A. mivel az EU és az USA közösen vallják az olyan értékeket, mint a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok, valamint a nyitott társadalmakra való törekvés, és ezért kölcsönös érdekük, hogy közösen munkálkodjanak azon, hogy megfelelő választ adjanak a jelentős eseményekre, így az arab tavaszra és az izraeliek és a palesztinok közötti, már régóta várt békére;
B. mivel a külpolitika, a biztonság, a fejlesztés és a környezetvédelem területén számos kihívás közös fellépést és transzatlanti együttműködést tesz szükségessé; mivel ugyanakkor most a jelenlegi gazdasági válság került előtérbe a megoldásra váró fő kihívásként;
C. mivel az EU és az USA – annak ellenére, hogy továbbra is a két vezető gazdaság a világon – a pénzügyi válságból és a feltörekvő országokkal és a BRIC-gazdaságokkal folytatott egyre növekvő versenyből eredő komoly kihívásokkal néz szembe;
D. mivel a 2011. november 3–4-én, a franciaországi Cannes-ban megrendezett G20-csúcstalálkozón az EU megerősítette, hogy eltökélt a pénzügyi tranzakciókra kivetendő, uniós szintű adó kérdésében és abban, hogy a G20-ak többi tagjával együttműködjön a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó bevezetése érdekében;
E mivel az EU és az USA együtt a világgazdaság felét teszi ki, és 4,28 billió dolláros partnerségükkel a világon a legnagyobb, legintegráltabb és legrégebb óta fennálló gazdasági kapcsolatokat és a globális gazdasági fejlődés fő mozgatórugóját testesítik meg;
F mivel az Európában és az Egyesült Államokban is tartó pénzügyi és gazdasági válságok veszélyeztetik gazdaságaink stabilitását és virágzását, illetve polgáraink jólétét, és mivel e válságok leküzdéséhez minden eddiginél időszerűbb és szükségesebb az Európa és az Egyesült Államok közötti szorosabb gazdasági együttműködés;
G. mivel a belföldi szabadság és biztonság feltétlenül szükséges biztosítása nem történhet a polgári szabadságjogokkal kapcsolatos alapvető elvek és az emberi jogi normák feláldozása árán;
Foglalkoztatás és növekedés
1. üdvözli a G20-ak csúcsértekezletének azon következtetéseit, miszerint a növekedést és munkahelyteremtést célzó globális stratégiára helyezik a hangsúlyt; üdvözli, hogy az EU eltökélt a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó kérdésében, és sürgeti a G20-ak vezetőit, hogy egy globális pénzpiaci szabályozás keretében kövessék a példáját;
2. felhívja az EU és az USA vezetését, hogy dolgozzanak ki és indítsanak el egy, a munkahelyteremtést és növekedést célzó közös transzatlanti kezdeményezést, amely a kereskedelem és a befektetések ösztönzésére vonatkozó ütemtervet is magában foglal; sürgeti az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy a Transzatlanti Gazdasági Tanács részeként fejlesszék tovább a meglévő együttműködési mechanizmusokat, amelyek a közös munkát hivatottak felgyorsítani a szabályozói párbeszéd, a vámok csökkentése, az indokolatlan nem vámjellegű akadályok felszámolása, valamint a közös normák kidolgozása terén, a nyitott és tisztességes kereskedelem érdekében felszámolva a technikai akadályokat;
3. felhívja a Bizottságot és az USA kormányát, hogy mind a kétoldalú, mind a többoldalú fórumokon kötelezzék el magukat amellett, hogy fellépnek a protekcionizmus irányába mutató globális tendenciák ellen anélkül, hogy veszélyeztetnék az uniós politikákat az olyan területeken, mint a környezetvédelmi normák, a kulturális sokszínűség, a szociális jogok és a közszolgáltatások; kéri az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy léptessenek életbe egy korai előrejelző mechanizmust a kétoldalú kapcsolatokban megjelenő protekcionizmus feltárására és megakadályozására;
4. hangsúlyozza, hogy ezen célok elérése – különösen az új szabályozási területeken, így a nanotechnológiában, illetve a fejlődő gazdasági ágazatokban, például az elektromos járműtechnológia területén a közös normák kidolgozása – érdekében meg kell erősíteni a TGT-eljárást;
5. emlékeztet arra, hogy a nyitott közbeszerzési piacok, amelyek a szolgáltatók, különösen a kis- év középvállalkozások számára egyenlő hozzáférést biztosítanak, és amelyek tiszteletben tartják a kölcsönösség, a kölcsönös előnyök, az arányosság és a multifunkcionalitás elvét, jelentős szerepet töltenek be a transzatlanti kereskedelem szempontjából; hangsúlyozza, hogy a WTO Kormányzati Közbeszerzési Megállapodását úgy kell átalakítani, hogy biztosítsa a mindkét piachoz való nyitott és kiegyensúlyozott hozzáférést;
6. hangsúlyozza, hogy a kutatási és innovációs partnerség keretében fokozni kell az együttműködésre irányuló erőfeszítéseket;
7. hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos együttműködést, és törekedni kell egy közös EU–USA nyersanyag-politikai útiterv elfogadására és végrehajtására, a hangsúlyt a ritkaföldfémekre helyezve, és ösztönözni kell a nyersanyagok kinyerésére és újrahasznosítására szolgáló technológiákkal kapcsolatos együttműködést és innovációt;
8. hangsúlyozza az együttműködés fontosságát az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és a magas szintű nukleáris biztonsági normák előmozdítása terén, továbbá üdvözli az irodafelszerelésekre vonatkozó energiahatékonysági címkézési programok összehangolásának folytatását és az energiatechnológiák fejlesztése területén való együttműködést (az új EU–USA „Energy Star” megállapodást), valamint hogy felmérik e koordináció (az „Energy Star”) más energiacímkézési rendszerekre való kiterjesztésének lehetőségét;
9. felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az Egyesült Államokkal a termékbiztonság területén folytatott tárgyalásokat, továbbá üdvözli az Egyesült Államok Fogyasztóitermék-biztonsági Bizottságának az EU-val való tárgyalásokra vonatkozó megbízatásába egy olyan megállapodásra vonatkozó jogalapot is beillesztettek, amely javítaná a veszélyes termékekkel, sérülésekkel és mind az uniós tagállamok, mind az Egyesült Államok által meghozott korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos információk cseréjét;
Globális irányítás, külpolitika és fejlesztés
10. határozottan támogatja a békét és stabilitást elősegítő szabad és nyitott demokráciák létrehozását, ezért felhívja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy továbbra is segítsék elő a békét, különösen a Közel-Keleten, és támogassák az észak-afrikai, kialakulóban lévő demokráciákat;
11. ismét határozottan támogatja a két állam elvén alapuló megoldást, amely az 1967-es határokon nyugszik, és amelynek értelmében mindkét ország fővárosa Jeruzsálem, és amely szerint Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett; ismételten hangsúlyozza, hogy az Izrael és a palesztinok közötti közvetlen tárgyalásokat a nemzetközi joggal teljes mértékben összhangban, a 2009. december 8-i tanácsi következtetésekben lefektetett kritériumok alapján és a Kvartett által megszabott ütemezés szerint kell felvenni az elfogadhatatlan status quo felszámolása érdekében; felhívja az Egyesült Államokat és az EU-t, hogy folytassák az izraeliek és a palesztinok közötti igazságos és tartós béke megteremtését célzó erőfeszítéseiket, és közösen támogassák a palesztinok azon törekvését, hogy az ENSZ államként ismerje el őket;
12. fájlalja, hogy az Egyesült Államok megvonta az UNESCO-tól a támogatást, miután Palesztinát felvették a tagok közé;
13. határozottan elítéli, hogy Szíriában egyre inkább elharapózik az erőszak, és támogatja az Egyesült Államok és az uniós tagállamok ENSZ Biztonsági Tanácsán belüli azon törekvését, hogy határozatban ítéljék el, hogy a szíriai rezsim gyilkos erőszakot alkalmaz, és követeljék ennek azonnali beszüntetését, ennek elmaradása esetén pedig szankciókat vezessenek be;
14. elismerését fejezi ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa megbízásából vághezvitt, a líbiaiak szabadságért vívott küzdelme idején a védelmüket célzó katonai fellépés terén az EU és az Egyesült Államok által folytatott szoros együttműködés miatt; elismeri, hogy az Egyesült Államok létfontosságú szerepet játszott a légi üzemanyag-utántöltés biztosításában, valamint az európai szövetségesek számára való hírszerzésben és felderítésben; felhívja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy továbbra is támogassák a líbiai átmeneti hatóságokat minden olyan törekvésükben, amelynek célja egy befogadó és demokratikus társadalom kiépítése; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e támogatást az emberi jogok, a jogállamiság és valamennyi polgár, különösen a nők politikai részvételének tiszteletben tartásától kell függővé tenni;
15. hangsúlyozza közös kül- és bizonságpolitika/közös biztonsági és védelmi politika (KKBP/KBVP) a Lisszaboni Szerződés új rendelkezései által bevezetett kiemelt szerepét, és üdvözli, hogy azt a NATO új stratégiai koncepciója elismerte; határozottan megerősíti, hogy fokozni kell az EU és az Egyesült Államok közötti, a válságkezelés területére vonatkozó együttműködést, kerülve a felesleges átfedéseket, különösen a polgári válságkezelés terén;
16. megállapítja, hogy az Obama-kormány jelentős kihívásokkal szembesült a kubai Guantánamo-öbölben működő amerikai fogolytábor bezárására irányuló erőfeszítései során, noha 2009-ben bejelentette, hogy a létesítményt egy éven belül felszámolja; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy csak néhány uniós tagállam fogadott be – kis számban – elengedett foglyokat (vagy tett ígéretet ezek befogadására), míg mások ezt elutasították; tudatában van annak, hogy a Kongresszus ellenzi a kormány Guantánamo bezárására vonatkozó tervének egyes elemeit, ami a bezárás eredeti határidejének betartása elé is akadályokat gördített; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy amíg a guantánamói tábor nyitva marad, toborzási eszközül szolgálhat az al-Kaida és a hozzá kapcsolódó szervezetek számára;
17. komoly aggodalmát fejezi ki a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legutóbbi jelentésében szereplő állítások miatt, miszerint Irán előrelépéseket tett azon a téren, hogy megszerezze az atomfegyver megtervezéséhez és megépítéséhez szükséges know-how-t; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy Irán – annak dacára, hogy rendre azt állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés, polgári, energiatermelés célú felhasználást szolgál – nem működik teljes mértékben együtt az NAÜ-val; felhívja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy továbbra is gyakoroljon nyomást Iránra annak érdekében, hogy tartsa be a fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit; kitart amellett, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak minden politikai és diplomáciai eszközt be kell vetnie annak érdekében, hogy Iránt rábírja kötelezettségeinek betartására;
18. hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Államok együttesen az egészségügyi területre vonatkozó globális fejlesztési segélyek 90%-át, az összes segélynek pedig 80%-át igazgatják; üdvözli az EU–USA fejlesztési párbeszéd 2011. szeptemberi újraindítását, mivel a millenniumi fejlesztési célok elérésére már csak öt év maradt hátra;
19. üdvözli az EU és az Egyesült Államok arra irányuló kezdeményezéseit, hogy növeljék a fejlődő országok nyersanyag-termelő iparágainak átláthatóságát; mindkét felet arra kéri, hogy a G20-ak körében szorgalmazzák a kötelező átláthatóságra vonatkozó globális norma kidolgozását;
20. felszólítja az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy fokozzák a tisztességtelen élelmiszerár-spekuláció megelőzését szolgáló, részletesebb globális szabályozás elfogadására irányuló erőfeszítéseiket, és hangolják össze a globális élelmiszerárak túlzott ingadozását megelőző mechanizmusok létrehozását; hangsúlyozza, hogy a G20-aknak a G20-on kívüli országokat is be kell vonniuk a globális együttműködés biztosítása érdekében;
21. hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás globális probléma, és felhívja a Bizottságot, hogy a soron következő durbani konferencián törekedjen arra, hogy az Egyesült Államok komoly kötelezettséget vállaljon; ebben a tekintetben aggodalmának ad hangot az USA képviselőháza által nemrégiben elfogadott 2594. számú törvény miatt, amely felszólít az egyesült államokbeli légitársaságok uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerben való részvételének megtiltására; felkéri az Egyesült Államok szenátusát, hogy ne fogadja el ezt a törvényt, és kéri, hogy folytassanak konstruktív párbeszédet erről a kérdésről;
Szabadság és biztonság
22. elismeri, hogy a transzatlanti piac területén valamennyi utas- és árumozgást megfelelő és arányos biztonsági intézkedéssel kell biztosítani;
23. ebben a tekintetben felhívja az Egyesült Államokat, hogy az általános korlátozások – mint a konténerek 100%-ának átvilágítása és a folyadékok repülőgépek fedélzetére való felvitelének tilalma – helyett az olyan célzottabb és kockázatalapú megközelítések alkalmazására térjen át, mint például a „megbízható vállalatok” rendszere és a folyadékok átvilágítása;
24. ebben az összefüggésben üdvözli, hogy 2011 márciusában megkezdődtek a tárgyalások a személyes adatok védelméről szóló EU–USA megállapodásról, és hangsúlyozza, hogy az EU és az USA közötti tervezett PNR-megállapodásnak összhangban kell állnia az Európai Parlamentnek az utas-nyilvántartási adatokra (PNR) vonatkozó megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdéséről szóló 2010. május 5-i állásfoglalásában megfogalmazott követelményekkel;
25. hangsúlyozza, hogy az IP-címek vagy domainnevek visszavonására irányuló egyoldalú intézkedések elkerülése révén biztosítsák a globális internet és a kommunikációs szabadság integritásának védelmét;
26. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Egyesült Államok elnökének és kongresszusának.