Az Európai Parlament,

–         tekintettel az EU és Oroszország közötti, 1997-ben hatályba lépett és 2007-ben lejárt partnerségi és együttműködési megállapodásra,

–         tekintettel az EU és Oroszország közötti új, általános együttműködési megállapodásra irányuló, a 2008. június 26–27-i, hanti-manszijszki EU–Oroszország-csúcstalálkozón megkezdett tárgyalásokra,

–         tekintettel az Európai Parlament Oroszországról és az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen az emberi jogi aktivisták ellen Oroszországban elkövetett gyilkosságokról szóló, 2009. szeptember 17-én elfogadott állásfoglalására, az energiabiztonság külső aspektusairól szóló, 2009. szeptember 17-i állásfoglalására, valamint a 2008. június 26–27-én Hanti-Manszijszkban megrendezésre kerülő EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására,

–         tekintettel az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság 2009. február 16–17-én, Brüsszelben tartott 11. ülését követően kiadott záró nyilatkozatára és ajánlásaira,

–         tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációkra,

–         tekintettel az EU–Oroszország állandó partnerségi tanács 2009. október 19-én Brüsszelben tartott ülésének eredményeire,

–         tekintettel a 2009. november 18-án Stockholmban tartandó közelgő EU–Oroszország-csúcstalálkozó napirendtervezetére,

–         tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.       mivel az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Oroszországgal fennálló kapcsolatainak továbbfejlesztésére irányuló, mély és átfogó gazdasági integrációhoz és kölcsönös egymásrautaltsághoz vezető folyamat mellett,

B.       mivel az EU és Oroszország közötti új, általános együttműködési megállapodás – amelynek hatodik tárgyalási fordulójára 2009 októberében került sor, következő fordulóját pedig 2009 decemberére tűzték ki – aláírása továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír a két partner közötti együttműködés további fejlesztése és elmélyítése szempontjából,

C.       mivel az EU és Oroszország – amely tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának – közös felelősséget visel a globális stabilitás megőrzéséért, és mivel az EU és Oroszország közötti megerősített együttműködés és jószomszédi viszony rendkívül fontos Európa stabilitása, biztonsága és jóléte szempontjából,

D.       mivel Oroszország Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozása jelentős mértékben hozzájárulna az EU és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok további javulásához, amennyiben Oroszország kötelezettséget vállal a WTO által támasztott követelményeknek és kötelezettségek teljes körű teljesítésére, és megnyitná az utat a két partner között létrejövő, mély és átfogó gazdasági integrációs megállapodás előtt,

E.        mivel az energiaügy és az energiaellátás biztonsága az egyik legnagyobb kihívás Európa számára, és az Oroszországgal folytatott együttműködés egyik fő területe; mivel közös erőfeszítésekre van szükség mind a már létező, mind a még fejlesztést igénylő energiaszállító rendszerek teljes körű és hatékony kihasználása érdekében; és mivel az EU Oroszországból importált fosszilis üzemanyagoktól való nagyfokú függősége azzal fenyeget, hogy aláássa a kiegyensúlyozott, koherens és értékközpontú európai megközelítés kialakítását Oroszországgal kapcsolatban,

F.        mivel az EU-nak és Oroszországnak közösen aktív szerepet kellene vállalnia a béke és a stabilitás megteremtésében az európai kontinensen, és különösen együtt kell működnie annak érdekében, hogy elérjék a Grúzia és szakadár régiói, Dél-Oszétia és Abházia közötti konfliktusok, valamint a Hegyi-Karabahban és a Dnyeszteren túli területen fennálló konfliktusok nemzetközi joggal összhangban lévő, békés rendezését,

G.       mivel 2009. október 25-én orosz határőrök elfogtak 16, Gremiszhevi grúz faluból származó grúz állampolgárt, akik állítólag átlépték a Grúzia és a szakadár régió, Dél-Oszétia között húzódó közigazgatási határt, és mivel ezek a viták súlyosan sértik a mozgásszabadságot és a mezőgazdasági földterületekre való eljutást a közigazgatási határ mindkét oldalán, és ezeket a vitákat az érintett feleknek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az EU megfigyelő missziója (EUMM) társelnöksége mellett működő, az incidensek megelőzésére és a válaszadásra szolgáló mechanizmus keretein belül kell rendezniük,

H.       mivel 2009. október 19-én, Genfben Oroszország és az Egyesült Államok újrakezdte a Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződés (START) helyébe lépő új megállapodás kidolgozására irányuló tárgyalásokat, ami az USA és Oroszország viszonyában az Obama-kormány által bejelentett enyhülési folyamat első kézzelfogható lépését jelenti; mivel 2009. október 23-án az Egyesült Államok védelmi minisztere, Robert Gates a NATO-országok pozsonyi miniszteri találkozóját követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az Oroszország által közös használatra felajánlott gabalai és armaviri orosz radarállomások valódi előnyt jelenthetnek az Egyesült Államok által jelenleg létrehozandó európai rakétavédelmi rendszer számára, megnyitva ezzel annak lehetőségét, hogy az USA, a NATO és Oroszország partnerként építsenek ki közös rakétavédelmi rendszert; és mivel 2009. szeptember 18. és október 5. között Oroszország és Belarusz olyan stratégiai hadmozdulatokat hajtott végre, amelyek megfeleltek ugyan az 1999-es bécsi EBESZ-dokumentumban lefektetett eljárásoknak, komolyan aggályok merültek fel azonban a keleti partnerségi program és az EU és Oroszország közötti partnerségi és együttműködési megállapodás betűjének és szellemének való megfelelésükkel kapcsolatban,

