Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Burmáról/Mianmarról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2010. november 25-i és a 2010. május 20-i állásfoglalására,

–   tekintettel a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról szóló 2010/232/KKBP határozatot módosító 2011. augusztus 16-i 2011/504/KKBP tanácsi határozatra,

–   tekintettel az uniós Külügyek Tanácsa Burmáról/Mianmarról szóló 2012. január 23-i következtetéseire,

–   tekintettel a magas szintű találkozók felfüggesztésének ideiglenes feloldásáról és a kormány új polgári tagjaira vonatkozó szankciók felfüggesztéséről szóló 2011. április 12-i tanácsi következtetésekre (a Tanács 2011/239/KKBP határozata),

–   tekintettel az Európai Tanács elnökének a mianmari reformok irányáról szóló 2012. január 30-i nyilatkozatára,

–   tekintettel a főképviselő nyilatkozataira, különösen az Ang Szán Szu Csí szabadon engedéséről szóló 2010. november 13-i, a politikai foglyok szabadon bocsátásáról szóló 2011. január 13-i és 2011. október 12-i és az időközi választások lebonyolításáról szóló 2012. április 2-i nyilatkozataira,

–   tekintettel az ASEAN-csúcsértekezlet 2012. április 3-i nyilatkozatára a 2012. április 1-jei időközi választások eredményéről és a szankciók feloldásának szorgalmazásáról,

–   tekintettel arra a döntésre, hogy 2013-ban Mianmar adjon otthont a Délkelet-ázsiai Játékoknak és 2014-ben vegye át az ASEAN soros elnökségét,

–   tekintettel Thein Szein elnök 2012. március 1-jei országértékelő beszédére kormánya megalakulásának első évfordulóján, amelyben elismerte, hogy az addigi erőfeszítések ellenére még mindig „sok a tennivaló”,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel hivatali idejének első évében Thein Szein elnök kormánya az előző évtizedekhez képest több előrelépést tett a béke és demokrácia felé;

B.  mivel a 2012. április 1-jei történelmi jelentőségű időközi választásokon az Ang Szán Szu Csí vezette ellenzéki Nemzeti Liga a Demokráciáért párt a 45 mandátumból 43 szerzett meg a parlamentben a választási megfigyelő csoportok által észlelt szabálytalanságok ellenére;

C. mivel az új kormány 2011 márciusában lépett hivatalba, a legtöbb politikai foglyot szabadon engedték és az időközi választásokon többeket közülük parlamenti képviselővé választottak, egy kivételével a 13 fegyveres etnikai csoporttal előzetes tűzszünet lépett életbe és több száműzetésben lévő politikai másként gondolkodó visszatért Mianmarba a megbékélés ígérete alapján;

D. mivel bár kétséges eljárás keretében választották meg, a parlament ambiciózus jogalkotási programba kezdett, utat nyitva az átlátható költségvetési eljárásnak és árfolyamrendszernek, a szakszervezetek létrehozásának, a jobb területgazdálkodásnak, a környezetvédelemnek és a hatalom decentralizálásának;

E.  mivel a kormány számos lépést tett a polgári szabadságjogok kiszélesítésére az országban, beleértve a tájékoztatási és szólásszabadságot, nevezetesen a mintegy 30 000 internetes oldalra és 54 kiadványra vonatkozó tilalom megszüntetésével, a gyülekezési szabadság lehetővé tételével, az Országos Emberjogi Bizottság létrehozásával és a cenzúrabizottság 2012 végig történő tervezett megszüntetésével;

F.  mivel évtizedek óta először például a népszerűtlen, valamint környezetvédelmileg és társadalmilag potenciálisan káros erőműprojektek, mint a Myitsone vízi erőmű gátja és a Dawei közelében lévő szénerőmű leállítására vonatkozó törvények azt mutatják, hogy a kormány valóban érdeklődést mutat az embereket aggasztó kérdések iránt és reményt ad az embereknek azon szándéka komolyságát tekintve, hogy csökkentse a szegénységet, előmozdítsa a vidékfejlesztést, törvénybe iktassa a földreformot és általános egészségbiztosítási rendszert vezessen be;

G. mivel a kormány jelezte, hogy háromlépcsős béketeremtő folyamatot folytat, amely a tűzszünettel kezdődik, és amelyet a korábbi, harcban részt vevő személyek leszerelését és integrálását, a források megosztását és a nagyobb fokú autonómiát is tartalmazó etnikai kérdésekről szóló, többek között alkotmánymódosítást is magában foglaló átfogó megállapodáshoz vezető társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai folyamat követ;

