Eljárás : 2011/2515(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0101/2011

Előterjesztett szövegek :

B7-0101/2011

Viták :

PV 15/02/2011 - 5
CRE 15/02/2011 - 5

Szavazatok :

PV 17/02/2011 - 6.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0066

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 143kDOC 102k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0101/2011
9.2.2011
PE459.633v01-00
 
B7-0101/2011

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


a jogállamiságról Oroszországban


Heidi Hautala, Werner Schulz, Bart Staes, Indrek Tarand a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

az Európai Parlament állásfoglalása a jogállamiságról Oroszországban  
B7‑0101/2011

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Oroszországi Föderációról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2009. szeptember 17-i, a 2009. november 12-i, a 2010. június 17-i és a 2010. október 21-i állásfoglalására,

        tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Oroszországi Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM), valamint az új EU–Oroszország szerződésről 2008-ban megkezdett tárgyalásokra,

   tekintettel az EU–Oroszország közötti emberi jogi konzultációkra,

   tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1738 (2010) sz. határozatára, valamint Jogi és Emberi Jogi Bizottságának az észak-kaukázusi emberi jogi visszaélésekre vonatkozó jogorvoslatról szóló 2010. június 22-i és 2010. június 4-i jelentésére,

   tekintettel a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányára –amelynek Oroszország 1973 óta részes fele –, és különösen annak 14. cikkére, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen és nyilvánosan tárgyalja,

   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre –amelynek Oroszország 1998 óta részes fele –, és különösen annak 6. cikkére, amely szintén kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja,

   tekintettel Oroszország alkotmányára, különösen annak 118. cikkére, amely kimondja, hogy az igazságszolgáltatást az Oroszországi Föderációban kizárólag bíróságokon végzik, a 120. cikk pedig a bírák függetlenségéről rendelkezik, akik kizárólag az orosz alkotmánynak és a szövetségi jogszabályoknak vannak alávetve,

   tekintettel Jerzy Buzeknek, az EP elnökének a beszláni tragédia hatodik évfordulójáról szóló 2010. október 3-i, az Anna Politkovszkaja meggyilkolásáról, illetve a Mihail Hodorkovszkijt és Platon Lebegyevet elmarasztaló ítéletről szóló, a gyilkosság negyedik évfordulóján kiadott 2010. október 6-i, valamint az észak-kaukázusi Vlagyikavkazban történt öngyilkos bombamerényletről szóló 2010. október 10-i sajtóközleményeire,

   tekintettel az EU alelnökének/főképviselőjének a Hodorkovszkij/Lebegyev-ügyről szóló 2010. december 20-i nyilatkozatára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az elmúlt években folyó számos per és bírósági eljárás miatt megkérdőjeleződött az Oroszországi Föderáció igazságszolgáltatási intézményeinek függetlensége és pártatlansága; mivel a politika beavatkozása, az eljárási hiányosságok, a korrupció, az összefonódások, a tisztességtelenség, a tanúk megfenyegetése továbbra is súlyos akadályt képeznek az oroszországi igazságszolgáltatás előtt,

B.  mivel az emberi jogi visszaélésekre irányuló vizsgálatok gyakran hatástalanok, kifogásolhatók és büntetlenséggel végződnek; mivel a hivatalos intézkedések átláthatóságának hiánya kiterjedt visszaéléseket tesz lehetővé,

C. mivel Anna Politovszkaja, Natalija Jesztemirova, Anasztazia Barburova, Sztanyiszlav Markelov és Szergej Magnyickij halálának oka továbbra is felderítetlen, valamint számos esetben számoltak be a Mihail Hodorkovszkij, Platon Lebegyev, Oleg Orlov, Igor Vlagyimirovics Izmesztyijev, Mihail és Larissza Cseprunov, Alekszandr Kalisztratov, Alexej Szokolov és Alexej Nyikiforov elleni bírósági zaklatásról,

D. mivel Mihail Hodorkovszkij és üzlettársa, Platon Lebegyev elleni sikkasztási ügyben a moszkvai Kamovnyicseszkij kerületi bírósága 2010. december 30-án elmarasztaló ítéletet hozott; mivel a bűnvádi eljárást, a bírósági pert és az ítéletet a nemzetközi színtéren politikai indíttatásúnak tartják; mivel a politika beavatkozását és nyomásgyakorlását a nemzetközi közösség súlyos kritikákkal illette,

