Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0295/2011Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0295/2011

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az antibiotikum-rezisztenciáról

9.5.2011

a B7‑0304/2011. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján

Paolo De Castro a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében

Eljárás : 2011/2680(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0295/2011
Előterjesztett szövegek :
B7-0295/2011
Elfogadott szövegek :

B7‑0295/2011

Az Európai Parlament állásfoglalása az antibiotikum-rezisztenciáról

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013) szóló, 2008. május 22-i állásfoglalására (P6_TA(2008)0235),

–   tekintettel a 2006–2010-es időszakra szóló állatjóléti cselekvési terv értékeléséről és elemzéséről szóló 2010. május 5-i állásfoglalására (P7_TA(2010)0130),

–   tekintettel a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre, valamint a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–   tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA), valamint az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (SCENIHR) által kiadott, a zoonózisfertőzésre összpontosító, az antibiotikum-rezisztenciáról szóló közös véleményre (EFSA Journal 2009; 7(11):1372),

–   tekintettel az antibiotikum-rezisztenciáról 2011. március 1-jén feltett, szóbeli választ igénylő kérdésre (O-000048/2011 – B7-000/2011),

–   tekintettel a WHO „Az antimikrobiális készítmények élelmiszer-előállítás céljára tartott állatok esetében történő alkalmazásának orvosi hatásai” című jelentésére,

–   tekintettel az Európai Parlamentnek az antimikrobiális hatóanyagoknak a humán orvostudományban való körültekintő alkalmazásáról szóló tanácsi ajánlásról (COM(2001)333 – C5-0411/2001 – 2001/2164(COS) szóló állásfoglalására,

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az antibiotikum-rezisztencia az európai állattenyésztési ágazatban az állatok egészségét érintő kérdések egyike, különösen, ha a kezelés hatástalan marad; mivel már több tagállam kibocsátott iránymutatásokat az antimikrobiális készítmények körültekintő alkalmazásáról, ami e készítmények használatának csökkentéséhez vezetett;

B.  mivel az állattenyésztési ágazat (a tehéntej, a marhahús, a sertés- és szárnyashús, a tojás, a juh- és a kecsketej és -hús termelése) fontos szerepet játszik az európai mezőgazdaságban;

C. mivel a gazdák elsődleges célja, hogy jó mezőgazdasági gyakorlatok (higiénia, megfelelő takarmány és tartási körülmények, felelősségteljes állategészségügyi irányítás) alkalmazása révén állatállományuk egészséges és produktív maradjon;

D. mivel a gazdák intézkedései ellenére az állatok mégis megbetegedhetnek, és kezelésre lehet szükségük;

E.  mivel az antimikrobiális készítmények megfelelő alkalmazásuk esetén hasznos eszközként szolgálnak a gazdák számára ahhoz, hogy állatállományuk egészséges és termékeny maradjon, és egyúttal biztosítsák az állatok jólétét is;

F.  mivel az európai állattenyésztési ágazatnak a jövőben az antimikrobiális kezelések biztonságára és hatékonyságára kell támaszkodnia;

G. mivel az antimikrobiális készítményeknek mind az állatok, mind pedig az emberek esetében történő alkalmazása során tekintetbe kell venni az antibiotikum-rezisztencia lehetséges kockázatát;

H. mivel az antimikrobiális készítmények jelentős részét állatok kezelésére írják fel, de az antibiotikum-rezisztencia az embereket és az állatokat egyaránt érinti, valamint emberekről átterjedhet állatokra és fordítva, ezért valóban átfogó ügyről van szó, amely közösségi szinten összehangolt megközelítést igényel;

I.   mivel az antibiotikum-rezisztenciát emberek esetében gyakran az antibiotikumot tartalmazó gyógyszerek nem megfelelő adagolása, a helytelen kezelés, valamint az okozza, hogy a kórokozók a kórházakban állandóan antimikrobiális hatóanyagoknak vannak kitéve;