I.         mivel még mindig komoly aggályok merülnek fel a demokráciával, az emberi jogokkal, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a média állami ellenőrzésével, az újságírók és az emberi jogok védelmezői ellen elkövetett gyilkosságokért felelős személyek bűnüldöző és igazságszolgáltatási hatóságok általi felkutatásának sikertelenségével, az ellenzékkel szembeni elnyomó intézkedésekkel, a törvények hatóságok általi szelektív alkalmazásával és a választások – beleértve a 2009. október 11-én tartott regionális és helyi választásokat is – tisztaságával összefüggő oroszországi fejleményekkel kapcsolatban; és mivel 2009. december 16-án a Memorial nevű szervezet és az emberi jogok más oroszországi védelmezői veszik át a Szaharov-díjat,

J.        mivel fontos, hogy az EU közös álláspontot képviseljen, szolidaritást mutasson, és az Oroszországgal fenntartott kapcsolataiban egységet jelenítsen meg, és hogy ezek a kapcsolatok kölcsönös érdekeken és közös értékeken alapuljanak,

1.        tudomásul veszi, hogy a 2009. november 18-án Stockholmban megrendezendő EU–Oroszország-csúcstalálkozó a gazdasági és pénzügyi válsággal, az éghajlatváltozással, az energiával és az energiabiztonsággal, valamint számos regionális és nemzetközi kérdéssel fog foglalkozni, és reméli, hogy a találkozó tovább javítja az EU és Oroszország közötti kapcsolatokat;

2.        ismételten hangsúlyozza azt a meggyőződését, hogy az átfogó együttműködés kialakítása szempontjából Oroszország továbbra is fontos partner, valamint hogy az EU-nak és Oroszországnak nemcsak a gazdasági és kereskedelmi érdekei esnek egybe, hanem a nemzetközi szinten és a közös szomszédságban folytatott szoros együttműködés célkitűzése is;

3.        támogatását fejezi ki az Oroszországgal fenntartott jövőbeli viszony pragmatikus, a négy közös térségen, az új, általános együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokon és az eddig létrejött kötelezettségvállalások és megállapodások végrehajtásán alapuló, jelenlegi együttműködésre összpontosítva megvalósuló alakítására irányuló erőfeszítések iránt;

4.        üdvözli az EU és Oroszország közötti új megállapodásra irányuló tárgyalásokon elért előrehaladást, amelynek a felek közötti együttműködés valamennyi területére ki kell terjednie, és a kötelezettségek mélysége és a hatálya alá tartozó témák tekintetében egyaránt meg kell haladnia az eddigi partnerségi és együttműködési megállapodást;

5.        sajnálja, hogy a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság területén Oroszországban – amely az Európa Tanács és az EBESZ tagja – jelenleg fennálló helyzet miatt komoly aggályok merülnek fel Oroszország ezen elvek és értékek tiszteletben tartására való hajlandósága és képessége tekintetében, és ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogok védelme az EU–Oroszország csúcstalálkozó napirendjének kulcsfontosságú eleme és az EU és Oroszország között létrejövő új megállapodás elválaszthatatlan része legyen;

6.        megismétli támogatását Oroszország WTO-hoz való csatlakozására irányuló célkitűzés tekintetében, ami mindkét fél üzleti közösségei számára egyenlő feltételeket teremt, és nagyban segíti a modern, diverzifikált és csúcstechnológiát alkalmazó gazdaság kialakítására irányuló orosz erőfeszítéseket; felhívja Oroszországot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a csatlakozási folyamat útjában álló fennmaradó akadályok, nevezetesen az orosz exportvámok, az Oroszországon áthaladó árukra kirótt vasúti díjak szintje, valamint a hús-, tej- és növényi termékekre vonatkozó importkorlátozások megszüntetése érdekében, és ezt követően az EU-nak meg kell nyitnia az Orosz Föderációval létrejövő szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló párbeszédet; ezzel összefüggésben üdvözli Oroszország, Belarusz és Kazahsztán azon döntését, hogy letesznek arról, hogy egységes vámunióként csatlakozzanak a WTO-hoz, ami évekkel meghosszabbíthatta volna a tárgyalásokat;

7.        aggodalmát fejezi ki ugyanakkor a gazdaság válságra az orosz kormány által válaszul hozott egyes intézkedések miatt; ezzel kapcsolatban felhívja az orosz kormányt, hogy gondolja át ezeket az intézkedéseket a nemrégiben tartott G20-csúcstalálkozó azon kötelezettségvállalása fényében, amely szerint a válság megoldására nem hoznak protekcionista intézkedéseket;