E.  mivel Igor Vlagyimirovics Izmesztyijevet 2010. december 28-án a moszkvai városi bíróság élethosszig tartó szabadságvesztésre ítélte; mivel Igor Vlagyimirovics Izmesztyijev az első szenátor, akire ilyen büntetést szabnak ki; mivel az eljárásbeli szabálytalanságok és a politika beavatkozása miatt nemzetközi szinten emeltek kifogásokat,

F.  mivel a Mihail Hodorkovszkijjal és Platon Lebegyevvel szembeni ügyek lefolytatása, illetve az, hogy még mindig nem kezdték el Szergej Magnyickij, Anna Politovszkaja, Natalija Jesztemirova és Sztanyiszlav Markelov halálának kivizsgálását, foltot ejtenek Oroszország külföldi megítélésén,

G. mivel az emberi jogok 2009-es helyzetéről a világban, valamint az ezzel kapcsolatos uniós politikáról szóló 2010. október 21-i európai parlamenti állásfoglalás felszólította az EU Tanácsát, hogy vegye fontolóra a Magnyickij halálában érintett hivatalnokok beutazási tilalmát és pénzeszközeik befagyasztását, amennyiben nem kezdik el az ügy kivizsgálását; mivel ugyanezen állásfoglalásban az Európai Parlament úgy fogalmazott, hogy a Magnyickij-ügy kirívó példája az oroszországi igazságszolgáltatás súlyos hiányosságainak,

H. mivel a szélsőséges tevékenységére vonatkozó orosz jogszabályt széles körben alkalmazták az emberi jogi aktivistákkal, a politikai ellenzékkel és vallási csoportokkal szemben; mivel a jogszabály nyelvezete és tartalma homályos, alkalmazása pedig önkényes; mivel ebből a szempontból az orosz büntető törvénykönyv 280., 281. és 282. cikke a legaggályosabb; mivel a szélsőséges cselekményekkel és a fenti cikkekkel kapcsolatos perekben a bírósági eljárás hiányosságai és manipulációi tetten érhetők; mivel a szélsőséges anyagokat tartalmazó szövetségi listát 2010-ben 27-szer frissítették, amely így 748 tételt tartalmaz, valamint a szélsőséges szervezetek jegyzékét is aktualizálták 2010-ben, amely összesen 18 szervezetet nevez meg,

I.   mivel az Emberi Jogok Európai Bírósága több mint 150 ítéletében elítélte az Oroszországi Föderációt az észak-kaukázusi súlyos emberi jogi visszaélések miatt; mivel az ítéletek végrehajtása továbbra is drámaian alacsony szintű; mivel az ítéletek végrehajtásának hiányáért a felelősség jelentős részben az igazságszolgáltatási intézményeket és hatóságokat terheli,

J.   mivel a bírósági és a bűnüldöző szervek kudarcot vallottak az észak-kaukázusi emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos kiterjedt büntetlenség megállításában; mivel nem biztosítnak jogorvoslatot az Észak-Kaukázus egyes területein tapasztalt súlyos emberi jogi visszaélések, támadások, gyilkosságok, erőszakos eltűnések, valamint a rossz bánásmód és az önkényes letartóztatások esetén; mivel lehetetlen az észak-kaukázusi helyzet normalizálódása az emberi jogi visszaélések utáni felelősségre vonás és a jogállamiság visszaállítása nélkül,

K. mivel a régióban működő független újságírók, civil társadalmi aktivisták, jogászok és az emberi jogok védelmezői gyakran válnak fenyegetések és erőszakos cselekmények, zaklatás és megfélemlítés áldozataivá, a rendvédelmi szervek tagjai pedig korlátozzák tevékenységüket;

L.  mivel Medvegyev orosz elnök számos alkalommal tett ígéretet a jogállamiság megerősítésére, kijelentve, hogy feladatának érzi a teljes mértékben független, modern bíróságok létrehozását, amelyek megfelelnek az ország gazdasági fejlettségének,

