Eljárás : 2012/2694(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0376/2012

Előterjesztett szövegek :

B7-0376/2012

Viták :

Szavazatok :

PV 05/07/2012 - 13.5

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 155kWORD 93k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0373/2012
27.6.2012
PE491.991v01-00
 
B7-0376/2012

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


az Unió Ciszjordániára és Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó politikájáról (2012/2964(RSP))


Kyriacos Triantaphyllides, Patrick Le Hyaric, Willy Meyer, Nikolaos Chountis, Jacky Hénin, João Ferreira, Sabine Lösing a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Unió Ciszjordániára és Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó politikájáról (2012/2964(RSP))  
B7‑0376/2012

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–   tekintettel az ENSZ vonatkozó határozataira, különösen az ENSZ Közgyűlésének 181. (1947) számú határozatára és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. (1967), 252. (1968), 338. (1973), 476. (1980), 478. (1980), 1397. (2002), 1515. (2003) és 1850. (2008) sz. határozataira,

–   tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949. évi negyedik genfi egyezményre,

–   tekintettel a Nemzetközi Bíróság 2004. július 9-i tanácsadói véleményére a megszállt palesztin területeken lévő fal megépítésének jogi következményeiről,

–   tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen a palesztin helyzetről szóló 2011. szeptember 29-i állásfoglalására és 2010. szeptember 9-i állásfoglalására a Jordán-folyó helyzetéről, különös tekintettel a folyó alsó szakaszára,

–   tekintettel a Tanácsnak a közel-keleti békefolyamatról szóló 2012. május 14-i, 2011. július 18-i, május 23-i és 2009. december 8-i következtetéseire,

–   tekintettel Catherine Ashton alelnöknek/főképviselőnek a legutóbbi közel-keleti és szíriai fejleményekről szóló, az Európai Parlament 2012. június 12-i plenáris ülésén elhangzott beszédére,

–   tekintettel Catherine Ashton alelnök/főképviselő nyilatkozataira, különösen a telepek bővítéséről szóló 2012. június 8-i, az izraeli hatóságoknak a megszállt palesztin területeken lévő Szánszáná, Rehelim és Bruhin telepek státusával kapcsolatos döntéséről szóló 2012. április 25-i és az izraeli telepek jóváhagyásáról szóló 2012. február 22-i nyilatkozataira,

–   tekintettel az EU misszióvezetői által készített, Kelet-Jeruzsálemről szóló 2012. januári jelentésre,

–   tekintettel az EU misszióvezetőinek a „C övezet és a palesztin államépítés” című, 2011. júliusi jelentésére,

–   tekintettel Szalám Fajjád palesztin miniszterelnöknek a „Palesztina – a megszállás vége, az állam kezdete” című 2009. augusztusi, kétéves államépítő tervére,

–   tekintettel a Ciszjordániáról és a Gázai övezetről szóló 1995. szeptember 18-i átmeneti megállapodásra,

–    tekintettel az 1993. szeptember 13-i oslói megállapodásokra („Elvi nyilatkozat az átmeneti önkormányzati rendszerről”),

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem a Gázai övezettel együtt megszállt területek; mivel a nemzetközi humanitárius jog, beleértve a negyedik genfi egyezményt, teljes mértékben érvényes e területekre; mivel Izraelnek mint megszálló hatalomnak kötelessége többek között jóhiszeműen biztosítani a megszállt palesztin lakosság alapvető szükségleteinek kielégítését, a megszállás során olyan intézkedéseket hozni, amelyek a helyi lakosság javát szolgálják, meg kell védenie és óvnia a polgári objektumokat és meg kell akadályoznia, hogy saját lakossága a megszállt területre, valamint hogy a megszállt terület lakossága saját területére költözzön;

