Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 2010. november 15-i hamisításellenes kereskedelmi megállapodás (ACTA) egységes szerkezetbe foglalt szövegére,

–   tekintettel az Európai Unió alapjogi chartája hatékony végrehajtására irányuló stratégiára,

–   tekintettel 2010. március 10-i, átláthatósággal és az ACTA tárgyalások jelenlegi állásával kapcsolatos állásfoglalására,

–   tekintettel a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással (ACTA) kapcsolatos átlátható eljárás hiányára vonatkozó, 0012/2010. számú írásbeli nyilatkozatára,

–   tekintettel a 2010. október 20-i, a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással kapcsolatos plenáris vitára,

–   tekintettel az európai ombudsman az ACTA dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos 90/2009/(JD)OV panaszra vonatkozó döntésére,

–   tekintettel a svéd igazságügyi miniszter 2010. október 21-én tett ACTA-val kapcsolatos nyilatkozataira,

–   tekintettel az európai adatvédelmi biztos (EAB) az Európai Unió hamisításellenes kereskedelmi megállapodásról szóló jelenlegi tárgyalásaival kapcsolatos véleményeire és az adatvédelmi munkacsoport Európai Bizottsághoz címzett levelére,

–   tekintettel az elektronikus kereskedelemről szóló 31/2000/EK irányelvre, az információs társadalomról szóló 29/2001/EK irányelvre és az „Európai digitális menetrend” című bizottsági közleményre,

–   tekintettel az Európa Tanács Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának az alkotói jogok újragondolása az internetes korszak idejében című jelentésére (12101. számú dokumentum, 2010. január 7.),

–   tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás felülvizsgálatáról szóló 2010. október 20-i európai parlamenti határozatra ,

–   tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra (2003/C 321/01),

–   tekintettel a politikák fejlesztési célú koherenciájáról szóló tanácsi következtetésekre,

–   tekintettel a 1383/2003/EK tanácsi rendeletre,

–   tekintettel a szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásairól (TRIPs) szóló, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében létrejött megállapodására,

–   tekintettel a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló, a WTO által 2001. november 14-én elfogadott dohai nyilatkozatra,

–   tekintettel a DS409. számú WTO-vitára: az Európai Unió és egy tagállama – Átmenő generikus gyógyszerek lefoglalása,

–   tekintettel a Kínával és a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmére és érvényesítésére irányuló intézkedésekkel kapcsolatos, DS362. számú WTO vitára,

–   tekintettel a WTO-tagok 2010. október 26-27-i WTO TRIPS-megállapodással foglalkozó tanácsában tett, ACTA-val kapcsolatos felszólalásaira,

–   tekintettel a WTO sajtójelentésére a TRIPS-megállapodással foglalkozó tanács 2010. június 8–9 közötti üléséről,

–   tekintettel a szerződések jogáról szóló 1969. május 23-i Bécsi Egyezményre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az ACTA tárgyaló felei hangsúlyozták, hogy a szellemi tulajdonjogok hatékony érvényesítése valamennyi iparágban és globálisan is döntő fontosságú a gazdasági növekedés fenntartása érdekében; mivel az ACTA tárgyaló felei október 6-án nyilvánosságra hozták a nagy részben végleges szöveget, melyről a Bizottság tájékoztatta a Parlamentet és az illetékes bizottságot; mivel a fennmaradó felek elfogadtak egy Tokió utáni végleges csomagot, melyben rendezésre kerültek a tokiói forduló végén kifejtett, ACTA-szöveggel kapcsolatos fenntartások, majd azt követően 2010. november 15-én nyilvánosságra hozták azt;

B.  mivel a Bizottság többször is kifejtette annak fontosságát, hogy a földrajzi jelzések oltalma megerősítésre kerüljön; mivel a felek megállapodtak, hogy a földrajzi jelzések oltalmát az ACTA általános, polgárjogi, szokásjogi és digitális kérdésekre vonatkozó szakaszaiban egyaránt megerősítik,

