Eljárás : 2012/2694(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0375/2012

Előterjesztett szövegek :

B7-0375/2012

Viták :

Szavazatok :

PV 05/07/2012 - 13.5

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 152kWORD 91k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0373/2012
27.6.2012
PE491.990v01-00
 
B7-0375/2012

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


az Unió Ciszjordániára és Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó politikájáról (2012/2964(RSP))


Annemie Neyts-Uyttebroeck, Chris Davies, Marielle de Sarnez, Niccolò Rinaldi, Ivo Vajgl az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Unió Ciszjordániára és Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó politikájáról (2012/2964(RSP))  
B7‑0375/2012

Az Európai Parlament,

–   tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen a palesztin helyzetről szóló 2011. szeptember 29-i állásfoglalására(1) és 2010. szeptember 9-i állásfoglalására(2) a Jordán-folyó helyzetéről, különös tekintettel a folyó alsó szakaszára,

–   tekintettel a Tanácsnak a közel-keleti békefolyamatról szóló 2012. május 14-i, 2011. július 18-i, május 23-i és 2009. december 8-i következtetéseire,

–   tekintettel Catherine Ashton alelnöknek/főképviselőnek a legutóbbi közel-keleti és szíriai fejleményekről szóló, az Európai Parlament 2012. június 12-i plenáris ülésén elhangzott beszédére,

–   tekintettel Catherine Ashton alelnök/főképviselő nyilatkozataira, különösen a telepek terjeszkedéséről szóló 2012. június 8-i, az izraeli hatóságoknak a megszállt palesztin területeken lévő Szánszáná, Rehelim és Bruhin telepek státusával kapcsolatos döntéséről szóló 2012. április 25-i és az izraeli telepek jóváhagyásával kapcsolatos 2012. február 22-i nyilatkozataira,

–   tekintettel az EU misszióvezetői által készített, Kelet-Jeruzsálemről szóló 2012. januári jelentésre,

–   tekintettel az EU misszióvezetőinek a „C övezet és a palesztin államépítés” című, 2011. júliusi jelentésére,

–   tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949. évi negyedik genfi egyezményre,

–   tekintettel az ENSZ vonatkozó határozataira, különösen az ENSZ Közgyűlésének 181. (1947) számú határozatára (1947) és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. (1967), 252. (1968), 338. (1973), 476. (1980), 1397. (2002), 1515. (2003), és 1850. (2008) sz. határozataira,

–   tekintettel a közel-keleti kvartett nyilatkozataira, különösen a 2012. április 11-i és 2011. szeptember 23-i nyilatkozatokra,

–   tekintettel a Nemzetközi Bíróság 2004. július 9-i tanácsadói véleményére a megszállt palesztin területeken lévő fal megépítésének jogi következményeiről,

–   tekintettel Szalám Fajjád palesztin miniszterelnöknek a „Palesztina – a megszállás vége, az állam kezdete” című 2009. augusztusi, kétéves államépítő tervére,

–   tekintettel a Ciszjordániáról és a Gázai övezetről szóló 1995. szeptember 18-i átmeneti megállapodásra,

–    tekintettel az 1993. szeptember 13-i oslói megállapodásokra („Elvi nyilatkozat az átmeneti önkormányzati rendszerről”),

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Európai Parlament több ízben kijelentette, hogy támogatja a két állam elvén alapuló megoldást, melynek értelmében Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett, felszólított a felek közti közvetlen béketárgyalások újrafelvételére, továbbá kijelentette, hogy az 1967 előtti határok vonatkozásában csak a felek által egyeztetett változtatások elismerhetőek el, beleértve a Jeruzsálemet érintő változtatásokat is;

B.  mivel megkérdőjelezhetetlen a palesztinok önrendelkezéshez és ahhoz fűződő joga, hogy saját állammal rendelkezzenek éppúgy, mint Izrael joga arra, hogy biztonságos határok között létezzen; mivel a Tanács 2012. május 14-i következtetései hangsúlyozzák, hogy „az arab világban végbemenő változások még sürgetőbbé teszik, hogy a közel-keleti békefolyamatban előrelépés történjen. A régió népei jogos követeléseinek, többek között a palesztin nép államiságra és az izraeli nép biztonságra irányuló törekvéseinek figyelembevétele létfontosságú a térség tartós békéje, stabilitása és jóléte szempontjából”;

C. mivel az EU misszióvezetőinek a „C övezet és a palesztin államépítés” című közelmúltbeli jelentése szerint ismételten igen aggasztó fejlemények zajlanak az érintett területeken, amely folyamatok jelentős mértékben veszélyeztetik a két állam elvén alapuló megoldás életképességét;

