Az Európai Parlament,

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti, 1997-ben hatályba lépett és 2007-ben lejárt partnerségi és együttműködési megállapodásra,

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti új, általános együttműködési megállapodásra irányuló, a 2008. június 26–27-i, hanti-manszijszki EU–Oroszország csúcstalálkozón megkezdett tárgyalásokra,

–   tekintettel az Európai Parlament Oroszországról és az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen az emberi jogi aktivisták ellen Oroszországban elkövetett gyilkosságokról szóló, 2009 szeptember 17-én elfogadott állásfoglalására, az energiabiztonság külső szempontjairól szóló, 2009. szeptember 17-i állásfoglalására, valamint a Hanti-Manszijszkban megrendezett EU–Oroszország csúcstalálkozóról szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására,

–   tekintettel az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság 2009. február 16–17-én, Brüsszelben tartott 11. ülését követő záró nyilatkozatára és ajánlásaira,

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi párbeszédre,

–   tekintettel az EU–Oroszország állandó partnerségi tanács 2009. október 19-i brüsszeli ülésének eredményeire,

–   tekintettel a 2009. november 18-án Stockholmban tartandó, közelgő EU–Oroszország-csúcstalálkozó napirendtervezetére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az EU és Oroszország – amely állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának – közös felelősséget visel a globális stabilitás megőrzéséért, és mivel az EU és Oroszország közötti megerősített együttműködés és jószomszédi viszony rendkívül fontos Európa stabilitása, biztonsága és jóléte szempontjából, mivel Oroszország és az EU tagállamai egyaránt EBESZ-tagok,

B.  mivel az Orosz Föderációnak a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozása nagymértékben hozzájárulna az Oroszország és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatok további javulásához, amennyiben Oroszország elkötelezné magát a WTO által támasztott követelményeknek való teljes megfelelésre és ilyen irányú kötelezettségei teljesítésére,

C.  mivel az Orosz Föderáció teljes mértékben elkötelezte magát az Európa Tanács – amelynek teljes jogú tagja – célkitűzései, többek között a demokrácia és az emberi jogok ügyének elősegítése mellett,

D.  mivel csak 2009-ben több mint 190 szélsőséges idegengyűlölet motiválta támadásra került sor, amelyek 62 halálos áldozatot követeltek, és amelyekben körülbelül 250-en sebesültek meg,

E.  mivel a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezetnek az országokat sajtószabadság szempontjából rangsoroló listáján Oroszország a 153. helyen áll, mivel a helyzet Észak-Kaukázusban, konkrétan Csecsenföldön, Dagesztánban, Észak-Oszétiában és a Karacsaj-Cserkesz Köztársaságban a legrosszabb,

F.  mivel az Európai Parlament 2009-ben a gondolkodás szabadságáért járó Szaharov-díjat a Memorial elnevezésű polgárijog-védő szervezetnek és három képviselőjének, Oleg Orlovnak, Szergej Kovaljovnak és Ljudmila Alekszejevának, illetve más oroszországi emberi jogi aktivistáknak ítélte oda,

G. mivel Oleg Orlov ellen becsületsértés vádjával indítottak eljárást azon kijelentése miatt, hogy a Memorial fő csecsenföldi kutatója, Natalja Jesztyemirova meggyilkolásáért Ramzan Kadirov csecsen elnök felelős,

H. mivel Oroszországban és az orosz befolyásos körökben még mindig előfordul, hogy emberi jogi aktivistákat és jogvédőket gyilkolnak meg, és Natalja Jesztyemirova, Andrej Kulagin, Zarema Szadulajeva, Alik Dzsabrailov és Maksarip Ausev közelmúltbeli meggyilkolása csak tovább növeli az Oroszországban eddig emberi jogi aktivisták ellen elkövetett gyilkosságok amúgy is hosszú listáját,

I.   mivel a félelem légkörében az emberi jogok védőit, ellenzéki politikusokat és független újságírókat egyre gyakrabban érő megfélemlítés a demokratikus folyamatot akadályozza és még inkább aláaknázza a jog érvényesülését Oroszországban,

J.   mivel a mind az EU-val, mind pedig Oroszországgal szomszédos országok békéje és stabilitása közös érdeke mind az Európai Uniónak, mind Oroszországnak, mivel az ezen országokban tapasztalható válságok olyan kulcsfontosságú kérdések, amelyeket nyíltan és őszintén kell megvitatni, különös tekintettel az állandósult konfliktusokra, valamint Oroszország azon sajnálatos döntésére, hogy elismeri a szakadár grúziai területek, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét,

K. mivel Oroszország ahelyett, hogy demokráciateremtő folyamatok révén hajtaná végre politikáját a térségben, továbbra is az önkényuralom és függőség kialakításának politikájára támaszkodik, különösen Fehéroroszország ügyében,