8.        megismétli továbbá az EU és Oroszország közötti közös gazdasági térség létrehozásának fontosságát és a közös gazdasági térség ütemtervében elfogadott célok további fejlesztését, különösen az EU és Oroszország közötti nyitott és integrált piac kialakítását illetően;

9.        felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket az EU és Oroszország közötti határ átlépése kapcsán jelentkező problémák megoldására, és vegyenek részt konkrét projektekben, továbbá teljes mértékben aknázzák ki az új szomszédsági és partnerségi eszközt, illetve a határokon átnyúló együttműködésre szánt INTERREG alapokat; sajnálja, hogy Oroszország még mindig nem tartja magát a Szibéria feletti átrepülés díjával kapcsolatos kötelezettségvállalásához, és felszólítja Oroszországot, hogy a témával kapcsolatban írjon alá egy megállapodást a szamarai csúcstalálkozón;

10.      üdvözli az energiaügyről szóló, az EU és Oroszország között megélénkülő párbeszédet, amely a két fél közötti együttműködés egyik legfontosabb szelete; hangsúlyozza az EU és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködés számára további lehetőséget teremtő energiabehozatal fontosságát az európai gazdaságok számára; hangsúlyozza, hogy ezen együttműködésnek a kölcsönös függőségen és az átláthatóságon, valamint a piacokhoz, az infrastruktúrához és a beruházáshoz való egyenlő hozzáférésen kell alapulnia; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Energia Charta Egyezmény és az ahhoz csatolt, tranzitról szóló jegyzőkönyv alapelvei kerüljenek be az EU és Oroszország között létrejövő új partnerségi megállapodásba;

11.      örömmel tekint az Európai Unió és Oroszország közötti energiabiztonsági korai előrejelző mechanizmus létrehozásáról szóló, az értesítést, a konzultációt és a végrehajtást szabályozó megállapodás aláírása elé, valamint felhívja a svéd elnökséget és a Bizottságot, hogy működjön együtt az orosz hatóságokkal és a Gazprommal, illetve az ukrán hatóságokkal és a Naftohaz Ukrainival a szállítások utóbbi néhány évben bekövetkezett leállítása megismétlődésének elkerülése végett;

12.      hangsúlyozza a Kiotói Jegyzőkönyv utáni időszakra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű éghajlat-változási célkitűzések Oroszország részéről történő maradéktalan támogatásának szükségességét, és felhívja a svéd elnökséget és a Tanácsot, hogy működjenek együtt Oroszországgal annak érdekében, hogy globális megállapodás szülessen a 2009. december 7–18. között Koppenhágában sorra kerülő éghajlat-változási ENSZ-konferencián;

13.      üdvözli az EU és Oroszország által a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló közös térség végrehajtása terén elért haladást, és ismételten felhívja mind az EU-tagállamokat, mind Oroszországot, hogy teljes mértékben hajtsák végre a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodásokat; szorgalmazza az illegális bevándorlással kapcsolatos további együttműködést, az azonosító iratok ellenőrzésének javítását és a terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos jobb információcserét; hangsúlyozza, hogy az európai biztonság mindenfajta megsértésének megakadályozása érdekében a Tanácsnak és a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy Oroszország megfeleljen a vízumok mindkét oldalon történő eltörléséről folytatott tárgyalások során létrejött valamennyi megállapodásban meghatározott összes feltételnek;

14.      felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassanak az orosz kormánnyal közös olyan kezdeményezéseket, amelyek célja a biztonság és a stabilitás erősítése a világban, és különösen a közös szomszédságban, valamint a Hegyi-Karabahban és a Dnyeszteren túli területeken zajló konfliktusok, mindenekelőtt pedig Grúzia és szakadár régiói, Dél-Oszétia és Abházia közötti konfliktusok nemzetközi joggal összhangban lévő, békés rendezése;

15.      ezzel összefüggésben üdvözli azokat az eredményeket, amelyeket az EU megfigyelő missziója (EUMM) elért, amely bizonyította, hogy az EU kész és képes határozottan fellépni a béke és a stabilitás előmozdítása érdekében, és amely elősegítette a 2008. augusztus 12-i és szeptember 8-i megállapodások végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését; ismételten hangsúlyozza Grúzia területi integritása melletti elkötelezettségét, és az összes felet felszólítja kötelezettségvállalásaik tiszteletben tartására; rámutat arra, hogy az EUMM megbízatása az egész országra kiterjed, és sürgeti az Abháziába és Dél-Oszétiába való akadálytalan bejutás engedélyezését, aminek mindezidáig nem tettek eleget; ismételten megerősíti maradéktalan elkötelezettségét a genfi tárgyalások, valamint a fórum EU, ENSZ és EBESZ általi társelnökletének folytatása iránt;

16.      kéri az elnökséget, hogy biztosítsa az EU támogatásáról az Oroszország és az USA közötti, a START szerződés helyébe lépő új megállapodásra irányuló tárgyalásokat, valamint az USA, Oroszország és a NATO részvételével létrehozandó közös rakétavédelmi rendszer kialakítására irányuló kezdeményezéseket;

17.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.