D. mivel Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem a Gázai övezettel együtt megszállt területek; mivel a nemzetközi humanitárius jog, beleértve a negyedik genfi egyezményt, teljes mértékben érvényes e területekre; mivel Izraelnek mint megszálló hatalomnak kötelessége többek között jóhiszeműen biztosítani a megszállt palesztin lakosság alapvető szükségleteinek kielégítését, a megszállás során olyan intézkedéseket hozni, amelyek a helyi lakosság javát szolgálják, meg kell védenie és óvnia a polgári objektumokat és meg kell akadályoznia, hogy saját lakossága a megszállt területre, valamint hogy a megszállt terület lakossága saját területére költözzön;

E.  mivel az oslói megállapodások három övezetre osztották fel Ciszjordániát: A, B és C besorolású területek; mivel a C kategóriába sorolt területek, amelyek a térség 62%-át teszik ki, izraeli polgári és biztonsági ellenőrzés alatt állnak és e területek képezik az egyetlen egybefüggő térséget, amelyen a termőföldek és az erőforrásokban gazdag területek találhatók Ciszjordániában; mivel a Ciszjordániáról és a Gázai övezetről szóló 1995-ös átmeneti megállapodás kijelenti, hogy a C jelzésű területeket fokozatosan át kell adni a palesztin joghatóságnak, ami ez idáig nem történt meg;

F.  mivel az izraeli kormány politikája ellehetetleníti a C övezetben lévő palesztin jelenlétet; mivel ezen politikai intézkedések eredményeként Ciszjordánia palesztin lakosságának csupán 5,8%-a él a C övezetben, ugyanakkor az izraeli telepesek száma, amelyet 310 000 főre becsülnek, kétszer annyi, mint a C övezet becsült palesztin lakossága; mivel ezért a két állam elvén alapuló megoldás életképességének megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú a C övezetben élő palesztin lakosság és jogainak védelme;

G. mivel a „Jeruzsálem, Izrael fővárosa” című, 1980-ban elfogadott sarkalatos törvényben Izrael Jeruzsálemet Izrael teljes és egységes fővárosának nyilvánította; mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 478. (1980) sz. határozata semmisnek nyilvánította az Izrael mint megszálló hatalom által hozott valamennyi olyan jogalkotási és közigazgatási intézkedést, amely megváltoztatta vagy meg kívánta változtatni Jeruzsálem jellegét és jogállását, beleértve elsősorban az említett sarkalatos törvényt, és azok azonnali hatályon kívül helyezéséről határozott; mivel 2012. május 14-i következtetéseiben a Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy tárgyalásos megoldást kell találni Jeruzsálem mint a két állam jövőbeli fővárosa jogállásának a rendezésére;

H. mivel a jelenlegi kelet-jeruzsálemi fejlemények, mint ahogyan az EU misszióvezetőinek jelentése is hangsúlyozza, egyre valószínűtlenebbé és kivitelezhetetlenebbé teszik, hogy Jeruzsálem a két állam jövőbeli fővárosa legyen, aláásva ezzel a két állam elvén alapuló megoldást; mivel Kelet-Jeruzsálem egyre inkább elszakad Ciszjordániától, ugyanakkor a bibliai Jeruzsálem pedig egyre inkább elszakad Kelet-Jeruzsálem többi részétől;

I.   mivel bár a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok Jeruzsálem lakosságának 37%-át képviselik és a város adóbevételeinek 36%-át adják, az önkormányzati költségvetés csupán 10%-át fordítják Kelet-Jeruzsálemre, így az ottani szolgáltatások nem kielégítőek; mivel az izraeli hatóságok bezáratták a Kelet-Jeruzsálemben lévő legtöbb palesztin intézményt, köztük a Kelet Házát, amivel intézményi és vezetési űrt idéztek elő a helyi palesztin lakosság számára, és ez továbbra is súlyos aggodalom forrása;

J.   mivel a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok állandó lakosként vannak nyilvántartva, mely státuszukat – bizonyos feltételekkel – csak gyermekeik örökölhetik, házasság útján pedig nem szerezhető meg automatikusan, ez sok kelet-jeruzsálemi állandó lakos házastársa és gyermekei számára azt jelenti, hogy nem élhetnek együtt családtagjaikkal; mivel másfelől Kelet-Jeruzsálemben és környékén mintegy 200 000 izraeli telepes él;