L.  mivel az energia továbbra is központi és stratégiai szerepet játszik az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban, és mivel az energia az orosz külpolitika egyik kulcsfontosságú eszköze, mivel az a közelmúltbeli döntés, hogy Oroszország kivonja magát az Energia Charta Egyezmény aláírói közül, tovább bonyolítja ezeket a kapcsolatokat, és veszélyezteti az energiával kapcsolatos jelenlegi párbeszédet és az esetleges jövőbeli eredményeket, mivel az EU nagyfokú függősége a fosszilis üzemanyagoktól gátolja a kiegyensúlyozott, koherens és értékközpontú európai megközelítés kialakítását Oroszországgal kapcsolatban,

M. mivel rendkívül fontos, hogy az Európai Unió tagállamai közös álláspontot fogadjanak el, és tartózkodjanak az olyan orosz ajánlatok elfogadásától, amelyek a legtöbb hajlandóságot mutató tagállamokkal létrehozandó kétoldalú kapcsolatok kiépítésére irányulnak, ahogyan erre jelenleg az Északi Áramlat gázvezetékprojekttel kapcsolatban van példa,

N. mivel Oroszország továbbra is ellátja Iránt urániummal, és továbbra is elkötelezettnek mutatkozik a buseri atomerőmű építését illetően; mivel Oroszország nem mutat hajlandóságot azon ENSZ büntetőintézkedések szigorítására, amelyek aktívan akadályoznák Iránt az atomreaktor üzemanyagának katonai szintű koncentrációra való dúsításában,

O. mivel Oroszország továbbra is tervezi S300 rakéták Iránnak történő eladását, amivel a térség törékeny katonai egyensúlyát veszélyezteti,

1.  tudomásul veszi, hogy a 2009. november 18-án Stockholmban megrendezendő EU–Oroszország-csúcstalálkozó a gazdasági és pénzügyi válsággal, az éghajlatváltozással, az energiával és az energiabiztonsággal, az Oroszországban lévő európai befektetések biztonságával – különösen, ami a kitermelő iparágakat illeti –, valamint számos regionális és nemzetközi kérdéssel fog foglalkozni;

2.  aggodalmát fejezi ki az EU és Oroszország közötti kapcsolatok állapota miatt, és rámutat arra, hogy a stratégiai partnerség egyre inkább pragmatikus jellegű partnerséggé alakul, melyben a legfontosabb kérdésekben alapvető nézeteltérések állnak fenn;

3.  kéri az orosz hatóságokat, hogy gondoskodjanak Natalja Jesztyemirova, Andrej Kulagin, Zarema Szadulajeva, Alik Dzsabrailov, Maksarip Ausev és Anna Politkovszkaja gyilkosainak elfogásáról és igazságszolgáltatás elé állításáról;

4.  kéri, hogy az Oroszország és az Európai Unió között kötendő új alapvető megállapodásban legyen emberi jogi kitétel/fejezet is;

5.  kéri, hogy azonnal szüntessék meg a Memorial emberi jogvédő csoport vezetője, Oleg Orlov ellen rágalmazás vádjával indított büntetőeljárást; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gyakoroljanak nyomást Oroszországra, hogy ez utóbbi nyújtson védelmet az emberi jogok védőinek, és érjék el azt, hogy Oroszország a szólásszabadság védelmét illető nemzetközi, különösen az EBESZ és az Európa Tanács keretében vállalt kötelezettségének megfelelően alakítsa át rágalmazásra vonatkozó jogszabályait;

6.  kéri az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget a sajtó cenzúrázásának és zaklatásának, ideértve az újságírók megfélemlítését és bíróság elé állítását is;

7.  sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kövessék éber figyelemmel a Jukosz kőolajipari vállalat volt vezére, Mihail Hodorkovszkij most zajló második perét, amely eddig sem szűkölködött az eljárási szabályok durva megsértéseiben, mint például többek között Vaszilij Alekszanjan állítólagos megkínzása; ezt a pert tekintik a fő próbatételnek Medvegyev elnök azon erőfeszítései előtt, hogy megteremtse a független orosz igazságszolgáltatási rendszert;

8.  hangsúlyozza, hogy Oroszországot nem tekinthetjük Európa megbízható energiabeszállítójának, mivel megszakította a földgázszállítást Európa felé; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi partnerek megbízhatósága és az európai uniós tagállamok közötti szolidaritás létfontosságú az európai gázellátás jövőbeli biztonságát illetően; reméli, hogy az Oroszország és Ukrajna között múlt év decemberében kitört gázszállítási válság többé nem ismétlődik meg;

9.  hangsúlyozza, hogy korlátozni kell az európai energiapiacokon a Gazprom részesedését, és kéri a Bizottságot, hogy reagáljon e folyamatra, különösen azért, mert a Gazprom jelenleg tizenhét európai uniós tagországban van jelen, és egyre inkább behatol az európai energiapiacokra, miközben Oroszország óvja saját belső gázpiacát a külföldi konkurenciától;

