Az Európai Parlament,

–   tekintettel a WTO 4. miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én Dohában elfogadott miniszteri nyilatkozatra, és különösen annak a különleges és differenciált bánásmódról (SDT) szóló (44) bekezdésére,

–   tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) a szellemi tulajdonjogok kereskedelemi vonatkozásairól (TRIPS), illetve a közegészségügyről szóló egyezményekre vonatkozó, 2005. november 29-én elfogadott határozatára,

–   tekintettel a TRIPS-megállapodásról és a gyógyszerekhez való hozzáférésről szóló, 2007. július 12-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel az OECD multinacionális vállalatokról szóló iránymutatásaira, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) multinacionális vállalatokról és szociálpolitikáról szóló háromoldalú nyilatkozatára, valamint a nemzetközi szervezetek, mint például a FAO, a WHO és a Világbank égisze alatt elfogadott magatartási kódexekre, illetve az UNCTAD támogatását élvező erőfeszítésekre a vállalkozások fejlődő országokban végzett tevékenysége vonatkozásában,

–   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 12., 21., 28., 29. 30. és 31. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2., 3. és 6. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 10., 48., 138., 139., 153., 156., 191., 207. és 218. cikkére,

–   tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–   tekintettel a „Kereskedelem, növekedés és globális ügyek – A kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme” című, 2010. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2010)0612),

–  tekintettel a „Nemzetközi kereskedelempolitika az éghajlatváltozás által támasztott követelmények összefüggésében” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel „Az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című, 2010. november 25-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel a jövőbeni nemzetközi európai befektetési politikáról szóló 2011. április 6-i állásfoglalására(5),

–   tekintettel az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2011. február 17-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel a 2010. december 10-i brüsszeli EU–India csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozatra,

–   tekintettel az Európai Bizottságnak és az indiai kormánynak a kultúráról szóló, 2010. december 10-i brüsszeli közös nyilatkozatára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Uniónak továbbra is elsőbbséget kell adnia a WTO-n keresztül létrejövő, szabályokon alapuló multilaterális kereskedelmi rendszernek, amely a legjobb kilátásokat nyújtja a tisztességes és méltányos nemzetközi kereskedelem tekintetében azáltal, hogy megfelelő szabályokat állapít meg és biztosítja azok betartását,

B.  mivel az EU-nak továbbra is elsőbbséget kell biztosítania a dohai fejlesztési menetrend (DFM) kiegyensúlyozott kimenetele elérésének, amely hozzásegítené a fejlődő országokat a nemzetközi kereskedelmi rendszerben való teljes körű részvételhez,

C.  mivel lényeges a multilaterális, két- és többoldalú megállapodások közötti helyes egyensúly meghatározása,

D. mivel az EU India legnagyobb kereskedelmi partnere, és mivel a kereskedelmi és szolgáltatási forgalom a két fél között 2009–2010-ben megközelítőleg 84 milliárd eurót tett ki; mivel India exportjának 20,15%-át, importjának pedig 13,32%-át az EU-val bonyolította; mivel az EU exportjának 2,6%-át, importjának pedig 2,2%-t bonyolította Indiával,

E.  mivel az EU az egyik legnagyobb beruházó Indiában, ahol 2000 óta 20 milliárd euró összértékben eszközölt beruházásokat; mivel az EU az Indiából külföldre irányuló beruházások egyik legfontosabb célpontja is,

F.  mivel India az általános preferenciarendszer (GSP) legnagyobb kedvezményezettje; mivel 2009-ben az Európai Unió Indiából mintegy 19,9 milliárd eurót kitevő értékben importált árukat preferenciális vagy zéró vámtarifával, ami az Indiából származó összes uniós import 83%-át tette ki,

G. mivel az ENSZ fejlesztési programjának 2007/2008. évi humán fejlődési jelentése szerint a világon 177 ország közül India áll a 128. helyen a humán fejlődési index szerint; mivel India a fejlődő országok számára – amelyek tekintetében az indexet kiszámolták – kidolgozott humán szegénységi index szerint a 108 fejlődő ország közül a 62. helyen áll; mivel Indiában az egyik leggyakoribb a gyermekmunka előfordulása,