M. mivel az EU és Oroszország közötti – a felek 2010. december 7-i csúcstalálkozóján megkötött – modernizációs partnerség munkaprogramja az emberi jogok és a jogállamiság területére irányuló konkrét együttműködési és segítségnyújtási javaslatokat és projekteket tartalmaz,

N. mivel az EU Oroszországgal valódi partnerséget alakíthat ki a kereskedelem, a biztonság és az igazságszolgáltatás terén, amennyiben a törvények tiszteletben tartását, illetve az igazságszolgáltatási intézmények függetlenségét és hatékonyságát garantálják,

O. mivel az uniós tagállamok Oroszország vonatkozásában elmulasztottak egységes emberi jogi politikát kidolgozni; mivel az uniós tagországok az emberi jogi politikáinak következetlensége és az összehangolás hiánya miatt az EU gyenge pozíciókkal rendelkezik az oroszországi emberi jogok védelme és előmozdítása terén,

1.  úgy véli, hogy Oroszországban az igazságügyi intézmények függetlenségének hiánya áll a büntetlenség hátterében, és aggodalmát fejezi ki a politikai indíttatású perekről, tisztességtelen eljárásokról és súlyos bűncselekmények – többek között gyilkosságok, zaklatások és egyéb erőszakos cselekmények – kivizsgálásának elmulasztásáról szóló beszámolók kapcsán;

2.  sürgeti az orosz igazságügyi és büntetés-végrehajtási intézményeket, hogy feladataikat hatékonyan, pártatlanul és függetlenül hajtsák végre, hogy az elkövetőket bíróság elé állíthassák; felszólítja az orosz hatóságokat annak biztosítására, hogy az ország igazságügyi rendszerében a vádlottak perbe fogása során tartsák tiszteletben a megfelelő eljárást; sürgeti Oroszországot, hogy alaposan vizsgálja felül belső jogalkotását és a joggyakorlatra vonatkozó szabályozást;

3.  sürgeti az orosz hatóságokat, hogy az újságírók, jogászok és az emberi jogi jogvédők megalázásáért és zaklatásáért felelős személyeket állítsák bíróság elé, továbbá hogy a hatóságokat vonják felelősségre, amennyiben nem tudják a vonatkozó nemzetközi és regionális emberjogi eszközöknek megfelelően megvédeni az emberi jogi jogvédőket, illetve garantálni testi épségüket;

4.  kifogásolja, hogy a Mihail Hodorkovszkij és üzlettársa, Platon Lebegyev elleni sikkasztási ügyben a moszkvai Kamovnyicseszkij kerületi bíróság 2010. december 30-án elmarasztaló ítéletet hozott; határozottan elítéli az eljárásba való politikai beavatkozást; sajnálja, hogy az igazságügyi eljárás során számtalan tévedés történt, és elítéli, hogy a beszámolók alapján a tanúkra az ügyészség nyomást gyakorolt és fenyegette őket;

5.  úgy véli, hogy a jogállamiság semmibe vételével a 2005 óta immár a második Mihail Hodorkovszkijt és Platon Lebegyevet elmarasztaló ítélet súlyos csapást mér a jogállamiság tiszteletben tartására, és értelmetlenné teszi Dmitrij Medvegyev, Oroszország elnöke kijelentéseit és modernizációra irányuló terveit;

6.  tudomásul veszi Medvegyev elnök arra irányuló határozatát, hogy az elnöki emberi jogi tanács keretében jogi szakértőket kér meg arra, hogy vizsgálják meg Hodorkovszkij és Lebegyev, valamint Szergej Magnyickij ügyét;

7.  aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a beszámolók szerint eljárásbeli szabálytalanságok és politikai beavatkozás történt Igor Vlagyimirovics Izmesztyijev ügyében, és sürgeti az Oroszországi Föderáció ombudsmanját, hogy a vádemelés, a per és az ítélet felülvizsgálata érdekében nyissa meg újra az ügyet;

