Eljárás : 2012/2694(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0374/2012

Előterjesztett szövegek :

B7-0374/2012

Viták :

Szavazatok :

PV 05/07/2012 - 13.5

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 162kWORD 96k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0373/2012
27.6.2012
PE491.989v01-00
 
B7-0374/2012

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


az Unió Ciszjordániára és Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó politikájáról (2012/2964(RSP))


Véronique De Keyser, Pino Arlacchi, Emine Bozkurt, Ricardo Cortés Lastra, Emer Costello, Robert Goebbels, Ana Gomes, Richard Howitt, Wolfgang Kreissl-Dörfler, María Muñiz De Urquiza, Norbert Neuser, Raimon Obiols, Boris Zala az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Unió Ciszjordániára és Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó politikájáról (2012/2964(RSP))  
B7‑0374/2012

Az Európai Parlament,

–   tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen a palesztin helyzetről szóló 2011. szeptember 29-i és a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2012. február 16-i állásfoglalására, valamint 2010. szeptember 9-i állásfoglalására a Jordán folyó helyzetéről, különös tekintettel a folyó alsó szakaszára,

–   tekintettel a Tanácsnak a közel-keleti békefolyamatról szóló 2012. május 14-i, 2011. július 18-i, május 23-i és 2009. december 8-i következtetéseire,

–   tekintettel Catherine Ashton alelnöknek/főképviselőnek a legutóbbi közel-keleti és szíriai fejleményekről szóló, az Európai Parlament 2012. június 12-i plenáris ülésén elhangzott beszédére,

–   tekintettel Catherine Ashton alelnök/főképviselő nyilatkozataira, különösen a telepek bővítéséről szóló 2012. június 8-i, az izraeli hatóságoknak a megszállt palesztin területeken lévő Szánszáná, Rehelim és Bruhin telepek státusával kapcsolatos döntéséről szóló 2012. április 25-i és az izraeli telepek jóváhagyásáról szóló 2012. február 22-i nyilatkozataira,

–   tekintettel az EU misszióvezetői által készített, Kelet-Jeruzsálemről szóló 2012. januári jelentésre,

–   tekintettel az EU misszióvezetőinek a „C övezet és a palesztin államépítés” című, 2011. júliusi jelentésére,

–   tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949. évi negyedik genfi egyezményre,

–   tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–   tekintettel az ENSZ vonatkozó határozataira, különösen az ENSZ Közgyűlésének 181. (1947) számú határozatára és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. (1967), 252. (1968), 338. (1973), 476. (1980), 478. (1980), 1397. (2002), 1515. (2003) és 1850. (2008) sz. határozataira,

–   tekintettel a közel-keleti kvartett nyilatkozataira, különösen a 2012. április 11-i és a 2011. szeptember 23-i nyilatkozatokra,

–   tekintettel a Nemzetközi Bíróság 2004. július 9-i tanácsadói véleményére a megszállt palesztin területeken lévő fal megépítésének jogi következményeiről,

–   tekintettel az Európai Bíróság által a C-386/08. számú, Brita GmbH kontra Hauptzollamt Hamburg-Hafen ügyben hozott február 25-i ítéletre,

–   tekintettel Szalám Fajjád palesztin miniszterelnöknek a „Palesztina – a megszállás vége, az állam kezdete” című 2009. augusztusi, kétéves államépítő tervére,

–   tekintettel a Ciszjordániáról és a Gázai övezetről szóló 1995. szeptember 18-i átmeneti megállapodásra,

–    tekintettel az 1993. szeptember 13-i oslói megállapodásokra („Elvi nyilatkozat az átmeneti önkormányzati rendszerről”),

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Parlament több ízben kijelentette, hogy támogatja a két állam elvén alapuló megoldást, amelynek értelmében Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett, felszólított a felek közti közvetlen béketárgyalások újrafelvételére, továbbá kijelentette, hogy az 1967 előtti határokhoz képest semmilyen változtatás nem ismerhető el – Jeruzsálem vonatkozásában sem – azokon kívül, amelyekhez mindkét fél hozzájárulását adta;

