Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0164/2009Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0164/2009
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a dohányfüstmentes környezetről

23.11.2009

a B7‑0225/2009 – O-0119/2009. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján

Theodoros Skylakakis a PPE képviselőcsoportja nevében
Edite Estrela az S&D képviselőcsoport nevében
Frédérique Ries az ALDE képviselőcsoport nevében
Carl Schlyter a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Jiří Maštálka and Eva-Britt Svensson a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Marina Yannakoudakis az ECR képviselőcsoport nevében


Eljárás : 2009/2751(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0164/2009
Előterjesztett szövegek :
B7-0164/2009
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B7‑0164/2009

Az Európai Parlament állásfoglalása a dohányfüstmentes környezetről

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 152. cikke (4) bekezdésének második albekezdésére,

–   tekintettel a Bizottság dohányfüstmentes környezetről szóló 2009. június 30-i tanácsi ajánlásra irányuló javaslatára (COM(2009)0328),

–   tekintettel a Bizottságnak „A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei” című 2007. január 30-i zöld könyvére (COM(2007)0027),

–   tekintettel 2007. október 24-i állásfoglalására „A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei” című zöld könyvről (2007/2105(INI))[1],

–   tekintettel 2005. február 23-i és 2008. szeptember 4-i „Az európai környezeti és egészségügyi cselekvési program 2004-2010” című állásfoglalásaira,

–   tekintettel a WHO dohányzás ellenőrzéséről szóló 2003-as keretegyezményére (FCTC), különösen annak (a dohányfüstkitettséggel szembeni védelemről szóló) 8. cikkére és (a kereslet csökkentését szolgáló, a dohányfüggőséggel és a dohányzás elhagyásával kapcsolatos intézkedésekről szóló) 14. cikkére,

–   tekintettel a WHO-nak a dohányzásról való leszoktatásra vonatkozó politikájára irányuló 2004-es európai stratégiájára,

–   tekintettel a WHO-nak a másodlagos dohányfüstkitettséggel szembeni védelemről szóló 2007-es politikai ajánlásaira,

–   tekintettel a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–   tekintettel a Tanács dohányfüstmentes környezetről szóló nyilatkozatára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikke (2) bekezdésére,

A. mivel a dohányzás a legnagyobb mértékben felelős az elkerülhető halálesetekért, amelyek száma az EU-ban eléri az évi félmilliót[2];

B.  mivel a becslések szerint a dohányzás felelős a rák okozta halálozások 25%-áért, illetve az Unióban bekövetkező halálozások 15%-áért[3]; mivel óvatos becslések szerint 2002-ben az Európai Unióban 7 300 felnőtt – köztük 2 800 nem dohányzó – halt meg a környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség következtében; és további 72 000 felnőtt, köztük 16 400 nem dohányzó halála vezethető vissza a környezeti dohányfüstnek való otthoni kitettségre[4],

C. mivel az Eurobarometer 2009. márciusi felmérése szerint az EU lakosságának 70%-a nem dohányzik, és a polgárok nagy többsége a dohányzás összes nyilvános helyen (munkahelyeken, éttermekben, bárokban) történő betiltása mellett van;

D. mivel, annak ellenére, hogy a gyerekek nyilvánvalóan veszélyeztetettebbek a környezeti dohányfüstnek való kitettséggel szemben, a gyerek környezeti dohányfüstnek való hosszú távú rendszeres kitettségére vonatkozó adatok vagy nem elegendőek, vagy nem állnak rendelkezésre, és egy, a megfelelő adatokat tartalmazó tanulmány elkészítése hatékonyabb lenne európai szinten, mint a 27 tagállam által készített 27 különböző tanulmány;

E.  mivel a környezeti dohányfüstnek (melyet másodlagos dohányfüstként is szoktak említeni) való kitettség szintén jelentősen hozzájárul az EU-ban előforduló halálozásokhoz, morbiditáshoz és fogyatékosságokhoz;

F.  mivel a dohányfüst egy több mint 4000 gáznemű és szemcsés összetevőből álló toxikus keverék, amely 69 féle ismert karcinogén és mérgező anyagot tartalmaz;

G. mivel a környezeti dohányfüst a WHO nemzetközi rákkutató ügynöksége szerint rákkeltő;

H. mivel a másodlagos dohányfüstnek való kitettségnek nincs biztonságos szintje, mivel mindenkinek joga van egészsége magas szintű védelméhez, és mindenkit meg kellene védeni a másodlagos dohányfüstnek való kitettséggel szemben, mivel a gyerekek különösen veszélyeztetettek a dohányfüstszennyezéssel szemben;

I.   mivel a dohányosok több napot vannak távol rövidebb vagy hosszabb betegség miatt munkahelyükről, mint a volt dohányosok vagy nem dohányzók, és ezzel az egyénekre, munkáltatókra, vállalkozásokra és a gazdaság egészére terhelik a dohányzás okozta többletköltségeket,