8.  sürgeti az Oroszországi Föderáció ombudsmanját, hogy rendelje el az Európai Parlament által odaítélt, a gondolkodás szabadságáért járó Szaharov-díjjal 2009-ben kitüntetett Oleg Orlov, a Memorial emberi jogi központ elnöke ellen a moszkvai Kamovnyiki kerület 363. számú körzeti bíróságán felhozott vádak és folyamatban lévő eljárások felülvizsgálatát, akit azért állítottak bíróság elé, mert kijelentette, hogy Ramzan Kadirov csecsen elnököt tartja felelősnek a Memorial vezető csecsenföldi tagja, Natália Jesztyemirova 2009. július 15-i, Groznijban történt elrablásáért és haláláért; emlékeztet arra, hogy az említett gyilkosság ügyében nem folytattak tényleges vizsgálatot; mivel Oleg Orlovra háromévnyi börtönbüntetés vár;

9.  ismételten felszólítja a Tanácsot, hogy amennyiben az orosz hatóságok nem tesznek pozitív lépéseket az együttműködés és Szergej Magnyickij esetének kivizsgálása érdekében, ragaszkodjon ahhoz, hogy az orosz hatóságok bíróság elé állítsák a felelősöket és vegye fontolóra az ügyben érintett orosz tisztviselőkkel szembeni beutazási tilalom elrendelését, továbbá arra bátorítja az EU bűnüldöző szerveit, hogy működjenek együtt ezen orosz tisztviselők bankszámláinak és egyéb vagyonának valamennyi uniós tagállamban történő befagyasztása érdekében;

10. elítéli az úgynevezett „31-es stratégia” (az orosz alkotmány gyülekezési szabadságot garantáló 31. cikkét támogató gyűlések) jogszerű tüntetőinek bírósági zaklatását; elítéli a tüntetőkre kiszabott valamennyi ítéletet, különös tekintettel a korábbi miniszterelnök-helyettesre, Borisz Nyemcovra kiszabott 15 nap szabadságvesztésre, amiért részt vett Moszkvában a „31-es stratégia” decemberi tüntetésén;

11. sürgeti a Tanácsot, hogy teljes mértékben hajtsa végre az emberi jogok 2009-es helyzetéről a világban tárgyú, valamint az ezzel kapcsolatos uniós politikáról szóló, már említett 2010. október 21-i európai parlamenti állásfoglalásban foglaltakat; felkéri a Tanácsot, hogy haladéktalanul terjesszen a Parlament elé cselekvési tervet e jelentés (120) bekezdésének végrehajtásáról, és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet a végrehajtás folyamatáról;

12. elítéli, hogy az igazságszolgáltatási szervek széles körben alkalmazzák a szélsőséges tevékenységek elleni küzdelemről szóló, homályos orosz törvényt, különösen pedig az orosz büntető törvénykönyv 280. cikkét („Nyilvános tiltakozások az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének erőszakos megdöntésére”), 281. cikkét („Szabotázs”) és 282. cikkét („Nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet szítása”) és azokkal vissza is élnek;

13. elítéli a Jehova Tanúi ellen folyamatban lévő 12 büntetőeljárást; különösen elítéli az Alekszandr Kalisztratov, a gorno-altáji helyi vallási szervezet elnöke ellen izgató vallási irodalom terjesztése miatt az orosz büntető törvénykönyv 282. cikkének (1) bekezdése alapján indított eljárást, amely kiterjed a gyűlöletkeltésre és az emberi méltóság megsértésére; továbbá elítéli a Mihail és Larissza Cseprunov ellen felhozott hasonló vádakat;

14. sürgeti az ingusföldi ombudsmant, hogy folytasson hatékony vizsgálatot Zalina Idriszovna Jelhorojeva és Iszrail Torskhojev közelmúltbeli eltűnése ügyében, valamint Adam Hamhojev illegális ingusföldi fogva tartása során történő megkínzása ügyében;