H. mivel a szabadkereskedelmi tárgyalások Indiával 2007 júniusában megkezdődtek,

I.  mivel a Szerződések értelmében a kereskedelempolitikát az Unió összes céljával összhangban kell folytatni, beleértve szociális, környezeti és fejlesztéstámogatási céljait,

J.   mivel India állítja elő és exportálja a legtöbb generikus gyógyszert a fejlődő országokba, és mivel ezért a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezéseknek nem szabad semmilyen módon akadályozniuk az elérhető árú gyógyszerekhez való hozzáférést,

K. mivel alapvető fontosságú, hogy az EU biztosítsa a földrajzi jelölések jobb elismerését és védelmét,

L.  mivel a szabadkereskedelmi megállapodásnak a tisztességes munka előmozdításának támogatásához szükséges feltételként tartalmaznia kell a társadalmi és környezeti normákra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelező erejű és végrehajtható kötelezettségvállalásokat, továbbá a szociális és környezetvédelmi területeken a nemzetközileg elfogadott normák hatékony végrehajtását, valamint a vállalatok társadalmi felelősségvállalását és a tisztességes munkához való jogot,

Általános kérdések

1.   úgy ítéli meg, hogy továbbra is messze a többoldalú kereskedelmi rendszer kínálja a leghatékonyabb keretrendszert a tisztességes és méltányos kereskedelem globális liberalizálásának eléréséhez; úgy véli ezért, hogy az EU-nak elsőbbséget kell biztosítania a dohai fejlesztési menetrendről folyó WTO-s tárgyalások kiegyensúlyozott kimeneteléhez; úgy véli, hogy az Unió és India együttesen hozzá tudnának járulni a dohai fejlesztési menetrendről folyó tárgyalások sikeres lezárásához; aggódna amiatt, ha a kétoldalú tárgyalások elvonnák a figyelmet e cél megvalósításáról;

2.   rámutat, hogy a legutóbbi, 2010 decemberében lezajlott EU-India csúcstalálkozót követően és a szabadkereskedelmi megállapodásról több mint három éve folyó tárgyalások közepette a tárgyalások kulcsfontosságú állomásához érkeztünk; ösztönzi ezért a tárgyaló feleket, hogy a tárgyalások összes fázisában gondoskodjanak a főbb érdekeltekkel való teljes körű konzultációról; felhívja mindkét felet, hogy az európai és az indiai társadalom és gazdaság közös érdekét szem előtt tartva törekedjenek egy tisztességes és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére;

3.   rámutat, hogy India a hetedik legnagyobb gazdaság a világon, és hogy az indiai kormány 2010–2011-re 8,6%-os GDP-növekedést becsül; sajnálattal állapítja meg, hogy a tartós gazdasági növekedés ellenére továbbra is óriási egyenlőtlenségek tapasztalhatók, több mint 800 millió ember él naponta kevesebb mint 2 dollárból; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás ne korlátozza az indiai kormánynak a szegénység és az egyenlőtlenség kezeléséhez szükséges hatásköreit, különösen az elsősorban mezőgazdaságból élő vidéki területeken;

4.   hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás kötelező érvényű államközi vitarendezési mechanizmust, a nem vámjellegű korlátozásokra vonatkozó közvetítésről szóló rendelkezéseket, dömpingellenes és kiegyenlítő vámintézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket, valamint egy, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XX. és XXI. cikkére épülő általános kivételi záradékot is tartalmaz;

5.   felhívja a Bizottságot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásba foglaljon bele határozott és hatékony kivételi záradékokat;