K. mivel az izraeli kormány politikája a C övezetben ellehetetleníti a palesztin jelenlétet; mivel e politika kulcseleme a telepek létrehozása, illetve ezek bővítése; mivel ezen izraeli telepek létrehozása ellentétes a nemzetközi joggal, továbbá a béke-erőfeszítések egyik legfőbb akadályát jelentik, miközben az izraeli kormány jelentős ösztönzőkkel támogatja őket az adózás, a lakáshoz jutás, az infrastruktúra, az utak, a vízhez való hozzáférés, az oktatás, az egészségügyi ellátás stb. terén; mivel 1967 óta 2011-ben történt a Jeruzsálem térségében található telepek legnagyobb arányú bővítése; mivel a telepesek által palesztin civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmények és zaklatások súlyos összetűzéseket és haláleseteket eredményeztek; mivel uniós ellenőrzési mechanizmus hiánya miatt az izraeli telepekről származó termékeket továbbra is kedvezményes rendszer alapján importálják az európai piacokra;

L.  mivel az Izrael által épített válaszfal, amely nem a zöld vonal nyomvonalát követi, a palesztin területek jelentős részét elszigeteli mind Ciszjordániában, mind Kelet-Jeruzsálemben; mivel a Nemzetközi Bíróságnak a megszállt palesztin területeken lévő fal megépítésének jogi következményeiről szóló 2004. július 9-i tanácsadói véleménye kijelentette, hogy „az Izrael mint megszálló hatalom által a megszállt palesztin területeken, többek között Kelet-Jeruzsálemben és környékén épített fal és az ehhez kapcsolódó szabályozás ellentétes a nemzetközi joggal;

M. mivel a folytatódó telepépítések és a telepesek erőszakos fellépései, a tervezési korlátozások és az általuk okozott akut lakáshiány, a házrombolások, a kilakoltatások és kitelepítések, a földkisajátítások, a vízhez és más természeti erőforrásokhoz való nehézkes hozzáférés, az alapvető szociális szolgáltatások és segítségnyújtás hiánya stb. jelentős mértékben súlyosbítják a ciszjordániai palesztin lakosság életkörülményeit, különös tekintettel a C övezetre és Kelet-Jeruzsálemre; mivel e területek gazdaságának állapota – melyet tovább rontanak a hozzáférhetőséget, a mozgást és a tervezést érintő korlátozások – továbbra is súlyos aggodalomra ad okot;

N. mivel az Európai Parlament több ízben támogatását fejezte ki Mahmúd Abbász elnök és Szalám Fajjád miniszterelnök államépítési erőfeszítései iránt, és elismerte és üdvözölte Fajjád elnök két állam kialakításával kapcsolatos államépítési tervének sikerét; mivel azonban a C övezet és Kelet-Jeruzsálem korlátozott figyelmet kap a palesztin nemzeti fejlesztési tervekben, ami az elhanyagoltság érzését kelti az e területeken élő palesztin lakosságban;

O. mivel több mint 4000 palesztin rabot, köztük a Palesztin Törvényhozó Tanács 27 tagját és több mint 300, tárgyalás nélkül fogva tartott palesztint továbbra is izraeli börtönökben és fogdákban tartanak fogva;

P.  mivel a Ciszjordániában, a C övezetben és különösen Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin lakosság súlyos vízhiánnyal küzd; mivel a palesztin földműveseket súlyosan érinti az öntözővíz hiánya, ami abból adódik, hogy a kérdéses vízforrás nagy részét Izrael és az izraeli telepesek használják fel; mivel egy leendő palesztin állam életképessége szempontjából alapvető jelentőséggel bír az, hogy elegendő vízforrás álljon rendelkezésre,

Q. mivel az arab beduinok letelepedett és hagyományosan mezőgazdasági életet élnek ősi földjeiken és egyedi helyzetük és jogállások hivatalos és állandó elismerésére törekszenek; mivel a megélhetésüket – többek között az erőszakos áttelepítést révén – ellehetetlenítő izraeli politika által fenyegetett arab beduinok különösen kiszolgáltatott népcsoport;

R.  mivel az Európai Unió a Palesztin Hatóság legfontosabb adományozója; mivel a nemzetközi közösség, valamint különösen az EU és tagállamai által nyújtott humanitárius és fejlesztési segélyek nem mentesítik Izraelt mint megszálló hatalmat a nemzetközi jog szerinti kötelezettségei alól; mivel 2011 januárja óta az izraeli erők az EU és tagállamai által finanszírozott több mint 60 projekt esetében okoztak károkat vagy pusztították el azokat, és több mint 100 hasonló projektet fenyeget a pusztulás veszélye;

