Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Orosz Föderációról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2009. szeptember 17-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel az energiabiztonság külső aspektusairól szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a stockholmi EU–Oroszország-csúcstalálkozóról szóló november 2009. novemberi állásfoglalására(3),

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti, 1997-ben hatályba lépett és 2007 végén lejárt partnerségi és együttműködési megállapodásra,

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi párbeszédre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a fokozódó kölcsönös kereskedelmi és gazdasági függés ellenére, az alapvető politikai és gazdasági kérdésekkel kapcsolatos félreértések és bizalmatlanság miatt az EU és Oroszország közötti kapcsolatok stagnálnak, ami akadályozza a feleket a valódi stratégiai partnerség kialakításában,

B.  mivel a 2007-ben lejárt partnerségi és együttműködési megállapodás (PCA) helyére lépő új megállapodással kapcsolatos tárgyalásokon csak csekély érdemi előrelépést sikerült elérni,

C. mivel számos probléma okoz előre nem látott késedelmet a négy közös térség kialakítására megszabott menetrend kapcsán,

D. mivel az energia továbbra is központi és stratégiai szerepet játszik az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban; mivel Oroszország azon döntése, hogy kivonja magát az Energia Charta Egyezmény aláírói közül, tovább bonyolítja ezeket a kapcsolatokat, lelassítja az új PCA-ról szóló tárgyalásokat és negatívan befolyásolja az energiával kapcsolatos párbeszédet és az esetleges jövőbeli eredményeket,

E.  mivel az EU és Oroszország június 1-jén, a csúcstalálkozó végén közös nyilatkozatot fogadtak el a két fél gazdaságának és társadalmának modernizálását célzó új modernizációs partnerség prioritásairól; mivel e prioritások nagy része gazdasági, kereskedelmi és szabályozási jellegű; mivel mindkét fél koordinátorokat bízott meg egy, az első konkrét projektek végrehajtását célzó cselekvési terv kidolgozásával,

F.  mivel a az orosz hatóságok részéről tanúsított pozitívabb hozzáállás ellenére a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés jogát Oroszországban még mindig veszély fenyegeti, az emberi jogi jogvédők, a független civil szervezetek, a politikai ellenzés, a független média és az átlagpolgár kezdeményezéseit és tevékenységeit gyakran korlátozzák vagy akadályozzák, különösen az Észak-Kaukázusban,

G. mivel múlt év május 31-én Oroszország 40 városában néhány ezer tiltakozó tüntetett az alkotmány egyesülési szabadságot biztosító 31. cikkének érvényesítése érdekében; mivel a tüntetés során Moszkvában kivételesen erős rendőri jelenlét mellett 180 tüntetőt vettek őrizetbe, akik közül többeket megvertek, majd később elengedtek,

H. mivel Szergej Magnyitszkij, egy 37 éves orosz korrupcióellenes tevékenységet folytató, az Ermitázs Alapítványt képviselő ügyvéd 230 millió dolláros korrupciós ügyben vallomást tett az orosz belügyminisztérium egyes tisztviselői ellen, aminek következtében e tisztviselők egy hónappal később hamis vádakkal letartóztatták őt, és eljárás nélkül 12 hónapig fogva tartották; mivel miután elutasította, hogy visszavonja tanúvallomását, megtagadták tőle az életmentő orvosi ellátást és alvás-, étel- és vízmegvonással büntették, amelyek következtében 2009. november 16-án a börtönben meghalt,

I.   mivel 2010 áprilisában a moszkvai Helsinki Csoport kérte, hogy gyilkosság vádjával indítsanak vizsgálatot az orosz belügyminisztérium öt tisztviselője ellen, és az amerikai Helsinki Bizottság 60, a Szergej Magnyitszkij által feltárt korrupciós ügyben, valamint Magnyitszkij törvénytelen letartóztatásában, megtorló célzattal való üldözésében, kínzásában és halálában érintett orosz tisztviselő listáját tette közzé, és állandó amerikai vízumszankciókat kért e tisztviselők, hozzátartozóik és családtagjaik ellen,

J.   mivel az energia az orosz külpolitika egyik kulcsfontosságú eszköze; mivel az EU nagyfokú függősége a fosszilis üzemanyagoktól gátolja a kiegyensúlyozott, koherens és értékközpontú európai megközelítés kialakítását Oroszországgal kapcsolatban, mivel kiemelkedő fontosságú az EU számára, hogy egységes hangon szólaljon meg és erős belső szolidaritásról tegyen tanúbizonyságot,

K. mivel az új Stratégiai Fegyverzetcsökkentési Szerződésnek (START) az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok közötti közelmúltbéli aláírása, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásával és Irán kérdésével kapcsolatos álláspontok közeledése előkészíti a terepet egy új légkör megteremtéséhez, valamint az európai és a közel-keleti biztonsági kérdésekkel kapcsolatban Oroszországgal folytatott párbeszéd megerősítéséhez,

