Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiáról szóló 2009. december 3-i szóbeli választ igénylő kérdésre (O-0150/09 – B7-0240/2009),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés192. cikkére és 265. cikkének (5) bekezdésére,

–   tekintettel a 2009. június 18–19-i Európai Tanács következtetéseire, amelyek felszólították a Bizottságot, hogy 2010 végére dolgozza ki a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiát,

–   tekintettel a Tanács programjára, amelyet a spanyol, a belga és a magyar elnökség állított össze,

–   tekintettel az Európai Parlamenten belül működő Duna Fórumra és az ott végzett munkára,

–   tekintettel a Régiók Bizottsága „A Duna-medencével foglalkozó uniós stratégia” című 2009. októberi véleményére,

–   tekintettel a Vízvédelmi Nyilatkozatra, valamint a környezetvédelemről szóló Espoo-i, Aarhusi és Berni Egyezményre,

–   tekintettel a dunai hajózás rendjéről szóló Belgrádi Egyezményre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Duna tíz európai országot köt össze – Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Horvátországot, Szerbiát, Romániát, Bulgáriát, Moldovát és Ukrajnát –, amelyek közül hat uniós tagállam,

B.  mivel a 200 millió lakost számláló Duna menti államok Európán belül a társadalmi-gazdasági lehetőségek jelentős alapját képviselik,

C. mivel a Duna-régió fontos kereszteződési pont az EU kohéziós politikájával kapcsolatos programok, a csatlakozási intézkedések és a lehetséges tagjelölt országok, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokra vonatkozó programok számára,

D. mivel az EU Duna-régióra vonatkozó stratégiáját az alábbi együttműködési területeken kell fejleszteni: társadalmi fejlődés és szociális védelem, fenntartható gazdasági fejlődés és idegenforgalom, mezőgazdaság és halászat, közlekedési és energetikai infrastruktúra, környezetvédelem, kultúra és oktatás,

E.  mivel e stratégia jelentősen hozzájárulhat a Duna-régióban működő regionális és helyi hatóságok és szervezetek közötti koordináció javításához, és elősegítené a régióban a jólétet, a fenntartható fejlődést, a munkahelyteremtést és a biztonságot,

F.  mivel a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégiában a Balti-tengerre vonatkozó stratégia modelljét követve benne rejlik a lehetőség a regionális és határokon átnyúló együttműködés elősegítésére a további gazdasági növekedés, valamint a közös kihívásokra adandó közös válaszok meghatározása érdekében,

G. mivel a Duna-régió Európa nyugati és a keleti részét egyesítő jelentős történelmi átjáró,

H. mivel a Duna-régióban hosszú múltra tekint vissza az együttműködés: az 1856. március 30-án alapított Európai Duna Bizottság, amelynek székhelye eredetileg Galaţiban (Románia) volt, az egyik első európai intézménynek számít, és jelenleg Budapesten van a központja;

I.   mivel a 2007-es bővítést követően a Duna szinte az Európai Unió belső vízi útjává vált, és ha tiszteletben tartják a folyó természetes folyását, a Duna-régió jelentős szerepet játszhat a bővítés óta bekövetkezett változások láthatóvá tételében,

J.   mivel ha a Duna-régiót egyetlen makrorégiónak tekintenék, az elősegítené a gazdasági teljesítmény terén jelentkező regionális eltérések áthidalását és az integrált fejlődés fenntartását,

K. mivel a Duna-delta 1991 óta az UNESCO világörökség része, és a Duna-régióban a Natura 2000 hálózat keretében számos különleges védelmi terület és különleges természetmegőrzési terület található; mivel a Duna és a Duna-delta egyedülálló és törékeny ökoszisztémával rendelkezik, ahol a környezetszennyezés következtében veszélyeztetett ritka növényfajták honosak,

1.  felszólítja a Bizottságot, hogy amint lehetséges, széles körű konzultációt kezdjen minden Duna menti országgal annak érdekében, hogy legkésőbb 2010 végére benyújtsa a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiát;