S.  mivel az Európai Parlament több ízben határozott elkötelezettségének adott hangot Izrael Állam biztonsága iránt; mivel a Tanács 2012. május 14-i következtetései szintén ismételten hangsúlyozták az EU és tagállamainak Izrael biztonsága iránti elkötelezettségét, a lehető leghatározottabban elítélték a polgári lakosság elleni szándékos erőszakos cselekményeket, beleértve a Gázai övezetből indított rakétatámadásokat és sürgették a Gázába történő fegyvercsempészet hatékony megelőzését;

T.  mivel a Gázai övezet blokádja és az ott kialakult humanitárius válság tovább folytatódik a nemzetközi közösség ismételt felhívásai ellenére, hogy azonnal, tartósan és feltétel nélkül nyissák meg a határátkelőket annak érdekében, hogy a humanitárius segélyek, a kereskedelmi áruk és a személyek ki- és bejuthassanak Gázába, amint azt a Tanács 2012. május 14-i következtetései ismételten hangsúlyozták;

1.  ismét határozottan támogatja a két állam elvén alapuló megoldást, amely az 1967-es határokon nyugszik, és amelynek értelmében mindkét ország fővárosa Jeruzsálem, és amely szerint Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett; teljes mértékben támogatja a Tanács közel-keleti békefolyamatról szóló 2012. május 14-i következtetéseit, amelyek ismételten hangsúlyozzák, hogy az 1967 előtti határok vonatkozásában az Unió csak a felek által egyeztetett változtatásokat ismeri el, beleértve a Jeruzsálemet érintő változtatásokat is;

2.  mélységesen aggasztónak tartja a Ciszjordánia C övezetében és Kelet-Jeruzsálemben történt fejleményeket, amint azokról az EU misszióvezetőinek a „C övezet és a palesztin államépítés” című 2011. júliusi és kelet-Jeruzsálemről szóló 2012. januári jelentése is beszámol, amely folyamatok veszélybe sodorják a két állam elvén alapuló megoldás életképességét; sürgeti a feleket, hogy tartózkodjanak az olyan egyoldalú lépésektől, amelyek veszélyeztethetik egy esetleges tárgyalásos megegyezés kilátásait, különös tekintettel az izraeli telepekkel kapcsolatos tevékenységekre; üdvözli és teljes mértékben támogatja a Tanács telepekről, Kelet-Jeruzsálemről és a C övezetről szóló 2012. május 14-i következtetéseinek (6) és (7) bekezdését;

3.  hangsúlyozza, hogy a két állam elvén alapuló megoldás életképességének megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú a C övezetben elő palesztin lakosság és jogainak védelme;

4.  hangsúlyozza, hogy a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi izraeli telepek a nemzetközi jog ételmében illegálisak; sürgeti valamennyi izraeli telepépítési és -bővítési tevékenység azonnali, teljes és állandó befagyasztását, amely tevékenységek jelentős veszélyt jelentenek a két álam elvén alapuló megoldás életképességére, továbbá sürgeti a 2001 márciusa óta felállított előretolt állások lebontását;

5.  határozottan elítéli a telepesek által a palesztin polgári lakossággal szemben tanúsított szélsőséges magatartás, erőszak és zaklatások valamennyi megnyilvánulását és sürgeti az izraeli kormányt és hatóságokat, hogy az elkövetőket állítsák bíróság elé és vonják felelősségre, mivel a felelősségre vonás elmaradása büntetlenséget eredményez;

6.  szorgalmazza a hatályos uniós szabályozás és az EU és Izrael közötti kétoldalú megállapodások teljes körű és tényleges végrehajtását, valamint azt, hogy a Bizottság hozzon létre megfelelő és hatékony uniós ellenőrzési mechanizmust annak elkerülése érdekében, hogy az izraeli telepekről származó termékeket továbbra is kedvezményes rendszer alapján importálják az európai piacokra;

7.  sürgeti az izraeli kormányt és hatóságokat, hogy teljesítsék a megszálló hatalomként rájuk vonatkozó kötelezettségeket, különös tekintettel az alábbiakra:

–   a házrombolások, a kilakoltatások és a palesztinok erőszakos kitelepítések azonnali beszüntetése,

–   a palesztin tervezési és építési tevékenységek előmozdítása, valamint a palesztin fejlesztési projektek végrehajtása,

–   a hozzáférhetőség és a mozgás előmozdítása,

–   a palesztinok gazdálkodási és legelőterülethez jutásának megkönnyítése,

–   a víz megfelelő, a palesztin lakosság szükségleteit fedező igazságos elosztásának biztosítása,

–   a palesztin lakosság megfelelő szociális szolgáltatásokhoz és segítségnyújtáshoz való hozzáférésének javítása, különös tekintettel az oktatásra és egészségügyre, és