C.  mivel a Bizottság az ombudsman döntésére hivatkozva igazolta, hogy az ACTA-ról nem mint végrehajtási szerződésről, hanem mint kereskedelmi megállapodásról tárgyalnak; mivel az ombudsman meglátása szerint, „lehetséges, hogy az ACTA megkötése következtében az EU-nak valóban jogalkotási javaslatokat kell tennie, illetve végre kell hajtatnia azokat. Ebben az esetben a jogszabályok alátámasztásához az egyetlen, illetve legfontosabb indok az ACTA lenne, és az állampolgároknak egyértelműen érdekükben állna, hogy az ACTA-val kapcsolatosan tájékoztatást kapjanak”; mivel néhány kormány meglátása szerint az ACTA miatt módosítani kell a nemzeti jogszabályokat, nagyobb hatáskört biztosítva a rendőrség számára, ezáltal lehetővé téve, hogy az saját kezdeményezésére felléphessen a szellemi tulajdonjogok érvényesítése érdekében.

D.  mivel az ACTA intézményközi megállapodásai hatáskört biztosítanak az ACTA-bizottság számára többek között a megállapodás végrehajtásával, alkalmazásával és módosításával, valamint a nem kormányzati szervezetek részvételével, illetve a bizottság szabályaira és eljárásaira vonatkozó döntésekkel kapcsolatosan; mivel az EUSz. 21. cikke előírja az Unió számára, hogy annak a demokrácia előmozdítására kell törekednie,

E.  mivel a szerződések jogáró szóló lbécsi egyezmény elismeri a szerződések értelmezése érdekében végzendő előkészületi munkálatok fontosságát; mivel az ACTA alkotóelemeivel, különösképpen a „három csapás” elnevezésű intézkedéssel kapcsolatos bizottsági nyilatkozatok ellentmondanak néhány, nyilvánosan elérhető előkészítő szövegnek,

F.  mivel a Bizottság 2010. október 19-i közleményében kinyilvánította, hogy „az alapvető jogok tekintetében az uniós fellépésnek kifogástalannak kell lennie” és az „Uniónak példaadóan kell eljárnia e tekintetben”, mivel a Bizottság a 2010. október 20-i plenáris ülésen kinyilvánította, hogy az ACTA-t „még nem parafálták” és „tárgyaló félként a Bizottság előjoga a tárgyalások végének és a parafálás időpontjának meghatározása”,

G.  mivel a 2001/29/EK irányelv rendelkezik a szerzői és szomszédos jogok összehangolt jogi keretéről; mivel az irányelv 5. cikke kimerítően felsorolja a kivételeket és korlátozásokat és korlátozza a tagállamokat a tekintetben, hogy új kivételeket és korlátozásokat állapítsanak meg, mely az Európa Tanács szerint „helytelen megközelítés”; mivel az ACTA nem foglalkozik a létező kivételek és korlátozások kiterjesztésének lehetőségével és korlátozhatja a nemzeti bíróságok hatáskörét a létező kivételek rugalmas értelmezésének tekintetében; mivel a technológiai fejlődés megsokszorozta és változatosabbá tette az alkotás, a gyártás és az értékesítés lehetőségeit, és a jogbirtokosok és joghasználók érdekeinek egyensúlyba hozásához új megközelítésekre, és az ezekhez a munkákhoz digitális technológiákon keresztül történő rugalmasabb hozzáférésre van szükség; mivel előkészítés alatt áll egy gazdátlan művekkel kapcsolatos bizottsági jogalkotási javaslat az európai kulturális művek digitalizálásának és terjesztésének megkönnyítése érdekében;

H.  mivel az ACTA résztvevő felei megállapodtak, hogy a szabadalmak védelmére vonatkozó polgári jogi végrehajtásról szóló szakasz nem kötelező érvényű; mivel az ACTA tárgyaló felei megállapodtak, hogy „az ACTA nem fogja akadályozni a legális generikus gyógyszerek határokon való átjutását”; mivel a Parlament határozatában és írásbeli nyilatkozatában kinyilvánította, hogy a határokon átnyúló ellenőrzésre és az áruk lefoglalására vonatkozó hatáskör megerősítésére irányuló intézkedések nem hátráltathatják a legális, megfizethető és biztonságos gyógyszerekhez való globális hozzáférést; mivel az 1383/2003/EK tanácsi rendelet, amelynek rendelkezései is a WTO-vita tárgyát képezik, rendelkezik a tranzitárukra vonatkozó, határon történő végrehajtási intézkedésekről; mivel a generikus gyógyszereket előállító vállalatok, gyártók és globális egészségügyi érdekképviselők óva intenek a szabadalmak ACTA-ba történő beemelése ellen, és figyelmeztetnek a technológiai újításokra, a gyógyszerekhez való hozzáférésre és a generikumok versenyére gyakorolt lehetséges hátrányos hatásokra;