B.  mivel megkérdőjelezhetetlen a palesztinok önrendelkezéshez és ahhoz való joga, hogy saját állammal rendelkezzenek, éppúgy, mint Izrael joga ahhoz, hogy biztonságos határok közötti létezzen; támogatva a palesztin nép államiság iránti igényét, valamint mind az izraeliek, mind a palesztinok azon igényét, hogy biztonságos környezetben fejlődhessenek, mivel ez kulcsfontosságú tényező a tartós béke, stabilitás és fejlődés szempontjából a régióban;

C. mivel az izraeli telepek létesítése ellentétes a nemzetközi joggal és a béke-erőfeszítések egyik legfőbb akadályát képezi; mivel az izraeli kormány által megtervezetten és annak vezetésével zajló teleplétesítések és -bővítések erőteljes fenyegetést jelentenek a két állam elvén alapuló megoldás kivihetősége szempontjából, ahogyan ezt az EU misszióvezetői által készített, a „C övezetről és a palesztin államépítésről”, valamint Kelet-Jeruzsálemről szóló – a sajtónak kiszivárogtatott – jelentései is megállapítják;

D. mivel a törvényellenesen folytatódó telepépítések és a telepesek erőszakos fellépései, a tervezési korlátozások és az általuk okozott akut lakáshiány, a házrombolások, a kilakoltatások és kitelepítések, a földelkobzások, a vízhez és más természeti erőforrásokhoz való nehézkes hozzáférés, az alapvető szociális szolgáltatások és segítség hiánya stb. jelentős mértékben súlyosbítják a ciszjordániai palesztin lakosság életkörülményeit, különös tekintettel a C övezetre és Kelet-Jeruzsálemre; mivel e területek gazdaságának állapota – melyet tovább rontanak a hozzáférhetőséget, a mozgást és a tervezést érintő korlátozások – továbbra is súlyos aggodalomra ad okot;

E.  mivel az ILO éves jelentése szerint Ciszjordániában a 15–24 év közötti fiatal nők 53,5%-a, a fiatal férfiaknak pedig 32,3%-a nem talál munkát, ami elsősorban a megszállással járó körülmények miatt van így;

F.  mivel az 1993. évi oslói megállapodások Ciszjordániát három övezetre osztották, nevezetesen A, B és C övezetre; mivel az Izrael polgári és biztonsági ellenőrzése alatt álló C övezet a terület 62%-át jelenti, és mivel az egyetlen, amely közvetlenül határos a Ciszjordániában található termékeny és erőforrásokban gazdag földterületek nagyobb részével; mivel a Ciszjordániáról és a Gázai övezetről szóló 1995. évi ideiglenes megállapodás előirányozta, hogy a C övezet fokozatosan palesztin fennhatóság alá kerül, ám ez nem történt meg;

G. mivel az izraeli kormány politikája a C övezetben ellehetetleníti a palesztin jelenlétet; mivel e politika következtében a ciszjordániai palesztin lakosságnak mindössze 5,8%-a él a C övezetben, míg az izraeli telepesek – 310 000 főre becsült – létszáma a C övezetben több mint kétszeresen meghaladja a palesztin lakosság becsült létszámát; mivel ezért a palesztin lakosság, illetve a palesztinok jogainak védelme a C övezetben kulcsfontosságú a két állam elvén alapuló megoldás kivitelezhetősége szempontjából;

H. mivel Izrael a „Jeruzsálem, Izrael fővárosa” című, 1980-ban elfogadott sarkalatos törvényben Jeruzsálemet „Izrael teljes és egységes fővárosának” nyilvánította; mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 478. (1980) sz. határozata megállapította, hogy az Izrael mint megszálló hatalom által foganatosított valamennyi olyan jogalkotási és közigazgatási intézkedés és fellépés, amely megváltoztatta vagy megváltoztatni kívánta Jeruzsálem jellegét és jogállását, semmis és érvénytelen, és ezért haladéktalanul visszavonandó; mivel 2012. május 14-i következtetéseiben a Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy tárgyalásos megoldást kell találni Jeruzsálem mint a két állam jövőbeli fővárosa jogállásának a rendezésére;