J.   mivel az antibiotikum-rezisztens géneket hordozó kórokozó baktériumok átadása különösen azokat az embereket – például a gazdákat vagy a gazdaságban dolgozó személyeket – fenyegeti, akik mindennaposan az állatok közvetlen közelében vannak;

K. mivel a nagy állománysűrűségű állatok körében nagyobb arányban fordulhatnak elő járványok; whereas inappropriate use of antimicrobials in animals generally may be considered a risk factor for the emergence of resistance with public and animal health consequences,

L.  mivel nem lehet eléggé hangsúlyozni az állatok, az állati eredetű élelmiszerek és az állattenyésztésben előforduló rezisztens baktériumok szerepét az antibiotikum-rezisztencia emberre történő átterjedése és az abból következő potenciális veszélyek szempontjából;

M. mivel az antimikrobiális készítmények hosszabb időszak során történő szubterápiás alkalmazása a terápiás kezelésekhez képest általában az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának és/vagy növekedésének és elterjedésének nagyobb kockázatát gerjeszti;

N. mivel az antimikrobiális készítmények szubterápiás szinteken történő alkalmazása az EU-ban tilos;

O. mivel az antimikrobiális készítmények mérsékelt használata hosszú távon alacsonyabb költségeket eredményez mind a gazdák, mind pedig a társadalom egésze számára, feltételezve, hogy így az antimikrobiális készítmények hatékonyságát sikerül fenntartani;

P.  mivel a biocidok túlzott és nem megfelelő használata ugyancsak hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztenciához;

Q. mivel a levágott állatok tetemeinek vegyi úton történő fertőtlenítése – ami Európában törvényellenes –, ugyancsak hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztenciához;

R.  mivel a hústermelés az antibiotikum-rezisztencia terjedésének fontos hordozójaként jelenhet meg;

S.  mivel a nem élelmiszer-termelés céljából tenyésztett, például a kedvtelésből tartott állatok ugyancsak baktériumgazdák és megkönnyítik az antibiotikum-rezisztencia terjedését, ami miatt az emberek orvosi kezelésére szánt antimikrobiális készítményeken különleges címkét kellene elhelyezni;

T.  mivel ma megvalósíthatatlannak látszik olyan korszerű állattartás, amelynek nincs lehetősége antimikrobiális készítményeket alkalmazni a járványok kezelésére, ugyanakkor az állatok jó egészsége és az antimikrobiális készítmények ésszerű és felelősségteljes alkalmazása hozzájárulna az antibiotikum-rezisztencia terjedésének megelőzéséhez;

U. mivel állatok esetében az antimikrobiális készítményekkel szembeni rezisztencia a különböző fajták és az állattenyésztés különféle formái szerint eltérő;

V. mivel az Európai Parlament az állatjóléti cselekvési terv értékeléséről szóló 2010. május 5-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy szoros összefüggés áll fenn az állatok egészsége és az emberi közegészség között, valamint kérte a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mihamarabb és felelősségteljes módon lássanak hozzá az állatok kezelésére használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre súlyosabb problémájának megoldásához;

W. mivel az Európai Parlament kifejezetten felszólította a Bizottságot, hogy az állat-egészségügyi termékek hatékony használatának biztosítása érdekében gyűjtsön adatokat e termékek – többek között az antimikrobiális készítmények – alkalmazásáról és végezze el ezen adatok elemzését is;

Közös adatgyűjtési tevékenységek

1.  üdvözli a Bizottság és ügynökségei által a közös adatgyűjtés tekintetében e téren tett erőfeszítéseket, és különösen az ESVAC (az európai állat-egészségügyi antibiotikum-felhasználási felügyelet) létrehozására irányuló 2009-es kezdeményezést; sajnálja, hogy még nem csatlakozott minden tagállam az ESVAC hálózatához, és felszólítja az érintett országokat, hogy tegyék ezt meg; kéri a Bizottságot, hogy az ESVAC hálózata számára biztosítsa a feladatai ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat; kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul bocsásson rendelkezésre jogi keretet annak érdekében, hogy a tagállamokat felhatalmazza a hatékony adatgyűjtésre;