15. felhívja Oroszországot, hogy állítsák bíróság elé azokat a személyeket, akik felelősek azért, hogy erőszakos körülmények között eltüntették vagy bírósági eljárás nélküli kivégezték a 2009. december 28. óta ismeretlen helyen tartózkodó, utoljára Szentpéterváron látott Ali Dzsanijevet, Juszup Dobrijevet, Junusz Dobrijevet és Magomed Adzsijevet, illetve Zelimhan Ahmetovics Csibijevet, Magomed Hajbulajevics Iszrapilovot, Dzsamal Zijadinovics Magomedovot, Akil Dzsavathanovics Abdullajevet és Dovar Nazimovics Aszadovot, akik pedig a 2010. szeptember 24-ről 25-re virradó éjszaka óta ismeretlen helyen tartózkodnak. hasonlóképpen felhívja Ororszországot, hogy állítsa bíróság elé a Magomed Mucolgov ingus emberi jogi jogvédő elleni nyilvános fenyegetésekért, illetve a Szapijat Magomedova dagesztáni emberi jogi jogvédő elleni súlyos támadásért felelős személyeket;

16. felhívja Oroszországot, hogy a 24 éves, 2009. december 11. és 2010. április 2. között jogellenesen fogva tartott csecsen férfi, Iszlám Umarpasajev jogellenes fogva tartásáért és kínzásáért felelős személyeket állítsa bíróság elé;

17. hangsúlyozza, hogy a 2004. szeptember 1–3-i beszláni vérengzés miatti felelősségre vonás biztosítása érdekében teljes körű nyomozást és vizsgálatot kell lefolytatni; kitart amellett, hogy az áldozatok és az áldozatok családja jogait vissza kell állítani, és részükre megfelelő kártérítést kell fizetni;

18. felhívja az orosz hatóságokat és igazságszolgáltatási intézményeket, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának valamennyi ítéletét teljes körűen hajtsák végre, és a panaszok benyújtóit védjék meg a zaklatástól és fenyegetésektől; hangsúlyozza, hogy független és alapos vizsgálatot kell lefolytatni azon esetekben, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága a korábbi vizsgálatokat nem találja megfelelőnek; határozottan egyetért a Dick Marty 2010. június 4-i, „Az észak-kaukázusi emberi jogi visszaélésekre vonatkozó jogorvoslat” tárgyú jelentésében foglalt ajánlásokkal;

19. sajnálatát fejezi ki az orosz hatóságok azon döntése miatt, hogy a Guardian tudósítójától, Luke Hardingtól egy, az Egyesült Királyságban tett látogatását követően február 5-én, Moszkvába való visszatérésekor megtagadták az országba való belépést, és annak ellenére, hogy akkreditációval és vízummal rendelkezett, felültették egy Londonba visszatérő repülőjáratra;

20. sürgeti Oroszországot, hogy ratifikálja a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát és a személyek erőszakos körülmények közötti eltűnés elleni védelméről szóló ENSZ-egyezményt, továbbá hangsúlyozza, hogy az emberi jogi jogszabályok súlyos megsértése esetén az elszámoltathatóság biztosítása érdekében az egyetemes igazságszolgáltatást meg kell erősíteni;

21. megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy az orosz igazságügyi minisztérium, a belügyminisztérium, valamint a külügyminisztérium részvételével tegyék a Brüsszelben és Moszkvában folyó EU–Oroszország emberi jogi konzultációt hatékonyabbá és eredményközpontúbbá, és hogy annak minden szintjén vonják be az Európai Parlamentet;

22. úgy véli, hogy a modernizációs partnerség munkaprogramja pozitív lépéseket tartalmaz a jogállamiság területén, például a büntető és polgári peres eljárásokra vonatkozóan fellebbviteli rendszert hoz létre, és hangsúlyozza, hogy a munkaprogramot az emberi jogok, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem területén tovább kell fejleszteni és tökéletesíteni kell;

23. hangsúlyozza, hogy az Oroszországi Föderációval kötendő új, átfogó partnerségi és együttműködési megállapodás középpontjában a jogállamiságnak kell állnia, különös tekintettel egy működőképes emberi jogi záradék beillesztésére;

24. sürgeti az EU tagállamait, hogy Oroszországgal szemben dolgozzanak ki egységes és következetes emberi jogi politikát, amely a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok kölcsönös tiszteletben tartásán alapul;

25. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, valamint az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének.

 

Utolsó frissítés: 2011. február 11.Jogi nyilatkozat