J.   mivel a gyerekek maguk nem tudnak beleegyezni a környezeti dohányfüstnek való kitettségükbe zárt helyeken, viszont joguk van a védelemhez és ahhoz, hogy egészségük ne forogjon veszélyben;

K. mivel a terhesség ideje alatti dohányfüstterhelés a rendellenes fejlődés, a vetélés, a halvaszülés és a koraszülés megnövekedett kockázatához, a magzat csökkent hosszanti növekedéséhez, kisebb fejkerülethez és kisebb születési súlyhoz vezethet, és mivel a passzív dohányzás összefügg a középfülgyulladásokkal, a csökkent tüdőfunkcióval, az asztmával és a hirtelen csecsemőhalállal;

L.  mivel a bizonyítékok azt mutatják, hogy a dohányfüstmentes politikák a munkakörülmények általános javulását és a dohányzással összefüggő (így pl. az akut szívkoszorúér-megbetegedések, légzőszervi betegségek és szívizomfertőzések miatt bekövetkező) halálesetek számának csökkenését eredményezték;

M. mivel az egészségügyi rendszerek dohányfogyasztás okozta költségeit a teljes lakosság, és nem az okozók viselik,

N. mivel az EU és 27 tagállama közül 26 már aláírta és ratifikálta az FCTC-t, amely emlékeztet arra is, hogy a WHO alapokmányának preambuluma kimondja, hogy az elérhető legjobb egészségi állapot minden ember alapvető joga;

O. mivel az FCTC 8. cikke arra kötelezi a részes feleket, hogy a nemzeti jog által meghatározott módon a hatályos nemzeti joghatóság területein fogadjanak el, és a többi joghatósági szinten pedig támogassák az emberek másodlagos dohányfüstnek való kitettséggel szembeni védelmét célzó hatékony intézkedéseket minden beltéri munkahely, tömegközlekedési eszköz, beltéri, illetve adott esetben kültéri nyilvános hely vonatkozásában;

P.  mivel az Európai Parlament felszólította a tagállamokat, hogy 2009 októberéig vezessenek be teljes körű dohányzási tilalmat minden zárt munkahelyen, beleértve a vendéglátó létesítményeket, és minden zárt középületben és közlekedési eszközön az Európai Unióban;

Q. mivel az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai között nagyok a különbségek;

1.  sajnálja, hogy az Elnökség a Parlament véleményének kikérése nélkül fogadta el a Tanács ajánlását;

2.  a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett sajnálja, hogy uniós szinten, a munkahelyekkel kapcsolatos szabályozás tekintetében fennálló közösségi hatáskör ellenére a dohányfüstmentes munkahelyek kérdésével eddig csak nem kötelező érvényű állásfoglalások és ajánlások foglalkoztak;

3.  sajnálja, hogy a dohányfüstmentes környezetre vonatkozó átfogó szabályozás hiánya a tagállamok többségében (különösen a vendéglátó-ipari és a szabadidős ágazatban) egyenlőtlen helyzetet eredményez a különböző foglalkozási és társadalmi-gazdasági csoportok között, miután a vendéglátóiparban dolgozók háromszor akkora valószínűséggel vannak napi öt órát meghaladó időtartamon keresztül kitéve dohányfüstnek, mint az irodai dolgozók;

4.  rámutat arra, hogy a Parlament következetesen szorgalmazta a dohányfüggőség leküzdését és a fiatalok másodlagos dohányfüstkitettségének csökkentését szolgáló határozottabb intézkedéseket;

5.  hangsúlyozza a másodlagos dohányfüst súlyosan káros hatásait, azokat a különleges hatásokat, amelyeket a káros anyagoknak való kitettség okozhat a gyermekkor sérülékeny időszakában, továbbá hogy a gyermekek nem rendelkeznek jogképességgel arra, hogy hozzájárulásukat adják a dohányfüstös környezetnek való rendszeres, hosszú távú kitettséghez;

6.  hangsúlyozza, hogy az eltérő nemzeti jogszabályok miatt a másodlagos dohányfüstkitettség elleni védelem tekintetében óriási különbségek vannak a tagállamok között;

7.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a dohányzási tilalomról szóló hatályos tagállami jogszabályok a jogbiztonság garantálása mellett tiszteletben tartsák a különböző típusú vendéglátó-ipari létesítmények közötti egyenlőség elvét;

8.  üdvözli, hogy az EU aktívan dolgozik egy átfogó dohányzásellenes politika kialakításán, amelyet jogalkotási intézkedések, a dohányzás megelőzésére irányuló és a leszokást segítő, egész Európára kiterjedő tevékenységek, a dohányzás elleni fellépés beépítése egy sor más közösségi politikába, valamint a dohányzás elleni fellépés terén az EU globális szinten is jelentős szereplővé tétele jellemez;