I.   mivel a jelenlegi kelet-jeruzsálemi fejlemények – ahogyan ezt jelentésükben az uniós misszióvezetők is hangsúlyozzák – egyre inkább kérdésessé és kivihetetlenné teszik, hogy Jeruzsálem a jövőben mindkét állam fővárosává válhat, ezzel aláásva a két állam elvén alapuló megoldást; mivel Kelet-Jeruzsálem egyre inkább elszakad Ciszjordániától, és egyidejűleg Jeruzsálem történelmi negyede is egyre inkább elkülönül Kelet-Jeruzsálem többi részéről, a Szilván vagy Dzsarrah sejk, illetve hasonló negyedekben élő palesztinokat pedig állandó jelleggel fenyegeti a kilakoltatás vagy a kisajátítás;

J.   mivel a földterület összefüggő voltát továbbra is súlyosan veszélyeztetik a telepesek kizárólagos használatára épülő utak, amelyek még inkább felszabdalják a palesztin területeket és a megszállás alatt élő lakosságot megakadályozzák abban, hogy földjeire kijusson, hogy hozzáférjen a vízhez és más erőforrásokhoz, illetve hogy eljusson a szomszédos településekre, ezzel nagymértékben hátráltatva mindennapi életvitelében;

K. mivel míg a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok Jeruzsálem lakosságának 37%-át teszik ki, a város adóbevételei pedig 36%-ban tőlük származnak, ugyanakkor Kelet-Jeruzsálemre a város költségvetésének mindössze 10%-a jut, a szolgáltatások pedig igencsak elmaradnak az igényektől; mivel a legtöbb kelet-jeruzsálemi palesztin intézményt – köztük a Kelet Házát – az izraeli hatóságok bezáratták, ezzel intézményi és vezetési vákuumot hozva létre a helyi palesztin lakosság körében, ami továbbra is alapvető aggodalomra ad okot; mivel az izraeli hatóságok politikája és taktikája továbbra is arra irányul, hogy Jeruzsálemben véget érjen a palesztin jelenlét (például a Palesztin Törvényhozó Tanács tagjait kitiltják Jeruzsálemből);

L.  mivel a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok állandó lakosként vannak nyilvántartva, mely státuszukat – bizonyos feltételekkel – csak gyermekeik örökölhetik, házasság útján pedig nem szerezhető meg automatikusan, ami sok kelet-jeruzsálemi állandó lakos házastársa és gyermekei számára azt jelenti, hogy nem élhetnek együtt családtagjaikkal; mivel másfelől Kelet-Jeruzsálemben és környékén mintegy 200 000 izraeli telepes él;

M. mivel az izraeli kormány politikája a C övezetben ellehetetleníti a palesztin jelenlétet; mivel e politika kulcseleme települések létrehozása, illetve ezek bővítése; mivel ezen izraeli települések létrehozása ellentétes a nemzetközi joggal, továbbá a béke-erőfeszítések egyik legfőbb akadályát jelentik, miközben az izraeli kormány jelentős ösztönzőkkel támogatja őket az adózás, a lakáshoz juttatás, az infrastruktúra, az utak, a vízhez való hozzáférés, az oktatás, az egészségügyi ellátás stb. terén; mivel 2011-ben Jeruzsálem környékén sor került a telepek 1967 óta látott legnagyobb arányú terjeszkedésére; mivel a telepesek palesztin polgárok elleni – izraeli katonai védelem alatt zajló – erőszakos fellépése és az utóbbiak zaklatása következtében súlyos incidensekre és halálos sebesülésekre került sor; mivel hatékony uniós ellenőrzési mechanizmus hiányában az izraeli telepek termékei továbbra is kedvezményes vámtarifák alkalmazásával jutnak el az európai piacokra;