I.   mivel a Parlament írásbeli nyilatkozatában úgy ítéli meg, hogy az internetszolgáltatók nem viselhetik a felelősséget a szolgáltatásaikon keresztül továbbított vagy tárolt adatokért olyan mértékben, hogy az az ilyen adatok előzetes ellenőrzését vagy szűrését vonja maga után; mivel az Európai Adatvédelmi Biztos ACTA-val kapcsolatos véleményében arra figyelmeztet, hogy az internetszolgáltatók olyan záradékokat illeszthetnek a fogyasztói szerződésekbe, melyek lehetővé tennék adataik nyomon követését és előfizetéseik megszüntetését.

J.   mivel a Parlament március 10-i állásfoglalásában mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ACTA-tárgyalások megkezdése előtt nem hoztak létre jogalapot; mivel az ACTA büntetőjogi végrehajtásra vonatkozó szakasza büntetőeljárásokra, büntetőjogi felelősségre, bűncselekményekre, büntetőjogi végrehajtásra és szankciókra vonatkozik; mivel a Tanács elnöksége tárgyalást folytatott az ACTA büntetőjogi végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseivel kapcsolatosan; mivel a z ACTA büntetőjogi intézkedéseiben meghatározott „kereskedelmi felhasználás” fogalma tágabb, mint a WTO értelmezése a Kínával kapcsolatban alkalmazott szankciók esetében,

K.  mivel a technikai újítások elősegítéséhez történő hozzájárulás érdekében az ACTA részes felei kötelezettséget vállaltak a TRIPS-megállapodás 7. cikke szerinti kötelezettségek fenntartása iránt; mivel az együttműködtethetőséggel kapcsolatos alapvető uniós politikák a közösségi vívmányokban foglalt rendelkezéseken nyugszanak, amelyek műszaki visszafejtésre adnak lehetőséget,

L.  mivel az ACTA legutóbbi szövegének bevezető és fő rendelkezései egyaránt fontos garanciákat tartalmaznak; mivel az ACTA rendelkezései továbbra is akadályozhatják a nemzeti jog által szabályozott kivételeket, és módosításokat követelhetnek a jogszabályokban a kártérítéssel és egyéb büntetésekkel kapcsolatos szigorúbb normákhoz való alkalmazkodás érdekében, illetve a szabálysértések jogorvoslatának korlátozása céljából megakadályozhatják a felelősség kérdésének szabályozására vonatkozó megközelítések elfogadását; mivel a megállapodás 1.2 cikke szerint valamennyi fél szabadon állapíthatja meg e megállapodás rendelkezéseinek saját jogrendszerébe és gyakorlatába történő bevezetésének megfelelő módszerét: mivel nincsenek olyan általános rendelkezések, melyek valamely fél számára lehetővé tennék, hogy figyelmen kívül hagyja az ACTA-ban meghatározott specifikus kötelezettségeket,

M.  mivel a tárgyaló felek célja az ACTA fejlődő és feltörekvő országokra mint kereskedelmi partnerekre történő kiterjesztésére; mivel néhány fontos kereskedelmi partner a WTO TRIPS-megállapodással foglalkozó tanácsában bejelentette, hogy az ACTA összeegyeztethetetlen lehet a TRIPS-megállapodással és más WTO-megállapodásokkal, a WTO jogi keretein kívüli működésével kockázatot jelenthet a WTO-szabályozásra és folyamatokra, alááshatja a különböző WTO-megállapodásokban nagy alapossággal megtárgyalt jogegyensúlyt, kötelezettségeket és rugalmassági lehetőségeket, kereskedelemtorzító hatású lehet vagy kereskedelmi akadályokat eredményezhet, valamint csorbíthatja a TRPIS-be és a TRIPS-ről és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozatba beépített, például a közegészségügyre és a generikus gyógyszerek kereskedelmére vonatkozó rugalmassági mechanizmusokat,