B.  mivel megkérdőjelezhetetlen a palesztinok önrendelkezéshez és ahhoz fűződő joga, hogy saját állammal rendelkezzenek éppúgy, mint Izrael joga arra, hogy biztonságos határok között létezzen; mivel a Tanács 2012. május 14-i következtetései hangsúlyozzák, hogy „az arab világban végbemenő változások még sürgetőbbé teszik, hogy a közel-keleti békefolyamatban előrelépés történjen. A régió népei jogos követeléseinek, többek között a palesztin nép államiságra és az izraeli nép biztonságra irányuló törekvéseinek figyelembevétele létfontosságú a térség tartós békéje, stabilitása és jóléte szempontjából.”;

C. mivel az EU misszióvezetőinek a C övezetről és a palesztin államépítésről, valamint Kelet-Jeruzsálemről szóló – a sajtónak mindkét esetben kiszivárgott – közelmúltbeli jelentései szerint ismételten igen aggasztó fejlemények zajlanak az érintett területeken, amely folyamatok jelentős mértékben veszélyeztetik a két állam elvén alapuló megoldás életképességét;

D. mivel Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem a Gázai övezettel együtt megszállt területek; mivel a nemzetközi emberi jogok és a humanitárius jog, beleértve a negyedik genfi egyezményt, teljes mértékben érvényes e területekre; mivel Izraelnek mint megszálló hatalomnak kötelessége többek között jóhiszeműen biztosítani a megszállt palesztin lakosság alapvető szükségleteinek kielégítését, a megszállást olyan módon folytatni, hogy az a helyi lakosság javát szolgálja, meg kell védenie és óvnia a polgári objektumokat és meg kell akadályoznia, hogy saját lakossága a megszállt területre, valamint hogy a megszállt terület lakossága saját területére költözzön;

E.  mivel az 1993. évi oslói megállapodások Ciszjordániát három övezetre osztották, nevezetesen A, B és C övezetre; mivel az Izrael polgári és biztonsági ellenőrzése alatt álló C övezet a terület 62%-át jelenti, és mivel az egyetlen, amely közvetlenül határos a Ciszjordániában található termékeny és erőforrásokban gazdag földterületek nagyobb részével; mivel a Ciszjordániáról és a Gázai övezetről szóló 1995. évi ideiglenes megállapodás előirányozta, hogy a C övezet fokozatosan palesztin fennhatóság alá kerül, ám ez nem történt meg;

F.  mivel az izraeli kormány politikája a C övezetben ellehetetleníti a palesztin jelenlétet; mivel e politika következtében a ciszjordániai palesztin lakosságnak mindössze 5,8%-a él a C övezetben, míg az izraeli telepesek – 310 000 főre becsült – létszáma ebben az övezetben több mint kétszeresen meghaladja a palesztin lakosság becsült létszámát; mivel ezért a palesztin lakosság, illetve a palesztinok jogainak védelme a C övezetben kulcsfontosságú a két állam elvén alapuló megoldás kivitelezhetősége szempontjából;

G. mivel Izrael a „Jeruzsálem, Izrael fővárosa” című, 1980-ban elfogadott sarkalatos törvényben Jeruzsálemet Izrael teljes és egységes fővárosának nyilvánította; mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 478. (1980) sz. határozata megállapította, hogy az Izrael mint megszálló hatalom által foganatosított valamennyi olyan jogalkotási és közigazgatási intézkedés és fellépés, amely megváltoztatta vagy megváltoztatni kívánta Jeruzsálem jellegét és jogállását, semmis és érvénytelen, és ezért haladéktalanul visszavonandó; mivel 2012. május 14-i következtetéseiben a Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy tárgyalásos megoldást kell találni Jeruzsálem mint a két állam jövőbeli fővárosa jogállásának a rendezésére;

H. mivel a jelenlegi kelet-jeruzsálemi fejlemények – ahogyan ezt jelentésükben az uniós misszióvezetők is hangsúlyozzák – egyre inkább kérdésessé és kivihetetlenné teszik, hogy Jeruzsálem a jövőben mindkét állam fővárosává válhat, ezzel aláásva a két állam elvén alapuló megoldást; mivel Kelet-Jeruzsálem egyre inkább elszakad Ciszjordániától, ugyanakkor a bibliai Jeruzsálem pedig egyre inkább elszakad Kelet-Jeruzsálem többi részétől;