N. mivel az Izrael által épített kerítés, amely nem követi a zöld vonalat, a palesztin terület nagy része számára határvonal mind Ciszjordániában, mind Kelet-Jeruzsálemben, ezzel szétszakítva közösségeket és családokat, a gyermekek számára lehetetlenné téve iskolájuk látogatását, a felnőttek számára pedig gazdasági tevékenységük folytatását; mivel a Nemzetközi Bíróság 2004. évi, a megszállt palesztin területeken lévő fal megépítésének jogi következményeiről szóló tanácsadói véleménye megállapította, hogy az „Izrael mint megszálló hatalom által az Elfoglalt Palesztin Területeken – így Kelet-Jeruzsálemben és annak környékén is – építés alatt álló fal megépítése ellentétes a nemzetközi joggal”;

O. mivel az EU–Izrael társulási megállapodás 2. cikke megállapítja, hogy az EU és Izrael közötti kapcsolatoknak az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartásán kell alapulniuk, és – a megállapodás lényegi elemeként – ezeknek kell vezérelniük belső és külső politikáikat;

P.  mivel több mint 4000 palesztin foglyot, köztük a Palesztin Törvényhozó Tanács 27 tagját és több mint 300, tárgyalás nélkül fogva tartott palesztint továbbra is izraeli börtönökben és fogdákban tartanak fogva;

Q. mivel a Ciszjordániában, különösen a C övezetben és a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztin lakosság súlyos vízhiánnyal küzd; mivel a palesztin földműveseket súlyosan érinti az öntözővíz hiánya, ami abból adódik, hogy a kérdéses vízforrás nagy részét Izrael és az izraeli telepesek használják fel; mivel egy leendő palesztin állam életképessége szempontjából alapvető jelentőséggel bír az, hogy elegendő vízforrás álljon rendelkezésre,

R.  mivel a Gázai övezet blokádja és az ott kialakult humanitárius válság tovább folytatódik a nemzetközi közösség ismételt felhívásai ellenére, hogy azonnal, tartósan és feltétel nélkül nyissák meg a határátkelőket annak érdekében, hogy a humanitárius segélyek, a kereskedelmi áruk és a személyek ki- és bejuthassanak Gázába, amint azt a Tanács 2012. május 14-i következtetései ismételten hangsúlyozták;

S.  mivel az arab beduinok őshonos nép, amely letelepedett és hagyományosan mezőgazdasági életet él ősi földjein, és egyedi helyzete és jogállása hivatalos és állandó elismerésére törekszik; mivel a megélhetésüket – többek között az erőszakos áttelepítés révén – ellehetetlenítő izraeli politika által fenyegetett arab beduinok különösen kiszolgáltatott népcsoport; mivel az izraeli hadsereg bontási parancsokat kezdett kiadni a dzsahalin közösség ellenében (2300 fő, akiknek 2/3-a gyermek) a Ma’ale Adumim telepcsoport tekintetében, aminek következtében megsemmisülhet a házak és egyéb építmények 90%-a, beleértve a Khan al-Ahmarban és Wadi Abu Hindiben található két iskolát, amelyben mintegy 200 dzsahalin gyermek tanul, ezzel ténylegesen kizárva őket az oktatási rendszerből; mivel az izraeliek terve azt célozza, hogy ezt a közösséget egy olyan területre szorítsák, amely mindössze 300 méterre található az Abu Disz palesztin város közelében fekvő hulladéklerakótól;

T.  mivel az Európai Unió a Palesztin Hatóság legfontosabb adományozója; mivel a nemzetközi közösség, valamint különösen az EU és tagállamai által nyújtott humanitárius és fejlesztési segélyek nem mentesítik Izraelt mint megszálló hatalmat a nemzetközi jog szerinti kötelezettségei alól; mivel 2011 januárja óta az izraeli erők az EU és tagállamai által finanszírozott több mint 60 projekt esetében okoztak károkat vagy pusztították el azokat, és több mint 100 hasonló projektet fenyeget a pusztulás veszélye;

U. mivel az Európai Parlament több ízben kijelentette, hogy támogatja a két állam elvén alapuló megoldást, amelynek értelmében Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett, felszólított a felek közti közvetlen béketárgyalások újrafelvételére, továbbá kijelentette, hogy az 1967 előtti határok vonatkozásában csak a felek által egyeztetett változtatások – beleértve a Jeruzsálemet érintő változtatásokat is – ismerhetők el;

1.  ismét határozottan támogatja a két állam elvén alapuló megoldást, amely az 1967-es határokon nyugszik, és amelynek értelmében mindkét ország fővárosa Jeruzsálem, és amely szerint Izrael Állam és egy független, demokratikus, területileg összefüggő és életképes Palesztin Állam békében és biztonságban él egymás mellett; teljes mértékben támogatja a Tanács közel-keleti békefolyamatról szóló 2012. május 14-i következtetéseit, amelyek ismételten hangsúlyozzák, hogy az 1967 előtti határok vonatkozásában az Unió csak a felek által egyeztetett változtatásokat ismeri el, beleértve a Jeruzsálemet érintő változtatásokat is;

2.  hangsúlyozza, hogy a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi izraeli telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak; sürgeti valamennyi izraeli telepépítési és -bővítési tevékenység azonnali, teljes és állandó befagyasztását, amely tevékenységek jelentős veszélyt jelentenek a két állam elvén alapuló megoldás életképességére, továbbá sürgeti a 2001 márciusa óta felállított előretolt állások lebontását; üdvözli és teljes mértékben támogatja a Tanács telepekről, Kelet-Jeruzsálemről és a C övezetről szóló 2012. május 14-i következtetéseinek (6) és (7) bekezdését; kéri, hogy az izraeli jogsértések a legmagasabb politikai szinten kerüljenek szóba, beleértve az EU–Izrael társulási tanács üléseit;

3.  hangsúlyozza, hogy a két állam elvén alapuló megoldás életképességének megőrzése szempontjából kiemelkedő fontosságú a C övezetben elő palesztin lakosság és jogainak védelme;

4.  határozottan elítéli a telepesek által a palesztin polgári lakossággal szemben tanúsított szélsőséges magatartás, erőszak és zaklatások valamennyi megnyilvánulását és sürgeti az izraeli kormányt és hatóságokat, hogy az elkövetőket állítsák bíróság elé és vonják felelősségre, mivel a felelősségre vonás elmaradása büntetlenséget eredményez;

5.  megismétli felhívását a Gázai övezet blokádjának azonnali, tartós és feltétel nélküli megszüntetésére, továbbá arra, hogy tegyenek lépéseket az övezet újjáépítése és gazdasági helyreállítása érdekében; hangsúlyozza, hogy szükség van a politikai és kommunikációs kapcsolatok helyreállítására a Gázai övezet és Ciszjordánia között;

6.  felszólít az EU–Izrael társulási megállapodás 2. cikknek megfelelő azonnali, teljes és állandó befagyasztására; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a 7. keretprogram utódjában, a HORIZONT 2020-ban való részvétel tekintetében a rendelkezések között szerepeljen hasonló védzáradék és mechanizmus; teljes mértékben ellenzi, hogy Izrael részt vehessen az EDA programokban és a katonai projektekben; felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a fegyverkereskedelemre vonatkozó uniós közös álláspont rendelkezéseit (melyek előirányozzák annak vizsgálatát, hogy az importáló ország eleget tesz-e a nemzetközi humanitárius jog szabályainak, még mielőtt az illető országra szóló kiviteli engedélyeket megadnák);

7.  szorgalmazza a hatályos uniós szabályozás és az EU és Izrael közötti kétoldalú megállapodások teljes körű és tényleges végrehajtását, valamint azt, hogy a Bizottság hozzon létre megfelelő és hatékony uniós ellenőrzési mechanizmust annak elkerülése érdekében, hogy az izraeli telepekről származó termékeket továbbra is kedvezményes rendszer alapján importálják az európai piacokra; kéri, hogy a tagállamok gondoskodjanak a megfelelő és helyes címkézésről;

8.  sürgeti az izraeli kormányt és hatóságokat, hogy teljesítsék a megszálló hatalomként rájuk vonatkozó kötelezettségeket, különös tekintettel az alábbiakra:

–   a házrombolások, a kilakoltatások és a palesztinok erőszakos kitelepítésének azonnali beszüntetése,

–   a palesztin tervezési és építési tevékenységek előmozdítása, valamint a palesztin fejlesztési projektek végrehajtása,

–   a hozzáférhetőség és a mozgás előmozdítása,

–   a családegyesítések tilalmának feloldása Kelet-Jeruzsálemben;

–   a palesztin földek telepek létesítése és más építkezések céljából történő elkobzásának azonnali beszüntetése a C övezetben;

–   a palesztinok gazdálkodási és legelőterülethez jutásának megkönnyítése,

–   a víz megfelelő, a palesztin lakosság szükségleteit fedező igazságos elosztásának biztosítása,

–   a palesztin lakosság megfelelő szociális szolgáltatásokhoz és segítségnyújtáshoz való hozzáférésének javítása, különös tekintettel az oktatásra és egészségügyre, és

–   a humanitárius műveletek megkönnyítése a C övezetben és Kelet-Jeruzsálemben;

9.  sürgeti a kelet-jeruzsálemi palesztin intézmények újbóli megnyitását, különös tekintettel a Kelet Házára;

10. szorgalmazza, hogy az izraeli hatóságok vessenek véget a palesztinok tárgyalás nélküli fogva tartásával kapcsolatos gyakorlatnak, és sürgeti a palesztin politikai foglyok és tárgyalás nélkül fogva tartottak szabadon bocsátását;

11. felszólít a megszállt palesztin területeken és a Negev-sivatagban élő arab beduin népesség védelmére; felszólít az erőszakos kitelepítések, vagyonmegfosztások és házrombolások azonnali beszüntetésére az említett lakosság körében, továbbá életkörülményeik oly módon történő javítására, hogy megfelelő szolgáltatásokat biztosítanak számukra őseik földjén; e tekintetben felszólítja az izraeli kormányt, hogy vonja vissza a Prawer-tervet;

12. újfent hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell teremteni az igazságos és tartós békét Izrael és a palesztinok között; felszólítja Izraelt, hogy haladéktalanul hagyjon fel a telepek létesítésével, ezzel lehetővé téve a két fél közötti közvetlen tárgyalások felújítását;

13. ebben a tekintetben a továbbiakban is támogatja Abbász elnök erőszakmentes ellenállással kapcsolatos politikáját és szorgalmazza a palesztinok közötti megbékélést és a palesztin államépítést, amely folyamatnak fontos eleme az elnök- és parlamenti választások megrendezése;

14. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy továbbra is támogassák a C övezetben és Kelet-Jeruzsálemben lévő palesztin intézményeket és fejlesztési projekteket, és nyújtsanak segítséget számukra a palesztin lakosság védelme és erősítése érdekében; szorgalmazza tovább, hogy Izraelt vonják felelősségre a megszállt palesztin területeken az EU és tagállamai által finanszírozott projektek elpusztításáért; hangsúlyozza, hogy Izraelre nyomást kell gyakorolni annak érdekében, hogy a továbbiakban ne tartsa vissza a Palesztin Hatóságot illető vám- és adóbevételeket;

15. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kérjék az izraeli hatóságoktól az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének (1990) maradéktalan alkalmazását a palesztin gyermekek tekintetében mind Izraelben, mind Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, külön figyelemmel a gyermekek büntethetőségére, letartóztatására és fogva tartására vonatkozó 37. cikkre;

16. felhívja az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselőit, hogy Knesszet-beli kollégáiknak vessék fel az elfoglalt palesztin területeken elkövetett izraeli jogsértéseket;

17. ismételten sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy a kvartetten belül is játsszanak aktívabb szerepet az izraeliek és palesztinok közötti méltányos és tartós béke elérésére tett erőfeszítések során;

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EU közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőjének, a Kvartett közel-keleti megbízottjának, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, a Palesztin Hatóság elnökének, valamint a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.

 

Utolsó frissítés: 2012. június 29.Jogi nyilatkozat