1.  elismerését fejezi ki a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit illetően, hogy javítsa az ACTA-tárgyalások átláthatóságát, illetve az európai uniós innováció és versenyképesség védelmezésére vonatkozó kötelezettségvállalását illetően; elismeri, hogy a jogtulajdonosok és a nagyközönség érdekei közötti finom egyensúly megteremtése elengedhetetlen az EU tudásalapú gazdaságban betöltött vezető szerepének biztosításához; üdvözli a Bizottság és a Parlament közötti, a felülvizsgált keretmegállapodás szellemében történő építő együttműködést;

2.  támogatja a Bizottság arra irányuló törekvését, hogy biztosítsa a földrajzi jelzésekre vonatkozó közösségi vívmányok teljes végrehajtását, de sajnálattal veszi tudomásul, hogy a földrajzi jelzésekre vonatkozó szabályok betartatása terén jelentős javulás egyelőre nem tapasztalható; sürgeti a Bizottságot, hogy tevékenykedjen aktívan az európai termékek világpiaci részvételének sikerén a földrajzi árujelzések hatékony alkalmazása révén ACTA keretén belül és azáltal, hogy más szellemi tulajdonokkal azonos bánásmódot biztosítanak számukra;

3.  tudomásul veszi az ombudsman határozatát és azon a véleményen van, hogy a polgároknak egyértelműen érdeke a megfelelő tájékoztatás és a közérdek érvényesülésének ellenőrzése, különösen, ha a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások jogszabályokat tesznek szükségessé; elismeri, hogy a tárgyalások titkos voltára vonatkozó nyilvános kritika az elfogadott tárgyalási eljárás politikai fenntarthatatlanságának egyértelmű jele; emlékezteti a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikke szerint kötelessége a „ jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom részvételének biztosítása ” és hogy „a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával” járjon el; felszólítja a Bizottságot, hogy teremtsen lehetőséget az uniós polgárok véleményének fogadására és figyelembevételére a megállapodás szövegével kapcsolatban, annak parafálása előtt;

4.  azon a véleményen van, hogy az ACTA-bizottságnak nyílt, átfogó és átlátható módon kell működnie; felszólítja a Bizottságot, hogy a megállapodás parafálása előtt adjon ajánlásokat az ACTA-bizottság demokratikus irányításával kapcsolatban, különösen az érdekeltek részvételének tekintetében, valamint hogy térképezze fel a szerződés módosítása során követendő egyedi eljárásokat, beleértve azokat az eljárásokat, amelyek biztosítják az átláthatóságot, az EU-nak az EUMSz. 15. cikke szerinti kötelezettségeivel összhangban lehetővé teszik a nyilvánosság hozzászólását, és meghatározzák a Parlament szerepét;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegye nyilvánosan elérhetővé az összes kapcsolódó előkészítő munkát, lehetővé téve a Parlament számára, hogy tájékozott politikai határozatot hozhasson a szerződés szövegének jelentésével kapcsolatban;

6.  kitart amellett, hogy a Bizottság ne parafálja az ACTA-t, mielőtt elkészítené és nyilvánosságra hozná az ACTA alapjogokra gyakorolt hatásának elemzését, összhangban 2010. október 19-i közleményével;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson írásos bizonyítékot az illetékes bizottságoknak a szerződés parafálása előtt kellő időben arról, hogy az ACTA nem fogja korlátozni a szerzői és szomszédos jogokkal kapcsolatos kivételek és korlátozások összehangolását az EU-ban; nem fogja korlátozni a kivételek és korlátozások jövőbeli kiterjesztésének lehetőségét a 2001/29/EK irányelvben felsoroltakon túl; nem fogja megszüntetni azokat a jövőbeli szakpolitikai lehetőségeket és bírósági intézkedéseket, amelyek figyelembe véve a technológiai fejlődést kiterjeszthetik a kreatív művekhez való hozzáférést kivételek alkalmazásával; valamint nem fogja korlátozni a Bizottság által a gazdátlan művekkel kapcsolatban mérlegelt jogi lehetőségeket, illetve nem fogja megakadályozni a tagországokat abban, hogy a gazdátlan szerzői jogdíjas alkotásokhoz való hozzáférést kiterjesztő jogszabályokat vezessenek be, amelyek korlátozzák az ilyen művekkel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó jogorvoslati lehetőségeket;