I.   mivel míg a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok Jeruzsálem lakosságának 37%-át teszik ki, a város adóbevételei pedig 36%-ban tőlük származnak, ugyanakkor Kelet-Jeruzsálemre a város költségvetésének mindössze 10%-a jut, a szolgáltatások pedig igencsak elmaradnak az igényektől; mivel a legtöbb kelet-jeruzsálemi palesztin intézményt – köztük a Kelet Házát – az izraeli hatóságok bezáratták, ezzel intézményi és vezetési vákuumot hozva létre a helyi palesztin lakosság körében, ami továbbra is alapvető aggodalomra ad okot;

J.   mivel a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok állandó lakosként vannak nyilvántartva, mely státuszukat – bizonyos feltételekkel – csak gyermekeik örökölhetik, házasság útján pedig nem szerezhető meg automatikusan, ami sok kelet-jeruzsálemi állandó lakos házastársa és gyermekei számára azt jelenti, hogy nem élhetnek családtagjaikkal; mivel másfelől Kelet-Jeruzsálemben és környékén mintegy 200 000 izraeli telepes él;

K. mivel az izraeli kormány politikája a C övezetben ellehetetleníti a palesztin jelenlétet; mivel e politikának kulcseleme a telepek létrehozása, illetve ezek bővítése; mivel ezen izraeli telepek létrehozása ellentétes a nemzetközi joggal, továbbá a béke-erőfeszítések egyik legfőbb akadályát jelentik, miközben az izraeli kormány jelentős ösztönzőkkel támogatja őket az adózás, a lakáshoz juttatás, az infrastruktúra, az utak, a vízhez való hozzáférés, az oktatás, az egészségügyi ellátás stb. terén; mivel 2011-ben Jeruzsálem környékén sor került az 1967 óta látott legnagyobb arányú telepbővítésre; mivel a telepesek által palesztin civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmények és zaklatások súlyos összetűzéseket és haláleseteket eredményeztek;

L.  mivel hatékony uniós ellenőrzési mechanizmus hiányában az izraeli telepek termékei továbbra is kedvezményes vámtarifák alkalmazásával érkeznek az európai piacokra; mivel a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2012. február 16-i állásfoglalásában az Európai Parlament komoly aggodalmát fejezte ki azon gyakorlat miatt, hogy egyes cégek, visszaélve az EU−Izrael Társulási Megállapodással, preferenciális bánásmódot élvezve exportálnak a megszállt palesztin területeken előállított termékeket az európai piacra, és megállapította, hogy az EU és Izrael közötti vonatkozó technikai megállapodások nem jelentenek kielégítő megoldást e tekintetben, úgy vélte, hogy egyszerű, hatékony és megbízható mechanizmusról kell megállapodni Izraellel a jelenlegi technikai megállapodás helyett, ugyanakkor felszólította a tagállamokat annak biztosítására, hogy vámhatóságaik alkalmazzák hatékonyan a hatályos technikai megállapodást, és felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő új javaslatokat, és működjön együtt az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy megoldást találjanak az Unió belső piacához való preferenciális hozzáféréssel való visszaélés kezelésére;

M. mivel az Izrael által épített válaszfal, amely nem a zöld vonal nyomvonalát követi, a palesztin területek jelentős részeit szigeteli el mind Ciszjordániában, mind Kelet-Jeruzsálemben; mivel a Nemzetközi Bíróság 2004. évi, a megszállt palesztin területeken lévő fal megépítésének jogi következményeiről szóló tanácsadói véleménye megállapította, hogy az „Izrael mint megszálló hatalom által az Elfoglalt Palesztin Területeken – így Kelet-Jeruzsálemben és annak környékén is – építés alatt álló fal megépítése ellentétes a nemzetközi joggal”;

N. mivel a folytatódó telepépítések és a telepesek erőszakos fellépései, a tervezési korlátozások és az általuk okozott akut lakáshiány, a házrombolások, a kilakoltatások és kitelepítések, a földkisajátítások, a vízhez és más természeti erőforrásokhoz való nehézkes hozzáférés, az alapvető szociális szolgáltatások és segítségnyújtás hiánya stb. jelentős mértékben súlyosbítják a ciszjordániai palesztin lakosság életkörülményeit, különös tekintettel a C övezetre és Kelet-Jeruzsálemre; mivel e területek gazdaságának állapota – melyet tovább rontanak a hozzáférhetőséget, a mozgást és a tervezést érintő korlátozások – továbbra is súlyos aggodalomra ad okot;