2.  kéri a Bizottságot, hogy törekedjen az összehangolt és összehasonlítható adatgyűjtésre, a harmadik országokkal – közöttük az Egyesült Államokkal – kapcsolatos tevékenységek tekintetében is;

3.  elismeri, hogy az állat-egészségügyi készítmények kereskedelmére – és ebből következően az ilyen termékek állatok kezelésére történő felhasználására – vonatkozó összehasonlítható adatok gyűjtése és elemzése a fontos első lépések egyike; hangsúlyozza, hogy teljes képet kell alkotnunk arról, hogy mikor, hol és milyen állatok kezelésére használnak ma antimikrobiális készítményeket, de anélkül, hogy ez a felmérés további pénzügyi vagy adminisztratív terheket róna a mezőgazdászokra vagy az állatok tulajdonosaira;

4.  hangsúlyozza, hogy nem csupán adatgyűjtésre van szükség, hanem az adatok megfelelő elemzésére és a tanulságok gyakorlati hasznosítására is, és mind az Unió, mind pedig a tagállamok szintjén meg kell tenni a szükséges lépéseket; figyelembe véve a különböző állatfajták és állattartási formák közötti eltéréseket is;

5.  elismeri, hogy az ilyen adatokat a maguk összefüggésrendszerében kell elhelyezni, hiszen a gazdálkodói gyakorlat és intenzitás tagállamonként eltérő;

Kutatás

6.  felhív új antimikrobiális készítmények, valamint azok alternatívái (oltás, biobiztonság, az ellenállóképességet növelő táplálás) kutatására is, valamint az állatok körében terjedő járványos betegségek elkerülése és ellenőrzése érdekében kéri bizonyítékokra épülő stratégiák alkalmazását; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az uniós kutatási keretprogramok fontosságát; hangsúlyozza továbbá az olyan megfelelő állattartási rendszerek kifejlesztésének jelentőségét, amelyek csökkentik az antimikrobiális készítmények alkalmazásának szükségességét;

7.  kéri, hogy a meglévő kutatóintézetek hálózatának létrehozása révén jobban hangolják össze az emberekkel és az állatokkal kapcsolatos egészségügyi kutatásokra szánt források felhasználását;

8.  felhív az állatok, az állati eredetű élelmiszerek és a fenntartható tenyésztési rendszerek szerepének kutatására, ideértve az egészséges fajtákat, az állatok hosszú élettartamát, az állatállomány jobb kezelését, a korai járványmegelőzést, a szabadban történő tartást és a szabad térhez való hozzáférést, az alacsonyabb állománysűrűséget és az állatok biológiai szükségleteinek kielégítését biztosító egyéb feltételeket is; valamint az állattenyésztésben előforduló rezisztens baktériumok szerepének az antibiotikum-rezisztencia emberre történő átterjedése és az abból következő potenciális veszélyek szempontjából történő kutatására;

Ellenőrzés és felügyelet

9.  kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák az antibiotikum-rezisztencia rendszeres felügyeletét és ellenőrzését mind az élelmiszer-termelés céljaira tenyésztett, mind pedig a kedvtelésből tartott állatok esetében, de anélkül, hogy ennek során további pénzügyi vagy adminisztratív terheket rónának a gazdálkodókra, az állatok tulajdonosaira vagy az állat-egészségügyi szakemberekre; hangsúlyozza, hogy egy egységes hozzáférési pontról könnyen lehívható, harmonizált adatokra van szükség, ideértve a kockázati tényezőkre vonatkozó információkat is; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak olyan éves jelentéseket kellene készíteniük, amelyek európai szintű összehasonlítást lehetővé tevő adatokat tartalmaznak;

10. kéri, hogy az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal (FVO) és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) jövőbeli költségvetései is tükrözzék, hogy e téren egyre nagyobb szükség van a további vizsgálatokra és elemzésekre;