–   a humanitárius műveletek lehetővé tétele

a C övezetben és Kelet-Jeruzsálemben;

8.  sürgeti a Kelet-Jeruzsálemben lévő palesztin intézmények újbóli megnyitását, különös tekintettel a Kelet Házára;

9.  szorgalmazza, hogy az izraeli hatóságok vessenek véget a palesztinok tárgyalás nélküli fogva tartásával kapcsolatos gyakorlatnak, és sürgeti a palesztin politikai foglyok és tárgyalás nélkül fogva tartottak szabadon bocsátását;

10. sürgeti a ciszjordániai beduin közösségek védelmét, különös tekintettel azokra, amelyeket kényszerkitelepítés vagy házrombolás fenyeget, továbbá az alapvető jogok, a tisztességes életkörülmények, mint a lakhatás és a vízhez való hozzájutás garantálását és tiszteletben tartását; ugyanakkor igen aggasztónak tartja a Negev-sivatagban élő beduin közösségek helyzetét, ezért sürgeti az itt élő beduinok izraeli állampolgárságának izraeli hatóságok általi maradéktalan tiszteletben tartását és elítéli annak bármilyen nemű megsértését (például a közszolgáltatások korlátozása vagy kényszerkitelepítések révén);

11. sürgeti a palesztin kormányt és hatóságokat, hogy a palesztin nemzeti fejlesztési tervekben fordítsanak fokozottabb figyelmet a C övezetre és Kelet-Jeruzsálemre az ott élő palesztin lakosság helyzetének és életkörülményeinek javítása érdekében;

12. ismételten hangsúlyozza, hogy az izraeliek és palesztinok közötti igazságos és tartós béke csak békés és erőszakmentes eszközökkel valósítható meg; szorgalmazza a felek közötti közvetlen béketárgyalások újraindítását; ebben a tekintetben a továbbiakban is támogatja Abbász elnök erőszakmentes ellenállással kapcsolatos politikáját és szorgalmazza a palesztinok közötti megbékélést és a palesztin államépítést, amely folyamatnak fontos eleme az elnök- és parlamenti választások megrendezése;

13. ismételten hangsúlyozza Izrael Állam biztonsága iránti határozott elkötelezettségét; elítéli a polgári lakosság elleni szándékos erőszakos cselekményeket, beleértve a Gázai övezetből indított rakétatámadásokat;

14. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy továbbra is támogassák a C övezetben és Kelet-Jeruzsálemben lévő palesztin intézményeket és fejlesztési projekteket és nyújtsanak segítséget számukra a palesztin lakosság védelme és erősítése érdekében; összehangoltabb fellépést sürget azonban az EU és a tagállamok között ezen a téren; szorgalmazza továbbá, hogy Izraelt vonják felelősségre a megszállt palesztin területeken az EU és tagállamai által finanszírozott projektek elpusztításáért;

15. sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a továbbiakban is valamennyi szinten foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel az EU Izraellel és a Palesztin Hatósággal folytatott kétoldalú kapcsolataiban; hangsúlyozza, hogy Izraelnek a nemzetközi humanitárius jog értelmében a megszállt palesztin lakossággal szembeni kötelezettségeinek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalását teljes mértékben figyelembe fogják venni az EU Izraellel fenntartott kétoldalú kapcsolataiban, továbbá hogy a vonatkozó teljesítménymutatókat a partnerség valamennyi eszközébe beépítik;

16. ismételten sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy a kvartetten belül is játsszanak aktívabb szerepet az izraeliek és palesztinok közötti méltányos és tartós béke elérésére tett erőfeszítések során; ismételten nyomatékosítja a kvartett központi szerepét, és továbbra is támogatja a főképviselőt arra irányuló törekvéseiben, hogy a kvartett valós távlatot teremtsen a békefolyamat újraindításához;

17. megismétli felhívását a Gázai övezet blokádjának azonnali, tartós és feltétel nélküli megszüntetésére, továbbá arra, hogy tegyenek lépéseket az övezet újjáépítése és gazdasági helyreállítása érdekében; ezenkívül – elismerve Izrael jogos védelmi igényeit – a Gázába történő fegyvercsempészet megakadályozását segítő hatékony ellenőrzési mechanizmust sürget;

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EU közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjének, a Kvartett közel-keleti megbízottjának, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, a Palesztin Hatóság elnökének, valamint a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0429.

(2)

HL C 308. E, 2011.10.20., 81. o.

Utolsó frissítés: 2012. június 29.Jogi nyilatkozat