Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre(1), az Európai Unió alapjogi chartájára,(2) az emberi jogok európai egyezményére(3), és nevezetesen e dokumentumoknak az alapvető jogok, illetve a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának tiszteletben tartásához, előmozdításához és védelméhez, és különösen a médiapluralizmushoz kapcsolódó cikkeire,

–   tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelvre (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv),

–   tekintettel az uniós tagállamokon belüli médiapluralizmusról szóló bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0032), a Bizottság által meghatározott, a médiapluralizmushoz vezető „három lépcsős megközelítésre” és a Bizottság megbízásából készült és 2009-ben véglegesített független tanulmányra,

–   tekintettel „A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban” című 2008. szeptember 25-i, valamint a szólásszabadság és az információ szabadságának Európai Unión belüli, és különösen Olaszországban való megsértésének kockázatairól szóló 2004. április 22-i állásfoglalására,

–   tekintettel a Bizottság nyilatkozataira és az előterjesztett parlamenti kérdésekre, valamint a 2009. október 8-i és 2010. szeptember 7-i európai parlamenti, és a 2011. január 17-i LIBE bizottságbeli vitára,

–   tekintettel a LIBE bizottság azon döntésére, hogy felkéri az Alapvető Jogok Ügynökségét a médiaszabadság tagállamokbeli helyzetéről szóló éves jelentés közzétételére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Unió az EUSZ 2. cikkében megfogalmazottaknak megfelelő értékeken alapul, és ebből következően garantálja és előmozdítja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát az Európai Unió alapjogi chartája 11. cikkének és az Emberi jogok európai egyezménye 10. cikkének megfelelően, aminek alapvető előfeltétele a média szabadsága és pluralizmusa, és mivel e jogok közé tartozik a véleménynyilvánítás szabadsága és annak szabadsága, hogy a hatóságok beavatkozása vagy nyomása nélkül szerezzünk vagy tegyünk közzé információkat,

B.  mivel a médiapluralizmus és -szabadság továbbra is komoly aggodalomra ad okot az EU-ban és tagállamaiban – nevezetesen Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Észtországban –, ahogyan arra olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, újságírók, szerkesztők és kiadók szakmai szervezetei, az emberi jogokkal és a polgári szabadságjogokkal foglalkozó NGO-k, valamint a tagállamok és az Európai Bizottság által a közelmúltban kifejtett kritikák is rávilágítottak a Magyarországon 2010. júniusa és decembere között bevezetett médiatörvény és alkotmányos változtatások kapcsán,

C. mivel a Bizottság aggályainak adott hangot, és tájékoztatást kért a magyar kormánytól a magyar médiatörvénynek az uniós jogszabályokkal, többek között az EU Alapjogi Chartájával és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel való megfelelőségével kapcsolatosan, elsősorban a valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatóra alkalmazandó kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség, a származási ország alapelve, és a regisztrációs követelmények vonatkozásában, és mivel a magyar kormány válaszában az üggyel kapcsolatosan további tájékoztatást adott és kijelentette, hogy kész a törvény felülvizsgálatára és módosítására,

D. mivel az EBESZ komoly aggályainak adott hangot a szabályozás (tárgyi és területi) hatályával, a véleménynyilvánítás szabadságával és a tartalmi szabályozással, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal és a közszolgálati műsorszolgáltatással kapcsolatosan(4), rámutatva, hogy az új törvény aláássa a médiapluralizmust, eltörli a közszolgálati média politikai és pénzügyi függetlenségét, hosszú időre bebiztosítja a szabad médiára vonatkozó kedvezőtlen hatású intézkedéseket, és hogy a Médiahatóság és -tanács politikailag homogén(5) , illetve hogy átható és központosított kormányzati és politikai ellenőrzést gyakorol a média egésze felett; további aggodalomra ad okot többek között a vitatható és meghatározatlan okokból kivetendő szankciók aránytalan és túlzott mértéke, a szankciók automatikus felfüggesztésének hiánya a Médiahatóság egy szankciója elleni fellebezés esetén, valamint az újságírói források bizalmassági elvének megsértése és a családi értékek védelme,

E.  mivel az Európa Tanács emberjogi biztosa felszólította a magyar hatóságokat, hogy a médiatörvény felülvizsgálata során illesszék be abba az Európa Tanácsnak a véleménynyilvánítás szabadságára és a médiapluralizmusra vonatkozó normáit, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és Parlamenti Közgyűlésének vonatkozó ajánlásait, és nevezetesen az EJEE által tartalmazott kötelező normákat és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogát; utalt az olyan, nem egyértelmű meghatározások használatára, amelyek félreértelmezhetők lehetnek; utalt egy olyan, politikailag kiegyensúlyozatlan szabályozási gépezet létrehozására, amelyet aránytalan jogkörök és a teljes bírósági felügyelet hiánya jellemeznek; utalt a közszolgálati műsorszolgáltató média függetlenségét érő fenyegetésekre; és az újságírók információforrásai védelmének gyengítésére; mivel hangsúlyozta továbbá, hogy minden fontos érdekelt fél, így az ellenzéki pártok és a civil társadalom számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ténylegesen részt vehessen azoknak a jogszabályoknak a felülvizsgálatában, amelyek a demokratikus társadalom működésének ilyen alapvető vonatkozását szabályozzák(6),

F.  mivel ennek értelmében a médiatörvényt a Bizottság, az EBESZ és az Európa Tanács megjegyzései és javaslatai alapján sürgősen felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az uniós jognak, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával, a média szabadságával és a médiapluralizmussal kapcsolatos európai értékeknek és normáknak,

G. mivel a médiaszabadság és -pluralizmus minimumszabályainak létrehozására irányuló többszöri parlamenti kérés ellenére a Bizottság ezidáig nem foglalkozott a javaslattal, ami egyre szükségesebbé és sürgetőbbé vált, és mivel az Európai Unió megköveteli a tagjelölt országoktól, hogy tartsák tiszteletben a koppenhágai kritériumokat, amelyek magukban foglalják a médiaszabadságot és -pluralizmust, és ezeket az elveket az EU-ban is ilyen irányelv révén kell megerősíteni,

H. mivel az aggodalmak nemcsak a magyar médiatörvényre irányulnak, hanem az Alkotmánybíróság meggyengítésére és az alkotmány felülvizsgálatának folyamatára és tervére is, mivel ez olyan új rendelkezéseket tartalmazhat, amelyek kihatnak az igazságszolgáltatás, többek között az Alkotmánybíróság függetlenségére és számos egyéni jogra,

1.  üdvözli a Bizottság kezdeményezését, hogy magyarázatot kér a magyar médiatörvényről és annak az EU-Szerződéseknek és -jognak való megfelelőségéről, valamint üdvözli a magyar hatóságok nyilatkozatát a törvény módosítására vonatkozó hajlandóságukról;

2.  felhívja a magyar hatóságokat, hogy módosítsák a törvényt az EBESZ, az Európa Tanács emberjogi biztosa és a Miniszterek Tanácsa megjegyzései és javaslatai, valamint az EJEB esetjoga alapján is;

3.  tudomásul veszi a magyar hatóságok által a médiatörvény értelmezésével és konkrét alkalmazásával kapcsolatban nyújtott biztosítékokat, de hangsúlyozza, hogy a félreértelmezéseket és a visszaéléseket csak a jogbiztonság jogszabályok módosítása révén történő biztosításával lehet elkerülni, elkerülve ily módon annak kockázatát, hogy az ügy bénítóan hasson a médiára, és hogy a szakmában öncenzúra alakuljon ki;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy szabjon szigorú határidőt a magyar hatóságok számára a törvény EBESZ, Európa Tanács és Bizottság által megjelölt részeinek módosítására, és amennyiben a hatóságok a határidőt nem tartanák be, hozzon megfelelő intézkedéseket;

5.  az EUMSZ 265. cikke alapján felhívja a Bizottságot, hogy az év vége előtt nyújtson be egy, a médiaszabadság és -pluralizmus minimumszabályairól szóló irányelvre irányuló javaslatot, és ezáltal orvosolja az EU médiával kapcsolatos nem megfelelő törvényi keretének problémáját, használja a belső piac, az audiovizuális politika, a verseny, a telekommunikáció, az állami támogatások, a közszolgáltatási kötelezettség és a polgárok alapvető jogai terén ráruházott hatásköreit annak érdekében, hogy meghatározza azon alapvető feltételeknek legalább a minimumát, amelyeket a tájékozódás szabadsága és a megfelelő szintű médiapluralizmus garantálása és előmozdítása érdekében valamennyi tagállamnak teljesítenie kell;

6.  felszólítja a magyar hatóságokat, hogy nyílt és átlátható eljárás keretében, valamennyi érdekelt fél, NGO és polgár bevonásával vizsgálják felül a médiatörvényt, és tegyék ugyanezt az alkotmány felülvizsgálatával kapcsolatosan is – mivel az a jogállamiságon alapuló demokratikus társadalom alapját képezi –, hogy megfelelő ellenőrzéssel és ellensúlyokkal biztosítani tudják a kisebbségek alapvető jogait a többség esetleges önkényuralma ellen;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és nemzeti parlamentjeinek, az Alapvető Jogok Ügynökségének és az EBESZ-nek.

(1)      Különösen az EUSZ 2. cikkére valamint az alapvető jogok tiszteletben tartására, előmozdítására és védelmére vonatkozó cikkekre, valamint az EK-Szerződés 11., 25., 49., 56., 103., 107., 114. és 167. cikkeire. (2)     Különösen a 11. cikk. (3)     Különösen a 10. cikk. (4)     A médiáról és a hírközlésről szóló magyarországi törvény- és törvénytervezet-csomag elemzése és értékelése, melyet Karol Jakubowicz készített az EBESZ számára . (5)     Az EBESZ képviselőjének a médiaszabadságról szóló 2010. január 14-i levele az EP LIBE bizottságának elnökéhez. (6)     http://www.coe.int/t/commissioner/News/2011/110201Hungary_en.asp