11. felkér minden érdekelt szereplőt, hogy ismerje el saját felelősségét az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának és elterjedésének megelőzésében, ki-ki a saját tevékenységi területén, az állat-egészségügyi szakemberek és az állattartók körében egyaránt;

12. javasolja, hogy a tudományos szakvéleményeknek megfelelően vezessék be az antibiotikum-rezisztencia indikátor-baktériumai (pl. az E.coli és E. enterococci) harmonizált ellenőrzését;

Az antibiotikumok fenntartható hatékonysága

13. hangsúlyozza, hogy a végső cél az antimikrobiális készítmények – mint az állatok és az emberek körében terjedő járványok leküzdésére szolgáló hatékony eszközök – fenntartása oly módon, hogy eközben az antimikrobiális készítmények alkalmazását a szigorúan szükséges szinten tartják;

14. kéri az antimikrobiális készítmények állati kezelésre való mértéktartó és felelősségteljes felhasználását, valamint az állat-egészségügyi szakemberek és a gazdálkodók teljesebb tájékoztatását az antibiotikum-rezisztencia kialakulásával kapcsolatos kockázatok minimális szintre csökkentése érdekében; kéri a bevált gyakorlatok cseréjét, például iránymutatások elfogadását az antimikrobiális készítmények mértéktartó alkalmazására vonatkozóan, az antibiotikum-rezisztencia kialakulása elleni küzdelem fontos eszközeként;

15. kéri az olyan bevált gyakorlatok elterjesztését az állattartásban, amelyek az antibiotikum-rezisztencia terjedésének kockázatát a lehető legkisebbre csökkentik; hangsúlyozza, hogy e gyakorlatok alkalmazása a fertőző betegségek terjedésének nagyobb kockázata miatt különösen fontos a különböző tenyésztelepekről érkező fiatal állatok esetében;

16. kéri a tagállamokat és az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatalt (FVO), hogy biztosítsanak jobb ellenőrzést az antibiotikumok növekedésserkentő célú használatára vonatkozó tilalom (2006) végrehajtása felett;

17. kéri a Bizottságot, hogy folytassa a munkát az antimikrobiális készítmények állatok számára adott takarmányban növekedésserkentő céllal történő felhasználásának nemzetközi betiltása érdekében, és ezt a kérdést tűzze a harmadik országokkal, köztük az Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú tárgyalások napirendjére;

18. kéri a Bizottságot annak értékelésére és ellenőrzésére, hogy a tagállamok miként hajtják végre és alkalmazzák az antimikrobiális készítményekre vonatkozóan már meglévő érdemleges európai jogszabályokat;

19. kéri a Bizottságot, hogy az EU állat-egészségügyi stratégiájának keretében alakítson ki egy nagyszabású, többéves cselekvési tervet az antibiotikum-rezisztencia leküzdése érdekében; úgy véli, hogy az EU állatjóléti stratégiája értelmében egy ilyen cselekvési tervnek minden állatra, közöttük a kedvtelésből tartott állatokra is ki kell terjednie, és hangsúlyozza egyrészt az állategészségügy és az antimikrobiális készítmények felhasználása közötti logikai összefüggést, másrészt az állategészségügy és az emberi egészségügy közötti kapcsolatot;

20. úgy véli, hogy a cselekvési tervben részletekbe menően meg kell vizsgálni az antimikrobiális készítmények betegségmegelőző célú felhasználásának különböző módjait, pontot téve azon viták végére, hogy mi számít „rutinszerű”, és mi „elfogadható” betegségmegelőzésnek;

21. mivel a nem kérődző állatokból nyert, feldolgozott állati fehérje nyilvánvaló állat-egészségügyi és táplálkozási előnyökkel bír és az együregű gyomrú állatok, köztük a tenyésztett halak étrendjének fontos összetevője lehet, és egyúttal hozzájárul az antimikrobiális készítmények csökkentett felhasználásához, kéri az Európai Bizottságot, hogy az élelmiszer-biztonság lehető legmagasabb szintjét biztosító feltételek mellett szüntesse meg a jelenlegi megszorításokat;

22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.