L.  mivel a mind az EU-val, mind pedig Oroszországgal szomszédos országok békéje és stabilitása közös érdeke mind az Európai Uniónak, mind Oroszországnak, mivel az ezen országokban tapasztalható válságokkal kapcsolatban nyílt és őszinte párbeszédet kell kialakítani, különös tekintettel az állandósult konfliktusokra, valamint Oroszország döntéseire Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerésével és az ezen országokra vonatkozó orosz biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban,

M. mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács tagjaként az Orosz Föderáció vállalta, hogy tiszteletben tartja a szólás- és a gyülekezési szabadságot;

1.  üdvözli a két fél által a rosztovi csúcstalálkozón tanúsított nyílt és konstruktív hozzáállást, amely lehetővé tette az új modernizációs partnerség beindítását, és reméli, hogy e megújított együttműködés javítja majd a kapcsolatokat és a jelenlegi gyakorlatias partnerséget valódi értékalapú partnerséggé alakítja, amely képes lesz leküzdeni az egyes alapkérdésekben tapasztalható mostani véleménykülönbségeket;

2.  úgy véli, hogy a modernizáció nem korlátozódhat a gazdasági együttműködésre és a technológiai innovációra, hanem azt ambiciózus belső reformoknak kell kísérniük, amelyek a demokratikus intézmények és egy megbízható jogi rendszer megszilárdítását, a jogállamiság érvényesítését, valamint egy valódi civil társadalom akadálytalan fejlődését is magukban foglalják;

3.  várakozással tekint a koordinátorok által a közeljövőben kidolgozandó első projektek végrehajtására vonatkozó cselekvési tervek elé, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy a terv alapját a fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság előmozdításának, az energiahatékonyság javításának, és az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek kell képeznie; felszólítja a Bizottságot, hogy tájékoztassa megfelelően az Európai Parlamentet a terv előkészítéséről;

4.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az új PCA-ról szóló tárgyalások kilenc fordulója nem hozta meg a várt eredményt, és felszólítja a feleket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést az új és távolra mutató, a valódi közös értékeken és érdekeken alapuló keretmegállapodásról szóló tárgyalások megkönnyítésére; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy tisztázzák Oroszország álláspontját a Belarusszal és Kazahsztánnal tervezett vámunióval kapcsolatban, amely gátolhatja az EU-val ápolt kereskedelmi és gazdasági kapcsolatos elmélyítését;

5.  rámutat arra, hogy a „négy közös térség” megvalósításának menetrendjét a tárgyalások kulcselemének kell tekinteni, és ezzel összefüggésben felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodást annak megállapítása érdekében, hogy vajon teljes mértékben kihasználták-e a megállapodásban rejlő lehetőségeket, valamint hogy mit kell tenni a múltban vétett hibák és hiányosságok elkerülése érdekében; kéri a két oldal között működő nagyszámú közös bizottság, munkacsoport és konzultációs mechanizmus felülvizsgálatát az említettek munkájának egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele érdekében;

6.  még egyszer hangsúlyozza, hogy az Orosz Föderációval kötött bármilyen jövőbeni megállapodás magvát a demokráciának és az emberi jogoknak kell képeznie, különös tekintettel eredményes és működőképes emberi jogi záradék kidolgozására és a megállapodás szövegébe való beillesztésére, valamint hogy a jövőbeni kapcsolatok mélysége és minősége az ilyen értékek tiszteletben tartásától és támogatásától függ;

7.  üdvözli, hogy Oroszország ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. jegyzőkönyvét, és hogy megerősítette a halálbüntetés moratóriumát; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy azokban az ügyekben, amelyekben az Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta az Orosz Föderációt, indítsák újra a vizsgálatot, és vizsgálják felül jogi rendszereiket a nemzetközi jog további megsértésének elkerülése érdekében;

8.  megjegyzi, hogy elindult EU és Oroszország közötti emberi jogi párbeszéd értékelése, amelynek június végéig kell lezárulnia, és ismételten felszólít e párbeszédnek az orosz igazságügyi minisztérium, belügyminisztérium és külügyminisztérium részvételével és az Európai Parlament minden szinten történő, teljes körű bevonásával történő fokozására Brüsszelben és Moszkvában, annak hatékonyabbá és eredményközpontúvá tétele érdekében;

9.  úgy véli, hogy a Bizottság által a civil táradalom szereplői számára szervezett, a hivatalos emberi jogi konzultációkat megelőző eligazítások fontos szerepet játszanak fontos eszköz, amelyet meg kell erősíteni és Oroszországban is alkalmazni kell, és azok eredményét az orosz hatóságoknak megfelelően figyelembe kell vennie azzal a céllal, hogy azt valódi jogi szemináriummá formálják át, amelybe bevonják a tudományos szakértőket, a civil társadalom képviselőit és mind a két oldalt képviselő tisztviselőket;

10. felkéri az orosz hatóságokat, hogy szüntessék meg az emberi jogi jogvédők ellen erőszakos cselekményeket elkövető személyeket folyamatosan megillető és széles körben alkalmazott büntetlenség gyakorlatát, különösen pedig, hogy mielőbb vessenek véget az Észak-Kaukázusban uralkodó terrornak és törvénytelenségnek és a vonatkozó nemzetközi és regionális emberi jogi eszközökkel összhangban védelmezzék és garantálják az emberi jogi jogvédők fizikai épségét; különösen felszólítja az orosz hatóságokat, hogy fogadjanak el megelőző védelmi intézkedéseket az emberi jogi jogvédők tekintetében, így például nyomozás megindítását, mihelyt a velük szembeni fenyegetések az ügyészség és az igazságszolgáltatási rendszer tudomására jutnak;