H. mivel azonban továbbra is akadálytalanul alkalmazzák a rohingja kisebbség elleni megkülönböztető politikákat;

I.   mivel a politikai döntések és a helyszíni korlátozott intézményi és technikai kapacitások közötti eltérések miatt a változások csak lassan gyakorolnak hatást a burmaiak többségének életére, akik továbbra is mélyszegénységben élnek, rendkívül eladósodottak, nincs munkájuk és nem részesülnek szociális szolgáltatásokban;

1.  jelentős megkönnyebbülésének ad hangot a mianmari változások pozitív jelei és az előterjesztett reformjavaslatok miatt;

2.  melegen üdvözli a kormány, a parlament és a fegyveres erők vezetésének erőfeszítéseit, hogy véget vessenek az immár egy évtizede tartó belső fegyveres konfliktusoknak, elvezessék Mianmart a demokrácia felé és eltökélt lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy a polgároknak a jövőben ne kelljen nélkülözniük a társadalmi-gazdasági fejlődés vívmányait;

3.  ismételten mélységesen tiszteleg az Ang Szán Szu Csí Szaharov-díjas ellenzéki vezető által folytatott évtizedes küzdelem előtt, akit megfosztottak azon demokratikus jogától, hogy 1989-ben kormányt alakíthasson, és gratulál neki a pártja által az április időközi választásokon elért nagyarányú győzelemhez;

4.  várakozással tekint Ang Szán Szu Csí európai parlamenti látogatása elé, amelynek keretében hivatalosan is átveheti majd a számára 1990-ben odaítélt Szaharov-díjat;

5.  támogatja a vízumtilalom uniós külügyminiszterek által januárban történt feloldását, és úgy véli, hogy az Uniónak a továbbiakban is hangsúlyoznia kell a példa nélküli reform-erőfeszítésekkel kapcsolatos támogatását azon szankciók fokozatos feloldásával, amelyek nem járnak katonai következményekkel, vagy amelyek nem idézik elő az erőforrások katonai ellenőrzésének meghosszabbítását, különös tekintettel a fejlesztési segélyre vonatkozó korlátozásokra, valamint a beruházásokkal, az exporttal és az importtal és a kölcsönökkel kapcsolatos tilalmakra;

6.  úgy véli, hogy Mianmarnak jogosultságot kellene biztosítani a GSP+ rendszerre, ha továbbra is a reformok útján halad, nevezetesen felszámolja a hatóságok által régóta szisztematikusan alkalmazott kényszermunkát és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet normáinak megfelelő munkajogi normákat vezet be;

7.  üdvözli a következő három évre vonatkozó, 150 millió euró összegű uniós fejlesztési segély bejelentését, és sürgeti az Uniót és a tagállamokat, hogy kapacitásépítéssel, segélyekkel és kereskedelemmel támogassák a burmai hatóságokat az intézményi és technikai kapacitási hiányosságok mihamarabbi enyhítése érdekében Mianmarban;

8.  felhívja az ENSZ-t, hogy vizsgálja meg a burmai kormánynak az átmenet folyamatában történő támogatásával kapcsolatos összes lehetőséget, és üdvözli a médiatörvény reformja számára nyújtott UNESCO-támogatást;

9.  aggasztónak tartja, hogy a kormányzati szinten végbemenő pozitív átalakulás csak lassan érezteti hatásait a lakosság körében, és hogy még mindig sok a tennivaló;

10. sürgeti különösen a kormányt, hogy véglegesítse a shan nemzettel folytatott béketárgyalásokat, és ösztönzi a hatóságokat, hogy a továbbiakban is törekedjenek az országban zajló valamennyi fegyveres konfliktus visszafordíthatatlan befejezését eredményező átfogó béketerv megvalósítására;

11. szorgalmazza valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását, valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és a nemzetközi emberjogi szervezetek mianmari börtönökbe való bejutását;

12. nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a rohingja kisebbség nem hagyható ki a multikulturális Burma iránti újonnan alakuló nyitottság folyamatából, és sürgeti a hatóságokat, hogy adjanak állampolgárságot a rohingja nemzetiségű polgároknak és biztosítsanak számukra a burmai polgárokkal azonos bánásmódot;

13. üdvözli az Országos Emberjogi Bizottság létrehozását, azonban sajnálatosnak tartja, hogy függetlensége kétségbe vonható, mivel tagjait a kormány választja ki és megbízatása a 2008-as burmai alkotmányon alapul, nem pedig az egyetemes emberjogi normákon; szorgalmazza annak biztosítását, hogy a bizottság mandátuma terjedjen ki a katonaság által elkövetett visszaélésekre is; üdvözli a bizottság kapacitásainak javítását szolgáló uniós technikai és pénzügyi támogatást;

14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a főképviselőnek, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek, Mianmar és a többi ASEAN-tagállam kormányának és parlamentjének, valamint az ENSZ főtitkárának.