8.  megállapítja, hogy a szabadalmak kétségtelenül továbbra is az ACTA számos szakaszának hatálya alá esnek; megállapítja, hogy a szabadalmakra vonatkozóan az ACTA polgári jogi végrehajtási intézkedései jelentősen megnehezíthetik a legális, megfizethető árú életmentő gyógyszerekhez való hozzáférést, valamint késleltethetik a generikus gyógyszerek piaci bevezetését és torzítják a piaci versenyt; úgy ítéli meg, hogy a szellemi tulajdonjogok esetleges megsértéséért járó kártérítések és súlyos bírságok jelentős növekedése növelni fogja a jogbizonytalanságot és el fogja riasztani a gyártókat és a generikus gyógyszerek gyártásában, kereskedelmében és terjesztésében érintett harmadik feleket, mint például a gyógyszerhatóanyagok gyártóit, a humanitárius szervezeteket, az egészségügyi programok finanszírozóit és a gyógyszerészet területét szabályozó hatóságokat, különösen akkor, ha ezeket a szabályokat a tranzitárukra is alkalmazzák;

9.  megállapítja, hogy a szabadalmi konfliktusok gyakran üzleti viták, és aggódik amiatt, hogy az szabadalmakra vonatkozóan az ACTA polgári jogi végrehajtási intézkedései növelhetik a befektetések kockázatát, a piaci bizonytalanságot, és fenyegethetik a technológiai innovációt, különösen azokban az ágazatokban, ahol a jogsértéseket nehéz megállapítani, továbbá lassítják az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemhez nélkülözhetetlen zöld technológiák terjedését, fenyegetik a hatékony tudásátadást, a közös javak gazdaságának fejlődését és a köztulajdonok területének életképességét, és a közérdekkel szemben az egyensúlyt eltolják az élő dolgokra, őshonos termékekre és tradicionális orvosságokra vonatkozó szabadalmak érvényesítése tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt foglalkozzon a szabadalmakra alkalmazandó polgári jogi rendlkezések lehetőségének tekintetében ebben az indítványban felsorolt széles körű aggodalmakkal, és ezt követően készítsen jelentést a Parlament részére;

10. felszólítja a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt mutasson be a Parlamentnek egy jogi elemzést az ACTA által a szolgáltatók és a jogtulajdonosok együttműködése tekintetében tervezett intézkedések jelentéséről, jogszerűségéről és végrehajthatóságáról, különösen azzal kapcsolatban, hogy az üzleti szférán belüli együttműködés miért nem fogja korlátozni az állampolgárok alapjogait, beleértve a magánélethez való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát és a jogszerű eljáráshoz való jogot; emlékezteti a Bizottságot, hogy az a 2003-as intézményközi megállapodás alapján nem támogathat olyan önszabályozási vagy társszabályozási mechanizmusokat, ahol olyan alapjogok forognak kockán, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága; felkéri a Bizottságot, hogy mérje fel, összességében az ACTA megváltoztathatja-e az uniós jogban jelenleg fennálló egyensúlyt az internetszolgáltatóknak a végfelhasználók személyes adatai védelmére vonatkozó, illetve az ezen adatoknak a szellemi tulajdonjogok birtokosai vagy a közigazgatási és igazságügyi hatóságok részére történő kiadására vonatkozó jogi kötelezettsége között;

11. megismétli március 10-én kifejezett mély aggodalmát a létező jogalap hiánya miatt; ösztönzi a Bizottságot, hogy tegye világossá a Tanács és a Bizottság hatásköreinek megoszlását az ACTA büntetőjogi végrehajtásra vonatkozó szakaszai tekintetében, többek között annak parafálásával kapcsolatban; ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződés parafálása előtt a Parlament kapjon bizonyítékot arról, hogy az ACTA-tárgyalások jogalapja teljes mértékben összhangban van a Lisszaboni Szerződéssel; felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt készítsenek jogi elemzést arról, hogy az ACTA-ban meghatározott „kereskedelmi felhasználás” összhangban van-e a WTO Kínával kapcsolatos döntésével, teljes mértékben összhangban van-e az arányosság és szubszidiaritás európai uniós elvével, és hogy nem fogja-e korlátozni a tagállamok által alkalmazható nemzeti kivételeket a büntetőjogi végrehajtási intézkedések tekintetében;

