Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 2011. június 24-i Európai Tanács következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Bizottság migrációról szóló 2011. május 5-i közleményére (COM(2011)0248 végleges),

–   tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelvre,

–   tekintettel a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–   tekintettel a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanács rendeletre irányuló javaslatra COM(2010)0624 – C7 0370/2010 – 2010/0312(COD)),

–   tekintettel az Európai Parlamentnek az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról szóló, 2009. április 2-i állásfoglalására (2008/2184(INI))

–   tekintettel a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0624) szóló jelentéstervezetre,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 18., 20., 21., 67., 77. és 80. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 45. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a schengeni térség létrehozása és a schengeni vívmányok európai uniós keretbe való beillesztése az európai integrációs folyamat egyik legkiemelkedőbb eredménye, amely megszüntette a személyek ellenőrzését a belső határokon, és példa nélkül álló módon tette lehetővé a szabad mozgást az Európai Unión belül,

B.  mivel a mozgás szabadsága az uniós polgárság, valamint az Európai Unió mint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyik alappillérévé vált, rögzítve az összes tagállam területén való szabad mozgás és tartózkodás jogát, ugyanazon jogok, védelem és biztosítékok – köztük a nemzetiségen alapuló mindenfajta megkülönböztetés tilalma – mellett,

C. mivel a személyek belső határátlépésére irányadó schengeni szabályokat a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex határozza meg, amelynek 23–26. cikke eleve megállapít konkrét intézkedéseket és eljárásokat a belső határokon ideiglenesen újra bevezetendő határellenőrzésekre vonatkozóan,

D. mivel a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 45. cikke alapján az Unión belüli szabad mozgás joga meghatározott feltételek mellett kiterjeszthető az uniós tagállamokban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokra,

E.  mivel a schengeni térség létrehozásával párhuzamosan létrejött egy közös külső határ is, amelynek igazgatásáért az EUMSZ 80. cikkének megfelelően az Unió közösen viseli a felelősséget; mivel az EU még nem teljes mértékben teljesíti erre vonatkozó kötelességét, ugyanakkor hatékony ellenőrzésekre, valamint a vám-, rendőri és igazságügyi hatóságok közötti együttműködés létrehozására, közös bevándorlási, menekültügyi és vízumpolitikára, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) második generációjának és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) létrehozására törekszik,

F.  mivel a schengeni térség zökkenőmentes működésének biztosítása szempontjából kulcsfontosságú a schengeni vívmányok tagállamok általi betartásának értékelése, és mivel a schengeni értékelő munkacsoport (SCH-EVAL) – egy teljes egészében kormányközi testület – munkáján alapuló értékelési mechanizmus nem bizonyult kellőképpen hatékonynak,

G. mivel az Európai Parlamentben jelenleg rendes jogalkotási eljárás keretében vizsgált, a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatban bizottsági és nemzeti szakértők részvételével új értékelési mechanizmus szerepel, amely már meghatározza a schengeni vívmányok tagállamok általi betartásának támogatását és értékelését szolgáló eljárásokat, elveket és eszközöket, előre nem látható történések esetén is;

H. mivel az EUMSZ 77. cikke leszögezi, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg többek között a külső határokat átlépő személyek ellenőrzésére vonatkozóan és a személyek – állampolgárságtól független – mindenfajta ellenőrzés alóli mentességére vonatkozóan a belső határok átlépésekor,

1.  újólag megerősíti, hogy a schengeni térség létrehozása és az ebből eredő nyitott határokon keresztüli szabad mozgás joga az európai integrációs folyamat történelmi horderejű vívmánya;

2.  emlékeztet arra, hogy a mozgás szabadsága az egyik alapvető jog a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térségben, valamint az európai uniós polgárság egyik alappillére, e jog gyakorlásának feltételeit a Szerződések és a 2004/38/EK irányelv rögzíti, alkalmazási körét kizárólag az Európai Unió elveinek és értékeinek megőrzése érdekében lehet kiterjeszteni és megerősíteni;

3.  úgy véli, hogy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex a személyek határátlépésére és a belső határokon történő ellenőrzések ideiglenes és rendkívüli újbóli bevezetésére vonatkozó feltételeket egyértelműen és hatékonyan rögzíti, és ezek szigorú alkalmazására van csupán szükség;

4.  úgy véli, hogy a schengeni vívmányok betartásának biztosítása érdekében a külső határokon adott esetben nyomásnak kitett tagállamok számára nyújtott hatékony támogatást már teljes mértékben érvényesíteni lehet az új schengeni értékelési rendszeren keresztül, amelynek újrameghatározása éppen most folyik rendes jogalkotási eljárás keretében;

5.  emlékeztet arra, hogy a bevándorlók és menedékkérők külső határokon való beáramlása semmi esetre sem tekinthető további alapnak a határokon való ellenőrzés újrabevezetéséhez, és úgy véli, hogy az Európai Uniónak erre nem a belső határok lezárásával kellene reagálnia, hanem az EUMSZ 80. cikkén alapuló szigorú szolidaritási mechanizmusok szerint a külső határok közös igazgatásával;

6.  megismétli, hogy határozottan ellenez minden olyan új schengeni mechanizmust, amelyet a mozgás szabadságának fokozásától és a schengeni térség uniós irányításának megerősítésétől eltérő céllal hoznak létre;

7.  hangsúlyozza, hogy az uniós szerződések be nem tartásának fog tekinteni bármiféle kísérletet arra, hogy az e téren tett intézkedések esetében az EUMSZ 77. cikkétől mint a megfelelő jogi alaptól eltérjenek, és fenntartja a jogot, hogy szükség esetén éljen valamennyi jogorvoslati lehetősséggel;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.