökséget és a Tanácsot, hogy intenzíven működjön együtt az orosz féllel annak érdekében, hogy olyan globális megállapodást lehessen elérni az éghajlatváltozásról szóló decemberi koppenhágai konferencián, amely kötelező kötelezettségvállalást fog biztosítani a szén-dioxid kibocsátások csökkentésére;

10. megismétli az EU és Oroszország közötti emberi jogi párbeszéd kibővítésére vonatkozó felhívást, és hogy tegyék lehetővé, hogy a folyamathoz az Európai Parlament, az állami duma, valamint a civil társadalom és az emberjogi szervezetek hatékony hozzájárulhassanak;

11. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi vízumkönnyítési megállapodás teljes és hatékony végrehajtása a lehető legnagyobb fontossággal bír, és az a további vízumliberalizáció irányába tett minden lépés előfeltétele;

12. kéri a svéd elnökséget, hogy használja fel a csúcstalálkozót arra, hogy egyértelműen kifejezésre juttassa az EU aggodalmát egy sor olyan nemzetközi kérdés tekintetében, amelyek esetében Oroszország konstruktív együttműködése kulcsfontosságú; megjegyzi különösen, hogy az Iránnal, Afganisztánnal, a Közel-Kelettel és egyéb, a nemzetközi napirenden szereplő lényeges kérdések kezelése során nem csak a Dél-Kaukázusban felmerülő rendezetlen kérdések megoldása szükséges, hanem Oroszország nemzetközi politikában képviselt álláspontja miatt a nagyobb együttműködés is;

13. kéri a hivatalban lévő elnökséget, hogy fejezze ki az EU támogatását az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok között a stratégiai fegyverek csökkentéséről szóló szerződésről zajló tárgyalások iránt;

14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és az Orosz Föderáció kormányainak és parlamentjeinek.