Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0169/2010Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0169/2010

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a politikai foglyok és a meggyőződésük miatt bebörtönzött személyek helyzetéről Kubában

8.3.2010

az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Francisco José Millán Mon, Bogusław Sonik a PPE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0169/2010

Eljárás : 2010/2592(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0169/2010
Előterjesztett szövegek :
B7-0169/2010
Elfogadott szövegek :

B7‑0169/2010

az Európai Parlament állásfoglalása a politikai foglyok és a meggyőződésük miatt bebörtönzött személyek helyzetéről Kubában

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a kubai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a 2004. november 17-i , 2006. február 2-i és 2007. június 21-i állásfoglalásaira,

–   tekintettel 2004-es, 2005-ös, 2006-os, 2007-es és 2008-as állásfoglalásaira az emberi jogok helyzetéről a világban, és az Unió emberi jogokkal kapcsolatos politikájáról,

–   tekintettel a Szaharov-díj nyomon követéséről szóló, 2006. december 14-i állásfoglalására,

–   tekintettel a tanácsi elnökség 2005. december 14-i, a Nők fehérben mozgalomról szóló nyilatkozatára, valamint a kubai helyzetről szóló korábbi, 2003. március 26-i és 2003. június 5-i nyilatkozataira,

–   tekintettel a Tanács 1996. december 2-án elfogadott és rendszeresen frissített 96/697/KKBP közös álláspontjára,

–   tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2007. június 18-i, 2008. június 23 és 24-i, valamint 2009. június 15-i, Kubáról szóló következtetéseire,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel Catherine Ashton, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke nyilatkozatára a politikai nézetei és meggyőződése miatt Kubában börtönbe vetett Orlando Zapata Tamayo haláláról,

A. mivel az emberi jogok, köztük a polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok egyetemességének és oszthatatlanságának védelme továbbra is az Európai Unió egyik fő célkitűzése,

B.  mivel több tucat független újságíró, békés másként gondolkodó és emberi jogvédő továbbra is börtönben van, ahol hosszantartó büntetésüket töltik, és mivel közülük többen súlyos betegek,

C. mivel a Parlament 2005-ben a gondolat szabadságáért járó Szaharov-díjat a Nők fehérben mozgalomnak ítélte oda, és mivel az, hogy a kubai hatóságok megtagadják a Nők fehérben szervezet képviselőitől az engedélyt, hogy a Szaharov-díj átvételére az Európai Parlament székhelyére utazhassanak, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában is elismert alapvető emberi jog megsértését jelenti, amely szerint bárki szabadon elhagyhatja hazáját és oda szabadon visszatérhet,

D. mivel az európai intézmények lépéseket tettek a Kubában politikai nézeteik és meggyőződésük miatt bebörtönzött személyek szabadon bocsátása és a velük való emberséges bánásmód biztosítása érdekében,

E.  mivel Orlando Zapata halála rendkívül súlyos esemény, és komoly veszteséget jelent a Kubában az emberi jogok tiszteletben tartásáért vívott küzdelemben,

F.  mivel Orlando Zapata halála a tiltakozás hullámát indította el nemzetközi szinten, és arra késztetett más politikai foglyokat és a meggyőződésük miatt bebörtönzött személyeket, hogy ők is éhségsztrájkba kezdjenek,

1.  határozottan és megfellebbezhetetlenül elítéli Orlando Zapata Tamayo kubai ellenzéki személyiség és békés másként gondolkodó rettenetes, nyolcvanöt napos éhségsztrájkot követő halálát, ami teljes bizonyossággal elkerülhető lett volna, és amit édesanyja, Reina Lucía Tamayo az államhatalom előre megfontolt bűncselekményének minősített;

2.  teljes mértékben elítéli az emberség hiányát és azt az érzéketlenséget, amit a kubai rezsim tanúsított a temetéssel kapcsolatban, továbbá a tisztelet minden hiányát a másként gondolkodó családjával szemben, valamint a nyomásgyakorlást, a megelőző és önkényes letartóztatásokat, amelyek célja az volt, hogy megakadályozzák az elhunyt családtagjait, harcostársait és barátait, hogy utolsó búcsút vehessenek tőle;

3.  sajnálja, hogy a kubai hatóságok semmilyen lényegi gesztussal nem reagáltak arra, hogy az Európai Unió és a nemzetközi közösség más tagjai több ízben felszólítottak az összes politikai fogoly szabadon bocsátására, valamint az alapvető jogok és szabadságok –különösen a szólásszabadság és a politikai egyesülés szabadsága – maradéktalan tiszteletben tartására;

4.  komoly aggodalmának ad hangot azon politikai foglyok és másként gondolkodók helyzetével kapcsolatban, akik Orlando Zapata halálát követően bejelentették, hogy éhségsztrájkba lépnek, és különösen aggódik Guillermo Fariñas újságíró és pszichológus sorsa miatt, akinek egészségi állapota különösen válságos;

5.  követeli a kubai kormánytól, hogy haladéktalanul, korlátozások és feltételek nélkül bocsássa szabadon a politikai foglyokat és a meggyőződésük miatt bebörtönzött személyeket;

6.  sajnálja, hogy a Tanács és az Európai Parlament által tett, valamennyi politikai fogoly és a meggyőződése miatt bebörtönzött minden személy haladéktalan szabadon bocsátására vonatkozó felszólításnak semmilyen következménye sem lett, és hangsúlyozza, hogy a kubai másként gondolkodók eszméik és békés politikai tevékenységük miatti bebörtönzése az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának megsértését jelenti;

7.  kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy továbbra is fogadjanak el minden hasznos intézkedést a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése, valamint az emberi jogi aktivisták munkájának elősegítése és biztosítása érdekében;

8.  kéri az Európai Unió intézményeit, hogy a Tanács 96/697/PESC sz. álláspontjának szellemében feltétel nélkül támogassák és fenntartások nélkül segítsék elő a többpárti demokráciába történő politikai átmenet békés folyamatának megkezdését Kubában;

9.  kifejezi mély szolidaritását a kubai néppel, és támogatja a demokrácia megteremtésére és az alapvető szabadságok tiszteletben tartására és védelmére irányuló törekvéseiben;

10. kéri az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és az együttműködésért felelős biztost, hogy haladéktalanul kezdjen strukturált párbeszédet a kubai civil társadalommal és a szigetországban a békés átmenetet támogató erőkkel, a Tanács által egymást követően elfogadott következtetéseknek megfelelően, igénybe véve az Unió fejlesztési együttműködési mechanizmusait, és különösen támaszkodva a demokráciáért és az emberi jogokért indított európai kezdeményezésre;

11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió soros elnökségének, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EUROLAT Közgyűlésnek, valamint a Kubai Köztársaság kormányának és a Néphatalom Nemzeti Közgyűlésének.