Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Elnökök Értekezletének …-i határozatára, melyben javasolja a Szervezett Bűnözés, a Korrupció és a Pénzmosás Problémájával Foglalkozó Különbizottság felállítását, és meghatározza annak hatáskörét és összetételét,

–   tekintettel az Európai Unióban zajló szervezett bűnözésről szóló 2011. október 25-i állásfoglalására(1), amelyben kifejezte azon szándékát, hogy különbizottságot kíván létrehozni,

–   tekintettel az EU korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről szóló 2011. szeptember 15-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel eljárási szabályzata 184. cikkére,

1.  úgy határoz, hogy egy, a szervezett bűnözéssel, a korrupcióval és a pénzmosással foglalkozó különbizottságot állít fel, melynek feladatai az alábbiak lesznek:

     a)  a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás mértékének, valamint az Unióra és a tagállamokra gyakorolt hatásának elemzése és értékelése, , megfelelő intézkedések javaslata annak érdekében, hogy az Unió e veszéllyel szemben többek között nemzetközi, európai és nemzeti szinten fel tudjon lépni, illetve azt meg tudja előzni;

     b)  a szervezett bűnözésre, a korrupcióra és a pénzmosásra vonatkozó uniós jogszabályok és az ehhez kapcsolódó szakpolitikák jelenlegi végrehajtásának elemzése és értékelése annak biztosítására, hogy az uniós jog és politikák kutatási eredményeken és a fenyegetettség rendelkezésre álló legjobb értékelésein alapuljanak, valamint annak ellenőrzése, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 6. cikkének megfelelően összeegyeztethetőek-e az alapvető, de különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett jogokkal, valamint az Unió külső fellépéseit alátámasztó, elsősorban a Szerződés 21. cikkében rögzített elvekkel;

     c)  a szervezett bűnözéshez, a korrupcióhoz és a pénzmosáshoz kapcsolódó ügyekkel foglalkozó uniós belügyi ügynökségek (például az Europol, a COSI és az Eurojust) szerepének és tevékenységének, valamint a kapcsolódó biztonsági politikák elemzése és ellenőrzése;

     d)  az Európai Unióban zajló szervezett bűnözésről szóló 2011. október 25-i állásfoglalásában és különösen annak 15. bekezdésében(3), valamint az EU korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiről szóló 2011. szeptember 15-i állásfoglalásában szereplő problémák kezelése;

     e)  e célok érdekében a szükséges kapcsolatok kialakítása, látogatások folytatása, valamint meghallgatások szervezése az európai uniós intézményekkel és a nemzetközi, európai és nemzeti intézményekkel, a nemzeti parlamentekkel, a tagállamok és harmadik államok kormányaival, a tudományos közösség, az üzleti élet és az – alulról szerveződő – civil társadalom képviselőivel, az áldozatok szervezeteivel, a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás elleni mindennapos küzdelemben részt vevő tisztviselőkkel, például a bűnüldöző hatóságokkal, a bírákkal és az ügyészekkel, valamint a törvényesség kultúráját előmozdító civil társadalmi szereplőkkel;

2.  úgy határoz, hogy mivel az érintett területtel kapcsolatos uniós jogszabályok elfogadásával, nyomon követésével és végrehajtásával kapcsolatos ügyekért felelős állandó parlamenti bizottságok jogosítványai nem változnak, a különbizottság az állandó bizottságokkal szoros együttműködésben ajánlásokat adhat ki a meghozandó intézkedésekkel és kezdeményezésekkel kapcsolatban;

3.  úgy határoz, hogy a különbizottság 45 tagú lesz;

4.  úgy határoz, hogy a különbizottság megbízatása 12 hónapra szól …tól/től kezdődően, amely időtartam meghosszabbítható; úgy határoz, hogy a bizottság félidős és zárójelentést nyújt be a Parlamentnek, amely tartalmazza a meghozandó intézkedésekre és kezdeményezésekre irányuló ajánlásokat.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0459. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0388. (3) A bekezdés így szól: „15. az a szándéka, hogy legkésőbb három hónappal ezen állásfoglalás elfogadását követően a nemzetközi szinten működő bűnszervezetek – többek között maffiák – elterjedésével foglalkozó különbizottságot hozzanak létre, aminek egyik célja a jelenség mértékének, illetve negatív szociális és gazdasági hatásának vizsgálata az EU-ban, ideértve a közpénzek bűnszervezetek és maffiák általi jogellenes felhasználásával és e szervezetek kormányzatba való beépülésével, valamint a törvényes gazdaságba és pénzügyi rendszerekbe való beférkőzésével kapcsolatos kérdések vizsgálatát; a bizottság másik célja olyan jogszabályok kialakítása, amelyekkel kezelni lehet ezt az EU-ra és polgáraira leselkedő érzékelhető és elismert fenyegetést; kéri ezért az Elnökök Értekezletét, hogy eljárási szabályzatának 148. cikke értelmében tegyen javaslatot”.