10. hangsúlyozza, hogy a Déli Áramlat gázvezetékprojekt az EU által stratégiai jelentőségűnek tartott Nabucco gázvezetékprojektet veszélyezteti; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a Nabucco gázvezeték megépítésére irányuló erőfeszítéseit, mivel az Oroszországgal együttműködésben készülő projekteknek – amelyek mind az EU-tagállamok Oroszországtól való gazdasági és politikai függősége növekedésének lehetőségét hordozzák magukban – ez a legkomolyabb alternatívája;

11. aggódik Oroszország legutóbbi hadgyakorlatainak támadó jellege miatt, és sajnálja, hogy a Zapad 2009 közös hadgyakorlat fő motívuma éppen egy Fehéroroszország elleni NATO-támadás visszaverése volt; sajnálattal veszi tudomásul, hogy az orosz szárazföldi erők vezérkari főnöke, Szergej Szkokov altábornagy szerint az ország potenciális nyugati fenyegetéssel néz szembe; aggódik, hogy az orosz fegyveres erők korszerűsítésére irányuló erőfeszítések végrehajtásához a „nyugati fenyegetés” forgatókönyvét használják;

12. aggódik amiatt, hogy az Orosz Föderáció nukleáris doktrínájának tervezett változtatásai szerepelnek „Az Orosz Hadsereg új arca 2030-ig” című új katonai doktrínában és abban a kommentárban, amelyet erről az Orosz Biztonsági Tanács titkára és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi elnöke, Nyikolaj Patrusev készített, aki jelezte, hogy új előírásokat fognak megfogalmazni a megelőző jellegű nukleáris csapások tekintetében;

13. nagyon aggódik, hogy milyen nemzetközi biztonsági következményekkel jár az, ha a Duma elfogadja a honvédelmi törvénynek az orosz elnök által előterjesztett módosításait, amelyek megállapítják, hogy Oroszország saját határain kívüli műveletek során is bevethet katonai erőket, amennyiben az orosz erők vagy más, Oroszország határain kívül működő csapatok elleni támadás visszaveréséről, illetve más ország elleni támadás leveréséről vagy megelőzéséről, valamint orosz állampolgárok külföldön történő védelméről van szó; ez utóbbi kitétel különösen ellentmondásos, mivel Oroszország olyan politikát űz, amely értelmében illegálisan útleveleket ad az állandósult konfliktusokban érintett területeken és az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten;

14. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassanak az orosz kormánnyal közös olyan kezdeményezéseket, amelyek célja a biztonság és a stabilitás erősítése, például a Közel-Keleten Izrael és az arab világ között az ENSZ kvartettbeli tagság révén, az Észak-Koreával folytatott, hat országra kiterjedő párbeszéd és különösen a közös szomszédság kérdésével kapcsolatban a hegyi-karabahi és a Dnyeszteren túli régiókban, illetve mindenek előtt a Grúzia és az abháziai, dél-oszétiai szakadár régiók között fennálló konfliktusok békés megoldására irányuló közös erőfeszítések révén; elítéli Oroszország arra vonatkozó döntését, hogy elismeri a grúz szakadár köztársaságok, Abházia és Dél-Osszétia függetlenségét, és felszólítja a moszkvai hatóságokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a 2008. augusztus 12-én kötött „hatpontos megállapodást”, amely az EU megfigyelő missziójának (EUMM Grúzia) zavartalan belépést tesz lehetővé a két szakadár területre;

15. ismételten hangsúlyozza Grúzia területi integritása melletti elkötelezettségét, és az összes felet felszólítja kötelezettségvállalásaik tiszteletben tartására; emlékeztet továbbá arra, hogy az EUMM Grúzia misszió országos szintű megbízatással rendelkezik, és akadálytalan bejutást kér az EUMM részére Abházia és Dél-Oszétia térségébe, amit mindezidáig nem engedélyeztek; ismételten kijelenti maradéktalan elkötelezettségét a genfi tárgyalások, valamint a fórum EU, ENSZ és EBESZ általi társelnökletének folytatása iránt;

16. aggodalmának ad hangot az Orosz Föderáció nukleáris ágazatának biztonságát illetően, valamint a nukleáris technológia és anyagok más országokba történő exportjára vonatkozó tervek és a nukleáris biztonság ezzel járó veszélyeztetése, illetve az elterjedés kockázata miatt; felszólítja az Orosz Föderációt, hogy állítsa le mind a nukleáris anyagok, mind pedig a nukleáris újrafeldolgozásból származó anyagok szállítását, mivel ezek is az elterjedés kockázatát hordozzák magukban;

17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanácsnak.