Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2012. február 15-i, a 2011. szeptember 13-i, a 2011. május 12-i, a 2011. március 10-i, a 2011. január 20-i, a 2010. március 10-i és a 2009. december 17-i állásfoglalására,

–   tekintettel az Európai Tanács 2012. március 1–2-i következtetésére, amelyben mélységes aggodalmának ad hangot a Belaruszban tapasztalható egyre romló helyzet miatt,

–   tekintettel a belarusz helyzet további romlását követően az uniós Külügyek Tanácsának a belarusz rezsimmel szembeni korlátozó intézkedések megszigorítását célzó 2012. február 28-i 2012/126/KKBP határozatára, amely további 21, a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásért felelős személyt vesz fel az utazási tilalommal és a vagyoni eszközök befagyasztásával szankcionált személyek listájára,

–   tekintettel Catherine Ashton főképviselő 2012. február 28- i, a belarusz hatóságok döntésére vonatkozó nyilatkozatára, miszerint visszarendeli az EU-küldöttség vezetőjét és Lengyelország minszki nagykövetét,

–   tekintettel az uniós Külügyek Tanácsának a Belarusz elleni korlátozó intézkedésekről szóló 2012. január 23-i határozatára,

–   tekintettel az Európa Tanács 2012. január 25-i, a belarusz helyzettel kapcsolatos 1857(2012) állásfoglalására, amely elítéli a demokratikus ellenzék tagjainak folyamatos üldözését, továbbá a civil társadalmi aktivisták, a független média és az emberi jogi jogvédők zaklatását Belaruszban,

–   tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011. június 17-én elfogadott határozatra, amely elítéli a belarusz elnökválasztások előtti, alatti és utáni emberi jogi visszaéléseket, és felhívja a belarusz kormányt, hogy vessen véget az ellenzéki vezetők „üldözésének”,

–   tekintettel a keleti partnerség 2009. május 7–9-én Prágában tartott csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatra és a keleti partnerség 2011. szeptember 30-i varsói csúcstalálkozója alkalmából elfogadott, a belarusz helyzetről szóló nyilatkozatra,

–   tekintettel a Nemzetközi Jégkorongszövetség 2009 májusában, Bernben megrendezett éves kongresszusán elfogadott határozatra, amelynek értelmében – annak ellenére, hogy az országban Aljakszandr Lukasenka politikai ellenfeleit üldözik és az emberi jogokat lábbal tiporják – 2014-ben Belarusz rendezheti meg a jégkorong-világbajnokságot,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a keleti partnerséget elindító csúcstalálkozón kiadott Prágai Nyilatkozat ismételten megerősíti a partnerek, köztük Belarusz elkötelezettségét a nemzetközi jog elvei és az alapvető értékek – többek között a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása – iránt,

B.  mivel Belaruszban a 2010. december 19-i elnökválasztások óta nagymértékben romlott a politikai helyzet azáltal, hogy megtorló intézkedéseket vezettek be a demokratikus ellenzék és a szabad média képviselőivel, a civil társadalmi aktivistákkal és az emberi jogok védelmezőivel szemben annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség többször is felszólított ezen intézkedések azonnali felfüggesztésére,

C. mivel az EU és Belarusz között korábban nem tapasztalt mértékű diplomáciai konfliktusra került sor, miután a belarusz hatóságok az Európai Tanács 2012. február 28-i határozatára válaszul az Európai Unió, illetve Lengyelország nagykövetét az ország elhagyására szólították fel, saját brüsszeli és varsói nagykövetüket pedig visszahívták,

D. mivel ennek kapcsán Aljakszandr Lukasenka személyes támadást intézett Németország külügyminisztere ellen, amelynek során a diplomáciai protokollt felrúgva támadó hangnemű, zavaros beszédet mondott,

E.  mivel 2012. március 1-jén a Főállamügyészi Hivatal osztályvezetője kijelentette, hogy „azon személyeket, akik külföldi államokat vagy nemzetközi szervezeteket kérnek fel, hogy gazdasági és egyéb szankciókat vessenek ki Belaruszra, időszakosan eltilthatják a külföldre utazástól, valamint büntetőeljárást is kezdeményezhetnek ellenük”; ennek következtében egyes emberi jogi jogvédőknek, ellenzéki politikusoknak és független újságíróknak nem engedélyezték a Belaruszból történő kiutazást, illetve visszafordították őket az Unióval közös határról,

F.  mivel az uniós tagállamok Minszkben állomásozó nagyköveteit kivétel nélkül konzultációra hívták vissza az adott országok fővárosaiba, és mivel az uniós tagállamok a belarusz nagyköveteket külügyminisztériumaikba kérették,

G. mivel az uniós tagállamok határozata jó példa a külpolitikai ügyekben megmutatkozó Unión belüli szolidaritásra és egységre, az uniós fellépések hatékonyságára és az európai értékeknek az Unió határain belüli és kívüli sikeres támogatására, és ennek sikeres végrehajtása az Unió egységes fellépés iránti határozott elkötelezettségén múlik,

H. mivel az EU Belaruszra irányuló politikáját továbbra is feltételekhez köti, melyek értelmében a belarusz hatóságok az EU és Belarusz közötti kapcsolatok javítása érdekében szabadon bocsátanák a politikai foglyokat,

I.   mivel az Európai Unióval való kétoldalú kapcsolatainak javítása a belarusz kormánynak abban az irányban tett lépésein is múlik, hogy hogyan teljesíti az EBESZ-szel szemben vállalt kötelezettségeit, valamint, hogy tiszteletben tartja-e az alapvető emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokratikus alapelveket; beleértve a politikai foglyok szabadon bocsátását; mivel ennek következtében növelné elszigeteltségét, ami kihatással lenne a belarusz emberekre, és erősebb függőséghez vezetne Oroszországtól,

J.   mivel az EU Tanácsa úgy döntött, hogy a belarusz rezsim társadalomra gyakorolt növekvő elnyomása miatt kibővíti a szankciókkal sújtott személyek listáját,

K. mivel az Unió Belarusz legnagyobb kereskedelmi partnere, ugyanis a belarusz export 38%-a az Unióba irányul; mivel 2011-ben az EU-val folytatott kereskedelem terén Belarusz 6 milliárd dolláros többlettel rendelkezett,

L.  mivel az uniós tagállamok nem jutottak megállapodásra az ún. ügynökök (a rendszerhez közel álló és azt támogató befolyásos üzletemberek) szankcionálására vonatkozóan,

M. mivel a demokráciára és az emberi jogokra vonatkozó 2011. évi, Barack Obama elnök által január 3-án törvényerőre emelt belarusz törvény értelmében az Egyesült Államok felszólítja a Nemzetközi Jégkorongszövetséget, hogy mindaddig, amíg a belarusz kormány nem engedi szabadon az összes politikai foglyot, hagyjon fel azon szándékával, hogy a 2014. évi bajnokságot Belaruszban tartsák meg,

1.  sajnálatát fejezi ki, hogy az EU és Belarusz között a kapcsolatok tovább romlottak; tudomásul veszi a határozatot, melynek értelmében valamennyi uniós tagállam visszahívja nagykövetét Belaruszból, ami példa nélküli eset az Unió diplomáciai gyakorlatában, és azt bizonyítja, hogy elbukott a belarusz hatóságok azon kísérlete, hogy megosszák az Európai Uniót a szankciókról hozott határozatok kapcsán;

2.  hangsúlyozza, hogy valamennyi uniós tagállam és más demokratikus ország azon határozott kiállása, hogy szükség esetén egységes fellépésre van szükség, elősegítheti az egyetemes értékek támogatását a Belaruszhoz hasonló országokban, és közelebb hozhatja őket a demokratikus átalakulás felé vezető úthoz;

3.  hangsúlyozza, hogy Minszknek a fokozódó elszigetelődés helyett a lakosság érdekében hozott megfelelő döntést kellene választania, és a demokrácia felé kellene nyitnia;

4.  elítéli az emberi jogok védelmezői és a demokratikus ellenzék tagjainak folyamatos üldöztetését, továbbá a civil társadalom aktivistáinak és a független média politikai indítékból történő zaklatását Belaruszban;

5.  követeli valamennyi politikai fogoly feltétel nélküli és haladéktalan szabadon bocsátását; ismét megerősíti, hogy addig nem történhet előrelépés az EU és Belarusz közötti párbeszédben, amíg Belarusz nem tesz lépéseket a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásának irányába, és amíg minden politikai fogoly – köztük Alesz Bjaljacki, a „Vjaszna” emberi jogi központ és az Emberi Jogi Szervezetek Nemzetközi Szövetségének elnöke, Mikalaj Sztatkevics és Andrej Szannyikau, két korábbi elnökjelölt, Pavel Szevjarinyec és Dzmitrij Bandarenka, a demokratikus ellenzék jelöltjeinek kampányfőnökei, valamint Szjarhej Kavalenka, akit a házi őrizet állítólagos megsértése miatt politikai fogolyként tartanak fogva, és akinek egészségi állapota a hosszas éhségsztrájk miatt súlyosan megromlott és közvetlen életveszélybe került – feltétel nélküli szabadon bocsátását el nem rendelik, és polgári jogaikat teljes mértékben vissza nem állítják;

6.  felkéri az uniós tagállamok és minden egyéb demokratikus nemzet nemzeti jégkorongszövetségét, hogy arra ösztönözze a Nemzetközi Jégkorongszövetséget – a finnországi Helsinkiben májusban megrendezésre kerülő következő kongresszusukon is – hogy a 2014-ben Belaruszban megrendezendő jégkorong-világbajnokság kapcsán ragadja meg a lehetőséget és hívja fel a figyelmet a Belaruszban kialakult kritikus emberi jogi és polgárjogi helyzetre; kéri, hogy a Nemzetközi Jégkorongszövetség tisztségviselői és a sportolók felelősségteljes állampolgárokként a rezsim elnyomása ellen emeljék fel szavukat;

7.  üdvözli a Tanács 2012. február 28-i határozatát, amely további korlátozó intézkedésekről dönt, és 21, a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásért felelős személy nevével bővíti az utazási tilalommal és a vagyoni eszközök befagyasztásával szankcionált személyek listáját;

8.  felszólítja a Tanácsot, hogy tekintse át az EU–Belarusz közötti diplomáciai kapcsolatok legfrissebb fejleményeit, valamint az országban az emberi jogok és az alapvető szabadságok terén bekövetkezett további romlást, és további korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos határozat elfogadását sürgeti, többek között egyedi esetekben célzott szankciók kivetését, valamint az uniós tagállamokban az összes elfogadott intézkedés teljes körű és következetes végrehajtásának biztosítását;

9.  ugyanakkor felhívja az Európai Uniót, hogy fokozza a belarusz civil társadalom iránti elkötelezettségét, fűzze szorosabbra kapcsolatait az ellenzékkel, és támogassa a belarusz nép demokratikus törekvéseit;

10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az Egyesült Nemzetek Szövetsége főtitkárának, az EBESZ és az Európa Tanács parlamenti közgyűléseinek, a Független Államok Közössége titkárságának, valamint a belarusz parlamentnek és kormánynak.