Fenntartható fejlődés

6.   emlékeztet arra, hogy a kereskedelempolitika célkitűzéseit teljes mértékben össze kell hangolni az Európai Unió globális céljaival; emlékeztet arra is, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének értelmében a közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni, és hogy az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének értelmében annak hozzá kell járulnia többek között a fenntartható fejlődéshez, a szegénység felszámolásának előmozdításához és az emberi jogok védelméhez;

7.   sürgeti a Bizottságot, hogy foglaljon bele a megállapodásba kötelező érvényű rendelkezéseket az emberi jogokról, a környezetvédelmi normákról, a vállalati társadalmi felelősségvállalásról és ezek végrehajtásáról, valamint a szerződésszegés esetén alkalmazandó intézkedésekről;

8.   javasolja, hogy ez a fejezet, mint minimum, térjen ki az ILO nyolc alapvető egyezményének és négy prioritást élvező egyezményének, valamint a nemzetközi megállapodásokban foglalt környezetvédelmi normák betartására, továbbá az arra irányuló ösztönzőkre is, hogy a vállalatok maguk kezdeményezzék a vállalati társadalmi felelősségvállalást, valamint térjen ki a vállalatok és vállalatcsoportok részéről tanúsítandó gondossági kötelezettségre, ami azt jelenti, hogy megelőző intézkedéseket kell hozni az emberi jogok vagy a környezethez fűződő jogok mindenfajta megsértésének, a korrupciónak vagy az adócsalásnak megelőzése és felismerése céljából, fióktelepeiken és beszerzési láncaikban is; kéri az indiai kormányt, hogy ratifikálja és alkalmazza hatékonyan az ILO alapvető egyezményeit;

9.   aggodalmát fejezi ki Indiában a gyermekmunka alkalmazása miatt, amely nagyon gyakran nem biztonságos és egészségtelen feltételek mellett történik; kéri a Bizottságot, hogy foglalkozzon a kérdéssel a szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozóan folytatott tárgyalások során, továbbá kéri az indiai kormányt, hogy tegye meg a lehető legtöbb erőfeszítést az alapul szolgáló okok felszámolására e jelenség megszüntetése érdekében;

10. úgy véli, hogy az alapvető nemzetközi szociális normák tiszteletben tartásának elmulasztása az európai vállalatok és munkavállalók számára káros szociális és környezetvédelmi dömping egy formáját jelenti;

Árukereskedelem és a szolgáltatások kereskedelme

11. tudomásul veszi, hogy az India által alkalmazott átlagos vámtételek csökkentek, de még mindig magasabbak, mint az uniós tarifák, így az India által a nem mezőgazdasági termékek piacra jutása esetén alkalmazott átlagos tarifa jelenleg 10,1% a 4%-os uniós átlaghoz képest, és a mezőgazdasági termékekre alkalmazott tarifa Indiában 31,8% a 13,5%-os átlagos uniós tarifához képest;

12. megkívánja, hogy a megállapodás tartsa tiszteletben az érzékeny európai ágazatokat, iparágakat és mezőgazdaságot, továbbá gondoskodjon a szellemi tulajdonjogok védelméről és az eredet-megjelölésről;

13. felszólít arra, hogy a tisztességes kereskedelemből származó termékek és a fenntartható termékek tekintetében kezeljék kiemelten a vámcsökkentést az uniós vámkódexek megfelelő módosítása révén;

14. fontosnak tartja, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás tartalmazzon fejezetet a kereskedelem technikai akadályairól, valamint az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekről; kéri a Bizottságot, hogy e tekintetben foglalkozzon a még rendezetlen ügyekkel;

A szolgáltatások kereskedelme

15. megállapítja, hogy a szolgáltatások kereskedelme az Európai Unió és India között viszonylag kiegyensúlyozatlan; az EU szolgáltatásainak 1,9%-át exportálja Indiába, India pedig összes exportjának 11,6%-a irányul az Európai Unióba;

16. elismeri, hogy az indiai gazdaság leggyorsabban növekedő ágazata a szolgáltatási szektor; tudomásul veszi, hogy Indiának kifejezetten érdeke a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezményben (GATS) található 1. és 4. módozat liberalizációja;