11. támogatja az orosz emberi jogi biztos, Vlagyimir Ljukin arra vonatkozó felhívását, hogy kezdjenek vizsgálatot a május 31-i tüntetéseken alkalmazott erőteljes rendőri fellépéssel kapcsolatban;

12. sürgeti az orosz igazságügyi hatóságokat, hogy folytassák Szergej Magnyitszkij halálának kivizsgálását; kéri, hogy az EU léptessen életbe beutazási tilalmat az ügyben érintett 60 orosz tisztviselővel szemben, és kéri az EU bűnüldöző szerveit, hogy működjenek együtt egymással ezen tisztviselők bankszámláinak és egyéb eszközeinek befagyasztására az EU összes tagállamában;

13. sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a vallásszabadság kapcsán további alapvető és alkotmányos jogokat korlátoznak, ugyanis egyes vallási kisebbségek nem gyakorolhatják szabadon hitüket;

14. hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni küzdelem nem vezethet az alapvető polgárjogok további korlátozásához; e tekintetben mélységes aggodalmának ad hangot a Szövetségi Biztonsági Szolgálatról szóló törvény módosítástervezetével való esetleges jövőbeli visszaélések miatt, amely tervezet felhatalmazná az SZBSZ-t „megelőző intézkedések” végrehajtására a szélsőséges tevékenységben részt vevő gyanúsítottak ellen;

15. üdvözli az arra vonatkozó döntést, hogy a vízumliberalizációról szóló párbeszéd operatív és gyakorlati stádiumba lépjen, de rámutat, hogy az e téren előttünk álló intézkedések a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos konkrét előrelépéstől és az alapvető emberi jogi normák érvényesítésétől függnek;

16. felszólítja e tekintetben az orosz hatóságokat, hogy lépjenek fel az önkényesség ellen és ne használják az igazságszolgáltatást a politika eszközeként; különösen felszólít arra, hogy javítsanak a bebörtönzött Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev körülményein, biztosítsanak nekik tisztességes bírósági eljárást és szüntessenek meg minden további politikai indíttatású üldöztetést;

17. sajnálja, hogy nincs valódi közös európai energiabiztonsági politika, ami koordinálatlan uniós megközelítést eredményez Oroszországgal kapcsolatban; rámutat, hogy az energiaellátásra vonatkozó kétoldalú megállapodások megkötése aláaknázhatja az EU egészének és a tagállamoknak az érdekeit és megkérdőjelezik legfontosabb stratégiai projektjeiket; e tekintetben kiemeli, hogy az EU energia tekintetében való nagyfokú függősége az Oroszországi Föderációtól komolyan veszélyezteti közös külpolitikájának egységét, magabiztosságát és fenntarthatóságát,

18. hangsúlyozza, hogy a szomszédos keleti országok és az EU közötti kapcsolatok elmélyítése semmilyen módon nem helyettesíti az ezen országok és Moszkva közötti egészséges és jó szomszédi viszonyt, és e tekintetben felszólítja Oroszországot, hogy tanúsítson pozitív és építő jellegű hozzáállást a keleti partnerség irányában ;

19. sajnálja, hogy nem történt előrelépés az állandósult konfliktusokkal kapcsolatban; sajnálatát fejezi ki az SZBSZ határőrizeti igazgatósága által bejelentett, arra vonatkozó döntés miatt, hogy modern határőrizeti infrastruktúrát építsenek ki és egybefüggő határzárat hozzanak létre Dél-Oszétia és Grúzia között, amelynek célja a grúz tartomány további elválasztása és elszigetelése Tbiliszitől; felszólítja az orosz hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a 2008. augusztus 12-i „hatpontos megállapodást”, amely akadálytalan belépést biztosít az EU megfigyelő missziója (EUMM Grúzia) számára a két szakadár tartományba;

20. tudomásul veszi Angela Merkel és Dimitrij Medvegyev közös javaslatát az EU-Oroszország biztonsági bizottság felállításával kapcsolatban, amelynek célja, hogy komolyabb előrelépést érjen el a közös biztonsági kérdések terén; úgy véli, hogy ez a magas szintű kezdeményezés jó alapot biztosíthat a jelenlegi biztonsági javaslatok tisztázásához és a NATO-val való esetleges kibővített együttműködés megvizsgálásához;

21. üdvözli egyes Oroszországban tevékenykedő német vállalatok arra irányuló kezdeményezését, hogy ne vegyenek részt a korrupcióban, és felszólítja az orosz hatóságokat, hogy a korrupció elleni nemzeti szintű fokozott intézkedésekkel támogassák ezt a kezdeményezést annak érdekében, hogy kedvezőbb környezetet alakítsanak ki a külföldi befektetések számára;

22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanácsnak.

(1) E napon elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0022. (2) E napon elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0021. (3) E napon elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0064.