9.  üdvözli az Európai Uniónak a dohányfogyasztás elleni fellépésre irányuló szándékát és politikáinak újonnan tapasztalható következetességét, amelyet a dohányágazat 2004-es reformját (a 1782/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2004. április 29-i 864/2004/EK tanácsi rendelet) követően a dohánytermesztés közvetlen, termelés alapú támogatások 2010-re történő megszüntetése fémjelez;

10. hangsúlyozza, hogy a Szerződés 137. és 152. cikkén alapuló, kötelező erejű jogszabály révén lehetőség nyílhatna a környezeti dohányfüst mennyiségének és a kapcsolódó egészségügyi és gazdasági terhek legnagyobb mértékű csökkentésére, elismeri azonban, hogy ezek a cikkek, különösen a 137. cikk, nem érinti a gyermekeket érintő sajátos problémákat;

11. hangsúlyozza, hogy csak a minden zárt munkahelyre – így a vendéglátó-ipari létesítményekre, az összes középületre és közlekedési eszközre – vonatkozó átfogó dohányzási tilalom tudja védeni a munkavállalók és a nem dohányzók egészségét, és ezáltal jelentősen megkönnyítik a dohányzók számára a dohányzás abbahagyását;

12. üdvözli azon tagállamok eljárását, amelyek már hoztak hatékony intézkedéseket a másodlagos dohányfüst elleni védelem érdekében; felszólítja a tagállamokat, hogy folytassák a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályok bevezetését a dolgozók egészségvédelme terén, és erősítsék meg a nemdohányzók védelmére irányuló folyamatos erőfeszítéseket;

13. felszólítja a Bizottságot, hogy 2011-re a dolgozók egészségvédelme területén terjesszen egy olyan jogszabályra irányuló javaslatot a Parlament és a Tanács elé, amely az Európai Unióban megtiltja a dohányzást az összes zárt munkahelyen, minden zárt középületet és a közösségi közlekedést is beleértve;

14. felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést azon költségekről, amelyek a nemzeti egészségügyi rendszerek és az EU gazdasága számára a dohányzás és a dohányfüstterhelés következményei révén jelentkeznek;

15. javasolja, hogy a Tanács a felek 2009-es konferenciáján az 5.3. cikkhez elfogadott iránymutatásoknak megfelelően ajánlja a tagállamoknak folyamatos párbeszéd és konzultáció kialakítását az összes érintett érdekelt féllel annak biztosítása érdekében, hogy minden szereplő támogassa a dohányzás elleni nemzeti stratégiák és programok végrehajtását;

16. ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a dohánytermékekről szóló 2001/37/EK[5] irányelv módosítására, amely legalább az Európai Parlament 2007-es állásfoglalásában[6] foglalt módosításokat tartalmazza;

17. felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen átfogó tanulmányt a gyermekek másodlagos és harmadlagos dohányfüstnek való hosszú távú, rendszeres kitettségének hatásairól valamennyi tevékenységi területükön;

18. bátorítja a Bizottságot, hogy vigyen véghez további uniós szintű támogató intézkedéseket, mint például a tudatosság növelésére irányuló intézkedéseket;

19. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ajánlást és a tagállamok legjobb gyakorlatait felhasználva vegyenek részt a WHO dohányzás-ellenőrzési keretegyezménye részes feleinek legközelebbi konferenciáján elfogadandó, a 14. cikk(a kereslet csökkentését szolgáló, a dohányfüggőséggel és a dohányzás elhagyásával kapcsolatos intézkedések) végrehajtására vonatkozó iránymutatások megfogalmazásában;

20. bátorítja a Bizottságot, hogy folytassa az uniós szintű támogató intézkedések – például a tudatosság növelésére irányuló intézkedések, ezen belül a dohánytermékek csomagolásán feltüntetett, a dohányzás elleni nemzeti kommunikációs kampányokba integrált tájékoztatás – végrehajtását;

21. elengedhetetlennek tartja, hogy a „dohányfüstmentes Európa” érdekében hozott intézkedésekhez hasonlóan a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben szerelkezzen fel új eszközökkel a dohánytermékek csempészetének és hamisításának különböző típusai elleni harcra – különösen az interneten –, tekintettel azokra az azonnali és fokozott veszélyekre, amelyeket ezek a fogyasztói egészségre jelentenek;

22. a teljes körű és pontos nyomon követés és végrehajtást biztosító határozott intézkedések szükségességére emlékeztetve felhívja azokat a tagállamokat, amelyek már ratifikálták a javasolt ajánlásokat, hogy a dohányzás-ellenőrzési keretegyezmény 8. cikke szerinti kötelezettségük értelmében hajtsák végre azokat, továbbá tegyenek kétévente jelentést a Bizottságnak a végrehajtás előrehaladásáról;

23. ismételten felszólítja az Elnökséget, hogy, mivel példát kell mutatnia, azonnali hatállyal vezessen be kivétel nélkül az Európai Parlament összes helyiségére érvényes dohányzási tilalmat; felszólít e tilalom szigorú betartatására;

24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az WHO-nak.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat