Eljárás : 2012/2865(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B7-0161/2013

Előterjesztett szövegek :

B7-0161/2013

Viták :

PV 22/05/2013 - 14
CRE 22/05/2013 - 14

Szavazatok :

PV 23/05/2013 - 13.9

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0225

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 181kWORD 105k
9.4.2013
PE507.425v01-00
 
B7-0161/2013

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján


a Bosznia-Hercegovina által elért haladásról szóló 2012. évi jelentésről (2012/2865(RSP))


Doris Pack a Külügyi Bizottság nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bosznia-Hercegovina által elért haladásról szóló 2012. évi jelentésről (2012/2865(RSP))  
B7‑0161/2013

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a 2003. június 19–20-i Európai Tanács Nyugat-Balkánról szóló következtetéseire, és annak „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című mellékletére,

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina között 2008. június 16-án aláírt stabilizációs és társulási megállapodásra, amelyet valamennyi uniós tagállam és Bosznia-Hercegovina is ratifikált,

–   tekintettel a Bosznia és Hercegovina európai partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról és feltételekről, valamint a 2006/55/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 18-i 2008/211/EK tanácsi határozatra(1),

–   tekintettel a Tanács Bosznia-Hercegovináról szóló 2011. július 18-i 2011/426/KKBP határozatára(2), és 2011. március 21-i, 2011. október 10-i, 2011. december 5-i, 2012. június 25-i és 2012. december 11-i következtetéseire,

–   tekintettel a Bizottság „Bővítési stratégia és a legfontosabb kihívások 2012–2013” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményére (COM(2012)0600) és a Bosznia-Hercegovina által elért eredményekről szóló, 2012. október 10-én elfogadott 2012. évi jelentésre (SWD(2012)335 final),

–   tekintettel az Európai Parlament és Bosznia-Hercegovina parlamenti közgyűlése közötti, 2012. október 29–30-án Szarajevóban tartott 14. parlamentközi ülés együttes nyilatkozatára,

–   tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen a Bosznia-Hercegovina által elért haladásról szóló jelentésről szóló 2012. március 14-i(3), valamint a „Bővítés: politikák, kritériumok és az EU stratégiai érdekei” című 2012. november 22-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az EU több alkalommal megerősítette a Nyugat-Balkán országainak, köztük Bosznia-Hercegovinának uniós tagságával kapcsolatos elkötelezettségét; mivel az EU továbbra is határozottan elkötelezett a szuverén és egységes, és az uniós tagság kilátásával rendelkező Bosznia-Hercegovina iránt, és mivel ez a kilátás az ország lakosságának egységét előmozdító erők közül az egyik legjelentősebb;

B.  mivel az ország uniós csatlakozásához szükséges előrehaladás felgyorsítása és a valamennyi polgár számára előnyt jelentő, érzékelhető eredmények elérése érdekében minden szinten jól működő intézményekre és átlátható irányítási mechanizmusokra, az ország vezető politikusai részéről pedig határozott és következetes elköteleződésre van szükség;

C. mivel továbbra is az alkotmányos reform az a legfontosabb reformlépés, amely lehetővé teheti Bosznia-Hercegovina számára, hogy hatékony és maradéktalanul működőképes demokráciává váljon; mivel látható előrelépésekre van szükség az államépítés kulcsterületein, köztük a kormányzás, az igazságszolgáltatás, a jogállamiság érvényesítése, valamint a korrupció elleni küzdelem és az uniós normákhoz való közelítés terén;

D. mivel sürgősen hatékony koordinációs mechanizmusokat kell létrehozni az EU-val való szorosabb együttműködés érdekében;

E.  mivel a foglalkoztatási kilátások hiánya – kivált a fiatalok körében – továbbra is súlyosan hátráltatja az ország társadalmi-gazdasági és politikai fejlődését;

F.  mivel a korrupció továbbra is súlyosan hátráltatja az ország társadalmi-gazdasági és politikai fejlődését;

G. mivel a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok a stabilizációs és társulási folyamat kulcstényezői, és döntő szerepet játszanak abban a folyamatban, amelynek célja, hogy a Nyugat-Balkán egy tartós stabilitás és fenntartható fejlődés jellemezte térséggé alakuljon át; mivel a régió többi országával a jószomszédi viszony jegyében folytatott együttműködés a Bosznia-Hercegovinában és a Nyugat-Balkánon való békés együttélés és megbékélés előfeltétele;

H. mivel az EU a jogállamiságot a bővítési folyamat központi elemévé tette;

Általános megfontolások

1.  megismétli határozott támogatását Bosznia-Hercegovina európai integrációja iránt az ország valamennyi polgára javára;

2.  aggasztónak tartja, hogy az ország irányításával kapcsolatban továbbra sem alakult ki egy olyan általános megközelítés, amelyet a politikai elit egyes csoportjai osztanának, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy tovább nő Bosznia-Hercegovina lemaradása a régió más országaival szemben;

3.  örömmel nyugtázza a helyhatósági választások békés, szabad és tisztességes lebonyolítását; ugyanakkor aggasztónak tartja a választások kezdetén Szrebrenicában tapasztalt vitát, amelyet a jövőben el kell kerülni, és azt, hogy Mosztár az egyetlen város, ahol nem tartottak helyhatósági választásokat; sürgeti az összes érintett felet, hogy jussanak egyetértésre a Mosztár város jogállását érintő módosításokkal kapcsolatban, a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság vonatkozó határozatával összhangban;

4.  üdvözli a nemzetközi ellenőrzés felfüggesztését a brčkói körzetben; felkéri a hatóságokat, hogy teljesítsék a Főképviselő Hivatalának bezárását lehetővé tévő, még el nem ért célkitűzéseket és feltételeket, a helyi lakosság nagyobb önrendelkezésének és felelősségvállalásának lehetővé tétele érdekében;

5.  kiemeli annak fontosságát, hogy Bosznia-Hercegovina vezetése egységes állásponton legyen az ország uniós integrációja kapcsán; sürgeti a politikai vezetőket és a választott tisztségviselőket, hogy működjenek együtt és összpontosítsák erőfeszítéseiket a menetrend végrehajtására a Bizottsággal folytatott magas szintű párbeszéd részeként, a stabilizációs és társulási megállapodás hatálybalépéséhez szükséges követelmények teljesítése és egy hiteles csatlakozási kérelem benyújtásának lehetővé tétele érdekében; felkéri a politikai vezetőket és az összes hatóságot, hogy a csatlakozási folyamat során szorosan működjenek együtt az EU különleges képviselőjével;

6.  emlékezteti a Bizottságot, hogy az EU bővítése túlmegy az uniós vívmányok puszta átadásán, és annak az európai értékek iránti igaz és átfogó elkötelezettségre kell épülnie; nem minden aggodalom nélkül állapítja meg, hogy az EU puha hatalmi eszközökre épülő átformáló ereje a gazdasági és pénzügyi válság miatt az utóbbi időben csökkent; mindazonáltal bátorítja a Bizottságot, a tagállamokat és a többi nyugat-balkáni országot, hogy vizsgálják meg, milyen innovatív módokon mozdítható elő a megbékélés kultúrája és légköre Bosznia-Hercegovinában és a régióban;

7.  méltatja a 2012. június 30-án lezárt európai uniós rendőri misszió jelentős szerepvállalását, és üdvözli a megerősített uniós jelenlétet a jogállamiság területén; üdvözli az EU többnemzetiségű stabilizációs hadereje (EUFOR Althea) mandátumának meghosszabbítását és a műveleten belüli hangsúlyáthelyezést a kapacitásépítésre és a képzésre;

Politikai viszonyok

8.  emlékeztet a működő intézmények fontosságára minden szinten az ország európai integráció felé tett előrehaladása szempontjából; üdvözli, hogy a koalíció felbomlását és az öt hónapig tartó patthelyzetet követően a felek 2012 novemberében újra tárgyalóasztalhoz ültek, és új minisztereket választottak a Miniszterek Tanácsába; aggodalommal töltik el, hogy a Bosznia-hercegovinai Föderáció kormányának átalakítása körüli bizonytalanságok miatt a folyamatok akadoznak; ugyanakkor üdvözli azt az előrelépést, hogy megnevezték a Föderáció Alkotmánybíróságában keletkezett üres helyek betöltésére jelölt bírákat;

9.  kéri valamennyi illetékes hatóságot, hogy készítsenek stratégiát/programot az uniós integrációhoz, amely az egész országban biztosítja az uniós jogszabályok és normák összehangolt és harmonizált átültetését, alkalmazását és végrehajtását, és ezzel demonstrálják az ország általános haladási iránya kapcsán elfoglalt közös álláspontot, valamint a polgárok általános jólétének biztosítása iránti elkötelezettségüket;

10. kéri a Népek Háza és a Képviselőház eljárási szabályzatának módosítását az uniós jogszabályokra vonatkozó gyorsított eljárás bevezetése céljából;

11. üdvözli a 2012 első felében és 2012. október óta elért előrelépéseket, különösen a népszámlásról és az állami támogatásról szóló fontos törvények elfogadását, a 2011., 2012. és 2013. évi állami költségvetés elfogadását, a növény-egészségügyi csomag elfogadását, az állami támogatásokkal foglalkozó tanács és a Korrupció Elleni Hivatal kapcsán tett előrehaladást, valamint az állami és védelmi vagyonnal kapcsolatban elért politikai megállapodást; felszólít ezen intézkedések hatékony végrehajtására, és sürgeti a Bizottságot és az EU különleges megbízottját, hogy a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság 2012. július 13-i határozatának teljes körű figyelembevétele mellett szorosan kövessék nyomon a végrehajtás folyamatát; felszólítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy bővítsék és erősítsék meg az érintett testületek – például az állami támogatásokkal foglalkozó tanács és a Korrupció Elleni Hivatal – kapacitásait, különös tekintettel a kielégítő személyzeti létszámra;

12. aggasztónak tartja a népszámlálás megkezdésének késését; hangsúlyozza a lakosság összeírása 2013. októberi lefolytatásának fontosságát, és üdvözli az októberben, a nemzetközi normáknak megfelelően történő végrehajtás biztosítására irányuló erőfeszítéseket; sürgeti az összes illetékes hatóságot, hogy hárítsanak el minden akadályt a népszámlálás elől, és azt ne itassák át politikai tartalommal, mivel célja objektív társadalmi-gazdasági adatok létrehozása; felszólít e tekintetben a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására;

13. sürgeti a hatóságokat, hogy hajtsák végre a Sejdić-Finci ügyben született ítéletet az átfogó alkotmányos reform első lépéseként, amelyre szükség van egy olyan modern és működő demokrácia felé történő elmozduláshoz, amely mentes a megkülönböztetés minden formájától, és amelyben etnikai hovatartozásától függetlenül valamennyi polgár azonos polgári és szabadságjogokat élvez; üdvözli, hogy Szarajevó kanton közgyűlése – Bosznia-Hercegovinában elsőként – az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Sejdić-Finci ügyben hozott ítéletével összhangban egyhangúlag elfogadta alkotmányának azon módosítását, melynek értelmében az etnikailag nem meghatározott, illetve etnikai kisebbségek létrehozhatják saját képviselőcsoportjaikat a közgyűlésben;

14. arra bátorítja az EU különleges képviselőjét és küldöttségvezetőjét, hogy tegyen további erőfeszítéseket a Sejdić-Finci ítélet végrehajtására irányuló megállapodás előmozdítása érdekében;

15. megjegyzi, hogy haladéktalanul szükség van alkotmányos reformokra mind állami szinten, mind a területi egységek szintjén, hogy az intézményi struktúrák minden szinten hatékonyabbá, funkcionálisabbá és átláthatóbbá váljanak; megismétli, hogy egyszerűsíteni kell a Bosznia-hercegovinai Föderáció felépítését; felkéri az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy szorgalmazzon széles körű és nyílt konzultációkat és nyilvános vitákat az ország valamennyi érdekeltjével az alkotmány módosításáról; hangsúlyozza, hogy e folyamatban szükség van minden fél és közösség teljes körű közreműködésére, és annak konkrét eredményekkel kell zárulnia;

16. felszólítja az összes illetékes hatóságot, hogy biztosítsák egy független, pártatlan és hatékony – pártatlan és független rendőri szolgálat által segített – igazságszolgáltatási rendszer kiépítését, és hatékonyan hajtsák végre az igazságügyi ágazat reformjára irányuló stratégiát és a háborús bűnökkel kapcsolatos nemzeti stratégiát; sürgeti a polgári és büntetőügyekben kialakult ítélkezési gyakorlat harmonizációját a különböző igazságügyi és bűnvádi eljárási rendszerek között, valamint az igazságszolgáltatás tárgyában az EU és Bosznia-Hercegovina között lefolytatott strukturált párbeszéd keretében született valamennyi ajánlás végrehajtását;

17. felszólítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy gondoskodjanak a közigazgatás reformjának előrehaladásáról és az igazgatási kapacitások megerősítéséről valamennyi, uniós ügyekkel foglalkozó kormányzati szinten; aggódik a közigazgatás pénzügyi fenntarthatóságáért, és a reformjához szükséges politikai támogatás hiánya miatt; hangsúlyozza, hogy az EU támogatásával a hatékony koordinációs mechanizmus kiépítésére és a közszolgálat képzettségi szintjének emelésére és szaktudásának javítására kell összpontosítani, mivel ez fontos tényező az EU-val folytatott hatékony és termékeny együttműködés biztosítása szempontjából;

18. aggodalmának ad hangot az országban széles körben elterjedt korrupció, annak politikai pártokhoz való kötődése és a közélet minden szintjén kimutatható jelenléte kapcsán; az illetékes hatóságokat minden szinten korrupcióellenes stratégiák és tervek előterjesztésére és végrehajtására bátorítja; kéri az illetékes hatóságokat, hogy nyilvánítsák ki a probléma megoldására irányuló politikai szándékukat, és minden szükséges eszközt biztosítsanak a Korrupció Elleni Hivatalnak ahhoz, hogy elérje a teljes körű működőképességet, a vizsgálatok és ítéletek tekintetében mérhető eredményeket mutasson fel, és bátorítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy a korrupcióval kapcsolatos jogszabályokat hozzák összhangba a GRECO ajánlásaival; hangsúlyozza, hogy hatékonyan fel kell lépni az emberkereskedelemmel szemben eljárás alá vonva az elkövetőket, valamint védelmet és kártérítést biztosítva az áldozatok számára;

19. nyomatékosan kéri az illetékes hatóságokat, hogy gyorsítsák fel az EUROPOL-lal aláírandó operatív megállapodásra vonatkozó ütemterv végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket, különösen azáltal, hogy harmonizálják releváns adatvédelmi jogszabályaikat és eljárásaikat;

20. nyomatékosan felszólítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy ösztönözzék a független és sokszínű, politikai befolyástól és etnikai felaprózottságtól és megosztottságtól mentes média fejlődését; kiemeli a közszolgálati médiák különleges szerepét a demokrácia és a társadalmi kohézió megerősítése terén, és felhívja a hatóságokat, hogy biztosítsák e médiák pénzügyi fenntarthatóságát, függetlenségét és az európai normáknak való megfelelését; sajnálatosnak tartja az újságírókra nehezedő folyamatos politikai nyomást és az őket érő fenyegetéseket; aggodalmát fejezi ki a Hírközlési Szabályozó Hatóság és a közszolgálati műsorszórók függetlenségének aláásására irányuló törekvések miatt; emlékeztet arra, hogy a szabad média a szilárd demokrácia alapvető összetevője;

21. kéri az összes politikai pártot, hogy dolgozzanak proaktívan egy befogadó és toleráns társadalom létrejöttéért; kéri az illetékes hatóságokat, hogy hajtsák végre a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló jogszabályokat és szakpolitikákat, és számolják fel a joghézagokat és a gyakorlati hiányosságokat, többek között a fogyatékkal élő emberekkel kapcsolatosakat is; aggasztónak tartja az LMBT személyekkel szembeni gyűlöletbeszédet, az őket érő fenyegetéseket és zaklatást; kéri a hatóságokat, teljes körűen hajtsák végre a Roma Cselekvési Tervet, és aktívan mozdítsák elő a romák és minden más kisebbség tényleges integrációját, nyilvánosan ítéljék el a gyűlölet által motivált incidenseket, és biztosítsák az azokkal kapcsolatos megfelelő rendőrségi nyomozati és büntetőeljárások lefolytatását; felszólítja a hatóságokat, hogy pénzügyi és gyakorlati támogatással, valamint politikai elkötelezettséggel segítsék aktívan az e téren tett civil társadalmi kezdeményezéseket;

22. kéri a nők önrendelkezésének megvalósítását, a nők jogainak előmozdítása, védelme és megerősítése, társadalmi és gazdasági helyzetük javítása, munkaerő-piaci jelenlétük növelése, a politikai és gazdasági döntéshozatali eljárásokban való méltányos képviseletük biztosítása, valamint a női vállalkozások bátorítása révén; megállapítja, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a parlamentekben, a kormányokban és a közigazgatásban, valamint hogy munkahelyi jogaikat gyakran semmibe veszik; felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy az egész országban emeljék magas szintre a szülési, apasági vagy szülői szabadságot igénybe vevő személyek szociális biztonsági jogait, valamennyi állampolgár számára egységes helyzetet teremtve és kiküszöbölve a diszkriminációt;

23. aggodalmát fejezi ki a kiterjedt és be nem jelentett, családon belüli erőszak, valamint az elkövetőkkel szembeni eljárások elégtelen volta miatt; kéri a hatóságokat, hogy fogadjanak el és hajtsanak végre intézkedéseket a nők tényleges védelmének biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a bűnüldözési szerveket annak érdekében, hogy sikeresen felléphessenek olyan problémákkal szemben, mint például a nemi alapú erőszak, a családon belüli erőszak, a kényszerprostitúció és a nőkereskedelem; hangsúlyozza a gyermekek erőszakkal, emberkereskedelemmel és minden más visszaéléssel szembeni védelmének jelentőségét; biztatja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, mi módon lehetne támogatni a családon belüli erőszak felszámolására irányuló törekvéseket;

24. üdvözli a háború alatt Bosznia-Hercegovinában elkövetett nemi erőszak, szexuális visszaélés és kínzás áldozatai számára kidolgozott program tervezetét; sürgeti, hogy bocsássanak elegendő forrást a konfliktushoz kapcsolódó szexuális visszaélés áldozatainak szisztematikus rehabilitációjára, amelynek ki kell terjednie az áldozatok kárpótlására – társadalmi státuszuktól függetlenül –, orvosi és pszichológiai ellátásukra, valamint megfelelő szociális szolgáltatások biztosítására; kéri valamennyi illetékes hatóságot, hogy hívják fel a közvélemény figyelmét az áldozatok helyzetére;

25. kéri a Föderációt, hogy a büntető törvénykönyvbe illesszen a gyűlölet motiválta bűncselekményekkel kapcsolatos szabályozást, a Boszniai Szerb Köztársaságban és a Brčkói Körzetben 2009-ben már bevezetésre került szabályozáshoz hasonlóan;

26. felhívja a figyelmet arra, hogy 2011 végére már mintegy 113 000 kényszerült lakóhelye elhagyására Bosznia-Hercegovinában, közöttük mintegy 8 000 embert gyűjtőközpontokban helyeztek el és 7 000 volt menekült; minden illetékes hatóságot arra kér, hogy segítsék elő a menekültek és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek visszatérését, lakhatást, oktatást, szociális védelmet és munkalehetőséget biztosítva az érintetteknek; kéri, hogy a hatóságok azzal is segítsék elő a folyamatot, hogy valamennyi hazatérő menekültnek méltányos és megfelelő pénzügyi támogatást nyújtanak, beleértve a Poszavinába visszatérő horvát menekülteket is;

27. aggodalommal jegyzi meg, hogy Bosznia-Hercegovinában magas a háború miatt poszttraumás stressz-zavarban szenvedő emberek száma; kéri a hatóságokat, hogy számolják fel a poszttraumás stressz-zavarban szenvedő emberek szociális védelme és pszichológiai ellátása tekintetében fennálló hiányosságokat;

28. felszólít az aknamentesítési stratégia maradéktalan végrehajtására, valamint az aknamentesítési fellépésekre vonatkozó jogszabály elfogadására, a taposóaknák okozta újabb végzetes balesetek megelőzése érdekében;

29. határozottan elítél minden olyan kísérletet, Bosznia-Hercegovinában vagy a világ bármely más pontján, amely a Szrebrenicában végrehajtott népirtás jelentőségének leminősítésére vagy megtörténtének tagadására irányul;

Társadalmi-gazdasági kérdések

30. minden szinten sürgeti a kormányzatokat a hatékony és eredményes költségvetési politika fenntartására; aggasztónak tartja az informális gazdaság méreteit és a munkanélküliség magas szintjét, különösen a nők és a fiatalok körében; aggodalmának ad hangot a politikai instabilitás és a gyenge lábakon álló jogállamiság növekedésre és beruházásokra, valamint az üzleti környezet egészére gyakorolt hatását illetően; kéri a kormányt, hogy teremtsen egységes gazdasági térséget az országban, vezessen be az üzleti élet fellendítése – és különösen a kkv-k – szempontjából kedvező feltételeket, erősítse meg a növekedés hazai forrásait, ugyanakkor csökkentse a kormány meghatározó szerepét a gazdaságban és a monopóliumokban való részvételét, mozdítsa elő a növekedést célzó kiadásokat, és fokozza a versenyképességet;

31. üdvözli az Unió azon döntését, hogy 100 millió eurós makrofinanciális támogatást nyújt Bosznia-Hercegovina számára annak egyértelmű jeleként, hogy fontos számára az ország európai integrációja és az ország lakosságának jóléte;

32. kéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, különösen a legtöbb bosznia-hercegovinai társaságot nyilvántartó szervek alá tartozó hatóságokat, hogy vizsgálják felül és korszerűsítsék munkakörülményeiket, valamint erősítsék meg a társadalmi párbeszédet és a munkaügyi felügyeletet;

33. üdvözli a Bosznia-Hercegovina és az EU közötti, Bosznia-Hercegovina Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozásáról szóló megállapodás aláírását; bátorítja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy más partnerekkel is folytassanak újabb tárgyalásokat azzal a céllal, hogy az ország már a közeljövőben csatlakozhasson a WTO-hoz;

34. megállapítja, hogy az oktatás általános keretének fejlesztése terén sikerült némi haladást elérni, ugyanakkor ismételten felhívja a Miniszterek Tanácsát többek között a 13 oktatási minisztérium és a brčkói körzetben működő oktatásügyi hivatal közötti együttműködés javítására, valamint az oktatási rendszer széttöredezettségének csökkentésére;

35. hangsúlyozza, hogy javítani kell az oktatás általános színvonalát, hogy megfeleljen a belső és külföldi munkaerő-piaci igényeknek; felkéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy keressenek megoldást a szakmunkásképzés hiányosságaira annak érdekében, hogy külföldi beruházókat vonzzanak az országba, illetve biztosítsák – többek között gazdasági szükségszerűségből –, hogy megkezdődjön az oktatási intézmények akkreditációja, és működésre kész állapotba kerüljenek a képesítések és diplomák elismerésével foglalkozó ügynökségek; üdvözli a fiatalok munkaerő-piaci érvényesülésének megkönnyítését célzó képzések és programok kidolgozására irányuló intézkedéseket, és több kezdeményezést sürget e téren;

36. sürgeti az összes illetékes hatóságot, hogy vessenek véget a gyermekek etnikai szegregációjának („két iskola egy tető alatt”), amely a Föderáció egyes kantonjaiban még tartja magát; kéri továbbá, hogy mozdítsák elő mindenekelőtt a roma gyermekek oktatásba való hatékony bevonását, többek között az iskolák erre való felkészültségével kapcsolatos programok kidolgozásával; kéri a hatóságokat, hogy működjenek együtt az e téren tevékenykedő nem kormányzati szervezetekkel annak ösztönzése érdekében, hogy a roma családok segítsék a gyermekek iskoláztatását; kéri a hatóságokat, hogy közelítsék egymáshoz a Bosznia-Hercegovinában hatályos jogszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy minden gyermek egyenlő kezelésben részesüljön; általánosságban fokozottabb erőfeszítésekre hív fel a családok szétszakadásának megakadályozása és a veszélyeztetett családok számára nyújtott támogató szolgáltatások körének bővítése érdekében; felkéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy célzott uniós segítségnyújtás hozzájárulhat-e a szegregált oktatási rendszer felszámolásához;

37. üdvözli a Bizottság arra irányuló terveit, hogy az oktatással foglalkozó, magas szintű konferenciát hív össze a témával foglalkozó nemzetközi szervezetek és az oktatási kérdésekben illetékes bosznia-hercegovinai hatóságok képviselőinek részvételével, azzal a céllal, hogy előmozdítsa a párbeszédet több témában, többek között a gyermekek iskolákban tapasztalható etnikai szegregációja tárgyában is;

38. kéri a hatóságokat, hogy a jogszabályokat igazítsák az uniós szakmai képesítések elismerése tekintetében irányadó uniós jogi kerethez;

39. sürgeti a hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a nemzeti örökség megőrzése érdekében, és foglalkozzanak a vonatkozó jogi kerettel; kéri továbbá az összes illetékes hatóságot minden szinten, hogy biztosítsanak egyértelmű eljárásokat a kulturális intézmények finanszírozásához annak érdekében, hogy megelőzzék bezárásukat;

40.  kéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy léptessenek érvénybe megfelelő intézkedéseket a vízummentes utazási rendszert érintő további visszaélések megakadályozására, és hogy lépjenek fel hatékonyan az uniós tagállamokban lefolytatott menekültügyi eljárásokat érintő szervezett visszaélésekkel szemben;

Regionális együttműködés és kétoldalú kérdések

41. elismerően szól Bosznia-Hercegovina regionális együttműködésben való konstruktív szerepvállalásáról, és kéri az országot, hogy minden szomszédjával együttműködve dolgozzon a közös határok megállapításán;

42. kéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a Horvátország uniós csatlakozásával kapcsolatos előkészületeket, Bosznia-Hercegovina élelmiszer-biztonságra vonatkozó jogszabályait az uniós vívmányokhoz igazítva; aggodalmát fejezi ki a bosznia-hercegovinai hatóságok tétlensége miatt, és amiatt, hogy ez veszteségekhez vezethet az ország exportpiacain; üdvözli az eddig elért előrehaladást, és nyomatékosan kéri az illetékes hatóságokat, hogy gyors ütemben építsék ki a horvát határon felállítandó uniós határállomásokon szükséges infrastruktúrát; üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy az utolsó még fennálló határigazgatási – többek között a Neum/Ploče megállapodással kapcsolatos – vitákra Horvátország uniós csatlakozása fényében a Horvátország és Bosznia-Hercegovina részvételével zajló háromoldalú tárgyalásain próbáljon megoldást találni; további konstruktív erőfeszítésekre szólít fel e tekintetben, szükség esetén lehetővé téve további uniós határállomások létrehozását; nagyra értékeli Bosznia-Hercegovina hozzájárulását a lezáratlan ügyek megoldása terén elért előrelépésekhez, ideértve a helyi határforgalmi megállapodás végleges kialakítását is, amelynek célja a polgárok közlekedésének egyszerűbbé tétele a határövezetekben; véleménye szerint olyan megoldást kell találni, amely 2013 júliusa után is fenntartja a két ország között a személyi igazolványok jelenlegi rendszerét, hogy a bosznia-hercegovinai polgárok továbbra is utazhassanak Horvátországba;

43. ismételten felszólít a koszovói állampolgárok belépésének engedélyezésére, mivel Bosznia-Hercegovina az utolsó ország a térségben, amely ezt megtagadja; ezért kéri a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy – követve Szerbia és más országok példáját – ismerjék el a koszovói állampolgárok alapvető úti okmányait, hogy azok beléphessenek az ország területére;

44. ismételten kiemeli a schengeni országokba történő vízummentes beutazáshoz szükséges minden szükséges feltétel és intézkedés folyamatos és szigorú végrehajtásának, a hosszú távú stratégiák megvalósításának, és a kisebbségi politika szabályozásának szükségességét; szükségesnek tartja, hogy tájékoztassák a polgárokat a vízummentes rendszer korlátairól, hogy megakadályozzák a szabad utazáshoz való jogot érintő és a vízumliberalizációs politikával való mindennemű visszaélést; megjegyzi, hogy a Bosznia-Hercegovinából származó, és az EU tagállamaiban menedékjogot kérő személyek száma tartósan alacsony; hangsúlyozza a bosznia-hercegovinai polgárok vízummentes utazásának fontosságát;

°

°         °

45. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, Bosznia-Hercegovina elnöki hivatalának, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának, Bosznia-Hercegovina parlamenti közgyűlésének, valamint Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

 

(1)

HL L 80., 2008.3.19., 18. o.

(2)

HL L 188., 2011.7.19., 30. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0085.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0453.

Utolsó frissítés: 2013. április 12.Jogi nyilatkozat