2.  sürgeti a Bizottságot, hogy a regionális együttműködés különböző szempontjainak horizontális figyelembevétele, az egymást kiegészítő együttes hatások előmozdítása, a különböző szereplők helyi és regionális szintű szoros együttműködésének megvalósítása, valamint a különböző regionális testületek és szervezetek által végzett feladatok közötti átfedések elkerülése érdekében terjesszen elő a Dunára vonatkozó uniós stratégiára irányuló javaslatot;

3.  úgy véli, hogy a regionális és helyi testületeknek a lakossághoz való közelségük és a lakosság szükségleteinek ismerete miatt, továbbá magának a civil társadalomnak fontos szerepet kell kapnia az uniós stratégia kialakításában, végrehajtásában és további fejlesztésében;

4.  támogatja a Duna-régió gazdasági és társadalmi fejlődését, és a Duna-régióban – amely a tágabb európai gazdasági és politikai térség dinamikus alkotóeleme – megvalósuló szorosabb regionális integráció elősegítését;

5.  sürgeti a jelenleg szennyezett Duna ökológiai állapotának javítását és a szennyezés csökkentését, valamint az olaj és más mérgező, illetve káros anyagok további folyóba engedésének megakadályozását célzó intézkedések meghozatalát;

6.  megállapítja, hogy a Duna-régió szennyezéséért egyaránt felelősség terheli a tagállamokat és a többi part menti országot, amelyeken a Duna keresztülfolyik; hangsúlyozza, hogy a Duna-medence környezetének védelme fontos szempont, amely alapvetően befolyásolja a régió mezőgazdasági és vidékfejlesztését, ezért kér minden érintett szereplőt, hogy hajtsanak végre a Duna szennyezéssel szembeni védelméről szóló közös megállapodást az úgynevezett Helsinki Egyezményben(1) javasoltaknak megfelelően;

7.  hangsúlyozza a dunai halállomány védelmének és megerősítésének szükségességét; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen átfogó tervet a Dunában élő természetes tokhal-állomány megőrzésére és megújítására;

8.  hangsúlyozza az összehangolt megközelítés fontosságát annak érdekében, hogy a Duna menti államok hatékonyabban és jobban használják fel a rendelkezésre álló uniós forrásokat, és ezáltal képesek legyenek a stratégia céljainak megvalósítására;

9.  hangsúlyozza, hogy a Duna-stratégiának az Európai Unió, a tagállamok és valamennyi part menti ország által végrehajtandó intézkedéseket kell tartalmaznia;

10. hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem keretében olyan intézkedésekre van szükség, amelyek célja a Duna-medence természetes árvízvisszatartó kapacitásának megőrzése és az árvizek megismétlődésének megakadályozása;

11. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megújuló energiaforrások diverzifikációját, és felhívja a Bizottságot és valamennyi part menti országot az energia területén való fokozottabb együttműködésre;

12. felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az összes part menti országot, hogy a régió bioenergia-forrásokban rejlő lehetőségeinek fényében mozdítsák elő és hajtsák végre az energiatakarékossággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos közös projekteket, és ösztönözzék a biomassza, a nap-, a szél- és a vízenergia felhasználását;

13. hangsúlyozza, hogy a nemzetközi környezetvédelmi normák betartásának garantálása érdekében és a döntések által esetlegesen érintett partnerekkel való konzultációt követően a megfelelő stratégiai és más környezeti hatásvizsgálatokat, köztük a folyó teljes ökoszisztémájára gyakorolt hatások vizsgálatát minden közlekedéssel és energiával kapcsolatos infrastrukturális projekt esetén előfeltételül kell szabni;

14. hangsúlyozza, hogy a Natura 2000-re, valamint a vadon élő madarakra, az élőhelyekre és a vízre vonatkozó irányelveket tiszteletben kell tartani, amikor a Dunát érintő infrastrukturális projektekkel kapcsolatos döntéseket hoznak, e projekteket tervezik és fejlesztik;

15. emlékeztet a Duna régión belüli egyesítő szerepére; javasolja a régión belüli zökkenőmentes határátlépés megkönnyítését;

16. javasolja az uniós tagállamok közlekedési rendszerének a Duna-régión belüli szomszédos országok rendszereivel való integrálását, és hangsúlyozza az intermodális projektek bevezetésének fontosságát annak érdekében, hogy támogatást kapjon a vasút és a belvízi közlekedés jobb kombinációja, és felszólítja a Bizottságot és valamennyi érintett felet, hogy mindig a Duna természetes külső képét és felhasználását tekintsék prioritásnak, és ne a folyó folyásának gátakkal és más műszaki megoldásokkal gazdasági, közlekedési vagy más indokok alapján történő megváltoztatását;

17. úgy véli, hogy a belvízi hajózás a régió közlekedésfejlesztésének fontos aspektusa, miközben elismeri a belvízi hajózás terén bekövetkezett visszaesést, amely elsősorban a súlyos gazdasági visszaesés következménye, és hangsúlyozza az intermodális vasút-víziút logisztikai koncepció, a sekély Dunának megfelelően kialakított hajók, valamint a folyó mentén lévő belvízi kikötők jobb felszereltsége támogatásának fontosságát;

18. javasolja a transzeurópai közlekedési hálózat modernizálását az intermodalitás egész régión belüli fejlesztése és a Fekete-tengerrel való összeköttetés vízi utak és jobb vasúti közlekedés és szolgáltatások kombinációján keresztül megvalósuló erősítése érdekében;

19. úgy véli, hogy a fenntartható idegenforgalom fontos eszköz a régió gazdasági növekedésének elősegítésében, felhívja a figyelmet például az ökoturizmusból adódó lehetőségekre, valamint a majdnem az egész Duna mentén kiépített bicikliútban, az EuroVelo-hálózat 6. számú útjában rejlő gazdasági lehetőségekre;

20. rámutat a Duna-régió államainak rendkívüli gazdasági függőségére, és hangsúlyozza a befektetések fontosságát az IKT, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztése terén, a fenntartható és hatékony növekedés biztosítása, valamint a környezetbarát gazdaság növekedésének ösztönzése érdekében, a dunai makrorégió egész területén;

21. támogatja a Duna multikulturális környezetének javítását célzó programokat, amelyek elősegítik a multinacionális mobilitást, a kulturális párbeszédet, művészeti és kommunikációs formációkat hoznak létre, és védik a kulturális és történelmi örökséget;

22. támogatja a régión belüli egyetemi csereprogramokat, és javasolja, hogy a régióban működő egyetemek alakítsanak hálózatokat a nemzetközi szinten is versenyképes kiválósági központok kialakulásának elősegítése érdekében;

23. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat az igazgatás javítására, hogy a Dunára vonatkozó uniós stratégia hatékonyabb kialakítása és végrehajtása érdekében csökkenjenek az adminisztratív terhek;

24. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a Duna-régión belüli határokon átnyúló elsőbbségi projektek azonosítására;

25. felhívja a Bizottságot, hogy – tekintetbe véve a makrorégióknak a jövőbeni kohéziós politikában betöltött szerepéről szóló vitát – működjön együtt szorosan az Európai Parlamenttel a Duna-régióra vonatkozó uniós stratégia fejlesztési prioritásainak meghatározásában, továbbá e stratégia végrehajtásában;

26. javasolja, hogy a helyi és regionális szinten érintett felek és a civil társadalom részvételével kétévente kerüljön sor egy uniós Duna-csúcsra, és ennek következtetéseit ismertessék az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal;

27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a többi érintett intézménynek.

(1) A Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló egyezmény, 1992 http://www.helcom.fi/stc/files/Convention/Conv1108.pdf