12. felkéri a Bizottságot, hogy a szerződés parafálása előtt kellő időben kifejezetten erősítse meg, hogy az ACTA rendelkezései nem érintik a közösségi vívmányok rendelkezéseit, mint például a szoftverekre vonatkozó 91/250/EGK irányelv és az információs társadalomra vonatkozó 2001/29/EK irányelv rendelkezéseit és azok végrehajtását a tagállamokban, melyek bizonyos esetekben megengedik a számítógépprogramok visszafejtését és a technológiai védelmi mechanizmusok megkerülését az interoperabilitás érdekében, ezáltal elősegítve a versenyt és az innovációt;

13. üdvözli az ACTA szövegtervezet módosításait, amelyek több biztosítékot tartalmaznak a magánélet és a közegészség, valamint a TRIPS-megállapodás egyes védelmi elemei tekintetében; ösztönzi a Bizottságot, hogy mérjék fel, hogy az ACTA tervezetében szereplő védintézkedések a végrehajtási intézkedések keretében is alkalmazhatók-e; felkéri a Bizottságot, hogy szolgáltasson bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az ACTA nem fogja megakadályozni a tagországokat vagy az Uniót a TRIPS-megállapodásban biztosított rugalmasság megvalósításában, amely biztosítja a jövőbeli szakpolitikai lehetőségek teljes körét; felkéri a Bizottságot, hogy készítsenek jogi elemzést arról, hogy az ACTA valóban kötelező érvényű megállapodás lesz-e, és hogy annak 1.2 cikke biztosítja-e az általános rugalmasságot a belső jog azon elemeinek tekintetében, amelyek esetleg ellentmondanak az ACTA-nak; felkéri a Bizottságot, hogy mutassa be azokaz a mechanizmusokat, amelyek rugalmasságot biztosítanak a részes felek számára, hogy jogszerű kivételeket fogadjanak el a szerződés szerinti kötelezettségek alól, melyeket a szerződés szövege vagy az ACTA-bizottság eljárásai tesznek lehetővé;

14. azon a véleményen van, hogy a Bizottságnak támogatnia kell, hogy az ACTA-ba való belépés folyamata és feltételei kellően rugalmasak legyenek, és figyelembe vegyék a belépő országok fejlettségi szintjét, igényeit és célkitűzéseit, összhangban Tanácsnak a politikák fejlesztési célú koherenciájára vonatkozó következtetéseivel; felkéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az ACTA által az EU kül- és fejlesztéspolitikájára gyakorolt lehetséges hatásról, különöse tekintettel annak szerepére a Kereskedelmi Világszervezetben, a Szellemi Tulajdon Világszervezetében és az ACTA „TRIPS plusz” rendelkezéseire;

15. megismétli március 10-én a Bizottsághoz intézett felszólítását, hogy a szerződés parafálása előtt értékelje az ACTA végrehajtásának az alapvető jogokra, az adatvédelemre, a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását érvényre juttató intézkedések összehangolására irányuló uniós erőfeszítésekre, valamint az e-kereskedelemre gyakorolt hatását; továbbá felszólít a végrehajtás erőforrásainak a polgári jogi jogsértés eseteire való, az ACTA nemzetközi keretében történő átcsoportosításával járó lehetséges költségek felmérésére a szerződés elsődleges célkitűzésének fényében, amely a hamisítás és kalózkodás terjedése elleni küzdelem;

16. emlékezteti a Bizottságot és a Tanácsot arra, hogy az ACTA tekintetében a Parlament jóváhagyása a Parlamenttel való teljes és egyenjogú együttműködésen fog múlni, valamint ezen állásfoglalás teljes elfogadásán különösen a szerződés parafálása tekintetében, és a Parlament véleményének az intézkedések során történő megfelelő figyelembevételén;

17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az ACTA-tárgyalásokban részt vevő államok kormányainak és parlamentjeinek.