17. úgy véli, hogy a 4. módozathoz fűződő erős indiai érdek ellenére a szolgáltatások 4. módozat alatti bármilyen liberalizációja nem válhat a munkavállalók egyenlőségéhez fűződő alapvető elvek kárára, illetve nem hátráltathatja azokat, és annak biztosítania kell „az egyenlő értékű munkáért egyenlő fizetés” elvének maradéktalan megvalósulását;

18. hangsúlyozza, hogy a szolgáltatások liberalizációja semmiképpen nem veszélyeztetheti a szolgáltatások szabályozásához való jogot, és különösen az erőteljes közszolgáltatások fenntartásához és fejlesztéséhez való jogot, ami a fejlődés és a társadalmi igazságosság egyik alapvető eleme;

19. felhívja a Bizottságot, hogy állítsa össze a pozitív lista elvével összhangban engedélyezhető szolgáltatások felsorolását, és abból zárja ki a közszolgáltatásokat, valamint a kulturális és audiovizuális szolgáltatásokat;

Beruházás

20. hangsúlyozza, hogy a befektetésről szóló fejezetben ösztönözni kell a magas színvonalú, a környezetet kímélő és a megfelelő munkakörülményeket előmozdító befektetéseket; arra szólít fel továbbá, hogy a befektetésről szóló fejezet tartsa tiszteletben mindkét fél szabályozási jogkörét, elsősorban ami a nemzetbiztonságot, a környezetet, a közegészséget, és munka- és fogyasztói jogokat, az iparpolitikát és a kulturális sokszínűséget illeti;

21  felhívja a Bizottságot, hogy a befektetési megállapodások hatályából zárja ki a közszolgáltatásokat és a kultúrához, az oktatáshoz, a nemzetbiztonsághoz és a közegészségügyhöz hasonló érzékeny ágazatokat;

22. elítéli, hogy a Bizottság nem várta meg, hogy a Parlament elfogadja a jövőbeli beruházási politikáról szóló jelentését, mielőtt megbízástervezetet nyújtott be a Tanácsnak a beruházási tárgyalások vonatkozásában; arra kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a befektetési tárgyalásokra vonatkozó mandátum kialakításakor teljes mértékben vegyék figyelembe a jelen állásfoglalásban kifejtett nézeteket;

Közbeszerzés

23. megállapítja, hogy India hozzájárult ahhoz, hogy belefoglalja a közbeszerzést a szabadkereskedelmi megállapodásba; kéri a Bizottságot, hogy tárgyaljon a hatékony és átlátható beszerzési rendszerekről; különös tekintettel a kkv-kra, fontosnak tartja a közbeszerzési eljárások kiegyensúlyozottságának és átláthatóságának a közbeszerzési eljárások többfunkciós jellegének maradéktalan tiszteletben tartása melletti biztosítását;

24. úgy véli, hogy az EU-nak kiemelt figyelmet kell fordítania a kis- és középvállalkozási ágazatra, és ezért az Európai Unió és India közötti valamennyi fejlesztési együttműködési programban a polgárok által javasolt helyi projektek finanszírozását elősegítő intézkedéseken keresztül a kkv-k megerősítését javasolja;

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

25. üdvözli India határozott kötelezettségvállalását a szilárd szellemi tulajdonjogi rendszerre, valamint – közegészségügyi kötelezettségeinek teljesítése, különösen a gyógyszerekhez való hozzáférés érdekében – a TRIPS rugalmassági lehetőségek alkalmazására vonatkozóan; ösztönzi ennek szigorú végrehajtását és alkalmazását, biztosítva közben az alapvető gyógyszerekhez való hozzáférést; felkéri az Európai Uniót és Indiát annak biztosítására, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kötelezettségvállalások ne gátolják az alapvető gyógyszerekhez való hozzáférést, miközben India áthelyezi kapacitásait a generikus gyógyszeriparból a kutatásalapú iparba; hangsúlyozza, hogy ezeknek a tárgyalásoknak összeegyeztethetőeknek kell lenniük a biodiverzitás és a hagyományos ismeretek védelmével;