O. mivel az Európai Parlament több ízben támogatását fejezte ki Mahmúd Abbász elnök és Szalám Fajjád miniszterelnök államépítési erőfeszítései iránt, és elismerte és üdvözölte Fajjád elnök kétéves államépítési tervének sikerét; mivel a C övezetnek és Kelet-Jeruzsálemnek – többek között az e területeken élő palesztinok által érzékelt mellőzöttség érzésére válaszul – továbbra is elsőbbséget kell élveznie a palesztin nemzeti fejlesztési tervekben;

P.  mivel több mint 4500 palesztin rabot, köztük a Palesztin Törvényhozó Tanács 27 tagját és több mint 200 18 évesnél fiatalabb kiskorút, valamint több mint 300 közigazgatási fogva tartott palesztint továbbra is izraeli börtönökben és fogdákban tartanak fogva; mivel a közigazgatási fogva tartás Izrael mint megszálló hatalom által a palesztinokkal szemben történő önkényes és túlzott alkalmazása ellenkezik a negyedik genfi egyezménnyel;

Q. mivel a Ciszjordániában, különösen a C övezetben és a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin lakosság súlyos vízhiánnyal küzd; mivel a palesztin földműveseket súlyosan érinti az öntözővíz hiánya, ami abból adódik, hogy a kérdéses vízforrás nagy részét Izrael és az izraeli telepesek használják fel; mivel egy leendő palesztin állam életképessége szempontjából alapvető jelentőséggel bír az, hogy elegendő vízforrás álljon rendelkezésre,

R.  mivel az arab beduinok őshonos nép, amely letelepedett és hagyományosan mezőgazdasági életet él ősi földjein, és egyedi helyzete és jogállása hivatalos és állandó elismerésére törekszik; mivel a megélhetésüket – többek között az erőszakos áttelepítés révén – ellehetetlenítő izraeli politika által fenyegetett arab beduin közösségek különösen kiszolgáltatott népcsoportnak tekinthetők a megszállt palesztin területeken és a Negev-sivatagban egyaránt;

S.  mivel az Európai Unió a Palesztin Hatóság legfontosabb adományozója; mivel a nemzetközi közösség, valamint különösen az EU és tagállamai által nyújtott humanitárius és fejlesztési segélyek nem mentesítik Izraelt mint megszálló hatalmat a nemzetközi jog szerinti kötelezettségei alól; mivel 2011 januárja óta az izraeli erők az EU és tagállamai által finanszírozott több mint 60 projekt esetében okoztak károkat vagy pusztították el azokat, és több mint 100 hasonló projektet fenyeget a pusztulás veszélye;

T.  mivel az Európai Parlament több ízben kifejezte határozott elkötelezettségét Izrael Állam biztonsága iránt; mivel a Tanács 2012. május 14-i következtetései újólag hangsúlyozták az EU és tagállamai alapvető elkötelezettségét Izrael biztonsága mellett, a leghatározottabban elítélték a szándékosan a polgári lakosságot célzó erőszakot, ezen belül a Gázai övezetből érkező ismétlődő rakétatámadásokat, és sürgették eredményes lépések megtételét a Gázai övezetbe irányuló fegyvercsempészet megelőzésére;

U. mivel a Gázai övezet blokádja és az ott kialakult humanitárius válság tovább folytatódik a nemzetközi közösség ismételt felhívásai ellenére, hogy azonnal, tartósan és feltétel nélkül nyissák meg a határátkelőket annak érdekében, hogy a humanitárius segélyek, a kereskedelmi áruk és a személyek ki- és bejuthassanak Gázába, amint azt a Tanács 2012. május 14-i következtetései ismételten hangsúlyozták;

1.  ismét határozottan támogatja a két állam elvén alapuló megoldást, amely az 1967-es határokon nyugszik, és amelynek értelmében mindkét ország fővárosa Jeruzsálem, és amely szerint Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett; teljes mértékben támogatja a Tanács közel-keleti békefolyamatról szóló 2012. május 14-i következtetéseit, amelyek ismételten hangsúlyozzák, hogy az EU nem fog semmilyen változtatást elismerni az 1967 előtti határokhoz képest azokon kívül, amelyekhez mindkét fél hozzájárulását adta;

2.  mélységesen aggasztónak tartja a Ciszjordánia C övezetében és a Kelet-Jeruzsálemben történt fejleményeket, amint azokról az EU misszióvezetőinek a C övezetről és a palesztin államépítésről szóló 2011. júliusi és a Kelet-Jeruzsálemről szóló 2012. januári jelentése is beszámol, amely folyamatok veszélybe sodorják a két állam elvén alapuló megoldás életképességét; sürgeti a feleket, hogy tartózkodjanak az olyan egyoldalú lépésektől, amelyek veszélyeztethetik egy esetleges tárgyalásos megegyezés kilátásait, különös tekintettel az izraeli telepekkel kapcsolatos tevékenységekre; üdvözli és teljes mértékben támogatja a Tanács 2012. május 14-i következtetéseinek a telepekre, Kelet-Jeruzsálemre és a C övezetre összpontosító (6) és (7) bekezdését;

3.  hangsúlyozza, hogy a két állam elvén alapuló megoldás életképességének megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú a C övezetben elő palesztin lakosság és jogainak védelme;

4.  hangsúlyozza, hogy a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi izraeli telepek a nemzetközi jog ételmében illegálisak; sürgeti valamennyi izraeli telepépítési és -bővítési tevékenység azonnali, teljes és állandó befagyasztását, amely tevékenységek jelentős veszélyt jelentenek a két álam elvén alapuló megoldás életképességére, továbbá sürgeti a 2001 márciusa óta felállított előretolt állások lebontását;

5.  határozottan elítéli a telepesek által a palesztin polgári lakossággal szemben tanúsított szélsőséges magatartás, erőszak és zaklatás valamennyi megnyilvánulását, és sürgeti az izraeli kormányt és hatóságokat, hogy az elkövetőket állítsák bíróság elé és vonják felelősségre, mivel a felelősségre vonás elmaradása büntetlenséget eredményez;

6.  szorgalmazza az EU nemzetközi jog szerint fennálló kötelezettségei és a hatályos uniós jog maradéktalan betartását az EU és Izrael közötti kétoldalú megállapodások végrehajtása során; ezzel összefüggésben szorgalmazza, hogy a Bizottság hozzon létre megfelelő és hatékony uniós ellenőrzési mechanizmust annak elkerülése érdekében, hogy az izraeli telepekről származó termékek továbbra is preferenciális bánásmód mellett érkezzenek az európai piacra; hangsúlyozza, hogy nem kellene engedélyezni az Unióval folytatott együttműködésben való részvételt azon izraeli jogalanyok számára, amelyek az Izrael által 1967-ben megszállt területeken székhellyel, fiókteleppel vagy leányvállalattal rendelkeznek, és/vagy ott tevékenységet folytatnak;

7.  sürgeti az izraeli kormányt és hatóságokat, hogy teljesítsék a megszálló hatalomként rájuk vonatkozó kötelezettségeket, különös tekintettel az alábbiakra:

–   a házrombolások, a kilakoltatások és a palesztinok erőszakos kitelepítésének azonnali beszüntetése,

–   a palesztin tervezési és építési tevékenységek előmozdítása, valamint a palesztin fejlesztési projektek végrehajtása,

–   a hozzáférhetőség és a mozgás előmozdítása,

–   a palesztinok gazdálkodási és legelőterülethez jutásának megkönnyítése,

–   a víz megfelelő, a palesztin lakosság szükségleteit fedező igazságos elosztásának biztosítása,

–   a palesztin lakosság megfelelő szociális szolgáltatásokhoz és segítségnyújtáshoz való hozzáférésének javítása, különös tekintettel az oktatásra és az egészségügyre, és

–   a humanitárius műveletek megkönnyítése a C övezetben és Kelet-Jeruzsálemben;

8.  sürgeti a kelet-jeruzsálemi palesztin intézmények újbóli megnyitását, különös tekintettel a Kelet Házára;

9.  felszólít a hivatalos vádemelés vagy bírósági tárgyalás nélküli közigazgatási fogva tartás izraeli hatóságok által a palesztinokkal szemben történő önkényes és túlzott alkalmazásának beszüntetésére, a palesztin fogva tartottak számára a tisztességes jogi eljáráshoz való hozzáférés biztosítására, valamint a palesztin politikai foglyok, különösen a Palesztin Törvényhozó Tanács tagjai, köztük Marván Bargúti és az adminisztratív fogva tartottak szabadon bocsátására; sürgeti emellett a 2012. június 6-án őrizetbe vett és azóta is fogva tartott Nabil Al-Rai, a dzseníni menekülttáborban működő Szabadság Színház művészeti igazgatója azonnali szabadlábra helyezését;

10. felszólít a megszállt palesztin területeken és a Negev-sivatagban élő arab beduin közösségek védelmére; felszólít az erőszakos kitelepítések, vagyonmegfosztások és házrombolások azonnali beszüntetésére az említett lakosság körében, továbbá életkörülményeik oly módon történő javítására, hogy megfelelő szolgáltatásokat biztosítanak számukra őseik földjén; e tekintetben felszólítja az izraeli kormányt, hogy vonja vissza a Prawer-tervet;

11. sürgeti a palesztin kormányt és hatóságokat, hogy a palesztin nemzeti fejlesztési tervekben és projektekben fordítsanak fokozottabb figyelmet a C övezetre és Kelet-Jeruzsálemre az ott élő palesztin lakosság helyzetének és életkörülményeinek javítása érdekében;

12. ismételten hangsúlyozza, hogy az izraeliek és palesztinok közötti igazságos és tartós béke csak békés és erőszakmentes eszközökkel valósítható meg; szorgalmazza a felek közötti közvetlen béketárgyalások újraindítását; ebben a tekintetben a továbbiakban is támogatja Abbász elnök erőszakmentes ellenállással kapcsolatos politikáját és szorgalmazza a palesztinok közötti megbékélést és a palesztin államépítést, amely folyamatnak fontos eleme az elnök- és parlamenti választások megrendezése;

13. ismételten hangsúlyozza Izrael Állam biztonsága iránti határozott elkötelezettségét; elítéli a bármelyik fél által a polgári lakosság ellen elkövetett szándékos erőszakos cselekményeket, beleértve a Gázai övezetből indított rakétatámadásokat;

14. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy továbbra is támogassák a C övezetben és Kelet-Jeruzsálemben lévő palesztin intézményeket és fejlesztési projekteket, és nyújtsanak segítséget számukra a palesztin lakosság védelme és erősítése érdekében; összehangoltabb fellépést sürget azonban az EU és a tagállamok között ezen a téren; szorgalmazza tovább, hogy Izraelt vonják felelősségre a megszállt palesztin területeken az EU és tagállamai által finanszírozott projektek elpusztításáért;

15. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a továbbiakban is valamennyi szinten foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel az EU Izraellel és a Palesztin Hatósággal folytatott kétoldalú kapcsolataiban; hangsúlyozza, hogy Izraelnek a nemzetközi emberi jogok és humanitárius jog értelmében a megszállt palesztin lakossággal szembeni kötelezettségeinek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalását teljes mértékben figyelembe fogják venni az EU Izraellel fenntartott kétoldalú kapcsolataiban, többek között az EU–Izrael Társulási Tanács következő ülésén, továbbá hogy a vonatkozó teljesítménymutatókat a partnerség valamennyi eszközébe beépítik;

16. ismételten sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy a kvartetten belül is játsszanak aktívabb szerepet az izraeliek és palesztinok közötti méltányos és tartós béke elérésére tett erőfeszítések során; ismételten nyomatékosítja a kvartett központi szerepét, és továbbra is támogatja a főképviselőt arra irányuló törekvéseiben, hogy a kvartett valós távlatot teremtsen a békefolyamat újraindításához;

17. megismétli felhívását a Gázai övezet blokádjának azonnali, tartós és feltétel nélküli megszüntetésére, továbbá arra, hogy tegyenek lépéseket az övezet újjáépítése és gazdasági helyreállítása érdekében; ezenkívül – elismerve Izrael jogos védelmi igényeit – a Gázába történő fegyvercsempészet megakadályozását segítő hatékony ellenőrzési mechanizmust sürget;

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EU közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjének, a Kvartett közel-keleti megbízottjának, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, a Palesztin Hatóság elnökének, valamint a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.

 

Utolsó frissítés: 2012. június 29.Jogi nyilatkozat