26. felszólítja a Bizottságot és az érintett indiai hatóságokat, hogy közösen dolgozzák ki a hamisított gyógyszerek meghatározását oly módon, hogy az ne jelentsen akadályt a gyógyszerekhez való hozzáférés szempontjából, és hangolják össze fellépéseiket a hamisítás, és különösen a betegek egészségére és a gyógyszeripar számára is ártalmas hamisított gyógyszerek elleni hatékony küzdelem érdekében;

27. kéri a Bizottságot, hogy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos tárgyalások során ne ragaszkodjon az adatkizárólagossághoz, amint arra a 2007. július 12-i európai parlamenti állásfoglalás is felhív, továbbá ismerje el, hogy az adatkizárólagosság messzemenő következményekkel járhat a generikus gyógyszerek gyártását illetően, és ezért csorbítja a gyógyszerekhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférési lehetőséget a fejlődő országokban;

28. rámutat a földrajzi jelzések nagy fokú védelmének alapvető jelentőségére, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a földrajzi jelzések elismerését és hatékony védelmét;

Hatásvizsgálatok

29. az egyéb uniós politikákkal való összhang ellenőrzése érdekében ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottságnak mindenképpen független hatásvizsgálatokat kell folytatnia, amelyek nyilvánosságra hoz és a tárgyalások előrehaladtával folyamatosan frissít, és amelyekre a Tanács és az Európai Parlament döntéshozatali folyamata során támaszkodhat;

30. kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be részletes elemzést azokról az ágazatokról, amelyekre a szabadkereskedelmi megállapodás hatással lesz; az európai foglalkoztatottsági helyzetre gyakorolt hatással foglalkozó külön fejezet elkészítésére hív fel;

31. arra ösztönzi a feleket, hogy foglalkozzanak a szabadkereskedelmi megállapodás esetleges hátrányaival is, valamint azzal, hogy a humán fejlesztést és a nemek közötti egyenlőséget miként érintheti hátrányosan a piacok gyors megnyitása; elismeri a kormányok azon jogát, hogy fenntartsák a szükséges politikai mozgásteret és szabályozási kapacitásokat a polgáraikat szolgáló gazdasági és szociálpolitikák kialakítására;

32. hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak biztosítania kell, hogy a fokozódó kétoldalú kereskedelem a lehető legtöbb ember számára nyújtson előnyöket, és hozzájáruljon ahhoz, hogy India elérje a millenniumi fejlesztési célokat, beleértve a környezeti állapot romlásának megakadályozását;

33. hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásnak tartalmaznia kell egy folyamatos nyomon követési és átfogó felülvizsgálati rendszert a megállapodás társadalmi-gazdasági hatásának meghatározása érdekében; felszólít arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseit igazítsák ki e felülvizsgálat következtetéseivel összhangban;

Az Európai Parlament szerepe

34. a kereskedelmi tárgyalásoknak a gazdaságra, a társadalomra, az egészségügyre és a környezetre gyakorolt hatásának tükrében, valamint az összetett kérdések feletti demokratikus ellenőrzés szükségessége miatt emlékeztet arra, hogy a Parlamentet a tárgyalások összes szakaszáról tájékoztatni kell;

35. arra kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásban teljes mértékben vegyék figyelembe a jelen állásfoglalásban az Európai Parlament által kifejtett nézeteket; emlékeztet arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépéséhez az EP jóváhagyása szükséges; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az EP jóváhagyása előtt egyáltalán ne javasolják a megállapodás ideiglenes alkalmazását;

36. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és India kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 175. E, 2008.7.10., 591. o. (2)      Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0445. (3)      Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0434. (4)      Elfogadott szövegek, P7_T7(2010)0446. (5)       Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0141. (6)       Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0068.